Bohács hivatalnál.
József
erdőmunkás
a
zsarnóczai magy. kir.
erdő
Csutorás J á n o s , Pilis-Maróth. Farek András, erdőmunkás
a
zsarnóczai
magy.
kir.
erdő*
magy. kir.
erdő
hivatalnál. H o r n i g György', erdőmunkás
a
zsarnóczai
hivatalnál. H u d é c s e k István, e r d ő m u n k á s a zsarnóczai magy.
kir.
erdő-
hivatalnál. J a n k ó Ferencz, Dubi (Munkács mellett). L u c z á n József, Tövisfalva (Munkács mellett). Meziarek György e r d ő m u n k á s a zsarnóczai m a g j . kir. erdő hivatalnál. P a p r i k a J á n o s , Szegszárd. Pilcz J ó n á s e r d ő m u n k á s a zsarnóczai magy. kir. erdő hivatalnál. r
Egyesületi közlemények.
(Az országos erdészeti egyesület 1890. évi szeptember hó 9. és 10-én Tátrafüreden és környékén megtartott rendes közgyűlé sénél; jegyzökönyve.) Második
Elnök: jére
ülés szepUmber
Tisztelt
áttérnénk, legyen
gyűlésnek, hogy jelentkezett meg a
t.
igazgató-
az
Forgách
szabad
a tegnapi
ülésünk
bejelentenem
nap
hogy
választmánynak
h a t á r o z a t á t is, m e l y b e n
Csorbán.
k ö z g y ű l é s ! Mielőtt
egyesületnek,
közgyűlés,
10-én
folyamán
a
napirend
tisztelt
i s m é t t ö b b uj t a g j a
s ezzel k a p c s o l a t b a n egyúttal
egy
f.
engedje
előterjeszthessem
é. j a n u á r
25-ikén
a z az i n d í t v á n y f o g l a l t a t i k ,
K á r o l y t , a ki t u d v a l e v ő l e g
köz
az
hozott
hogy gróf
egyesületünknél
egy 49*
a
maga nemében páratlan teljességű agancs-gyűjteményt téteményezett le, s e gyűjtemény felállításának jelentékeny költ ségeit is m a g a viselte, egyesületünk tiszteletbeli tagjává válasszuk meg. (Éljenzés.) A mint látom a közgyűlés egy hangúlag és készséggel elfogadja az igazgató- választmány határozata alapján előterjesztett i n d í t v á n y o m a t ; kimondom tehát határozatilag, hogy a közgyűlés gróf F o r g á c h Károlyt elismerésének kifejezéséül az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Uj tagtársaink, kik mint említem, egyesületünkbe most kivannak belépni, a következők : gróf Migazzy Vilmos és báró R é v a y Gyula mint alapitó tagok, továbbá Radvánszky Károly és dr. P a p p Samu urak mint rendes tagok (Éljen zés). Ugyhiszem a közgyűlés nevében kimondhatom határo zatilag, liogy a tagok sorába örömmel felvétetnek. (Helyeslés.) E z e k után áttérhetünk a n a p i r e n d r e : Szabó Adolf erdőtanácsos ur tegnapi értekezésének megvitatására. Mél tóztassanak a tárgyhoz hozzá szólani. Papp S a m u : Engedjék meg t. uraim, hogy én is reflektálhassak röviden a tegnapi igen érdekes fölolvasásnak két pontjára. Az egyik megjegyzésem vonatkozik az előadó ur által oly hűen ecsetelt törpefenyőfürdőre. T a l á n nem lesz érdektelen a t. egylet tagjaira nézve, h a b á r nem fürdő orvosok, azon pótló felvilágosítás, hogy ezen törpefenyőnek vékonyabb ágaiból és leveleiből készítik mind a három Tátrafüreden az úgynevezett fenyőlevélfürdőket, melyek többféle bántalom, de különösen csúzos bántalmak ellen igen elterjedt és a tapasztalat által teljesen igazolt használatnak örvendenek. Ebből kitűnik, hogy ezen fenyőnem a T á t r á b a n kétszeres jelentőséggel bír. Egyfelől föltartóztatja, miként azt a t. előadó megemlíteni méltóztatott a görgetegnek
romboló hatását a mélyebben fekvő és értékesebb terüle tekre, másrészről pedig sok szenvedésnek enyhítésére, az átkozott rheuma által okozott álmatlanságnak megszünteté sére szolgál. Ezen fürdők oly módon készülnek, hogy a törpefenyő ágakat forró vízzel kilúgozzák, mi által a gyantanemüek, illó olajok, hangyasav stb., melyek mint hőrizgatók szerepelnek, kivonatnak. Ebből a kivonatból azurán annyit adnak a für dőhöz a mennyit az orvos rendel. Másik megjegyzésem azon területek birtokviszonyaira vonatkozik, melyeken a három Tátrafüred áll. Tudvalevő önök előtt is azon körülmény, hogy a három Tátrafüred területének tulajdonosa három község u. m. O-Tátrafüreden Mühlenbach, TJj-Tátrafüreden Nagy-Szalók és Alsó-Tátrafü reden Uj-Leszna. Mind a három Tátrafüred bérleti szerző dés alapján keletkezett és épült, mely szerződéseknek egyik sarkalatos pontja az, hogy a bérleti időnek, azaz 32 évnek letelte után az illető községek az összes épületeket akkori becsáron megválthatják, sőt O-Tátrafüredet illetőleg m e g váltás nem is szükséges, mert az ha a szerződésen addig nem változtatnak, teljesen ingyen fog Mühlenbach község tulajdonába átmenni. Felesleges volna hosszasan bizonyít gatni, hogy ezen birtokviszony fölötte bénitólag hat a T á t r a füredek fejlődésére, melyeknek európai színvonalra való emelkedése és más külföldi gyógyhelyekkel szemben ver senyképessé tétele nemcsak egy közönséges üzlet jellegével bír, h a n e m mondhatni országos közgazdasági érdek. H a z á n k nak talán egyetlen vidéke sem alkalmas annyira ugy fek vésénél, mint természeti szépségénél fogva egy nagy sza bású gyógy és üdülőhely létesítésére, a touristika fejlesz tésére, mint a M a g a s - T á t r a . H a ezen helyet sikerülne oly mértékben fejleszteni, oly kényelmessé és mégis aránylag
olcsóvá tenni, hogy nemcsak a levegőt szívni külföldre ván dorló, évente több ezerre menő honfitársainknak nagy része ide tereltetnék, hanem még a külföldről is mind nagyobb számban sereglenének ide a vendégek, akkor kétségtelen, hogy az országnak ebből milliókra menő haszna volna. Ahhoz, hogy ezt valaha elérhessük, igénytelen néze tem szerint, első feltétel volna a birtokviszonyok megvál toztatása, a tulajdonnak felszabadítása ezen nyűg alól, s lehetővé tétele annak, hogy bizonyos területen ugy tár sulatok mint egyesek örök tulajdont szerezhessenek. Csak az örök tulajdon szerzése tenné lehetővé a szabad versenyt, mely feltétele a gyors és egészséges haladásnak. A mostani bizonytalan jövő mellett m é g a T á r a f ü r e d e k tulajdonosai is csak nehezen határozhatják el magukat ujabb befekteté sekre ,annál kevésbbé szánhatná el m a g á t egyes ember az építkezésre. Addig ezen hely sem gyorsan fejlődni, sem olcsóbbodni nem fog, mig a tulajdonnak fölszabadítása által lehetővé nem tétetik az, hogy egyesek részint szórakozási vágyból, részint kereseti czélból itt megtelepedhessenek, házakat, vendéglőket építhessenek, kereskedéseket és üzle teket nyithassanak. Mindaddig mig a lakások és a vendéglők egy tulajdonos monopóliumát képezik, mig a villa tulajdonos otthon nem főzethet, de ha meg is szerzi ezen jogot, csak nehezen és drágán élelmezheti magát, mert helyben piacz nincs, mindaddig a kívánatos fejlődésről szó sem lehet. Azonban fájdalom a kérdéses erdőrészletek oly kezek ben vannak, hogy azoknak megszerzése rendes vétel utján az itteni lakosságnak szűk látköre, saját valódi érdekét föl nem ismerő értelmetlensége következtében teljes lehetetlen ség. A t. előadó ur tegnap szives volt részletesen kiter jeszkedni azon k é r d é s r e , hogy mennyit jövedelmez a köz ségnek azon terület, melyet a fürdők bérbe vettek és szá-
mokban kimutatta, hogy mennyivel nagyobb ezen jövedelem azon veszteségnél, melyet az erdőhasználat korlátozása követ keztében szenvednek. De ez a kimutathat*') jövedelem csak egy része annak a haszonnak, melyet a lakosság a fürdők után indirect uton élvez, és kétségtelen, hogy különösen ezen indirect haszon óriási arányokban nőne, ha a T á t r a füredeken évente 6 — 7 ezer ember helyett 2 0 — 3 0 . 0 0 0 for dulna meg. A községek tehát csak n y e r n é n e k , a lakósok anyagilag gyorsan gyarapodnának, ha erdőiknek csak egy elenyészőleg csekély részét is örök áron eladnák. Azonban mit használ nak mind e szép és igaz szavak ha süket fülekre találnak. E z e n csak a törvényhozás segíthetne, ha tekintettel ugy az országos érdekre, mint az illető községek valódi jól felfogott érdekére, egy külön kisajátítási törvényt hozna,-melyben mig egyfelől atyailag gondoskodnék az értelmetlenségök miatt szellemileg kiskorú, tehát gyámságra szoruló községekről, addig másfelől lehetővé tenné a tőkének, hogy ezen kincset kellőképen kihasználva, mindenfelé a haladás, a cultura zászlaját kitűzhesse. Xem kétlem, hogy egy olyan tekintélyes erkölcsi t e s tületnek, minő az országos erdészeti egyesület, szakvéleménye ezen kérdésnek szerencsés megoldását lényegesen megkönnyí tené. Ez okból bátor vagyok indítványozni: mondja ki az orsz. erdészeti egyesület elvileg, hogy meggyőződése szerint Mühlenbach, Nagy-Szalók és Uj-Leszna községek erdei azon részeinek, melyeken a három T á t r a f ü r e d jelenleg áll, össze sen mintegy 5 — tiOO hold kiterjedésben országos törvény alapján történendő kisajátítását nevezett községekre névvé nemcsak károsnak nem látja, hanem ellenkezőleg az erdő hasznosítása szempontjából, nem is emlitve a kiszámítha tatlan indirect hasznokat, határozottan előnyösnek itéli. Aján lom indítványomat elfogadásra.
Elnök:
Mindaz, a mit a t. t a g t á r s ur elmondott, való
és igaz. Magam is bátor voltam m á r megnyitó beszédemben érinteni,
hogy
a
jelenlegi
viszonyok
között
itt
alig lehet
elképzelni egy valósággal világhírű tele]) létesülhetését. Ezért nekem is az a nézetem, hogy ha a községek nem
lesznek
a saját é r d e k ü k b e n gyökeres reformok keresztülvitelére bír hatók, nem fog más hátra annyira,
erdészeti,
közegésségügyi
mint
érdekben
maradni, inkább
mint hogy ezen,
általános
egy specialiter ily czélra
kisajátítási törvény alkottassák.
nem
közgazdasági
és
szolgáló
Azt hiszem azonban,
hogy
ma e kérdésben határozni még korai volna, mert az ország gyűléshez igényel,
intézendő nem
ugyan
ily a
felirat mi
nagyon
szempontunkból,
szempontjából, a, kik nincsenek
közegésségügyi
ha
megvitatást hanem
még e kérdésről
kozva, mint mi. Másfelől azt tartom, is volna a dolognak,
alapos
ugy
tájé
hogy több nyomatéka
más testülettel péld.
tanácscsal kezet
azok
fogva
az
országos
történnének
meg a,
lépések. Mindez azonban részletesebb előintézkedéseket szükségessé
s
ezért
én
bátor
vagyok
azt ajánlani
dr. P a p p Samu ur indítványát az igazgató
tesz hogv
választmánynak
méltóztassanak kiadni, azzal az utasítással, hogy a kérdéssel behatóan foglalkozzék és ez i r á n y b a n
teendő
lépéseiről
a
jövő közgyűlésnek jelentést tegyen. (Helyeslés.) Ha
a
tárgyhoz mások
nem
átmehetünk a mult évi számadások vetés
ügyében
kiküldött
bizottság
kivannak
hozzá
szólani,
és a jövő évi
költség
jelentésére,
mély
mint
tudom, m á r elkészült munkálatával. Belházy E m i l : Tekintetes közgyűlés ! Nagybecsű megbízásunkhoz képest megvizsgáltuk az egyesület i889-ik évi számadásait s összehasonlítottuk az igazgató választmány által kiküldött számvizsgáló bizottság jelentéséhez csatolt s a lezárt számadás főösszegeit kitüntető kimutatást is a számadási könyvek
tételeivel, és ugy a számadást, mint az utóbb jelzett kimutatást is helyesnek találtuk. — Ennélfogva a számadó részére a felmentvény megadását részünkről is javasoljuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tagsági nyilvántartási könyvben külön kitüntetve oly tételek is fordulnak elő, melyek részint behajthatlanoknak bizonyultak, részint téves előíráson ala pulnak, s mint ilyenek leirandók Tolnának. Ezen tételek a következők : 1) Téves előírás következtében leirandó . 2) Mint behajthatlan leirandó összesen
.
.
127 frt 34 kr. 06 „ — „
.
193 frt 34 kr.
Van szerencsénk tehát a tisztelt közgyűlést kérni, hogy ezen összegek leírására az engedélyt megadni méltóztassék. Egyúttal átvizsgáltuk az igazgató választmány részéről kikül dött számvizsgáló bizottság által összeállított s az 1891-ik évre szóló költségvetést is, s azt ugy egyes tételeiben mint végössze gében is, ugy a bevételekre mint a kiadásokra nézve is, helyesnek találtuk. E szerint teszen az 1891-ik évre előirányzott bevétel , a kiadás pedig szintén
26.852 frtot 26.852 frtot
mely kiadási összegben azonban az egyes alapítványok, a házépítésre felhasznált összegeinek visszatérítésére mint várható felesleg 4531 frt 75 kr. benfoglaltatik. T á t r a - F ü r e d e n , 1890. szeptember hó 10-én. Belházy Emil, bizottts. elnök.
Lende Ede, biz. tag. Sehol CZ Ottó.
Elnök:
H a a jelentést tudomásul
kimondom határozatilag,
illetőleg s z á m a d á s t tevő r é s z é r e
a
felmentvény
Kimondom továbbá, hogy a közgyűlés alapján azon 1 9 3
frt
34
venni
méltóztatnak,
hogy az 1 8 8 9 - i k évi s z á m a d á s o k a t
krnyi
a
megadatik.
bizottsági j e l e n t é s
hátraléknak,
mely
részint
téves előíráson alapszik, részint behajthatlan követelésből áll. leírását engedélyezi. (Helyeslés.) A mi a jövő évi költ ségvetést illeti, azt a bizottság j a v a s l a t a alapján általános ságban, ugy hiszem, elfogadhatjuk, a részletek felett azon ban a régi gyakorlat szerint kérném tételről tételre hatá rozni . B e l h á z y E m i l : Felolvassa a költségvetést, melyet közgyűlés tételről tételre változatlanul elfogad.
a
E l n ö k : Tárgysorozatunk szerint most a jövő évi köz gyűlésen tárgyalandó s z a k k é r d é s e k r e vonatkozó indítványok következnének ; a titkár ur jelentése szerint azonban ilyen indítvány eddig nem jelentetett be. R o t h I g n á c z : H a a t. közgyűlés megengedi, bátor leszek a magam részéről egy ilyen indítványt előterjeszteni. (Halljuk!) Tudvalevő t. közgyűlés, hogy az utóbbi időben ákácz erdeinket, melyek oly megbecsülhetetlen kincsét képe zik a m a g y a r alföldnek, igen nagy veszély fenyegeti azon károk folytán, melyeket n é h á n y év óta az úgynevezett paizstetü idéz elő. Az aggodalom mindenesetre nagy az érdekeltek között, bár biztosan tudni e káros rovar elsza porodásának végeredményét m é g n e m lehet. E p ezért kívá natosnak t a r t a n á m , ha a jövő közgyűlés által megvitatandó tárgyak közé ez a kérdés is felvétetnék s ez által az ille tékes szakembereknek mód nyújtatnék arra, hogy a külön böző vidékeken megejtett vizsgálatok alapján nézeteiket a veszély jelentőségéről s j a v a s l a t a i k a t a baj kiirtására alkal m a s a k n a k talált intézkedésekről elmondhassák. (Helyeslés.) E l n ö k : Minthogy jövő évi közgyűlésünket Brassóban fogjuk m e g t a r t a n i , ezen a vidéken pedig ákácz erdő jelen tékenyebb mennyiségben nem fordul elő, az ajánlott kérdés nem lesz ugyan épen helyi érdekű, de másrészről azt sem lehet tagadni, h o g y igen fontos és közérdekű s ezért érde-
m e s i s a r r a , h o g y v e l e behatóa n f o g l a l k o z z u n k . A z Erdé szeti L a p o k b a n e d d i g i s j e l e n t m e g má r néhán y czikk a paizstetüről, d e k i m e n t v e a kérdé s mé g n i n c s e n . Közgyű lésünk m i n d e n e s e t r e haszno s d o l g o t f o g végezni , ha a l k a l m a t nyújt a z észlelete k é s t a p a s z t a l a t o k közlésére . B e d ő A l b e r t : T . közgyűlés ! Miutá n a kérdé s f e l v e t t e t e t t , kötelességemme k t a r t o m megnyugtatásu l tudomásár a h o z n i a t . közgyűlésnek , mé g p e d i g államhivatalnok i minő ségemben, h o g y a z ákác z paizstet ü álta l előidézet t káro k a kormány f o l y t o n o s figyelmének tárgyá t képezik , ü g y a j e l e n l e g i földmivelés i m i n i s z t e r u r , m i n t elődj e tüzete s intézkedé s e k e t t e t t e k a z iránt , h o g y e kérdé s j e l e s e b b szakértő k álta l az orszá g különböz ő részeibe n magá n a helyszíné n tanul- : mányozás tárgyáv á tétessék . A vizsgálato k f o l y a m a t b a n v a n n a k s a földmivelés i m i n i s t e r u r má r i s megfelelőe n tájé k o z v a v a n . H a közelebbrő l m i n d a m e l l e t t n e m intézkedet t még e kérdésben , e z azér t v a n , m e rt a z id ő a n n y i r a előha l a d t , h o g y e z évbe n aká r történnéne k intézkedése k a paizs tetü e l l e n , aká r n e m , a d o l o g lényegér e befolyássa l n e m v o l n a , m e r t a paizstet ü veszélyesség e a tenyészetid ő lejárt a után n e m fokozódhatok . A földmivelés i m i n i s t e r u r a z o n b a n m i n d e n e s e t r e mé g a jöv ő tavas z előt t intézkedn i f o g , h o g y a b i r t o k o s o k f e l világosittassanak a r r a nézve , mikén t kezeljé k e b a j j a l s z e m b e n ákácz-erdeiket; egyébirán t általáno s szakszempontbó l m a g a m is a z t h i s z e m , a kérdés t a jöv ő közgyűlésr e k i l e h e t tűzni . E l n ö k : A z t h i s z e m , a t . közgyűlé s örvendete s t u d o másul v e s z i eze n felvilágosítást . D e a z előadotta k utá n mé g i n d o k o l t a b b véleménye m s z e r i n t , h o g y a kérdés t a jöv ő év i közgyűlésen tárgyalásr a tűzzü k k i , m e r t a k k o r má r körül ményesebben l e h e t a d o l o g h o z szólani . Méltóztassana k tehá t az igazgat ó választmány t megbízn i a z z a l , h o g y a z egyesü -
létnek egy szakértő tagját felkérje. (Helyeslés.)
a
kérdés
alapos
ismertetésére
A mi a jövő évi közgyűlés egyél) tárgyait illeti, mél tóztassanak ezek megválasztásával szintén az igazgató választ mányt megbízni. Az igazgató választmány mindenesetre gon doskodni fog arról is, hegy a helyi viszonyokat ismerők közül valaki a Királyhágón tuli és különösen a Brassó vidéki erdészeti viszonyokról is előadást tartson. Következik most a napirend 9 . pontja: I n d í t v á n y o k az e g y e s ü l e t cz ó l j a i n a k e l ő m o z d í t á s á r a á l t a l á b a n v é v e. H o r v á t h Sándor t i t k á r : A z alapszabályok által kisza bott határidőn belül két indítvány nyújtatott be a titkári hivatalhoz. Az egyik P i s ó Kornél indítványa, mely igy szól: Mélyen tisztelt közgyűlés ! A ki a müveit nemzetek erdészeti viszonyait és különösen azok erdészeti egyleteinek életét és fejlődését némileg figyelemmel kiséri, megnyugvással fogja tapasztalni, hogy ezek között a magyar orsz. erdészeti egyesület — mindannak da czára, hogy fennállása óta alig mult el egy negyed század — min den tekintetben legelsők közé tartozik. Hogy mely tényezők voltak azok, melyek egyesületünket ezen aránylag igen rövid idő alatt nagygyá tették, feleslegesnek tartom itt mind felsorolni. Nem mulaszthatom el azonban első sor ban a magyar erdészek és erdőbirtokosok ez ügy iránti érdeklő dését s ennek hathatós felkarolását és erkölcsi támogatását meg említeni ; továbbá azon körülményt, hogy mi magyarok nem követ tük az osztrák és német erdészek példáját, a kik az egyesületek alkotása szenvedélyében annyira mentek, hogy ugy szólván majd minden vidéknek van saját önálló erdészeti egyesülete, mely körül mény az erők szétforgácsolását vonta maga után. oly annyira, hogy az egyletekbe a külön működés folytán, az irigység és ver sengési vágy fészkelte be magát. Időszerűnek tartom ezen tényt hangoztatni ma, midőn azon tervvel foglalkozunk, hogy egyesületünket esetleg szakosztályokba
osszuk. Bennem legalább azon aggodalom támadt, vájjon az egyik vagy másik szakosztály nem fog-e idő multával arra törekedni, hogy az anyatesttől elszakadjon, s elválva önállóan mint külön tes tület szervezkedjék, miáltal természetesen csak a törzsegylet bénu lása idéztethetnék elő. De a m a g y a r erdészek és erdőbirtokosok lelkesedésén és öszszetartásán kivül minden esetre legfőbb tényező a bölcs vezetés volt, mely az orsz. erdészeti egyesületet virágzóvá tette és a lankadat lan munkássággal és kitartással ennek fenállását örök időkre biztositotta. Ma is tisztelt közgyűlés, alapszabályaink értelmében egyik feladatunk az leend, hogy az egylet fejeit, t. i. az elnököt, alelnökö ket és választmányt három évre megválasszuk. Miután pedig egyletünk jövője s annak biztosítása azt köve teli, hogy azon érdemdús elnök és alelnök, kiknek m e g t a r t á s a az egylet érdekében áll, minél hosszabb ideig maradjanak az egy let é l é n : szerény nézetem az volna, hogy alapszabályaink illető szakasza olykép módosittassék, hogy a n n a k értelmében az érde meket szerzett elnököt és alelnököket a közgyűlés é 1 e t h o s s z i gl a n is megválaszthassa. A jelent illetőleg, jóllehet hogy a választások eredményéről biztosítva v a g y u n k és épen azért, m e r t v a n n a k és lehetnek jövőben is férfiaink, kiket bizalmunk és érdemeik az egylet vezetésére emel hetnek, feleslegesnek látom ezeknek tisztelt és féltett személyét újból és újbóli választás t á r g y á v á tenni. Mindezeknél fogva bátor vagyok a tisztelt közgyűlésnek a következő indítványt előterjeszteni: Az orsz. erdészeti egyesület alapszabályai 13 §-ának 1-ső bekezdése, mely igy szól: „A választmány az egyesület elnökéből, 2 alelnökből 30 választmányi tagból s a titkárból áll. Ezeket — a titkárt kivéve —• a közgyűlés 3 évre választja, még pedig az elnököket általá nos, a választmányi tagokat pedig aránylagos szótöbbséggel" ; módo sittassék és egészíttessék ki még a k ö v e t k e z ő k k e l : H a az elnök és az első alelnökök valamelyike 3 vagy ennél több cikluson keresztül választatott meg és ezen minőségben ugv az orsz. erdészeti egyesület, valamint a hazai erdőgazdaság felvirágzása
körül m a g á n a k kiváló érdemeket szerzett, ugy a közgyűlés — ha a választás egyhangúlag történik — e z t élethossziglani elnök, illetőleg alelelnöknek választhatja m e g , mely tisztet az illető választott csak önkénytes lemondás által teheti l e . " Kivánatos volna, hogy az elnök-, illetve alelnök-választás m á r az idén indítványom értelmében történjék. H a azonban ez az idén — az alapszabályok módosításának megerősítése miatt — lehetséges n e m volna, ugy arra k é r e m a tisztelt választmányt, misze rint ezen módosítás netaláni helyesebb szövegezése végett, indítvá nyomat a tisztelt választmányhoz áttenni méltóztatnék. T á t r a - F ü r e d e n , 1890. szept. 9. Piso Cornél, r
az oi'sz. erd. egyes, alapitó tagja.
Elnök:
Részemről
szólani, c s u p á n
nem
hogy addig, a mig ('ni leszek elfoglalni,
ne
akarok
a
azt a kérést terjesztem
dolog
szerencsés
méltóztassanak
ezt
érdeméhez
a t. közgyűlés az
az
elnöki
indítványt
elé,
széket tár
gyalás alá venni. (Elénk éljenzés és helyeslés.) Az indítvány felett
tehát
térünk.
a
t.
közgyűlés
beleegyezésével
napirendre
(Helyeslés.)
Horváth
Sándor t i t k á r : A másik
József egyesületi tag terjesztette
indítványt Gr a j á r i
be s szó szerint igy
szól:
A z erdészeti szakmát a létérti küzdelem egyik kiválóbb aré nájának tekintve, nem csodálkozhatunk rajta, hogy híveit életfogy tiglan, elválhatlanul vonzza magához, még akkor is, ha a pálya futáson nem a győzelem, nem a dicsőség, hanem a b u k á s legszo morúbb neme a becsület és bizalomtóli megfosztás vált osztály részükké, s erdész kivan maradni, kinek igaz hivatása volt ez, még akkor is, ha megviselte a haladó kor, ha elmondhatja nagy köl tőnk Petőfivel, hogy : Áll a hajós a parton, A tengeren tekint szét. Mely koldussá tevé, mely Elvette minden kincsét.
Biztatja az elhagyatva álló erdészem b e i t a kartársai emelke dettebb érzeményeibe vetett remény, kik t u d j á k , hogy szakmájuk n a k épen ugy, mint bármely más emberi intézménynek meg van n a k a maga szerencsétlenjei, kik más k ö r ü l m é n y e k között talán nem ott nyomorognának, hová sorsuk l e s o d o r t a , kiket istápolni, segíteni kell, hogy a küzdők soraiba újult erővel, az emberi ren deltetés iránti nagyobb bizalommal b e l é p h e s s e n e k . Ismert dolog, hogy maga a bünfenyitő eljárás is javítás o k á é r t sújtja a bűnösö ket, iparkodik a megbünhödteket hol saját hatáskörében, hol humanistikus egvesületek, egyesek, sőt a k o r m á n y h a t a l o m utján is, a büntetés kiállása, javulás mutatása után, az emberi társadalom hasznos tagjaivá megnyerni, alkalmat nyújt, segédkezik rendes fog lalkozás, megélhetési mód megszerzéséhez, rehabilitálni törekszik büntetésének eltelte, elévülése után még a legnagyobb bűnöst is. Sokkal kegyetlenebb, mondhatni elrémitő sors nehezedik azokra, kik az erdészeti p á l y á n fegyelmi uton sújtattak, m e r t megszűnt reájok nézve a régi jó barátság, ismeretség, s mindenkitől elhagyatva, lel kileg, testileg megtörve, öreg n a p j a i k r a erkölcsi, a n y a g i segély nélkül maradva, támolyognak gyászos sírjuk felé; büntetéseknek nemcsak hogy nincsenek határai, nincsen elévülése, hanem évek multán is visszaható erővel befolyásolja előéletük jövőjük újraal kotása iránti törekvéseiket, s még a foglalkozás, a szaki működéstől is elüttetnek. Lehet az illető j ó a k a r a t ú becsületes e m b e r , ki nem lopott, nem sikkasztott, nem csalt; hiába való minden t ö r e k v é s e ; számára c hazában nincsen hely ; meghalnia a S Z Í V Ó S , edzett, nyo mort biró testalkat mellett nem l e h e t ; öngyilkossá válnék, de tisz tességes családi hetyzete, életnézetei, m ű v e l t s é g i foka ezt nem engedik, élnie kell b á n n i keservesen; m e g k i s é r e l mindent, hogy bánni szerény állást elfoglalhasson, de ebben még az is gátolja, hogy az erdészt, mint ilyent élemedett korban m á s hivatás elsajátítására alkalmatlannak tartják, azonfelül minden hivatáshoz törvényes minösitvény követeltetik, azt pedig, mái az ötvenes éveken tul, a mai viszonyok között bajos megszerezni. Mindezek d a c z á r a a mozgékonyabb ember nem csügged, m e r t biztatja a „hit, r e m é n y és szeretet", s reméli, hogy hátha mégis akad oly nagylelkű ember, a ki hajlandó a sülyedőnek segédkezet nyújtani, ha talán nem is egyes emberképen, hanem egyesülve, társulattá, bizottsággá a l a k u l v a . Ily intézmény1
hez bizalmasabban fordulhatna a fegyelmileg tönkrement erdész ; ez mindenféle kicsinyes tartózkodás nélkül, hivatalos és egyéb tekintetek mellőzésével karolhatná fel a legboldogtalanabbak állás keresési ügyét. Sajnos azonban, de „pártfogoló bizottmány" „mentő k ö r " a fegyelmileg el kárhozottak számára ez idő szerint nem léte zik, pedig az emberbaráti segélynek ezen irányban nagy tér nyí lik meg. Az országos erdészeti egyesület, mint sok nagy horderejű alapit vány megalkotója, fenntartója, enyhíteni iparkodik áldásos h a t á s körében az élet megannyi nyomorúságát, az özvegyek, árvák, az elaggott, betegség által tönkrejutott pályatársak búteljes ínségét. Nem természetes kifolyása lenne ezen magasztos iránynak, ha az erdészeti pályán átkos sorsuk által fegyelmi eljárások tömkelegébe sodort és onnan legjobb a k a r a t u k mellett ki nem vergődhető, az erdészeti pályáról leszorított szerencsétleneknek is segédkezet nyúj t a n a társadalmi helyzetük consolidálására, becsületük helyreállítá sára, nem anyagi támogatás, h a n e m foglalkozáshozi segítés, munkaszerzés, vagy ennek elnyeréséhez vezetői útbaigazítás által? Mint az országos erdészeti egyesület alapitó tagja, ennek keletkezésétől fogva ápolója, támogatója és maiglan is híve, ki j e l e n szomorú helyzetemben vonzó tanácskozásaiban mostani érde kes kirándulásaiban — fájdalom ! — részt nem vehetek, mély tisz telettel a következő indítványt mutatom be : a) alakuljon a választmány kebelében öt tagból álló bizott ság, mely feladatává teszi, a hozzá forduló, bármely okból állásá tól megfosztott, minden keresettől elesett, az 50-ik életévet meg haladott, különben szolgálatképes és alkalmazást kereső erdészt, ha az erdőtörvény 36. §-ában megszabott minősitvénye meg van. bünfenyitő eljárás alatt nem állott, lopást, csalást, pénzsikkasztást el nem követett, máskülönben állandó tartózkodási helyén sem poli tikai, sem erkölcsiségi irányban megbélyegezve ninesen. minden tőle kitelhető módon támogatni addig, mig állást nem n y e r ; b) a fentvázolt minősitvényü erdészeket tényleges pártfogolásban részesiti oly módon, hogy velők személyes vagy levelezési érintkezésben áll, k í v á n s á g u k r a kérvényeiket átveszi é s megjegyzéseivel ellátva, rendelkezési h e l y ü k r e továbbítja, siker esetében a kérvényezők költségén ezeket neki átszolgáltatja, végre
a meghívókhoz hasonló füzetkéket bocsájt ki és a z o k a t dijmentetlenül a jelentkezők kezeihez juttatja, sürgős esetekben pedig az érdekelteket magánlevél utján értesiti a teendő lépésekről havonkint négyszer; c ) dijakat nem szed, hanem elhelyezés esetében, — mely csak egyszer történhetik ezen uton és az egyszer elhelyezett b á r m i okból is h a g y t a el állomását, többször támogatást a bizottságtól nem nyerhet — költség számlát ad át az elhelyezettnek, ki is a való ban igazolt kiadásokat haladéktalanul fedezni köteleztetik. Az indítványnak ilyes, -vagy más a l a k b a n i elfogadását, illetve életbeléptetését indokolja egyszerűen azon tényállás, hogy az elitél tekből sem halt ki a becsületérzés ós a hő k í v á n s á g , a társadalom hasznos tagjaivá m a r a d h a t n i , sajnos azonban, hogy ezt önerejük ből sohasem érvényesíthetik, m e r t a rosszakarat, a kenyérkereseti irigység és m á s nemtelen, aljas motívumok nem keresik azt, mily lelki gyötrelmeken, mennyi szenvedéseken esett át a fegyelmi eljá rás m a r t a l é k a ! h a n e m megvetőleg azt h a n g o z t a t j á k : „íme az elcsa pott". De még is kell egy bizonyos h a t á r n a k lennie, melyen tul az üldöztetések ezen leggyávábbika sem m e h e t ! . . . Ki szabhatja ezt meg leghatásosabban más, mint az országos erdészeti egyesület erkölcsi támogatása mellett működő „pártfogoló bizottság", „fegyelmi védkör"? Engedje a gondviselés, hogy létesüljön és sok szerencsét lent menthessen meg a v é g e n y é s z e t t ő l ! ! ! T e m e s v á r - G y á r v á r o s b a n , 1890. évi szeptember
4-én.
Gajári József, oki. erdőtiszt. Ha
a t. k ö z g y ű l é s m e g e n g e d i , b á t o r l e s z e k
sott i n d í t v á n y r a
mindjárt
néhány megjegyzést
a
felolva
tenni.
j u k , h a l l j u k ! ) A z i n d í t v á n y l é n y e g é t az a k í v á n s á g
(Hall képezi,
hogy az e g y e s ü l e t azon s z e r e n c s é t l e n e r d é s z e k e t , kik fegyelmi eljárás
folytán
alatt n e m
állásukat
állottak,
elvesztették,
erkölcsi t á m o g a t á s á v a l
segítse. E z e n kívánsággal nom
alapszabályaink
ezen k é r d é s b e n
de bünfenyitő
állomáshoz
szemben legyen szabad
;>5. § - á r a ,
elfoglalható
ismét
mely
é p e n az
álláspontját
eljárás hivatkoz
egyesületnek
szabályozza.
E z e n szakasz szerint az egyesület igazgató választmá nya fel van hatalmazva s illetve kötelezve is van, az erdő birtokosok m e g k e r e s é s é r e szolgálatkereső erdőtiszteket aján lani. U g y a n e z e n szakasz szerint azonban az ajánlás akként történik, hogy a beérkezett folyamodványok, képességi és szolgálati okmányok alapján a szolgálatot kereső erdőtisztek névsora, a mint az illető állomásra egymáshoz viszonyitva alkalmasaknak találtatnak, a szolgálatadó birtokossal kö zöltetik. Az egyesület tehát ez idő szerint is kész állomást kereső erdőtiszt tagjainak megkönnyíteni az állomáshoz jutást, de az ajánlás tekintetében azon a határon tul, melyet az alapszabályok megjelölnek, nem mehet, t. i. mást nem tehet, mint hogy sorozza az állomás keresőket belátása szerint és aztán közli az erdőtisztet k e r e s ő birtokossal a folyamodók nevét ezen sorrendben, de minden további megjegyzés vagy ajánlás nélkül. E s ez meggyőződésem szerint egészen böl csen is van igy, mert az egyesület csak ugy ajánlhatna valakit, ha egyszersmind az iránt, hogy az ajánlott a kívá nalmaknak minden tekintetben meg fog felelni, felelősséget vállalna m a g á r a ; már pedig egy erkölcsi testület felelőssé get senkiért és semmiféle körülmények között nem vál lalhat. E z e k e t tekintetbe véve, részemről az indítvány mellő zését k é r e m , mert ha az egyesülettől nem kívántatik benne több, mint a mennyit az alapszabályok most is rendelnek, akkor felesleges, ellenben h a az indítványozó ennél többet kivan, akkor kérése teljesíthetetlen. (Helyeslés.) B o r s z é k y Soma: Az egyszerű cselédnek könyvébe sem írják bele, ha elbocsáttatik, a reá hátrányos megjegy zéseket. Megtörténhetik, hogy valaki fegyelmileg megbün tettetik, de e b ű n h ő d é s által hibája meg van torolva, s nem
volna igazságos őt a további keresetmódtól elzárni. Én azt hinném, hogy ily egyéneknek lehetővé kellene tenni, hogy az „Erdészeti L a p o k " - b a n ingyen hirdetés utján ajánlhassák magukat s nem volnék ellene, ha igazán szüksége forog fenn, némi segélyezésnek sem, a mennyiben ezt az egyesü let helyzete megengedi. E l n ö k : En azt hiszem, t. közgyűlés, az indítványnak gyakorlati eredménye alig lehet. En sem tartozom azok közé, a kik a felebaráti szeretetet a legszélesebb körben ne óhajtanák gyakorolni De másfelől azr hiszem, egy erköl csi testületnek nagyon is vigyázni kell, hogy mihez nyújtja oda erkölcsi támogatását. Abba semmi esetre sem m e h e t n e bele az egyesület, hogy egy ilyen szolgálatból elbocsátott (gyónt a nélkül ajánljon, hogy meg ne említse, miért volt kénytelen eddigi szolgálatából távozni. E nélkül, méltóztas sanak meggondolni, milyen helyzetbe juthatna később az egyesület. L e ezt nem tekintve is, az ajánlás minden körül mények között kényes, mert esetleg a. legkiválóbb ember sem válik be bizonyos speciális viszonyok között, tehát előre nem is vállalhat felelősséget senkiért. Ep ezért az egyesü let, miként a titkai' ur az alapszabályokból kimutatta, nem indokolhatja még azt a sorrendet sem, melyet a folyamodók között felállít. A mi a segélyezést illeti, nézetem az, hogy ha egykor az egyesület abban a helyzetben lesz, hogy min den támogatásra szorult ragját, kinek hírnevén csorba nem esett, kivétel nélkül mind segélyben részesítheti s még ezen túl is marad fenn anyagi lehetőség a segélyezésre, akkor ezen kérdésről is lehetséges lesz beszélni. A most tényleg fenforgé körülmények között azonban nem tartom az indít ványt elfogadhatónak. (Altalános helyesés ) Ha ezt helyeselni méltóztatnak, határozatikig kimondom, hogy az indítvány felett a t. közgyűlés napirendre rérr. 50*
Minthogy az idő kirándulásaink egy részét lehetetlenné tette s e miatt tárgysorozatunkat a kitűzött időnél is kama ráid) kimentettük, nem marad más hátra, mint hogy most közgyűlésünket befejezzük. Midőn t e h á t a jegyzőkönyv hitelesítésére Eleöd Jósa és Papj) Samu t. tagtársainkat felkérem, magamat a t. köz gyűlés jóindulatába ajánlva, mostani utolsó ülésünket ezen nel bezárom. (Éljenzés.) B e d ő A l b e r t : A közgyűlésre megjelent t. tagtársaim nevében bátor vagyok Nagyméltóságodnak köszönetet mon dani áldozatkészségéért és odaadó buzgalmáért, melylyel közgyűlésünket ezúttal is sikerrel és bölcsességgel vezetni kegyeskedett. Kívánom a közgyűlés minden tagja nevében, hogy Nagyméltóságod a közügy érdekében még hosszú időn át folytathassa áldásos működését. (Elénk éljenzés.) K. m. f. Horváth
Sándor,
Tisza
titkár.
Lajos
gr.,
elnök.
Hitelesítésül: Eleöd
Jósa,
s. /.'.
Papp
Samu,
s k.
Lapszemle. (áf— zs—) Az erdők befolyása a légköri csapadékok mennyi ségére. Meglehetősen régi és általánosan elterjedt azon meggyőző dés, hogy az erdők mennyisége valamely vidék klímájára j e l e n t é keny befolyást gyakorol, vagyis, hogy nagy terjedelmű erdőkkel borított vidékeken a légköri csapadékok mennyisége is nagyobb s viszont az erdők pusztulása a légköri csapadékok kevesbülését s ezzel együtt az illető vidék termékenységének csökkenését vonja maga u t á n ; mindazonáltal ezen kérdés egészen az ujabbi időkig tudományos alapon tárgyalva nem igen volt. A tudománvos vizsgálatok megkezdésére e téren E b e r m e y e r nyújtott először példát 1874-ben. midőn a mintaszerüleg berendo-
