BALATONKENESEI HORGÁSZEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

BALATONKENESEI HORGÁSZEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

1§ Az egyesület neve, célja, jogállása és feladata: o Az egyesület neve:

Balatonkenesei Horgászegyesület

o Székhelye:

Balatonkenese, Csónakos utca 6.

o Pecsétje:

Kör alakú bélyegző, melynek közepén egy horgász horog helyezkedik el, a horog köré írva: Balatonkenesei Horgász Egyesület, a bélyegző alján az egyesület alapításának évére utaló 1954es évszám látható kettő csillag között

Eljáró bíróság neve:

Veszprémi Törvényszék.

Bejegyző határozat:

7.Pk. 70.012/1989/31.szám

Az Egyesület jogállása: Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesület jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról; a 2011 évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról, 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szabályozásaira a Veszprémi Törvényszékhez benyújtott „Egyesület Alapszabálya egységes szerkezetben” a szövegezését az alábbiak szerint állapította meg:

2§ Az egyesület célja: a. b. c.

Tagjai horgászérdekeinek képviselete, kedvező horgászlehetőség biztosítása, a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, a horgászoknak a természet szeretetére és védelmére való nevelése, valamint velük a jogszabályok, a társadalmi együttélés és horgászerkölcs szabályainak betartása.

3. § Az egyesület a 2. §-ban meghatározott célkitűzések érdekében: a.

Biztosítja tagjainak a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, ennek érdekében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat, rendelkezéseket,

1

b.

biztosítja, hogy tagjai a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és az országos horgászrend szabályait betartják,

c.

segíti a hatóságot az orvhalászat és orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében, részt vesz a víz és környezete tisztaságának megőrzésében,

d.

halfogó, és a tagság részére olyan közösségépítő rendezvényeket, a rendezvényeken előadásokat, vetélkedőket szervez, a környezetvédelem, a Balaton védelme témakörben. Kiemelten foglakoznak a rendezvényeken a fiatalokkal, a gyermekekkel az említett témákban. A rendezvényeken megvendégelik a részvevőket.

e.

az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok tevékenységét nem támogatja, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap és nem fogad el. Az országgyűlési, megyei valamint fővárosi önkormányzati képviselői és helyi választásokon jelöltet nem állít és nem támogat. Kapcsolatot építeni a helyi önkormányzattal, a Balaton érdekében tevékenykedő szervezetekkel.

4. § Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli az állami, a helyi közigazgatási szervek, civil szerveződések és regionális szervek erkölcsi, valamint anyagi segítségét. 5. § Az egyesület tagjai  Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, függetlenül állampolgárságától, aki az Alapszabályt elfogadja, a Házirendet magára nézve kötelezően betartja és az egyesületi tagdíjat megfizeti. Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy, egyesület, önkormányzat, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja.  Az egyesületnek teljes jogú tagjai, továbbá az anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő, ugyanakkor a tagsági jogok tekintetében korlátozott ifjúsági tagjai is lehetnek.  Ifjúsági tagnak 18 éven aluli fiatalokat lehet felvenni. Az általános iskolába járó tanulók csak szülői (gyámi) beleegyezéssel léphetnek az egyesületbe.  Az egyesületnek jogi személy, továbbá pártoló és tiszteletbeli tagjai is lehetnek.  A jogi személy tagsági viszonyát, illetve az egyesület tevékenységében való részvételére vonatkozó részletes szabályokat az egyesület elnöksége és a jogi személyvezetője által kötött együttműködési megállapodás rögzíti.  A pártoló és tiszteletbeli tag anyagilag, illetve szakmai, erkölcsi, elvi támogatásával elősegíti az egyesület céljainak teljesítését.  Az egyesületbe új tagként belépő horgászt a közgyűlés által meghatározott összegű belépési díj megfizetésére kötelezi. Az egyesületbe csak olyan személy kérheti

2

tagfelvételét, aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma alatt, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt. 6. §  A belépési szándékot az egyesület belépési nyilatkozatának kitöltésével kell kinyilvánítani.  A felvételről az egyesület elnöksége dönt. A döntést - indokolással ~ a kérelmezővel közölni kell. A felvételt elutasító határozat ellen a kérelmező fellebbezést nyújthat be az egyesület közgyűléséhez.  Az új belépővel az Alapszabályt ismertetni kell. 7. §  A tagokat a jogszabályban foglaltak továbbá jogi személyekre az ifjúsági, pártoló és tiszteletbeli tagokra vonatkozó korlátozások kivételével egyenlő jogok illetik meg, és egyforma kötelességek terhelik.   A tagoknak jogukban áll: a. Amennyiben az egyesület teljes jogú tagja, a közgyűlésen személyes tanácskozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorol. A jogszabályokban megállapított feltételek esetén az egyesület bármely tisztségére megválasztható. b Az egyesülettől horgászjegyet igényelni. c. A horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az abban feltüntetett vízterületen horgászni, kikötőhelyet bérelni és használni a Kikötőrendben, a Házirendben és a Hajóhely-biztosítási Szerződésben megfogalmazottak szerint. d. Az egyesület által fenntartott csónakkikötőt igénybe venni a kikötőrendben meghatározott feltételek betartásával. e. Az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni. f./ az egyesület irataiba betekinteni g./Az ifjúsági, jogi, pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségekre nem választhatók. Közgyűléseken azonban tanácskozási és indítványtételi jog illeti meg őket. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

3

A tagok kötelességei 1. Az egyesület tagja: a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

e./ Az alapszabályt és a közgyűlés és egyesület választott szerveinek határozatait, a Kikötőrendet, a Házirendet és a Kikötőhely-használati Szerződésben foglaltakat betartani. f./ Védeni az egyesület tulajdonát, a tagdíjat és egyéb díjakat az egyesület pénztárába befizetni. g./ Részt venni a közgyűléseken, tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában, valamint segíteni az egyesületet feladatai teljesítésében. h./ A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet, illetve az egyes vízterületeken érvényes helyi horgászrendet megtartani. i./ A vizek és partjainak tisztasága felett őrködni, valamint az esetleges vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület elnökségével haladéktalanul közölni. 8. § A tagsági viszony megszűnik: a. elhalálozás, b. kilépés, c. törlés, d. kizárás esetében. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.  Azt a tagot, aki tagdíjjal vagy egyéb díjakkal hátralékban van és tartozását az írásbeli felszólítás határidejéig nem egyenlíti ki, az elnökség a tagok sorából törölheti. A törlés nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetve egyéb díjakra vonatkozó követelését.  A kikötőhely használati jog megszűnése esetén amennyiben a tag vállalja a parti horgászok tagi fizetési kötelezettségének teljesítését, abban az esetben az egyesületi tagság továbbra is fennmarad. Amennyiben a tag ezen díjfizetési kötelezettséget nem vállal, úgy egyesületi tagsága megszüntetésre kerül.  Kizárás folytán az veszíti el tagságát, akit az illetékes fegyelmi bizottság jogerős határozattal kizár az egyesület tagjai sorából.  Elhalálozás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége megszűnik, de a befizetett díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén azonban az egyesület elnöksége egyéni elbírálás alapján méltányosságból a már kifizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.

4



Elhalálozás esetén a tagsági jogviszony és az ehhez kapcsolódó kikötőhely jogosultság az örökösre, vagy vita esetén a hagyatéki határozatban megjelölt egyetlen személyre száll át.

3:70. § [A tagkizárása] (1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, illetve ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének a 3. felszólítás ellenére 15 napon belül nem tesz eleget. Az elnökség a Közgyűlésig a tagsági viszonyt felfüggesztheti.a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ilyenek: pártatlanság biztosítás, az érintett tag meghallgatás a kizárás előtt, lehetőség biztosítása a védekezés előterjesztésére. - A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

9 §. Az egyesület szervei 1. Az egyesület szervei: a./ Közgyűlés b./ Elnökség c./ Felügyelő Bizottság d./ Fegyelmi Bizottság

10 § A Közgyűlés 1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve. 2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

5

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. 4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elküldött meghívót ki kell nyomtatni úgy, hogy a címzettek beazonosíthatók legyenek. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden

szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. 5. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

6

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő

szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. 9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). 10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és, az egyesület honlapján is azonnal közzé kell tenni.

7

11 § Elnökség

1./ Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 2./ Az elnököt, elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ lemondással; d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 3./ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

8

4./ Az egyesület vezető tisztségviselői: Az egyesület elnöke:

Tóth Csaba

Az elnökség tagjai:

Mészöly Sándor alelnök Felmer Rezső titkár Vajda Béla gazdasági felelős Polgár Tibor László ifjúsági és versenyfelelős

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. 5./ Az elnökség hatáskörébe tartozik: a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h./ a tagság nyilvántartása; i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és l./ a tag felvételéről való döntés. m./ Megállapítja a halfogó és egyéb versenyek, valamint egyéb rendezvényeknek az időpontját, kijelöli rendezőit, bíráit.

9

n./ Kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét a szövetség intéző bizottsága által rendezett halfogó versenyeire, más rendezvényeire.

o./ Ellátja az egyesület kikötőjének üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a hatósági előírások betartásáról és betartatásáról. Gyakorolja az üzemeltető jogait, ennek keretében határoz a kikötőhely használati megállapodás megszüntetése tárgyában. p./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 6./Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény), vagy az elküldött meghívó kinyomtatása olyan formában, hogy a címzettek beazonosíthatók legyenek. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 7. /Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 8./ Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

10

12 § Felügyelő Bizottság 1. A Közgyűlés, az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából Felügyelő Bizottságot hoz létre. 2. A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésnek, alárendelt testület. 3. A Felügyelő Bizottság három tagú, az Elnököt és külön a két tagot a Közgyűlés, választja, egyszerű többséggel, nyílt szavazással, közvetlen választással, határozott időre, 5 évre. 4. A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésen, Küldöttgyűlésen évente beszámol tevékenységéről. - A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja. - A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság Elnöke hívja össze. - Az ülés határozatképes, ha azon a Bizottsági tagok több mint fele jelen van. - A Felügyelő Bizottság döntéseit, határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. -Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a Felügyelő Bizottság Elnöke és egy, jegyzőkönyv hitelesítésre felkért jelen levő Bizottsági tag írja alá. - A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület könyveibe, irataiba bármikor betekinthetnek, ezekről másolatot készíthetnek. 5. A Felügyelő Bizottság feladatai: - az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata; - a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése; - tagdíjak befizetésének ellenőrzése; - az éves beszámoló felülvizsgálata; - a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata; - a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése; - az Egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. 6. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, - az egyesület Elnöke, az Elnökhelyettese, illetve az Elnökség tagjai, - az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

11

- a fent meghatározott pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

Felügyelő Bizottság tagjai Árvay László…………..elnök Holti Béla ……………..tag Sipos László…………..tag 13 §

Fegyelmi bizottság  A fegyelmi bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja, a közgyűlés által megállapított számú rendes és póttagja van.  A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a elnökség, illetőleg a felügyelő bizottság tagjai.  A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint az elnökség tagjainak fegyelmi ügyében.  A fegyelmi bizottság eljárására az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat, a Kikötőrend, a Házirend, a hajóhely biztosítási szerződés, az Országos és Helyi Horgászrend és a Horgászat Etikai Szabályai az irányadóak.  A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról az elnökséget. A közgyűlésen beszámol. Fegyelmi Bizottság tagjai: Bárdosi Attila………..elnök Horváth József……….tag Vas Csaba…………….tag

14 § Összeférhetetlenség A Közgyűlés, az Elnökség, Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság tagjaira. Ptk. 3:22. §, 3:26§ (2) Határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1 bekezdés)], (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) - kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

12

15 §

Egyéb rendelkezések - Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. - A tagdíjat a Közgyűlés, állapítja meg. - Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. - Az Egyesület vagyonával történő gazdálkodás, a vagyon felhasználásáról való döntés a Közgyűlés, által meghatározott keretek között az Elnökség hatáskörébe tartozik.

- Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania. 16 § Záró rendelkezések

Az Egyesület megszűnik 1./jogutód nélkül szűnik meg a - a Ptk. 3:48. 3:83-84 §-aiban szabályozott feltételek bekövetkeztekor - a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy az arra jogosult szerv megszünteti az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. -

Feltéve, mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

13

3. Jelen alapszabályt az Egyesület Küldöttgyűlése a 3/.2016. (08.27.) számú határozatával fogadta el, a bíróság bejegyző végzése jogerőre emelkedésének napján lép hatályba. Alulírott Tóth Csaba elnök igazolom, hogy jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege – melyben a módosítások félkövér betűtípussal szerepelnek- megfelel a módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Kelt: Balatonkenese,2016 év augusztus hó 27. napján

Elnök aláírás

Tanú:

Tanú:

Neve……………………….

Neve:………………………………..

Lakcíme:………………………..

Lakcíme:…………………………….

Személyi igazolvány száma………

Személyi igazolvány száma………...

Aláírása………………………….

Aláírása……………………………..

jegyzőkönyv hitelesítő

jegyzőkönyv hitelesítő

A Veszprémi Törvényszék 2016. október 12-én kelt 8.Pk.70.012/1989/40 számú végzésével az Alapszabályt jóváhagyta.

14