Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11.
Sorszám:
Ügyiratszám: 1-12/2011.
8.
ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. december 15. napján tartandó ülésére
Tárgy:
Előadó:
Látta:
Balatonboglár település belépése a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba
Mészáros Miklós polgármester
Feikusné Horváth Erzsébet jegyző
Előzetesen tárgyalja: Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság Ügyrendi Bizottság
Melléklet:
Tisztelt Képviselő-testület! 2002-ben 204 település összefogásával, Siófok gesztorságával közösen konzorciumot hoztunk létre egy új hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására és működtetésére. 2002-től kezdve kalandos úton haladtunk ennek megvalósításában, míg végül elérkeztünk a beruházás bejezéséhez küzdelmes évek és rengeteg vita során Azt gondoljuk, most jött el az idő arra, hogy végre a saját sorsunkat, vagyis az általunk képviselt emberek sorsát a saját kezünkbe vegyük. A Dél-Balatoni ISPA két területté oszlik, a délire és az északira, melyből az északi rész egyértelműen az AVE Zöldfok Zrt. szolgáltatása alá vont terület. A probléma is itt kezdődik, vagyis abból, hogy Siófok eladta kisebbségi tulajdonát a Zöldfok Zrt-ben az Ave Magyarország Kft-nek. A döntés alapján direktben nem lehetett megbízni az elkészült és vásárolt vagyon üzemeltetésére a Zöldfok Zrt-t. Az érintett önkormányzatok 10%-os önrészét természetesen a lakosság állja 10 év alatt az üzemeltetőkön keresztül, akik megelőlegezték ezt a fogyasztók számára. A Zöldfok eladása miatt az üzemeltetésre közbeszerzési eljárást kellett kiírni. A rt. tulajdonában voltak olyan lerakók, amiket önkormányzati tulajdonba kellett venni, mert olyanra nem lehet közbeszerzést kiírni, ami másnak a tulajdona. Természetesen Siófok olyan döntést hozott, hogy ezeket a konzorcium vásárolja meg. A konzorcium nem tulajdonosi kategória, ezért a földhivatali bejegyzés a tulajdoni lapon Siófok nevére szólt. A három lerakó ára 89 M Ft volt. Diszkontált cash-flow értéken kiszámította a Zöldfok, hogy amennyiben nem ő lesz a nyertes, akkor kár éri, mivel eladta a 3 telepet, és nekik 556.267 E Ft kártérítés jár. Ezt az összeget mindenkinek ki kellett fizetnie, aki indult a közbeszerzésen. Természetesen a konzorcium hozott olyan döntést is, mely szerint ha a Zöldfok nyer, akkor ilyen igény nincs. Az északi területen egyedül Tab fizette ki a saját maga a 10%os önrészét és az előkészítés költségeit, 83 település nem, ezért aztán nem tudható, hogy mit terhelnek rá a lakosságra. Közbeszerzés alapján a Zöldfok kifizette ezt az 557 M Ft-ot, és ez az összeg vagy visszakerült hozzá vagy a konzorciumot kéne gazdagítania és ezáltal lényegesen kevesebbnek kellene lennie a szemétszállítási díjnak. Nincs nyoma az összegnek. Siófok képviselő-testülete úgy döntött 2009.11.05-én, hogy eladja részvényeinek egy hányadát, 25%ot, így kisebbségi tulajdonos lesz az AVE mellett. Megtehették, de ez hátrányos nemcsak a siófokiaknak, hanem még közel 100 település lakosainak is. A probléma az, hogy a Siófok Város nevére bejegyzett konzorcium megvásárolta 3 db lerakó használati jogát és 2018-2050-ig bérbe adta a Zöldfok Zrt-nek. Vagyis 2050-ig helyzetbe hozta saját cégét és így az AVE-t is. Lakosság pedig fizethet, ugyanis 10 év múlva hiába jár le az üzemeltetési szerződés, akkor sincs más lehetőség, csak ők. Tisztelt Képviselő-testület! A 2011. november 25-én Fonyódon megtartott kistérségi ülésen minden polgármester támogatta azt a javaslatot, hogy ne csatlakozzunk a Siófoki Társuláshoz, mert a következő években ez az egyetlen esélyünk arra, hogy a díjakat kordában tudjuk tartani. Értesüléseink szerint a Balatonföldvári és a Siófoki Kistérségek településeinek többsége sem támogatja a csatlakozást. Erre kérem Balatonboglár Város Képviselő-testületének tagjait is a jövő és a lakosság érdekében. A legutóbbi november 30-án kelt levél egyértelmű zsarolás ami a legvadabb maffia módszereket idézi, ez elfogadhatatlan számunkra. A végső megoldás önálló nonprofit társulás létrehozása és a kéttényezős díjrendszer bevezetése lesz, melyben a valós költségek a nem állandó lakosoknál is megjelennek. Mészáros Miklós Polgármester Határozati javaslat: Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodás terén felmerült kérdések tisztásáig nem dönt a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba történő belépésről.
ELŐTERJESZTÉS
Készült : a …………………. Város …………….. napján tartandó ülésére
Önkormányzat
Képviselő-testületének
2011.
Előterjesztő: polgármester Tárgy: …………………… település belépése Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba
a
Dél-Balatoni
Regionális
Tisztelt Képviselő Testület! Amint az Önök előtt is jól ismert, településünk tagja a Dél-Balaton és Sió völgye Hulladékgazdálkodási Konzorciumnak. A Konzorcium rövidesen befejezi munkáját, miután felépítette a vállalásában szereplő hulladékgazdálkodási létesítményeket, beszerezte a hozzájuk kapcsolódó eszközöket, valamint pénzügyileg is lezárta a projektet a támogató hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé. Rövidesen megtörténik az aktiválás befejezése, illetve a használatba vételi engedélyek teljes körű kiadása, amellyel a konzorcium egy végső elszámolással befejezi tevékenységét. A konzorcium déli területén már megalakult az úgynevezett Cikói Hulladékgazdálkodási társulás. Az északi projektterületen (Somi és Ordacsehi hulladékgazdálkodási körzet, azaz Dél-Balatoni Régió),- önkormányzatunk is ezen régió része - most látja elérkezettnek az időt a társulás megalakítására , amely a projektben felhalmozódott vagyont a továbbiakban kizárólagosan tulajdonolja és kezeli, emellett a szükséges mértékű fejlesztéseket végzi, illetve ezzel együtt jogosultja a létesítmények és eszközök használatából keletkező, ún. használati díjaknak is, mely a jövőbeni létesítmény és eszköz pótlásokat fedezi, és a fejlesztések önrészét is jelentős részben képezheti. Egyúttal emlékeztetni kívánom a tisztelt testületet, hogy a fentebb vázolt Dél-Balatoni projektterület Konzorciumi Határozattal alátámasztott fejlesztési kötelezettséget vállalt a rendszer továbbfejlesztésére, s ily módon a létrehozandó társulás nem csak a létrehozott vagyon és a felhalmozott fejlesztési forrás örököse lesz, hanem a rendszer fejlesztésének kötelezettje és jogosultja is. A továbbfejlesztésben való részvétel és a társulás megalakítása önkormányzatunk vállalt kötelezettsége. Ennek elmulasztása azonnali hátrányt eredményezne, mivel a konzorcium által létrehozott művek kedvezményes használata csak azon önkormányzatok részére biztosított, amelyek a konzorciumi szerződésben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik. A fejlesztés első lépcsőjében a Somi gyűjtőkörzetben épülne ki az úgynevezett MBH–MRF rendszer, amely mechanikai és biológiai kezelés, előválogatás, gépi szelekció révén jelentősen csökkenti a lerakóra kerülő hulladékok mennyiségét, és ezáltal a rövidesen bevezetésre kerülő úgynevezett lerakási igénybevételi járulékot (köznapi nevén: lerakási adót). Ezen adó/járulék bevezetése hazánkban már a Parlament előtt lévő törvényjavaslat szintjén létezik (EU országokban már általánosan bevezetett), csak a bevezetés időpontja és mértéke a kérdéses.
A projekt CBA-számításai (költség-haszon elemzések kivetítése a projekt-működés időszakára) szerint az MBH-MRF rendszerbeindulását követően, a hulladék közszolgáltatási díja várhatóan az éves inflációt csak 0,2%-kal meghaladó ütemben nő évente, 2014-2033. között. Ebben azonban még a lerakási igénybevételi járulék (lerakási adó) nincs benne, az erről szóló törvény elfogadottságának híján. Ez javíthatja a projektbe beszállók pozícióját, szemben az abból kimaradókkal, hiszen a beszállított, válogatatlan vegyes hulladéknak közel 50%-a is valamilyen formában újrahasznosíthatóvá válhat, s így nem kerül lerakásra, vagyis nem kell utána kifizetni a lerakási adót/járulékot. A járulék bevezetését célzó jogszabály tervezetét a parlament elé beterjesztették. Várhatóan még ez évben a törvényhozás ezen jogszabályt elfogadja. A tervezet szerint 2012. január 1. napjától tonnánként 6000 Ft-tal, 2013. január 1.-től további 6000Ft-tal nő a lerakás díja. (+ÁFA) Ezen kedvezőtlen, a hulladékszállítási díjakat jelentősen növelő hatásokat, csak a továbbfejlesztéssel tudjuk mérsékelni. A rendszer fejlesztés második lépcsőjében az ordacsehi körzetben is létesítésre kerülne egy hasonló létesítmény, de ennek elkészültéig is az árakat az önkormányzati társulás úgy alakítaná, hogy a somi körzetben működő rendszer előnyeiből, a társulásban résztvevő ordacsehi lerakó-körzeti tagok is részesülnének. A somi fejlesztésre már elnyert pályázat van, annak tervezési és engedélyeztetési munkái folyamatban vannak. Az MBH-MRF mű,- ami a maga nemében a legkorszerűbbek közé tartozik majd Európában, s ennek kapcsán remélhetőleg hosszabb időszakon át is rentábilisen működhet-2013 végére, vagy 2014. első félévében készülhet el. Ekkortól mentesülhetnek a társulás tagjai a lerakási adó jelentős részének megfizetésétől. Milyen érvek szólnak a társulásba történő belépés mellett: - az ISPA-KA hulladékgazdálkodási projektben létrehozott vagyon üzemeltetésére és a további fejlesztésekre csak egy társulás alakulhat, amelyet a Közreműködő Szervezet és a gesztor partnerként elfogad. - a konzorcium tagjai kötelezettséget vállaltak a fejlesztésre, így ezen fejlesztésben való részvétel a leendő társulás tagjaira nézve is kötelező. - amennyiben a konzorcium egy tagja nem vesz részt az új társulás munkájában, akkor nem teljesíti vállalt kötelezettségét, s emiatt nem élvezheti a társulás előnyeit sem, pld. a kedvezőbb hulladéklerakási díjakban, amelyeket ennek hiányában a külső beszállítókra vonatkozó kondícióknak megfelelően fog megállapítani az üzemeltetést végző szervezet. - a hulladékgazdálkodási konzorcium vagyonát oszthatatlan módon az új, létrejövő társulás örökli, s tartja egyben az öt éves fenntartási időszakban,- abból az oda be nem lépő tag nem részesülhet. - az esetleges további fejlesztésekről már az új társulás dönt, melynek tagjai jogosultak tehát értelem-szerűen ebben véleményt mondani, illetve hasznaiból részesülni. Milyen következményei lehetnének a társulásból történő kimaradásunknak: -
-
már január 1. napjától elesünk a kedvezményes lerakási díj alkalmazásának lehetőségétől (somi körzet:4130, Ft/tonna+Áfa, ordacsehi 4957 Ft/tonna+Áfa helyett 11970 Ft/tonna+Áfa maximális összeget kellene a díjakba bekalkulálni) elvesztjük a lehetőséget, hogy az általunk létrehozott vagyon kezelésébe bele szóljunk, azt ellenőrizzük nem tudjuk a fejlesztési irányokat befolyásolni,
-
nem lesz beleszólásunk a díjpolitikába, a terhek önkormányzatok közötti felosztása módjának kialakításába Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében valamelyik társuláshoz mindenképpen csatlakozni szükséges. Elvi lehetősége meg van más társuláshoz csatlakozásnak. Ezen megoldás az alábbiak miatt nem javasolható: -
-
-
-
mindegyik (még az előkészítés alatt lévő társulások is) rendelkeznek részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal. Ezen tanulmányok úgy jelölték ki a lerakó, feldolgozó létesítmények helyét, ahogy a résztvevő tagok számára optimális. önkormányzatunk számára a szállítási távolság növekedése többlet költséget jelent. mivel a Dél-Balatoni ISPA-KA programnál jobban előrehaladott program nincs, így bármelyik más programhoz kapcsolódásunk azt jelenti, hogy a vagyon felhalmozással járó tehervállalásban – amely a hulladékszállítási díjakban jelenik meg – elölről kell kezdenünk mindent, az eddigi áldozatvállalásaink hiábavalók voltak a jelenlegi konzorcium az elsők között nyert pályázatot, így az önrésze csupán 10% volt. A későbbi ISPA-KA pályázók többszörös önrész vállalással kénytelenek a programot megvalósítani. Más rendszerek alapműveinek megvalósítása van csak előkészítve, vagy folyamatban, a továbbfejlesztés nélkül a lerakási járuléktól való mentesülésünk szóba sem kerülhet, annak megvalósítása hosszú évekkel elhúzódhat.
Az előkészítés során az alábbi fontos információkat kapta önkormányzatunk, amely költségvetésünket érinti: Mivel a fejlesztések az amortizációt fedező úgynevezett használati díjból valósulnak meg, pályázati önrész tervezésére és fizetésére sem ez évben, sem a jövő évben nem lesz szükség. A tagdíjakat az újonnan megalakuló szervezet állapítja meg, de várhatóan a korábbi éves tagdíj 2/3-ának megfelelő összeg alatt marad. (2011. évben csak fél éves tagdíjat szedett a konzorcium, a fennmaradó kiadásait pénzmaradványából fedezni tudta.)
Fenti indokok figyelembe vételével javaslom a tisztelt képviselő testületnek, hogy településünk lépjen be az ily módón megalakuló Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba. Határozati javaslat: ………………. Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba történő belépésre irányuló előterjesztést, s úgy határozott, hogy belép a létrejövő társulás tagjainak sorába. A mellékelt társulási szerződést elfogadja.
Felelős: polgármester Határidő : azonnal, ( a határozat közléséért), illetve értelem szerűen az aláírást illetően
Összefoglaló
Jelen pályázatban bemutatásra kerülő projekt a Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium területén található 75 db településen kerül megvalósításra. A projektterületen ISPA/KA program keretében épült ki a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer. Mint Konzorcium a KEOP-1.1.1./2F pályázati konstrukcióban nem adhat be pályázatot, ennek megfelelően szükséges, hogy Pályázó Szervezet a Konzorciumi tagok közül a KEOP projektben résztvevő települések részvételével önálló jogi személyiségű Társulást hozzon létre. 1) A megoldandó probléma rövid leírása A projektterületen már üzemelnek az ISPA/KA projekt keretében épült létesítmények (kivéve Enying, Tab, Tamási hulladékudvarok és Tamási komposztáló). Az ISPA/KA által létrehozott új hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetése már megoldott, az AVE Zöldfok Zrt. látja el a közszolgáltatói feladatokat. A probléma, hogy az ISPA rendszer tervezése során a szelektív hulladék gyűjtését csak szigetek és hulladékudvarok segítségével képzelték el, amivel nem teljesíthetőek az EU és a hazai jogszabályok előírásai. A szerves hulladék lerakótól történő eltérítése a szigorodó jogszabályok mellett nem teljesíthető, mint a hulladék lerakótól történő eltérítése sem (ld. Támogatási stratéga céljai – KEOP célok). Megoldandó probléma, hogy a szelektív hulladékbegyűjtés fejlesztésre kerüljön, az ellátást gazdaságilag hatékonyabbá és gyorsabbá váljon a projektterületen. Cél a projektterületen a szelektív házhoz menő gyűjtés kialakítása, valamint a Mechanikai hulladékkezelőben magasfűtőértékű hulladék frakció leválasztása, ezzel csökkentve a lerakóra kerülő kezeletlen szerves hulladék mennyiségét, valamint a lerakással ártalmatlanított összes hulladék mennyiségét. További cél az új rendszer üzemeltetéséhez szükséges járművek beszerzése. 2) A változatelemzés főbb következtetései A kitűzött célok teljesítése érdekében az alábbi változatok kerültek meghatározásra:
-
„A” változat: A szelektíven gyűjtendő hulladékok legalább 22%-ban történő begyűjtése az összes keletkező hulladékhoz képest. A szelektív hulladékgyűjtés a meglévő szigeten és udvarokon történő gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtéssel bővül a csomagolási hulladékokra (papír, műanyag, fém). A vegyes gyűjtésű hulladék 100%-ban mechanikai hulladék előkezelőbe kerül, ahol anyagában hasznosítható és magas fűtőértékű hulladék kerül leválasztásra és hasznosításra. A maradék hulladék biológiai stabilizálás nélkül kerül a hulladéklerakón ártalmatlanításra. A mechanikai előkezelő képes a papír és műanyag (PE film, PET) anyagában hasznosítható frakciójának leválasztására. A leválasztható hulladékok aránya 40% a beérkező vegyes gyűjtésű hulladékból.
-
„B” változat: A szelektíven gyűjtendő hulladékok legalább 22%-ban történő begyűjtése az összes keletkező hulladékhoz képest. A szelektív hulladékgyűjtés a meglévő szigeten és udvarokon történő gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtéssel bővül a csomagolási hulladékokra (papír, műanyag, fém). A vegyes gyűjtésű hulladék 100%-ban mechanikai hulladék előkezelőbe kerül, ahol anyagában hasznosítható és magas fűtőértékű hulladék kerül leválasztásra és hasznosításra. A maradék hulladék biológiai stabilizálás nélkül kerül a hulladéklerakón ártalmatlanításra. A mechanikai előkezelő képes a papír és műanyag (PE film, PET átlátszó és színes, PE) anyagában hasznosítható frakciójának leválasztására. A leválasztható hulladékok aránya 40% a beérkező vegyes gyűjtésű hulladékból.
-
„C” változat: A szelektíven gyűjtendő hulladékok legalább 22%-ban történő begyűjtése az összes keletkező hulladékhoz képest. A szelektív hulladékgyűjtés a meglévő szigeten és udvarokon történő gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtéssel bővül a csomagolási hulladékokra (papír, műanyag, fém). A vegyes gyűjtésű hulladék 100%-ban mechanikai hulladék előkezelőbe kerül, ahol csak magas fűtőértékű hulladék kerül leválasztásra és hasznosításra. A maradék hulladék biológiai stabilizálás nélkül kerül a hulladéklerakón ártalmatlanításra. A leválasztható hulladékok aránya 30% a beérkező vegyes gyűjtésű hulladékból.
A projekt esetében a változatelemzés alkalmazott módszere: költség-hatékonyság elemzés. Az alkalmazott kiválasztási kritérium: legkisebb költség. A költség-hatékonysági elemzés eredményei alapján a projekt esetében az „A” változat a kedvezőbb, tehát a kiválasztott változat: „A” projektváltozat.
3) A megvalósításra kerülő változat műszaki tartalmának bemutatása A projekt hulladékkezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram
Projekt célkitűzése
Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest
29%
Támogatási stratégia célkitűzése 22 %
Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott
29%
38 %
Összesen: 44% 0% 44%
Összesen: 59% 38 % 21 %
A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz Házi komposztáló Újrahasználat központ
Darab
Kapacitás
5.000
1.000
Kapacitás mértékegysége t/év
4
n.r.
n.r.
1
30.000 (két műszakban 60.000 ) 20
t/év
elsősorban 2000 fő alatti települések Enying, Siófok, Som, Tamási Som
m3/jármű
Som
Mechanikai előkezelő Öntömörítős hulladékgyűjtő jármű (házhoz menő szelektív gyűjtéshez)
4
Telepítés helyszíne
Létesítmény, eszköz
Darab
Kapacitás
Nagykanalas homlokrakodógép (Mechanikai előkezelőhöz)
1
n.r.
Kapacitás mértékegysége n.r.
Telepítés helyszíne Som
4) A megvalósítás tervezett költségei és ütemterve Projektelem 1. Immateriális javak 2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Építési munkák Eszköz beszerzések Projektmenedzsment Közbeszerzés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság
3. Anyagjellegű ráfordítás PR, ismeretterjesztés Összes nettó költség Nem visszaigényelhető ÁFA Nettó tartalék Tartalékra eső ÁFA Teljes beruházási költség
Elszámolható költség, Ft
Kezdete
Vége
0 2 885 672 000 575 000 000 2 169 000 000 39 672 000 20 000 000 72 000 000 10 000 000 68 600 000 68 600 000 2 954 272 000 0 20 000 000 0 2 974 272 000
2012.05. 2012.05. 2012.03. 2012.01. 2012.04. 2012.03.
2013.11. 2013.10. 2013.12. 2012.06. 2013.11. 2013.11.
2012.03.
2013.11.
2012.01.
2013.12
5) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása A projekt jogosult támogatásra, mert teljesülnek a támogathatósági követelmények. A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, mind EU támogatás nélkül, mind EU támogatás mellett. A projekt gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) az externális kiigazítások után pozitív. A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a szükséges források támogatásokból és saját forrásból (tagönkormányzatok költségvetési forrásai) rendelkezésre fognak állni. A működés pénzügyileg fenntartható, mert a működési bevételek fedezik a felmerülő összes működési költséget a vizsgált teljes időszakban. A számítások szerint a projekt pénzügyileg fenntartható, mivel a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A projekt bevétele szolgáltatási hulladék közszolgáltatási díjbevételből és értékesítési bevételből áll. Egyéb bevételek nincsenek. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, a díjpolitika alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A projekt működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – nem szükséges díjemelés, mert a másodnyersanyag értékesítésből származó bevételek erre fedezetet nyújtanak. A később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete azonban csak közszolgáltatási díj emeléssel biztosítható, tehát a 2014-2033. évek közötti időszakban évi kb. 0,2-0,2%-os reálértékű díjemelés szükséges. A díjemelések után a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan nettó 27 142 Ft/háztartás/év lesz (2012. évi árszinten). A teherviselőképességi vizsgálat eredménye a következő: A hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya a projekt hatására a projekt működésének kezdetén
(2014-ben) az egyes kistérségekben 0,96-1,34% között alakul. A kiadások és jövedelmek aránya fokozatosan emelkedik 2033-ig, 1,01-1,4% közé, azután stagnál. A KHE Útmutató alapján a hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya 0,71,3% között lehet, ami alapján a projektben alkalmazni kívánt díjak jellemzően megfizethetők. Két kistérség (Tabi, Tamási) esetében a hulladék kiadások és a jövedelmek aránya kismértékben meghaladja az útmutatók által meghatározott felső korlátot. Ennek fő oka, hogy ezen kistérségekben már a jelenlegi díjszint is felső korlátot elérő, vagy meghaladó hulladékos kiadás vs. jövedelem aránnyal jár. A közszolgáltatási díjak részletes bemutatása az alábbiakban látható. Jelenlegi (2011. évi) díj az elemzés 2012. évi árszintjén: 26.022 Ft/háztartás/év. Projekt megvalósulása után várható díjak (2012. évi árszinten): Átlagos lakossági díj, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: 26022 üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: 16353 Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = 1
Átlagos lakossági díj, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: 26022 üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: 16353 Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = 1
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
26 078
26 134
26 190
26 247
26 302
26 357
26 412
26 468
26 523
26 579
16 388
16 423
16 459
16 494
16 529
16 563
16 598
16 633
16 668
16 703
1,0021
1,0043
1,0065
1,0086
1,0107
1,0129
1,0150
1,0171
1,0193
1,0214
2024
2025
2026
2027
2028
2029
2030
2031
2032
20332041
26 635
26 691
26 747
26 803
26 859
26 916
26 972
27 029
27 086
27 142
16 738
16 773
16 808
16 844
16 879
16 915
16 950
16 986
17 021
17 057
1,0235
1,0257
1,0279
1,0300
1,0322
1,0343
1,0365
1,0387
1,0409
1,0431
Fentiek alapján látható, hogy a projekt megvalósulása csekély mértékű díjemeléssel járna, 2012. évi változatlan árszinten (tehát az inflációs változásoktól eltekintve, ill. az infláción felül) a projekt működésének kezdetén (2014-ben) csak kb. 0,2%-os díjemelés szükséges. Ezt a díjemelési arányt a továbbiakban is fenntartani szükséges, egészen 2033-ig, de az összes díjemelkedés mértéke még így is csak kb. 4,3%. A várhatóan bevezetésre kerülő lerakási igénybevételi járulék (lerakási adó) díjhatásai az alábbiakban láthatók. Projekt nélküli esetben a lerakási adó 12.000 Ft/tonna összegű bevezetése esetén a jelenlegi díjhoz képest kb. 36%-os díjemelés szükséges: Átlagos lakossági díj lerakási adóval, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: 26022 üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: 16353 Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = 1
2014
2015
2016-tól
35 351
35 408
35 465
21 018
21 046
21 074
1,359
1,361
1,363
A lerakási adó a projekt megvalósulása esetén is jelentős díjemelést okozna, de sokkal kisebbet, mint a projekt elmaradása esetén. Mivel a projekt jelentősen csökkenti a lerakandó hulladék mennyiségét, így a jövőbeni lerakási adó összegét, a projekt megvalósulásával a lerakási adó már „csak” kb. 19%-os díjemelést okozna 2014-ben: Átlagos lakossági díj lerakási adóval, nettó, Ft/háztartás/év állandó lakos, 2011-ben az elemzés árszintjén: 26022 üdülők, 2011-ben az elemzés árszintjén: 16353 Összes díjnövekedés, jelenlegi díj = 1
2014
2015
2016
31 046
31 135
31 224
19 510
19 566
19 622
1,193
1,196
1,200
A lerakási adó 12.000 Ft/tonna összegű bevezetése esetén tehát a projekt elmaradása kb. 14%-kal magasabb hulladék közszolgáltatási díjat eredményezne, mint a projekt megvalósítása.
