Balatonaligai Horgász Egyesület Alapszabályzat
Készült: 2015. január 25.
1
A Balatonaligai Horgász Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Alapszabályát a 2015.jnauár 25. napján megtartott közgyűlésen határozottak szerint valamint a 2013. évi V. tv.3:4. §., 3:5. §., 3:15. §., 3:18. §. 3:40. §., 3:48.§., 3:63-67. §., 3:71-74. §., 3:76-78. §., 3:84-85. §. 3:63. §.ai, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. Törvény, valamint a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerint az Egyesület Alapszabályát a következők szerint állapítja meg.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§. Az egyesület adatai (1) Az egyesület neve:
Balatonaligai Horgász Egyesület
(2) Székhelye:
Balatonvilágos, Ponty út 14.
(3) Bélyegzője:
Balatonaligai Horgász Egyesület 1960. körívben középen horog
(4) AZ Egyesület jogállása:
önálló jogi személyiségű civil szervezet
(Vízterülete)
Balaton
(Adószáma)
19901198-1-14
Az Egyesület önkéntesen létrehozott, párt- és politikamentes, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célra alakul, e cél folyamatos megvalósítása érdekében szervezi tagjainak tevékenységét. Az Egyesület demokratikus és önkormányzati elvek szerint tevékenykedik. Az Egyesület sajátos társadalmi szervezet, amelyre a 2013. évi V. törvény (Ptk)., a 2011. évi CLXXXI. Törvény( Cnytv.) illetőleg a 2011. évi CLXXV.( Ectv.) törvény rendelkezései az irányadóak. Az Egyesület önálló jogi személy, amely a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet, az Alapszabályában meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kiegészítő tevékenységként végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
2
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület semmilyen pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, országgyűlési képviselői választáson, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe, az Európai Parlament tagjának történő, a megyei jogú város képviselőtestületébe valamint a polgármester választáson jelöltet nem állíthat. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI 2.§. Az egyesület célja a., tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászlehetőség biztosítása, b., a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, c., horgászoknak a jogszabályok, a társadalmi együttélés és horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelmére való nevelés, d., az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, s azoknak anyagi támogatást nem nyújt, s ennek megfelelően, kizárólag a 2. §. (a), (b),(c), (e) pontjában meghatározott tevékenységet végzi. e. a horgászsport-tevékenység végzéséhez kapcsolódó létesítmények megteremtése, fenntartása, sport- és szabadidős tevékenység biztosítása.
3.§. Az egyesület feladatai a., biztosítja a tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat, és más rendelkezéseket, b., biztosítja a halállomány védelmét, a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az országos és a balatoni horgászrend szabályainak megtartását, c., segíti a hatóságokat az orvhalászat, és az orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében, valamint a vizek tisztasága, és a természetvédelmében, 3
d., halfogó, és a tagság kívánsága esetén egyéb sportversenyeket rendezhet. e., tagjait - igény szerint - ellátja a horgászathoz szükséges – saját hatáskörben kiadható, valamint a bizományosi rendszerben általa forgalmazott – horgászokmányokkal, horgászjegyekkel, engedélyekkel, f., biztosítja az egyesület tagjainak a horgászsport folyamatos gyakorlásához szükséges létesítmények üzemeltetését, fenntartását, anyagi értékeinek elhelyezését, védelmét, és megfelelő szálláslehetőségeket biztosít részükre, valamint azok lakóeszközeinek elhelyezésére.
4.§. Szövetségi tagságok a., Az egyesület tagja a Bakony-Balaton Horgász Szövetségnek (BBHSZ). Az egyesület és a szövetség kapcsolataira a BBHSZ alapszabálya az irányadó. b., Az egyesület a BBHSZ-en keresztül tagja a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (MOHOSZ) III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA, AZ EGYESÜLETI TAGSÁG LÉTREJÖTTE 5.§. Az egyesület tagjai: Az Egyesületnek jogállásuk szerint lehetnek: - teljes jogú rendes tagjai - ideiglenes tagjai - ifjúsági tagjai - pártoló és tiszteletbeli tagjai Az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét az Egyesület Alapszabályának 2015. január 25. napi módosításakor érvényes, az Alapszabály mellékeltét képező tagnyilvántartás rögzíti. Teljes jogú rendes tagok (1)
Az egyesület teljes jogú rendes tagjává olyan természetes személy válhat, aki: - magyar állampolgár, vagy - bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár - a rendszeresített belépési nyilatkozaton írásban kéri a felvételét az Egyesület Elnökségétől, - nyilatkozik, hogy elfogadja az Egyesület Alapszabályát és 4
célját, vállalja az alapszabályban rögzített tagi kötelezettségek teljesítését. - megfizeti a közgyűlés által meghatározott összegű belépési díjat.
(2)
(3)
Az elnökség a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A határozatot indokolással és a jogorvoslati kioktatással abban az esetben kell ellátni, ha az elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja. A felvételi kérelemnek való helyt adás esetén a tag „ideiglenes tag”-i státuszba kerül
(4)
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést a közgyűléshez címzetten, de az elnökségnél kell előterjeszteni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt, és határozatát további 8 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett taggal. A közgyűlés határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(5)
Az Egyesület Elnöke a két közgyűlés közötti tagfelvételi döntésekről köteles a legközelebbi közgyűlésen beszámolni, a tagfelvételi kérelmeket a közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés - az általános döntéshozatali szabályok szerint, határozattal – dönt a tagfelvétel tárgyában, amelyről a tagjelöltet az Elnök írásban értesíti.
Ideiglenes tagok Az új belépő tag a tagfelvételi kérelem benyújtása, és az Elnökség jóváhagyása után az egyesület ideiglenes tagjává válik, a közgyűlés általi véglegesítésének időpontjáig. Ifjúsági tagok Az egyesület ifjúsági tagjai anyagi köteleze
5
(1) K i l é p é s A kilépési szándékot az előző év november 30. napjáig ajánlott levélben kell bejelenteni az egyesület elnökének. Ennek elmulasztása esetén a tag köteles a következő évi tagdíjat
7
B) A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
8.§. A t a g j o g a i (1)
(2)
(3)
(4) (5)
(6) (7) (8)
(9) (10)
(11)
(12)
Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében, rendezvényein részt venni, a közgyűlésen élhet észrevételezési, indítványtételi és szavazati jogával választhat és választható az egyesület szerveibe; Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. A különleges jogállású tagság, azaz az ifjúsági, pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, és tisztségre nem választhatók. A közgyűlésen azonban a pártoló és tiszteletbeli tagokat tanácskozási, és indítványtételi jog megilleti. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az ideiglenes tag ezen státuszának fennállása alatt a fizetési kötelezettségének teljesítése után, a rendes tagsággal rendelkező tagokkal azonos jogokat gyakorolhat, és azonos kötelezettségek terhelik. A tag jogosult az egyesülettől tagdíj ellenében tagsági könyvet, állami jegyet Igényelni. A tag jogosult az állami jegy birtokában területi engedélyt váltani, és abban feltüntetett vízterületen horgászni, A rendelkezésre álló keretekben, megállapított sorrendben és díjazás mellett az egyesület által fenntartott horgásztanyát, horgászfelszereléseket, létesítményeket, hálóhelyiséget, szobákat, kikötőt, főzőhelyet, területeket igénybe venni, Az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken, és más rendezvényeken részt venni, Az egyesület rendes és tiszteletbeli tagja jogosult érvényes horgászati engedélyekkel az egyesület területéről horgászati tevékenységet folytatni, az egyesület kikötőjéből bármely célból vízi eszközzel kimenni és oda visszatérni, érvényes horgászengedéllyel rendelkező vendéget kivinni, és a kikötőbe visszahozni. A kikötőben kizárólag az éves csónaktárolási díjat május 31-ig befizetett rendes tag tulajdonában lévő csónak tartózkodhat. Az egyesület horgásztanyájára – a kitiltott tagot kivéve - családtagjaival belépni, ott tartózkodni, eszközeit külön díjazás fejében igénybe venni. Nem családtag vendégek az egyesület területén csak a rendes és tiszteletbeli tag felügyeletével tartózkodhat, folytathat – meglévő horgászengedélye birtokában – horgászati tevékenységet az egyesület horgásztanyájának területéről. Az egyesület pártoló tagja jogosult: 9
a./ az egyesület rendezvényein részt venni és az egyesület szolgáltatásait igénybe venni b./ a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, javaslatokat és észrevételeket tenni (13)
Az egyesület tiszteletbeli tagja jogosult: a./ az egyesület rendezvényein részt venni és az egyesület szolgáltatásait igénybe venni b./ a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, javaslatokat és észrevételeket tenni c) e tagok tanácskozási és javaslattételi joggal az egyesület bármely testületi ülésére meghívhatóak, vezető tisztségviselővé nem választhatóak d) az egyesület tiszteletbeli tagjait, kedvezményes horgászengedéllyel láthatja el. Az ilyen tagoknak egyesületi tagdíj, belépési díj fizetési kötelezettségét az elnökség határozza meg. Tagsági viszonyuk az egyesület elnöksége és a tag részéről egyaránt írásos bejelentéssel megszüntethető.
(14)
Az egyesület ifjúsági tagja jogosult: tagsági díj fizetési kötelezettség nélkül a rendes tagokat megillető – kivéve a választási és választhatósági, közgyűlésen való indítványtételi és észrevételezési - jogokat gyakorolni.
(15) Vendég státusz: Az egyesület rendes tagjának joga van - az egyesületből korábban
Kizárt, vagy tagsági jogában felfüggesztett tagok kivételével - nem egyesületi tagot az egyesület területére meghívni és onnan – amennyiben a meghívott rendelkezik éves horgászjeggyel és területi jeggyel – a horgászterületre horgászati céllal kivinni.
9.§. A t a g k ö t e l e s s é g e i (1) (2) (3) (4) (5)
(6) (7) (8)
Az egyesület tagja köteles az alapszabályban és az egyesület választott szerveinek határozataiban foglaltakat teljesítésére. Az egyesület tagjai nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Az egyesület tagja köteles védeni az egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az egyesület pénztárába határidőre befizetni, Részt venni a közgyűlésen, tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában, valamint segíteni az egyesületet feladatai teljesítésében, A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet, illetve az horgászott vízterületeken érvényes helyi horgászrendet, valamint egyéb korlátozó intézkedéseket megtartani és megtartatni. A vizek és partjainak tisztasága felett őrködni, valamint az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület vezetőségével haladéktalanul közölni, Az egyesület céljának megvalósításával összhangban gyakorolni jogaikat. Új belépő tag – a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével – a közgyűlés által 10
(9)
(10)
meghatározott ún. egyszeri belépési díjat köteles fizetni, és a belépéstől a közgyűlés által meghatározott éves tagdíj fizetésére kötelezett. Az egyesület tagja jogosult az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indítani. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE A továbbiakban, amennyiben az Alapszabály tagot említ, az alatt rendes tag értendő. 10. §. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés; Elnökség; Felügyelő Bizottság Fegyelmi Bizottság Választási Bizottságok (tisztségválasztások esetére)
11. §. A KÖZGYŰLÉS
(1) Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal (rendes Közgyűlés) ülésezik, amelyet az Egyesület Elnöke hív össze.
A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azokon a tagokon és az ügyvezetésen kívül csak az összehívásra jogosultak által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. (2) A közgyűlést az elnök vagy az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze. A meghívót írásban, postai úton, vagy ha a tag elektronikus elérhetőségét (e-mail címet) megadta, akkor e-mail címére megküldeni és az egyesület székhelyén kifüggeszteni.
11
(3) A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni, de indokolt esetben Magyarország területén más helyszínre is összehívható. (4) Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. (5) A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni akkor is, ha: a./ a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével ezt kéri, b./ a Felügyelő Bizottság, vagy az Elnökség szükségesnek tartja c./ a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész indítványozza, d./ a törvényességi felügyeletet ellátó bíróság kezdeményezi (6) A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. (7) A közgyűlési meghívó közlésétől számított 5 napon belül a tagok az elnökhöz címzetten írásban a napirend kiegészítését kérhetik, annak oka és célja megjelölése mellett. Az elnök a napirend kiegészítést az előterjesztő neve, az ok és a cél megjelölése mellett 2 napon belül megküldi a tagok részére. (8) A közgyűlés lebonyolításáért az elnök felelős. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele részt vesz. Határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontok tekintetében a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napján, - függetlenül a jelenlévők számától - 30 perc elteltével megtartható. (9) Ha a közgyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, az ülést csak abban az esetben lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárulnak az ülés megtartásához. (10) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a 12
jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint a két fős szavazatszámláló bizottságot. (11) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). (12) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) b) c) d) e) f)
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(13) A jegyzőkönyvben foglalt határozatokat a határozatok sorszámának, a döntésének tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges, személyének) feltüntetésével a Határozatok Könyvébe kell bevezetni. A Határozatok Könyvét az egyesület elnöke vezeti. (14) A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához, az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez, valamint az egyesület elnökségének visszahívásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (15) A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli, a határozatoknak az egyesület székhelyén történő kifüggesztésével egyidejűleg. (16) A Közgyűlés döntéseit, határozatait - jogszabály vagy Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - nyílt szavazással, a tagok összlétszámához viszonyított egyszerű szótöbbségével hozza. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. (17) A Közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén, megbízása alapján az Egyesület Általános Alelnöke vezeti.
13
(18) A Közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnökön kívül az üléseken esetenként választott jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv jelenléti ívvel alátámasztva tartalmazza: a) a tagok létszámát, (esetleg a tanácskozási joggal résztvevőket), b) a határozatképesség megállapítását, c) a szavazatok pontos, számszerű arányát (a döntést ellenzők, és tartózkodók személyét), d) a Közgyűlésen történtek menetét, a hozott határozatokat, döntéseket, azok pontos tartalmát és hatályát. (19) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy a Közgyűlés idejét követően 8 munkanapon belül a jegyzőkönyv írásba foglalása megtörténjen. A Közgyűlés döntései (határozatai) a jelenlévők előtt szóban kerülnek közlésre, de ez mellett az elnök köteles arról gondoskodni, hogy mindazokkal, akikre vonatkozóan a Közgyűlési határozat konkrét rendelkezést tartalmaz a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban is értesüljenek arról. (20) A Közgyűlés határozatainak nyilvánosságát az Elnökség akként köteles biztosítani, hogy a Közgyűlések - 8 napon belül írásba foglalt – határozatait az Egyesület székhelyén kifüggeszti. (21) Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a Határozatok Nyilvántartása vezetéséről, amely többek között a Közgyűlés határozatainak pontos tartalmát, időpontját és hatályát tartalmazza utalva a Közgyűlés jegyzőkönyvére, amelyből a határozatot elfogadók és ellenzők számaránya és személye is megállapítható. (22) A Határozatok Nyilvántartása, a Közgyűlési jegyzőkönyvvel együtt a tagok, valamint bárki által megtekinthető az Egyesület székhelyén.
(23) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása, b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának, Szövetségbe történő belépésének elhatározása c) az éves költségvetés meghatározása, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadása, a vezető tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása; d) elhatalmazás adása az elnökség részére az elfogadott költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra e) a jogi személlyel vagy pártoló taggal kötött együttműködési vagy más szerződés elfogadása, ingatlan vétele, vagy elidegenítése, valamint ellenérték nélküli teher vállalása, alapítvány létrehozása, alapítványhoz támogatóként való csatlakozás, f) új tagok felvétele, tagok kizárása g) tiszteletbeli tagok létszámának meghatározása, tiszteletbeli tagok megválasztása h) a tagdíj összegének meghatározása, i) vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll. 14
j) az Egyesület főbb feladatainak meghatározása, k) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozóival köt. l) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés m) az elnökség, a felügyelő bizottság, a fegyelmi bizottság létszámának meghatározása n) az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása o) a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak, valamint póttagjának, megválasztása és visszahívása p) a fegyelmi bizottság tagjainak és a választási bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása q) A Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadása r) döntés egyesületi (rendes és pártoló) tag kizárásáról, s) az elnökség jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítése t) a tagfelvételt elutasító elnökségi döntés elleni fellebbezés elbírálása u) Az egyesület érdekében évente végzendő közösségi munka módjának, illetve pénzbeni megváltása rendjének meghatározása v) döntés mindazokban az ügyekben, amelyet jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal;
12. §. AZ ELNÖKSÉG
(1) Az Egyesület vezető tisztségviselői: Az Elnökség tagjai: - elnök
Viczián Gábor György Anyja neve: Horváth Julianna Lakcím: 8000. Székesfehérvár, Mátyás király krt. 14.
- általános alelnök
Kocsis György Péter Anyja neve: Megyesi Erzsébet Lakcím: 8071. Magyaralmás, Táncsics u. 20.
- gazdasági felelős
Tarró István Anyja neve: Varga Klára Lakcím: 8000. Székesfehérvár, Budai u. 344.
- titkár
Molnár János 15
Anyja neve: Hollósi Valéria Lakcím: 8171. Balatonvilágos, Révai u. 1. - 1 rendes póttag
Szücs Péter Anyja neve: Bán Anna Lakcím: 8000. Székesfehérvár, Donát u. 26.
(2) A Közgyűlés által 5 évre – az egyesület tagjai közül - választott 5 tagból álló (elnök, általános alelnök, gazdasági alelnök, titkár, póttag) Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, amely két Közgyűlés között az Egyesület munkáját, tevékenységét szervezi és irányítja a jogszabályok, az alapszabály, valamint a legfelsőbb szerv döntéseinek megfelelően, dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. (3) Az Elnökség alapvető feladata az Egyesület működésének biztosítása, az Egyesület vagyonával való gazdálkodás, a szükséges és hatáskörébe tartozó döntések meghozatala a Közgyűlések közötti időben. Az Elnökség tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a Közgyűlésnek.
(4) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (5) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (6) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (7) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. (8) Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (9) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ lemondással; d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
16
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az elnökséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a vezető tisztségviselői megbízatásáról az elnök mond le, akkor a másik négy elnökségi taghoz kell címeznie lemondó nyilatkozatát. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Az Elnökség létszámának csökkenéséről az Elnökség a soron következő rendes ülésre szóló meghívóban napirendi pontként felveszi az új Elnökségi tag választását. Az Elnökség taglétszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az esetben kell rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha az elnök elnökségi tagsági jogviszonya szűnt meg, vagy az Elnökség taglétszáma három főre csökkent. Amennyiben az elnök elnökségi tagsági jogviszonya megszűnése esetén válik szükségessé rendkívüli Közgyűlés összehívása, azt az általános alelnök hívja össze, amennyiben az általános alelnök elnökségi tagsági jogviszonya is megszűnik, a titkár hívja össze a közgyűlést, amennyiben a titkár elnökségi tagsága is megszűnik a Közgyűlést az Elnökség bármely tagja összehívhatja. Amennyiben új elnökségi tag választása miatt rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, az új tag magválasztásáig az Elnökség nem hozhat határozatot. A Közgyűlés új tag egyidejű választásával visszahívhatja az Elnökségi tagot, ha a bizalom vele szemben objektív okok miatt nem áll fenn, vagy ha vele szemben kizáró ok merült fel és nem mondott le. A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni, valamint tájékoztatni kell a visszahívott tisztviselőt arról, hogy a határozattal szemben milyen határidővel és hova fordulhat jogorvoslatért. A határozat akkor válik hatályossá, amikor azt mind a visszahívott tag, mind a megválasztott új tag részére közölték. Ezen időponttól kezdve a megválasztott új tag látja el a tisztséggel járó teendőket.
(10) Az Elnökség hatásköre: a) a Közgyűlések közötti időszakban irányítja az Egyesület munkáját és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így ellátja az Egyesület tevékenységének irányítását, működőképességének fenntartása érdekében összehangolja a tisztségviselők munkáját; b) évente beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek, c) kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti tárgysorozatát. d) Elkészíti az éves költségvetés és azt a közgyűlés elé terjeszti. e) gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretben, a közgyűlés által megállapított körben. A költségvetés egyes rovatai között átcsoportosíthat. f) határoz a rendkívüli kizárások ügyében. g) határoz a tagok felvétele, törlése, felfüggesztése, kizárása tárgyában. h) meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el. i) tagjai sorából megválasztja képviselőit BBHSZ közgyűlésébe. j) a költségvetés keretében határoz egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése, 17
díjkedvezmények nyújtása, és fizetési kötelezettségek időpontjának meghatározása tárgyában. k) első fokon eljár a Fegyelmi Bizottság és Felügyelő Bizottság tagjainak fegyelmi ügyében. l) megállapítja a halfogó és az egyéb versenyeknek, valamint más rendezvényeknek az időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit, bíráit. m) kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét, a Szövetség Intéző bizottsága által rendezett halfogó versenyeire, illetőleg más rendezvényeire. n) egyéni elbírálás alapján korra, egészségi állapotra, valamint egyéb méltánylást érdemlő okokra való tekintettel dönt az egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdésében. o) a költségvetésben megállapítja az egyesület alkalmazottainak munkabérét. p) dönt az egyesület érdekében történő külföldi utazásokat teljesítő egyesületi tagok személyi kijelölésének rendjéről. q) megállapítja a pártoló és tiszteletbeli tagok tagdíj és egyéb díjfizetési kötelezettségét. r) munkabizottságokat (szakbizottságokat) hoz létre, meghatározza tagjainak számát, kijelöli vezetőit, meghatározza feladatkörüket, és beszámoltatja azokat végzett munkájukról. s) meghatározza saját munkatervét. t) részt vesz a közgyűléseken és válaszol az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre u) az egyesület működésével kapcsolatos iratok őrzése v) Az egyesületet érintő megszűnési ok fenn állásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetében a törvényben előírt intézkedések megtétele w) tagjai közül megválasztja az általános alelnököt, a titkárt, a gazdasági felelőst és a póttagot
(11) Az Elnökség működése: a) az elnökség szükség szerint, de évenként legalább két alkalommal rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni: a., az elnökség tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri, b., az egyesület elnöke, illetőleg c., a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja. b) az elnökség ülését az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke hívja össze és látja el az elnöki feladatokat. c) az elnökség üléseire a választott elnökségi tagokon kívül meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét is. d) az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. e) az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatai a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet, a jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá, az elnökség határozatait közzé kell tenni a határozatok tárában. f) az elnökség döntéseiről határozatot hoz, az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít. 18
g) az elnökség összehívásának módja: az elnökséget írásban, igazolható módon vagy rövid úton telefonon vagy elektronikus levélben kell összehívni, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely a vezetőség hatáskörébe tartozik. h) Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozat meghozatalához 3 igen szavazatra van szükség, szavazategyenlőség esetén a szavazás eredménytelennek számít. i) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, ia) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; ib) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; ic) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; id) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; ie) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy if) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. j) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján ja) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy jb) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
k) Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. l) Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő egyidejű kifüggesztésével. m) A Határozatok Nyilvántartása, az elnökségi ülési jegyzőkönyvvel együtt a tagok és bárki által megtekinthető az Egyesület székhelyén.
A. Az Egyesület Elnöke feladat és hatásköre a.) jogosult az Egyesület képviseletére, ellátja a Közgyűlés által rábízott feladatokat; 19
b.) irányítja az Elnökség munkáját, gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezési jogot, továbbá az utalványozási jogot önállóan; c.) irányítja és ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, gyakorolja az aláírási jogot, jogosult a Közgyűlés illetve az Elnökség felhatalmazása alapján szerződéseket megkötni; d.) gondoskodik a tagnyilvántartás naprakész vezetéséről, a Határozatok Tára vezetéséről ugyancsak az Egyesület egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, a nyilvánosságra hozatali és közzétételi követezettség teljesítéséről; e.) gondoskodik az Elnökség többi tagjának irányításáról, munkájuk ellenőrzéséről,
f.) az Egyesület alkalmazottainak (megbízottainak) tevékenységét irányítja, az Elnökség döntése alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat, g.) gondoskodik a Közgyűlések és az elnökségi ülések összehívásáról, megtartásáról és dokumentálásáról, elnököl a Közgyűléseken és az elnökségi üléseken, h.) ügyel az Egyesület alapszabályának, a jogszabályok, a testületi szervek határozatainak betartására, és az egyesület alapszabály szerinti tevékenységére i.) ellenőrzi a kiadások számláit, megbízó levelet ad ki j.) folyamatosan végzi mindazokat a feladatokat, meghozza azokat a döntéseket, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály nem utal a Közgyűlés, illetve az Elnökség hatáskörébe. k.) Intézkedéseit a közgyűlés és az elnökség döntésének megfelelően kell megtenni, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban l.) B. Az Egyesület Általános Alelnöke:
az elnök akadályoztatása vagy távolléte esetén – az elnökével azonos jogok és kötelezettségek birtokában - az elnök megbízása, és útmutatása alapján képviseli az Egyesületet. C. Az Egyesület Titkára
a., előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket, b., gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség ülései jegyzőkönyvének vezetéséről, c., irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit, d., szervezi az egyesület rendezvényeit, e., segíti az egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott munkafeladatokat, f., az elnöktől átruházott feladatként vezeti az egyesület tagnyilvántartását, és a határozatok tárát g., képviseli az egyesület, illetve a vezetőség egyes tagjait, az elnök megbízza az egyesület esetenkénti képviseletével.
D. Az egyesület gazdasági felelőse
a., intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek, és a vezetőségnek az egyesület vagyoni helyzetéről, b., okmányolt számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről, c., elkészíti az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és a vezetőség, majd a 20
közgyűlés elé terjeszti, d., intézi az egyesület jogszabályokban, helyi rendeletekben előírt kötelezettségeit, és azok dokumentálását, e., kezeli az egyesület pénztárát, és bankszámláit, f., beszedi az egyesület tagdíjait, egyéb befizetett díjakat, biztosítja az állami és területi jegyek forgalmazását, g., kapcsolatot tart a BBHSZ szerveivel, valamint a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel, valamint az állami és területi adóhatóságokkal, h., vezeti az egyesület pénztárkönyvét, kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait. E. A horgásztanya alkalmazottai
A vezetőség előzetes döntése alapján az egyesület elnöke kinevezi, illetve szerződést köt, az egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
13.§. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság tagjai: - elnöke
- tag
- tag
Komáromi Tivadar Anyja Neve: Szabó Irén Lakcím: 8000. Székesfehérvár, Nyitrai u. 53. Pintér Szilvia Anyja neve: Rádi Ilona Lakcím: 2030. Érd, Bem köz 7. Horváth László Anyja neve: Klopp Margit Lakcím: 8152. Kőszárhegy, Fő u. 21.
(1) A Felügyelő Bizottság az egyesület törvényes működését felügyelő, ellenőrző szerv, tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (2) A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg, 5 év határozott időtartamra. A felügyelőbizottsági tisztség annak elfogadásával jön létre. A felügyelő bizottság tagjai az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. (3) Felügyelőbizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (4) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki/akit: a./ bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, 21
amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. b./ e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. c./ valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelő bizottsági tagja nem lehet. d./ vagy akinek a hozzátartozója az elnökség tagja
(5) A Felügyelő Bizottság feladat és hatásköre: a) a Felügyelő Bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésén. b) az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, továbbá, ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel; c) a közgyűlés, illetőleg az elnökség összehívása, ha a felügyelőbizottság indítványára 30 napon belül nem kerül összehívásra a közgyűlés, illetőleg az elnökségi ülés; d) az ügyész értesítése, ha a törvényes működés helyreállítása érdekében az arra jogosult szerv a szükséges intézkedést felhívás ellenére nem teszi meg; e) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal f) A felügyelő bizottság ellenőrzi: fa., az egyesület alapszabály szerinti működését, fb., a vezető testületek határozatainak és állásfoglalásainak végrehajtását, fc., jogszabályok előírásainak megtartását, fd., a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás rendszerére vonatkozó szabályok betartását, az egyesület kezelésében lévő vagyon működtetését, fe., a pénz- és anyagkezelést, a számviteli fegyelem megtartását. g) a Felügyelő Bizottság köteles évente megvizsgálni az egyesület költségvetésének végrehajtásáról készített költségvetési beszámolót, valamint a pénzügyi mérleget és megállapításairól a közgyűlésnek jelentést kell tennie. h) a Felügyelő Bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el, vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Az ellenőrzésről a bizottság 22
jegyzőkönyve köteles készíteni. (6) A Felügyelő Bizottság megállapítása esetén annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teheti: a., kisebb hiányosságokra írásban felhívja az elnök figyelmét és rámutat a követendő eljárásra, b., súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az illetékes testületet, az egyesület elnökét, és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés 30 napon belül nem vezet eredményre, vagy ha az ellenőrzés a vezetőség tevékenységével kapcsolatban állapít meg súlyosabb hiányosságokat, a Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását. Ennek elmulasztása esetén vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Felügyelő Bizottság összehívhatja a vezetőséget, a közgyűlést. Ennek sikertelensége esetén a Felügyelő Bizottság írásban haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. (7) A felügyelő Bizottság működése a) A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, szükség szerint , de évente legalább egy alkalommal ülésezik b) határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. c) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, ca) cb) cc) cd)
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
d) a felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő felügyelőbizottsági tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). e) a felügyelőbizottság határozatait az ülésen szóban kihirdeti és az érintett egyesületi szervvel a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli, a határozatoknak az egyesület székhelyén található hirdetőtáblán való kifüggesztéssel. 23
(8) Megszűnik a felügyelőbizottsági megbízatás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ lemondással; c./ a felügyelőbizottsági tag halálával; d./ a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; e./ a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A felügyelőbizottsági megbízatásáról az elnökséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a felügyelőbizottság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
14.§. Fegyelmi Bizottság
(1) A Fegyelmi Bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja. (2) A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetve a Felügyelő Bizottság tagjai. (3) A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint a vezetőség és a Felügyelő Bizottság fegyelmi ügyeiben, az elnök kivételével. (4) A bizottság eljárásaiban az egyesületi fegyelmi szabályzatban foglaltakat alkalmazza. (5) A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget, a közgyűlésen beszámol munkájáról. (6) A Fegyelmi Bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A Fegyelmi Bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésén. (7) A Fegyelmi bizottság az ügyrendjét, és éves ellenőrzési programját maga állapítja meg. A Fegyelmi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha mindkét tagja jelen van az ülésen. A Fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. (8) A Fegyelmi Bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el, vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni. (9) A Fegyelmi Bizottság eljárása: a)
a fegyelmi eljárás során a Fegyelmi Bizottság bizonyítható módon értesíti a tagot a vele szemben felvetett kötelességszegés mibenlétéről, és az ügyben való személyes meghallgatásának időpontjáról A meghallgatás időpontját úgy kell közölni a taggal, hogy az a meghallgatás előtt legalább 5 nappal értesüljön az időpontról. A meghallgatás időpontját lehetőleg a tag érdekeinek figyelembevételével kell megállapítani. 24
b)
A tag a vele szemben támasztott kifogásokkal szemben a meghallgatás előtt és a meghallgatás során is előterjesztheti védekezését. A Fegyelmi Bizottság a meghallgatás eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel és álláspontjától függően meghozza a szükséges intézkedést.
c)
Az ügyet körültekintően, részrehajlás nélkül a terhelő és mentő körülmények
d)
maradéktalan feltárásával kell elbírálni. Ennek érdekében az ügy elbírálásában nem vehet részt a Bizottság azon tagja, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el, illetőleg akit az ügy eljárás alá vontként érint. Ilyen esetben az Elnökség által adott ügyben lefolytatandó eljárás kivizsgálására létrehozott ad hoc fegyelmi bizottság jár el. Amennyiben a fegyelem sértés tárgyának súlya indokolja a Fegyelmi Bizottság indítványozza az Elnökségnek a tag jogainak felfüggesztését és a következő rendes közgyűlésen a kizárásának napirendre vételét.
15. §. Választási Bizottságok
Mandátum Vizsgáló, Jelölő-, Szavazatszedő- és Szavazatszámláló Bizottság Létszáma 3 fő. A közgyűlés választja a tisztújító közgyűlést megelőző közgyűlésen. Mandátuma 5 év. Feladata: - ellenőrzi a munkabizottságok tagjainak mandátumát, - nyílt szavazás esetén összeszámlálja a szavazatokat, - titkos szavazás esetén a Szavazatszámláló Bizottságként jár el. - Ebben a feladatkörében biztosítja a szavazás szabályszerűségét, az előírásszerű szavazólapokat a jelenlévő tagságnak ellenőrizhetően kiosztja. - Ismerteti a titkos szavazás szabályait , biztosítja a szavazás titkosságának feltételeit, felügyeli a titkos szavazás menetét, összeszámolja a szavazatokat. - Az eredményt választói jegyzőkönyvben rögzíti, és a szavazás eredményét a küldött közgyűlésnek jelenti. - Gondoskodik a szavazólapok biztonságos megőrzésétől, majd azok határidőben történő megsemmisítéséről.
16.§. Az egyesület vagyona, gazdálkodása
(1) Az egyesület jogi személy. (2) Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják. (3) Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő más bevételekből és egyéb adományokból, támogatásokból, hozzájárulásokból állnak. 25
(4) Az egyesületi bevételek (3pont) mértékét a vezetőség javaslatára a közgyűlés határozza meg. (5) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. (6) Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök és a gazdasági vezető készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el. Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági vállalkozási tevékenységet végezhet. (7) Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért. (8) Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök, a titkár, a gazdasági vezető és a Felügyelő Bizottság elnöke felelősek.
17.§. Adatkezelési szabályok
Az egyesület adatkezelése során az adatkezelésre vonatkozó általános törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat betartja. Civil szervezetként következő személyi adatokat tartja nyilván a tagjairól: a., A tagok azon személyi adatit, amelyek a SZÁK program működtetéséhez szükségesek. b., A tagok horgászigazolványának kelte, száma. c., A tagok email címe. Valamennyi adatot körültekintően kell kezelni. Az egyesület címe és elérhetősége nyilvános adatot képez. Az egyesület a tagjairól kizárólag jogszabályban meghatározott esetben közöl adatot, a tagnyilvántartás nem nyilvános. A tagokról, a vezetőség tagjairól személyes adatokat csak jogszabály vagy az érintett személy hozzájárulása esetén lehet kiadni.
18.§. Az egyesület felügyelete Az Egyesület működése felett az ügyészség az Ectv. 11. §-ban foglaltak és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. Törvény (Ütv.) 27-29. §-ai szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.
(1) Az egyesület felügyeletét a Somogy Megyei Ügyészség (továbbiakban: felügyelő szerv) látja el) (2) Az alapszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezé26
27
