BÁBJÁTÉK TANSZAK Bábjáték

Bábjáték tanszak - Bábjáték: Előképző1-2.Alapfok 1-6. évfolyam

BÁBJÁTÉK TANSZAK Bábjáték Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy a tanulók a bábjátékot, mint komplex művészeti kifejezési formát élményszerűen, elsősorban játékba ágyazottan ismerjék meg. A képzés feladata, hogy biztosítson lehetőséget az önkifejezésre, a tanulók által elkészített egyszerűbb kivitelezésű bábok használatára, képességeik szerint nagyobb technikai tudást igénylő bábtechnikák megismerésére és alkalmazására, a megszerzett ismeretek bővítésére és a kialakított készségek továbbfejlesztésére. Biztosítson lehetőséget, továbbá produkciók létrehozására és bemutatására, de a kísérletezést szolgáló tevékenységformákra is.

Bábjáték Előképző évfolyamok 1. évfolyam Éves óraszám: 74 Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a kapcsolatteremtés lehetőségeit hangok, mozgás által – a természetes és mesterséges környezet formai gazdagságát – saját testi adottságainak lehetőségeit a bábjátékban – a természetes és a mesterséges világ tárgyaival való játékkülönböző lehetőségeit – az ember alkotta tárgyak funkcióinak sokféleségét, a tárgyak formai gazdagságát – a csoportos játék szabályait – a tárgyaknak játék során a megszokottól eltérő funkcióba helyezését – a tárgyak játék során történő átalakításának lehetőségét – egy tárgymozgás, mozgatás általi életre keltésének lehetőségét – a nyitott és zárt terek közötti különbséget Fejlessze a tanulók – csoportos megszólalásának képességét – az egyénnek a csoporttal való együttműködési képességét – egyéni megszólalásának képességét – érzékelésének és megfigyelésének képességét – szerepek iránti érzékenységét – finommotoros képességét – tárgyalkotó és tárgyátalakító képességét

Ösztönözze a tanulókat – csoportos játékra

36


– a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására – környezetük és saját adottságaik megfigyelésére – a testbeszéd megfigyelésére – élőlények jellemző mozgásának megfigyelésére, annak ujjakkal, kézzel történő felidézésre (pl. fű, virágok, fa, hangya, pók, kígyó) – saját mozdulatainak összehangolására – egyszerű átalakító vagy tárgyalkotó tevékenységre – tárgygyűjtemény kialakítására – rövid, egyszerű történet megjelenítésére kézjátékkal, párban – csoportos bábjátékban való részvételre

Témakör A közvetlenül körülöttünk létező épített-világ és Én

A továbbfejlesztés alapjai Legyenek képesek – Előttem, mögöttem, jobbönmaguk és környera, balra, lent, fent – térirázetük megfigyelésére nyok a teremben, tájékozó- – saját mozdulataik dás és tárgyak felismerése összehangolására – kapcsolatteremtéscsukott szemmel re hangok, mozgás – Testem (pl. külsőm, belsőm) által – Hangom ( pl. természetes és – csoportos játékra elváltoztatott, beszéd és ének) – Ritmusaim (pl. a természet ritmusai és én, testem ritmusai) – Mozgások (pl. rám jellemző mozdulatok, testem adottságaiból fakadó mozdulatok, mozdulatlanság és gyorsaság általam, bennem, körülöttem) Tartalom

Elvárható maximum Legyenek képesek – önállóan megtervezett mozdulatsor elvégzésére – csoportos játékra tanári segítség nélkül

– Egyszerű utánzó mozgások ujjakkal, kézzel, testtel – A képmutogató játékok: a kép és én, önarckép ( saját festmény), teljesalakú kép (fotó) alapján rövid történet magamról A közvetlenül körülöttünk létező épített-világ és Mi

– Én és Te, páros– és utánzó–, tükörjátékok ujjakkal, kézzel, mimikával, testtel – Egyszerű történet eljátszása párban, a szereplők fő jellemzőit (mozgás, forma) utánzó kézjátékkal – Én és a Többiek, csoportos helyzetgyakorlatok, a csoport által kialakított ritmusok, mozgások, mozdulatok „színháza” ( ehhez népi gyermekmondókák, gyermekdal-

37

Legyenek képesek – élőlények jellemző mozgásának megfigyelésére, annak ujjakkal, kézzel történő felidézésre – csoportos játékra

Legyenek képesek – élmények és tapasztalatok utáni csoportos játékra, improvizációra


ok, csúfolók, kiszámolók a k á r e g y – e g y népszokás ünnepköréhez készített szerkesztett vázlat alapján) – Csoportos játék tárgyhasználattal A közvetlenül körülöttünk létező épített-világ és tárgyainak felfedezése

– Tárgygyűjtemény kialakítása a közvetlen környezetünk tárgyaiból – Nyitott és zárt terek kialakítása a tanteremben testünkkel é s bútorokkal, tárgyakkal, ezekben r ö v i d történetek eljátszása

A közvetlenül körülöttünk tárgyak felruházása többletjelentéssel

– Vonulós gyermekjátékok, ahol a tárgyhasználat természetes, és tárgy nélkül nem megvalósítható – Tárgyhasználatot igénylő népi gyermekjátékok

Bábos játék

– Mondókák, gyerekdalok feldolgozása tárgyhasználattal – Gyerekversek feldolgozása tárgyhasználattal – Mesei motívum vagy meserészlet, vagy rövidebb mese feldolgozása tárgyhasználattal, tanári közreműködéssel

38

A tanulók ismerjék – a természetes és a mesterséges világ tárgyaival való játékkülönböző lehetőségeit egy tárgymozgás, mozgatás általi életre keltésének lehetőségét – a tárgyak játék során történő átalakításának lehetőségét Legyenek képesek – a tárgyak játék során történő átalakításának lehetőségét a nyitott és zárt terek közötti különbséget egyszerű átalakító vagy tárgyalkotó tevékenységre A tanulók ismerjék – a tárgyaknak játék során a megszokottól eltérő funkcióba helyezésének lehetőségét – a tárgyaknak játék során történő átalakításának lehetőségét A tanulók ismerjék – saját testi adottságaik lehetőségeit a bábjátékban – rövid, egyszerű történet megjelenítésére kézjátékkal, párban Legyenek képesek – egyéni és csoportos megszólalásra

Legyenek képesek – nyitott és zárt terekben partnerekkel való együttműködésre, rövid történetek eljátszására önállóan

Legyenek képesek – tárgyhasználatot igénylő népi gyermekjáték csoportos bemutatására

Legyenek képesek – egy szabadon választott meserészlet vagy rövidebb mese szereplőinek megformálására tárgyhasználattal


2. évfolyam Éves óraszám: 74 Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a tér irányait, az ebben való tájékozódás módjait – a tér átalakításának következtében létrejövő tartalmi változásait, ezek összefüggését – a tér benépesítésének lehetőségeit – a tárgyakkal alkotott mesei tér belső szabályait, – a hangok, a hangokat adó tárgyak, ritmus hangszerek fajtáit, az ezekkel való játékkülönböző lehetőségeit – a termésekből való figurák kialakításának módjait – a tárggyal való és az élőszereplős játék közötti különbséget – a leggyakrabban előforduló mesei figurákat és azok változatos megjelenítési lehetőségeit Fejlessze a tanulók – fantáziáját – figyelmét – megfigyelőképességét – önismeretét – gesztusnyelvi kifejezőképességét – verbális kifejezőkészségét – kapcsolatteremtő és együttműködő képességét – térbeli tájékozódását, térhasználatát – finommotoros kézmozgását – tárgyalkotó képességét – instrukciókövető képességét Ösztönözze a tanulókat – a testbeszéd megfigyelésére, gyakorlására – mesei helyzetek tárgyakkal való eljátszására – a mese folyamatának követésére, annak önálló alakítására – szerepjátékokban minél több szerep kipróbálására – a mesei szerepekhez tárgyak, jelzések kialakítására – csoportos bábjátékban való részvételre Témakör A közvetlenül körülöttünk létező épített-világ és Mi

Tartalom – Előttünk, mögöttünk, jobbra, balra, lent, fent – térirányok felfedezése – A tér határainak tágítása a tárgygyűjtemény felhasználásával – A természet hangjainak megfigyelése – Hangkeltés a természetben talált tárgyakkal – Termések, gyökerek, zöldsé-

39

A továbbfejlesztés alapjai A tanulók ismerjék – a tér irányait – a tér átalakításának és használatának változatos lehetőségeit Legyenek képesek – csoportos térkialakításra

Elvárható maximum Legyenek képesek – rögtönzött játék a természetben talált tárgyakkal, anyagokkal


gek, virágok, ágak, kövek, madártollak, szálas anyagok gyűjtése, figurák létrehozása A közvetlenül kö- – Legkedvesebb tárgyam, rülöttünk létező kabalám, játéktárgyam betermészetes és mutatása (pl. Miért és mióta mesterséges tárkedves? Mi az eredeti funkcigyak tudatos öszszekeverése ója? Mit lehet még vele tenni? Át lehet–e alakítani valami mássá?) – A gyűjtött terményeink és kedves tárgyaink közös térbe helyezése – A közös térbe helyezett tárgyakról saját történetek kialakítása, a történet egyes részeinek megelevenítése – Termények és tárgyak egyszerű technológiával történő átalakítása – Az egyszerű technológiával átalakított termények és tárgyak megmozgatása, szerepbe hozása Típusok és karak- – A leggyakrabban előforduló terek megjelenítése mesefigurák megjelenítése a tárgyakkal tárgygyűjtemény tárgyaival – A megjelenítés lehetőségeinek keresése (sémák és saját utak)

Bábos játék

– A tárgygyűjtemény elemeivel játszott saját történetek fejlesztése, összefűzése – Mesei figurák szituációba helyezése – A mesék csodás erővel rendelkező tárgyainak megjelenítése a tárgygyűjtemény elemeivel – A szituációk történetté fűzése – A szituációk és a történet térbe helyezése

40

A tanulók ismerjék – a tárgyakkal történő hangkeltés lehetőségeit a termés– vagy terményfigurák készítésének lehetőségeit Legyenek képesek – tanári instrukciók követésére – terménybábok készítésére, játékba helyezésére

Legyenek képesek – a szabadon választott termény vagy tárgybáb játékba helyezésére, zenére mozgatására, a bábu általi kapcsolatteremtésre

A tanulók ismerjék – a leggyakrabban előforduló mesei figurákat és azok változatos megjelenítési lehetőségeit Legyenek képesek – mesei szerepekhez tárgyak, jelzések kialakítására, azok használatára – a játékban a tárgyak helyének, funkciójának felismerésére Legyenek képesek – a mese folyamatának követésére – történetalkotásra – mesei helyzetek tárgyakkal való eljátszására

Legyenek képesek – a leggyakrabban előforduló mesefigurák karakteres megjelenítésére, tanult mesék alapján, szabadon választott tárgy gyűjtemény tárgyaival

Legyenek képesek – mesefigurák szituációba helyezésére, érzelmi, gondolati tartalmak kifejezésére saját történetek során, a szabadon választott tárggyüjtemény elemeivel


Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Éves óraszám: 111 Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – bábok, tárgyak mozgatással történő megelevenítésének egyes módjait – a karakteralkotás összetevőit (ábrázolás, mozgás, beszéd) – a bábos játék szabad térben lehetséges módjait – néphagyományunk egyes mágikus elemeit – a szertartás (rítus) fogalmát – rítusaink, népszokásaink bábos elemeit, eszközeit és ezek használatának módjait, funkcióváltásait – a szertartásmester szerepét pl., mint vőfély, mint öreg pásztor, mint farsangi alakoskodó) – az embert helyettesítő bábuk szerepét a népszokásokban – az ünnepteremtés folyamatát, eseményeit, eszközeit Fejlessze a tanulók – koncentrációját – kommunikációját a nonverbális jelek észlelése és értelmezése kapcsán – testbeszédét – problémaérzékenységét, problémamegoldási készségét – képességét a tárgyat mozgató kéz és a mozgatott tárgy közötti összhang megteremtésére – ritmusérzékét – karakterábrázoló képességét – beleélőképességét – lényegkiemelő képességét Ösztönözze a tanulókat – hangutánzásra – saját hangi adottságaik kipróbálására, hangjukkal való játékra – az életkoruknak megfelelő, minél többféle szerep kipróbálására – ellentétes karakterek mozgásban és hangban való megjelenítésére – a maguk által készített bábuval, tárggyal való játékra A továbbfejlesztés alapjai A tárgy bábbá – Az egyszerű technológiával A tanulók ismerjék – a tárgyjáték fogalalakításának első átalakított terményeink és mát lépései, az átlényekedvenc tárgyaink megmoz- – bábok, tárgyak gítés fázisai gatása, eredeti funkcióiktól mozgatással történő való eltávolítása, új szerepbe megelevenítésének egyes módjait emelése – a karakteralkotás – Tárgy–metamorfózis játékok összetevőit (ábrázokülönböző tárgyakkal lás, mozgás, beszéd) – Ellentétes tulajdonságú Témakör

Tartalom

41

Elvárható maximum Legyenek képesek – a karakterizált termény vagy tárgybábot önállóan szerepbe helyezni, tudatos mozgás kialakítására, lényegkiemelésre


tárgyak keresése, azokhoz karakterek társítása – Emberi tulajdonságok kifejezéséhez tárgyak társítása Kialakított játékterünkben ünnepek teremtése népszokásaink bábos elemeivel

– Embert helyettesítő bábok közös felépítése, a velük való vonulás – Őszi, téli tavaszi játékok (pl. kisfarsang, betlehemes bábtáncoltatás, farsangi alakoskodás, kiszézés) – Lány- és legénycsúfolók

Bábos játék (töre- – Egyszerű állatmesék kedve arra, hogy a – Tündérmesék epizódjai fontos dramaturgiai egységeket bábuval, bábjátékkal oldják meg)

A tanulók ismerjék – néphagyományunk egyes mágikus elemeit – a megismert rítusok, népszokások bábos elemeit – az ünnepteremtés folyamatát, eseményeit, eszközeit

A tanulók ismerjenek – legalább három bábos elemeket tartalmazó népszokást Legyenek képesek – egy szabadon választott népszokás csoportos megjelenítésére bábos elemekkel

Legyenek képesek – a tanári instrukciót követő munkavégzésre – egyszerű, botból kialakított bábuk mozgatására – tárgyakból egyszerű bábokat alkotni, ezekkel típusfigurák alapvonásait megjeleníteni – rövid jelenetekben tárgyak segítségével szerepet formálni

A tanulók ismerjenek – legalább öt magyar népmesét Legyenek képesek – rövid jelenetekben tárgyak segítségével szerepet formálni, önálló gondolataik, egyéniségük érvényesítésére

2. évfolyam Éves óraszám: 111 óra Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – az egyszerű zsinóros és pálcás marionett anatómiai részeit – a felülről és hátulról mozgatás módjait, technikáit – az ízesüléssel mozdítható és az átváltozó bábuk mozgatásának technikáit – a valóságos és a színpadi tér közti legfőbb különbségeket – egyszerű színpadi terek használatát – a bábu fölött vagy mögött való megszólalás sajátosságait Fejlessze a tanulók – finommotoros mozgását – figyelmét, koncentrációs készségét – képességét a mozgás– és tekintetirányok összehangolására – térérzékelő képességét, térhasználatát – játékiránynak megfelelő hangképzését – színpadi ritmusérzékét

42


Ösztönözze a tanulókat – saját ötleteik megvalósítására – csoportos alkotóforma gyakorlására – a beszéd és a mozgás harmóniájának, egyensúlyának kialakítására – koncentrált bábmozgatás begyakorlására – a felülről és a hátulról mozgatott bábokkal kapcsolatos ismereteik önálló bővítésére

Témakör

A továbbfejlesztés alapjai

Tartalom

Elvárható maximum

Játéktér kialakítá- – A játéktér kijelölése, részei, Legyenek képesek arányai sa asztalon – papírdobozból – Az asztalon kialakítható színpadi tér létrehokülönböző játékterek alkalma- zására és használatára zási lehetőségei

A tanulók ismerjék – az asztalon kialakítható színpadi tér lehetőségeit

A felülről mozga- – Tárgy bábuvá alakulásának tott egyszerű bábjátékos eszközei (pl. konplasztikus bábok centráció, tekintet, mozdulat) világa – A felülről való mozgatás technikai elvárásai (pl. a test, a törzs, a fej helyzete; a tömeg és a testsúly arányának elosztása; láb nélküli figurák használata)

A tanulók ismerjék – a bábszínpadon felülről és hátulról való játék lehetőségeit Legyenek képesek – egyszerű felülről és hátulról mozgatott plasztikus bábok mozgatására – papírdobozból színpadi tér létrehozására és használatára

Legyenek képesek – felülről mozgatott bábbal, a papírból létrehozott színpadi tér használatára, az általa használt báb színpadi tartalomnak megfelelő mozgatására

A tanulók ismerjék – a bábszínpadon felülről és hátulról való játék lehetőségeit Legyenek képesek – egyszerű felülről és hátulról mozgatott plasztikus bábok mozgatására

Legyenek képesek – hátulról nyitott színpadon, egyszerű hátulról mozgatott plasztikus bábokkal, mesék vagy legendák alakjainak megjelenítésére, lényegkiemelésre

– Játék a maguk által készített egyszerű, rögtönzött merevpálcás és zsinóros marionettekkel – A tér és a lehatárolás (doboz– színház) lehetőségeinek feltérképezése –

Asztalon papírdobozból bábszínház kialakítása oldaljárásokkal, kipróbálása az egyszerű marionett bábokkal.

A hátulról mozga- – A hátulról nyitott színpad tott egyszerű lehetőségei plasztikus bábok – Hátulról mozgatott, kismérevilága tű plasztikus bábok használata (a fejet pálcával, a végtagokat kézzel mozgatva) – A hátulról mozgatott bábu fejében elhelyezett mozgatóval (markolattal) való játék A fej–nyak–törzs és a kezek mozgatásának összehangolása – Bunraku típusú báb használata

43


Színpadi bábjáték –

Felülről vagy hátulról mozgatott, plasztikusan megformált bábokkal népmesékből vagy legendákból jelenetek létrehozása 2–3 fős csoportokban, tanári közreműködéssel

A tanulók ismerjék – a néma– és a hangokkal kísért játék különféle lehetőségeit – a beszéd, a hangsúlyok, a légzés módjait a bábu mozgatása közben Legyenek képesek – mesék és legendák alakjainak megjelenítésére, egyszerű felülről és hátulról mozgatott plasztikus bábokkal

Legyenek képesek – felülről vagy hátulról nyitott színpadon, felülről vagy hátulról mozgatott bábbal önálló jelenetjátékra, ismert népmesék vagy legendák alapján

3. évfolyam Éves óraszám: 111 óra Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a sík és a plasztikus felületek, formák közötti különbségeket, ezek hatását a színpadi játékban – a képmutogató játék műfaji sajátosságait – a síkbábok mozgatásának szabályait – árnyékok létrehozásának lehetőségeit – az árnyék és a fény színpadon betöltött szerepét – a mágikus eredetű árnyjátékot – a pontfénnyel létrehozott árnyjáték–technikát, és annak bábtörténeti vonatkozásait – az árnyfigurák különböző fajtáit – a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés), ezek összefüggéseit – a takarás mögötti megszólalás sajátosságait – a jelenetszerkesztés főbb szabályait Fejlessze a tanulók – síkbeli látásmódját – mozgásos karakteralkotó technikáját – beszéddel történő karakterábrázolását Ösztönözze a tanulókat – saját ötleteik megvalósítására – csoportos alkotóforma gyakorlására – koncentrált bábmozgatás begyakorlására – a síkbábokkal és az árnyjátékkal kapcsolatos ismereteik önálló bővítésére

44



Elvárható maximum

Síkbábok és síkfe- – A körülöttünk lévő térbeli világ síkba fordításának lehelületek világa tőségei – A doboz–színház síkbábjai alulról, felülről, hátulról mozgatva – Ember méretű síkbábok hátulról mozgatva (bábu játokban történő összeépítése, szétesése) – Felülről mozgatott síkbábok: kétoldalú (elől – hátul, jobb – baloldal), egyszerű ízekből összeállított, merevpálcás sík–marionettek – Alulról mozgatott síkbábok paravánhasználattal

A tanulók ismerjék – a síkbábok mozgatásának szabályait Legyenek képesek – doboz–színházban kisméretű bábokkal jelenetek előadására

Legyenek képesek – doboz–színházban kisméretű bábokkal jelenetek önálló kreatív előadására

Árnyak világa

– Fényforrások és vetítőfelületek az árnyjátékban – Árnyékok létrehozása fény elé tartott tárgyakkal, testekkel, síkká alakulásuk megfigyelése – Az árnyfigurák különböző fajtái (pl. telített, áttört felületű, áttört felületű színezett) – Játék alulról mozgatott árnyfigurákkal – Síkbábok és különböző drapériák, vetített felületek (pl. képzőművészeti alkotások, fotók) együttes alkalmazása

A tanulók ismerjék – a pontfénnyel létrehozott árnyjáték– technikát Legyenek képesek – a sík és plasztikus formák megkülönböztetésére

Legyenek képesek – síkbábok, vetített felületek együttes alkalmazásával, rövid jelenetek szerkesztésére, tudatos mozgás kialakítására

kezek- – A pontfényben alulról mozgatott (jávai, indiai, egyiptomi, török) technika – Kísérletek a fényforrás mozgatásával (fel, le, előre, hátra)

A tanulók ismerjék – az árnyfigurák különböző fajtáit Legyenek képesek – árnyképek létrehozására pontfény megvilágítással

Legyenek képesek – rövid etűdök önálló bemutatására, árnyképek alkalmazásával

– A képmutogató játék műfaji sajátosságai – Az árnyjáték mágikus eredete, megőrzött mágikus elemei – A tanult árnyjáték–technikák bábtörténeti vonatkozásai

Legyenek képesek – a megfelelő technikák kiválasztására a jelenetek készítése során

Legyenek képesek – a tanult árnyjátéktechnikák megnevezésére

Témakör

Árnyjáték kel

Bábtörténet

Tartalom

45


Színpadi bábjáték – Jelenetszerkesztés – Az ókori világok mítoszaiból és/vagy a keresztény kultúrkör legendáiból válogatva történetek feldolgozása a tanult technikákkal és műfajokban – Szabadon választott téma rövid etűdben való feldolgozása a tanult technikák keverésével, egyedi stílusban

Legyenek képesek a tanári instrukciót követő munkavégzésre – paravánon és árnyjátékban egyszerű síkbábok mozgatására – jelenetszerkesztésre – karakterek mozgásban, hangban történő megformálására

Legyenek képesek – szabadon választott téma feldolgozására a tanult technikák keverésével egyedi stílusban

4. évfolyam Éves óraszám: 111 óra Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a botbáb képi világának jellemzőit – a botos bábok fő szerkezeti és esztétikai elemeit – az egyszerű botbábokat és azok játéklehetőségeit – a titiri doboz–színház sajátosságait – a paraván mögül, felfelé irányuló megszólalás sajátosságait – a kellékhasználat alapvetéseit – a tánckoreográfia és a bábu mozdulatsorának összekapcsolását – a méretek fontosságát a bábok világában – a vajang történetiségét Fejlessze a tanulók – arányérzékét – együttműködési készségét – verbális kifejezőerejét – állóképességét – testtudatát – jeleneteken átívelő folyamatos jelenlétre való készségét – érzelmek, gondolatok gesztusokba való tömörítésének képességét – ritmusérzékét Ösztönözze a tanulókat – önálló gyakorlásra, egymás jelenetsorainak megtekintésére – minél több különböző karakter megformálására bábjátékában – tükör előtti mozgásgyakorlásra, a hibák javítására – állóképességét, testének karbantartását szolgáló gyakorlatok végzésére – bábelőadások megtekintésére, ezek elemzésére, a bábjátékos munkájának megfigyelésére

46



Elvárható maximum

Alulról mozgatha- – Bábtáncoltatás titiri doboz– tó egyszerű bot- színházban bábok – Ízesülésekkel (felkar, alkar) és kézhez rögzített mozgatópálcával ellátott bábu használata – Több segédpálca alkalmazása (lábak) – Óriásfigurák hosszú mozgatópálcákkal/rudakkal, két– három mozgató munkájának összehangolása – A kellékhasználat alapjai – Paraván és háttérelemek, díszletek használata – Díszletekkel térkialakítási gyakorlatok – Térhasználat a tanult technikákkal – Ritmus– és dinamikai gyakorlatok, egyszerűbb koreográfiák tanulása – A színpadi kommunikáció alapjai (játszó–játszó, játszó– néző)

A tanulók ismerjék – a botos bábok fő szerkezeti és esztétikai elemeit – az egyszerű botbábokat és azok játéklehetőségeit – kellék használatára Legyenek képesek – a pálcás mozgatás egyszerűbb módjaival jelenet bemutatására – lazító és koncentrációs gyakorlatok végzésére – szöveg nélküli és szöveges légző–, hang– és artikulációs gyakorlatokra

A tanulók ismerjenek – három bábjátékos elemeket tartalmazó népszokást Legyenek képesek – népszokásaink bábjátékos elemeinek önálló vizsgálatára, bábú és bábos kapcsolatának értelmezésére

Bábtörténet

A tanulók ismerjék – a botos bábok fő szerkezeti és esztétikai elemeit

Legyenek képesek – elemezni egy szabadon választott mitológiai történetet

A tanulók ismerjék – a titiri doboz– színház sajátosságait – a méretek fontosságát a bábok világában Legyenek képesek – a színpad, a paraván terében feladatok végrehajtására – a megismert bábtechnikák és mozgatási elvek tudatos alkalmazására

Legyenek képesek – a megismert bábtechnikák és mozgatási elvek tudatos alkalmazására, színpadi tartalomnak megfelelően

Témakör

Tartalom

– A mítikus bábjáték, a rítus helye és szerepe a bábszínházban – A vajang tradicionális megjelenési formája

Színpadi bábjáték – Láncmese feldolgozása titiri doboz–színházban – Etűd készítése szabadon választott témára, az eddigiekben tanult bábtechnikákkal – A méretek, arányok különbségeire épülő mitikus, csodás tartalmú játék létrehozása

47


5. évfolyam Éves óraszám: 111 óra Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a színpadi jelenlét, a szerepbelépés fogalmát – a bábjáték létrehozásának munkafázisait, azok egymásra épülését, kölcsönhatását – az idő múlásának különféle megjelenítései lehetőségeit – a tempó, a ritmus, mint a kifejezőeszközök lehetőségeit – a helyszínváltás lehetőségeit – a kéz bemelegítő gyakorlatait – a kézjáték, kézpantomim alapjait – a kesztyűs játék szabályait – a rögzített jellemek, szereptípusok fogalmát – a vásári bábjáték magyar hagyományait – a vásári bábjáték jeles magyarországi képviselőit Fejlessze a tanulók – karakteralkotó, jelentésteremtő nyelvi és beszédtechnikai eszköztárát – bábos improvizációs képességét – szöveg– és előadáselemzési képességét – koncentrációs készségét – önértékelését, önkritikáját – ritmusérzékét Ösztönözze a tanulókat – saját ötleteik megvalósítására – a társakkal való toleráns magatartásra – a bábszínpadi előadás különböző feladatainak ellátására – a kesztyűbábbal kapcsolatos ismereteik önálló bővítésére – az érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő bábjátékos területen való elmélyülésre

Témakör


Tartalom

A kesztyűbáb – Az emberi kéz, mint forma, mint bonyolult szerkezet, mint világa anatómiai egység – A kéz, mint a kommunikáció eszköze – A könyök–alkar–tenyér– kézfej kapcsolata – A kéz bemelegítő gyakorlatai – Kézjátékok: csupasz és felöltöztetett kéz – Mozdulatsorok gyakorlása kötetlen ritmusban és zenére – Ábrázolás a könyök–alkar–

48

A tanulók ismerjék – a bábjáték létrehozásának munkafázisait, azok egymásra épülését, kölcsönhatását – a kézjáték, kézpantomim alapjait – a kesztyűs játék szabályait Legyenek képesek – a kéz bemelegítő gyakorlatainak önál-

Elvárható maximum Legyenek képesek – Vitéz László történeteiből hiteles improvizációra


tenyér–kézfej formai lehetőségeivel (pl. fa, ház, erdő, kukac, lepke) – A kesztyűk tárháza, a különböző kesztyűk kínálta jelentésteremtési lehetőségek – A kézpantomim megjelenítő képessége, alkalmazási lehetőségei – A takarás, a paraván, a háttér– és díszletelemek használata – Paravános játék kesztyűbábbal (karakterábrázolás, ellentétes karakterek) – A bábjáték létrehozásának folyamata – A bábos és közönség kapcsolattartásának lehetősége (pl. köszönés, kitekintés, kikérdezés, kiszólás) – A játék akusztikus elemekkel (zenével, zajkeltő tárgyakkal, szöveggel) való kiegészítése – Ismerkedés a magyar vásári bábjáték hőseivel (Paprika Jancsi, Vitéz László) Bábtörténet

ló elvégzésére – a kesztyűbáb technikájának alkalmazására – kesztyűbábbal rövid jelenetek eljátszására

– A vásári bábjáték magyaror- A tanulók ismerjék szági tradícióit – a vásári bábjáték magyar hagyományait – a vásári bábjáték jeles magyarországi képviselőit – a bábjáték létrehozásának munkafázisait, azok egymásra épülését, kölcsönhatását

Színpadi bábjáték – Kézpantomimmel különböző tartalmak megjelenítése szólójátékban (kellékhasználattal) vagy csoportosan – Egyéni, majd páros jelenetekben ellentétes karakterek megformálása, szerepcsere, szerepátvétel – Vásári bábjáték–etűdök létrehozása – Etűd készítése szabadon választott témára, az eddigiek-

49

A tanulók ismerjék – az idő múlásának különféle megjelenítései lehetőségeit – a helyszínváltás lehetőségeit Legyenek képesek – együttműködésre a paraván mögötti térben – az eddig megismert

Legyenek képesek – önálló vásári jelenetek szerkesztésére, a szerepalkotásban önálló gondolataik, egyéniségük érvényesítésére

Legyenek képesek – etűd készítésére szabadon választott témára, kesztyűs bábtechnikával – emberi és technikai tényezők összehangolt alkalmazására


ben tanult bábtechnikákkal

bábtechnikák és mozgatási elvek alkalmazására

6. évfolyam Éves óraszám: 111 óra Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a maszk szerepét a természeti népek rítusaiban és magyar népszokásainkban – a maszk színháztörténeti vonatkozásait – a maszkok fajtáit, funkcióit – a maszkos játékot előkészítő bemelegítő, lazító és kondicionáló mozgásgyakorlatok – a maszkos játékot előkészítő bemelegítő és fejlesztő beszédgyakorlatok – a maszkkal történő játék szabályait – a maszkban való megszólalás sajátosságait – a jelentős méretkülönbségű figurák megszólaltatásának lehetőségeit – a főbb bábszínpad–típusokat – a színpadtechnika egyszerűbb elemeit – a zene, zaj, zörej funkcióit az előadásban – a bábos nyílt színi játékához kötődő elvárásokat – a pantomimtechnikában használt alapfogalmakat – a pantomimes test–technikát segítő gyakorlatokat Fejlessze a tanulók – arányérzékét – mozgásos és gesztusnyelvi kifejezőkészségét – lényegkiemelő képességét – karakterábrázoló képességét – színpadi jelenlétét – játékintenzitását – társművészetekhez tartozó (elsősorban zenei, táncos) kifejezőeszközeit Ösztönözze a tanulókat – tanári irányítás nélküli feladatmegoldásra – az elvégzett feladatok elemző értékelésére, önértékelésre – társaik ötletének elfogadására – arányos feladatmegosztására – bábszínpadi előadások megtekintésére elemzésére, értékelésére – bábszínpadi előadásban való részvételre

50


Témakör

Tartalom


Elvárható maximum

Maszkok világa

– A maszkos játékot előkészítő bemelegítő, lazító és kondicionáló mozgásgyakorlatok – A maszkos játékot előkészítő bemelegítő és fejlesztő beszédgyakorlatok – A maszk a természeti népek rítusaiban és magyar népszokásainkban – A maszk mögé bújás különféle jelentései – Félmaszk, teljes maszk, elől– hátul maszk – A maszkos játékok jellegzetességei – A tekintet és a fej iránya maszkos játékban – Maszkos szerep megformálása – A test kommunikációs eszközei maszkos játékban – A pantomim a maszkos játékban – Tánc a maszkos játékban – Kísérletezés a hangok torzításával – Élőszereplő, óriásbáb, maszkos figura, és kisméretű báb együtt a színpadon

A tanulók ismerjék – a maszkok fajtáit, funkcióit – a maszkos játékot előkészítő bemelegítő, lazító és kondicionáló mozgásgyakorlatokat – a maszkos játékot előkészítő bemelegítő és fejlesztő beszédgyakorlatokat – a maszkkal történő játék szabályait – a maszkban való megszólalás sajátosságait – a jelentős méretkülönbségű figurák megszólaltatásának lehetőségeit A tanulók ismerjék Legyenek képesek – a maszkos játékot előkészítő gyakorlatok önálló elvégzésére Legyenek képesek – testtudatos szerepformálásra – pantomimes alapismeretek alkalmazására

A tanulók ismerjék – a magyar népszokások farsangi alakoskodó maszkjait – a maszk, mint jel jelentését a magyar népszokásokban Legyenek képesek – a magyar népszokások maszkos játékaiból önálló vagy csoportos improvizációra

Színpadtechnika

– A főbb bábszínpad–típusok (pl. fekete– és kulisszaszínház, marionett–, forgószínpad) – A színpadtechnika egyszerűbb elemei – Kísérletezés különböző technikai eszközökkel színpadi effektek létrehozására (pl. diavetítő, írásvetítő, számítógép)

A tanulók ismerjék – a főbb bábszínpad–típusokat Legyenek képesek – egyszerű ritmuskíséret rögtönzésre – rövid zenei részletre mozgás rögtönzésére – a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására – helyes színpadi beszédre maszkos színpadi munkájában egyaránt

Legyenek képesek – a maszkos játék színpadi jellegzetességeinek bemutatására

51


Bábtörténet Színpadtechnika

– A maszk színháztörténeti A tanulók ismerjék A tanulók ismerjék vonatkozásai – a színpadtechnika – a maszkok, álarcok egyszerűbb elemeit használatának, egyes kultúrtörténeteinek példáit – a maszk mögé bújás jelentésváltozásait

Színpadi bábjáték – Csoportos előadás létrehozása az eddigiekben tanult b á b t e c h n i k á k kevert alkalmazásával – Etűd készítése szabadon választott témára, az eddigiekben tanult bábtechnikákkal

A tanulók ismerjék – a bábos nyílt színi játékához kötődő elvárásokat Legyenek képesek – az eddigiekben megismert bábtechnikák és mozgatási elvek alkalmazására

Legyenek képesek – adottságainak és képességeinek megfelelően komplex játék formájában etűd készítése szabadon választott témára, az eddigiekben tanult bábtechnikák alkalmazására

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a bábjáték meghatározó tradícióit – az alapvető bábtípusokat és bábtechnikákat – a főbb bábszínpad–típusokat – az általuk használt bábu felépítését, főbb alkotórészeinek elnevezését – a bemelegítő, kondicionáló, fejlesztő beszéd – és mozgásgyakorlatokat – az alapvető improvizációs technikákat – az alapvető szakkifejezéseket (pl. paraván, mozgatókereszt, gapit) Legyenek képesek – a tanári instrukciók mentén végzett munkára – a bemelegítő, kondicionáló, fejlesztő beszéd– és mozgásgyakorlatok önálló elvégzésére – testtudatos mozgásra – a bábu általi kapcsolatteremtésre, illetve érzelmi, gondolati tartalmak kifejezésére – a megfigyelt és/vagy önállóan megtervezett mozdulatsor elvégzésére, megismétlésére – egyszerű bábmozgatási technikák színpadi tartalomnak megfelelő alkalmazására – az anyag életre keltéséhez szükséges egyszerű átalakító vagy tárgyalkotó tevékenységre, eszközhasználatra – a lényegkiemelésre – improvizációra – verbális produkcióban a szöveg kifejező megszólaltatására – a partnerekkel alkotó együttműködésre – bekapcsolódni az adott bábjátékhoz szükséges, egyszerűen kivitelezhető látványelemek (bábu, díszlet, kellék) csoportos megtervezésébe és kivitelezésébe – adottságaiknak és képességeinek megfelelően az adott tartalmak kifejtésére komplex játék (jelenet vagy jelenetsor, vagy előadás) formájában A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.

52


A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Bábjáték 2–3 perc A vizsga tartalma A tanuló egy vagy több szabadon választott tárgy animálásával improvizáción alapuló egyéni vagy páros jelenetet készít és mutat be. A vizsga helyszínén biztosítani kell a tanulók létszámának megfelelő, de legalább tizenöt darab környezetükben található használati tárgyat (pl. cipők, üvegpalackok, konyhai eszközök). A jelenetnek reprezentálnia kell az eddig tanultak egységben való kezelését, alkotó módon való felhasználását (pl. a bábjátéki elemek hatásmechanizmusa, a jelenetszerkesztés). A jelenethez kapcsolódhat szöveg, zene, hanghatás, tánc is. Szükség szerint igénybe vehet segítőt (pl. kellékhasználatához, zenei, illetve hangtechnikai eszközök, hangeffektusok alkalmazásához). A vizsga értékelésének szempontjai Jeles: A tanuló legyen képes: - önálló, kreatív alkotó munkára, színpadi szituációnak megfelelő improvizációra, önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és technikai megoldás melletti döntését a megvalósításig végigvezetni - a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerésére és alkalmazására - partnerekkel való alkotó együttműködésre - egyszerű bábmozgatási technikák színpadi tartalomnak megfelelő alkalmazására - az anyag életre keltéséhez szükséges egyszerű átalakító vagy tárgyalkotó tevékenységre, eszközhasználatra, kellékhasználatra, díszlethasználatra - a bábu általi kapcsolatteremtésre, testtudatos mozgásra A tanuló ismerje: - a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását - alapvető bábszínpadi konvenciókat - alapvető szakkifejezéseket - a főbb báb- és színpadtechnikákat - bábtípusokat - a bábu felépítését Jó: A tanuló legyen képes: - önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és technikai megoldás melletti döntését tanári segítséggel a megvalósításig végigvezetni - jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására - adottságainak és képességeinek megfelelően az adott tartalmak kifejtésére komplex játék formájában - páros vagy csoportos produkció esetén együttműködésre - egyszerű bábmozgatási technikák alkalmazására - az anyag életre keltéséhez szükséges egyszerű átalakító vagy tárgyalkotó tevékenységre, eszközhasználatra - a bábu általi kapcsolatteremtésre A tanuló ismerje: - a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését - alapvető bábszínpadi konvenciókat - alapvető szakkifejezéseket - a főbb báb- és színpadtechnikákat - bábtípusokat

53


Közepes: A tanuló legyen képes: - önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és technikai megoldás melletti döntését - jelenet gyakorlás útján történő eljátszására - adottságainak és képességeinek megfelelően az adott tartalmak kifejtésére jelenetsor formájában - egyszerű bábmozgatási technikák alkalmazására tanári segítséggel - az anyag életre keltéséhez szükséges egyszerű átalakító vagy tárgyalkotó tevékenységre A tanuló ismerje: - a bábjátékos tevékenység összetevőit - alapvető szakkifejezéseket - a főbb báb- és színpadtechnikákat - bábtípusokat Elégséges A tanuló legyen képes: - tanári instrukciók mentén végzett munkára - adottságainak és képességeinek megfelelően az adott tartalmak kifejtésére jelenet formájában - egyszerű bábmozgatási technikák felismerésére - az anyag életre keltéséhez szükséges tárgyalkotó tevékenységre, eszközhasználatra A tanuló ismerje: - alapvető szakkifejezéseket - bábtípusokat

– – – – – – – – – –

A bábuval történő kifejezés ereje, hitelessége A mozdulatok, mozgássorok kivitelezésének pontossága, folyamatossága Verbális produkció esetén a nyelvi kifejezőeszközök használata A tekintet tudatos irányítása A bábos és bábuja, valamint a bábok közötti kontaktus elevensége, összehangoltsága A zene és hanghatások figyelembevétele A díszletek, kellékek használata Páros vagy csoportos produkció esetén a koncentráció, az együttműködés Eredetiség, kreatív megoldások A jelenet kifejezőeszközeinek összhatása

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Paraván (állítható magasságú) Dobogók Árnyvászon Nagyméretű tükör Függönyök, takarások Díszlettartó állványok Bábtípusonként a szerkezetet mutató próbabábu Bábkészlet bábtípusonként, tanulói használatra Alapvető fénytechnika (reflektorok, állványok, fényszabályozó egység, árnylámpák, spotlámpák, mobil fényforrások) Tévé, videó– vagy DVD–lejátszó Videokamera Ritmushangszer–készlet, hang–, zörej–, és zajkeltő eszközök

54


Ajánlott irodalom Feldolgozásra ajánlott művek Cinp-cini muzsika (Óvodások verseskönyve) 7. kiadás. Válogatta és szerkesztette: T. Aszódi Éva. Budapest, Móra, 1985. Csukás István: Ágacska (három színdarab), Móra, Budapest, 1987. Nilhelm Hauff: Hauff legszebb meséi, Móra, Budapest 1959 Hogyan győzte le a jaguár a teknőst? (válogatta és fordította Jékely Endre), Móra, Budapest, 1980. Charles és Mary Lamb: Shakespeare-mesék Michael Ende: A varázslóiskola, Európa, Budapest, 1997 Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve, Móra, Budapest, 1978. Szunyog Szabolcs: Boszorkányszombat, Móra, Budapest, 1988. P.L. Travers: A csodálatos Mary, Móra, Budapest, 1971. (továbbá ld. az előző pontokban felsorolt műveket) Szakirodalmi ajánlás A.K. Dzsivelegov: A commedia dell’arte. (Gondolat, Budapest, 1962.) Ami a szívedet nyomja (Mai svéd gyermekversek), Móra Kiadó, 1995 Baktay Tiborné-Bagi Rózsa: Az óvodai bábjáték. Budapest, Tankönyvkiadó, 1976. Balogh Beatrix: Marionett mindenkinek (Bábjátékos Oktatás sorozat), Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982. Balogh Beatrix: Röpülj madárka, Budapest, 1976. Népművelési Intézet Berhidai Magdolna-Fényi Tibor-Kiss Anna: Máktündérek, csutkanépek, Budapest, Móra, 1984. Berze Nagy János: Az égig érő fa Bős Attila: Bábjáték és zene, Budapest, 1969. Csodakút (szerk.: Pap –Gábor), Pontifex Kiadó, 1994. Debreczeni Tibor: Szín-kör-játék. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. Diószegi Vilmos: Az ősi magyar hitvilág. Gondolat, 1978. Duró-Nánay: Dramaturgiai olvasókönyv. Színházi füzetek I., Budapest, 1993. – Marczibányi Téri Művelődési Központ Ember és báb. Bábszínházak, műhelyek, kísérletek. Vál. Szerk.: Tömöry Márta. Múzsák, 1990. (Bábjátékos oktatás) Granasztói Szilvia: Menjünk mi is Betlehembe. Budapest, 1990. Háttér Lap- és Könyvkiadó Híves László: A bábjáték I-II. Budapest, 1990. Népművelési Intézet Hoppál Mihály: Sámánok (Helikon, Budapest, 1991.) Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár Horváthné Kiszeli Terézia: Bábozás (Útmutató pedagógusoknak, Tárogató Kiadó) Kós Lajos: Kéz és mozgás (Bábjátékos oktatás) Lakatos Lilla: Rongybaba. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985. Lengyák István: Papírállatok 3. osztályosok részére Lenkefi Konrád: Bábkészítés. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1983. Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok, Tankönyvkiadó Budapest, 1992. Nagy Katalin: Házi bábszínház. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1988. Nagy Olga: A táltos törvénye Óhidi Lehel: A bábmozgatás iskolája I-II. (Bábjátékos Kiskönyvtár, 1987. Néprajzi tanulmányok) Papírállatok. Szombathely. Mörk Kiadó

55


Polcz Alaine: Bábjáték és pszichológia. Budapest, 1977. Népművelési Intézet Szabó Zsuzsa: Te is bábozz velünk! Ferling-Press Kiadó, Pécs, 1992. Szacsavay Éva: Bábtáncoltató betlehemezés Magyarországon és Közép Kelet-Európában. Budapest, Akadémia Kiadó Szergej Obrazcov: Az emlékezet lépcsőfokain (Gondolat, Budapest, 1992.) Szilágyi Dezső: A mai magyar bábszínház, Budapest, 1978. Corvina Tarbay Ede: Bábtörténeti kalandozások (Bábjátékos oktatás) Tarbay Ede: Gondolat, kép, játék (Bábjátékos oktatás) Termésbábok mindenkinek – Lakatos Lilla figuráiból Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. Tömöry Márta: Itt a bábszínház, Móra, Budapest, 1985. Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Tankönyvkiadó, 1990.

56

BÁBJÁTÉK TANSZAK Bábjáték

Recommend Documents