Tamási Város Komplex esélyegyenlőségi programja 2011
Tinta Tanácsadó Kft. iroda: 1011 Budapest, Fő u. 37/b. 5. em. postafiók: 1255 Budapest, Pf. 195. tel/fax: +36 1-201-4890 http://www.tintatanacsado.hu
Készítette: Billus Daniela Hardy László Nyíri András
Tartalom
I. Bevezetés
3
Miért van szükség esélyegyenlőségi vizsgálatra
3
Miről szól a vizsgálat?
4
Rendeleti előírások
5
Jogszabályi háttér
6
Vizsgálati tapasztalatok, észrevételek
8
Fogalomértelmezés
9
II. Helyzetelemzés
10
Kistérségi nagyító
10
Települési és kistérségi mutatók
12
Települési dilemmák, válaszok
14
Elemzési táblázat
16
III. Intézkedési terv
24
Intézkedési terv (akcióterv)
24
Konzultáció, belső monitoring, nyilvánosság
29
Kötelezettségvállalás, érvényesülés, módosítás
30
Legitimációs záradék (TKT Tanács döntésétől függően) IV. Melléklet Újabb térségi statisztikai összefüggések (I-V. számozott oldal)
2
I.
Bevezetés
Miért van szükség esélyegyenlőségi vizsgálatra? Köztudott, a közelmúlt társadalmi átalakulásai következtében az egyenlőtlenségek minden józan mértéket felülmúlóan fölerősödtek. Egyes területeken az olló szétnyílása további komor összefüggésekre is rávilágít. Egyebek közt arra, hogy az adott életszférák az esélyegyelőség (equity) területén is komoly gondokkal küzdenek. Figyelmeztető például az a közoktatást érintő végkövetkeztetés, hogy nálunk a családi miliő nagyobb mértékben befolyásolja a tanulói teljesítményeket, mint maga az iskolai közeg. A tanulók pályafutásában meghatározóbb az otthonról „hozott érték”, mint a pedagógiai „hozzáadott érték”. Összességében az iskola nálunk nem mérsékli, hanem fölerősíti a diákok közötti társadalmi különbségeket1. Európai összehasonlításban jelenleg a legkevésbé biztosít egyenlő esélyeket a kedvezőtlen helyzetű családok gyerekeinek. Jelenleg a lakosság 17%-a él a szegénységi küszöb alatt, ezen belül a gyerekeknek kb. a 30%-a (Tárki, 2007). Tetézik a nehézségeket a települési egyenlőtlenségek, s az elszegényedés, mely Magyarországon rendkívüli mértékben a kistelepülésekre szorult. A gyerekszegénységi ráta a falvakban 25%2. Mindannyian új tudásra tettünk szert az e téren szerzett tapasztalatokkal. Nehéz nem találkozni a mélynyomornak nevezhető létmód hétköznapi megnyilvánulásaival. Ráadásul nemcsak nagy számú társadalmi csoportok, hanem maguk a szociális vívmányok is veszélyeztetetté váltak. A társadalmi kihívások kezelése, ezen belül a szociális védelem súlyos nehézségekkel néz szembe. A területfejlesztési státuszát tekintve „stagnáló” Tamási-Simontornyai Kistérségnek erős érdeke fűződik az esélyteremtéshez. Eddigi kezdeményezéseik továbbviteléhez, újak befogadásához, melyek a szociális ellátások területi kiegyenlítését éppúgy megcélozzák, mint a munkapiaci reintegrációt vagy az itt élők jobb életkilátásait. Ezek között olyan tervek megvalósítása jelenthet még nagyobb lendítő erőt, melyek a foglakoztatás, iskolázottság és az életkörülmények javításában - végső soron a kiugró egyenlőtlenségek mérséklésében egyfajta komplex stratégia alapján jelölnek ki kiindulópontokat3. A gazdaságilag „törékeny és fejletlen” kistérségek reménytelen helyzetén aligha segít hosszabb távon, ha kénytelenek lesznek lemondani erről a megközelítésmódról a tervezésben és a megvalósításban. A komplex esélyvizsgálati felmérés a társadalmi polarizálódás és elszegényedés jelenlegi kiélezett viszonyai között hasznos szerepet tölthet be. Mindenekelőtt a rendszeres (kétévenkénti) adatfelvétellel, s az arra épülő helyzetelemzés ill. akcióterv megalkotásával. Mód nyílik arra, hogy nyomon követhető legyen a szegénységi és egyéb kockázatoknak kitett lakosságcsoportok helyzetének alakulása. Megállapítható, a kialakult helyzetben a szokásos, nem komplex beavatkozások elégtelenek, így költséghatékonyságuk is kérdéses. 1
A tanulói teljesítmények szempontjából az iskolarendszer szelektivitása azt jelenti, hogy a teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolákon belül. Míg az OECD-országokban a tanulók olvasási, szövegértési teljesítménykülönbségét 36 százalékban magyarázzák az iskolák közötti különbségek, addig a magyar tanulók esetében ez az arány 71 százalék. Ld. még Kertesi-Kézdi (2010): The roma/non-roma test score gap in Hungary, BWP 2010/10, MTA-KKI/Corvinus 2 Ferge Zs. - Darvas Á. szerk. (2010): Gyerekesélyek Magyarországon. (A „Legyen jobb a gyerekeknek!” nemzeti stratégia évértékelő bizottságának 2009. évi jelentése) 3 Vö. „LHH kistérségek projektjei” (TÁMOP 5.1.1-11/1/A ill. /B) előkészítés alatti pályázatok (www.nfu.hu/forum_pate21)
3
Miről szól a vizsgálat? A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, ezek elosztása mindenütt kiemelt jelentőségű társadalmi és politikai kérdés. Az esélyegyelőség szempontrendszere a fejlett országokban nemcsak alapelveket jelent, hanem a gyakorlati tervezés, a forráselosztás, a végrehajtás során is iránymutatóul szolgál. Ide kapcsolódnak, s összehasonlítási alapot képeznek az ún. esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika eddigi magyarországi tapasztalatai4. A szóban forgó alapelvek az egyének közti különbségeket természetesnek veszik. Normálisnak tartják a képességeken, az egyéb személyiségjegyeken alapuló individuális egyenlőtlenségeket. Ezzel szemben az egyes társadalmi csoportokat érintő közszolgáltatási egyenlőtlenségek jó okkal kifogásolhatók, ha ezek a hátrányos megkülönböztetés megnyilvánulási formáinak minősülnek. Elfogadott kiindulópont, hogy bizonyos erőforrásokat egyenlően kell biztosítani (alapfeladatok finanszírozása, szakemberek alkalmazási feltételei, infrastrukturális ellátottság stb.). A valós megoszlás azonban - területi, hatalmi, jövedelmi előnyöktől függően - rendszerint igen nagy eltéréseket mutat. A tapasztalat az, hogy a következmények többnyire egyoldalúan és méltánytalan módon a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági környezetben élőket, vagy az egyes etnikai csoportok tagjait sújtják. Hátrányt okozni nemcsak úgy lehet, hogy valamit nem megfelelően biztosítanak, hanem úgy is, ha a relatíve jobb helyzetben lévőket fejlesztik, vagy az erőforrásokat az esélyegyenlőségre nem érzékeny szempontok alapján osztják el. Belátható, hogy minden fejlesztés, amelyből az alacsony státuszú vagy más védett társadalmi csoportok kimaradnak, mélyíti az egyenlőtlenségeket. Az alábbiakban szükségesnek tartjuk röviden összefoglalni, mire szolgál az esélyegyenlőségi vizsgálat, mi az, amit számon lehet kérni rajta. E tevékenység célja: - támogatni a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését, adott esetben törvénybe ütköző helyzetek kiküszöbölését; - hozzájárulni méltányos policy eljárások megtervezéséhez, megvalósításához, döntések megalapozásához.
-
Feladata: az Ebktv.5 alapján információkat gyűjteni a védett célcsoportok helyzetéről, a vizsgálati területek sajátosságairól; megállapítani a rendelkezésre álló adatok vagy saját tapasztalat alapján kritikus helyzetek létrejöttét; javaslatot tenni ezek feloldása érdekében intézkedések megtételére; támpontokat adni a fejlesztési források esélyegyenlőség elvű felhasználásához.
Az esélyegyenlőségi vizsgálat tehát arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet - főként a közszolgáltatások terén - a társadalmi együttélés szempontjából megengedhetetlen különbségekre. Felmutassa, hogy egyes alapvető dolgokban azonos életesélyek illetnek meg mindenkit.
4 5
Diszkrimináció az oktatásban (2008), UNESCO nemzeti jelentés Magyarország, OFI Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 63/A. §
4
-
Nem feladata: felmérni, módszeresen figyelemmel kísérni egyének, lakosságcsoportok helyzetét, speciális szükségleteit, ill. átvilágítani intézmények rendeltetésszerű működését, feltárni sajátos problémáikat; vizsgálni e helyzetek és problémák kialakulásának okait; javaslatot tenni szakterületi fejlesztési irányok kijelölésére.
Az esélyegyenlőségi elemzés tehát nem arra szolgál, hogy hatósági szempontból vizsgálja az adott viszonylatok szereplőit és működési mechanizmusukat az erre szolgáló eszközökkel. Továbbá nem vállalkozik arra, hogy közvetlenül segítse a szakmai feladatok eredményes ellátását ennek módszertani hátterével.
Rendeleti előírások Az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény (Ebktv.) értelmében 2010. május 1től minden helyi önkormányzatnak, valamint többcélú kistérségi társulásnak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. Az esélyegyenlőségi program elkészítése előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen/társulásban feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program elkészítéséről szóló rendelet az esélyvizsgálati helyzetelemzés és akcióterv elsődleges védett csoportjának a nőket, romákat és a fogyatékossággal élő személyeket tekinti. Az esélyegyenlőség érvényesülésének kritikus kérdései azonban a településeken további, eltérő élethelyzetben lévő csoportok esetében is felvetődhetnek. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott csoportok köre bővíthető a helyi sajátosságokra és az Ebktv. szempontjaira figyelemmel (pl. szegénységi küszöb alatt élők). A Tamási kistérségnek a védett társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről kell beavatkozásokat terveznie a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében. Az esélyegyenlőségi vizsgálatnak az adott település területén a hátrányokkal élő csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad, hacsak nem lépnek életbe a hátrányaikat legkülönbözőbb módon kompenzáló esélynövelő intézkedések.6 Az esélyegyenlőségi program alapját képező, általános és célcsoportokra vonatkozó adatvizsgálatot követően elkészített helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen/társulásban élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyítva milyen foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, egészségügyi sajátosságokkal rendelkezik, s ezek alapján az adott település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd.
6
Bár az egyenlő bánásmód megsértése más védett csoportok esetében is megfigyelhető, a három csoport esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó.
5
A helyi esélyegyenlőségi program (akcióterv) kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű, védett csoportok körében a következő területekre: - az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére, az ehelyütt megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; - a lakóhelyi szegregáció felszámolására; - a közszolgáltatásokhoz, ezen belül az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; - a foglalkoztatási szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci nehézségeinek csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; - a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában.
Jogszabályi háttér Uniós szabályozás
Európai Unio Alapjogi Chartája (Nizza, 2001, Lisszaboni Szerződés, 2007), kül. III. fej. /Egyenlőség/ 21-26. cikkek Az Európai Parlament és a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. júl. 11.) a Férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáról és a megkülönböztetés tilalmáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, a Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról.7 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. júl. 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. máj. 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában
Hazai törvényi szabályozás
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §) (1) bekezdése kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül”. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/A. § (3) bekezdése egy további állami kötelezettségvállalást tartalmaz, mely kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez azonban nagyobb érdek fűződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. 7
Ennek 16. cikke: „A tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során. A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alapok különböző végrehajtási szakaszai során, különös tekintettel az alapokhoz való hozzáférésre. Különösen, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése az egyik olyan kritérium, amelynek az alapokból társfinanszírozott műveletek meghatározásakor meg kell felelni, és amelyet a megvalósítás különböző fázisaiban figyelembe kell venni.”
6
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 75-85-ig terjedő szakaszai a személyiségi jogokat védelmező passzusokról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi közoktatásról szóló LXXIX. törvény 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről
Rendeletek
240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az Országos Fogyatékosügyi Programról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 321/2009. (XII.29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 120/2010. (IV.16.) Korm.rend. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet a Kt. végrehajtásáról szabályozza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos jegyzői teendőket 27/2011. (IX. 14.) KIM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatásáról 7
Vizsgálati tapasztalatok, észrevételek
A vizsgálati adattáblák információinak feldolgozása során szem előtt tartottuk (amire fentebb külön kitértünk), hogy a dolog jellegéből adódóan nem tekintettük feladatunknak a hatósági ellenőrzések ill. a szakmai hatékonyságvizsgálatok módszertanát követni. Megjegyzendő, a foglalkoztatás ügy nem maradt ki a vizsgálódásból. Jóllehet a helyi/térségi adatok, összefüggések feltérképezését adattábla nem támogatta, jelen anyag nem közvetlenül ennek az elemzői háttérnek a segítségével ragadja meg a kérdéskört. A KSH, NFSZ ill. a munkaügyi központok adatnyilvántartásai segítségül szolgáltak, de e téren az érdemi mozzanatok mindenekelőtt elvi mérlegelés tárgyát képezik. A közoktatásügyben is elmaradtak a külön elemzések - eltérő okokból. Itt az elmúlt évek során a pedagógusok pionírmunkát végeztek. A szakterület viszonyait - igen behatóan elemzési anyagok sora tárta fel. Javasoljuk, e téren Szabó-Bakosné Rosta Margit és Zsombok Lajos magas színvonalú szakmai anyagait tekintsék irányadónak. A szóban forgó komplex esélyegyenlőségi vizsgálat azt a sokfelől hangoztatott igényt szólaltatja meg, amely az ágazatok közötti együttműködést szorgalmazza. E mögött sok esetben az egymást gyengítő értelmezések és eljárások tapasztalata áll (pl. a rászorultság értelmezése, a szolgáltatások szervezésének indokolatlan eltérései, az ellátások kontrolljának gyengesége stb.). Jelen vizsgálat tapasztalatai azt húzzák alá, hogy egy esélyegyenlőségre fókuszáló rendszeres adatnyilvántartás előmozdítója lehet a szakmaközi kooperációknak, hiányzó szakmai platformok létrejöttének. Munkánk során nem volt módunk építeni arra, hogy az egyes településekkel közvetlenül felvegyük a kapcsolatot, ennélfogva nem tettünk szert tereptapasztalatokra. Mint ismeretes, nincsenek adatok a fogyatékkal élőkről az önkormányzatoknál, mivel a célcsoportot támogató szociális intézmények jellemzően (ez idáig) megyei – vagy egyéb – fenntartásban vannak (voltak), és a financiális támogatásokat sem a település folyósítja. Problémát jelent a szegregátumok feltérképezése a településen. Az adattáblában a szegregátumra vonatkozó kérdések azt feltételezik, hogy azok beazonosítása már helyzetük felmérése előtt megtörtént, jóllehet ezen előfeltétel maradéktalan teljesüléséről nincsenek újabb információink. Alapos részelemzésekkel szolgál ez ügyben a hivatkozott Setét-Csizmazia szakmai anyag. Munkánkat nagyban segítette az a körülmény, hogy a szóban forgó települések vezetőit előzetesen tájékoztatták (ld. még kérdőíves felmérés), s úgy tűnik, sikerült érdekeltté tenni őket az együttműködésben. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos felméréseket segíthetné egy áttekintés, mely alkalmas lenne a korábban megkezdett fejlesztési projektek elindulásáról, megvalósulásáról, netán eredményességéről információkkal szolgálni (különösen az LHH projektek esetében). Az államigazgatásban, ezen belül az egyes ágazatok területén, egy nehezen követhető, nem átlátható tartalmi és strukturális átalakulásnak vagyunk a szemtanúi. Ennek jegyében érzékelhető – az elköteleződés hangoztatása mellett – az esélyegyenlőségi tematikával kapcsolatos országos policy bizonytalansága, ellentmondásossága. Munkánk során az érvényben lévő törvényi szabályozás előírásaihoz tartottuk magunkat. A vizsgált problémákhoz képest a várható törvényi változások ugyancsak kihívást jelenthetnek.
8
Fogalomértelmezés Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Az Ebktv. (Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV/2003. törvény) közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más – egyéb tekintetben hasonló helyzetű – személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy beazonosítható csoporthoz tartozó személyek, bár semlegesnek mutatkoznak, jól láthatóan többségben vannak azok közt, akiknek az intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender – az ember neme. A gender azonban nem biológiai természetű tulajdonság, mint a vércsoport vagy a hajszín, de nem is afféle változó nézet, amiről néhány meggyőző érvvel le lehet valakit beszélni. A gender társadalmi sajátosságok összessége. Lényegi eleme a személyiségünknek, olyan viszonyokat foglal magában, amelyet a társadalomtól (elsősorban közvetlen környezetünktől) kapunk s építünk be személyiségünkbe. A gender többszörösen összetett dolog. Több, mint társadalmilag meghatározott és körülírt nemi hovatartozásunk. Tartalmazza női vagy férfi mivoltunkhoz kötődő szerepeinket, attitűdjeinket is, valamint a hozzánk fűződő társadalmi elvárásokat s az ezekhez való sajátos viszonyunkat. Előnyben részesítés Az előnyben részesítés ún. puha eszköz. Mindaddig, amíg az adott döntési szinten – vagy szakterületen – dolgozók között bármelyik nem aránya nem éri el legalább a 40%-ot, az azonos erényekkel rendelkező jelöltek közül a gyengébben reprezentált nemhez tartozót kell fölvenni, illetve kinevezni. Fogyatékos személy, aki érzékszervi, (látás, hallás), mozgásszervi, továbbá értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, ill. a kommunikációjában számottevően korlátozott, s ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: „Fot.”) differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Az akadálymentesség az épített környezeti feltételekre (is) vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Éptv.) 2. §-ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát a Fot. a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja: „Egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.”
9
II. H e l y z e t e l e m z é s Kistérségi nagyító A Tolna megyei Tamási kistérség területe 1.028 km2, mely 32 települést foglal magába. Ezek 60%-ában az ott élők lélekszáma nem haladja meg az 1000 főt. A lakónépesség száma 39.427 fő, mely a megye lakosainak 16,9 %-át teszi ki (2010). A népsűrűség 38 fő/km2, ami az aprófalvas településszerkezet miatt ebben a kistérségben a legritkább, jóval alatta marad a megyei (63 fő/km2) illetve a régió (67 fő/km2) átlagának. A központ Tamási mellett még két városi rangú település, Simontornya és Gyönk található. Főbb sajátosságok, statisztikai mutatók Munkanélküliségi ráta %
Foglalkoztatási ráta %
Aktivitási ráta %
Tamási kistérség
14,61
43,7
51,2
Tolna megye
10,42
46,7
52,1
DD Régió
12,10
47,0
51,8
Országos
11,20
49,2
55,4
Forrás: NFSZ Nyilvántartás/Statisztika/2010-es országos/régiós ill. 2011-es megyei/kistérségi adatsorok
Legfrissebb adatok szerint megyei összehasonlításban a munkanélküliségi ráta továbbra is a legmagasabb. Szakemberek azonban a fő problémát nem a magas munkanélküliségben, hanem a rendkívül nagyarányú inaktivitásban látják. A munkaerőpiactól való tömeges távolmaradás miatt láthatóan rendkívül alacsony a foglalkoztatás aránya. A fentiekből következően a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 48,8%, ami azt jelenti, a háztartások közel fele nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Relatív mutató
Arányszám
Relatív mutató
Arányszám
Belecska
0,71
0,09
Nagykónyi
17,43
2,20
Diósberény
9,87
1,24
Nagyszékely
12,32
1,55
Dúzs
13,90
1,75
Nagyszokoly
12,95
1,63
Értény
30,53
3,85
Ozora
12,21
1,54
Felsőnyék
9,85
1,24
Pári
17,01
2,15
Fürged
26,88
3,39
Pincehely
10,18
1,28
Gyönk
15,45
1,95
Regöly
7,61
0,96
Hőgyész
10,44
1,32
Simontornya
11,90
1,50
Iregszemcse
9,27
1,17
Szakadát
4,83
0,61
Kalaznó
12,73
1,61
Szakály
7,35
0,93
Keszőhidegkút
10,20
1,29
Szárazd
10,20
1,29
Kisszékely
8,82
1,11
Tamási
6,85
0,86
Koppányszántó
16,51
2,08
Tolnanémedi
12,47
1,57
Magyarkeszi
17,42
2,20
Udvari
9,66
1,22
Miszla
13,54
1,71
Újireg
10,71
1,35
Mucsi
16,72
2,11
Varsád
11,41
1,44
Forrás: NFSZ/Nyilvántartott álláskeresők aránya állandó lakhely szerint (2011.10.20.)
10
A kistérséget alkotó 32 településből 22 társadalmilag-gazdaságilag elmaradottnak számít8. Ezen belül 7 település a magas munkanélküliség miatt sorolható a leszakadók közé. E tekintetben a fenti táblázat két fontos viszonylatot domborít ki ill. hasonlít össze: a) Relatív mutató: a nyilvántartott álláskeresők a helyi munkavállaló korú népesség %-ában b) Arányszám: a relatív mutatónak az országoshoz viszonyított aránya A településeken élők korösszetétele igen vegyes képet mutat. Miközben a leginkább elöregedő településeken (pl. Kisszékely, Szakadát) az idősebb népesség száma négyötszörösen meghaladja a 14 év alattiak számát, addig több településen (pl. Dúzs, Értény, Fürged, Mucsi), bár szerényebb mértékben, de a gyermekkorúak vannak túlsúlyban a 60 év felettiekhez képest. Egyebekben a természetes fogyás kb. kétszerese a megyei mutatónak. A roma lakosság aránya a kistérségen belül nem kellően alátámasztott, 10% alatti. Egyes településeken az ott élő roma népesség területi koncentrációja növeli a lakóhelyi kirekesztődés (Értény, Iregszemcse, Koppányszántó, Ozora) kockázatát9. Kedvezőtlen a kommunális ellátottság, a lakások komfortfokozata rosszabb a megyei és régiós átlagnál. Az iskolázottsági mutatók elmaradnak a megyei átlagtól. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a kistérség-központ Tamásiban alakul a legkedvezőbben (29,5%), a legrosszabb a helyzet Mucsiban (68,4%), s 7 további település jelez 60% feletti arányt. A 18 évesnél idősebb korosztályban az érettségivel rendelkezők aránya mindössze 22%, ami a régió hasonló helyzetű kistérségeinek átlagával egyezik meg, ám jelentősen elmarad az országos értékektől. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya (51,7%) 5,9%-ponttal magasabb a Tolna megyei átlagnál. A településszerkezet és a közlekedési nehézségek kommunikációs, elérhetőségi és fenntarthatósági problémákat okoznak. A térséget elkerülik a fő közlekedési vonalak. A vasúti közlekedés kevés települést érint. A települések kb. egyharmada nem rendelkezik közvetlen járattal a kistérség központjába. A kistérség lakosai közül hozzávetőlegesen 1000-2000 fő ingázik a kistérségen kívülre ill. a kistelepülésen foglalkoztatottak közel fele ingázik (2008). Elérhető fekvőbeteg ellátás Pincehelyen, illetve a kistérségen kívül Dombóvárott van. A lakosság érintettsége számottevő a pszichiátriai és szenvedélybetegségek vonatkozásában, ellátottságuk nem megfelelő. Az itt kiragadott sajátosságok némiképp egyoldalú csoportosításban vázolják a hátterét annak, amire települési bontásban, a feladat jellegének megfelelően a későbbiekben kitérünk. Az esélyegyenlőségi fókuszok megállapításához nem nélkülözhető a kutatói bázisra építő elemzői tevékenység figyelembe vétele. Példának okáért az ún. „közösségi szükségletek felmérése” megközelítésmód ill. módszertan10 tanulságaira nagy mértékben támaszkodtunk. Úgy tűnik, a kistérségi horizont a térségi folyamatok átfogóbb megfogalmazására éppúgy, mint az esélyszempontok megragadására alkalmasabb. Amennyiben a települések cselekvési terveik megalapozásához messzemenően felhasználják a magasabb szinten aggregált adatokat, az elemzői megállapításokat, akkor saját esélytervük érvényesítése során sem mondhatnak le ezek határozott figyelembe vételéről. Magunk is ezt tettük. 2008-as LHH felmérés mutatói alapján Setét-Csizmazia: Tamási kistérségi esélyegyenlőségi program, 2008 (Több ponton kiemelkedő jelentőségű részelemzésekkel) 10 Ld. „Együttműködő települések–Fejlődő falvak–Fejlődő kistérség” c. Tamási kistérségi szolgáltatástervezési koncepció, Helyzetfelmérő tanulmány, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Tervezői Munkacsoportja, Pécs, 2008 8 9
11
Aktív korúak ellátására jogosultak aránya
368
- 427
57,3
52,6
37,6
44,8
2
1,36
4,6
Diósberény
398
- 346
49,3
57,2
34,9
48
33
1,9
19,1
Dúzs
297
- 263
53,4
59,2
36,8
40,5
10
0,84
11,9
Értény
810
- 748
64,1
59,3
43,4
90,4
80
0,6
25,2
Felsőnyék
1115 - 1025
44,8
48,8
28,1
-
-
-
-
Fürged
693
- 712
60,0
62,3
44,8
83,8
75
0,61
26,2
Gyönk
2240 - 2009
36,2
49,8
25,9
40,6
85
2,24
4,3
Hőgyész
3054 - 2953
32,6
46,5
21,2
51
13
1,5
6,8
Iregszemcse
2905 - 2755
39,0
45,5
25,6
-
15,8
-
-
Kalaznó
209
- 160
60,0
59,2
40,0
63,8
52
1,6
37,1
Keszőhidegkút
261
- 229
53,9
54,5
32,5
55
55
1,1
16,2
Kisszékely
429
- 307
43,2
58,9
31,1
-
10
3,75
11,6
Koppányszántó 427
- 367
46,1
61,6
34,2
87,7
40
1,3
12,5
Magyarkeszi
1441 - 1229
49,4
52,8
33,7
80
11,1
0,74
11,1
Miszla
347
- 321
64,4
68,3
49,4
100
-
2,9
1,6
Mucsi
543
- 490
68,4
64,1
46,3
18,1
60
0,6
38,1
Nagykónyi
1275 - 1111
48,6
53,5
31,7
70,5
70
1,24
5,0
Nagyszékely
467
- 448
63,2
63,6
47,1
68
60
1,1
14,1
Nagyszokoly
994
- 875
48,6
59,0
35,3
85
-
1,1
22,1
Ozora
1826 - 1752
49,3
55,1
33,1
77,3
30
0,84
13,5
Pári
694
- 665
44,2
55,1
31,9
60,9
46
0,9
13,7
Pincehely
2557 - 2280
37,0
47,6
25,0
66
20,4
2,1
3,4
Regöly
1357 - 1127
43,6
41,6
21,2
48
20
2
10,3
Simontornya
4576 - 4042
35,1
46,0
22,5
52
9,6
1,8
9,6
Szakadát
334
- 266
44,2
59,3
30,2
51
35
2,96
4,6
Szakály
1686 - 1505
38,5
49,9
26,0
49,5
30
0,98
10,4
Szárazd
266
- 250
46,6
56,2
34,2
78
-
1,1
7,1
Tamási
9081 - 8606
29,5
40,8
17,8
33
-
0,9
2,6
Tolnanémedi
1232 - 1079
49,7
55,6
32,7
59
6,7
2,2
8,6
Udvari
533
- 404
65,9
63,5
50,2
72
-
1,9
13,2
Újireg
340
- 286
51,2
53,6
37,8
36
20
1,4
8,3
0,9
13,9
2008 - 2011
aránya
Belecska
Település
Lakónépesség száma
részesülők aránya
Öregedési index
Alacsony komfortú lakások
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
Alacsony státuszú lakosok
(legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül)
aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők
Települési és kistérségi mutatók
Varsád 433 - 390 42,4 58,9 31,4 51 Forrás: 2008 LHH felmérés 2-5. oszlop; jelen vizsgálati adatközlés 2., 6-9. oszlop
12
Éves kistérség szintű adatok - Tamási 2010 15 - 74 korosztály Munkanélküliségi ráta
s
Munkanélküliek
s
Foglalkoztatottak
s
Inaktívak
Foglalkoztatási ráta
Aktivitási ráta
2003
9.72 %
0.614
1598
79
14843
735
16563
45%
49.8%
2004
10.04 %
0.26
1705
40
15273
255
15298
47.3%
52.6%
2005
11.48 %
0.278
1879
40
14492
248
15716
45.2%
51%
2006
12.2 %
0.273
2013
38
14486
249
14907
46.1%
52.5%
2007
12.78 %
0.317
2039
44
13920
258
15117
44.8%
51.4%
2008
12.28 %
0.323
1935
46
13825
252
15184
44.7%
50.9%
2009
13.85 %
0.331
2175
42
13529
270
14362
45%
52.2%
2010
14.61 %
0.356
2237
47
13072
253
14604
43.7%
51.2%
Éves adatok - Tolna megye 2010 15 - 74 korosztály Munkanélküliségi ráta
s
Munkanélküliek
s
Foglalkoztatottak
s
Inaktívak
Foglalkoztatási ráta
Aktivitási ráta
9.35 %
0.242
1052
22
10198
198
10695
46.5%
51.3%
12.63 %
0.312
1653
34
11437
222
12445
44.8%
51.3%
8.1 %
0.212
1538
32
17456
338
17602
47.7%
51.9%
9.36 %
0.242
3256
68
31528
611
30473
48.3%
53.3%
Tamási
14.61 %
0.356
2237
47
13072
253
14604
43.7%
51.2%
Összesen
10.42 %
85819
46.7%
52.1%
Kistérség
Bonyhádi
Dombóvári
Paksi
Szekszárdi
9736
83691
Forrás: NFSZ/KSH Településsoros adatok, 2011
13
Települési dilemmák, válaszok Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése minden fejlett társadalmi berendezkedés velejárója. Meglehet, a 2011 utáni, lényegi változásokat kilátásba helyező törvényi szabályozók újszerű megközelítések végiggondolását és alkalmazását várják el. Meglehet, ezzel párhuzamosan az államigazgatási környezetben is radikális átszervezések mennek végbe. Ahogy azonban a drámai élethelyzeteket előidéző okok nem szűnnek meg, az esélyteremtéssel kapcsolatos dilemmák sem tűnnek el. Sokkal inkább minden felelős döntéshozót továbbgondolásra késztetnek. A 120/2010. (IV.16.) Korm. rend. azt az előírást tartalmazza, hogy az érintett települések (ill. társulások) az Elemzési táblázatban összevont kérdésekre, problémafelvetésekre reflektáljanak11. Megjegyzendő, ezek változó mértékben vonatkoznak rájuk, ugyanakkor érintik azt a dilemmát is, hogy az adott településnek van-e egyáltalán illetékessége vagy rendelkezési lehetősége a szóban forgó kérdésben. Az alább felsorakoztatott megállapítások a megküldött adattáblák információs bázisán és a fentiekben hivatkozott néhány kulcsfontosságú szakanyag elemzései nyomán fogalmazódtak meg. Az esélyegyenlőségi fókuszpontok keresése azonban javarészt ez utóbbi forráscsoport következtetéseire épít. Nem mellőznénk azonban ehelyütt az adattáblák által kínált terjedelemben és mélységben a helyi viszonylatok főbb jellemzőinek összegzését.
Tamási Néhány települési jellemző Demográfia A korábbi (2001) népszámlálás adataihoz képest a város kb. 5%-os népesség fogyatkozást mutat. Az öregedési index 0,9. (Ennek a mutatónak a belső összetevőit nincs mód taglalni). A munkavállalói korú népesség száma 5925 fő, akiknek 6,85%-a, azaz 406 fő (relatív mutató) alkotja a regisztrált álláskeresők alcsoportját. Az adat az országos középarányoshoz viszonyítva kedvező pozícióba sorolja a várost (0,86). Roma lakosságcsoport Részarányuk 14%. A korcsoporti bontásban nem találtunk adatot a 0-18 éves korosztályokra nézve. Így a viszonylag könnyen megállapítható, egyszerűbb népmozgalmi tendenciákról sem tudunk számot adni. Figyelmet érdemel azonban, s vizsgálható, hogy a roma csoporton belül a legalacsonyabb végzettségűek (max. 8 osztály) 7%-kal, a szakképzettséggel bírók 85%-kal, az érettségi/diplomás hátterűek pedig 8%-kal képviseltetik magukat.
11
A települési visszajelzés határideje a TKT képviselőjével egyeztetve, külön munkalapon: 2011. dec. 7.
14
Iskolázottság Korábbi közlés alapján (2008), ami új információval nem szolgál, a város kistérségi viszonylatban a legkedvezőbb mutatóval rendelkezik e tekintetben. Az összlakosságon belül 29,5% a max. 8 évfolyamos végzettséget szerzettek aránya, szemben a kistérségi hányaddal (48,7%). Szociális terület / Foglalkozatás Az alacsony státuszúak 17,8%-a úgyszintén egyértelműen pozitív eltolódás a kistérségi adathoz képest (33,5%), az aktív korúak ellátására jogosultak szűkössége azonban már felhívja magára a figyelmet. Ez 2,6-3,4% közötti értéket tesz ki. Ennyiben első látásra a szociális nehézségektől való mentességet fejezi ki, ami bizonyára elhamarkodott és téves megállapítás. Ugyanakkor nem teszünk kísérletet ennek egyoldalú értelmezésére. RSZSben 22, RÁT-BPJ-ban 129 fő részesül, ezidőszerint közfoglalkoztatásban pedig nincsenek jelen érintettek. R.gy.k.-t 480 érintett kap, ami 22,3% hányadot jelent a gyerekpopulációban. Lakhatás Nincs kezelhető információ. A szegregátum adattábla egyértelművé teszi, hogy elhibázott az adatközlés. Közoktatás A tamási székhelyű társult Aranyerdő Óvoda 10 csoportot foglal magába, s két évvel ezelőtti adat szerint ezen belül 11,9% HHH gyereket lát el. (IPR-ben a pári tagóvoda vesz részt.) A Tamási és szűkebb környéke TONI 725 fős gyereklétszámot foglal magába. Ebből az aggregált adatból nem lehet kivetíteni és láttatni az 5 különböző telephely metszetét. Ilyenformán az információ nem alkalmas a városi belső viszonyok elemzésére. Pl. a fent jelzett 22,3% r.gy.k. lokális adat kb. felét jelenti a TONI-ba járó 42,9%-nyi HH gyereknek, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a környékbeli településekről bejárók „hozzák be” és nagyítják kvázi a duplájára ezt a szociális hátteret. A Szabadság utcai tagintézmény vesz részt az IPR-ben. Közlekedés Az információk nem elégségesek és nem elég differenciáltak érdemi megállapítások megtételéhez.
15
Elemzési táblázat 120/2010. (IV.16.) Korm. rend. 2. fej. 7. § (1-4) alapján
NŐK Vizsgálati szempont, problématerület
Vizsgálati megállapítások
N1
Van-e nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az alábbi szakterületeken? - Foglalkoztatás - Közoktatás - Szakképzés - Szociális ellátás - Egészségügyi ellátás - Bűnmegelőzés, áldozatvédelem - Településfejlesztés
Fellelhetők nemek szerinti bontásban gyűjtött adatok egyes szakterületeken, ezeket azonban még célirányosan nem elemzik, ill. nem értékelik.
N2
Van-e megfelelően felkészült, Nincs. gender-szakértelemmel* is rendelkező kompetencia, kapacitás?
Javasolt lépések, beavatkozások Az adatszolgáltatási kötelezettségek áttekintése után az adatgyűjtési és elemzés megkezdése. Problémák feltérképezése, vizsgálati szempontok megállapítása, bázisadatok összegyűjtése az egyes szakterületeken. A szempontrendszer legfontosabb elemeinek átemelése az ÖMIP-be. Konzultáció felkészítésben jártas szakemberek bevonásával. Referens kijelölése, feladatkörének bővítése, képzésre küldése. Esélyegyenlőségi képzés az önkormányzat dolgozói részére.
*Lásd „Általános fogalomértelmezés” fentebb
I. Nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága - ami egyszerre oka és következménye a munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségnek N3
Melyek a nők foglalkoztatását gátló főbb akadályok? Például: - A nők anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt.
A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), célirányos adatösszesítés elvégzése, lehetséges beavatkozások megállapítása.
N4
- A gyermeküket egyedül nevelő nők kiszolgáltatottak a gyermekintézmények nehéz elérhetősége és/vagy rugalmatlan nyitvatartása okán, ami akadályozza munkavállalásukat.
Az adott viszonylatokban Meglévő adatok nem áll rendelkezésre az rendszerezése, fókuszálása. állítást alátámasztó adat, de közvetve valószínűsíthető az állítás.
16
II. Nőket érő erőszak - e téren akkor is meg kell tenni a megelőző és védő intézkedéseket, ha a jelenség nem látszik elterjedtnek -
Van-e a településen célzottan a nők Létezik elleni erőszak áldozataival foglalkozó áldozatvédelemmel ellátás? foglalkozó munkacsoport a Tamási Rendőrkapit.-on (tagjai: civil szervezetek, pedagógusok, eü., gyermekjóléti, gyámügyi szakemberek; célja: a nők elleni, a családon belüli stb. erőszak felismerése, intézkedés kezdeményezése. Az önkéntesekből álló m.csop. nem elég hatékony. N6 Kapcsolati erőszak problémája: Az adatok érzékenyek és A nők elleni kapcsolati erőszak zárt körben kezeltek. elkövetője általában férfi, akitől az áldozat többé vagy kevésbé függ, vagy függött, vagy akivel szemben az áldozat épp függetlenségét igyekezett megvédeni. N7 Az adatok érzékenyek és Szexuális erőszak problémája: idegenektől, közterületeken, zárt körben kezeltek. szolgáltató- és munkahelyen elszenvedett zaklatás és erőszak N8 Kell-e külön erőfeszítéseket tenni a fiatalkorú lányok védelme érdekében a szexuális erőszakkal szemben? Amennyiben Nincs adat. - magas a fiatalkorú prostitúció veszélyeztetettjeinek a száma/aránya Nincs adat. - magas (növekszik) a fiatal lányok ellen elkövetett szexuális erőszak-esetek száma N5
A lehetséges családok átmeneti otthona (CSÁO) ellátás megszervezése.
Az áldozat és adatainak fokozott védelme. Az eljáró személyek, testületek, hatóságok érzékenyítése.
Szakmák közötti tematikus esetmegbeszélések tartása e témában helyi szakemberek bevonásával. A témát a létrehozandó Esélyegyenlőségi Kerekasztal napirendjére vetetni.
III. Nők szegénységgel összefüggő reprodukciós jogainak sérülése N9
Van-e megfelelő tájékoztatás és Van, mindenekelőtt hatékony segítség a településen a védőnői hálózat révén. fogamzásszabályozás, anyaés gyermekgondozás területén? Pl.: az újszülöttek állapota, korai terhességek gyakorisága, koraszülés, kis súlyú, éretlen, sérült újszülöttek előfordulásának vizsgálata.
a A védőnői hálózaton kívül megfelelő tájékoztatás és hatékony segítség nyújtása a településen.
17
IV. Nők aránytalan részvétele N10
Milyen arányú a nők részvétele a A helyi adatok Az alacsony arányok közéletben és a vezető pozíciókban? megfelelnek az országos lehetséges okainak trendnek. A nők aránya feltárása, előtérbe állítása rendkívül alacsony a döntéshozásban.
N11
Van-e rejtett diszkrimináció, Adatszerűn nem, más Vizsgálati korlátozott hozzáférés? vizsgálati eszközökkel megválasztása. azonban kimutatható.
eszközök
ROMÁK Vizsgálati szempont, problématerület
Vizsgálati megállapítások
Javasolt lépések, beavatkozások
V. Romák - Foglalkoztatás, szociális ügyek R1
Milyen közmunka* programokban vesznek részt roma munkanélküliek? - Milyen közmunka programokban vesznek részt a nem roma munkanélküliek?
*2011 évtől programok
közfoglalkoztatási
Az elmúlt 2 évben vala-mennyi meghirdetett orszá-gos közmunka programban részt vettek az önkorm.-ok, 5-10-50 fővel. Ezen belül mind magasabb arányúak az aluliskolázott roma munka-nélküliek, akik számára ez az egyetlen munkalehető-ség. Cél: folyamatossá tenni a foglalkoztatásukat bővített létszámban (ld. Parlagfű, START stb. programok). START-program keretében foglalkoztatnak romákat közintézményekben is. Ennek pontos megítélése nehéz a statisztika becslésen alapuló adatai miatt.
Elősegíteni a hiányzó helyi szolgáltatásokhoz szüksé-ges humán erőforrások megteremtését a diszkriminációmentesség biztosítá-sával. Figyelembe veendők a Nemzeti Roma Stratégia* irányelvei ill. az Ebktv. (CXXV./2003) rendelke-zései.
*Előkészítés alatt Az önkormányzat és intézményei célirányos adatgyűj-tése, elemzése. Megállapo-dás kötése a helyi ckö-vel a készülő Nemzeti Roma Stratégia és az „EU-s” irányel-vek figyelembe vételével. R3 Az önkormányzatnak milyen A jelenlegi és várható köz- Egyes pályázatoknál hatáeszközei vannak a helyi romák foglalkoztatási programok. rozottan élni az előnyben foglalkoztatásának növelésére? részesítéssel, pl. a térségi arányoknak megfelelően. R2
Milyen arányban alkalmaznak romákat az önkormányzatnál és intézményeiben, illetve a társulásnál és a társulás által fenntartott intézményekben?
18
R4
Született-e romákkal, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel szembeni diszkrimináció miatt jogerős elmarasztaló bírósági ítélet, vagy hatósági határozat az önkormányzat, vagy valamely intézménye ellen?
TKT által végzett felmérés Figyelemmel kísérés. (2010) alapján egyetlen tele-pülésen sem volt, és nincs folyamatban.
R5
Az önkormányzat rendszeresen gyűjt-e és értékel-e adatokat a közszolgáltatásokhoz (oktatás, szociális ellátás, egészségügy, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés stb.) való hozzáférést illetően a településen élő hátrányos helyzetű romák szempontjából?
Komoly akadályt jelent, hogy pillanatnyilag nem biztosítottak az etnikai adatgyűjtés törvényi feltételei.
R6
Tervezett-e a település saját szociális szolgáltatástervezési koncepciójában a romák esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedéseket? Ezek meny- nyire hatékonyak ill. eredményesek? Van-e a társulásnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs?
Válaszok a társulási doku- A települési szempontok mentumokban lelhetők fel, érvényesítése a térségi de ezzel a csoporttal külön dokumentumokban. nem foglalkoznak.
Nincs.
Döntés mérlegelése, előkészítése.
R8
A településen jellemző probléma-e a gyermekek ideiglenes, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vétele? (országos átlag: 0,88%)
Az adatok sok esetben szélsőséges eltéréseket mutatnak az országos átlaghoz képest.
R9
Az önkormányzat/társulás által fenntartott, illetve támogatott közművelődési intézmények és kulturális programok kínálatában megjelennek-e a kultúrák közötti párbeszédet ill. a roma kisebbségi kultúrát, mint értéket bemutató elemek?
Alkalmanként. A tamási Könnyű László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény által szervezett irodalmi és képzőművészeti programokon. Őket a mozgókönyvtári feladatokra átadott normatívával támogatja a TKT.
Amennyiben a gyermekek családjukból történő kieme-lése kétszeresen meghaladja az országos átlagot, az önkormányzatnak fel kell tárnia a magas nevelésbe vételi arány okait. A közművelődési intézmények programkínálatának kialakításakor, s a helyi kulturális események támogatásáról szóló döntések előkészítésekor horizontális szempontként érvényesíteni.
R7
Beemelni a megújítandó szolgáltatástervezési koncepcióba a célcsoportokat érintő hozzáférési esélyszempontokat.
19
Az önkormányzat kommunikációjá-ban tudatosan fellép-e a helyi társa-dalom esetleges előítéletességével, cigányellenességével szemben? A közpolitika helyi képviselői elősegítik-e a kisebbségeket védő alkotmányos értékek, a társadalmi szolidaritás érvényesülését, ösztönzik-e a többség és a romák közötti hatékony együttműködést? R11 A helyi sajtóban, médiumokban megjelentek-e, megjelennek-e olyan közlések, amelyek a romákkal szembeni előítéletességet növelhetik? R10
A kérdés jelen A Nemzeti Roma Stratégia dokumentum keretében irányelvei figyelembe csak korlátozott mértékben vételével vizsgálandó. vizsgálható.
Több településen van helyi Figyelemmel kísérés. újság. Egyikre sem jellemző, hogy diszkrimiminatív módon írnának a romákról. Fellépnek az előítéletek ellen. Diszkrimináció a helyi kábel TV szolgáltatóknál sem jelenik meg. R12 Az önkormányzat működtet-e Nincs információ. Figyelemmel kísérés az olyan panaszkezelési eljárásokat Ebktv. ill. a Nemzeti (és ha igen, milyen Roma Stratégia előírásai hatékonysággal), amelyek a alapján. településen a romák elleni diszkrimináció eseteinek feltárását és a jogsértések elszenvedői számára jóvátételt biztosítanak? R13 Biztosított-e roma személyek A CKÖ elnökein ill. önkor- Szerepük megerősítése a részvétele az önkormányzati mányzati képviselőkön Nemzeti Roma Stratégia döntéshozatalban képviselőik keresztül. Több településen előírásai alapján. útján? is van roma származású önkormányzati képviselő, így közvetlen szerepük van a döntéshozatalban: közfoglalkoztatási programoknál a személyek kiválasztásában, pályázatoknál a célcsoport kiválasztásában (pl. TÁMOP 5.1.3.) meghatározó szerepük van. R14 Részesednek-e roma fiatalok ill., A Munkaügyi Közp. Munkaügyi központoktól felnőttek képzési programokban, Tamási Kirendeltsége, a ill. pályázati jelentésekből ami segíti munkaerőpiaci KIÚT Nkft. (Tamási), ill. a információk gyűjtése. beilleszkedésüket. Vályi P. Szk. szervez felnőttképzést roma felnőttek részére is. A KIÚT Nkft. egyes pályázati programjaiban a romák szakképesítéshez juttatása, munkaerőpiaci reintegrációja a cél. Folytatása szükséges.
20
VI. Romák - Egészségügy a
település A települések nem, de a Ennek TKT elkészítette (2008) a szükséges. kistérségi egészségtervet.
aktualizálása
R15
Rendelkezik-e egészségtervvel?
R16
Van-e betöltetlen körzeti orvosi praxis, vagy védőnői státusz romák által sűrűn lakott, szegregált településrész közelében?
A betöltetlen háziorvosi ill. Újabb statisztikai adatok, védőnői állások és a szegre- felmérések figyelemmel gált településrészek között kísérése. nincs szoros összefüggés. Csak néhány településen van szegregált településrész (utca, telep), a háziorvosi körzetek pedig egy helyen koncentráltan (és nem szórtan) helyezkednek el a településeken.
R17
Milyen arányban érik el a helyi romákat a szervezett központi szűrővizsgálatok? Milyen arányban vesznek részt a rendszeres szűrővizsgálatokon?
A szűrővizsgálatok elvileg További célvizsgálatok mindenki számára előkészítése az elérés elérhetők. Nőgyógyászati és adataira vonatkozóan. mammo-gráfiás vizsgálatokra adott életkor felett minden lakos kap értesítést. A részvételi arányra (ezen belül romákra) nincs adat. Cél: a szűrővizs-gálatok népszerűsítése min-den célcsoportban.
R18
Érzékelhető probléma-e az Az alultápláltság és a roma alultápláltság a 0-18 éves roma csoportok között ugyan korosztály körében? nincs egyenes összefüggés, de mégis nagyobb arányt képviselhetnek a romák. A kezelés módja a nevelésioktatási intézményekben már törvényileg szabályozott (vö. ingyen étkezés, nyári élelmiszercsomagok, „Mindenki lakjon jól!” program).
Prioritást kell adni az önkormányzat segélyezési gyakorlatában az alultáplált gyerekek, s családjaik támogatásának. Kiemelten fontos a rászoruló óvodásés iskoláskorú gyerekek esetében az ingyenesség további biztosítása.
R19
Van e szemétlerakó, illegális Nem jellemző. szemétlerakó, dögkút a romák által sűrűn lakott szegregált településrész közelében (500 m-en belül?)
Figyelemmel kísérés, adott esetben azonnali beavatkozás szükséges.
21
VII. Romák - Lakhatási integráció R20
Milyen mértékben érintett a Nincs teljes település a területi szegregáció információ. problémájában? (pl. több jelentős méretű telep is található; csak veszélyeztetett terület található; nincs ilyen mértékben leromlott terület.)
R21
Mobilizációs programok esetén Milyen eszközök léteznek az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentésére? Van-e a lakosság lakhatási integrációjának megvalósulását segítő támogató szolgáltatás?
-
R22
körű Lásd Antiszegregációs terv (LHH) ill. Setét-Csizmazia -féle kistérségi vizsgálat.
Nincsenek információk arról, hogy volt-e bekapcsolódás ilyen típusú programba.
Egyes települési fejlesztéseknek Nincs információ. van-e szegregációt erősítő hatása?
A szegregációt erősítő hatás folyamatos ellenőrzése, távoltartása a döntés-előkészítési folyamatokban.
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK Vizsgálati szempont, problématerület
Vizsgálati megállapítások
Javasolt lépések, beavatkozások
VIII. Fogyatékossággal élők - Foglalkoztatás F1
Arányuknak megfelelő mértékben dolgoznak-e fogyatékos munkavállalók a közszférában és a versenyszférában?
Regölyben és Tamásiban Figyelemmel kísérés. van megváltozott munkaképességűek számára létesített munkahely. Még több munkahelyre lenne szük-ség más településeken is. F2 Teljesítik-e a munkaadók a Nincs adat. Információ szükséges. közszférában a kötelező foglalkoztatási kvótát? F3
Tartalmaznak-e a települési/társulási Nem tartalmaznak. dokumentumok a fogyatékossággal élők foglalkoztatását előirányzó terveket?
Mérlegelés, döntés előkészítése szükséges.
22
IX. Fogyatékossággal élők - Egészségügy F4
Elérhetők-e az egészségügyi Teljes körű információval Vizsgálat szükséges. ellátások a fogyatékos emberek rendelkeznek. Az eü. inszámára? tézmények többsége teljes körűen akadálymentesített. Többszintes épületeknél ezt Tamási, Iregszemcse uniós forrásból oldotta meg. A szolgáltatás mindenki számára elérhető.
X. Fogyatékossággal élők - Szociális biztonság F5
A szociális alapellátás szolgáltatásai Igen, valamennyi igénylő Információ szükséges. hozzáférhetőek és elérhetőek-e a számára, akik a szolgálfogyatékos emberek számára? tatáshoz való hozzáférést igénylik.
F6
A szociális szakellátás szolgáltatásai Nincs teljes segítik-e érdemben a fogyatékos információ. emberek rehabilitációját?
körű Információ szükséges.
XI. Fogyatékossággal élők - Oktatás F7
A közoktatási intézmények Az intézményi szintű Folyamatos hozzáférhetőek-e az SNI tanulók hab./rehab. foglalkozások kísérés. számára? teljes körűen biztosítottak, a szakértői felülvizsgálat rendszeres és folyamatos.
Akadálymentesek-e a közoktatási Részben igen. Pályázati intézmények? forrásokat keresnek az aka-dálymentesítés megvalósí-tásához Iregszemcsén, Gyönkön és Hőgyészen. (Utóbbi két település pályázata folyamatban.) F9 Van-e kötelező felvételt biztosító Van. (kijelölt) oktatási intézmény az integráltan oktatható fogyatékos gyermekek részére? F10 Csak a közösségben nem oktatható Elsősorban az eü. problétanulók vannak-e magántanulói mával küzdők vannak státuszban? magántanulói státuszban. F8
figyelemmel
Felülvizsgálandó a vonatkozó kritériumok alapján.
Folyamatos kísérés.
figyelemmel
A nyilvántartás teljes körű ugyan, de folyamatos figyelemmel kísérést igényel.
23
Sorszám
III. Intézkedési terv (akcióterv) a komplex esélyegyenlőségi program kidolgozására
1
2
12
A helyzetelemzésben foglaltakra (az ebben vizsgált esélyegyenlőségi problémára) hivatkozás Nem állnak rendelkezésre az esélyegyenlőség problémaköre komplex kezeléséhez szükséges rendszerezett adatok
Intézkedés leírása
Releváns adatok köre meghatározása. Adatgyűjtés eljárási rendjének kidolgozása. Adatszolgáltatás biztosítása, kül. tekintettel a roma lakosság lélekszámára. Esélyegyenlőség Lakossági előmozdításában tett tájékoztatók, ill. teendő helyi konzultációk kezdeményezések nem szervezése eddigi és ismertek a helyben jövőbeli élők körében partnerségekről, pályázatokról
Intézk. felelőse
Intézk. megval. határidő
TKT munkaszerv. vezető
2012. 12.31.
Társul. Tanács elnöke
2012. 12.31.
Kiinduló érték (kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézk. irányul) jelenlegi, meglévő, felhasznált adatok
Intézk. eredményességi indikátora rövid távon (1 év) új adatállomány rendelkezésre áll
jelenlegi állapot elvégzett feladatok, szervezések száma
Tamási-Simontornya TKT
Intézk. eredményességi indikátora közép távon (3 év) adatállomány rendelkezésre áll, frissített népszáml. adatokkal
Intézk. eredményességi indikátora hosszú távon (5 év) rendszerezett adatok folyamatosan biztosítottak
mérhetően nagyobb tájékozottság ez ügyben
döntések és ezek előkészítése a helyi nyilvánosság kontrolljával történik
Intézk. megval. szükséges erőforrás
Intézk. státusza12
rendelke1. zésre álló, saját humán erőforrás
rendelke1. zésre álló, saját humán erőforrás
Kódok használata javasolt:
1. 2.
előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve (vagy amennyiben pályázati forrás függvénye : a támogatói döntés megszületett, támogatási szerződés megköttetett) 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve
24
Sorszám 3
4
5
A helyzetelemzésben foglaltakra (az ebben vizsgált esélyegyenlőségi problémára) hivatkozás Komplex esélyegyenlőségi problémakör megismertetése, elfogadtatása a döntéshozók, önkormányzati alkalmazottak körében nem rendszeres Védett célcsoportok foglakoztatási helyzetének javítása érdekében nem priorizáltak a kapcsolatok a helyi munkáltatókkal Közfoglalkoztatási programokban diszkriminációmentesség biztosítása* * Csak a településeket érinti (a TKT ebben nem illetékes)
Intézkedés leírása
Intézk. felelőse
Intézk. megval. határidő
- Beavató (érzékenyítő) felkészítés szervezése döntéshozók, ill. érintett önkorm. dolgozók részére; - A témakör napirenden tartása a helyi médiában
Társul. Tanács elnöke, TKT munkaszerv. vezető, CKÖ elnök
2012. 12.31.
Konzultáció munkáltatókkal a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséről, kül. tekintettel a védett célcsoportokra * Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése foglalkoztatási paktumokban, munkafeladatok koordinációja és végrehajtása terén
Társul. Tanács elnöke
2012. 12.31.
folyamatos
ill. folyamatos * ld. ott
-
Kiinduló érték Intézk. (kiinduló állaeredmépotot jellemző nyességi adat, aminek indikátora javítására az rövid távon intézk. irányul) (1 év) aktuális szervezett tájékozottság események száma, képzett személyek száma
aktuális foglalkoztatási mutatók, közszférában kötelező kvóták
célcsoport érintettek száma rögzíthető
Intézk. eredményességi indikátora közép távon (3 év) az esélyegyenlőség komplex szempontrendszere és az általa elérhető eredmények ismertté válnak célcsoport érintettek száma növekszik
-
-
-
Intézk. Intézk. eredmémegval. nyességi szükséges indikátora erőforrás hosszú távon (5 év) az esélysaját egyenlőség források komplex szempont rendszere érvényesül a napi gyakorlatban
Intézk.
érvényesülnek esélyszempontok a megállapodásokban
saját humán 1. erőforrás, munkaadói források, pályázati források
-
-
státusza
1.
-
25
Sorszám 6
7
8
9
A helyzetelemzésben foglaltakra (az ebben vizsgált esélyegyenlőségi problémára) hivatkozás Közszolgáltatásokat nyújtó intézmények nem teljes körűen akadálymentesek
Közszolgáltatások elérhetősége (iskolai bejárás), munkába járás tömegközlekekedéssel korlátozott Kistérségi szinten nincs rendszeres konzultáció a témában: javasolt Esélyegyenlőségi Kerekasztal létesítése Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés ágazati intézkedései nem teljes körűen fókuszáltak
Intézkedés leírása
Intézk. felelőse
- Prioritási sorrend felállítása az akadálymentesítés szükség szerinti ütemezésére, megvalósítására - Kiemelten a digitális hozzáférés a kistelepüléseken Erre vonatkozó tervek felülvizsgálata, intézkedések meghozatala
TKT munkaszerv. vezető
2012. 12.31. és 2014. 12.31. között
TKT munkaszerv. vezető
Konzultációs fórum a társadalmi kihatások rendszeres vizsgálatára (vagy: a Szociális Kerekasztal funkció kibővítése) Pontosítani a szolgáltatástervezési koncepcióban a célcsoportokat érintő hozzáférési szempontokat
TKT Tanács elnöke
TKT munkaszerv. vezető
Kiinduló érték Intézk. (kiinduló állaeredmépotot jellemző nyességi adat, aminek indikátora javítására az rövid távon intézk. irányul) (1 év) érintett akadálytelepülések mentesítési száma feladatterv és intézkedések
Intézk. eredményességi indikátora közép távon (3 év) intézmények terv szerinti akadálymentesítése
Intézk. Intézk. Intézk. státusza eredmémegval. nyességi szükséges indikátora erőforrás hosszú távon (5 év) terv szerinti saját forrás 1. akadálymen- és pályázati tesítések források végrehajtása
2012. 12.31. és 2014. 12.31. között 2012. 12.31.
érintett települések száma
intézkedési tervek megszületnek
csökken az e téren érintett települések száma
jelentős mértékű javulás az érintett településeken
saját forrás 1. és pályázati források
jelen állapot
új testület vagy funkcióbővítés
megtárgyalt előterjesztések, esetek száma
javul a döntések ennek megfelelő megalapozása
társulási elvi stb. hozzájárulás
1.
2012. 12.31.
jelen állapot
e vizsgálati szempontok érvényesítése a korrekciók során
szempontok további korrekciója
esélyegyenlőségi fókusz érvényesül a stratégiában
fenntartói döntésnek megfelelően
1.
Intézk. megval. határidő
26
Sorszám
A helyzetelemzésben foglaltakra (az ebben vizsgált esélyegyenlőségi problémára) hivatkozás 10 Védelembe vétel (Gyvt.) kritikus eseteinek felülvizsgálata* * Települési érintettség esetén (a TKT nem illetékes) 11 Roma származású munkavállalók becsült számarányukhoz képest alacsony mértékben foglalkoztatottak a közintézményekben
Intézkedés leírása
Amennyiben az esetszám kétszeresen meghaladja az orsz. átlagot, az önkormányzatnak fel kell tárnia az okokat. - Roma származású munkavállalók alkalmazása előírt képzettségi mutatók szerint az önkormányzat / társulás intézményeiben; - A Nemzeti Roma Stratégia és az EU irányelveinek megfelelő bekapcsolódás a meghirdetetésre kerülő programokba. 12 Korábban vállalt, Érintettség esetén Antiszegregációs felülvizsgálat és tervben (LHH) foglalt beavatkozás helyi kötelezettségek elvégzése felülvizsgálata* *esettől függően
Kiinduló érték (kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézk. irányul) adott települési viszonylatban egyedi eseti felülvizsgálat
Intézk. eredményességi indikátora rövid távon (1 év) felülvizsg. eredmény függvényében
Intézk. eredményességi indikátora közép távon (3 év) felülvizsg. eredmény függvényében
Intézk. eredményességi indikátora hosszú távon (5 év) nincs az országos átlagot kétszeresen meghaladó esetszám
saját ill. központi döntések szerint
jelenlegi foglalkoztatási mutatók
munkavállalók bevonása számszerűsíthető
Nemzeti Roma Stratégia indikátorai alapján
Nemzeti Roma Stratégia indikátorai alapján
saját humán 1. erőforrás. külső kapacitás bevonása
2012. 12.31.
a szóban forgó dokumentum előírásai, elvárásai
intézkedés megtétele
intézkedés kontrollja
vállalt kötelezettségek teljesülnek
saját humán 1. erőforrás
Intézk. felelőse
Intézk. megval. határidő
jegyző
2012. 12.31.
TKT Tanács munkaszerv. vezető
TKT Tanács munkaszerv. vezető
Intézk. megval. szükséges erőforrás megfelelő szakemberek bevonása
Intézk. státusza
1.
27
Sorszám
A helyzetelemzésben foglaltakra (az ebben vizsgált esélyegyenlőségi problémára) hivatkozás 13 Jelen dokumentum adatai, különösen a törvényi és népszámlálási változások okán, nem minden esetben megalapozottak
14
Esélyegyenlőségi célcsoportok részvétele a helyi és kistérségi szintű döntéshozatalban nem intézményesített
Intézkedés leírása
Intézk. felelőse
Intézk. megval. határidő
- Népszámlálásból, új törvényi szabályozásból adódó következtetések levonása esélyegyenlőségi szempont-ból. - Jelen dokumentum, adott intézkedések stb. felülvizsgálata, korrekciója
TKT Tanács munkaszerv. vezető, jegyző
2012. 12.31.
- Célcsoport szempontok beépítése a foglalkoztatási paktumokba; - Érintettek bevonása döntéshozatalba, Esélyegyenlőségi / Szociális kerekasztal tevékenységébe
TKT Tanács munkaszerv. vezető
2012. 12.31.
Kiinduló érték (kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézk. irányul) jelen törvényi szabályozás, adott népmozgalmi adatok
Intézk. Intézk. eredméeredményességi nyességi indikátora indikátora rövid távon közép távon (1 év) (3 év) jelen doku- jelen dokumentum mentum frissítése frissítése
Intézk. eredményességi indikátora hosszú távon (5 év) megalapozott dokumentum áll rendelkezésre
jelen állapothoz képest az elmozdulás előkészítése
elvek rögzítése hivatalos dokumentumokban
esetek igazolják az eredményességet
érintett szereplők száma
Intézk. megval. szükséges erőforrás
Intézk. státusza
saját humán 1. erőforrás, külső kapacitás bevonása
saját humán 1. erőforrás
28
Konzultáció, belső monitoring és a nyilvánosság biztosítása A Települési Komplex Esélyegyenlőségi Programot a fenntartó által működtetett intézmények és szolgáltatók bevonásával kell megtervezni. Az Esélyegyenlőségi Program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően szükséges biztosítani a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett minden szakmai és társadalmi partnernek. Az Esélyegyenlőségi Program tervezése fenntartói hatáskör és felelősség, ezért a mérföldkövek, irányvonalak egyeztetését a fenntartó döntéshozói és intézményei körében kell elvégezni. Annak érdekében, hogy az Esélyegyenlőségi Program megvalósítása biztosítható legyen, szükséges bevonni az településen működő egyéb fenntartású (egyházi, civil stb.) intézmények, szakmai szervezetek, és vállalkozások képviselőit a célkitűzések egyeztetésébe és az akcióterv intézkedéseinek kivitelezésébe. Erre alkalmas lehet egy Esélyegyenlőségi Kerekasztal működtetése, amely önállóan, vagy „betársulva” a Szociális Kerekasztal működési rendjébe, képes befogadni az önkormányzatok, társulások, szolgáltatók képviselőit, felelőseit, a civil partnerekkel egyetemben. Az intézkedések tartalmi részleteinek kidolgozásban, a megvalósítandó tevékenységek tervezésében az érintett szakterület és intézménycsoport képviselőinek aktívan részt kell venniük. Erre javasolt struktúra, ha az akciótervben vállalt intézkedésekben érintett intézmények képviselőiből és a szakmai és társadalmi partnerekből tematikus munkacsoportokat hoznak létre, melyek kidolgozzák az egyes feladatok végrehajtásának pontos menetét. A Települési Esélyegyenlőségi Programban rögzíteni kell, hogyan történik az akciótervben tervezett intézkedések megvalósulásának nyomonkövetése, miként, milyen gyakorisággal tervezik az eredményesség értékelését. Szükséges meghatározni azt is, hogy a monitoringért, önellenőrzésért és a nyilvánosság biztosításáért kik, milyen módon felelősek. Ajánlott az akciótervben rögzített feladatok megvalósításának folyamatos nyomonkövetését és az önellenőrzést a vállalt tevékenységek kidolgozásáért felelős munkacsoportokra bízni. A rendszeres (éves) monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tételére vonatkozó elképzeléseket is meg kell fogalmazni. Az Esélyegyenlőségi Program szélesebb nyilvánosságának biztosítása érdekében a kommunikációs formákat, konkrét tevékenységeket is tervezni kell. A Esélyegyenlőségi Program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja az intézkedések megvalósításában érintettek elkötelezettsége mellett az is, hogy a helyi közvélemény milyen mértékben informált, s támogatja-e a program végrehajtását. Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Ki kell dolgozni az Esélyegyenlőségi Programban azt is, hogy milyen módon gyűjtik, dolgozzák fel és csatolják vissza a végrehajtás menetében minden érintett fél (érintett intézmények dolgozói, szülők, tanulók, egyéb szakmai és társadalmi partnerek) észrevételeit; hogyan tehető kiegészítés, korrekció az Esélyegyenlőségi Programhoz.
29
Kötelezettségvállalás, felelősségi körök A Települési Esélyegyenlőségi Programban pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal a fenntartó, illetve a fenntartásában működő intézmények kijelölt felelőse. Ki kell jelölni a Települési Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért felelős vezető személyt (önkormányzati döntéshozót, tisztségviselőt), akinek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia: Biztosítania kell, hogy a település(ek) minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő intézmények, szolgáltatók dolgozói ismerjék és legyenek képesek követni a benne foglaltakat. Ki kell jelölni a Települési Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányítóját. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő önkormányzati intézmények és szolgáltatások vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, és éljenek a lehetőséggel, hogy célirányos felkészítéseken részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az Esélyegyenlőségi Programot, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak. Ennek ellenőrzését az Esélyegyenlőségi Program megvalósításának felelős irányítója, illetve az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi és szankcionálja.
Érvényesülés, módosítás Fontos annak meghatározása az Esélyegyenlőségi Programban, hogy mi módon garantálható az abban foglaltak érvényesülése, konkrétan leírva, milyen intézkedéseket tesz a fenntartó, ha a kétévenkénti önértékelés során kiderül, nem teljesülnek a vállalt kötelezettségek. Azt is rögzíteni kell, milyen módon lehetséges az Esélyegyenlőségi Program módosítása és melyek azok az esetek, amikor ezt szükséges megtenni.
30
