(Az angol nyelvű imanapi program rövidített fordítása)
Baptista Nők Világimanapja, 2016. november 7. Kelj fel, tündökölj! Világíts a közösségben!
A 2016-os imanapi programot az észak-amerikai baptista nőtestvérek állították össze. Adományainkkal az idén a helyi, európai misszió támogatása mellett a következő észak-amerikai missziós projekteket támogatjuk: – keresztyén lovastábor lányok számára – Farmtown, Kanada; – élelmiszersegély és tanfolyamok latin-amerikai bevándorlóknak – Torontó, Kanada; – tanfolyamok és munkahelyi lehetőségek keresése volt prostituáltak számára – Victoria BC, Kanada; – középiskolai szintű tanulmányok és bibliatanulmányok szegény nőknek – Middle Tennessee, USA.
Kelj fel, világíts Jézus világosságával a közösségben! Az Úr Jézus, így mondta: „én vagyok a világ világossága!” – de azt is mondta: „ti vagytok a világ világossága, mint a hegyen épült város, amely nem rejthető el.”
Lehetünk e világosság továbbítói – olyanok, akik az Úr Jézus világosságát visszatükrözik a körülöttük élők felé. Hogyan tehetjük ezt? A körülöttük élő emberek sötétségben élnek. Szükségük van arra, hogy meglássák az Úr világosságát, a reménységet és szeretetet ami ebből a világosságból fakad. Világosságot terjeszthetünk az otthonunkban, munkahelyünkön, az üzletben, az iskolában. A hely, ahova Isten helyezett, az a hely, ahol Ő világíthat rajtad keresztül. Rámosolyogni mindenkire, akivel szembekerülsz: egy jó kiindulópont, amivel elkezdheted. Az Észak-amerikai Baptista Nőszövetség missziós célja: „bátorítani a nőtestvéreket, hogy megéljék Isten országát a hétköznapokban, különösen a gyengébbek megsegítése területén”. Igyekszünk buzdítani az észak-amerikai nőtestvéreket, hogy figyeljenek oda körülöttük élő kiszolgáltatott nőkre és gyermekekre, találják meg, hogyan segíthetik őket. A nőtestvéreknek, akik ebben a munkában tevékenykednek, közösséget biztosítani egymással, ahol megoszthatják tapasztalataikat, imádkozhatnak egymásért. Valaki ezt mondta: „vannak emberek, akik számára te vagy az egyedüli személy, akiben megláthatják Jézust”. Imádságunk, hogy az Úr Jézus világítson általunk a megsebzett embertársaink felé a közösségeinkben, falvainkban, városainkban. Alakítsa át az életünket, hogy minél inkább munkálkodhasson rajtunk keresztül! Moreen Sharp, az Észak-amerikai Baptista Nőszövetség elnöke 2012-2017 között
Imádkozzunk: Afrika, – Imádkozzunk az afrikai baptista női vezetőkért, akik az Afrikai Baptista Nőszövetség 2017. augusztus 24–25. között tartandó konferenciájára készülnek; – hogy az afrikai baptista nőtestvérek folyamatosan részt vegyenek az éhség és szegénység felszámolásáért vívott küzdelemben; – az adakozás lelkületéért a baptista nőtestvérek között a tervezett célok elérése
érdekében; – az Afrika legtöbb országában elterjedt súlyos betegségek: ebola, AIDS és rákbetegség visszaszorulásáért; – békéért Nigéria és Kamerun északi részein, ahol a Boko Haram mozgalom sok zavargást okoz; – istenfélő vezetőkért az afrikai gyülekezetekben; – a javak egyenlő elosztásáért minden vidéken, a faji vagy törzsi hovatartozástól függetlenül.
Ázsia – Imádkozzunk, hogy az ázsiai nőtestvérek jobban figyeljenek a közösségek szükségeire; – újabb szolgálati lehetőségekért a gyermekek, nők és idősek szükségeinek a betöltésére a közösségekben; – hogy a nőtestvérek többet tegyenek a közösségek egészségi állapota javítása érdekében, az AIDS és más ragályos betegségek megszűnéséért; – hogy a baptista nők áldásul szolgáljanak a közösségekben, és missziózzanak a családok felé; – hogy az ázsiai nők békekövetek, a béke előmozdítói legyenek; – hogy a nőtestvérek aktívan részt vegyenek, és betöltsék a szerepüket a közösségekben; – hogy a nőtestvérek részt vegyenek a környezet megóvásában, a hulladékok megfelelő kezelése, újrahasznosítása, fák ültetése és zöldségtermelés által.
Ausztrália és csendes-óceáni szigetek Imádkozzunk Isten vezetéséért az ausztráliai baptista vezetők munkájában; – a pápua új-guineai baptista női vezetőkért, hogy a nők közötti munka tovább fejlődjön, a nőtestvérek világítsanak a családjukban, munkahelyükön, a közösségben, a társadalomban; – a Fidzsi-szigeteki gyermekek között gyakori az öngyilkosság – imádkozzunk, hogy lépések történjenek a probléma megfékezésére: keresztyén lelki gondozás az iskolákban, a szülők jobb odafigyelése a gyermekeikre, stb.;
– Új-Zélandon a baptista női misszió erősödéséért, és hogy a kormány tegyen lépéseket családon belüli erőszak megszűnéséért – amelynek gyakran az alkohol- és kábítószer-fogyasztás az oka; – hogy a nyugat-pápuai baptista nők egységben és bátorsággal nézzenek szembe a politikai és vallási fenyegetettséggel – istenfélő egyházi és állami vezetőkért NyugatPápuában; – a Délnyugat-csendes-óceáni Baptista Nőszövetség vezetői bátrabbak legyenek az imádkozásban és lélekben egyek, a térség nőtestvéreinek szolgálatában.
Európa Imádkozzunk, hogy az európai keresztyének valóban keresztyénként éljenek: só és világosság legyenek a környezetünkben; – hogy a keresztyén nők a társadalomban, gyülekezetekben és a családban a szeretettet, irgalmat és egymás elfogadását képviseljék, és kapukat nyissanak a szomszédaik felé; – Európa népeiért, ahogyan a különféle kultúrákból érkezett bevándorlók felé viszonyulnak, hogy Jézus Krisztus által hidat építsenek a kultúrák között; – imádkozzunk a gyermekekért és fiatalokért, hogy ne csak magukra gondoljanak, hanem meglássák a másokkal való törődés és adakozás áldásait; – hogy a fiatal és idős nőtestvérek nyitottak legyenek az egymással való közösségre, egymás tapasztatai megosztására, és egymás elfogadására.
Észak-Amerika – Imádkozzunk az Észak-amerikai Baptista Nőszövetség vezetőiért hogy bölcsességgel és tisztánlátással szolgáljanak; – a 2016-os baptista női világimanapi gyűjtés által támogatott missziókért, hogy Isten dicsőségére használják az adományokat; – az észak-amerikai nőtestvérekért, akik részt vettek a Dél-afrikai Köztársaságban tartott női vezetői konferencián, hogy a tapasztalataikat felhasználják a misszió terjesztésében; – a baptista nőtestvérekért, akik Észak-amerikai Baptista Nőszövetségnek az emberkereskedelem visszaszorítására irányuló kezdeményezésében vesznek részt; – az Észak-amerikai Baptista Nőszövetség, 2017 októberében tartandó ötéves
közgyűlés előkészületeiért, melynek a témája: „Együtt erősebbek vagyunk”; – hogy az észak-amerikai nőtestvérek nagyobb számban részt vegyenek a baptista női világimanapon, és áldozatkészséggel adakozzanak.
Karib-tengeri szigetek Imádkozzunk a Dominikai Köztársaság lakosságáért, ahol az Erika hurrikán pusztított, hogy az Úr gondoskodjon az ország helyreállásáról; – hogy a családok meg tudjanak állani a kihívások ellenében: erkölcstelenség, munkanélküliség, gyermekek és fiatalok között a társaik befolyása, magas megélhetési költségek, a keresztyén értékek hiánya; – a fiatalokért, akiknek sok pénzbe kerülnek az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok; – nagyobb egységért a karib-szigeteki nőtestvérek között, hogy egymást bátorítva hirdessék az evangéliumot a térségben; – hogy a karib-szigeteki keresztyén nőtestvérek világítsanak az Úr világosságával, és cselekedjék, amit az Úr bízott rájuk; – hogy a nőtestvérek erősödjenek meg a bizonyságtételben és új területeken is hirdessék az evangéliumot.
Latin-Amerika Imádkozzunk, hogy a latin-amerikai baptista nőtestvérek jobban részt vegyenek a gyülekezeti és közösségi munkában; – hogy a baptista nők segítsék a hátrányos helyzetű közösségeket, a bennszülött amerikai népcsoportokat, a gyermekeket és nőket, akik az erőszak áldozatai; – azokért a latin-amerikai nőtestvérekért, akik vezető pozícióban vannak politikai és társadalmi szinten, hogy bizonyságot tegyenek Jézus Krisztusról; – hogy az Úr használja fel a latin-amerikai médiát: rádiót, televíziót, újságokat, keresztyén irodalmat, könyveket, hogy ezek által Krisztus világossága betöltse az egész kontinenst; – hogy az Úr töltse be kegyelmével a latin-amerikai baptista női tagszövetségek vezetőit, hogy kidolgozzanak missziós tevékenységeket a közösségekben; – hogy a baptista nőtestvérek világosságot terjesszenek a latin-amerikai közösségek fejlődésének szolgálatában.
Bibliatanulmány – 2Kor 1,3-7 A második korinthusi levél első fejezetében Pál apostol arra tanítja olvasóit, hogyan lehet vigasztalást tálalni a nehézségek és megpróbáltatások között. Egy adott ponton mindenkinek szembesülnie kell valamilyen szenvedéssel: családi tragédiák, áthághatatlan akadályok, személyes megpróbáltatás. Pál arra tanít, hogyan kell másokat vigasztalni, míg mi magunk is szenvedésben vagyunk. A kezdeti üdvözlés után Pál apostol hálát ad Istennek a korinthusiakért. Pál tudta, hogy a keresztyén élet során elkerülhetetlenek bizonyos nehézségek vagy szenvedések, de ugyanakkor ezek lehetővé teszik, hogy Isten gondoskodjon a szükségeinkről a megpróbáltatások idején. Mint Isten gyermekei, fontos hálát adnunk Istennek a könnyű és nehéz időszakokban is, mert Ő az egyedüli, aki igazi vigasztalást tud nyújtani. Isten vigasztalta meg Pál apostolt is a megpróbáltatások között, ami által alkalmassá vált arra, hogy másokat is vigasztaljon. Mélyebb értelemben a vigasztalás által bátorítjuk a másik személyt, hogy a mennyei Atyára támaszkodjon, aki igazán törődik velünk, és képes tartós vigasztalást nyújtani. Isten könyörületes a megsebzettekhez. Ő mindig kész megvigasztalni azokat, akik segítségül hívják a nevét a nyomorúságban. Nincs olyan mély fájdalom, olyan helyzet, ami túl nehéz lenne Isten számára, hogy közbelépjen, és szerettével megvigasztaljon. Pál apostol a szolgálata során keresztülment szenvedéseken és nehézségeken, de Isten mindvégig gondoskodott róla. Fontos hűségesnek maradni a nehézségek között, hogy beléphessünk Isten országába (ApCsel 14,22). Könnyű engedni, hogy a nehézségek, uralma alá vegyék az érzelmeinket és cselekedeteinket, és egyedül magunkra összpontosítsunk, és arra, ami velünk történik. Figyeljünk ilyenkor inkább Istenre, lássuk meg, hogy Ő velünk van a nehézségek között – és figyeljünk arra is, hogyan tudnánk bátorítani a mellettünk levő nőtestvért. Isten könnyen félreteheti a nehézséget – de képesek vagyunk bízni Benne, hogy Ő velünk van az adott körülményben is? A szenvedés segít növekedni a hitben. Sokan bizonyságot tettek arról, hogy a szenvedések között Isten mellettük állt. A szenvedés állhatatosságot, kipróbáltságot és reménységet szül (Róma 5,3). A szenvedés és nehézség között Isten megőriz bennünket, hogy azután mi is képesek legyünk a szükségben levő nőtestvérnek vigasztalást nyújtani. Isten néha a fájdalmat és nehézséget használja fel, hogy az emberek közelebb
kerüljenek egymáshoz, és a helyreállítás által az Ő neve megdicsőíttessék. Krisztussal azonosulni annyit tesz, mint azonosulni az Ő szenvedéseivel (Mk 8,34). Amint Krisztus is szenvedett, úgy nekünk is szenvednünk kell, de megtapasztalhatjuk a vigasztalást is a szenvedés között. Pál apostol kifejezi a reményét, hogy a jövőben a hallgatói képesek lesznek kiállni a keresztyén életvitelből származó próbákat. Reménységgel tölt el a tudat, hogy amennyire részesülünk Krisztus szenvedéseiben, olyan mértékben nyerünk vigasztalást Istentől. A szenvedéssel együtt jár a szellemi kapcsolatok elmélyülése és a növekedés Krisztusban. Ebben a levélben Pál nemcsak a személyes vigasztalódásért magasztalja Istent, hanem bátorítja az olvasóit is, hogy vigasztalják egymást. Nincs olyan szenvedés vagy bántalmazás, amiről Isten ne tudna, mert Ő mindentudó (Zsolt 139,1-4). Ha szenvedésben vagyunk, mindig emlékezzünk arra, hogy nem egyedül élő hívők vagyunk, hanem Krisztus gyülekezetének a tagjai. Ha egymást terhét hordozva szenvedünk, egymásnak vigasztalást tudunk nyújtani. Engedjük, hogy a Krisztus szeretete és együttérzése világítson általunk, hogy tanúskodhassunk róla a közösségben! LaKeeyna Cooper – Egyesült Államok
Bizonyságtétel 2005 márciusában léptem be először az épületbe, amit ma Barátságháznak hívnak. Azt a feladatot kaptam, hogy megszervezzem a gyermekek számára az iskola utáni programot. Negyvenöt 4-14 év közötti gyermek szaladt be nagy hanggal az épületbe du. 15.30-kor és hagyta el az épületet 17 órakor. Munkatársammal, Merran-nal együtt – aki nagyon szereti gyermekeket – egyetértettünk, hogy komoly imádkozásra és tervezésre van szükségünk. A Barátságház vendégei között sok a kábítószer- és alkoholfüggő személy. Szegénységgel és alultápláltsággal küzdenek, és sokaknál a mentális károsodás jelei láthatók. A Barátságház célja kapcsolatokat alakítani ki, segíteni az emberek anyagi és lelki szükségein – Krisztus feltétel nélküli szeretetét bemutatni a cselekedeteink és az emberek elfogadása által. Tíz év után többféle tevékenységünk alakult ki. Minden héten találkozunk a gyermekekkel: főzni és más gyakorlati dolgokra tanítjuk őket. Ugyanezt tesszük az
egyedülálló és éhes idősekkel, segítünk nekik megtalálni a reménységet adó Istent. Ruhatárunkra és ételosztó tevékenységünkre rendszeres igény van. A kis kávéházunkba, amelynek „Harmatcsepp fogadó” a neve, sokan eljönnek az utcákról egy tál meleg ételért, beszélgetésért és barátkozásért. A betegek (némelyek nagyon súlyosan) és olyanok, akik korábban börtönben voltak, szintén eljönnek hozzánk. Vannak, akik nem csak látogatóba jönnek, hanem kötényt vesznek fel, és csatlakoznak a dinamikus csapatunkhoz. A programjaink és étkezéseink mindig ingyenesek. Úgy olvastam a Bibliában, hogy Jézus sohasem kért pénzt a szolgáltatásaiért. Úgy döntöttünk, hogy mi sem kérünk pénzt, hanem egyedül Isten bőséges gondviselésére hagyatkozunk. Örülünk, hogy ezt az utat választottuk, mert ezáltal naponta láthatjuk Istent munkálkodni közöttünk.
Carol Owen – Brantford, Ontario, Kanada
www.friendshiphousebrant.com
