AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE
I. fejezet az Országos Statisztikai Tanács jogállása Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) jogállását a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. § (1) bekezdésében, valamint az ennek végrehajtására kiadott 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet 3-5. §-aiban foglaltak határozzák meg. A törvény kimondja, hogy a hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére - a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként - Országos Statisztikai Tanács működik.
II. fejezet Az OST feladata 1. Az OST a jogszabályokban foglalt feladatai keretében véleményezi: ⎯ az éves országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) tervezetét, ⎯ a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítását, ezek korszerűsítését, a számjelek meghatározását, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzékek készítését, nyilvánosságra hozataluk és használatuk kötelezővé tételét, ⎯ az adatállományok statisztikai célú összekapcsolásának szabályait, ⎯ a
statisztikusi munkakörben foglalkoztatottak képzésével és továbbképzésével kapcsolatos előterjesztéseket.
2. Állást foglal és közreműködik: ⎯ a hivatalos statisztikai szolgálat működésével kapcsolatos - a tagok által kezdeményezett, valamint az OST elé utalt - kérdésekben, ⎯ a statisztikai adatgyűjtésen kívüli információrendszerek áttekintésében, fogalmi, osztályozási rendszerének kialakításában, javaslatot tesz ezek statisztikai információs rendszerrel történő összehangolására, a statisztikában történő felhasználására az OSAP összeállítása keretében,
2 ⎯ valamint az európai uniós tagságból eredő OECD tagsággal összefüggő szakmai
kérdésekben.
III. fejezet Az OST elnöke 1. Az OST elnöke jelölésének szabályai: a) Az OST elnöke megbízásának megszűnésekor az OST elnökhelyettese, ennek hiányában az OST titkára az ülésre szóló meghívóval együtt megküldi a tagok névsorát azzal a felkéréssel, hogy ennek alapján a tagok három jelöltet ajánljanak az elnöki tisztségre. Az ajánlások figyelembevételével a három legtöbb ajánlást kapott tag kerül fel a jelölőlistára. b) Az OST következő ülésén az ülés levezető elnöke a jelölőlistát szavazásra terjeszti elő. c) Az OST tagjai a jelölőlistáról titkos szavazással egyszerű szavazattöbbséggel tesznek javaslatot az elnök személyére. d) A c) pont szerint javasolt személy megbízása iránti kérelmet – elnöki megbízás céljából - a KSH elnöke terjeszti a miniszterelnök elé. 2. Az elnöki teendők folyamatos ellátása érdekében az OST elnöke mellett elnökhelyettes működik. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén látja el az elnöki feladatokat. Ha egyidőben kerül sor az elnök és az elnökhelyettes megválasztására, akkor az OST elnökhelyettese az elnöki jelölésen az elnök után legtöbb szavazatot kapott tag lesz. Egyéb esetben az OST tagok javaslatát tartalmazó jelölőlistáról az OST egyszerű szótöbbséggel választ elnökhelyettest. 3. Az OST elnökének megbízása a javaslat visszavonásával akkor szűnik meg, ha a tagok titkos szavazással és legalább a tagok 2/3-os szótöbbségével megvonják a bizalmukat az elnöktől, és ennek eredményeként a miniszterelnök a KSH elnökének indítványára az elnököt e tisztsége alól felmenti. 4. Bizalmatlansági indítványt bármely tag tehet. Az indítvány tárgyalásához legalább öt tag egybehangzó írásos javaslata szükséges. 5. Az OST elnöki teendőit - az új elnök miniszterelnök általi megbízásáig - az elnökhelyettes, ennek hiányában a KSH elnöke látja el.
IV. fejezet
3
A tagok jogai és kötelezettségei 1. A tagok jogosultak: ⎯ javaslatot tenni az OST elnökének személyére és bizalmatlansági indítványt kezdeményezni, valamint ⎯ javaslatot tenni az OST ülésének megtartására, illetőleg annak napirendjére, ⎯ előterjesztéseket, tájékoztatókat benyújtani, ⎯ véleményezni a statisztikával foglalkozó jogszabályokat, ⎯ tisztséget vállalni az OST-ben. 2. A tagok kötelezettsége:
⎯ az OST munkájában aktívan részt venni, az üléseken megjelenni, szakvéleményükkel segíteni a felvetett kérdés megoldását, a szakma fejlődését, ⎯ munkájuk során támogatni a hivatalos statisztikai szolgálat elméleti kutató munkáját és gyakorlati tevékenységét. V. fejezet Az OST ülései l. Az OST ülésének összehívását a KSH vagy az OST elnöke kezdeményezi. Az ülés időpontját az OST elnöke a KSH elnökének egyetértésével határozza meg. Az ülés összehívásáról az OST titkára gondoskodik. Az ülés összehívására javaslatot tehet bármely tag a tárgy megjelölésével a KSH, illetőleg az OST elnökének címzetten. Elutasítás esetén a javaslat tárgyalásáról az OST soron következő ülése határoz. Ha az ülés összehívását a tagoknak legalább 1/3-a írásban javasolja, az ülést 30 napon belül össze kell hívni. 2. Az OST titkára az elnöki döntést követően a az ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább két héttel, a napirendi anyagokat lehetőség szerint egy héttel az ülés időpontja előtt megküldi a tagoknak. 3. Az OST ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állandó jelleggel pedig a KSH elnöke, elnökhelyettesei vesznek részt. 4. Az OST ülésének határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. Az ügyrend elfogadásához és módosításához az OST tagok több mint felének egyetértő szavazata szükséges.
4
5. Határozatképtelenség esetén az OST elnöke 15 napnál nem későbbi időpontra újabb ülést tűz ki, amely a jelenlévő tagok számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes. 6. Az OST állásfoglalását teljes ülésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7. Az OST elnöke az ülésre tanácskozási joggal külső szakembert is meghívhat. 8. Az OST ülésén minden tagnak és az elnöknek is egy szavazata van. 9. Az OST ülésére a tagok előterjesztést és tájékoztatót nyújthatnak be. Az előterjesztésnek a javasolt OST állásfoglalást is tartalmaznia kell. Az előterjesztést valamint a tájékoztatót az OST titkárához kell eljuttatni olyan határidővel, hogy az az ülés előtt egy héttel az OST tagjainak kiküldhető legyen. A tájékoztató állásfoglalás-tervezetet nem tartalmaz. Az OST titkára az előterjesztést és a tájékoztatót bemutatja az OST elnökének, aki felveszi azt a napirendre. A tagok a napirendi pontok anyagára írásban észrevételt tehetnek, és azt az ülés előtt a megadott időpontig megküldik az OST titkárának, aki azt haladéktalanul bemutatja az OST elnökének, elküldi az előterjesztőnek, és a többi OST tag részére is az ülés előtt legalább egy munkanappal. A beküldött előterjesztést és tájékoztatót az OST az abban javasolt időpontban, vagy a legközelebbi ülésén tárgyalja. 10.Az OST tagsággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a tag csak személyesen gyakorolhatja. Akadályoztatása esetén az OST ülésén történő részvétellel helyettest bízhat meg. A helyettest csak tanácskozási jog illeti. 11.Az akadályoztatott tag a helyettesítés tényét közli az OST titkárával és az ülés napirendjével kapcsolatos észrevételeit közvetlenül, vagy a helyettesével számára írásban megküldheti. Az OST titkára ezen tényekről tájékoztatja az OST elnökét. Az írásban megküldött észrevétel vagy álláspont az adott kérdés, vagy napirendi tekintetében a távollévő tag szavazatának minősül, ha a napirendi anyag érdemi változtatására nem került sor. 12. Ha az ülésen napirenden kívül tesznek a tagok javaslatot előterjesztés, tájékoztató vagy indítvány megtárgyalására, úgy erre abban az esetben kerülhet sor, ha a tagok több mint fele az ülésen jelen van és a jelenlévőknek legalább a fele egyetért a javaslattal. 13. Az OST titkára az OST üléséről emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőt az OST elnöke és az OST titkára írják alá, a KSH elnöke és az OST tagjai kapják meg. 14. Az OST megtárgyalja az éves országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) és módosításának tervezetét. Az OST az éves OSAP tervezetéről ülésen határoz.
5
Az évközi módosítás tervezetét az OST titkára megküldi a tagoknak észrevételezésre, erre a tagok észrevételeiket három napon belül írásban, vagy szóban közlik az OST titkárával. Ha az észrevételek egyeztetésére rövid úton nincs lehetőség, akkor az OST a lehetséges legközelebbi időpontban tartott ülésén tárgyalja meg a módosítást.
VI. fejezet Munkabizottságok 1. Az OST egyes kérdések intézésére és szakkérdések megtárgyalására, illetőleg ezek folyamatos figyelemmel kísérésére munkabizottságokat, szükség esetén albizottságokat (a továbbiakban: bizottság) hozhat létre. 2. A bizottságok létrehozása, feladatának meghatározása, tagjainak és vezetőjének megbízása az OST tagjainak javaslata alapján az OST ülésén történik. A bizottság munkájának megszűntetéséről, a tagok és a vezető megbízásának visszavonásáról az OST dönt. 3. a) A bizottságok kutatják és fejlesztik a témakörükbe tartozó kérdéseket, feltárják azok statisztikai hasznosításának lehetőségeit, feltételeit, foglalkoznak a felmerülő problémák, feladatok megoldásával és erről javaslatot készítenek az OST részére. Feladatuk az OST által rájuk bízott kérdések megvitatása. Az OST-nek arra az ülésére, amelyen a rájuk bízott kérdés napirendként szerepel, a bizottság külső szakember tagját is meg kell hívni. b) Az albizottság feladata azon bizottság munkájának segítése, amelynek támogatására létrehozták. Az albizottság a kijelölt kérdésben állásfoglalást alakít ki és arról annak vezetője értesíti a munkabizottság elnökét, szükség esetén az OST titkárát. Az albizottsághoz utalt kérdés munkabizottsági, illetőleg OST ülésén történő tárgyalására meg kell hívni az albizottság vezetőjét. 4. A bizottságok munkájában - az OST döntése alapján - tanácskozási joggal részt vesz a KSH illetékes szakembere, valamint szükség esetén az érdekképviseletek egy-egy képviselője. 5. A bizottság tagja egyaránt lehet az OST tagja, valamint külső szakember. A bizottság vezetője OST tag, vagy a KSH szakembere lehet. A külső szakembert közreműködésre az OST elnöke kéri fel. 6. A bizottság szükség szerint tartja üléseit. A bizottság munkáját annak vezetője irányítja és gondoskodik a bizottság ügyvitelével összefüggő feladatok ellátásáról. A bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza és üléséről szükség szerint emlékeztetőt készít, kidolgozza saját ügyrendjét. A bizottság az üléséről, annak időpontjáról és a napirendjéről tájékoztatja az OST titkárát, ha ügyrendet készített, annak egy példányát szintén megküldi az OST titkárának. 7. A bizottság feladatai teljesítéséről az OST-nek írásban számol be.
6
VII. fejezet Az OST állásfoglalásának érvényesülése 1. Az OST az általa megvitatott kérdésekben állásfoglalást hoz. Az állásfoglalás a KSH elnöke döntésének előkészítését szolgálja. 2. Ha az OST állásfoglalása és a KSH elnökének véleménye között lényeges kérdésekben eltérés van, döntés előtt a KSH elnöke újabb egyeztetést kezdeményezhet az eltérő álláspontok közelítésére. 3. Az OST két ülése között történt fontosabb szakmai eseményekről, valamint az OST által hozott állásfoglalásokkal kapcsolatos döntésekről a KSH elnöke vagy megbízott képviselője tájékoztatást ad az OST ülésén, megindokolva az OST állásfoglalásától eltérő döntéseket. VIII. fejezet Az OST ügyvitele 1. Az OST székhelye: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5-7. 2. Az OST ügyviteli teendőit az OST titkára látja el. 3. Az OST titkárát a KSH személyi állományából a KSH elnöke jelöli ki és terjeszti - megbízás céljából - a miniszterelnök elé. 4. A titkár feladata: ⎯ az ülések előkészítése, megszervezése, ⎯ a napirendi anyagok véleményeztetése, ⎯ az OST-ben és annak működésében bekövetkezett változások kísérése, a szükséges intézkedések kezdeményezése, ⎯ az OST irattárának kezelése, az ügyviteli feladatok ellátása, az ülések emlékeztetőjének elkészítése.
Budapest, 2012. szeptember
figyelemmel
7
................................................... az OST titkára Jóváhagyom:
......................................... az OST elnöke Láttam:
................................................. a KSH elnöke
