91
Köztér
Valkay Zoltán
JELES HÁZAK ÉS JELES HELYEK OROMHEGYESEN1 Nagy-, valamint dédszüleim emlékére, akik 100 évvel ezelőtt „Isten dicsőségére” márványfeszületet állítottak tisztelettel az épülő oromhegyesi templom elé…
A
z Orompartok dimbes-dombos tájaira telepedett falu ősét Szekeres László szabadkai régész a jégkorszakba helyezi, mivel a mai iskola helyén és környékén 30 000 éves telephelyet azonosított. De ide köti a középkori Alsó-Adorjánt és annak monostorát is. A törökkor pusztításai után a XVIII. században szerb határőrtisztek kaptak itt kuriális földeket, így például Zákó-Zakić István kanizsai kapitány is, akinek a fáma szerint a nevét a falu közeli domb máig őrzi. A magyar szabadságharc után, 1852 körül egy Sipos Poló nevű ember 6 lánc földjét házhelyeknek adta el, s ezzel Sipos falva néven megalapította a mai falu ősét. A településmagnak számító rész öt évvel később egyesült a közvetlen szomszédságában lévő Zákó-földdel s felvette a Tetőhegyes nevet. Csoportosított külsőségként, mondhatni, szállástelepként szőlőgazdák, juhászok, kétkezi munkások valamint falverők lakták. Lassú felfejlődése a XIX. század végére, a XX. század elejére érte el azt az öntudati szintet, mely templomot emel magának, első lépésként az önálló sajátos élet felé. Ezt erősítette meg a későbbiekben plébániája is 1926-tól, és temetője szintén ebből az időből.
1
Az írás a 2009. április 24-én, Oromhegyesen, a Magyarkanizsai Történelmi Asztaltársaság szervezésében megtartott előadás szerkesztett változata.
92
Valkay Zoltán Szerző
Oromhegyessel foglalkozva olyan helybeli tényezőkre és elemekre szeretném felhívni a figyelmet, melyek természetesek, ugyanakkor vagy elhanyagoltak, vagy pedig rég elfelejtődtek. Mondandóm felöleli mind a természeti, mind pedig az épített környezet egyes szegmentumait. Szó lesz az alábbiakban tehát a faluközeli kurgán dombról, a nagy-széki gyógyhelyről, továbbá megemlítem az élő vizeket, úgyszintén beszélek a falu fő-, s ezért jeles építményeiről, így a templomról, az új faluházról s a magyar népi építészetből ismert „nap-jeles” házakról… kapukról… Mondandómat hét toposz köré szerveztem, s remélem, hogy általuk hallunk, megtudhatunk valami újat és érdemlegeset falunkról, melyhez engemet is személyes kapcsolatok fűznek. Ahol Oromhegyesen összeér az ég és a föld Ha Oromhegyes nevezetes helyeiről akarnánk beszélni, akkor elsőként kell megemlíteni a Zákó/Csákó-, avagy Bergeldombot, mely 107 méter tengerszint feletti magasságával uralja a környező tájat.2 Tetején 1881 óta egy kereszt áll, melyet Fehér Imre és Kalmár Rozália állíttatott. 2001-ben Tóth Vilmos kanizsai építész elképzelése nyomán egy spirális utat és térdfalat építettek rá, mivel a helyet Kanizsa község emlékhelyévé nevezték ki, talán az ezen a vidéken lezajlott, s a történelemben első zentai csataként ismert eseményekre való tekintettel. Úgy volt elképzelve, hogy minden évben a község szempontjából fontos történelmi eseményt rögzítő réz- vagy márványtábla fog készülni az emlékfalba. Így 2
A két világháború között Bergel Leó zentai bornagykereskedőnek voltak a domb környékén szőlőföldjei és borpincéi. Neve ennek köszönhetően maradt fenn a domb elnevezésének változatai között. A dombot Pesty Frigyes helységnévtára Körmötzihalomként említi, melyről azt mondja, hogy az egész község területén a legmagasabb hely, s ezért a katonai felméréseknél régóta mérnöki állomásul szolgált.
is történt ez egy-két évig. Ezt tetézve 2002-ben a dombra vivő út kezdeténél a Jelfáknak 3 nevezett emlék, 2003-ban pedig egy kicsit feljebb Hunor és Magor fába faragott szobra lett elhelyezve. Szalai János ikerszobra Kiskunhalas testvérváros ajándékaként készült. Sajnos a későbbiekben a dicséretes és szép kezdeményezés alábbhagyott… A csigavonal egyébként ősi és elemi mozgás- és útszimbólum. A változás létrendjét fejezi ki, és az időciklusok jelképeként a mitikus világtörténelmet modellezi. A régi spirituális hagyományok szerint a magas dombokra, csúcsokra kövekből rakott mesterséges spirálalakzat úgy működik, mint egy energiaspirál, azaz képes a kozmikus energiát hatványozni. Az oromhegyesi több mint ötezer éves kurgán, vagy földpiramisra emelt spiráljel Éghez-Földhöz küldött hálánkat hatványozza…
Bugarszky István szülőháza
93
Jeles házak és jeles helyek oromhegyesen
Együtt a természettel – elveszett sárfürdő
3 4
A vasúti slipperfákból faragott „jelfákat” Tóth Vilmos, Pósa Károly és Valkay Zoltán készítették. Az Adorján felé eső sziksós fürdőt a helybeliek „török fürdőnek” is nevezik, célozva talán ezzel létrejöttének idejére.
ȍ ȍ
Az emlegetett dombról jól látható a következő jeles oromhegyesi hely, a sziksós sárfürdő.4 Ez soha nem volt olyan híres, mint a járási csodakúti fürdő, de meg kell jegyezni, hogy a községben az első felismert gyógyhatású fürdőt tisztelhetjük benne. Appel Ede plébános már 1886-ban kijelentette, hogy a község határában található szikestavak gyógyerejűek. A nagy-széki fürdőről mesélik, hogy már 1897-ben is tömegesen látogatták, amikor is a község a tó megfelelő részén 5-6 vetkőzőhellyel ellátott fürdőbódét állíttatott, és a medret kimélyítették. 1899-től Bús András bérelte és működtette, ahol a községgel karöltve épületet (fürdőbódét) emelt és a fürdőmedencéket (2 darab) sorompókkal látta el. Kezdetben jól működött, de a beállt pangás
Székelykapus, napsugaras oromzatú ház (Tito marsall u. 124.) [560]
A falualapítás gesztusának pótlása: a faluház [573]
Napsugármotívumos kiskapu (Rešava u. 12.) [581] A Szent Mihály főangyal-templom [608]
100
Valkay Zoltán
miatt 1907-ben a sziksós fürdő kerítését és az öltözőbódékat elbontották, de Bús további 10 évre bérbe vette a területet. A Bobán (Zákó-halom) aljában, a szikes lapályon, a valamikori Karapáncsics-tanya melletti kabinokkal bíró fürdőt később, talán maga Karapáncsics működtette? Van azonban olyan adat is, hogy a Márkus kertje alatti fürdőt és épületét a Petőfi Sándor utca végében egy bizonyos Micskei tartotta. Vélhetően a II. világháború körül szűnt meg. Pedig nagy kár, hisz vele egy igazi, mondhatni alföldi jellegzetes fürdőkultúrának, a szikes fürdők kultúrájának nálunk is élő hagyománya veszett el, holott minden adott volt, hogy kifejlesztve népünk egészséges életét szolgálhatta volna…5
Égő, élő vizek És ha már az élethordozó vízre terelődött a szó, mondjuk el, hogy nem is olyan régen a község határában több tucat folyós artézi kút ontotta – gyógyhatásúnak is mondható – éltető vizét. A mai napig megmaradtak közül az oromhegyesi kút szerintem különösnek számít. A faluban egyébként először 1895-ben próbáltak artézi kutat fúrni, de 250 méter mélységnél abba kellett hagyják. Több mint tíz évvel ezen első sikertelen kísérlet után végre a hódmezővásárhelyi Kosár Mihály és Herczeg Lajos híres kútfúrópáros 1912-ben percenkénti 228 liter, földgáztartalma miatt meggyújtható, sárgás színű, iható, 30° C hőfokú vizet adó, 323,76 méter mély artézi kutat fúrt. A kút egyedisége vizének magas hőfokában és gáztartalmában rejlik. A kútra járás valamikori szép szokásában a közösségszervező erőt, a találkozás lehetőségét, és mai szóval mondva a kommunikáció terét veszíthetjük talán el.
5
Környékünk egyik legnagyobb sziksós fürdője egyébként a közeli Palicsi-tó.
Jeles házak és jeles helyek oromhegyesen
101
A templomépítés mint falumegszilárdítási aktus Magától értetődően a templom és környéke a régi „templomiskolával” és az előtte álló kereszttel,6 illetve haranglábbal együtt Oromhegyes jelesebb helyei között előkelő helyet foglalnak el. Ezt már csak elhelyezésük is sugallja, hisz itt volt a jégkorszaki telephely is, és vélhetően a középkori monostor is. A már említett, jobb jelző híján templomiskolának nevezett épületben minden évben Szent Mihály napján tartottak istentiszteletet. Eleve iskolának épített épület 1870–71-től volt a faluban, ahol a régi iskola árából alakították ki a szent oltárt. Egyébként még a régi iskola bérelt épületében 1863-tól alakult ki a Szent Mihály-napi istentisztelet szokása. Ez egy ideig elegendőnek is bizonyult. De 1895 körül megjelent a helybeliek azon komoly szándéka, hogy egy menhely és egy új iskola keretében végre egy igazi kápolnát építsenek Oromhegyesen. Lám, a helybeliek még mindig templomiskolában gondolkodtak. A rossz anyagi körülményekre való tekintettel azonban ez elmaradt. Azonban nem hagyták annyiban, és 1902 körül újra nekilendültek, de a templomépítésre így is csak 1908-ban került sor, és az vagy négy évig eltartott. A templomtervet az érseki hatóság biztosította, és vélhetően a budapesti Petrovácz Gyula, a későbbi műszaki ellenőr volt a készítője.7 A templomhoz szükséges 150 000 darab téglát nem messze a falutól égették. A Szent Mihály arkangyalnak ajánlott, neoromán stílusú, négy boltmezős és félköríves szentélyzáródású, leegyszerűsített homlokzati díszítéssel kivitelezett templom 28,5 méter hosszú és 12 méter széles. Ablakai festett üvegezésűek. Főoltárán Szent Mihály főangyal kecses szobra található. Ünnepélyes 6 7
A szabadkai Márványipar által készített feszületet Bajusz István és neje László Rozália emeltette 1909-ben. Az akkori jó szokás szerint az épület építésének ellenőre általában maga a tervező volt.
102
Valkay Zoltán
„felszentelésére”, pontosabban megáldására 1912. szeptember 29-én került sor Márton Mátyás prépost jóvoltából. Meg kell jegyeznünk azt a tényt, hogy a templomépítés minden esetben megtartó és falumegszilárdító jelleggel bír. Oromhegyesen ezt azzal kell kiegészítenünk, hogy a templom a falu legmagasabb pontján épült, s ténylegesen is kiemelkedve a falu házai közül a tájék és a település igazi szellemi tengelyét képviseli. Az elmaradt falualapítás gesztusának pótlása: a falu háza Úgy tűnik, hogy az új faluház – épült 2006–07-ben Tóth Vilmos kanizsai építész terve alapján – a falu egyik legújabb utcájának kezdetén szintén nagy fontosságot rejt magában: a falualapítás motívumának leképezését (nem beszélve arról, hogy a nyolcszögbe írt kereszt több oromhegyesi ház padlásszellőzőjén felfedezhető, így például a Horvát János utcai 2-es számú házon), ami 150 éves késéssel ténylegessé tette a falualapítást. Szóljunk tehát egy-két szót a ház formájának és építészeti jelképeinek jelentéséről. A faluház központi tere nyolcszögletű. A nyolcas a kozmikus közép és egyensúly száma (A közép érzése különösen érzékelhető az épületben; nyilvánvalóan a föléje helyezett kozmo-diszkszerű tetőnek köszönhetően). A nyolcas ugyanakkor a fő- és a mellékégtájak száma is. Belehelyezve az égtáj-koordinátákba az épületet, az építész valójába újravégezte a falualapítást, illetve most, kissé megkésve ezzel az épülettel végezte el azt. Ezt azért is fontos tudni, mert a nyolcas egyik fő szerepe a négyszög és a kör közötti közvetítés. (A kör négyszögesítése?). Magyarul mondva feladata a közvetítés a Föld (Négyszög) és az Ég (Kör) között. A falu életében pedig a templom mellett mindenképpen a művelődési háznak van szerepe a kultusz gyakorlásában. Mert civilizálódni azt könnyen lehet, de a kultusz gyakorlásához hagyomány szükségeltetik. Mindennapi hagyomány…
Jeles házak és jeles helyek oromhegyesen
103
(Nap)jeles házak maradékai Jelképrendszerünk – régi szolunáris vallásunktól ihletődve – kozmikus tudást tükröz: a Szentháromság ismeretét. Ezen ismeret vetült le apotropeikus áhítatként utcateret képező házainkon, közvetlen környezetünkön. Téridő képletként maradt fenn a Nap három látható helyzetét díszítésként alkalmazó napsugaras oromfal, stukkódísz, s talán a hagyomány elveszett erejét időtálló anyaggal pótló vaskapuk motívumai is. A falu házai között járván szomorúan vettem tudomásul, hogy a 21. század elejére a régi díszítőhagyományunknak, azzal együtt nem verbális kommunikációs jelrendszerünknek nyoma veszett. Akad egy-két állóhézagos deszkából vagy téglából jól megépített emberléptékű oromzatos ház, de jelek nélkül. Bizony meg kellett magamat erőltetnem, hogy úgynevezett „napjeles” házakra leljek. Közülük viszont a Szőlő utcai 38-as szám alatti ház messzemenően kiválik. Itt egy szívből (igaz, hogy a szív már hiányzik) indulnak a sugarak, amilyennel másutt még nem találkoztam. Talán Jézus sugárzó szívét mintázzák. A napsugárjelet a ház tűzfalának felső harmadában helyezték el. Ez mellett, ha nem számítom a székelykapus házakat, akkor még csak egy napsugár motívumos kiskaput találtam a Rešava utca 12-es számú ház mellett, melyet jelképesen fejjel lefelé helyeztek a kertkapuba. Nyilván eredeti helyéről került ily áldatlan helyzetbe. Ám e kiskapu a napsugaras díszítőművességünknek szintén jeles példája. A napmotívumok malterba való megfogalmazására példát nem tudtam rögzíteni. Volt ellenben a Tito marsall utcában, a 109-es szám alatt egy szárnyas nap motívummal, lovakkal díszített, valamint ugyanabban az utcában a 87-es szám alatt csak lovakkal díszített vaskapu, melyek absztrakciójuk által valamit felidéztek. Hasonlóan a Szőlő utcai 14-es számú kapu „holdvilágkereket” idéző vaskapujához. Mégis, ezekben az idézésekben kiváltságos jelként szerepel a Szőlő utca 32 szám alatti különös,
104
Valkay Zoltán
„fénycseppszerű” magjel – ősi magyar jel. A nappal könnyen kapcsolatba hozható, hisz a búzaszemhez, de a szemhez is hasonlít, amivel mi emberek a fényt érzékeljük. Székelykapuk ma? Újabban mívesen faragott székely kapuk, kopjafák jelentek meg Oromhegyesen (Tito marsall/Nagy utca 124., Szőlő utca 3., és van még egy a Szőlő utcában). Az első pillanatra tájidegennek vehető építményekről a következőket tartom szükségesnek elmondani. Tudni kell azt, hogy a török uralom előtti időkben az egész Kárpát-medencében székely kapuhoz hasonlatos építmények álltak mindenfelé a magyarok házai előtt. Tehát bizonyos értelemben a réges-régi hagyományhoz való visszatérést jelentik, mégis azt kell elmondanom róluk, hogy itt az Alföldön – az itteni lelkülethez mérten – talán egyszerűbben kellene építkezni, és épített tégla bálványoszlopokkal ellátott kapukat emelni, mert az sárból való és idevaló. Díszítésnek pedig napsugármotívum, s esetleg visszafogott faragás is elegendő. Irodalom Appel Ede: Ó-kanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági és statisztikai ismertetése. Szabadka, 1886. Chevalier, Jean– Gheerbrandt, Alain: Rječnik simbola. [Szimbólumok szótára]. Zagreb, 1983. Gallusz László: Oromhegyesi hétköznapok. Családi Kör 2000. október 12. 14–15. p. Hoppál–Jankovics–Nagy–Szemadám: Jelképtár. Budapest, 1990. Kanizsa kilencszáz éves. Dokumentumok és források a kilenc évszázados Kanizsáról. Üzenet, XXIII. évf. (1993. szeptember– október) 9–10. sz. Lakatos Andor szerk.: Kalocsai Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777–1923. Kalocsa, 2002.
Jeles házak és jeles helyek oromhegyesen
105
Milutinovics Sarolta: Oromhegyes, az én szülőfalum. Tóthfalu, 2000. Papp György: Kanizsa és környéke földrajzi neveinek adattára II. Újvidék, 1989. Valkay Zoltán: Elfelejtett jelek. In: Környékünk. Zenta, 2007, Bárka Helyi Értékeket Védő Társaság. 16–34 p. Valkay Zoltán: Kanizsa építészete. Magyarkanizsa, 2006. [kézirat] Források TLZ (Történelmi Levéltár Zenta) F:004.1-51 Magyarkanizsa megyei város 1861–1913 TLZ (Történelmi Levéltár Zenta) F:435 Kanizsai napi- és hetilapok gyűjteménye
