Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában

Baji Péter

Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában A doktori értekezés tézisei

Témavezető: Dr. habil. Izsák Éva, egyetemi docens

Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola Vezető: Nemes Nagy József DSc, egyetemi tanár Földrajz-Meteorológia Program Vezető: Szabó Mária Ottilia DSc, egyetemi tanár

Készült az ELTE Regionális Tudományi Tanszékén Budapest, 2015

BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK

A nagyvárosok központjaiban végbemenő folyamatok mindig indikátorai az emberi társadalom és gazdaság változásainak, ezért a 21. századra kialakuló, és folyamatosan fejlődő posztfordista termelési rendszer is annyira komoly hatással van e városi területekre, mint egykor az ipari forradalom gyártelepeinek kialakulása. A nagyvárosok belső átalakulásának nemzetközi szakirodalmában az utóbbi években erőteljesen a kutatók figyelmének fókuszába került az új gazdaság (New Economy) által generált hatások vizsgálata. Habár a téma nemzetközi szakirodalmában igen sok elméleti és empirikus munka született, mégis a hazai szakirodalomban az új gazdaság és városok témájában még nem született egy átfogó elméleti és empirikus eredményeket összefoglaló elemzés. E hiányosság miatt disszertációmban egyrészt vállalkoztam az új gazdaság városokra való hatását és viszonyát egy egységes elméleti keretbe foglalni, és bemutatni a témában folyó kutatások eredményeit, illetve legfőbb konklúzióit.

Másrészt a

dolgozatomban fontos cél volt még az új gazdaság térnyerésének hazai bemutatása Magyarország egyetlen nagyvárosának, Budapestnek a példáján. Disszertációm első, elméleti részében a kutatási fókuszom a nemzetközi és hazai szakirodalomra irányult, melyek alapján tisztáztam és egy egységes keretbe foglaltam az új gazdaság fogalmát és elméleti alapjait. Az új gazdaság fogalmának alakulását gazdaságtörténeti változások sorozataként lehet megragadni, és három olyan fogalom kötődik hozzá, melyeket nem lehet mélyebb ismertetés nélkül figyelmen kívül hagyni. E három fogalom az információgazdaság, kreatív gazdaság és kulturális gazdaság. Elméleti koncepcióm megalkotása után fontos kérdés volt számomra még, hogy az új gazdaság e három pillére hogyan viszonyul a foglalkozási átrétegződés kutatásában a köztudatban már régen elterjedt kvaterner szektor koncepciójához.

3

Az új gazdaság és város kapcsolatának elméleti megalapozásához elengedhetetlen volt a témával foglalkozó elméleti és empirikus művek eredményeinek rendszerezése is. E rendszerezés alapja egyrészt a különböző területi léptékekben való értelmezés kerete volt (globális, interurbán, intraurbán), másrészt

az

új

gazdaság

város-átalakító

munkáját

három

tudományelméleti/episztemológiai keretben is értelmeztem (pozitivizmus, strukturalizmus, posztmodern). Végül fontos cél volt az elméleti koncepció megalkotásának a végén olyan releváns gazdasági tevékenységi körök lehatárolása, melyek valóban az új gazdasághoz és pilléreihez tartoznak. A dolgozat második, empirikus részében három fő kutatási célom volt. Az első az új gazdaság általam definiált tevékenységi köreihez tartozó cégek lokalizálása Budapesten, és annak vizsgálata, hogy milyen térbeli relációkkal rendelkeznek, és hol koncentrálódnak kiemelten. A budapesti kutatás második fő célja az volt, hogy azokban a városrészekben, ahol az új gazdaság cégei koncentrálódnak megvizsgáljam a város átalakulásának mértékét. Fontos kérdés volt, hogy átalakul-e a város ezeken a mintaterületeken az utóbbi időkben? A disszertáció empirikus részének harmadik kutatási célja pedig az volt, hogy összehasonlítsa az új gazdaságot jobban és kevésbé vonzó kerületeket az utóbbi bő évtized társadalmi és gazdasági átalakulásuk alapján. A fő kérdés az volt, hogy milyenné váltak azok a kerületek, ahol ma az új gazdaság koncentrálódik, és ezzel ellentétben milyenek lettek azok, ahol nem. A vizsgálat végén fontos cél volt még olyan komparatív előnyöket megfogalmazni, mellyel egy kerület versenyelőnyben lehet az új gazdaság cégeinek vonzásában a többiekkel szemben.

4

ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

A disszertáció empirikus részét egyrészt saját adatgyűjtésből származó adatbázisból, másrészt a KSH által gyűjtött hivatalos statisztikákból nyert adatokból készítettem. Az adatokat kvantitatív elemzési módszerekkel, illetve tematikus térképek készítésével elemeztem a kutatásban. Az új gazdaság általam meghatározott 22 különböző tevékenységi körét a KSH TEÁOR’08 4 számjegyű besorolásának egyes kiválasztott tevékenységeivel ragadtam meg. A kellő részletességű statisztikai adatok hiánya miatt egy speciális önálló adatgyűjtésre volt szükség a kutatás elvégzéséhez. A kutatáshoz az interneten keresztül gyűjtöttem olyan saját honlappal rendelkező cégek adatait, melyek tevékenységi köre világosan le van írva a honlapjukon, és ezek a tevékenységek ténylegesen az új gazdasághoz tartoznak. Az általam gyűjtött adatbázisba csak olyan cégek kerülhettek, melyeknek budapesti székhelyük vagy telephelyük van, és a hivatalos honlapjuk alapján meg is találhatók ezeken a helyeken. Minden egyes céget egyenként ellenőriztem az adoszam.hu weboldal segítségével, hogy az adatgyűjtés pillanatában jogilag is létező, működő cég legyen. Az adatgyűjtés végére a google kereső találati oldalainak és szakmai cégadatbázisoknak az átvizsgálásával összesen 1513 céget tudtam felvenni az adatbázisba. E cégeket egyenként geokódoltam, és tematikus térképeket készítettem a fővároson belüli földrajzi helyzetükről. A cégek térbeli relációinak mélyebb feltárása érdekében egyrészt több fajta legközelebbi szomszéd analízist végeztem, másrészt egy speciális korrelációs vizsgálat keretében feltártam a valós (földrajzi) és virtuális (web) térben való centrum-periféria viszonyaikat. Végül pedig a tematikus térképezés segítségével háztömb szinten lehatároltam olyan mintaterületeket (összesen 31-et) a városon belül, ahol az új gazdaság cégei koncentrálódnak.

5

Az empirikus vizsgálat második lépcsőfokában az új gazdaság lehatárolt mintaterületeit terepbejárásos adatgyűjtéssel vizsgáltam az épületállomány minőségének és átalakulásának, valamint más egyéb funkcionális morfológiai dimenziónak a feltárásával. A konkrétan bejárt és felvételezett háztömbök száma 454 db volt. A felvett adatokat elemeztem, diagramokat készítettem belőlük, illetve egy komplex mutatót is képeztem, hogy meghatározhassam az egyes mintaterületek komplex fejlettségi-átalakultsági fokát. Az empirikus kutatás utolsó lépcsőfokában a KSH tájékoztatási adatbázisából, illetve a 2001 és 2011-es népszámlálási adatokból kerületi szinten elemzést végezem összesen 40 statikus és dinamikus társadalmi és gazdasági indikátorral. A mutatók kerületi adatsorai és a kerületekben található új gazdaság mintaterületek százalékos terület aránya közötti összefüggést Pearson-féle lineáris korrelációval vizsgáltam, illetve tematikus térképezéssel egészítettem ki a kutatást, mellyel a finomabb területi összefüggéseket is fel lehetett tárni. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

1. Disszertációmban az új gazdaság fogalmát és történeti fejlődését vizsgáltam a hazai és nemzetközi szakirodalom elméleti és empirikus kutatási eredményei alapján, és törekedtem egységes elméleti keretbe foglalni a jelenség értelmezéseit.  A szakirodalom feltárásával arra a megállapításra jutottam, hogy az új gazdaság egy nagy gyűjtőfogalom, melyet úgy is lehet értelmezni, mint egy esernyőt, ami alá különböző fogalmak kerülnek be. Ezek közül három fogalmat láttam markánsan elkülönülni: az információgazdaság, a kreatív gazdaság és a kulturális gazdaság fogalmait, melyek az új gazdaság három pillérét alkotják véleményem szerint.

6

 Az új gazdaság három pillére mentén három részben összefüggő, de mégis markáns különbségeket mutató kutatási perspektíva rajzolódik ki az utóbbi évtizedekben. Az információgazdaságnál az ICT technológiák hatásán, a kreatív gazdaságnál a kreatív munkaerő társadalmi sajátosságain, a kulturális gazdaságnál pedig a termékek kulturális hozzáadott értékein van a kutatás hangsúlya.  A dolgozatban feltártam az új gazdaság fogalmának és a tudományos köztudatban már rég elterjedt kvaterner szektor koncepciójának a kapcsolatát, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kvaterner szektor definíciójához az új gazdaság információgazdaság pillére áll a legközelebb. A kreatív gazdaságot nem lehet egyértelműen ehhez a szektorhoz kötni, a kulturális gazdaság pedig egyértelműen nem sorolható ide. 2. A munkámban bemutattam az új gazdaság és város kapcsolatának értelmezési lehetőségeit és kutatási témáit, valamint eddigi fontos eredményeit különböző területi léptékekben.  A jelenség globális léptékét három, a társadalomföldrajzban is használt episztemológiai alappal lehet megközelíteni. Az első a pozitivizmus, mely az új gazdaságot globális szinten a társadalmi és gazdasági evolúció egy következő lépcsőfokának tekintheti. A második a strukturalizmus, vagy neomarxizmus, melynek szemléletében az új gazdaság a régi ipari kapitalizmus válságának a tőkések érdekei általi megoldása, ezért nem tekinthető valódi fejlődésnek. A harmadik ismeretelméleti megközelítés, a posztmodern szemléletében nem létezik globális, minden országra kiterjedő új gazdaság, hanem helyi új gazdaságok vannak, melyeknek jellemzői a lokális társadalom és történelem kereteibe ágyazódnak.

7

 A jelenség interurbán, városi entitások közötti magyarázatát a téma legismertebb kutatói Alan J. Scott és Richard Florida fektették le (Scott, 1997; Florida, 2005). A legfőbb eredményeik, hogy az egyes városok/városrégiók között különbség van abban, hogy mennyire tudják vonzani az új gazdaság cégeit és munkavállalóit, és ennek különböző társadalmi okait tárták fel, melyek csak részben egyeznek a klasszikus telephely-elméleti tényezőkkel.  Az új gazdaság intraurbán, városon belüli kutatási eredményeiben négy meghatározó témát tártam fel a szakirodalom alapján. Az első a városi táj átalakulása az új gazdaság hatására, a második az új dzsentrifikáció, a harmadik a várospolitika viszonya az új gazdaság vonzásával, a negyedik pedig az új gazdaság cégeinek klaszteresedése a városokon belül. 3. Empirikus vizsgálatom első részében kimutattam Budapesten belül olyan klaszterszerű, összefüggő mintaterületeket, ahol az új gazdaság cégei magas szinten koncentrálódnak az adott városrészben. E mintaterületek eloszlása nem egyenletes a városon belül, a túlnyomó többségük a városközpont közvetlen környezetében található.  A cégek térképi pontjainak legközelebbi szomszéd analíziséből kiderült, hogy az új gazdaság 22 különböző tevékenységtípusa egyenként is koncentrálódik Budapesten belül. A különböző tevékenységtípusokhoz tartozó cégek első, második és harmadik legközelebbi szomszédja túlnyomó többségben egy másik tevékenység típusba tartozik, tehát az új gazdaság különböző tevékenységtípusai a fővárosban térben vonzzák egymást. Ebből következik, hogy sok helyen a potenciális lehetőség adott a nem konkurencián alapuló klaszteresedésre.

8

 A cégek földrajzi és virtuális térbeli koordinátáinak centrum-periféria korrelációs vizsgálatából kiderült, hogy nincs kimutatható összefüggés a cégek földrajzi és virtuális centrum-periféria helyzetének együtt mozgásáról a teljes mintában. Az egyes tevékenységtípusokhoz tartozó cégek esetében viszont már kimutatható ilyen, ahol például a városközponti cégek az internet terében is központi hellyel bírnak. 4. Az empirikus kutatás második, terepbejárásos lépcsőfokának legfőbb eredménye, hogy az új gazdaság mintaterületeinek túlnyomó többségében az utóbbi évtizedben átalakul a város, megújul a városkép.  A mintaterületek átalakultságának foka elsősorban a városközponttól való távolságtól és a méretüktől függ a kutatás eredményei szerint. Az átalakulás egyes tényezőiben viszont jelentős egyenlőtlenségek vannak a mintaterületek között. 5. Empirikus vizsgálatom harmadik lépcsőfokában meghatároztam azokat a kerületi társadalmi-gazdasági jellemzőket, melyek vonzást gyakorolhatnak az új gazdaság cégeire.  A vizsgálat eredményei szerint az ún. „kemény” faktorokban fejlett kerületek vonzzák elsősorban az új gazdaság cégeit. Ilyen faktor például a központi fekvés, a jó elérhetőség vagy a diplomás munkaerő magas aránya.  Másodlagosan ki lehetett mutatni olyan ún. „puha” telephely tényezőket is, mint a házassági alapú családmodell átalakulása vagy a migrációs háttérrel rendelkező népesség magasabb aránya. Ez azt mutatja, hogy a posztmodern életszemlélet és tolerancia az adott kerületben habár másodlagos, de vonzó tényező az új gazdaság számára, ahogy ezt Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is láthatjuk.

9

HIVATKOZÁSOK

Florida, R. (2005): Cities and The Creative Class. Routledge. New York – London. 198 p. Scott, A. J. (1997): The Cultural Economy of Cities. Inernational Journal for Urban and Regional Research. Vol. 21. pp. 321-339.

AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK

Baji, P. (2012): A gazdasági city értelmezése és határai Budapesten. – Településföldrajzi Tanulmányok, 1. pp. 101-114. Baji, P. (2012): A városközponthoz kötődő geográfiai fogalmak tartalma és használati lehetőségei. – Településföldrajzi Tanulmányok, 2. pp. 18-33. Baji, P. (2014): Az új gazdaság értelmezése a városi tér léptékeiben. In: Dúll, A. – Izsák, É. (szerk.): Tér-rétegek. Tanulmányok a XXI. század térfordulatairól. – L’Harmattan Kiadó, Budapest. pp. 134-158. Baji, P. (2014): Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten. – Tér és Társadalom, 28. (4). pp. 117-137. A teljes publikációs jegyzék megtalálható a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT): https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?nwi=1&inited=1&ty_on=1&url_on=1 &cite_type=2&orderby=3D1a&location=mtmt&stn=1&AuthorID=10026727 &Scientific=1

10