BankVelem PénzOkos Kupa 2. forduló 1. Miért vándoroltak folyamatosan egyik helyről a másikra az Árpád házi királyok a teljes udvartartásukkal? a. féltek a merényletektől b. az élelem után mentek c. mindig melegebb tájra húzódtak Felélték az élelemkészletet, majd tovább álltak, illetve helybe ment a bíráskodás, ami az uralkodó feladata volt. 2. Az alábbi ruhakiegészítők egyikét Európa még nem ismerte, de a honfoglaló magyarok már igen. Melyik volt ez? a. fűző b. gomb c. övcsat 3. Honnan kapta nevét a Vértes hegység? a. A hét vezér kötött itt vérszerződést, és lettek vértestvérek. b. A német katonák itt dobálták el páncéljaikat. c. A bükkfák egyik fajtájából, a vérbükkből van sok ezen a tájon. III. Henrik német-római császár katonái itt dobálták el páncéljaikat, vértjüket, innen a Vértes elnevezés. 4. A középkor legjellegzetesebb népi étele a kása. Miből készül? a. gabonából b. dióból c. állati belsőségekből A kása őrölt gabonaszemekből készített pépes étel. 5. Az árpádkor jellegzetes fizetőeszköze a tinó. Mennyi pénzt ért? a. 1 bizánci arany, ami egyenlő 30, később 40 dénárral b. 10 bizánci arany, ami egyenlő 300, később 400 dénárral c. 20 bizánci arany, ami egyenlő 600, később 800 dénárral
6. A hős lovagkirállyal, Anjou Nagy Lajossal csúnya betegség végzett 1382-ben. Milyen kór vitte el? a. himlő b. pestis c. lepra 7. Melyik uralkodó teszi állandó és végleges királyi székhellyé Budát? a. Károly Róbert b. Luxemburgi Zsigmond c. Hunyadi Mátyás 8. Mivel fedték az ablakokat, amikor még nem üvegezték őket? a. bélből, marhabendőből készült hártyákkal b. fával c. papírral 9. Ha egy márkában van negyvennyolc pondus, és 12 pondus tesz ki egy ferto-t, akkor hány ferto alkot egy márkát? a. 4 b. 8 c. 12 10. Igaz-e, hogy oly sok zsidó vallású ember volt az állami pénzügyekben, hogy II. András kitiltotta őket onnan az Aranybulla egyik rendelkezésével? a. igaz b. hamis Igaz, mert a zsidó vallású embereknek meg kellett tanulniuk írni és olvasni, és ez a pénzügyek intézéséhez elengedhetetlen, valamint korlátozott volt a földhasználatuk. Emellett a hitelügyletek miatt tőkeerősek voltak, így a kamarabérletet fizetni tudták.
11. Mennyi volt a Károly Róbert által bevezetett kamara haszna adó (kapuadó) egy évre? a. 18 denár b. 180 denár c. 1 800 denár 12. A Zsigmond király által alapított Sárkány Lovagrend címerében egy sárkány látható. Mit tesz a farkával? a. koronát tart vele b. csóválja c. megfojtja magát 13. Miért vakíttatták ellenfeleiket?
meg
a középkori királyok
a vetélytársaikat,
a. mert így nem tud hadat vezetni b. bosszúból c. mert így szólt a törvény A vak nem lát, ezért nem tud hadat vezetni, így alkalmatlanná válik az uralkodásra. A hadvezetés az alkalmasság (idoneitás) döntő eleme volt. 14. Gizellát, Szent István feleségét a katolikus egyház felvette a szentek jegyzékébe, de a szentektől egy fokozattal lejjebb. Hogyan nevezzük ezt a fokozatot és Gizellát? a. Boldog Gizella b. Magasztos Gizella c. Kedves Gizella 15. A 15. század egyik legjellegzetesebb mestersége az ónöntés volt. Milyen „termékeket” készített egy ónöntő? a. tálakat, kupákat b. gyertyákat, lámpásokat c. huzalokat, köteleket
16. Igaz-e, hogy a 15. századi Magyarországon az asztalnak nem volt különösebb szerepe, az étkezések idejére állították fel, majd szétszedték? a. igaz b. hamis Igaz, ebből származik az „asztalt bont” mondásunk is. 17. Hány darab pénzt tartalmazott a legnagyobb, hazánk területén földbe rejtett és feltárt éremkincs? a. 25 000 b. 44 000 c. 76 000 18. Milyen betegség okozta Hunyadi János halálát? a. pestis b. vérhas c. tüdőbaj 19. Ki volt az első magyar éremgyűjtő? a. Kossuth Lajos b. Károly Róbert c. Hunyadi Mátyás 20. Mivel édesítették édességeket?
Mátyás
király
udvarában
a
süteményeket,
a. cukorral b. mézzel c. édesköménnyel 21. Melyik betegség nem volt jellemző a középkori Magyarországon? a. lepra b. himlő c. pestis
22. Igaz-e, hogy Hunyadi Mátyás itáliai szakácsai – akik feleségét, Beatrixot kísérték Magyarországra – tették kedveltté a főtt kukoricát hazánkban? a. igaz b. hamis Nem, mert a kukoricát Amerika felfedezése (1492) után ismerte meg a világ, Mátyás király pedig 1490-ben meghalt. 23. Miből készültek a középkori parasztság tányérjai és poharai? a. fából b. vasból c. műanyagból 24. A régészeti feltárások során a 15-16. századból leggyakrabban előkerülő anyag a kerámia, illetve annak töredéke. Mi volt azoknak az embereknek a foglalkozása, akik a kerámiát készítették? a. bognár b. kádár c. gerencsér 25. A legjobb minőségű borokat a középkorban a Duna és Száva között fekvő borvidéken termelték. Hol? a. Tokajban b. Szerémségben c. Villányban 26. Honnan ered a tallér szó? a. Talleyrand francia politikus és pénzügyi gondolkodó nevéből. b. Ónémet szóösszetételből ezüstpénz.
kialakult
kifejezés,
jelentése
súlyos
c. A csehországi Joachimstahl pénzverdével és bányával rendelkező város nevéből.
27. Az első magyar kertészeti szakmunka szerzője, Lippay János ezt írta 1604-ben: „Ez a Magyaroknál olly közönséges palánta, hogy alig élhet a szegény ember annélkül. Sőt, a ………… még eleinktől maradott névvel magyar Ország tzímerének szokták nevezni.” Mi kerülhet a kipontozott helyre? a. csöves kukoricát b. veres hagymát c. savanyú káposztát 28. A harácsoló ember mindent magának próbál megszerezni. Honnan származik a harácsol szavunk? a. A haradzs a törökök által kivetett legfontosabb állami adó volt, a hódoltsági területen 50 akcsét, azaz 1 forintot fizetett minden családfő. b. Moliere vígjátékának főszereplőjét hívták Harpagonnak, az ő nevéből származik a szó. c. A harkály a névadója a szónak, amely köztudottan nagyon falánk madár. 29. Az alábbi települések között van egy kakukktojás. Melyik? Eger, Szigetvár, Debrecen a. Eger, mert azt nem tudták elfoglalni a törökök. b. Szigetvár, mert itt állította meg Hunyadi János a törökök előrenyomulását. c. Debrecen, mert ott nem volt török ostrom. 30. Tippelj! Körülbelül hány fürdőt létesítettek a törökök Magyarországon? a. 20-nál kevesebbet b. 40 és 50 között c. 70-nél többet 31. Az alábbiak közül melyik a középkori szappanfőzés alapanyaga? a. levendula b. disznó-, marha- és birkafaggyú c. fa és homok
32. A középkori, de a kora újkori járványdoktorok is a szájuk és orruk előtt egy csőrszerű maszkot viseltek. Mi volt ennek a szerepe? a. A hosszú, csőrszerű maszk távol tartotta a fejüket a betegtől, így a leheletük nem fertőzte meg a doktorokat. b. A csőrben gyógyfüvek, illatos növények voltak, amelyekről úgy gondolták, hogy megvédik a doktort, illetve ezek tették elviselhetővé a bűzt. c. A csőrszerű maszk a harkály csőrét mintázta, mert a harkályt csodatevő madárnak tartották. 33. A jó pattantyúsokat nagy becsben tartották és igen jól megfizették, éves jövedelmük akár az 50-60 forintot is elérhette. De mivel foglalkozik a pattantyús? a. A pattantyú a számszeríj régi magyar megnevezése, a királyi vadászok használták, a pattantyús tehát vadász. b. A pattantyú az ugrálva járó madarak – veréb, szarka, rigó – régi magyar megnevezése, ezért a madarászokat hívták pattantyúsnak. c. A pattantyú az ágyú régi magyar megnevezése, a pattantyús az ágyú kezelője, ma tüzérnek mondanánk. 34. Milyen anyagból készülhettek a legnagyobb török ágyúk mázsás, faltörő, falbontó lövedékei? a. öntöttvasból és alumíniumból b. kőből és márványból c. égetett agyagból és fából 35. Buda visszafoglalásakor a gyalogos katonák új eszközt használtak, a szuronyt, ami a puska végére volt erősítve. Ezt már korábban is ismerték, de mire használták? a. Vadászaton a vaddisznók ellen. b. Hajítófegyvernek a lovagi párbajokban. c. A csatalovak páncéljára volt erősítve, hogy az ellenség ne férkőzhessen közel.
36. Tippeld meg, hány gyermek született egy átlagos paraszti családban a Rákóczi szabadságharc utáni békeidőben! a. 2-3 b. 4-5 c. 6-8 37. Rövid idézet a János vitézből: „Aztán olyan széles volt a fák levele, Hogy szűrnek is untig elég volna fele.” Mi a szűr? a. A szűr egy kabátra hasonlító szél- és vízálló ruhadarab, amit a többi ruha fölé vesznek. A szűrszabók készítik posztóból, ami nemezelt gyapjú. b. A szűr a paraszti ház egy helyisége, ahol szerszámokat, eszközöket tartanak. Szokták csűrnek is mondani. c. A szűrőt nevezték régen szűrnek, és a disznóvágáskor használtak olyan nagy szűrőket, ami akkora volt, mint egy üst. 38. Milyen jellemző foglalkozásokat űztek a vándorló cigány családok a törökök kiűzése után? a. marhapásztor, kondás, csordás b. üstfoltozó, köszörűs, vályogvető c. kőműves, ács, 39. A kalapos királynak – II. Józsefnek – van egy kevéssé ismert rendelkezése. A felsorolt három közül az egyik ez a rendelkezés, a másik kettő nem valóságos. Melyik az igazi? a. Elrendelte a szekerek rendszámmal való ellátását. b. Elrendelte a kémények rendszeres ellenőrzését. c. Elrendelte a házak számozását. Az adóreform előkészítése során rendelte el a házak összeírását és számozását az adófizető lakosok nyilvántartása és könnyebb azonosíthatósága miatt. Azóta számozzuk a házakat.
40. Kiket neveztek labancnak? a. A Habsburgokhoz hű magyar katonákat. b. Az osztrák császár katonáit. c. A Tenkes kapitánya ellenségeit. 41. Vitam et sanguinem! Azaz: életünket és vérünket! Ezt kiáltották a magyar nemesek 1741. szeptember 11-én, és kiálltak Mária Terézia királynő mellett. Azonban valamit még hozzátettek, mert anyagilag nem kívánták segíteni. De mit? a. Sed avenam non! Magyarul: De a zabunkat nem adjuk! b. Sed pecuniam non! Magyarul: De a pénzünket nem adjuk! c. Sed equum non! Magyarul: De a lovunkat nem adjuk! 42. II. József 1787-ben népszámlálást rendelt el, Magyarországon az elsőt. Tippeld meg, hány adóköteles személyt írtak össze! a. 6 309 315 b. 12 538 194 c. 19 854 627 43. 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Tippeld meg, mennyi pénz lehetett ez! a. 240 000 forint b. 120 000 forint c. 60 000 forint 44. Hány százalék kamatot engedtek szedni a törvények a kölcsön adott pénz után a XVIII. században és a XIX. század első harmadában? a. 4% b. 6% c. 8%
45. A nagy, Ausztria-ellenes hevületben a reformkori Pesten meg akarták változtatni a bécsi szelet nevét. Mi lett volna az új elnevezés? a. roppanó szelet b. tulipán szelet c. bundás szelet 46. Honnan ered a mondás: „Kiteszi a szűrét”? a. Esős időben a szűr vizes lett, ezért a verandán kellett felakasztani, mert a szobában nemkívánatos volt. A vendég is lehet néha nemkívánatos, ilyenkor úgy kezelik, mint a vizes szűrt. Ez a mondás eredete. b. Ha a legény lánykérőbe ment, a szűrt felakasztotta a konyhában, és ha kifelé menet az ajtó előtt találta, az azt jelentette, hogy nem kapja meg a lányt. Ez a mondás eredete. c. Eredetileg a szűrt karácsonykor tették ki a hóra, mert úgy tartották, hogy a karácsonyi hó szerencsét hoz, és a szűr megtelik pénzzel. Azonban ez általában elmaradt, nem került pénz a szűrbe, ezért mondták néha mérgesen, hogy kiteszlek, mint szűrt a hóba. Ez a mondás eredete. 47. Ki alapította 1827-ben Pesten a Nemzeti Kaszinót? a. Széchenyi István b. Kossuth Lajos c. Wesselényi Miklós 48. 100 lakosból hányan tudtak írni és olvasni a reformkor elején? a. 22 b. 33 c. 44
49. Kitől származik ez a megállapítás? „A nemzet ipar nélkül félkarú óriás.” a. Széchenyi István b. Kossuth Lajos c. Wesselényi Miklós Az ipar fontosságát és védelmét a kevésbé fejlett országokban Friedrich List német közgazdász (1789-1846) tárta föl az 1830-as években. Kossuth javarészt tőle vette át az iparra vonatkozó nézeteit, mert szinte List volt az egyetlen, aki az elmaradottabb országok fejlődését kívánta segíteni. A frappáns tömörítés azonban teljes egészében Kossuth alkotása. 50. Tippeld meg, hogy az 1838-as pesti árvíz során hány ember vált hajléktalanná! a. 10-20 ezer b. 50-60 ezer c. 90-100 ezer 51.
Széchenyi István nagy rajongója volt a „hideg nyalatnak”. Milyen étel ez, és hogyan szervírozták? a. Ez a fagylalt. Előkelőbb helyeken legtöbbször alaposan megtisztított kagylóhéjon szolgálták fel. b. Ez a jegeskávé. Előkelőbb helyeken legtöbbször kristálypohárban szolgálták fel. c. Ez a télen lefagyasztott befőtt. desszertként, süteményekre rakva.
52.
Karácsonykor
fogyasztották
Miket olvasztott be Gábor Áron, amikből aztán híres ágyúit öntötte? a. harangokat b. vasúti mozdonyokat c. rézmozsarakat
53.
Hogyan hívták papírpénzeket?
a
a. Széchenyi-váltó b. Kossuth-bankó c. Batthyány-bankjegy
’48-as
szabadságharc
alatt
kibocsátott
54.
Mi volt az állam által kibocsátott legnagyobb címletű papírpénz az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején? a. 100 forint b. 200 forint c. 500 forint
55.
Mióta járhatnak a lányok gimnáziumba Magyarországon? a. 1868-tól b. 1896-tól c. 1906-tól
56.
Az 1890-es évekig Budapest volt a világ legnagyobb ……………….. központja. Mi illik a kipontozott rész helyébe? a. húsfeldolgozó b. cukoripari c. malomipari
57.
Tippeld meg, hogy hány liter pálinkát ittak évente az emberek fejenként Magyarországon az 1880-as években! a. körülbelül 3 litert b. körülbelül 13 litert c. körülbelül 23 litert
58.
1869-ben a világon elsőként az osztrák és a magyar posta egy új küldeményfajtát rendszeresített. Mi volt ez? a. levelezőlap b. távirat c. pénzesutalvány
59.
Melyik volt a legnagyobb számban tartott emlős háziállat a dualizmus korában Magyarországon? a. sertés b. juh c. ló
60.
Ha az 1930-as években egy kilogramm sertéskaraj átlagosan 2,2 pengő, és összehasonlító árakon az Egyesült Államokban 38 cent, akkor mi lehetett a pengő-dollár árfolyam ugyanebben az időszakban? a. 1 dollár 1,8 pengőt ért b. 1 dollár 3,1 pengőt ért c. 1 dollár 5,7 pengőt ért
