\
Az Olvasó Népérf mozgalom Szolnok megyei Társadalmi Elnökségének
FELHÍVÁSA 1972 nemzetközi kőnyvév
F E L H Í V Á S
Az UNESCO 1972-t a könyv nemzetközi évének nyilvánította. Ez az elhatározás a 125 tagállam kormányait arra hivta fel, hogy ebben az esztendőben fordítsák figyelmüket a könyvre, az olvasás társadalmi szerepére, a könyv terjesztésére és népszerüaitésére. A Nemzetközi Könyvév Magyar Bizottsága abból a gondolatból kiindulva, hogy a könyv ne»csak a művelődés forrása, hanem az emberek közötti szóértés és kapcsolatteremtés egyszerű 9 éppen ezért megbízható eszköze ia, készséggel csatlakozott a felhíváshoz, s magáévá tette az UNESCO határozatában és az ide mellékletként csatolt "A könyv alapokmánya" c. dokumentumban foglaltakat, és számit az egész magyar társadalom támogatására.
Az Olvasó Népért mozgalom Szolnok megyei Társadalmi Elnöksége egyetértve e nemes célkitűzésekkel, felhívással fordul a megye valamennyi párt-*, tanácsi, üzemi, vállalati, szövetkezeti, intézményi, iskolai és társadalmi szervéhez, mozgalmához, hogy segítsék "A könyv alapokmánya" 10 pontjának érvényesülését.
A Nemzetközi Könyvév "Könyvet mindenkinek!" jelmondata és különösen az alapokmány VI. és VII. pontja szellemében a Társadalmi Elnökség további erőfeszítések megtételét tartja szükségesnek annak érdekében, hogy Szolnok megye lakosságának jelenlegi 23 fo-oa olvasói részaránya erőteljesebben emelkedjék. Mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani a termelés élvonalában dolgozó 26-50 éves korosztályok tagjaira, akiknek csupán 12 %-a. rendszeres könyvtárhasználó. Az olvasóvá nevelésben a népművelőkön, könyvtárosokon, pedagógusokon kivül legnagyobb 9zerepe a vezető állású dolgozóknak van részint személyes példaadásukkal, részint vezető
munkakörük lényegéből fakadóan, hiszen ők nemcsak
gazdasági, politikai, hanom kulturális vezetői ia a rájuk bizottannak.
- 2 -
Az Olvasd Népért mozgalom Szolnok megyei Társadalmi Elnöksége változatlanul érvényben levőnek tekinti az 197^-es felhívásában meghirdetett és az Alapokmány mondandójával összhangban levő "Otthont a könyvnek, otthont a művelő1
désnek!* jelmondatát. Ezt mindössze azzal egésziti ki, hogy a könyvek otthonai rendszeresen és folyamatosan kellő számú uj könyvnek adjanak helyst. Ennek biztositékát a Szolnok megyei Tanács VB. 36/1970. sz. határozatának, s az ennek szellemében született könyvtári távlati fejlesztési tervnek következetes végrehajtásában látja. A határozatban kiemelt lakosonként! legalább 5-7 Ft-os,költségvetésben is rögzitett könyvbeszerzési keret biztosítása nélkül a határozat egészének teljesülése is bizonytalanná válik.
Az egyik rést abban, látja a Társadalmi Elnökség, hogy a könyvtári tagok 40 ,&-át kitevő gyermekolvasók ellátására a könyvállománynak csak 27 %-& szolgál, de a jelenlegi szűkös keretekből nem is igen lehet erre többet forditani. Megoldást csak a költségvetési könyvvásárlási keret normára emelése hozhat, A gyermekkönyv-állomány fennálló elégtelensége azonban gyorsabb segítséget is megkíván, ezért a Társadalmi Elnökség felhívja mindazokat, akiknek ez módjában áll, adjanak támogatást a könyvtáraknak gyermekkönyvek vásárlására.
Sbben a gondolatkörben állást foglal a Társadalmi Elnökség a Művelődésügyi Minisztérium "Irányelvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javitására" c. dokumentumában foglaltak mellett. Elsősorban az iskolai és közművelődési könyvtárak szorosabb együttműködésére, a legalább tanteremnyi alapterületű, helyben olvasást is biztosító iskolai könyvtár létesítésére, folyóiratok és könyvek rendszeres és folyamatos beszerzésére hivja fel az Elnöicség az iskolák igazgatóinak és a helyi tanácsok illetékeseinek figyelmét.
A Társadalmi Elnökség megállapítja, hogy 1970-es felhívása nyomán szerény, de szilárd eredmények születtek. Megemlíti ezekből a helyi kezdeményezést is kibontakoztató megyei tanácsi közművelődési alap létesitésót, amely könyvtári helyiségek bővülését, korszerűsödését és több uj klubkönyvtár megvalósulását segítette. Tágult a könyvtári munka hatóköre is. A könyvtárak nyitvatartási ideje 1970-hez viszonyítva 30 %-kal nőtt, az olvasók aránya 5, a kölcsönzött köteteké 6 %-kal emelkedett és 50 ezerrel többen látogatták a könyvtárakat. Az elmélyültebb, tudatosabb; olvasást segítő iró-olvaeó találkozók, rendhagyó irodalomórák, irodalmi estek, könyvtári klubok száma és tartalmassága is fejlődött.
Ezekre az eredményekre épitve bizik abban, hogy a Nemzetközi Könyvév nemes eszméihez csatlakozó jelen felhivása is meghallgatásra talál,s közös erőfeszítéssel a lehetőségek arányában folyamatosan teljesül is.
Szolnok, 1972. június 12.
Az Olvasó Népért mozgalom Szolnok megyei Társadalmi Elnöksége
A
K Ö N Y V
A L A P O K M Á N Y A
Az UNESCO a nemzetközi könyvévet előkészítő tanácskozásainak egyikén, az 1971. októberében tartott végrehajtó bizottsági ülésen megalkotta "A könyv chartája" cimü dokumentumot, amelyet magyar fordításban eddig különböző elnevezésekkel illettek. /A könyv alapokmánya; A könyv tízparancsolata./ Ez az okmány a korszerű könyvtárpolitika nemzetközileg elfogadott szempontjait tartalmazza. Tiz pontja a következő: I. Mindenkinek joga van az olvasáshoz. A társadalom kötelessége mindenki számára megteremteni az olvasás lehetőségét /az Írástudatlanság felszámolása és a megszerzett olvasási készség fenntartása, a könyvkiadással és -terjesztéssel kapcsolatos mindenfajta tevékenység támogatása/. II. Biztosítani kell az oktatáshoz szükséges könyveket /nemzetközi összefogással meg kell oldani a tankönyvek állandó tartalmi korszerűsítését./ III. A társadalom feladata az Írók alkotómunkájának kifejtéséhez szükséges feltételek megteremtése. IV. A nemzeti fejlődéshez egészséges kiadói tevékenységre van szükség. /A kiadói tevékenység fejlesztése az oktatási és gazdasági-társadalmi tervezés integrációját s a szakmai szervezetek messzemenő együttműködését is feltételezi./ V. A kiadás fejlesztéséhez, a könyvek előállításához megfelelő berendezésekre, felszerelésekre van szükség. Beszerzésükhöz a nemzeti forrásoknak a lehető legnagyobb mértékű felhasználása és a nyomdai berendezések importjának megkönnyítése egyaránt szükséges. VI. A könyvkereskedelmi szolgáltatások tegyék lehetővé a kiadók és az olvasók legjobb kapcsolatát. /Az olvasási szokások megjavítása a könyvkereskedelem igen fontos nevelési feladata. Ezen kivül jelentékeny szerepük van az anyagi ösztönzőknek - kedvezményes szállitás, fizetési könnyítés - is./
VII. A könyvtárak a tájékoztatás és ismeretközlés nemzeti forrásai, a tudomány és művészet birtokbavételét szolgálják. /Központi helyet foglalnak el a könyvkultúra terjesztésében, s gyakran a leghatékonyabb eszközei annak, hogy a nyomtatott szó eljusson az olvasóhoz. Közszolgáltatásként elősegitik az olvasást, S igy az egyéni boldogulást, az egész életen át tartó művelődést, ezzel a gazdasági és társadalmi fejlődést. A könyvtári szolgáltatásoknak összhangban kell lenniük minden nép szükségleteivel és lehetőségeivel. Nemcsak a városoknak, hanem a vidéki településeknek is szükségük van szakképzett személyzettel és megfelelő költségvetéssel működő könyvtárra. Könyvtárak kellenek a felsőfokú képzés és a tudományos felkészülés megvalósításához is. A nemzeti könyvtári hálózatok fejlesztésével minden olvasónak hozzá kell jutnia a könyvekhez./ VTIIe A dokumentáció növeli a könyvek publicitását azzal, hogy megőrzi és feltárja a fontos információkat. /A tudományos, műszaki és más szakkönyvek csak megfelelő dokumentációs szolgáltatésokkal együtt teljes értékűek. A kormányok segítségével a legteljesebb mértékben ki kell fejleszteni ezeket a szolgáltatásokat. Intézkedéseket kell tenni a tájékoztatási
dokumentu-
mok lehető legnagyobb hozzáférhetősége s a lehető legszabadabb nemzetközi kölcsönzése érdekében./ H . Az országokon belüli könyvellátás fontos kiegészítője a nemzetközi könyvforgalom megszervezése, amely egyben a nemzetközi megértésnek is eszköze. /Ehhez megfelelő vám- és adóintézkedések is szükségesek./ X, A könyvek hozzájárulnak a nemzetközi megértéshez és a békés együttműködéshez. /„Mióta a háborúk gondolata megszületett az emberiség agyában, azóta gondolkodnak az emberek azon, hogy a béke védelmét is meg kell alkotni" - mondja az UNESCO alkotmánya, A könyvek a béke megvédésének legkomolyabb eszközei közé tartoznak, mivel hatalmas szerepük van a barátság és kölcsönös megértés intellektuális légkörének megteremtésében. Minden érdekeltnek kötelessége, hogy a könyvek segítségével hozzájáruljon az egyéni és a társadalmi haladáshoz, a nemzetközi megértéshez és békéhez,/
