Balmazújvárosi Általános Iskola (4060 Balmazújváros, Dózsa Gy. u )

Balmazújvárosi Általános Iskola (4060 Balmazújváros, Dózsa Gy. u.17-23.)

Szervezeti és Működési Szabályzata

2013. március OM azonosító: 200931

1

Tartalomjegyzék I. Bevezető 1.Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályok 2. A szervezeti és Működési Szabályzatot meghatározó jogszabályok

4 5

II. Az intézmény jogállása, az iskola adatai. III. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása. 1. Intézményvezető 2. Igazgatóhelyettes 3. Tagintézmény-vezetők 4.Az intézményvezető helyettesítésének rendje. 5.Az intézmény kibővített vezetősége. 6.Az operatív iskolavezetőség tagjai. IV. A telephelyekkel való kapcsolattartás formái. V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. VI. Pedagógus továbbképzés VII. Az intézményi közösségek kapcsolata az intézmény vezetésével. 1. Iskolai alkalmazottak közössége. 2. Nevelők közössége 3. Szakmai munkaközösségek 4. Alkalmi feladatra alakult munkacsoportok 5. Szülők közössége – szülői szervezet 6. Diákönkormányzat 7. Intézményi közösségek kapcsolattartása 8. Nevelők és szülők közötti kapcsolattartás 9. Nevelők és tanulók közötti kapcsolattartás 10.Alkalmazottak közreműködése a tanulók védelmében VIII. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája IX. A nevelőtestület jogkörébe tartozó ügyek átruházásának lehetősége X Az intézmény külső kapcsolatai 1. Fenntartóval való kapcsolat 2. Más nevelési intézményekkel való kapcsolattartás 3. Támogató szervekkel való kapcsolattartás 4. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás 5. Egészségügyi szolgáltatói kapcsolattartás 6. Iskola egyéb kapcsolatai XI. Az intézmény működési rendje 1. Nyitva tartás 2. Tanév helyi rendje 3. Vezetők intézményben tartózkodásának rendje 4. Pedagógusok munkarendje 5. A nevelő-oktató munkát segítők munkarendje 6. Tanulók munkarendje 7. Tájékoztatás, a szülők behívása, értesítése. 8. Intézmény helyiségeinek és létesítményeinek rendje 9. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban álló személyek részére 10. Iskolai hagyományok ápolása 11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

6 10 11 14 15 16 16 17 17 16 20 20 20 20 21 22 22 22 24 24 25 25 26 27 28 28 29 29 29 30 30 31 31 32 32 33 33 34 35 35 37 2

12.Intézményi védő-óvó előírások 13.Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

37 38

XII. Iskolai könyvtár működésének rendje 1. Iskolai tankönyvellátás rendje XIII. Tanórán kívüli foglalkozások XIV. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások vonatkozó szabályok XV. A dokumentumok szabályosságának rendje, a tájékoztatás formái, a tájékoztatás kérésének módja. XVI. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok XVII. Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje XVIII. Záró rendelkezések

39 39 40 42 44 45 46 48

3

I. Bevezető A közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) 25. § (1) bekezdése alapján és a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 4. §-a alapján a szervezeti és működési szabályzat meghatározza az iskola szervezeti felépítését az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Rendelkezéseinek betartása az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára nézve kötelező. 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYOK

VONATKOZÓ

A Balmazújvárosi Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően – az iskolaszervezet működését segítse elő, a pedagógiai programban kitűzött célok elérése, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtása érdekében. A szervezeti és működési szabályzat fő szabályai alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az intézmény vezetője további igazgatói utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. Az így készült szabályzatok önálló utasítások, amelyek korrekciója nem igényel az SZMSZ-hez hasonló legitimációs eljárást. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb közalkalmazottjának, az iskola tanulóinak. E kötelezettség azokkal szemben is fennáll, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az e szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, egyben kötelessége, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg az illetékes helyettese – munkáltatói jogkörében eljárva – hozhat intézkedést. b) A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. c) Az idegen személyek figyelmét fel kell hívni a szabályzat betartására, s ha ez nem vezet eredményre, fel kell szólítani az iskola épületének elhagyására. 2. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó jogszabályok: Az államháztartásról rendelkező jogszabályok - 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 4

Ágazati (Közoktatási) jogszabályok  

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény



o a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.), o 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről, o a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) o 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról o 2012. évi CXXIV. Törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, o 2012. évi CXXV. Törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról, o 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról o 11/2012. (VII. 30.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról o 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről o 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai1szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai1szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai1szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

  

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 5/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Egyéb ágazati jogszabályok

      

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (a továbbiakban: Mt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. (Gyvt.) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.tv. 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC.tv. 5

  

24/2004. (IX.16.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról Az iskola-egészségügy ellátásáról szóló 26/1997.(IX.13.) NM rendelet A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatról és véleményezésről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet

II. Az intézmény jogállása, az iskola adatai

1.

6

7

8

9

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Az intézménynek __ db körbélyegzője van az alábbiak szerint: Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: db. Kerek bélyegző: db. Kicsi kerek

:

Lenyomata:

Kinek van?

a

kezelésében

db.

Balmazújvárosi Általános Iskola Megegyezik az előzőekben iskolatitkárok: 4060 Balmazújváros, Dózsa Gy. leírtakkal. telephelyenként u.17-23

A bélyegzők használatának rendje, aláírási jogok Az intézményre és bármely tagintézményére vonatkozó pénzügyi, gazdálkodási kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumot a banki aláírási címpéldányon szereplő 1. számú körbélyegzővel kell hitelesíteni. Az intézményre és bármely tagintézményre vonatkozó pénzügyi gazdálkodási kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumok aláírására az intézményvezető, akadályoztatása esetén az általános helyettes, illetve a tagintézmény vezetők jogosultak, ebben a sorrendben. Tanügyi dokumentumok hitelesítésére bármilyen sorszámú intézményi körbélyegző használható a fejbélyegzővel együtt. A tanügyi dokumentumok és egyéb – pénzügyi, gazdálkodási kötelezettség vállalást nem tartalmazó – dokumentumok aláírására az intézmény vonatkozásában az intézményvezető, a tagintézményeket érintően pedig a tagintézmény vezetők jogosultak. A tanügyi dokumentumok hitelesítésére, másodlatok kiadására aláírási joguk van az iskolatitkároknak is. Bélyegzőt az intézmény vezetőin kívül az iskolatitkárok, személyek is használhatnak:  Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök.  Vásárlások, ügyintézés esetén megbízott személynek pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a bélyegzőt el kell zárni. Az intézményi gazdálkodási státusza: Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évenként összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről, melynek alapját a költségvetési törvény által garantált normatív támogatás, az önkormányzat által biztosított kiegészítő támogatás és az intézmény bevételei biztosítják.

10

Az intézmény számlaszáma KIK Balmazújvárosi Tankerület számlaszáma: 10034002-00331621-80 III. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása Az intézmény vezetését az intézményvezető, mint magasabb vezető és vezető beosztású munkatársai látják el. Az iskolavezetés a munkáját az SZMSZ, a pedagógiai program és az éves munkaterv szerint végzi, legalább kéthetente megbeszélést tart. Az intézményvezetés tagjai: Magasabb vezető: intézmény vezető, vezetői: 1 intézményvezető helyettes 2 tagintézmény vezetők 3 tagintézmény-vezető helyettes Az intézményvezető döntési hatáskörébe tartozó ügyekben az iskolavezetés többi tagja tanácskozási jogkörrel rendelkezik. Megbízatásukat az intézményvezető adja, munkájukat munkaköri leírásuk valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, jogkörét esetenként átruházhatja a munkáltató jogkör kivételével a vezető beosztású munkatársaira vagy az intézmény más pedagógus alkalmazottjára is.

1. Az intézményvezető 1. Az intézmény felelős vezetője: A közoktatási intézmény vezetője a felelős – a Köznevelési törvény 69. §-a alapján felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért. b) A nevelési-oktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. c.) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, a tagozatvezetőkre vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az intézmény felelős vezetője felel az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Kialakítja az iskola vezető testületét, megbízza vezető munkatársait. Az intézményvezető heti két órában tart fogadóórát, az éves munkatervben megjelölt és kihirdetett időpontban. 

a mindenkor érvényes jogszabályok szerint szervezi az ügyviteli munkát; 11

    

folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott, intézkedik a jogszabályok megismertetéséről, végrehajtásáról; betartja és betartatja az iratkezelési szabályokat; biztosítja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, ellenőrzi az oktató-nevelőmunkát, a gazdálkodást, irányítja a pedagógusok és vezetők teljesítményértékelését.

Ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok Az intézmény vezetése körében az intézményvezető:  szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;  döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskorába;  előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;  jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet;  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;  gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;  tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;  teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgató által kért adatszolgáltatást;  szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza:  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;  a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltató intézkedést;  a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat megkereséseket, egyéb leveleket;  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;  a közbenső intézkedéseket;  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 12

Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: o a személyi juttatások tekintetésben a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; o pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető o a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, o az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, o az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települései önkormányzat képviselőjével. A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a központi szerv kommunikációért felelő szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően o az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető, o a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok Az igazgató belső ellenőrzési szabályzat és az éves ellenőrzési terv alapján ellenőrzi az intézményben folyó munkát, ezen belül a szakmai munkát, a gazdálkodást. Közvetlen kapcsolatok Az igazgató vezetési feladatait helyetteseivel együtt gyakorolja. A munka és a felelősség megosztásáról munkaköri leírásban rendelkeznek. Helyetteseivel közösen elkészített munkarend szerint tartózkodik az intézményben. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, minden lényeges eseményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az igazgató szoros kapcsolatot tart fenn az intézményen belül  a diákönkormányzattal,  iskolai sportkörrel  a szakmai munkaközösségekkel,  a munkáltatói érdekvédelmi szervezetekkel; az intézményen kívül  a Balmazújvárosi Tankerület igazgatójával és munkatársaival,  Balmazújváros Önkormányzatának illetékes vezetőivel, bizottságaival,  a polgármesteri hivatal irodáival,  a szülői szervezettel, a szülőkkel,  az iskolaorvossal,  a szakmai és szakszolgáltatást végző intézményekkel,  a helyi iskolákkal, óvodákkal,  az intézményt támogató szervezetekkel, 13

 

civil szervezetekkel, külföldi és hazai partnerintézményekkel.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:  az iskola munkavállalói feletti egyéb munkáltatói jogkör,  a KLIK által szabályozott módon a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  kiadványozási jogkör,  utalványozási jogkör,  a tanulók felvétele,  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő-oktató munka tervezése, irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való együttműködés,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,  a tanórán kívüli tevékenység szervezése,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,  az intézmény belföldi és külföldi kapcsolatainak ápolása.

2. Intézményvezető helyettes Az igazgatóhelyettesek megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás kölcsönös megállapodás alapján határozatlan időre is szólhat a feladat visszavonásáig. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az intézményvezetőt annak akadályoztatása, tartós távolléte esetén helyettesíti. Segíti az intézményvezető gazdálkodásra és ellenőrzésre vonatkozó munkáját. Az intézményvezetővel együtt:  gondoskodik a gazdálkodás feladatkörébe tatozó belső és külső adatszolgáltatásokról  felügyeli a KLIK tulajdonát képező valamennyi vagyontárgy kezelését, leltározását Segíti és ellenőrzi a munkaközösségeket, a pályaorientációs tevékenységet. Gondoskodik a felsős és alsós napközi és tanulószoba működéséről, szervezi, ellenőrzi a foglalkozásokat. Részt vesz a belső ellenőrzésben, a pedagógusok és vezetők teljesítményértékelésében, koordinálja azt. Véleményt formál a pedagógusok tanítási módszereiről konzultációk, óralátogatások során. Elkészíti a tantárgyfelosztást. 14

Figyelemmel kíséri az iskolai taneszközök állapotát, a könyvtár működését. Összegzi a statisztikai jelentéseket, koordinálja a dolgozók munkabeosztását, változásjelentését, szabadságolási tervét. Vezeti a tanulói nyilvántartásokat Az alsó tagozat és az eltérő tantervű osztályok tanításának koordinálója.  Napi kapcsolatot tart a tanítók munkaközösségeinek vezetőivel és a kollégákkal.  A pedagógiai program alapján szervezi, irányítja és felügyeli a kötelező és választható tantárgyak óraszámainak kialakítását, az egyéb foglalkozások rendjét.  Tájékozódik a tanítás színvonaláról, a pedagógusok tanítási módszereiről konzultációk, óralátogatások során.  Ellenőrzi, elemzi az oktatás hatékonyságát, szükség esetén méréseket kezdeményez.  Figyelemmel kíséri a szertárak fejlesztését, a szakkönyvállomány gyarapítását.  Javaslatot tesz szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételre.  Összefogja, irányítja, ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a foglalkozások dokumentálását.  Felügyeli az iskolaotthonos és napközi otthonos oktatás, nevelés megvalósítását.  Figyelemmel kíséri a kiemelkedően tehetséges, a lemaradó, a speciális foglalkozást igénylő gyerekek részére szervezett foglalkozási formák, módszerek alkalmazását (fejlesztő foglalkozások, házi versenyek, stb.).  Gondoskodik az 1-8. osztályban, és az eltérő tantervű 1-8. osztályokban tanító nevelők helyettesítéséről hiányzás esetén.  Elvégzi a túlórák és helyettesítések elszámolását, irányítja az időszaki statisztikák, kimutatások készítését.  Figyelemmel kíséri az 1-8. osztályok osztálynaplóinak vezetését, a szöveges értékelések, érdemjegyek alakulását, ellenőrzi a törzslapokat.  Rendszeresen ellenőrzi az osztályokban az igazolatlan mulasztásokat, figyelmeztetéseket, felszólításokat, feljelentéseket.  Segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját.  Összefogja a tantárgyi felmentések, áthelyezések kezdeményezését, lebonyolítását.  Részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében.  Szervezi az iskolai ünnepélyek, rendezvények előkészítését, megvalósítását.  Felel az aula, folyosók, szekrények, udvarok szép, esztétikus megjelenéséért.  Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, fogorvossal, s egyéb egészségügyi feladatot ellátó képviselőkkel. Fogadóóra: munkatervben Egyéb munkatársak:  diákönkormányzat vezetője,  közalkalmazotti tanács elnöke,  szakszervezeti vezető,  munkaközösség-vezetők,  gyermek és ifjúságvédelmi felelős,  pedagógiai asszisztens,  gyógypedagógiai asszisztens,  munka- és tűzvédelmi felelős

3. A tagintézményvezetők

15

A tagintézmény felelős vezetője, aki az igazgató által felhatalmazott jogkörökben eljárhat. A tagintézmény-vezető kiemelt feladatai:  A tagintézmény nevelési-oktatási tevékenységének irányítója, szervezője, ellenőrzője.  A tagintézményi nevelői közösség vezetése, irányítása. A nevelőközösség jogkörébe tarozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.  Javaslatot tesz a tagintézmény tantárgyfelosztására, majd elkészíti azt.  Elkészíti a tanárok napi munkabeosztását, a helyettesítést, szervezi és ellenőrzi a tanári ügyeleteket.  Konzultációk, óralátogatások során tájékozódik a tanítás színvonaláról, a pedagógusok tanítási módszereiről.  Ellenőrzi, elemzi a nevelő-oktató munka hatékonyságát, szükség esetén méréseket kezdeményez.  Gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, a rendelkezésre álló költségvetés alapján.  Javaslatot tesz a pedagógus továbbképzés keretében szervezett tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételre, az intézményi továbbképzési program figyelembevételével.  Figyelemmel kíséri a szakmai munkaközösségek és teamek munkáját.  Irányítja a tagintézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzését.  Biztosítja az együttműködést a szülői szervezetekkel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, a diákönkormányzattal, egészségügyi szolgálattal, szakszolgálatokkal.  Képviseli az igazgató által leadott határkörök alapján a tagintézményt.  A tagintézmény tárgyi feltételeinek jobbítása, a pedagógusok szakmai képzése, tanulók esélyének növelése érdekében közreműködik pályázatok elkészítésében.  Gondoskodik a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezéséről.  Irányítja a tagintézménnyel kapcsolatos adminisztrációt, ügyvitelt, adatszolgáltatást, vezeti a tanuló nyilvántartást. Döntésre jogosult – az intézményvezetővel történő egyeztetés alapján – a tagintézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. A tagintézmény-vezető felelőssége: A tagintézmény-vezető felelős:  a szakszerű és törvényes működésért.  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért.  a pedagógiai munkáért.  a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért.  a tanuló- és gyermek, illetve munkahelyi balesetek megelőzéséért. Fogadóóra: munkatervben 4. Az intézményvezető helyettesítésének rendje

16

Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén – azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. A felsős igazgatóhelyettes távolléte esetén az alsós igazgatóhelyettes, az ő akadályoztatása esetén a tagintézmény-vezetők látják el a vezetői teendőket. A vezető akadályoztatása esetén megbízott pedagógus látja el a vezetői teendőket a munkáltatói jogok gyakorlása kivételével. Az igazgatóhelyettesek és tagintézményvezetők az átruházott hatáskörökön kívül a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett. A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek halaszthatatlanok, döntéseiről köteles az intézményvezetőt három napon belül tájékoztatni. 5. Az intézmény kibővített vezetősége a) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenység) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.       

az intézményvezető, intézményvezető helyettes, tagintézmény-vezetők, tagintézmény-vezető helyettesek a szakmai munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat képviselői, a közalkalmazotti tanács elnöke.

Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Legalább kéthavonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásos emlékeztető készül. A szakmai ellenőrzésben a munkaközösségek vezetői is rendszeresen és tevékenyen részt vesznek . b) Az iskola vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában kéthavonta egyszer) megbeszélést tart, melyről – szükség szerint - írásban emlékeztető feljegyzést készít. 6. Az operatív iskolavezetőség tagjai 1. 2.

intézményvezető vezetők  intézményvezető helyettes  tagintézmény-vezetők  tagintézmény-vezető helyettesek

Az iskolavezetés hetente, a kibővített iskolavezetőség (munkaközösség vezetők, Közalkalmazotti Tanács vezetője, szakszervezet vezetője, DÖK patronáló tanár, gyermek és ifjúságvédelmi vezető) pedig kéthavonta ülésezik, a tanévre vonatkozó munkaterv által meghatározott időpontokban. A kibővített iskolavezetőség (törzskar) az intézmény valamennyi egységét reprezentáló, operatív döntés-előkészítő, tanácsadó testület. 17

Az iskola vezetősége felelős:- intézményi stratégia, intézményi célok, feladatok folyamatos fejlesztéséért, - a belső információáramlás hatékonyságáért, - a pedagógiai szakmai munka ellenőrzéséért, - az intézmény pedagógia programjának, minőségirányítási programjának és munkatervének megvalósításáért. IV. A telephelyekkel való kapcsolattartás formái A tagintézményekkel való kapcsolattartás felelőse az intézményvezető. Minden tanítási héten lehetőség szerint egy munkanapot a tagintézményekben tölt. Vezetői döntéseinél, vezetői jogkörében eljárva különös hangsúlyt fektet arra, hogy a tagintézményeket, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés ne érje. Az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy szervezi meg, hogy a tagintézmények is megfelelő hangsúlyt kapjanak. A tagintézmények vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. Az iskolavezetés szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A székhelyintézmény és a telephelyek tantestülete félévenként legalább egy alkalommal közös értekezletet tart. A telephelyekkel való kapcsolattartás napi rendszerességgel történik. Formái:

  

személyes megbeszélések, telefonon történő információcsere, levél vagy elektronikus levél.

A kapcsolattartás egyéb formái:  közös programok,  ellenőrzés,  értekezlet. Az intézmény szervezeti egységei munkájukat egymás mellé együttműködésben, közvetlenkapcsolatot tartva kötelesek elvégezni.

rendelten,

szoros

V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető, az általános igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezetők feladata, kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozó kijelölését a munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető, illetve az igazgatóhelyettesek a felelősek. 18

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai Biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok a NAT, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. A vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő-oktató munka, a pedagógiai program, a helyi tanterv belső ellenőrzésének megszervezéséről és működtetéséről az intézményvezető gondoskodik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak köre     

intézményvezető, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők tagintézmény-vezető helyettesek munkaközösség-vezetők.

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A tagintézmény-vezetők és az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő területeken végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a vezetőket az intézmény szervezeti felépítésének megfelelően. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség és az integráció legyen a meghatározó elem. Elsősorban azokra a területekre kerüljön sor az ellenőrzés folyamán, amelyeken probléma mutatkozik.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során      

a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanuló személyiségének tiszteletben tartása. a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: a) az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, b) a tanítási óra felépítése és szervezése, c) a tanítási órán alkalmazott módszerek, d) a tanulók munkája és magatartása, valamint a tanár egyénisége, magatartása a tanítási órán, e) az óra eredményessége, a helyi tanterv kereteinek teljesítése,

19



a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, az éves munkatervben meghatározott kiemelt területek,a tanügyi dokumentumok kezelése, iratkezelési szabályok betartása.

Az ellenőrzés módszerei      

kötelező, választható tanórai, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata értekezletek, munkaközösségi foglalkozások tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban részvétel szülői értekezleten, nevelők által szervezett rendezvényeken osztályprogramokban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség vezetőkkel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat testületi értekezleten értékelni, összegezni kell, a feladatokat ezzel egyidejűleg kell meghatározni.

VI. Pedagógus továbbképzés Az intézményvezető a 277/1997(XII.22 ) Kormány rendelet alapján öt évre szóló továbbképzési programot készít, melyet a nevelőtestület fogad el. A program végrehajtására évente beiskolázási tervet készít. Az intézmény az alábbi képzéseket, továbbképzéseket támogatja kiemelten: o o o o o o

közoktatás vezetők képzése, gyógypedagógus- tanulásban akadályoztatott tanulók nevelése fizika szakos etikát tanítók mérés- értékelési szakember másod diplomák megszerzése, amely a pedagógiai megfogalmazottak megvalósítását segítik elő.

programban

VII. Az intézményi közösségek kapcsolata az intézmény vezetésével 1. Az iskolai alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az alkalmazotti közösség az iskola nevelőiből, a pedagógiai munkát segítő technikai, adminisztratív dolgozókból áll. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény, a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) szabályozzák. 20

2. A nevelők közösségei A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógusi munkakört betöltő, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület szakmai kérdésekben kiemelkedő szerepet kap, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozat hozó szerve. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:            

a Pedagógiai program és módosításának elfogadása, az SZMSZ és a házirend módosításának elfogadása, a házirend elfogadása, módosítása, az intézmény éves munkatervének elkészítése, elfogadása, a továbbképzési program, éves beiskolázási terv elfogadása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a nevelőtestületi jogkörök átruházása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:     

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal) rendkívüli értekezletek (szükség szerint) tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal).

A jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a tagok legalább 30%-a, az intézményvezető, vagy az intézményben működő valamely választott testület kezdeményezi, illetve ha a fenntartó kéri. Azokban az oktatási ügyekben, amelyek kizárólag a székhelyet, vagy az egyik tagintézményt érintik, az adott tagintézményben tanító pedagógusokból álló nevelőtestület az intézményvezetővel együtt jár el. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3. Szakmai munkaközösségek A nevelőtestület tagjai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösségek valamennyi telephelyen dolgozó pedagógusokat integrálnak. A szakmai munkaközösségek szakmai és módszertani kérdésekben döntések előkészítésében adnak segítséget az intézményben folyó oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez, 21

ellenőrzéséhez. Ennek feltétele, hogy legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezze. Szakmai munkaközösség hozható létre a halmozottan hátrányos helyzetűek integrációját, a kompetencia alapú oktatás megvalósítását, fenntartását szolgáló feladatok segítéséhez. Az intézményben az alábbi munkaközösségek működnek: Telephelyenként 3-3 munkaközösség működik a humán, reál illetve a készségtárgyakat magába foglaló szakmai közösségek (9), a felsoroltakon kívül egy gyógypedagógiai munkaközösség is működik. A szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az intézményvezető bízza meg. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a) A szakmai munkaközösségek létrehozásának és működésének általános szabályait a Nkt 71. §- a határozza meg. b) A szakmai munkaközösségek a R. 30. §-ában a saját területükön döntenek:  a munkatervükről illetve ezen belül az aktuális tanév szakmai feladatairól.  az egységes követelmény - és mérés-értékelési rendszer megállapításáról.  a tanulók versenyeztetési módjáról, rendjéről egyeztetve más munkaközösségekkel, ill. az illetékes igazgatóhelyettesekkel.  a munkaközösségeken belüli továbbképzés (beleértve az óralátogatások, bemutatóórák, belsőképzések), módszerek átadási rendjéről.  az oktatási eszközök ésszerű kihasználásáról, ezek házi fejlesztéséről.  iskolai és külső szervek által meghirdetett pályázatokon való részvételről.  a szintre hozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás módjairól, programjáról.  a speciális feladatok egyenletes elosztásáról.  a R (5) szakasza értelmében a szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően - be kell szerezni a) a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához, b) a nevelést- oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához, d) a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.  átfogó nevelési feladatok, programok beindítása, értékelése kapcsán. Javaslatot tehetnek:         

a tantárgyfelosztás szempontjaira, tartalmára a munkaterv tartalmára, feladataira, az arányos terhelés elveire az iskolai munkamegosztásban, tantervi témakörök és óraszámok átcsoportosítására, tantermek, szaktantermek, szertárak, oktatási kabinetek, stb. központi fejlesztésére, a selejtezésbe vont eszközökre, anyagokra. a munkaterületükön, tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, a munkaközösségi tagok munkájának értékelésére (jutalmazás, kitüntetés, felelősségre vonás), más munkaközösségekkel való kapcsolattartás módjára és tartalmára.

Részt vesznek:  az iskolavezetőség (törzskar) megbeszélésein, javaslatot tehetnek a döntések előkészítésére, 22



a pedagógusok teljesítményértékelésében, minősítésében (óra-és foglalkozás látogatások, értékelő team munkája)

4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetés döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. 5. A szülők közösségei- szülői szervezet Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeinek teljesítése érdekében tagintézményenként szülői munkaközösségek működnek. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Választmány Elnöksége. A tagintézményenként választott szülői választmány munkájában az osztály szülői munkaközösségének képviselői vehetnek részt. Az iskolai SZM választmánya az osztály szülői munkaközösségek javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZM tisztségviselőit. A székhelyiskolában és a tagintézményben külön szülői munkaközösség működik. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképes ha az érdekeltek több mint 50%-a jelen van. Az iskolai szülői munkaközösség jogai:  megválasztja saját tisztségviselőit,(elnök, elnökhelyettes, pénztáros)  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti munkatervét,  képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját,  a házirend illetve az SZMSZ szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos pontjaival egyetértési joga van,  figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét,  megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót,  a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját (egy tanulócsoport) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai Szülői Választmány elnöke közvetlenül az intézmény vezetőjével, a tagintézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmányát az intézményvezetőnek tanévenként kétszer össze kell hívnia, tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 6. A diákönkormányzat

23

A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a székhely intézményben és a két tagintézményben külön diákönkormányzatok működnek. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Évenként legalább egy alkalommal ülésezik. Összehívásáért az intézményvezető ill. tagintézmény-vezető a felelős. Az iskola és a DÖK képviselője beszámol az eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, tanulási jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az iskolai SZMSZ és a házirend elfogadásakor és módosításakor. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit és technikai eszközeit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskola támogat minden olyan rendezvényt, kezdeményezést, amely a diákok érdekeit szolgálja (disco, farsang, kiállítások, előadások szervezése, iskolarádió működtetése, stb.). A tagintézményi DÖK munkáját a diákönkormányzatot segítő pedagógusok koordinálják. A segítő pedagógust a nevelőtestület egyetértésével a tagintézmény-vezető és igazgatóhelyettes bízza meg. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai DÖK vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

7. Az intézményi közösségek kapcsolattartása Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógus koordinálja a választott közösségi vezetők segítségével, és az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás módjai a különböző értekezletek, megbeszélések, iskolagyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola munkaterve tartalmazza. Az intézményben a jogszabályoknak megfelelően működnek az érdekvédelmi szervezetek. A szakszervezet működéséhez, jogkörének gyakorlásához az intézmény minden feltételt megad. Biztosítja a szakszervezetek vezetőinek járó órakedvezményt, illetve részvételi jogot minden olyan vezetői értekezleten, ahol az érdekvédelemmel kapcsolatos kérdések szerepelnek. A közalkalmazotti tanács megválasztásánál az intézmény mind a négy épülete képviselteti magát, a tagok órakedvezménnyel rendelkeznek, jogosítványaik gyakorlásához minden feltételt biztosít az intézmény.

24

8. A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető, a tagintézmény-vezetők, ill. igazgatóhelyettesek tájékoztatják. Formái:  SZM választmányi ülése,  rendkívüli iskolai szülői értekezlet,  iskolai hirdetőtábla,  írásbeli tájékoztató,  az osztályfőnökök bevonásával osztály szülői értekezlet. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:     

családlátogatások szülői értekezletek a nevelők fogadóórái nyílt tanítási napok írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, stb.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel, A szülők és más érdeklődők az Iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és házirendjéről az intézmény vezetőjétől, általános igazgatóhelyettesétől, valamint a tagintézmény-vezetőtől kérhetnek tájékoztatást. 9. Nevelők és tanulók közötti kapcsolattartás a) az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató.  Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésen és a diákközgyűlésen rendszeresen /évente legalább két alkalommal/  és az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán keresztül. b) az osztályfőnök  az osztályfőnöki órákon  vagy a napi kapcsolattartás kialakult szervezeti keretében  vagy az osztályteremben elhelyezett faliújság segítségével tájékoztatják a tanulókat c) a szaktanároknak  a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról szóban és írásban folyamatosan tájékoztatni kell. d) a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban  egyénileg  vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

10. Az alkalmazottak közreműködése a tanulók védelmében

25

Valamennyi pedagógus kötelessége a számára előírt időpontban és helyen megjelenni, a tanulók felügyeletéről gondoskodni. Feladata: - a beosztása szerinti ügyelete alatt: a folyosószakaszon lévő tantermek, a folyosói, illetve udvari ügyelet ellátása, a balesetek megelőzése - a balesettel fenyegető forrás jelzése az intézmény ügyeletes vezetőjének (igazgató vagy igazgatóhelyettes) - a tudomására jutott balesetről az ügyeletes vezető (igazgatóhelyettes vagy igazgató) értesítése, ha felügyelete alatt, iskolán kívül (táborban, kiránduláson) történik baleset, intézkedni köteles a sérült tanuló ellátásáról, elláttatásáról. Pedagógusok és más intézményi dolgozók tanítási idő, a tanuló foglalkozási ideje alatt tanulót semmilyen jogcímen nem engedhetnek, nem küldhetnek ki az iskola épületéből! A pedagógus a rosszullétre panaszkodó tanulót a tanári szobához, illetve az iskolaorvos rendelési ideje alatt –az épületen belül – hozzá irányítja, egyben értesíti arról a vezetőt, aki intézkedik a szülők értesítéséről, vagy orvoshoz, illetve a pedagógiai asszisztenssel történő hazakíséréséről. Súlyosabbnak látszó rosszullét, illetve baleset esetén a vezető, tagintézmény-vezető vagy igazgató azonnal orvost, illetve mentőt hív, és értesíti a szülőket is. A balesetek elkerülése érdekében valamennyi pedagógus, -a technikát, háztartási ismereteket, fizikát, kémiát és a biológiát tanító szaktanárok különösen – kötelesek munkájuk során betartani a 16/1998./IV. 8./ MKM rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat. A testnevelő tanárok a balesetek elkerülésével kapcsolatos teendőket is tartalmazó, számukra kiadott belső rendelkezés utasításait is kötelesek betartani. A sajnálatos módon mégis bekövetkezett balesetet a tanórát tartó, illetve a tanuló felügyeletét ellátó pedagógus haladéktalanul jelenteni köteles vezetőnek! (Igazgatóhelyettes, igazgató, tagintézmény-vezető). Jegyzőkönyvet kell felvenni, ki kell vizsgálni, a hasonló eset elkerülésére a szükséges intézkedést meg kell tenni. A jegyzőkönyv felvételét a munkavédelmi megbízott végzi. A kivizsgálásban közreműködik a feladat elvégzéséért felelős igazgatóhelyettes, a szükséges intézkedést az igazgató nevében teszi meg. Az intézmény munkavédelmi –és tűzvédelmi megbízottja köteles az épületben meglévő baleseti veszélyforrásokat jelentő okokat a műszaki ügyintéző közreműködésével feltárni, és azt a gazdasági ügyintézőnek és az intézmény vezetőjének. Az intézményi költségvetés lehetőségeit meghaladó okok megszüntetéséhez az intézmény vezetője a fenntartótól segítséget kér. VIII. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § ) a) Az iskolai könyvtárban elhelyezett példányból minden érdeklődő megismerheti: 26

 az intézmény Pedagógiai Programját,  Szervezeti és Működési Szabályzatát,  Házirendjét,  Az intézmény minőségirányítási programját,  Az intézmény esélyegyenlőségi programját. A házirendet beiratkozáskor, illetve annak lényeges változásakor minden tanuló – illetve a szülők - egy-egy nyomtatott példányban megkapják. A szaktermek használati rendje az adott helyen van kifüggesztve. b) Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés, a továbbhaladás feltételeit, az ismeretek számonkérésének formáit, a tantárgyi minimumokat. c) Az intézmény Minőségirányítási Programja és Házirendje tartalmazza a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének szempontjait. d) Az egyes tantárgyak éves követelményét a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. e) Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni és a minősítést indokolni. f) A tanuló az osztálynaplóba bekerült érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat tanító szaktanártól vagy osztályfőnökétől. Jogában áll a tanulónak feleleteiről minősítést, osztályzatairól indoklást kérni, közvetlenül a felelet után vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor. g) A témazáró időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni. h) A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. i) A belépő évfolyamokon az első tájékoztató szülői értekezleten (május vége-június eleje) az intézmény vezetője tájékoztatja a szülőket az intézmény működését meghatározó dokumentumokról. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. E körben javaslatot tehet, továbbá kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kell kapnia. A tanuló véleményt nyilváníthat:  tanórán,  osztályfőnöki órán, az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi tanuló művelődéshez való jogát,  a DÖK ülésein,  diákközgyűlésen. A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola alkalmazottjainak és tanulóinak személyiségi jogát, illetve emberi méltóságát.

27

 A tanuló vagy képviselője valamennyi tanulókat érintő ügyben javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat. A legalább egy osztályt érintő kérdésben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét.  A tanulók véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a magatartásuk és szorgalmuk értékelése során. Az osztály diákközösségének választott vezetője a félévi, illetve az év végi pedagógiai fórum előtti osztályfőnöki órán ismerteti javaslatát.  A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók feltett kérdéseikre érdemi választ kapnak.  A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 

A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti.

IX. A nevelőtestület jogkörébe tartozó ügyek átruházásának lehetőségei A nevelőtestület: a) A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott, és pedagógiai munkát segítő, főfoglalkozású dolgozója, függetlenül attól, hogy az iskola mely területén és milyen óraszámban végzi munkáját. b) A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét a R. 117§. (4) pontja és a Nkt. 70§-a szabályozzák. c) A nevelőtestület jogkörének gyakorlását kisebb nevelőközösségre (munkaközösségek) átruházhatja minden olyan ügyben, amely kizárólag e kisebb nevelőközösséget érinti. Így értelemszerűen az egyes közösségek gyakorolják a nevelőtestületre ruházott jogokat:  a házirend azon pontjainak megállapításában, amelyek az egyes területek (iskola, uszoda,) sajátosságaira vonatkoznak.  a tanulók fegyelmi ügyeiben.  a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásában.  az általános továbbképzéseken való részvétel tervezésében.  részprogramok (pl. munkaközösségi, minőség fejlesztési) kidolgozásában  a tanulók javítóvizsgára bocsátásának engedélyezésében. . d) Az átruházott jogkör gyakorlója meghozott döntéseiről köteles tájékoztatni a nevelőtestületet, a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon. Ha külön időpont kijelölése nem történik meg, akkor a tájékoztatás ideje a félévi és tanév végi értekezlet. X. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: 28

Az iskolafenntartó Klebersberg Intézményfenntartó Balmazújvárosi Tankerületével és a működtető Balmazújváros Város Önkormányzatával a rendszeres kapcsolatot az iskola igazgatója tartja. Az országos szakmai intézményekkel (Pl. az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel, Educatio Kft, stb.), a törvényessséget gyakorló Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával az esetenkénti kapcsolatot az igazgató, az igazgatóhelyettesek, valamint a tagozatvezetők tartják. más oktatási intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal,az egészségügyi intézményekkel, a szülőkkel,a település lakosaival. 1. A fenntartóval való kapcsolat A fenntartóval való kapcsolattartás formái:     

szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoltatás egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, a költségvetés tervezése, egyeztetése, információszolgáltatás az intézmény pénzügyi, gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

A fenntartóval való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők jogosultak eljárni. 2. Más nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás A kapcsolatok lehetnek szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek, rendszeresek és alkalomhoz kötődőek, megjelenhetnek egymásnak adott kedvezmények formájában. Formái: rendezvények, versenyek Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. A helyettesek, tagintézményvezetők a vezetői feladat megosztás szerint tartanak kapcsolatot. Intézményi kapcsolatunk: - óvodák, középiskolák. A városban működő óvodákkal a kapcsolattartás folyamatos, és sikeres. A kapcsolattartásban kiemelkedő szerepük van a leendő elsős és 4. osztályos tanító néniknek. Az éves programban a kapcsolattartás ideje és formája rögzítve van. Formái: Nyílt napok(óvodai, iskolai) Mikulás nap Foci és sorverseny rendezése Tanévnyitó Hospitálások Szakmai rendezvények Gálaműsor A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző meghatározó jelentőségű a továbbtanulók számára. Nem csak a felsőfokú tanulmányokra készít fel, hanem szakmát is ad az ide jelentkezőknek. Az együttműködés módjai: - továbbtanulási tájékoztató - végzett tanulóink félévi eredményeinek ismertetése - nyílt napok 29

- sportrendezvények - szakmai rendezvények 3. A támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Kiemelt szempontja, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, a támogatással megvalósítandó elképzeléseiről és annak előnyeiről. Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 4. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az ifjúságvédelmi munkát ellátó pedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak a gyermekvédelmi intézményekkel. Az intézmény vezetője valamint a tagintézmény-vezető gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájához szükséges feltételek biztosításáról, a kapcsolattartás felügyeletéről. A tanulókat és szüleiket írásban tájékoztatja az intézmény a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről és fogadóórájáról (a tájékoztatófüzetben). A tanév elején a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök ismertetik az osztályfőnökökkel a gyermekek megsegítésére szolgáló jogi és szociális lehetőségeket. A tanulók és a szülők tájékoztatása az osztályfőnökök kötelessége. A veszélyeztetett tanulóknál az osztályfőnökökkel közösen családlátogatást végeznek a veszélyeztető ok feltárása érdekében. A tapasztalatokról feljegyzés készül, és az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás lehetséges módjai:  a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélés,  közösen szervezett rendezvények,  egymás kölcsönös tájékoztatása,  családlátogatások. A gyermekjóléti szolgálat közvetlen elérését lehetővé teszi címének és telefonszámának elhelyezése az intézményben. Az intézménynek kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére. Az egészségnevelési, ennek részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, felügyelete, végrehajtásának figyelemmel kísérése az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelősök feladata. A kidolgozott programnak szerepelnie kell az intézmény pedagógiai programjában is. Az intézmény gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai   

Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók esetében a tankötelezettség betartását. A problémák, a hátrányos helyzet okainak felismerése, szükség esetén segítő szakember együttműködését kérni. A rendszeres iskolába járást figyelemmel kísérni. 30

   

Szükség esetén családlátogatások. Tájékoztatást adni a különböző szociális támogatásokról. Folyamatos kapcsolattartás, jelzőrendszer működtetése a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel és hatóságokkal. A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabály változások nyomon követése.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos adminisztráció  

Levelezések, jegyzőkönyvek, az intézmény jelzésének és a gyermekjóléti szolgálat visszajelzésének iktatása. Jegyzőkönyv készítése a családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről.

5. Az egészségügyi intézménnyel való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg, mellyel az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás részletes formáját az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A Városi Egészségügyi Szolgálat ortopédiai, fogászati, védőnői, gyógytorna-feladatokkal segíti az egészséges életmódra és életre való nevelést, a betegségek kivédését.

6. Az iskola egyéb kapcsolatai A pedagógusok szakmai kompetenciájának növelését szolgálják a következő szakmai szolgáltatókkal történő kapcsolatok: 

HBM-i Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet



Balmazújvárosi Rendőrkapitányság



Veres Péter Általános Művelődési Központ és AMI



Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény



Nevelési Tanácsadó



Családsegítő Szolgálat



Gyermekjóléti Szolgálat



Városi Televízió



Városi Egészségügyi Szolgálat



Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző



Lengyel Menyhért Városi Könyvtár



Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőjével



Városi Vöröskereszttel 31

Fontos szerepe van a közösség formálásában. Az együttműködés leginkább a kultúra és a sport területére terjed ki. 7. A Köznevelési törvény szellemének, rendelkezésének megfelelően nyitottak vagyunk a történelmi egyházak által igényelt fakultatív és kötelező hitoktatás elősegítésére.

XI. Az intézmény működési rendje 1. A nyitva tartás rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig naponta 7:00-tól a foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2000-ig tart nyitva. Az intézményvezető engedélye alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A tanítás kezdete valamennyi telephelyen 8:00. A tanítási órák időtartama 45 perc. A szünetek idejét, a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét a házirend határozza meg. Az óraközi szünetekben, továbbá az ebédeltetés alkalmával tanári ügyelet működik. A hivatalos ügyek intézésére az iskolatitkári irodákban van lehetőség. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Tanítási idő után csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozások keretében tartózkodhatnak az iskolában. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedélyezéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak, kötelesek betartani az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatába, Házirendjébe és a Munkavédelmi- és Tűzvédelmi Szabályzatába foglaltakat. Idegenek az iskola épületében csak az intézmény vezetőjének (telephelyeken a felelős vezető) tudtával és engedélyével tartózkodhatnak. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét a fenntartó határozza meg. 1.1. Tanári ügyelet Tanári ügyeletet tartunk 7:15 -7:45-ig összevonva, 7:45-tól a tanítás befejezéséig külön ügyeleti beosztás szerint. 1.2. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A nevelés és oktatás a tantárgyfelosztással összhangban készült heti órarend alapján folyik, pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben és helyszíneken. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. 1.3. A tanítási órák látogatása A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak az iskola igazgatója, helyettesei és a tagozatvezetők jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15 illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.

32

1.4. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A bemutató órák, nyílt napok tartásának rendjét és idejét munkaterv rögzíti. A szorgalmi időszak az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. 2. A tanév helyi rendje a. Az iskolai tanév – a hatályos miniszteri rendeletnek megfelelően – általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon a Nkt. és a hatályos jogszabályok szerint meghatározott tanítási napból áll. b. A tanév helyi rendjét – a miniszteri rendelet figyelembevételével – a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. c. A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Ebben kerülnek megszervezésre a különbözeti és a javítóvizsgák és félévkor, a január 3-tól 15-ig tartó időszakban, pedig a különbözeti és beszámoltató vizsgák. 3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje A törvény előírásainak értelmében a nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amikor a tanítási órák, a szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások zajlanak. Ezért az intézmény nyitva tartása idejének időtartama alatt, hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16 óra között, pénteken 7.30 és 15.30 óra között az intézmény vezetői közül egy vezetőnek vagy munkaközösség vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Az intézményvezető székhelyen való tartózkodása a sokrétű, több helyszínen történő munkavégzése miatt nem szabályozható be. A vezetők távollétében a megbízott, határozatlan időre kinevezett pedagógus jogosult intézkedésre az intézmény területén a munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségvállalás kivételével. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezetők beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért, a tanulók biztonságáért. 4. A pedagógusok munkarendje A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok munkaidejét és a munkaidőben ellátandó feladatait a hatályos jogszabályok, és a munkaköri leírásuk rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató helyettesek és a tagintézmény vezetők állapítják meg az intézmény órarendjének 33

függvényében, az intézményvezető jóváhagyásával.– előző nap, rendkívüli esetben munkába lépése előtt legalább 1 órával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető, a tagintézmény-vezetők engedélyezik. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles a várhatóan egy hetes hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesekhez, tagintézmény vezetőkhöz eljuttatni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az igazgatóhelyetteseknek, tagintézmény vezetőknek. 5. A nevelő-oktató munkát segítők munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető és a tagintézmény vezetők állapítják meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 6. A tanulók munkarendje Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók, a pedagógusok és alkalmazottak, valamint az intézményben tartózkodó személyek számára egyaránt kötelező. A házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott véleményezést követően. 6.1. A tanulói késések kezelési rendje A napló és az ügyeletesek listája alapján a rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló születi az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén bekéri az iskolába. A magatartási jegy meghatározásánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével szükség esetén kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó hatósági eljárást.

7. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírása szerint történik. 7.1. A tanköteles tanuló esetében Első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor az iskola köteles a szülőt értesíteni. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 34

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt (gyámhivatal és hatósági osztály) és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. 7.2. Nem tanköteles tanuló esetében: Első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor az iskola köteles a szülőt értesíteni, továbbá a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt (gyámhivatal és hatósági osztály) és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény vagyonának és a tanulók jogainak védelme érdekében az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendjét ki kell alakítani. Az intézmény vagyona: az épületek berendezései, összes felszerelése, eszközei (a leltár tartalmazza). A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékosságért. Az intézmény tulajdonában lévő berendezéseket, tárgyakat, eszközöket kiadni, elvinni csak az intézmény vezetőinek engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A helyiségekre vonatkozó használati rendet a Házirend részletezi. Az intézmény dolgozói a létesítményeket, helyiségeket rendeltetésszerűen használhatják, melyhez a helyiség felelősének az engedélye szükséges. A nem iskolai célra történő használathoz az intézményvezető, tagintézmény-vezető, az igazgtóhelyettes engedélye szükséges. Termek, pályák bérbeadásának szabályai: Az iskola különböző célokra bérbe adhatja a helyiségeit. Az intézmény bármelyik helyiségét csak az intézmény vezetőjének engedélyével lehet bérbe adni. 35

A tornatermek, az öltözők, a sportpályák, tantermek kiadhatók más egyesületnek, magánszemélynek edzés és oktatás céljából. A termek, pályák takarítását az iskola alkalmazottai végezhetik, az a bérbevevőt terheli. A bérbevevő anyagi felelősséggel tartozik az épület, a környezet és az állóeszközök épségének megóvásáért. Az iskola az edzéshez eszközöket nem biztosít. A tornateremben csak tornacipőben és sportöltözékben lehet tartózkodni. A bérbevevő köteles biztosítani edzés alatt a folyamatos felügyeletet. Az ott tartózkodók magatartásukkal nem zavarhatják a kialakult fegyelmet, rendet. Amennyiben a bérbevevő a fennálló szabályokat nem tartja be, a szerződés az iskola részéről felbontható. A térítés összegét a fenntartó által meghatározottak alapján szerződésben rögzíti a két fél. A szerződés megkötésére az intézményvezető ill. tagintézmény-vezető jogosult. 9. A belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek részére Az iskolával jogviszonyban álló tanulók, szüleik, illetve az iskola munkatársai az intézmény nyitva tartási ideje alatt bármikor beléphetnek az iskolába. Sürgős esetben a szülők a tanórák közötti szünetekben találkozhatnak gyermekükkel. Halaszthatatlan esetben a tanóráról az intézmény vezetőinek engedélyével hívható ki a tanuló. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény pedagógusainak, az engedélyével léphetnek be, illetve tartózkodhatnak az iskola területén. Tanórát külső személy (pl. tanácsadó, szakértő, főiskolai hallgató) csak az intézmény vezetőjének engedélyével látogathat. Az intézményvezető engedélyét szükséges kérni bármilyen külső személy által végzett kérdőíves méréshez, felméréshez. 10. Az iskolai hagyományok ápolása Az intézmény hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai ünnepélyek (megemlékezések) Az ünnepélyeken a nevelőknek és a tanulóknak az alkalomhoz illő öltözékben kell megjelenniük. Az intézmény a következő ünnepélyeket és megemlékezéseket tartja: Iskolai ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések:       

tanévnyitó ünnepély, megemlékezés az aradi vértanúkról, megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról advent megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról ballagás tanévzáró ünnepély 36

Megemlékezések:  világnapok (víz, föld, madarak-fák napja, stb.)  Mikulás  farsang  a költészet napja  anyák napja  Nemzeti Összetartozás Napja (VI. 04.)  kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja (II.25.)  holokauszt áldozatainak emléknapja (IV.16.) Iskolai hagyományok Tanévnyitó ünnepély Hulladékgyűjtés Szülői értekezletek Galambkiállítás-rajzpályázat Őszi kirándulás Túzokfutás KGYTK-indítása EZ+AZ Színházlátogatás Egészségügyi vetélkedő KRESZ vetélkedő (GYIK kupa) Fenyő ünnep-iskolai, nyugdíjas Klubdélutánok, bolhapiac Mikulásnapi rendezvények, ajándékkészítés óvodásoknak Nyílt órák Pályaválasztási szülői értekezletek Farsang Tanulmányi versenyek Iskolahívogató Aranyceruza helyesírási verseny Vers- és prózamondó v. területi Húsvéti manuális műhelyek

Szeptember 1. 1-8. osztályok szülők, nevelők 1-8. osztályok nevelők

Szeptember Október

felső tagozat alsó tagozat

Folyamatos

2. osztályok 1-8. osztályok

December

tanulók település lakói szülők, nevelők tanulók (3-8. évf.) alsó tagozat 1-8. évfolyam

Decembertől folyamatosan Február Március Április

település óvodái Szavaló-Nyelvi- és sportversenyek Herman Ottó term.ism. verseny Hulladékgyűjtés Madarak-fák napja Gyermeknap Osztálykirándulások DÖK-nap Ballagás Anyák napja

1-8. évf.

Május Június

11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

37

Az iskolai egészségügyi ellátás az iskolaorvos, a gyerekorvos, a fogorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. A munka megszervezésénél az intézmény törekszik a folyamatos kapcsolattartásra, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérésére, az esetleges problémák jelzésére a szülők, szakorvosok és a védőnő felé. Az iskolaorvos évenként ismétlődő feladatai Elvégzi az intézmény diákjainak folyamatos egészségügyi felügyeletét, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálatát. Probléma esetén a tanulót gondozásba veszi. A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást szeptember hónapban elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő segítségével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges orvosi vizsgálatokon részt vegyenek. Az iskolafogászati feladatokat a (gyermek)fogorvos látja el. Minden évben elvégzi a tanulók fogászati szűrővizsgálatát és a szükséges kezeléseket. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket. Negyedévente elvégzi az iskola minden tanulójának tisztasági vizsgálatát. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, prevenciós és egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákon előadásokat tart az osztályfőnökökkel együttműködve az osztályfőnöki tanmenet szerinti témákban. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítővel. 12. Intézményi védő-óvó előírások, gyermekbalesetek megelőzése A tanulónak joga van ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészségben neveljék. Ennek érdekében intézményünk nem dohányzó iskola. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkavédelmi szabályzat, valamint tűzvédelmi szabályzat a tűzriadó és bombariadó terv rendelkezéseit. b) A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény esetén (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) a szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a baleset megelőzésével kapcsolatban. c) A balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. 38

d) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák (testnevelés, fizika, kémia, technika) baleset-megelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. e) Az intézmény vezetői a biztonságos és egészséges munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék (ellenőrzések) keretében rendszeresen ellenőrzik. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Elsősegélydobozt kell elhelyezni a nevelői és az igazgatói szobákban. A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek ill. a tagintézmény-vezetőnek. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A három napon túl gyógyuló sérülésekről az előírt nyomtatványon (http://db.okm.gov.hu/baleseti) címen elérhető baleseti nyilvántartó kitöltésével kell elkészíteni a jegyzőkönyvet 13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény minden olyan esemény, melynek bekövetkeztét előre nem lehet látni (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) Ilyen esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az intézmény által készített és szakhatósággal véleményeztetett tűzriadó és bombariadó terv előírása szerint kell elvégezni. Intézkedést a székhelyen levő iskolában, az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén a SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. A tűzriadó tervben meg kell határozni: a rendkívüli esemény jelzésének módját, a dolgozók, tanulók riasztásának tervét. A dolgozók rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit, (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), az iskola helyszínrajzát, az épületek szintenkénti alaprajzát. (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi övezeteket, a tűzveszélyességi osztály feltűntetésével, közművezetékek központi elzáróival). XII. Az iskolai könyvtár működésének rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében a tagintézményekben külön iskolai könyvtár működik. Használóinak köre az iskola tanulói, az iskola nevelőtestülete. Iskolán kívüli személyek csak az iskolavezetés engedélyével használhatják. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: könyvkölcsönzés, az olvasóterem használata, folyóiratolvasás, tartós tankönyv kölcsönzése. A szolgáltatások nyitva tartási időben vehetők igénybe.

39

A könyvtár szervezeti és működési, gyűjtőköri és könyvtárhasználati szabályzata az SZMSZ mellékletét képezik. 1. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az intézmény vezetője megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az intézményvezető – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  A felmérés eredményéről az intézményvezető tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.  A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az intézményvezető írásban értesíti a szülőket.  Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az intézmény tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.  Az intézményvezető, tagintézmény-vezető kezdeményezi a fenntartónál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az intézményvezető által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az intézmény mely könyvek vásárlására fordítja. 40

Az intézménytől kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az intézmény részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény vezetője határozza meg. XIII. A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői igényeket lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában szerepeltetni kell. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben terembeosztással együtt. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, tevékenységek:      

napközi otthon tanulószoba szakkörök, énekkar sportfoglalkozások (diáksport, versenysport) diákönkormányzat a képességek differenciált fejlesztését szolgáló foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes.. Ezeket foglalkozásokat csoportokban kell szervezni. a, Napközi otthon A napközi otthoni csoportok kialakításában elsőrendű szempont a tagozat szerinti beosztás (alsó, felső, sajátos nevelési igényű tanulók csoportja), ezeken belül pedig az évfolyam szerinti csoportok, illetve homogén csoportok kialakítása. A napközi otthoni csoportok számára lehetőleg a csoport létszámának megfelelő alapterületű, egészségügyi szempontból kifogástalan helyiséget kell biztosítani. A helyiségek bútorzata, felszerelése célszerű, otthonos és barátságos legyen. A napközi otthon működésének időtartama megegyezik a tanévével. A tanulók foglalkoztatása szorgalmi időben a tanítás befejezésétől 16.00-ig tarthat. Munkanapokon 17.00-ig tartható napközis felügyelet. Szünidei foglalkoztatást a szülők igénye szerint az iskola köteles megszervezni. Városi szinten szervezett a nyári szünetben, más szünetekben az intézménynek kell megszerveznie – igény szerint. Azokon a napokon, amikor a tanítás szünetel, napközi otthonba a nevelőtestület más tagjai is arányosan beoszthatók, figyelembe véve a munkakörükkel járó elfoglaltságukat. Az általános iskolai tanulók egész napos foglalkoztatásáról napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthonos osztály szervezésével lehet gondoskodni. b, Tanulószoba  Tanulószobát a 6-7-8 évfolyamos tanulók részére szervezhetünk. Célja: a tanulók önálló tanulásának segítése, felzárkóztatása, tehetséggondozása. 41



  

A tanulószoba működési rendjét a felsős munkaközösség dolgozza ki, s az igazgató hagyja jóvá. A tanulószobai foglalkozásokat tartó tanárok feladata, hogy a tanulókat segítsék az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítanunk a hiányos felkészültségű és tehetséges tanulókra. A tanulószoba működési rendjét megsértő tanuló - a megfelelő fokozatok betartásával - kizárható. Az étkezésért a szülők külön jogszabályban megállapított térítési díjat fizetnek

Napközi otthoni és tanulószobai felvételre jogosult minden gyermek. - Kiemelt figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felvételére. Ebben nagy segítségünkre vannak az ifjúságvédelmi felelősök. - A felvételi kérelmek elbírálását, az egyes csoportok beosztását szeptember első hetében végezzük, melynek eredményéről tájékoztatjuk a szülőket. A hátrányos szociális helyzetben élő családok gyermekeinek egyedi elbírálás alapján - jegyzői határozattal - térítési díjmérséklést vagy teljes térítésmentességet kezdeményezünk. Térítési díj A térítési díjat Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete határozza meg, a konyha üzemeltetőjével egyeztetve. Díjbeszedés a központi épületben történik havonta, meghatározott időben. A hiányzó tanulókról naplót vezetünk. Az étkezést lemondani előző nap 8.30 óráig lehet. A végleges lemondás csak írásban, a gondviselő által történhet. Szakkörök, énekkar: - A tanulók igényének és az iskola lehetőségének figyelembevételével szakkörök szervezhetők. - A szakkörvezető a szakkör működéséért szakmailag és pedagógiailag felelős. - A szakkör munkatervét és működési rendjét a szakkörvezető készíti el, s az igazgató hagyja jóvá. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és a szülői közösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Az ingyenes szakkörök legkésőbb októberben kezdődnek és tanév végéig tartanak. A foglalkozás időtartama 45 perc.

A szakkörök működésének rendje: - Szeptember 1-től kezdődhetnek, s a tanév végéig tarthatók (a szünetek kivételével). - Minden évben az iskola munkaterv és a tantárgyfelosztás részletesen tartalmazza az iskolai költségvetés működő szakköreit. - Költségvetésből elsősorban azokat támogatjuk, amelyek a középtávú pedagógiai koncepciónk célkitűzését segítik. Sportfoglalkozások: - A diáksport foglalkozások naponta a tanítás befejezésétől 20.00 óráig szervezhetők. - A tanulók igényei alapján iskolai sportkör működik (DSK) 42

Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés: Gyógytestnevelési foglalkozásokat szervezünk lehetőségeink szerint a városi ellátás igénybevételével. - a könnyített testnevelésre utalt tanulóknak a testnevelési órákon differenciált foglalkozásokat tartunk. Képességek differenciált fejlesztését szolgáló foglalkozások A képességek differenciált fejlesztésére foglalkozásokat szervezünk a helyi tanterv szerint és a SNI tagozaton a Szakértői Bizottság javaslata alapján. A napközis, iskolaotthonos és a tanulószobai foglalkozások működési szabályai, a felvétel elvei A napközis foglalkozás és a tanulószoba a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Minden tanuló joga, hogy napközi otthoni vagy tanulószobai ellátásban részesüljön. Az első osztályos tanulók felvételét a beiratkozás alkalmával, a 2-8. osztályos tanulókét az utolsó tanítási napig kérheti a szülő. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A szülő írásbeli kérésre tanév közben kiveheti a gyermeket a napköziből, ha azt az intézményvezető, tagintézmény-vezető, ill. általános igazgatóhelyettes engedélyezi. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet az osztályban tanító nevelő engedélyével. Rendszeres különórai elfoglaltság, illetve távollét miatt a szülő kérelmet nyújthat be az iskolának, melyet az intézményvezető ill. tagintézmény-vezető bírál el az osztályfőnök javaslata alapján, szem előtt tartva a gyermek iskolai előmenetelét és magatartását. A fizetési kötelezettség elmulasztása, sorozatos fegyelmezetlenség, agresszív viselkedés, közösséget bomlasztó magatartás, igazolatlan hiányzás, engedély nélküli távozás miatt a tanuló kizárható a tanórán kívüli foglalkozásokról. Az alsó tagozaton 1-4. évfolyamon iskolaotthonos nevelés és oktatás is zajlik. Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében kell megszervezni, oly módon, hogy a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban biztosítva legyen a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következő tanítási napokra történő felkészülés, továbbá a mindennapi testedzés. Az első osztályos tanulók szülei a beiratkozás alkalmával jelezhetik, ha nem igénylik ezt a fajta ellátást. Ebben az esetben az iskola köteles a szülő igényeihez igazodva - bizonyos keretszámokat figyelemben tartva - az évfolyam legalább egy osztályában napközi otthoni ellátást szervezni. XIV. Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok a, Szakkörök, sportkörök, tantárgyi előkészítők, művészeti foglalkozások, énekkar A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően, a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A szakkörökre jelentkezni a szakkört vezető tanárnál lehet. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök vezetőit az intézményvezető ill. a tagintézmény-vezető bízza meg. A foglalkozás előre meghatalmazott tematika alapján történik. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézmény pedagógusa. A 43

szakkörök minden év szeptember 1-jétől a tanév végéig működnek. A közoktatási törvényben szabályozott módon lehetőség van olyan tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, amelyért a tanulók térítési díjat fizetnek. Az énekkar az órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önként jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. b, Iskolán kívüli programok Az osztályfőnökök, a szaktanárok a tantárgyi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében a következő programokat szervezhetik: színház-, mozi-, múzeumlátogatások, klubdélután, kirándulások, táborok, erdei iskola, DÖK programok. A programok tervezett helyét, idejét a munkatervben rögzíteni kell. A szülők számára kiadást jelentő programon való részvételre a tanuló nem kötelezhető. A programok költségeit az osztály szülői munkaközösségének meghallgatásával úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, a tanulók lehetőség szerint anyagi okok miatt ne maradjanak távol a programokról, látogatásokról. c, Korrepetálások, egyéni felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások A szülővel történő egyeztetés alapján az arra rászoruló tanulók saját érdekükben vesznek részt a foglalkozásokon. Céljuk az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartó pedagógusokat egy megbízott gyógypedagógus fogja össze, akinek feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a szakszolgálatokkal. d, A tanulmányi és sportversenyek, iskolán belüli és kívüli pályázatok Minden – a nevelőtestület által elfogadott - verseny, vetélkedő a tanév elején meghirdetendő, melynek szerepelnie kell az éves munkatervben. A tanulók felkészülése egyéni, de ehhez a szaktanár segítséget nyújt. A vetélkedők, szemlék, pályázatok iskolai fordulóit – a tanórán kívüli tevékenység részeként – a tanítási órán kívül kell megszervezni. A területi, megyei és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat az intézményvezető ill. a tagintézmény-vezető a verseny idejére mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az intézményvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy az országos, megyei, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje, becsülje. A tanulmányi és sportversenyeken, a szakkörökben végzett kiemelkedő teljesítmény, vetélkedőn, pályázaton elért siker esetén tanév végén az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében jutalomban részesíti a tanulót.

e, Hit- és vallásoktatás Az iskola épületeiben a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz az intézmény tanítási rendjéhez igazodva tantermet biztosít. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

44

f, A mindennapi testedzés formái Az intézmény a tanulók számára a mindennapos testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon válaszható tanórán kívüli foglalkozások, napközis foglalkozások keretében biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport-foglalkozásokon, valamint a napközis sportdélutánok keretében kell megszervezni. Az iskolai sportkörnek tagja minden, az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló. Az DSK saját maga alakítja ki működési rendjét, munkáját egy tanítási évre szóló program szerint végzi. Az iskolai sportkör szakmai programjának – az egészségfejlesztés szempontjait is figyelembe véve – tartalmaznia kell, hogy az iskolai sportkör keretei között mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. Az iskolai sportkör szakmai programját az DSK elnöke készíti el. Az DSK elnökét a nevelőtestület javaslatára az intézményvezető bízza meg, a megbízás két évre szól. Az intézmény vezetőjével való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. A működéshez szükséges feltételeket az intézmény igazgatója biztosítja. XV. A dokumentumok nyilvánosságának rendje, a tájékoztatás formái, a tájékoztatás kérésének módja Az intézmény köteles valamennyi alapdokumentumát nyilvánosságra hozni. Ezek a következők:  Alapító Okirat,  Pedagógiai Program,  Szervezeti és Működési Szabályzat,  Házirend,  Éves munkaterv.

A nyilvánosságra hozatal módja: A dokumentumok megtekinthetőek az intézményvezetői és helyettesi, a tagintézmények irodáiban és könyvtáraiban munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen dokumentumokat az iskola területéről kivinni nem szabad, kivéve jóváhagyás vagy szakértői vizsgálat esetén. Az iskolával jogviszonyban álló tanuló szülőjének (törvényes képviselőjének) jogában áll a gyermeke értékelését tartalmazó osztálynaplóba az osztályfőnök (szaktanár) az intézmény vezetői jelenlétében betekinteni – fogadóórán vagy előzetesen egyeztetett időpontban. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek az SZMSZ-től függetlenül módosíthatóak.

45

XVI. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét az intézményi Belső Ellenőrzési Szabályzat alapján készített, és az éves munkaterv mellékletét képező belső ellenőrzési terv alapján végzik. A nevelők tanórai és tanórán kívüli tevékenységét, nevelő-oktató munkájuk tartalmi és formai elemeinek ellenőrzését az igazgató, a helyettes és a munkaközösség-vezetők végzik. Az igazgató és helyetteseinek, tagozatvezetőjének ellenőrzési feladatai: a) A jogszabályokban, a belső ellenőrzési szabályzatban, az éves ellenőrzési tervben foglaltak betartása b) A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása c) A nevelő-oktató munka színvonala, a tanórák eredményessége d) Az iskolában tanított tantárgyak, egyéb foglalkozások tantervei, tanmenetei e) A tanulók dolgozatai, munkafüzetei f) A tanulók értékelése, szóbeli és írásbeli feleletinek száma g) Anyakönyvek, naplók és egyéb dokumentumok folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése h) Nyilvántartások, statisztikák, értékelések az adminisztráció pontos vezetése i) A nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők pontos betartása j) Az iskolaotthonos és napközis munka, a tanítási órán kívüli tevékenységek színvonala, hatékonysága k) Vizsgák szabályszerű lefolytatása l) Tanóra védelmének érvényesülése m) A házirend, az iskolai rend és a tanulási fegyelem betartása n) A nevelők munkafegyelme o) Iskolai tulajdont károsító események p) Munka és balesetvédelmi szabályok betartása q) Vagyonvédelem és a környezetkultúra figyelemmel kisérése r) Takarékos anyag és energiafelhasználás Munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai:         

A munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzése A nevelők szakmai tevékenysége Tanmenetek Tanulók teljesítménye Tantárgyi versenyek A munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, felzárkóztató és tehetséggondozó, valamint egyéb foglalkozások Szaktantermek, szertárak ellátottsága, használata, rendje A nevelők munkájának ellenőrzésekor a tapasztaltakat az érintettek rövid időn belül megbeszélik, értékelik, a szükséges korrekciókat elvégzik. Az ellenőrzésre jogosultak egy nappal előtte bejelentik az ellenőrzés időpontját. A tanév során a dokumentációk, a tervek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos, a tanórák látogatása évenként, év elején a munkatervben meghatározott óralátogatási szempontok alapján. Az új dolgozók ismerkedő látogatása tanév elején megtörténik. Problémák felmerülése esetén a látogatások bejelentés nélkül ismétlődnek.

46

XVII. Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje -

Az egészségügyi törzslapot minden tanév megkezdéséig meg kell újítani. Az egészségügyi törzslapot az iskola védőnője összegyűjti és ellenőrzi. Az egészségügyi törzslapokat az iskolában őrizzük, melyeket az ellenőrzésre jogosult szerveknek (munkavédelmi felügyelet, társadalombiztosítás stb.) kérésre bemutatunk. Az iskola végzős tanulói szervezett BCG szűrésen vesznek részt minden tanévben, a tüdőgondozóval egyeztetett időpontban. Az iskola egészségügyi ellátását külön szerződés biztosítja. Az iskola dolgozói a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján időszakos orvosi vizsgálaton vesznek részt.

Az egészségügyi ellátás, prevenció megvalósítása: A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében a területért felelős igazgatóhelyettes rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és az iskolai fogászatot ellátó szakorvossal. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres iskola-egészségügyi vizsgálatát. Az iskola nevelési programja gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál minden közalkalmazott feladata (8/2000. OM.r. 4. §.) A szülők értesítése a vizsgálatokat, védőoltásokat megelőzően: Az iskolaorvos előzetes értesítése alapján az osztályfőnök a tájékoztató füzetben legalább három munkanappal korábban értesíti a szülőket arról, hogy milyen beavatkozást, vizsgálatot, preventív szűrést kívánnak elvégezni a tanulón. Az előzetes értesítés célja, hogy olyan vizsgálatra, gyógyszeres vagy egyéb kezelésre ne kerüljön sor, amelynek káros hatásai lehetnek (pl. gyógyszerérzékenység, már megtörtént védőoltás). Az intézmény dolgozóinak feladata a baleset megelőzésében, illetve baleset esetén Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 1. A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 2. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó általános előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. 3. Az osztályfőnöknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben. 4. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  rendkívüli esemény (baleset, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, 47

 a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  tanulmányi kirándulások, évközi szünetek, túrák előtt,  rendkívüli események után (tanulságok levonása). 5. A tanároknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 6. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: 1. A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie  minden tanulói balesetet, sérülést, azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. 2. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi pedagógusnak is részt kell vennie. 3 Az iskolában történt balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló esetek elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 4 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: a) A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. b) A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az iskolafenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. c) A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak, a kivizsgálásba be kell vonni az iskola középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező felelős dolgozóját. A tankönyvellátás és kölcsönzés rendje: Az eljárást a tankönyvellátásról és a kölcsönzés rendjéről szóló szabályzat részletezi Mellékletek

XVIII. Záró rendelkezések

48

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:

 a Klebersberg Intézményfenntartó Balmazújvárosi Tankerülete, mint fenntartó  az intézmény vezetője  a nevelőtestület  a szülői közösség,  a diákönkormányzat vezetősége

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. E szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény vezetője a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja

49

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása A Balmazújvárosi Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó módosított szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. 03.26. elfogadta. Kelt: Balmazújváros, 2013. 03. 26.

__________________________ intézményvezető

A Balmazújvárosi Általános Iskola Szervezeti és működési Szabályzatának elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt: Az intézményi diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Balmazújváros, 2013. __________

____________________

____________________ ____________________ diákönkormányzat vezetői A szülői választmányok iskolai vezetősége a Balmazújvárosi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát véleményezte, elfogadásra javasolta. Kelt: Balmazújváros, 2013. __________

____________________

____________________

_____________________

az iskolai szülői választmány elnökei

50

BALMAZÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA

Balmazújváros, Dózsa György u. 17-23.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013

51

I.

A működési szabályzat a következő rendeletek alapján készült: - 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; - Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról; - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai; - Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és a későbbi módosításai); - A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998. (IV.8.) MKM rendelete és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról; - A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II. 18.) MKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; - 6/1994. (IV.13.) MKM rendelet a szakértői tevékenységről; - 10/1994. (V.13.) MKM rendelet a szakmai szolgáltatásokról; - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról; - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről; - Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszközjegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez. Műv. Közlöny 1998. január 23. - Nemzeti alaptanterv. Bp. Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1995. 262. p. - Könyvtári SZMSZ 12/2012 EMMI rendelet 167.§ - Az iskola pedagógiai programja, helyi tantervei.

II.

A könyvtárra vonatkozó adatok Azonosító adatok - Elnevezése: Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára

Telephelyek:

-

-

-

Telephelye: 4060 Balmazújváros, Dózsa Gy. u. 17-23. Tel./fax: 06-52/580-562 Létesítésének időpontja: 1965 A könyvtár bélyegzője: Átmérője 45 x 33mm, ovális alakú Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára Leltári szám: ___________ 4060 Balmazújváros, Dózsa Gy. u. 17-23. Telephelye: 4060 Balmazújváros, Móricz Zsigmond u. 1-3. Tel., fax: 06-52/580-543 Létesítésének időpontja: 1985 A könyvtár bélyegzője: Átmérője 45 x 33mm, ovális alakú Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára Leltári szám: ___________ 4060 Balmazújváros, Móricz Zsigmond u. 1-3. Telephelye: 4060 Balmazújváros, Hortobágy u. 12. Tel., fax: 06-52/370-082 Létesítésének időpontja: 1960-as évek A könyvtár bélyegzője: Átmérője 45 x 33mm, ovális alakú Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára Leltári szám: ___________ 4060 Balmazújváros, Hortobágy u. 12.

52

A könyvtári rendszerben elfoglalt helye: a Hajdú-Bihar megyei iskolai könyvtári rendszer tagkönyvtára Módszertani központja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára III. 1. A könyvtár fenntartása A Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára fenntartását a Klebersberg Intézményfenntartó Központ az iskola költségvetésében biztosítja.

IV.

2.

Módszertani, szakmai segítséget a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtárától kapunk.

3.

A könyvtárunk működését az iskola igazgatója által kijelölt helyettese ellenőrzi.

A könyvtár feladatai Alapfeladatok 1. A gyűjtemény folyamatos és arányos fejlesztése, feltárása, őrzése és gondozása; 2.

Tájékoztat a dokumentumokról, a könyvtári szolgáltatásokról, eligazítást ad a szükséges ismeretekről, segíti, hogy a szakmai munkaközösségek folyamatosan tájékozódhassanak az új dokumentumokról;

3.

Könyvtárbemutató, - ismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák tartása;

4.

Nyitvatartási időben az iskola pedagógusainak, tanulóinak és dolgozóinak biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát;

5.

Kölcsönzi a könyvtári dokumentumokat

Kiegészítő feladatok 1. Tájékoztat az iskolai könyvtárat, ill. a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények és nyilvános könyvtárak szolgáltatásairól. 2.

Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentumok és információk cseréjében.

V.

A könyvtár gyűjtőköre lásd 1. számú melléklet

VI.

A könyvtár gazdálkodása 1. A könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapszik. 2. Az állomány gyarapítására szolgáló összeget az iskola költségvetésében a könyvtáros tanárral megbeszélve az iskola igazgatója irányozza elő.

VII. 1.

Gyűjteményszervezés A könyvtár állományát folyamatosan és tervszerűen gyarapítjuk a pedagógusok és a tanulók létszámának, az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének megfelelően.

2. A gyarapítás forrásai Vétel: Könyvtárellátó Könyvesboltok, Kiadók, Megyei Pedagógiai Intézet, OKSZI

3.

A gyarapításért a könyvtáros felelős, hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára senki sem vásárolhat dokumentumokat.

4. Állományba vétel - A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül címleltárba vesszük. - A gyorsan avuló, vagy kötészetileg gyenge dokumentumokról brosúra nyilvántartást vezetünk. 5.

Állományapasztás (évente legalább egy alkalommal a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet alapján)

53

6.

VIII.

Az állomány ellenőrzését a könyvtáros és az igazgatóhelyettes a 3/1975. (VIII. 17.) számú rendelet alapján végzi.

Az állomány védelme Jogi védelem 1. Az állományba vétel csak a számla és a dokumentumok együttes megléte alapján történik. 2.

A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok elvesztésével, vagy megrongálásával okozott kárért (a könyv forgalmi értékének megfelelően).

3.

A tanulók és a dolgozók tanulói, ill. munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. (amennyiben mulasztás történik, a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség)

4.

A könyvtár kulcsa: 1 a könyvtárosnál, 1 a könyvtárt takarító hivatalsegédnél, 1 az irodában a páncélszekrényben van.

5.

A könyvtáros tanár tartós távolléte esetén helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Fizikai védelem 1. A könyvtár helyiségében betartatjuk a tűzrendészeti szabályokat. A közelben poroltót helyeztünk el. 2. IX.

Biztosítjuk a könyvtár tisztaságát.

A könyvtár állomány elhelyezése 1.

Telephelyenként:

Dózsa György u. 17-23.: A könyvtár állomány 100%-a szabadpolcon van a könyvtárban, osztálytermekben, igazgatói irodában, a hangkazetták, CD-k, CD-ROM-ok, DVD-k, DVD-ROM-ok, VHS-kazetták, digitális tananyagok a könyvtárban zárt szekrényben. A könyvtár kölcsönzője, olvasója, raktára egy 80 m2 területű terem. Móricz Zsigmond 1-3.: A könyvtár állomány 80%-a szabadpolcon van a könyvtárban, osztálytermekben, igazgatói irodában, a hangkazetták, CD-k, CD-ROM-ok, DVD-k, DVD-ROM-ok, VHS-kazetták, digitális tananyagok a. könyvtárban vannak elhelyezve. A könyvtár kölcsönzője, olvasója, raktára egy 25 m 2 területű terem. Hortobágyi u. 12.: A könyvtár állomány 100%-a szabadpolcon van a könyvtárban, osztálytermekben, igazgatói irodában, a hangkazetták, CD-k, CD-ROM-ok, DVD-k, DVD-ROM-ok, VHS-kazetták, digitális tananyagok a könyvtárban zárt szekrényben. A könyvtár kölcsönzője, olvasója, raktára egy 58 m2 területű terem.

2. -

-

Raktári rend Az állományrészek tagolása, elhelyezése a könyvtárban könyvállomány: kézi könyvtár ismeretterjesztő irodalom szépirodalom pedagógiai gyűjtemény nem nyomtatott dokumentumok

Szépirodalom betűrendben Ismeretterjesztő, tudományos irodalom szakrendben

54

Dózsa György u. 17-23.: Az állomány feltárása folyamatosan történik a Szirén integrált könyvtári rendszerrel, mely folyamat függ az iskolai költségvetéstől és a könyvtáros munkaidejétől. Móricz Zsigmond u. 1-3.: Betűrendes katalógust kellene kialakítani a könyvtárban. (Raktári, cím szerinti, illetve szerzői katalógust). A jövő útja azonban ma már nem a mechanikus feltárás, hanem a számítógépes feldolgozás. Ennek a megvalósítási időpontja az iskolai költségvetéstől és a könyvtáros munkaidejétől függ.

Hortobágyi u.12.: Betűrendes katalógust kellene kialakítani a könyvtárban. (Raktári, cím szerinti, illetve szerzői katalógust). A jövő útja azonban ma már nem a mechanikus feltárás, hanem a számítógépes feldolgozás. A könyvtárnak már rendelkezésére áll a Szirén integrált könyvtári rendszer. Ennek a megvalósítási időpontja az iskolai költségvetéstől és a könyvtáros munkaidejétől függ. Záradék: A szabályzat gondozása, javítása a jogszabályok, illetve az iskola működésére vonatkozó szabályok változása esetén a könyvtáros tanár feladata az intézményvezető tájékoztatása alapján. Balmazújváros, 2013.

Telephelyek:

Könyvtárosok:

Dózsa György u. 17-23.

Molnárné Szabó Anikó

Móricz Zsigmond u. 1-3.

Szeifert Péterné

Hortobágy u. 12.

Váradi Fruzsina

55

1. sz. melléklet

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT BALMAZÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA Balmazújváros, Dózsa György. u. 17-23.

2013 56

1.

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők - Általánosan képző 8 osztályos általános iskola - A településen 1 középiskola, 2 általános iskola működik. - A gyűjtőkör megállapításánál egyeztetés történt a Pedagógiai Intézet Könyvtárával. - Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és elfogadott pedagógiai program határozza meg.

2.

Gyűjtőkör a könyvtár funkciója szerint Főgyűjtőkör az alapfeladatoknak megfelelően: - kézi- és segédkönyvek - szépirodalom a helyi tantervhez - meghatározott házi olvasmányok - a tanított tantárgyak szakirodalma - munkáltató eszközként használatos művek - munkaeszközként használatos segédletek - a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó ismeretterjesztő vagy szépirodalom - pedagógiai kiadványok - aktuális témák irodalma (iskolai ünnepségek, megemlékezések, vetélkedők, versenyek megszervezéséhez szükséges dokumentumok) - helytörténeti kiadványok - az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok - audiovizuális módszertani anyagok - a tanórákon használható hanglemezek, kazetták - CD-k, CD-ROM-ok - videokazetták - DVD-k, DVD-ROM-k - digitális tananyagok - időszaki kiadványok

Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő feladatának megfelelő dokumentumokat elsősorban a városi könyvtárból szerezzük be.

3.

A könyvtár állomány egységei a., kézikönyvtár b., ismeretközlő irodalom c., szépirodalom d., pedagógiai gyűjtemény e., könyvtári szakirodalom f., hivatali segédkönyvtár

4.

A gyűjtőkör formai oldalról

57

Írásos, nyomtatott dokumentumok: Könyv, brosúra, periodikum, tankönyv, kézirat. Nem nyomtatott ismerethordozók: Audio, vizuális, AV-dokumentum, számítógéppel olvasható dokumentumok, digitális tananyagok.

5.

Földrajzi, nyelvi időhatárok Gyűjtjük a Magyarországon magyar nyelven megjelenő kurrens dokumentumokat és az idegen nyelv (német, angol, etnika) tanulásához szükséges dokumentumokat. Az iskolai könyvtári állomány tekintetében időhatárok nincsenek, tartalom alapján döntünk a beszerzésről.

6.

A gyűjtés szintje és mélysége az egyes állománycsoportokban A, Kézi- és segédkönyvtári állomány (prézens anyag) Teljességre törekvően gyűjtjük az: - általános és szaklexikonokat, - enciklopédiákat, - szótárakat, - fogalomgyűjteményeket, - kézikönyveket, összefoglalókat. Válogatással gyűjtjük: - életrajzi lexikonokat, - monográfiákat, - név- és címlistákat, évkönyveket, adattárakat, - atlaszokat, - tankönyveket, - tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat.

B, Szépirodalom (kölcsönözhető) Teljességre törekedve gyűjtjük: - a helyi tantervben meghatározott – a magyar irodalom bemutatására szolgáló antológiákat, - a házi és ajánlott olvasmányokat, - a tananyagban szereplő kortárs szerzők műveit, - a magyar és a világirodalom klasszikusainak műveit. Válogatással gyűjtjük: - a nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiákat, - a magyar és a külföldi népköltészetet reprezentáló műveket, - regényes életrajzokat, történelmi regényeket, - az iskolában tanított (német, angol) nyelvek oktatásához megfelelő olvasmányos irodalmat, - a kiemelkedő, különös társadalmi érdeklődés által kísért műveket.

C, Ismeretközlő és szakirodalom (kölcsönözhető) Teljességre törekedve gyűjtjük: - az iskolában oktatott tantárgyak követelményeihez igazodó szakirodalmat, - középszintű elméleti és történeti összefoglalókat, - munkáltató eszközként használatos műveket, illetve munkaeszköz jellegű segédleteket (szótárakat, határozókat, táblázatokat, feladatgyűjteményeket). - az egyes tudományok, kultúra, a hazai és az egyetemes művészettörténet alapszintű összefoglalóit, a tanulókat érintő pályaválasztási dokumentumokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. Válogatással gyűjtjük: - a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű ismeretközlő irodalmat, - a pedagógusoknak a szaktárgyi órákra való elmélyült felkészülést biztosító műveket, - a szakirodalom igen nagy érdeklődéssel kísért újdonságait, - helytörténeti, művelődéstörténeti és pedagógiai jellegű munkákat, - az angol, német nyelv elsajátítását segítő idegen nyelvű segédleteket.

58

D, Elkülönített állományrészek: (prézens anyag, ill. a dolgozók, pedagógusok kölcsönözhetik) Teljességre törekedve gyűjtjük: - pedagógiai, pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, - a nevelési-oktatási cél megvalósítását szolgáló szakirodalmat, - az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani kiadványait, - az iskola életével, működésével, történetével kapcsolatos dokumentumokat (szabályzatok, évkönyvek, sajtócikkek, fotók stb.). Válogatva gyűjtjük: - az alkalmazott pedagógiai, illetve lélektani, szociológiai műveket, - szociográfiai, statisztikai kiadványokat, iskolával kapcsolatos jogszabálygyűjteményeket. A könyvtáros segédkönyvtára: Alapszinten: - összefoglalók, irányelvek, jogszabályok, - szakbibliográfiák, összefoglaló kézikönyvek, - a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabványait tartalmazó segédleteket, - az iskolai könyvtári munkával kapcsolatos módszertani kiadványokat. Válogatva: - a könyvtári, könyvkereskedői, kiadói katalógusokat, - könyvtárhasználati órák módszertani dokumentumait. Hivatali segédkönyvtár: - az iskolavezetéssel kapcsolatos műveket, - munkaviszonnyal-, -renddel-, -idővel, bérezéssel stb. kapcsolatos jogszabálygyűjtemé-nyeket, - intézményi költségvetéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos dokumentumokat, - az iskola pedagógiai dokumentumait.

Nem nyomtatott dokumentumok Válogatva: - bizonyos tantárgyak /idegen nyelv (német, angol), ének-zene/ oktatásához rendszeresen felhasználható oktató, illetve ismeretterjesztő hangszalagok és lemezek, videokazetták, CD-k, CDROM-ok, számítógéppel olvasható dokumentumok (rajz, biológia, kémia, földrajz, házi olvasmányok stb), digitális tananyagok. Erősen válogatva: - értékes szépirodalmi művek, - iskolai rendezvényeket segítő kiadványok. 7.

A beszerzendő művek példányszámait az iskola tanulóinak és a tantestület létszámának megfelelően állapítjuk meg. Meghatározza még a példányszámot az is, hogy a dokumentum a könyvtár melyik gyűjtőkörébe tartozik. Típusonként: - házi (kötelező) olvasmány: 5 tanulónként 1 példány - ajánlott olvasmány: 10 tanulónként 1 példány - munkaeszközként használt művekből 1 tanulócsoportban 2 tanulóra 1 példány - a szaktanárok által kijelölt és általuk az oktató-nevelő munkában felhasznált művekből legalább 3-4 példány, - kézikönyvekből, pedagógiai szakirodalomból 1-3 példány - mellékgyűjteménybe tartozó és egyéb kiadványokból is 1-2 példány - nem nyomtatott dokumentumokból 1-1 példány Megjegyzés: a fenti adatok a minimum példányszámot jelentik, amelyek a beszerzési keret, a pályázatok és egyéb gyarapítási lehetőségek szerint változhatnak. Kiegészítés: Ugyanazon mű újabb kiadásait kiegészítésként vásároljuk meg.

8. Záradék:

59

A Gyűjtőköri Szabályzat a Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára (Balmazújváros, Dózsa Gy. u. 17-23.) Szervezeti és Működési Szabályzatának része. A feladatok és rendeletek változásával a gyűjtőkör összehangolását a könyvtáros mindenkori feladatának tekinti.

Balmazújváros, 2013

Telephelyek:

Könyvtárosok:

Dózsa György u. 17-23.

Molnárné Szabó Anikó

Móricz Zsigmond u. 1-3.

Szeifert Péterné

Hortobágy u. 12.

Váradi Fruzsina

60

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT BALMAZÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA

Balmazújváros, Dózsa György. 17-23.

61

2013

1.1 A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói vehetik igénybe a könyvtárhasználati szabályzat betartása mellett. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 1.2 A könyvtárhasználat módjai: - helyben használat, - kölcsönzés, - csoportos használat. 1.2.1 Helyben használat A helyben használat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárnak kell biztosítania. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia:

7.

az információhordozók közötti eligazodásban,

8.

az információk kezelésében,

9.

a szellemi munka technikájának alkalmazásában,

10. a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

62

11. olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, 12. különgyűjtemények ( AV anyagok, muzeális dokumentumok stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. 1.2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumo(ka)t kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. A nem teljesíthető olvasói igények indokolt esetben külső forrásból elégíthetők ki. Tanévenkénti kölcsönzés időintervalluma iskolánkban: Tanulói kölcsönzés: szépirodalom: 2 hét ismeretterjesztő irodalom: 1 hét A tanulók egyidejűleg 1 db dokumentumot kölcsönözhetnek, melynek kölcsönzési ideje a könyvtáros tanárral való egyeztetés után szükség estén hosszabbítható. Pedagógus kölcsönzés: A könyvtáros tanár által meghatározott időpontig vissza kell hozni a pedagógus által kölcsönzött dokumentumokat. Mind a pedagógus, mind pedig a tanuló a tanév végeztével köteles visszaadnia a kölcsönzött dokumentumokat a könyvtárnak attól függetlenül, hogy mikor vitték ki. 1.2.3 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtárostanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. 1.3 A könyvtár egyéb szolgáltatásai 1.3.1 Információszolgáltatás Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információszolgáltatást nyújt a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az információszolgáltatás alapja: 13. a gyűjtemény dokumentumai, 14. a könyvtár adatbázisa,

63

15. más könyvtárak adatbázisa. 1.3.2 Témafigyelés A könyvtárostanár esetenként szakirodalmi témafigyelést vállalhat a szaktanári, tanulói pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák előkészítéséhez.

1.3.3 Irodalomkutatás A könyvtárostanár a tantárgyi programok (mikrotantervek) elkészítésénél és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget ad a szaktanároknak. A tantárgyi jegyzékek későbbi gondozását a gyűjteményváltozás tükrében elvégzi. 1.3.4 Ajánló bibliográfiák készítése Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak/tanu-lóknak a könyvtári állomány alapján. A forrásanyagok értékelése, kiválasztása mindig a pedagógiai program oktatási-nevelési céljainak függvényében történjék. 1.3.5 Másolatszolgáltatás Az adott tárgyi feltételeken belül az iskolai gyűjteményben megtalálható dokumentumokról – az idevonatkozó jogszabályok figyelembevételével – másolatot is készíthet a könyvtárostanár. A reprográfiai úton előállított anyagokat (oktatási segédletek) is meg kell őrizni, de leltározni és katalogizálni nem szükséges. Az anyagok másolatát kölcsönözni nem szabad, csak oktatási segédletként használhatók.

1.3.6 Letétek telepítése Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el: szaktantermekben, tanári szobában, tanulószobában, napközi otthonban, tagiskolában stb. A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják át a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. Az állandó letétek tanévenkénti átadása-átvétele csak személyi változás esetén szükséges. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 1.4 Könyvtári nyitva tartás A mellékletben telephelyenként.

64

1.5 Állományvédelem 1.5.1 Az állomány jogi védelme A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy és elvesztésével okozott kárért (a könyv forgalmi értékének megfelelően). Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony alatt. Ebben az esetben is köteles a kiskorú szülője a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt megtéríteni. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése az adott dokumentum mindenkori forgalmi értékének megfelelően, az amortizációs idő mértékének figyelembevételével, annak arányában történik. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tanulók és a dolgozó tanuló – és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést végző személyt terheli az anyagi felelősség. A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumtárolásra alkalmas. 1.5.2 Az állomány fizikai védelme A könyvtáros tanár jelzi az intézményvezető felé, ha a könyvtár helyisége, és annak állománya nem rendeltetésszerűen van használva, sérülésnek van, vagy volt kitéve. A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára.

Balmazújváros, 2013.

Telephelyek:

Könyvtárosok:

65

Dózsa György u. 17-23.

Molnárné Szabó Anikó

Móricz Zsigmond u. 1-3.

Szeifert Péterné

Hortobágy u. 12.

Váradi Fruzsina

TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT a tartós tankönyvek, tartós könyvek kezelésével kapcsolatosan

Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára Balmazújváros, Dózsa György. u. 17-23. 66

2013

2004. évi XVII. tprt. 7. § (4) „Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.”

2004. évi XVII. tprt. 7. § (10) „Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható – a (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásához, illetve az ott meghatározott tanulói kör további támogatásához – tankönyv, kispéldányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására.”

Állománybavétel

Az iskola részére tartós tankönyv vásárlására jutatott összegből beszerzett dokumentumokat a brosúra nyilvántartáshoz hasonlóan tartjuk nyilván.

67

Kivételt képeznek a hosszabb élettartamú dokumentumok (pl. szótárak, lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek stb.) A tankönyv nyílvántartás átláthatósága érdekében a következő 2013/2014-es tanévtől telephelyenként külön leltárkönyvben vezetjük a tankönyveket, melynek kialakítása folyamatosan fog történni.

Állományapasztás

Évente legalább egy alkalommal a 3/l975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet alapján, a dokumentum fizikai állapotának megfelelően.

Amortizációs idő A tartós tankönyveknek, tartós könyveknek, illetőleg egyéb típusú dokumentumoknak (szótárak, lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, albumok stb.) típusonként változik az amortizációs idejük:

- Munkafüzet, munkatankönyv

1 év

- Tankönyvek

2 év

- Egyéb segédletek

4 év

Az állomány védelme 2004. évi XVII. tprt. 7. § (8) „Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony alatt. 68

A tanuló, illetve a kiskorú szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.” A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése az adott dokumentum mindenkori forgalmi értékének megfelelően, az amortizációs idő mértékének figyelembevételével annak arányában történik. Ennek behajtása a gazdasági vezető feladata.

A behajthatatlan követeléseket igazgatói engedéllyel lehet a nyilvántartásból törölni.

Balmazújváros, 2013.

Telephelyek:

Könyvtárosok:

Dózsa György u. 17-23.

Molnárné Szabó Anikó

Móricz Zsigmond u. 1-3.

Szeifert Péterné

Hortobágy u. 12.

Váradi Fruzsina

69

Katalógus szerkesztési szabályzat Balmazújvárosi Általános Iskola Könyvtára Balmazújváros, Dózsa György. u. 17-23.

70

2013

Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása .A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az 71

egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: -

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat

-

szerzőségi közlés

-

kiadás sorszáma, minősége

-

megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve

-

oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret o sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám

-

megjegyzések

-

kötés: ár

-

ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: 72

- digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével folyamatosan történik.

A tankönyvellátás szabályzata A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült   

a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet

Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg. Tájékoztatási kötelezettség Az iskola írásban értesíti, illetve a www.battanet.arany.hu honlapon (iskolai dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat.

Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata. Ennek során azonban a közoktatási törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből – a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. Ennek érdekében a pedagógus feladata: 

A tankönyveket elsősorban az Oktatási Hivatal által összeállított, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett hivatalos tankönyvjegyzéken szereplőkből kell kiválasztani - figyelembe véve az integráltan nevelt SNI tanulók sérülés specifikus szükségleteit is - mivel ezek fogyasztói ára (az általános forgalmi adóval együtt) nem haladja meg a miniszter által meghatározott, jegyzékben feltüntetett összeget. 73



A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a kiadó szabad áron értékesítheti. Amennyiben egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskola szülői szervezet és az iskola diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. Az érintett pedagógus kötelessége az egyeztetés írásban történő lebonyolítása, és ennek folyamatáról és eredményéről az igazgató írásos tájékoztatása.

Az ingyenes tankönyvellátás A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy - amennyiben lehetőség van rá - kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. Az iskola igazgatója minden évben felméri a kedvezményt igénylőket; normatív támogatásra jogosultak száma, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzéssel, hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni, illetve a normatív kedvezményen túl - hirdetményben közzé tett feltételek szerint - hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben. Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és a normatívára való igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével a nevelőtestület dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról. A felmérés eredményéről és a tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A véleményt természetesen írásban kell kikérni, és dokumentálni kell az írásos válaszokat. Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény szerint ennek két formája lehet: 1. Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a

tanuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyv a tanuló tulajdonába kerül. 2. Az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az

esetben a tankönyv az iskola tulajdona a tanuló csak használja azt. Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás a kettő kombinációjával valósul meg. Az igazságosság érdekében minden ingyenességre jogosult tanuló egyaránt kap pénzbeli támogatást és kölcsöntankönyvet is. A tankönyvcsomagokat úgy állítjuk össze, hogy évfolyamonként - szükség szerint osztályonként, vagy tagozatonként - minden tanuló azonos tankönyvet kap kölcsön, és a támogatásból készpénzért megvásárolt tankönyv (elsősorban kötelező érettségi tárgyak könyvei) is minden tanulónál azonos legyen. A kölcsönzött tankönyvek esetében a szülő nem tarthat igényt arra, hogy a tankönyveket gyermeke ingyenesen tulajdonba kapja. Ugyanakkor az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A könyvtárból kölcsönzött tankönyvet addig az időpontig marad a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tesz, a tanuló a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

74

 A könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyvek kártérítése A tartós tankönyveket egyedi nyilvántartásba vesszük. Azokat a tankönyveket kérjük vissza tanév végén, melyeket következő tanév(ek)ben ki tudunk kölcsönözni más tanulóknak. A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanulónak és a pedagógusoknak kötelessége megőrizni azok épségét. A kölcsönzött tankönyvekbe sem a tanulóknak, sem a pedagógusoknak beleírniuk nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatból (firkálás, tépés, szakítás, foltok, pecsétek, és egyéb rongálás) eredő károkozás esetén, a tanév végén ezek értékét meg kell téríteni a következő módon: 

tanév elején újonnan kölcsönzött tankönyvet 100%-os áron,



tanév elején 1-2 éve használt tankönyvet 50%-os áron,



tanév elején 3 éve használt tankönyvet dec.31-ig 25 %-os áron

köteles a tanuló a tankönyvfelelősök által kiállított Kártérítési határozat alapján az iskola pénztárába befizetni. A négy vagy több éve használt tankönyvek értéke az adott tanév végén 0 Ft, ezért ezek kárát téríteni nem kell. Amennyiben bizonyíthatóan pedagógus írt a tanuló által kölcsönzött tankönyvbe, a kártérítést a pedagógusnak kell befizetni az iskola pénztárába.

Igénybejelentés, a jogosultság igazolása A tanuló illetve a szülő az iskolában - a család szociális vagy anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az igénylést minden év november 15-ig, az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénybejelentő lapot, valamint az ingyenesség feltételeiről szóló tájékoztatást a diákok – legalább 15 nappal a benyújtási határidő előtt - az őszi szünet előtti utolsó héten írásban megkapják, illetve az iskola honlapjáról letölthetők. Az igény bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint:  

 

tartósan beteg (szakorvos igazolja), sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), 75



rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja).

Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell -

tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,

-

sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában

foglaltakat kell alkalmazni. Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kötelező, de az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be (iskolaváltás) az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt.

További támogatások az egy- és kétgyermekes családoknak A jogszabályok szerint a normatív kedvezmények kielégítését követően az iskola további kedvezményeket állapíthat meg a fent említett családoknak szociális alapon. Iskolánk ezt - amennyiben még rendelkezésre áll kölcsönözhető tankönyv – a könyvtárból való kölcsönzéssel tudja nyújtani. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Igénybejelentés esetén azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolánk tankönyv támogatási rendszere nem tudja megoldani, november 30-ig kezdeményezzük a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál. A könyvtári állomány bővítése A jogszabályok szerint az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A tankönyvek beszerzése A szülő anyagi helyzetétől függően köteles biztosítani a gyermeke oktatásához szükséges tankönyveket, de nem kötelezhető arra, hogy minden esetben új tankönyveket szerezzen be. 76

A tankönyvek beszerzése előtt szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Ezért iskolánk a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével listát ad ki számára azokról a tankönyvekről, amelyek elengedetlenül szükségesek gyermeke oktatáshoz. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott tankönyvfelelős készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 19. § (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.

Tankönyvfelelős Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy egy tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató jelöli ki a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A tankönyvfelelőssel kötött megállapodásban meg kell határozni a konkrét feladatokat és a díjazás mértékét. Ha az intézmény vezetője az iskola más alkalmazottját kívánja megbízni a tankönyvfelelős feladatkörével, akkor ezt – rendkívüli eseteket leszámítva – a tanév munkatervében rögzíteni kell. Ha a tankönyvfelelős az elkövetkező tanévben nem kívánja ellátni feladatait, akkor ezt legkésőbb a tanévnyitó értekezleten köteles bejelenteni. A tankönyvfelelős feladatai: 

  

Az iskola minden év november 15-ig köteles a kedvezményekkel kapcsolatos tanulói igényeket felmérni. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 25-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. Lista kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével. A szülői nyilatkozatok és a pedagógusok javaslatai alapján a tankönyvrendelés elkészítése minden tanév február 15-ig. A tankönyvek kiosztása lehetőleg augusztus 28. és az első tanítási nap között.

77

Elismervény és számla Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára tételes elismervényt kell adni a tankönyvek egységáráról, darabszámáról és a kifizetett összegről. (A kereskedelmi és adótörvények szerint) Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára kérésre számlát kell kiadni, a munkáltatói vagy más iskolakezdési támogatás igazolása céljából (a munkáltató címére). Az tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. Jogorvoslati lehetőségek A nevelési-oktatási intézmény a tankönyvellátással kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározottak szerint- írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A tanuló, a szülő az iskola jogellenes döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon élhet jogorvoslati jogával, amelyet a jegyzőhöz kell benyújtania. A jegyző döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.

78