Az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Házirend

Az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Házirend

Orosháza 2013

Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Adatok4 A házirend célja, hatálya .............................................................................................................................. 4 Tanulói jogviszony ........................................................................................................................................ 5 A tanulók kötelességei és jogai ..................................................................................................................... 5 A szülő kötelességei és jogai ......................................................................................................................... 5 A munkarenddel kapcsolatos szabályok ........................................................................................................ 5 6.1 A tanórai foglalkozások rendje ...................................................................................................................... 5 6.2 Az óraközi szünetek rendje ............................................................................................................................ 6 6.3 A tanulók munkarendje.................................................................................................................................. 7 6.4 Az étkezés rendje ........................................................................................................................................... 8 6.5 Az intézmény nyitva tartása, ügyelet, felügyelet ............................................................................................ 8 6.6 A tanítási szünetek rendje .............................................................................................................................. 9 6.7 A tanulók közreműködése saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák előkészítésében, lezárásában .................................................................................................... 9 6.8. Az egész napos foglalkoztatás rendje ........................................................................................................... 9 7. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ..................................................................... 9 7.1 A hagyományápolás célja .............................................................................................................................. 9 7.2 Ünnepélyeink ............................................................................................................................................... 10 7.3 Versenyek, vetélkedők .................................................................................................................................. 10 7.4 A hagyományápolás külsőségei ................................................................................................................... 10 7.5 Iskolafal, iskolarádió ................................................................................................................................... 11 7.6 Iskolatörténeti emlékek, dokumentumok gyűjtése ........................................................................................ 11 8. A létesítmények és helyiségek használati rendje ......................................................................................... 11 8.1 Az épület rendje, berendezési tárgyai, eszközei és területei használata ...................................................... 11 8.2 Biztonsági rendszabályok ............................................................................................................................ 11 8.3 A belépés és benntartózkodás rendje (azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel) .... 12 9. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok......................................................... 12 9.1 Helyiséghasználat........................................................................................................................................ 12 9.2 A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok ............................................................. 12 9.3 Bombariadó esetén szükséges teendők ........................................................................................................ 14 9.4 Könyvtárhasználat rendje............................................................................................................................ 14 9.5 A tankönyv és tartós tankönyv kölcsönzésével kapcsolatos szabályok ........................................................ 15 10. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok ............................................................ 16 10.1 A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere ....................................... 16 10.2 A diákönkormányzat ............................................................................................................................. 16 10.3 A diákönkormányzat működési feltételei .............................................................................................. 17 10.4 A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás .............................................................. 17 10.5 Diákkörök létrehozása ......................................................................................................................... 17 11. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái .................. 18 12. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási rend .................................... 18 13. Tanórán kívüli foglalkozások rendje ........................................................................................................... 18 13.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................. 18 13.1.1 A napközis foglalkozások rendje............................................................................................... 19 13.1.2 Szakkörök ................................................................................................................................. 20 13.1.3 Énekkar..................................................................................................................................... 20 13.1.4 Sportkörök ................................................................................................................................ 20 13.1.5 Felzárkóztatás, képességfejlesztés /differenciált foglalkoztatás/ .............................................. 20 13.1.6 Tehetséggondozás /differenciált foglalkoztatás/ ....................................................................... 21 13.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................. 21 13.2.1 A versenyek és bajnokságok ..................................................................................................... 21 13.2.2 Kirándulások ............................................................................................................................ 21 13.2.3 Kulturális intézmények látogatása ............................................................................................ 21 14. Felelősség taneszközökért, sportszerekért .................................................................................................. 21 15. A tanulók jutalmazásának elvei, formái, rendje .......................................................................................... 21 15.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása ...................................................................................................... 21 16. A gyerekekre vonatkozó védő-óvó rendszabályok ....................................................................................... 23 16.1 A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetősége ................................................. 23 16.2 rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje ................................................................. 23 16.3 Elsősegélynyújtás ................................................................................................................................. 24 16.4 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje ......................................................................................... 24 16.4.1 Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés .................................................................................. 24 16.5 Balesetmegelőzési előírások ................................................................................................................. 25

2

16.6 A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai .................................................... 25 16.7 Viselkedési és viseleti szabályok (a vonatkoztatva a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartásra is) ................................................................... 25 17. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, valamint a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ..................................................... 25 17.1 A díjfizetésről általában ....................................................................................................................... 25 17.2 Iskolánkban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ....................................................................... 26 17.2.1 a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, ............................................................................................................................ 26 17.2.2 az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, 26 17.2.3 a tanulmányi verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,..... 26 17.2.4 az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, ........................................................................................................................................... 26 17.2.5 a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, .......................................................... 26 17.2.6 a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, ............................................................................................................................... 26 17.2.7 a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, ............................................................................................................................ 26 17.2.8 a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor, ..................................................................................................................... 26 17.2.9 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. ....................................................................................................................................... 26 17.2.10 az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés. ................................................................................ 26 17.2.11 minden, a pedagógiai programban meghatározott nevelés és oktatás (pl. erdei iskola) .......... 26 17.3 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................ 26 17.3.1 a fent meg nem határozott egyéb foglalkozások, ...................................................................... 26 17.3.2 a független vizsga, .................................................................................................................... 26 17.3.3 vendégtanulói jogviszony.......................................................................................................... 26 17.4 Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások .................................................................... 27 17.5 A térítési díj és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások megállapításának eljárásrendje ....... 27 17.6 A tan-, illetve térítési díj legmagasabb összege.................................................................................... 28 17.7 Vagyoni jog átruházása ........................................................................................................................ 28 18. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje ................................................................................................... 28 18.1 Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, elosztás rendje ........................................................ 28 18.2 Egyéb kedvezmények ............................................................................................................................ 29 19. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások ........................ 29 19.1 A távolmaradás kérésének rendje, elbírálás szempontjai, az engedélyezés rendje .............................. 29 19.2 A mulasztás igazolásának módja, igazolatlan mulasztás miatti intézkedés.......................................... 29 19.3 Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ............................................................................ 30 19.4 Késés a tanóráról/foglalkozásról: ........................................................................................................ 30 20. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ................................................................. 31 20.1 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Házirend melléklete tartalmazza. ................................................................................................................................................. 31 20.2 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 31 21. A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok ................................................................................................... 33 MELLÉKLET 35

3

Házirend 1. Adatok Az intézmény neve: Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Alapítója: Orosházi Református Egyházközség, 5900 Orosháza, Könd u. 5. Fenntartója: Orosházi Református Egyházközség, 5900 Orosháza, Könd u. 5. Székhelye:

5900 Orosháza, Előd u.17.

Az intézmény neve: Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Telefonszámok, e-mail: 68/510-775 8/411-210

[email protected] [email protected]

Web: www.refiskolaoh.hu

2. A házirend célja, hatálya Célja Az iskola házirendje állapítja meg a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban Nkt.), továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. A Házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A Házirend elősegíti intézményünk oktató és nevelő feladatainak ellátását, ezért betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra egyaránt. A Házirend – az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt – az alábbiakban szabályozza az iskola belső rendjét: Intézményünk diákjai kulturált, udvarias és segítőkész magatartással mindenkor tartsák be a társadalmi együttélés szabályait, intézményünk hírnevéhez méltóan viselkedjenek. Értsék meg és ismerjék meg képességeik határait. Kiteljesedő és egyéni személyiségükkel, talentumaikkal hazájuknak, családjuknak útmutató fáklyája, világító szövétneke legyen. A tanuló védje az iskola becsületét, gazdagítsa hagyományait, óvja a közösség tulajdonát! Az egyes tantárgyakból kiemelkedő képességű és teljesítményű tanulók képviselik az iskolát a tantárgyi és sportversenyeken, és a versenyre felkészítő foglalkozásokon részt vesznek. Ezen tanulók szülei az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit támogatva tegyék lehetővé gyermekük részvételét a felkészülési folyamatban és a versenyeken egyaránt. Több területen történő versenyeztetés esetén – a pedagógussal való egyeztetés után – a döntés a tanuló (szülő) joga. Hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

3. Tanulói jogviszony A tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos szabályozást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban R.) tartalmazza. „Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt.”1 A sorsolás szabályai: - Az érintett szülők kiértesítése a sorsolás idejéről és helyéről. - Sorsolási bizottság választása. Tagjai: 1 fő pedagógus és 1 fő szülő + 1 fő sorsoló - A bizottság elfogadása. - Leendő elsősök névsorának ellenőrzése, kisorsolandó létszám megnevezése. - Nevek elhelyezése a dobozban. - Sorsolás. - Névsor felolvasása. - Kihúzott névsor elfogadása. A sorsolásról jegyzőkönyv készül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete igazolja.

4. A tanulók kötelességei és jogai A tanulók kötelességeit és jogait a Nkt. 45-47. §-a tartalmazza. A törvényi szabályozáson túlmenően a tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit; szorgalmasan tanuljon; részt vegyen a református gyülekezet ünnepi istentiszteleti alkalmain (azon tanulók esetében, akik református fenntartású intézménybe iratkoztak be), és óvja környezetét. Tiszteletet, megbecsülést és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete és hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az iskola valamennyi dolgozója iránt. Viselkedésével, beszédével, cselekedeteivel az iskolában és azon kívül is méltó módon képviselje intézményünket.

5. A szülő kötelességei és jogai A szülő kötelességeit és jogait a Nkt.72. §-a tartalmazza. A törvényi szabályozáson túlmenően a szülő kötelessége, hogy tiszteletben tartsa iskolánk református szellemiségét, továbbá biztosítsa gyermeke részvételét a református gyülekezet ünnepi istentiszteleti alkalmain, egyházi ünnepein (azon tanulók esetében, akik református fenntartású intézménybe iratkoztak be).

6. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 6.1

A tanórai foglalkozások rendje

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező és választható órarend szerinti tanítási órák időtartama) 715-től 1545-ig tarthat. A választott fakultációs tanórákat 1600-ig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 1

R. 24.§ (6)

5

A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák befejezése előtt 5 perccel jelzőcsöngetés figyelmeztet a zárásra. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató adhat. A tanítási órák rendje 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

715 - 800 800 - 845 855 - 940 1000 - 1045 1100 - 1145 1200 - 1245 1250 - 1335 Ebédszünet 1400 - 1445 1500 - 1545

óra óra óra óra óra óra óra

7. óra 8. óra

6.2

Az óraközi szünetek rendje

Szünetek idején a tantermekben csak a hetesek és azok tartózkodhatnak, akik erre engedélyt kaptak. A tanuló legyen fegyelmezett a szünetekben is: óvja a kisebbeket, viselkedjen kulturáltan, ne használjon durva szavakat. Úgy játsszon, hogy játékával, mozgásával ne veszélyeztesse önmaga és társai testi épségét. A szemetet csak a kijelölt tárolóba, gyűjtőbe szabad tenni. Napraforgó- és tökmag az iskolába nem hozható és a büfében sem árusítható. Szünetekben a tanulók az ügyeleteseknek kötelesek engedelmeskedni. Ha a tanulók az udvaron vannak, az ügyeletes nevelő utasítása után fegyelmezetten vonulnak a tantermeikbe. A tízórait a második szünetben, a tanteremben vagy a kijelölt helyen, a helyén ülve, kulturált módon fogyasztja el, az el nem fogyasztott élelmiszert hazaviszi. Óraközi szünetek: 1. szünet 2. szünet 3. szünet 4. szünet 5. szünet ebédszünet 7. szünet

845 - 855 940 - 1000 1045 - 1100 1145 - 1200 1245 - 1250 1335 – 14oo 1445 - 1500

Az 1. szünetben a tanulók elhagyják tantermüket, de az udvarra nem mennek le. A 2. szünet az uzsonnaszünet, amikor a tanulók elfogyasztják az uzsonnájukat, ebben a szünetben csak büfébe vagy mosdóba mehetnek, az udvarra nem. A 3. és a 4. szünetben jó idő esetén lemennek az udvarra. Rossz idő esetén, a folyosón kulturáltan tartózkodnak. A hetesek feladatai ­ A tantermek rendben tartásáért hetenkénti váltással felelnek. ­ A hetesek 730-ra érkeznek az intézménybe, gondoskodnak krétáról, ellenőrzik az osztálylétszámot. 6

­ Jelentik az igazgatónak vagy helyettesének, ha becsengetés után öt perccel nem jelent meg a nevelő a tanórán. ­ Az órák előtti jelentés alkalmával tisztelettudóak és határozottak. ­ Az előforduló rongálást, szemetelést jelentik az órát tartó nevelőnek. ­ A tanteremben előforduló balesetveszélyes állapotot, rendbontást, károkozást azonnal jelentik az ügyeletes nevelőnek vagy a szaktanárnak. ­ Felügyelnek a Házirend osztályteremben való betartásáért. ­ Minden óra előtt jelentik a hiányzókat a pedagógusnak. ­ Szünetekben az egyik hetes a tanterem ajtaja előtt áll, a másik gondoskodik a tábla és a tanterem tisztaságáról. ­ Gondoskodnak – az utolsó órát tartó pedagógussal együtt – a tanterem tisztaságáról és rendjéről (szemét összeszedése, levitele a konténerbe, székek elhelyezése a tanterem oldal- illetve hátsó falánál, tábla tisztítása, ablakok zárása, lámpák leoltása, szemét kivitele). A szertárosok feladatai: A szertáros tanuló a pedagógus utasításának megfelelően köteles ellátni feladatát. 6.3

A tanulók munkarendje

A diákoknak legkésőbb 710 (nulladik óra esetén), ill. 745-re kell az intézménybe érkezniük. Ha busszal érkeznek, előfordulhat, hogy önhibájukon kívül késnek. Ilyenkor igyekezniük kell szükséges felszerelést előkészítve készen állni a tanulás elkezdésére. Ha a tanulónak szükséges kerékpárral érkeznie, azt a tanulók számára kijelölt helyre, lezárva kell elhelyeznie! A hétfői napok minden estben osztályfőnöki órával kezdődnek. A tanulónak az iskolába érkezés után 730-ig a földszinti folyosón kell gyülekezni, a nulladik óra előtt (kivétel ez alól a testnevelés órára érkezők) a szaktanár megérkezéséig a földszinti folyosón kell várakoznia. 730 előtt az I. és II. emeleti tantermekbe csak abban az esetben lehet bemenni, ha az osztályfőnök vagy az első órát tartó pedagógus is jelen van. A felső tagozatos tanulók 725-nél korábban nem jöhetnek be az iskolába. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyezésével hagyhatja el az iskola épületét. A diáknak a tanterembe lépő pedagógust, felnőttet néma felállással illik köszönteni. Csak akkor foglalja el a helyét, ha arra a nevelője engedélyt adott. A tanítási órán/egyéb foglalkozásokon: ­ Nevelője magyarázatát, társai feleletét kísérje figyelemmel. Tisztelettel tartozik a másik embernek. ­ Csak akkor beszélhet, ha erre felszólítást vagy jelentkezés után engedélyt kapott. ­ Helyes testtartással üljön a széken, ez is az ő egészségét szolgálja. Rendetlenkedéssel ne zavarja a tanórát. ­ Ha valamilyen rendkívüli oknál fogva nem készült az órára, azt az óra megkezdésekor, jelentse nevelőjének. ­ Az órához szükséges felszerelés és a tájékoztató füzet számára munkaeszköz, tehát köteles azt magával hozni. ­ A testnevelési órák előtt a tanuló különösen legyen fegyelmezett. Az öltözők rendje része a tanórák fegyelmének, s a tanulók biztonságát szolgálja. ­ A technika, a számítástechnika és a testnevelés teremben tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. ­ Minden tanuló feladata, hogy az osztálynapló ülésrendje szerint üljön a padban.

7

Az ellenőrző könyvet a tanuló minden órára köteles magával vinni és a kapott osztályzatot haladéktalanul az ellenőrzőbe beírni, beíratni. Az érdemjegyeket a tanulóknak hetente, az írásbeli bejegyzéseket, a beírást követő napra a szülővel alá kell íratni. Az ellenőrző elvesztését az osztályfőnöknek kell bejelenteni, az elvesztésért járó büntetés az elmarasztalásoknál található. A tanuló csak az iskolai munkához nélkülözhetetlen felszerelést hozza magával! Mobiltelefont csak saját felelősségére hozhat; a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, valamint a közös étkezések alkalmával annak kikapcsolva kell lennie. A mobiltelefont csak pedagógus engedélyével használhatja indokolt esetben. Az iskolai élet minden mozzanatában (tanórák előtt, tanórákon, az órák közötti szünetekben, délutáni foglalkozások előtt, alatt és után) súlyosan jogellenes, elítélendő magatartásnak minősül, ha a tanulók verekednek, egymást bármilyen módon (szóval vagy tettel) bántalmazzák; mások egészségét, testi épségét veszélyeztetik. Másokat semmilyen körülmények között nem alázhatnak meg. Ilyen esetekben, még akkor is, ha először fordul elő, az érintetteknek súlyos büntetéssel kell számolniuk. A tanulók levonulása az épületből a szinteknek megfelelően kialakított rend szerint történik. Csoportos levonulásuknál zárt sorban, jobb oldalon közlekednek. Az utolsó óra befejezésekor a nevelők a tanteremben köszönnek el a diákoktól, és a földszintig kísérik őket. Az iskolából való távozás után a tanuló a kijelölt gyalogátkelő helyen közlekedve, a közlekedési szabályokat betartva térjen haza. Utcai viselkedése kulturált legyen, hogy ezzel is fenntartsa és öregbítse iskolája jó hírnevét. Nevelőit, társait az utcán is illik hangosan és illedelmesen köszönteni. Az óraközi szünetekben fegyelmezetten és kulturáltan kell viselkedni, az épületben hangoskodni, szaladgálni nem szabad. Az óraközi szünetek rendjére beosztott ügyeletesek - tanárok és diákok - ügyelnek. A tanulók kötelessége, hogy megtartsák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. Legfőbb kötelességük a tanulás. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy képességeiknek megfelelően tanuljanak és teljesítsék feladataikat, a tanórákon aktívan részt vegyenek. A tanulók érkezéskor és távozáskor a napszaknak megfelelően tisztelettudóan, hangosan és érthetően köszöntsék az iskola dolgozóit. A fiúk az épületbe lépéskor vegyék le sapkájukat. A tanulók napi ruházkodása és megjelenése kerülje a szélsőséges megnyilvánulásokat, az ne sértse az emberi méltóságot, sem a viselőjét, sem másét. 6.4

Az étkezés rendje

A napközisek a megadott időbeosztás szerint nevelőjükkel étkeznek. Étkezés előtti kézmosás csoportosan, a napközis nevelők felügyeletével történik. A menzás tanulók az utolsó óra után mennek az ebédlőbe, és az ott lévő ügyeletes menzás pedagógusnál való jelentkezés után fogyaszthatják el az ebédet. A tanulóknak az ebédlő rendszabályait be kell tartaniuk. Ebédkiadás 1350-ig van. Az étkezés megrendelése, lemondása a tanév elején kiadott „Gyermekétkeztetés rendje” tájékoztató alapján történik. 6.5

Az intézmény nyitva tartása, ügyelet, felügyelet

Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 600 órától 1800 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 800 órától 1600 óráig tart.

8

Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik, az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. A reggeli nevelői ügyelet 715-kor kezdődik. Az ügyeletes nevelők neve szintenként kiírva megtalálható. 6.6

A tanítási szünetek rendje

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A tanulók közreműködése saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák előkészítésében, lezárásában Az iskola helyiségeiben lévő audiovizuális, IKT eszközöket csak felügyelet mellett, az azzal megbízott tanuló kezelheti. A munka megkezdése előtt a hetes kötelessége biztosítani a tábla tisztaságát, gondoskodnia kell a krétáról. Az osztályban elhelyezett növények gondozása is az ő feladata. A falakon keletkezett szennyeződéseket a tanulóknak kötelességük radírozással eltávolítani. 6.7

A tanóra/foglalkozás megkezdése előtt, a jelzőcsengő megszólalása után minden tanulónak elő kell készíteni a padra a szükséges felszereléseket és az ellenőrzőt/tájékoztató füzetet. A tanteremben keletkezett hiányokat, károkozást a hetes az órát tartó nevelőnek az óra megkezdése előtt jelentse. Az iskola területén észlelt bármilyen hiányosságot, rongálást, szabálytalanságot a tanuló az ügyeletes pedagógusnak vagy az osztályfőnöknek jelezze. Ha a tanuló kárt okoz, a szülei kötelesek azt anyagilag megtéríteni ill. helyrehozni. Az iskola egész területén tilos szemetelni, az esetlegesen előforduló hulladékot az arra haladó tanuló köteles felvenni és kidobni az erre a célra kihelyezett hulladékgyűjtőbe. A mosdók, illemhelyek higiéniájának, tisztaságának megőrzésére minden tanuló fokozottan ügyeljen. A tanóra végét jelző csengetés a nevelőnek szól, a gondos csomagolást a tanuló csak az ő engedélyével kezdheti meg. Utolsó óra után a székek fel- ill. összerakása, az esetleges szemét összeszedése minden tanuló feladata. Az ablakok bezárása és a hulladék levitele a konténerbe a hetes feladata, ezt az órát/foglalkozást tartó nevelő ellenőrzi. A terem kulccsal történő bezárása a pedagógus feladata. 6.8. Az egész napos foglalkoztatás rendje A tanulók egész napos foglalkoztatását úgy kell megszervezni, hogy a szülő írásbeli kérésére indokolt esetben a tanulót az igazgató mentesíthesse a délutáni foglalkozások kötelező részvétel alól. A foglalkozások 1-8. évfolyamig történő megszervezésének rendjét az évenkénti éves iskolai munkaterv tartalmazza.

7. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 7.1

A hagyományápolás célja

Az iskola hagyományainak ápolása, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók 9

nemzeti identitástudatának, hitéletének fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, a református szellemiség kialakítására, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 7.2

Ünnepélyeink

Nemzeti ünnepek ­ október 23. – Az 1956-os forradalom ünnepe ­ március 15. – Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe Egyházi ünnepek: ­ Reformáció napja (Október 31.) ­ Karácsonyi ünnepkör ­ Húsvéti ünnepkör ­ Pünkösdi ünnepkör Megemlékezések ­ Október 6. - Az aradi vértanúk napja ­ Február 25. - A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai ­ Április 16. – Holokauszt áldozatai ­ Június 4. – A Nemzeti Összetartozás Napja Egyéb események ­ ­ ­ ­

Nők napja (március 8.) Anyák napja (május első vasárnapja) Gyermeknap (május utolsó vasárnapja) Pedagógusnap (június első vasárnapja)

Az intézmény hagyományőrző rendezvényei ­ ­ ­ ­ 7.3

október 13. /Iskolanap/ A Reformáció napja farsang Chrismas party és Weichnachtsfest

Versenyek, vetélkedők ­ tanulmányi versenyek ­ bibliaismereti verseny ­ ének és furulya verseny ­ népdaléneklési verseny ­ karácsonyi asztalterítő verseny ­ húsvéti tojásfestő verseny ­ sportversenyek

A fentiektől eltérő megemlékezéseket a diákönkormányzat éves munkatervében rögzíti. Az iskolai ünnepélyeken a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az iskolát. 7.4

A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete ­ lányok: sötét szoknya, fehér blúz, matrózgallér 10

­ fiúk: sötét alj, fehér ing, nyakkendő Az iskola hagyományos sportfelszerelése ­ lányok: kék színű torna dressz (fehér pólóval), fehér zokni ­ fiúk: fehér póló, kék színű tornanadrág, fehér zokni Az intézmény zászlója 90 cm x 90 cm-es fehér alapon, az iskola címere Az intézmény jelmondata és címere: „Három fáklyám ég: HIT, HAZA, EMBERSÉG” (Sárospatak, 1531) 7.5

Iskolafal, iskolarádió

Az iskolafal gondozása és az iskolarádió működtetése a diákönkormányzat feladata. 7.6

Iskolatörténeti emlékek, dokumentumok gyűjtése

A gyűjtés valamennyi tanulócsoport feladata. A versenyeken elért eredmények dokumentumait /pl. oklevelek fénymásolata/ az iskolatitkárnál kell leadni. 8. A létesítmények és helyiségek használati rendje 8.1

Az épület rendje, berendezési tárgyai, eszközei és területei használata

Az iskola címtábláján, a tantermekben, az épület homlokzatán Magyarország címerét el kell helyezni. A református egyház címere az iskola címtábláján, a tantermekben és az iskola körbélyegzőjén kerül elhelyezésre. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: ­ ­ ­ ­ ­ ­

a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Indokolt esetben /pl.: sportfoglalkozások/ a felügyeletet nem pedagógus szakember is elláthatja, melyre az intézmény igazgatója adhat engedélyt. Az iskola helyiségeiben lévő audiovizuális eszközöket csak felügyelet mellett, az azzal megbízott tanuló kezelheti. Ha a tanuló kárt okoz, a szülei kötelesek azt megtéríteni. (Nkt. 59. §.) A mosdók, WC-k használatakor ügyelni kell a kulturált viselkedésre, azok rendeltetésszerű használatára. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az iskolában és az iskola környékén tilos a dohányzás! 8.2

Biztonsági rendszabályok

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az iskola tanulói főbejáratát óraközi szünetekben zárva kell tartani. Zárni kell továbbá a tanulói kerékpártároló bejáratát a délelőtti taní11

tás és a délutáni napközis foglalkozások ideje alatt. A zárásról és a nyitásról az ügyeletes hivatalsegéd gondoskodik. A tantermeket tanítási-foglalkozási időn túl zárni kell, ami a tanteremben takarító személyzet feladata. 8.3

A belépés és benntartózkodás rendje (azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel)

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Idegeneknek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját és az épületben való tartózkodás várható időtartamát. Kivétel ez alól a kisiskolás korú gyermekeket kísérő vagy érte jövő szülő.

9. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok 9.1

Helyiséghasználat

A büfé nyitvatartási rendjének megfelelően az órakezdést megelőző jelzőcsengetésig lehet vásárolni. Az intézmény épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Ékszerek, nagyobb értékek, pénz megőrzését az iskola nem tudja biztosítani, a tanulók értékeiket ne hagyják őrizetlenül. Amennyiben a tanuló elhagyott (érték) tárgyakat talál azt köteles azonnal a tanári szobában nevelőnek leadni, megjelölve a megtalálás pontos helyét. Az intézményben kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközöket csak az igazgató és az érintettek beleegyezésével szabad működtetni. Az intézményben tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A Knt. alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Hétvégén az intézmény zárva tart. A szünidőben az intézménybe az osztályfőnökkel egyeztetve a nyitva tartás alatti időpontban be lehet jönni. A használat korlátai Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás ill. technikai személyzet kellő tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját és az épületben való tartózkodás várható időtartamát. Kivétel ez alól a kisiskolás korú gyermekeket kísérő vagy érte jövő szülő. 9.2

A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok

Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 12

­ ­ ­ ­

természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, belvíz, stb.), tűz, robbantással történő fenyegetés, előre nem látható, de felismert vagy újonnan felmerült súlyos balesetveszély.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: ­ az intézmény vezetője, ­ az igazgató helyettese, ­ munka- és balesetvédelmi felelős (Az egyéni sajátosságoknak megfelelően kell meghatározni.), ­ tűzvédelmi felelős. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: ­ ­ ­ ­ ­

a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget és a tűzoltóságot, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az intézmény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: ­ Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. ­ A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. ­ A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. ­ Az órát tartó nevelő kiürítéskor köteles az osztálynaplót magával vinni. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: ­ ­ ­ ­ ­

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról.

13

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. 9.3 Bombariadó esetén szükséges teendők Bomba elhelyezéséről értesülő vagy bombát észlelő személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének, és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót a hangosbemondón keresztül kell elrendelni. Technikai akadály esetén hoszszan tartó csengetést vagy kolompolást kell alkalmazni. Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével: ­ intézmény neve és pontos címe, ­ hogyan szerzett az intézmény tudomást arról, hogy bomba van az épületben, ­ emberélet mennyire van közvetlen veszélyben, ­ a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma, a bejelentés ideje. Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az órát tartó nevelő vezetésével az érvényben lévő levonulási útvonalon keresztül hagyják el az épületet és mennek biztonságos helyre, ahol a létszámot ellenőrzik. A pedagógusok törekedjenek a gyermekek megnyugtatására, kerüljék a hangos beszédet, hirtelen mozdulatot. A pánikhangulat megelőzése érdekében meg kell akadályozni, hogy gyermeket ellenőrizetlenül elvigyenek vagy idegenek lépjenek az épületbe. 9.4

Könyvtárhasználat rendje

A könyvtár az olvasás, tanulás, önművelés színtere, amelynek szolgáltatásait az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói vehetik igénybe. A beiratkozott könyvtárhasználóknak a könyvtár nyitvatartási ideje alatt joga van a könyvtári szolgáltatások térítésmentes igénybevételéhez. A könyvtárban tartózkodó olvasó köteles betartani a könyvtár rendjét. A táskákat és a kabátokat a kijelölt részen (fogasnál) kell elhelyezni. A könyvtárban az étkezés, valamint a hangos beszéd tilos. A tanuláshoz, olvasáshoz szükséges CSEND betartása mindenki számára kötelező. A kölcsönzés szabályai: ­ A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros engedélyével lehet kivinni. ­ A kölcsönzés a Szirén integrált könyvtári rendszer segítségével elektronikus úton történik. ­ A kölcsönzés rendje: tanuló egyidejűleg maximum 4 kötetet kölcsönözhet. Kölcsönzési idő 2 hét, amely kérésre egyszer meghosszabbítható. Kötelező olvasmányok kölcsönzési időtartama 4 hét. ­ A tartós tankönyvek körébe tartozó dokumentumokat – az iskola tankönyvellátási szabályzatában foglalt feltételek szerint – az érintett tanulók teljes tanévre, ill. tanulmányaik befejezéséig kikölcsönözhetik. ­ A kézikönyvek és az időszaki kiadványok indokolt esetben egy tanítási órára, esetleg egy napra vagy hétvégére kölcsönözhetők. ­ Az audiovizuális dokumentumokat (videokazetta, CD-ROM stb.) a nevelőtestület tagjai egy-egy tanítási órára kölcsönözhetik. ­ A könyvtárban az adott időpontban nem található dokumentumok előjegyeztethetők. ­ A kikölcsönzött könyvtári dokumentumért a kölcsönző felelősséggel tartozik.

14

­ A elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni vagy az értékét megtéríteni. A térítési díj megállapításánál irányadóak a következők:    

ha a dokumentum 1988 előtti, a kártérítés a beszerzési ár tízszerese, ha a dokumentum 1988 utáni, a kártérítés a beszerzési ár ötszöröse, ha 2000 utáni, a kártérítés a beszerzési ár háromszorosa, ha két tanéven belül történt a vétel, akkor a beszerzési árat kell megtéríteni. ­ Amennyiben az olvasó a kikölcsönzött dokumentumokat határidőre nem hozza vissza, felszólítást kap. A tartozás rendezéséig újabb könyvet nem kölcsönözhet. A rendezetlen könyvtartozású olvasók tanulói jogviszonya csak tartozásuk rendezése után szüntethető meg. A könyvtár gazdag és értékes állománya az iskola tulajdona, amelynek megóvása és védelme minden könyvtárhasználó érdeke és kötelessége. A könyvekbe írni, rajzolni, belőlük lapot kitépni, képet kivágni tilos. A tetten ért rongálók – a kár megtérítése mellett – szigorú büntetésben részesülnek. 9.5

A tankönyv és tartós tankönyv kölcsönzésével kapcsolatos szabályok

A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával kapcsolatos szabályok Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával okozott kár megtérítésére köteles. A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni. A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. A kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá. Az igazgató dönt a kártérítési összegek csökkentése, mérséklése tárgyában. A tankönyv iskolai könyvtárból történő megvásárlásának szabályai A tankönyv az iskolai könyvtárból megvásárolható. A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló - a tankönyvet legalább 3 hónapig használja, - a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul vevő árat kifizesse. A tankönyv árára a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

15

10.A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 10.1 A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a Diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes Diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A Diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A Diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. A küldöttközgyűlés a diákok képviselőiből áll (osztályonként 5 fő választott képviselő). A Diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző Diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a helyszínen, de legkésőbb 15 napon belül választ kell kapniuk. Rendkívüli Diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 10.2 A diákönkormányzat A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat munkáját az intézményben működő pedagógusok segítik, akik maguk közül választják meg az iskola diákönkormányzat vezető pedagógusát. A diákönkormányzat vezető pedagógus eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint ­ amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. ­ ­ ­ ­ ­

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: ­ ­ ­ ­

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

10.3 A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat miden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 10.4 A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás Az intézményben működő diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleteken a diákönkormányzatot vezető tanár képviseli. 10.5 Diákkörök létrehozása Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. Ezek pl. a szakkörök, színjátszó kör, iskolai sportkör, énekkar, versenyekre való felkészülés stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, vagy a szülői munka17

közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

11.A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A diákoknak joguk van problémás ügyeikkel a szaktanárokat, az osztályfőnököket, az igazgatót és helyetteseit felkeresni. A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapni. A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a diákönkormányzati gyűléseken, a rendszeres belső közvélemény kutatások alkalmával és a diákközgyűléseken. A tanulói létszám minimum 50%-os nagyságrendű érintettségénél kötelező az adott ügyben kikérni a diákönkormányzat véleményét.

12.A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási rend A tanulóknak joga van választani a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A helyi tantervben, a pedagógiai programban meghatározott keretek között joga van megválasztani azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválasztja a tantárgyakat tanító pedagógust. A kötelező tanórai foglalkozások választása az iskolába történő beíratáskor történik. A választás joga a kiskorú tanuló esetén a szülőt illeti meg. Emelt szintű oktatás esetén az érintett tantárgy választása kötelező. A kerettantervre épülő helyi tantervek szerinti oktatásban részesülő tanulók számára az intézmény igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy választásával kapcsolatos döntését. Ugyancsak eddig az időpontig kell leadni a hit- és erkölcstanórákra való jelentkezéseket is. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választás jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az intézmény igazgatójával. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. A módosítási kérelmet írásban, a tanév utolsó tanítási napjáig kell leadni az intézmény igazgatójának. A módosítás engedélyezéséről az igazgató az első tanítási napig dönt. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen – gyermekével közösen gyakorolhatja.

13.Tanórán kívüli foglalkozások rendje 13.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását tanulók közössége, a szülői szervezetek továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény igazgatójánál.

18

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember második hetében választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni jelentkezési lapon a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások engedélyezése az igazgató hatásköre. Az iskola igazgatója minden év május 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy választásával kapcsolatos döntését. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen – gyermekével közösen gyakorolhatja. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni, amennyiben erről a tényről – a nem kötelező tanítási órára történő jelentkezés előtt, az iskolai értesítőben, ha ilyen nincs, a helyben szokásos módon írásban – a tanuló szülőjét tájékoztatták. A nem kötelező tanórai foglakozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a nem kötelező tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Iskolai étkeztetésben /menza/ minden tanuló igény szerint részesül. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő írásbeli engedélyével. Egyesületi sporttevékenységüket, zeneiskolai és iskolán kívüli óráikat az osztályfőnöküknek bejelentik a tanulók. 13.1.1 A napközis foglalkozások rendje A napközi otthonra, a tanulószobára, és az iskolaotthonra vonatkozó szabályok ­ A napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra és iskolaotthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. ­ A napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra és iskolaotthonba tanévenként minden év első tanítási napján kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke felvételét. ­ Az iskola a napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra és iskolaotthonba minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. ­ A napközis foglalkozások az utolsó tanítási óra után kezdődnek és 16 óráig tartanak. Az egyházi és két tanítási nyelvű osztályokban a kötelező plusz órák miatt (hittan és a két tanítási nyelvű osztály angol) órák miatt a napközi 17 h-ig tart. A szülő írásbeli kérelmére napközis felügyelet vehető igénybe legfeljebb 17 h-ig. Az igényeket a napközis igények leadásával egy időben kell jelezni. ­ A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 19

­ A napköziben a kötelező tanulási idő 1415 -től 1530-ig tart. A tanulók a tanulási idő alatt egyéb foglalkozásokon (művészeti iskola, szakkör, sportkör) csak a szülők beleegyezésével vehetnek részt, úgy, hogy a szülő biztosítja a tanuló másnapi tanítási órákra való felkészülését. ­ A szülő kérésére a tanuló eseti (egyszeri) vagy állandó (iskolán kívüli állandó elfoglaltság, bejáró tanuló) kikérőt kaphat, kizárólag a szülő által aláírt, dátumozott kikérő levél alapján. ­ Az eseti vagy állandó kikérők kivételével a tanuló a napköziből szülői kérésre 1530kor, vagy a napközis foglalkozás végeztével távozhat el. ­ A kötelező tanulási idő alatt a szülők nem zavarhatják a tanulmányi munkát. 13.1.2 Szakkörök A tanulók érdeklődési köre szerint a magasabb szintű képzés igényével az iskolában szakkörök működnek. Szakköröket a tanulói igények figyelembe vételével szervezi az iskola. A szakkörbe való jelentkezés önkéntes, az osztályfőnök és szaktanár együttes véleményét figyelembe véve. Egy tanéven belül az elfogadott jelentkezés esetén a tanulók számára a szakköri tagság kötelező. A szakköri tagság megszűnik, ha a tanuló fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, vagy ha a tanulmányi eredménye vagy egészségi állapota a tanév közben erőteljesen romlik. 13.1.3 Énekkar Az intézmény énekkara sajátos önképzőkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése, és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az énekkari tagokat a kórusvezető választja. Szervezése 3-8. évfolyamig történhet. Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 13.1.4 Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a pedagógusok és egyéb sportszervezetek szakemberei. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, labdarúgás, vívás, stb.) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a pedagógusok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A foglalkozások október 1-jétől május 31-ig tartanak. Kivételt képeznek azok a foglalkozások, melyek az érintett nevelő kötelező óraszámába számítanak be. E foglalkozások kezdési ideje szeptember 1-je, befejezése pedig egybeesik a tanév befejezési időpontjával. 13.1.5 Felzárkóztatás, képességfejlesztés /differenciált foglalkoztatás/ A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézmény igazgatója által megbízott pedagógus tartja. 20

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatására. 13.1.6 Tehetséggondozás /differenciált foglalkoztatás/ Célja a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése, a versenyekre, pályázatokra való felkészítés. A foglalkozásokra történő jelentkezés önkéntes. Kiemelt figyelmet fordítunk a kiemelten tehetséges, valamint a hátrányos helyzetű tanulók, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére. 13.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 13.2.1 A versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az éves munkatervben meghatározott intézményi, települési, területi és országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A városi, területi, megyei, stb. versenyeken való részvétel (nevezés, kíséret, utaztatás stb.) megszervezése a szakmai munkaközösségek feladata. A nevezési díjak, a költségek térítéséhez a tanuló szociális helyzetétől függően az iskola is hozzájárulhat. A költségtérítésről évente a szakmai munkaközösségekkel egyeztetve az igazgató dönt. 13.2.2 Kirándulások Az intézmény a diákok részére kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk, Magyarország és a Kárpát-medence tájainak, kulturális örökségének megismertetése, és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. 13.2.3 Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára.

14.Felelősség taneszközökért, sportszerekért A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladja meg.

15.A tanulók jutalmazásának elvei, formái, rendje 15.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása A dicséret és jutalmazás elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az intézmény jó

21

hírnevének megőrzéséhez, az intézmény dicséretben részesíti. Az intézmény ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: ­ kimagasló sportteljesítményt ér el, ­ területi, országos versenyen eredményesen szerepel. Az iskolai jutalmazás formái ­ szaktanári dicséret: a tanítási órákon folyamatosan tanúsított aktivitásért, szertárosi munkáért, szemléltetőeszköz készítéséért, s egyéb plusz teljesítményekért, ­ ügyeletvezetői dicséret: ügyeletes tanulók példás munkájáért, ügyeletes nevelők javaslatára más tanulóknak is adható, ­ napközi-vezetői dicséret: a napközis foglalkozások során tanúsított példás szorgalomért és magatartásért, közösségi tevékenységért, ­ diákönkormányzat-vezetői dicséret: diákönkormányzatban végzett közösségi munkáért, ­ osztályfőnöki dicséret: az osztályban végzett közösségi munkáért, kiemelkedően jó egyenletes tanulmányi munkáért, tartósan példamutató magatartásért, az előző hónaphoz képest több tárgyból mutatkozó lényeges javításért, iskolai szintű versenyeken elért 1-3. helyezésért, valamint városi, területi versenyeken való eredményes szereplésért, ­ igazgatói dicséret: városi vagy területi versenyeken elért 1-3. helyezésért, megyei 16. vagy országos versenyeken elért helyezésekért, eredményes szereplésért, továbbá tanév vége előtt több egyéb dicsérettel rendelkezők, amennyiben kiemelkedő magatartást és szorgalmat tanúsít a tanuló. A megyei 1-3. vagy annál magasabb szintű OKM által támogatott tanulmányi, valamint a diákolimpiai megyei 1-3. vagy annál magasabb szintű sportversenyeken elért eredményekért. Az országos vagy megyei jelentőségű programokon való közreműködésért az énekkari tagok, a színjátszók, valamint egyéb csoportok, személyek alkalmankénti mérlegelés alapján dicséretben részesíthetők. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén ­ ­ ­ ­

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell vezetni. A szaktárgyi dicséretet a tantárgyat tanító pedagógus, a nevelőtestületi dicséretet (példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiváló szorgalomért) az osztályban tanító nevelők adják. Az egyes tanévek végén a kitűnő tanulók példás magatartással és szorgalommal, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A felmenő rendszerű versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók az iskolai alapítvány célkitűzéseinek megfelelően részesülnek jutalomban. Nevelőtestületi dicséret Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanuló általános nevelőtestületi dicséretéről év végén (az osztályfőnök javaslatára) a testület dönt. A nevelőtestületi dicséretet a bizonyítványba és a törzslapra is be kell vezetni, valamint az intézmény közössége előtt nyilvánosságra kell hozni.

22

­ Igazgatói dicsérettel oklevelet és emellé tárgyjutalmat (könyvet) kell adni annak a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján kitűnő eredményt ért el, valamint a magatartása és a szorgalma is példás. A dicséretet a jutalomkönyvbe is be kell írni. ­ Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese; az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen, az intézmény közössége előtt, nyilvánosan veszi át. Erre javaslatot az osztályfőnök tesz. A nem iskolai felkészítés során elért sporteredményekért a tanuló évente kétszer, félévkor és tanév végén igazgatói dicséretet kaphat. 15.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Fegyelmező intézkedések ­ Kisebb rendbontás esetén a tanuló kérjen elnézést a nevelőtől vagy a sértett társától. ­ Azt a tanulót, aki a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a Házirend előírásait megszegi, vagy bármely más módon árt az intézmény jó hírnevének, a tagintézmény büntetésben részesíti. A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei: ­ nevelői, szaktanári, ügyeletvezetői, napközi vezetői figyelmeztetés: gyakori rendzavarás, a Házirend megsértése, kötelességszegés, felszerelés hiány, házi feladat hiánya, ­ diákönkormányzat-vezetői figyelmeztetés: a vállalt feladatok hiányos teljesítése, ­ osztályfőnöki figyelmeztetés: az iskolai házirend megszegése ­ osztályfőnöki intés: osztályfőnöki figyelmeztetés ellenére az iskolai rendszabályok megszegése, iskolai rendezvényeken méltatlan viselkedés ­ igazgatói intés: általános iskoláshoz nem méltó viselkedés, szándékos rongálás, testi bántalmazás ­ igazgatói megrovás: súlyos fegyelmezetlenség, a házirend sorozatos megsértése, testi bántalmazás, szándékos rongálások. Az igazgatói figyelmeztetés és intés következménye 3-as (változó), az igazgatói megrovás következménye 2-es (rossz) magatartás (félévet illetően). Az intések az előző fokozatok megléte nélkül is kiadhatók, ha az elkövetett cselekmény indokolttá teszi.

16.A gyerekekre vonatkozó védő-óvó rendszabályok Az iskola egészségügyi orvosi ellátását szakképesítéssel rendelkező iskolaorvos, iskolavédőnő együttműködésével biztosítja. A kapcsolattartás a rendszeres iskola-egészségügyi feladatok ellátásával biztosított. Rendkívüli esetben a felkeresés az iskolatitkár és az iskolavédőnő közvetítésével történik. 16.1 A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetősége A gyermekvédelmi felelős személyéről a tanulókat és azok szüleit a tanév kezdetekor írásban kell értesíteni, továbbá arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel. 16.2 rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje A Knt. az alapszolgáltatások körébe sorolja fel a rendszeres egészségügyi felügyeletet. Az ellátás rendjét az iskolaorvos és a védőnő hatáskörében szervezi. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. 23

16.3 Elsősegélynyújtás Az iskolában történő baleseti sérülések ellátására a kijelölt elsősegélynyújtó helyen (tanári szoba) az arra képzett személyek jogosultak, majd a tanulót háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítjuk. 16.4 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje 16.4.1 Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés Iskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztett meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt, a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak orvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógy-testnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-ig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. Az iskola igazgatója az iskolaorvosoktól kapott összesítő névsor alapján tájékoztatja a tanulót, illetve szülőt a kategóriába sorolásról és gyógytestnevelőhöz irányítja. 1. Könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető. 2. Gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat kell részére szervezni. A tanuló orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. 3. Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. Amennyiben az intézményt ellátó orvos kategorizálásával a szülő, a tanuló, a tanár nem ért egyet, jogorvoslattal élhet – a közléstől számított 15 napon belül - az iskola igazgatójánál. Az intézmény vezetője szakmai felülbírálatot kérhet az ÁNTSZ területileg illetékes városi, kerületi ÁNTSZ tiszti főorvosától, aki a szakorvos véleménye alapján dönt. 16.4.1.1 Testnevelés alóli felmentés Orvosi igazolásra: az igazoláson feltüntetett időtartamra teljes körű, vagy az orvos által meghatározott feladatok végzése alóli részleges felmentésre jogosult a tanuló. Szülői vagy tanulói kérésre: ­ egy tanítási órára kérhető teljes vagy részleges felmentés, mely esetben a testnevelés felszerelésének a tanulónál kell lennie, ­ a felmentési kérelmet írásban vagy szóban kell bemutatni, illetve kérni a testnevelő tanártól, aki a probléma és az órai anyag függvényében dönt a felmentésről. 24

­ felszerelés hiány: ebben az esetben felmentés az órai munkavégzés alól nem indokolt a sűrűn előforduló felszerelés hiányról a szülőt írásban kell tájékoztatni. 16.5 Balesetmegelőzési előírások Tilos az intézmény épületén belül – a balesetek elkerülése érdekében – szaladgálni és másokat a közlekedésben akadályozni. Tűzriadó és más veszély esetén az épületet – a pedagógusok irányításával – a kiürítési tervnek megfelelően – fegyelmezetten kell elhagyni. A tanulók kötelesek a folyosókon, lépcsőházakban haladó felnőtteket udvarias félreállással elengedni és tisztelettel köszönteni. Baleset esetén teendő intézkedések A tanulók kötelessége, hogy óvják saját és társuk testi épségét, továbbá haladéktalanul jelentsék a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha veszélyeztető állapotot, balesetet vagy sérülést észlelnek. 16.6 A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai ­ A kerékpárral közlekedő tanulók a kerékpárjukat csak a kijelölt helyen, lezárva helyezhetik el. Az intézmény felelősséget nem vállal a kerékpárokért. ­ A tanulóknál lévő értéktárgyakat a testnevelés óra elején a felügyelt helyen lévő tároló dobozban lehet elhelyezni. 16.7 Viselkedési és viseleti szabályok (a vonatkoztatva a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartásra is) A tanuló egészsége védelmében tartsa tisztán és rendben magát, környezetét, ügyeljen a mosdók, mellékhelyiségek tisztaságára is. Tilos az intézményben hivalkodó ruházat, ékszerek, divatcikkek viselése és az életkornak nem megfelelő kozmetikai szerek használata. Tilos a dohányzás, a szeszesitalok, energiaitalok fogyasztása és egyéb egészségkárosító hatású anyagok (pl. kábítószerek) használata! A tanuló személye, öltözete, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott. Testnevelési órákon az iskola által előírt tornafelszerelés használata kötelező. Hosszú hajat mindenkinek össze kell fognia a testnevelés órákon. A tanuló megjelenése legyen ízléses, kulturált. Az intézménybe feltűnő ékszert, játékokat, fényképezőgépet, videokamerát, discmant, walkmant, IPod, MP3, MP4 lejátszót és egyéb szórakoztató elektronikai eszközöket, veszélyes tárgyat vagy anyagot, kártyát, rágógumit, tökmagot, napraforgómagot nem lehet hozni. A mobiltelefon használata az iskolában nem zavarhatja az oktató és nevelő munkát. A mobiltelefont oktatás és nevelés folyamata, tehát az iskolába érkezéstől a távozásig tartó idő alatt kikapcsolva a táskában kell tartani! A mobiltelefon kizárólag rendeltetésszerű használatára az iskola pedagógusai adhatnak engedélyt. A házirend hatálya minden iskolai szervezésre, pl. osztálykirándulásokra is kiterjed. Ezen tiltott magatartásformák előfordulása az iskola által szervezett rendezvényeken, programokon is súlyos jogkövetkezménnyel jár, fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után.

17.A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, valamint a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 17.1 A díjfizetésről általában Jogszabályi háttér: A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban Vhr.) 25

17.2 Iskolánkban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 17.2.1 a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, 17.2.2 az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, 17.2.3 a tanulmányi verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, 17.2.4 az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, 17.2.5 a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, 17.2.6 a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, 17.2.7 a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, 17.2.8 a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor, 17.2.9 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. 17.2.10 az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés. 17.2.11 minden, a pedagógiai programban meghatározott nevelés és oktatás (pl. erdei iskola) 17.3 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 17.3.1 a fent meg nem határozott egyéb foglalkozások, 17.3.2 a független vizsga, 17.3.3 vendégtanulói jogviszony A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának ­ 20 %-a a 21.3.1. pontban meghatározott esetben, ­ 20 %-a a 21.3.5. pontban meghatározott esetben, ­ a független vizsga díja tantárgyanként az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75 %-a.

26

A térítési díj csökkentésének szabályai ­ Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulótól térítési díj nem szedhető. ­ A térítési díj mértéke a 21.3.1.esetben a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának  

15 %-a 17 %-a

4,5 tanulmányi átlag felett 4,0-4,5 tanulmányi átlagig

17.4 Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, úgymint: ­ ­ ­ ­

táborozás, osztálykirándulás, a helyi tanterv által meghatározott órákon túli órák a helyi tanterv által meghatározott foglalkozásokon túli foglalkozások szabadidős programok

A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada A tandíj csökkentésének szabályai A tanuló tanulmányi eredményétől függő csökkentés: ­ Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulótól térítési díj nem szedhető. ­ A tandíj mértéke a - helyi tanterv által meghatározott órákon és foglalkozásokon túli esetben – csökken:  4,5 tanulmányi átlag felett 50 %-kal,  4,0-4,5 tanulmányi átlagig 25 %-kal. A tanuló szociális helyzete alapján történő csökkentés: A tandíj ­ 25 %-át el kell engedni abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem2 nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 75 %-át; ­ 50 %-át el kell engedni, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori kötelező legkisebb öregségi nyugdíj 50 %-át; ­ 75 %-át el kell engedni, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori kötelező legkisebb öregségi nyugdíj 25 %-át. A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell. 17.5 A térítési díj és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások megállapításának eljárásrendje ­ A térítési díj és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét évente május 31-ig kell igényfelmérés alapján megállapítani (Az első évfolyamosok esetében szeptember 15-ig).

2

Jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járadékkal, személyi jövedelemadóval egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

27

­ A fizetendő díjról (a tanuló tanulmányi eredményével és szociális helyzetének figyelembevételével) a szülőt/törvényes képviselőt tanévkezdésig írásban értesíteni kell. Az értesítés tartalmazza a fizetés módját, idejét, a fizetés elmulasztásának következményeit és a jogorvoslati lehetősége. ­ A tan-, illetve térítési díjat évente két egyenlő részletben kell befizetni október 31-ig, illetve március 15-ig. Ettől eltérő fizetési módot (határidő módosítás, részletfizetés) kérelemre az intézmény vezetője engedélyezhet. 17.6 A tan-, illetve térítési díj legmagasabb összege A szülői szervezet és a diákönkormányzat meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Az összeg évente kerül meghatározásra. Visszafizetési kötelezettség: Túlfizetés, menet közben megszerzett mérséklési jogosultság, vagy előzetes visszalépés esetén merülhet fel. Az erről való értesülést követő 8 (elháríthatatlan akadály esetén legfeljebb 30) napon belül köteles az intézmény a mértéken felüli befizetést visszatéríteni. 17.7 Vagyoni jog átruházása Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésében közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

18.A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje A rászoruló tanulók számára az iskola lehetőség szerint saját keretéből is igyekszik szociális támogatást nyújtani, és elősegíti a más szervezettől (pl. az egyháztól, önkormányzatoktól) igényelt segélyek odaítélést. Ezen felül pályázatok útján próbálja meg a rendelkezésre álló anyagi keretet növelni. További lehetőség szerint a térítési-, illetve tandíjat egyedi esetben az intézmény vezetője kérelem alapján mérsékelheti (ez utóbbi a felnőtt hallgatókat is megilleti). 18.1 Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, elosztás rendje ­ a tankönyvtámogatás összegéből azt az összeget (a tankönyvtámogatás 25 %át), melyet legalább o - tankönyv, illetve o - az iskolában alkalmazott  ajánlott és kötelező olvasmányok,  elektronikus adathordozón rögzített tananyag,  kis példányszámú tankönyv. ­ A tankönyvtámogatás minimum 25 %-át (intézményi döntés alapján akár ennél többet) tankönyv ártámogatásra, könyvtári, több éven keresztül használható tankönyvek és/vagy ajánlott és kötelező olvasmányok és/vagy elektronikus adathordozón rögzített tananyag beszerzésre fordítjuk. Az iskola a szakmai, speciális tankönyveket az iskolai könyvtárban helyezi el, és kölcsönzés útján juttatja el a tanulókhoz. 28

­ Az iskola döntéseit minden év december 15-ig hozza meg, és arról írásban tájékoztatja a szülőket. ­ A támogatásból kérelemre a tankönyvcsomag árának arányában, minden tanuló részesülhet. ­ A támogatás mértékéről a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértés után az igazgató dönt. 18.2 Egyéb kedvezmények A szociálisan rászoruló tanulók az iskolai alapítványokból támogatásban részesíthetők a következő esetekben: ­ tanulmányi, sport és egyéb versenyek nevezési díja ­ tanulmányi, sport és egyéb versenyek egyéb részvételi költségei A támogatás odaítéléséről az osztályfőnök javaslata alapján az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként/esetenként a versenyt megelőző időpontban. A nem normatív tankönyvtámogatásból fizetési kötelezettség csökkentésével (támogatás) a könyvtári kölcsönzéssel részesülhetnek a gyerekek.

19. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 19.1 A távolmaradás kérésének rendje, elbírálás szempontjai, az engedélyezés rendje A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézmény vezetője vagy helyettesei), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyezésével hagyhatja el az iskola épületét. A hiányzás indoklása: A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórákon kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulónak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői indoklást lehet tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A távolmaradási engedély: A szülő gyermeke számára – előre tudott jelentős családi esemény miatt – írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolni kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. 19.2 A mulasztás igazolásának módja, igazolatlan mulasztás miatti intézkedés A tanuló köteles a tanítási órákról, az általa választott tanórán kívüli foglalkozásról és az intézmény által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. Az igazolást azon a napon kell bemutatnia, amikor újra az intézménybe jön, de legkésőbb 3 napon belül. A tájékoztató füzetbe vagy orvosi papírra írt igazolás is elfogadható. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 29

Egyesületek, sportklubok, társadalmi szervezetek kikérését az igazgató bírálja el, s dönt arról, hogy engedélyezi-e az iskolából való távolmaradást. A tanóráról való távolmaradás engedélyezése minden más esetben is az igazgató joga. Kivételt abban az esetben lehet tenni, ha a gyermeket hirtelen rosszullét miatt kellett hazaküldeni a tanóráról. Ebben az esetben értesíteni kell a gyermek szülőjét. Hatósági intézkedés miatti távolmaradás esetén a hatóság által kiállított igazolással kell számot adni a távolmaradást követő tanítási napon. Továbbtanulás előtt álló 8. osztályos tanulóink a középiskolák által szervezett nyílt napokon két alkalommal vehetnek részt a szülő előzetes kérésére, melyet az osztályfőnök a napló haladási részének megjegyzés rovatában tart nyilván. ­ Nyelvvizsga esetén a vizsgázót egy-egy nap felkészülési idő illeti meg a szóbeli és az írásbeli vizsgára. ­ Legalább megyei szintű, vagy legalább 3 órát igénybevevő verseny esetén a versenyzőnek 1 nap hiányzását az iskola igazolja, ha a tanuló indulását a szaktanár támogatja. Amennyiben a tanulónak igazolatlan órája van, félévkor illetve tanév végén magatartása nem lehet példás (abban a félévben, amelyikben az igazolatlan mulasztást elkövette). Hatósági intézkedés miatti távolmaradás esetén a hatóság által kiállított igazolással kell számot adni a távolmaradást követő napon. 19.3 Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az intézmény köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Felszólítást kell küldeni a szülőnek, mely tartalmazza azokat a következményeket, melyek a tankötelezettség be nem tartása miatt várhatóak. Ha az intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az intézmény a gyermekvédelmi felelős közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles egy tanítási évben a felszólítást követően tíz óránál többet mulaszt igazolatlanul, az intézmény vezetője értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról értesíti az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti az illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, s kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven tanítási órát, továbbá ha egy adott tantárgyból tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető; kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 19.4 Késés a tanóráról/foglalkozásról: Ha a diák a tanóra/foglalkozás megkezdése után érkezik, az órát tartó pedagógus idő megjelölésével (pl. 4 perc késés esetén K4) bejegyzi késését az osztálynaplóba. A késést igazolni kell. 30

Az elkéső tanuló a tanóráról nem zárható ki. A késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolatlan órának minősül. A késések indokoltsága írásban igazolható (szülő, orvos, stb.).

20.Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 20.1 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Házirend melléklete tartalmazza. 20.2 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Tanulmányok alatti vizsga A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani (20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64. § (1)). 

Osztályozó vizsga Jogszabályi háttér

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához (az Nkt. 55.§, és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64.§ (2) értelmében), ha ­ a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, ­ b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ­ c) meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (51. § (7)), ­ d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Egy tanévben igény esetén kétszer szervezünk osztályozó vizsgát: az első félévben (január 12. hete), és a tanítási év végén (június 1. hete). Az osztályozó vizsgát az iskola a tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelme esetén szervezi meg. A szülő minden tanév elején - legkésőbb szeptember 15-ig - írásban, kérelemmel fordulhat az iskola igazgatójához az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel felmentése ügyében. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezést követően írásban tájékoztatni kell. A kérelmet d) pont esetén a félév vagy a tanév utolsó napját megelőző 30. napig, a c) pont esetén az engedély megadását követő öt napon belül adhatja be, hogy osztályzatának megállapítása céljából milyen tárgyból kíván vizsgát tenni (20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 73.§ (2) 

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az esetben tehet, ha a tanulmányait egy másik intézményben/csoportban kezdte, és emelt szintű képzésen kívánja azt folytatni. Az átvétel feltéttele, ha teljesíti az emelt szintű képzés speciális követelményeit.

31



Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64.§ (7) értelmében az a tanuló, aki ­ a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, ­ az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Tánc és dráma Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLAT GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

32

21.A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok Az iskola Pedagógiai programja, Házirendje nyilvános. Megtekinthetők az intézmény irattárában, könyvtárában, az SZMV és a DÖK elnökénél, valamint az iskola honlapján. A Házirend nyilvánossága az osztályfőnökök és a diákönkormányzat vezető tanuló által biztosított. Minden szülőnek joga, hogy megismerje az iskola Házirendjét. Minden osztályfőnök, minden tanév első szülői értekezletén ismerteti a szülőkkel, a diákokkal pedig minden év első osztályfőnöki óráján. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diákönkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. Az iskolába beiratkozó minden tanulónak/szüleinek a házirend egy példányát az általa nyilatkozott módon elérhetővé kell tenni, illetve át kell adni. Orosháza, 2013. március 17. Pusztainé Szabó Margit igazgató

33

34

MELLÉKLET Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Alsó tagozat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1.évfolyam Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. A következő tanévi fejlesztés feltételei Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. évfolyam Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással. 3.évfolyam Memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz / tanévhez / képest emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve. A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értel35

mezésben, az összefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással. Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 20-25 szóban. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében. 4.évfolyam Memoriter Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelmezés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve. A továbbhaladás feltételei Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben.

36

MATEMATIKA

Fejlesztési követelmények A matematika tanulása segítse elő a kisgyermek tájékozódását térben és időben, az őt körülvevő közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenítésére használja pl.: a mellett, mögött, alatt, előbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlítson össze tárgyakat, személyeket, alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám). Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse, rajzzal, írásban. A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni. Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában. A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzésére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifejezéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására. Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az alá- és fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvető értelmezésében. Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében. Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint. Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben. A következő tanévi fejlesztés feltételei 1.évfolyam Számtan, algebra Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés. Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése. A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. 37

Műveletek értelmezése, műveletvégzés Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete a húszas számkörben. Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése írásban Összefüggések szöveges feladatokban Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel Sorozatok, függvények Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben. Geometria, mérés Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett). Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel A m, kg, l egységek használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. 2.évfolyam Számtan, algebra Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása. A zárójel ismerete. Összefüggések, kapcsolatok

38

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: o lejegyzés (ábrázolás), o műveletek kijelölése, o számolás, – ellenőrzés, – válasz megfogalmazása. Sorozatok, függvények Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. Geometria, mérés Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. Mérhető tulajdonságok, mérés Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata. 3. évfolyam Számtan, algebra Számfogalom 1000-es számkörben Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. Összefüggések, kapcsolatok Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. Sorozatok, függvények Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. Geometria, mérés 39

Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk Testek építése modellről. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Mérhető tulajdonságok, mérés Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. Valószínűség, statisztika A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. 4. évfolyam Számtan, algebra Számfogalom 10 000-es számkörben Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. A zárójel alkalmazása. Összefüggések, kapcsolatok Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldás algoritmusainak alkalmazása. Sorozatok, függvények Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Geometria, mérés Testek, síkidomok, transzformációk Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján.

40

Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével. Mérhető tulajdonságok, mérés Mérés szabványegységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és terület megállapítására. Valószínűség, statisztika Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

41

KÖRNYEZETISMERET 1-2. évfolyam A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti, ezért a következő tanévi fejlesztés feltételeit a 2. évfolyam végén határozza meg. A következő tanévi fejlesztés feltételei Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint csoportosítson. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. 3. évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. 4. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.

42

Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

43

ÉNEK-ZENE

1-2. évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei Népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok tartalom kifejezésre törekvő, csoportos éneklése emlékezetből. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus előadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében. 3. évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezetű) befejezés rögtönzése. Beszámolás többször meghallgatott zeneműrészletek - szempontokkal irányított - megfigyeléséből származó tapasztalatokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképről. 4. évfolyam A továbbhaladás feltételei Dalok élményből fakadó, érzelmeket kifejező egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. RAJZ 1-2. évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást. A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak. 3.évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször

megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg. 4.évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz. Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért. Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.

45

TECHNIKA 1-2. évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete. A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban. 3.évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak. 4.évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása.

46

TESTNEVELÉS 1-2. évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei (pszichomotoros, kognitív, emocionális) A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések ismerete, emlékezetben tartása és előhívása az elvárásoknak megfelelően. Az órakezdés sajátos elvárásainak, vagy tudatosan vagy engedelmességből történő megfelelés; a kialakított verbális és non verbális kommunikációs formák betartása rend az öltözőben, felszerelésben; tisztálkodás az óra után; célszerűen tájékozódás a tornatermi (udvar stb.) térben; a tanult néhány önellenőrzési gyakorlat elvégzése felszólítás nélkül. Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmak, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések. A bemutatott, egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése. A tükrözés képessége. A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál A tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. A szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár irányító, bírói szerepének elfogadása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez. 3-4. évfolyam A következő tanévi fejlesztés feltételei (pszichomotoros, kognitív, emocionális) A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések előhívása az elvárásoknak megfelelően; az órakezdés rendjének tudatos, önkontroll szabályozta megfelelés; a kialakított verbális (a helyes nyelvhasználatot megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák betartása; balesetmentesen, másokra való tekintettel célszerűen közlekedés a tornatermi(udvar stb.)térben. A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése, mozgásos cselekvések végzése, szervezése esetén önálló használat. A tanári, önálló és társ által közvetített hibajavítás irányításának követése. A változatos térirányokban való tükrözés képessége A tartási rendellenességek prevenciós megközelítése otthoni gyakorlatokkal, saját (családi) felelősséggel is A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál; a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a versengésben a játékszerep feltétel nélküli szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár és esetenként a társak irányító, bírói szerepének elfogadása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos izommunka, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság, siker az egyéni variálás során. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenése. A pillanatnyi koncentráció alkalmazása. A mozdulatok tiszta formáinak alkalmazása a játékokban, versengésekben. A technikákban, a gyorsaságban és a függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés. Biztonságos, automatizált labdakezelés. A bővülő labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok szabályainak automatikus alkalmazása. 47

A testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”. Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben. A tehetséggondozás elvárásainak megfelelés; az élsport iránti affinitás megerősödése, támogatása; a saját tehetség iránti felelősség tisztázása. A tisztaság, a fittség külső és fizikai megjelenése elfogadása értékeiként. A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez. NÉPTÁNC 1. ÉVFOLYAM GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE a) A tanuló vegyen részt a kiszámolós játékokban b) Vegyen részt a gyermekdalok gyakorlásában. c) Vegyen részt a kis hangterjedelmű ugrós dallamok gyakorlásában. d) Vegyen részt a gyermekdalok és népdalok ritmuskíséretének gyakorlásában. e) Vegyen részt mozgásos gyermekjátékok énekes kíséretében. RITMUS-GYAKORLATOK a) Vegyen részt egyszerű ritmusvariánsok tapsos gyakorlásában. b) Vegyen részt egyszerű mozgássorok tapsos ritmuskíséretében. ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK a) Vegyen részt az irányváltó járások gyakorlásában. b) Vegyen részt a járások kígyó- és csigavonalban történő gyakorlásában. c) Vegyen részt a szökdelések gyakorlásában. d) Vegyen részt a járások és szökdelések páros gyakorlásában. e) Vegyen részt a páros-forgók gyakorlásában. f) Vegyen részt a fogyó-gyarapodó játékok tanulásában. g) Vegyen részt a szerepjátszó-szerep-váltó játékok tanulásában. h) Vegyen részt a bújó-kapuzó játékok tanulásában. NÉPTÁNCOK a) Vegyen részt az egyszerű dunántúli ugrós motívumok tanulásában. b) Vegyen részt a motívumfűzések kötött és szabad gyakorlásában. 2. ÉVFOLYAM GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE a) A tanuló vegyen részt a kiszámolók és mondókák szituatív gyakorlásában. b) Vegyen részt a gyermekdalok hallás utáni tanulásában és gyakorlásában. c) Vegyen részt a kis hangterjedelmű dunántúli ugrós dallamok hallás utáni tanulásában és gyakorlásában. d) Vegyen részt a tanult gyermekdalok és népdalok ritmuskíséretes gyakorlásában. e) Társaival együtt tudja mozgásos játékait énekléssel, tapssal, zajkeltő eszközökkel kísérni. RITMUS-GYAKORLATOK a) Tudjon egyszerű ritmusvariánsokat négy ütem terjedelemben pontosan visszatapsolni. b) Tudjon egyszerű mozgássorokat azonos, vagy negyedes tapssal kísérni. ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK a) Kezdeményezőként vegyen részt a járások változatos gyakorlásában. b) Vegyen részt a szökdelések változatos gyakorlásában. 48

c) Kezdeményezően vegyen részt a járások, szökdelések és guggolások változatos, páros gyakorlásában. d) Kezdeményezően vegyen részt a páros-forgók gyakorlásában. e) Kezdeményezően vegyen részt a fogyó-gyarapodó játékok gyakorlásában. f) kezdeményezően vegyen részt a szerepjátszó-szerepváltó játékok gyakorlásában. g) Kezdeményezően vegyen részt a bújó-kapuzó játékok gyakorlásában. h) Vegyen részt a játékfűzések gyakorlásában. NÉPTÁNCOK a) Részt vesz az egyszerű dunántúli ugrós motívumok változatos gyakorlásában. b) Részt vesz az ugrós motívumfűzések kötött és szabad gyakorlásában. 3. ÉVFOLYAM GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE a) A tanuló ismerjen legalább tíz ugrós és karikázó dallamot. b) Ismerje fel a dunántúli ugrós és a rábaközi hangszeres népzenét. c) Tudja az énekelt népdalokat és a hallgatott népzenét egyszerű ritmuskísérettel hiba nélkül kísérni. d) Tudja a mozgássorok dallamkíséretéhez az éneket önállóan indítani. RITMUS-GYAKORLATOK a) Tudjon négy ütem terjedelmű ritmusvariánsokat nagy biztonsággal visszatapsolni. b) Tudjon egyszerű mozgássorokat és ugrós motívumokat azonos, nyújtott és éles, tapsos ritmussal kísérni. ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK a) Tudja indítani és irányítani a fogyó-gyarapodó játékokat. b) Tudja indítani és irányítani a szerepjátszó-szerepváltó játékokat. c) Tudja indítani és irányítani a bújó-kapuzó játékokat. d) Tudjon indítani és irányítani legalább két játékfűzést. NÉPTÁNCOK a) Tudjon legalább hat ugrós motívumot önállóan, karikázó motívumokat társaival együtt táncolni. Kezdeményezően vegyen részt a rábaközi verbunk és dus motívumainak gyakorlásában. b) Kezdeményezően vegyen részt a karikázó kötött, és az ugrós, verbunk és dus motívumok kötött és szabad gyakorlásában. Legalább hat ugrós motívum felhasználásával tudjon improvizálni. c) A megfigyelt koreográfiákban ismerje fel a tanult motívumokat. 4. ÉVFOLYAM GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE a) A tanuló tudjon önállóan énekelni legalább húsz ugrós, karikázó, rábaközi, somogyi és zöldágjárás-kiszehajtás dallamot. b) Ismerje fel a már hallott dunántúli ugrós, rábaközi és somogyi hangszeres népzenét. c) A tanult és énekelt népdalokat tudja hiba nélkül ritmuskísérettel segíteni. d) Táncok és népszokások énekes kíséretét, tudja önállóan indítani és irányítani. RITMUS-GYAKORLATOK a) Tudjon hat ütem terjedelmű ritmusvariánsokat nagy biztonsággal visszatapsolni. b) Tudjon egyszerű mozgássorokat és ugrós motívumokat azonos, nyújtott, éles és fordított, tapsos ritmussal kísérni. Tudja a futást egyenletes sarokkoppantással kísérni. ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK a) Kezdeményezően vegyen részt a játékok szervezésében, tudja indítani és irányítani a fogyógyarapodó játékokat b) Tudja indítani és irányítani a szerepjátszó-szerepváltó játékokat. c) Tudja indítani és irányítani a bújó-kapuzó játékokat. d) Tudjon indítani és irányítani legalább négy játékfűzést.

49

e) Tudjon társaival előadni egy kiszehajtás-zöldágjárás énekes-táncos összeállítást. NÉPTÁNCOK a) Kezdeményezően vegyen részt a tanult új motívumok változatos gyakorlásában. b) Kezdeményezően vegyen részt a karikázó kötött, és az ugrós, a csárdás, a verbunk és a dus motívumok kötött és szabad gyakorlásában. Legalább tíz ugrós motívum felhasználásával tudjon improvizálni. c) A megfigyelt koreográfiákban biztonsággal ismerje fel a tanult motívumokat. d) Tudja a tanult táncok bemutatását indítani és irányítani. VÁLASZTHATÓ BÁBOZÁS 1. ÉVFOLYAM a) Sajátkészítésű önkifejező bábjait beleéléssel mozgatja, társaival kommunikál. 2. ÉVFOLYAM a) Bábjai mívesek, játéka dinamikus, jól érzékeli a teret, a közönséggel is kommunikál. 3. ÉVFOLYAM a) Technikai tudása bővül, megismeri a bábdramaturgia jellemzőit, karakteresen mozgatja és beszélteti bábfiguráit. 4. ÉVFOLYAM a) A bábos munkaszerepeket tudatosan választja, alkalmazza, művészi teljesítményre is képes a bábszínpadon.

Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom 5. osztály A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. 6. osztály A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati ösz50

szefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályoknak az ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. 7. osztály Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban: felszólalás, hozzászólás. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben 8. osztály A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban, felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése.

51

A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizáció ját.

52

Történelem 5. évfolyam A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat. 6. évfolyam A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 7. évfolyam Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. 8. évfolyam A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

53

Angol nyelv 4. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló megért  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló  egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,  ismert dolgokat megnevez,  néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló  felismeri a tanult szavak írott alakját,  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;  ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló  helyesen lemásol ismert szavakat. 5. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér.  Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. 6. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; 54

 jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér;  tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. 7. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből a fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket tesz fel;  eseményt mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; 55

 ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

56

8. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket feltesz,  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megért;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

57

Német nyelv 4. évfolyam Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Témalista (ajánlás)  Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása.  Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok.  Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok.  Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek.  Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei.  Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain.  Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés.

Témakörök, tartalmak A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: 58

 köszönés, elköszönés,  bemutatkozás,  köszönet és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz, Fogalomkörök  Cselekvés, történés, létezés kifejezése  Birtoklás kifejezése  Térbeli viszonyok  Időbeli viszonyok  Mennyiségi viszonyok  Minőségi viszonyok A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló  egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,  ismert dolgokat megnevez,  néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló  felismeri tanult szavak írott alakját,  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;  ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló lemásol ismert szavakat

59

4. évfolyam Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatkozás Ich heiße … köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist … információkérés, információadás Wie ist …? Prima. igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht tudás, nem tudás Ich weiß (nicht). b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései jelenidejűség

Térbeli viszonyok

irányok, helymeghatározás

Időbeli viszonyok

időpont

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség

Präsens

Ich bin Zu Hause. Die Sonne scheint schön. hier, dort, links, rechts, oben, unten

um, am, wann?

um 8 Uhr, am Freitag eins, zwei... ein Ball, eine Schülerin

Minőségi viszonyok

Esetviszonyok Szövegösszetartó közök

Wie? névszók a mondat- Nominativ ban esz- kötőszók, névmások

Ich bin groß, meine Freundin ist klein. Die Katze ist schwarz.

und/oder/aber/ das ich, mein,

60

IDEGEN NYELV 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat ( pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani. Témalista (ajánlás)  Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek.  Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.  Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása.  Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.  Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.  Egészséges életmód.  Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek.  Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.  Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.

61

 Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás. 5. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban, vagy egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. 6. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér;  tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló 62

 jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. 7. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel,  eseményet mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

63

8. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket feltesz,  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megért;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

64

MATEMATIKA 5. évfolyam: A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 6. évfolyam: Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egy-ismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

65

7. évfolyam: Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tízedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger hálójának felismerése, jellemzése. A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. 8. évfolyam: Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesi értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. x = a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

66

INFORMATIKA A továbbhaladás feltételei 5. osztály Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzolóprogrammal. 6. osztály A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfaszinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakterszinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban. 7. osztály A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. 8. osztály A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. A tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

67

Természetismeret 5. osztály Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat, és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. 6. osztály Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét.

68

Fizika 7. osztály A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása). Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. 8. osztály A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.

69

Biológia 7. osztály Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 8. osztály Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit, és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

70

KÉMIA 7. évfolyam A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. 8. évfolyam A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

71

Földrajz 7. osztály A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. 8. osztály A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.

72

Ének 5. évfolyam Éneklés További 15 – az éneklés tartalmánál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből. A szózat éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Zenehallgatás Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. Reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése. Improvizáció Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei olvasás-írás ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”). 6. évfolyam Éneklés További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése . A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása. Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.

73

7. évfolyam Éneklés További 13, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből, köztük: verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban, népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből. Zenehallgatás A magyar nemzeti romantika (évfolyamon tanult) zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #–2b-ig. 8. évfolyam Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával. Zenei olvasás-írás A leggyakoribb tempo- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.

74

Rajz 5. osztály A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. Az ötödikes tanuló általában képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módját. Ismeri az őskor és az ókor fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három alkotást. A látványt le tudja rajzolni, egyes tulajdonságait ki tudja emelni. Egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. 6. osztály A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. A tanulók többségének már saját, személyes képi kifejezésmódja van. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést segítséggel alkalmazza. Példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást tud megnevezni. A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon felismeri a szabályszerűségeket. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Mozgása összehangolt, ügyesen használja az eszközöket. 7. osztály A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. A tanuló rendelkezik az ábrázoláshoz szükséges készségekkel. Kifejező- és tervezőmunkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismer fel és tud megnevezni. Megfigyeléskor képes megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti és le is tudja rajzolni a szabályszerűségeket. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazza a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Problémamegoldási képessége megnyilvánul az önálló alkotó-, tervező-, kivitelezőfeladatokban. Jártas a tanulás sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja az ábrázolás és alakítás eszközeit.

75

8. osztály A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten rendelkezik a vizuális alkotó- és befogadóképesség alapjaival. Képes gondolatokat és érzéseket kifejezni. Fantáziáját szabadon ereszti az alkotó-, tervezőfeladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is meg tudja indokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve alkalmazza a stíluskritikai műelemzést. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és képes megnevezni. Többé-kevésbé önállóan ábrázol teret, tömeget, látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel és szerkesztéssel, szín- és tónusválasztásait képes indokolni. Ismeri a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait, érti a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatát és a tömegkommunikáció működését. Képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. Ismeri a szerkezetformát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona). Érti a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait.

76

Technika és életvitel 5. osztály Egyszerű, mindennapi technikai rendszerek azonosítása. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának okaival és szükségességével. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés). A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A családi munkamegosztás felismerése, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás megismerése. 6. osztály Az információtárolás és -továbbítás eszközeinek használata. Alapáramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetés jelképes rajz alapján. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításukhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Egyszerű szerkezetek szerelése. Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. 7. osztály Információs rendszerek és csatornák, illetve egyszerű érzékelők működésének megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása vázlatrajzon. Az egyszerű háztartási gépek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Az infrastruktúra elemeinek fölismerése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálok azonosítása. 8. osztály Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló használata. Vezérlések, szabályozások működésének megismerése, áramkörök készítése. A szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének és szükségszerűségének megismerése. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése.

77

Testnevelés 4. osztály Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. 5. osztály A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz-, és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése, egy meghatározott távolság átúszása a tanult úszásnemben. 6. osztály Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete. 7. osztály Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A tornagyakorlat elemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. 8. osztály Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás.

78

Mozgóképkultúra és médiaismeret 7.-8. osztály A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja.

79

Etika 5. évfolyam Az emberrel, a társadalommal, vallással és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére. Ismerje a vallások közül az őskori hitvilág fő elemeit, az óegyiptomi, ószövetségi zsidó, ógörög és római vallásokat, a keresztyénség kialakulásának körülményeit és fő tanításait, Jézus Krisztus életének főbb eseményeit és az ókeresztyén egyház életét. Az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. 6. évfolyam Az emberrel, a társadalommal, vallással és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére. Ismerje a középkori katolikus vallásosság és egyház felépítését, fontosabb fogalmait és tanításait, valamint a reformáció fontosabb ágait, a reformátorokat, tanításaikat, a katolikus megújulás fontosabb állomásait. Az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. 7. évfolyam Fejlessze az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Ismerje az újkor legfontosabb szellemi áramlatait (felvilágosodás, szekularizáció). Ismerje a társas kapcsolatokban szükséges normákat, készségeket, legyen képes az ember és környezete viszonyának reális érzékelésére, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelésére. Alapozza meg továbbá toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári és diákjogokkal és kötelességekkel.

80

8. évfolyam Fejlessze az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Ismerje a legújabb kor legfontosabb szellemi áramlatait (vallástalanság, elvilágiasodás). Ismerje a társas kapcsolatokban szükséges normákat, készségeket, legyen képes az ember és környezete viszonyának reális érzékelésére, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelésére. Alapozza meg továbbá toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Tudja, hogy a párválasztás és a családalapítás milyen felelősséggel jár. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári és diákjogokkal és kötelességekkel. Minden évfolyamon felmerülő témák, melyekről megadott szempontok szerint kell tudnia fogalmazást írni vagy felkészülés után élőszóban beszélni: -

az erkölcs fogalma és feladata, fő parancsa,

-

a család, a családi élet és annak funkciózavarai,

-

szenvedélybetegségek,

-

a barátság,

-

az emberi életszakaszok és főbb jellemzőik,

-

a magyarság itthon, a határokon túl és a világban,

-

munka, művelődés, az ember és a természet viszonya.

81