BALASSAGYARMATI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. augusztus.
1
1. Bevezető ................................................................................................................................. 4 1.1 A Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása és célja ........................ 4 1.2. A többcélú kistérségi társulás jogszabályi háttere és előzménye .................................... 5 1.3. Intézményfenntartó társulás jogszabályi háttere és előzménye....................................... 6 2. A kistérségi közoktatási stratégia célja és szerkezete ............................................................ 8 2.1. A közoktatási stratégia általános célja ............................................................................ 8 2.2. Átfogó cél........................................................................................................................ 8 2.3. Konkrét célok .................................................................................................................. 8 2.4. A kistérségi közoktatási stratégia szerkezete .................................................................. 9 2.5. Módszertan ...................................................................................................................... 9 3. Helyzetelemzés..................................................................................................................... 11 3.1. SWOT Elemzés a kistérség közoktatási helyzetéről ..................................................... 11 3.2. A kistérség elhelyezkedése és településszerkezete ....................................................... 11 3.3. A kistérség gazdasági, és társadalmi és infrastrukturális helyzete................................ 12 3.4. A kistérség demográfiai helyzete .................................................................................. 13 4. A kistérség közoktatási rendszere ........................................................................................ 20 4.1. Az önállóságtól az együttműködésig - rövid történeti áttekintés .................................. 20 4.2. Az intézményfenntartó társulások kialakulása.............................................................. 21 5. A kistérség közoktatási intézményei .................................................................................... 25 5.1. Az óvodai ellátás ........................................................................................................... 25 5.2. Az általános iskolai ellátás ............................................................................................ 26 5.3. Középfokú oktatás......................................................................................................... 29 5.4. Alapfokú művészetoktatás ............................................................................................ 32 5.5. Kollégiumi ellátás ......................................................................................................... 34 5.6. A szakszolgálati ellátás ................................................................................................. 34 5.6.1. Korai fejlesztés....................................................................................................... 35 5.6.2. Képzési kötelezettek ellátása.................................................................................. 35 5.6.3. Nevelési tanácsadó ................................................................................................. 35 5.6.4. Gyógytestnevelés ................................................................................................... 36 5.6.5.Pályaválasztási tanácsadás ...................................................................................... 36 5.6.6. Logopédiai ellátás: ................................................................................................. 36 5.6.7. SNI tanulók integrációs nevelése, a speciális általános iskolai nevelés................. 36 5.7. Az oktatás színvonala.................................................................................................... 37 5.8. A közoktatási intézmények humán és infrastrukturális kapacitása ............................... 42 5.9. A közoktatási intézmények költséghatékonysága ......................................................... 44 5.10. Esélyegyenlőség az oktatásban ................................................................................... 45 5.11. Kisiskolák települési beágyazottsága .......................................................................... 48 5.12. A Többcélú Társulás szerepe a kistérségi oktatásszervezésben.................................. 49 6. A közoktatási stratégia szempontjából releváns nemzetközi és hazai vizsgálatok .............. 50 6.1. A kistérség oktatási rendszerét befolyásoló hazai környezet ........................................ 52 7. A helyzetelemzés összefoglalása ......................................................................................... 54 7.1. Megállapítások .............................................................................................................. 54 7.2. Következtetések ............................................................................................................ 54 8. Modellek a kistérség oktatási helyzetére.............................................................................. 56 8.1 Értékek ........................................................................................................................... 56 8.2. Előrejelzés 2013 ............................................................................................................ 57 8.3. Modellek 2013............................................................................................................... 61 8.3.1. Kistérségi iskolacentrum ........................................................................................ 66 8.3.2. Kistérségi fenntartó modell .................................................................................... 67
2
8.3.3. Mérföldkövek ......................................................................................................... 68 8.3.4. Intézkedési terv ...................................................................................................... 69 8.3.5. Előnyök és hátrányok ............................................................................................. 72 9. Forrástérkép.......................................................................................................................... 74 9.1. Belső források ............................................................................................................... 74 9.2. Forrásbevonás lehetőségei pályázatok segítségével...................................................... 76 10. Modellszámítás a költségmegtakarításokra vonatkozóan .............................................. 83 11. Demográfiai adatok és ábrák A4-es méretben ............................................................... 90
3
1. Bevezető
1.1 A Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása és célja Az 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény rendelkezési alapján a Balassagyarmati Kistérség 291 települési önkormányzatának határozatával 2004. június 23-án megalakult a Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás). Nógrád-megyében ez volt az egyetlen Társulás, amely egyhangú egyetértéssel alakult meg, vonzó lehetőséget teremtve a kistérség településeinek azáltal, hogy bizonyos feladatok társulási keretek között történő lebonyolítása révén többlettámogatáshoz, szakszerű segítséghez jutottak és juthatnak. A megalakulási folyamatot nagyban elősegítette, hogy már 1996 óta létezett az Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás, amely szintén mind a 29 települést magában foglalta. A Társulás 2004. június 24-én tartotta meg alakuló ülését, ahol többek közt arról is határozott, hogy 2004. június 30-án pályázatot nyújt be a Belügyminisztérium által kiírt, a többcélú társulások létrejöttét ösztönző pályázati kiírás keretében. A pályázaton elnyert összeg biztos anyagi hátteret teremtett a kezdetekhez. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: •
oktatás és nevelés;
•
szociális ellátás;
•
egészségügyi ellátás;
•
család-, gyermek- és ifjúságvédelem;
•
közművelődési, közgyűjteményi tevékenység;
•
helyi közlekedés, helyi közútfenntartás;
1
A települések száma 2006-ban Ipolyszög önállóvá válásával lett 29, amennyiben az értelmezést nem zavarja, akkor kerüljük a települések számának folyamatos, inkább zavaró körülírását (2006-ig 28, majd 2006-tól 29)
4
•
ingatlan- és vagyongazdálkodás;
•
ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés;
•
kommunális szolgáltatások és energiaellátás;
•
környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés;
•
szennyvíztisztítás és -elvezetés;
•
területrendezés;
•
esélyegyenlőségi program megvalósítása;
•
foglalkoztatás;
•
gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;
•
állat- és növényegészségügy;
•
belső ellenőrzés;
•
területfejlesztés.
A Társulás 2007. végén döntött a balassagyarmati kistérség közoktatási stratégiájának és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervnek az elkészítéséről. Döntésének meghozatalában a kistérségi társulást kettős motiváció vezérelte. Egyfelől az a jogszabályi háttér, amely előírja számára a meglévő stratégia felülvizsgálatát, másfelől az a felelősségérzet és fejlesztési szándék, amely a jogszabályi előírásokon is túlnyúlva a Társulást, illetve az abban résztvevő polgármestereket arra ösztönözte, hogy változó oktatási és társadalmi környezethez illeszkedő, több évre szóló közoktatási stratégiát alakítsanak ki. A kistérségi közoktatási stratégia elkészítésével a Társulás kifejezésre juttatja hogy a területén élő polgárok életkörülményeinek javítása, társadalmi mobilitása, helyi identitásának megerősítése és az életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló közoktatási rendszer folyamatos fejlesztése mellett elkötelezett, és azért tenni hajlandó.
1.2. A többcélú kistérségi társulás jogszabályi háttere és előzménye A kistérség az 1990-es évek területfejlesztési folyamatainak a terméke. A kistérség fogalmát a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2198/2003. (IX. 1.) Kormányhatározat adta meg, mely szerint „a kistérség földrajzilag egymással határos, erős funkcionális kapcsolatot mutató egy, esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a települések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását.” 5
A kistérségek rendszerét a kistérségek lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet tette közzé 2004. január 1-jei határnappal. A rendelet eredményeként
168
területfejlesztési–statisztikai
kistérség
került
kialakításra
Magyarországon. A többcélú kistérségi társulások megalakulására ösztönzőleg hatott a 65/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet, amely kistérségi támogatási lehetőséget tartalmazott, amennyiben 2004. június 30-ig létrejönnek az új típusú társulások. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2. §-a az ellátandó közszolgáltatások között első helyen említi az oktatást és nevelést. Először a 2005. évi költségvetési törvény (2004. évi CXXXV. törvény) 5. számú mellékletében jelent meg az ún. „címzett támogatások” között a normatív állami támogatás lehetősége. A többcélú kistérségi társulásoknak az állami támogatások lehívásához szigorú feltételeknek kell megfelelniük, különösen a gyermek és tanulói átlaglétszámok biztosításának tekintetében. Az önkormányzati - közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális keretét a kistérséghez tartozó önkormányzatok többcélú társulása adja, amely az egész kistérségre kiterjedő közszolgáltatásokat biztosíthatja hatékonyan.
1.3. Intézményfenntartó társulás jogszabályi háttere és előzménye Tekintettel arra, hogy a Társulás területén 10 intézményfenntartó társulás működik érdemes röviden áttekintenünk ezek szerepét és kialakulásuk előzményeit. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: önkormányzati törvény) 43. §-a határozza meg az intézményi társulás fogalmát és a társulási megállapodás minimális tartalmi elemeit. E szerint az intézményi társulás nem más, mint legalább két települést (község, nagyközség, város) ellátó egy vagy több intézmény közös alapítására, fenntartására és fejlesztésére létrehozott megállapodás az érdekelt képviselő-testületek között. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény határozza meg a társulási megállapodás típusokat. A közös intézményfenntartásnál fontos tartalmi eleme a társulási megállapodásnak a költségek
viselésének arányának meghatározása,
továbbá
a
teljesítés
feltételeinek
részletezése. A közös intézményfenntartás esetén az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (8) bekezdése értelmében vagy a társulási megállapodásban
6
megjelölt önkormányzat vagy az intézmény székhelye szerinti önkormányzat jogosult a központi költségvetési normatívák lehívására. A magyar önkormányzati rendszer rendkívül tagolt, több mint 3200 önkormányzat működik az országban. Az intézményfenntartó társulások és a többcélú kistérségi társulások alternatívát kínálnak az egyes települések önálló intézményfenntartásával szemben, biztosítva a szolgáltatások megszervezésének összehangolt és költséghatékony módját.
7
2. A kistérségi közoktatási stratégia célja és szerkezete
2.1. A közoktatási stratégia általános célja A kistérség fejlődésének előmozdítása, a közszolgáltatások színvonalának emelése a települések együttműködésével, közös fejlesztési programok készítésével és végrehajtásával biztosítható. A stratégia egy jövőkép alapú tervezés, amely nem egyéb, mint a célállapot elérésének a terve. A stratégiai célokat alkot, amelyhez eszközöket rendel, továbbá rendelkezik a megvalósítás fő szereplőiről, intézményeiről és folyamatairól. A kormányzati politikában határozottan megjelenik a kistérségi szintű együttműködés támogatása, melynek érdekében született meg a többcélú kistérségi társulásokról rendelkező törvény. Ilyen formán az önkormányzatok a törvény értelmében közös fejlesztési programokat készíthetnek, együtt pályázhatnak magyarországi és uniós forrásokra, továbbá közösen tarthatnak fenn közoktatási, szociális vagy egészségügyi intézményeket.
2.2. Átfogó cél A stratégia átfogó célja a kistérség közoktatási ellátórendszerének feltérképezése és a fejlesztésre szoruló területek feltárása annak érdekében, hogy a települések rendszerszintű együttműködésével a kistérség közoktatásának színvonala emelkedjen és fenntarthatósága hosszú távon biztosítható legyen.
2.3. Konkrét célok •
A közoktatás fejlődését szolgáló tevékenységek azonosítása és összehangolása egy hatékony és magas színvonalú kistérségi oktatási rendszer megvalósítása érdekében.
•
A fejlesztési céloknak a hazai és uniós pályázati lehetőségekkel történő összehangolása külső források bevonása céljából, ezáltal biztosítva a fejlesztések pénzügyi hátterét.
•
A kistérség oktatási rendszerének a megváltozott gazdasági, társadalmi és jogszabályi környezethez történő igazítása, amely lehetőséget nyújt a központi források optimális kihasználásához és ezáltal oktatásfejlesztés biztosításához. 8
2.4. A kistérségi közoktatási stratégia szerkezete A közoktatási stratégia szerkezetének kialakítása során annak átfogó és konkrét céljainak sikeres elérését tartottuk szem előtt, figyelembe véve a stratégia, mint fejlesztési eszköz sajátosságait. Annak érdekében, hogy kézelfoghatóbbá tegyük a kistérség közoktatási rendszerének jelenlegi szervezési-működési logikájából és adottságaiból eredő várható következmények, illetve a tudatos stratégiai tervezés eredményei közti jelentős különbséget, két modellt vázoltunk fel. Az első modellt nevezhetjük a változatlanság, illetve a környezet változásaira utólag reagáló, míg a másodikat a tudatos fejlesztés és a pro-aktív magatartás egymással gyökeresen szembenálló megközelítésének, illetve a negatív és a pozitív jövőkép konfliktusának is. A fentieknek megfelelően az általunk felvázolt első modell azt mutatja be, demográfiai, statisztikai adatokra támaszkodva, hogy határozott fejlesztések és struktúraváltás nélkül a balassagyarmati kistérség közoktatási rendszere milyen problémákkal lesz kénytelen szembenézni és megküzdeni a közeljövőben. A második modellben, amit nevezhetünk pozitív jövőképnek, egy határozott fejlesztési irány mentén végrehajtott és egymásra épülő intézkedés-együttes eredményeként kirajzolódó, középtávon is megvalósítható modellt mutatunk be, az annak kialakítását garantáló tevékenység-sorozattal együtt.
2.5. Módszertan A stratégia elkészítéséhez széleskörű, mind mennyiségi, mind minőségi adatok gyűjtését és elemzését végeztük el. Az adatgyűjtést és a kistérségi helyzet mélyebb megismerését szolgálta az ún. „oktatásfejlesztési csoport” felállítása, amelynek feladata az volt, hogy a stratégia készítéséért felelős tanácsadói csoportot széleskörű szakmai tapasztalataira és alapos helyismeretére támaszkodva támogassa. Az oktatásfejlesztési csoport 8 főből állt (személyükre a társulás munkaszervezete tett javaslatot), amelyben a kistérség bizonyos településeinek polgármesterei, intézményvezetők és a kistérségi munkaszervezet vezetője vett részt. Az oktatásfejlesztési csoport és a tanácsadók együttműködtek a stratégia készítése során, amelynek elemeit az oktatásfejlesztési csoport tagjai annak véglegesítése előtt megismerhették és véleményezhették. 9
A mennyiségi adatgyűjtés során a kistérség valamennyi közoktatási intézményének a stratégia elkészítése szempontjából releváns statisztikai adatait összegyűjtöttük és elemeztük. A minőségi adatokhoz interjúkon keresztül jutottunk. Az interjúalanyok kiválasztása során arra törekedtünk, hogy a kistérség teljes közoktatási spektrumát lefedjük, ugyanakkor annak idő- és költségtakarékos módját alakítsuk ki, elkerülve azt a módszertanilag indokolatlan megoldást, hogy valamennyi település oktatási intézményét személyesen fölkeressük. Módszertanilag az interjúalanyok reprezentatív mintájának kialakítása volt ésszerű és indokolt. Az interjúalanyok kiválasztása során felállítottunk egy horizontális és egy vertikális szempontsort. A horizontális szempontsort az alábbi négy kiválasztási kritérium mentén alakítottuk ki: •
Balassagyarmat, mint az egyetlen város és a kistérség központja
•
Gesztortelepülések
•
Közoktatási intézményt fenntartó nem gesztortelepülések
•
Közoktatási intézménnyel nem bíró települések.
A vertikális szempontsor kialakítását az a megfontolás vezette, hogy az interjúkba bevonjuk valamennyi közoktatási intézménytípusban dolgozó intézményvezetőt és pedagógust (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és szakiskola, pedagógiai szakszolgálat), ezek fenntartóit (helyi polgármestereket) és a közoktatás alakításában fontos szerephez jutó egyéb szereplőket (család- és gyermekjóléti szolgálat, szülői képviselet, civil szervezetek). Így összesen 24 interjút készítettünk 8 településen. Ezzel a módszertani megközelítéssel az interjúk során lefedtük a kistérség valamennyi, a közoktatási intézményfenntartás szempontjából meghatározható településtípusát és egyben valamennyi közoktatási intézmény típust.
10
3. Helyzetelemzés
3.1. SWOT Elemzés a kistérség közoktatási helyzetéről ERŐSSÉGEK • • • • • • • • • •
GYENGESÉGEK • •
Felkészült, kompetens és innovatív pedagógus közösség Az iskolák családias légköre A pedagógusok szociális érzékenysége Differenciált foglalkozás Pedagógusok elhivatottsága Az iskolák erős helyi beágyazottsága Kistérségi szinten széles közoktatási választék Az iskolák életben maradási készsége és képessége Önképző körök száma Hagyományőrzés
• • • • • •
•
LEHETŐSÉGEK • • • • •
• •
Közoktatási pályázatok Társulások, együttműködések, és kistérség nyújtotta lehetőségek Utazó pedagógusok (speciális pedagógusok, kis óraszám) által kínált oktatási szolgáltatások Tantervi szabadság Határmenti kapcsolat és a táj adottságai
• • • • • • •
Kompetencia-alapú oktatás Az oktatási hálózaton belüli együttműködés és információáramlás Speciális szakemberek száma Elavult oktatási infrastruktúra Közlekedési hálózat A táj adottságainak kihasználása Félelem az önállóság elvesztésétől az oktatási intézmények részéről Változó feltételekhez és igényekhez való alkalmazkodás a pedagógiai módszerek alkalmazásában és az iskolavezetésben Szülő-pedagógus viszony VESZÉLYEK Csökkenő gyereklétszám Halmozottan hátrányos helyzetűek növekvő száma Kormányzati oktatáspolitika gyakori váltásai Értelmiség elvándorlása Csökkenő normatíva Települések elöregedése Létszám leépítés „Mamut-iskolák” létrehozása és kisiskolák eltűnése Két pólus (város-vidék) ellentéte
3.2. A kistérség elhelyezkedése és településszerkezete A balassagyarmati kistérség Nógrád megye észak –nyugati részén, a rétsági és a szécsényi kistérségek között helyezkedik el. A térség magába foglalja a Börzsöny, a Cserhát hegységek,
11
valamint a Nógrádi medence egy-egy részét. Északon az Ipoly folyó nemcsak a térség, hanem a Magyar és a Szlovák Köztársaság országhatárait is adja. A kistérség településszerkezete hűen tükrözi az észak-magyarországi régióra jellemző aprófalvas településhálózatot. Az országos adatokhoz viszonyítva magasabb az 500 fő körüli vagy az alatti népességgel sem rendelkező települések száma, és az itt élők aránya is meghaladja az országos mértéket. Az aprófalvas települések lakossága jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete kedvezőtlen, és növekvő számban élnek ezeken a településeken halmozottan hátrányos helyzetű roma családok. A települések, és egyben az ott élők helyzetét tovább rontja, hogy munkalehetőségek híján a fiatalabb és képzettebb korosztály elvándorlásra kényszerül. Balassagyarmat kivételével a kistérségben nincs városi rangú település, azonban ennél is jobban befolyásolja a kistérség helyzetét és mozgásterét az a tény, hogy nem található olyan, legalább két-három 5000 fős település sem amelyek, a kistérség alközpontjaiként dinamizálni lennének képesek a környező kisebb községeket, lehetőséget teremtve működő tőke bevonására, munkahelyek helyben történő generálására. (Balassagyarmaton kívül a kistérségben két 2000 fő feletti lélekszámú talapülés van, Érsekvadkert 3862 fő és Bercel 2034 fő [2007. január 1]).
3.3. A kistérség gazdasági, és társadalmi és infrastrukturális helyzete A kistérség tágabb környezete, az Észak-magyarországi régió, egészen a kilencvenes évekig Magyarország egyik legiparosodottabb régiója volt, a bányászat és a nehézipar (elsősorban kohászat és az arra épülő gépipar) valamint a vegyipar egyik hazai központja. A kilencvenes évek végére a hagyományos ágazatok hanyatlásának és az ipari termelés drasztikus visszaesésének következtében gyökeresen megváltozott a régió gazdasági helyzete, és végeredményben
annak
válságához
vezetett.
A
rendszerváltással
együtt
járt
a
munkanélküliség ugrásszerű növekedése, melynek hatásait a régió a mai napig nem heverte ki; a munkanélküliségi ráta jelenleg is itt az egyik legmagasabb az országban, és ez kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők jövedelmi helyzetét. A régióban az aktivitási arány jelentősen elmarad az országos mértéktől, ami szorosan összefügg a gazdaság és a korábban domináns
ipar
hanyatlásával,
a
munkahelyek
megszűnése
azonban
nemcsak
munkanélküliséget okozott, hanem a gazdaságilag aktív emberek leépülését, a munka világából való hosszú távú kiszorulását.
12
Ezen a csoporton belül is az egyik legkilátástalanabbnak tekinthető a térség roma lakóinak helyzete. A romák a régió területén mindig is koncentráltabban éltek, amiben nagy szerepet játszottak a helyi nehézipari beruházások. A romák számarányának növekedése az utóbbi évtizedben gyorsult fel, amihez hozzájárult, hogy létszámuk növekedésével párhuzamosan jelentősen csökkent a települések nem roma népessége a természetes fogyás és az elvándorlás következtében. Helyzetüket és életkilátásaikat tovább rontják az alacsony iskolázottságukból eredő hátrányok. Rajtuk kívül azonban még más csoportokat is fenyeget a közösségi életből és a munkaerőpiacról való kirekesztődés, úgymint: nagycsaládosokat, időskorúakat vagy a régióban az országos átlagot meghaladó arányú, több gyermeket egyedül nevelő szülőket. A balassagyarmati kistérség a régió gazdaságától kissé eltérő fejlődési pályát futott be. A nehézipar kevésbé dominált, mezőgazdasága és élelmiszergazdasága volt meghatározó a megye gazdasági életében. Ugyanakkor a rendszerváltással bekövetkező gazdasági struktúraváltás a későbbi kistérséget sem kímélte, amelynek „eredményeként” a térséget a 64/2004-es kormányrendelet értelmében a társadalmilag és gazdaságilag elmaradott térségek közé sorolták. Az utóbbi néhány évben betelepült multinacionális vállalatok-, valamint a kis- és középvállalkozások számának növekedésével lassan talán megindulhat az ipar fejlődése. A régió és a kistérség versenyképességét nagyban meghatározza annak megközelíthetősége. A kistérség jól megközelíthető Budapestről és Vácról egyaránt, azonban a belső úthálózat minősége nem megfelelő, és ez jelentősen megnehezíti a kistérségen belüli közlekedést és a helyiek életminőségét. Az útminőségi hibák mellett a településeket összekötő, elkerülő és bekötő utak kiépítésének hiánya is komoly problémát jelent a közúti forgalomban. A vasútvonal a kistérség településeinek nagy részét nem érinti, ennél lényegesen jobb a helyközi autóbuszjáratokkal való ellátottság, azonban a járatsűrűségben jelentős eltérések vannak.
3.4. A kistérség demográfiai helyzete A születésekből és halálozásokból, illetve az elvándorlásból és bevándorlásból eredő különbözet döntő hatást gyakorol a balassagyarmati kistérség közoktatási helyzetére is. Az elmúlt évtizedek és a jelenleg is zajló demográfiai folyamatok komoly kihívások elé állítják a települések és a Társulás közoktatás-irányításban érintett szakembereit és döntéshozóit, amelyre tekintettel külön alfejezetet szentelünk annak, hogy áttekintsük a kistérség népességének elmúlt években bekövetkezett változásait, továbbá ezen adatok alapján
13
előrejelzéseket fogalmazzunk meg. Általánosságban leszögezhetjük, hogy a balassagyarmati kistérség hasonlóan az országos tendenciákhoz egy népességszámában csökkenő és elöregedő terület. A kistérség negatív demográfiai folyamatait nemcsak a természetes fogyás alakítja, hanem a több évre visszatekintő negatív vándorlási egyenleg is, amely összefüggött az ipar szerkezetváltásában ismertetett folyamatokkal, és amelyek hatására egyre többen próbáltak és próbálnak más régiókban munkát találni. (A kistérségben Balassagyarmat jobb munkahelyi kínálatának köszönhetően pozitív vándorlási mutatóval büszkélkedhet.) Az általános demográfiai folyamatokon belül ki kell emelnünk, illetve valószínűsítenünk kell – statisztikai adatok híján – a roma népességnek az összlakosságon belül történő növekedését, elsősorban azokon a településeken, ahonnan a nem roma lakosság a jobb élet reményében elköltözött. A kistérség lakosságának változását egyrészt a teljes lakosság körében vizsgáltuk, másrészt a közoktatásban leginkább érintett 0-14 éves korosztály esetében. A közoktatásban szintén érintett 14-18 éves korosztályok esetén a vizsgálat nem célszerű, mert ezen korosztályok esetében nagyobb a mobilitás, azaz egyrészről nagyobb a kistérségen kívül tanulók, másrészről a kistérségen kívülről érkező tanulók aránya. Az óvodai és általános iskolai korosztályok esetén ez a hatás nem számottevő, elenyésző a kistérségen kívüli intézményfenntartó társulásban tanulók száma. A vizsgálat során több szempont érvényesítésére törekedtünk. Egyrészt az 1997 és 2006 közötti adatokból lineáris regressziót alkalmazva a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan mind a lakosságszám, mind a 0-14 éves korosztály létszámára vonatkozóan adtunk előrejelzést. A becslés sajátossága miatt az előrejelzés pontossága a populáció méretével javul. Vagyis a legpontosabb az előrejelzés kistérségi szinten, de még Balassagyarmat, illetve a településcsoportok esetén is megbízhatónak tekinthető. Egy-egy településnél, főként a kisebb települések esetében a jövőre vonatkozó becslések bizonytalansága nagyobb. Fontos hangsúlyozni, hogy a jövőre vonatkozó becslések kizárólag változatlan viszonyok mellett érvényesek, a jövőben megvalósuló fejlesztések hatására a fenti kép kedvezően módosulhat. E kedvező változás elindításához reményeink szerint ezen helyzetelemzés és az arra épülő fejlesztési terv is hozzá fog járulni. A dokumentum végén található táblázat tartalmazza a teljes lakosság, illetve a 0-14 éves korosztály számát, változását 1997-hez képest, illetve az előző évhez képest. (Az adatok a Központi Statisztikai Hivatala honlapjáról származnak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatszolgáltatása alapján.) A táblázat ezen adatokat településenként, illetve kistérségi szinten és két településcsoportban (gesztortelepülések és 14
tagtelepülések) tartalmazza. Mindkét csoportból kimaradt a méreténél és szerepénél fogva kiemelten kezelt Balassagyarmat. A rendelkezésre álló adatok elemzésén keresztül vázoljuk fel a kistérség várható népességi folyamatait. Elemzésünk első része a teljes lakosságszámban bekövetkezett változásokra vonatkozott (lásd 1. ábra, az ábra A4-es méretben a dokumentum végén megtalálható), ami alapján megállapíthatjuk, hogy az iskola lakosságmegtartó erejére vonatkozó feltételezést az adatok alapján sem megerősíteni, sem megcáfolni nem lehet, az iskola léte és a település lakosságmegtartó ereje között nincs szignifikáns kapcsolat. (Ezt a kérdést azért tartottuk fontosnak, mert az interjúalanyok legtöbbje az iskolának a település életére gyakorolt egyik legfontosabb szerepeként annak lakosságmegtartó erejét tüntette föl.) A növekvő vagy legalább stagnáló lakosságszámú települések alapvetően két csoportba sorolhatóak. Az egyik csoport az, ahol jelentős ipar telepedett meg (például Szügy, ahol a kistérségben a legnagyobb a népesség növekedése), a másik csoportba pedig azok a települések tartoznak, ahol magas a roma lakosság aránya, mert a roma lakosság korfája nem öregedő, hagyományosan több gyermek nevelkedik a családokban a nem roma populációhoz képest (például Mohora). Mindez arra enged következtetni, hogy a kistérség településeinek lakosságmegtartó erejére nem annyira az oktatási intézmények megléte, hanem egyéb tényezők (munkahelyek, lakosság összetétele, földrajzi fekvés stb.) gyakorolnak döntő hatást. Ezt látszik alátámasztani az interjúk során egyöntetűen megfogalmazott vélemény, illetve a balassagyarmati bejáró tanulók összetételének a vizsgálata, hogy a kistelepülések iskoláiból éppen a jobb anyagi helyzetben lévő, magasabb társadalmi státuszú szülők viszik el a gyermekeiket a településen kívüli iskolákba, jellemzően Balassagyarmatra. Az okok között elsősorban a jobb oktatási színvonalat, a munkahelyi kötődéseket említették leggyakrabban. A Balassagyarmat közeli, pozitív vándorlási különbözettel rendelkező településekre kiköltöző balassagyarmati családok döntésében sem dominál az a szempont, hogy van-e helyben oktatási intézmény. A népességi adatok vizsgálatát tovább részletezve, megállapíthatjuk, hogy a fiatal korosztályok létszáma drasztikusabban csökken, mint az összlakosság száma, ami döntő hatással lesz a kistérség oktatási rendszerére.
15
1. ábra Lakosság változása (%) 110,0%
105,0%
100,0%
95,0%
90,0%
85,0%
80,0%
75,0% 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Balassagyarmat Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Szanda Szécsénke Szügy Terény Összes (Ipolyszög is)
2. ábra 0-14 éves korosztály változása 160,0%
140,0%
120,0%
100,0%
80,0%
60,0%
40,0%
20,0%
0,0% 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
16
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Balassagyarmat Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Szanda Szécsénke Szügy Terény Összes (Ipolyszög is)
Míg a 0-14 évesek körében 1997-hez képest 38,7% növekedett és 73,3%-kal csökkent maximum a létszám, addig a teljes lakosság körében ezek az értékek csak 6%, illetve 23,5%. A közoktatásnak tehát drasztikus létszámcsökkenéssel kell szembenézni. Ezt támasztja alá a 1. táblázat, amely a fiatal korosztályok jelentős csökkenése mellett az idős korosztályok létszámának jelentős emelkedését mutatja. 1. táblázat Állandó
Állandó
Állandó népesség népességből a 60-x népességből a 0-14 Kistérség száma (fő)
évesek száma (fő)
évesek száma (fő)
1997. év 44 262
8 841
7 610
1998. év 44 039
8 832
7 463
1999. év 43 886
8 855
7 313
2000. év 43 694
8 893
7 158
2001. év 43 414
8 898
7 039
2002. év 43 281
8 993
6 943
2003. év 43 169
9 074
6 854
2004. év 42 869
9 124
6 651
2005. év 42 712
9 102
6 494
2006. év 42 494
9 117
6 319
A további vizsgálatok során a kistérség településeit három csoportba osztottuk. Az egyik csoportot Balassagyarmat egyedül alkotta, ahol a közoktatási szolgáltatások elérhetősége a legkedvezőbb.
A
második
csoportot
alkották
az
intézményfenntartó
társulások
gesztortelepülései, amelyek esetében az iskolabezárástól való félelem kevésbe van jelen a harmadik csoport szereplőihez képest, ahol azok a települések találhatóak, amelyek társult településként helyben már nem, vagy tagintézményként tartanak fenn közoktatási intézményt. Ezeken a településeken az oktatási intézmények népességmegtartó ereje vagy már nem működhet (nincs intézmény), vagy a bizonytalanság e tekintetben nagy, hiszen a megszűnés veszélye elsősorban ezeket az intézményeket érinti. Amennyiben azt feltételezzük, hogy települések lakosságmegtartó erejében az iskoláknak jut a döntő szerep, úgy joggal várnánk azt, hogy Balassagyarmat helyzete a legkedvezőbb és a társult települések helyzete a leginkább kedvezőtlen, míg valahol a kettő között helyezkednek el a gesztortelepülések.
17
Az adatok ezzel szemben meglepő képet mutatnak (3. ábra), sőt a várt tendenciákkal szemben ellentétes kép rajzolódik ki. Balassagyarmat rohamosan veszti el a 0-14 éves lakosságát (az ábrán a vastag vonal 2006-ig a tényadatokat, aztán a lineáris regresszióval becsült értékeket mutatja, a vékony fekete vonal pedig a regressziós egyenest jelöli). A gesztortelepülések esetén kevésbé drasztikus, de mégis jelentős a veszteség a 0-14 éves lakosság körében, míg a társult települések arányaiban a legkevésbé vesztettek az említett lakosságból. 3. ábra 0-14 korosztály változása 3 500
3 000
2 500 Balassagyarmat Gesztortelepülések Gyarmat nélkül Többi település Gyarmat nélkül Lineáris (Balassagyarmat) Lineáris (Gesztortelepülések Gyarmat nélkül) Lineáris (Többi település Gyarmat nélkül)
2 000
1 500
1 000
500
év 3.
20 1
20 1
2.
év
év
év
1.
20 1
20 1
0.
év
év
9.
20 0
8.
20 0
20 0
7.
év
év
év
6.
20 0
20 0
5.
év
év
4.
20 0
3.
20 0
20 0
2.
év
év
év
1.
20 0
20 0
0.
év
év
9.
19 9
8.
19 9
19 9
7.
év
0
Balassagyarmat általános iskolai feladat ellátása az 1996-ban végrehajtott jelentős átalakítás óta gyakorlatilag azonos keretek között működött. Az érintett korosztályok létszáma 19972006 között több mint negyedével csökkent. Ha a tendencia folytatódik, akkor 2013-ra a 0-14 évesek majdnem felével lesznek kevesebben, mint 1996-ban (ez mintegy 850-nel kevesebb általános iskolást jelent). A csökkenést ugyan kompenzálta a vidéki tanulók Balassagyarmatra történő behordása (jelenleg körülbelül 400 tanuló jár be vidékről az önkormányzat által fenntartott iskolákba), de ennek jelentős költségvetési kihatásai vannak, illetve lassan a vidék „tartalékai” kifogynak. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a létszámcsökkenés folyamatos és a tendencia egyértelműen folytatódik az elkövetkező években is. A közoktatás intézményrendszerének sajátosságai miatt a létszámcsökkenésre történő reagálás lehetőségét az intézményméret, illetve a településméret határozza meg. Ez azt jelenti, hogy minél kisebb egy önálló intézményt fenntartó település, annál kisebb a reagálási lehetősége a demográfiai változások 18
hatására.
Egy
nyolcosztályos,
évfolyamonként
egy
osztályt
működtető
iskola
pedagóguslétszáma ugyanannyi akkor is, ha abba az intézménybe kétszáz, illetve ha száz tanuló
jár.
Az
önkormányzati
önállóságnak
a
szimbólumává
vált
az
önálló
intézményfenntartás, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt tulajdonítottak az önálló intézménynek a település lakosságmegtartó szerepében a valóságosnál. Az így kialakult intézményrendszer egyrészt még elaprózódottabbá tette az általános iskolai struktúrát, másrészt finanszírozási megközelítésben növelte a magas fajlagos költséggel működtethető intézmények számát.2 Emellett a csökkenő létszám mellett a kisméretű intézmények a normatív támogatások feltételéül szabott létszámfeltételeknek is egyre nehezebben felelnek meg. Több intézményt fenyeget az a veszély, hogy nem lesz elegendő tanuló a 7. és 8. osztály működtetéséhez, illetve több intézményfenntartó társulás nem lesz jogosult egyes normatív támogatások lehívására, mert az 5. osztályra vonatkozó létszámkorlátot nem tudja teljesíteni.
2
Közoktatás helyzete a balassagyarmati kistérségben. Készítette: Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás (2007)
19
4. A kistérség közoktatási rendszere
4.1. Az önállóságtól az együttműködésig - rövid történeti áttekintés Az 1980-as évek közepétől a közoktatás központi irányítása egyre nagyobb teret nyitott a közoktatási intézmények számára az intézményi autonómia kiterjesztésére és érvényesülésére. Az 1991-ben megalkotott önkormányzati törvény alapjaiban alakította át a magyar közigazgatási rendszert, a korábbiakhoz mérten sokkal szélesebb autonómiával és döntési jogkörrel felruházva az önkormányzatokat. Ennek következtében meggyengült a községek között a közoktatási feladatellátásra is kiterjedő koordináció szintje és az aprófalvakban addig nem tapasztalt „iskolaalapítási láz” kezdődött, fejlesztésekbe és beruházásokba kezdtek. (A kistérségben is találjuk példáit olyan intézményfejlesztési beruházásoknak, amelyek ezen korszak mementóinak tekinthetők.) Az iskolák a települési autonómia szimbólumaivá váltak és sokan úgy vélték, hogy azok a faluhoz való kötődés kialakulását, a község népességmegtartó erejét is szolgálják egyben. A dezintegrációs folyamat a 90-es évek közepére teljesedett ki, ekkora azonban már egyre szorítóvá és kritikussá vált a kisiskolák fenntartásának finanszírozási kérdése. A gyerekek létszáma továbbra is csökkent és a normatív támogatások reálértékben nem követték a pénzromlás mértékét. A kormányzat azonban nem alakított ki egységes szakmapolitikai irányvonalat a kistelepülések iskoláinak kérdésében, ráadásul gyakran egymást kioltó törekvéseket fogalmazott meg a finanszírozási eszközök kialakításakor, pl. a társulásra ösztönző normatíva mellett jelentős támogatást kínáltak az iskolafenntartó kistelepüléseknek. A parlament 1997-ben fogadta el az önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényt, azonban a társulási hajlandóság továbbra is igen csekély maradt. Ebben a helyzetben villámcsapásként érte a magyar közoktatási rendszert az OECD kezdeményezésére a 15 éves korosztály kompetenciáit vizsgáló (PISA) felmérés 2003-ban nyilvánosságra hozott eredményei, ami rávilágított arra, hogy a magyar közoktatás nemcsak hatékonysági, hanem eredményességi zavarokkal is küzd. A közoktatás-szervezés szempontjából a következő jelentős mérföldkő a kistérségi rendszer és az arra épülő többcélú kistérségi társulások által kínált lehetőség volt. Az állam először pályázati alapon, majd 2005-től kezdve normatívával támogatta a feladatellátásban résztvevő önkormányzatokat bizonyos részvételi és feladat-ellátási feltételek teljesülése mellett. A
20
kormányzat ezzel igyekezett és igyekszik érdekeltséget teremteni, hogy a települések között a közös feladatellátásban minél szélesebb körű legyen az együttműködés. Megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy az oktatáspolitika napjainkig nem alakított ki egységes, egyértelműen rögzített viszonyt a kistelepülések iskolával szemben. Stratégiánkat ebbe a kontextusba kell beágyazni, és ennek megfelelően kell kialakítani azt a megoldást, ami a kistérség számára a fejlődés lehetőségét kínálja.
4.2. Az intézményfenntartó társulások kialakulása A kistérség szétaprózott településszerkezetét alkotó 29 település a térség és a régió hátrányos helyzetéből eredően, jelentősebb ipari és egyéb beruházások és az ezekből befolyó helyi adók és bevételek híján komoly pénzügyi nehézségekkel kénytelen szembenézni. A települések többsége jelentős mértékben eladósodott, sokuk a fizetésképtelenség határára sodródott, ugyanakkor kevés esély mutatkozik a helyzet gyökeres javulására akár középtávon is. A települési önkormányzatoknak ilyen helyzetben kell a Közoktatási törvényben előírt kötelező feladatellátásukról, az alapfokú oktatásról és nevelésről megfelelő színvonalon gondoskodni. Az említett pénzügyi nehézségekhez társult, illetve azokat tovább gerjesztette a közoktatás finanszírozásának átalakulása, az állami normatív támogatások inflációt nem követő mértéke, amelyek együttesen növelték a fenntartó önkormányzatokra nehezedő terheket. A kormányzat az intézményfenntartó társulások létrejöttének ösztönzésén keresztül kívánt alternatívát kínálni a nehéz helyzetbe került önkormányzatoknak, arra bíztatva azokat, hogy a kötelező
feladatellátás
az
önkormányzatok
által
kötött
társulások
formájában
is
megvalósíthatóak. Annak érdekében, hogy ennek a szándékának nyomatékot adjon, külön normatív hozzájárulással támogatta és támogatja a társult önkormányzatokat. Mindezeknek a hatására a balassagyarmati kistérségben az alábbi óvoda és általános iskola intézményfenntartó társulások jöttek létre (2008. augusztus 31.-i állapot szerint).
21
Ssz
GESZTOR TELEPÜLÉS
TAGINTÉZMÉNY 1.
TAGINTÉZMÉNY 2.
1. Balassagyarmat
Ipolyszög
Patvarc
2. Bercel
Becske
Galgaguta
Buják (kistérségen Terény kívüli) 4. Cserhátsurány Herencsény
Mohora
5. Őrhalom
Csitár
Iliny (nincs intézmény)
6. Drégelypalánk
Dejtár
7. Érsekvadkert
Ipolyvece
8. Magyarnándor
Debercsény (nincs intézmény)
9. Nógrádkövesd
Szécsénke (nincs intézmény)
10. Patak
Hont
Pusztaberki(kistérségen kívüli) (nincs intézmény)
11. Szügy
Csesztve (nincs intézmény)
Nógrádmarcal
TAGINTÉZMÉNY 3.
Szanda
3.
Cserháthaláp
Mohora
Hugyag az óvodáját önállóan tartja fenn. Iskolák Ssz
1.
GESZTOR TELEPÜLÉS
Acsa (kistérségen kívüli)
TAGINTÉZMÉNY 1.
TAGINTÉZMÉNY 2.
Galgaguta (1-4 osztályok)
2. Balassagyarmat
Patvarc (nincs intézmény)
Ipolyszög (nincs intézmény)
3. Bercel
Becske (1-4. osztályok)
Szanda (nincs intézmény)
4.
Buják (kistérségen kívüli)
Terény (1-4. osztályok
5. Cserhátsurány
Herencsény (nincs intézmény)
6. Drégelypalánk
Dejtár
7. Érsekvadkert
Ipolyvece (1-4. osztályok) Cserháthaláp (nincs intézmény)
Debercsény (nincs intézmény)
Becske (5-8. osztályok) Csitár (nincs intézmény)
Szécsénke (nincs intézmény) Iliny (nincs intézmény)
11. Patak
Hont (nincs intézmény)
Pusztaberki (kistérségen kívüli)
12. Szügy
Csesztve (nincs intézmény)
Nógrádmarcal (nincs intézmény)
8. Magyarnándor 9. Nógrádkövesd 10. Őrhalom
TAGINTÉZMÉNY 3.
Mohora (nincs intézmény)
22
Hugyag (nincs intézmény) Galgaguta (5-8. osztályok), de nincs intézmény
TAGINTÉZMÉNY 4.
Nógrádsáp
Önállóan fenntartott általános iskola a kistérségben nincs. Az intézményfenntartó társulások létrejöttét vizsgálva, akár óvoda, akár általános iskola társulásban történő fenntartásáról legyen szó, a megkérdezett döntéshozók minden esetben a társulással járó többlet pénzügyi forrásokat, lehívható normatív támogatásokat nevezték meg, mint a társulás létrehozásának motorját. (Megjegyzést érdemel, de mérésének nehézsége miatt a továbbiakban az elemzés során nem foglalkozunk vele, hogy gyakran említették a személyes szimpátiát a megkérdezettek, mint olyan tényezőt, ami az intézményfenntartó társulás tagjainak kiválasztásában, illetve elutasításában meghatározó szerepet játszott). A pénz, mint fő motivációs erő világosan utal a települések nehéz anyagi helyzetére, arra, hogy gyakran az autonómiájuk
szimbólumának
is
tekintett,
korábban
önállóan
fenntartott
oktatási
intézményeiket is hajlandóak voltak „bevinni” a társulásba, hogy ezáltal is könnyítsenek a fenntartással járó terheken. Másfelől azonban felveti azt a kérdést is, hogy az intézményfenntartó társulások létrehozása milyen mértékben volt egy tudatos, a fenntarthatóságot szem előtt tartó, a nevelés és oktatás minőségének folyamatos javítását szolgáló koncepcionális tervezés része. Úgy tűnik, hogy a stratégiai tervezés az intézményfenntartó társulások létrejöttének egy hiányzó eleme, amelynek azonban természetes velejárója az, hogy a társulások formálódása továbbra is a települések aktuális pénzügyi helyzetéből eredő kényszereknek lesz kitéve, ahelyett, hogy egy tudatos fejlesztési folyamatba
ágyazódnának
be.
Fontos
azonban
leszögeznünk
azt,
hogy
a
helyi
önkormányzatok és az érintett döntéshozók kényszerhelyzetben cselekedtek, egy olyan helyzetben, amikor számos a településükön túlnyúló és több évtizedre visszatekintő gazdasági, társadalmi és közigazgatási ok miatt a községek léte és fenntarthatósága kerül(t) veszélybe. Egy ilyen kényszerhelyzetben mentőövként kínálkozott az intézményfenntartói társulási forma és sem idő, sem tapasztalat nem állt rendelkezésre mindennek egy stratégiai tervezésbe való integrálásához. A kormányzat ugyan többletforrásokkal és jogszabályi keretekkel támogatta az intézményfenntartó társulások létrejöttét, de azok kialakításához, megtervezéséhez szervezett és tervezett szakmai támogatást nem nyújtott az érintetteknek. Mindezek egyenes következményeként stratégiai tervezés híján születtek meg a gazdasági kényszerhelyzetben fogant intézményfenntartó társulások. A nehézségek ellenére mégis a települések sikereként könyvelhető el az intézményfenntartó társulások hálózatának létrehozása, az hogy a települések közötti oktatást érintő együttműködések a korábbiakhoz képest látványosan bővültek. (Halász Gábor – OKI 2006)
23
A fenti szempontokat a Társulás közoktatási stratégiájának szempontjából azért érdemes hangsúlyozni, mert azt valószínűsítik, hogy a jelenlegi társulási rendszer létrejöttének körülményeiből adódóan nem alkalmas a kistérség oktatási helyzetének folyamatos fejlesztésére, az oktatás minőségének emelésére és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására. Az intézményfenntartó társulások jelenleg inkább egymással versengő, mint együttműködésre hajlamos oktatási szereplőkként tekintenek egymásra. Ezt támasztják alá azok a társulások, amelyeknél egy-egy tagtelepülés gyermekeinek nem természetesen adódó iskolaválasztása a társulás által fenntartott iskola, illetve a társulások összetételében zajló folyamatos változások (ezekről a dokumentum más részében részletesebben szólunk). Ugyanakkor megjegyezendő, hogy a társulások, illetve iskolák közti versengés önmagában még nem feltétlenül hátrányos az iskolák oktatási színvonalára, a szolgáltatások minőségére nézve. Ez a versengés akkor válik kontraproduktívvá, amikor a tanulókért folytatott rivalizálás nem kapcsolódik össze egy tudatos és hosszútávú intézményfejlesztéssel a tanárok kompetenciájának fejlesztésén, technológia-fejlesztésen, tanórán kívüli tevékenységek gazdag kínálatán, utaztatás fejlesztésén, vonzó iskolakörnyezet megteremtésén stb. keresztül.
24
5. A kistérség közoktatási intézményei
5.1. Az óvodai ellátás Balassagyarmat kistérségben 11 óvodafenntartó intézményi társulás működik, amely mellett 1 település önállóan tart fenn óvodát. A társulások 2003-tól jöttek létre, de azok összetétele a korábban említett anyagi megfontolások miatt folyamatosan változik. A kistérségben az óvodai társulások települései közül 3 településen már nincs helyben óvodai ellátás, míg 18 településen csupán egycsoportos óvoda működik. A többi településen többcsoportos óvodába járnak a gyerekek, de csak Balassagyarmaton vannak olyan tagintézmények, amelyekben egynél több csoport van. Az óvodák csoportszáma, illetve az ott dolgozó óvodapedagógusok száma jelentősen befolyásolja az intézmény szakmai munkáját. A magas színvonalú ellátás biztosításának egyik legfontosabb garanciája a pedagógusok, az óvónők folyamatos szakmai fejlődése egy olyan testületben, ahol biztosított a szakemberek közti intenzív tapasztalatcsere. Az egycsoportos óvodák humánerő-fejlesztésének legnagyobb kihívása abban rejlik, hogy miként lehet folyamatos szakmai fejlődést garantálni egy olyan kis testületben, ahol mindössze két (esetenként egy) óvodapedagógus dolgozik. Választ kell találni arra a kérdésre, hogy miként lehet egy két fős testületben kiaknázni azokat a kreatív energiákat, biztosítani a tudás és tapasztalat megszerzését, illetve annak átadását, amelyek egy nagyobb testületben egy tervezett folyamat keretében könnyebben haladnak előre. A településeken a gyermeklétszám változását rugalmasan és folyamatosan követte az adott évben induló csoportok száma. E tekintetben is kivételes helyzetben van Balassagyarmat, ahol az óvodai ellátásban bekövetkező változtatások ciklikusan zajlottak, vagyis ritkábban, de akkor jelentősebb mértékben. A legutóbbi, de egyben a legjelentősebb szerkezetváltás Balassagyarmaton 2005-ben történt, amikor az óvodáskorú népesség számának csökkenése következtében a fenntartó az ellátás racionalizálása mellett döntött, és 2005. június 30-i hatállyal jogutódlással megszüntetette az addig létező óvodákat úgy, hogy az általuk ellátott feladatok a jogutód intézményhez kerültek, amely Központi Óvoda elnevezéssel működik. Az átszervezés egyúttal jelentős csoportszám csökkenéssel is járt. Hogy pontos képest adjunk a gyereklétszám közelmúltban bekövetkezett változásairól összegyűjtöttük a kistérség óvodáinak az elmúlt három lezárt nevelési évre (2004/05, 2005/06 és 2006/07) vonatkozó létszámadatait. Az adatokból megállapíthatjuk, hogy az óvodába járó gyerekek száma kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken, amely Balassagyarmaton 25
jelentkezett a legerőteljesebben. (Hiányzó adat 2004/2005: Szanda és Mese-erdő óvoda, illetve Patak és Cserhátsurány) Hasonlóan jártunk el az iskolák esetében, amelyet módszertanilag az indokolt, hogy a KSH adatbázisából származó népességadatokkal szemben ezek nem központilag generált mutatók, hanem az intézményekbe beiratkozó tényleges gyereklétszámot mutatják. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy az óvodába járó gyerekek létszáma folyamatos csökkenést mutat, ami legerőteljesebben Balassagyarmaton jelentkezik. A gyermeklétszám csökkenését a városban valamelyest kompenzálja az a folyamat, hogy a környező településről a városban munkát találó szülők egy része a balassagyarmati óvodákba íratja be gyermekét. Ezen gyermekek aránya azonban meg sem közelíti az általános iskolába vidékről Balassagyarmatra bejáró tanulók arányát.
5.2. Az általános iskolai ellátás A kistérségben önállóan fenntartott általános iskola nincs, és amennyiben a Sulinova Kht által készített
országos
vizsgálat
definícióját
tekintjük
mérvadónak,
Érsekvadkert
és
Balassagyarmat kivételével a kistérség minden iskolája a kisiskola körébe esik. Azok az iskolák tekinthetők kisiskolának, amelyek esetében egyfelől teljesül az alábbi feltételek közül az első, másfelől a második és harmadik feltételek közül legalább az egyik. •
Olyan falvakban működnek, ahol csak egy általános iskolai feladat-ellátási hely található
•
Az iskolában egyetlen évfolyamon sincs egynél több osztály
•
Az iskolában nincs nyolc évfolyamos képzés
A kisiskolák ezen defníciójának alkalmazását az indokolta, hogy egy közös fogalmi keretet alakítsunk ki jelen dokumentum és a kisiskolákról készített eddigi legalaposabb tanulmány között, lehetővé téve az abban tett megállapítások felhasználását. A kistérség alapfokú oktatási rendszeréről megállapítható, hogy 12 településen már nincs helyben biztosított általános iskolai ellátás, 6 településen pedig csak alsó tagozat, illetve 1-3 osztályok működnek, míg 14 település általános iskolái minden évfolyamot felölelnek. (közülük 3 kistérségen kívüli településen működik). Az iskolakoncentrációt eredményező intézményfenntartó társulások 2003-ban, illetve 2004ben jöttek létre. Az első hullámban a fent említett jogszabályi lehetőséget és az azzal járó kedvező finanszírozási feltételeket kihasználva alakultak meg. Ekkor még több település távol maradt az együttműködésektől, majd az intézményfenntartó társulások megalakulását
26
ösztönző további plusz források megnyílása újabb lökést adott a fenntartók koncentrációjára. 2004-ben a kistérség társult intézményeiben jelentős eszközfejlesztés valósult meg, a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben előírtakat ezek az intézmények pályázati forrásból voltak képesek teljesíteni. Ezt követően a még nem társult települések is az intézményfenntartó társulások létrehozása mellett döntöttek. A második hullámban létrejövő társulások jellemzően nem a meglévő kapcsolatok, a kedvező földrajzi elhelyezkedés alapján – a „természetes partnereikkel” – társultak, hanem a „maradékelv” alapján. Ez a tendencia ugyan kevésbé volt érzékelhető a társulások megalakulásának első időszakában, de már ott is megmutatkozott a hatása annyiban, hogy társulni azokkal lehetett, akik hajlandóak voltak rá. Az intézményfenntartó társulások ilyen módon történő létrehozása azt a korábban tett megállapításunkat támasztja alá, hogy ezek a társulások nem egy tervezett folyamat részeként születtek meg, hanem sokkal inkább a spontaneitás, az aktuálisan elnyerhető kedvezmények és a kényszer szorításában. Ez azonban természetes módon eredményezte és eredményezi jelenleg is azt, hogy a jelenlegi oktatási struktúra nem stabil, jelentős mozgások azóta is megfigyelhetők. Ezeknek a változásoknak mozgatórugója pedig továbbra is az anyagi kényszer. A közös fenntartáshoz való hozzájárulás az elmúlt években drasztikusan növekedett, ami arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy társulások keretében próbálják biztosítani az általános iskolai ellátást. (A fenntartói hozzájárulás az intézmények költségeihez jelenleg meghaladja a 40 százalékot, egyes esetekben akár 2/3 is lehet az összköltségnek.) Mivel a potenciális befogadó iskolákban az átlagos osztálylétszám minden esetben 20 fő alatt van (Balassagyarmat kivételével, de ott is jelentős szabad kapacitás található), ezért az új tanulók befogadása, legyen akár 80-100 fő is, az intézményi költségek érezhető növekedése nélkül megvalósítható. Ez az együttműködés helyett versenyhelyzetet teremt a társulások, intézmények között. (Ennek a jövőre kifejtett hatását a dokumentum későbbi részében részletesen elemezzük.) A jelenlegi helyzetben megfigyelhető, hogy ennek hatására már létrejöttek olyan társulások is, amelyekben a társult településről a tanulók nagyobb része a társuláson kívülre jár iskolába. Mivel az oktatás többletköltségeit azon tanulók után a település nem fizeti, akik a társuláson kívülre járnak, ezért a településen ez jelentős megtakarításként jelentkezik, viszont nehéz helyzetbe hozza a társuláson kívül tanuló gyermekeket befogadó társulásokat, akiknek a többletköltségeket finanszírozni kell. (Az amúgy is alacsony gyermeklétszám miatt a gyermekek felvételét nem utasíthatják el, mert akkor még nehezebb helyzetbe kerülnek.) Balassagyarmaton ez a hatás kissé másként jelentkezik. A város nem csak az oktatási feladataihoz szükséges osztályokban meglévő 27
szabad kapacitásait feltöltve fogad körzeten kívüli tanulókat, hanem a körzeten kívüli tanulók fogadása érdekében a szükségesnél nagyobb mennyiségben indít osztályokat (a körzeten kívüli tanulók száma alapján ez évfolyamonként két osztályt jelent). Természetesen ezek az osztályok szabad kapacitásként benne vannak a város oktatási rendszerében, mert az nem követte a bemutatott demográfiai folyamatokat. A városnak ezen tanulók normatíván felüli költségei jelentős többletterhet jelentenek, egyúttal ezek a tanulók nagyon hiányoznak a létszámból a saját körzetük szerinti intézményekből is. Az általános iskolai tanulók elmúlt három lezárt tanévre vonatkozó létszám adatait vizsgálva ugyanarra megállapításra juthatunk, mint az óvodák esetében. Vagyis a kistérség általános iskoláiban az elmúlt három tanévre beiratkozott gyerekek száma folyamatosan csökken. Ugyanez a folyamat a nem települési önkormányzatok által létrehozott társulások által fenntartott iskolákban is jellemző. A Szent Imre Általános Iskola és Gimnázium folyamatosan felvételt és átjelentkezési lehetőséget hirdet az oktatás bármelyik évfolyamára. Más okból, de hasonló helyzetben van a Speciális Általános Iskola, ahol az utóbbi időben a beiratkozó első osztályosok száma drasztikusan csökken. Ennek elsősorban az integrált nevelés terjedése az elsődleges oka, de a szakemberekben megfogalmazódik az a félelem, hogy sok olyan gyermek is integrált oktatás keretében végzi az általános iskolát, akiknél szakmailag a speciális általános iskolai nevelés lenne az indokolt. A szakemberek szerint a félelmek az elkövetkező néhány évben vagy beigazolódnak, vagy megcáfolódnak, mert várakozásuk szerint ezen tanulók számára a felső tagozat vízválasztó lesz a tekintetben, hogy a többségi társaikkal együtt oktatva meg tudnak-e felelni a követelményeknek vagy sem. A kisebbségi programok területén az iskolák nagyobb részében zajlanak ilyen jellegű programok, és azok látogatottsága is magas. Több intézményben a kisebbségi oktatás elindításában meghatározó tényező volt az ezen oktatás tanulói létszámaira vonatkozó megengedő szabályozás. 2. táblázat - Kisebbségi/nemzetiségi oktatás a kistérség általános iskoláiban (2007/2008-as tanév): Helyszín
Nemzetiség/kisebbség
Kiss Árpád Általános Iskola cigány (székhely
intézményben,
Balassagyarmat) Óvoda (Hugyag)
cigány
Széchenyi István Általános cigány
28
Iskola Óvoda (Bercel-Becske-Szanda) Móra Ferenc Tagiskola
cigány
Óvoda (Becske) Tessedik
Sámuel
Körzeti cigány
Általános Iskola (Cserhátsurány-Herencsény) Petőfi
Sándor
Iskola
Általános cigány
(Érsekvadkert-
Ipolyvece) József Attila Általános Iskola cigány Óvoda (Őrhalom-IlinyCsitár) József Attila Általános Iskola cigány (Nógrádkövesd-BecskeSzécsénke) Általános Iskola és Óvoda szlovák (Buják-Terény) Általános Iskola és Óvoda szlovák (Acsa-Galgaguta)
5.3. Középfokú oktatás A kistérségben középfokú oktatás csak Balassagyarmaton folyik. A hagyományokból eredően a város mindig jelentős feladatok ellátását vállalta át a megyei önkormányzattól ezen a területen. Jelenleg az egyházi fenntartású Szent Imre Általános Iskola és Gimnázium kivételével az összes középfokú oktatási intézményt Balassagyarmat város tartja fenn. A szakközép és szakiskolai ellátás jelenét és jövőjét az országos folyamatok által vezérelt Területi Integrált Szakképző Központok létrehozása és fejlesztése határozza meg (Balassagyarmat fenntartóként az intézményeivel tagja a Nógrád Megyei TISZK-nek). A hagyományos gimnáziumi képzés jelenleg a Balassi Bálint Gimnáziumban (négy és nyolc
29
évfolyamos képzés, Arany János Tehetséggondozó képzés), Szent Imre Általános Iskola és Gimnáziumban (hat évfolyamos képzés) és a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolában folyik. A középfokú oktatás rendszere a kistérségben: Balassi Bálint Gimnázium
Négyosztályos gimnáziumi képzés
Nyolcosztályos gimnáziumi képzés
Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (5 évfolyamos)
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Szakközépiskolai osztályok: o informatikai orientáció (rétsági tagozaton); közgazdasági szakmacsoport orientáció (rétsági tagozaton) o gazdasági-szolgáltatási
szakterület;
kereskedelem-marketing,
üzleti
adminisztráció szakmacsoport; kereskedelmi orientáció o gazdasági-szolgáltatási szakterület; külkereskedelm szakma-csoport o
gazdasági-szolgáltatási szakterület; közgazdaság szakmacsoport; pénzügyiszámviteli orientáció
o
gazdasági-szolgáltatási
szakterület;
vendéglátás-idegenforgalom
szakmacsoport; idegenforgalmi orientáció o
gazdasági-szolgáltatási
szakterület;
vendéglátás-idegenforgalom
szakmacsoport; vendéglátó orientáció
Szakiskolai osztályok: o gazdasági-szolgáltatási szakterület; kereskedelem-marketing szakma-csoport o gazdasági-szolgáltatási
szakterület;
vendéglátás-idegenforgalom
szakma-
csoport
OKJ képzések: cukrász, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, igazgatási ügyintéző, informatikus, kereskedelmi technikus, külkereskedelmi ügyintéző, marketing és reklámügyintéző, pénzügyi-számviteli vállalkozási ügyintéző, pincér, ruházati kereskedő, szakács, vas- és műszaki kereskedő, vendéglátó eladó, vendéglátó technikus
Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola
30
Négyosztályos gimnáziumi képzés (matematika vagy biológia emelt oktatás vagy magyar-történelem komplex képességfejlesztő)
Ötévfolyamos nyelvi előkészítő gimnáziumi képzés
Szakközépiskolai osztályok: o Humán orientáció, egészségügyi és szociális szakmaicsoport; o Informatika szakmacsoport orientáció
OKJ képzések: szociális gondozó és ápoló
Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola
Szakközépiskolai osztályok o műszaki szakterület; könnyűipar szakmacsoport o műszaki szakterület; faipar szakmacsoport o műszaki szakterület; gépészet szakmacsoport
Szakiskolai osztályok o humán szakterület; egyéb szolgáltatások szakmacsoport o műszaki szakterület; építészet szakmacsoport o műszaki szakterület; faipar szakmacsoport o műszaki szakterület; gépészet szakmacsoport o műszaki szakterület; könnyűipar szakmacsoport
Speciális szakiskolai osztályok o enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanterve alapján; műszaki szakterület; építészet szakmacsoport o
enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanterve alapján; műszaki szakterület; könnyűipar szakmacsoport
Európai Szemléletű Emberekért Közgazdasági és Számítástechnikai Szakközépiskola
OKJ-s képzések: számítógép kezelő, szoftver üzemeltető, gépíró és szövegszerkesztő, marketig és reklámügyintéző, marketing és reklámmenedzser, pénzügyi és számviteli ügyintéző,
gazdasági
informatikus,
rendszerinformatikus,
idegen
nyelvi
menedzserasszisztens, multimédia-fejlesztő, számítástechnikai programozó, idegen nyelvű ügyintéző titkár, ügyintéző titkár, pénzügyi, számviteli ügyintéző, számviteli szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, műszaki informatikai mérnökasszisztens, médiatechnológus asszisztens NGYIK Balassagyarmat - Nyírjesi Tagintézmény
31
14-25 éves korú mozgássérült, hallássérült, beszédsérült, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő, tanulásban akadályozott, tanulási és részképesség zavarral küzdő, hátrányos helyzetű fiatalok számára:
8. osztályra épülő szakképzések képzések: bőrtárgy-készítő, cipőjavító
10.
osztályra
épülő
szakképzések
képzések:
számítógép-kezelő,
gépíró-
szövegszerkesztő, szakács A város középiskoláiban a 2007/2008-as tanévben összesen 3031 diák tanul. A legmagasabb tanulói létszámmal a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola bír, de hasonlóan magas a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola tanulói létszáma, 859 fővel. A legkevesebb 455 gyerek a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolába jár. Az öt intézményben összesen 265 főállású pedagógus és 11 gyógypedagógus dolgozik. Míg a Szondi György Szakközépiskola és a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola esetében az évfolyam előrehaladtával csökken a tanulói létszám (osztálylétszám), addig a többi intézmény esetében ilyen tendenciáról nem beszélhetünk, vagyis azok megtartóereje jelentősebb. Az elmúlt időszakban a középiskolai oktatási szerkezetben lényeges változás mindössze egy történt: a tavalyi évben a Bérczy Károly Középiskola összevonásra került a Mikszáth Kálmán Középiskolával. Az épületek folyamatos felújítását az önkormányzat a lehetőségeihez mérten biztosítja. Az épületek állagát tekintve a legnehezebb helyzetben a Balassi Bálint Gimnázium és a Mikszáth Kálmán Középiskola van. A Balassi Gimnáziumban a fiatalabb épületrész okoz folyamatos gondokat (az elmúlt években életveszélyes helyzet kialakulása miatt azonnali beavatkozásra is szükség volt), míg a Mikszáth Középiskola esetében komoly karbantartási igényű épület a volt megyeháza épülete. A speciális helyzetben lévő Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma épületét az igénybevevők egyedi igényeinek megfelelően alakították ki. Az eszköz ellátottság tekintetében az informatikai háttér minden középfokú intézményben biztosított, az eszközfejlesztések kisebb részben saját erő, nagyobb részben pályázati források, szülői, alapítványi hozzájárulások segítségével folyamatosan zajlik.
5.4. Alapfokú művészetoktatás A kistérség, de kihelyezett tagozatai révén a rétsági és a szécsényi kistérség alapfokú művészetoktatásában meghatározó szerepet játszik a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk
32
Művészeti Iskola. Az 1863-ban alakult Balassagyarmati Dalegylet fennállásának 100. évfordulóján, 1963-ban kezdte meg működését a zeneiskola 8 tanárral és 114 növendékkel, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola fiókintézményeként a Mikszáth Kálmán Kultúrház Óváros téri épületének négy tantermében. 1966 óta önálló intézményként működik, 1982 óta az átalakított korábbi kultúrház Óváros téri épületében működik az intézmény. A művészeti oktatás területén működött 2008 tavaszáig a Lajtorja Alapfokú Művészeti Iskola, de működését a fenntartó Lajtorja Alapítvány a normatív finanszírozás elmaradása miatt felfüggesztette. A művészeti oktatás jelenlegi ellátási helyzetét meghatározta, hogy a 3/2002. számú OM rendelet alapján legkésőbb az elmúlt tanévben az intézmények minősítését el kellett végezni. Jelenleg az alapfokú művészetoktatási feladatokat az alábbi minősített alapfokú művészetoktatási intézmények látják el a felsorolt területeken és helyszíneken:
Cogito Általános Művelődési Központ (fenntartó: Hibó Tamás Művészeti Alapítvány) o Művészeti ágak (tanszakok): Képző- és iparművészet (grafika, kerámia, festészet, kézműves, szobrászat) Zeneművészet (szintetizátor-keyboard, szolfézs, népi hegedű, népi furulya, népi bőgő Színművészet-bábművészet (színjáték, bábjáték) o Feladatellátási helyek a kistérségben: Balassagyarmat, Cserhátsurány, Nógrádsáp
Lajtorja
Néptánciskola
Alapfokú
Művészeti
Intézmény
(fenntartó:
Lajtorja
Alapítvány) o Művészeti ágak (tanszakok): Táncművészet (néptánc) o Feladatellátási helyek a kistérségben: Balassagyarmat, Bercel
Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola (fenntartó: Nógrád Megye Önkormányzata) o Művészeti ágak (tanszakok): Képző- és iparművészet (grafika, festészet) Zeneművészet (furulya, fuvola, klarinét, trombita, szaxofon, gitár, zongora, orgona, hegedű, gordonka, magánének, szintetizátor, számítógépes zene, kamarazene, szolfézs, harmonika, oboa, népi hegedű, népi furulya, népi ének, jazz-basszusgitár Táncművészet (modern- kortárs tánc Színművészet-bábművészet (színjáték) o Feladatellátási helyek a kistérségben: Balassagyarmat, Bercel, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Magyarnándor, Nógrádsáp, Patak, Szügy
T-Dance Alapfokú Művészeti Intézmény (fenntartó: „Táncért és Oktatásért” Művészeti Közhasznú Alapítvány)
33
o Művészeti ágak (tanszakok): Táncművészet (társastánc) o Feladatellátási helyek a kistérségben: Dejtár
5.5. Kollégiumi ellátás A középiskolai oktatáshoz is kapcsolódva célszerű megemlíteni a két kollégiumot, amelyek elsősorban a középiskolások igényeit elégítik ki. A Szalézi Kollégium egyházi fenntartású és 80 tanuló elhelyezéséről gondoskodik, a Madách Imre Kollégium megyei fenntartású és 214 tanuló elhelyezéséről gondoskodik. Az infrastrukturális feltételek a törvényi előírásoknak megfelelő, a szobák felújítása, otthonosabbá tétele, az egy szobában elhelyezett tanulók számának a csökkentése folyamatosan zajlik. A Szalézi Kollégiumban lakó tanulók 25%-a hátrányos helyzetű, közülük a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 55%. A kollégiumban több hátránykompenzációs program zajlik. Közülük kiemelendő a csoportos és egyéni haladási program, a segítő tanulók rendszere, kisdiákok tanulmányi és szocializációs programja, tantárgyi felzárkóztató programok (kompetencia alapú fejlesztés). A Madách Imre Kollégiumban 2000 óta működik az Arany János Tehetséggondozó Program (jelenleg Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja) a Balassi Bálint Gimnáziummal együttműködésben. A program célja, hogy segítse a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű, vagy az osztályfőnök által bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetűnek tartott 8. osztályt végzett tehetséges diákok továbbtanulását. A programban jelenleg mintegy 150 tanuló vesz részt.
5.6. A szakszolgálati ellátás A szakszolgálati feladatok ellátása megyei hatáskörbe tartozik, a megyei közgyűlés a feladatellátási kötelezettségét a Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon (EGYMI) intézményén keresztül látja el. Az ellátás hatékony és jobb minőségű megszervezésének az igénye rendszeresen felvetette a Többcélú Társulás, illetve a települések részvételét a szolgáltatások biztosításában. Az anyagi lehetőségek jelentették a legerősebb kényszert, de kijelenthető, hogy a települések ezen a területen erőn felüli
34
erőfeszítéseket tettek. Ugyanakkor elmondható, hogy a szakszolgálati ellátás területén a helyzet meglehetősen kaotikus. Mint a megyei fejlesztési terv is említi: „Az önkormányzatok körében az óvodai, az általános és középiskolai ellátásban történt átszervezések esetén elfogadható az érintettek megfelelő informálása, együttműködése. Nem gyakorlat ez a pedagógiai szakszolgálatokat érintő változtatások területén. Rendszeresnek mondható, hogy az elmúlt 4 évben települési önkormányzatok fenntartásában lévő nevelésioktatási intézményekben a megyei önkormányzat tájékoztatása nélkül szűntek meg ilyen feladatok, holott a feladatról történő további gondoskodást tőle kellett volna kérni. A többcélú kistérségi társulások feladatvállalását megelőző döntés előkészítésekor szintén nem tájékoztatták a megyei önkormányzatot, hogy egyes eddig általa ellátott pedagógiai szakszolgálatok felvállalására készülnek, melynek következtében a megyei önkormányzatok ellátási kötelezettsége megszűnik. A törvényes eljárások be nem tartása, az információ átadás hiányosságai, az ellátási felelősség bizonytalansága jelentős zavart okoztak a szolgáltatásban. Különösen súlyos a helyzet azokon a területeken, ahol a megyei önkormányzat szolgáltatása már megszűnt, a többcélú kistérségi társulás pedig – a feladatvállalás ellenére – még nem alakította ki új ellátó rendszerét.” A megyeszerte érzékelt problémák jelei a balassagyarmati kistérségben is érzékelhetőek. A szakszolgálati ellátások jelenlegi helyzetét szakterületenként tekintjük át:
5.6.1. Korai fejlesztés Az ellátás biztosított, a jelzőrendszer jól működik a gyermekorvosok, védőnők javaslatára kerülnek be a gyermekek az ellátásba. Jelenleg a kistérségből 6 gyermek veszi igénybe a korai fejlesztést. 5.6.2. Képzési kötelezettek ellátása A többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátása szintén biztosított. 5.6.3. Nevelési tanácsadó A kistérségben Balassagyarmaton vehető igénybe a szolgáltatás, illetve egyes vizsgálatok helyben megszervezése megoldott. Az iskola érettségi vizsgálatok, az évközi képességgel és tanulástanulással összefüggő vizsgálatok biztosítottak a kistérségben. A feltárt problémát követő fejlesztési igénynek csak körülbelül 50%-t tudja ellátni az intézmény. Az ellátás
35
fejlesztésében a helyi szereplők bevonása, a nevelési tanácsadó konzultatív szerepének erősítése jelenleg nem jellemző. 5.6.4. Gyógytestnevelés A kistérségben csak Balassagyarmaton látja el szakember, a többi településen testnevelő tanárok látják el ezt a feladatot (általában rendelkeznek ez irányú tanfolyami végzettséggel, de az nem felel meg a képzési előírásoknak). Az ellátást jelenleg a Többcélú Társulás biztosítja. 5.6.5.Pályaválasztási tanácsadás Jelenleg az ellátás nem megoldott, korábban Balassagyarmat vállalta az ellátás megszervezését. 5.6.6. Logopédiai ellátás: Korábban a Többcélú Társulás keretében történt az ellátás szervezése, amelyhez több település is hozzájárult a saját ellátási kötelezettjeinek ellátásával. Jelenleg a kistérségben az EGYMI a megyei fejlesztési tervben felsorolt településeken biztosítja a szolgáltatást, amely Balassagyarmaton kívül 5 települést érint. Az ellátást csak Balassagyarmaton lehet igénybe venni, amely a vidéki gyermekeknél az ellátás igénybevételét jelentősen nehezíti. A többi település egyedi szerződéssel biztosítja az ellátást vagy nincs ellátás.
5.6.7. SNI tanulók integrációs nevelése, a speciális általános iskolai nevelés A hátrányos helyzetű tanulók integrációjának a helyzetével a 7. fejezetben szólunk. Az SNI tanulók helyzetét az évente kötelező jegyzői jelentések, illetve a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tapasztalatai alapján tekintjük át. Azon SNI tanulók ellátása, akik esetén a szakértői bizottság szegregált oktatásra tett javaslatát a szülők/gondviselők elfogadták a kistérség minden települése esetén két intézmény három telephelye közül választhatnak. A bennlakásos ellátást igénylő tanulók a Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény és Gyermekotthon pásztói speciális általános iskoláját, vagy ugyanennek az intézménynek a szátoki tagintézményét választhatják. A bejárók számára ellátást a kistérségben az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Általános Iskolája biztosítja balassagyarmati telephellyel. Az integrálható SNI tanulók ellátásról elsősorban a minden év január 15-ig kötelező jelentések alapján, illetve a települési adatszolgáltatások alapján kaptunk képet. A fentiek alapján a legtöbb intézmény biztosítja az SNI tanulók ellátását, azonban sok helyen a törvényi előírások szerint kötelező feltételei az ellátásnak nem biztosítottak. Sok helyen nem tudnak
36
minden erőfeszítés ellenére sem az ellátandó tanulók számára gyógypedagógust biztosítani, bár a legtöbb helyen speciális képzettségű pedagógusokkal igyekeznek a feladatot ellátni (jellemzően a pedagógus diploma mellett gyógypedagógiai asszisztensi, logopédusi vagy fejlesztő pedagógusi végzettségű helyi szakemberekkel látják el a feladatot). 3 táblázat Az SNI tanulók integrált oktatásának helyzete településenként Iskolai intézményfenntartó társulások települései (első helyen a gesztortelepülés) Acsa-Galgaguta
SNI tanulók integrált óvodai nevelése és általános iskolai oktatása
Balassagyarmat-Ipolyszög-PatvarcHugyag
A feladatot ellátja A feladatot magas színvonalon szakember ellátottság megfelelő
Bercel-Becske (1-4.)-Szanda
A feladatot utazó gyógypedagógusokkal és helyi szakemberekkel látja el (a helyi szakemberek megfelelő végzettséggel nem rendelkeznek)
ellátja,
a
Jegyzői jelentés nem érkezett Buják-Terény Cserhátsurány-Herencsény Drégelypalánk-Dejtár
Érsekvadkert-Ipolyvece Magyarnándor-CserháthalápDebercsény-Mohora
A feladatot ellátja, a feladatot ellátó szakemberek egy része megfelelő végzettséggel nem rendelkezik A feladatot ellátja A feladatot ellátja (az óvodában jelenleg nincs SNI gyermek), a feladatot ellátó szakemberek egy része megfelelő végzettséggel nem rendelkezik A feladatot ellátja, a szakember ellátottság megfelelő A feladatot ellátja, a feladatot ellátó szakemberek megfelelő végzettséggel nem rendelkeznek
Nógrádkövesd-Becske (5-8.)-Szécsénke Őrhalom-Csitár-Iliny Patak-Hont-Pusztaberki Szügy-Csesztve-Nógrádmarcal
Jegyzői jelentés nem érkezett A feladatot ellátja, a feladatot ellátó szakemberek megfelelő végzettséggel rendelkeznek A feladatot vásárolt szolgáltatással látja el
5.7. Az oktatás színvonala Az oktatás színvonalát, illetve eredményességét az országosan elfogadott három szempont szerint vizsgáltuk: a tanulók lemorzsolódása, a továbbtanulási adatok és az országos 37
kompetencia mérés eredményei. A kistérség az országos kompetencia mérések szempontjából homogén képet mutat, míg másik két területen nem csak az intézmények között, de egy intézményen belül is jelentős különbségek figyelhetőek meg az egyes tanévekben. A lemorzsolódás átlagos mértéke a kistérségben nem tér el jelentősen az országos átlagtól, bár intézményenként, azon belül is tanévenként jelentős szórást mutat. Az oktatás eredményességét egyik legerőteljesebbn befolyásoló körülmény az, hogy a diákok számára adottak-e a tanórán kívüli tevékenységek, illetve hogy azokon milyen mértékben vesznek részt. Az évfolyamonként egy osztállyal működő iskolákban egyre kevesebb lehetőség adódik a kötelező oktatási tevékenységeken túli szolgáltatások biztosítására, van olyan intézmény, ahol a fenntartó gyakorlatilag már csak a kötelező tanórákat tudja biztosítani. A kötelező tanórákon kívüli tevékenységekre egyre inkább az jellemző, hogy a pedagógusok elkötelezettségére építve spontán módon szerveződnek. A középiskolákról általánosan elmondható, hogy a gimnáziumi képzésben a lemorzsolódás mértéke elenyésző, ellenben a szakiskolai képzésben magas. A továbbtanulási adatokat elemezve megállapítható, hogy a gimnáziumba továbbtanulók aránya valamelyest elmarad az országos átlagtól, míg a szakiskolába továbbtanulók aránya meghaladja azt. A továbbtanulási eredmények vizsgálatánál azonban indokolt figyelembe venni egyéb, az iskola oktatási színvonalát erősen befolyásoló tényezőt: a
tanulók
szociokultúrális hátterét., hiszen a gyermekek jövőjéről alkotott szülői elképzelések befolyásolják már magukat a továbbtanulási döntéseket. A kistérségben ugyan nem volt alkalmunk ennek vizsgálatára, de a Sulinova Kht. országos vizsgálatából kiderül, hogy a középfokú intézmények kiválasztásánál a falusi gyerek számára a közelség, a szakmaszerzés és az iskola minősége a lényeges szempont, míg a városi gyerekek esetében az iskola minősége és a középiskola utáni továbbtanulás az elsődleges. Az országos kompetencia-mérés 2007. évi eredményei teljes körűen csak a 8. és a 10. évfolyamon állnak rendelkezésre. A 4. és a 6. évfolyam mérésének kiértékelése az intézmények feladata (a kistérségből csak egy intézmény került be a 6-os országos mintába, amelynek az eredményei rendelkezésre állnak). Az intézményeknél a 4-es és 6-os mérési eredmények kiértékelése általában nem történt meg. A mellékelt ábrák a 8-as és 10-es matematika, valamint szövegértés kompetencia területek mérési eredményeit mutatják intézményenként.
38
4. táblázat - 2007. évi országos kompetencia-mérés 8. évfolyam eredmények Összehasonlításra alkalmas adatokl
Országos kompetencia mérés 8. évfolyam eredmények Matematika Szövegértés Országos átlag 491 497 Községek átlaga 469 468 Városok átlaga 485 493 471 478 Kisvárosok átlaga 487 494 Közepes városok átlaga 496 506 Nagyvárosok átlaga Megyeszékhelyek átlaga 513 522 Budapest átlaga 520 531 Észak-Magyarországi régió átlaga 480 480 Balassagyarmati kistérség átlaga 482 478 Település Intézmény Matematika Szövegértés Kiss Árpád Általános Iskola 469 470 Dózsa György Általános Iskola 469 459 Balassagyarmat Szabó Lőrinc Általános Iskola 505 496 Balassi Bálint Gimnázium 608 620 Szent Imre Gimnázium és Általános Iskola 435 441 Bercel Széchenyi István Általános Iskola 474 477 Cserhátsurány Tessedik Sámuel Általános Iskola 497 381 Szondi György Általános Iskola 401 366 Drégelypalánk Mikszáth Kálmán Tagiskola 444 453 Érsekvadkert Petőfi Sándor Általános Iskola 421 433 Magyarnándor Általános Iskola 438 440 Nógrádkövesd József Attila Általános Iskola 577 487 Nógrádsáp Fekete István Általános Iskola 491 452 Őrhalom József Attila Általános Iskola 407 439 Patak Általános Iskola 467 466 Szügy Madách Imre Általános Iskola 446 438
A 8-os matematika eredményeket elemezve megállapítható, hogy a 16 értékelt intézményből az országos átlagot mindössze 5 intézmény éri el vagy haladja meg. Ami azonban ennél is több figyelmet érdemel az az a tény, hogy a szövegértés területén mindössze egyetlen intézmény ért el az országos átlagnál jobb eredményt. Elgondolkodtató emellett, hogy egyegy intézményben a két kompetencia terület között 100 pont körüli különbség is tapasztalható (a szórás 50 pont). Jelentős azon intézmények száma, amelyeknek a gyenge eredményeik miatt cselekvési tervet kell készíteni, amit ebben az évben a fenntartónak jóvá kell hagynia. A 10. évfolyam eredményeit tartalmazó táblázatban a gimnáziumi, szakközépiskolai és a szakiskolai osztályok külön sorban jelennek meg.
39
5. táblázat - A 2007. évi országos kompetencia mérés 10. évfolyam eredmények
Összehasonlításra alkalmas adatok
rszágos átlag Gimnáziumok átlaga Kis gimnáziumok átlaga Közepes gimnáziumok átlaga Nagy gimnáziumok átlaga Szakközépiskolák átlaga Szakiskolák átlaga Észak-Magyarországi régió átlaga Balassagyarmati kistérség átlaga Balassi Bálint Gimnázium Szentgyörgyi Albert Gimnázium Szentgyörgyi Albert Szakközépiskola Szondi György Szakközépiskola Balassagyarmat Szondi György Szakiskola Mikszáth Kálmán Szakközépiskola Mikszáth Kálmán Szakiskola Szent Imre Gimnázium és Általános Iskola
Matematika Szövegértés 499 506 557 570 503 523 543 556 576 587 495 500 396 398 480 487 474 482 577 609 552 561 556 530 427 414 345 353 479 480 361 368 491 500
A 10. évfolyam eredményei már az iskolatípus szerinti strukturálódást mutatják a tanulói populációban. A gimnáziumi tanulók a legjobb, a szakiskolai tanulók a leggyengébb eredményt érték el átlagosan. A saját kategóriájuk szerint a gimnáziumok az országos átlagnak megfelelő, attól jelentősen nem eltérő eredményt értek el. (A Balassi Bálint Gimnázium a nagy, a Szent-Györgyi Gimnázium és Szakközépiskola a közepes, míg a Szent Imre Gimnázium és Általános Iskola a kis gimnáziumok között szerepel). A szakközépiskolai osztályok közül a Szent-Györgyi Gimnázium és Szakközépiskola az átlagnál lényegesen jobb, a másik két szakközépiskola rosszabb eredményt ért el. A szakiskolai képzésben tanulók az országos átlagnál gyengébb eredményt értek el és lemaradásuk nagyobb mértékű. Összegezve, a kompetenciamérések adataiból két a kisiskolákra nézve fontos megállapítás szűrhető le. Az egyik megállapításunk az, hogy a kisiskolák tanulói (az országos mérésekkel egyébként összhangban) a kompetenciaméréseken az országos átlagnál és a kistérség nem kisiskoláinak átlagánál gyengébben teljesítettek. Ezt a gyengébb teljesítményt (és a továbbtanulási tendenciákat) befolyásolja a gyerekek szociokultúrális háttere, ami rávilágít a tanulói teljesítmény és a társadalmi státusz erőteljes kapcsolatára. Mindez azt feltételezi, hogy a kistelepülések kisiskoláiban tanuló diákok gyengébb teljesítményét jellemzően nem az iskola oktatási munkájának alacsonyabb minősége generálja. Ez az egyik megállapításunk. Az erre épülő következő megállapításunk azonban az, hogy a kisiskolák nem tudják kellőképpen kompenzálni a hozott hátrányokat! (Ez természetesen a magyar oktatási rendszer egészére érvényes megállapítás.) A cél azonban az, hogy a balassagyarmati kistérség
40
kisiskolái a jelenleginél eredményesebben segítsék tanulóikat a hozott hátrányok ledolgozásában, és ne legyen elegendő a gyengébb teljesítménymutatóknál a gyerekek hátrányos szociokultúrális helyzetére hivatkozni. (Ez a hivatkozás az interjúk során a kistelepülések érintett szakembereinél szinte kivétel nélkül megjelent, és az meg is felel a valóságnak, a feladatunk azonban mégis az, hogy erre választ találjunk, és megoldási javaslatokat dolgozzunk ki). Jellemző az az interjúalanyok által jelzett folyamat, hogy a kisiskolák beiskolázási körzetében élő magasabb státuszú társadalmi csoportok nagyobb arányban küldik gyermekeiket a kistérség nagyiskoláiba, a városi iskolába, amiben nemcsak praktikus megfontolások vezérlik őket, hanem az a meggyőződés, hogy ott gyermekeik magasabb színvonalú oktatásban részesülhetnek. Ennek eredményeképpen a kisiskolákba járó hátrányos helyzetű gyerekek részaránya tovább növekszik. Az eredményes oktatás mellett gyakran elhangzó érv az, hogy a pedagógusok annál sikeresebb munkát tudnak végezni, minél alacsonyabb osztálylétszámban dolgoznak. A kistérség általános iskoláinak (Balassagyarmatot leszámítva) átlagos osztálylétszáma 15-20 fő között mozog, ennek ellenére az oktatás eredményessége az országos átlagot csupán megközelíti, de azt nem haladja meg, vagyis feltételezhetően a magas tanár-diák aránynak önmagában nincsen olyan hatása, ami garantálná az oktatás színvonalának emelkedését. A tanár diák arány a kisiskolákban a balassagyarmati és érsekvadkerti iskolát nem számolva átlagosan 9,6, vagyis 1 tanárra kevesebb, mint 10 gyerek jut! Ha egyúttal figyelembe vesszük a dokumentum más részében említett tényt, hogy a kistérség egyes iskoláiban ugyanakkor több olyan intézmény is van, ahol a pedagógusok száma nem éri el a közoktatási törvényben meghatározott óraszámhoz szükséges minimális létszámot, akkor azt mondhatjuk, hogy a kistérségben a csoportlétszámokat tekintve még jelentős tartalékok vannak. Szakmai szempontból is ezt támasztja alá az, hogy hazai és nemzetközi vizsgálatok a csoportlétszámok és az oktatás eredményessége közt feltételezett fordított viszonyról (az oktatás eredményessége a csoportlétszám csökkenésével javul) kialakult tévképzeteket cáfolják. Több mint 100 vizsgálat eredménye alapján kijelenthető, hogy a csoportlétszámok nincsenek jelentős hatással az oktatás eredményeire. Dél-Koreában a tanár-diák arány 30:1 és ennek ellenére az ország az egyik legsikeresebben teljesítő oktatási rendszerrel rendelkezik (az OECD átlag 17:1) Tanulságos lehet az oktatásfejlesztés szempontjából, hogy „egy tíz évvel ezelőtt Tennessee államban lefolytatott vizsgálat kimutatta, hogy ha két átlagos nyolcéves más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól. Összehasonlításul: az adatok azt mutatják, hogy az osztály létszámának 23-ról 15-re 41
csökkentése legfeljebb nyolcszázalékos javulást eredményez3.” Vagyis a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg.
5.8. A közoktatási intézmények humán és infrastrukturális kapacitása A tanulói teljesítményre, az oktatás eredményességére a pedagógusok szakmai felkészültsége fejti ki a legerősebb hatást – derült ki az egyik legrangosabb nemzetközi vizsgálatból, az ún. McKinsey jelentésből. A pedagógusok szakmai felkészültsége nem csupán az általuk megszerzett képesítésen múlik, hanem azon a képességen is, hogy gyakorlatuk gyenge pontjait felismerjék, és azokat a helyes fejlesztési irányokba erősítsék. Ez a tanári szerepnek egy dinamikus, önmagát és környezetét folyamatosan figyelő attitűd kialakítását követeli meg, amelynek egyik talpköve a pedagógusképzés, a másik pedig az a környezet, amelyben a tanár dolgozik, munkatársaival találkozik, és amely szerencsés esetben inspirálja őt az egyre magasabb szakmai szint elérésében. Jelen stratégia természeténél fogva nem a megfelelő színtér a pedagógusképzés problémáinak és lehetséges fejlesztési irányainak megvitatásához, annál inkább nyújt lehetőséget arra, hogy megvizsgáljuk azt a kistérségi környezetet, ahol a tanárok nap mint nap dolgoznak és amely döntő hatással van a pedagógusok munkájára és azon keresztül a tanulók iskolai eredményességére. Azt tényként állapíthatjuk meg, hogy a kistérség kisiskoláinak tantestülete átlagosan 13-15 főből áll. (A számítás során figyelmen kívül hagytuk Balassagyarmatot és Érsekvadkertet, mert az ott működő iskolák tantestülete a városi iskolák tantesületének méterével egyezik meg, és így megállapításainkat azokra nézve nem tekintjük relevánsnak.) A kisiskolákról általánosságban és országos szinten is elmondható (Sulinova tanulmány), hogy azok vezetése a szakmai követelmények és a stabilitás kettős szorításában igyekszik a változó igényeknek megfelelni, amely komoly kihívást jelent számukra. Ez abból fakad, hogy bizonyos kis óraszámú szakok esetén már egy pedagógus alkalmazása is nagy eredménynek számít, ugyanakkor az alkalmazásuk, a velük szemben támasztott szakmai követelmények és esetleges szankcionálásuk komoly kihívás és dilemma elé állítja az oktatás minőségéért felelős intézményvezetést, amely így kiszolgáltatott helyzetbe kerühet. Egy másik, de ezzel összefüggő jellegzetesség az alacsony létszámú tantestületek alacsony „konfliktuskihordó képessége”, ami azt jelenti, hogy a szakmai konfliktusok sikeres megoldását garantáló 3
McKinsey tanulmány
42
mechanizmusok objektív okok folytán kevésbé működőképesek, mint a nagyobb intézményeknél. Ha ugyanis a szakmai konfliktusok kezelése és feloldása tudatosan irányított módon valósul meg, akkor az a szakmai fejlődés egyik legfontosabb biztosítékává válhat. A kisiskolák kis tantestületeinek ezen általános jellemzése után az alábbi felsoroláson keresztül mutatjuk be azokat a specifikus tényezőket, amelyek a tantestület méreténél fogva akadályozhatják az oktatás minőségének folyamatos fejlesztését a balassagyarmati kistérségben: •
A kistelepülések kis tantestületei méretüknél fogva nehezítik a szakspecifikus szakmai élet (pl. munkaközösségek) kialakulását és fenntartását, továbbá nehezebben tudnak gondoskodni munkatársaik folyamatos belső és külső képzéséről.
•
A
pedagógiai
innovációkhoz,
fejlesztésekhez
szükséges
humán
erőforrások
korlátozottan állnak rendelkezésre. A pályázati források bevonására sokszor azért nem került sor, mert a tantestület többlet terhelhetősége korlátozott. Egyik példaként említjük a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére kiírt HEFOP 3.1.3 pályázatot, amelyet a kistérségben egyetlen iskola sem valósított meg. A pályázati feltételek legalább nyolc pedagógus bevonását írták elő a programba, amely egy 13-15 fős tantestületben jelentős megterhelést jelent. Ez egyben azzal is jár, hogy nem fejlődött ki olyan szakmai centrum, amely kovásza lehetne a kistérségben a kompetencia alapú oktatás bevezetésének (pedig az ÚMFT, azon belül a TAMOP célkitűzései között szerepel, hogy a fejlesztéssel 2013-ig minden iskolát elérnek). A másik példánk a a korábban normatívaként biztosított az integrációs nevelés támogatása, amely a tavalyi évtől pályázati támogatásként jut el az intézményekbe. Sajnos több olyan intézmény is volt a kistérségben, amelyik nem vett részt ezen a pályázaton. Ennek egyrészt azért van jelentősége, mert ez egy felülről nyitott keretösszegű pályázat volt, amelynél minden szakmai szempontból megfelelő pályázó támogatásban részesül, másrészt a jövőben a támogatások intézményekbe juttatásának ez a módja várhatóan terjedni fog. •
Interjúink során több intézményből is érkezett olyan jelzés, hogy egy-egy pályázati lehetőséget azért szalasztottak el, mert a napi feladatok, illetve az esetleg már futó programok mellett sem idő, sem energia nem volt a megvalósításra, amely egy nagyobb testületben, hatékony munkamegosztással kevésbé fordulhatott volna elő.
•
A
kistelepülések
hátrányos
helyzetéből
képességének viszonylag alacsony szintje.
43
adódik
azok
fejlesztési-innovációs
•
Az intézményekben nincs vagy csak a fizetéshez képest rendkívül kis mértékben van lehetőség a minőségi munka elismerésére. A minőségi munkavégzésre gyakorlatilag a pedagógus elkötelezettség, illetve a munkahely elvesztésétől való félelem motivál.
•
Az interjúk során többször elhangzott az a megállapítás, hogy az eredményesebb pedagógiai munkát akadályozza a pedagógusok mérését szolgáló eszközök alkalmazásának hiánya. (Megjegyezzük, hogy szintén a kistelepülések sajátos helyzetéből adódóan nehéz és rendkívül érzékeny belső intézményi méréseket elvégezni, ugyanakkor a külső szakértők bevonásához szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre.)
•
A legfontosabb partnercsoport, a szülőknek az iskola pedagógiai munkájával, a gyermekeiknek
biztosítandó
versenyképes
tudás
megteremtésével
szembeni
viszonylagos alacsonyabb elvárásai. (Ezt támasztja alá, hogy az interjúk során vizsgáltuk az iskolával szemben támasztott legfontosabb szülői elvárásokra, amellyel kapcsolatban az érintettek leginkább azt emelték ki, hogy a szülők azt várják az iskolától, hogy az otthoni nevelési feladatokat pótolják és gyermeküket biztonságban tudják, vagyis inkább nevelési, mint magas színvonalú oktatási munkát várnak el az iskolától.) A fenti megállapításokból az következik, hogy a kisiskolák és az óvodák fejlesztése csak komplex tevékenységsorozaton keresztül valósítható meg, és a tantestületek méretéből adódó hátrányokat nem lehet elszigetelten, kizárólag az iskolafejlesztésre korlátozni, hanem azt össze kell kapcsolni, és bele kell ágyazni egy koncepcionális-kistérségi településfejlesztésbe.
5.9. A közoktatási intézmények költséghatékonysága A kistelepülések bevételei helyi adók híján elsősorban a központi állami támogatástól függenek. De mindez hogyan csapódik le intézményi szinten? Az országos adatok a kistérségben végzett számításokkal összhangban azt mutatják, hogy a kisiskolák egy tanulóra eső kiadásai lényegesen magasabbak, mint a nagyobb települések, nagyobb iskolái esetében. Ez azt jelenti, hogy az utóbbiak egy tanulóra eső kiadásai nem érik el a kisiskolai átlag háromnegyedét. Vagyis az iskolaméret csökkenésével a kisiskolák fajlagos költségei meredeken emelkednek, amit megfordítva úgy is megfogalmazhatunk, hogy az iskolák növekvő mérete egyre gazdaságosabbá teszi azok működését. A kisiskolák költségeit az alábbi tényezők befolyásolják:
44
•
Az iskola mérete
•
Működik-e az iskolában felső tagozat
•
Többletköltséggel járó diákok aránya (SNI tanulók száma)
•
ÁMK-val együtt működik-e az iskola
•
A település jövedelemteremtő képessége
•
Pedagógusok összetétele
A fenti szempontokat sorra véve megállapítható, hogy az intézmény-fenntartási költségeket befolyásoló első két tényező (az iskola mérete és a felső tagozat megléte) olyan strukturális elem, amelyek átalakításával gyorsan és rövidtávon lehet a gazdálkodást hatékonyabbá tenni a balassagyarmati kistérségben. A költségekre kiható többi elem átalakítása és fejlesztése csak egy hosszú távú és elsősorban központilag tervezett folyamat eredményeképpen járhat sikerrel. A költséghatékonyság szempontjából ideális intézménynagyság számításánál gyakran elhangzik az az érv, hogy a kisiskolák összevonása országos szinten nem eredményezne jelentős megtakarítást. Ez a következtetés megállja a helyét országos szinten, azonban a balassagyarmati kistérségben a kisiskoláknak egy sűrű hálózata jött létre és itt tanul a gyerekek jelentős része. Vagyis a megtakarítások a kistérség számára mégis komoly költségmegtakarítást eredményeznének (lásd a dokumentum későbbi részében a két modell költségeinek összehasonlítását).
5.10. Esélyegyenlőség az oktatásban A PISA vizsgálatok Magyarországra nézve tett egyik legsúlyosabb megállapítása a hazai iskolák gyenge hátránykompenzáló képessége, az hogy a tanulók családi háttere, a szülők iskolai végzettsége túlzott befolyással bír a gyerekek iskolai teljesítményére és életkilátásaira. A kistérség iskoláiban (az országos tendenciákkal összhangban) folyamatosan növekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az Észak Magyarországi régióban a hátrányos helyzetűek döntő része a kistelepülések lakóiból, azon belül is a roma családokból kerülnek ki. A magasabb státuszú szülők egy része abban a reményben, hogy a nagyobb (városi) iskolákban vagy a 6-8 évfolyamos gimnáziumban jobb minőségű oktatást biztosíthatnak gyerekeiknek, jellemzően oda íratják be őket. Ez a folyamat ugyanakkor a hátrányos helyzetű gyerekek kisiskolákban történő koncentrálódását eredményezi, ami a
45
szegregációt erősíti és a társadalmi mobilitást gyengíti. Mindez azzal a kistérségre nézve káros hatással járhat, hogy az iskolák közti vélt vagy valós minőségi különbségek idővel jelentős színvonalbeli eltérésekké transzformálódnak, amely mögött komoly tényezőként feltételezhetjük az eltérő társadalmi státuszú szülők iskolával szembeni különböző elvárásait. Így hatnak a szülők iskolával szembeni elvárásai az iskola életére, az ott dolgozók ambícióira és az oktatás minőségére. Az esélyegyenlőségi szempontok a hátrányos helyzetűek eredményes hátránykompenzációján túl kiterjednek a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdők és a sajátos nevelési igényűeknek a többségi társaikkal történő együttnevelésére is. Ennek eredményes megvalósítása az iskola befogadó légkörét, a tanárok felkészültségét és megfelelő hozzáállását feltételezi, amely egyre sürgetőbb kihívás a kistérség iskolái számára tekintettel a sajátos nevelési igényűek növekvő jelenlétére a többségi iskolákban. Az SNI tanulók ellátásának helyzetével már a dokumentumkorábbi részében foglalkoztunk. A hátrányos helyzetű tanulók esetén a szegregáció kérdése több módon merülhet fel. A településen belüli szegregáció kérdése csak Balassagyarmat esetén merülhet fel, mert csak ott van több tagintézmény. Az elmúlt évben ezen a területen a település esélyegyenlőségi tervének készítése során szegregációs gyakorlatot tárt fel a helyzetelemzés (az u.n. 25%-os szabálynak nem felelt meg a város), de ezen a területen a város már megtette a szükséges lépéseket, és a fent említett szegregációs gyakorlat megszűnt. Az intézményen belüli szegregáció csak azokban az intézményekben jöhet szóba, ahol van párhuzamos osztály. Ez Balassagyarmat kivételével csak Érsekvadkerten fordul elő, de ott sincs szegregáció. Lényegesen problématikusabb terület a korábban települések közti szegregációként említett jelenség. Ez alatt azt értjük, hogy egy oktatási intézményben a hátrányos helyzetűek aránya lényegesen nagyobb, mint az intézmény beiskolázási körzetében. Ennek kialakulásának okait a dokumentum más részében már elemeztük. Azt le kell szögeznünk, hogy ezen adminisztratív eszközökkel rendkívül nehezen lehet változtatni. Helyben olyan oktatási és szolgáltatási színvonal elérése lehet a megoldás, amely a magasabb társadalmi státuszú szülők számára vonzó választási lehetőséget jelent a városi iskolákkal szemben. Azonban ha ni9ncs szegregáció egy településen, vagy egy intézményben, az még nem jelenti azt, hogy az integráció jól működik ezen a területen, ezért ezt a területet külön vizsgáljuk. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs oktatásának helyzetét legjobban mutatja a 12/2007. OKM rendelet alapján támogatásban részesülő intézmények (a 9/2008. OKM rendelet szerinti pályázatok eredménye még nem állt rendelkezésre a dokumentum készítésének időpontjában),
46
mert a nyertes intézmények egyúttal a hátrányos helyzetű tanulók esetén az integrált oktatás feltételrendszerének is várhatóan megfelelnek: 6. táblázat - Óvodai fejlesztő program Gesztor település
Státusz
Balassagyarmat
Nem pályázott
Bercel
Támogatásban részesült
Buják
Nem pályázott
Cserhátsurány
Nem pályázott
Őrhalom
Támogatásban részesült
Drégelypalánk
Támogatásban részesült
Érsekvadkert
Nem pályázott
Magyarnándor
Nem pályázott
Nógrádkövesd
Nem pályázott
Patak
Nem pályázott
Nem pályázott Szügy 7. táblázat - Integrációs felkészítés, képességkibontakoztató felkészítés: Gesztor
Státusz
település Acsa
Nem pályázott Integrációs felkészítésre mindhárom (akkor még önálló)
Balassagyarmat
önkormányzati
iskola
támogatásban
részesült, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium
Bercel
Integrációs felkészítés pályázatát elutasították
Buják
Nem pályázott
Cserhátsurány
Nem pályázott
Drégelypalánk
Nem pályázott
Érsekvadkert
Nem pályázott
Magyarnándor
Nem pályázott
Nógrádkövesd
Integrációs felkészítésre támogatásban részesült
Őrhalom
Nem pályázott
Patak
Nem pályázott
Szügy
Nem pályázott
47
5.11. Kisiskolák települési beágyazottsága A kisiskolák helyzetét és fejlesztési irányait alapvetően befolyásolja az a települési környezet, amelyben feladatukat ellátják, és a funkció , amit a település az iskolával szemben támaszt. A kistelepülések társadalmát Magyarországon két szociológiai terminussal lehet ma érzékeltetni. Az egyik, hogy a kistelepülések társadalma a számos eltérő vonásuk mellett alapvetően hátrányos helyzetűnek tekinthető, vagyis olyan helyi társadalmaknak, ahol a hátrányos helyzetet előidéző tényezők egyszerre és felerősödve vannak jelen. (Alacsony iskolai végzettség, tartós munkanélküliség, alacsony jövedelmi helyzet, munkaalkalmak hiánya, rossz infrastruktúrális helyzet stb.) A második a „roncstársadalom” fogalma, ami azt jelenti, hogy ezeken a településeken kisebb azon csoportok súlya, amelyek egy új fejlesztési irány kijelölése mentén és annak megvalósítása érdekében sikeresen mozgósíthatóak. Ez a kistelepüléseket jellemző két vonás alapvetően meghatározza és tagolja a helyi oktatással szembeni elvárásokat. Fontos kérdés, hogy miként viszonyulnak a települések azokhoz a kisiskolákhoz, amelyek fenntartása felemészti az önkormányzati költségvetés nagyobbik részét? A két lehetséges viszonyulási módból az egyik az, amikor a fenntartó nem ragaszkodik immár az iskolához, akár az alsó tagozathoz sem és olyan megoldásokat preferál, amelyek keretében az iskoláztatás feladata egy másik fenntartóhoz kerülne át. Interjúink során felkerestük a kistérség legkisebb településeit is, ahol találkoztunk olyan fenntartói véleménnyel, amely a település iskolájának megszüntetését elképzelhetőnek tartja annak alacsony oktatási színvonalára és rendkívül magas fenntartási költségeire hivatkozva. Létezik azonban egy ezzel gyökeresen ellentétes fenntartói megfontolás is. „A korszerű településfejlesztés hiánya, a regionalizáló politikák egy évtizedes késlekedése, az elmaradott helyi infrastruktúra és a mezőgazdaság elhúzódó válsága együttesen oda vezetett, hogy ma a kistelepülések társadalmi tőkéjének jó része még mindig az alapfokú oktatási intézményekben testesül meg.” (Sulinova tanulmány 19. oldal). Egyéb dinamizáló tényezők és szereplők hiányában így a falu közössége gyakran utolsó mentsvárként kapaszkodik és ragaszkodik az iskolájához. Az iskola, akár annak csak az alsó négy összevont tagozata a település „sorskérdésévé” válik, kiváltva az intézményhez való makacs és sokszor irracionális ragaszkodást. Az interjúk során gyakran találkoztunk azzal a véleménnyel, hogy iskola nélkül a település elsorvad, az egyetlen és utolsó népességmegtartó erejét vesztené el a község az iskola elköltözésével. Megjegyezendő, hogy a „A kistelepülési iskolák szerepe a települések
48
népességmegtartó erejében” című OKI tanulmány (2004.) szerint a viszony éppen fordított, az iskolájukat elvesztő települések éppen a népesség csökkenése miatt kényszerülnek az iskola bezárására és nem pedig az iskola megszűnése miatt veszítik el a népességüket. Az interjúk során rákérdeztünk az oktatási intézmények lehetséges átszervezésére is, amellyel kapcsolatban a válaszadók egyöntetű véleménye az volt, hogy az óvodai oktatást hosszú távon is helyben kell biztosítani, a felső tagozat ellátását pedig a hatékonyság és a minőség szem előtt tartásával kell szervezni. Az alsó tagozat tekintetében körülbelül fele-fele arányban megoszlottak a vélemények arról, hogy azt helyben vagy nagyobb intézményben összevontan indokolt működtetni. Egyöntetű volt a válaszadók véleménye a tekintetben is, hogy az utazásra kényszerülő diákok fél órán belül, megfelelő körülmények között tudjanak iskolájukba jutni. Az intézmények az oktatás idő szervezésében rugalmasan tudnak alkalmazkodni a külső körülményekhez (pl. a tanulójárat menetrendjéhez igazított oktatás).
5.12. A Többcélú Társulás szerepe a kistérségi oktatásszervezésben A helyi jellegű feladatok ellátásban kevésbé szánnak szerepet a megkérdezettek a Többcélú Társulásnak, ezeken a területeken jelentős szakmai autonómiát igényelnek a települések. Az intézményen belül nem megoldható feladatokban komoly szerepe lehet a társulásnak: szakszolgálati feladatok ellátása, kistérségi közoktatási információs adatbázis létrehozása, utazó
pedagógusok
foglalkoztatása
a
teljes
szakos
ellátás
érdekében,
kistérségi
munkaközösségek működtetése, feladatbank létrehozása. A fenntartói oldal felhívta a figyelmet arra, hogy a Többcélú Társulás bevonásakor nagyon kell figyelni arra, hogy ne csak egy újabb szereplő jelenjen meg a rendszerben (amelynek nincs támogatottsága), hanem általa biztosított legyen a jobb és hatékonyabb oktatási rendszer kialakítása.
49
6. A közoktatási stratégia szempontjából releváns nemzetközi és hazai vizsgálatok Ebben a fejezetben áttekintjük kistérség oktatásfejlesztése szempontjából releváns hazai és nemzetközi kutatási eredményeket. A felhasznált dokumentumok:
Mi áll a világ legsikeresebb oktatási rendszereinek hátterében? (McKinsey&Company, 2007)
Jelentés a magyar közoktatásról 2006. (Országos Közoktatási Intézet, 2006)
Kistelepülések kisiskolái (Sulinova – Oktatáspolitikai Elemzések Központja, 2006)
PISA 2006 összefoglaló jelentés (Oktatási Hivatal, 2007)
Globalizált világunkban egy-egy ország mindenkivel versenyben van, és ebben a versenyben az oktatás kulcsszereplő. Így a magyar oktatási rendszernek is éppúgy versenyre kell kelni a térség országaival, mint bármelyik másik földrész országának oktatási rendszerével. A verseny könyörtelen, mert „a világot nem érdeklik sem a hagyományok, sem a múltban kivívott hírnév, a gyenge teljesítményre nincs mentség, a szokások vagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nem érdekel. A sikert azok az egyének és országok fogják kivívni, akik és amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni, amelyeknek nem szokásuk a panaszkodás, és nyitottak a változásra. A kormányok feladata pedig, hogy országaik megfeleljenek a kihívásnak.4” Egy kistérség számára a versenyben az ország által biztosított oktatási környezetben kell helytállni, az oktatáspolitika által biztosított mozgástérben kell a lehető legjobb eredményeket elérni. Ebben a versenyben sikeresnek lenni egyúttal azt is jelenti, hogy a kistérség társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődését biztosítjuk. A Mckinsey jelentés is megállapítja, hogy „az egyes országok képessége – legyen szó a világ legfejlettebb gazdaságairól, vagy a gyorsan fejlődő országokról – arra, hogy helytálljanak a globális tudásgazdaságban, egyre inkább attól függ, hogy képesek-e kielégíteni a magas szintű képzettség iránt mutatkozó, egyre növekvő igényeket. Ez pedig attól függ, hogy sikerül-e jelentős javulást elérni az iskolarendszer eredményeinek minőségében, illetve sikerül-e méltányosabban elosztani a tanulási lehetőségeket.5” A McKinsey tanulmány három különösen fontos tényezőt azonosított, amely kulcsszerepet játszik egy oktatási rendszer sikeressé tétele szempontjából: 4 5
A megfelelő emberek váljanak tanárrá.
McKinsey tanulmány McKinsey tanulmány
50
Eredményes oktatókká képezzék őket.
A lehető legjobb oktatást kapja minden gyermek.
A kistérség az első tényezőre tudja a legkisebb hatást kifejteni. A világ legjobban teljesítő oktatási rendszereiben a legsikeresebb tanulók válnak pedagógussá (az egyes évfolyamokról a felső 5-25%-ból kerülnek be a tanárképzésbe a fiatalok és a pedagógus szakokon 5-10-szeres a túljelentkezés). Ehhez a pedagógus pálya presztízsének a megerősítése szükséges, amely központi intézkedések nélkül elképzelhetetlen. A jelenleg körvonalozódó kormányzati program, az „Új tudás, új iskola” ezen a területen is előbbre kíván lépni. Helyi szinten mozgásteret a minőségi munka elismerése adhat. A második tényezőre egy-egy kistérség oktatási rendszerének nagyobb hatása lehet. Bár a képzés jelentős részben a felsőoktatási intézményekben zajlik, a sikeres oktatási rendszerekben jelentős szerep jut a diploma megszerzését követő, gyakorló környezetben való felkészítésnek, illetve a pedagógusok egész életpályáját végigkísérő képzéseknek, szakmai együttműködéseknek. A harmadik terület az, amelyben egy-egy kistérségnek a legnagyobb mozgástér és befolyás juthat, amelyen keresztül egy kistérség leginkább hozzájárulhat oktatási színvonalának emeléséhez. A közoktatásra fordított források felett a kistérség önkormányzatai rendelkeznek, azok felhasználásában mozgásterük majdnem korlátlan. Mielőtt az oktatásra szánt hazai források alacsony mértékére hivatkozunk érdemes figyelembe venni azt, hogy Magyarország a nemzeti össztermékének 4,5%-t költi a közoktatásra, az OECD országok átlaga 4,3% (forrás Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006) vagyis az oktatásfejlesztést újabb központi források bevonása helyett egyéb módszereken keresztül lehet és kell megvalósítani. A Mckinsey jelentés egyik legfontosabb megállapítása is úgy szól, hogy az oktatásra fordított kiadások növelése önmagában még nem vezet automatikusan az oktatási színvonal emelkedéséhez. Összefoglalva megállapítható, hogy egy térség oktatási rendszerének eredményessége, sikeressége nem csak a befektetett anyagi javak nagyságán, hanem a felhasználás hatékonyságán is múlik. Jelen gazdasági helyzetben nincs reális lehetőség arra, hogy a fenntartók jelentősen növeljék a közoktatással kapcsolatos kiadásaikat, ezért a források hatékonyabb felhasználásában kell középtávon gondolkodni. Az OECD országoknak szinte mindegyikéről elmondható, hogy a közoktatási ráfordítások jelentős mértékben nőttek, sorra vezettek be a közoktatás eredményességét növelni szándékozó reformot, és az esetek jelentős részében az iskolarendszer teljesítménye mégsem
51
javult az elmúlt évtizedek során. A széles körben alkalmazott reformstratégiák (pl. az iskolák függetlenségének növelése, az osztálylétszámok csökkentése) közül csak kevés váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.6” A sikeres oktatási rendszerek, Montecuccoli háborúra vonatkozó híres mondására asszociálva három eszközt alkalmaznak: a szakmai fejlődés, a szakmai fejlődés és a szakmai fejlődés... Mindent, az erőforrásokat, a szervezetet és az embereket is a szakmai fejlődéshez igazítottak.
6.1. A kistérség oktatási rendszerét befolyásoló hazai környezet A magyar közoktatást befolyásoló legfontosabb hatások 2002 és 2006 között7:
Az ország EU tagország lett.
Új oktatási paradigma: az egész életen át tartó tanulás.
Jelentős közösségi források jelentek meg, míg a hazai források beszűkültek.
PISA
mérések
eredményei
ismeretében
átértékelődött
a
hazai
oktatás
eredményességének a megítélése.
Folyamatos oktatási reform, amelynek legfontosabb elemei: integrált oktatás bevezetése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése, IKT általános használata, országos kompetencia mérések, új érettségi bevezetése.
A negatív demográfiai hatásokat már egyéb intézkedések (pl. a tankötelezettség kitolása) nem tudják ellensúlyozni.
Kistérségi együttműködések megjelenése.
Az oktatás munkaerő igényének (tankötelezettség növekedése, a képzési idő kitolása [pl. nyelvi előkészítő osztályokban a 0. évfolyam bevezetésével]) és a munkaerő árának (a bér és közterhei a közoktatási kiadásokon belül átlépi a 80%-os arányt az országos átlagot tekintve) ugrásszerű növekedése.
Hatékonyság és a fenntarthatóság kérdéseinek megnövekedett szerepe.
Az egyenlő esélyű hozzáférés prioritása.
Minőségfejlesztési rendszerek általánossá váltak.
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése, amely az 5. és 6. évfolyamon a pedagógiai módszertan és a tanulásszervezés átalakítását kívánja meg.
A jövőbe tekintve nézzük meg, hogy milyen a versenyképes tudás:
6 7
McKinsey tanulmány Jelentés a magyar közoktatásról 2006
52
„Az elmúlt évtizedekben sok vita zajlott a körül, hogy milyen legyen az a versenyképes tudás, amelyet a diákoknak el kell sajátítaniuk a közoktatásban. Mára úgy tűnik, konszenzus kezd kialakulni ebben a kérdésben. Elfogadottá vált az a nézet, hogy a közoktatás akkor készíti fel megfelelően a diákokat a kor kihívásaira (élethosszig tartó tanulás, folyamatos informatikai, technikai és technológiai fejlődés stb.), ha nem annyira az ismeretek, mint inkább az általános kompetenciák elsajátítására helyezi a hangsúlyt. Ilyen alapkompetencia a jó szövegértési képesség, amely minden tanulási folyamat alapja, de ilyen az érvelő, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, az ismeretalkalmazás képessége, amely a valóságos problémák és az elméleti ismeretek konvertálhatóságáért felelős, a természettudományi megismerés és a természettudományi vizsgálatok véghezvitelének képessége stb.”8
8
PISA 2006 összefoglaló jelentés
53
7. A helyzetelemzés összefoglalása
7.1. Megállapítások •
A kistérség népessége évek óta folyamatosan öregszik és a fiatal korosztály népességen belüli aránya erőteljesen csökken.
•
Az iskolák bizonyíthatóan nem fejtenek ki az adott településre nézve lakosságmegtartó hatást.
•
Az intézményfenntartó társulások létrehozása nem egy tervezett stratégiai tervezés keretében történt, hanem azokat elsősorban anyagi megfontolások motiválták.
•
A helyi önkormányzatok számára az intézményfenntartás egyre növekvő pénzügyi terhet jelent.
•
Az intézményfenntartó társulások között erős versengés van a kevés és csökkenő számú tanulóért, az intézményfenntartó társulások között az oktatás színvonalának emelését szolgáló tudatos és tervezett szakmai együttműködés gyenge.
•
A kistérség általános iskoláinak és osztályainak átlagos tanulólétszáma alacsony (1520 fő) és a tantestületeinek mérete kicsi, átlagosan 10-15 fő.
•
A kisiskolákban a diák-tanár arány alacsony, kevesebb, mint 10 tanuló jut 1 pedagógusra.
•
Az általános iskolák oktatási színvonala nem haladja meg az országos átlagot és gyenge a hátránykompenzáló képessége.
•
Hiányoznak a pedagógiai munka teljesítményét mérő eszközök.
•
Az iskolák erősen integrálódnak a helyi közösségekbe.
•
A közoktatási intézmények és a gyermekvédelmi feladatot ellátó szolgáltatók között megfelelő a kapcsolat, de a hatékony preventív tevékenység hiányzik.
7.2. Következtetések •
A kistérség folyamatosan csökkenő gyermeklétszáma komoly kihívások elé állítja az intézményfenntartó társulásokat, amelyek egymást elsősorban versenytársnak tekintik a tanulókért folytatott „küzdelemben”. Ennek fontos következménye, hogy az iskolák között nem jönnek létre az együttműködés hálózatai, az intenzív szakmai kapcsolatok
54
kistérséget átfogó rendszere, amely jelentős erőforrásokat lenne képes felszabadítani és mozgósítani a kistérségi oktatásfejlesztés érdekében. •
A települések intézményfenntartó társulásba történő egyesülése fontos és pozitív lépés volt. Ugyanakkor a kistérség általános iskoláinak mérete, a tanulólétszámot és a tanári kar nagyságát tekintve továbbra is akadályát képezi a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének, az intézményen belüli szakmai élet erősítésének, röviden az eredményesebb pedagógiai munkának és a szociokulturális hátrányok sikeres kompenzációjának. A kisiskolák osztálylétszámai nem érik el azt a kritikus tömeget, amely elsősorban a magasabb évfolyamokon hatékonyan szolgálja az eredményes tanulást és a kortársak közti pozitív egymásra hatást.
•
A kistérség jelenlegi oktatási struktúrájában további megtakarítások nem érhetőek el, újabb források nem vonhatóak be, a megszorítások már eddig is az oktatási színvonal csökkenéséhez vezettek és a normatíva igénylésekben rejlő lehetőségeket szinte teljesen kimerítették a fenntartók. A kistérségi oktatási rendszer hosszú távú fenntartásához és folyamatos fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a jelenlegi struktúra nem képes előteremteni, a minőség javítását célzó források megszerzésére nem képes gyorsan és határozottan reagálni.
•
Az iskolák, illetve a társulások közti rivalizálás és a gyerekekért folyó versengés önmagában nem hat negatívan az iskolai szolgáltatások minőségére, amennyiben a tanulókért az iskolák a magasabb színvonalú ellátásokon keresztül versengenek.
•
A magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb hátránya, annak elégtelen hátránykompenzáló képessége. A kisiskolák településeiről a jobb oktatási színvonal reményében a magasabb társadalmi státuszú szülők egy része a városi általános iskolába vagy a 6-8 évfolyamos gimnáziumba igyekszik gyermekét beíratni, ami a szegregálódást erősíti és a társadalmi mobilitást gyengíti. A folyamatok felerősítik a kistérség iskolái (községi iskola-városi iskola) közti minőségi különbségeket, amely mögött nagyrészt a különböző státuszú szülők iskolával szemben megfogalmazott eltérő elvárásai állnak.
55
8. Modellek a kistérség oktatási helyzetére Az alább vázolt modellek a kistérség közoktatásának a helyzetelemzésben feltárt problémáira a jelenleg adott külső környezetben keresik megoldási lehetőségeket. Ezek a modellek a közoktatási stratégia elfogadását követően elinduló döntés-előkészítési folyamat számára kívánnak lehetséges fejlesztési irányokat meghatározni, de a ténylegesen megvalósuló közoktatási feladatellátás ettől eltérhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztési stratégia az adott külső környezet figyelembe vételével készült, amely az utóbbi időben az önkormányzatok számára kedvezőtlen irányba változott, amely nem kis részben hozzájárult a jelenleg kialakult helyzethez. A külső közoktatási környezetben esetlegesen bekövetkező további változások miatt a közoktatás fejlesztését folyamatosan a külső környezethez kell igazítani.
8.1 Értékek A dokumentumelemzés, SWOT analízis, személyes- és fókuszinterjú alapján képet kaptunk arról, hogy az érintettek a kistérségi oktatási rendszer mely elemeit tartják fontosnak, megőrzésre és fejlesztésre érdemesnek. Ezek mögött értékek, prioritások húzódnak meg, amelyek olyan szilárd alapot képeznek, amelyekre a stratégiai fejlesztést építeni kell. Ezeket az értékeket nem rangsoroltuk, hanem az alábbi struktúra mentén csoportosítottuk: •
Az oktatás tartalma -
Minden gyerek magas színvonalú oktatásban részesüljön, és senki ne maradjon
le, attól függetlenül, hogy mely településen él és hogy hátrányos helyzetű társadalmi csoportba tartozik-e vagy sem. A hátrányos helyzetűek, a sajátos nevelési igényűek felzárkóztatása, hátrányaik kompenzálása fontos értéket képvisel a kistérség iskoláiban. -
A tehetséggondozás szolgálja a kiemelkedő képességű tanulók további
fejlesztését, a gyerekek tanulmányi versenyeken való megmérettetése ennek fontos eleme. -
A készség- és képességfejlesztés (fizikai, művészeti stb.) minden gyerek
számára nyitott lehetőség legyen. Ezt szolgálja az iskolán kívüli tevékenységek kínálata és az, hogy ezeket a gyerekeknek ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítsák. •
Pénzügyi fenntarthatóság
56
-
A fenntartói oldal egyik legfőbb szempontja a költség-hatékony oktatás
megteremtése. •
Épített környezet -
Fontos értéket képvisel, hogy a tanulók a tudást korszerű oktatási eszközökkel
sajátítsák el és a magas színvonalú infrastrukturális háttér biztosított legyen számukra. •
Biztonság -
Központi értéke a kistérségi iskoláknak, hogy az iskola barátságos és a
gyerekeknek biztonságot nyújtó légkört teremtsen, a tanuló jól érezze ott magát. •
Humánerőforrás -
A felkészült és kompetens pedagógus központi érték. Ezt szolgálják azok a
képzések, amelyeken lehetőségeikhez mérten részt vesznek, és az ott szerzett tapasztalataikat kollégáikkal megosztják. -
Jó hangulatú és együttműködő tantestület a kellemes munkahelyi légkört és a
magas színvonalú pedagógiai munkát biztosítja. •
Közösségi kapcsolat -
Az aktív közösségi élet, az erős helyi identitás központi érték. Az iskola a
település életében közösségteremtő erővel bír, támogatja a helyi identitást, teret nyújt a személyközi kapcsolatoknak, alkalmat ad a helyiek rendszeres találkozásaira. -
A közösségfejlesztés jobbító szándékával az iskolák a települések szellemi
központjaként tekintenek magukra, amelyek segítik az ott élőket, információhoz és tudáshoz juttatva őket.
8.2. Előrejelzés 2013 Mielőtt ismertetjük a megállapítások és a következtetések alapján megfogalmazott középtávú fejlesztési javaslatainkat, indokoltnak tartjuk röviden bemutatni előtejezésünket is. Az előrejelzés a kistérség oktatási rendszerének 2013-ra prognosztizált helyzetét mutatja be, azt a helyzetet, amely összehangolt és határozott fejlesztési szándékok és tevékenységek nélkül várhatóan bekövetkezik. Előrejelzésünket a fent ismertetett értékekre reagálva tesszük meg A kistérség intézményfenntartóinak társulásokba történő egyesülése az oktatásszervezés szempontjából fontos és pozitív lépés volt, még akkor is, ha ez a folyamat nem teljesen tervezetten és összehangoltan valósult meg. Azonban ezek a társulások most eljutottak ahhoz a ponthoz, amikor újabb anyagi forrásokat már nem tudnak bevonni, míg a fenntartással járó
57
költségek a gazdasági és demográfiai helyzet következtében egyre nagyobb terheket rónak rájuk. A társulások válaszúthoz érkeztek: vagy továbbra is csupán a külső eseményekre reagálnak, erőfeszítéseiket arra koncentrálva, hogy a csekély forrásokat megszerezzék és a csökkenő gyermek populációból minél többeket csábítsanak magukhoz, vagy erőforrásaikat új struktúrába szervezve fenntartható modellt alakítanak ki kistérségi szinten. Előrejelzésünk megállapításai: A spontán centralizáció a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva folytatódik. Míg a 2005-ben elfogadott kistérségi közoktatás-fejlesztési terv a 10 intézményfenntartó társulás mellett még 5 önkormányzati fenntartású általános iskolát említ, mára ezek iskolák vagy egy-egy intézményfenntartó társulásban működnek tovább, vagy pedig megszűntek. Az eddigi centralizáció gazdasági kényszer hatására ment végbe, amely számottevően nem enyhítette az önkormányzatok finanszírozási gondjait. Ez a kedvezőtlen folyamat és a gazdasági kényszer által generált centralizáció folytatódik az elkövetkező években is. Az intézmények finanszírozási nehézségei továbbra is súlyos problémaként nehezednek mind a gesztortelepülésekre, mind a társult településekre. A gesztortelepülések körében már megindult egyfajta közeledési folyamat a társulások összeolvasztása érdekében, azonban az ezzel kapcsolatos elvárások is pusztán anyagi természetűek és a kedvezőbb finanszírozási helyzet elérését célozzák meg. Mivel a nagyobb társulások további kiegészítő forrásokhoz csak kis mértékben juthatnak hozzá, így ezek létrehozása csak átmenetileg könnyít a fenntartók helyzetén. A társult települések esetén várhatóan más irányú mozgás indul el a kötelező közoktatási feladatellátás biztosítása érdekében. A társulás költségeihez a tanulói létszámmal arányos hozzájárulás egyre növekvő terhet jelent a számukra is. A finanszírozási probléma arra sarkalja a társult településeket, hogy „szétnézzenek”, más társulás keretében a feladatellátás kedvezőbb feltételek mellett nem biztosítható-e. Egy másik társulás szívesen fogad minden egyes tanulót, hiszen kapacitásfelesleg van az intézményeiben. Ez pedig, azt a fentebb leírt jelenséget generálja, hogy a társult település tanulói a megkötött új társulási megállapodás
58
ellenére a korábbi intézménybe járnak, de a település az ellátásuk utáni hozzájárulást nem fizeti, mert a hozzájárulási kötelezettségének elvileg egy másik társulásban tesz eleget. A régi társulás nem teheti meg, hogy a körzeten kívülivé váló gyermekek ellátását nem vállalja, hiszen amúgy is kapacitás feleslege van, amit még tovább növelne ezen tanulók elutasítása.
Az oktatási színvonal nem javul. Az oktatási színvonal javításához a tantestületek innovatív képességének a növelésére, az innováció megvalósításához szükséges humánerőforrás biztosítására van szükség. Erre források
nem
állnak
rendelkezésre,
amely
negatívan
befolyásolja
a
tanárok
kompetenciafejlődését, szakmai előmenetelét. A gazdasági kényszer hatására az intézmények a
szükséges
minimális
szolgáltatásokat
nyújtják,
a
minimálisan
szükséges
pedagóguslétszámot finanszírozzák (ami már jelen helyzetben is sok helyen aktuális probléma). Az iskolák közti különbségek felerősödnek, nő a szegregáció és ez negatívan befolyásolja a települések helyzetét. A külső, kizárólag gazdasági kényszer által vezérelt fejlődési pálya következménye, hogy a kisiskolákban a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a települési arányokhoz képest jelentősen megnő, amely esélyegyenlőségi szempontokat is felvet. Ez azért következhet be, mert a magasabb társadalmi státuszú szülőket ösztönzést éreznek arra, hogy gyermekeiknek az általuk jobbnak vélt intézményekben biztosítsák az oktatást. A szociológiai kutatások ezen a területen azt jelzik, hogy ez a folyamat a rendkívüli mértékben felgyorsul és gyakorlatilag visszafordíthatatlanná válik akkor, amikor a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya egy intézményben eléri az 50%-ot. A kistérségben a legtöbb társulás küzd ezzel a problémával (esetleg csak egy-egy tagintézmény tekintetében), hiszen szinte minden társulásban van olyan intézmény, amelyben a hátrányos helyzetűek aránya meghaladja a 40%-t, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya a 15%-t. Ez néhány éven belül a települési arányok megváltozását is maga után vonhatja, amennyiben a település nem képes csökkenteni a hátrányos helyzetű családok arányát és helyben tartani a magasabb státuszú családokat.
59
Az iskolák közti együttműködés jelentősen meggyengül Az éles rivalizáció hatására meggyengül az iskolák közti együttműködés – egyébként most is gyenge szintje – rontva az oktatás színvonalát és az iskolák közti szakmai információáramlást. A szülők kiszolgáltatottsága erősödik, romlik a szülő-iskola kapcsolat. Mivel a centralizáció nem egy tervezett folyamatba ágyazva zajlik, a szülők bizonytalannak látják gyerekeik oktatásának jövőjét, aminek következtében megnő a feszültség a szülők és az iskola, illetve az iskolafenntartó között. Ez a megromlott viszony kétirányú, hiszen ezáltal az iskolák már nem képesek olyan mértékben megfelelni a közösségteremtő és közösségfejlesztő szerepüknek, mint amennyire azt egyébként értékesnek tekintik. Erősödik a feszültség az iskolavezetés és a fenntartó önkormányzatok között. Tekintettel arra, hogy az iskolák sem látják előre a saját jövőjüket, a fejlesztési-átalakítási irányokat ez a számukra állandósuló bizonytalanság feszültséget gerjeszt az intézmény és fenntartója között. A forrásbevonó képessége a kistérség oktatási rendszerének nem javul. A helyzetelemzésben a források allokálásával kapcsolatban vázolt folyamat (gyenge forráslehívó képesség) megfordítása a közeljövőben megjelenő jelentős fejlesztése források és a normatív támogatások pályázati támogatásokká való átalakítása miatt elemi érdeke lenne a kistérségnek, amely a jelenlegi struktúrában nem valósítható meg. A fejlesztések elmaradása, illetve az inkább nagyobb valószínűséggel várható egyenetlen eloszlása tovább növeli az iskolák közti különbségeket, felerősítve a fentebb vázolt folyamatokat.
60
8.3. Modellek 2013 Ebben az alfejezetben azt a két fejlesztési modellt mutatjuk be, amelyeket a mennyiségi és minőségi adatgyűjtésből származó megállapítások és az azokból leszűrt következtetések alapján indokoltnak tartunk a balassagyarmati kistérség oktatási helyzetének fejlesztésére vonatkozóan. A javasolt modellek megvalósításának módjai eltérnek, de a céljaik azonosak: fenntartható kistérségi oktatási rendszer kialakítása. A fenntartható kistérségi iskolarendszert szolgáló két modell: a.) kistérségi iskolacentrumok b.) kistérségi fenntartói modell A mindkét modellben vannak olyan területek, amely fejlesztése mindenképpen szükséges. Először ezeket tekintjük át, majd áttekintjük az egyes modellek jellemzőit: Fejlesztési terület: Nevelési-oktatási színvonal az intézményekben Cél: a kistérség minden tanköteles korú gyereke igényeinek megfelelő magas színvonalú és a kor követelményeinek megfelelő oktatásban részesüljön a kistréség mindegyik intézményében. A cél elérésének elemei: o Egy olyan kistérségi információs adatbázis kiépítése, amely minden nevelésbenoktatásban érintett szereplő (fenntartó, pedagógus, gyerek, szülő) számára nyílt hozzáférést biztosít az oktatás színvonalával kapcsolatos adatokhoz, amelyekről konszenzus jön létre (ilyenek lehetnek például a kompetenciamérések eredményei, a továbbtanulási adatok, az évfolyamismétlők és a magántanulók száma, a tanórán és iskolán kívüli programok kínálata stb.). Az adatbázist a többcélú társulás építi ki és tartja karban. o A fenti adatbázis releváns információkat tartalmaz a kistérség pedagógusainak meglévő és hiányzó kompetenciáiról, aminek ismeretében az iskolák a képzési terveikbe kompetenciafejlesztéseket szolgáló képzéseket illesztenek be. o A tanulók alapkompetenciáinak megerősítése, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, ahol az eredményes tehetséggondozás/felzárkóztatás igényli, speciális/egyedi tanterv szerinti oktatás megszervezése (pl. fejlesztő iskolai
61
osztály, idegen tannyelvű képzés, stb.). Ezen oktatási formák megszervezésekor az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést biztosítani kell. o Kompetenciafejlesztést szolgáló szakmai műhelyek és fórumok kistérségen belüli létrehozása annak biztosítására, hogy a pedagógusok megosztva egymással szakmai tapasztalataikat öntevékeny módon bővítsék szakmai eszköztárukat. Meghívott szakértők és képzők konferenciák és tréningek keretében biztosítják a pedagógusok számára a folyamatos szakmai megújulást. o A pedagógusok magas színvonalú szakmai munkájának egyik legfontosabb támaszául szolgál az objektív kritériumrendszerre épülő mérés-értékelési rendszer kialakítása és alkalmazása. Ennek összekapcsolása egy jutalmazási rendszerrel hatékonyan ösztönözhet a magasabb színvonalú munkavégzésre. o Azonos
szolgáltatási
színvonal
kialakítása
a
kistérség
intézményeiben
(megjegyzés: a szolgáltatási színvonal azonossága nem a szolgáltatások azonosságát jelenti, hanem azt, hogy pl. olyan ne fordulhasson elő, hogy egyik iskolában vannak szakkörök, egy másikban nincsenek.) o Szülői
és
tanulói
elégedettségmérések
minden
intézményre
vonatkozó
standardizálása, kiterjesztése és alkalmazása, ami által mérhetővé válik az intézmények egymáshoz viszonyított szakmai színvonala. Esélyegyenlőség Cél: A gyerekek egyenlő oktatási esélyeinek biztosítása: minden gyerek a képességeinek megfelelő és a különböző kompetenciát erősítő oktatásban, felzárkóztatásban, illetve tehetséggondozásban részesüljön. A cél elérésének elemei: o A készségtárgyaknak az azokat oktató pedagógusok továbbképzésén és az eszközellátottság bővítésén keresztül fokozott szerepet kell kapniuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, erősítve számukra azokat a készségeket, amelyek kitörési pontot jelentenek a szűk iskolai közegből és motiválatlanságból. o A nevelési-oktatási intézmények bővítsék a tanórán és iskolán kívüli programjaik körét (szakkörök, nyári táborok, erdei iskola stb.) amellyel párhuzamosan figyelemfelkeltő kampányt kezdenek annak érdekében, hogy a korábban
62
távolmaradt hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken. o Az intézmények az eseti együttműködéseken túl negyedévente megtartott kistérségi szintű tematikus találkozókon dolgozzanak ki megoldási javaslatokat és stratégiákat a helyi civil szervezetekkel és a cigány kisebbséget képviselő csoportokkal, hogy miként segíthetik elő az esélyegyenlőség megvalósulását. o A nevelési-oktatási intézmények és a non profit szervezetek által szervezett szabadidős programok összehangolása, e két szereplő együttműködésének erősítése,
amelyek
közvetve
segíthetik
a
gyerekek
eredményes
iskolai
beilleszkedést és pályafutást. o A DIFER és a DIFER fejlesztő-rendszer bevezetése és alkalmazása a kistérség minden óvodájában és az Integrált Pedagógia Rendszer bevezetése az általános iskolákban. o A diszkriminációt csökkentő érzékenyítő tréningek szervezése az oktatásban érintett szereplők (pedagógusok, szülők, gyerekek stb.) bevonásával, egymás szempontjainak, értékeinek megismerése és a párbeszéd ösztönzése céljából. o Tehetséggondozást
és
az
eredményes
iskolai
pályafutást
szolgáló
ösztöndíjrendszerek (Arany János és Útravaló program) bevezetése a kistérség iskoláiban. o Kistérségi szintű ösztöndíjrendszer kialakítása a tehetséges tanulók támogatásának céljából. Kisebbségi oktatás Cél: a kistérségben a népességen belül egyre nagyobb arányt képviselő roma kisebbség, a kistérségben élő egyéb kisebbségek és a velük együtt élő többségi tanulók számára elérhetővé tenni a kisebbségi oktatást a kisebbségi identitás megerősítése, az elfogadó társadalmi attitűd megerősítése, a kisebbségi kultúra értékeinek megőrzése és a társadalmi beilleszkedés segítése érdekében. A cél elérésének elemei: o A kisebbségi oktatás kistérségi módszertani munkacsoportjának létrehozása egységes kistérségi módszertan kialakítása érdekében. 63
o A kisebbségi oktatás kiterjesztése a kistérség minden oktatási intézményre (azokban az intézményekben, ahol jelenleg nem, vagy csak kis arányban nevelnek roma vagy más kisebbséghez tartozó tanulókat, ott a kisebbségi kultúra, a kisebbségi népszokások, stb. megismerése kerülne a középpontba). o Az intézményekben a kisebbségi és többségi tanulók növekvő arányú bevonása a kisebbségi oktatásba. Infrastrukturális és humán kapacitás Cél: a kistérségben élő óvodás és iskolás gyerekek korszerű körülmények között tanuljanak, és jussanak olyan kompetenciák birtokába, amelyek használatával sikeresen illeszkedhetnek be a társadalomba, és sajátíthatják el az életen át tartó tanuláshoz szükséges attitűdöt. A megfelelő színvonalú környezet és tárgyi ellátottság hatékonyan szolgálja a fenti cél megvalósulását. A kistérség nevelési-oktatási intézményei elöregedtek és felújításra szorulnak, számos helyen hiányoznak a tornaszobák vagy tornatermek, a különböző szaktantermek és a számítástechnikai eszközökkel való ellátottság is változó. A cél elérésének elemei: o Az eredményes forrásbevonás elengedhetetlen eszköze az, hogy az iskolák naprakész
információkkal
rendelkezzenek
a
forrásbevonási,
pályázati
lehetőségekről és megfelelő kompetenciákkal bírjanak azok „megszerzéséhez” és azokat kistérségi szinten összehangolják Rendszeres találkozókra van szükség az intézmények és fenntartók között, amelyek során áttekintik az aktuális pályázatokat és döntenek részvételi szándékukról, illetve az együttműködési formákról. o A kistérség többcélú társulás alkalmazzon olyan szakembert, aki folyamatosan tájékozódik az aktuális pályázatokról és előszűri azokat, majd rendszeres időközönként informálja az érintett intézményeket, fenntartókat ezekről a lehetőségekről. o Kistérségi pályázati rendszer kidolgozása, amely lehetőséget ad arra, hogy a kistérségi fenntartásból eredő többletforrásokra a nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális és eszközfejlesztési célból támogatást igényeljenek. 64
o Az épületfelújítások során előnyt élveznek az energiatakarékos, környezetbarát megoldások kombinálva az újrahasznosítható energia alkalmazásával. Emellett fokozott prioritást kell élveznie az akadálymentesítésnek is. o Az
összevonásból
eredő
megüresedő
épületek
komplex
felnőttképzési,
közművelődési és szabadidős központként szolgálnak. Szakmai és egyéb együttműködések kialakítása Cél: a nevelési-oktatási intézmények közötti, az intézmények és a szülők, illetve civil szervezetekkel való együttműködés erősítése, amely hatékonyan szolgálja az oktatás eredményességét. A cél elérésének elemei: o Az intézmények közötti együttműködés egyik legfontosabb eleme az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósulása, amely hatékonyan szolgálja a sikeres iskolakezdést és megalapozza a későbbi iskolai pályafutást. Ennek érdekében a tanárok még az utolsó óvodai év alatt kapjanak tájékoztatást vagy szerezzenek tapasztalatokat az iskolába beiratkozó gyerekek képességeiről és esetleges sajátos nevelési igényükről, majd az iskolakezdést követően az óvoda is rendszeresen kapjon visszajelzést a tanulók beilleszkedéséről és teljesítményéről. o Szakmai műhelyek (tanügyigazgatási, mérés-értékelés, innovációs, integrációs, partnerség-építő, óvoda-iskola átmenet, pályázati stb.) létrehozása a kistérség pedagógusainak részvételével az aktuális problémák megvitatására, megoldási javaslatok kidolgozására. o A kistérség oktatási intézményei minőségfejlesztési rendszereiket hangolják össze, ezen belül valósítsák meg az egységes tanuló, pedagógus és intézmény értékelést. o Az intézmények az eseti együttműködéseken túl negyedévente megtartott kistérségi szintű tematikus találkozókon dolgozzák ki az együttműködés kereteit és konkrét feladatait. o Az intézmények elégedettségmérés-vizsgálatokkal térképezzék föl, hogy a szülőknek milyen elvárásaik vannak az iskolával szemben, továbbá biztosítsanak lehetőséget arra, hogy javaslataikkal, ötleteikkel hozzájárulhassanak az oktatás hatékonyabbá tételéhez. 65
o A pedagógiai szakellátás javítása annak érdekében, hogy minden gyermek az állapotának megfelelő ellátáshoz, a szükséges ideig hozzájusson. Ennek érdekében az ellátást úgy kell szervezni, hogy a gyermekek számára ez minél kevesebb utazással járjon és az ellátás a lehető legkorábbi életkorban elkezdődjön. o A pedagógiai szakellátás költséghatékonysága érdekében javasolt egy olyan rendszer kidolgozása, melyben a szakemberek (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus stb.) meghatározott napi- vagy hetirend szerint utaznak a nevelési-oktatási intézményekbe. Ezzel elkerülhető lenne az a jelenleg is általános helyzet, hogy a gyerekeket tanórákról kell kiemelni ezekre a foglalkozásokra, vagy hogy a szülők nem viszi el a gyermeket a szakszolgálat székhelyére. A kistérségi fenntartással biztosítható, hogy a folyamatosan változó helyi szükségleteket egy központból irányítva összehangoltan és magas színvonalon lehessen ellátni.
8.3.1. Kistérségi iskolacentrum •
Tartalma: A kistérségi iskolacentrum a humán- pénzügyi- és infrastrukturális erőforrások koncentrálására épülő iskolamodellt kínálja, amely első lépésben 6 (párhuzamos osztályok 5. osztálytól) majd 4 (párhuzamos osztályok 1-8 osztályig) iskolacentrum keretében biztosítja a gazdaságos intézmény-fenntartást és a jelenleginél is eredményesebb pedagógiai munkát. (Települési szinten biztosítható az ellátás minden esetben, ahol az 1-4. osztályos gyermekek száma eléri a 15 főt összesen. Ezeken a településeken az 1-4. osztályok megtartása indokolt.)
•
Indoka: Az iskolacentrumok biztosítják az erőforrások optimális koncentrációját. o Az iskola mérete az adott gazdasági és demográfiai körülmények között hatékonyan szolgálja a fenntarthatóságot, a gazdaságos működést és a folyamatos szakmai fejlődést. o A tantestület mérete megfelelő keretet nyújt a fejlődést inspiráló szakmai környezet kialakítására. 30-35 fős tantestület már alkalmas arra, hogy a szakos tárgyakat egyszerre több tanár is el tudja látni, hogy a helyettesítésről és a képzéseken való részvételről gondoskodni lehessen, hogy a szakemberek között intenzív párbeszéd és szakmai együttműködés alakuljon ki, illetve ahol a pedagógusok értékelése is sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint egy 10-15 fős testületben.
66
o A megfelelő méretű tantestület a feladatok ésszerű megosztásával, a rendelkezésre álló kompetenciák figyelembevételével dinamikusabban képes a környezet változásaira reagálni és újabb fejlesztési források bevonásáról gondoskodni, pályázatokon részt venni. o Egy két évfolyamos általános iskola a szükséges pedagógiai kompetenciák birtokában nagyobb sikereket képes elérni a tanulók hátránykompenzációjában és tehetséggondozásában, mint azok a kis létszámú iskolák, ahonnan a magasabb státuszú szülők gyermekeiket rendszeresen elviszik, ezzel erősítve az ottmaradtak szegregálódását és csökkentve esélyüket a társadalmi beilleszkedésre. •
Menedzsment: Az intézmények irányítását egy központi menedzsment végzi, amely azokat a funkciókat látja el, amelyek az intézmények működését szakmailag segítik (képzések szervezése, utazó pedagógus rendszer szervezése, beiskolázás), illetve amelyek gazdaságilag előnyösek (közös beszerzések, pályázatok, munkáltatói jogok, adminisztráció egy része). A nagymértékű szakmai függetlenség nem jelenti az együttműködés hiányát. Az együttműködés tipikus területei lehetnek az integrált nevelés, minőségfejlesztési feladatok, a tehetséggondozás, stb.
8.3.2. Kistérségi fenntartó modell •
Tartalma: A kistérségi fenntartói modell keretében a kistérség nevelési-oktatási intézményei változatlan struktúrában kerülnek a kistérség fenntartása alá.
•
Indoka: A kistérségi fenntartói modell az egységes fenntartói struktúrán keresztül biztosítja egyrészt az intézményrendszer folyamatosan változó szükségleteihez igazodni képes működtetői hozzáállást, másrészt jelentős többlet-forrásokat is eredményez, amelyek az oktatásfejlesztés szolgálatába állíthatóak.
•
Menedzsment: A kistérségi fenntartói modellben hasonló menedzsment felállítása célszerű, mint az előző modellben
67
8.3.3. Mérföldkövek A mérföldkövek a fejlesztés megvalósítását szolgáló egyes állomásokat mutatják be évenkénti bontásban. Év 2013
2012
2011
2010
2009
Kistérségi iskolacentrum 4 iskolacentrum működik a kistérségben. A komplex felnőttképzési, kulturális és művelődési központok megkezdik a működésüket. Kiépül az iskolabusz-hálózat Feláll a 2 megszűnő iskolacentrumból kialakításra kerülő felnőttképzési, kulturális, művelődési központ szakmai stábja a szükséges kompetenciák birtokában. Kiválasztásra kerül a 4 iskolacentrum Döntés születik a 2 megszűnő iskolacentrum hasznosítására vonatkozóan (Javaslatunk: komplex felnőttképzési, kulturális, művelődési központ kialakítása.) Folytatódnak az oktatásfejlesztési feladatok 6 iskolacentrum működik a kistérségben Megindulnak a konkrét oktatásfejlesztések a kijelölt területeken Kompromisszumos döntés születik arról, hogy mely településeken alakul meg a 6 iskolacentrum. Döntés születik az iskolacentrumok létrehozásából felszabaduló többlet-források oktatásfejlesztésre szánt területeiről. Az óvónők és tanárok munkáját segítő szakmai műhelyek (tanügyigazgatási, mérésértékelés, innovációs, integrációs, partnerség-építő, óvoda-iskola átmenet, pályázati
68
Kistérségi fenntartói modell
A kistérség nevelési-oktatási intézményei kistérségi fenntartásba kerülnek Megindulnak a konkrét oktatásfejlesztések a kijelölt területeken. Az óvónők és tanárok munkáját segítő szakmai műhelyek (tanügyigazgatási, mérés-értékelés, innovációs, integrációs, partnerségépítő, óvoda-iskola átmenet, pályázati stb) alakulnak. Helyi képzések zajlanak együttnevelés témakörben a pedagógiai kompetenciák erősítése
2008
stb) alakulnak és működnek. Helyi képzések zajlanak együttnevelés témakörben a pedagógiai kompetenciák fejlesztése érdekében. A szakszolgálatok egy része (gyógypedagógia és logopédiai ellátás) a többcélú kistérségi társulás fenntartása alá kerül. A kistérségi munkaszervezet naprakész adatbázist hoz létre és működtet az óvodásokról és tanulókról.
érdekében. A kistérségi munkaszervezet naprakész adatbázist hoz létre és működtet a kistérségben tanuló óvodásokról és tanulókról.
Megkezdi működését a társulási tanácstól mandátumot kapott fejlesztési csoport az átalakítás részletes megtervezése és végrehajtásának koordinálása céljából. Kialakításra kerül az iskolacentrumok kiválasztásához szükséges szakmai szempontsor. Vitasorozat indul az érintettek (lakosok, pedagógusok, szakszervezet stb.) bevonásával a fő fejlesztési irányok ismertetése és a javaslataik felhasználása céljából.
A kistérségi többcélú társulás tanügyigazgatási referenst alkalmaz a fenntartóváltás részletes megtervezéséhez és végrehajtásának koordinálásához. Kijelölésre kerülnek azok az oktatásfejlesztési célok, amelyek megvalósítását a fenntartóváltásból eredő többletforrások garantálják Vitasorozat indul az érintettek (lakosok, pedagógusok, szakszervezet stb.) bevonásával a fő fejlesztési irányok ismertetése és a javaslataik felhasználása céljából.
8.3.4. Intézkedési terv Iskolacentrum modellje (a döntés-előkészítő folyamat eredményeitől függően) Tevékenység
Eredmény
Tevékenység időtartama/határideje
A
stratégia
felelős
végrehajtásáért A
és
stratégia
megfelelő részletes
mandátummal
lépéseinek 2008. szeptember-október.
kidolgozása
rendelkező ütemezése megtörténik.
szakmai
munkacsoport
felállítása,
a
kistérség
közoktatási
humán-erőforrás
69
és
fejlesztése. Helyi információs kampányok, Az érintettek megismerik a 2008 fórumok
szervezése,
érintettek
az fejlesztési
október.
-
2009.
folyamat március.
(szülők, tartalmát, és azt többségük
pedagógusok,
szakszervezet elfogadja,
stb.) javaslatainak beépítése.
javaslataikkal
támogatja.
Széleskörű
társadalmi támogatás jön létre
a
kistérségi
iskolarendszer átalakításában. A
pedagógusok
igényfelmérés milyen
körében A
készül,
szakmai
szakmai
hogy megkezdik
műhelyekre erősödik
műhelyek 2008.
szeptember
munkájukat, november a
szakmai
van igény, és megkezdődik kapcsolatrendszer
az
azok felállítása.
és
intézmények
között
fejlődnek
pedagógiai
kompetenciák. A kistérségi munkaszervezet Naprakész kiépíti és frissíti a kistérségre állnak kiterjedő adatbázisát.
információk 2008. október – december.
rendelkezésre
a
kistérségben élő óvodások és
iskolások
hátrányos
számát, helyzetű
státuszát, sajátos nevelési igényt, lakhelyét illetően A
szakmai
munkacsoport A
kiválasztásra
került 2008. december.
kialakítja az iskolacentrumok kritériumok szilárd alapot kiválasztási azokat
szempontjait, az
és adnak a 6 iskolacentrum
érintetteknek kiválasztásához.
bemutatja. A
szakmai
munkacsoport A kistérségi társulás ülésén 2009. január.
kijelöli a 6 iskolacentrumot, határozat miközben megürülő
javaslatot
tesz
születik
a iskolacentrumokról
épületek megürülő
az és
a
épületek
70
-
hasznosítására
hasznosításáról.
Az iskola átszervezések során A társulási tanács elfogadja 2009. február felszabaduló
forrásokból
oktatásfejlesztésre
az a fejlesztési célokat.
fordítandó
célok, prioritások meghatározása. A tapasztalatok megosztása a A
balassagyarmati 2010.
szomszédos kistérségekkel.
régiós
kistérség
szinten
vezető szerepre tehet szert a
kistérségi
oktatásfejlesztés területén Kistérségi fenntartó modellje Tevékenység
Eredmény
Tevékenység időtartama/határideje
A kistérségi munkaszervezet Biztosítva humánerő-fejlesztése
van
a 2008. szeptember-október.
fenntartóváltás
tanügyigazgatásban
és megtervezésének
oktatásirányításban
és
jártas végrehajtásának folyamata.
szakemberrel. Helyi
információs Széleskörű
kampányok, szervezése, (szülők,
fórumok támogatás az
társadalmi 2008 jön
érintettek kistérségi
létre
október.
-
2009.
a március.
iskolarendszer
pedagógusok, átalakításában.
szakszervezet
stb.)
javaslatainak beépítése. A kistérségi munkaszervezet Folyamatosan kiépíti
és
karbantartja
frissített 2008. október – december.
a adatbázis áll rendelkezésre a
kistérség oktatási rendszerére kistérségben élő óvodásokról kiterjedő adatbázisát.
és
iskolásokról,
hatékonyan
szolgálja
átalakítást.
71
ami az
A kistérségi többcélú társulás A meghatározza
azokat
prioritásokat,
prioritásként
a területek
kijelölt 2009. február.
többletforráshoz
amelyek jutnak és fejlődnek.
támogatásban részesülnek a fenntartóváltással
járó
többletforrásokból. A
fenntartóváltás A kistérség fenntartása alatt Stratégiai
lebonyolítása
döntés:
2009.
álló kistérségi iskolarendszer március 31. jön létre, amely hatékonyan Végrehajtás: 2009. augusztus és rugalmasan reagál a helyi 31. szinten felmerülő igényekre és szükségletekre.
A tapasztalatok megosztása a A balassagyarmati kistérség 2010. szomszédos kistérségekkel.
országos
szinten
szerepre
tesz
kistérségi
vezető szert
a
oktatásfejlesztés
területén
8.3.5. Előnyök és hátrányok Előnyök
Iskolacentrum modell A szükséges strukturális átalakítások viszonylag gyorsan lezajlanak. A megürülő iskolaépületek új, testreszabott szerephez jutnak, erősítve ezzel a települések és a kistérség humánerőforrás bázisát. Az iskolacentrumok által megkövetelt innovatív pedagógiai kompetenciák elterjednek a pedagógusok körében, és alkalmazásukkal javulnak a tanulói eredmények. Az iskolacentrumokban a humán- és egyéb erőforrások koncentrálódásából eredően helyben elérhető a magas színvonalú oktatás és a korszerű infrastrukturális háttér. 72
Kistérségi fenntartó modell A fenntartóváltásból eredő pénzügyi nyereség rögtön megjelenik A fenntartóváltásból eredő többletforrások rövid időn belül a meghatározott fejlesztési célokra fordíthatóak, emelve ezzel az oktatás színvonalát.
A kistérségi iskolarendszer egységes elvek mentén történő irányítása és szervezése 1 éven belül megvalósul, ami alkalmassá teszi a fenntartót, hogy rugalmasan
Ez alkalmat nyújt arra is, hogy az iskolán belül felmerülő igényekre a pedagógusok gyorsan és hatékonyan reagáljanak. Az iskolacentrumokban optimális a tanári kar mérete, amely az erőforrások felszabadításával megnöveli az intézmény forrásbevonó képességét is. A többi kistérség számára is modellértékű fejlesztés valósul meg Hátrányok
A gyors átalakítás sok feszültséget rejt magában; mind az iskolának, mind a fenntartónak konfliktusokat kell vállalnia és azokat kezelnie
Az átalakításból származó többlet pénzügyi források évekkel később (2010/11) jelennek meg és fordíthatóak közvetlen iskolafejlesztésre
és gyorsan reagáljon a helyi szinten felmerült igényekre (erőforrások átszervezésével, átcsoportosításával) Mint egységes intézményfenntartónak, a kistérségnek megnő a forrásbevonó képessége, nyertes pályázatokon való részvételi lehetősége. A többi kistérség számára is modellértékű fejlesztés valósul meg Elhúzódhat a szükséges szerkezetátalakítás, ami a későbbiekben ismét az iskolarendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti. További kényszermegszűnések is várhatók a normatív támogatás feltételéül szabott létszámfeltételeknek való meg nem felelés miatt. A fenntartóváltás nem jár feltétlenül együtt a pedagógiai kompetenciák fejlődésével, ami negatívan befolyásolja a tanulói eredményességet
Középiskolai rendszer struktúráját tekintve változatlan formában működik tovább. A tanulók alapkompetenciái (szövegértés, matematika, infokommunikációs eszközök használata, idegen nyelv) fejlődnek, és elsajátítják az életen át tartó tanuláshoz szükséges hozzáállást. Fejlődik az egészségtudatos magatartásuk és erősödik az egészséges életmódot biztosító attitűdjük. A hátrányos helyzetű diákok és a sajátos nevelési igényű tanulók többségi társaikkal történő együttnevelése megvalósul. A bevezetésre került mérés értékelési rendszer segítségével az iskola vezetősége pontos adatok birtokába jut a pedagógusok által végzett munka minőségével kapcsolatban, és ennek megfelelően kialakít egy jutalmazási rendszert, amely alkalmas ösztönzője a magas színvonalú munkának. Pedagógiai szakszolgálat. A döntés-előkészítő folyamat eredményeit figyelembe véve szakszolgálati ellátás egy részének megszervezését, koordinációját a kistérségi többcélú társulás végezheti, aminek következtében az ellátás színvonala javul, a felhasználók könnyebben jutnak a szolgáltatásokhoz. A logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés és a 73
pályaválasztási
tanácsadás
kistérségi
szintű
ellátása
megvalósul,
a
szolgáltatások
igénybevételében nem jelent hátrányt a földrajzi távolság, az utazó szakemberek az igényeket felmérve kellő időben és megfelelő színvonalon gondoskodnak az ellátásra szorulókról. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás a kistérségben továbbra is a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozik. A szakmai szolgáltatásokat a kistérségben továbbra is a megyei pedagógiai intézet látja el.
9. Forrástérkép Az közoktatás fejlesztés források bevonása nélkül nem lehetséges. Ennek érdekében áttekintjük a kistérség lehetőségeit a források bevonására.
9.1. Belső források 8. táblázat - A kistérségben a 2007. évre elfogadott általános iskolái költségvetések:
Általános iskola 2007. Település Balassagyarmat Becske Bercel Cserhátsurány Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Hugyag Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak
Összkiadás Gyermekek eFt száma 530 812 1 398 15 013 26 61 626 139 53 447 98 47 230 132 58 839 145 106 087 304 16 057 24 14 102 25 86 977 141 13 226 19 47 020 113 6 470 9 60 832 112 51 437 128
Egy gyermekre jutó költség eFt 379,7 577,42 443,35 545,37 357,8 405,79 348,97 669,04 564,08 616,86 696,11 416,11 718,89 543,14 401,85
74
Szanda Szügy Összesen
5 120 82 683 1 256 978
13 178 3004
393,85 464,51 418,43
Összesen* Összesen**
1 040 580 1 140 619
3004 3004
348,97 379,7
Összesen*: Érsekvadkert egy tanulóra jutó költségeivel modellezve a kistérség kialakuló rendszerét. Érsekvadkerten 2 párhuzamos osztály működik, bár az osztályok átlagoslétszáma nem éri el a 20 főt. Összesen**: Balassagyarmat egy tanulóra jutó költségeivel modellezve a kistérség kialakuló rendszerét. A Balassagyarmati költségek természetesen tartalmazzák mindazokat a többletszolgáltatásokat (pl. tagozat), amelyek vonzóvá teszik a város iskoláit. A költségvetési adatok némely esetben torzítottak (pl. van olyan intézmény, ahol a vizsgált évben rendkívül sok jubileumi jutalom kifizetésére került sor,), illetve nem tartalmazza, hogy milyen szolgáltatási színvonal mellett jött létre az adott költségvetés, de a jelen elemzés kereteit meghaladja ezen változók figyelembe vétele. Az első esetben mintegy 216 MFt, a második esetben mintegy 116 MFt megtakarítás mutatkozik. A kistérségben az önkormányzati hozzájárulások a költségek mintegy 40%-t teszik ki, a jelzett megtakarítások a teljes költségek mintegy 17%-át, illetve 9%-t teszik ki. A képet árnyalja, hogy a fejlesztés után kialakuló struktúrában a fenti becsléshez képest további megtakarítási lehetőségek, illetve költségnövelő tényezők is vannak. Fontos hangsúlyozni, hogy a további megtakarítások nem a szakmai színvonal rovására történnek, a költségnövelő tényezők pedig a magasabb szakmai színvonal elérése érdekében van szükség. Költségnövelő tényezők:
Az 1-4 osztályok ellátása a 6 iskolai centrum mellett tagiskolákban is történik, amely finanszírozása drágább.
Az 1-4 összevont osztályokban a javasolt évfolyamonkénti csoportbontás egyes tárgyakból (matematika, anyanyelv) többlet munkaerőigényt jelent, ez osztályonként mintegy 0,5 státuszt jelent.
A javasolt rendszerben a tanulók számára a közoktatási törvényben meghatározott teljes
órakeret
biztosított
lenne
(nem
kötelező
órák,
tehetséggondozó
és
hátránykompenzáló órák), amelyet a jelenlegi rendszerben több helyen már nem tudnak biztosítani.
A szakszolgálati ellátásból, a fejlesztésből kimaradó gyermek a fejlesztés utáni rendszerben nem lenne, amely a jelenlegi helyzethez képest többlet szolgáltatási igényt jelent. 75
A bejáró tanulók számának a növekedése az utazási költségek növekedését okozza.
Az iskolacentrumokban az oktatási színvonal javítása érdekében az eddiginél nagyobb szakmai fejlesztéseket kell megvalósítani, az infrastrukturális feltételeket is javítani kell (pl. szaktantermek, tornaterem, stb.). Ezeket a fejlesztéseket a fejlesztés után kialakuló rendszer hatékonyabban tudja külső, pályázati forrásból biztosítani, de erről a jelentősége miatt a dokumentum későbbi részében külön szólunk.
A fejlesztést követően kialakuló új rendszerben a munkaerő igény kisebb lesz mint jelenleg. Ennek kezelésére a dokumentum későbbi részében javaslatokat teszünk, de a létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásával számolni kell.
További megtakarítások:
A 6 iskolacentrumba az osztályok átlagos létszáma 23-ra nőne, ami a teljesítménymutató növekedése miatt az oktatási alap-hozzájárulás növekedését jelenti. Ez a hatás az érsekvadkerti modellben nagyobb, a balassagyarmati modellben kisebb,
mert
Érsekvadkerten
alacsonyabb
az
átlagos
osztálylétszám,
mint
Balassagyarmaton. Ez ugyan nem jelent a kiadások volumenében csökkenést, de az önkormányzati hozzájárulást csökkentené.
A kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén a bejáró gyermekek utáni hozzájárulás 75 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra növekszik.
Növekszik a bejáró gyermekek száma is, mert az eddigi 10 intézmény helyett 6-ba fognak a tanulók bejárni.
Jelentősen növekszik az iskolabusszal utaztatott tanulók után járó kiegészítés is.
A tagintézményi támogatás, a kistelepülési tagintézményi támogatás is növekszik, mert a feltételeknek megfelelő tagintézmények száma, ezen belül a figyelembe vehető tanulók száma növekszik.
A központi menedzsmentnél összpontosuló feladatellátás az adminisztrációs létszám csökkenésével fog járni, amely megtakarítást jelent.
Az 1-4. osztályokat működtető iskolák és az óvodák egy épületben való elhelyezése a dologi kiadások területén jelent megtakarítást.
A fejlesztés utáni rendszer nagyobb hatékonysággal képes pályázati forrásokat allokálni, de erről a téma súlya miatt a dokumentum későbbi részében szólunk.
9.2. Forrásbevonás lehetőségei pályázatok segítségével
76
A megvalósuló oktatásfejlesztésnek központi eleme a szakmai fejlesztés. Ennek sikeres megvalósítása érdekében szükség van infrastrukturális és eszközfejlesztésre is. Az fejlesztés során kialakuló új oktatási rendszer mind a hazai, mind a nemzetközi intézményrendszer fejlesztésekkel összhangban valósul meg, ezért a forrásbevonó képessége megfelelő projektelőkészítő munka esetén lényegesen jobb lesz, mint a jelenlegi rendszeré. Ezért áttekintjük a következő időszakban rendelkezésre álló forrásokat, támogatva a sikeres pályázatokhoz szükséges projekt-előkészítő munkát. Javasoljuk, hogy ahol erre lehetőség van, a fejlesztésekben a civil szektor bevonása nagymértékben megtörténjen. A bemutatott források nagy száma és az általuk átfogott széles szakmai spektrum arra is rávilágít, hogy az erőforrások koncentrációja nélkül ezek megvalósítása csak kis mértékben történhet meg.
77
9. táblázat - Az oktatást közvetlenül érintő ÚMFT források: Operatív Program
Intézkedés tartalma
TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a pedagógusok oktatás-
egyenlő
esélyű
hozzáférés módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése
innovatív intézményekben”
és megerősítése, munkaerő-piaci esélyeik növelése, az egyenlő hozzáférés, az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása.
TÁMOP 3.1.5. „Pedagógusképzések (a Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése a hagyományos tanár szerepek megváltozása, az pedagógiai
kultúra
korszerűsítése, informatika stb. egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusok és oktatók számára. Az új
pedagógusok új szerepben)”
követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, az oktatás színvonalának emeléséhez, és az oktatási szolgáltatások széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség.
TÁMOP 3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés Célja az oktatás eredményességének, minőségének és hatékonyságának növelése, az oktatás minden az oktatásban”
szereplője számára megalapozott tanulói teljesítménymérési és intézményértékelési információk kialakítása, visszacsatolása, az oktatásfejlesztés támogatása, valamint minőségirányítási rendszerek fejlesztése a közoktatásban.
TÁMOP
3.2.3
„Területi A közoktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, az oktatási szektorban működő
együttműködések, társulások, hálózati intézmények együttműködési, fejlesztési, szolgáltató kompetenciáinak korszerűsítése tanulás” TÁMOP 3.3.2 „Oktatási esélyegyenlőség programok végrehajtásának támogatása”
78
TÁMOP 3.3.4 „A felsőfokú képzésbe A program keretében a kistérségi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók idegen nyelvi irányuló
továbbtanulási
utak kompetenciájának fejlesztésében, illetve az érettségin, felvételin sikeres szereplésre történő
megerősítése, „Láthatatlan kollégiumi” felkészítésben vehet részt. programok
támogatása
felsőoktatási
intézményekben tanuló roma fiatalok számára” TÁMOP 3.3.5 „Civil részvétel erősítése A civil szervezetek bevonásának erősítése. az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulás iskolai sikerességének támogatása érdekében” TÁMOP
3.4.2
„SNI
tanulók
integrációja” TÁMOP
3.4.3
„Iskolai
tehetséggondozás” TÁMOP 3.4.4 „Országos tehetségsegítő hálózat
létrehozása-Magyar
Géniusz
Integrált Tehetségsegítő Program” TIOP 1.1.1 „A pedagógiai, módszertani reformot
támogató
infrastruktúra
79
fejlesztése” TIOP
1.1.2
„Hatékony
informatikai
infrastruktúra a közoktatásban” Az oktatás társadalmi környezetében megvalósuló ÚMFT források, amelyeknek közvetlen hatása van az oktatásra. (Ezeknek a programoknak jelentős szerepe lesz abban is, hogy a felszabaduló munkaerő pedagógusok számára releváns területen tovább foglalkoztatható legyen, illetve a felszabaduló épületek egy részének ezeken a területeken a kihasználása biztosítható lenne.) TÁMOP
2.2.1
„Munkaerő-piaci A felnőtt lakosság azokon a területeken gyarapíthassa tudását, azon kompetenciákt fejleszthesse,
kulcskompetenciák fejlesztése”
amelyeket a munkaerő-piac a szakmai tudás mellett kiemelkedően fontosnak értékel. A projekt a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak a fejlesztésével járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges, képzett munkaerő biztosításához.
TÁMOP
2.2.2
„
Pályaorientáció Segíti a tudatos és sikeres pályaválasztás kialakulását, a képzésekből a lemorzsolódás csökkentését.
rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” TÁMOP 2.3.1 „Új pálya”
A pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozó munkavállalók számára nyújt segítséget.
TÁMOP 3.2.3 „Építő közösségek – A konstrukció célja a közművelődési intézmények atipikus, nem formális és informális oktatási-nevelési közművelődési intézmények az életen át szolgáltatásainak fejlesztése és támogatása, a tevékenysségek oktatási, munkaerő-piaci és társadalmi tartó tanulásért”
relevanciájának és hatékonyságának erősítése.
80
TÁMOP 3.2.4 „Tudásdepó-Expressz”
A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében
TÁMOP 5.2.5 „Gyermekek és fiatalok A pályázat iskolarendszeren kívüli tevékenységek támogatásával (integráiós, prevenciós programok, integrációs programja”
amelyek kompenzálják a hátrányaikat, segítik az iskolai megfelelésüket, és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munka világába való felkészülésüket) hozzájárul a diákok iskolai sikerességének javulásához.
TÁMOP
5.5.1
kezdeményezések,
„Közösségi A közösség alapú strukturált, összetartó és szolidáris helyi társadalom megerősítése, a folyamatban programok résztvevők közötti együttműködés és partnerség fejlesztése, a helyi közösségek életét befolyásoló
támogatása”
közösségi programok támogatása, a közösségi ügyekben való részvétel erősítése céljából. A visszajelzések alapján a kistérségben a munkahelyteremtés után a második legfontosabb helyre sorolt terület a fiatalok számára megfelelő közösségi élet kialakítása, amelyhez a program forrásokat tud biztosítani.
TÁMOP
5.5.2
„Az
önkéntesség A program keretében az oktató-nevelő munka támogatására önkéntesekből álló hálózat létrehozása
elterjesztése”
indokolt. A feladatuk az integrációban, a felzárkóztatásban lenne, ahol a pedagógussal szorosan együttműködve az egyes tanulókat támogatnák.
TIOP 1.2.1 „Agóra”
Multifunkcionális közösségi központok és területi közmővelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása
TIOP 1.2.3 „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúrafejlesztése -
81
„Tudásdepó- Expressz” KEOP 3.3.1 „Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése ÚMFT-n kívüli források: Bár a hazai források beszűkülése következtében ezen a területen kevesebb lehetőséggel lehet számolni, de a fenti szakmai területeken megvalósítani kívánt fejlesztésekhez forrásokat jelentenek a Nógrád Megyei Közalapítvány forrásai, a hamarosan megnyíló Svájci hozzájárulás, amelynek még a pontos feltételrendszere nem ismert, illetve a várhatóan újra megnyíló EGT – Norvég Alap pályázati lehetőségei. A nagyobb intézményi kapacitás a TEMPUS Közalapítvány által kezelt Európai Unió által meghirdetett (Comenius, Gruntvig, stb.) oktatási pályázatokon való eredményesebb részvételt is lehetővé teszi.
82
10. Nyilvánosság biztosítása A Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása közoktatási intézkedési tervéhez kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása két szinten jelenik meg. Egyrészt a dokumentum felülvizsgálata során, másrészt a megvalósítása (döntés-előkészítés és a meghozott döntések végrehajtása) során. A Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulásának közoktatási intézkedési tervét az érintett települési önkormányzatok, intézmények és oktatási szakemberek közreműködésével terveztük meg. A terv elfogadását megelőzően biztosított volt a konzultáció és véleményformálás az érintett szereplőknek. Az intézkedési terv megvalósulás során szükséges az érintett társadalmi csoportok, közoktatási döntéshozók és szakemberek lehető legteljesebb konszenzusán alapuló döntésekre törekedni, ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
11. Az intézkedési terv felülvizsgálata Az intézkedési tervben vázolt elképzelések megvalósítása 2009. március 31-ig feszített döntés-előkészítő munkát feltételez, amelyet 2009. szeptember 1-ig a meghozott döntések megvalósítása követ. A vázolt folyamatok eredményeképpen várhatóan a kistérség közoktatási szerkezete a döntés előkészítő munka eredményeképpen átalakul. Az elkövetkező egy év alatt bekövetkező, várhatóan jelentős változások indokolják, hogy az intézkedési terv helyzetelemzését, illetve fejlesztési céljait 2009. decemberéig újra felül kell vizsgálni.
12. Elfogadás dátuma és módja A Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulásának Tanácsa a 2008. ………. ülésén tárgyalta és a ……… számú határozatával elfogadta a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulásának Közoktatási Intézkedési Tervét.
83
13. Modellszámítás a költségmegtakarításokra vonatkozóan I. Kistérségi intézményfenntartás változatlan struktúra mellett A változatlan intézményfenntartói struktúrához képest a költségek csökkentésében egyetlen előnye mutatkozik, a kedvezőbb normatív finanszírozás, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legnehezebben tervezhető akár már középtávon is a szabályozásban bekövetkezett gyors változások miatt. Ennek becsült mértékét mutatjuk be az alábbiakban. A kedvezőbb finanszírozási lehetőség mozgásteret biztosít a településeknek a közoktatási törvény által előírt feltételek teljesítésére, illetve fejlesztések finanszírozására. Természetesen fennáll a veszélye annak, hogy a hiánnyal gazdálkodó települések a megtakarítást teljes egészében a hiány csökkentésére fordítják. Ebben az esetben ez a változat a közoktatás szempontjából a hatásait tekintve nem tér el a változatlan intézmény-fenntartási struktúránál vázolt helyzettől. A kistérségi fenntartás előkészítése körülbelül egy évet vesz igénybe, amelybe feltétlenül bele kell érteni a szakmai egyeztetéseket, a lakosság tájékoztatását, a települések és a kistérség számára a garanciális elemek beépítését (pl. a közoktatással kapcsolatos döntések meghozatalának eljárásrendje, a települési hozzájárulások fizetésének rendje, stb.), a munkaügyi kérdések rendezését, stb. is. A kistérségi fenntartás esetén jelentkező többlet támogatás (feltételezve, hogy a létszámfeltételek teljesülnek, illetve a 2008. szeptember 1-én érvényes szabályozás szerint, ami azért fontos, mert a támogatástöbblet nem biztos, hogy abszolút többletként jelenik meg, hiszen a támogatások területén 2008. szeptemberétől több területen visszalépés történik): Költségvetési törvény 3. melléklet 16.6.2 pont szerinti intézményfenntartó társulás óvodájába, iskolájába járó gyermekek támogatása (az eddig önállóan fenntartott iskolába, óvodába járó gyermekek után 45 000 Ft/fő, 35 hugyagi óvodás) 35*45 000Ft= 1 575 000 Ft Költségvetési törvény 8. melléklet 2.2.1 a) pont szerinti bejáró tanulók alapján járó támogatás Óvodások: 35 hugyagi gyermek után 100 000 Ft/fő (ők eddig települések által önállóan fenntartott óvodába jártak), 55 gyermek után 26 000 Ft/fő (a különbség az intézményfenntartó társulások és a többcélú társulások támogatása között): 35*100 000Ft+55*26 000Ft=6 930 000 Ft Általános iskola 1-4 osztálya: 308 tanuló után a 26 000Ft/fő különbözet: 308*26 000 Ft=8 008 000 Ft 84
Általános iskola 5-8 osztálya: 391 tanuló után 20 000 Ft/fő: 391*20 000 Ft=7 820 000 Ft Költségvetési törvény 8. melléklet 2.2.1 d) pont szerinti tagintézményi támogatás Óvoda: minden korábbi gesztortelepülés (kivéve Balassagyarmat) óvodása után jár többletként 74 000 Ft/fő (460 gyermek után) 460*74 000 Ft= 34 040 000 Ft Iskola: az 1-4 osztályok tanulói után nem jár tagintézményi támogatás, mert ennek igénybevételére feltétel, hogy a tagiskolában 7-8. osztályok nem működhetnek. Ezt gyakran megkerülik azzal, hogy az adott településen a tagintézményben csak az 1-6. osztály működik, a 7. és 8. osztály pedig a „központi iskola” kihelyezett osztályaként működik ugyanott (ezzel a 7-8. évfolyamra vonatkozó létszámkorlátot is megkerülik). Ebben az esetben (ha addig ezt a kiskaput nem zárják be) 425 tanuló után (Bercel és Érsekvadkert tanulói nincsenek benne): 425*74 000 Ft= 31 450 000 Ft Költségvetési törvény 8. melléklet 2.2.1 e) pont szerinti kistelepülési tagintézményi támogatás Óvoda: minden korábbi, 1500 lélekszám alatti gesztortelepülés óvodása után jár többletként 30 000 Ft/fő (138 gyermek után) 138*30 000 Ft = 4 140 000 Ft Iskola: az 1-4 osztályok tanulói után ez a támogatás sem jár, mert ennek igénybevételére feltétel, hogy a tagiskolában 7-8. osztályok nem működhetnek. Ezt is gyakran megkerülik az előző pontban ismertetett módszerrel Ebben az esetben (ha addig ezt a kiskaput nem zárják be) minden korábbi, 1500 lélekszám alatti gesztortelepülés 1-4 évfolyamára járó tanulók után jár többletként 30 000 Ft/fő (149 gyermek után): 149*30 000 Ft = 4 470 000 Ft Összesen: 62 513 000 Ft (a két kiskapu esetén: 98 433 000 Ft) További, ám kevésbé megfogható megtakarításokat, forrásbevonásokat jelenthet a bizonyos feladatok koncentrálása (pl. adminisztratív feladatok, beszerzések, stb.), illetve a pályázati források közös allokálása, amely jóval hatékonyabb lehet kistérségi fenntartásban, mint a jelenlegi fenntartási struktúrában.
85
II. kistérségi fenntartás az oktatási rendszer struktúrájának újragondolásával A modellszámítás a három iskolaközpontra vonatkozóan készült el. A finanszírozási viszonyok ebben a modellben kétféle módon változnak: a) a struktúra megváltozásából adódó változások b) a többlettámogatásokból a) A modellszámításban dokumentum korábbi részében már szerepelt 2007. évi költségvetési összegekből indultunk ki. A 2008. évi tényleges költségek ennél biztosan nem kisebb terhet jelentenek az önkormányzatoknak. 10. táblázat
Általános iskola 2007. Település Balassagyarmat Becske Bercel Cserhátsurány Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Hugyag Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Szanda Szügy Összesen Összesen* Összesen**
Összkiadás Gyermekek eFt száma 530 812 1 398 15 013 26 61 626 139 53 447 98 47 230 132 58 839 145 106 087 304 16 057 24 14 102 25 86 977 141 13 226 19 47 020 113 6 470 9 60 832 112 51 437 128 5 120 13 82 683 178 1 256 978 3004 1 040 580 1 140 619
3004 3004
Egy gyermekre jutó költség eFt 379,7 577,42 443,35 545,37 357,8 405,79 348,97 669,04 564,08 616,86 696,11 416,11 718,89 543,14 401,85 393,85 464,51 418,43 348,97 379,7
Összesen*: Érsekvadkert egy tanulóra jutó költségeivel modellezve a kistérség kialakuló rendszerét. Érsekvadkerten 2 párhuzamos osztály működik, bár az osztályok átlagos létszáma nem éri el a 20 főt. Összesen**: Balassagyarmat egy tanulóra jutó költségeivel modellezve a kistérség kialakuló rendszerét. A Balassagyarmati költségek természetesen tartalmazzák mindazokat a többletszolgáltatásokat (pl. tagozat), amelyek vonzóvá teszik a város iskoláit.
86
Az első esetben mintegy 216 MFt, a második esetben mintegy 116 MFt megtakarítás mutatkozik. A kistérségben az önkormányzati hozzájárulások a költségek mintegy 40%-t teszik ki, a jelzett megtakarítások a teljes költségek mintegy 17%-át, illetve 9%-t teszik ki. A képet árnyalja, hogy a fejlesztés után kialakuló struktúrában a fenti becsléshez képest további megtakarítási lehetőségek, illetve költségnövelő tényezők is vannak. Fontos hangsúlyozni, hogy a további megtakarítások nem a szakmai színvonal rovására történnek, a költségnövelő tényezők pedig a magasabb szakmai színvonal elérése érdekében van szükség. Költségnövelő tényezők:
A javasolt rendszerben a tanulók számára a közoktatási törvényben meghatározott teljes
órakeret
biztosított
lenne
(nem
kötelező
órák,
tehetséggondozó
és
hátránykompenzáló órák), amelyet a jelenlegi rendszerben több helyen már nem tudnak biztosítani.
Amennyiben az 1-3 osztályok létszáma olyan alacsony, hogy csak összevont osztályokban valósítható meg az oktatás, akkor javasoljuk, hogy a magasabb költségek ellenére
az
anyanyelvi
és
a
matematika
tantárgyakat
évfolyamonkénti
csoportbontásban oktassák.
A szakszolgálati ellátásból, a fejlesztésből kimaradó gyermek a fejlesztés utáni rendszerben nem lenne, amely a jelenlegi helyzethez képest többlet szolgáltatási igényt jelent.
A bejáró tanulók számának a növekedése az utazási költségek növekedését okozza.
Az iskolacentrumokban az oktatási színvonal javítása érdekében az eddiginél nagyobb szakmai fejlesztéseket kell megvalósítani, az infrastrukturális feltételeket is javítani kell (pl. szaktantermek, tornaterem, stb.). Ezeket a fejlesztéseket a fejlesztés után kialakuló rendszer hatékonyabban tudja külső, pályázati forrásból biztosítani, de erről a jelentősége miatt a dokumentum későbbi részében külön szólunk.
A fejlesztést követően kialakuló új rendszerben a munkaerő igény kisebb lesz, mint jelenleg. Ennek kezelésére részben megoldást jelent, hogy a munkaerőigény növekszik a centrumokban a több ellátott óra miatt, másrészt a pályázatok szakmai megvalósítása szintén
munkaerő-többletet
igényel,
harmadrészt
a
nagyobb
rendszer
a
létszámcsökkentést rugalmasabban tudja kezelni (pl. a nyugdíjba vonuló kollégák
87
helyett az önálló intézmények általában új munkaerőt vesznek fel, a kistérségi intézmény pedig esetleg belső erőforrás átcsoportosítással). További megtakarítások: A 4 iskolacentrumba az osztályok átlagos létszáma 23-27-re nőne, ami a teljesítménymutató növekedése miatt az oktatási alap-hozzájárulás növekedését jelenti. Ez ugyan nem jelent a kiadások volumenében csökkenést, de az önkormányzati hozzájárulást csökkentené.
Jelentősen növekedhet az iskolabusszal utaztatott tanulók után járó kiegészítés is, amennyiben az utaztatást iskolabusszal oldja meg a kistérség.
A központi menedzsmentnél összpontosuló feladatellátás az adminisztrációs létszám csökkenésével fog járni, amely megtakarítást jelent.
Az 1-4. osztályokat működtető iskolák és az óvodák egy épületben való elhelyezése a dologi kiadások területén jelent megtakarítást.
A fejlesztés utáni rendszer nagyobb hatékonysággal képes pályázati forrásokat allokálni, de erről a téma súlya miatt a dokumentum más részében szólunk.
b) Az új, lehetséges struktúrában való kistérségi fenntartás esetén jelentkező többlettámogatás (a I. pontban vázolt feltételek szerint): Költségvetési törvény 3. melléklet 16.6.2 pont szerinti intézményfenntartó társulás óvodájába, iskolájába járó gyermekek támogatása (az eddig önállóan fenntartott iskolába, óvodába járó gyermekek után 45 000 Ft/fő, 35 hugyagi óvodás) 35*45 000Ft= 1 575 000 Ft Költségvetési törvény 8. melléklet 2.2.1 a) pont szerinti bejáró tanulók alapján járó támogatás Óvodások: 35 hugyagi gyermek után 100 000 Ft/fő (ők eddig települések által önállóan fenntartott óvodába jártak), 55 gyermek után 26 000 Ft/fő (a különbség az intézményfenntartó társulások és a többcélú társulások támogatása között): 35*100 000Ft+55*26 000Ft=6 930 000 Ft Általános iskola 1-4 osztálya: 308 tanuló után a 26 000Ft/fő különbözet: 308*26 000 Ft=8 008 000 Ft Általános iskola 5-8 osztálya: 391 tanuló után 20 000 Ft/fő különbözet, a megszűnő 5-8. osztályok eddig helybéli tanulói után 100 000 Ft/fő, 377 tanuló után: 88
391*20 000 Ft+377*100 000 Ft=45 520 000 Ft Költségvetési törvény 8. melléklet 2.2.1 d) pont szerinti tagintézményi támogatás Óvoda: minden korábbi gesztortelepülés (kivéve Balassagyarmat) óvodása után jár többletként 74 000 Ft/fő (460 gyermek után) 460*74 000 Ft= 34 040 000 Ft Iskola: az 1-4 osztályok tanulói után 74 000 Ft/fő tagintézményi támogatás jár, de ennek feltétele, hogy a tagiskolában 7-8. osztályok nem működhetnek. Ebben az 425 tanuló után (Bercel és Érsekvadkert tanulói nincsenek benne): 425*74 000 Ft= 31 450 000 Ft Költségvetési törvény 8. melléklet 2.2.1 e) pont szerinti kistelepülési tagintézményi támogatás Óvoda: minden korábbi, 1500 lélekszám alatti gesztortelepülés óvodása után jár többletként 30 000 Ft/fő, a hátrányos helyzetű települések esetén (jelenleg érvényes szabályok szerint) ennek a duplájával kell számolni (138 gyermek után, közülük nincs, aki duplán számít) 138*30 000 Ft+0*30 000 Ft = 4 140 000 Ft Iskola: az 1-4 osztályok tanulói után 30 000 Ft/fő támogatás jár, de ennek feltétele, hogy a tagiskolában 7-8. osztályok nem működhetnek. Ebben az esetben minden korábbi, 1500 lélekszám alatti gesztortelepülés 1-4 évfolyamára járó tanulók után jár többletként 30 000 Ft/fő, a hátrányos helyzetű települések esetén (jelenleg érvényes szabályok szerint) ennek a duplájával kell számolni (149 gyermek után, közülük nincs, aki duplán számít): 149*30 000 Ft+0*30 000 Ft = 4 470 000 Ft Összesen: 116 000 000 Ft (216 000 000 Ft) + 136 133 000 Ft = 252 133 000 Ft (352 133 000 Ft) A kistérségi fenntartás előkészítése körülbelül egy évet vesz igénybe, amelybe feltétlenül bele kell érteni a szakmai egyeztetéseket, a lakosság tájékoztatását, a települések és a kistérség számára a garanciális elemek beépítését (pl. a közoktatással kapcsolatos döntések meghozatalának eljárásrendje, a települési hozzájárulások fizetésének rendje, stb.), a munkaügyi kérdések rendezését is.
89
14. Demográfiai adatok és ábrák A4-es méretben
Becske
Bercel
Cserháthaláp
Cserhátsurány
Csesztve
Balassagyarmat
Csitár
Debercsény
Dejtár
Drégelypalánk
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
689 680 663 664 671 683 670 667 652 644
2 095 2 086 2 075 2 068 2 036 2 043 2 053 2 037 2 024 2 034
437 430 432 425 421 425 411 409 398 396
1 010 991 978 978 970 945 943 917 889 899
356 350 337 348 354 354 356 355 341 338
18 283 18 249 18 259 18 146 17 928 17 792 17 700 17 547 17 473 17 351
507 494 491 477 464 465 465 465 463 450
115 110 109 107 105 100 97 94 94 88
1 502 1 482 1 476 1 465 1 465 1 469 1 495 1 477 1 491 1 466
1 640 1 639 1 637 1 630 1 624 1 626 1 630 1 624 1 604 1 623
Érsekvadkert
Galgaguta
Herencsény
Hont
Hugyag
Iliny
Ipolyvece
Magyarnándor
Mohora
Nógrádkövesd
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
3 935 3 941 3 914 3 929 3 932 3 916 3 893 3 896 3 892 3 862
765 766 769 777 772 767 763 756 744 738
768 745 734 717 710 712 712 715 697 685
636 617 601 611 601 589 579 578 573 572
936 938 937 937 946 934 948 935 911 920
219 214 215 209 202 201 193 195 195 192
891 887 874 861 864 884 887 879 875 882
1 316 1 301 1 285 1 279 1 258 1 239 1 233 1 227 1 237 1 231
959 955 970 985 983 979 1 016 992 1 008 1 013
736 738 745 733 751 759 749 736 731 723
Nógrádmarcal
Őrhalom
Patak
Szanda
Szécsénke
Szügy
Terény
11. táblázat - A lakosság változása a KSH továbbvezetett adatai alapján
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
554 546 557 552 559 567 578 564 568 563
1 105 1 105 1 113 1 109 1 122 1 135 1 159 1 153 1 152 1 160
1 036 1 028 1 009 1 005 1 005 997 984 966 972 959
811 804 789 765 734 731 725 714 700 681
287 287 282 285 277 269 261 245 245 241
1 492 1 501 1 484 1 496 1 510 1 536 1 506 1 539 1 567 1 581
474 446 438 436 441 448 439 449 464 452
90
Dejtár
Debercsény
Csitár
Balassagyarmat
Csesztve
Cserhátsurány
Cserháthaláp
Magyarnándor Terény
Szügy
Szécsénke
Szanda
Hont Patak
Őrhalom
Ipolyvece
100,0% 98,6% 100,5% 99,6% 100,9% 102,3% 104,3% 101,8% 102,5% 101,6%
Iliny
100,0% 100,3% 101,2% 99,6% 102,0% 103,1% 101,8% 100,0% 99,3% 98,2%
Hugyag
100,0% 99,6% 101,1% 102,7% 102,5% 102,1% 105,9% 103,4% 105,1% 105,6%
Herencsény
Nógrádmarcal
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Galgaguta
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 99,9% 100,2% 100,1% 97,0% 97,0% 100,2% 97,7% 99,6% 98,9% 99,8% 99,5% 100,5% 95,6% 94,5% 100,1% 98,2% 98,1% 97,6% 99,4% 99,8% 101,6% 93,4% 96,1% 100,1% 95,4% 96,6% 97,2% 99,0% 99,9% 100,9% 92,4% 94,5% 101,1% 92,2% 97,0% 95,6% 99,1% 99,5% 100,3% 92,7% 92,6% 99,8% 91,8% 99,2% 94,1% 99,4% 98,9% 99,7% 92,7% 91,0% 101,3% 88,1% 99,6% 93,7% 99,0% 99,0% 98,8% 93,1% 90,9% 99,9% 89,0% 98,7% 93,2% 97,8% 98,9% 97,3% 90,8% 90,1% 97,3% 89,0% 98,2% 94,0% 99,0% 98,1% 96,5% 89,2% 89,9% 98,3% 87,7% 99,0% 93,5% Nógrádkövesd
Bercel
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Érsekvadkert
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 98,7% 99,6% 98,4% 98,1% 98,3% 99,8% 97,4% 95,7% 98,7% 96,2% 99,0% 98,9% 96,8% 94,7% 99,9% 96,8% 94,8% 98,3% 96,4% 98,7% 97,3% 96,8% 97,8% 99,3% 94,1% 93,0% 97,5% 97,4% 97,2% 96,3% 96,0% 99,4% 98,1% 91,5% 91,3% 97,5% 99,1% 97,5% 97,3% 93,6% 99,4% 97,3% 91,7% 87,0% 97,8% 97,2% 98,0% 94,1% 93,4% 100,0% 96,8% 91,7% 84,3% 99,5% 96,8% 97,2% 93,6% 90,8% 99,7% 96,0% 91,7% 81,7% 98,3% 94,6% 96,6% 91,1% 88,0% 95,8% 95,6% 91,3% 81,7% 99,3% 93,5% 97,1% 90,6% 89,0% 94,9% 94,9% 88,8% 76,5% 97,6% Drégelypalánk
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Mohora
Becske
12. táblázat - A lakosság változása a KSH továbbvezetett adatai alapján (%, bázisév 1997.)
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 99,2% 99,1% 100,0% 100,6% 94,1% 100,7% 97,4% 97,3% 98,3% 99,5% 92,4% 100,4% 97,0% 94,3% 99,3% 100,3% 92,0% 101,5% 97,0% 90,5% 96,5% 101,2% 93,0% 102,7% 96,2% 90,1% 93,7% 102,9% 94,5% 104,9% 95,0% 89,4% 90,9% 100,9% 92,6% 104,3% 93,2% 88,0% 85,4% 103,2% 94,7% 104,3% 93,8% 86,3% 85,4% 105,0% 97,9% 105,0% 92,6% 84,0% 84,0% 106,0% 95,4%
91
92
Dejtár Magyarnándor
113 116 114 109 102 105 103 95 92 81
41 39 34 33 30 26 21 22 21 17
176 177 164 150 146 143 145 137 134 135
212 207 204 205 204 196 200 183 183 172
Terény
Debercsény
166 156 145 146 141 134 131 120 124 123
Ipolyvece
156 146 143 151 162 163 184 177 176 179
Szügy
Csitár
90 87 79 91 88 90 86 85 83 83
Iliny
251 248 237 226 231 241 262 256 267 263
Szécsénke
203 205 202 187 187 179 181 182 183 184
Balassagyarmat
99 100 106 97 99 100 93 88 87 84
15 10 8 8 8 9 8 6 5 4
Hugyag
120 114 112 106 118 117 113 106 102 96
80 72 74 65 57 57 55 60 58 55
Szanda
180 179 181 187 188 183 192 182 182 182
Csesztve
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
3 175 3 095 3 071 2 979 2 856 2 776 2 694 2 584 2 459 2 367
Hont
747 751 713 706 706 689 669 675 659 623
42 38 37 41 48 51 55 54 48 52
Patak
295 286 284 282 276 274 285 282 272 273
Őrhalom
Cserhátsurány
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Nógrádmarcal
Herencsény
Érsekvadkert
Cserháthaláp
Bercel 324 320 304 290 277 296 303 298 301 301
Nógrádkövesd
113 103 96 96 92 89 90 94 89 87
Becske
109 112 115 124 122 113 107 100 104 104
108 98 94 94 102 109 107 107 108 104 Drégelypalánk
207 212 205 201 193 178 179 166 148 145
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Mohora
60 62 65 67 68 74 69 71 65 67
Galgaguta
13. táblázat - A 0-14 éves korosztály változása a KSH továbbvezetett adatai alapján
34 33 34 30 31 27 23 17 18 19
299 304 300 297 309 310 283 287 301 299
54 48 46 50 54 67 65 73 80 75
Dejtár
Debercsény
Csitár
Balassagyarmat
Csesztve
Cserhátsurány
Cserháthaláp
Bercel
Becske
14. táblázat – A 0-14. éves korosztály változása a KSH továbbvezetett adatai alapján (%, bázisév 1997.)
Magyarnándor Terény
Ipolyvece Szügy
Szécsénke
Szanda
Herencsény
Patak
Nógrádmarcal
Nógrádkövesd
Mohora
Őrhalom
93
Iliny
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 99,4% 95,0% 101,0% 101,0% 94,0% 102,7% 97,1% 101,7% 88,9% 100,6% 93,3% 107,1% 99,5% 87,3% 100,9% 100,0% 100,3% 85,2% 103,9% 88,3% 98,0% 92,1% 88,0% 96,5% 88,2% 99,3% 92,6% 104,4% 98,3% 100,0% 92,1% 84,9% 90,3% 91,2% 103,3% 100,0% 101,7% 97,5% 101,0% 88,2% 80,7% 92,9% 79,4% 103,7% 124,1% 106,7% 94,2% 93,9% 89,2% 78,9% 91,2% 67,6% 94,6% 120,4% 101,1% 88,3% 88,9% 89,7% 72,3% 84,1% 50,0% 96,0% 135,2% 101,1% 85,0% 87,9% 90,1% 74,7% 81,4% 52,9% 100,7% 148,1% 101,1% 80,0% 84,8% 90,6% 74,1% 71,7% 55,9% 100,0% 138,9%
Hugyag
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Hont
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 96,9% 100,5% 102,8% 91,2% 96,7% 93,6% 95,1% 100,6% 97,6% 96,3% 95,4% 105,5% 85,0% 87,8% 91,7% 82,9% 93,2% 96,2% 95,6% 94,5% 113,8% 85,0% 101,1% 96,8% 80,5% 85,2% 96,7% 93,6% 94,5% 111,9% 81,4% 97,8% 103,8% 73,2% 83,0% 96,2% 92,9% 92,2% 103,7% 78,8% 100,0% 104,5% 63,4% 81,3% 92,5% 96,6% 89,6% 98,2% 79,6% 95,6% 117,9% 51,2% 82,4% 94,3% 95,6% 90,4% 91,7% 83,2% 94,4% 113,5% 53,7% 77,8% 86,3% 92,2% 88,2% 95,4% 78,8% 92,2% 112,8% 51,2% 76,1% 86,3% 92,5% 83,4% 95,4% 77,0% 92,2% 114,7% 41,5% 76,7% 81,1%
Galgaguta
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Érsekvadkert
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 90,7% 98,8% 103,3% 102,4% 90,5% 97,5% 90,0% 66,7% 98,8% 87,0% 93,8% 108,3% 99,0% 88,1% 96,7% 92,5% 53,3% 94,4% 87,0% 89,5% 111,7% 97,1% 97,6% 93,8% 81,3% 53,3% 90,0% 94,4% 85,5% 113,3% 93,2% 114,3% 90,0% 71,3% 53,3% 92,0% 100,9% 91,4% 123,3% 86,0% 121,4% 87,4% 71,3% 60,0% 96,0% 99,1% 93,5% 115,0% 86,5% 131,0% 84,9% 68,8% 53,3% 104,4% 99,1% 92,0% 118,3% 80,2% 128,6% 81,4% 75,0% 40,0% 102,0% 100,0% 92,9% 108,3% 71,5% 114,3% 77,4% 72,5% 33,3% 106,4% 96,3% 92,9% 111,7% 70,0% 123,8% 74,6% 68,8% 26,7% 104,8% Drégelypalánk
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
0-14 éves korosztály változása 160,0%
140,0%
120,0%
100,0%
80,0%
60,0%
40,0%
20,0%
0,0% 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
94
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Balassagyarmat Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Szanda Szécsénke Szügy Terény Összes (Ipolyszög is)
Lakosság változása (%) 110,0%
105,0%
100,0%
95,0%
90,0%
85,0%
80,0%
75,0% 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
95
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Balassagyarmat Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Szanda Szécsénke Szügy Terény Összes (Ipolyszög is)
