BAJA THJ. VÁROS HIVATÁSOS ÉS ÖNKÉNTES TŰZ OLTÓ SÁGÁNAK EMLÉKKÖNYVE. "\ Kovács Bencze Albert k3nyvnyomdája, Baja

•

•

ft

BAJA THJ. VÁROS HIVATÁSOS ÉS ÖNKÉNTES TŰZ OLTÓ SÁGÁNAK

EMLÉKKÖNYVE.

"\.

1932.

Kovács Bencze Albert k3nyvnyomdája, Baja.

•

•

f',

"1.'

VÁROS HIVATÁSOS ÉS ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁGÁNAK BAJA THJ.

EMLÉKKÖNYVE.

111 1111111111111111111111111111111111111 D5380053126 Ady Endre VárOSi Könyvtllr Baja

1932. kovács Bencze Albert könyvnyomdája, Baja.

b.

A baj ai önkéntes tűzoltótestület története. 1872-1932. Amikor a bajai ön kén et s tüzol tóte stüle t v ál asztmán ya a et s­ tüle t 60 éve s történe tén e k me gíratását határoztael , azt l átta szük­ sége sne k, hogy az im már több, min t fél évszázados mul tra v issza­ et kin tő et stüle t történ e et az utókor számára össze fogl al tassék ann ál is ni kább, me rt a et stüle t éle téne k fon tosabb mozzan atai e gyuttal rávil ágitan ak városun k e gykori gazdasági, társadal mi és kul turál is hel yze tére is. A krón ikásn ak azon ban igen ne héz a hel yze et , me rt azok az adatok, amel yek a et stüle t irattárában é s ej gyzőkön yve iben tal ál ­ h atók, ne m haszn ál hat ók fel et l ej s össze sségükben min den tov ábbi f ül­ n él kül , han e m azokat el őbb bizon yos kritik ai s ez mmel kell el v izsgáln i. Igen n agy es gítségül szol gál t a et stüle t hat évtize de s krón i­ káján ak me gírásán ál Buday István akkori e gyle ti titkárn ak a et s­ tüle t 20 éve s jubile uma al kal mával össze áll ított e ml ékkön yve. mzően j Mig azon ban a régi bol dog béke vil ág v iszon yaira elle az li yen e ml ékkön yvben ni kább az e gyén i érde me k kie mel ésére és tőse bb al kal makkor el han gzott díszbe széde k szósze rin ti köz­ j a elen l ésére fordított a történ e tíró kül ön öse bb gon dot, addig a maine héz viszon yok köze pe tte ni kább az érde kel benn ün ke t, vajjon v an-e re mén yün k arra, hogy a sok viszon tagság közt több, min t fél évszázadon ke er sztül si ke rrel müködő et stüle t n yugodtan et kin t­ he t-e a jöv őbe . Me g tud-e majd ef leln i magasztos hiv atásán ak akkor, amikor ma min den hol közön y, ne mtörődömség, részvétlen ­ t ül dol gozó e gyén és et s­ ség az, amivel a köz érde kében ön ze len tüle t min den ütt tal ál kozik? Erre a ef lve et tt kérdésre azon ban az adatok bizakodó ef lele et t adn ak. Ma a et stüle t hel yze et azt m uta tja ugyan is, hogy a hivatal os város me gértő támogatása, ava ros pol gárságán ak an yagi se gitsége és a müködő tagok lel ke s és buzgó mun kássága ele gen dő bizto­ sitékot n yujtan ak e szép " ni tézmény további ef nn maradására. A jövőbe ve et tt et l ej s hittel n yugodtan re mél he tjük azt, hogy a mai ne héz n apok el mul tával , a.,.: gazdas ági v ál ság en yhül ésével a et stü­ le t továbbhal ad a 6 évtize de s m ul t ál tal kitüzött utakon s ne m "fogja hiába igén ybevenn i a' város közön ségén e k an yagi és e rkölc si támogatását . Ezért a támogatásért - min t a mul tban is - foko­ zottabb mértékben sie t a le gborzasztóbb ele m, a tűzv ész ál tal ve-

-

4

-

szélye zte et tt e mbe rtá rsai se gitségére . Me gérti majd a ef jlődés kö­ ve k t e ztébe n k ibőv ülő e mbe rbará ti má s et v éke nységek hiv ó szavá t is: az ö nk énte s tűzoltó minde nütt ott el sz, ahol se gíthe t. A öv j őbe n azonban az bízhat igazá n, ak i a mult ö t rténe tét ne m ek l icsinylő mosolygá ssal, hane m a k orsze lle m et lje s me gérté­ séve l e gyütt áj ró józan me git élésse l lapozgatja azért, hogy az abban talá lhat ó hibá ból ok ulá st, az e rények ből köve et ndő példak ént á lló e szményt alak ítson magá nak . A et stüle t öt tr éne et a köve kt e zők épe n tagozódik: a) A et stüle t me galak ulá sá tól a hiv atá sos í t í zoltósá g me g­ sze vr e zéséig, ille vt e a v ilá ghá borúk itö réséig et rje dő időre (18 721 914 ) . b) A v ilá ghá ború és a sze rb me gszá lál s k orszak á ra (1914 1921 ) . c) A sze rb me gszá llá s alól v aló ef lszabadulá stól napjaink ig et rje dő időre ( 1 92 1 - 1 932.)

a)

Az első időszak története.

Amik or a et stüle t me galak ulá ás nak időpontjá tól az e lső idő­ szak alatt e lte lt idő e se ménye it ef vá l zoljuk , ö nk ényte el n ül isv issza ke l l et k inte nünk az 1848 -4 9.- i szabadsá gharc és az utá na köve t­ ke ző idők e se ménye ire . Fe el sle ge s v olna sok at foglalk ozni azzal, hogy mit ej el nte tt t rténe tébe n Vilá gos, mit ve szíte ttü nk akk or, a magyar ne mze t ö a mik or az "A radi 1 3" a má rtirhalá lt sze nve dte . T udjuk azt is, hogy milye nek v oltak a v iszonyok aze lnyomatá s szomorú éve ibe n h isze n e nnek a vá rosnak a polgá rsá ga a sze rb me gszá llá s alatt i� ére zhe tte azt, amit apá ink a Bach-k orszak szomoru ide jébe ná téltek . A magyar alk otmá nyos éle t 18 6 7. utá ni k ibontak ozó k orsza­ ká ra nyulik v issza et stüle tünk ö t rténe tének e lső időszak a. Me gá llapitható, hogy et stüle tünk szüle tése arra az időre e sik amik or a magyar et er mtő G éniusz nagy léptekke l öt rt e lő, hog; szá zados mulasztá sok at he lyre hozzon. A magyar hősk orból a 48 -4 9-e s nagy idők e mbe er iből me gmaradt ve ze tők irá nyitá si v al ke zdődik �e g az e urópai k ulturéle t ef ltéte el inek me gte er mtése , ekk or ke zdik me g a tűzoltósá g intézménye inek a me galak itá ás t is, me l yek ef jlődése azonban ö sszee sik a X X I . és XX . szá zad nagy k ulturprogrammjá nak ef jlődéséve l. A nagy ef lel ndülésbe n, me ly az 18 6 7. év i k ei gye zés utá n ke zdődik , orszá gsze rte minte gy 350 ilye n e gye süle t ke el ke t zik . Ebbe n az időbe n, amik or a ne mze ti sze lle m re ne sszá nsza köve ke t zik be , a Bach-k orszak lidércnyomá sa alól ef lszabadult m agyar polgá ri át rsadalom a tüzoltóe gyleteke t talá lta el galk almasabbnak a ö t mö ­ rülésre. Eze n e gye süle et k ö nfe ál ldozó el ke l sültségge l az e gyéni és a kö zv agyon v éde lmére alak ulnak . A me galak ult e gye süle et k kö zt

- 5ige n sok v idék i vá rost· me ge lőzve az e lsők kö zt talá lha tó a bajai et stüle t is. Alig hangzottak �I Budape ste n az orszá gos tűzoltószöve tség e lnök ének , Széche nyi O dö n grófnak buzdító szav ai, a vá ros pol­ gá rsá ga nyomban me gragadta az e szmét, me rt be ál tta azt, hogy a tűzv ész e lle n v édeke znie ke ll. A vá ros polgá rsá gá nak e el ke l se dése - mint azt e füze t tartalmá b óI ál thatjuk - nem v olt múló szalmalá ng. A tűzoltósá g öt rténe et azt mutatj a, hogy a polgá rsá g a mai napig is szive es n át mogatta az ö nze tle nül dolgozó et stüle et t. Ez a tény pe dig an­ nak a bizonyiték a, hogy vá rosunk polgá rsá ga a polgá ri éle tre ére tt, me rt hisze n e et stüle t éle et is a öt vr énye s k énysze r nélk üli ö n­ k ormá nyz ati éle t. Itt az autonómia ne m a öt rv ények parancsoló szavá ra ke el ke t ze tt, hane m az a kö zjóért el ke l se dő szivek ö ssze­ dobbaná sá ból fak adt. A mai női ef lsőke er ske de lmi isk ola he lyéná llott régi Bá ár ny­ szá lló nagyte rmébe n 18 71. év i ok tóbe r hó 1 5- én L oósz Zsigmond akk ori főbiró e lnök el et alatt a vá ros polgá rsá gá nak szine- jav a a tüzoltósá g sze rve zése ügyébe n érteke zle et t tartott. Az érteke zle t e lnöke utalt arra, hogy a me gbe szélést azért hív ta e gybe , hogy a vá ros polgá rai "homlokuk verítékével szerzett vagyonukat a tűz ellen biztosítani iuyekezzenek, párt, vallási és nemzetiségi mellék­ tekintetek nélkül fogjanak egybe és haladjanak a kitűzött cél felé". E (' él e lérésér e mondják k i a "T űzoltó e gyle t" me galak ulá­

sá nak szük sége sségét, vá lasszanak 24 tagu ide igle ne s bizottmá nyt a me galak ulá shoz szük sége s munk á latok e vl égzésére , v égül érte sít­ sék e rről a vá rosi hatósá got, "honnan is kéressék ki a kitüzött cél elérésére megfelelő pártfogás."

A bizottmá ny munká latá t 14 nap alatt e vl ége zte , s így az alapszabá lyok at a m. k ir. Be lügyminiszte riumhoz ef lte rje szte tték , ahonnan azok , be mutatá si zá radékk al e llá vt a 1 509-18 72. sz. alatt érke ztek v issza. Ne m el sz ef el sle ge s ide ki tatni az e lső er nde s kö zgyűlés á ltal me gvá lasztott tisztik ar név sorá t,v alamint azok neve it, ak ki aze lső vá lasztmá nyi tagok v oltak , ugyszintén az e lső mükö dő tagok név­ ej gyzék ét. Ma élő polgá rtá rsaink bizonyá ra me ghatottsá ggal fog­ áj k ál tni a név sorban v alame lyik ősük nev ét. Jól e sik majd olv as­ niok e ez ke t a neveke t s ál tni azt, hogy ősapá ki me nnyire el ke l sül­ et k s me nnyit á ldoztak a kö zjóért. Elnök és őf parancsnok: Polle rmann Be rtalan gyógysze rész. Ale lnök és alparancsnok: Dö mö öt r Zuá rd ügyv éd. T itká : r Erdélyi G yula. (Ma is él, Baja vá ros ny. polgá rme ste r he lye tte se ) . Pénz­ át ros: Ecke rt Istvá n tak arék pé nzt�.ri főkö nyve lő. O vr osok: Sztru­ hák Istvá n dr., L adá nyi Mór dr. U gyész: Dö mö öt r Zuá rd ( ale lnök és alparancsnok ) . Vá lasztmá nyi tagok: L oósz Zsigmond főbiró, O sztoics Sime on

- 6 városi tisztviselő, Popovics Döme városi főjegyző, Allaga Ottó ügyvéd, Vidovich Bonaventura főgimn. tanár, Brigly józsef kémény­ seprő, Hunyadi Antal épitész, Klenáncz jános kereskedő, Koller Hugó banktisztviselő, Schőn M. B. kereskedő, Spitznagel Lőrinc ácsmester, Reich Ignác kereskedő, Pilaszánovics Antal földbirto­ kos, Hüttl Ede malom igazgató, Saly Imre dr. orvos, Szohner Antal gőzhajózási ügynök, Ivánovics Pál orvos, Radány Kálmán gabona­ keres �edő,. Kois Alajos ny. községi jegyző, Leopold jános bádogos, Dregan Peter szolgabíró, Szohner Rezső kereskedő Babócs Endre füszerkereskedő, Varga jános épitész, Rosenkranz Ödön postatiszt. Re�des �űködő tagok: Brigly Lajos kéményseprő, Bogovics . L�J?s mez�sbabos mester, Berger Gusztáv, Bözer Dániel kalapos, Balmt Istvan esztergályos, Cserba Ferenc járásbíró, Csapláros Fe­ renc szabó, Czinderi Sándor pék, Czanik jános kereskedő, Csukás Károly fakereskedő, Dlopolszky Lajos diák, Dudás László asztalos, De�ts.ch � uk!: Dömötör Zuárd ügyvédsegéd, Erdélyi Gyula vá­ rosI hsztVISelO, Eckert István takarékpénztári főkönyvelő Fejes István I. magy. ált. biztosítási főnök, Freidich Gyula mol � ár, id. Frankenb�rger Ferenc kőfaragó, Fábik János iparos, Fiszter Ernő, Fra�ek janos. a,ranyműve�, Füstösi Pál, Gruber Mór gabonakeres­ k:do,, Gueln:uno Ferenc Iparos, Gurics Ferenc postaaltiszt, Gibicz jozsef m?ln?r, Ge��ardt G �sztáv takarékpénztári tisztviselő, Györfi , pék, Hock Károly kádár, Antal kemenysepro, Horvath jozsef sz sírkőaranyozó, Hel­ jakab H�lschein gkovács Hec?tl Ferenc , � , � , jIlk Gyula könyvnyomdász, Kühnel schem Igna: slrkoaranyozo . F�renc, KlraIy <:éza téglarnester, Király Béla téglarnester, Karagics 1.anos, Ko�n jo�sef, aranyműves, Kovács Antal molnár, Kanyó Akos, KatIcs Kalman fakereskedő, Koteschell jános ácsmester Komlós.i Sándor, Kövecsi Károly, Kövecsi Ferenc, Kovács György : Kovacslcs Gyula, Lengyel Andor városi ti&ztviselő, Leopold jános bádogos: Mayer , jános. rézműves, Nagy Antal telekkönyvvezető, �ag� Sa�dor Pogysz.eresz! Nagy Béla ács, Noll jános, Odry Zol­ tan ugyvedseg�d, OttI Erno. asztalos, Pollermann Bertalan gyógy­ szerész, Petrovlcs Hugó tísztviselő, Popin Kristóf szabó, Pfeifer Anta.1 ügyvédsegéd, Radicsevics Mátyás dohánygyári tisztviselő, Szavlcs Aladár városi tisztviselő, Szeidler Nándor iparos, Szepp Feiner Béla ezüstrniíves, Schőn Antal kereskedő ' Szakmeiszter Mi­ hály, Szabó Károly iparos, Szücs Kálmán városi tisztviselő Schrin­ ne� Hen�ik �zabó, �chri�ner józsef szabó, Sztauber jak� b, Taug Gabor rezmuves, Tlprovacz Ferenc asztalos, Voli Lajos borbély. Az egylet megalakult tehát, de nehéz anyagi helyzete követ­ keztében működését még nem kezdhette meg. Az első törekvés az vo !t, . � o�y a te.stületet �egfelelő tűzoltószerekkel lássák el. Leg­ el?. szor IS �elterJesztést mtéztek a városi hatósághoz segélyezés veg�t�. �aJd f��hív�st bocsájtottak ki a biztosítási intézetek igaz­ gatos�ga�hoz, f�ldblrtokosokhoz és nagyobb kereskedő cégekhez, anyagi tamogatast kérve. A választmány 3 tagból álló bizottságot

7 küldött ki továbbá Budapestre, állami segély kieszközlése és tűz­ oltószerek beszerzése céljából. Állami segélyt kapni azonban nem tudtak, mert a Belügy­ miniszter helyettesének kijelentése szerint"a kormány olyan alap­

pal, melyből e célra segélyezés nyujtható volna, nem rendelkezik."

Az itteni felhívás eredményeként Baja város 500 forinttal, a tehe­ tősebb magánosok pedig 4 forinttól 100 forintig terjedő összegek­ kel siettek az egylet támogatására. Az így befolyt pénzből sikerült megteremteni azt az alapot, amelyre ezen egylet fennállását épít­ hette és az előbb említett bizottság ebből Budapesten 4.500 forint erejéig megvásároita a legszükségesebb tűzoltószereket.

Nagy baj volt azonban az, hogy az egylet nem rendelkezett olyan területtel, ahol a szakszerű gyakorlatokat megtarthatták volna. Végül ezt � kérdést is sikerült megoldani és így az 1872. év őszén Széchenyi Odön gróf ajánlatára Hollay Antal mászóparancsnokot kérték fel arra, hogy a legénységet kellőképen begyakorolja. Hollay a felkérés folytán leutazott Bajára és 6 heti kiképzés után az első őrség 1872. év december hó 6-án Eckert István őrparancsnok, Nagy Antal, Szávics Aladár, Spitzer jakab és Gruber Mór szol­ gálattételével kezdte meg működését. Az első lelkesedés nem tartott sokáig. A közöny és nem­ törődömség -- főleg az anyagi eszközök hiánya miatt - lassan állandó lett s hogy a tespedésben lévő egylet fel nem oszlott, fő­ ként Pollerman Bertalan főparancsnoknak volt köszönhető, akit . Drescher Ede akkori polgármester nagy megértéssel támogatott. A választmány lelhs tagjai erkölcsi felelősségük teljes tuda­ tában sűrün folytattak tanácskozásokat, hogy az egylet fennmara­ dásának, illetve újbóli felvirágozásának módozatait megbeszéljék. Fáradozásuknak meg is volt az eredménye, mert az 1882. évi december hó 17-én tartott közgyülésen már örvendetes jelenségek­ ről számoltak be. Közölte az elnök a testület tagjaival, hogy a tagok száma egyre szaporodik s a városi hatóság hajlandó a tűz­ oltóság részére őrtornyot berendezni. Ez a közgyülés "a pártolás minél nagyobb sikeresitése tekintetéből" a tagsági dijak leszállitá­ sát határozza el. Az 1883. év november 25. napján fényes ünnepséggel ülte meg a tűzoltóság 4.000-ik őrállását, mely alkalommal . józsef kir. herceg, Haynald Lajos kalocsai érsek, gróf Széchenyi Ödön, Türr István tábornok s a vidéki testületek üdvözölték az egyletet. A fényes jubileumi ünnepség kedvező hatása abban mutat­ kozott, hogy fokozta városunk közönségének érdeklődését a tes­ tület iránt. Azonban ez nemcsak erkölcsileg, hanem tekintélyes összegű pénzbeli adományok alakjában is nyilvánult. Ugyanezen évben a testület az országos szövetség tagjai sorába is belép. A következő évben a testület érdemes főparancsnoka, a lel­ kes Pol1erman Bertalan nagy elfoglaltsága miatt lemond tisztségé-

-9-

- 8 ö r l. Helyét az elnök ségben T ury Má tyá s, a öf paran csn oki it sztség­ ben pedi g Fran k en berger Feren c alparan csn ok , majd Eck ert István főparan csn ok foglalta el. E derék v ezetők alatt tűzoltósá gunk i gen jól megfelelt hiv atá sán ak s szeren csére az előző év ek ben tapasz­ talt kö zö n yö sség n em ébred fel ujra. 18 8S- ben olyan k edv ező a testület an yagi helyzete, hogy a szertá ir felszerelés gyarapi át sá ra m ajdn em 8 00 forin tot tudn ak for­ dí tani; Eck ert István főparan csn ok sürgeté sére pedi g 750 forin t kö ltséggel gyak orlótorn yot á lli tan ak fel, mely ö sszegből4 00 forin ­ tot a vá rosi hatósá g vá llalt magá ra. Nev ezetes mozzan at az egyesület életében ez év ben még az i s, hogy a vá rosi hatósá g az önk ént es tűzoltók jut almazá sá ra 2 50 forin tot szav azott meg. Ezen ö sszegből k ét it szt 1 - 1 aran yat, a legén ység kö zül az arra legérdemesebbek 2 0 forinU ól 5 forin it g terjedő ö sszegű jutalmat k ap tak érdemeik arán yá ban . "Eme kitűn­ tetés - írja a e t stület egyik k róniká sa mindinkább fokozta a -

fialalságban azon ambiciót, hogy tűzoltóvá legyen."

Mi g az előző év ek ben ugyani s a műkö dő tagok szá ma 2 530 v olt, most má r ez a szá m 52 - re emelk edett. Az 18 90. év ben a Feren cren di ek torn yá ban lev ő őr torn yot a lak tan yáv al ' magánh aszná latú telefonn al kö ik t ö ssze. Az 18 91. év ok tóber hó 18 á- n Schei bn er G yula elnök lete, O dry An dor főparacsn ok sá ga alat t ünn epelte az egylet fenná llá ­ sán ak 2 0. év fordulójá t. Ez alk alommal ren dezett ünn epség el gszebb pon tja P ollerman B ertalan egyk ori e nl ök- főparan csn ok arck épén ek l eleplezése v olt. Ugyan ek k or alak ult meg a testüle t zen ek ara i s. Az 18 93. évi jelen tések ből i smét k edv ezőtlen k épet alak ítha­ tunk magunkn ak a testület an yagi helyzetéről. A váro s kö zön sége n em át mogatja k ellő megértéssel a t űzoltósá got. Enn ek oká t azon ­ ban n em a testület i ár n it kö ö z n yben , han em inká bb az i par é,s k eresk edelem akk ori pan gá sá ban k el l k eresni . 18 94- ben Kossuth L ajos halá la alk almáv al gyá sz űlést tartott a testület é s a temetés n apján min den tűzolt ó fek etek aröv et vi selt. A mi llen ari s év ben a testület má r megalapi át ás n ak 2 5 év es év fordulójá t ünn epli . Ez alk alommal a vá rmegyei tűzoltószöv etség vá rosunk ban tartotta évi kö zgyűlését, amelyen az egész vá rmegye tűzoltósá gain ak k épvi selői talá kl oztak vá rosunk t alai kö zö tt. Az ezután köv etk ező év ek ben testületün k belső életében n e­ v ezetesebb esemén y n em fordult elő. Képvi seltette m agá t a testü­ let az orszá g k ülön bö ző vá rosai ban tartott orszá gos tűzoltó k on g­ resszusok on , így: Szegeden , Szabadkán , B rassóban és Szatmá n r é­ meti ben , v ersen yek en azon ban n em szerepelt. Anná l inká bb kiv ették részük et tűzoltóink az oltá s és men tés munká áj ból. Ez utóbbi téren legjelen tősebb és leghatá sosabb v olt a tűzol tólegén ység azon műkö dése, amelyet az Erzsébet ki ár lyn é-

úton , a mai R osen feld- féle há z helyén á llott, Més áz ros-féle há zn ak beomlá sa alk almáv al fejtett ki. 1901. évi á pri il s hó 6-án d. u. I h 3-k or óriá is robajjal beom­ lott a vá rosn ak akk or ezen egyetlen k étemeletes épülete, amelyn ek romjai alól tűzoltóink 5 személyt élv e men tettek ki , mi g 7 ember­ n ek má r csak a holttestét á shatták ki a öt rmelék ek kö zül. A tűzesetek kö zül említést érdemel az 1 904 . évi júli us hó 17- én a Rák óczi Feren c- utcá ban düh3n gö tt tűzv ész, amelyn él 5 há z és szá mos mellék épület esettá ldozatul. Az 1 905. évi má jus hó 2-án este a Flei schmann- féle pin ce­ robbaná s - amelyn ek á ldozata k ét emberélet v olt - adott n agy és n ehéz munká t tűzoltóinkn ak . Még ki sem pi hen ték ezen tűzv ész áf radalmai t, 4 -én ki sebb tűzhö z, majd 6-án a Szá llá svá rosban olyn agyszabá sú tűzhö zv on ul­ tak ki , mely emlék eztetn i k ezdett az 184 0. n agy tűzv észre, amely tudv alev ően majdn em az egész vá rost elhamv asztotta. Ezen tűzn él a Szá llá svá ros tekin télyes része, 42 há z és 2 6 mellék épület, i gen sok há ziá lattal és ren geteg tak armánn yal, v alamin t k ertiv etemén y­ n yel pusztult el. Ugyan ezen év júli us hó2 6-án éjjelvi llá mcsapá s köv etk eztében ki gyulladt és teljesen leégett a régi vá rosi bérhá n z ak - amelyben akk or a postahiv atal n yert elhelyezést - tetőzete és így leszak ad­ tak az ö ssze s át v író- és telefonv ezeték ek . Ezen tűzn él súlyos sze­ ren csétlen ség érte a testület kivá ló szertá nr oká t P fei ffer Feren cet. A leomló tűzfal súlyosan megsebesítette és egész életére n yomo­ rékká tette ezt a derék férfi út. A testületvá lasztmán ya meleghan gú lev élben fejezte ki részv étét és P fei ffer Feren c érdemei t jegyző­ kön yv ben ö ö r k ítette meg. An agyobb tűzeset ek fej so rolá sán ak befejezéseül megemlíten dő még az 1909 . évi szept ember havá ban az Erzsébet ki ár lyn é- úton levő fon ógyá r rak át répületében és a mellette lev ő lak óhá zban dü­ hön gő tűzv ész, majd pedi g 19 10. évi má jus hó l- én a B ruszt-féle gőzmalomn ak , 1 9 1 1 . februá r havá ban pedi g a Kőszegi talajműv elő gépgyá nr ak a z égése. A fon ógyá r megmaradt főépülete, a meg­ men tett Kőszegi- féle gyá r, a B ruszt malomtól 4 métern yi re lev ő gabon arak át r s a leégett épülettel ö sszeépített és megmen tett gép­ há z, min denk or fén yes bi zon yi ték ai leszn ek tűzoltóink kivá ló mű­ kö désén ek . Kö zben azon ban n agyobb személyi vá ltozá sok i s ö t rtén tek a testületben . A testület 1907. évi júli us hó 28 á- n tartott kö zgyűlésén dr. Nyi raty Ján os elnök- főparan csn ok ugyani s meleg szav ak k al par en ­ át lja el L en gyel An dort, a testület hosszú i dőn á t v olt kivá ló el­ nök ét, kin ek n agy érdemei t és emlék ét a kö zgyűlés jegyzőkön yv é­ ben ö ö r k ítette meg. Az 1 9 10. év v égén i smét vá ltozá s á llott be a testület v eze-

10

-

tésébe n. Kivá ló és szakk épze tt főparancsnok a, dr. Nyiraty Já nos, k i 18 95. óta á llt a tűzoltósá g élén , min t főparan csn ok - ille tően főparan csnok - e lfoglalt­ l Le ngye l Andor halál a óta, mint e nöksá ga miatt le mondott tiszt ségéről. A kö zgyűlés dr. Nyi rat y Ján os r kö s tiszte el tbe li e lnök ­ érde me it ej gyzőkö nybe foglal ja, őt pe digö ö főparancsnokká vá lasztja. Az el nök ségben Bajay Péte r, a et stüle t e gyik el grégibb és le gérde me se bb tagja, a főparan csnok i tisztségbe n pe dig Fe hér L őrinc dr. , a et stüle t if atal és ambiciózus titká ra köve tte őt. EI­ nök ün k azon ba n ne m soká ig v ise lte tisztségét, me rt az 1 91 1 . év i júl ius hó 30-án tartott kö zgyűlése n el mon dott, a mel y Bajay P éte r­ t rtént me gvá lasztá sa után he lyére é ö l r kö s tiszte el tbe lie nökk nek ö ö főparan cs­ l Ertl Istvá nt, a bá csi tűzoltósá g me gsze vr e zőjét ése nöknoká t vá lasztja. Ú jból ke ll itt han gsulyoznunk dr. Nyiraty JánQ snak és Bajay Pé et nr ek a tűzoltósá g kö rül k ife jte tt munká ssá gá t. Ok v olt ak azok , ak ki a má -r má r ef loszlóban lév ő e gyle et te rősk ézze lö ssze tartották és ef n ntartották abban az éle et t. Az 1 912 . év januá r hó 30-á n tartott v alasztmán yi ülése n dr. l ti, hogy a Be lügymin isz térium a Fe hér L őrin c főparancsn ok be ej en hiv atá sos tűzoltósá g sze vr e zéséről szóló szabál yren de el et t jóvá hagyta és a vá ros kö zön ségének á ldozatk észségéért e lisme rését k ife ej zve , ef lhatalmazta a öt vr ényhatósá got, hogy a sze vr e zést sajá t hatá skö ­ rében hajtsa v égre. l tésse l, ille tően ann ak v égre hajtá sáv al u j k or­ Ezze l a be ej en szak ke zdődik a et stüle t éle tébe n. Mig ugyanis e ddig avá ros tűz­ v éde lm ét el gn agyobb részben az önk én et s tűzoltók ál tták e l, most t í z­ a he lyze t akk ép vá ltozik me g, hogy bá r hiv atalosan a vá rosi í z n ef ladatán ak k is oltósá gnak a ef ladata a tűzv éde el m, mégis e e létszá má r a és e gye tle n tiszt jére v aló et k ni et tte l csak is úgy k épe s me gfe el nl i, ha e bben az önk én et s et stüle t ke llők épen át mogatja. Ennek köve kt e ztében vá rosunk ban a he lyze t úgy alak ult , hogy az új hiv atá sos tűzoltósá g, me ly v ége er dménybe n az önk én et s tűzoltó i e zze l öt bbé-kev ésbbé ö ssze forrt. E tényből et stüle tből ef jlődö tt k , t zik , hogy az e gyütte s műkö désköve kt e ztében ak ét önk én t köve ke t rté­ t rténe et csak ne m e gybevá g. É pen e zért e ö tűzoltói alak ulá s ö z lt taglalá s tová bbi része iben csak az ok at a moz za­ �e t ele jén kö ö n atok at fogjuk k ei me nl i, ame lyek spe ciá lisan az önk én et s et stüle t bel ső éle tére v onatk oznak. Az ö nk énte s tűzoltók k ülső zs e er plésé­ ről , fők ént pe dig a tűze se et kn él v aló kö zre műkö dések ről e füze t abban a részében talá lhat bőve bbe t az olv asó, me ly a hiv atá sos t rténe tét tartalmazz a. tűzoltósá g ö Az 1 912 . év be n a vá lasztmá ny t. és parancsnok sá got' sok at fogl alk oztatja a tüz oltóze nek ar ügye . Altalán os a pan asz , hogy a ze nek arban nin cs me g a kel lő er n d és ef gye el m s e zért a paran cs­ f s ek . E enok sá g zenek ari szabál yzat e kl észít ését tartja zs ük sége n

-11 ladattai Ol vt án yi Istvá n dr. titká rt és Kozacsek Istvá n ze ne gond­ n ok ot bízzák me g. A má jus l l- én tartott parancsnok sá gi űl ésen dr. Fe hér L őrin c l ti, hogy a hiv atá sos t űzoltóleg énység l étszá ­ főparancsnok be ej en má t az u j sze vr ez ési szabá lyren de el tnek me gfe el lőe n k ei gészíte tte és k éri a tisz tik art, hogy a el génység szá mán ak szaporodá sáv al ef lgyüle mle tt munk a elv égzésében őt tová bbra is át mogassa. Hogy a vá ros az ö nk én et s tűz ol tóte stüle t sze er pét a vá ros tűzv éde lmén él mil y fon tosnak tartotta, mi se m bizon yítja jobban, mint az a tény, hogy a vá ros a et stüle tnek e ddigi 1 50'-k orona év i se gélyét 2. 500 k oroná ra e me lte ef l azonkö et el ze ttséggel , hogy e zen ö ssze ge t tűzoltósze er k bes ze rzésére fordítsa. Ezze lkel lők épe n tőségét, j honorá lta a hiv atalos vá ros a et stüle t műkö désének elen ame ly fők ép abban nyilvá nult, hogy a hiv atá sos tűzol tósá g me gte ­ et lébe n se gédke ze tt j er mtéséhe z e lők észíte tte a tal ajt, annak létre öve l mi e er jéve l át mogatta. és az t anyagi és sze le Ú gylá tszik , hogy a hiv atá sos tűzol tósá g ef ál l lítá sáv al a er gl , talá n k issé me glazul t ef gye el m is újból he lyreál .l Ne héz ef ladat el he et tt e z, me rt még ezen év nove mbe r 1 7- i parancsnok sá gi űlé ­ sén át rgyalják azt a pan asz t, me ly zs e rin t a hiv atá sos tűzoltósá g őrparan csnok a szigorúan bán ki a el gén ységge l. Dr. Fe hér L őrinc azon bán a k ihall gatá sok során me gáll apítja, hogy e z a szigorúsá g l dők atoná s ef gyele m éléréséhe z ef l tétlen ül szük sége s. a me gköve et en Ugyan akk or me gá llapítja a parancsn ok sá g azt is, hogy a el gén ység z the tő v issza, panasza az e gyik hiv atá sos tűz oltó bujtogatá sá ra ve e miért is ef lte rje zs tést et sz a főparan csn ok a vá ros polgá rme ste ré­ he z a tűzoltó azonn ali el bocsá át sá ra. A vá rostól élve ze tt nagyobb se gély birtoká ban a et stüle t r e bb sze er k be sze rzésére is gon dolhat. Az 1 91 3. most má r a mode n év i má rci us hó l- én tartott parancsn ok sá gi iíl és motorfe csken dő z n ügynek be sze rzésének k érdéséve l foglalk ozik és e lhatá rozza e e ál landóan n apiren den v aló tartá sá t. Ne msoká raez utá n át rgyalnak a tűzoltósá g me gfe el lőe lhe lye zéséről is és szóv an arról, hogy 1 7.000 k oroná ért há zat ve sz a et stüle t. Kö zben azonban úgylá tszik mégis sike rül az addigi lak tan ya tulajdonosáv al újabb me gá llapodá st l éte­ síten i, me rt a há zv étel ü gye ne m ke rül öt bbe t ef lszin er . Még ugyane zen év augusztus hó 9- én tartott vá lasztmá nyi űlésen a et stüle t boldoge mlék ű főparan csn oká nak , Polle rman Be r­ talan fián ak , dr. P olle rman Artur et stüle ti orv os indítván yá ra k ­ i mon dja a vá lasztmán y, hogy men tőosztá lyt sze vr e z és me gke er si s e er szt bajai fiók áj t l drb. men tők ocsi á et n ge désére , a r k a Vö ö vá rosi taná csot pe dig 1 pá r lón ak ily célra v aló be sze rzésére . A el génységnek men tésre v aló k ki épzése me g is öt rtént, azonban, i mive l es m k ocsit, se m pe dig el őfogatot hozzá ne m sike rült k apn , a me ntőszolgá latot e gye lőre csak hordá ggyal et l ej síte tték . Az ok­ ót be r hó 2 0-án t artott vála sztmá nyi űléssel k apcsolatban má r a be sze rze tt motorfe cske ndőt mutatták be , ame lynek n agy et lje sí -t

- 12 ménye a megjelentek sorából nagy tetszést váltott ki. Ezen nagy­ arányú beszerzés nehéz kérdését a testület akkép tudta megoldani, hogy vételárára 3 évre lekötötte a várostól kapott fentiekben már említett felemelt évi segélyt. Az 1913. évi november hó J9-én tartott közgyíílésen az el­ nöklő Ertl' István bejelenti, hogy Ofelsége Bajay Péter tiszteletbeli főparancsnoknak, Prigly Károly volt főparancsnoknak, továbbá Gíbic József és Sebők János tűzoltóknak a 25 éves szolgálati ki­ rályi díszérmet adományozta és a kitüntetéseket buzdító szavakkal adta át az érdekelteknek. b) A világháború és a szerb megszállás korszaka.

Az 1914. év nyarán kitört világháború az önkéntes tűzoltó-tes­ tület működő tagjainak is nagy részét fegyverbe szólította úgy, hogy helyettesítésükről a mozgósításkor a szünidőző tanulóifjúság soraiból toborzott úgynevezett diáktűzoltók gondoskodtak. A lel­ kes fiatalság komolyan vette a rájuk bízott feladatot, s több tűz­ esetnél értékes tevékenységet fejtett ki. A tanév megkezdésével azonban a diáktűzoltók működésüket nagy általánosságban be­ fejezték. Az 1914. évi december hó 20-án tartott rendes közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a testület régi, érdemekben gazdag tagját, Prigly Károlyt választotta elnökké. Talán a sors különös akarata volt az, hogy e válságos időkben olyan férfiú kerüljön az elnöki székbe, aki nemcsak az ügyszeretet, hanem több évtized tapasz­ talatát is hozta magával. A világháború eseményei pedig követik egymást, a meg­ maradt önkéntes tűzoltók közül is egyre többen vonulnak be katonai szolgálatra, mig a testület választmánya a hazafias cél elő­ mozdítására 2. 000 korona értékű hadikö!csönt jegyez a betegse­ gélyző alapból. A háborús évek súlyos gondjai felismerhetők a teslület jegyzőkönyvéből is, amennyiben több, mint egy évig választmányi ülést sem tartanak. Az 1916. évi júniusi választmányi űlésen jelenti be az elnök, hogy Bajay Péter lemondott főparancsnoki tisztségéről. A választmány a bejelentést sajnálattal veszi tudomásul és a főpa­ rancsnoki teendők ellátásával dr. Oltványi István alparancsnokot bízza meg. A tanácskozásokban újra nagy szünet következik. Csak 1918. május 3-án hívja egybe Prigly Károly elnök a testület vá­ lasztmányát, hogy a közgyűlést előkészítse. A jelenvoltak névsorát olvasva bizony azt látjuk, hogy ekkor már csak az 50 éven felüli férfiak voltak jelen, a többieket a háború fegyverbe szólította. E közgyűlésre Oltványi István akkori főparancsnok rövid beszámolót készített a testUlet háború alatti működéséről. Megem-

- 13 Hti a diáktűzoltókat, szól a népfelkelői szolgálatra alkalmatlanok­ ból behívott köteles tűzoltók működéséről. Elmondja azt, hogy a nagyobb tűzesetektől a háború alatt a sors városunkat . szinte meg­ kímélte. Az egyetlen nagyobb tűz csak az 1915. éVI augusztus 20-i kincstári szalma égése volt. Itt jelenti be a parancsnok, hogy a testület addigi Cirfusz Ferenc-utcai helyiségéből, amelyben a tűzoltóság évtizedeken át volt elhelyezve, a Bárány-száIlóba költözött. Érdemes megfigyelni azt a fejlődést, melyen a tűzoltóság elhelyezés szempontjából átment. . . Az önkéntes tűzoltóság megalakulasakor a varosI bérházban kapott ideiglenes otthont. Ez a megoldás azonban nem �olt tökéletes, mert sem a legénységi helyiségek, sem a szertarak nem voltak kielégítők. 1882. táján a Bartsch-féle telken lévő helyiségbe költözik át a tűzoltóság. Az akkori viszonyok szerint megfelelő elhelyezés a tűz­ oltóság fejlődésével egyre mostohábbnak látszik s í�y nagy fejlő: dést jelent az előbbiekben említett 1918. május 3-I paran�s?okI .. a Barany­ bejelentés, mely szerint a tűzoltóság a Bartsch-teleprol szállóba költözött. Ez a tény a tűzvédelem szempontjából azért is fontos, mert itt már a helyiségek tágasabbak, a tűzoltóság parancsnoka és a szolgálatvezető és egy családos kocsis természetbeni lakást kap. A szerb megszállás alatti szomorú idők alaposan meg­ viselték testületünket is. Gyülekezési lehetőségek teljes megszünése, dr. Oltványi István önkéntes helyettes parancsnok bebörtönözése, majd későbbi kiutasítása, dr: Mó�er Géza hivat�sos . f?parancs�?k . elmozdítása, majd Jakovlyevlts MJlorad szerb fokapltany�a � tuz­ , o!tópanrancsnokká való kinevezése majdnem teljesen megbemtottak a testület működését. A hála és elismerés szavával kell e helyen is megem­ lékezni Prigly Károly akkori elnöhől, aki nagy ü pszeretettel, k.ellő eréllyel nemcsak az önkéntes testület legénységet, hanem a hiva­ tásos tűzoltósagot is igyekezett összefogni. Az ö szívós munkás­ ságának köszönhető az is, hogy a tüzoltók a szereket eléggé kar­ bantartották s így - habár meglehetősen megrongálódtak - még sem mentek teljesen tönkre. '

c) Az utolsó

10 év története.

De elmultak a megszállás szomorú évei is. A város hazatérő vezetöi azonban üres pénztárt, mindenütt elkeseredést, pu�ztulá�t, romokat találtak. Nem volt szerencsésebb helyzete Oltvanyi Istvan dr. rendőrtanácsosnak sem, akit hivatásos főparancsnok ká nevezett ki a város polgárnwstere és parancsnokká választott az önkéntes testület közgyűlése. Dr. Oltványi IS�ván nagy . ügyszeretettel fogott a testület rendbehozásához. Jellemzo, az akkOrI vIszonyokra, hogy

- 14� ehéz. fe�adaá� nak meg� alósí át sá �lOz a régi kip róbált legénységi allomanYI ba]t . arsakon ki vül senkI sem jöt t tá mogatá ás ra. Főt örek­ � ése volt - mi ként. a. hi� atá sos t űzolt ósá gná l i s - a régi rend et es fegyelmet hel yrealh tam, a nagy mért ékben elhasznál ód ott és megf? gyat kozot t �f ls.zerelést p edi g i smét rendbehozni . Mu nká áj ban . c sup an a� 1 922 . eV I au gu sztu s ho 6-á n megt art ott közgyűléstő l � ezd ve t amaszkodhatott az alap szabá lyok szeri nt megvál as zt ott ti sz­ tI �ar se���t é&:�re .. E z a kö� gyűl � s a it szt ségéről lemond ott P ir gly . . �arolyt orokos It szteletbeh elnokké vá laszt ja az előbbi ekben má r Ismertetet t érd emei eli smeréséü! . t:z 1 ?2 3. �vi . má cr i� s hó 4- é? t art ott ért ekezl et en Szent Já ­ . nos varosresz ut zbI ztonsaganak kerd ésével foglalkozva Sc hi avon �.en.ir k akkori ba!ai révkapi át ny i ndit vá nyár a ki mondjá k: hogy az eJl eh tel efonszol gal at elrend el ését i lletékes helyen szorgalmazni fogjá k. Az .. 1 �24 . évi szep tember hó ll- én t art ot t p aranc snoksá gi . . u. lesen kozh a p aranc snok, hogy dr. Mari novic s Imre h. á llamtit ­ ká r, sZ0 vet ségi alel� ök az önk ént es test ül et et megszemlélve a t a­ p asztalatok felet t dIc séretét fejezt e ki . A t űzoltósá szemp ontjá ból az 1925. év i gen nagy jelent ő­ . u: . . Eb ben az � seg evben a tűzolt ósá g a Bá ár ny- szá llóból a mai mo­ dern, szép l akt anyá áj ba költözi k. Bá r, mi nt má r előbbi s emli tett ük a szerb � egs�ál ál s utá n a vá ros vezet ői üres p énztá tr és alap osa � , p ület eket t alá ltak, mégi s a vá ros részéről való első megrongalt koze nagyobb épí tkezés a tű�? I !ólaktanya emelése volt. H elyesen gon­ dolt a el varosu nk vezetosege azt , hogy a modern t űzvéd eImi c é­ I � knak me?" fele lő l akt anya l ét esít ése jó befektet és les z. A tá gas, U], la �tanyaban nemc sak az önként es t est ület szerei nyertek meg­ , �, ? anem a test ület ot t kü lön p aranc snoki és külön felelo. e �h7I yezes , legenysegl szobat IS . kap ott . Bi zonyá ra nem kell külön ha ngsúl yoz­ nu nk azt , hogy milyen nagy előnyt jelent önként es tűzoltói nk s zá ­ má ra az, �ogy . a.l akt anyá ban valóban j ól érezheti k magu kat. L eg­ szebben bIzonyIt] a e zt az a körülmény, hogy az önként es t űzolt ó k a re�d: s gy akor��t ok id ején �i vüli s - . különösen vasá rnap onként - su, ru n l atogat] ak a laktanyat és ottam szobái kban napi - és szak­ lap ok ol vasgatá sáv al, szórakoztató tá rsasj:ít ékokkal t ölti k i dej üket . Igy megszeret ve a lakt anyá t nemc sa k a hi vatá sos t űzoltó kkal való ?� t�j �ri. as szd lemet áp ol áj k, hanem azá tl al, hogy d élu át n a rend es eJJ eh u gr elet es szolgá lat on ki vül i s még egy- két önként es t űzolt ó rend szen nt bent van a laktanyá ban, ne mc sak Hí z eset én' hanem a m� ntése � nél i s �i ndi g lehet egy pá r önként es bajtá rsra szá mi tani , . . az ará nylag ki s szá mú vá rosi tűz oltósá g­ mIne� kov� tkezteb.en . ok , nak all and oan segi tsegére vannak. Az .19�7. . év i smét nagy vá tl ozá st jelent a t estület él etében. Ez ,ev mar:lU � s ban dr. O tl vá nyi Ist vá n lemond u gy hi vatá sos fő­ .. , p.? ran: s � okl mm t onkent � s p aranc snoki it szt ségéről. A hi vatá sos .'. tu zoltosag elere dr. Borbi ro. Ferenc p ol gá rmester H orvá th Ivá n okI.

15 gép észmérnököt, a vol t ás rvan műsel yemgyá ir tűzoltószakasz p a­ ranc snoká t nevezi ki , mi g az önként es t űzolt ótest ület közgyűlése a t estület p aranc snoki t eendői nek ellá át ás val vi téz L osonc zi G yör­ gyöt, a testül et volt ti tká ár t bí zza meg, ki t eme ti sztségében­ a vonat kozó mi ni szt eri rendel et értel mében - a vá ros p olgá rmes­ tere i s megerősit ett . Ugyanakkor az elnöki ti sztséget dr. F ehér­ vá ry Dezső lemondá sa folytá n, dr. Knézy L ehellel tölti be. Mi vel a há ború és a szerb megszá llá s alattt eljesen leroml ott tűzolt ói fel­ szerelés javitá sá nak, i lletően korszerű p ótlá sá nak szükségességét a vá ros vezet őséget elj es mértékben feli smert e, a hi vatá sos tűzoltó­ sá g élére H orvát h Ivá n személyében nemc sak tűzoltó szakembert , hanem tec hni kai kérdések megoldá sá rai s kellő müszaki felkészült­ séggel bi ró alkalmas embert talá t. l Az önkéntes test ül et sajá t hasz­ ná ra ol ymód on értékesi tet te ezt a szerenc sés helyzet et, hogy alap ­ szabál yai nak megfelel ő mód osi át ás val ki mondta, hogy át rselnöki á llá st szervez, mely it szt ség vi sel ője ellá tja a t estület műszaki felügyeletét , i lletve i ár nyi át ás t i s. A át rsel nöki it sztségre a hi va­ át sos t űzoltósá g főp aranc snoká t, H orvá th Ivá nt vá lasztot ta, ami nek következtében a két Hí zolt ói alaku ál s, mely nek végsőc élja a vá ros t űzvédel mének mi nél gond osabb ellátá sa, most még szorosabb kap­ c solatba került egymá ssal. Az előbbi ekben vá zolt személyi vá ltozá sok utá n kéti gen fon­ t os c él t i gyekezett a vezet őség elérni: a hi vatal os vá ros át mogatá­ sá nak kie szközlését , majd p edi g a működ ő tagok szá ma nak sza­ p orítá ás t, i lletve a szükséges fegyelem és ki kép zésbeli al ap ossá g helyreá llí át sá t. A vá laszt má ny 1927. évi má uj s hó 25-én tart ott űlésén meg­ jeleni k dr. Borbí ró Ferenc p olgá rmester i s, hogy személyesen át jé­ kozód hassék a test ül et helyzet e felő! . Az alap os, mi nd en részlet re ki terjed ő érdeklőd és utá n a- vá laszt má ny tagjai megnyu gvá ssalá ll a­ pít áj k meg, hogy a vá ros vezetősége valóban szi vén vi seli a tes­ tület ügyei t. Igéret et tett a p olgá rmester arra, hogy az egyesület­ nek szerbeszerzési segélyét újból folyósí tani fogja, ha a test ület megfelel ő eredményes működ ést fog folytatni , azzal, hogy e zen p énzből ki zá róan tűzolt ószereket vá sá roljanak, dei géretet t ett arra i s, hogy a tűzoltósá g tová bbi fejlesztésére ál landóan gond ja lesz. Az í gy vá sá rolt t űzoltószerek a vá ros l eltá ár ban fognak sze­ rep el ni , ami a test ületre nézve azonban azzal az el őnnyel áj , r hogy ezeknek fenntartá is költ ségeit i s a vá ros vi seli . Ilymód on a testü­ et l költségvetését hatalmas összeggel teherment esí it k, vi szont a t estület szemp ontjá ból tel jesen közömbös az, hogy melyi k tíí zolt ó­ szer ki nek a tu lajdonát kép ezi, mi vel mi nd en t űzolt ó egyformá n gyakorlat ozi k és dol gozi k valamen nyi t űzolt ósz errel . 1927. au gu sztu s 28-á n részt vesz a testület a bác salmá si tűz­ olt óversenyen, ahol az e lső dí jná l a halasi akkal t eljesen egyenl ő p ont ozá st érve el sorshúzá s út áj n kap át k c sak a má sodi k dí jat. 1928. má cr iu s hó 12- én jelenti be H orvá th Ivá n át rselnök a

- 16 -

- 11 -

vá laszt má nynak a " Bu dap est 1 . " gép ezet es t olólét ra megérkezését és kéri a p aranc snoksá got , hogy a t est ület legénységének kikép ­ zési p rogrammjá ba a t oló lét ár nak a szerelését is vegye be. Ugyan­ ezen év szept ember 2 5-én t art ott vá laszt má nyi űlésen 15 t űzjelző á llomá s felá llítá sát , illet ve 1 5 olyan magá n t elefoná llomá snak " Tűz­ ielző állomás" felirat ú tá blá val való ellátá sát hatá roz tá k el, a me­ ly eknek tu lajdonosai felajá nlottá k azt , hogy készüléküket éjnek idején is t űzjelzésí c élokra bá rmi kor készséggel rendelkezésre bo­ c sá tj áj k. Ezen tá blá knak az elhelyezésével sikerült a közönséget hozzá szokt at ni ahhoz, hogy különösen a kü lvá rosokban, ahol keve­ sebb t elefoná llomá s van, tu djá k, hogy hol lehet - éjjel is -t üzet bejelent eni. A dec ember 14 - i vá laszt má nyi ű lésen Konkoly Ist vá n p énz­ tá ros má r nemc sak arról számol be, hogy a régi vezelőségt ől á l ­ vet t összes t artozá sokat kiegyenlit ett ék, hanem má r 4 74 '- p engő készp én zzel is rendelkezi k a t estület úgy, hogy lassanként meg lenet kezdeni a legénység egyéni felszereléseinek a kiegészít ését is. Ugyanez alkalommal jelent i be a tá rselnök, hogy a vá ros t a­ nác sa a sp ortt elep nek t íÍzolt ói gyakorlótérül kijelölt részén má sz ó­ t ornyot lét esít . Kivá nat osnak t art ja a lakt anya riaszt óc sengő beren­ dezését a má szóhá zra is kit erjeszt eni és kéri a p aranc snoksá got , hogy a jövő évi ki kép 7.ési p rogrammba má r a horoglét ár kkal st b.­ vel való gyakorlat ozá st is illessze be, hogy a legénység a magas­ ban való mozgá sban i s kellő gyakorlat ra lehessen szert . Az 192 9. évi februá r hó 14 - én t art ott vá laszt má nyi űlés ki ­ mondja egy t eljesen újszerű vészvonat i mozdonyfec skendő beszer­ zésének a szükségességét és megkeresi a vá rosi t anác sot , hogy a t est ület 1 928 . és 1 92 9. évi zenekari segélyét arravaló t ekint et tel, hogy a zenekar ezidőszerint nem működik, viszont ezen t űz olt ó­ szerre má r éget ő szükség volna, ennek beszerzési költ ségei nek részbeni fedezésére ut alja ki , viszont at est ület u gyane �en két évre eső szerbeszerzési segélyét a moz donyfec skendő beszerzésére ajá nlja fel . Az áp ir lis 22- i vá laszt má nyi űlésen elhatá rozzá k, hogy a t űzolt ó k és kéménysep rők védszent jének, szent Flóriá nnak ünnep ét minden évben má uj s 4 -én, illet ve az ezen nap hoz legközelebb eső vasá rnap megünnep lik olymódon, hogy úgy a vá laszt má ny, mint az összes legénység a kéménysep rő ip art est ület t agjaival együtt t est ület ileg vonu l ki a belvá rosi p lébá ni at emp lomba a Flóriá n mi sére. Elhatá rozzá k u gyanekkor azt i s, hogy 'evvel kapc solat ban a belvá rosi p lébá nia t emp lom mellett lévő szent Flóciá n szobrá t szent Flóriá n n ap előest éjén virá gokkal feldi szít ve kivi ál gítáj k és ott a t estü let legénysége díszőrséget á ll . A vá laszt má ny e hatá rozatá valtu lajdonkép en a t est ület régi szoká sát elevenít ett e fel. Vá rosu nkban bizonyá ra régebbeni s ünne­ p elt é k szent Flóriá n nap át j , de különösen 184 0. évi má uj s elseje utá n á ldozt ak nagy t iszt elett el emlékének.

Ez a dátu m u gyan jóval megelőzi a t est ület megalakítá sá nak időp ont át j , de szent eljünk pá r sort ama borzalmas t űzvész emlé­ kének, mely a vá rost t eljesen elhamvaszt ott a. Pént eken délutá n a Felvégen kigyu lladt egy há z s a közben kelet kezett orká nszerű szél felgyu tj ott a p erc ek alatt az egész vá rost . Megbízhat ó adat ok sze­ rint 1282 lakóhá z, 6 t emp lom, a kórhá z, a gi mná ziu m és a G rassaI­ kovic h kast ély - a mai vá rosi székhá z - pu sztu tl el. A borzal­ mas kat aszt rófa 78 ember élet ébe került . E nagy t űzvész emlékét őrzi a t űz utá n újjá ép tí ett belvá rosi p lébá niép ület homlokz atá n ma is olvashat ó régies nyelvezet ű felírá s. Ugyanc sak a nagy t űzvész emlékére minden p ént eken délutá n 1122 órakor a belvá rosi t emp lomban harangoznak. Az 1 92 9. évi szept ember l l- i vá laszmá nyi ülésen Horvát h Ivá n tá rselnök örömmel közli, hogy a Vá rmegyék és Vá rosok O r­ szá gos Ment őegyesület e Bajá n a vá rosi t űzolt ósá g kebelében fióke­ gyesület et á llít ott fel, amely működését au gu sztu s2 3-á n megkezdt e. Kéri a vá laszt má nyt és a bajtá rsakat , hogy ezen, a vá ros és vá ­ r megye közegészségí szolgá latá ban valóban hézagp ót ló int ézményt szeret ett el karoljá k fel és a ment ési mu nká ban a lehet őség szerint az önként es t est ület legénysége is vegye ki a részét . A követ kező év má cr ui s hó2 3-á nt art ott ki?,zgyűlésen ap énz­ tá ros má r 942 2' 3 P. készp énzről t esz jelent ést . O römmel veszi ezt a közgyűlés tu domá su l anná l i s inká bb, mert az előző évben a modern vészvonat i mozdonyfec skendő beszerzésén kivül az egyéni felszerelések és u r há zat i c i kkek p ót ál sá val a t est ület szertá át r is megfelelő á llap ot ba sikerült hozni. Ezen közgyűlésen mondjá k ki azt , hogy a szorgalmas működőt agokat c pi ősegélyben is részesít ik. A há rom évi működés utá n alap szabá lyszerűen lemondót isz­ t ikarró ! nyu godt lélekkel volt megá llap tí hat ó, hogy jó mu nkát vég­ zett . Si került a t est ület anyagi ügyeit rendbehozni, a működő t a­ gokat rendes ur há val és felszereléssel ellát n i , a t est ület nek ismét t ekint élyt szerezni úgy, hogy most má r nyu godt an nézhet az egye­ sület a jövő elé. Ezen nagy mu nká val áj ró eredmény elérésében nagy érdeme van dr. Borbíró Ferenc p olgá rmest ernek, aki minden t énykedésével bebizonyít ott a azt , amit 192 7-ben a vá laszt má nyi ülésen kijelent ett : Ha komoly és közhasznú mu nkát t ap aszt al a t est ület nél, u gy azt a hivat alos vá ros t eljes mért ékben fogjatá mo­ gat ni. A közgyűlés há ál áj nak a kifejezéséül dr. Borbíró Ferenc p olgá rmest ert t iszt elet beli t agjáu l vá laszt ott a. Az erről szóló hatá­ rozat ot ünnep élyes külsőségek közt szerett ék volna át adni, a p ol­ gá rmest er azonban mi nden ünnep lést elhá rít va azt közölt e az elnök út áj n a t est ülett el, hogy annak bec sület es és közérdekű önzet len mu nká át j t ová bbra is készséggel fogja tá mogat ni. A lelép ő t iszt ikart a közgyűlés 3 évre �g,yhangúan újból megvá laszt ja. " -,�� A júniu s l -ént art ott vá laszt má nyi űlése ozgonyfe c sl€e dő . -<

(1.JJó{

- 18 beszerzésével azonos módon annak előkocsija beszerzését hatá rozza el a vá lasztmá ny. Az önkéntes tűzoltó k kiegészítésére a testnevelési felügyelő­ ség leventéket bocsá jt a testület rendelkezésére. Igaz u gyan, hogy ezen ifjak nehezen bará tkoznak meg az itt megkövelelt fegyelem­ mel, de viszont, akik itt hevá ltak, azok l egnagyobb részben szor­ galmas működő tagok maradtak akkor is, amikor má r a levente­ köteles koron ut l vannak. Az 1930. évi au gu sztu s 2 9-én megtartott zá rógyakorlaton mu tattá k meg tűzoltóink azt, hogy a testület újjá szervezésével a kikép zésben is elju tottak addig a fokig, amelyet el kell érni, hogy az önkéntes tűzoltók vész esetén sikerrel segédkezhessenek a hi­ vatá sos bajtá rsaknak. Az 1931. évi má rciu s hó 14-én az elnök javaslatá ra dr. Szabovlyevits Du sá n alispá n megkeresése folytá n kimondja a vá lasztmá ny, hogy a legteljesebb örömmel üdvözli a vá rmegyei tűzoltószövetség megalakítá sá ra vonatkozó tervet, melynek keresz­ tülvitelét minden tőle telhető eszközzel át mogatni fogja. Sajnos ez ügyben az első kezdeményező lép ésnél több intézkedés nem tör­ tént, legalá bb is a testületet ily értelmű mu nká lkodá s át mogatá sá ra eddig még nem keresték meg. Ugyanezen év má rciu s hó 22 . nap Jan tartott közgyűlés át rgysorozatá ba dr. Knézy L ehel elnök indítvá nyá ra a rendes ad­ minisztratív át rgysorozat letá rgyalá sá n kívül még egy gá zvédelmi előadá st is illesztenek be. Stich Ná ndor á llami taní tókép zőintézeti taná r nagy felkészültséggel tartott értékes előadá sá t igen szép szá mú közönség mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta meg. A júliu s 2 7-én tartott vá lasztmá nyi űlés kívá natosnak tartja az évi zá rógyakorlatot a legteljesebb nyilvá nossá g előtt meg­ rendezni. A megjelent nagyközönség, valamint a helybeli sajtó el­ ismeréssel adózott tűzoltóink ezen zá rógyakorlaton bemu tatott ügyes mu n ká áj nak. Az ez alkalommal megtartott há zi versenyen szerep el először a beolvadá s előtt á lló bajaszentistvá ni önkéntes tűzoltósá g legénysége, amelynek felkészültségét a zsüri több szép díjjal uj tal­ mazta. Szép sikerrel szerep el versenycsap atu nk a Bonyhá don ez év szep tember 8 á- n megtartott kerületi tűzoltóversenyen, ahol a má sodik díjat nyerte el. Vezénylőnk u gyanekkor érték� s emlék­ át rgyat kap ott. 1932 . februá r 14-én jelenti be H orvá th Ivá n át rselnök a vá lasztmá nynak. hogy a bajaszentistvá ni önkéntes tűzoltótestület egyesületünkbe beolvadni kí vá n és szeretné ennek módozatait elő­ zetesen részletesen letá rgyalni. Mielőtt azonban az egyesülés következtében beá llott új

- 1 9 helyzetről beszélnénk, emlékezzünk meg néhá ny szóval erről, a most má r bajaivá lett testület történetéről is. Má r a 9�-es években p róbá lkoztak Bajaszentistvá non önkéntes tűzoltósá g szervezésével, azonban csak az 1902 . évben alaku l meg a testület és kezdi működését 16 taggal. A működő tagok legnagyobb része pi arosokból á ll és a vilá ghá ború kitöréséig szép en működik ez a testület is. Igaz, hogy voltak tagjai közt ap rócsep rő su rlódá sok, de mindezek kisebb, személyes termesze­ tűek levének, hamar megszünt ek. A há ború kitörésével a felmen­ tetteket kötelezik a tűzoltói szolgálat ellá át ás ra és igy a tűzoltósá g kötelezett tűzoltósá ggá alaku l. A szerb megszállá s alatt csak igen nehezen si került a legénységet összetartani s a felszabadu ál s utá n egész 192 4-ig ut lajdonkép en nem is működik a testület. Végre 192 4. má uj sá ban Diká n L uká cs bíró és H au sler L ajos tanító az ifjúsá g bevoná sá val p róbá ljá k életrekelteni e szép intézményt. Fá­ radozá su k si kerrel áj rt s ez i dőtől kezdve Bogá r Vazu l alp arancs­ nok bu zgó közreműködésével eleven, lüktető élet folyik a testületben. Dr. Tantos G yu la akkori szentistvá ni p lébá nos, jelenlegi kanonok figyelemmel kiséri nevezettek mu nká ssá gá t és az erkölcsi át mogatá son kívül nagy anyagi hozzá áj u r ál ssal siet a testület se­ gítségére. Há ál ja jeiéü l az egyesület közgyűlése dr. Tantos G yu ál t örökös díszelnökké vá lasztja. 1928 . eV l október hó 4-én Bá tyá n áj ár si versenyen vesz részt a testület s ott minden versenyszá mban első helyezést nyer. Ez a szép siker újabb és újabb jelentkezőket von azu át n a tűzol­ tósá g át borá ba. 1932 . januá r 2 4-én Szentistvá non, má rciu s 6 á- n p edig a bajai önkéntes túzoltótestület közgyűlésén mondjá k ki a két tes­ tület egyesülését s azóta igazi bajtá rsi megértéssel és a legnagyobb egyet�rtéssel dolgoznak a szentistvá ni bajtá rsak a bajai bajtá rsak­ kal együtt olymódon, hogy a volt szentistvá ni önkéntes tűzoltótes­ tület addigi szerve zetében, mint a bajai tűzoltósá g szentistvá ni kü­ Jönít ménye szerep el sajá t p arancsnokai vezetésével, akik természe­ tesen a bajai testület vá lasztmá nyá nak és p arancsnoksá gá nak is tagjai és Szentistvá non való tűz esetén öná llóan kivonu lnak és mű­ ködnek mindaddig, mig a közp onti tűzőrség ki nem érkezik, vi­ szont a ut lajdonkép eni vá ros területén lévő tűzhöz is kivonu lnak szereikkel az esetben, ha segítségükre szükség van. A szentistvá ni testület beolvadá sá val a régi . alap szabá­ lyainkat ;s á t kellett dolgoznu nk, aminek megtörtént e u át n azokat felterjesztettük a Belügyminiszteriu mba jóvá hagyá s céljá ból. 1932 . má uj s 5-én kerül nap irendre a uj bileu m kérdése. A vá lasztmá ny u gyanekkor kimondja, hogy a nehéz gazdasá gi vi­ szonyok ellenére is uj bileu mu nkat méltókép en kell megünnep elnünk, hogy ezen ünnep ségekből lelkesedést és kitartá st ut dju nk meriteni a jövő küzdelmeire. Elnökünk inditvá nyá ra szűkebb körű albizott­ sá got küldenek ki a főp arancsnok t>lnöklete mellett a kerületi ver-

- 2 0 -

- 2 1

sennyei kapc solat os uj bilári s ünnep ség p rogjammjáT)ak kid olgozá­ sára és megrend ezésére. A bizott ság megalaku lása ót a legalább het enként űlésezett és a lehet őség hat árai n belül igyekezett fela­ d at át t ökélet esen elvégezni. Nem volna t eljes beszámolónk, ha rá nem mut at nánk rövid en azokra az okokra, amelyek miatt a t est ület nek ninc sen sa­ ját zenekara. M ár az előzőkben i s érint ett ük azokat a nehézsége­ ket , amelyekkel a zenekar felállit ása, i llet ve fennt art ása járt . A jelenlegi vezetőség még 1 92 7. máju s 7-én t art ott választmányi űlé­ sen ki mond ja, hogy a zenekar fennt art ását közérd ekűnek t art ja és kilát ásba helyezi azt , hogy megfelelő működ és esetén segélyben i s részesít i, miért i s a zenekar a t est ület anyagi t ámogatásával ez év őszén meg i s kezd i működ ését. A követ kező év janu árjában azon­ ban már ki sebb egyenet lenségek, su rlód ások kelet kezt ek a zenekari t agok között és úgy a karvezet ő, mint a t agok - a nélkül, hogy valami konkrét ered ményt mu tat hatt ak volna fel - olyan követ e­ léseket t ámaszt ott a k a t est ülett el szemben, a melyeknek t eljesit ése nagy anyagi áld ozat ot jelent ett volna. A választ mánynak azonban az volt az állásp ont ja, hogy a t est ület anyagi és erkölc si t ámoga­ t ását elsősorban t űzolt ási c élokra kell fordit ani és a zenekartc sak add ig a mért ékig szabad t ámogat ni , ameddi g az t ényleg a t űzol­ t ás c éljait szolgálja, d e semmieset re sem szabad a zenekarra t e­ kint élyesebb összeget ford ti ani akkor, ha az i nkább egyéb érd eke­ ket szolgál. Mivel p edi g a zenekar semmiféle garanc iát nem tud ott nyujt ani arravonat kozóan, hogy a v álaszt mány ált al kép vi selt szel­ lemben fejlőd jék, helyesebbnek t art ott a a t est ület vezetősége a város költ ségvet ésébe felvett zenekari segélyeket inkább t űzolt ó­ szerek beszerzésére ford ti ani . Még 1 932- ben i s újra n ap irend re került a zenekarnak kérd ése, a választ mány azonban nehogy a t est ület t ekint élye sé­ relmet szenved jen - rész ben a mu tl ak t ap aszt alat ai alap ján i s c sa k biz onyos kiköt ések t eljesit ésének eset ére helyezte kilát ásba erkölc si t ámogat ását. Ugylát szi k azonban, hogy e z a körülmény nem elégit ett e ki a vál lalkozók számit ását , mert a zenekar ügye t öbbé nem került felszi nre. a

_"

kép vi selő hangsz e­ H ogy azonban a t eki nt élyes ért éket i eni rein k ne heverienek szert áru nkban kihasz nálat lanu l, azokat az tt t est nevelési vezet őség kérelmére, annak t eljes anyagi felelőssége mellett a helybeli levent e zenekarnak adtu k ki használat ra. Ki kö­ t ött ük azonban, hogy nagyobbszabású t est ület i ünnep ségek alkal­ mával a zenekart di jment esen boc sássák rend elkezésünkre. A t est ­ nevelési vezet őség e ki köt ésnek mind eddi g eleget is t ett . A t est ület működ ésével kapc solat ban megemlit end ő még az i s, hogy sok eset ben fordu tl ak hozzánk más emberbarát i és l ráli s c élokért d olgozó egyesület ek i s anyagi, eset leg erkölc si ku tu t ámogat ásért . A kérelmeket mi nd en esetben gond os birálat t ár-

gyává t ett e választ mányu nk s ahol szükségét láttu k és anyagi erőnk is megengedt e, ott segit ett ünk is. Most , hogy beszámolónk végére ért ünk, hangsu lyozni kell azt , amit a bevezet őben emlit ett ünk: Beszámolónk t alán nem eléggé t ökélet es, eset leg nem is elégit i ki mi nd enki nek a ki ván­ ságát . Mi itt a ren delkezésre álló - meglehet ősen szűkreszabott anyagi eszközeink miatt - a 6 0 éves t ört énet nek c sa k nagy váz­ lat át adtu k . Lehet , hogy az ut óbbi id ők t ört énet e t alán nem egé­ sz en objekti v, d e hiszen a t árgyi lagosságot bi zonyos di ők t ávlat a ad ja c sak meg. Az elmu tl hat évt ized t ört énet éből mind eneset re leszűrődi k azonban az a t anu tl ság, hogy mi nd annyiszor, amikor at est ület élén arra hi vat ott , hozzáért ő, lelkes és önzet len férfia k állt ak, akik mi n­ d en egyéni érd eket if gyelmen ki vül hagyva egyed ül a város �? l­ gársága vagyoni ést est i ép ségének megvéd ését t art ott ák szemelott , a t est ület élt , vi rágzott és fejlőd ött egyrészt azért , mert a működ ő t agok is követ end ő p éld át és lelkesed ést látt ak vezet ői kben, vi­ szont úgy a város közönsége, mint a hivat alos város is lát ván az ered ményeket, ami ket a t est ület p rodu kált , örömmel jött ek annak t ámogat ására. Különösen szép p éld áját l át uj k ennek az ut olsó 5 év t ört é­ net ében, ami kor a bajai önként es t űzolt ót estü let követ ésre �élt ó p éld áját adt a annak, hogy a közösc él elérésének érd ekében milyen, szi nt e di eáli snak mond hat ó együtt m űköd ést lehet a hi vat ásos t űz­ olt ósággal ki fejt eni. Ezp edi g at űzolt óságra nézve azon nem eléggé hangsúlyozhat ó és megbec sü lhet et len ered ménnyel járt , hogy úgy a közönség, mi nt a város vezet ősége t eljes bizalommal lévén a t est ület vezet ősége i ránt , ezen aránylag rövid id ő alatt olyan mér­ t ékben fejleszt ett e a t űzolt ói i nt ézményt , amekkora f�jlőd ést az a mu tl ban t alán t öbb évt ized alatt sem tud ott fel mu tat nI. H azánk helyz et e most sivár és örömt elen és i gy lehet séges, hogy a fejlőd és üt eme egy di őre meglassu l. Teki nt et ünket azonban a mu tl ak t anu lságainak szemelőtt t art ásával a jövő felé kell l ra­ nyit anunk, mert a 6 0 éves ese� �nye �ben. gazd a l[ t � rt éne� eg� . szebb bold ogabb jövő p ersp ekhvaját S I ad ja. Az onkent estu zolt o a leg �agyobb veszed elemben mut at ja meg az i gazi polgárerény legszebbjét : Az önzet lenséget . A hat évti zed es mu ltút est ület zászlajára irt jelmond at legyen a követ kező di ők .jelmond at a IS : "Ist ennek dic sőség, egymásnak segít ség l " vitéz Losonczi György.

- 2 3 -

A Bajai Önkéntes Tőzoltótestület tagjai a jubiláris évben . Elnökség : Elnök : Knézy Lehel dr. ügyvéd. Társelnök : Horváth Iván közüzemi igazgató, hivatásos tűzoltó főparancsnok. Alelnök : Kovács Andor ny. banktisztviselő. Titkár : Detre Gyula áll. tanító. Pénztáros : Bráde Rezső városi számvizsgáló. Ügyész : Mészáros Sándor dr. ügyvéd. Orvos : Polgár Lajos dr. orvos.

Nyiraty Ist­ ván magánzó, Schnetzer Ernő kereskedő, Vág jános városi főpénztáros. A számvizsgáló bizottság rendes tagjai :

A számvizsgáló bizottság póttagjai : Kulisics Mátyás kőművesmester, Matern jános bognár, Püspök jános bognár . A választmány tagjai : Fogt Ferenc kereskedő, Föidesy józsef kéményseprő, Füredi Sándor kéményseprő, Hollós Béla népműv. titkár, Horváth Béla városi műszaki tanácsos, Kiss A. józsef tanítóképző-intézeti tanár, Klein Rezső kereskedő, Pollák Antal gazdálkodó, Prigly Károly ny. banktisztviselő, örökös tb. elnök, Scherer Károly földbirtokos, Somogyi Elemér szeszgyáros, Somos Endre városi számvizsgáló, Tomasics Gyula ipartestületi elnök. Müködó tagok : I. Tisztikar : Parancsnok : vitéz Losonczi György tanítóképző-intézeti gyakorlóiskolai tanító (1922 .), Hauzler Lajos tanító (1924 .). Alparancsnok-szertáros : Molnár Antal hiv. tűzoltó őrparancsnok (1906 .), Bogár Vazul városi:tisztviselő (1924 .), C. alparancsnok-segédtiszt : Babócsay Károly szabó (1909.), Sza­ kaszparancsnok-vizgondnok : Müller Antal kereskedő (1915.), Sza­ kaszparancsnok-fecskendőmester : Himpelmann Dénes vendéglős (192 0.), Ssakaszparancsnok-zenegondnok : Kozacsek István pék (18 75.), Szakaszparancsnok : Bánhalmy Lajos kádár ( 188 7.). II. Altisztek és legénység : Őrparancsnok : Bacsich Károly cukrász (1908 .), Rácz Károly kőműves (1905.), Régeisz László O. T. B. altiszt (1916 .), Rajvezetök : Burkovics jános föld­ míves ( 1 924 .), Hammer jános férfi szabó ( 1 928 .), Pécsi.cs István földmíves (1932 .), Túsori Imre pályamynkás (1924 .), Orvezetők : Agatity jános földmíves (1924 .), Bokor Adám kovác;.smester (1928 .), Tüzoltók : Agatity András földmíves (192 6 .), Agoston józsef kőműves ( 1 930.) Bencsics Antal bognár (193 1 .) Berger István bú­ torgyári munkás (1930.), Berger józsef földmíves (1930.), Czoln Péter földmíves ( 1 932 .), Dobos jános cipész (1931.), Glavatity

András földmíves (1924 .), Hódos jános földmíves (192 9.), Horváth András (192 9.), juhász Pál földmíves (1932 .), Keszthelyi Antal földmíves (1924 .), Király jános földmíves (192 6 .), Kiss Tihamér géplakatos (1932 .) , Kovács Antal mechanikus (1932 .), Kovács Gellért földmíves (1932 .), Lévay jános bolti szolga (1931.), Loósz Lajos kőműves (1931.), Matos Vince cipész (1931 .). Mészáros Fe­ renc kőműves (1930.), Mészáros István földmíves (1930.), Móricz István zárdai szolga (1931.), Pécsi cs István kovács (1930.), Polacs 'k józsef asztalos (1931.), Rácz András pék (193 1 .), Riegler Sándor földmíves (1928 .), Sámán józsef földmíves (1928 .), Schmidt Péter földmíves (1931 .), Szirtes Mihály kovácsmester (192 4.), Sztanity István cipész (192 9.), Tili józsef földmíves (193 1 .), Végi józsef földmíves ( 1932 .), Wiebel józsef földmíves (1931.). (A zárójelben lévő számok

a

működés megkezdésének évét jelentik.)

Pártoló tagok : Alföldi Béla, Alföldi józsef dr. , Amler Antal, Anker biztosító r. -t., Antal Lajos, Antalffy Ferenc, Arnold Alajos dr. , Auer Emil, Auth Frigyes, Állatforgalmi r.-t. , Áprily László, Babocsay Károly, Bacsányi józsef, Bacsó Emil dr. , Bajai Ipartestület, Bajai Kereskedelmi és Iparbank, Bajai Magyar Bank, Bajai Takarékpénztár, Bajavidéki Közgazdasági bank r.-t. , Balka Oszkár, Baron Vilmos, Bácskai S. Mátyás, Bárány Károly, Becker józsef, Bernhardt Ernő dr. , Berger Vilmos, Bessenyqi Miklós, Béldi Béla dr. , Binder jános, Blum józsef, Blumberger Armin, Bodicsi Sándor, Bodolay Tibor, Bohner és Társa, Boros józsef, Börcsök jános, Braunberger Béla, Bráde józsef, Bráde Rezső, Bruck Aurél dr. , Bruszt Adolf, Bruszt Lajos, Bruszt Lázár dr. , Buchmann jakab, Buchwald jenő dr. , Bugyáki Kálmán, Zákányi Andor dr. , Claren Richard, Csatai Kálmán, Csábi Károly, Csáki jános, Cserba György, özv. Csermák Sándorné, özv. Czérnay Imréné, Dávid Lajos, Deák László, Dely Géza, Dely István dr. , Denneberg és Tár�a, Diera Ben:; ' őzv. Dienst Istvánné, Ditelján Sándor, Dodek LaJos, Don­ hoffer Szilárd dr., Dömötör Kálmáq dr. , özv. Drescher Gyuláné, Dunagőzhajózási R.-t. , Első Magy. Alt. biztosító társaság, özv. Engelmann Márkné, Ertl József, Éber Sándor, Fajszi Lajos, Farkas Mihály, Farkas Sándor, Fehérváry Dezső dr. , Fekete Ignác, Feny­ vesi Á rúház, Ferencrendi Zárda, Fischer Béla, Fischer jákó dr., Fischer Károly, Fischer Simon, Fischoff Samu, Fischoff Zsigmond dr. Fleischmann Manó, Fogt Ferenc, Földes Mihály dr. , Földesy Jó�sef' Frank Mihály dr. , Frank Vilmos dr. , Frankl Ignác, Freund Manó özv Friedman Mórné, Füller Izidor, Füredi György, Füredi Sánd�r, Gaál Ferenc, Gaál Lajos, Gács Tibor, Gáspár jános, Geb­ hardt Dezső, Gergity józsef, Géczy józsef, Gin�er ján�s, Gold­ berger Simon, Goldschmi?t F; re� c, Goldsc� �ldt Is�va�, �o �d­ schmidt Zsigmond, Gonczhk Kalman dr. , Gorogkeleb HIlkozseg, Grauaug Lipót, Gramling Kornél, Grósz Bernát, Grósz Gusztáv, Grünhút Aladár, Grünhút Gábor, Grünhút Miksa, Gyarmati Emil

- 24 dr., G yőri Pá l, H ahn és Klau ber, H almos G éza, özv. H err Ö dön­ né, H ermann Aladá r, Hi mp elmann Dénes, Hi nterszer já nos, Hi r­ mann Ferenc eJ r., H ock Ri za, vi téz H ódy G yörgy, H offmann La­ jos, H orvá th Akos, H orvá th Ivá n, H orvá th józsef, Hu ber Ká roly, Iszkei tz Testvérek, I zraeli ta Hi tközség, jakab Má rton, jéli cs Mi ­ há ly dr. , özv. joós Istvá nné, ju ár tovi cs Ferenc, Kap ocs Ferenc, Karbu czky jenő, Karagi ty Ká roly, Kari g Emi l, Karsay Elemér, Katani cs Antal, Kattari nka és if a, Ká das józsef, Kemény Gá bor, Kemény józs�f, Keller Má tyá s, Kereskedelmi Kaszi nó, Keresztes já nos, Ki ss A. józsef, Ki ss Ferenc, Klei n Rezső, Klená ncz G yörgy dr., Knézy Lehel d r. , Kocsi s Ká roly, Koller Dezső, Koller Imre dr. , Komlósi já nos, Kósa Ká roly dr., Ková cs Andor, Kozacsek Istvá n, Köbli ng Testvérek, Kőhegyi Hu gó dr., Kőhegyi Ká roly dr., Krau sz Gá bor, Krau sz Li p ót, Krau sz Pá l, Krá hl Ká roly, Kri ski Sá ndor, Kru pi ty Péter, Ku il is ts Má tyá s, Ku lka Sá ndor, Küncz.le r józsef, Lakner és K.li mó, Lá szló Lá szló, Ledényi Lajos, Lelbach O szká r, Lemberger Armi n dr. , Li nzer Ká roly, L oósz Mi há ly, �i téz Losonczi G yörgy, Madá r já nos, özv. Magá th Lajosné. Magy. Altalá nos Ta­ karékp énztá r rA., Magy. Folyam Tengerhajózá si r.-t., Majti nszky Lajos, Makay Antal, Malagu rszky Ferenc, Mamu zsi cs józsef dr. , Ma:;chanzker Mi ksa, Matern já nos, Mayer Péter dr., Meskó O ttó, Méder Á dá m, Mészá ros Sá ndor dr. , Mészöly Mi klós, Mi Boltu nk R.-t., özv. Mi há lyfy Ferencné, Mi koli cs Mi há ly dr., Mi ttacsek Gá ­ bor, Molná r Antal, Molná r józsef, Morrner Ferenc, Morrner Lajos, Müller Antal, Müller józsef, Nacsa Andrá s, Nagy Péter, özv. Natty józsefné, Ná das józsef, Ná das Sá ndor, Ná tz Já nos, Nemes és Strahl, Nemetz G yu la, Nesselroth Berná t, Németh Igná c, O ál h Béla dr., O rbá n jenő, Pap p Lajos, Pá p ay G éza, Petri ch és Lőwy, Petri ch Si mon, Petyeri ty já nos. Polhammer Ru dolf, Polgá r Ná ndor, Pol­ gá ir O lvasó-kör, Pollá k Antal, Pollá k józsef, Prá ger Izi dor, Prei ­ mayer Pá l, Prei sz Béla, Pu ck Ferenc, Pu mp Ká roly dr., Pu ská s Dezső dr., Püsp ök józsef, Radó G yu la, Rehá k G yörgy, Rei ch Far­ kas és if ai , Rei ch Vi lmos, Rei ser Péter dr., Rei ser Vi ktor dr. , Rei ner. Antal dr., Rei tm ann Ferenc, Ri eger Istvá n, Ri esz Ferenc, Ri p p Armi n, Ri szti cs Szi ál rd. Rollberg Sá ndor, Rollberg Dá vi d, Róm. Kat. Legényegylet, Róna Dezső dr., Roósz G yu la, özv. Ro­ ár iru sz józsefné, Rózsa Dezső, Ru mbach Istvá n, Salamon Sá ndor, Sá má n jakab, Sá ndor Imre dr., Scharp f Andor dr. , Scherer Ká roly, Scherer O ttmá r, Schlési nger Mi ksa, Schmi dt Ferenc, Schnetzer Ernő, Schőn és Bajai , Schu chmacher Fri gyesné, Sku ltéty Endre, Somogyi Elemér, Somogyi G yu la, Somos Endre, Spi tzná gl já nos, özv. Stamp fl jenőné, .Stei n Adolf, Stei n józsef, Stellner Zsi gmond, Su gá r Soma, Szabó Arpá d, Szatmá ir já nos, Szá sz Imre dr. , Szent­ i rmai Ede, Szi eberth Ká roly, Szi ál gyi G yörgy, Szi ál gyi Ilona, Szi­ ál gyi já nos, özv. Szommer józsefné, Szommer Ná ndor, Szu szi cs já nos, Taká cs Vi lmos, Tá nczos Ernő. Terná k Istvá n, Thassy Lász­ ló, Tomasi ts G yu la, Tomá cs Istvá n, Tománovi ts G yörgy, Topá l Flóriá n, Török Béla, Trafi kant Ká roly, Tu mbá sz józsef, Űjélet rA.,

- 2 5 Urbá nyi Lá szló, Utry Pá l if ai , özv. Utry Sá ndorné, Vancsu ra Pá l, Vaskereskedelmi r.-t., Vá mos józsef, Versényi jenőné dr., Vi ár g já nos, Wagner Sá ndor, özv. dr. Walenti n Emi lné. Wagenblalt jó­ zsef, Wei di nger Dezső, Wei sz józsef, Welchner Lőri nc, Wi esel Sá ndor, Wi lly Péter, Wi szmeg Má rton, Wu nderli ch józsef, Zá dor O szká r, özv. Zi ech H enri kné, Zi rci Rendhá z, Zsombori Bertalan.

Baja thj. város hivatásos tűzoltóságá­ nak története. 1912-1932. 1 905. má uj s hó 6 á- n Baja vá ros p olgá rai a harangok félre­ verésére u grottak fel az ebédjüktől. Az u tcá ra érve mi ndenütt lehetett hallani a vészes hi rt, hogy a Szá lIá svá ros ál ngokban á ll. Sajnos ez nem i s bi zonyu lt ut lzottnak, mert a vá ros déli része egyetlen óriá si füstfelhő be volt bu rkolva és mi nti lyenkor szoká sos - főkép a ki vá ncsi ak tömegéből - valósá gos nép vá ndorlá s i ndu l L m e g a szá llá svá ros felé, Abban a z i dőben a Ki ni zsi Pá l, B e m jó­ zsef és Dará zs-u tca há zai modhatni ki vétel nél kül ná ddal voltak fedve és i gy nem csodá lható, hogy az egyi k há zban keletkezett t íz az erős szélben oly gyorsan harap ódzott tová bb, hogy rövi d í i dőn belül több mi nt 4 0 lakóhá z és szá mos mellékép ület á llott ál ngokban. A ku takból a vi zet hamarosan szi nte az u tolsó cseppi g még a há zbeli ek vagy a szomszédok ki merték és ha az önkéntes t ízoltósá gnak a rendelkezésre á lló csekély szá mu és ki s teljesít­ í ményü tűzoltószerrel a legnagyobb erőfeszítések á ár n is került i s a tüzet lokali zá lni a, azonban a ki gyu lIéidt há zakat a nagy vi zhiá ny foly­ át n megmenteni má r nem ut dta. E megrendítő szerencsétlenség u át n a vá ros egész törvényhatósá gi bi zottsá ga egy érzelembe és gondo­ lat ba forr össze : A tűzoltói i ntézményt sürgősen ki fejleszteni oly mértékben, hogy hasonló tűzká r a vá rosban pe fordu ljon elő. Dr. H egedü s Aladá r p olgá rmester elnöklete alatt a törvény­ hatósá gi bi zottsá g 1 4 tagu bi zottsá got küldött ki oly u tasítá ssal, hogy a tűzoltósá g u jjá szervezésére szolgá ló javaslatot dolgozzanak ki és terjesszenek be. A bi zottsá g a kérdést alap osan á ttanu lmá ­ nyozva, a vá rosi hi vatá sos tűzoltó k létszá má t egy p arancsnok ve­ zetése alatt 1 6 főben javasolta megá llap ítani és a tűzoltói i ntézmény u jjá szervezéséhez szükséges dolgokat 54 p ontban foglalta össze. Ezekhez összesen 36.350' - koroná ra lett volna szükség, amelynek fele egyszersmi ndenkorra szóló beru há zá s lett volna, fele p C; di g mi nden évben vi sszatérő ki adá s anélkül azonban, hogy a szükseges vi zforrá sok költségei ezekben bennfoglaltattak volna, Mi nthogy a fenti évenként vi sszatérő ki adá sok az akkori vá­ rosi p ótadónak 1 0% á- t tették volna ki , má r p edi g a vá rosnak nem á llott módjá ban annak i ly nagy részét a tűzoltói i ntézmény fejlesz-

- 26 - 27 t ésére ford tí ani, a nagy felbu zdul ás és lel kesed és egy el őre egy éb ered ménny el nem járt , mint hogy t alán ébren t art ott a ezt a p roblé­ mát , várva a jobb di őket a szép t ervek megvalósít ásához. Négy év t elt el igy már anélkül, hogy ezen ügy valamely est is el őbbre ut j ott volna, mid őnd r. Fehér L őrinc városi t b. főjegy ző, ki t agja volt már az 1 905. évben kiküld ött bizott ságnak is, részlet e­ sen kid olgozott javaslat ban i smert ett e a bizott ság előtt azon szük­ séglet eket , amely ek mu lhat at lanu I szükségesek egy részt a megel őző t íízrend észet kellő kifejleszt ése c éljából, másrészt p ed ig a t űzvéd e­ lem megfelelő megszervezése érd ekében. Dr. Fehér L őrinc ezen val óságos t anul mány n ak beil lő javaslat ában részlet esen kifejt i, hogy a város t űzvéd elmét hivat ásos t üzolt óság nélkül a kor igény einek megfel el ően megold ani nem lehet , miért is szükségesnek t art jal eg­ alább 1 3 főny i l egény ségből áll ó hivatásos t űzolt óságnak a meg­ szervezését oly mód on, hogy ez voln a a keret , amely be azut án a kevésbbé költ séges önként es t űzolt óság beil leszt het ő. Ezt a t űzolt óságot azut án szükséges erre alkalmas lakt any á­ ban elhely ezni és megfelelő t íízolt ószerekkel, úgy mint: mot orfecs­ kend ővel, t olólét rával, szerkoc sival st b. és kellő számu vizeslajtt al ell át ni. L ehet ővé kell t enni azt is, hogy riad ó eset én kellő számu fogat álljon rend el kezésre, mert lehet et lenség fennt art an i azt a régí ál lap ot ot , amid őn a t lizolt ószerekkel való kivonu lás att ól volt füg­ gővé t éve, vajjon a t űzjel zésre mikor fognak a bérkoc sisok rend ­ szerint már fáradt l ovaikkal a lakt any ába érkezni, és nem szabad a jövőben is megt ört énni annak, ami a mu tl ban már anny iszor megt ört ént , hogy a bérkoc siállomáson nem lévén koc si , a t űzolt ó­ ság öl bet ett kézzel volt kényt e len add ig várni, mig valamely i k bér­ k oc si s hosszas t anakod ás ut án. rászánt a magát arra, hogy mégis kihajt son a lakt al1y ába. Kifejt i t ovábbá d r. Fehér L őrinc t anu lmány ában, hogy a kel ­ lőkép megszervezett és felszerelt t űzolt óság mell ett különös gon­ dot kell ford tí aní a vizbeszerzésre is, mivel viz nél kül a legjobb t űzolt óság ist ehet et len. Mint hogy vizvezet ékről bel át hat ó di őn bel ül beszéln i nem l ehet , a kérd ést a bajai viszony ok mellett úgy kel l megold ani, hogy elsősorban a H omok- és Szállásvárosban a közku ­ t akat kimély tí sék és újabb kút akat lét esít senek, majd p ed ig a meg­ l évő kút ak közül évenként leg<\lább öt öt szívó-ny omó szivattyu val lássanak el. Úgy lát szik, hogy d r. Fehér L őrinc ezen nagy szakszerüségre val ló és jól át gond olt javaslat ának meg is volt a kellő hat ása, mert Baja város t örvény hat ósági bizott sága is belátt a, hogy lehet et lenség továbbra is fennt art an i azt az edd igi lehet et len állap ot ot , hogy a város t űzvéd elmét összesen 4 szolgai rangban lévő t üzolt ó és két hasonló jellegü t orony őr az ed digi lakt any áu l szol gált szűk hely i­ ségben l ássa el, mert hisz az önként es t űzolt ókra, akik nap közben p olgári fogl al kozásu kat űzni kényt elenek, azonnal számit ani nem lehet és igy ép a t űzolt ás szemp ont jából a t űznek legfont osabb

fázisában tud a t űzolt óság a legkisebb személy zett el és felszere­ l éssel fellép ni. Az 1 91 1 . évi szept ember hó 25-én t art ott közgy űlésen a 22. 1 31 -236 /kig. 1 91 1 . közgy . számu véghat ározat ával a kiküld ött bizott ság javasl at a alap ján végre kimond ja a t örvénvhat ósági bizott ­ ság az önként es t íízolt ósággal egy ütt esen működ ő városi t íízolt ó­ ságnak oly mód on való megszervezését , hogy annak élére a p ol­ gármest er ált al élet fogyt iglan kinevezett szakkép zett séggel bíró fő­ p aranc snokot állit , aki u gy an közt iszt viselő és igy c sak fegy elmi út on vonhat ó meg t iszt ségét ől , azonban a város közönségét ől fize­ t ést nem élvez. Igy a t űzolt óság l ét számát egy őrp aranc snokban, egy c sőve­ zet őben, egy segédc sővezet őben, ny olc városi t űzolt óban és öt t űz­ olt ó koc sisban állap itja meg, akik közül a 3 első az alt iszt i, a 1 3 ut óbbi p ed ig a szolgaszemély zet i állomány ba vét et ik fel és a szer­ vezési szabály rend elet ben körülirt jogokat és nyu gd ijjogosu tl ságot bizt osit számu kra. Ugy anez a hat ározat kimond ja egyutt al ment őc sap at szerve­ zését is a t űzolt ói int ézmény keret ében, a ment öeszközök beszer­ zésére azonban mind össze c sak 200'- koronát irány oz el ő. A t űzolt óság rend elkezésére áll ó és az önként es t űzolt ót es­ t ül et ált al beszerzett fec skend ők és szerelvény ek elavult ál lap ot ára és el égt elen voltára való t ekint ett el az önként es t íízolt ót est ül et edd igi 1 50'- koronás évi segély ét évi 2.500'- koronára emeli fel a közgy űlés és rend ezi az el őfogat ok rend szeres szolgált at ására vonat kozó kérd ést is. Ut asít ja t ovábbá a közgy űlés a városi t anácsot , t egy e t anu l­ mány t árgy ává, hogy a szállási- és homokvárosi, t ovábbá kisc sá­ voly i és józsefvárosi iskolák ép ti ése és átalakit ása al kal mával nem volna- e mind enütt 1 -1 50 hekt ólti eres vast art ány a t űzolt óság számára el hely ezhet ő, ad dig is azonban vizforrások lét esit ésére 4 egy másut án követ kező évben 1 .000- 1 .000 koronát irány oz elő a város költ ségvet ésében. A fent i közgy űlési hat ározat fel sőbbhat ósági jóváhagy ásaut án azonnal kiirták a pály ázat ot az u jonan szervezett állások bet ölt é­ sére vonat kozóan és az 1 91 2. évi máju s hó l - ével fel állit ott hivat á­ sos t űzolt óság p aranc snokává a p ol gármest er d r. Fehér L őrinc t b . főjegy zőt nevezt e ki, őrp aranc snokká Molnár Ant alt , a d ebrec en i hivat ásos t űzolt óság elsőoszt ályu c sővezet őjét , m i g a z add igi, a város ált al fizet ett t űzolt ók közül Szöllősi Ant al és Szakác s János t űzolt ókat vett ék át a hivat ásos t űzolt óság állomány ába. Az igy megalaku tl városi t űzolt óságna k felszerelése azon­ ban még egy ál talában nem volt úgy, hogy még ru házatt al és egy éni felszerel éssel is egy előre az önként es t űzolt ót est ület látt a el . Azonban igen hiány os volt abban az di őben az önként est űz­ olt óságnak is a felszerel ése komoly abb t űzolt ószerek t ekint et ében,

- 28

- 29 -

amennyiben a koc sifec skendőn és 4 vizeslajton kivül c sak még egy haszná lható kisebb mozdonyfec skendővel rendelkeztek.

napp ali, figyelő, altiszti szobá ból és fürdőszobá bólá llott, azonkivül p edig egy kétszobá s laká sból a szolgá latvezető szá má ra.

Csak az 1 9 1 3. évben ál tta el a vá ros először ur há zattal és egyéni felszereléssel a 1 1 főnyi legénységet, majd u gyanebben az évben szerzett be 2 00 m. nyomótömlőt, kihu zólétrá t és horoglét­ ár kat, tová bbá kisebb bontóeszközöket.

A tűzoltólaktanya mellett foglal helyet a vá ros gazdasá gi u dvará nak istá llója, közvetlen kijá rattal a tűzoltólaktanya u dva­ ár ra abból a c élból, hogy riadó esetén a lovak a legrövidebbu ton legyenek a szertá rban lévő szerekhez vezethetők. A át gas istá llók­ ban á llandóan legalá bb 6 pá r ló á llott rendelkezésre, amelyek közül n ap on ként mindig má s és má s pá r ló, m int tűztartalék fel­ há mozva volt c sakis a tűzoltósá g szá má ra. A vá ros anyagi ereje u gyanis nem engedte azt meg, hogy kizá róan a tűzoltósá g szá má ra tartson 6 pá r lovat á llandóan ké­ szenlétben, ezért a tŰ70ltófogatok kérdését a vá ros a gazdasá gi u dvará val kapc solatban oldotta meg. Ezért foglal közvetlenül a tűzoltólaktanya mellett helyet a vá ros gazdasági u dvara, amely a vá ros szá má ra többek közt a fogatokat is szolgá ltatja, amellett p edig a hordójelző hivatal, ahonnan a tűzoltószerek a nagyobb mennyiségű vizet kap áj k. Azá ltal, hogy a lótartá s így c sak részben terheli a tüzoltó­ sá got, lehetséges c sa k az, hogy kedvező viszonyok mellett legalá bb 6 pá r ló á ll a tűzoltósá g rendelkezésére, viszont a kedvezőtlenebb esetekben, amikor esetleg c sak a tűztartalék van kéznél, a hiá ny­ zókat telefonon behívott bérkoc sis lovakkal p ótoljá k. Az eddigi tap asztalatok azt bizonyítjá k, hogy ez a 6 pá r ló gyakorlatilag elengedő, mivel a déli órá kban, azonkí vül éjtszaka rendszerint valamennyi fogat bent van az istállóban, nap közben is a tűztartaié kon kívül egy-két pá r mégá ltalá ban véve rendelkezésre szokott á llni úgy, hogy a tűzoltósá g azonnali kivonu ál sa megfelelő szá mú szerrel még nagyobb tűz esetén is biztosí tva volt.

Az 1 914 . f-V elején dr. Fehér Lőrinc főp aranc snokot Zom­ borban p olgá rmesterré vá lasztottá k meg, minek következtében dr. Móder G éza vá rosi tanác snok lép ett a helyébe, aki a főp aranc s­ noki tisztséget egészen 1 91 9- ig viselte. A vilá ghá ború alkalmá val kettő hijjá n az összes vá rosi tűz­ oltók katonai szolgá latra vonu ltak be és Kis Istvá n segédc sőve­ zető kivételével, ki a harc téren hősi halá lt halt, az 1 918 . év végén valamennyi hazajött és elfoglalta á llá sá t. Tá vollétükben azonban egyrészt azért, mivel a folyton rosszabbodó gazdasági viszonyok következtében nem volt elegendő p énz a fenntartá sokra és p ótlá ­ sokra, má srészt p edig, mivel a kisegitő tűzoltószemélyzet sem ut dta a szereket kellőkép gondozni, az egész tűzoltói felszerelés igen siralmas á lJap otba uj tott. A szerb m egszá llá s alatt, mikor a közszolgá lati alkalmazottak nagy része különféle okok folytá n helyét elhagyni volt kénytelen, c sakis az önkéntes tüzoltó testület agilis elnökének, P rigly Ká roly­ nak előrelá tó gondossá gá val sikerült a tűzoltó legénységet akkép összetartani, hogy a felszereléseit .is m egőrizhesse. Az 1 91 9. évben menesztett dr. Móder G éza főp aranc snok helyébe u gyanis Jakov­ Iyevic s M ilorad akkori rendőr-főkap itá nyt nevezték ki, ő azonban a tűz­ oltósá ggal nem sokat törődött. Az 1 92 1 . év őszén a megszá llá s megszűntével dr. O ltvá nyi Istvá n rendőrtanác sos lett főp a ranc snok, aki nagy felbu zdu ál ssal és lelkesedéssel p róbá lta a vá rosi tűzoltósá got újjá szervezni, i lletve ott ismét a régi rendet és fegyelmet meghonosítani és a há ború és a szerb megszá llá s alatt nagy mértékben megrongá lódott és tönkrement felszerelést ismét helyrehozni, illetve kip ótolni. P rog­ rammjá t azonban nem sikerült teljesen megvalósí tani és talá n a vá ros anyagi ereje sem engedett meg nagyobb befektetést, mivel c sak az 1 92 5. évben ut dtak 300 m. nyomótömlőt , 1 drb oxigénes lélegzőkészüléket és bizonyos mennyiségű személyi felszerelést be­ szerezni. Ez az év azonban egyéb szemp ontból jelent hatá rkövet a tűz­ oltósá g történetében: beteljesedett u gyanis a tűzoltósá g és ezen intézmény lelkes hí veinek azon régi vá gya, hogy elkészült a telje­ sen öná lló, a korszerü igényeknek megfelelő át gas és kényelmes új tűzoltólaktanya. Az 1 92 5. év nyará n költözött be a tűzoltósá g az új lakta­ nyá ba, a mely át gas szertá rból, egy nagyobb legénységi há lóból, tová bbá főp aranc snoki, önkéntes tiszti és önkéntes legénységi,

Meg kell még jegyezni azt is, hogy közvetlenül az istá lló mellett vannak a kocsislaká sok is, miá ltal riadó esetén, minthogy az istállóban és a koc sislakásokban is vannak riasztóc sengő k, a í tí zoltólegénység riasztá sa a koc sisokkal egyidejűleg történi k úgy, hogy mire a tűzoltók felszereli k magu kat és a szertá rkapu kat ki­ nyitják, a koc sisok már ott is vannak a felszerszá mozott lovakkal. Az 1 92 7. év tavaszá n dr. O ltvá nyi Istvá n főp aranc snok úgy hivatá sos főparanc snoki, mint az önkéntes tűzoltótestületben viselt p aranc snoki tisztéről lemondott. Dr. Borbí ró Ferenc p olgá rmester teljesen á tértvén annak szükségességét és fontossá gá t, hogy a há ­ ború és a szerb megszállá s alatt, tová bbá az azu át ni nehéz idők­ ben teljesen leromlott tűzoltói felszerelés alap os javí át sra és fej­ lesztésre szorul, tová bbá szemelőtt tartva azt, hogy a tűzoltá s elsősorban mííszaki p robléma, hivatá sos főp aranc snoku l H orvá th Ivá n okleveles gép észmérnököt, a vá rosi közüzemek igazgatójá t nevezte ki. Az 1 927. év í gy a tec hn i kai fejlődés szemp ontjá ból jelent u jabb hatá rkövet a tűzol tósá g történetében. Ez év nyará n szerzi be

-

30 -

a város közönsége ... már r�� .')ta hiányzó locsolóautót, amely, h a elsősorban köztisztasági teendo:'et is végez, mégis csak a legfon­ tosabb tűzoltószernek tekinthető és mint i lyent a város teljesen a tűzoltóság kezelésébe is adott át. A Teudloff-Dittrich cég által szállított ezen tűzoltó locsoló­ autó 4 m3-es víztartánnyal rendelkezik és kitűnő 55 lóerős motor­ jával képes valamilyen megfel elő vízforrásból szívni és akár a tar­ tányát tölteni, akár pedig a sugárcsövet táplálni 7·5 atmoszféra nyomásig percenkénti 500 liter teljesítményig, avagy a sugárcsövet táplálni a saját tartányából, végül pedig a saját tartányából a sa­ ját szivattyújával mintegy 14 m szélességben az utcát locsolni. M inthogy a tulajdonképeni utcalocsolási idény csak a három nyári hónapra szorítkozik, viszont az őszi és tavaszi hónapokban az utcák locsolása csak kisebb mértékben történik, a !ocsolóautó végeredményben az év nagyobbik felében mondhatni kizáróan tűz­ védelmi célokat szolgál és így joggal minősíthető a legfontosabb tűzoltószernek. Ha meggondoljuk azt, hogy a tűzoltás elsősorban víz kérdés, már pedig nem kell külön bizonyítani azt, hogy Baja városnak ahol vízvezeték ezidőszerint még nincsen - különösen külső vá­ rosrészei megfelelő vízforrásokban mennyire szegények és ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy egy vizeslajttal csak mintegy 5600 liter víz szállítható egyszerre, úgy nem kell külön kiemelni annak fontosságát, hogy mit jelent az, amikor egyszerre 4 m3-nyi vízmennyiség szállítható a tűz helyszínére akkép, hogy a nyomó­ legénység teljes kiküszöbölésével a sugárcső, vagy sugárcsövek táplálása egy megfelelő teljesítményű turbinaszivattyúval történik . A tűzoltóság technikai fejlődésének további igen fontos tám­ pontot adott a villamosáramszolgáltatásnak ugyanezen év kora ta­ vaszán való megkezdése is, amely a vízszolgáltatást az egész vá­ rosban egyszerre teljesen új alapokra fektette. Legelőször is a hordójelző hivatal padlásán lévő összesen 10 m3 teljesítményű víz­ tartánynak a táplálására szereltetett fel a város tanácsa egy elek­ tromotorral közvetlenül kapcsolt turbinaszivattyút, amellyel a tűz­ oltószerek a gazdasági udvaron lévő tűzcsap segélyével közvetle­ nül is tölthetők, ami a régi megoldáshoz képest a vízbeszerzést lényegesen olcsóbbá és gazdaságosabbá tette. Ezen vízállomás tel­ jesítőképessége az elektromos turbinaszivattyúval való felszerelésé­ vel lényegesen megnövekedett és amellett, hogy a hordójelzőt i s könnyen látja el a szükséges vízmepnyiséggel, nemcsak a tűzből bevonult tűzoltószerek tölthetők ott fel, hanem ha a tűzoltóIakta­ nya környékén van a tűz, úgy a tűzoltóságnak vízzel való ellátásá­ ban is igen fontos szerepet játszik. A 26.700 P. költséggel beszerzett locsoló tűzoltóautóval egyuttal mintegy 400 méternyi új nyomótömlőt is szereztek be, azonkívül pedig az addigi 1 1 főnyi tűzoltólegénység számát a 10csolóautóhoz szükséges tűzoltósoffőrrel 1 2-re növelték.

- 31 Az új locsolóautó mint a tűzoltóság legnagyobb teljesítményű tűzoltószere, természetesen megfelelő elhelyezést is igényelt, miértis szükségessé vált a tűzoltószertárnak kellő kibővítése, továbbá az is, hogy a gépkocsivezető tűzoltó a laktanya közvetlen közelében legyen elhelyezve, hogy szükség esetén mint szabadnapos is azon­ nal rendel kezésre cili hasson. Ez a lehetőség egyébként általános tűzoltói szempontból is igen jelentős, mivel a város terjedelméhez képest aránylag kis létszámú tűzoltólegénységnél különös fontos­ sággal bir az, hogy tűz esetén a szabadnapos tűzoltók is azonnal rendelkezésre álljanak. Minthogy a tűzoltófőparancsnok számiÍra a tűzoltóságnak kü­ lön lakásról nem kellett gondoskodnia, a közvetlenül a tűzoltó­ Iaktanya mellett lévő városi tulajdont képező - eredetileg tűzol­ tófőparancsnoki lakásnak szánt - házat sikerült olymódon átala­ kítani, hogy abban két tűzoltói lakás is létesíthető volt és így az 1 928. év végére az új második szertárral együtt a szolgálatvezetői lakáson kívül még két soffőrlakás is rendelkezésre állott. A fejlődésben azonban még mindig nemcsak, hogy megállás nincsen, hanem még csak az ütem sem lassúbbodott. A Róna-szanatórium égése intő például szolgált arra, hogy különösen nagyobb éjtszakai tüznél milyen nehéz helyzetbe kerül­ het a hivatásos tüzoltóság akkor, ha -- nem lévén megfelelő mód az önkéntes tüzoltók riasztására - úgyszólván tisztán csak a saját erejére van utalva. Ezt a fonák helyzetet nemcsak a város tanácsa, hanem a város polgárai is felismerték és igy, főkép a város anyagi támogatásával még ez év július l-én sikerült az éjjeli, tehát a 24 órás megszakitásnélküli telefonszolgálatot bevezetni, amelyre egyéb­ ként - mint a későbbiekben majd látjuk - a mentőszolgálat meg­ felelő elláthatása, illetve kifejleszthetése szempontjából is igen nagy szükség volt. Ugyan zen évben a Ferenc-re ndiek templ omának tatarozás á­ val kapcsolatb an a város átalakíltatja az őrtornyot olymódon, hogy a toronyőri szoba falait a korszerű igényekne k megfelelő en átépít­ teti, azonkívül pedig a figyelőfol yosót akkép képezteti ki, hogy az teljes egészében fedve legyen, miáltal lényegese n megkönny íti és így biztosab b á is teszi a toronyőröknek a szolgálat át. Ugyanebben az évben 1 6.200 P. költséggel a város beszerzi a " Budapest I . " tipusú 24 méteres tolólétrát, amellyel végre meg­ szüntek azok az eddigi áldatlan állapotok, amikoris emeletes házak égése esetén a tetőzetet nem lehetett megfele1öen megközelíteni és így nem is lehetett a tűzoltóságnak kellő eredményes munkát produkálni. Még 1 928-ban a városi sporttelepen a város tanácsa kéteme­ letes mászóházat építtetett a tűzoltóság számára, amire annál is i nkább nagy szükség volt, mivel mászóház nélkül már hosszú évek

- 32 óta nem v�lt lehetősé?" arra, hogy a tűzoltólegénységet a magas­ . ban valo bIztos mozgasban keuokép begyakoroltathassák. A locsolóautó úgy köztisztasági, mint tiízollói hivatásának a��nban. csak a � kor tud ig � zán megfelelni, hogyha alkalmas töl­ toallomasok.kal IS rendelkezl � . Ilyenekben pedig Baja sohasem bő­ v:lkedett, hl�z, ha az ember vIsszaemlékezik a háború előtti nagyobb tuzesetekre IS, úgy az egész tűzoltás alatt a "nincs víz" h�ngoz­ tatása szerepelt legtöbbet. A. városnak magának megfelelő vízállomása egyáltalában nem volt, mIvel olyan kút, amelyből egyszerre 4 m3 viztt ki lehet szívni már ritkaság számba megy, azonban megfelelő intenzív locsolá� mel �ett naponta akár huszonötször is meg kell ezt tenni, vagy pedIg n agyobb tűz esetén egymásután öt-hatszor is ' viszont a Kamarás-Dunából való töltés, különösen kis vízállásnál a nehéz hozzáférhetés k <;>vetk;ztében �endkívül körülményes lett volna. Igaz, h?�y r;ndelke �e �re allt a Spltzer-féle szeszgyár udvarán több bő­ V I Z U ku t, a ba)al hengermalom udvarán pedig egy nagyobb víz­ medence, ezeknek azo� �an a.z elérése meglehetősen körülményes volt, azonban a kapacItasuk IS korlátozott. A vasútállomás vízve­ zetékéből .�á: l �het �tt �gxan elegendő vízrnennyiséget kapni, azon­ . . b� n az elobbl ket klseglto vIzallomással együtt avval a hátránnyal bIrt, hogy meglehetősen a város szélén tehát excentrikusan feküdt és így utcalocsolásnál, különösen, ha a �áros déli részéről volt szó rendkívül sok volt a holtmenet, miáltal az egyetlen locsolóautÓ nem volt kellőkép kihasználható ; viszont tűz esetén adott körül­ :nények kö�t ige � �ávol v?l� és így a szivattyú szempontjából is Igen nagy )elentoseggel bIro ezen tűzoltószert a töltésnek ily hosszú tartama alatt sokáig kellett nélkülözni. Ép; n �zér� n �gyon kivánatos volt a város szivében olyan . . vIzallomast letesItem, amely azonkívííl hogy mindenhonnan arány­ lag . könnyen megk�zelíthető, még megfelelő kapacitással is rendel­ keZIk, amellett pedIg annyira szemelőtt van ' hogy igen könnyen ellenőrizhető is. . A. v�ros taná�sa ecélból tehát még az 1928. év végén a vá­ roSI szek�az u�varan oly kutat furatott, amely a föld felszinére cea 600 hter VIzet volt képes percenként szállítani. Az ehhez szük­ séges kom� resszor � v�rosi sz�kház I? incéjé ?,en foglal helyet akkép, h�gy .kezelese a szekha� keletI oldalan a 3 -os belvilágú tűzcsap kozeleben elhelyezett fahszekrényben lévő készülékekkel történik. Ha e;e� tűzc�apot le�árjuk, ugy � kompresszor a városi székház pad­ . . vlztartanyba . lasan levo nyomja a vizet, amely viszont a Deák Fe­ rI ; nc-utcában felállított 2"-os tűzcsapot és utcai hidránst táplálja vIzzeI. A locsolóautó töltése a 3" -os tűzcsapról közvetlenűl a k �mpressz?rral történik, mig a Deák Ferenc-utcai 2" -os tűzcsap­ . az esetben is vételezhető víz, ha véletlenűl áram­ boi a tartanyboI szünet volna, vagy pedig, ha az előbbi tűzcsapból épen az ön­ tözőautót töltik.

- 33 Az 1929. évben ismét fontos szerrel bővült a tűzoltóság fel­ szerelése, t. i. az önkéntes lűzoltótestületnek szerbeszerzési és zenekari segélyének a felhasználásával a városi tűzoltószerek fenn­ tartására felvett hitelösszegnek még rendelkezésre álló részével együtt sikerült egy teljesen korszerű Fráter-Köhler-féle vészvonat­ nak második részét, egy 100 mim hengerbőségű mozdonyfecsken­ dőt beszerezni, Ugyanezen évben alakult meg a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének bajai fiókegyesülete is a városi tiíz­ oltóság kebelében . Augusztus hó 23-án volt a fiókegyesület alakuló közgyűlése, melyen elnökül dr. Róna Dezső kórházi igazgatót vá­ lasztották meg, űgyvezető igazgatóul Horváth Iván tűzoltófőpa­ rancsnokot, pénztárnokul Somos Endre számvizsgálót. Ugyanaznap kezdte meg a mentőegyesület a működését is, amellyel kapcsolat­ ban a város a tűzoltóság létszámát két gépkocsivezető tűzoltó be­ áliításával 14 főre emelte fel. A mentőegyesületi központ által le­ küldőtt két autó közül az egyik Baja város, a másik pedig Cson­ ka-Bácsmegye mentési és betegszállítási szükségleteit volt hivatva ellátni, míg a régi, még az 1922. évben alkalmilag szerzett, lófo­ gatú mentőkocsi használata csakis ragályos betegek szállítására szorítkozott. M inthogy a hivatásos tűzoltóságnak minden egyes tagja az elsősegélynyujtásban már addig is teljes kiképzést nyert és meg­ felelő gyakorlattal rendelkezett, a mentőszolgálatot épúgy, mint a mentőgépkocsivezetői szolgálatot is a hivatásos tűzoltóságnak min­ dig a szolgálatban lévő tagjai látták el, mig a fiókegyesület szol­ gálatvezetői teendőit Molnár Antal hivatásos törzsőrmester. Részint azért, mivel a város jellege és terjedelme nem tette indokolttá a főhivatású mentőorvosi állásnak a rendszeresítését, részint pedig, mivel az evvel járó költségeket a fiókegyesulet egyál­ talában nem birta volna el, amennyiben a kivonulásokhoz mentő­ orvos is szükséges és a fiókegyesület orvosa véletlenül nem lett volna kéznél, az orvosi szolgálatot ily esetekben a városi közkórház ügye­ letes sebészorvosai látták el, a kiket a tűzoltólaktanyából telefonon értesítettek, hogy mire a mentőautó a kórházhoz érkezik, azt már útrakészen várják. Baja város és csonka vármegye mentői szolgálatának meg­ szervezése ugyanis csakis az erőknek ilymódon való kihasználásával volt lehetséges, mivel egy önnálló szervezetnek a felállítása akkora anyagi áldozatot igényelt volna, amely úgy a város, mint a megye teherbiró képességét messze túlhaladta volna. A bajai fiókegyesületnek a felállitása hatalmas lendülettel fejlesztette ki a mentés és betegszállítás intézményét nemcsak a város, hanem a csonka-megye területén is, mely utóbbinál ez a kérdés eddig megoldva egyáltalában nem volt. Hogy mekkora szükségletet jelent a fiókállomásnak Baján való

-

34 -

felállítása és milyen életrevaló gondolat volt e kérdést a tűzoltó­ ság keretén belül megoldani, annak legfényesebb bizonyítéka, hogy a bajai fiókegyesületnek forgalma évről-évre növekszik a folyton kedvezőtlenebbé váló gazdasági viszonyok ellenére is s bár a jelenleg meglévő 49 állomás közül sorrendben csak a 39.­ nek létesült a bajai fiókállomás, a helyzet ma mégis az, hogy a megalakulás napjától számított összforgalom tekintetében a 49 ál­ lomás közt a bajai fiók állandóan a 8-9. helyen áll j messze maga mögött hagyva számos, Bajánál lényegesen nagyobb város korábban létesült fiókál lomását és az eddigi 3 évi működésével nemcsak a város és a megye közönségének, hanem a mentőegye­ sület budapesti központi vezetőségének is osztatlan elismerését érdemelte ki és a bajai fiókegyesületnek vezetését, illetve műkö­ dését ismételten mintaképen állították a többi fiókegyesület elé. A fiókmentőegyesületnek a felállítása szükségessé tette ter­ mészetesen a tűzoltólaktanya ujabb kibővítését is. A város áldo­ zatkészségéből az 1 930. évben sikerült ugyanis tágas autógarázst kapni 3 kocsiállással, amelyek közül kettőnek javítóaknája is van, miáltal a locsolóautónak is a megvizsgálása és javítása jóval köny­ nyebben és gyorsabban eszközölhető. Sikerült továbbá a gará7s mellett egy kis javítóműhelyt is berendezni, illetve a legszük­ ségesebb szerszámokkal ellátni és igy a tűzoltóság abban a hely­ zetben van, hogy nemcsak a város tulajdonában levő szereket és az önkéntes tűzoltótestületnek a tűzoltószereit, hanem a men­ ti autókat is a saját műhelyben tudják a soffőrök, akik által á­ banvéve tanult géplakatosok is, javítani . mindaddig, mig olyan alkatrészek készitéséről, vagy javitásáról nincsen szó, amelyekhez már kimondott gépműhelyi berendezés szükséges. Ugyanezen alkalommal a városi tűzoltóság még egy újabb legénységi szobát is kapott a mentőállomassal kapcsolatban fel­ vett két gépkocsivezető tűzoltó számára. Ugyancsak az 1930. évben ugyanúgy, mint a mozdonyfecs­ kendőnél, az önkéntes tűzoltótestület szerbeszerzési és zenekari segélyének is a felhasználásával beszerezte a város a fenti Frá­ ter-Köhler-féle vészvonatnak az 500 literes viztartánnyal biró elő­ kocsiját is, miáltal a tűzoltóság végre birtokába ker;}lt az olyan nagy hiányt pótló első kivonulási szerül szolgáló vészvonatnak ! amely nemcsak a helyi tüzeknél, hanem különösen a kültelki tűzeseteknél tett nagyon jó szolgálatokat. Ezen egyetlen szerrel való kivonulás által ugyanis egyszerre rendelkezésre állt a meg­ felelő teljesitményű fecskendő, a vizeslajt az oltásnál szük�éges bontó szerszámok és egyéb eszközök. E tűzoltószer kerekeI go­ lyós csapágyakkal birtak, miáltal még a homokos kültelki uta­ kon is aránylag könnyííszerrel volt vontatható. . Ezen év őszén csatolták Bajához Bajaszentistván községet, amelynek egy kocsifecskendője, egy vizeslajtja és egy kis kézi­ fecskendője igy Baja város, illetve a városi tűzoltóság tulajdonába

-

35 -

került. Ezen régebbi rendszerű tűzoltószerek megfelelő átjavítás után a volt bajaszentistváni községházán nyertek továbbra is el­ helyezést abból a célból, hogy ez� k s� gélyév�l .a sz�ntistv�� i ö� ­ .. kéntes tűzoltótestület, mely ma mar, mInt a bajaI onkentes tuzolto­ testület különitménye szerepel, ezen városrészben való tűz esetén a szükséges intézkedéseket mindaddig meglehesse, mig a hivatásos tűzoltóság megfelelő szere!�kel a tűz helyszinére nem érkezik. Az 1931. évre a város mérnökí hivatala az új óvodák és is­ kolák létesitésével, illetve a régiek kibővitésével kapcsola.tban a tűzoltóparancsnoksággal együtt nagyszabásu programmot dOlgozott ki a város különböző helyein való vizállomások létesitésére. Bár a város törvényhatósági közgyűlése az egész iskolafejlesztési prog­ rammot megszavazta, kivitelre csak a belv�rosi :Iem.i isk ? la ! to­ vábbá a Fehérló-utcai a Madách Imre-utcaI, a kIscsavolYI es a Damjanich-utcai óvod �k kerültek, amelyek közül azonban az ó�o­ dák földszintes voltukra való tekintettel az utcán csak egy hld­ ránssal rendelkeztek. Ugyanezen programm szerint a szállásvárosi é s józ� ef� áros.i, . valamint a szentistváni iskolákat, illetve a SzeremleI-utcaI ovodat emelet ráépitéssel kibővitették volna, s minthogy épen ezek a . vá­ rosrészek állanak leggyengébben kútak dolgában, valamennYI � ek a padlásán cca 10 m3 ürtartal � u viz! artán�nak az e �helyez;s� t . . vették tervbe olymódon, hogy sZlvattymk a varosI szekhazban le�o,. fentiekben emlitett központi vizállomás berendezésé?ez ? as?nloa ? . akár a padláson lévő tartányt, akár pedIg az utcan letesItendo egységes csavarzatu hidráns segélyével közvetlenül a tűzo �tószere­ ket táplálhatták volna vizzel. Bár ezen iskolabővítésekre es a ve­ . luk kapcsolatos vizállomások létesitésére s züks�ges hataro �at? ka� . a közgyíílés meghozta, az ezen év közepen klrobbant penzugyl válsáo- következtében egyrészt a kultuszkormányzat nem lehetetl abba� a helyzetben, hogy a megigért hoz�áj �ru! ást folyósí �� a, más­ részt pedig a folyton rosszabbodó gazda �a�� vlszon�ok kovetkez­ . . . tében a városnak sem állott eddig még modJaban a koltsegvetesben is felvett kölcsönt folyósittatni és igy nemcsak a város tűzb � ztonsá�a, . ! omas­ de közegészségügye szempontjából is annyira fo� tos 4 .vlzal nak a létesítése egyelőre kitolódott. Szerbeszerzes tekInteteben a . városi tűzoltóság két karbidreflektort és két darab füst- és gaz­ álarcot tud felmutatni ezen esztendőben. Az 1 932. évben mégjobban kimélyült gazdasági és pénzügyi válság még inkább lefékezte a t?zoltóság t �váb? i fejlődésé�, a �on­ . ban még igy is sikerült egy régI vas k?csl �lvaz felhasznalasaval egy 600 literes vizes lajtot házilag előállttam. Az utóbbi évtized, de különösen az utolsó 5 év története beszédes bizonyítéka annak, hogy ha a . város v: zető.ségében meg­ van a kellő megértés, a város szakembereIben ped �g az Igye�ez;t � rra, hogy egy, a város közönségének vagyo ? a �s testI epseg; nek megóvására hívatott testületnek a fontossagat�fehsmerve, azt tamo-

- 36 gassa, úgy aránylag kevés anyagi erőve! is, de az erők megfelelő összefogásával és a lehetőségek kellő kihasználásával mily nagy­ szerű teljesítményeket és mily lendületes fejlődést lehet elérni. Baja város ugyanis, mint a törvényhatóságok Benjaminja kisebb anyagi ereje következtében nem képes ugyanazt produkálni, mint a mai erős törvényhatósági városok, miértis, ha valahol, úgy itt van a legnagyobb szükség a leleményességre a rendelkezésre álló lehetőségek kellő kihasználása céljából. Igen sok szakem­ bernek is az a véleménye pl., hogy a locsolóautó vagy csak köztiszta sági szer lehet, vagy csak tűzoltói szer, de mindkettő sem­ miesetre sem. A bajai locsolóautó ezen felfogásnak az itteni viszonyok mellett ép az ellenkezőjét igazolja. Azáltal ugyanis, hogy a központi vizállomás épen a város szivében, közvetlenül a tűzoltóőrtorony alatt és a tűzoltófőparancsnok irodájával, ille­ tőleg lakásával szemben van, a toronyőr, de maga a tűzoltófőpa­ rancsnok is szinte minden pillanatban tudomással bírhat a locsoló­ autó hollétéről, mert hiszen látja mindig, hogy milyen irányban ment locsolni. Riadó esetén tehát a toronyőr vagy megadja a laktanyának, hogy a locsolóautó milyen városrészben van és igy a laktanyából utána telefonálhatnak, vagy pedig ő maga utasítja a toronyból való lekiáltással a soffőrt, hogy hová menjen. Hogy a gyakorlatban ez mennyire bevált, annak a legszebb bizonyi­ téka az, hogy a locsolóautó több mint öt évi működése alatt még nem volt esett arra, hOIIY riasztás alkalmával a tűz szin­ helyére idejében meg nem érkezett volna. Nagy segitséget jelentenek a tűzoltóság számára a mentő­ autók is, minthogy az egyik tűzoltósoffőr mozgóőrség céljából mindig mentőautóval vonul ki, rendsze­ a komolyabb tüzekhez rint azonban ezzel vonul ki a tűzoltófőparancsnok is, miáltal megszüntek azok a nehézségek, amelyek pl. éjjeli tűz alkalmával a tíízoltófőparancsnok gyors kivonulását bizonyos esetekben aka­ dályozták a7által, hogy a tűzoltófőparancsnok l akásának közvet­ len közelében lévő autó- és bérkocsi állomáson jármíí egyálta­ lában nem volt kint. De szerencsés megoldást jelent az is, hogy a tűzoltófőparancsnok egyuttal a Városi Gáz- és Villamosüze­ mek igazgatója is és igy korlátlanul rendelkezhetik tűz esetén nemcsak a közüzemek állandó késziiltségével, hanem annak tel­ jes személyzetével is ; többek közt a tiizoltást esetleg akadályozó nagyfeszültségü, vagy szekunder vezetékek kikapcsolását illetőleg is közvetlenül intézkedik, de közvetlenül tehet m!':g mindjárt olyan i n tézkedéseket is, a melyek általában az elektrocentrifugál szivattyukra alapitott akadálytalan vizbeszerzéssel kapcsolatban is esetle� szükségesek. Azáltal, hogy a tŰ7.0ltófőparancsnoknak az irodája és lakása közvetlenül a városi székház, az őrtorony, a központi vizállomás és a rendőrség mellett van, i gen könnyU az érintkezés a ható­ ságokkal és igen egyszerü az ellenőrzése az őrtoronynak és a

- 37 központi vizállomásnak, viszont igen könnyü az érintkezése a tűzoltólaktanyával is, minthogy a laktanyával az őrtornyon ke­ resztül - állami telefonon kivül - az állami telefonszolgálattól független külön tűzjelző telefonnal is össze van kapcsolva oly­ módon, hogy a tűzjelzés esetén - történjék ez akár a toronyőr részéről, akár pedig magánosok által a laktanyába - úgy a főparancsnok, mint az őrség, illetve a toronyőr egyszerre érte­ síthető. Hogy az aránylag kis számú legénységgel mégis sokat lehes­ sen produkálni, a tűzoltóparancsnokság mindig különös gondot for­ dított arra, hogy városi tűzoltóknak csak arra :úgy testileg, mint szellemileg teljesen dlkalmas, lehetően olyan egyének vétessenek fel, akik valamilyen mesterséget is kitanúltak, hogy úgy a tűzoltó­ szerek fenntartásánál, mint a tűzoltásnál, valamint a tűzoltói mun­ kakörbe vágó egyéb munkálatoknál, mint pl. ház- és csatorna be­ omlásoknál stb. szükséges beavatkozásoknál mindig begyakorlottabb és ügyesebb emberek álljanak rendelkezésre. Hogy a ki öregedő tűzoltó k túlkorai nyugdijazásával ne kell­ jen a városi háztartást felesleges módon megterhelni, de viszont a már csak kisebb fizikai munka kifejtésére képes öregebb tűzoltók a tűzoltóság mozgékonyságát és mun kateljesítményét kedvezőtle­ nűl ne befolyásolják, azt a rendszert vezette be dr. Borbíró Fe­ renc polgármester, hogy az ily tűzoltókat addig élvezett illetmé­ nyeik megtartásával városi hajdui, vagy kézbesítői szolgálatra osztja be és így a tűzoltóságnál ezek helye mindig megfelelő fia­ tal erőkkel tölthető be. Ha Baja város tüzoltóságának a legutóhbi évtizedre eső fej­ lődését nézve azt más városok tüzoltóságainak fejlődésével állitjuk szembe, talán feltünik az, hogy tüzoltóságunknak mindössze csak egy autós tűzoltószere van, amelynek alkalmazhatása is bizonyos tekin­ tetekben korlátozott. Szolgáljon azonban errenézve magyarázatul, hogy a város, különösen mióta Bajaszentistvánnal megnagyobbodott, nemcsak igen sok kövezetlen külvárosi utcával, hanem aránylag nagy terjedelm ü kültertilettel is rendelkezik, amelyeknek homokos utai az éy egy részében nehéz autós szerekkel egyáltalában nem j árhatók. Epen ezért bizonyos számú lóvontatású tüzoltószerre még hosszú ideig szükség lesz. Tagadhatatlan, hogy nemcsak köztisztasági, de főkép tűzoltó­ sági szempontokból egy második, mintegy 2.000 literes tartánnyal biró, könnyebb kivitelű tüzoltó locsoló autó igen kivánatos volna és ez volna még szükséges ahhoz, hogy az itteni viszonyokhoz mérten a bajai tÜlOltóság felszerelése teljesen a mai kor nivóján legyen és habár a város törvényhatósági bizottságában évek óta megvan az igyekezet egy ily locsolóautó beszerzésére, a jelenlegi mostoha gazdasági viszonyok ezt eddig nem tették lehetővé. Szeretnénk azonban hinni, hogy amint a h elyzet e tekintetben

38 csak némikép is javu:ni fog, a város vezetősége ennek beszerzését fogja tekinteni a legelső feladatok egyikének, mert csakis ennek birtokában hajthatják a város polgárai fejüket azzal a biztos tudat­ tal nyugalomra, hogy testi épségük és vagyonuk megőrzése biztos alapokon nyugszik. Horváth Iván.

A hivatásos tűzoltóság fennállása óta előfor­ dúlt nagyobb tűzesetek. Az 1 9 12. év o któber hó 24-én Dely Géza fatelepén lévő gépház gyulladt ki, ahol tekintettel az ottani kedvezőtlen helyi­ viszonyokra és a gép közelében felhalmozott nagymennyiségű fa­ anyagra, csak nagy erőfeszítéssel sikerűlt megakadályozni, hogy a tűz a többi épületre át ne terjedjék. 1 9 1 3. február hó 22-én Veszelovszky György, Flórián-utca 57. sz. allatti házában lévő istállóban keletkezett tűz, amely oly gyorsan terjedt tova, hogy két ló és egy tehén az istállóban bent ­ égett és az istállóval összeépitett lakóházat csak igen kemény és kitartó munka árán si kerűlt megmenteni. Ugyanezen év április lO-ik napján Kovács Lajos, Flórián­ utca 44. sz. alatt lévő házában ugyancsak az istállóban támadt tűz olyan gyorsan harapódzott el, hogy mire az őrség kiért, már a 30 m. hosszú cserepes héjjazatú l akóház egész tetőzete lán­ gokban állott olyannyira, hogy a tüzet 6 órai kemény munkával sikerűlt csak eloltani. Igy is azonban két ló égett bent az is­ tállóban . 1 9 14. év február h ó 4-én Cinka M iklósné Temető-utca 1 0 . sz. alatt lévő házában, Cinka Miklósné távollétében a szobában tűz ütött ki, s minthogy a bezárt három gyermek nem tudott kijönni, valamennyi korommá égett. 1 9 14. július 23-án a városban óriási vihar dühöngött, amely sorban csavarta ki a földből a fákat és döntötte Össze az épü­ leteket. A tűzoltóság 12 óra hosszat dolgozott, mig az utcán kidőlt fákat az útról nagyjából eltávolitotta és az összedől t épü­ leteknél az első szükséges intézkedéseket megtette. A következő év augusztus zsébet királyné-utcai temetkezési molyabb tűz, ahol Kollár István elájúlt olyannyira, hogy a diák

27-én özv. Fogt Alajosné, Er­ üzemének pincéjében volt ko­ városi tűzoltó a nagy füstben tűzoltóknak kellett őt kimenteni.

Az 1 91 6. év augusztus 20-án a bajai hajóállomásnál a ka­ tonai kincstárnak két uszályrakomány szalmája gyulladt ki, amely­ nek az oltásán a tűzoltóság 12 óra hosszat dolgozott. Különö ­ sen dicséretreméltó munkát végzett ez alkalommal Müller Antal

-

39 -

szakaszparan csnok, ki mint katona épen szabadságon volt itthon és a tűznél komolyabb sérüléseket is szenvedett. 1 921 . március hó 19-én Somogyi Gyula ecetgyáránál volt nagyobb szabású tűz. A főépületnek megmentése, minthogy az ecetgyár vele összeépitett épületben volt elhelyezve, a tűzoltó­ ságnak emberfeletti munkájába került, amelynek során három tűz­ oltó elájult. Még ugyanezen év július 28-án Vaskuton dühöngött hatal­ mas tűzvész, amellyel kapcsolatban 13 ház égett le. A kivonult bajai tűzoltóság 9 órán át vett részt az oltásban, miközben annak több tagja kisebb égési és egyéb sebeket szenvedett. A rákövetkező év június 8-ik napján az Ézsi-féle fatelep gépháza állott lángokban, amelynek eloltása a tűzoltóság 6 órai megfeszített munkájába kerűlt. Az 1 925. év február 2-án a Grünhut-féle ház égésével kap­ csolatban volt nagyobb tűzeset, amely azért volt különösen em­ lítésre méltó, mivel itt lehetett leginkább látni, hogy kellő meny­ nyiségű viz hijján a tűzoltóság mennyire tehetetlen. A tűz tel­ jes eloltása 13 órát vett igénybe, miközben Bacsich Károly ön­ kéntes tűzoltó őrmester alatt az átégett mennyezet beszakadt, miáltal ő kisebb égési sebeket szenvedett. Ugyanezen év legnagyobb tüze azonban május 26-án volt a Pollák-féle bútorgyár égésével kapcsolatban. Különféle oko.}
- 40 méltó gyorsasággal és pontossággal oldoUák meg nehéz feladatát.

a

vizbeszerzés

Az 1 930. év június 1 7-én az Állatforgalmi és Húsfogyasz­ tási Szövetkezet közvetlenül a vasutállomás mel lett lévő épületé­ nek tetőzete gyulladt ki. Nemcsak az épületnek kedvezőtlen fek­ vése, d e annak tűzvédelmi szempontból hiányos kiképzése és rész­ ben a vizhiány is oka volt annak, hogy az egyébként fagya­ pottal teljesen elboritott padlástérben a tüzet megállitani nem Ie­ hetett és igy a tűzoltóságnak 5 óra hosszat való még oly de­ rekas munkája és a katonaság hathatós közreműködésének elle­ nére is magát a tetőzetet megmenteni már nem lehetett. A fentieken kivűl természetesen számos kisebb jelentőségíi tíízeset fordúlt elő, ahol a tűzoltóság igen szép teijesitményeket produkált, azonban épen kisebb jelentőségükre való tekintettel részletes felsorolásuk mellőzhető.

" "

soHőr tűzoltó soffőr tíízoltó " "

soHőr "

Makray László gyógyszerész.

Somos Endre városi számvizsgáló.

Ügyész : Dr.

Mészáros Sándor ügyvéd.

Orvos : D r. Fodor

Legénység : 1888. 1 89 1 . 1 886. 1898. 1903. 1 905. 1 906. 1 902. 1 902. 1 903. 1 909. 1 906.

Elnök : Dr. Róna Dezső e. ü . főtanácsos, kórházi igazgató főorvos.

Szolgálatvezető : Molnár Antal hivatásos tűzoltó törzsőrmester.

Molnár Antal törzsőrmester

csővezető tűzoltó

Díszelnökök : Dr. Borbíró Ferenc polgármester, dr. Szabov­ Iyevics Dusán alispán.

Pénztárnok :

Szolgálatvezető :

Szakács János Szabó István Jávor I mre Sugár Gergely László I stván Magyar Sándor Szántó János Nagy István Virág János Galambos Márk Szabó Lajos Bajay János

Bisztrai

Ügyvezető igazgató : Horváth Iván, a Városi Gáz- és Villamosüzemek igazgatója, hivatásos tűzoltófőparancsnok .

Horváth Iván okI. gépészmérnök.

Születési éve

Védnökök : Dr. Walkó Lajos m. kir. külügyminisztér, Balku Gyula főispán.

Alelnök : Dr.

Főparancsnok :

Rang

Tisztikar :

Elnöklzelyetles : Dr. Marz Jakab közkórházi osztályos főorvos.

Baja thj. város hivatásos tüzoltóságának tagjai.

Név

A Bajai Önkéntes Mentöegylet Tagjai.

Szolgálatba lépett

1 9 12. 1 9 1 2. 1 920. 1 925. 1925. 1 926. 1927. 1 927. 1 928. 1 929. 1929. 1 930.

V. 1 . I X . 20. VI. 1. II. 1. III. 1. VI. 7. XI. 1 . XI. 1 . III. 12. I I . 25. IX. 23. I. 1 0.

Családi állapota

nős " " " " " " " " " " "

László.

Ellenőr : Fogt Ferenc temetkezési vállalkozó. Számvizsgálók : Detre István városi főszámvevő helyettes, Ifkovics János O. T. I. számtanácsos, Bráde Rezső városi szám­ vizsgáló. Póttagok : Müller Antal kereskedő,

Heneráry

Imre keres­

kedő, Blumberger Ármin kereskedő. Igazgatóság : 3 évre megváiasztva : Dr. Antóny Ferenc főorvos, dr. Knézy Lehel ügyvéd. 2 évre megválasztva Dr. Puskás Dezső polgármester helyettes, Scherer Rezső vármegyei főjegyző. 1 évre megválasztva Dr. Alföldy József főorvos, Dezső kir. közjegyző.

dr. Fehérváry

Hivatalból tagjai : Dr. DonhoHer Szilárd vármegyei t. fő­ orvos, dr. Zákányi Andor városi t. főorvos, T renka Kálmán ren­ dőr főtanácsos, Gács Tibor városi aljegyző, Kuluncsics Viktor, dr. Zsigmond Gyula, Koller Oszkár főszolgabirók.

- 42 -

- 43 -

Válasdmány : UdSdZSS

3 évre megválasztva : Dr. Gonczlik

Kálmán apátplébános, Ke­ mény Gábor ev. lelkész, Rácz Károly ref. lelkész, Pé ner Míklós izr. lelkész.

..;t! o rn

Lovasi

'Ot61

' ol

""5 c:: o >

l évre megválasztva Klauber Lajos bankár, vitéz Losonczi György tanitóképzőintézeti gyak. isk. tanitó, dr. Versényi Jenőné t. orvos.

' lt6(';

;; ...

2 évre megválasztva Bessenyői Mi klós vezérigazgató, dr. Lon­ gauer Lajos várm. t. orvos, dr. Oláh Béla orvos, Tomasics Gyula ipartestületi elnök.

'6(,;61

:.;;

Ödön gyógyszerész,

.....

'S(';61

V N be ·v >

Alapító tagok :

.�

Dr. Fehérváry Dezső kir. közjegyző, Pap Lajos földbirtokos, Pap I I1és földbirtokos.

'L061 -

'9(';6 I -

-

Rendes tagok : Antalffy Ferenc vállalkozó, dr. Béldi Béla ügyvéd, Dely Géza fakereskedő, Ertl István földbirtokos, Fenyvesi Károly kereskedő, dr. Flórián Géza ügyvéd, dr. Geiringer János gyógyszerész, Gold­ s chmidt Zsigmond malomtulajdonos, Gyarmati Emil gyógyszerés7, Heneráry Antalné és Fiai cég, Kollár Agoston könyvkereskedő, Köbling Testvérek malomtulajdonosok, Kréneisz Géza vaskereskedő, László László pékmester, Ledényi Lajos állatorvos, Lőwy Manó kereskedő, Mi Boltunk R. T. cég, M ilassin Jenő kir. közjegyző, Meskó Ottó nagy tőzsdés, Nacsa András pékmester, Polgár Lajos téglagyáros, Rehák György temetkezési vállalkozó, Reich Farkas Fiai cég, dr. Reiser Antal tanácsnok, dr. Reiser Péter ügyvéd, dr. Reiser Viktor ügyvéd, Révész Emil malomtulajdonos, Sándor Lász­ lóné szállitási vállalkozó, Schnetzer Ernő kereskedő, Schőn és Bajai cég, Spitzer Károly Fiai cég, Spitznagl János épitész, Szabó Mi­ hály hentes és mészáros mester, Székely Leó vaskereskedő, Szi­ lágyi Sándor bőrkereskedő, Takács Vilmos szálloda tuiajdonos, Tánczos Ernő keres kedő, Trafikant Károly jéggyáros, Utry Pál Fiai cég, Utry Sándorné temetkezési vállalkozó, Zádor Antal ven­ déglős, dr. Zsigmond Albert törvényszéki biró.

ri!

'C'CS

...,

c'cs

...,

=

E � ....

'o

...c: ...

'03 ::l c:: .�

1.0

l/"l

r--.

N

N

l/"l

,.....

o N 0\

,.....

v')

,.....

N

v')

I

......

�

,.....

N

r--.

I

N

'(';(';61

�

M

'1(,;61

c")

,.....

,.....

-

'0(,;61

N

06 1 6 1

1.0

-- ---

'S 161

I

,.....

...... ,.....

,.....

r--.

N

M

,.....

'<1"

,.....

r--.

M

,.....

:'@ ol be 'ol rn

'�161

�

'v161

v')

....

't161

r--.

'(';161

v')

rn o ... 'ol > ol . ;:;

CO

00

N

N �::l ..... >be ol Z

�

N ,.....

0\

0\

N �::l .... rn

s2

N

I"

r--.

N

N �::l ..... >c:: ·v

E

·v

�

,.....

......

N

,.....

I

-

......

l/"l 00 I"

o N

�

M I" 1.0

I" N

M

I" �

00 I" N

I

I"

00

......

N

I

I

M

...... ......

N

N M

......

I

......

v') I"

l/"l

I

I

M

I

I

N

I

1.0

I

I

I

v')

......

I

,.....

-- -

,.....

---

I

I

'<1"

I

I

I

I

N

I

I

I

I

I

I

I

......

I

I

N

I

f

I

00

I

I

l/"l

I

I

N

I

I

I

rn

"'s =

"8o

J(

::r:

bo t.t.1

UI 'Ol

o >

.J:l

...,

»


rn

� :iij

'v

N

::;E

co

.....

c:: II)


B

..,

be rn ... �o '0 be N o 'v

::;E

v') N

-

I

I

N � -

I

'<1"

'ol

-

r--. I"

I

N

N 1.0 M

......

I

'ol

-

I

,.....

,.....

l/"l v') N

N 1.0

,.....

I

N I" M

-

00 00

I

,.....

0\ � �

-

I

N o

...... ,.....

......

N

...... -

......

v')

I

,.....

o

-

l/"l

00 I"

,.....

r--.

......

......

I"

,.....

M

I

�

I

�

l/"l l/"l 0\

-

M

-----

N

I

v')

......

......

00 o o

-

0\

�

o 00 00 �

,.....

0\ �

......

,..... -

,.....

0\ 1.0

......

N 1.0

......

o

M

1.0

'9161

....

M M

r--. �

......

-

-

�

'o

N

,.....

I

,.....

v')

ci N �::l

�

N

--

't(';61

v')

'2

I

o

00

,.....

v')

.....

00 N

�

N

1.0

0\

� M

-

00

M

,.....

M

1.0

M

'L161

C'Í

,.....

,.....

N

,.....

o

-

--

,.....

N

I" N

-

,.....

I

M N

0\

r----

re; .....

I

0\ 00 N

l/"l o

M M

,.....

o N

'v(';61

ri

M 0\

� N

-

E

v u v -o

-

'�(,;61

...

v -O

� I" N

� 1.0

-

,.....

M

'Q

Q

1.0 '<1"

-

N

......

-

r--.

......

-

�

,..... -

r--.

......

-

o M

-

M M

-

I

1.0 ,.....

00

ol E ... 'ol

c:: V rn v N
� :0 ol >

- 44 -

A bajai tűzoltóság fontosabb tűzoltószerei. . ;;;

bo 'Ol
' ;;'

Megnevezés

ol ol ol

1 db. 450 literes fából készült vizeslajt 1 " 70 mim hengerbőségű kis kézi1

..

1

"

1

"

1

"

1

..

2 l

" " " "

1

..

1 J

" " .. " .. "

1

l l l

1

l

" "

1

"

2

l

... '"

N

N 'Ol

�

�

3 7

'Ol

.. "

1000 fm

44 "

fecskendő 1 00 mim hengerbőségű egységes kocsifecskendő 500 literes vizeslajttal 70 mim hengerbőségű vészvonati fecskendő 95 mim hengerbőségű mozdonyfecskendő (jelenleg vészvonat i fecskendővé átalakítva.) 1 6 m hosszú kétkerekü grázi tolólétra 70 mfm hengerbőségű kis kézifecskendő egyenként 550 literes vizeslajt Minimax kézi tűzoltókészülék angol dUR"ólétra 1 20 mim hengerbőségű egységes kocsifecskendő lófogatú motorfecskendő 600 l. percenkénti vízszállító képességgel 13 lóerős benzinmotorral 1 2 méteres kihúzólétra 500 literes vízhordókocsi lófogatú mentőkocsi lófogatú szerkocsi oxigén es lélegzőkészülék tűzoltó locsolóautó 4000 literes tartánnyal és maximálisan 800 l. percenkénti teljesítőképességű turbinaszivattyúval Totál kézi tűzoltókészülék .. Budapest l " . tipus ú 24 m hosszú lófogatú gépezetes tolólétra goIyóscsapágyakkal D� Früe�Köhle��� vészvonat 500 literes tartánnyal és 1 00 mfm hengerbőségű egységes mozdonyfecskendővel, golyóscsapágyakkal fiist- és gázálarc szűrőbetétekkel 800 It-es vizeslajt egységes kender nyomótömlő szívótömlő

Leltári érték pengőbe n

Megjegyzések

Zárószó.

-

50' -

Városi gdzJas. udvarnál

1 878.

50'-

Szegé nyháznál

1 879.

500'-

1 879.

400' -

1 889.

500 -

1890.

250 -

1 890. 1 906. 1908. 1 9 1 0.

1 50'400'50'35'-

1 9 1 0.

1 .800' -

1 9 1 3. 1 9 1 3. 1 920. 1 922. 1923. 1 927.

5 .800 ' 1 50'50' 200 ' 250' 900 ' -

Márlon!oo z állá�r.J

kiadva

SZl' l llistvánOD

SzcnlislvánOll

1 927. 26.700 ' 1 928. 250' -

1 928.

1 6.200 ' -

1 9 29/1 930. 1 93 1 . 1 932. 1 925/1 931 .

4 950' 3 1 5'450'2.500 800' -

Előszó irására kértek. Egyes irásokhoz szokásos is előszót iratni. Előttem azonban mindig tréfásnak tetszett az olyan előszó, amelyet rendszerint utoljára irnak m eg s amelyet a nyomdatechnika helyez a mű elejére. Amely e mellett nem ajánlás, nem kedvkeltés arra, hogy a kezünkbe kerűlt könyvet végig olvassuk. Nem is be­ vezető, olyan adatoknak előrebocsájtása, még nem ismert szempon­ toknak megvilágítása, amelyek szükségesek a munka megértéséhez, értékeléséhez.

A mentő- é s betegszállítási szolgálatot a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete tulajdonát képező 2 drb. Magosix mentőautó látja el.

Jelen munkának, vagy iróinak ajánlásra nincsen szükségük. . Evek óta állnak a bajai tűzoltó-szervezetek élén és irásul< igazolja legjobban azt, hogy feladatukat mennyi gonddal és szeretettel töltik be. Ennél nem kell és nem is lehet szebb ajánlás. Bevezetőre sincs szükségünk . Célkitűzésük tiszta, módszerük világos. Az ünnepi krónikásét valóban meghaladó tárgyilagossággal pergetik le a tűzoltásnak helyi történetét. Minden emlitésre mél­ tóról képet kap belőle az olvasó ; csak épp az ő munkájukat és munkájuk eredményeit kapjuk letompitottan. Ugy érzem helyesebb, sőt méltóbb is irásukat inkább záró­ szóval kisérni. Elmondom azt, mit vélünk belőle kiemelendőnek, különöskép megszivlelendőnek s m i lyen gondolatok keltek életre kéziratuk olvasása közben. Azt bizonnyal mindenki meg fogja állapitani, hogy a szerzők ezzel a munkájukkal is jószolgálatot tettek a tűzoltás ügyének. Hosszú évek rövidre vont, nagyon összesüritett !történetéből lehe­ tetlen nem azt a megnyugvást meríteni, hogy a szép felbuzdulá­ soknak, - ha kitartó munka járt nyomukban, - mindig meg vol­ tak a maguk értékes eredményei. A szépért önzetlenűl hevűlni tudók azt az ösztönzést fogják belőle meriteni, hogy ezt a munkát folytatni, sőt fokozni magasztos feladat és szent polgári kötelesség. Ma divatos hirdetni, hogy az önkormányzati élet folyton cson­ kul, ereje letünőben van. Ennek hirdetői látszatra ebből a munká­ ból is alátámasztást nyernek. Mondhatják, hogy lám a tűzoltás rendszerében is fejlődést jelentett a "hivatásos" intézmény felálli­ tása s azóta al. önkéntes alakulatok szerepe alászállt, sulyából veszítve. Ki fogja vitatni, hogy a hivatásos tűzoltó k beállitására a haladás érdekében szükség volt. De rövidlátás volna észre nem venni, hogy ezt a szervezetet is az "önkormányzati " erő hivta életre-

- 46 -

- 41 -

s hogy a hivatásos luzoltóság is csak abban a kedvező légkörben fejlődhetik és erősödhetik tovább, amelyet kizárólag az önkórmány­ zati érettség tud maga körül létesiteni.

az 1905-ik évi nagy szállásvárosi tűz váltotta ki. A modern toló­ létra beszerzése a Róna-szanatórium 1927. évi tetőtűzének " köszön­ hető."

A hivatásos tűzoltóság nem ellentéte az önkéntes szervezeti életne k ; hanem annak csak a . haladó korhoz, a megnövekedett feladatokhoz való fejlesztése. Es hogy mellette jó, hasznos, sőt szükséges az önkéntes szervezetek fenntartása, ezt a bajai tanulsá­ gok nagyon élénken bizonyítják. Nemcsak azért, mert érté kes, másként nem pótolható kisegítést jelen t ; hanem főlpg azért, mert a közönségben fenntartja a tűzoltóság ügye iránti érdeklődést és

Minden bajból születhet i k valami jó. Akkor, ha a polgárok a bajt látják, de a baj láttára nem vesztik el önbizalmukat, hanem azzal bátran szembe nézve összefogott erővel addig fáradoznak, mig megszületik a közös akarásból a tett.

megértést. Ápolja, fejleszti azt a szép, örökértékű gondolatot, amelyet az önkéntes tűzoltóság kifejez. Ez adja magyarázatát annak, hogy Baján hivatalos részről is mindig gond volt fordítva arra, hogy a hivatásos tűzoltás fokozatos fejlesztése mellett, az önkéntes szer­ vek ne sorvadjanak el, hanem tovább működjenek és virágozzanak. Kevés szervezet van, amely önkormányzati szempontból oly sokoldalú értéket jelentene, mint az önkéntes tűzoltóság. Mert demokratikus, az osztatlan társadalmat hivja és öleli magába. Mert szociális a szó legnemesebb értelmében ; megdobban a szive, meg­ mozdul a karja minden bajba jutottnak érdekében. Mert felül áll a mindennapi élet jelszavain, torzsalkodásain : nem osztályozza a polgárokat, nem korlátozza szempontok szerint működési körét ; mindenkiben csak a felebarátot látja s így a legtökéletesebb átfogó és összetartó erő. Aki azonban e történetet átolvassa, lehetetlen, hogy csak a szép oldalakat és a dicséretes eredményeket lássa ; észre kell ven­ nie, - ha nincsenek i s hangsulyozva, - a hiányokat is. T árgyilagosan azt kell megállapítani, hogy van jogunk ün­ nepelni : valóban a lefolyt évek nincsenek értékes eredmények nélkül. De nem szabad feledni, hogy a fejlődésben soha sincs meg­ állás és e mellett, - ha sokat is végeztünk - a legnagyobbal még adósak maradtunk : a vízellátás tökéletes megoldásával. ldőszerű-e erről ma beszél!li ? Nem lehet-e elhallgattatni a lelkiismeret meg-megmozduló szavát azzal, hogy háború volt, há­ rom évig idegen járom alatt nyögtünk, aztán ránk köszöntött a nagy gazdasági összeomlás ; hogy ilyen viszonyok közt valóban nem lehetett mindent megoldani és amit elérn ünk sikerült, az is nagy teljesítmény s a multhoz képest , jelentékeny fejlődés. Becsülettel érzem, hogy a városnak, ha valahol, ugy a tűz­ oltás terén nem kell szégyenkeznIe 'az újabb eredményekkel. De nagy baj lenne, ha beérné velük; ha a valóban rendkivüli nehéz­ ségek miatt n .:: m is foglalkoznék ' a problémákkal. amelyek bármily nagyok, mégis lehető gyorsan megoldandók. Szeretném a bajai tűzoltóság történetének legszebb tanulsá­ gára felhívni a figyelmet. A hivatásos tűzoltóságnak a felállítását

A nehéz idők az igazi próbakövei a valódi erőknek. Mindig önmagunkban van a baj, ha a nehézségek elveszik a kedvet, le­ hangolják a kedélyeket és megbénítják a teremtő erőt. A polgárság azzal mutatja meg a maga igazi értékét, ön­ kormányzati érettségét, ha a nagy világégés romjain örökösen nem siránkozik és sóhajtozik, hanem a nehézségekkel férfiasan szembe néz és összefogott erővel birokra kel velük. Szeretném, ha minden olvasó erre kapna ösztönzést a tanul­ ságos füzet elolvasásakor. Ha mindenkinek lelkét elöntené ez az érzés s a belőle fakadó férfias akarás, akkor lehetnek előttünk rendkívüli nehézségek, de nem lehetnek legyőzhetetlenek. H a éb­ ren tartjuk és fokozzuk a polgári összefogás egyedül megváltó gondolatát, hamarosabban fogjuk valóra váltani feladatainkat, mint ahogy azt ma egyébként remélhetnénk. Minden fejlődés elsősorban nem az anyagiaktól függ, hanem azoktól a lelki erőktől, amelyeket a nagy t eladatok szolgálatába állítunk. Legyen a tűzoltóság ápolója és gondozója továbbra is e szép gondolatnak s akkor méltó n és a szebb jövő zálogával ünnepel. Baján, 1 932. Szentistván napján. Borbíró Ferene.

Tartalomj egyzék. A Bajai Önkéntes Tűzoltó Testület története A Bajai Önkéntes Tűzoltó Testület

3.

tagjai a jubiláris évben

Baja thj. város hivatásos tűzoltóságának története A

hIvatásos

tüzoltóság

fennállása óta

22. 25.

előfordult

nagyobb

tűzesetek

38.

Baja thj. város hivatásos tűzoltóságának tagjai .

40.

A Bajai Önkéntes Mentő Egyesület tagjai

4l.

A hivatásos tüzoltóság fennállása óta előfordult statisztikai táblázata

kivonulások 43.

A bajai tűzoltóság fontosabb tűzoltószerei

44.

Zárószó

45.