Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája

Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája

2009. október

ÁROP 1.A.2/A-2008-01171 jel

projektje

Tartalomjegyzék

1. Bevezet , vezet i összefoglaló ....................................................................... 3 2. A jelenlegi helyzet bemutatása ....................................................................... 4 3. Jöv kép és a stratégiai célkit zések.............................................................. 24 4. A jöv kép elérésének biztosítása .................................................................. 29 5. A megvalósítás tennivalói ............................................................................ 37

1. Bevezet , vezet i összefoglaló Badacsonytomaj Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Stratégiájának kialakításakor a jelenlegi helyzet feltárása mellett feltártuk a f bb fejlesztési célkit zéseket is mind települési min pedig hivatali szinten. Az informatikai stratégia kialakításának hátterében az állt, hogy az ÁROP projekt keretében készült egy lakossági és vállalkozói igényfelmérés az önkormányzati ügyfélszolgálati tevékenységek színvonalával, hiányzó, fejlesztend

elemekkel

kapcsolatosan.

az

Ennek

munkafolyamatok

kiértékeléséhez

optimalizálására,

az

kapcsolódóan ügymenet

sor

és

kerül

adminisztrációs

egyes rend

újragondolására és Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységei közti együttm ködés fejlesztésére. A stratégia alkotás módszertanához kapcsolódóan interjúk készültek a releváns szerepl kkel (informatikus, jegyz , fejlesztési projekt menedzser), dokumentum és honlap vizsgálat is történt, ezen kívül pedig figyelembe vettük a szervezetfejlesztési részprojekt tartalmi javaslatait is. Ehhez társulóan munkamegbeszéléseket folytattunk az érintett szerepl kkel és a kapcsolódó területek fejlesztési terveinek vizsgálata is megtörtén.

A most elkészült Informatikai Stratégia a városi kitekintés mellett els sorban a Hivatalra koncentrál, és ügyfélközpontú, min ségi, szakszer

szolgáltatások

létrehozására törekszik a város lakossága, vállalkozásai és az idelátogató turisták elvárásainak

megfelel en.

A

szolgáltatások

min ségének

javítása

és

a

hatékonyság növelésének legfontosabb eszközét az informatikai háttér és ködtetés célkit zései

színvonalának a

javításában

szervezetfejlesztési

látja.

A

részprojekt

hivatali során

informatika feltárt

f bb

igényekb l

származnak, miszerint a hivatali munka hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a Hivatal a folyamatosan változó környezetben b vül feladatait eddig emberi er forrásival el tudja látni a bels

folyamatok fejlesztésére van

szükség. A város polgárai, intézményei és vállalkozásai részére min ségi szolgáltatásokat szeretnének a Hivatal munkatársai biztosítani, ehhez pedig már elengedhetetlen az eÖnkormányzat szolgáltatói környezetének kialakítása.

A Hivatal feladatai az informatikai stratégia id horizontján várhatóan jellegükben nem változnak, de b vülésükre számítani kell. A b vül

feladatokat a jelenlegi

apparátussal és támogatottsággal nehéz ellátni, a hivatali létszámot növelni pedig el reláthatólag - nem lehet. Ezért a Hivatal a munka hatékonyságának növelésével kívánja megoldani a b vül feladatokból származó többletmunkát az informatikára fejlesztés is ezt segítheti el . Megállapítható tehát, hogy az Informatikai

Stratégia

az

informatika

hatékonyabbá tételében, újszer

küldetését

a

Hivatal

munkájának

és proaktív kezdeményezésekkel történ

segítségében látja. Mivel minden stratégia anyit ér, amennyit hasznosítani fognak bel le, a hivatali dolgozók részére szervezetünk egy eÖnkormányzati képzést, hogy a stratégiában foglaltak megvalósításához már tisztában legyek a használt

fogalomrendszerrel

és

az

elektronikus

közigazgatás

fejlesztési

trendjeivel, a közeljöv ben várható, az Elektronikus Kormányzati Központ által koordinált országos fejlesztésekkel. Ezeket

figyelembe

véve

a

Hivatal

csökkenteni

kívánja

a

papír

alapú

adminisztrációt, és javítani kívánja az informatikai infrastruktúra használatának min ségét. Olyan informatikát kíván alkalmazni, amely hatékonyan segíti a munkatársakat szakmai munkájuk min ségi elvégzésében. Mivel azonban erre nincs meg a költségvetési fedezet, a Hivatal csatlakozni kíván majd a most létrehozásra kerül regionális alkalmazásszolgáltató központhoz (ASP) és az annak szolgáltatás portfóliójában kínált szoftver komponensek tekintetében alakítja majd ki a szakrendszerinek struktúráját. A stratégia készítésénél az önkormányzat figyelembe vette az Elektronikus Kormányzati Központ ajánlásait.

2. A jelenlegi helyzet bemutatása A bels

és küls

információs folyamatok megismerésével, a küls

és bels

környezettel kapcsolatos információk és dokumentumok összegy jtésével, és az illeszkedések vizsgálatával kezd dött a munka. Ennek során számos, különböz színt

közigazgatási informatikai fejlesztési dokumentum került tanulmányozásra

ezekb l pedig a következtetések levonását követ en meghatározásra kerültek a készítend

stratégia keretei. A magyarországi információs társadalmi törekvések

alapvet en az európai uniós szinten megfogalmazott stratégiákból indulnak ki. Az Európai Unió számos, a tagállamok közötti különbségek csökkentésére és a tagállamok versenyképességének növelésére irányuló irányelvet fogalmazott meg.

Az egyik legjelent sebb kezdeményezés, amely az Unió szintjén fogalmazza meg a versenyképesség, valamint a foglalkoztatás növelésével kapcsolatos fejlesztési célokat a lisszaboni stratégia. 2000-ben, Lisszabonban az EU politikai vezet i a következ kben

állapodtak

meg:

„az

Uniót

egy

évtizeden

belül

a

világ

legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására." (forrás: www.europa.eu.int). A stratégia keretében, illetve annak bontásaként számos részstratégia került kidolgozásra, melyek els sorban az alábbi területekkel kapcsolatban foglalták össze a fejlesztési célokat: Kutatáshoz szükséges feltételek el teremtése, biztosítása Oktatás el segítése Különféle képzések támogatása, biztosítása Az európai szociális védelmi rendszer fejlesztése Internet-hozzáférés, penetráció növelése On-line tranzakciók, szolgáltatások fejlesztése. Az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztési célokat és elvárásokat („Információs Társadalmat mindenkinek”) az eEurope 2002, majd az azt kiváltó, illetve a fejlesztési irányelveket tovább kezel eEurope 2005 foglalta össze. A 2000-ben megfogalmazott célok megvalósításában számos szervezet, valamint intézmény különféle szinten vett és vesz részt. Így pl. az Európai Tanács feladata a lisszaboni megállapodás megvalósításának irányítása, a tagállamok felel ssége a stratégia alapján a nemzeti programok elkészítése, vagy az Európai Parlament feladata a célok megvalósításának proaktív ellen rzése. Bár a stratégia égisze alatt a tagállamok kisebb-nagyobb eredményt elértek a kit zött célok megvalósításában, mégis szükség volt a stratégia felülvizsgálatára. 2005-ben a lisszaboni stratégia jelent s kiigazításon ment keresztül, és a benne foglalt célok között is némileg eltolódott a fókusz. Az új elképzelések szerint a lisszaboni stratégia legfontosabb céljaként a foglalkoztatottság növelése lépett el . A versenyképesség növelése keretében, a tudástársadalom fejlesztésére az unió külön stratégiát dolgozott ki „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” címen. Az i2010 stratégia - a lisszaboni

célkit zésekkel összhangban - az e-Europe 2002 és a kés bbi e-Europe 2005 program folytatásaként tekinthet . Az

i2010

program

célja,

hogy

a

nemzeti

politikák

kidolgozásához

iránymutatásokat adjon. A program három alappillére: 1.

„Internal market”: egy egységes európai információs térség létrehozatala – szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés növelése, EU-s internet tartalmak fejlesztése, Internet biztonságának növelése.

2.

„Innovation,

investment”:

az

innováció

er sítése

az

információs és kommunikációs technológiákban (IKT) – az IKT

markánsabb

szektorba

megjelenése a

irányuló

K+F projektekben, a

magánt ke

beáramlásának

megkönnyítése, otthoni munkavégzést serken

innovációk

támogatása. 3.

„Inclusion”: a mindenkire kiterjed társadalom

létrehozatala

–

az

európai információs

információs

társadalmi

szolgáltatások elérhet vé tétele minden EU-s állampolgár számára. Az i2010 program alapján Magyarországon az iránymutatások (24) közül 1 foglalkozik az információs társadalom témakörrel. Konkrétan a következ

f

célkit zések rögzítése történt: Elektronikus kereskedelmi törvény megalkotása – on-line kereskedelmi cégek tartsanak fenn hagyományos, valódi üzletet is. A telekommunikációs piaci verseny élénkítése. Az EU-s célokkal és iránymutatásokkal összhangban minden tagállamnak ki kellett alakítania saját nemzeti információs stratégiáját. Ennek eredményeként került kidolgozásra a Magyar Információs Társadalom Stratégia, ismertebb nevén a MITS. A MITS összefoglalja mindazon célokat és elveket, amelyek a hazai információs társadalom fejlesztésére irányulnak. A MITS kialakításával kapcsolatban alapvet en 6 cél azonosítható:

1.

Magyarország

információs

korba

történ

belépésének

el segítése 2.

Tudásalapú gazdaság és információs társadalom építésére átfogó

vízió

kidolgozása, konkrét

tervek

és

feladatok

meghatározása 3.

A

magyar

gazdaság

versenyképességének

és

eredményességének növelése 4.

Az informatikai ágazat presztízsének növelése

5.

Az

információs

társadalom

fejlesztéséhez

szükséges

program megléte (azaz a MITS dokumentum elkészítése) 6.

A megvalósítandó programokhoz a MITS, mint alaptervként való m ködése.

A MITS célkit zései teljes mértékben igazodnak az eEurope programokhoz (illetve az i2010 stratégiához). A Magyar Információs Társadalom Stratégiához kapcsolódóan készült egy eÖnkormányzat

részstratégia

megalkotásánál

figyelembe

elemeit,

ezáltal

a

MITS-el

is, kell

melynek venni

azonos

elemeit

az

a

hivatali

„e-Önkormányzat

alábbi

általános

stratégia

részstratégia”

feladatokat,

célokat

fogalmaztuk meg. Megoldandó feladatok: Saját középtávú informatikai stratégia és az ahhoz tartozó akcióterv elkészítése. A m ködési folyamatok felülvizsgálatával egy gyorsabb hatékonyabb szervezeti ködés megvalósítására nyílik lehet ség. Az informatikai biztonsági stratégia elkészítése. Az informatikai kultúra elmélyítése, az informatikai tudás fejlesztésében az önkormányzatok intézményeik segítségével sokat tehetnek. Prioritások: Az

e-Önkormányzat

kiépítése

keretében

az

elektronikus

ügyintézés

és

ügyfélszolgálat megvalósítása. Az EU csatlakozás szempontjából is nagy jelent ség

ügy, mivel az unió már megfogalmazta az elektronikus ügyintézéssel

kapcsolatos konkrét követelményeit (Common List of Basic Public Services). Az

önkormányzati statikus és a dinamikus weboldalak ablakot képesek nyitni a világra,

az

ún.

egyablakos

ügyintézést l

a

településmarketing

hatékony

megjelenítéséig. Hatékony eszközhöz jutnak az önkormányzatok a tájékoztatási, küls

kapcsolataikkal kapcsolatos feladataik ellátásához. A tudásmenedzsment

egy olyan keretet biztosít, mely növeli a szervezet intelligenciáját, a létrejöv integrált tudásbázis hatékonyan képes támogatni a döntéshozatali folyamatot. Az EU-csatlakozást követ en fontos szerepet fog betölteni az unió által elvárt megalapozottságú pályázatok elkészítésében, a projektek hatásainak nyomon követésében. Az Unió kohéziós politikájának els

számú kedvezményezettjei a NUTS-II. szint

régiók. Ennek az elvnek szellemében a régiók kiemelt feladata a rendelkezésre álló

forrásokhoz

tervdokumentumok

köt

,

készítése,

szakpolitikai az

ehhez

fejlesztéseiket igazodó

megalapozó

„projektgenerálási”

tevékenységük és a kapcsolódó támogató, pályázati rendszerek kezelése. Az EU 2007-13 programozási id horizontjának tekintetében önálló, Közép-Dunántúli Regionális

Operatív

Program

kialakítása

várható,

mely

tematikus

részstratégiákon kell, hogy alapuljon. E részstratégiák egyike a Közép-Dunántúli Regionális Információs Társadalom Stratégia (KD-RITS), ami nyilván a régióban köd

települési önkormányzatok informatikai célú stratégája számára is

iránymutatást, és kereteket adhat. A KD-RITS által érintett f bb területek: Tartalom és szolgáltatások: jelent ségük n , akár az életmin ség, akár a gazdaság szempontjából Infrastruktúra: relatív súlya csökken Tudás és ismeret: jelent sen n , „alapfeltétele” az információs társadalom kibontakozásának Jogi-társadalmi környezet: a bizalom és a biztonság megteremtése okán lényeges szempont Kutatás-fejlesztés: a remélt „felzárkózás” eszközeként kiemelt terület Esélyegyenl ség: súlya marad, de a helyi sajátosságoknak megfelel en értelmezend .

A KD-RITS által megfogalmazott regionális jöv kép és küldetés egy olyan stabilan prosperáló gazdasági-társadalmi környezet perspektíváját vetíti el re, amelyben: az információs ágazat társadalmi, gazdasági súlya dominánssá válik a régióban, az információ beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba és a kommunikáció nagy része a digitális csatornákon zajlik. az információ mind szélesebb kör , könny elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, utat nyit az egyéni kezdeményez készségnek, vállalkozó kedvnek, szélesíti a civilizációs termékek, kulturális javak fogyasztását, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben sokszorozza meg azt. A KD-RITS Koncepció szerint a MITS f irányainak és horizontális vetületeinek közép-dunántúli értelmezése az alábbiakban szummázható: Tartalom és szolgáltatás-fejlesztés: cél, hogy az információs társadalom globális kialakulását er sít virtuális térszerkezet létrejöhessen. Humán Er forrás Fejlesztés és Tudásmenedzsment: cél a naprakész tudás elérése, valamint a tervezett változásokban szerepet játszó kulcsszakemberek, a munkaadók és munkavállalók felkészültségének és katalizáló szerepének kibontakoztatása. Információs infrastruktúra fejlesztése: cél a szélessávú infrastruktúraszélessávú hálózatok fejlesztése, az egyéni és közösségi hozzáférési, hálózati elérési helyek kialakítása, közcélú, közhasznú adatok és szoftverek szolgáltatása, alkalmazásuk elterjesztése. Jogi és társadalmi környezet fejlesztése: cél az információs alapjogok biztosítása, a jogi szabályozás és a piaci önszabályozás, az informatikai biztonság, a felhasználók védelme, a felhasználói bizalom megszerzése, megtartása. Nyitott, átlátható (e-) közigazgatás, gyorsabb, olcsóbb, átláthatóbb ügyintézés; hatékonyabb együttm ködés és kooperáció. Az innováció, a K+F fontossága: cél a régió innovációs mili jének fejlesztése, az innovációs kultúra növelése, korszer ismeretek és módszerek alkalmazása

Az esélyegyenl ség biztosítása: cél a területi-társadalmi esélyegyenl ség, a digitális szakadék csökkentése. A MITS és KD-RITS által is el térbe helyezett „szolgáltató kormányzat” célkit zéssel összhangban az önkormányzatok célja az ügyfelek, azaz az állampolgárok és az üzleti élet szerepl i minél gyorsabb, hatékonyabb, a tér és id korlátokat átlép „kiszolgálása” (ügyintézés, tájékoztatás). Ügyintézés Gyorsabb, egységes, diszkrimináció-mentes ügyintézés. Azonos ügy - azonos ügyintézés. Hivatal - lakosság közti interakció biztosítása. Az ügyfélfogadás térbeli és id beli korlátainak kitolása, illetve feloldása. Szervezés Átlátható folyamatok, jogkövet megoldások kikényszerítése. Felel sségek egyértelm

definiálása, nyomon követése konkrét esetekben

is. Elemzésekhez

alapadatok

generálása,

statisztikai

jelentések készítése (kb. 40 féle különböz

adatok

el állítása,

statisztika létezik; pl. minden

tárca, ágazat külön-külön kér adatokat; nincs koordináció a különféle statisztikai adatszolgáltatási igények vonatkozásában). Önkormányzatok közötti információ-csere korszer el mozdítása. Min ségbiztosítás módszerek bevezetése, egységesítése. Fokozatosan kiépíthet e-Önkormányzati (e-kistérségi) modell kialakítása. Eljárási viták, felel sségi kérdések eldöntéséhez tényadatok szolgáltatása. Szükségtelen adatszolgáltatások, párhuzamos munkafolyamatok elkerülése. Párhuzamos irattárak kiküszöbölése. Adatvédelmi rendszabályok betartásának biztosítása. Egységes archiválás biztosítása, törvényes adat rzési id szakok betartatása. Államigazgatási adatvagyon b vítése. Egységes közigazgatási fogalomtár definiálása és felhasználása. Az önkormányzati szervek munkatársainak informatikai felkészültségének

elmélyítése. Gazdaságosság A korrupció visszaszorítása, felderítés megkönnyítése. Gazdaságos, korszer , munkaer , és id takarékos ügyvitel. Önkormányzati munkaer -mobilitás megkönnyítése, a munkaer -képzés egységesítése. Tipizált rendszerek fejlesztésével beszerzési/fejlesztési költségek minimalizálása. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó legutóbbi uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" az EU a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szerepl inek elektronikusan nyújtandó

közszolgáltatások körére és azok

Interneten keresztül

történ

igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Négy fejlettségi szintet különböztet meg: 1.

szint:

információ

-

on-line

információk

nyújtása

a

közigazgatási

szolgáltatásokról 2.

szint:

egyirányú

interaktivitás

-

nyomtatványok,

rlapok,

adatlapok

letöltésének, kinyomtatásának lehet sége. 3. szint: kétirányú interaktivitás - nyomtatványok,

rlapok, adatlapok on-line

úton történ kitöltése, beleértve a hitelesítést. 4. szint: ügyintézés - a tejes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. Az ajánlásban szerepl közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik els sorban az önkormányzatokat: 1. Az állampolgárok vonatkozásában személyi okmányok (útlevél, vezet i engedély) gépkocsi regisztráció, súlyadó-fizetés építési engedélyezés hatósági igazolások (születési, házassági stb. anyakönyvi kivonatok) lakcímváltozás bejelentése szociális juttatások, támogatás fizetése

helyi adózás egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás az egyes intézményekben elérhet szolgáltatásokról, bejelentkezés stb.) 2. Az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában cégalapítás bejelentése ipar zési adó engedélyek stb. A közbeszerzési törvény változásával, valamint a csatlakozás önkormányzati oldalát

áttekintve

megállapítható,

hogy

a

gazdálkodás

korszer sítése,

a

beszerzések átalakítása informatikai támogatást („e” alapú rendszerek) fog igényelni,

melyeknek

illeszkedniük

kell

az

uniós

pénzalapokból

történ

támogatásokhoz, továbbá a monitoring rendszerek m ködéséhez. Az informatikai fejlesztések általi befogadás kapcsán tervezett intézkedések f eleme,

egy

az

„i2010

IKT

a

befogadásért”

program

összecseng , 2006. év során kidolgozandó EU szint

tevékenységeivel

cselekvési terv, amely a

befogadó elektronikus kormányzati célkit zéseket foglalja össze. Emellett 2006 és 2007 folyamán a tagállamok - az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network, EPAN) révén - kölcsönösen megosztják egymással az

olyan

politikák

kialakításuknál

kialakítása

fogva

befogadó

terén

szerzett

jelleg ek

(pl.

tapasztalataikat, az

amelyek

állampolgár-központú

szolgáltatásnyújtás és a többcsatornás architektúrák alkalmazása). Az intézkedéseket és azok alapján kijelölt politikai célkit zéseket összevetve kijelenthetjük, hogy az informatikai tevékenység a befogadás megvalósításához csak a kezdeti lépéseket jelenti, azonban sok olyan az e-kormányzat szakterülete által lefedett további kutatási, szabályozási, folyamatszervezési, racionalizációs, képzési és kommunikációs tevékenységre van szükség, amelyek összessége vezet el az alábbi célkit zések megvalósulásához. 1. 2010-re minden állampolgár - beleértve a hátrányos szociális helyzetben él ket - az elektronikus kormányzás kedvezményezettjeivé válik. 2. 2010-re

az

európai

közigazgatási

rendszerek

az

IKT

innovatív

felhasználása segítségével és a lakosság bizalmának növekedésével, az

elektronikus kormányzat el nyei növekv

tudatosításával és az összes

felhasználó készségeinek javításával és támogatásukkal hozzáférhet bbé teszik a nyilvános információkat és közszolgáltatásokat. Az EU által definiált 20 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a magyar közigazgatásban 27 szolgáltatással fedhet

le, melynek magyarázata, hogy az

EU dokumentuma közösségi szolgáltatásokról (közszolgáltatásokról), és nem közigazgatási ügyekr l szól. A szolgáltatások definiálása során nem a tartalom, illetve a szolgáltató, hanem a szolgáltatások alanya a rendezési szempont. Ezek Magyarországon is a legkeresettebbek közé tartoznak, ezért a Közigazgatási Eljárási

törvény

(Ket)

végrehajtásához

kapcsolódóan

a

közigazgatási

szolgáltatások elektronizálásának keretében e szolgáltatások nálunk is kiemelt prioritást kaptak. Állampolgárok számra nyújtott szolgáltatások 1

Jövedelemadó bevallás, értesítés a kivetett adóról

2/a

Álláskeresés interneten keresztül az ÁFSZ állásajánlataiban

2/b

Állásbejelentés interneten keresztül az ÁFSZ állásadatbázisába

3/a

Munkanélküli járadék igénylése

3/b

Munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése

3/c

Kötelez egészségbiztosítás ellátásai

3/d

Tanulói ösztöndíj megpályázása

4/a

Útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés

4/b

Gépjárm vezet i

engedély

ügyintézés,

illet leg

vezetési

jogosultság megszerzése 5

Járm vek

nyilvántartásával

járm igazgatás

(új,

használt

kapcsolatos és

importált

ügyintézés, gépjárm vek

forgalomba helyezése, m szaki vizsgáztatása, járm igazgatási ügyek) 6

Építési engedély iránti kérelem

7

Rend rségi on-line bejelentések, feljelentések

8

Közkönyvtári

katalógusok

hozzáférhet sége,

keresési

lehet ségek elérése 1954-ig visszamen leg 9/a

Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás

9/b

Házassági

anyakönyvi

kivonat

ügyintézése:

kérvényezés,

kiadás 10

Felvételi

jelentkezés

(középiskolákba,

fels oktatási

intézményekbe) 11

Lakcímváltozás bejelentése (lakcímigazolvány pótlás, csere)

12

Egészségüggyel

összefügg

szolgáltatások

(pl.

interaktív

tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhet ségér l, kórházi bejelentkezések) Vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások 1/a

Munkavállalók szolgáltatások

és

foglalkoztatók

(munkáltatók

számára

bejelentési

nyújtott

kötelezettségének

el segítése, munkavállalók számára betekintési lehet ség a róluk benyújtott információkba) 1/b

Munkáltatók bejelentése nyugdíjbiztosítási adatokról

2

Társasági adó bevallás, értesítés

3

ÁFA: bevallás, értesítés

4

Korlátolt

felel sség

társaságok

és

részvénytársaságok

bejegyzése, változásbejegyzése 5

Adatközlés a statisztikai hivataloknak

6

Vámáru-nyilatkozatok benyújtása, kezelése

7

Környezetvédelemmel összefügg engedélyek szerzése

8

Közbeszerzési eljárás

A Ket. Elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályait vizsgálva összességében megállapíthatjuk, hogy a Ket. modern és szinte mindenre kiterjed

szabályozást valósít meg az általános

hatósági eljárások elektronizálása területén. A Ket.-ben foglalt kivételek és korlátozások a jelenlegi helyzetben logikailag vagy technikailag indokolhatóak. Utóbbi esetben természetesen elvárás a korlátozások miel bbi feloldása. A jelzett nehézségek ellenére is a megalkotott szabályok komoly haladást jelentenek. A Ket. legfontosabb vívmányának az a tény tekinthet , hogy az

elektronikus eljárást egyenrangú eljárásként rendeli szabályozni a hagyományos, papír alapú eljárással. Az ilyen eljáráshoz f

jogkövetkezmények tehát

mindenben azonosak a régi Áe. szerinti eljárásokéval. A korábbi szabályozásban ugyan lehet vé tették már az elektronikus eljárást, azonban erre általános szabályként nem került sor, hanem csak egyes ágazatok tekintetében, miniszteri rendeletekkel lehetett az elektronikus útra is kiterjeszteni a szabályozást. A Ket. részleteiben is átgondolt, összefügg

szabályozást ad, annál is inkább, ha

a végrehajtási rendeletek által adott hátteret is a kép részének tekintjük. A jogszabályok szabályokat,

összességében az

ügyfelek

tartalmazzák alapvet

a

jogainak

legfontosabb sértetlenségét.

garanciális Az

egyik

leglényegesebb és legkényesebb területen például, (adatvédelem) a célhoz kötöttség követelményének megfelel en került szabályozásra a kezelt adatok felhasználásának jogi keretrendszere, amely szabályok szerint az azonosításon túlmen en kizárólag viszontazonosításra használhatóak fel a fenti adatok. A

Ket.

és

annak

végrehajtási

rendeletei

megfelel

háttérszabályozást

biztosítanak a hatósági ügyintézés elektronizációjához. A már m köd érvényesül

és

szabályozást ki lehetne terjeszteni más jogi területekre is, ezzel

egységesítve a jelenleg széttagolt és egymásnak sokszor ellentmondó, vagy éppen nem kompatibilis technikai és jogszabályi megoldásokat. Az elektronikus ügyintézés fogalma különböz képpen közelíthet

meg. Egyrészt

az elektronikus ügyintézés keretébe sorolhatók azok az alkalmazások, amelyek az önkormányzaton belül egy vagy több számítógépen használva támogatják az állampolgári ügyintézést, másrészt azok a szolgáltatások, amelyek az interneten keresztül érhet k el. Az interneten keresztül elérhet

elektronikus szolgáltatások különböz

szinten

valósulhatnak meg: az ügyintézéshez kapcsolódó információk, tájékoztatások nyújtásától kezdve a formanyomtatványok elérésén, illetve azok elektronikus visszaküldési lehet ségén keresztül a teljes mértékben elektronikus úton lezajló ügyintézésig, melynek során a hivatal is elektronikus úton küldi meg az állampolgár számára szükséges dokumentumokat.

Az interneten keresztül nyújtandó elektronikus szolgáltatások szintjét behatárolja az önkormányzat által használt internet-szolgáltatás min sége. Már a 2., de leginkább a 3. szint

szolgáltatások csak szélessávú internet-elérés esetében

nyújtják a megfelel min séget. Az elektronikus ügyintézés helyzetének meghatározásához – a fentiek figyelembe vételével

–

az

alábbi

tényez k

vizsgálata

szükséges,

amelyek

a

helyzetértékelést, valamint a továbblépés lehetséges irányait meghatározzák: Az önkormányzatok a számítógépes ellátottsága; az internet ellátottság mértéke és min sége; az ügyintézést támogató bels informatikai alkalmazások helyzete; honlap megléte; a

honlapon

nyújtott

–

ügyintézést

támogató

–

szolgáltatások

mennyisége és szintje. Az önkormányzatok által ellátott feladatok informatikai támogatottsági szintje (back-office) az állampolgárok számára nyújtott elektronikus szolgáltatások egyik meghatározója. A back-office rendszerek léte, azok bels szolgáltatásoknak az állampolgárok felé 3. szinten történ lehet vé a honlapon nyújtott szolgáltatás és a bels

alkalmazása a

megnyitását teszi

rendszer összekapcsolása

révén. Az

Elektronikus

számítógéppel

Kormányzati rendelkez

Központ

egy

önkormányzatok

korábbi bels

felmérése m ködését

alapján

a

támogató

leggyakrabban igénybevett informatikai alkalmazások közé az adóügyek (73%) és a vagyonnyilvántartás (68%) tartozik. Érdekességként említhet

meg, hogy

ezeken a területeken nincs jelent s tolódás a nagy önkormányzatok, illetve a nagyközségek és községek számítógéppel rendelkez

önkormányzatai használati

arányai között. A gyakran használt alkalmazások közé tartoznak az iktatórendszerek (41%), személyzeti ügyek (36%), a szociális igazgatáshoz kapcsolódó feladatok (30%), a gazdasági ügyek intézése (29%).

A gyakran használt alkalmazásokat a megyei jogú városok és a városok önkormányzatainál nagyobb arányban használják, az iktatásnál ez az arány a fenti önkormányzatoknál 100, illetve 95%, a nagyközségeknél 82%, míg a községekben 30% körüli. Hasonló összefüggés figyelhet

meg az önkormányzat

mérete és a többi gyakran használt alkalmazás használata között is. Gyengébbnek nevezhet igazgatási

és

a helyzet az elektronikus ügyintézés szempontjából az

hatósági

ügyek

informatikai

mindössze 13%, és csak 3% tervezi ilyen jelleg

támogatottsága

esetében,

ez

alkalmazás bevezetését. Az EU

által a leggyakrabban igénybevett szolgáltatások közé sorolt építéshatósági ügyek esetében ez az arány pedig mindössze 7%, és 2% tervezi ilyen alkalmazás bevezetését. Az önkormányzati m ködési területek informatikával legkevésbé támogatott részei: az ipari és kereskedelmi igazgatás (4%), a lakásügyek intézése, az egészségügyi igazgatás, a szabálysértések kezelése (3-3%). Ennél is kisebb a közterület felügyelet, a m vel dési, oktatási, sport és ifjúsági területek kezelése, a beruházások, közbeszerzések intézése, a környezetvédelmi és közlekedési ügyek – a számítógépet használó önkormányzatok mindössze 0-1%-a használ ezek kezeléséhez valamilyen szoftvert. A számítógéppel rendelkez

önkormányzatok 59%-a rendelkezik saját honlappal

(az internet hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 61%-a, míg az összes önkormányzat 57%-a), ami összesen 1800 önkormányzati honlapot jelent. A honlapellátottság a városok és a nagy önkormányzatok körében gyakorlatilag 100%-os, míg a számítógéppel rendelkez

nagyközségek 76%-ának, a községek

53%-ának van web-oldala. A legtöbb honlappal rendelkez

önkormányzat Közép-Magyarországon (78%),

míg a legkevesebb Nyugat-Dunántúlon (50%), Észak-Magyarországon és KözépDunántúlon (55%) található. A

honlapokon

leggyakrabban

az

ügyfélfogadással

és

az

önkormányzati

szervekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók (82-82%) érhet k el. Túlnyomó

többségük szerepelteti a kulturális és egyéb rendezvények programjáról való tájékoztatást, valamint a turisztikai lehet ségeket (75-76%). rendelkez oktatási,

A honlappal

önkormányzatok 68%-ánál találhatunk információt a és

64%-ánál

az

egészségügyi

intézményekr l.

A

település települési

programokról (például övezet-átsorolások, fejlesztések) a honlapok 66%-a, a teleülésen található vállalkozásokról 51%, az önkormányzati rendeletekr l, szabályokról 50% ad információt. Jóval kisebb arányban találhatók meg az éppen aktuális pályázatok (26%) és közbeszerzések (15%), illetve csekély hányadukon álláslehet ségek (7%). A fentiek közül említést

érdemel,

hogy az önkormányzati rendeletekr l,

szabályokról szóló tájékoztatás az információszabadságról szóló törvény, míg a közbeszerzésekr l szóló tájékoztatás az üvegzseb törvény alapján kötelez . Bár az említett törvények nem írják el , hogy a közzétételi kötelezettségeket kötelez en az internetes honlapon kell teljesíteni, a honlappal egyébként rendelkez önkormányzatok esetében ez elvárás szintjére emelhet . Az elektronikus ügyintézéshez lazábban kapcsolható, de mindenképpen említést érdeml

szolgáltatásnak tekinthet

a polgármester, illetve a jegyz

honlapon

keresztül történ

elérhet sége (28%), a lakossági javaslatok összegy jtésére

szolgáló

fórumok

online

(22%),

a

konkrét

önkormányzati

tervekkel,

intézkedésekkel kapcsolatos online lakossági véleményezés (13%), amelyek az e-demokrácia er sítésére hivatottak. Online ügyfélszolgálat a honlapok 4%-ánál ködik. Figyelemre méltó jelenség, hogy a honlapon keresztüli különböz kapcsolatfelvételekre a városi és a nagy önkormányzati honlapok kétszer akkora hányadánál van lehet ség, mint az országos átlag. Az önkormányzati honlapokon nyújtott szolgáltatások a) Ügymenetek leírása Az EU besorolása szerinti 1. szintnek megfelel

elektronikus tájékoztatás

(ügymenetek leírása) mindössze a honlapok 12%-áról tölthet

le. Ezen belül is

jelent s eltérés tapasztalható: míg a nagy önkormányzatoknál ez az arány 67%,

a városi önkormányzatoknál 32%, a nagyközségekben 12%, míg a községekben 7%. Magyarországon 2006 elején még csak 222 olyan önkormányzati honlap volt, amelyen ügymenet leírások találhatók. Ezeken átlagosan 21 ügymenetr l találhatunk információkat: 24%-nál 1-5, 19-nél 6-15, 20%-nál 16-40, míg 10%nál 41-nél több ügymenetr l lehetett tájékozódni. b) Letölthet nyomtatványok, rlapok Az EU besorolása szerinti 2. szintnek megfelel en nyomtatványok,

rlapok az

önkormányzati honlapok 22%-áról tölthet k le, azaz 407 önkormányzati honlap biztosít ilyen lehet séget. Az önkormányzatok méretét l függ is

megfigyelhet :

a

nagy

önkormányzati

honlapok

arányeltolódás itt

80%-áról,

a

városi

önkormányzatok honlapjainak 56%-áról, a nagyközségi weboldalak 46%-áról, míg

a

községi

honlapoknak

mindössze

13%-áról

tölthet k

le

ilyen

nyomtatványok. Az

rlapok letöltésére lehet séget biztosító önkormányzati honlapokról átlagosan

20 darab

rlap tölthet

le, községi, nagyközségi önkormányzatok esetében 11-

12, míg a városi és a nagy önkormányzatoknál 29, illetve 39 darab. Ez az összes használatban lev

rlap 31%-a, amely arány még a nagy önkormányzatok

esetében sem éri el az 50%-ot. A letölthet

nyomtatványok esetében a 3. szintnek megfelel

elektronikus

benyújtás lehet ségét csak az önkormányzatok mindössze 2%-a (összesen 35 önkormányzat) biztosítja. Az elektronikus

rlapbenyújtásra lehet séget biztosító

önkormányzatok közül 14%-nál 1-5, 19%-nál 6-15, 21%-nál pedig 16-nál több rlaptípus esetében fogadnak el online módon iratokat. Ez a lehet ség az elektronikus benyújtást lehet vé tev

önkormányzatok összes ügytípusának

kevesebb, mint 25%-a, csupán 1-1 önkormányzat van, amelynél az összes ügy 26-50, illetve 50% fölötti részében lehet elektronikusan is benyújtani a kapcsolódó nyomtatványokat. c) Internetes szolgáltatások

A honlappal rendelkez

önkormányzatok 35%-a, 640 önkormányzat nyújt

valamilyen internetes szolgáltatást a lakosság vagy a vállalkozások számára. Közülük 394 a községi, 55 nagyközségi, 148 városi és 45 kerületi, megyei jogú városi vagy megyei önkormányzat. Arányait tekintve azonban jelent s az eltolódás a nagyobb önkormányzatok irányába: a nagy önkormányzatok 73%-a, a városiak 66%-a, a nagyközségiek 40%-a, míg a községi önkormányzatoknak csupán 28%-a biztosít ilyen szolgáltatást. A leggyakrabban el forduló elektronikus szolgáltatás a honlappal rendelkez önkormányzatok esetében az adóügyekkel kapcsolatos (30%). Ennek 1. szintjét (teljeskör

tájékoztatás) 18%, 2. szintjét (letölthet formanyomtatványok) 11%,

3. szintjét (teljeskör tranzakció) 1% biztosítja. Az

önkormányzati

honlapokon

leggyakrabban

elérhet

további

internetes

szolgáltatások: szociális, egészségügyi igazgatás (20%), építéshatóság (15%), míg

a

gyámügy,

m vel dés,

gépjárm vel

kapcsolatos

kereskedelmi

igazgatási,

oktatás,

ügyek,

sport,

okmányirodai,

közbeszerzési,

ifjúságpolitikai szabálysértési,

közterület

felügyeleti,

terület,

a

ipari

és

statisztikai

adatszolgáltatási és környezetvédelmi ügyek esetében egyaránt 10-15%-os az elektronikusan elérhet szolgáltatások aránya. A városok, nagy önkormányzatok esetében ezeknek a szolgáltatásoknak az aránya jelent sebb: a városok honlapjainak mintegy 50%-a nyújt internetes szolgáltatást

az

adóügyek

(57%),

az

okmányirodai

ügyek

(55%),

az

építéshatósági ügyek (53%), a szociális ügyek és egészségügyi igazgatás (52%), valamint a gépjárm vel kapcsolatos ügyek esetében (49%). Az adóügyekhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások esetében 23% az 1. szintet, és 32% a 2. szintet biztosító szolgáltatások aránya. A nagy önkormányzatok esetében 59%os az adóügyek és az okmányirodai ügyek, 56%-os az építéshatósági, a szociális és az egészségügyi igazgatási ügyek; 53%-os a gépjárm vel kapcsolatos ügyek aránya. Ezeknél az önkormányzatoknál azonban már jelent sebb az eltolódás a 2. szint irányába.

A közbeszerzés területén a városok honlapjainak csak 31%-a (26% - 1. szinten, 5% - 2. szinten), míg a nagy önkormányzatok honlapjainak 56%-a (38% - 1. szinten, 18% - 2. szinten) szolgáltat elektronikusan a lakosság és a vállalkozások számára. d) Az elektronikus szolgáltatások elérésének támogatása Az elektronikus szolgáltatást nyújtó önkormányzatok 24%-a támogatást is biztosít szolgáltatásaik eléréséhez: 6%-a a hivatalban, 16%-a egyéb közösségi helyeken (teleház, könyvtár, id sotthon, eMagyarország pont), 2%-a pedig a hivatalban

és

számítógépet

egyéb vagy

közösségi terminált.

helyen Ilyen

egyaránt

céllal

m ködtet

átlagosan

13

ilyen

céllal

számítógépet

üzemeltetnek. Badacsonytomaj esetében ezen mutatók és elvárások figyelembe vételével tudjuk a polgármesteri hivatal informatikai helyzetét összehasonlítani a többi önkormányzatnál

betöltött

szereppel.

Látható,

hogy

az

államigazgatási

feladatokkal kapcsolatban kevésbé vannak jelen stratégiai és min ségi célok, mint a városfejlesztési feladatokkal kapcsolatban, ami természetes jelenség, hiszen míg el bbi eredményei nem látványosak a lakosság számára, „akkor ködnek jól, ha nincs probléma” – ezt az emberek általában természetesnek veszik, míg a városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok látványosak a lakosság számára. Az önkormányzat informatikai infrastruktúra jelenlegi feltételei a korszer szolgáltató önkormányzat megtereméséhez az összehasonlítás alapján nem megfelel k, korszer

informatikai közigazgatás alapját képez

hálózat csak részlegesen van kiépítve.

informatikai

Ezt orvosolhatja az új Városháza

felépítése, mivel ott már az elektromos hálózat kiépítésekor célszer a strukturált helyi LAN-t is kiépíteni. Az új Városházán egy informatikai szerver szoba kialakítása is szükséges lenne, ezen kívül pedig a biztonságos adattárolást is meg kell oldani. Szükséges még az irodatechnikai eszközök korszer sítése a napi munkavégzés érdekében. (pl.: dokumentumkezelés), az informatikai eszközpark folyamatos korszer sítése és a hatékony közigazgatási munka érdekében szükséges a jelenlegi informatikai alkalmazások felülvizsgálata és egységesítése.

Az önkormányzat még nem rendelkezik informatikai biztonsági szabályzattal, az informatika szerepe és szervezeti elhelyezkedése a jelenlegi struktúrában nem egyértelm

és amennyiben komoly elhatározások vannak ezen terület fejlesztése

és a napi munkavégzésben történ

hatékonyabb bevezetésére tekintetében, úgy

át kell gondolni és meg kell fogalmazni az elvárásokat. Az önkormányzati költségvetésben az informatika nem szerepel külön és ezáltal a m ködési, fejlesztési források nem egyértelm en meghatározhatók, mely következtében sok esetben ad-hoc jelleggel történhetnek csak fejlesztések. Mivel Badacsonytomaj életében jelent s szerepet tölt be a turizmus, a jelenlegi internetes megjelenéssel is a térségi szerepet és lehet ségeket jól tükrözi az önkormányzati honlap struktúrája, tartalma és frissítésének gyakorisága, de a továbbfejlesztése fejlesztéseket

az

önkormányzati

igényel.

Célszer

szerkeszthet séggel rendelkez

szolgáltatások

lenne

létrehozni

tekintetében egy

további

olyan

bels

hálózati csoportmunka felületet, amit az egyes

szakterületen dolgozók is tudnak majd napi szinten használni és frissíteni. Ez nem csak a kifelé történ

kommunikációt, hanem az egyes szervezeti egységek

közötti információcserét is el segítené. Ezzel javítható a hivatalon belüli feladatelosztás és az egyes osztályok és azok ügyintéz i közötti leterheltségek kiegyenlíthet k. A lakosság, a településen és a mikro-térségben m köd vállalkozások, helyi közösségek, civil szervezetek és felé történ

kommunikációt

a rendszeresen frissített honlap mellett egy egyszer sített Call Center is segíthetné,

ezzel

ügyintézési

id

csökkenthet

a

szolgáltatásokkal

való

elégedettség pedig növelhet lenne. A feltárt helyzetkép alapján elkészített Az informatikai infrastruktúra – ami alatt a hardvert, az azon futó szoftvert, a hálózatot és az Internet kapcsolatot értjük – részben már ki van építve, de a Hivatal nem minden munkatársa rendelkezik hálózatba kötött számítógéppel. A vázolt helyzetkép azt mutatja, hogy az infrastruktúra színvonala nem egységes, korszer

és elavult számítógépek egyaránt léteznek a Hivatalban, ami gondot

okoz például a szoftverek verzióinak egységesítésében, az új alkalmazások telepítésében, illetve az elavult gépeken futó alkalmazások lassú sebességében. A

városi

rendezvények,

események

min ségi

tartalommal,

adatbázisba

szervezetten jelennek meg az Interneten. A városi események, programok, információk egymásra kölcsönösen hivatkozva jelennek meg. A városi és kistérségi

turisztikai,

gazdasági

(pl.

látnivalók,

szállások,

vendéglátás),

önkormányzati, sport, stb. információk az egyes célcsoportok (KKV-k, lakosság, turisták, befektet k) számára könnyen elérhet en, jól strukturáltan jelennek meg az önkormányzati portálon. SWOT elemzés megállapításai az alábbiak: Er sségek Az önkormányzat rendelkezik honlappal, amelyen elérhet k az egyes ügyintézések kalauzai, ügyleírásai és a hozzájuk kapcsolódó nyomtatványok A hivatalon belül megvan az együttm ködési készség és igény az informatikai rendszerek fejlesztésére, azok jobb kihasználására A szélessávú Internet elérés az önkormányzatnál és intézményei többségénél adott. Megbízhatóan m köd okmányirodai szolgáltatások A térség turisztikai vonzereje el revetíti az e-közigazgatás felhasználóinak növekv számarányát, megfelel hozzáférési feltételek esetén A közösségi Internet elérési helyek a településen megteremtik a lehet ségét a számítógépes ügyintézésnek. Az igénybevett küls informatikai vállalkozó lehet séget teremt az informatikai feladatok, rendszerkarbantartás és felügyelet megoldására. A hivatal vezet iben egységes igény van a számítógépes döntéstámogató és információs rendszerek alkalmazására.

Gyengeségek A Polgármesteri Hivatalban jelenleg meglév informatikai rendszerek nem mindegyike alkalmas a további fejlesztésekre. Az önkormányzat nem rendelkezik el re tervezett éves informatikai költségvetéssel. A lakosság létszáma szezonálisan változó, az állandóan itt lakók körében alacsony az Internet penetráció, ezért egyenl re kevesen veszik igénybe az informatikai szolgáltatásokat. A honlap többek általi szerkeszthet sége és az információk egységes szerkezetben történ feltöltése és interaktivitása még nem tartalom menedzsment rendszer segítségével történik. Kevés ügyintéz rendelkezik informatikai ismeretekkel. Részben elavultak már az informatikai rendszerek (gépek, operációs rendszerek, szakterületi szoftverek), amelyek korszer sítése a forráshiány miatt nem megoldható Nem egységes platformon m köd rendszerek vannak, adattárolásukban elszigetelten fejlesztett szoftverekkel A hivatalban és intézmények többségében nem áll még rendelkezésre strukturált hálózat az új Városháza megépítéséig.

Lehet ségek Az UMFT forrásinak közig korszer sítésre fordítható keretei A modernizáció gondolatát magukévá tev döntéshozók és ügyintéz k Központi támogatások az önkormányzatok rendszereinek fejlesztésére (pl. ASP) Az idelátogató turisták elektronikus ügyintézést támogató szemlélete A rohamosan növekv technológiai fejl dés és az ezzel járó iparági igénybevételi költség-csökkenése Könnyen adaptálható, követend megoldások széleskör megléte, a regionális ASP központokhoz történ csatlakozás lehet sége Potenciális térségi infrastrukturális adottságok

Veszélyek Az ad-hoc döntések, rövid távú megoldásokat sürget igények el térbe kerülése a hosszabb távú stratégia el nyöket biztosító fejlesztésivel szemben A gazdasági válság által okozott megtorpanás helyi hatása A forint árfolyam-változási, stabilitási kérdésköre A hivatali dolgozók változásokkal szembeni érzékenysége, ellenkezése Szerény adottságú megoldások sajátos érdekek mentén szervez , olcsó, támogatással párosuló elterjedtségének veszélyei A gyors technológiai fejl désb l adódóan az eszközök gyors erkölcsi avulása

Az informatika lakossági, otthoni felhasználóinak megjelenése

3. Jöv kép és a stratégiai célkit zések Az ÁROP projekt keretében futó szervezetfejlesztési részprojekt keretében megfogalmazásra került az önkormányzat célja, miszerint a cél: a döntési mechanizmus korszer sítésével, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javításával és a partnerség er sítésével a szervezeti kultúra elterjesztése, a stratégiai menedzsment megvalósítása, a jó gazda hozzáállás népszer sítése és a költséghatékonyság megteremtése. A stratégiai tervezés valamint a projekt szemlélet bevezetése is a fejlesztési célok része volt. Továbbá a lakosság tájékoztatása, a döntéshozatal nyilvánosságra hozatala; továbbá jól m köd , stabil informatikai megoldások a hatékony ügymenet és az információáramlás érdekében szintén. A projekt célként fogalmazta meg, a döntési mechanizmus korszer sítésével, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javításával és a partnerség er sítésével a szervezeti kultúra elterjesztését, a stratégiai menedzsment

megvalósítását, a jó gazda hozzáállás népszer sítését és a költséghatékonyság megteremtését. A szervezetfejlesztési részprojekt során az alábbi területek kerülnek fejlesztésre: 1. Döntési mechanizmus korszer sítése -

Általános döntési kompetenciák, eljárások korszer sítése a stratégiai menedzsment er sítése érdekében

-

A hivatali szervezetének átalakítása az ügyintézési id

csökkentése, vagy

más az ügyintézés eredményességét segít mutató javítása érdekében -

ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl.. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása..)

-

a hivatal bels szervezetei egységei közötti együttm ködés javítása

-

a hivatal m ködését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mér mutatószámok bevezetése

-

a projekt szemlélet meger sítése

2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása -

pénzügyi és gazdálkodási felel sségvállalás szabályozása

-

stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása

-

a költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata

-

pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellen rzés javítása

3. A partnerség er sítése -

szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tétele

-

a

civil

és

a

vállalkozói

szférával

kialakítható

kapcsolatok

megszervezésének mechanizmusa A szervezetfejlesztési diagnózist követ en elkészült a szervezeti célok egyéni célokká formálása, a célok feladatokká alakítása a tervezés hatékonyságának javítása, a rendszerszemlélet er sítése. A szervezeti célok azonosítása során az alábbi területek kerültek el térbe: Min ségbiztosítás ISO min ségirányítási rendszer fenntartása, fejlesztése min ségpolitika megvalósítása, jogszabályok betartása

ISO min sítés megtartása, fejlesztése ISO min sítés megtartása Pályázatok, projektek, beruházások, fejlesztések EU projektek megvalósítása (Városháza, iskola stb.) Munkahelyteremtés Beruházások, fejlesztések indítása Új közösségi ház létrehozása Pályázatokon való részvétel; Civil szervezetekkel való kapcsolat Hatékonyság növelése A fejlesztések szabályszer lebonyolítása Városháza építésének megvalósítása Tervezett fejlesztések, beruházások elkezdése Új városközpont, új hivatal létesítése Okmányirodai feladatok átvállalása A fejlesztések lehet ség szerinti megoldása Pénzügyi stabilitás biztosítása Éves költségvetési ciklus teljesítése Költségvetési egyensúly megvalósítása Takarékos gazdálkodás Költségvetési el irányzaton belüli teljesítés A gazdasági nehézségek átvészelése A csökkentett költségvetési lehet ségekb l a legtöbb lehet ség kihozása Az intézmények takarékos gazdálkodása Ügyfél – orientáltság Ügyfélbarát kiszolgálás Ügyfél elégedettség Ügyfelek megelégedésére szolgáló m ködés Az ügyfelek magas szint kiszolgálása

köd képesség fenntartása

köd képesség fenntartása Az elért eredmények megtartása A többi projekt sikeres lebonyolítása Szociális háló m ködtetése Beruházások teljesítése A mikrotérségi szerep er sítése Intézményi m ködés biztosítása Települési üzemeltetés, kommunális szolgáltatás folyamatos biztosítása Az elnyert pályázatok megvalósítása, lebonyolítása A hivatal által megfogalmazott célok közül egyértelm en kirajzolódik, hogy az eredmények, meglév projektek sikeres megvalósításán túl kiemelt fontosságú a település fejlesztése, melynek fontos eszköze a pályázati források hatékony felhasználása. A Hivatalon belül a min ségbiztosítás, pénzügyi stabilizálódás, valamint az ügyfélbarát ügyintézés kapott hangsúlyt, így az informatikai fejlesztések tervezésénél is ezekre a területekre kell koncentrálni. A szervezetfejlesztési igényekb l kiindulva megfogalmazható a Hivatal informatikájának jöv képe, s megfogalmazásra kerülhetnek az informatikai infrastruktúrával, folyamatokkal, informatikai kultúrával és informatikai szervezettel kapcsolatos elképzelések. A Hivatal informatikájának víziója a Hivatal tevékenységének informatikai alapokra helyezésére és a szervezet-m ködés min ségmenedzsmenttel támogatott hatékonyabb kialakítására épít. A vízió elemei: Tájékozott állampolgárok: társadalmi és területi esélyegyenl ség az információkhoz való hozzáférésben, Megalapozottabb döntések: települési és térségi szinten az informatikával támogatott döntések eredményeként, Az ügyintézés korszer ségének, hatékonyságának és gyorsaságának növelése: az informatikában rejl lehet ségek teljesebb kihasználásával

Az önkormányzat informatikai jöv képe a hivatali munkát hatékonyan támogató, korszer informatikai alkalmazásokat m ködtet , Internet/Intranet alapon bels és küls szolgáltatásokat nyújtani képes, fokozatosan kiépíthet és biztonságosan üzemeltethet , változó igények szerint b víthet és más informatikai rendszerekkel együttm ködésre képes elektronikus önkormányzat képét vázolja fel. Jöv kép: Badacsonytomaj mint korszer Önkormányzat Stratégiai célok: Tájékozott állampolgárok; társadalmi és területi esélyegyenl ség az információkhoz való hozáférésben

Megalapozottabb döntések települési és térségi szinten az informatikával támogatott döntések eredményeként

Az ügyintézés korszer ségének, hatékonyságának és gyorsaságának növelése az informatikában rejl lehet ségek teljesebb kihasználásával

Prioritások/intézkedések: Az információs társadalom építése, az e-demokrácia kiterjesztése

IT alapú döntéstámogatás és tudásbázis

A hivatali munka informatikai támogatásának kiterjesztése és korszer sítése települési és térségi szinten

A tudásbázis felépítése, a tervezést segít IT rendszer kialakítása és m ködtetése

Szemléletformálás és képzés az önkormányzati dolgozók körében

A digitális írástudás megszerzése esélyének növelése

A képvisel testület munkáját segít IT rendszer

Az önkormányzat szervezeti egységei és intézményeik közötti kommunikáció és adatszolgáltatás megteremtése

Az internethez való hozzáférés esélyeinek kiterjesztése: nyilvános hozzáférés info-pontok

Önkormányzati honlap továbbfejlesztése, a frissítések gyakoriságának növelése Kapcsolódás a regionális önkormányzati alkalmazásszolgáltató rendszerhez, a közös tudás hasznosítása Az Új Városháza mint új közösségi tér hasznosítása

Informatikai alkalmazás portfolio b vítése Új ügyiratforgalmi és szakági rendszerek bevezetése az ASP központhoz kapcsolódóan Szerverszoba kialakítása, adatvédelmi, vírusvédelmi fejlesztések, hálózatfejlesztés

Egységes portál szerkeszt ségi rendszer (tartalom menedzselésirendszer) kialakítása – hasznos információk közzététele, megosztása Az elektronikus ügyintézés bevezetésének el készítése több területen és magasabb szinten

A

fenti

célrendszerhez

kapcsolódóan

egy

komplex

információs

rendszer

kialakítása rengeteg nehézséggel és feladattal jár, ennek érdekében több kritériumoknak is teljesülnie kell. Ilyen a fels vezet i elkötelezettség egyértelm biztosítása a teljes id szak alatt, az informatika valós helyének és szerepének elhelyezése a hivatalba, a hivatali dolgozók megfelel

ösztönzése és bevonása a

sikeres megvalósítás érdekében. Emellett szükséges még a bels egyértelm

folyamatok

meghatározása, a kapcsolódó intézmények stratégiai feladatainak

egyértelm meghatározása, a kapcsolódó helyi szabályozás megalkotása. Kiemelt cél az

önkormányzati,

hivatali folyamatok korszer sítése,

els sorban a gazdaság és a közszféra bels

mely

m ködésének átalakítását jelenti,

ezen a termel , a végrehajtó, majd pedig a tervez , ellen rz tevékenységek modernizálását értjük. A bels

és irányító

és a szervezetek közötti

folyamatoknak ilyen átalakítása biztosítja a tevékenységek, és azon keresztül a szervezetek

hatékonyságának

növekedését,

végs

soron

a

gazdaság

versenyképességének és a közszféra átlátható, demokratikus m ködésének javítását. Cél az elektronikus szolgáltatások modernizálása, az ügyintézés elektronizáltsági

szintjének

kommunikációs

technológia

emelése

(EU

korszer ,

3.,

4.,

on-line

szint),

amely

szolgáltatások

az

info-

formájában

valósítható meg. Az elektronikus szolgáltatások több szinten valósíthatók meg, az

on-line

információ

elérést l

az

egy-,

illetve

kétirányú

tranzakciók

lebonyolításán keresztül az integrált ügyviteli megoldásokig. Mindezen középtávú célok mellett meg kell oldania a jelenlegi problémákat, a hiányzó szoftver liszenszek pótlását, az elavult gépek és a régi operációs rendszerek cseréjét

4. A jöv kép elérésének biztosítása Ebben a fejezetben kerülnek a felvázolt célok elérésének érdekében megteend lépések, folyamatok, eljárások, a szükséges szabályozás és az indítandó fejlesztések bemutatásra.

A stratégia az e-önkormányzat jöv képét az alábbi megoldásokkal látja elérhet nek:

I. e-Ügyintézés továbbfejlesztése (elektronikus ügyintézési szolgáltatások) o

On-line információk további elhelyezése a honlapon a

közigazgatási szolgáltatásokról (ügyleírások) o Nyomtatványok, rlapok letöltése (az ügyintézéshez) o Nyomtatványok, rlapok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása o

Teljes elektronizált ügyintézés, (döntés, kézbesítés, illeték stb.)

o Függ ben lév ügyek elektronikus követése II. e-Ügyfélkezelés o

csökkentet funkciójú Call Center

o „Önkiszolgáló" alkalmazások Interneten keresztül (partnerek részére) o

CRM (Customer Relationship Management )

III. Közérdek , közhasznú információk; település-marketing o Közérdek , közhasznú információk megjelenítése o Ügyfél-fórum, ügyfél-levelezés o Település-marketing o Elektronikus közbeszerzés IV. e-Önkormányzás o A képvisel testület és a bizottságok ülései támogatása o

A helyi elektronikus népszavazás infrastruktúrája biztosítása

V. Bels „ügyfelek" kezelése o

On-line információk (intraneten, ill. extraneten keresztül)

o

Önkiszolgáló alkalmazások (intraneten, ill. extraneten keresztül)

VI. Közigazgatási alkalmazások o Adók és egyéb bevételek o Vagyonkezelés, vagyongazdálkodás o Településfejlesztés, beruházások o Településüzemeltetése o Közterület-felügyelet o Ipari, kereskedelmi igazgatási feladatok o M vel dési, oktatási, sport feladatok o Szociális- és egészségügyek o Egyéb önkormányzati feladatok

VII. Hatósági alkalmazások o Okmányirodai feladatok (üzemeltetés) o Gyámhivatali feladatok (kapcsolódás a körzethez) o Anyakönyvi hivatali feladatok o Építéshatósági feladatok o Egyéb területi igazgatási feladatok o Közigazgatási térinformatika VIII. Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások o Számvitel, pénzügy, kontrolling o Humánpolitika, humáner forrás-gazdálkodás, o Anyag-, tárgyieszköz-gazdálkodás, o Projektek és programok (beruházások, fejlesztések) o Elektronikus iktatás, ügyirat-, dokumentum-, munkafolyamat kezelés o Jogszabályi információk szolgáltatása (jogtárak) IX. Irodaautomatizálás, kommunikáció o Szövegszerkesztés, dokumentáció- és prezentáció-készítés, o Táblázatos és grafikus kimutatás készítés, o Elektronikus levelezés (bels , küls ), o Feladatkezelés, ütemezés, stb. X. Vezet i információk és döntéstámogatás,tudásmenedzsment o

Stratégiai tervezés és kontroll

o

Önkormányzati intelligencia (döntéstámogatás, adattárház,

adatbányászat)

Rövidtávon

o

Dokumentáció-menedzsment

o

Csoportmunka-szoftverek (group-ware),

o

Internet, intranet, extranet (mint információforrás)

(2010-11)

http://www.badacsonytomaj.hu

els sorban weblapon

a már

jelenleg elérhet

az

már

a

e-ügyintézési

szolgáltatásokat kell tovább b víteni (EU-s ajánlás 2. szintjének elérése, néhány ügytípus

esetén

meghaladása),

a

közérdek ,

közhasznú

információk

megosztását, településmarketinget, a „bels " ügyfelek kezelését, és az eügyintézés további elektronizálásához szükséges közigazgatási és adminisztratív funkciókat kell fejleszteni. Ide tartozik a hivatali bels

pénzügyi, számviteli,

kontrolling funkciók informatikai támogatása. Várhatóan ebben a szakaszban kialakítható az elektronikus id pont egyeztetés funkció is. A honlapon keresztül megvalósítható tartalmakkal

marketingkommunikációs,

(eseménynaptár,

szervezési

feladatok

min ségi

portálon

megjelen

hírekkel,

sajtószoba),

fórumon, kérd íveken, online szavazásokon begy jtött információkkal kerülnek támogatásra. A településmarketingnél els sorban az adatok összegy jtésér l, az adatgazdák megtalálásáról kell gondoskodni, melyek a folyamatos fejlesztés alatt álló felületen megjelenhetnek. A Polgármesteri Hivatal hatékonyabb m ködése érdekében o Az informatikai fejlesztésekhez költségvetés biztosítása szükséges a jöv évi tervezéskor. o A Hivatal bels munkafolyamatainak áttekintése és a megváltozott lehet ségeknek megfelel továbbfejlesztése, optimalizálása. o

A

Hivatal

bels

adatfeldolgozás

kommunikációjának

és

archiválás

továbbfejlesztése.

feltételeinek

kialakítása.

Az Az

információáramlási folyamatok felülvizsgálata a Hivatal szervezeti egységeinél, a felülvizsgálatból adódó feladatok meghatározása és végrehajtása.

A

egységesítés

és

bels

informatikai

szükség

kommunikációjának

szerinti

informatikai

rendszer b vítés.

A

korszer sítése: Hivatal

alkalmazásokkal

bels történ

támogatása, a munkafolyamatok informatikai eszközökkel történ támogatásának fejlesztése. o

Az

ügyek

nyilvántartására

hivatott

iktatási

rendszer

korszer sítése, az elektronikus úton indított ügyek bevonása az ügyintézési rendszerbe. o Informatikai Biztonsági Szabályzat kidolgozása, az abban foglaltak végrehajtása, továbbá a végrehajtás ellen rzése. Az adatkezelést és adatáramlást világosan el kell különíteni és a feladatot végz csoportok

hatáskörét

meghatározni,

m ködését

miel bb

megkezdeni. o A munkatársak rendszeres képzésén és tájékoztatásán keresztül a szervezeti képességek /informatikai szervezeti kultúra/ javítása. -

Ügyfélbarát ügyintézés érdekében

o A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinél meg kell határozni a küls

kommunikációs pontokat. A felel sségek és hatáskörök

meghatározása

a

feladathoz.

A

Hivatal

kommunikációs

stratégiájának kialakítása. o A város hivatalos honlapjának és az önkormányzat hivatalos információinak többnyelv megjelenítése. -

A transzparencia érdekében o Informatikai képzés és továbbképzés biztosítása o A Hivatal adatvagyonának felmérése, adatvagyon kataszter felállítása. o

Közcélú

tartalmak

/kistérségi/

web

továbbfejlesztése.

alapú,

közcélú

információs

kialakítása szerkesztett, interaktív gy jt /pl:

keresked k,

vendéglátók,

Az

önkormányzati szolgáltatások

oldalak megjelenésével

szállásadók,

akciók,

orvosi

ügyeletek, szolgáltatók címei és szolgáltatási adatai, ingatlan kataszter, közm

hálózati térképek, építési engedélyek helyzete,

szervezetek, vállalkozások és boltok listája, turista eligazítás, online idegenvezetés, szoba és helyfoglalás, település-történt stb./. Középtávon megvalósítandó koncepcionális célok (2012-13-ig) az e-ügyintézési szolgáltatásokat az EU-s ajánlások 3. szintjének megfelel en, a teljes törvényileg elektronikusan intézhet

- ügyek körére ki kell terjeszteni az addig

megszerzett tapasztalatok alapján, néhány ügytípus tekintetében pedig a 4. szintet is el lehet elérni pl. az Önkadónál. Az eÜgyfélkezelés tekintetében a leghatékonyabban támogatható partneri csoportok, KKV-k esetében önkiszolgáló alkalmazások implementációját kell el térben helyezni. A közigazgatási funkciók teljes kör

támogatását (térinformatika, építéshatóság, stb.), a

támogatásban részesül

központi

funkciókkal összehangoltan kell megvalósítani. A teljes

integrált irányítási funkcionalitás és a jogszabályi információk szolgáltatása is ebben az id szakban megvalósítandó

cél az adminisztratív, költségvetési

funkciók támogatása terén. Ebben

az

id szakban

kell

megvalósítani

a

f bb

infrastrukturális

elemek

kiépítését, a városi intranet kialakítását, amely az eddig kialakított elektronikus szolgáltatások szélesebb kör

használatát teszi lehet vé. Ennek megvalósítása

jelenleg egy Wireless hálózat kialakításával képzelhet

el a legcélszer bben,

amely mivel IP alapú kommunikációt tesz lehet vé, plusz bels

kommunikációs

csatornákat (hagyományos hangátvitel (telefon technika) is megnyithatunk rajta. -

A Polgármesteri Hivatal hatékonyabb m ködése érdekében o Egységes, bels , folyamatvezérelt ügyintézési rendszer, amely integrálja a jelenlegi jól m köd

rendszereket és kiváltja a

jelenleg nem jól m köd „sziget" alkalmazásokat. o

Testületi munka támogatása az el terjesztések elektronikus

el állításának megvalósításával. o -

Intézmények integrált gazdálkodásának kialakítása.

Ügyfélbarát ügyintézés érdekében o Nyílt közösségi Internet hozzáférési helyek kialakítása a városban, valamint

a

közösségi

helyeken

/pl:

klubkönyvtárakban,

intézményekben/ Internet hozzáférési helyek kialakítása, illetve ezek számának növelése. o

Önkormányzati statisztikák és adatbázisok elérhet vé tétele.

o

On-line véleménykérés és szavazások lehet ségének

megteremtése. o Egyablakos ügyfélszolgálat kialakítása az Internetr l történ ügyintézés támogatására. -

A transzparencia érdekében o A kormányzati elektronikus kapcsolattartás eszközrendszerének kialakítása, a szükséges felhasználói képesség és készség megteremtése. o Az összes közintézmény web oldalainak elérhet sége. o

On-line bejelentkezés hivatalokba, intézményekbe, orvosokhoz.

o Elektronikus ügyfélszolgálat kialakítása.

Hosszú távú (2013 után) koncepcionális célok a teljes elektronikus ügyintézés megteremtését, minden szolgáltatás esetén az EU-s ajánlások 4. szintjének elérését jelenthetik, de ennek a jogi feltételei még országos szinten is megteremtend k az EKK által. Bevezetésre kerülhetnek az e-ügyfélkezelés

tekintetében CRM jelleg

funkciók a szolgáltató önkormányzat min ségi céljaival

összhangban, illetve ekkor kerülne megvalósításra az elektronikus népszavazás, választás. Vezet i funkciók informatikai támogatásának kialakítása is erre az id szakra

esik,

az

integrált

irányítási,

adminisztratív,

ügyfélszolgálati

alkalmazásokból származó adatokra épülve - így a stratégiai tervezés, kontroll, és

az

adattárház,

döntéstámogatási

eszközök.

Ahhoz,

hogy

a

rendszer

használatát és az információk elérhet ségét mindenki számára biztosítottnak nevezhessük, terveink szerint a város olyan intézményeiben, ahol a környezet ezt megengedi (posta, könyvtár, m vel dési ház, stb.), lehet séget kell biztosítani az Internet meghatározott tartalmainak ingyenes elérésére. -

A Polgármesteri Hivatal hatékonyabb m ködése érdekében o

Az

önkormányzati

értékesítésének

adatvagyon

kialakítása

másodlagos

és

az

használatának,

ehhez

szükséges

portálrendszerek kialakítása. o Egységes informatikai rendszer kialakítása a hivatali munkavégzés támogatására. -

Ügyfélbarát ügyintézés érdekében o A törvényi szabályozások adta kereteken belül, a digitális aláírás gyakorlati használatának kialakítása, elfogadása a közigazgatási ügyintézésben. o A lakosság és a vállalkozások számára az elektronikus ügyintézés lehet ségének biztosítása.

-

A transzparencia érdekében o

Térségi

együttm ködések

(kistérség,

Balaton

régió)

lehet ségeinek feltárása. Mindezek mellett szem el tt kell tartani, hogy az önkormányzati ASP központok kialakítása és m ködtetése most fog megvalósulni egy UMFT által kiírt pályázat keretében, amit minden régióban valamelyik nagyobb

önkormányzat fog

létrehozni és m ködtetni. Az ASP szolgáltatásokon keresztül az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése olyan szabványok, követelmények és eljárásrendek mentén kell, hogy történjen, melyek biztosítják a különböz adatcsere azonos alapelveken történ

rendszerek közötti

megvalósítását. Ennek érdekében az

elektronikus közszolgáltatások fejlesztéséhez tartozó követelményrendszer és szabályozási környezet alábbi f bb elemeire kell figyelembe venni:

a nemzeti interoperabilitási keretrendszer szerepét betölt

Elektronikus

Közigazgatási Keretrendszer követelmény rendszerére A központi rendszer elemeihez történ

illeszkedés feltételrendszerét

meghatározó KIB21-es ajánlásra, 2004. évi CXL. törvényre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az önkormányzatok m ködéshatékonyságának javításához nem elegend az ASP

központ létrehozása és az ahhoz történ

szükséges, hogy a meglév

csupán

csatlakozás, hanem az is

igazgatási folymataikat újraszervezzék és ehhez

igénybe vegyék az ügymenetmodellezés eszköztárát, amihez az ASP központ segítséget tud nyújtani. Az elektronikus ügyintézési modell és folyamatszervezés célja egy olyan m ködési modell kialakítása, melynek eredményeként olyan ASP szolgáltatások kerülnek kialakításra melyek az érvényes jogszabályoknak és jelen dokumentumban meghatározott illetve meghivatkozott követelményeknek megfelel , helyi önkormányzati hatósági elektronikus ügyintézés kialakításához megfelel keretet adnak, a

csatlakoztatni

tervezett

önkormányzatok

m ködésébe

–

az

önkormányzat méretét és feladatkörének komplexitását is figyelembe véve – egyaránt jól illeszthet ek, ezáltal az egyes önkormányzatok esetében a szolgáltatások bevezetése során elegend

az alkalmazásszolgáltatások

konfigurálása és finom hangolása a helyi igényeknek megfelel en, biztosítják a szolgáltatásokat igénybe vev

önkormányzatok számára a

hatósági ügyintézés hatékonyságának javítását, segítik az érintett lakosság, vállalkozások és egyéb ügyfelek gyors, hatékony, megbízható, transzparensen követhet kiszolgálását.

Az eljárások kialakítását úgy fogják megvalósítani, hogy azok biztosítsák a 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat szerinti 3. szint

szolgáltatást (kétirányú

interakciót biztosító szolgáltatás, amely közvetlen vagy ellen rzött kitöltés dokumentum segítségével történ ellen rzése.

Az

ügy indításához,

elektronikus adatbevitel és a bevitt adatok intézéséhez személyes

megjelenés

nem

szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés /határozat, egyéb

aktus/ közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik.) Az ASP központnak lehet vé teszi majd 4-es szint

szolgáltatásokat is,

minimum az elektronikus fizetés terén. Az ASP Központ létrehozásához kapcsolódó igazgatásszervezési modellnek az általános jogszabályi követelményeknek való megfelelésen túl részletesen ki kell térnie, az elektronikus közigazgatást megalapozó, jelen mellékletben részletezett jogszabályoknak való megfelelésre. Az

elektronikus

közigazgatási

szolgáltatások

szabályrendszerét

úgy

kell

kialakítani, hogy a kialakított folyamatok kihasználják a modern, hatékony ügyvitel

szervezési

elvekben

rejl

hatékonysági,

folyamatgyorsítási

és

egyszer sítési lehet ségeket. (Pl automatikus KR irat letöltés, érkeztetés, iktatás,

szignálás,

elektronikus

rlapokban

rögzített

adatok

automatikus

eltárolása adatbázisban, dupla adatrögzítés elkerülése, automatikus döntés, illetve döntés el készítés, ahol azt a 193/2005 korm rendelet lehet vé teszi, elektronikus kézbesítésre megjelölt iratok automatikus kézbesítése)

5. A megvalósítás tennivalói A stratégia megvalósítása során figyelemmel kell lenni a régióban 2010 folyamán létrehozásra portfóliójára

is,

ki

tervezett ASP kell

használni

központ szolgáltatási és alkalmazás az

alkalmazásokban,

azok

integrált

együttm ködésében rejl folyamatgyorsítási, hatékonyság javítási lehet ségeket. Ez amiatt is fontos, mert az ASP központok létrehozása mellett a régió valamelyik

megyei

jogú

városa

forrásokat

fog

kapni

a

kistelepülési

önkormányzatok csatlakoztatására is, amely források tartalmazzák az alkalmazás portfólióból igénybe venni kívánt részek liszensz jogai az adatmigrációs, a testreszabást, betanítást és a használatukhoz telepíteni szükséges informatikai eszközök díját is. Mivel Badacsonytomaj Város Önkormányzata saját forrásiból nem tud az informatikai fejlesztésre fordítani, ezért célszer

az ASP Központhoz való

csatlakozást és további pályázati lehet ségeket igénybe venni a stratégia megvalósításához. A

létrehozásra

kerül

regionális

Alkalmazásszolgáltató

Központ

kialakított

alkalmazás-portfóliója és azok funkcionalitása alkalmazkodik a különböz méret önkormányzatok eltér esetében célszer

feladataihoz és hatásköreihez, így Badacsonytomaj

igényelni a teljes alkalmazás portfóliót a jelenleg használt

informatikai rendszerek adatbázisainak integrálásával. Az alkalmazásszolgáltatás moduljai: 1. Iratkezel - és workflow rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Az alkalmazás biztosítsa a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendeletben el írt funkciókat Iratminták, sablonok kezelése Speciális adatok nyilvántartása (iktatási adatokon túli további adatok szakrendszer részére) Ügytípushoz rendelt iratminták, sablonok kezelése Ügykövetés Postázás El re definiált ügyintézési folyamat támogatás Ad- hoc ügyintézési folyamat támogatás Integráció szakrendszerekkel Integráció az ASP központ által szolgáltatott szakrendszerekkel Digitalizálás Törzsadatok kezelése Integráció KR rendszerrel KET-ben el írt kötelez szabvány válaszok biztosítása

2. Önkormányzati portál rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Információk (pl. adózási információk) lekérdezése

Integráció ügyfélkapuhoz Hírek, hír-archívum Dokumentumtár Térkép megjelenítés Települési információk publikálása Fórum Intranet Általános információk Helyi ügyintézés

3. Szociális igazgatási rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Kérelmez k és segélyezési adataik nyilvántartása Ellátási formák kezelése Adatszolgáltatás jogszabályban

(A

el írt

rendszer küls

biztosítson

szervek

felé

lehet séget történ

az

összes

adatszolgáltatás,

elszámolás automatikus elkészítésére.) Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Listák, jelentések készítése Munkafolyamat támogatás Környezettanulmány készítése Integráció iratkezel rendszerrel Automatikus elbírálás Keretfelhasználás nyilvántartás Integráció pénzügyi rendszerrel Integráció iratkezel rendszerrel Vezet i ügykövetés Átutalás Automatikus utalványozás Pénztárkezelés: Az alkalmazás tartalmazzon házipénztári funkciót a kézpénzben kifizetett juttatások nyilvántartására és elszámolására

4. Adóügyi alkalmazás

Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Kivetések kezelése, karbantartása Bevallások kezelése Könyvelés Behajtási tevékenység kezelése APEH kapcsolat kezelése Adóegyenleg lekérdezés Integráció pénzügyi rendszerrel Listák, jelentések készítése Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Integráció pénzügyi rendszerrel Integráció iratkezel rendszerrel Munkafolyamat támogatás Vezet i ügykövetés

5. Ipari és kereskedelmi igazgatási rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Társas és egyéni vállalkozások nyilvántartása Integráció iratkezel rendszerrel Ipari és kereskedelmi engedélyezési eljárások támogatása Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Munkafolyamat támogatás Vezet i ügykövetés Listák, jelentések készítése Integráció pénzügyi rendszerrel Jogszabályban el írt nyilvántartások internetes publikálása Adatszolgáltatás jogszabályban

(A

el írt

rendszer küls

automatikus elkészítésére.)

6. Építéshatósági rendszer

biztosítson

szervek

felé

lehet séget történ

az

összes

adatszolgáltatás

Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Munkafolyamat támogatás Építéshatósági statisztikák elkészítése Listák, jelentések készítése Partnertörzs Tulajdoni lapok nyilvántartása Építéshatósági ügyek, engedélyek nyilvántartása Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Városrendezési terv nyilvántartása Integráció iratkezel rendszerrel Integráció térinformatikai rendszerrel Vezet i ügykövetés Integráció pénzügyi rendszerrel Helyszíni szemlék tervezése, nyilvántartása Adatszolgáltatás jogszabályban

(A

el írt

rendszer küls

biztosítson

szervek

felé

lehet séget történ

az

összes

adatszolgáltatás

automatikus elkészítésére.)

7. Gazdálkodási rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: El irányzatok nyilvántartása Költségvetés tervezés Keretlekötések és kötelezettségvállalások nyilvántartása Pénzügyi adatok nyilvántartása Bevételi el írások nyilvántartása Listák, jelentések készítése Eszközgazdálkodás Házipénztár funkció Integráció folyószámla kezel rendszerrel Számlák és bevételi bizonylatok kiállítása Integráció szakrendszerekkel Készletgazdálkodás

Integráció iratkezel rendszerrel Intézmény-felügyeleti funkciók Munkafolyamat támogatás Vezet i ügykövetés Adatszolgáltatás jogszabályban

(A

el írt

rendszer küls

biztosítson

szervek

felé

lehet séget történ

az

összes

adatszolgáltatás

automatikus elkészítésére.)

8. Gyámügyi rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie Gyámügyekben érintett személyek nyilvántartása Határozatszerkesztés, iratminták, sablonok kezelése Gyámügyi eljárások kezelése Listák, jelentések készítése Vezet i ügykövetés Integráció iratkezel rendszerrel Munkafolyamat támogatás Adatszolgáltatás jogszabályban

(A

el írt

rendszer küls

biztosítson

szervek

felé

lehet séget történ

az

összes

adatszolgáltatás

automatikus elkészítésére.)

9. Testületi munkát támogató rendszer Az alkalmazásnak minimálisan az alábbi funkcionális követelményeknek kell megfelelnie: Jegyz könyvek, határozatok közzététele Bizottsági, Közgy lési / képvisel

testületi meghívók elkészítése,

kiküldése El terjesztés készítése Integráció az iratkezel rendszerrel Testületi munka nyomon követése Véleményezés, állásfoglalások elkészítése

Az ASP létrehozásakor ellátott f bb feladatok és mérföldkövek: I. Önkormányzati elektronikus ügyintézési modell és folyamatszervezés A megvalósítási folyamat els

lépéseként el kell végezni a helyi önkormányzatok

által m ködtetett igazgatási folyamatok hatályos jogszabályoknak megfelel , szükséges mérték standandizálását és az ASP szolgáltatási modell m ködéséhez való illesztését. Az ügyintézési modellt az érvényes jogszabályokban részletezett, országosan egységes szakmai követelmények alapján kell kidolgozni. A kidolgozás során figyelembe kell venni a tervezett ASP központ szolgáltatási és alkalmazás portfólióját is, törekedni kell az alkalmazásokban rejl

folyamatgyorsítási,

hatékonyság javítási lehet ségek kihasználására. A különböz azokhoz

településtípusok eltér

szükség

szerint

feladat és hatásköréb l adódó igényeket

illeszked

folyamatokkal,

funkciókkal

szükséges

kiszolgálni. Az elektronikus ügyintézési modellnek választ kell adnia a különböz méret

települések

eltér

folyamati

igényeire,

ennek

megfelel en

az

alkalmazások sz kített funkciókkal történ igénybevételének lehet ségére. II. Szükséges el készítési, létrehozási és menedzsment feladatok 1. Rendszertervezés

(felhasználva

az

elektronikus

ügyintézési

modell

eredményeit) 2. Rendszerfejlesztés 3. Infrastruktúra kiépítése 4. Szolgáltató központ felállítása, folyamatok szerepkörök meghatározása 5. A kialakított alkalmazás portfólió tesztelése és éles üzembe helyezése 6. A kiépítéshez szükséges projektmenedzsment feladatok ellátása III. Csatlakoztatási feladatok 1. Az alkalmazások helyi igényspecifikáció alapján szükséges testreszabása 2. Szükségesség és ésszer ség mértékéig a meglév migrációja 3. Törzsadatok feltöltése 4. Oktatások biztosítása

rendszerek adatainak

5. Bels m ködési szabályzatok módosítása minta szabályzatok alapján 6. Integrációs feladatok elvégzése 7. Mintadokumentumok testreszabása 8. Alkalmazások tesztelése 9. Rendszerbevezetés 10.A csatlakoztatáshoz szükséges projekt menedzsment Az ASP központ m ködtetéséhez kapcsolódóan a leend mellékleteiben

szabályozott

feltételeknek

megfelel

pályázati felhívás

szabályozott

m ködési

módot kell majd kialakítani. A modell kialakítása során: definiálnia kell az egyes szerepköröket betölt szervezeteket o

az ASP központ

o

Ügyfél önkormányzat

o

Üzemeltet

o

A fejleszt

szabályoznia

kell

az

egyes

szerepkörökhöz

tartozó

feladatokat,

felel sségeket, mint például: o

az üzemeltet i szerephez köt

felel sséget a napi m ködés

biztosításában o

az egyéb, üzemeltet re átruházható feladatokat

gondoskodnia

kell

megfelel

szerz déses

vagy

egyéb

utasításokon

keresztül a szabályok érvényesítésér l Az ASP központ m ködtetéséhez szolgáltatás menedzsment rendszert is ki kell alakítani,

bevezetnie.

Az

el írt

követelmények

illeszkednek

a

vonatkozó

nemzetközi szabványok (ITIL, ISO 20000) el írásaihoz, de nem követelik meg azok teljes kör alkalmazását és a min sítés megszerzését. Az ASP szolgáltatás menedzsmenthez a következ

területeket kell szabályozni,

és a pályázatban kidolgoznia majd: Szolgáltatási szint biztosítás, és szolgáltatásjelentés

A szolgáltatási szint biztosítása az a folyamat, amely meghatározza az üzleti igények szerinti IT szolgáltatási követelményeket, definiálja és megtárgyalja az

ügyféllel

a

szolgáltatási

célokat,

azokat

a

szolgáltatási

szint

megállapodásban (Service Level Agreement) rögzíti, majd implementálja, figyeli, folyamatosan értékeli és menedzseli azokat. Kapacitásgazdálkodás A kapacitásgazdálkodási folyamat feladata, hogy a lehet módon

biztosítsa

az

IT

infrastruktúra

ügyfél

leghatékonyabb

igényekhez

illeszked

kapacitását, azaz azt, hogy minimális legyen az IT er források túlterhelése, illetve azok alacsony kihasználtsága. Rendelkezésre állás menedzsment A rendelkezésre állás menedzsment az a folyamat, amely a szolgáltatási szint megállapodásban (Service Level Agreement) rögzített rendelkezésre állási paramétereket méri, azok teljesítése érdekében a szükséges beavatkozásokat kidolgozza, végrehajtja. IT szolgáltatásfolytonosság menedzsment Az IT szolgáltatásfolytonosság menedzsment keretében az ASP szolgáltatást nyújtó szervezetnek fel kell készülni az esetleges rendkívüli események hatására

történ

szolgáltatás

kiesések

kezelésére,

ilyen

esetekben

a

szolgáltatás minél gyorsabb visszaállítására. Konfigurációkezelés A

konfiguráció

kezelés

szabályozásának

a

célja,

hogy

a

szolgáltatás

nyújtásához használt szoftver és hardver infrastruktúra mindenkori pontos konfigurációja dokumentált, ezáltal kontrollált és reprodukálható legyen. Változáskezelés A változáskezelési folyamatok m ködtetésének a célja, hogy minden, a szolgáltatói rendszer változtatására irányuló igény, kérés, annak végrehajtása vagy esetleges elutasítása dokumentáltan követhet , visszakereshet legyen. Kiadáskezelés

A kiadáskezelés célja, hogy az ASP szolgáltatást nyújtó kiadásai (verziói, release-ek) kontrolláltan kerüljenek megtervezésre, tesztelésre majd az éles rendszeren történ

bevezetésre annak érdekében, hogy a rendszer a lehet

legnagyobb mértékben megfeleljen a mindenkori felhasználói igényeknek, az átállás a lehet legkisebb zökken kkel történjen. Incidenskezelés Az

incidenskezelés

szabályozásának

célja,

hogy

szolgáltatással kapcsolatos probléma dokumentáltan,

minden,

az

ASP

ellen rzött módon

kerüljön bejelentésre, rögzítésre, kivizsgálásra és megoldásra, ezáltal ne fordulhasson el , hogy problémák megoldása elmarad, valamint az incidens kezeléssel kapcsolatos SLA paraméterek dokumentáltak, mérhet k legyenek. Problémakezelés A problémakezelés célja, hogy az incidens kezelés kapcsán el forduló, rutinszer en nem

megoldható problémák kezelésre kerüljenek (pl.

az

alkalmazás kód / logika módosítását igényl hibaelhárítás). Alkalmazás és infrastruktúra üzemeltetés Az ASP szolgáltató központ alkalmazás üzemeltetési tevékenységének f kritériuma, hogy a szolgáltatott alkalmazások szolgáltatási szerz désekben rögzített SLA paraméterei biztosíthatók legyenek. Információvédelem Az ASP központ köteles a szolgáltatás megkezdése el tt az információ biztonsági szabályzatokat, standardokat, eljárásokat létrehozni és életbe léptetni

az

eszközök,

adatok,

információk,

IT

szolgáltatások

védelme

érdekében. Szolgáltatásértékesítés és bevezetés A szolgáltatás nyújtása kizárólag írásban rögzített szolgáltatási szerz dés megkötése

mellett

történhet.

A

szolgáltatási

szerz désben

a

nyújtott

szolgáltatás tekintetében írásban meg kell állapodni az igénybevev vel. A szerz déses kapcsolatok menedzsmentje

Az ASP központ m ködtetéséhez kapcsolódóan megfelel módon szabályozni kell a szerz déses kapcsolatokat. Ennek megfelel en ki kell dolgozni: Az ASP központ és az önkormányzatok közötti szolgáltatási szerz dések keretében: o

Általános szerz dési feltételeket

o

Szolgáltatási szint (SLA) megállapodásokat

o

Szolgáltatások

árazását

felülvizsgálatát,

(Szolgáltatási

kezdvezmányadást,

díjak

összetételét,

szerz désbontást

és

ségszerz dést) Az

ASP

központ

és

a

fejleszt ,

üzemeltet

szervezet

közötti

kapcsolatrendszerre vonatkozóan: o

Szoftver jogok kezelését

o

Fejleszt i támogatás

o

Garanciális jogok kezelését

szabályait

A kötbérre vonatkozó szabályokat.

Az ASP Központ által megvalósítandó funkciókhoz kapcsolódó, de önállóan nem támogatható tevékenységek is támogatásra kerülhetnek majd a tervezett pályázat keretében, ezek az alábbiak: A

projekthez

kapcsolódó

szakmai

dokumentációk,

tanulmányok

elkészítése (pl. megvalósíthatósági tanulmány) Közbeszerzési eljárás lebonyolítása Közbeszerzés szakmai el készítése és támogatása Közbeszerzési m szaki leírás készítése Az alkalmazásszolgáltató központ által szolgáltatni kívánt alkalmazások vonatkozásában: o

Követelményspecifikáció kidolgozása

o

Funkcionális specifikáció kidolgozása,

o

Rendszerterv, biztonsági rendszerterv elkészítése,

o

Közrem ködés az interoperabilitási szabványok kidolgozásában,

o

Alkalmazás kifejlesztése, implementálása,

o

Felhasználói, üzemeltet i kézikönyvek kidolgozása,

o

Ügyfél-tájékoztatók kidolgozása,

o

Tesztelés lebonyolítása,

o

Felhasználói

oktatás

közalkalmazottak,

önkormányzati

üzemeltet k

és

a

köztisztvisel k,

szolgáltató

központ

személyzete részére, o

Bevezetési módszertan és sablonok kidolgozása,

o

Adatgy jtés, adatfeltöltés, adat-migráció,

o

Alkalmazás integráció, interfész fejlesztés

o

Alkalmazás bevezetés paraméterezés, testreszabás,

o

Rendszerbevezetéshez

kapcsolódó

szervezetfejlesztés,

igazgatásszervezés Architektúra

tervezése,

hardver

és

szoftver

infrastruktúraelemek

beszerzése, installálása. Az ilyen típusú kiadások csak az adott alkalmazás

megvalósításával

megvalósításához,

illetve

a

együtt kiszolgálni

és

az

alkalmazás

tervezett

szervezetek,

felhasználók és ügyek számához szükséges mértékben támogathatóak (nem támogatható pl. túlméretezett hálózat kiépítése) Projekttervezés,

projektirányítás,

tartalmi

és

módszertani projekt

min ségbiztosítás feladatok ellátása Szolgáltatásmenedzsment

folyamatok

megszervezése,

szabályzatok

kidolgozása, bevezetése Üzemeltetési oktatás megszervezése, megtartása Szolgáltatási szerz dés megkötése Szolgáltatásmenedzsment

támogató

és

monitoring

rendszerek

beszerzése, bevezetése, paraméterezése és oktatása Kommunikációs költségek A tervezett pályázat megvalósítását koordináló, az NFÜ keretében m köd Irányító Hatóság ASP központ létrehozására megítélt elszámolható költségei arányában számított %-os korláthoz kívánja kötni az egyes tevékenységek költségigénynét az alábbi területeken: El készítés Megrendel oldali projekt menedzsment közbeszerzési eljárások lebonyolítása

Min ségbiztosítási feladatok ellátása Hardver és egyéb eszközök beszerzése licenc beszerzések szerverpark fizikai kialakítása Rendszerfejlesztés, rendszerintegráció Szolgáltatásmenedzsment rendszer kiépítése Elektronikus ügyintézési modell Ugyanígy egy bels

felosztási arány fog majd vonatkozni a csatlakoztatási

költségekre vonatkozóan: El készítés Megrendel oldali projekt menedzsment Min ségbiztosítási feladatok ellátása Hardver és egyéb eszközök beszerzése licenc beszerzések Igény specifikáció Rendszerfejlesztés, rendszerintegráció Migráció és tesztelés Oktatás Az informatikai stratégiában foglalt további célok eléréshez egyéb forráskeresés szükséges, amelyhez id nként gördül

tervezéssel felül kell majd vizsgálni a

most elkészült stratégiát, valamint megnézni, hogy id közben mely feladatok teljesültek vagy váltak feleslegessé. Az ÁROP keretében 2010-ben újabb pályázati felhívásokat fognak megjelentetni, itt is meg kell nézni, hogy az Új városháza birtokba vételét követ en a közösségi hasznosítás milyen újabb információs társadalmi fejlesztéseket indukál, amelyek bele illenek majd a pályázati struktúrába.