80 éves Balatonakarattya (1928-2008) 2008. augusztus
Rákóczi szilfa
B ALATONKENESEI H ÍRLAP Polgármesteri köszöntô
KÜLÖNSZÁMA
Akarattyai látomások
Kedves Olvasóink!
A tó és szellemeid ringatnak, Akarattya!
A jubileumi újságunkon keresztül köszöntöm Balatonakarattya és Balatonkenese lakóit, üdülőnépességét, kedves vendégeinket! Külön köszöntöm azokat az ünnepelteket, akik a Balatonakarattya település érdekében hosszú időn keresztül fejtettek ki áldozatok, említésre és kitüntetésre méltó tevékenységüket! Némelykor a külső szemlélő esetleg lassúnak, kevésnek érzi egy-egy település fejlődését. Bizonyára azok, akik az átlagemberénél több időt, fáradságot fordítanak az ott élők életkörülményeinek javítására, a település építésére, szépítésére, a közösségek összekovácsolására, átérzik, hogy milyen hihetetlen mértékű energia kifejtésével lehet apró lépésenként előrejutni. Még akkor is, ha a törekvések megvalósítását egyetértés, összefogás segíti. E fiatal történelmi időszak szempontjából nézve mondhatnánk, lassan serdülőkorba érő településünk fejlődésének különböző periódusaiban is voltak, lehetnek pozitív és negatív szakaszok, előrelendítő, vagy éppen nehézségekkel küzdô objektív vagy szubjektív tényezők. De egy a fontos! Az időintervallumokat tekintve talán jó lehet az összehasonlítás, ahogy Balatonkenese az 1000 éves nagytestvér, úgy Akarattya a 80 éves kistestvér is él és élni, fejlődni akar. A két településrész eddigi történelme kezdettől fogva összekapcsolódott, mára már földrajzilag is összeépült. Tudomásom szerint időnként előfordultak törekvések a jótestvéri viszony megbontására, de eddig sohasem jártak sikerrel. Talán, mert a többség szívében, lelkében élt az együvé tartozás, az együtt boldogulni akarás érzése, s mindent megtettek azért, hogy egyre többen így gondolkodjanak. Megköszönöm mindazoknak, akik pozíciójuk, vagy állampolgári, baráti lehetőségük révén igyekeztek fellendíteni településünk fejlődését. Kérem, aki jó szívvel teheti továbbra se engedje el a kistestvér, Balatonakarattya és a nagytestvér, Balatonkenese kezét. Köszöntsük a 80 éves Balatonakarattyát! Sörédi Györgyné polgármester
Ki egyszer érzett, rólad álmodik, Látja utcáidat, fáid. Múltad páratlan nagyjait. Beethoven akkordjai zúgnak Fischer Annie zongoráján… Márky Béla szilfát mintáz. Veres Péter morogva járkál: Resten telik, múlik el a nyár. Kodolányi zenét hallgatva Harkályokkal versenyt kopácsol. Botozva betoppan Némethékhez Móricz: S a barátság melege napsugárt szégyenít. Kosztolányi, Dömötör és mások Magasztalnak, megpihennek nálad. Csöndes mese-falu, Emeld magasra fejed! Nem feledhet soha Az Ember-emlékezet! Kecskés József
Akarattya 80 éves múltjából A Balatonkenesei Hírlap mellékleteként adjuk közre kiadványunkat, mellyel elsődleges célunk, hogy a település 80. évfordulója alkalmából felhívjuk a figyelmet a helyi értékekre, hagyományokra, s erősítsük olvasóinkban, az itt élőkben Balatonakarattya iránt érzett szeretetet és tiszteletet. Felelevenítjük a múlt egyes történéseit, emlékeit, eredményeit, Akarattya fejlődésének egyes szakaszait azon személyek tolmácsolásában, akik a település életében meghatározó szerepet töltenek be.
2 Balatonakarattyáról
lődés kísérte. Egyszerűbb lett az utazás Budapestről Kenesére. A fővárosból leutazó nyaralóknak megtetszett e táj és a székesfőváros vezetése 1917-ben 47 kat. holdat vásárolt a „Budapest felől jövet – Székesfehérvárt elhagyva itt- ott Magyar Katholikus Tanulmányi Alaptól. E területre építette fel a dombokkal élénkített, de aránylag sík vidéken utazik az ember, Fővárosi Üdülőt (ma Honvéd Üdülő). Ezzel egy időben történt Akarattya- puszta felparcellázása. s még a Balaton közelségében sem sejti, hogy csak néhány perc választja el a nagy tó megragadó látványától. Mert a vasútvonal Az első tervrajzot Lochnit Károly és Péchy Lajos 1921-ben és a műút egyaránt fennsíkra kapaszkodik fel, s csak készítette. Uhl Antal miniszteri tanácsos úr irányításával megalakul az Balatonakarattyánál éri el a fennsík szélét: az út a dombok közül kilép és hirtelen, egészen váratlanul, vagy ötven méterrel Akarattyai Villatelkek Intézősége (Budapest, V. Báthory u. 12.). Aki a vételár 1/3-át befizette, jogosult volt a szerződés lejjebb kitárul a táj, s ott csillámlik varázslatos színekben a Balaton. Csodálatos és mindig új élmény... Megejtő kép, aláírására. Az aláírók között legtöbben budapesti lakosok megannyi változatban, aszerint, hogy a napszak melyik perce, voltak, de az ország különböző részéről, Szombathelyről, a derült vagy zivataros égbolt, a csend vagy a vihar, a kánikulai Debrecenből, Mohácsról, Esztergomból, Kecskemétről is volt cukrász, iskolaigazgató, tisztviselő, tanár. nyár, vagy a havas, jeges tél volt-e festője.” A birtokba adás 1929. április 28-án történt. Külön vonattal Vajkai Aurél: Balaton indultak a Keleti pályaudvarról 7 óra 30 perckor és a Fővárosi A Balaton mellékén már az őskori ember is menedéket Üdülőben ebédeltek. 1930-ban jelent meg a Fürdőtelep telektulajdonosainak névtalált. A magasabb homokpartokba beásott vermekből előkejegyzéke és az egyesület alapszabálya. A tagság mindenki rültek szerszámai ( kőbalta, véső). Őseink, a honfoglaló magyarok, szláv népeket találhattak részére kötelező volt. Az egyesület tisztikarának díszelnöke dr. Karafiath Jenő nyug. államtitkár, elnöke dr. Balásy Antal itt. Szláv eredetű szó a Balaton, Balatin és Kenese, Knésa is. A görög és latin szövegű adománylevélben már több mint államtitkár volt. Öt társelnök, ügyvezető igazgató, titkár, ezer éve szerepel Csitteny, Kensa, Máma, Sándor helynév. A pénztáros, ellenőr, 27 bizottsági tag és 31 felügyelő bizottsági négy falu földesurai a török uralomig a veszprémvölgyi apácák tag irányította az egyesületet. A közösen kitűzött célokat következetes munkával, voltak. 1639-ben kelt okiratban II. Ferdinánd már csak Kenesét, ellenőrzéssel valósították meg. Legfőbb cél a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó üdülőtulajMámát, Sándort említi, mint a győri jezsuiták tulajdonát. Valószínű, hogy Csitteny ekkor már elnéptelenedett és lakói a donosok és vendégeik megfelelő helyen és színvonalon tudkörnyező falvakban találtak otthonra. 1773-tól a Vörösberényi janak sportolni, szórakozni, fürdeni. A II. világháború eseményei akadályozták meg a dinamikuKatholikus Tanulmányi Alapé. Bérlők műveltetik Akarattya pusztát, és a módosabb kenesei gazdák vásárolnak a Csitteny- san fejlődő fürdőtelep későbbi sorsát. 1948-ban megszűnt az hegy napsütötte oldalán területet, ahová szőlőt és gyümölcsöt egyesület, de az élet ment tovább. Megváltozott a lakosság összetétele. A villák tulajdonosai közül sokan külföldre telepítenek. A magas parton állt a legendás hírű öreg szilfa. A monda menekültek vagy Budapestről költöztek le. Az alagút, a vasút, az országút javítására az ország különböző szerint 1532. január 1-jén e fa köré gyűlt össze a részéről érkeztek munkások, akik itt találtak három részre szakadt ország nemessége, hogy otthonra. egyességre jussanak. Ám I. Ferdinánd távolléte Gyermekeiket iskolába kellett járatni. Nagy miatt meghiúsult. tisztelettel kell megemlékezni Bálványosi A másik legenda II. Rákóczi Ferenc nevéhez Lászlónéról, aki 1946-ban 32 gyermekkel népkötődik, miszerint a fához kötötte lovát és itt nyiliskolát alapított. Az elhagyott Thököly út 39. és 41vánította ki az ország „ akarattyát”. Ám a nagy es számú telken lévő épületben kezdődik a fejedelem még a Dunántúlon sem járt, nemhogy tanítás. Az épület felújítására, a legszükségesebb Akarattyán! Annál inkább kurucai, béri Balogh berendezésekre kérelmek sokaságát írja... ÖsszeÁdám vezetésével. 1707. februárjában Hosszúfogja a szülőket is és 1954- 55-ben már négy tanumezőn győzelmes csatát vívtak a császári csapalócsoportot tanít Nemes József, Horváth Tivadarné tokkal. Szilvásy Katalin, Must István, Tordasi Istvánné. A kiszáradt szilfa helyére 2003. májusában a Énekkar, népitánc-csoport, modellezés, kézRákóczi – szabadságharc zászlóbontásának 300. imunka szakkör, különböző sportversenyek évfordulóján a Nők a Balatonért Egyesület gazdagították a tanulók szabadidős tevékenyakarattyai és kenesei tagjai szilfát ültettek, hogy ségét. tovább éljen e szép legenda. 1956-ban Bálványosi Lászlóné SzékesfehérUgyancsak civil kezdeményezésre 2006-ban várra költözik, új nevelők érkeznek, Horváth II. Rákóczi Ferenc portréjával emlékkövet állítotTivadar és Gabonyi Imréné, Marika néni. Gyöngytak a fejedelem születésének 330. évfordulójának betűivel ő írta a tantestületi értekezletek jegyzőemlékére. könyveit, amiből olvashatjuk, hogy 1958-ban már A balatoni halászok Látófa, Nagy- fa néven 130 tanulója volt az iskolának. emlegették. Számukra határfa volt. A vízről nézve A 60-as évek felfutása után 1970-ben már a legmagasabb ágát összekötötték egy képzeletKenesére kellett járni az 5-6. osztályosoknak és beli egyenessel a tihanyi templom tornyával. Ez a 1978-ben végleg bezárta kapuit. Ma már csak az vonal választotta el a zalai, veszprémi és somogyi utca neve emlékezteti az arra járót, hogy ott területeket. valamikor gyermekzsivajtól volt hangos a Az észak- balatoni vasútvonal építése felBálványosi Á. Lászlóné környék. lendítette a fejlődést a tó valamennyi helységében. sz. Cochen Margit Vér Lászlóné 1909. június 9-én az első vonat útját hatalmas érdek1946-56-ig igazgató
3
Tanítók
Apáczai, Hatvani, KodályA sorban névtelen , de hány! Életek égtek századokon át, Hogy bearanyozzák a hazát. Csak szavakat mondtak,
Egy népes család az elsô telepesek közül Az egyesület tisztikarában volt Monostory (Melcher) Gyula. 1890-ben Nagyszalontán született, Nagyváradon hadapród iskolát végzett. Az I. világháborúban századosként szolgált. A trianoni békeszerződés után Budapestre került. A gazdasági hivatal főelőadója volt. Nyaralójuk már 1930-ban felépült. Kedves felesége Anna néni, a „postaügynökséget” ott vezette, amíg a hivatalos postaépület el nem készült. Mindezt jó szívvel, önzetlenül tette Anna néni. Akarattyán ekkor még nem állt meg a vonat és a postai küldeményeket úgy dobták le a lelassított vonatról és vitték a kinevezett postára. Ott
Csak csöndben meséltek, De gyújtottak, ha sötétet véltek. Szelték merészen a szép kenyerét, Elosztották mindenüket végképp. Kecskés József - 1992.
szétválogatás után már kézbesítők juttatták el a címzetteknek. Ugyanilyen segítőkész volt Gyula bácsi is. A cserkészüdülőben nyaraló ifjak és vezetőik mindig számíthattak rá. A család őrzi az irataikat és köztük van a Cserkészszövetség köszönőlevele és a Fürdőtelep Egyesület a munkát elismerő, tiszteletteljes sorai, amit Anna néninek írtak. Az épület államosítása őket is érintette, pedig az 50-es években már állandó lakóként tartózkodtak Akarattyán, köztiszteletnek örvendve. Sajnos már nem érhette meg, hogy Zoltán nevű gyermeke 1964-ben megvásárolta házukat és akkorára bővítette, hogy édesanyja és kilenc gyermeke elférjen. A Monostory leszármazottak méltán büszkék lehetnek nagyszüleikre, szüleikre, akik példát mutattak életükkel a kisebb és nagyobb közösségnek.
4 A Részönkormányzat fejlesztési elképzelései 2004. március 26-án alakult meg a Balatonakarattyai Településrészi Önkormányzat, melynek vezetője 2006-tól Vatics Erzsébet képviselő asszony. Fejlesztési elképzeléseiről kérdeztük a 80 éves évforduló alkalmából. Balatonakarattya csendes, nyugalmat árasztó településrész. A 80 évvel ezelőtti tudatos, átgondolt parcellázásoknak köszönhetően jelentős a zöldterület nagysága. Napjainkban természetesen a turizmus fejlesztése az elsődleges célunk, méghozzá úgy, hogy az állandó lakosok is jól érezzék magukat és a nyaralótulajdonosok is. Sokszor elmondtuk már, most ismét hangsúlyozom, fejlesztenünk kell a járdákat, az úthálózatot. Fontos a bevételt képező strandok állapotának javítása. Célunk, hogy olyan korszerű fürdöző helyeink legyenek, amelyekben nyugodt szívvel lehet belépőjegyeket szedni. A Bercsényi strandra vonatkozóan a terveink készen vannak, bízunk az őszi pályázati lehetőségekben, melyek segítségével elindulhat a strandkorszerűsítés. Fontos, hogy milyen kép tárul az ideérkező turisták elé. Ha Akarattya, az első település vonzó képet nyújt, szívesen jönnek Kenesére is. Jelentős fejlesztési területnek kínálkozik a mahagóni kikötő, 2010-ig elkezdődik a beruházás, mely Akarattyának újabb színfoltja lesz, s várhatóan jelentős bevételt eredményez majd, és nem utolsósorban új munkahelyeket teremt. A beruházással együtt valószínűleg az Aligai út is megújul. Hogyan értékeli a részönkormányzat szerepét a képviselőtestület munkájában? Örülök, hogy megalakult a részönkormányzat a Fürdőtelep Egyesület kezdeményezésére , hiszen az érdekérvényesítés
nagyobb szerepet kaphat. A két településrész összetétele másképpen alakul, Akarattyán a nyaralótulajdonosok vannak többségben, míg Kenesén az állandó lakosok. Arra törekszünk, hogy az egyensúly megvalósítható legyen. Ekkora két településrészt Keneséről irányítani nem könnyű, fontos szerepe van a részönkormányzatnak, hiszen Akarattyán mi képviseljük a helyi feladatok megoldását, a célok megvalósítását. Képviselő társaim nem gátolják törekvéseinket. Az elmúlt két év elsődleges feladata a költségvetés stabilizálása volt, úgy gondolom a ciklus előttünk álló két évében előtérbe kerülhetnek a fejlesztések, a beruházások. Visszatérve a turisztikai lehetőségekre, a fejlesztésekre, Ön hogyan látja Balatonakarattya jövőjét? Csendes, nyugodt, vagy nyüzsgő, fejlett turizmussal rendelkező településrészt képzel el az elkövetkezendő évtizedekben? Emlékszem, jó tíz ével ezelőtt legalább ötször ennyi turista fordult meg Akarattyán, mint napjainkban. Azt gondolom, az itt élők nyugalmát nem zavarták. Jelentős infrastrukturális fejlesztéseket kell ahhoz elérnünk, hogy településünk ismét vonzó legyen. Minden Balaton- parti településnek a nyári hónapok biztos megélhetést jelentenek, nekünk is fokozottan erre kell törekednünk. Ha a fejlesztések beigazolódnak, remélem, sok nyaralótulajdonos marad Akarattyán, ismét keresettek lesznek az ingatlanok. Bízom abban, hogy az itt élők is és a nyaralók is megtalálják számításaikat. Véleményem szerint a beruházások nyomán létrejövő fejlődés nem zavarja az itt élők nyugalmát, sokkal inkább azt várom, hogy Akarattya elnyeri méltó helyét a Balaton keleti kapujában. A szép környezet mindannyiunk vágya. Ha figyelünk egymásra, figyelünk a lehetőségekre, a fejlődés megvalósítható lesz. Ehhez kívánok kitartást, türelmet a helyi lakosságnak is, és a hozzánk érkező nyaralóknak, turistáknak is. Lehessünk még büszkébbek Akarattyára a következő jeles évfordulón!
5 A Fürdőegyesület szerepe napjainkban Akarattya időszámítását az 1928-ban alapított Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület megalakulásától tekintjük hivatalosnak. A jogutód egyesület elnökét, Kiss Tamásnét kérdezzük múltról, jelenről, valamint terveikről, céljaikról. Beszélgetésünk helyszíne a családi ház, mely generációkat szolgál. Óriási kert, a 71-es főút közelében mélységes, megnyugtató csend, nagymamakorabeli berendezés, igazi idillikus Balaton- parti nyaraló… A 80 éves évforduló jó alkalmat teremt a visszatekintésre, az eddigi eredmények értékelésére. Akarattyáról az első pillanatban azt hiszem mindenkinek az árnyas, szép nagy birtokok jutnak eszébe. Az akkori elnökségi tagok parcellázási tervet dolgoztak ki, s az egyesület intézőbizottsága osztotta, mérte a telkeket, építette a kerítéseket, kapukat. Az idősebbek úgy mesélik, be kellett nyújtani a fákra vonatkozó igényeket, és sorra ültették utcahosszában a növényeket. Sajátságos volt a fürdőkultúra, a strandon kabinsorok álltak, minden nyaralótulajdonos bérelhetett. Régi fotókon jól lehet látni. Akarattya szépsége sokakat magával ragadott, a budapestiek sorra vásároltak telkeket, az ötvenes években, a kitelepítések idején nagy számban leköltöztek a nyaralójukba. Az így kialakult közösséget az üdülőközösség „ kormányozta”, tulajdonképpen az egyesület végezte az önkormányzati feladatokat. 1948-ban megszűnt az egyesület, majd a rendszerváltáskor alakult újjá. Alapszabályunkban a következőképpen rögzítettük céljainkat: „A Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület célja a település fejlesztése, szépítése, környezetének és tisztaságának óvása, a balatonakarattyai telektulajdonosok érdekeinek egyesült erővel való képviselése és védelme. Az egyesület az 1928-ban alapított és 1948-ban rendeleti úton megszüntetett Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület utódjának tekinti magát és igyekszik mindenben követni és ápolni a nagy múltú előd hagyományait.” Az újraszerveződést Dr. Korda György jogász késztette elő, elnöknek Kara Koppányt választottuk. Kérem, tájékoztassuk az olvasókat az egyesület jelenlegi főbb tevékenységeiről. Ma is ugyanaz az aktivitás jellemző a tagokra? Bizottsági és testületi üléseken próbáljuk az általunk képviselt közösség (taglétszámunk 496 fő) érdekeit, véleményét is közvetíteni. Részt veszünk a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségének munkájában. Szeretnénk több évre kidolgozott fejlesztési programtervet összeállítani. Rendszeresen végzünk község- vagy strandbejárást, észrevételeinket folyamatosan jelezzük. Fogadóóráinkon gyakori a tagok jelenléte. A jól működő honlapunkkal megvalósítható a folyamatos kapcsolattartás egyesületi tagjainkkal. Évente beszámolót készítünk az önkormányzat részére, melyekben leszögezzük a településrészünket érintő problémákat, feladatokat. Az Akarattyai Napok szervezése során pedig igazi együttműködést valósítunk meg, remélhetőleg mindannyiunk megelégedésére. A 2004-ben kezdeményezésünkre létrejövő Részönkormányzat jelentős mértékben és aktívan hozzájárul érdekeink érvényesítéséhez. Elnök Asszony! Ha röviden kellene összefoglalnia a legfontosabb jövőbeni elképzeléseiket, melyeket tartaná a legfontosabbaknak? Mit szeretnénk? Európai strandokat medencével, homokos parttal, szórakoztató elemekkel. Korszerű, sétányszerűen kialakított strandlejárókat, több kerékpár- és sétáló utat padokkal, játszóteret és erdei tornapályát a Rákóczi parkba, a Rákóczi út két oldalára járdát. Pormentes európai – és nem balkáni- utakat, min-
den utcába közvilágítást, a Kisfaludy sétányra cukrászdát. Szeretnénk, ha a bezárt szállodák és kempingek kinyitnának, újra vonzanák a turistákat. S végül: az álmokhoz, tervekhez sok-sok jó emberi szót, együttműködést, barátságot. Úgy, ahogy elődeink tették nyolcvan évvel ezelőtt.
A rendszerváltozás után létrehozott új és már működő egyesület vezetősége a következő: Elnök: Elnök helyettes: Gazdasági titkár: Ügyvezető elnök: Szervező titkár: Jogi képviselő: Választmányi tagok:
2008 –ban az elnökség: Elnök: Elnök helyettes: Gazdasági titkár: Titkár: Környezetvédelmi felelős: Sport felelős: Kultúra: Kommunikáció:
Kara Koppány Thury Attila Kiss Tamásné Dr. Koltay József Koltai József Dr. Kondi Mariann Benesch Ferenc Chrnowski Ferenc Mook Monika Szontágh Gáspár Kiss Tamásné Thury Attila Pauló Béla Kiss Tamás Drobni Mária Dr. Zavaros Gábor Kardos Gáborné Siminszky Zsolt
6 Emlékezések... Kuti Csaba: Az akarattyai fürdőtelep egyesületek jelentőségéről, Balatonakarattya fejlődéséről. „Az 1928-ban alakult Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület első vezetői Akarattya alapítói voltak. Olyan parcellázási tervet dolgoztattak ki és néhány év alatt olyan példaértékű üdülőtelepet valósítottak meg, amely a jövő évszázad korszerű követelményeinek is megfelel. Sajnálatos tény, hogy 1948-ban a közel 700 taggal rendelkező Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesületet is felszámolták. Ezután több évtizedes nehéz időszak következett Akarattya életében. Nem lehetett azonban megszüntetni a számos „akarattyás” lelkületében ott élő tenni akarást a közjóért, az üdülőtelep fejlesztéséért. Így volt ez az 1950-es években pld. a vízvezeték építésénél is, amikor néhány év alatt (1959-1962) széleskörű lakossági összefogással, az érdekeltek anyagi hozzájárulásával és a vízügyi szervek támogatásával sikerült megvalósítani – csaknem egész Akarattya területére kiterjedően - a közkifolyós rendszerű vezetékes vízellátást. A rendszerváltozást követően bekövetkezett jelentősebb társadalmi, gazdasági és politikai változások kedvezően segítették Akarattya nagyobb arányú fejlesztését, melyhez feltétlenül hozzájárult az 1989 júliusában megalakult (újjászervezett) két akarattyai fürdőtelep egyesület aktív közreműködése is. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat és Akarattya teljes területén jelenleg működő 3 fürdőegyesület között a közös megértésen alapuló korrekt együttműködés jelentős segítséget nyújtott az elmúlt évek során Akarattya további fejlődése szempontjából. Pédaértékű, hogy az önkormányzat olyan jelentős akarattyai szellemi erőket, egészségesen gondolkodó, megszállott helyi érdekelteket tudott maga mellé állítani, akik – a ténylegesen fennálló nehézségek és problémák ellenére – szívügyüknek tekintik Akarattya jó értelmű fejlesztését, a fürdőtelep régi állapotának lehetőség szerinti visszaállítását, nemzeti kincsünk, a Balaton fokozottabb védelmét és megóvását.“ Megjegyzés: Részlet Kuti Csaba Balatonakarattya 70 éves évfordulóján a Balatonkenesei Hírlapban megjelent köszöntőjéből. Kürthy Lajos: „…Balatonakarattya az első üdülőhely a tó északi partján, de joggal mondhatjuk, hogy a Balaton keleti kapuja. Balsay Kálmán református lelkész, író, így fejezi ki csodálatát: „Valami magasztos érzés az, amikor az utas a kincses Mezőföld felől menve, az akarattyai pusztát elhagyva a Matacs tetejéről, hol a „nagy fa” áll évszázadok óta, meglátja azt a fenséges vizet, mely alatta csillogtatja a nap sugarait. Szebb panoráma kevés tárul az emberi szem elé e világon, mint a Balaton látképe, az akarattyai dombtetőről.” Köszönöm az akarattyaiaknak azt a segítséget, közreműködést és támogatást, melyet az elmúlt évtizedek során a helyi önkormányzat és jogelődje munkájához nyújtottak. Külön köszönöm az 1989-ben újjáalakult akarattyai fürdőegyesületek vezetőinek értékes tevékenységét és közreműködését. Büszkén emlékezünk az 1928-ban alakult Fürdőtelep Egyesület szervezőire és első vezetőire, akik Akarattya alapítói voltak. A nagy elődök: Karafiáth Jenő, az egyesület örökös díszelnöke, Budapest főpolgármestere, Varga József iparügyi miniszter, Péchy Antal államtitkár, Szécsi Pál és Bauer Sándor főmérnökök. Az alapítók álma - a régi akarattyások és utódaik lelkületében
még ott élő tenni akarás és a közös összefogás következtében –, az ezredfordulóra teljesült. Jelenleg valamennyi ingatlan közműves vízellátással rendelkezik és a teljes körű csatornázás is megvalósult. A 90-es években kiépült a telefonhálózat és a gázvezeték…” Megjegyzés: Részlet Kürthy Lajos polgármester Akarattya 75 éves jubileuma alkalmából a Balatonkenesei Hírlapban közzétett megemlékezéséből. Taslár Tibor: Balatonakarattya fejlődéséről Akarattyát a Trianon traumájából újból talpra állt magyar nemzet középosztályának alkotó ereje hozta létra az 1920-as évek végén. Első épülete az akarattyai fennsíkon egyedülálló Rákóczi fával szemben épített kápolna volt. Ennek tetőszerkezetét, kapuját és egyéb famunkáit apám készítette. A nyaralótelep az 1928-ban megalakult Fürdőegyesület irányításával gyors ütemben fejlődött. Az 1930-as években már 3 strandja volt: a Bercsényi-, Rákóczi- és a Bezerédj strandok. Ezek közül a legkorszerűbb a Bercsényi strand volt étteremmel, büfével, vízi sportfelszerelésekkel és egyéb szolgáltatásokkal. E mellett működött a Taslárféle csónakkölcsönző, ahol az ideérkezőket a 6 tagú család evezni, vitorlázni, úszni, vízből menteni tanította és 10-15 db csónakkal járult hozzá a Fürdőegyesület által minden nyáron augusztus 20-án – István királyunk tiszteletére – megrendezett víziparádéhoz. Akarattyán már a 30-as évek közepétől 3 cserkészcsapat a tábortüzek mellett rendezett hangulatos műsorokkal felváltva szórakoztatta az akarattyaiakat. A Fürdőegyesület és a környékbeli iparosok alkotó tevékenységének köszönhetően Akarattya az 1940as évek elejére a Balaton környék egyik legszebb és legkellemesebb nyaralótelepévé fejlődött. A magasparton épültek ki a Balaton környék leghosszabb (kb. 1500 m) és a legszebb Kisfaludy és Lisz Ferenc sétányok, amelyekről tiszta időben a tó háromnegyedét, a fonyódi és a badacsonyi hegyeket is láthatjuk. Erre még ma is büszke lehet Akarattya. A fejlődést a II. világháború szakította meg. Nagy mérföldkőnek számít Akarattya történetében, hogy a több mint négy hónapig tartó heves harcok során lerombolt „fürdőtelepet”, - közúti hidat, berobbantott vasúti alagutat, szétlőtt, illetve megrongált épületeket, elektromos és telefonhálózatot, - a kb. 30 helybeli lakos családnak és kb. ugyanennyi, a bombázások elől ide menekült villatulajdonosnak – nagy részben közmunkában – néhány év alatt sikerült újjáépíteni. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítésével (1960-62) újabb nagy mérföldkőhöz érkezett Akarattya. Addig csak kb. minden 4. telken volt ásott kút. Ezekből fárasztó munkával 15-20 m mélyről kellett vizet felhúzni. A vízellátás súlyos problémáját Koltay József mérnök és társai aktív közreműködésével – a Balaton-parti fürdőhelyek közül elsőként – az 1960-as évek elején sikerült megoldani. Koltay József nem csak a Törpevízmű Társulat szervezésében nyújtott jelentős segítséget, hanem a beruházáshoz szükséges támogatási összegek előteremtésében is közreműködött. A törpevízmű üzembe helyezését követően (1962) pedig aktív segítséget vállalt a vízmű folyamatos fejlesztéséhez szükséges műszaki és pénzügyi feltételek biztosításához. Akarattya jelentősebb továbbfejlődését a rendszerváltás tette lehetővé. Ettől kezdve az önkormányzat, a polgármesterek és jegyzők támogatásával az 1989-ben újjáalakult Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület lelkes közreműködésével- Nagy Ervin főépítész nívós szakmai munkájával – Akarattyán több tucat impozáns épület, virágos parkok, terek, emlékművek kerültek megvalósításra. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az elmúlt időszakban megkezdődött Akarattyán az úthálózat fejlesztése is. Remélhetőleg – a lakosság anyagi támogatásával – a program mérsékelt ütemű gyorsításával lehet számolni. Ezzel Akarattya ismét a Balaton
7 környék egyik legszebb, legkellemesebb, a pihenésre, kikapcsolódásra legalkalmasabb üdülőhelyévé válhat. Talán kevesen tudják, hogy az akarattyai parton van a Balaton legtisztább fürdővize. Ezt nagy részben a számos krisztálytiszta vizet kibocsátó fenékforrás biztosítja. Ezért javaslom, hogy a Balaton Törvény végrehajtásánál az illetékesek ezt a ritka természeti adottságot is vegyék figyelembe, és ne tervezzenek ezeken a helyeken nádas, illetve öböl feltöltéseket. vitéz Ruszkay Endre: Emlékek a II. világháború előtti időszakból Családi kötődésünk Akarattyához a település kiparcellázásánál jóval régebbi eredetű. Apám, Ruszkay István a MÁV Balatoni Vasútépítési Felügyelősége beruházó-mérnökeként 1907-1909 közt közreműködött az észak-balatoni vasútvonal akarattyai alagutat is magába foglaló megvalósításában. Később rajta volt azon a vonaton, amely 1914. június 17-én a Kenese és Füzfő közti lösz partszakasz hatalmas, több százezer m3-es, lassan kialakuló leszakadásakor végül is a Balatonban kötött ki. 1914 végén a MÁV Zágrábi Üzletvezetősége apámnak „A Balatonkenese-Balatonalmádi állomás közti elcsúszott pályatestek rendkívül gyors helyreállításáért teljes elismerését fejezte ki…”. Nyilván a balatoni vasútépítés is szerepet játszott abban, hogy a parcellázás megkezdésekor ő is jelentkezett telekvásárlásra. Első emlékeim a 30-as évek eleji akarattyai „bérleményes” nyaralásokhoz kötődnek, majd üdülőnk 1936-os megépüléséhez. Az építésről csak annyit, hogy a kétszintes ház két hónap alatt készült el. Mindenütt folytak építkezések, mivel a harmincas évek közepétől komoly prosperitás kezdődött el. Az 1928-ban megalakult Fürdőtelep Egyesület Szabó Ernő igazgató vezetésével, minden téren serényen működött, szervezett. A kialakított mintegy 700 telek sodronyhálós kerítéseinek elkészítése is gyorsan megtörtént, gondolom annak is köszönhetően, hogy az egyesület maga szervezte meg a Heinrich és Deishsel cégekkel a megvalósítást. A kerítések nagyobb része 70 év múltán ma is áll. A kor hangulatára jellemzően a kialakított utak és terek a Trianoni békeszerződéssel elszakított városok, történelmi személyiségeink, nagy íróink neveit kapták. A három fürdő Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj lett. (A 30-as évek elején a Bercsényi-strand mai helyén még rendszeresen itatták a közeli major teheneit…). Lelkes katolikusok hamar megépítették kis templomukat. Mivel ebben az időben jórészt csak detektoros rádiók voltak, a nagyobb készülékek még nem, a TV-nek híre-hamva sem volt, az emberek sokkal többet érintkeztek egymással, az új telepesek gyorsan összebarátkoztak. A fiatalság a strandolások, csónakázások, játékok révén szintén hamar összeismerkedett, barátkozott, így élénk társadalmi élet alakult ki rövid idő alatt. Sportkör alakult, Wein Árpád régi MAC-ista sportember vezetésével teniszpálya létesült. Az egyesület fásított, parkosított: a Kisfaludy sétány behársításával az egyik legszebb Balaton menti sétányt hozta létre. A Rákóczitéri nagy park kialakítása szintén a kezdeti időkben történt. Az egyes utcákban egyfajta gyümölcsfákat ültetett. E fák termését az szedte le, aki a fát megvette. Gyalogjárdákat burkoltak, élelmiszerboltok is létesültek, sőt a Brassó utca és 71-es út találkozásánál pékműhely létesült, naponta friss és jó pékáruval. Hamarosan felépült a vasútállomás „restije”, Horváth úr „Szép kilátás” nevű vendéglője, ami aztán hamar központja lett az egyesületi gyűléseknek és vidám összejöveteleknek egyaránt. De le lehetett menni a Bp. Székesfővárosi Segítőalap kenesei üdülőtelepére is, ahol az étterem teraszán táncolni is lehetett. (1933-ban a teraszon egy pohár málnaszörp 33 fillérbe került). Egyébként a társadalmi élet erejét mutatta, hogy Budapesten a Benczúr utcai Postás Kaszinóban is rendszeresek voltak az akarattyai táncestélyek.
A telepesek augusztus 20-án az alagút feletti térségben nagy tüzet rakva rendszeresen megemlékeztek Trianonról. A telepesek közt MÁV-osok is szép számmal voltak, így hamar megépült a vasúti megálló állomása. Juni úr volt az első állomásfőnök. Az állandó leutazási lehetőség révén a MÁV is részesévé vált Akarattya fejlődésének. Később a „filléres gyors” beállítása is támogatta a Balatonra utazókat. Egy nem nagypénzű, nyitott, kis-középosztálybeli, jóakaratú, szolidáris, köz iránt érdeklődő társaság rövid 15 év alatt virágzó üdülő-települést indított el, illetve valósított meg. Megjegyzés: Vitéz Ruszkay Endre gyémántdiplomás mérnök édesapja első telepes közreműködött az észak-balatoni vasútvonal megvalósításában. Veres Péter: Akarattya értékeiről, szépségeiről „Tíz éve ülök itt nyaranta, amikor tehetem (ritkán tehetem) Akarattyán, a Balaton partján és még sohase írtam róla. Azaz hogy: lehet már annak vagy 24-25 esztendeje, amikor meghívott ide látogatóba Kodolányi János és pár napot eltöltöttem nála. Írtam is róla valami cikkecskét az akkori Híd című képes hetilapba (szerkesztette Zilahi Lajos), de nem emlékszem pontosan, mit mondtam benne. Mégis annyi viszszarémlik, hogy elégedetlenkedtem a Balaton-part elhagyatottságáról és a mögöttes falvak elmaradottságáról. Egyebek közt megemlítettem, hogy itt van a szomszédban Csajág község (elgyalogoltam oda is) kitűnő jó földön és az egész faluban nincs annyi egészséges termő gyümölcsfa, mint a Kodolányi János akarattyai kertjében. Pedig, hogy mit tud adni a föld, azt megmutatják még az akarattyai utcák is, amelyeken végig cseresznye, meggy és sárgabarackfák állnak. Abban az esztendőben például annyi sárgabarack termett az utcákon és annyira nem kellett senkinek, hogy terítve volt a fák alja, vagyis a szekérút és a gyalogjáró. Vigyázva kellet lépkednem, nehogy rátapossak egyre is. Nem ezért, mert kellemetlen szín a csizmatalp szélén a sárga szín, hanem azért, mert az én szikes hortobágyi házamban olyan becse volt a gyümölcsnek is, mint a kenyérnek, sem elhajítani, sem rátaposni nem illett. Talán éppen ezért vettem később Akarattyán telket, mert ilyen Kánaán-élményem volt róla. Ezt én addig csak a Bibliában olvastam és az észak-olasz síkságon, a Piave, Livenza és Tagliamento folyók mentén láttam belőle valamit. No meg persze azért is kötöttem itt ki, mert minek végig bumlizni a Balaton mentén még 60-80 kilométert, akár vonaton, akár autón, amikor már ez is Balaton és ráadásul olyan csendes, amilyen csak írónak és öregedő embernek kellhet. Sőt nemcsak a legcsendesebb, hanem a legmelegebb helyek egyike ez a soköblű tó mentén. Ha kijövök tavasszal és ősz felé (nyáron leginkább a gyerekek és unokák vannak itt, akiknek kell a víz) mindig majdnem az első dolgom (a legelső a kertben való széttekintés és az élelembeszerzés), hogy kimegyek a partra, a magas szakadék szélére, mert a fák közül nem látni ki a tóra. Leülök valami kis dombocskára a parton, és nézem a Balatont, mert szomjazom, hogy lássam. És szép a Balaton! Akkor is szép, ha csendes, akkor is, ha hullámzik, akkor is, ha tiszta fölötte az ég, akkor is, ha párás-homályos. Akkor is szép, ha idelátszik a Tihanyi- félsziget az akarattyai szakadék peremére, akkor is, ha nem látszik ide. És másképpen szép reggel, mint este, alkonyatban és hajnalon, víz-szikráztató napfény vagy borús ég alatt. És persze akkor is szép, ha zöld a vize, akkor is, ha kékesszürke, akkor is, ha színek váltódnak, vagy felhőárnyékok futnak át rajta és akkor is szép, ha egyszerűen csak vízszínű….” Megjegyzés: Veres Péter író-politikus. Több évig saját ingatlannal rendelkezett, szerette Akarattyát.
8 Dr. Koltay József: 20 év - 20 ajánlás a balatonakarattyai fürdôegyesületek további hatékonyabb tevékenységéhez (1988-2008)
1. A fürdőegyesületek hatékonyabb működésének egyik alapvető feltétele az egyesületek és a helyi önkormányzatok együttműködésének erősítése és korszerűsítése. Ebben kedvező lehetőséget biztosíthat a két szervezet között együttműködési megállapodás létrejötte. 2. A fürdőegyesületek illetékes képviselőinek (vezetőinek, szakértőinek) részvétele a testületi üléseken és a Képviselőtestület egyes bizottságaiban segítheti a közös célok megvalósítását. 3. Szükséges, hogy a helyi önkormányzatok a település fejlesztését, működését és a lakosságot (üdülő- és állandó lakosságot) érintő fontosabb kérdésekben minden esetben előzetesen kérjék meg a fürdőegyesületek szakmai véleményét és döntéseik meghozatalánál lehetőség szerint vegyék figyelembe javaslataikat. 4. Eddig is kedvezően segítette az akarattyai egyesületek tevékenységét, hogy az éves egyesületi közgyűlésen részt vettek a Polgármesteri Hivatal illetékes képviselői, egyes önkormányzati intézmények vezetői és így lehetővé vált a közös tájékoztatás a legfontosabb kérdésekről.
5. A fürdőegyesületeknél rendelkezésre álló jelentős szellemi kapacitás feltárása és lehetséges hasznosítása, elsősorban a helyi önkormányzat által igényelt feladatoknál feltétlenül hozzájárul az egyesületek eredményesebb tevékenységéhez. 6. Kedvezően segítheti az önkormányzatok munkáját az egyesületek szakértőinek aktív közreműködése a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése és a házi bekötések szorgalmazása terén. 7. Csaknem valamennyi fürdőegyesület működési területén széleskörű személyes felvilágosító (tájékoztató) munkával jelentős mértékű tagtoborzás látszik indokoltnak. Elsősorban tagdíjat fizető tagokra van szüksége az egyesületeknek. 8. Ahol egy településen (településrészen) belül – a helyi sajátosságok (adottságok) fokozottabb érvényesítése végett – indokoltan több fürdőegyesület működik, szükséges az egyesületek folyamatos és korrekt együttműködése és a közös kérdésekben a fokozott koordináció. 9. Helyes és jól bevált gyakorlat több egyesületnél az egyesület működési területén ún. „területi felelősök” kijelölése, az egyes területek fokozott figyelemmel kísérése és a jelentkező problémák (lakossági felvetések, panaszok) továbbítása az önkormányzat felé. 10. Több egyesület fontos feladatának tekinti a helyi kulturális- és sportrendezvények kezdeményezését és lebonyolítását, továbbá az önkormányzat által szervezett rendezvényeken az egyesületi tagság mozgósítását. 11. Folyamatos, korrekt és esetenként részletes információkra van szükség mind az állandó, mind az üdülő lakosság (az egyesületi tagság) felé – az interneten kívül – elsősorban a helyi újságban, esetenként a megyei lapokban is az egyes fontosabb kérdésekről és az egyesületek tevékenységéről. 12. Az utóbbi években több egyesületnél (Révfülöp, Balatonalmádi, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonszárzó, Balatonakarattya) fokozott figyelmet fordítottak és fordítanak jelenleg is a helyi hagyományok feltárására, ápolására és megőrzésére. (Emléktáblák, emlékhelyek, kiadványok). Az egyesületek kezdeményezését csaknem minden esetben az illetékes helyi önkormányzatok is támogatják.
13. A továbbiakban is kedvező segítséget jelenthet egyes fontosabb kérdésekben (pl. a víz- és csatornadíjak, privatizáció) az illetékes országgyűlési képviselők, lokálpatrióták, Balatont szerető és érte tenni is akaró ismert személyiségek tájékoztatása és felkérése, „lobbyzásra”. Ez már így történt a múlt század első felében is. 14. Törekedni kell valamennyi fürdőegyesületnél, hogy az egyesület vezetőségében (tagságában) – lehetőség szerint – legalább egy-két meghatározó személyiség (vezéregyéniség) vegyen részt a közös munkában. 15. Szükséges, hogy a helyi önkormányzatok fokozottabb mértékben támogassák az egyesületi tagság kezdeményezését, az értékes helyi hagyományok (történeti múlt feltárásában és megőrzésében. Emléktáblák, emlékhelyek állítása, utcák, terek elnevezése a település hírességeiről, kéziratok, kiadványok készítése.) 16. Kiemelt feladatnak tekintendő környezetünk fokozottabb védelme és megőrzése, elsősorban a közterületeken és a balatoni strandokon. (Negatív példa: az akarattyai Bercsényi strandon 2008. év első felében végrehajtott fásítás.) 17. Kedvezően segítheti a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetség (BFSZ) tevékenységét, ha csaknem valamennyi balatonparti fürdőegyesület belépne a Szövetségbe. Ez is hozzájárulhatna a Szövetség indokolt megerősítéséhez. 18. Célszerű lenne a fürdőegyesületek tagságánál rendelkezésre álló gazdag, szellemi kapacitásból hasznosítani a település fejlesztése érdekében a helyi önkormányzaton keresztül, mely feltétlenül elősegítené a közös célok megvalósítását. 19. Ahol még az 1990-es évek elején együttműködési megállapodást kötött a fürdőegyesület és a helyi önkormányzat, indokolt lehet a bekövetkezett változások következtében (pl. Balatonakarattyán Részönkormányzat alakulása) a korábbi megállapodás felülvizsgálata és kiegészítése. 20. Fontos feladat a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségének (BFSZ) aktívabb közreműködése egyes fontosabb helyi-, területi- és a Balaton teljes térségére kiterjedő kérdésekben. Ehhez azonban a BFSZ elnökségének lehetséges megerősítése látszik indokoltnak.
9 A sport hagyományai és kiválóságai Akarattyán, a Balaton keleti kapujában „ Istennek ajándéka, sport! Élet éltető vize! a nehéz munka idejébe ki szórod boldog fényedet, követe vagy te a régen letűnt napoknak, mikor ifjú örömben mosolygott még az Ember, s fölfelé hagyott a Napisten s kigyúltak a hegyormok, s távozáskor fénybe merültek a magasságos erdők.” Pierre De Coubertin Balatonakarattyát az elmúlt 80 év során nemcsak az írók, költők, művészek, hanem a magyar sport kiválóságai, ismert sportolók is kedvelték. Grosics Gyula labdarúgó olimpiai bajnok, az aranycsapat tagja a 2007-ben megjelent könyvében Akarattyáról, az Aliga úti ingatlanáról a könyv szerzőjének, Kő Andrásnak így nyilatkozik: „… Régebben sokat jártunk le, szerettem ezt a helyet, mert kiesik a forgalomból. Nincs lárma, csendes a környezet. A part mellett van a telek, egy zsákutca. S ha beljebb megyek, Siófok felé, a bekerített, lezárt egykori pártüdülőbe botlom… …Amióta a nyaralónk megvan, a 80-as évek eleje óta, legkedvesebb szórakozásom az volt, hogy lementem Akarattyára, bezártam magam mögött a kertajtót, leültem a partra és néztem a vizet. A vadlibákat és hattyúkat. És sokat olvastam. Tudod, milyen nagyszerű dolog a csendet hallgatni? Valójában mindennél beszédesebb…” A Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület a vízisport élet területén jelentős eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A vízisportok beindulásához Akarattyán kedvező lehetőséget biztosított az a tény, hogy az egyesület célul tűzte ki a korszerű strandok mielőbbi kiépítését. A 30-as évek elején létrejött strandokon jelentős sportélet indulhatott meg. Így a szabadidejüket Akarattyán töltők közül sokan tanulhattak meg úszni, és ismerkedhettek meg a víziélet szépségeivel. Taslár Tibor, a csónaképítő hat tagú, első telepes család gyermeke, a világjáró mérnök, a több tengeren is vitorlázó kiváló sportember, így emlékezik vissza az akarattyai vízisportélet kezdeti szakaszára: „… Ezt a folyamatot nagy részben elősegítette édesapám, aki az akarattyai és a környékbeli ifjúságot, illetve a távolból érkezőket is úszni, evezni, vitorlázni és vízből menteni tanította, a Taslár- az ittas cégtábla festő miatt „Tazlár” néven megismert – strandokon és hajókon tanult vitorlázni számos akarattyai ismert személy. …A Fővárosi Üdülőnél működött a BYC vitorlás egyesület. Ennek ma is meglévő kikötőjéből 1944-ig minden évben több jelentős vitorlásverseny indult. Itt versenyzett többek között több országos hírű vitorlázó, mint pl. Krasznai, a többszörös „dingi” bajnok Hamvas. Néhány versenyen a Taslár fiúk is részt vettek, saját 15-ös vitorlás hajójukkal. 1945-ben egy orosz hadosztály, majd a Magyar Honvédség foglalta el a Fővárosi Üdülőt. … A Taslár – féle csónakkölcsönzés államosítása után az akarattyai vízisport élet is viszszaesett. A sport kiválóságai, ismert sportolók Balatonakarattyán Olimpiai aranyérmesek: Dr. Török Ferenc öttusázó ( 1964. Tokió, 1968. Mexikóváros), Grosics Gyula labdarúgó ( 1952. Helsinki), Dalnoki Jenő labdarúgó ( 1952. Helsinki), Csollány Szilveszter, tornász ( 2000 Sydney) Válogatott labdarúgók: Koltai (Kolhanek) József (1882- 1958), (FTC, Postás), az első magyar válogatott tagja, az FTC örökös bajnoka, négyszeres magyar válogatott, játékvezető, edző. Rudas Ferenc ( FTC) 23- szoros magyar válogatott. Grosics Gyula (Honvéd, Tatabánya). Olimpiai bajnok (1952), 76- szoros magyar válogatott, az „ Aranycsapat” tagja. Dalnoki Jenő (1932- 2006) ( FTC). Olimpiai bajnok (1952), bronzérmes (1960), tizennégyszeres magyar válogatott, mesteredző.
Nyilasi Tibor (FTC). Ezüstcipős gólkirály - 1981, hetvenszeres magyar válogatott, mesteredző. Szokolai lászló (FTC). tízszeres magyar válogatott, edző, szakvezető. Wukovics lászló (FTC). kétszeres magyar válogatott. Kónya József (Csepel). kétszeres magyar válogatott. Az akarattyai „ Aranycsapat” Az akarattyai érdekeltségű, kiváló játékosokból összeállított csapat (a régi felállásban): Grosics Gyula- Rudas Ferenc, Dalnoki Jenő- Kónya József, Bálint László, Lakat Károly- Wukovics László, Szokolai László, Nyilasi Tibor, Koltai ( Kolhanek) József, Peredy ( Rikker) József. (A csapatban tíz magyar válogatott, nyolc FTC játékos szerepel.) Az első akarattyai focicsapat (1945) Az állandó lakosból álló első akarattyai csapat tagjai: Peredy László, Lengyel János, Lengyel Dezső, Spergli István, Spergli Imre, Nagy József, Taslár Tibor, Walter Dezső, Szitkovics Lajos, Fürdős István, Fürdős Ferenc, Takács István, Jaskó István, Mérei Árpád, Tóth István, Sági László (17 fő). Akarattyaiak a balatonkenesei csapatban az 1950-es években: Nagy József, Walter Ákos, Sági László, Kajdi János, Peredy László, Koltay József. További kiváló és ismert sportolók: Saáry Éva (korcsolya), Saáry Marika (korcsolya), Ladányi Gedeon (Saáry Éva férje, korcsolya, kerékpár), Saly Borbála (művészi torna), Saly Orsolya (művészi torna), dr. Urvári Sándor (Saly Borbála férje, torna), dr. Békesi László (atlétika), Szeles Dezső (jégkorong), Kuncze Gábor (kosárlabda), Kara Koppány (kosárlabda), id. Wukovics László (asztalitenisz), Dr. koltay József (asztalitenisz), Borbás Rita (kézilabda), Baumgartner Antal (Forma I. versenyző), Majtényiné Győry Edit (tájfutás). Ismert vitorlások: Hamvas Imre, Dulácska István, Taslár Tibor, Bánhídi László, Koronczay testvérek, Polónyi Ferenc, ifj. Várnay Levente, Szűcs László, ifj. Cselényi József, Oltai M. László, Csákány Rudolf, Dömötör Tibor, Lendvay Kurt, Ránky Péter, Paulovics Dénes (országos ifjúsági bajnok). Válogatott lábteniszezők (EB és VB helyezettek): Vadász Tamás, Tatár Péter, Koltai Viktor, Királyvölgyi László, Dienes Tivadar, Magyar László. Ifjúsági versenyzők: Koltai Kristóf, Királyvölgyi Krisztián, Vaszil Dániel, Zámbó Dávid.
2008-ban a pekingi olimpia évében megállapítható, hogy a 80. születésnapját ünneplő Balatonakarattyán, a sport hagyományainak tisztelete, a sport szeretete ott él számos sportot kedvelő akarattyás szívében. Így lobog a sportszeretet tüze és keríti apák után a fiúkat, lelkesíti nemzedékek végtelen sorát és ez a tűz ragyogja be négy évenként az olimpiai játékok nagyszerű, békés küzdelmeit is. Szerencsés és boldog ember vagyok, mert elmondhatom, hogy a sport és Akarattya szeretetét, melyet édesapám eredeztetett lelkemben, sikerült örökül hagynom fiaimnak és unokáimnak. Dr. Koltay József
10 A hattagú Taslár család fényképalbumából
A hajóépítô hattagú Taslár család saját hajójukon a Bercsényi strandon
Taslár Tibor a világjáró mérnök több tengeren is vitorlázott
Vitorlások az akarattyai magaspartok árnyékában
Vizisport a Bercsényi strandon
Vitorlások a Fôvárosi Üdülô (ma: Honvéd Üdülô) kikötôjében
Grosics Gyula olimpiai bajnok és az aranycsapat
Grosics Gyula: „Hol vagytok Ti régi játszótársak?“
A Helsinki olimpián gyôztes magyar labdarugóválogatott, az aranycsapat
A Bercsényi strand lábteniszezôi
Küzdelem a román válogatottal a szolnoki világbajnokságon (2002) (szemben balról: Koltai V. Tatár, Királyvölgyi)
Serdülôk versenyének gyôztesei (2004) és a fiatalabb szurkolók a Bercsényi strandon
11 Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselô- testületének 290/ 2008. (VII. 17.) számú határozata alapján „Balatonakarattyáért” emlékérmet adományoz a 80 éves évforduló alkalmából a következő személyeknek: Posztumusz emlékérmet adományoz dr. Karafiath Jenő részére. Dr. Karafiath Jenô a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület örökös díszelnöke. Balatonakarattya alapító tagja, országgyűlési képviselő, kultuszminiszter, Budapest főpolgármestere. Nevéhez fűződik a jelenlegi Honvéd Üdülőnek, korábban Fővárosi Tisztviselők Üdülőjének kialakítása az 1920-as években. Ez az üdülő volt sokáig a Balaton egyik legszebb üdülője, az akarattyaiak kedvelt szórakozóhelye. Karafiath Jenő nemcsak a településért tett sokat, hanem a Balatonért is. Posztumusz emlékérmet adományoz Kara Koppány okleveles gépészmérnök részére. Kara Koppány Okleveles gépészmérnök, az 1989-ben újjáalakult Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület elnöke. Hét évig állt az egyesület élén. A fürdőegyesület ebben az időszakban oly mértékben erősödött, hogy a helyi önkormányzat is kellően értékelte és támogatta működését. Ebben nagy szerepe volt Kara Koppány elnök határozott egyéniségének, kitűnő szervezőképességének, bölcs előrelátásának és lelkes tenni akarásának. Az elnök alkotó és sikeres tevékenységét a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége is kellően értékelte és 1997-ben Balaton díjat adományozott részére. Posztumusz emlékérmet adományoz Kodolányi János író részére. Kodolányi János Baumgartner- díjas író. Több, mint három évtizede távozott 70 évesen. Hosszú időn át alkotott akarattyai otthonában, általában tavasztól őszig alkotott. Napsütésben szeretett dolgozni. A birtokot maga művelte. Semmi segítség, viszont rengeteg szőlő és állatok. Miután a napi munkát elvégezte, éjjel kettőig olvasott. Tizenhat éves koráig karmester akart lenni, de az orvoslás, az emberiség sorsa is rendkívüli módon foglalkoztatta. S hogy mégis író lett, kivételes szerencséje az utókornak. Hiszen szegényebb lenne az olvasó ormánsági, a paraszti világ tragikus elmaradottságának valósághű, sokszor könyörtelenül naturalista ábrázolása nélkül, azon hősök nélkül, akikben él a javításvágy. Barátjának mondhatja Móricz Zsigmondot is az Írók Gazdasági Egyesülete révén, amely zászlajára tűzte a gondokkla küzdő, keserű sorsú írók felkarolását. Hírességek válnak mindennapos látogatókká Akarattyán. Rajongott barátai körében az esti beszélgetésekért, vitákért és legsikerültebb művei is itt, ebben az éltető környezetben születtek. Mindig azt mondta, hogy „az ember a gyermekeinek adja tovább a szeretetet”. Posztumusz emlékérmet adományoz dr. Viszkey Mihály okleveles közgazdász részére. Dr. Viszkei Mihály okleveles közgazda, a Balatonfő Fürdőegyesület alapító elnöke. Több évtizedig dolgozott vezető beosztásban a Budapest Fővárosi Tanács VB Tervosztályán, ahol értékes szakmai és közigazgatási gyakorlatot szerzett. A jól felkészült és lelkes szakember nyugdíjasként szervezte meg az egyesületet. Sokat köszönhetnek a kiváló szaktekintélynek a Gáspártelepiek. Az általa vezetett egyesület alapító tagja volt a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségének. Értékes munkáját a partnerek valamennyien elismerték. Emlékérmet adományoz Grosics Gyula labdarúgó olimpiai bajnok részére. Grosics Gyula labdarúgó olimpiai bajnok, az aranycsapat tagja, nyolcvanhatszoros magyar válogatott. Grosics Gyula a magyar labdarúgás élő legendája. Sportteljesítménye, életútja, emberi magatartása és Akarattya iránt érzett szeretete példaértékű mindannyiunk számára. Így pihent Akarattyán: „Tudod, milyen nagyszerű dolog a csendet hallgatni? Valójában mindennél beszédesebb. Amióta a nyaralónk megvan, legkedvesebb szórakozásom, hogy elmentem Akarattyára, bezártam magam mögött a kertajtót, leültem a partra, és néztem a vizet. A vadlibákat és a hattyúkat.
Emlékérmet adományoz dr. Koltay József aranydiplomás mér nök részére. Dr. Koltay József: Négy évtizedes vízügyi szakmai tevékenysége a vízellátás ás csatornázás szakterületeire terjed ki. Fontos munkát végzett a víziközmű társulatok szervezése és működése érdekében. Az akarattyai törpevízmű építésének előkészítése és végrehajtása, a Társulat megszervezése is érdemei közé tartozik. Szakmai elhivatottsága mellett folyamatosan publikál, ismertetőket, elemzéseket készít, több éven át a Balatonkenesei Hírlap szerkesztőségi tagja. Több tanulmánya idegen nyelven is megjelent. Nemzeti kincsünk, a Balaton címmel értékes alkotást hozott létre a millennium évében, mely jelentős részében Balatonakarattyáról szóló írásokat tartalmaz. Munkássága, lokálpatriotizmusa, Balatonakarattyához való kötődése példaértékű. Emlékérmet adományoz Kiss Tamásné egyesületi elnök részére. Kiss Tamásné a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesületnek megalakulásától tagja, 1998-tól az egyesület elnöke. Kiss Tamásné elnök aktívan és lelkesen, jól együttműködve az önkormányzattal, a képviselő- testület tagjaival, a részönkormányzattal és az egyesület tagságával 10 éve eredményesen és rutinosan végzi közérdekű tevékenységként az elnöki teendőket. Munkájának és az egyesület tevékenységének elismerését jelenti, hogy tagja a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetség Elnökségének is. Emlékérmet adományoz Taslár Tibor okleveles építészmérnök részére. Taslár Tibor: Akarattyai őslakos. Öt országos építészeti nívódíjat nyert. A Rákóczi fával szemben épített kápolna tetőszerkezetét, kapuját és egyéb famunkáit édesapja készítette. A környéken jól ismerték a Taslár- féle csónakkölcsönzőt, ahol evezni, úszni tanult az akarattyai nyaralóifjúság. Jelentős szerepet vállalt családjával a II. világháború utáni újjáépítésben. Emberi magatartását, mélyen gyökerező hagyománytiszteletét és Akarattya szeretetét bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt 10 év során erkölcsileg és anyagilag is folyamatosan segítette Akarattya történetének feltárását, a fontosabb események leírását. Emlékérmet adományoz Jaskó Ferenc nyugalmazott köztisztviselő részére. Jaskó Ferenc az első akarattyai telepesek egyike, 70 éve állandó lakos. Sokat tett a közjóért, az üdülőtelep folyamatos fejlesztéséért és szépítéséért, az akarattyai állandó lakosok és az üdülő teleptársak közötti együttműködés megteremtéséért. Kivette részét a települést ért II. világháborús károk helyreállításában, 1945-ben a közbiztonság megszervezésében. Több évtizedig dolgozott a helyi közigazgatásban, a megszerzett szakmai tapasztalatokat Akarattyán jól tudta kamatoztatni. A közigazgatásban végzett munkáját több alkalommal kitüntetésekkel is elismerték. Aktív és lelkes alapítója volt a Kertbarát Körnek, valamint a Faluvédő Egyesületnek. Kezdeményezője, szervezője és több társával együtt résztvevője volt Akarattyán a 71-es út mentén felállított II. világháborús emlékműnek. Jaskó Ferenc több évtizeden keresztül nyújtott értékes segítséget a közérdekű tevékenységekben. Emlékérmet adományoz Vörös Gyula nyugdíjas klubvezető részére. Vörös Gyula: Vörös Gyula feleségével együtt sokat tett az akarattyai közösségi élet összekovácsolásáért. Hosszú éveken át vezette az Akarattyai Nyugdíjas Klubot, mely színtere volt a jóízű beszélgetéseknek, találkozásoknak. Színvonalas előadásokat szerveztek a klubban, gyakran jutottak el színházi műsorokra, sokat kirándultak. Vörös Gyula közösségformáló tevékenysége nyomán a nyugdíjas élet ma is aktív a településen, az ő klubvezetői példája ma is meghatározó.
Gratulálunk!
12 Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 291/2008. (VII. 17.) számú határozata alapján „Balatonakarattyáért” oklevelet adományoz a következő személyeknek:
Drobni Mária, Fazekas Gyula, Dr. Hajagos Árpád, Hanák István, Kuncze Gábor, Kuti Csaba, Nagy Ervin, Orbán József, Pauló Béla, Ruszkay Endre, Sipos Sándorné, Dr. Urvári Sándor, id. Vollár László, Tölgyes Gáborné, Süveg Béla (posztumusz), id. Lengyel János (posztumusz), Zoltán Tibor (posztumusz), Must István.
Balatonakarattya fejlesztéséért...
utak karbantartását és felújítását, „sportcentrum” fejlesztését. A feladatok végrehajtása csak széles körű összefogással, korrekt együttműködéssel és néhány meghatározó személyiség bevonásával valósítható meg. Végezetül hadd idézzem Kosztolányi Dezsőnek, a Nyugat lírikusának, Akarattya egyik első telepesének „Őszi merengéséből“: „ Milyen sötét a Balaton S nyár után hogy vérzenek a fák. Tündér Tihany felelsz-e énnekem Ha azt mondom, még egyszer: ifjúság.” Köszönöm mindazoknak, akik segítették munkámat, s köszönöm családomnak, hogy mindvégig kedvező családi hátteret és esetenként konkrét közreműködést biztosítottak a feladatok maximális teljesítéséhez. Dr. Koltay József Akarattya krónikása
Az akarattyai teleptársak, a fürdőegyesületek, az önkormányzat és az állam fokozottabb összefogásával, korrekt együttműködésével Akarattya fejlesztéséért! Meggyőződésem, hogy a 80. jubileum alkalmából készített kiadvány ösztönzést adhat nemcsak a régi akarattyásoknak, hanem valamennyi üdülő- és állandó lakosnak a fokozottabb összefogásra a fürdőegyesületek, a részönkormányzat és a nagyközségi önkormányzat között, a közös célok mielőbbi megvalósítása érdekében. Balatonakarattyán a következő néhány évben megvalósítandó legfontosabb feladatok között említeném a Bercsényi strand mielőbbi felújítását, a Debreceni lejáró melletti terület csatornázását, a magasparton a csapadékvíz- elvezetés megoldását, az Árpád út felújítását,
„A csillagok ma, mondd, miért nagyobbak…?” 80 év egy település életében még nem nagy történelmi időszak, mégis jó alkalom arra, hogy emlékezzünk, összegezzünk, elemezzünk. Kiemeljük a múlt egyes történéseit, eredményeit, hangsúlyozzuk az elérendő célokat, feladatokat. Balatonakarattya ünnepléséhez ezen kiadványunkkal igyekeztünk hozzájárulni, reméljük Olvasóink örömére és megelégedésére. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik írásaikkal hozzájárultak a kiadvány tartalmi színvonalának emeléséhez.
Elsősorban köszönjük Vér Lászlóné és Dr. Koltay József áldozatos helytörténeti kutatómunkáját, az emlékezések összegyűjtését, a településrész történetére vonatkozó írásos anyagok, valamint fényképek, tárgyi emlékek folyamatos és alapos dokumentálását. Kiadványunkkal szeretnénk hitelesen bizonyítani, ahogy Jankovich Miklós fogalmazta: „A nemzet felemelkedése nem történhet meg a múlt ismerete, emlékeink megbecsülése nélkül.” Ezzel a gondolattal az ünnep fényében kívánjuk- elsősorbanakarattyai olvasóinknak, hogy tudjanak vigyázni mindarra, amit értékként őriznek, s ne csak a 80 éves évfordulón, a hétköznapokon ugyanúgy! Gyôrfi H. Marianna szerkesztô
75 éves Akarattya - 2003 BALATONKENESEI HÍRLAP Balatonkenese és Balatonakarattya községek önkormányzatának havilapja www.balatonkenese.hu Alapító szerkesztõk: 1913: Czakó Gyula; 1990: Taródi Flink Kornél
Felelõs szerkesztõ: Gyõrfi Károlyné Kiadja: Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár 8174 Balatonkenese, Táncsics Mihály u. 24. Tel./fax: 88/594-500 E-mail:
[email protected] Melléklet szakmai vezetôje: Dr. Koltay József Tördelõszerkesztõ: Töttössy Péter Készült: Zepetnek Nyomda, 8171 Balatonvilágos
