Az orvosemigrációról ezúttal a befogadó szemszögéből

Az orvosemigrációról – ezúttal a befogadó szemszögéből Szerző:Weninger Csaba, Fehér Marianna www.radiologia.hu

Az írott és internetes hírekben napi rendszerességgel jelennek meg a magyar egészségügy működésével kapcsolatos gondok. Ezek egyike az orvosok és szakdolgozók külföldi munkavállalása, erről a szakmai hírportálunkon is számos hír olvasható. E jelenség objektív távolságból is szemlélhető és elemezhető, több tanulmány íródott ebben a témakörben (1–3). A radiológiai osztályokról eltávozott és más – döntően – EU-s országokban dolgozó kollégákkal változó intenzitású kapcsolat fennmaradhat, munkájuk megítélése, a fogadó országok egészségügyének, vezetőinek véleménye nemigen ismert a hazai szakmai közvélemény előtt. Indirekt értékelésnek mindenesetre elfogadható az, ha egy magyar szakember tartósan egy adott országban marad, ott előrelép, vezető funkciót tölt be vagy nagy elismertségű intézményben, egyetemi munkahelyen tudja folytatni korábbi magyarországi munkáját.

KÜLFÖLDI ORVOSOK MENTIK MEG A SVÉD EGÉSZSÉGÜGYET

A bevezető mondatok után a „másik oldal” véleménye következik. A referátum szerzői, mint a svéd orvosszövetség tagjai, rendszeresen kapnak folyóiratokat, amelyek szakmapolitikai, közéleti és tudományos kérdésekkel foglalkoznak. Az orvosszövetség tagjainak nagy része kórházakban dolgozik, e réteg munkájával foglalkozik a „Kórházi Orvosok” (Sjukhusläkaren) nevű lap 2015/8. száma (12–33. oldal). A lap vezető témája a Svédországban dolgozó külföldi származású orvosok aránya, részesedése a teljes, az országban dolgozó orvosi karon belül. Találó volt a címlap: tíz kolléga arcképe köszöntötte az olvasót, különböző korú és nációjú gyógyító (http://www.sjukhuslakaren.se/de-ar-manga-och-de-ar-trogna-2/). Volt, aki a szokásos orvosi felszerelésben volt (fehérben vagy a műtőben hordott zöld ruhában), másokat civil ruhában fotóztak le, az egyikük éppen munka után otthonában kialakított házi gazdaságban egy borjút itatott. A lapban lévő cikkekből megtudtuk, a címlapon látható orvosok németek, lengyelek, Irakból, Iránból, Palesztinából, Szíriából vagy éppen Hollandiából érkeztek, és szimbolizálták a svédországi orvosok sokszínűségét, multietnicitását. A címlapfotó alatti szöveg a következő: De räddar den svenska vården – Var fjärde läkare är invandrare idag – azaz: Ők mentik meg a svéd egészségügyet – minden negyedik orvos bevándorló. Ez a lapszám körülbelül 20 oldalon több cikkben foglalkozik a témával, egy bevezető cikk után számos, az ország különböző régióiban dolgozó külföldi gyökerű orvost mutatnak be. (A referensek számára érdekes volt néhány bemutatott kolléga; ismerhettük őket mint beutaló orvosokat, esetleg ügyeleti időben akut vizsgálatkérés kapcsán akár telefonon beszélhettünk is velük. A lap szerkesztői többek között Värmland megye három kórházának egyikét, bizonyos Torby nevű kisvárost szemelték ki a riportalanyok bemutatásához. A megyeszékhely mellett két kisebb városi kórház biztosít akut ellátást, működtet akut osztályokat, és a referátum írói elsősorban ügyeleti időben a teleradiológia révén állnak kapcsolatban egyes riportalanyokkal, azaz a másik város kórházában megírt beutalók egy része mögött hirtelen valós személyek jelentek meg.)

A KÜLFÖLDI ORVOSOK TARTÓSAN MARADNAK ITT

A Svédországban dolgozó, külföldi orvosi diplomával rendelkező, külföldről érkezett orvosokról szóló írások közül az elsőben a svéd szociális és egészségügyi irányító, statisztikai és engedélyező hatóság (Socialstyrelsen) statisztikusával, Hans Schwarzcal beszélgetett a lap újságírója. Az említett svéd hatóság feladata, számos egyéb mellett, a más (EU-s, EU-n kívüli) országokban szerzett egészségügyi szakképzettségek elismerése, azaz feladataiban részben megfelel a magyar Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központnak. Számos orvos dolgozik Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában, majd néhány év múlva visszaköltözik hazájába. Svédországban is több, máshol diplomázott orvos tevékenykedik az egészségügyi ellátórendszerben. A helyzet azonban különböző, mert sok orvos, aki nem skandináv származású, akár 20 évvel később is ott dolgozik. A különbség fő oka a nyelvtudás, hiszen az egyetemet befejező orvosok egy része jól beszéli az angolt, így nem probléma a fent említett angol anyanyelvű országokban munkát vállalni és élni. A skandináv nyelveket azonban kevesen beszélik, és ha azt megtanulták, svéd orvosi működési engedéllyel rendelkezve kézenfekvő, hogy ebben a régióban tartósan maradnak. (A norvég és svéd képzettség kölcsönös elismerése lényegében

Oldal 1/5


automatikusnak nevezhető. Bár a nyelvek eltérőek, de rokonnyelvek, azaz megértik egymást a két ország lakói.) Az orvosi diplomák eredetére vonatkozó statisztikák megítélése nem egyszerű, mert a svéd egészségügyben nem csak a skandináv régión kívül született és tanulmányait másutt végzők (például a közép-európai régióban) jelenhetnek meg külföldiként. Ismert, hogy a magyar orvoskarokon működő angol nyelvű képzési programokban svéd, norvég hallgatók is részt vesznek, akik nem skandináv diplomával kezdenek el dolgozni. Másrészt többedik generációs, nem svéd nemzetiségű fiatalok szüleik hazájába visszatérve szerezhetnek orvosi diplomát (például Lengyelországban) és aztán Svédországba visszatérve kezdik el orvosi karrierjüket. Jelentős továbbá a svéd orvosi karban a közel-keleti régió háborúi miatt hazájukat elhagyó egészségügyi szakemberek aránya is. Például a 2003-ban kitört iraki háború, amerikai invázió idején az egészségügyi dolgozók körülbelül kétharmada hagyta el hazáját, orvosok, ápolónők és gyógyszerészek, ezek mintegy fele külföldre ment. Így jutottak el számosan Svédországba is. Míg Svédország lakosságának megközelítőleg 1%-a iraki származású, addig az orvosok hozzávetőleg 2%-a tartozik ebbe a csoportba. Napjainkban az évek óta tartó szíriai polgárháború miatt érkeznek orvosok, akik megfelelő nyelvismeret elérése és a végzettségük elismerése után válhatnak az ellátórendszer részévé.

SOKAN VANNAK ÉS HŰSÉGESEK

Néhány konkrét adat: ahogy a témával cikksorozat címe és alcíme is sugallja (Sokan vannak…., minden negyedik orvos bevándorló/betelepülő), a svéd orvosok közel egynegyede külhonban kapta diplomáját (1. táblázat).

1. táblázat. Az orvosi diplomákkal kapcsolatos adatok (A Socialstyrelsen adatai alapján, 2013. novemberi állapot)

Az 1. táblázatban felsorolt adatok mellett a cikk részletes felsorolást is tartalmaz 66 szakképzettségre vonatkozóan (2. táblázat). Abból a listából azok az orvosi szakmák szerepelnek itt, ahol a legmagasabb a külföldön diplomát szerzett orvosok aránya (30% felett), valamint szakmánkkal összefüggő „rokonszakmák”.

Oldal 2/5


2. táblázat. A svéd egészségügyben dolgozó szakorvosok száma és szakképzés helye szakmánkénti bontásban

Amikor az összes külföldi orvos arányát körülbelül 25%-ban adják meg, azt hozzá kell tenni, hogy ez országos átlagnak tekinthető, azaz a nagyobb, divatosabb helyeken az arány kisebb, míg vidéken, „a végeken” magasabb. Egy személyes példa a saját munkahelyről: öt főállású orvos közül kettő orosz nemzetiségű és Oroszországban kaptak diplomát, két magyar szakorvos magyar orvosi diplomával és szakvizsgával, valamint egy szakorvosjelölt van, aki libanoni származású és Fehéroroszországban kapott diplomát. Mellettünk félállásban dolgozik egy svéd kolléga nyugdíj mellett. Egy kisebb kórházat vezető igazgató mondta el az egyik cikkben, hogy a svéd orvosok (egy része) nem szeret kisebb helyeken dolgozni és vidéken élni. Legszívesebben New Yorkban élnének, de legalábbis Göteborgban vagy Stockholmban. A 2. táblázat adatai alapján a radiológusok az egyik legnépesebb tábora a svédországi szakorvosoknak, létszámuk alapján a nyolcadik: 1. általános orvos (6195 fő), 2. pszichiáter (1821 fő), 3. aneszteziológus és intenzív terapeuta (1650 fő), 4. belgyógyász (1387 fő), 5. szülész-nőgyógyász (1364 fő), 6. sebész (1342 fő), 7. ortopéd (1264 fő) és 8. radiológus (1139 fő). A százalékos arány alapján mintegy 350 radiológus dolgozik Svédországban, akik tehát nem ebben az országban kaptak orvosi diplomát. A cikkben szereplő statisztikust e-mailben megkeresve, sikerült magyar adatokhoz is jutni: 2013-ban 71, Magyarországon diplomázott radiológus dolgozott a svéd egészségügyi intézményekben, közülük 46 magyarországi születésű. A különbség abban van, hogy 25 svéd (vagy többedik generációs bevándorló, aki már maga is svéd állampolgár lehet) fiatal szerzett diplomát Magyarországon, de Skandináviába visszatérve, már itt vált radiológussá. A két számot összevetve 350 versus 46, ez azt jelenti, hogy a svéd intézményekben dolgozó, külföldi radiológusok közel 13%-a Magyarországról érkezett, gondolom döntően az EU-s csatlakozás után. Végül a 3. táblázat mutatja a Svédországban dolgozó radiológusok korfáját a magyarországi adatokkal kiegészítve. (A svéd adatok: 2013. novemberi állapotot, a magyar adatok a Magyar Orvosi Kamara adatbázisából származnak, a 2007-es állapotot mutatják, melyeket a Magyar Radiológus Társaság használt fel.)

3. táblázat. Svéd- és Magyarországban dolgozó radiológusok életkor szerinti megoszlása

Végül a nyilatkozó statisztikusnak alábbi kijelentései említendők meg. Feltűnt, hogy a Svédországban dolgozó, Oroszországban született doktorok többsége nő (két orosz kollégánk is nő). Az mindennapos, hogy az orvosnak készülő ifjak közül többen visszatérnek a szüleik országába elvégezni az egyetemi tanulmányokat, mert Svédországban nehéz bejutni az orvoskarokra. A hatóság elismeri a legtöbb, más országokban kiadott diplomát, így például Közép-Európában rendszerint angol nyelvű programokból származóakat is. Ugyanakkor ismert néhány alacsony színvonalon működő főiskola a világon, így Oroszországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban, az innen kikerülő diplomákat a Socialstyrelsen nem fogadja el. Elmondható, hogy más EU-s országokból érkezők többségénél a távozás fő oka az anyaországban tapasztalható munkaterhelés. Például a Németországból származó kollégák átlagos 70-80 órás heti munkaidőről számoltak be, ami elérhette akár a 110 órát is. Az EU-n belüli országokban tanult orvosok számára a hivatal három hónapon belül adja ki a svéd működési engedélyt. A háborús övezetekből, Közel-Keletről érkező orvosok esetén ennek az ideje hosszabb, gyakran próbára teszi a jelöltek és a potenciális munkáltatók türelmét is. A jelenlegi svéd kormány tudatában van annak, hogy a svéd társadalomban egyre több az idős, tehát beteg, illetve potenciálisan ellátandó személyek aránya, ezért fontos megfelelő számú egészségügyi személyzet

Oldal 3/5


biztosítása, a jelenlegi létszám megerősítése. Emiatt a hivatal számára tízmillió koronás nagyságrendű többlettámogatást ad a kormány, hogy minél hamarabb le tudják zárni az EU-n kívülről érkező jelöltek (orvos, kisebb létszámban szakdolgozó) szakképzettségének megítélését, hiszen a Socialstyrelsen felelős a svéd egészségügyi rendszerben dolgozók kompetenciájáért.

ÉS A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGTYET KI MENTI MEG?

A cikksorozat első része ezekkel a mondatokkal kezdődik: „Ők sokan vannak és hűségesek – napjainkban a svéd orvoskar körülbelül egynegyede bevándorló orvosokból áll és bizonyos szakmákon belül (patológia) a külföldiek aránya eléri akár az 50%-ot. A legtöbben soká maradnak a svéd egészségügyön belül.” A cikkekből fakadó vélemény a szerkesztőség és a nyilatkozó kórházi vezetők, tisztségviselők nézetét tükrözi, kerülve a hangzatosságot, de az üzenet alapvetően pozitív kicsengésű. Azaz a svéd egészségügy fontos részei Skandinávia határain kívül szakképzettséget szerzők. A referátum elkészítésének végén a rápillantva a címlapon lévő portrékra, a címre – „Ők mentik meg a svéd egészségügyet” – nem lehet nem érezni párhuzamot, és nem feltenni a kérdést: Ki vagy kik mentik meg a magyar egészségügyet?

Köszönetnyilvánítás

A szerzők ezúton fejezik ki köszönetüket Hans Schwarznak, a Socialstyrelsen statisztikusának, jelen írás elkészítésében nyújtott segítségéért, kiegészítő adatok biztosításáért, továbbá dr. Kiss Zsuzsanna főorvos asszonynak (Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet) a Magyar Radiológus Társaság XXIV. Kongresszusán elhangzott előadásának rendelkezésünkre bocsátásáért, a magyar összehasonlító adatok biztosításáért!

Författaren tackar Hans Schwarz statistiker på Socialstyrelsen för hjälpen, för upplåtelse kompletterande data!

Irodalom

1. Eke E, Girasek E, Szócska M. A migráció a magyar orvosok körében. Statisztikai Szemle 2009;87(7-8):795-827. 2. Girasek E, Csernus R, Ragány K, Eke E. Migráció az egészségügyben. Magyar Tudomány 2013;174(3):292-298. 3. Varga J. Hova lettek az orvosok? Az orvosok külföldre vándorlása és pályaelhagyás Magyarországon, 2003–2011. Budapest: Munkagazdaságtani Füzetek, 2015. augusztus.

Oldal 4/5


4. Kis Zs. Pillanatkép a magyar radiológus orvosokról – mi várható 5-10 év múlva? Az előadás elhangzott a Magyar Radiológus Társaság XXIV. Kongresszusán, Pécs, 2008. június 26–28. Szerző munkahelye: dr. Weninger Csaba, dr. Fehér Marianna Värmland Megyei Tanács, Arvikai Kórház, Radiológiai Osztály, Arvika, Svédország Szerző e-mail címe: [email protected]

Oldal 5/5

Az orvosemigrációról ezúttal a befogadó szemszögéből

Recommend Documents