Az RFID bevezetésének kérdései

Az RFID bevezetésének kérdései Horváth Ádám Országos Széchényi Könyvtár Budapest, 2009. november 20.

Tartalom • Az OSZK-beli bevezetés kérdései • Amit az RFID-ról eddig tudunk

Az RFID bevezetésének kérdései

2

Horváth Ádám - OSZK

Az OSZK-beli bevezetés kérdései • Stratégia terv szinten eldöntött • Időzítés – Retrospektív után – Példányadatok konverziója után – Tehát leghamarább 2-3 év múlva


3


Az OSZK-beli bevezetés kérdései • Az integált könyvtári rendszerhez való illesztés – Az Amicus rendelkezik „RFID” modullal – Az OSZK-nak még meg kell vennie

• Amicus RFID modul tulajdonságok – – – – – – – –

Példány azonosítás és keresés Kölcsönző azonosítás és keresés Leltári ellenőrzés támogatása A könyvtár elhelyezési struktúrájának részletekbe menő leképezhetősége (polc szintig) Önkiszolgáló és/vagy segített kölcsönzés/visszavétel Lopásgátlás Dokumentumok rendezése SIP2/NCIP protocoll az RFID modul és a Amicus között


4


Az OSZK-beli bevezetés kérdései • Pontosan mire akarjuk használni az RFID rendszert – Még nem született írásos rendszerterv – Nyilván nagy segítség lehet • Leltár • Lopásgátlás • Félreosztott könyvek könnyű megtalálása • Szabadpolcos állomány ellenőrzése • Olvasótermi kiszolgálás nyomon követése • Könyvtári Intézet könyvtárában kölcsönzés automatizálása Az RFID bevezetésének kérdései

5


Az OSZK-beli bevezetés kérdései • Összefüggések – Beléptető rendszert úgy kell átalakítani, hogy egy majdani RFID rendszert is magába tudja foglalni – Még nincs teljesen feltárva az összes lehetséges összefüggés

• Bevezetés anyagi forrásai – Nem látjuk, talán valamilyen pályázat


6


Amit az RFID-ról tudunk • Honnan tudjuk? – Amicus-DOBIS/LIBIS felhasználói csoport előadásaiból

• Mi az RFID? – Azonosító vezeték nélküli továbbítása – Az automatikus azonosítást végző technológiák körébe tartozik


7


Amit az RFID-ról tudunk • Két fő része van – RFID címke – RFID olvasó (író)

• RFID címke felépítése – Mikrocsip, antenna, csomagoló anyag

• RFID olvasó – Antenna – A vett jeleket digitálisan továbbítja a feldolgozó számítógépes rendszer felé Az RFID bevezetésének kérdései

8


Amit az RFID-ról tudunk • RFID rendszer lehetséges részei könyvtárakban – RFID címke – Konverziós állomás

• RFID címke inicializálása • RFID olvasó és PC

– Önkiszolgáló kölcsönzési egység

• Összekapcsolva az integrált könyvtári rendszerrel • Bizonylat nyomtatása

– Érzékelő kapu (lopás ellen) – Önkiszolgáló visszavételi egység

• Összekötve az integrált rendszerrel • Bizonylat nyomtatása

– Leltár pálca

• Beolvassa a megtalált könyveket és készít erről valamilyen outputot

– RFID modul hozzákötve az integrált rendszerhez és az RFID olvasókhoz Az RFID bevezetésének kérdései

9


RFID címke • Frekvencia – Többféle – Könyvtárakban a 13,56 Mhz az ajánlott

• Típusok – Aktív (elemes, magától sugároz) – Hibrid (elemes, kérésre sugároz) – Passzív (elem nélküli) (könyvtárban ez a jó) • • • •

Hosszú élettartam (legalább 10 év) Különböző formák Hajlékony Olcsó


10


RFID címke • Csomagoló anyag – Tartósságban és egyéb tulajdonságokban térnek el

• Szabványok – ISO/IEC 18000: Information technology — Radio frequency identification for item management – ISO 15693: olvasó és az RFID közötti kommunikáció módja – Jelentőségük: gyártótól függetleníti az eszközök használatát


11


RFID címke • Írás/olvasás szerinti csoportosítás – Class – Class – Class – Class – Class

0: 1: 2: 3: 4:

csak olvasható (RO) csak egyszer írható (WORM) írható/olvasható (RW) beépített szenzorok beépített adatátviteli egységgel


12


Mi legyen a kártyán • Azonosító – Összekötve a könyvtári rendszerben lévő példányazonosítóval, máris kész a rendszer, ami megteremti az automatikus kölcsönzés lehetőségét

• DE az RFID rendszerben ennél több lehetőség van • A felírt adatoknak olvashatóknak kell lenniük bárki által – A dán adatmodell - ISO 28560 Az RFID bevezetésének kérdései

13


A dán adatmodell • Meghatározza, – Hogyan legyen a csip formázva – Hogyan legyenek az adatok tárolva


14


A dán adatmodell • Fő részek – Kötelező rész – Strukturált kiegészítés – Nem strukturált kiegészítés

• Minden rész azonos alrészekből áll – – – – –

Metaadatok Tétel adatok Könyvtári adatok Alkalmazás specifikus adatok Terjesztők adatai


15


A dán adatmodell • Kötelező rész mezői – Metaadatok

• Státusz AFI – kölcsönzési státusz

– Application Family Identifier – ISO 18000-3 definiálja – Az azonos módon való használata biztosíthatja, hogy bármely ellenőrző ponton áthaladhat a dokumentum

• Adatmodell verzió száma • A használat típusa

– Tétel adatok

• Részek száma • Cikkszám • Elsődleges azonosító

– Könyvtári adatok

• Országkód • Könyvtárkód (ISO/FDIS 15511 (ISIL))


16


A dán adat modell • Strukturált kiegészítés mezői – Metaadatok

• Ellenőrzés módszere

– Tétel adatok

• Másodlagos azonosító

– Könyvtári adatok

• Kiterjesztett tulajdonos könyvtár

– Alkalmazás specifikus adatok • Média formátuma

– Terjesztők adatai

• Tételazonosító • Megrendelés azonosító • Számla száma


17


Integrált könyvtári rendszer és az RFID modul • Kommunikációs protokollok

– SIP2 (Standard Interchange Protocol) – NCIP (NISO Circulation Interchange Protocol) – SLNP (Simple Library Network Protocol) – Z3950 – ABC (Automated Book Circulation)


18


Kérdések • Van-e eleve a (nem írható) kártyán azonosító? – Ha igen, akkor milyen, mennyire egyedi?

• Tároljunk-e egyéb adatot a kártyán az azonosítón kívül – Írható legyen-e?

• Milyen csomagolást válasszunk? • Legyen-e vonalkód is? • Adatmegőrzési idő minimum 10 év, és mi van utána? Az RFID bevezetésének kérdései

19


Kérdések • Hogyan biztosítódik a dokumentum és az olvasói kártya hibamentes összerendelése automatikus kölcsönzéskor?


20


Milyen irányban gondolkozunk • Nem szeretnénk írható RFID címkét – Ne a címke legyen az okos, hanem a mögöttes infrastruktúra

• Gyártó független legyen • Minél hosszabb élettartamú legyen – Csomagolás – Antenna – Csip


21


Köszönöm a figyelmet

[email protected]


22


Az RFID bevezetésének kérdései

Recommend Documents