BAJA VÁROS HOSSZÚTÁVLATÚ

BAJA VÁROS HOSSZÚTÁVLATÚ

VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Jóváhagyva Baja Város Képviselőtestületének 157/2002. Kth. sz. határozatával Módosítva Baja Város Képviselőtestületének 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határozatával

Szerkesztést elvégezte és 2011-ben frissítette: ÚJ-LÉPTÉK TERVEZŐ IRODA Szeged, Pécskai u. 15.

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

1.

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI SZEREPKÖR, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK

Baja és környéke évszázadok óta lakott, gazdag és változatos természeti adottságai, a Duna mint hajóút, az átkelésre alkalmas folyószakasz, ezáltal a Dunántúl és az Alföld közötti hídfő szerep, a fontos kereskedelmi csomópont, a sok nemzetiségű népesség, a lakosságánál jóval szélesebb kört ellátó intézményrendszer és több történelmi esemény határozta meg Baja sorsát és tette térségének kiemelkedő központjává. A történelem során a nagy Dunai révátkelőhelyek fontos szerepet játszottak. A BátaBajai ezek között is kitüntetett jelentőségű, mivel a magyarok és délszlávok letelepedési területeinek határán húzódik. Baja a folyamparti fekvésből és a "szegélyhatásokból" fakadó telepítő, településképző erők működésének köszönheti létrejöttét, de érzékeny is egyben azokra a változásokra, amik a déli államokhoz fűződő viszonyukban történnek. A híd megépítése és különösen a konzolos kibővítés még jelentősebb átkelőhellyé emelte, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Budapest alatt a Dunán – a korábban igen korlátozottan, a felújítás után jobban használható dunaföldvári hidat is tekintve – csak itt lehet vasúton is, kamionokkal is átkelni. A város szállítás-szervező, árutovábbító és -megfordító szerepe 3 évszázados fennállása óta folytonosságot mutat, a történelmi megrázkódtatások ellenére. A trianoni döntés a Kárpát-medencei vasúthálózattól leszakította a Dél-alföldi városokat, Baját ezen kívül a vonzásába tartozó Felső-bácskai tájegység nagyobb részéről is leválasztotta. A vasúti összeköttetés pl. Budapesttel a Duna túlpartján valósul meg, a Bajára befutó vonalszakasz nem is tartozik a fővonalak közé, így minősége is elmarad az elvárhatótól. Közlekedés-földrajzi szempontból a vasúton kívül a Duna, mint É-D-i irányú víziút, az országrészek közötti K-Ny-i közúti kapcsolatokat a Duna-hídon át biztosító 55-ös számú főút és a nemzetközi jelentőségű (a hercegszántói határátkelőhöz vezető) 51-es főút emelhető ki. A főutak városi átkelő szakaszai igen komoly forgalmi és környezetvédelmi gondokat okoznak. A jelenlegi tervek szerint Baját nem fogja érinteni autópálya, arra viszont erős törekvések vannak, hogy az M9 gyorsforgalmi útról a várost az 51. számú út átépítése révén autóúton lehessen megközelíteni. A megye területfejlesztési koncepciójának megfogalmazásában a bajai kistérség „a Felső-Bácska különleges kultúrájú fókusz-területe”, amely „az első világháború után az ország egyik legfejlettebb alföldi/vidéki területéből hirtelen forgalmi árnyékba került…” A kistérségi fejlesztés irányvonalára a következőket javasolta: „Adottságai jobb kihasználására kiemelt nemzetközi és regionális léptékű fejlesztési programok lehetnek alkalmasak. Egy jól működő logisztikai központ és/vagy vállalkozási övezet a határmenti zóna egészét fejlesztheti, de szinten tartandó a magas színvonalú agrárkultúra, és a nagyobb települések kis- és közepes méretű vállalkozásainak fejlesztése. A humán erőforrások helyi bázisát a főiskolák integrációja és a kulturális/nemzetiségi hagyományok ápolása adhatja.” Az országos területfejlesztési koncepció több megközelítésben is név szerint említi Baját: a javasolt 7 országos közforgalmú kikötő egyikeként (a címet a város meg is kapta), a Duna-mentén előirányzott 10 jachtbázis között, a vallási- és zarándok turizmus célpontjaként, a Dél-alföldi Régió innovációs decentrumaként Szeged,

1. Településhálózati szerepkör, térségi kapcsolatok 2

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Kecskemét és Békéscsaba mellett és – kedvezőtlen előjellel – a levegőszennyezettséggel leginkább érintett 24 település listájában. A város része a határmenti területeknek, a logisztikai központok létesítése szempontjából számításba vehető 11 területnek, a jelentős gazdasági kedvezményekkel járó 11 „vállalkozási övezet” közül a mohácsinak, s az ország 24 üdülőkörzete egyikének (Alsó-Duna szakasz). Baja a trianoni béke után megyeszékhely lett, ezt a funkciót 1950-ben elveszítette. Az akkor kialakított Bács-Kiskun megyében azonban a későbbiekben is meghatározó jelentőségű, fejlettségű és vonzáskörzetű város maradt. Megyeszékhely szerepét ugyan nem kapta vissza, a megyei jogú város címért azonban küzdelmet folytat. Ennek megalapozottságát támasztja alá, hogy a jelenlegi megyei jogú városok rangsorában számos tényező tekintetében előkelő helyezést tudhat magáénak. A 23 település közül pl. 6. az 1000 lakosra jutó személygépkocsik, 7. az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok számát, 8. a vándorlási nyereséget, az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyakat, vagy a nappali tagozatos középiskolai tanulókat illetően. Ugyanakkor kedvezőtlen képet mutat a természetes szaporulat alakulásában, a fiatalok arányában, a munkanélküliek arányában. Baja és a hozzá kötődő környékbeli települések között az élet minden területén

szoros kapcsolat áll fenn, amit kölcsönös érdekből ápolni kell. A városban több olyan közigazgatási, közhatalmi szervezet – illetve részlege - működik – pl. okmányiroda,

bíróság, ÁNTSZ, Erdészeti Szolgálat, Környezetvédelmi Felügyelőség, Vízügyi Igazgatóság, Munkaügyi Központ, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Gyámhatóság, Vámhivatal, Építéshatósági hivatal, Földhivatal, Rendőrkapitányság, Polgárvédelmi Parancsnokság - amely az egész térséget látja el. Más, szolgáltatásokat nyújtó szervezetek – pl. kamara, IPOSZ, bankok, biztosítók – is működtetnek olyan irodákat, fiókokat, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek.

A város oktatási intézményeibe is széles területről járnak a tanulók. Az általános iskolák felső tagozatain számos szomszédos település gyermeke tanul. A középiskolák beiskolázási köre még szélesebb, távolabbi településekről is jönnek ide tanulók, különösen a speciális szakmai képzések vonzanak ide messzebb lakókat is. A főiskola hallgatói pedig – főleg a környezetmérnöki képzésre – az ország szinte minden részéből érkeznek. A környék egészségügyi ellátásában is kiemelkedő szerepe van Bajának. A kórház igen széles ellátókörzettel rendelkezik, a fekvőbetegek mellett a járóbeteg szakellátás is feladata (ennek kapcsán kb. 100 ezer, egyes szakterületeken 160 ezer ember tartozik hozzájuk). A szociális otthon lakói szintén tágabb környezetből érkeztek. A könyvtárat, a múzeumokat, a művelődési intézményeket a helybelieken és a környékbelieken kívül külföldiek is látogatják. Baja történelmi idők óta kereskedelmi központ, számos olyan szaküzlettel – pl. mezőgazdasági, vegyiáru, építőanyag, bútor, gépjármű, gépalkatrész, számítástechnikai, könyv, vadász, gyógyászati segédeszköz, stb. – rendelkezik, amelyeket más településen – sőt külföldön - élők is felkeresnek. A szélesebb választékot kínáló áruház, üzletházak mellett megjelentek a multinacionális kereskedő cégek egységei is, sorra nyitott pl. a Penny Market, a Spar, a DM, C+C, ezekben is számos környékbeli és határon túli vásárló fordul meg.


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Baján több olyan szolgáltató tevékenységet végző vállalkozást lehet megtalálni - pl. ügyvéd, könyvelő, fordító, ingatlanforgalmazó, műszerész, szemüvegkészítő, üveges, fuvarozó, mérlegjavító, autószerviz, stb. – amelyeket a kisebb településeken nem, így ezeket is Baján keresik fel. A szálláshelyek, a vendéglátóhelyek pedig jelentős szerepet töltenek be a várost központi szerepköre, illetve a különböző utak kereszteződése miatt felkereső, átutazó, valamint a munkavégzés, vagy kikapcsolódás érdekében több napra odalátogató belföldiek és külföldiek ellátásában. A város és környékének szoros kapcsolata a munkaerő-piac terén is érzékelhető. Korábban több vállalat, gyár, szövetkezet úgy működött, hogy dolgozóinak jelentős hányada a szomszéd településekből járt be. Az 1990-es népszámláláskor pl. a Baján dolgozók 30 %-a máshol lakott. A rendszerváltást követő átalakulások következtében nagyszámú munkahely szűnt meg, az elbocsátások elsősorban az ingázókat érintették. A gazdaság valamelyest stabilizálódó folyamatában azonban továbbra is fennmaradtak ezek a kapcsolatok, a vállalkozói kérdőívre érkezett válaszokból kitűnik, hogy most is sok ingázót alkalmaznak. A gazdasági kapcsolat a munkaerőn kívül egyéb területeken is érvényesül, pl. több vállalkozásnak van a környéken telephelye, üzlete, üzeme, ugyanakkor más székhelyű vállalkozások– köztük több nemzetközi cég – részlegeivel Baján találkozhatunk. A vállalkozások termelési folyamatában szintén tapasztalható a térségi kötődés, az alapanyagok, részegységek beszerzése, illetve értékesítése gyakran a környékbeli vállalkozások révén bonyolódik. Ezek az élet szinte minden területét átszövő kapcsolatok egyértelműen alátámasztják

Baja központi szerepkörét. Vonzó hatása a közvetlen szomszédságára igen erős,

egyes területeken pedig lényegében a fél megyét látja el. Az országhatár közelsége révén még a külföldiek – elsősorban a Vajdaságiak – ellátásában is jelentős szerepet vállal. Ezen jelentős körzetközpont funkcióját ismerheti el a – jelenleg folyamatban lévő – megyei jogú várossá nyilvánítás is. A kapcsolatrendszer önkormányzati szinten intézményesült is. A Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége a kistérségi összefogásokat előíró területfejlesztési törvény előtt alakult, érdekeltsége a megye kb. egyharmadára terjed ki. A területfejlesztési törvény alapján a Baja és térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás keretében dolgoznak együtt a települések. Ezek a kapcsolódások nemzetközi színtérre is kiterjednek. Bajának testvérvárosa Argentan (Franciaország), Thisted (Dánia), Waiblingen (Németország) és Zombor (Jugoszlávia), több más várossal is alakulnak partner-kapcsolatok. Ezek különböző programokat, kiállításokat, vállalkozói találkozókat, gazdasági együttműködéseket eredményeznek. A város feladata tehát - erős központi szerepkörét figyelembe véve – továbbra is a környéken élő, mintegy 50-100 ezer ember számára városi szintű ellátás biztosítása, a szomszédos községekkel való hatékony gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárása és kihasználása, az összefogásból származó együttműködések hasznosítása.


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2.

TÁJHASZNÁLAT, VÁROSSZERKEZET

Baja városa 3 táj, az Alsó-Dunaártér, Bácska és Kiskunság találkozásánál fekszik. Az Alsó-Duna ártér ligeterdőkkel borított területe hazánk legszebb természeti tájai közé tartozik. Különleges természeti adottságai miatt a Sió torkolattól délre húzódó ártéri terület legismertebb része Gemenc, melynek jelentős része a város közigazgatási területéhez tartozik. A város Dunától keletre eső területei az ártéren kívül az Északbácskai löszhát, mint tipikus kultúrtáj vonásait viselik, míg az ún. „Öregszőlők” külterületrész (volt Szentistváni határ) a kiskunsági táj elemeit hordozzák. Külterület A város külterületének csaknem harmada (5199 hektár) a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként a 7/1996. (IV. 17.) KTM rendelet alapján országos védettséget élvez. E területek azonban a Gemenci Tájvédelmi Körzet alapító határozatával már 1977 óta országos jelentőségű védelem alatt állnak. A gemenci erdő nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely, ennek megfelelően nemzetközi természetvédelmi konvenció hatálya alá tartozó ún. „Ramsári” terület. Nagyvad-állománya miatt kedvelt területe a vadászoknak. A település Duna-Tisza-közi részén, az Érsekcsanáddal közös határ mentén lévő mélyfekvésű egykori szikes tó (ún. „ex-lege terület”) nem része a Nemzeti Parknak, de az 1996. évi LIII. törvény országos védelemben részesíti. Az országosan védett természeti területeken a gazdasági termelő tevékenység (erdőgazdálkodás, halászat, vadászat, mezőgazdasági művelés, stb.), s a turisztikai tájhasználat (épített üdülőlétesítmények, építmény nélküli pihenőhelyek, infrastruktúra, stb.) a természetvédelem állami szinten intézményesült érdekeinek van alárendelve, az ellenérdekekből származó konfliktusok kezelésében azonban a helyi önkormányzatnak szerepet kell vállalnia. Városi érdek, hogy Gemenc a lakossági felüdülésnek és az idegenforgalmi programkínálatnak a színtere maradjon. Az országos védettségű területekkel szoros összefüggésben lévő ún. puffer zónában ugyancsak állami segítséggel érvényesíthetők a természet- és környezetkímélő tájhasználat szempontjai. A Nemzeti Park felől vagy felé feltáruló zavaró látványok (kilátás, rálátás) megszüntetésére rendezési stratégia kidolgoztatását kell szorgalmazni. A védettséget nem élvező művelt területeken számos természetközeli állapotú rét, legelő, nádas, vízállás található, amely a helyi flóra és fauna megtartásában fontos szerepet játszik. Egy részük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által természeti területként meghatározott (sárközi, és Ferenc-csatorna parti vizes élőhelyek, Bokodi úti erdő), más részüket pedig a város rendezési terve vette lajstromba, mint helyi védelemre javasolt területeket (Nagy-Pandúr-sziget eddig nem védett erdei és rétjei, madárfészkelő és -táplálkozó helyek). Természetvédelmi jelentőségük miatt kezdeményezni kell e területek országos védelem alá helyezését, ezáltal is biztosítva megmaradásukat és a megfelelő művelési-fenntartási mód érvényesíthetőségét. További területek (csatornák, erdők, természetközeli állapotú élőhelyeket övező gyepek) is betöltenek természetvédelmi szerepet, mivel az ökológiai hálózat általuk válik összefüggő egésszé. Megőrzésük érdekében olyan szabályozást kell rájuk kidolgozni, ami e szerepük sérelme nélkül elégíti ki a jogos gazdálkodási igényeket.

2. Tájhasználat, városszerkezet

5

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A mezőgazdasági tájhasználatot az EU-normatív és minőségi elvárásokat is figyelembe vevő, a táj és természet értékeinek védelmét, megőrzését biztosító szerkezetátalakítással kell fejleszteni. Az általános táj- és természetvédelem érdekében segíteni kell a mezőgazdasági ágazat céltudatos, összehangolt átszervezését, meghatározva és figyelembe véve a Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program szerinti földhasználati zónarendszert:

Agrártermelési meghatározottságú terület az a termőterület, ami intenzív

hasznosításra alkalmas, így az integrált gazdálkodási célprogram célterülete (ökológiai és ökonómiai szempontok együttes érvényesítése mellett).

Kettős meghatározottságú a terület, ha extenzív hasznosításra alkalmas. E

területek jelentős részén az ökológiai gazdálkodás kívánatos (növénytermesztés, állattenyésztés terén egyaránt). Ilyenek a gyenge talajminőségi osztályba (5-7. minőségi osztály) tartozó, szántó művelési ágú, jellemzően veszteségesen művelhető termőterületek – az összes szántóterület több mint egyharmada. Művelési águk megváltoztatása a város számára gazdaság- és környezetfejlesztési cél, amit az országos támogatási rendszer mellett helyi eszközökkel is elő kell segíteni. Az EU-csatlakozás és azzal összefüggő jogszabályi változások is ezt indukálják. A Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program keretében az ültetvénytelepítési (bővítési) lehetőségeket a termőhelyi adottságok, valamint a távlatosan prognosztizálható nemzetközi és hazai gazdasági szabályozók figyelembe vételével kell támogatni. A város területe a Hajós-Bajai borvidék része. Az ültetvények fele a minőségi bor termelését teszi lehetővé. Az ültetvények területét az eredményes borvidéki gazdálkodás és az EU sajátos, visszafejlesztést előnyben részesítő támogatási rendszerének figyelembe vételével kell meghatározni. A gyenge talajminőségű szántók területén pedig a termőhelyi adottságokhoz igazodva az erdőtelepítést, illetve a gyepesítést kell előnyben részesíteni.

Környezetérzékenységi meghatározottságú terület, ami árutermelő területként nem vehető számításba. Ezek természetvédelmi szempontból érzékeny természeti területek, melyeknek segíteni kell az átállását az intenzív mezőgazdasági

használatról (pl. szántóföldi művelés) a természet- és környezetkímélő területhasználatra (erdősítés, gyepgazdálkodás, ártéri gazdálkodás). Baja művelt területeinek jelentős hányada célterületnek minősül, a talaj, a víz, az élővilág védelemre szorul (pl. a szennyeződésre érzékeny, sérülékeny Duna-parti ivóvízbázis, a vízfolyások és felszíni vizek védelme speciális intézkedések betartása révén oldható meg. A település távlatos fejlesztési koncepciójának fontos táj- és természetvédelmi célkitűzéseként kell megfogalmazni a vízpartok és hullámterek természetközeli állapotának megtartását, illetve a kialakult állapot szerint a jelenleg már zavart természeti környezetű, természeti értékeiben veszélyeztetett vízpartok, hullámterek differenciált és ütemezett rehabilitációját.

A külterületi mezőgazdasági üzemi területeket (majorok) a környezeti érzékenység és a kialakult-átalakult használati mód szerint kell figyelembe venni, ipari célú rendeltetésváltásuk csak különleges esetekben, a környezethez való viszonyuk javulása esetén engedhető meg (környezeti határértékek betarthatósága, tájképi illeszkedés az infrastruktúra-ellátásban, építésben, használatban).


6

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A rendszeresen és tartósan belvízzel sújtott mezőgazdasági, jelenleg szántó művelési ágban levő területek alternatív hasznosítása az Agrárkörnyezet-védelmi Program révén támogatható (Sárköz, Nagy Pandúr-sziget, stb.). Vizes élőhelyekké, vagy rétlegelővé történő átalakításuk környezet- és természetvédelmi szempontból előnyös és támogatandó. Az erdőgazdasági tájhasználat befolyásolására támogatni kell a haszonerdők telepítésénél a nemcsak a termőhelyi adottságokhoz, hanem a táj karakteréhez is illeszkedő fafaj-összetételű erdők létesítését. A Tüskeerdei parkerdő közjólétiturisztikai használatáról csak abban az esetben lehet lemondani, amennyiben a Cserta parti parkerdő a megnövekedett lakossági igények kielégítését a környezet és a természeti értékek sérelme nélkül biztosítani tudja. Ellenkező esetben, a terhelhetőségen túli igénybe vétel elkerülése érdekében a Tüskeerdei parkerdő közjóléti-turisztikai használatát lehetővé tevő fejlesztés-rendezés feltételeit kell biztosítani. Az elsősorban a vízpartokon jelentkező idegenforgalmi-turisztikai tájhasználatból eredő táj- és természetvédelmi, illetve környezetvédelmi konfliktusokat (pl. vízbázisvédelem) az adottságokat részletesen feltáró, differenciált és ütemezhető stratégiával, rendezéssel lehet és kell feloldani (Futrinka sor, Méhész fok).

Sárköz és a Nagy-Pandúr-sziget természeti területeit és Duna-partját sok pihenni,

kirándulni, sportolni akaró helyi lakos és látogató keresi fel, számukra az elérhetőségen kell javítani. Belterület

A beépített várostest távlati kiterjedését behatárolja az 51. számú főút városi elkerülő szakaszának nyomvonala. A lakóterületek bővítésére hosszú távon célszerűen tartalékolni kell a nyomvonalon belüli zónát. Szabad fejlődési irány dél felé, a volt katonai gyakorlótér és a kiskert-zóna felhasználásával adódik, mivel keleten ipari területek, északon és nyugaton természeti területek fekszenek. A Monostori úti telkek felének belterületbe vonása indokolttá vált. A lakosság igényeit alapul véve jellemzően a családi házas, illetve – a formálódó alközpontok környékén – a kistársasházas beépítés lehetőségét kell megteremteni. A volt kiskertek D-i részén a mezőgazdasági használatot kell preferálni. A Kiscsávolyi temető telkétől K-re eső telekcsoport is lakóterületként hasznosítandó a tulajdonosok által építendő út- és közműhálózattal. A Bokodi úti temető fejlesztési területét a szükséges mértékre korlátozva a Ny-i oldalon lakóterület alakítandó ki. A honvédségtől az önkormányzat tulajdonába átadott területek beépítésre szánt területként kezelendők hosszú (15 év) vagy nagy (30 év) távlatban, mivel ezek birtokba vétele a gazdaságfejlesztés célmeghatározásával történt. A Vaskúti út térsége jellemzően lakó-, a Szegedi úti volt gyakorlótér jellemzően ipari hasznosításra jelölendő ki. A katonavárosi speciális iskola (megyei intézmény) bővíthetősége érdekében a lehetséges fejlesztési terület az intézménnyel megegyező rendeltetési kategóriába sorolandó a rendezési tervben.


7

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Alközpont alakítandó ki Homokváros-Szállásváros területén, valamint SzentistvánKatonavárosban, az észak-déli irányban széthúzódó városszerkezetből eredő megközelítési nehézségek oldása érdekében. A keleti városrészt a lakásépítés célövezetévé lehet tenni, hogy a várostest arányosabb formát öltsön, s a pezsdülés által a fejlettségben elmaradó területek felzárkózzanak. Szentistván és Katonaváros között szorosabbá kell tenni a szerkezeti kötődést. A dinamikus növekedést mutató déli városrészben a bővülés szerkezeti rendjét idejében meg kell szabni, megelőzve a spontán folyamatokat. Új óvoda céljára kb. 1 hektáros területet kell biztosítani. Az északi városrészek közlekedési ütőere a Dózsa György út, amely az egymás közt zajló és a város többi részével tartott kapcsolataikban döntő szerepet játszik. Az átmenő forgalomnak az 51-es számú elkerülő útszakasz megépülése utáni csökkenését fel kell használni a városi célforgalom térnyerésére, a parkoló- és zöldsávok helyreállítására. A belváros fejlesztése során alapvető szempontként a meglévő értékek védelmét kell előtérbe helyezni, mivel Baja egyik legnagyobb vonzereje, erőforrása a történeti városmag gazdag építészeti, tér- és utcaszerkezeti, valamint kertépítészeti hagyatéka, amely egyedi arculatot hozott létre. A gyalogosok és kerékpárosok szemszöge, igényei alapján a városmagot átjárhatóbbá kell tenni. Közterületei úgy alakítandók, hogy a szabadban tartózkodásra, nézelődésre és sétára kedvet keltsen, s különböző köztéri rendezvények lebonyolítására alkalmas legyen. Az Újváros rendezése befejezetlen. El kell érni, hogy a hiányzó szerkezeti elemek (gyalogos- és kerékpárutak, belső feltáróutak) pótlásával és építészeti térfalak képzésével a város szerves részévé váljon a lakótelep és az intézmény-csoport. Az újvárosi Duna-part, s a kikötőhöz kapcsolódó ipari zóna a regionális jelentőségű logisztikai központ fejlesztési területeként kezelendő. Távlatban tartalékolni kell a híd É-i oldalán lévő partszakaszt a medencés kikötő létesítésére, amelynek konkrét kijelölésekor a vízbázis-védelemmel szempontjait is figyelembe kell venni. Átmeneti területhasznosításként – amíg a medencés kikötő sorsa nem rendeződik szabadstrand létesítését kell fontolóra venni. Ipari zóna, azon belül Ipari Park jelölhető és jelölendő ki az 51. számú út elkerülő szakaszától keletre fekvő területeken. Elsősorban olyan beruházásokat kell idevonzani, melyek a környezetre nincsenek káros áthatással. Olyan helyi, területi szabályozás állapítandó meg, amely az előre nem ismerhető fejlesztési programot rugalmas fogadókészséggel kezelni tudja. Segíteni kell a körút és a Szegedi út mentén meglévő iparterületek kiegyensúlyozott területi fejlődését is. Az elkerülő szakasszá fejlesztendő Keleti körút belső (Ny-i) oldalán a Nagy István utcától D-re fekvő terület szolgáltató jellegű gazdasági rendeltetéssel hasznosítandó, csakúgy, mint a körút külső oldalán a Nagy István utca és a vasútvonal közötti területsáv. A körút külső oldalának Nagy István utcától D-re eső része iparterületként kezelendő.


8

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A lakott területek közé ékelődő üzemek esetén a környezeti hatások érdekében a jelentős zavaró hatással rendelkező termelő és tevékenységeket (pl. PÍMAGÁZ, DÉGÁZ, DÉMÁSZ, ADUVIZIG) a város területére – pl. a leendő Ipari Parkba – kell áttelepíteni. Ezt a ingatlancserével is preferálja.

csökkentése szolgáltató erre kijelölt város akár

A városlakók szabadidő-eltöltési lehetőségeit elsősorban a Petőfi-szigeten és a NagyPandúr-szigeten lehet és kell biztosítani. Ebből a célból javítani kell a szigetek megközelítését, jobban ki kell használni és megóvni a már meglévő adottságaikat, bővíteni kell a turisztikai és sportlétesítmények körét. A Nagy-Pandúr-szigeten az üdülőterület továbbfejleszthető, figyelembe véve az árvízvédelem és a természetvédelem szempontjait, az egyéb (vízügyi, idegenforgalmi, lakossági rekreációs) igényeket, s a terület terhelhetőségét. A sziget nem védett természeti környezetét ökológiai szemléletű turisztikai célokra kell alkalmassá tenni. Mind a Nagy-Pandúr, mind a Petőfi-sziget árvíz elleni védelmére – részletes vizsgálatok alapján, későbbi meghatározással - megoldást kell keresni. Az árvízi védműveket jelölni kell a rendezési tervben is. A lakosság sportolási lehetőségeit a város más részeiben is biztosítani kell, részben a meglévő létesítmények – tornatermek, sportudvarok – bevonásával, részben a szabadban végezhető sportok – futás, kerékpározás, labdajátékok – számára a megfelelő tér biztosításával. A két szigetet összekötő gyalogos- és kerékpáros hidat a petőfi-szigeti gyalogút vonalában kell kiépíteni. A nagy-pandúr-szigeti hídfőt idegenforgalmi-turisztikai fejlesztésre kell alkalmassá tenni. A Futrinka utcai üdülőterület határait, gyalogos irányait a használatnak megfelelően kell kijelölni. Általános terület-felhasználási elv, hogy a beépített területek között adódó maradvány zöldfoltok, telekvégek (pl. Józsefváros északi határán) hasznosuljanak. A stratégiai fontosságú, alulhasznált területek (pl. volt laktanyák, Sugovica északi partszakasza) közcélú igénybe vételére ingatlanfejlesztési stratégiát kell kidolgozni. A Sugovica-parti sétány és strand rendezése kiemelt fejlesztési célként kezelendő, hiszen ez a városrész nemcsak a helybeliek kedvelt pihenőhelye, de a látogatók számára is gyakran felkeresett helyszín. A sétány és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti területen, valamint a Türr emlékmű környékén a meglévő és tervezett funkciók városképi illeszkedését vizsgáló építészeti-beépítési tanulmányterv javaslatától függően kisebb mérvű rendeltetés-módosítás előirányozható. A Sugovica magaspartján a csúszásveszély kockázati tényezőinek felderítéséig és az esetleg szükségessé váló partfal-megfogás létrejöttéig az építési korlátozást fenn kell tartani. A városba látogatók első benyomása az országút felöl éri a belépőket, ezért fontos egy olyan összkép kialakítása, amely bármely irányból a város jelzését/jelképét adják. Érdemes lenne átgondolni ezen „városkapuk” jelenlegi helyzetét, küllemét, elhelyezkedését, „mondandóját”.


9


GAZDASÁG

gazdaságát környékének kedvező mezőgazdasági adottságai, közlekedésföldrajzi helyzetéhez kötődő tevékenységek, a történelmi események és – a szocialista rendszerben – a központi döntések formálták. A vidék mezőgazdaságát Baja

szolgálta az élelmiszeripar több ága, a húsfeldolgozás, a malomipar, sütőipar, hűtőipar, szeszipar. Az ipartelepítések során nagy állami beruházások, nagy gyáregységek nem kerültek a városba, inkább a könnyűipar (pl. textilipar, konfekcióipar, fafeldolgozás, bútorgyártás), a gépgyártás vállalatai, üzemei működtek. A város kereskedelmi központként funkcionált, kereskedelemmel foglalkozó vállalatok, szövetkezetek, számos szaküzlet szolgálta ki az egész térséget. A közlekedési hálózatok (vasút, közutak, Duna) adta lehetőségeket jelentős raktározási, árukezelési tevékenységgel, vámszabadterülettel használták ki.

A kilencvenes évtized alapvető politikai, társadalmi, gazdasági változásai Baját is érintették, az állami-tanácsi vállalatokat privatizálták, egyesek kisebb-nagyobb változtatásokkal megmaradtak, mások több vállalkozásra oszlottak. Egyes üzemek, részlegek megszűntek, ugyanakkor számos új vállalkozás – bár gyakran kényszerből – jött létre. Az évtized első fele az átalakulások, létesítések és elhalások jegyében telt, munkahelyek tömege vált bizonytalanná, szűnt meg. Az évek múltával konszolidálódott a helyzet, több vállalkozás stabilizálódott, megerősödött, kezdett fejlődni, bővülni. A hazai vállalkozók mellett megjelentek a külföldi befektetők, teljes, vagy részleges tulajdont szereztek. Más településen – más országban – székhellyel rendelkező vállalkozások részlegei, egységei, üzletei színesítették a képet. A változások nem szűntek meg – pl. vállalkozások összevonásával, újak alakításával, vagy meglévők felszámolásával most is találkozhatunk -, de mértékük már nem olyan számottevő. Amit a helybeliek hiányolnak, az az utóbbi években az új, munkahelyeket teremtő vállalkozások – akár nagy nemzetközi cégek részéről – megjelenésének és megtelepedésének elmaradása. A vállalkozások számának alakulását a nyilvántartások hiányosságai miatt nehéz nyomon követni. 1996-ban 3646 bajai székhelyű működő vállalkozást tartottak nyilván, számuk 2000-ben 3874-re bővült. A vállalkozásoknak eleinte kb. kétharmada egyéni formában működött, az évek folyamán azonban a jogi személyiségű vállalkozások (pl. Kft, Rt) dinamikusabb emelkedése és az egyéni vállalkozások számának mérséklődése következtében változott az arány. 2000-ben a 620 jogi és a több mint ezer jogi személyiség nélküli vállalkozást 2267 egyéni egészítette ki. 2001. év elején 1700 bajai társas vállalkozást tartottak nyilván, ezek 14 %-ának nem ismertek a létszám-adatai. A város gazdaságában nem lehet meghatározó a vállalkozások 60 %-a, ahol csak egy-két fő dolgozik, további 22 %-uknál 20 fő alatti a létszám. Mindössze 15 részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál foglalkoztatnak 100 főnél több embert. Ezek többnyire nagy múltú állami/tanácsi vállalatok utódjaként folytatják – új körülmények között, korszerűbb formában, esetleg szerkezet-átalakítással – tevékenységüket. Bajai székhelyükön kívül többüknek van máshol is telephelye.

Árbevétel szempontjából szintén a kisvállalkozások döntő súlya tükröződik, a bajai

társas vállalkozások több mint kétharmada 20 millió forintnál kevesebb bevételből gazdálkodik (ezen kívül 14 %-ukról nincs adat).

3. Gazdaság

10

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A város gazdasági szerkezete igen változatos, lényegében minden ágazat megtalálható kisebb-nagyobb súllyal. Az agrárgazdaságban az egyéni gazdaságok mellett sokan jövedelem-kiegészítésként foglalkoznak növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, a kb. 1200 őstermelői igazolvánnyal rendelkezők nagyobb részére ez jellemző. A társas vállalkozások körében számos részvénytársaság, Kft, Bt foglalkozik gabonatermesztéssel, zöldség, virág termesztésével, a gyümölcsök közül a legjellemzőbb faj az alma. A város a Hajós-Bajai borvidék részeként 368,5 ha szőlőterülettel rendelkezik, ezen közel háromszáz termelő foglalkozik szőlőtermesztéssel. Az állattenyésztésen belül a hagyományos sertéstenyésztés mellett pl. ló-, baromfi-, nyúltenyésztéssel, méhészettel foglalkozó vállalkozások működnek. A termelést több, a korábbi mezőgazdasági szervezetek egységeiből és újonnan létrehozott szolgáltató vállalkozás is kiszolgálja, pl. szervizzel, faiskolával, kertészeti tevékenységgel, a kukoricatermelés koordinálásával. Az erdőgazdálkodás ágazatba nyolc termelő és öt szolgáltató vállalkozás tartozik. Érdekes, hogy a Duna mentén, ahol a horgászat sokak elfoglaltsága, nem alakult még társas vállalkozás, amely üzemszerűen folytatna halászatot, halgazdálkodást. Baján a bányászat is képviselteti magát, a helyi adottságok a kavics- és homokbányászatot teszik lehetővé, ez öt vállalkozás bevételi forrása. A feldolgozóipar számos ágazata sorolható fel a bajai székhelyű vállalkozások körében. Nagy hagyományai vannak az élelmiszeriparnak, a húsfeldolgozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás szinte ősi mesterségnek számít. Többen foglalkoznak növényi (elsősorban napraforgó) nyersolaj előállításával, malomiparral, takarmány gyártásával. A bajai sütőipar termékeit a környékbeli településekre is kiszállítják. A desztillált szeszes italok előállítása, a bortermelés is a régi tevékenységek közé tartozik. A textília, textilgyártás szinte minden részterületét művelik a bajai vállalkozások. A pamut- és gyapjúfonás, a pamutszövés, a kötött-hurkolt cikkek előállítása, a harisnyafélék gyártása megtalálható a tevékenységi körökben, készítenek munkaruházatot, többféle felsőruházati terméket, alsóruházatot . Néhány vállalkozás bőrkikészítésből, bőrdíszmű készítéséből, illetve lábbeli-gyártásból jut bevételhez. A fafeldolgozás is a nagy múltra visszatekintő tevékenységek közé tartozik. A fűrészáru, a falemez, az épületasztalos-ipari termékek, a tároló fatermékek, a különböző fatömegcikkek gyártása régóta zajlik a városban. Kosárfonó vállalkozással is találkozhatunk. A papíripart több kisebb-nagyobb nyomda, kiadói tevékenységgel foglalkozó vállalkozás képviseli. A vegyi anyagok, termékek gyártása körében festék-előállítás, a műanyag termékek körében csomagolóeszközök gyártása zajlik. Készítenek síküveget, egyéb üvegterméket, háztartási kerámiát, csempéket, építkezésekhez betontermékeket, foglalkoznak kőmegmunkálással. A fémfeldolgozás szintén a régóta végzett tevékenységek körébe tartozik. Fémszerkezetek, fémtartályok gyártásával, különböző fémmegmunkálásokkal több vállalkozás szerzi bevételeit. Néhányan szerszámokat, huzaltermékeket állítanak elő.

3. Gazdaság

11

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gépek, berendezések, híradástechnikai termékek gyártása korábban is zajlott a

városban, most a szivattyútól kezdve a mezőgazdasági gépeken át az élelmiszeripari gépekig többféle termék előállítását és egyéb gépek javítását végzik el a bajai vállalkozók. A termékek között szerepel áramelosztó, kábel, világítóeszköz, elektronikai alkatrész, biztonságtechnikai berendezés, távközlés-technikai berendezés és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A vizek városát jelzi a szabadidő-, sporthajó javítással foglalkozó két vállalkozás. A fafeldolgozáshoz kapcsolódóan nagy hagyományokkal és számos jól ismert, közkedvelt termékkel rendelkezik Baja bútoripara. A kárpitos bútoroktól kezdve a fenyő bútorokon, szekrénysorokon keresztül a kiegészítő bútorokig, a konyhabútorokig, az irodabútorokig sokszínű kínálattal találkozhatnak a vásárlók. A városban számos kisebb-nagyobb építőipari vállalkozást tartanak nyilván. A földmunkától kezdve az építéseken keresztül az épületgépészeti szerelésekig, a belső szerelésekig, befejező munkálatokig mindenféle munkát el tudnak végezni. A város kereskedelmi központ jellegét alátámasztja a társas vállalkozások több, mint egyharmadát jelentő kereskedelmi cégek hada. Nagy számban alakultak nagykereskedéssel foglalkozó vállalkozások, gyakorlatilag minden ágazatban tevékenykednek, sokuknak intenzív külkapcsolatai is vannak. A kiskereskedelem korábbi koncentrált rendszerét felváltotta a vállalkozások sokszínűsége, a kisebbnagyobb szaküzletek, vegyesboltok, az olcsóbb és a drágább üzletek, az áruházak, üzletházak a vásárlókért – és a fennmaradásért – folyó komoly versenye érzékelhető egymással, a nemzetközi üzletláncok boltjaival. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatában is jelentős változások tapasztalhatók. Több új panziót nyitottak, a turista szálláshelyek száma is bővült, ugyanakkor a szállodák kevesebb férőhelyet kínálnak. A helybelieket és a látogatókat egyre több vendéglátóhely szolgálja ki, számos kis falatozó, utcai árus jelent meg a vendéglők kínálatát színesítve. A szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatban is növekvő számú vállalkozást regisztráltak. A hagyományos személy- és teherszállítás mellett többen foglalkoznak vízi és légi szállítással is. A város logisztikai központ jellegét mutatja a raktározást, tárolást végző vállalkozások sora. Több vállalkozás utazásszervezéssel, szállításszervezéssel keresi bevételét. A futárpostai szolgáltatás és a távközléssel kapcsolatos szolgáltatás is megtalálható Baján.

Pénzügyi

tevékenységet

alapvetően a nagy pénzintézetek, bankok, takarékszövetkezetek végeznek – ezek nem bajai székhelyűek -, a szolgáltatásokat azonban sok kisebb vállalkozás egészíti ki pl. pénzügyi tanácsadással, értékpapírügynökséggel, zálogházi tevékenységgel, pénzváltással.

Az ingatlanügyletek ágazatba a sok társasház mellett a beruházásokkal, ingatlanok forgalmazásával és bérbeadásával foglalkozó vállalkozás tartozik. Az utóbbi években látványosan bővült a számítástechnikai cégek száma is. Igen nagy a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatók köre, ide tartoznak ugyanis az ügyvédi irodák, a könyveléssel, mindenféle tanácsadással, mérnöki tervezéssel, hirdetéssel, őrző-védő szolgáltatással, fényképezéssel, fordítással foglalkozó vállalkozások.

3. Gazdaság

12

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A tanulni vágyók több vállalkozást kereshetnek fel, akik autóvezetésre, idegen nyelvekre, számítástechnikai ismeretekre, vagy akár vízi sportra oktatnak. Az egészségügyi ellátásban is egyre gyakrabban találkozhatunk vállalkozásokkal, az orvosok közül sokan – akár a fekvő-, vagy járóbeteg ellátás, akár a fogorvosi ellátás területén – ebben a formában látják el a betegeket. A szórakoztatás, kultúra, sport ágazatban a filmgyártás, -vetítés, a rádió, a művészetek, a szerencsejáték, a fittness képviselteti magát. Az egyéb szolgáltatások körébe pl. a fodrászok, kozmetikusok, a mosással, tisztítással foglalkozók tartoznak. Az említett társas vállalkozások mind bajai székhelyűek, ezek mellett számos más – belföldi és külföldi – székhelyű vállalkozás tevékenykedik a városban. Összességében a város heterogén gazdasági szerkezete azt jelzi, hogy a hagyományos kitermelő – un. primer – és a feldolgozó – un. secunder – szektor mellett megtalálható és terjedőben van a szolgáltató – un. tercier – és a kutató-fejlesztő (itt kell megemlíteni az obszervatóriumot, mint kutatóhelyet, a főiskolát) – un. quaterner – szektor is, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a jövő fejlődésének motorja lehet.

3. Gazdaság

13


EMBERI TÉNYEZŐK, ELLÁTÁS, ÉLETVITEL

A város népessége Baja népessége az 1870-es népszámlálás óta folyamatosan bővült, az akkori 21 ezres településből mára 38 ezressé nőtt. Ez a folyamat azonban nem volt töretlen, 1994 óta (akkor több mint 39 ezren éltek a városban) lassú mérséklődés figyelhető meg. A csökkenés ellenére Baja továbbra is Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. A változások egyik tényezője a természetes szaporodás, illetve fogyás. A 90-es évtizedben folyamatosan csökkent a születések száma, a halálozásoké hullámzóan – az utóbbi években emelkedően – alakult, így a város népessége tovább csökkent. A jövő tekintetében nem túl optimista a kép, a város korösszetételét jelző korfából látszik, hogy a mostani, nagyobb lélekszámú szülőképes korosztálynak igen kevés gyermeke születik, az idősebbek számának emelkedése pedig a halálozások számának emelkedését vetíti előre. A népesség számának alakulásában a másik tényező a vándorlás, a be- és elköltözések alakulása. A 90-es évtized első felében többen költöztek be, mint el, 1995 óta azonban megfordult az irány, valamivel többen hagyták el a várost, mint amennyien lakhelyül választották Ezt a – jelenleg még nem túl nagyarányú – elvándorlást vállalkozások vonzásával, új munkahelyek létesítésével, a város kedvező adottságainak hasznosításával, szélesebb marketing tevékenységgel lehetne megállítani és megfordítani. A jelzett folyamatok eredményeként érzékelhetően átalakult a város korstruktúrája. Az 1980-as népszámláláskor a lakosság egyötöde 14 éven aluli gyermek volt, többségük még bölcsődés-korú volt. Jelentős arányt képviseltek azok a 25-29 éves fiatal szülők, akik az un. „Ratkó” korszakban születettek gyermekeiként nagy számban képviselték a szülőképes korosztályt. 1990-re már változott a kép, eltolódott a korösszetétel, már a 10-19 évesek nagyobb aránya, a szülők idősödése látható. Napjainkra (bár a 2001-es népszámlálás adatai még nem ismertek) tovább idősödött a népesség, a 14 éven aluliak aránya tovább csökkent – az un. „Ratkó” korszak gyermekeinek gyermekei nagy létszámuk ellenére kevéssé vállalkoznak gyermekszülésre, nevelésre – ugyanakkor jelentősen emelkedett a 62 éven felüliek száma és aránya. Bár a „gyermekáldás” nem köthető feltétlenül a házasságkötésekhez, az azért szintén jelzés értékű, hogy folyamatosan csökken a házasságot kötők száma és lényegében változatlan a válások száma. A város lakosságának korösszetétele, a változások nyomon követése fontos információkkal szolgál. Egyrészt jelzi a különböző intézmények iránti igények alakulását. A kevesebb gyermek kevesebb bölcsődei, óvodai, majd iskolai férőhelyet igényel, ez a folyamat már érzékelhető. Az oktatási intézmények zsúfoltságának mérséklődése mélyebb pedagógiai munkát tesz lehetővé, egy idő után azonban már leépítéseket, bezárásokat eredményez. A lakosság korosodásával egyre nagyobb jelentőségű lesz az egészségügyi és a szociális ellátás, az intézményhálózat helyzete, kapacitása, szolgáltatásai, színvonala. Szükség lesz a szociális intézmények rendszerének szélesebb kiépítésére, bővítésére.

4. Emberi tényezők, ellátás, életvitel

14

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Az idősödő lakosság a munkaerő-piacon is gondokat okozhat. Egyre többen kerülnek ki a munkából, mennek nyugdíjba, ugyanakkor csökken az utánpótlás. Ezek a folyamatok persze nem speciálisan bajai jelenségek, így az egész országban keresni kell a megoldást, eközben a helyi lehetőségeket is fel kell tárni. A munkaerő-piac helyzetét, a vállalkozások igényeinek kielégíthetőségét befolyásolja a lakosság iskolai végzettsége is. 1980-ban a 18 évnél idősebbek 29 %-ának, 1990ben pedig már 35 %-ának volt középfokú végzettsége, tíz év alatt több, mint ezer fővel nőtt a felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma, 1990-ben a 25 évnél idősebbek 12 %-át tették ki. Az egyre magasabb képzettségűek számának és arányának emelkedése továbbra is folytatódott (a 2001-es népszámlálás adatai még nem ismertek). Ez azért lényeges, mert az egyre korszerűbb technológiák, gépek, berendezések magasabb szintű ismereteket igényelnek, a város akkor tud fejlődni, ha minél több kvalifikált munkaerővel rendelkezik. A lakosság aktivitásáról, foglalkozási szerkezetéről a népszámlálások alkalmával kapunk képet. 1990-ben –a tíz évvel korábbi helyzethez képest - kicsit csökkent az aktív keresők aránya (44 %), emelkedett az inaktív keresőké (26 %-ra) és kissé mérséklődött az eltartottaké. Az 1990-es változások következtében alapvetően más kép alakult ki (pontos adataink erre sajnos nincsenek), csökkent az aktív keresők száma, egyre többen váltak munkanélkülivé. 1993-ban pl. 2358 munkanélkülit regisztráltak, többségük szakmunkás volt, illetve középiskolai végzettségűek voltak. Számuk az évek folyamán fokozatosan csökkent, 200-ben 1374 fő volt munka nélkül, közöttük is a középfokú végzettségűek voltak nagy arányban. Baja nem tartozik a kiterjedt külterülettel rendelkező települések közé. 1980-ban a lakosság 5 %-a élt külterületen, 1990-ben ez az arány 4 % volt, napjainkban újból 5 %-os a külterületen lakók részesedése. Intézményrendszer A város népességmegtartó erejének az egyik legdöntőbb összetevője – a megélhetési feltételek biztosítása mellett – az intézményrendszer minősége. A város saját lakosainak kötelező ellátását továbbra is más fenntartókkal közösen, összehangolt partneri viszonyban kívánja megoldani. Ezen túl a kisebb és tágabb települési környezetben élők városi szintű ellátása is Baján történik, és távlatban mindaddig fenntartandó ez a viszony, amíg kölcsönösen előnyös a települések számára. A kötelező feladatkörön kívül Baja számos területen biztosít önkéntesen vállalt ellátást, hogy vonzását és jelentőségét megőrizze. Előnyös adottságot, de többlet teendőt jelent ezen a téren a nemzetiségi és etnikai kisebbség jelenléte. Az oktatás a város egyik erőssége, Baja a megye második legnagyobb oktatási központja. Az óvodák, általános iskolák, középfokú és szakképző iskolák, valamint a művészeti képzést nyújtó intézmények fenntartását az önkormányzat alapítványokkal – köztük a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjával –, egyházzal (Szent László ÁMK) és az Eötvös József Főiskolával együtt biztosítja. A partnerkapcsolatot érdemes - és erre törekvések is vannak - szorosabbra fűzni, különösen a főiskola és a többi fenntartó között a képzések összehangolására és a profilváltó, vagy képzési szint-emelő fejlesztések közös megvalósítására.


15

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A jelenlegi mezőgazdasági, vízügyi, közgazdasági, informatikai, vendéglátó, ruhaipari, gépész szakképzés mellett– erre is készültek már tervek - olyan új szakmák oktatásának bevezetésére kell felkészülni, amelyek jobban kielégítik a vállalkozók igényeit. Ezt folyamatos egyeztetésekkel, párbeszéddel lehetne megvalósítani. Az általános iskolák és szakképző iskolák elhelyezését a jobb területi eloszlás, a kisebb széttagoltság és a kedvezőbb működési feltételek irányába hatva szükség szerint át kellene szervezni. A város déli részén a lakóterületek fejlődésével együtt akár új intézmény kijelölésére is szükség lehet, ezt lehetőleg a volt honvédségi területen kellene megvalósítani. A német nyelvű képzés, a főiskola vízügyi, építőmérnöki, környezetmérnöki és tanítói szakjai továbbra is vonzóvá teszik a várost, ezt a speciális és felsőfokú képzést erősíteni is kellene, így a város jelentős oktatási centruma lehetne térségének. A fejlesztés érdekében lehetőséget kell adni az MNÁMK számára a szomszédságában lévő terület hasznosítására. A város sokszínű kulturális életét elsősorban önszerveződő lakossági csoportok alkotják. A közművelődési intézmények feladata, hogy a működési tér biztosításával, a tevékenység ösztönzésével, s lendítőerőt adó rendezvényeikkel megtartsák és megerősítsék ezeket a kezdeményezéseket, s újabbakat indítsanak útjukra. A városi szintű intézmények (önkormányzati működtetésű Ifjúsági Ház, Művelődési Központ, Városi Könyvtár, megyei működtetésű Nemzetiségi Ház, múzeum és kiállítóházak, helyőrségi és szakszervezeti művelődési ház) a kisebb, lakóterületi ÁMK-kal (közoktatási intézményekben működő Általános Művelődési Központ) összehangoltan dolgozva tudják csak ellátni ezt a nagy feladatot. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúság tartalmas, az életkori sajátosságokra alapozó szórakoztatására. Van ugyan mozi és színházterem, ez azonban a mai igényeket egyáltalán nem elégíti ki, ezért távlatban színház- és hangversenyterem létesítése szükséges. A közművelődés szellemi tőkéje, a különböző rendezvények közösségszervező és turistacsalogató hatása a városfejlesztés minden területén gyümölcsözik, jelentőségét e szerint kell megítélni. Több rendezvény – pl. nyári színház, a híres Halászléfőző Népünnepély, a „Jánoska eresztés”, a Szent Márton napi ünnepség, a Bajai Napok rendezvénysorozata, a három évente sorra kerülő Dunamenti Folklórfesztivál és a Páneurópai Kisebbségi fesztivál, a különböző művészeti rendezvények, találkozók, táborok – a helybelieken kívül számos látogatót vonzanak a városba. Baja sportélete a nagy múltú klubok megrendült gazdasági helyzete, a szponzorálás kialakulatlansága, s a forráshiány miatt bekövetkezett eredményvesztés ellenére jó hírű. Képzettek a trénerek, folyik az utánpótlás-nevelés, jó alapokra lehet építeni a versenysportok (futball, kosárlabda) és a szabadidősportok (pl. vizisport) terén egyaránt. A támogatási rendszer kiépítésén és a meglévő önkormányzati és más fenntartású intézmények célszerűbb kihasználásán túl jótékony hatás csak megfelelő létesítményfejlesztést követően várható: pótolandók az iskolai testnevelés még hiányzó műszaki feltételei, a lakóterületi szabadtéri sportolás létesítményei, s megépítendő a városi sportcsarnok. A Petőfi-szigeten, a Nagy-Pandúr-szigeten különböző sportok űzésére alkalmas létesítményeket lehetne elhelyezni (pl. bowling-, teremlabda-, fedett teniszpálya, stb.). A bajaiak és a turisták többféle vizisportot űzhetnek – ezt szolgálja pl. az uszoda, a kajak, kenu, csónak-kölcsönzési lehetőség, a szabadstrand, a horgász-területek -, több gondot kellene azonban a rendszeres karbantartásra, a szükséges létesítmények (pl. WC, öltöző) biztosítására.


16

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Az egészségügy komoly fejlesztéseken esett át az elmúlt években. A Városi Kórház műszaki körülményei és szakembergárdája alkalmas a több mint 100 ezer – egyes szakterületen 160 ezer – lakosú vonzáskörzet ellátására. A bölcsődék, az ÁNTSZ, az Iskolaorvosi Rendelő jól működik, a háziorvosi hálózat vállalkozói alapon fejlődőképes. Kiemelten kell ügyelni arra, hogy rendelő költözése/megszűnése miatt ne maradjon ellátatlan körzet, ne kelljen a betegeknek távolabbra menniük. A szociális ellátás szintén átszerveződött, a jól áttekinthető intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodni tud az igények változásaihoz. A családok átmeneti otthona, a hajléktalan szálló és a népkonyha ellátása viszont bővítésre szorul. Az emelt szintű nyugdíjasház megépítése mellett szükség van olyan szociális otthon létesítésére, amelynek szolgáltatása a nyugdíjból fedezhető. Folytatni kell a Fecskeház programot, mivel a fiatalok helyben tartása javítja a korösszetételt, s így jótékony hatást gyakorol a város jövőjére.


17


KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK, INFRASTRUKTÚRA

Művi értékek védelme A város a Dunát kísérő mellékfolyó (mai nevén Sugovica, a török időkig Ruhuz/Feket/Vajas néven emlegették) partján alakult ki, mivel ezen kedvezőbb és biztonságosabb volt a korábban elsődleges szerepű vízi közlekedés, de a település növekvő területe azóta összetalálkozott a lassan feléje vándorló Dunával. A vasúti szállításnak a múlt század közepétől történő térnyerésével azonban az új, gyorsabb "vérkeringésben" perifériális szerepre kényszerült város korábban különlegesen pezsgő kereskedelmi élete és fejlődése megtorpant, csöndesebbé lett. Ennek az önmagában kedvezőtlen jelenségnek köszönhetjük viszont azt az alapjában kellemes, nyugodt, emberléptékű települést, amely – a néhány nem éppen szerencsés beavatkozás ellenére – mára unikummá vált. Komoly kihívás az építészeti-városképi értékek megőrzése és a létező és orvosolható sebek gyógyítása a modern világ sokszor ellenérdekű, de indokolt elvárásai közepette. hasonló nagyságrendű városokhoz képest igen gazdag országos műemlékekben és számos épületet, kertet, valamint történeti értékű utca-, tér-, és telekszerkezetű területet vont helyi védelem alá. Ezek állapota, védelmük hatása és működése folyamatosan figyelemmel kísérendő. A védett létesítmények megóvása, értő alakítása, a védelemre méltó további objektumok felkutatása, a városképen esett csorbák begyógyítása révén el kell érni, hogy a Bajára oly jellemző történeti hangulat érvényesüljön. Baja

a

A tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni a helyi értékvédelmi szabályozást. A vonzó, emberbarát léptékű beépítés konzerválásával nem lehet akadályt állítani a folyamatos városfejlődés elé, ellenben mindenképpen meg kell előzni, hogy a nagyon sajátságos bajai miliőt eldeformálják a földszintes házak közé beépülő, rosszul elhelyezett, a városképi hangsúlyokat eltakaró, azok arányait eljelentéktelenítő magas épületek. Zöldfelületi rendszer Minden település zöldfelületének döntő szerepe van a városlakók hangulatának és komfortérzetének kialakításában, az átutazók benyomásának, a település vonzásának formálásában. A napi kapcsolat mellett fontos a környezetvédelmi szerepük és színterei a szabadidő eltöltés bizonyos formáinak. Baja értékes környezeti adottságú helyen fekszik. A vízzel való különleges kapcsolata – a közeli Duna-holtágak, a városközponthoz bekanyarodó Sugovica – valamint kiterjedt erdőségei mellett a természettel való napi kapcsolatot a városlakók számára a település zöldfelületei jelentik. Ez a zöldfelület változó képet mutat kialakításban, fenntartási színvonalban, növényanyagban egyaránt. A belváros viszonylag nívós közcélú zöldfelületei is minőségi fejlesztésre szorulnak (Déry kert, Vonatkert), nagyobb azonban a lemaradás a lakóterületi zöldfelületek esetében: teljes körű rehabilitáció szükséges az Újvárosi lakótelepen, közpark létesítendő a vasúttól K-re fekvő városrészekben és a gyorsan terjeszkedő D-i területeken. A Sugovica melletti strandok szegényes infrastruktúrája, a parti sétány hiánya, a Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget kertészeti rendezése is megoldásra vár. Jelentős feladatok jelentkeznek az utcafásításban, s a temetők méltóbb fenntartásában.

5. Környezeti tényezők, infrastruktúra 18

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A cél egyrészt a meglévő napi feladatok folyamatos, jó színvonalú ellátása, távolabbra tekintve pedig olyan rendszer kialakítása, ahol a használati érték növelése mellett lehetőség van a környezeti ártalmak csökkentésére, valamint a hagyományos környezetkultúra megőrzésére. Városrészenként kell meghatározni – és megvalósítani - a lakosság számával arányos közcélú zöldfelület-nagyságot úgy, hogy a közcélú zöldfelületek városrészenkénti nagysága - a város egészét tekintve is - ne csökkenjen. E rendszer alappillérei a következő fejlesztések: − belvárosi közparkok rekonstrukciója − lakóterületi közparkok terv alapján történő megépítése − játszóterek elhelyezésének felülvizsgálata, a megfelelő eloszlású és adottságú területek korszerűsítése − főútvonalak fásítása, hiányzó szakaszokon megfelelő fajokkal történő pótlás − utcafasorok rekonstrukciója, a jelentős zöldfelületi elemeket összekapcsoló utcákban karakteres fasorok telepítése − a temetőkben a kertészeti fenntartás színvonalának emelése, a lehetséges helyeken terv alapján történő fásítás megvalósítása − a Sugovica gondozatlan, besűrűsödött állományának megszüntetése, a parti sávok tervszerű parkosítása − útmenti zöldsávok fásításának megtervezése és kivitelezése, a zöldsávok nagymértékű fogyásának megállítása − Bokodi úti temető Ny-i bejáratának távlati megnyitása − Vaskúti úti volt hadifogolytábor egykori tömegsírjának kegyeleti célú zöldfelületi kialakítása − Fecske-Sólyom-Holló utca melletti közpark létrehozása. Vizek védelme A felszíni vizek tisztaságának megóvása, illetve további romlásának megakadályozására be kell fejezni a szennyvíztisztító korszerűsítését (II., III. fokozatú tisztítás.). Rövid távon el kell érni a még meglévő szennyvíz-rákötések leválasztását a csapadékvíz-elvezető rendszerről. Torkolati iszapfogó műtárgyakat kell kiépíteni - ahol még hiányzik-, megakadályozandó a csapadékvíz-csatornában szállított homok, iszap és egyéb hordalék bejutását a felszíni vizekbe (Sugovica, Duna-völgyi Főcsatorna). A Sárközi vízrendszer és Duna-völgyi főcsatorna torkolati műtárgyainál rothadó növényi maradványokat vissza kell tartani és el kell távolítani. Távolabbi célkitűzés a Szeremlei Duna-ág vízgazdálkodási rehabilitációjának megvalósítása, a Ferenc József tápcsatorna rehabilitációja (meder-felújítási feladatok végrehajtása). Folyamatos feladatot jelent a medrekbe, hullámterekbe való hulladéklerakás felszámolása. A talajvízvédelem érdekében a még nem csatornázott városrészek hálózatát is ki kell építeni, s az ingatlanok rákötését elérni, egyidejűleg csökkentve a magas talajvízállást és a talajvíz szennyezettségét. A partiszűrésű vizek védelme érdekében a vízbázis védőidomán belül - ami kb. 33 ha terület - meg kell valósítani a vízügyi igazgatóság közeljövőben kiadásra kerülő határozatában foglaltakat (parti üdülők, mezőgazdasági területek használatának bizonyos korlátozása.)


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A rétegvíz védelme érdekében a használaton kívüli mélyfúrású kutakat szakszerűen meg kell szüntetni. A „Baka kút” néven ismert, 1929-ben épült 520 m mély vörösfenyő bélésű kutat – mint műszaki műemléket – helyi védelem alá kell helyezni, környezetét 10 m-en belül rendbe kell tenni, be kell keríteni. Föld- és talajvédelem

Földvédelmi szempontból arra kell törekedni, hogy a lakó és ipari területek céljára a gyengébb termőképességű területeket vegyük igénybe.

A defláció okozta talajpusztulás megakadályozását a célszerűen megválasztott erdősávokkal és erdősítésekkel kell elősegíteni. A parlagon hagyott földek gazdáinak felderítésével és felszólításával megelőzhető a sokak számára allergiát okozó gyomnövények elszaporodása. A talaj és a talajvíz védelmét egyaránt szolgálja a vegyszerek (műtrágyák, növényvédőszerek) ésszerű, környezetkímélő felhasználása a mezőgazdasági területek művelése során, amihez a falugazdák bevonásával kell tájékoztatást, eszmecsere-lehetőséget nyújtani. A MOL Rt. Duna parti telepén az olajszivárgásból származó szennyeződések eltávolítását figyelemmel kell kísérni a teljes felszámolásig. A környezeti ártalmak megelőzése, elhárítása, felszámolása érdekében általános feladata az önkormányzatnak a fokozott együttműködés biztosítása a környezet védelmében érintett szervek és hatóságok között: − Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, − Katasztrófavédelmi Igazgatóság, − Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság Műszaki Biztonsági szolgálata − Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. Hulladékgazdálkodás A város szervezett hulladékszállítását ki kell terjeszteni a lakott külterületrészekre is. A megváltozott jogszabályi keretek között át kell gondolni a finanszírozás rendjét. A meglévő szakszerűtlen kialakítású és kezelésű Bokodi úti szeméttelepet fel kell számolni, miután a Vaskúton épülő Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladék Lerakó létesítményhez való csatlakozás megtörténik. Hatékony megoldást kell keresni és alkalmazni az illegális szemétlerakás megakadályozására. A megkezdett szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni a város belterületére és közvetlen környékére, ehhez széleskörű propaganda munkára, az érintett lakosság és a vállalkozók, intézmények bevonására van szükség. A további feldolgozásra alkalmas anyagok elszállításáról ezután folyamatosan gondoskodni szükséges. A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) lerakása nehezen ellenőrizhető, sok esetben szabálytalan, az évi 60 ezer m3/d mennyiségből csak 12 ezer kerül a szennyvíztisztítóba, a többi közvetve vagy közvetlenül károsítja a talajt és a talajvizet. A bővítés alatt álló szennyvíztisztító fogadni tudja az összes szippantott szennyvizet. A régi lerakó, illetve ürítőhely rekultivációját meg kell oldani. További feladatok: − figyelmet kell fordítani az iskolai környezetvédelmi nevelésre, főként a szelektív hulladékgyűjtés eredményessége érdekében − komposztáló telep alakítandó ki a hulladéklerakó területén


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA − a vágóhídi hulladékok szabálytalan, környezetszennyező lerakása megszüntetendő − a települési folyékonyhulladék csökkentése érdekében el kell érni, hogy a csatornával rendelkező ingatlanok kössenek rá a rendszerre. Zaj- és rezgésvédelem Baja legfőbb zajszennyezője a közlekedés. A két főközlekedési út városi átvezető szakasza mentén nagyobb a zajterhelés a megengedhető értéknél. A jelentős belső városi forgalmat bonyolító utcákban szintén határérték-túllépések vannak. Előfordul ipari eredetű zajtúlterhelés, de ez lényegesen kevesebb embert érint. A lakosság egészségvédelme érdekében az átvezető utak forgalmát elkerülő utakra kell áthelyezni. A Duna-hídtól az 51-es elkerülőútig vezető útszakasz csak lakóterületen keresztül építhető meg, ezért az út zajterhelése korszerű eszközökkel a lehető legalacsonyabb szintre csökkentendő. A környezetüket védendő és zajt utólagos műszaki nincs mód, el kell

zajjal szennyező üzemek esetében meg kell vizsgálni, hogy a okozó területek helyben történő rendezésével, a zajkibocsátás csökkentésével megszüntethető-e a túlterhelés, s amennyiben erre érni az üzemek áttelepülését a város ipari zónáiba.

Levegőtisztaság-védelem Baja levegőminőségi szempontból a kifogásolt, mérsékelten szennyezett települések kategóriába van besorolva. Nitrogén-dioxid és az ülepedő por tekintetében a mérőhálózat túllépést jelzett, az adatokat azonban (tekintettel a mérőállomás elhelyezkedésére) kritikusan kell felhasználni. A levegő minőségét Baja városában alapvetően a hőtermelésből és a közlekedésből származó emissziók határozzák meg. Nem elhanyagolható hatású a külterületekről transzmisszió útján bekerülő por hatása sem. A város technológiai eredetű levegőterhelése nem jelentős. A levegőminőségi szempontból kifogásolt légszennyező anyagok jelentős része a közlekedésből származik. Baja városán keresztül mind kelet-nyugati, mind pedig észak-déli irányban jelentős tranzitforgalom bonyolódik, mely – különösen a teherforgalom - hatással van a levegő minőségére. Az elkerülő út teljes hosszban való megépülése és az új átkelési szakasz megnyitása révén, valamint a környezetvédelmi szempontból is hatékony közlekedés-szervezéssel hosszabb távon reális lehetőség nyílik a levegőminőség javulására. A porterhelés csökkentése érdekében az út menti sávok zöldfelületi fedése és a közlekedési útvonalak rendszeres takarítása kívánatos. A jelenleg hatályos levegővédelmi szabályozás szerint az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján zónákba kell sorolni. A zónák kijelölését jogszabályban kell közzétenni (21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7.§. (5), (6) bekezdés). A zónák kijelölését 2002. június 30-ig kell elvégezni (21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 28.§. (5) bekezdés).


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Közlekedés A közúti közlekedés fejlesztése terén a közeljövő feladata a város meglévő adottságainak fejlesztése, beteg pontjainak orvoslása, és a végrehajtandó feladatok sorolása. Legfontosabbak azok a feladatok melyek a lakosság biztonságos, balesetmentes közlekedését és komfortérzetét viszonylag kis beruházással javítják: − Az 55. sz. főút új átkelő és elkerülő szakaszának megépítése, négy körforgalmi csomóponttal: 1. a jelenleg épülő Dózsa György utcai, 2. Kaszás utcán a Katonavárost és Szentistvánt összekötő gyűjtőútnál 3. az elkerülő út és Budapest felé haladó ág csomópontjában, 4. a Szegedi úti csomópontban. − Gyűjtőút kiépítése az 51 számú főút és az Újvárosi lakóterület között, alkalmas nyomvonalon. − Az 55. sz. főút és a vasút Szegedi úti sorompós átkelőjében mindkét oldalon halaszthatatlan a biztonságos gyalogos közlekedés megoldása. − Az 55. sz. főút Kiscsávoly városrészi szakaszán 2 db kijelölt gyalogos átkelőhely kiépítése. − A belterületi földutak szilárd burkolattal történő ellátása. − Szeremlei utca átépítése, burkolatának szélesítése. − Petőfi utca rekonstrukciója. − A Nagy-Pandur-sziget közúti összekötése a Petőfi-szigettel. − Dózsa György utcai parkolási helyzet vizsgálata és rendezése. − Kelet-Nyugat irányú összekötő kerékpárutak létesítése az Újvárosi kerékpárútjai és a Szegedi út melletti kerékpárút között. − Újvárosi Vörös-sétány befejezése. − Sugovica-parti sétány megépítése. − A Sugovica és a Kossuth Lajos utca között főgyalogút kiépítése, a Kossuth Lajos utcáról az autóbuszok kitiltása. − Autóbusz-hálózat átszervezése, különös tekintettel a feltáratlan területekre és az építendő bevásárlóközpontokra. − Jelky András téri csomópont átépítése körforgalmúvá. − Szegedi út – Czirfusz Ferenc utca csomópontjának átépítése körforgalmúvá az autóbusz-állomás megközelíthetőségének javítására. Az állomás áthelyezése nem indokolt, ugyanakkor a helyi és távolsági pályaudvar szétválasztását a jövőben is biztosítani kell. − A mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése érdekében rézsűk kialakítása a közterületeken. − A kórház új sürgősségi osztályához helikopter-leszálló építése. − A közforgalmú kikötő és a távlatosan tervezett medencés kikötő nehézgépjárműforgalmának megfelelő elvezetésére „Ny-i tehermentesítő út” építendő, Duna-parti iparterület – 55-ös sz. út hídfőkörnyéki szakasza – új vasúti aluljáró – Duna-völgyi főcsatorna új híd – Sárköz nyomvonalon a lakóterületek környezeti terhelésének csökkentése és a teherforgalmi útvonal lerövidítése céljából. További folyamatos feladatok: − Kerékpárút-hálózat teljes kiépítése. − Üdülőterületek úthálózatának kiépítése. − Forgalmi utak vasút feletti átvezetése.


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA − Belterületi földutak megfelelő szélességű aszfaltúttá történő átépítése, a városias infrastruktúrának megfelelően. − Tervezett kerékpárút-hálózat rendszeres pontosítása.

Nagyobb távlatban (15 éven belül) várható a várost tehermentesítő közutak kiépítésének befejezése, a hiányzó szakaszok megvalósítása. A külterületi burkolt úthálózati rendszer létrehozása a mezőgazdasági gépek és szállító járművek számára, a keleti külterületrész É-D-i irányú átjárhatóságának a biztosítása is hosszabb idő alatt valósítható meg. A vasúti közlekedés terén felújítások szükségesek az eljutási idő csökkentése és az utazási körülmények javítása céljából. Támogatandó a Szeged-Szabadka-BácsalmásBaja-Pécs vasútvonal helyreállítása. A vízi közlekedés fejlesztésére szükség szerinti időzítéssel meg kell valósítani a medencés kikötőt és kiépíteni a hozzá tartozó infrastruktúrát. Új, korszerű személyhajó-kikötő létesítését 10 éves távlatban meg kell valósítani. Jachtkikötőre is szükség van olyan elhelyezéssel, ami a kikötés biztonsága mellett lehetővé teszi a város életébe való közvetlen bekapcsolódást. A légi forgalom iránti igény felmerülésére is számítani kell, az idegenforgalom, a sportrepülés, vagy akár az áruszállítás érdekében meg kell keresni a megfelelő helyszínt, biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Ivóvízellátás Baja város vízellátása kiépített vízellátó hálózattal alapvetően megoldott. Vízbázisa a város északi részén a parti szűrésű kutakra alapozott víznyerő terület. A kutakból kinyert víz minősége II.o. parti szűrésű víz, amit a víztermelő telepen vas- és mangántalanító berendezés szűr meg. Amennyiben az EU szabványok változása szükségessé teszi, a további vízkezelést a víztermelő telepen kell megoldani. A Szegedi úti tartalék ivóvízbázis további bővítése nem szükséges. A közüzemi vízhálózatba a lakások 96 %-a van már bekötve. Külterületen (főként a nagyobb mezőgazdasági üzemekben és Mártonszálláson) egyedi kutas vízellátás van. A belterület határához kapcsolódó kb. 1 km-es körzetben a hálózat bővítését igény szerint kell megoldani a meglévő hálózathoz kapcsolódva. A nyomásviszonyok kiegyenlítése érdekében a főelosztó vezetékek körvezetékké kapcsolandók össze. A déli városrész és az iparterület nagyobb mértékű fejlesztése esetén egy újabb magastároló építése szükséges (1 000 m3) a város déli részén. Baja területe a különösen érzékeny felszínalatti vízminőségi terület kategóriába tartozik. Vízbázisa sérülékeny. A védőterület és védőidom kialakításához szükséges vizsgálat és számítás megtörtént. A védőterület földhivatali rögzítése folyamatban van, a védőterületet érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat tartalmazó vízjogi határozat ezt követően készül el. További bővítésre a lehetőség a tartalék területen adott, de egyelőre nem szükséges.


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Szennyvízelvezetés, tisztítás A város szennyvízelvezető hálózattal csak részben ellátott, Szentistván, Katonaváros és Homokváros területén még nem épült ki teljesen. A csatornahálózat hossza 102,0 km, az ellátottsági szintje a bekötött lakásszám alapján 59 %-os. A hálózat építése lassú ütemben, folyamatosan folyik a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőség és lakossági igények függvényében, a befejezést lehetőség szerint fel kell gyorsítani. A meglévő csatornahálózatra való rákötések számát – különböző, esetenként egyedi megoldásokkal- növelni kell. Az összegyűjtött szennyvíz a tisztítótelepen történő mechanikai tisztítás után a Duna folyó sodorvonalába kerül. A telep hatásfoka nem kielégítő, átmenetileg egyedi határértékkel rendelkezik néhány komponensre. Korszerűsítése és bővítése folyamatban van, melyet a tervek szerint be kell fejezni. Az új tisztítási technológia (kétlépcsős eleveniszapos biológiai teljes tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval, vegyszeres foszfor eltávolítással) és iszapkezelés (sűrítés, víztelenítés után elszállítás a Bácsbokodi szeméttelepen kialakítandó komposztáló telepre) távlatban is kielégíti a minőségi elvárásokat és a kapacitásigényt. Csapadékvíz-elvezetés A város alapközművei közül a csapadékvíz elvezető rendszer helyzete a legkevésbé rendezett. 1995-ben az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság által készített tanulmányterv feltárta a hiányosságokat és felvázolta a megoldási lehetőségeket. A csapadékvizek befogadója a Duna, a Sugovica, a Duna-völgyi főcsatorna és az Igali belvízcsatorna. A belváros régi (téglából falazott) csapadékvíz elvezető rendszere nyilvántartásilag bizonytalan, helyenként elleneséses. A régi befogadó (a mai Újváros feltöltött területe) megszüntetése és a város fejlődése közben történt ráépítkezések eredményeként létrejött állapot pontos feltárása és a hiányosságok megszüntetése a közeljövő feladata. A főgyűjtő csatornák helyenkénti átépítésével és a még meglévő szennyvízbekötések leválasztásával a hálózat rendbe tehető. A külső városrészek belvízveszélyes területeinek (Livoda, Szentistván, Józsefváros) felszámolásához helyi főgyűjtő csatornák építendők ki. Kiscsávolyon a Mátra utca végén vízgazdálkodási terület alakítandó ki. Az új beépítések során a tereprendezési munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a vízelvezetést is megoldja. A

felszíni

vízelvezetés korszerű megoldásához kapcsolódó feladatok közül legfontosabb a vasúttal párhuzamos főgyűjtő, a józsefvárosi rendszer, valamint a főtéri befolyás leválasztásának kérdésköre. Földgázellátás A DÉGÁZ Rt. által üzemeltetett hálózat és a Szegedi úti gázátadó állomás kapacitása csak a jelenlegi meglévő igények kielégítésére alkalmas. Számottevő új gázigény kielégítése a tervezett 1500 m3/ óra kapacitású új átadó állomás megvalósításával és gázvezetékek építésével biztosítható.


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A gázszolgáltató és gázértékesítő részére a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XIII. törvény az ellátottak tekintetében kizárólagos jogokat és kötelezettségeket ír elő. A gázértékesítő az összekapcsolható teljes gázrendszerre kiterjedően jogosult és köteles az ellátási egyensúly biztosítására, az engedélyben meghatározott intézkedések megtételére. Az engedélyes gázszolgáltató – ha a törvény másként nem rendelkezik – köteles a működési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni. A tervezett fejlesztések gázenergiával történő ellátása érdekében el kell érni, hogy a gázszolgáltató és gázértékesítő minél előbb megépítse a gázátadó állomást, így teljesítve a törvényben foglalt ellátási kötelezettségét. Az ipari fejlesztésekhez nagyközépnyomású, a lakó- és vegyes területi fejlesztésekhez pedig középnyomású földgáz elosztóvezeték-hálózatot kell kiépíteni, utóbbiak esetén nyomáscsökkentő állomások telepítése szükséges. Távhőellátás Az Újvárosban 21.7 MW-os földgáztüzelésű fűtőmű üzemel 80 %-os kapacitáskihasználtsággal. A fölös teljesítmény hasznosításáról a közelben lévő nagyobb intézmények hőigényének kiszolgálásával célszerű gondoskodni: − Német Nevelési Központ 1028 kW − Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 107 kW − Főiskola kollégiuma 452 kW − Tervezett Árpád utcai épület 400 kW Törekedni kell a távhőellátás minél szélesebb körű alkalmazására, ahol az gazdaságos. Energia-ellátás Baja villamosenergia-ellátása a Szegedi út melletti 120/35/20 kV-os alállomásból jelenleg is biztosított. Igényként merül fel, hogy a város minél nagyobb belső területén földkábeles 10 kV-os hálózat üzemeljen. Ezt a célt is szolgálja a volt szovjet laktanya területén jelenleg tervezett 120/20/10 kV-os alállomás megépítése. Ezzel egyrészt felszabadítható a beszorított helyen levő Dunaparti 35/10 kV-os állomás, és a város északi és keleti területein is folytatni lehet a 10 kV-os földkábeles hálózat építését. A földkábeles primer hálózattal együtt kívánatos, hogy a jelenlegi oszloptranszformátorok helyett félig földbe telepített kis trafóállomások és épületbe telepített transzformátor-állomások épüljenek. A kórház mellett is szükségessé válhat egy elektromos alállomás építése. Az ipari körzetek villamos hálózatát el kell különíteni a városi 10 kV-os hálózattól, ezeken a területeken megmaradhat a 20 kV-os légvezetékes rendszer. A 35 kV-os hálózat távlatban Baján megszűnik. A földkábeles 10 kV-os hálózat fejlesztésével együtt ezekben a körzetekben a kisfeszültségű légvezetékes hálózatok folyamatos földkábelre történő átépítése is szükséges.


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A közvilágítási lámpatestek és fényforrásokat korszerű, nátriumlámpás típusokra való lecserélése megtörtént, ez a program azonban megtartotta a régi oszlopokat és tartószerkezeteket. A közvilágítás további korszerűsítését olyan irányban kell folytatni, hogy földkábeles hálózattal új kandeláberes közvilágítás épüljön. Törekedni kell a külső családiházas területek jobb megvilágításának biztosítására is. A belváros műemléki területein a környezethez illeszkedő egyedi közvilágítást kell biztosítani. Számba kell venni az alternatív energiahordozók alkalmazásának a lehetőségét is. A napsütéses órák magas száma indokolja a helyhez kötött, kis mennyiségű energiaigény (pl. meglévő hálózatoktól távol eső külterületi létesítmények) napelemekkel való ellátását, esetleg – a technológia olcsóbbá válása esetén – az intézmények ellátásának rásegítését. A keletkező biomasszából is nyerhető gáz, amelyet energiaforrásként célszerű felhasználni a keletkezési hely közelében fekvő kisebb energiaigény kielégítésére. Hírközlés Baja távbeszélő ellátása megoldott. Az igények kielégítése folyamatosan biztosított. A város belső területein a szükséges alépítmény hálózat az elmúlt években megépült. A hálózatbővítéseknél ezeket a rendszereket kell használni, új alépítmény építése csak indokolt esetben lehetséges. A városban két kábeltelevíziós szolgáltató, a POSSESSOR Kft. és FIBER-NET Kft. üzemel. Részükre a teljes város ellátásának kialakítása a feladat. Mind a távbeszélő-, mind a kábeltelevízió-hálózat - további minőségi fejlesztésekkel megfelelő műszaki alapot ad az un. "intelligens város" elképzelés megvalósításának, amelyet a város informatikai koncepciója is megfogalmazott.


BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

6.

KITÖRÉSI PONTOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, PRIORITÁSOK

A város adottságainak, helyzetének részletes felvázolása nyomán számos tennivaló fogalmazódott meg a természet, a társadalom, a gazdaság területén. Ezen feladatok egy része emberi hozzáállást, akaratot, tennivágyást, összefogást igényel és kevéssé anyagi ráfordításokat. Vannak feladatok, amelyek rövid időn belül megvalósíthatók, helyi forrásokra támaszkodva reálisan megoldhatók. Vannak ugyanakkor olyan léptékű elképzelések, amelyek jelentősen meghaladják Baja lehetőségeit, mindenképpen térségi, megyei, regionális, sőt országos megoldást kívánnak. Távlati - stratégiai - célként • a város jelenlegi értékeinek megőrzését, a fenntartható fejlődés biztosítását • társadalmának felemelkedését, az életszínvonal, az életminőség javítását • gazdaságának sokszínű fejlődését, a kvalifikált munkaerőre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejődési irányok meghonosítását • térségi vezető szerepének megőrzését, megerősítését fogalmazhatjuk meg. A konkrét feladatok felsorolása hosszú listát eredményezne, mindent egyszerre viszont nem lehet megoldani. Ki kell tehát választani azokat a fő irányokat, prioritásokat, amelyeket a város maga elé tűz, amelyeket leginkább és leghamarabb megvalósít, amelyekre forrásait összpontosítja. A helyzetértékelés, a kérdőíves válaszok, a szakértők és a fórumokon, interjúkon elhangzottak alapján a város számára fejlesztési prioritás a logisztikai központ funkciójának kiteljesítése. Ez a szerepkör többféle országos tervben is megjelent, ez az országos figyelem akár források elérhetőségét is jelenti. Baja ezen tevékenységének hatása az országhatáron túlra is kiterjed, nemzetközi elképzelésekben is szerepel, ami külföldi források lehetőségét vetíti előre. Baja logisztikai központtá válásának néhány eleme már megvalósult: az Országos Közforgalmú Kikötővel, több ilyen területen működő vállalkozással, raktározási, szállítási tevékenységgel, vasúti, közúti, folyami elérhetőséggel, többféle szolgáltatással. A nagyobb volumenű hajózás kiszolgálása érdekében medencés kikötő kialakítása szükséges. A további fejlődést szabad, hosszú távon bérelhető területek is lehetővé teszik, amely további – raktározással, csomagolással, szállítmányozással, információ-áramlással, a várost ezen célból felkeresők szálláshelyi, vendéglátói ellátásával foglalkozó - vállalkozások megtelepedését eredményezheti, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével pedig újabb piacok nyílhatnak a többi vállalkozás számára is. Ez a fejlődés tovább erősítheti Baja kereskedelmi központ szerepét is. Az egész város tartós és megalapozott fejlődésének, a népesség ellátásának és megtartásának alapja és ezért fejlesztési prioritás az egész gazdaság fejlődése, fejlesztése,

6. Kitörési pontok, fejlesztési irányok, prioritások 27

BAJA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA különösen a nagy hagyományokkal rendelkező feldolgozóipar – pl. az élelmiszeripar, könnyűipar, gépipar -, de az agráriumtól kezdve a szolgáltatásokig minden területen. Ebben jelentős szerepet tölthet be az, hogy Baja a Mohácsi Vállalkozási Övezet részeként kiemelt figyelmet kapott, ehhez kapcsolódóan többféle országos és helyi adókedvezménnyel támogatják a beruházásokat, munkahely-teremtéseket. A város keleti részében iparterületet jelöltek ki, erre Ipari Park pályázatot is kidolgoztak. Itt további lehetőségek vannak a vállalkozások számára. Baja kedvező természeti és művi adottságai, a Nemzeti Park területe, a vízpartok, a műemlékek, látnivalók és számos egyéb vonzerő alapján fejlesztési prioritás az idegenforgalom fejlesztése. A turizmus több ága jelenhet meg a városban. A csodálatos természeti területek az ökoturizmus kedvelt célját jelentik, a vízi sportok széles körét lehet űzni. Van lehetőség a lovaglásra, kerékpározásra, vadászatra, horgászatra, többféle sport művelésére. A halászlé, a vadételek a gasztronómiai turizmus vonzerejét adják. A nemzetiségi, folklór fesztiválok szintén sok látogatót hoznak a városba. Az idegenforgalomhoz szükséges feltételeket – szálláshelyek, vendéglátóhelyek, boltok – nyújtó vállalkozásokon kívül sok egyéb szolgáltatást is igénybe vesznek a látogatók, így a fejlesztés szélesebb kört érint. A továbblépés egyes elemei viszonylag kis ráfordítással megvalósíthatók: pl. a programok összehangolása, egységes és széleskörű, többnyelvű propaganda-kiadványok, erőteljesebb marketing, az új eszközök – Internet – nyújtotta lehetőségek kihasználása, tájékoztató táblák kihelyezése, a partok, parkok, a látogatók által gyakran felkeresett létesítmények karbantartása, korszerűsítése. Más területeken nagyobb befektetésekre van szükség: pl. újabb szálláshelyek létesítése, fedett sportpályák építése, szórakoztató központ, mozi, színházterem. Felmerült annak a gondolata is, hogy termálfürdőt építsenek. Megfelelő kút feltárása, a víz bevizsgálása, magának a fürdőnek a megépítése igen nagy költségekkel jár, megvalósítására inkább hosszabb távon lehet számítani. Az említett prioritások mindegyike, a lakosság életkörülményeinek javítása, a vállalkozások munkakörülményeinek megfelelő biztosítása érdekében fejlesztési prioritás az infrastruktúra fejlesztése. A közműhálózat kiteljesítése mellett alapvető a város közlekedési helyzetének javítása, az elkerülő út megépítése, a belterületi utcák burkolattal való ellátása, az utcák karbantartása, stb. Ide tartozik a szilárd és a folyékony hulladék gyűjtésének és kezelésének fejlesztése is. A harmadik évezred kihívásaira reagálva az informatikai fejlesztésekre is figyelemmel kell lenni. Ezen prioritások felsorolása nem jelent sorrendiséget, ezek egymással párhuzamosan, egymáshoz kapcsolódva valósíthatók meg. Egy-egy prioritás számtalan feladatot foglal össze, ezek részletes kidolgozása, a programok megfogalmazása a prioritások elfogadását követően oldható meg. A településrendezési terv elkészítése során már több elem kimunkálására sor kerül, konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A most ki nem fejtett tennivalók pedig további gondolkodást, tervezést igényelnek.

6. Kitörési pontok, fejlesztési irányok, prioritások 28

BAJA VÁROS HOSSZÚTÁVLATÚ

Recommend Documents