Az olvasási nehézség és a fonológiai tudatosság kapcsolata Jordanidisz Ágnes VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia 2012. 02.03.
Vázlat • Elméleti áttekintés – Az olvasási nehézség és a fonológia tudatosság kapcsolata – A magyar anyanyelvű gyerekek fonológiai tudatosságának sajátosságai
• A kutatás – A kutatási kérdések felvetése, hipotézisek – Kísérleti személyek, anyag, módszer – Eredmények, következtetések
• Összegzés
A fonológia tudatosság meghatározása • A fonológia tudatosság a metanyelvi tudatosság része, az a képesség, hogy a nyelvi tényeket önmagukban véve tárgyként vizsgálják, és rajtuk különböző műveleteket végezzenek (Lőrik, 2006) • A fonológiai tudatosság a szavak belső szerkezetéhez való hozzáférés, a szavak eltérő méretű egységeire történő bontás képessége (Csépe 2006).
Az olvasási nehézség és a fonológia tudatosság kapcsolata • Előfeltétel vagy következmény? (70-es, 80-as évek dilemmája) • Kétirányú kapcsolat: az olvasás- és írástanulás folyamán teljesedik ki. • A gyengén olvasó gyerekeknek gyenge a fonológiai tudatossága. • A korai fonológiai tudatosság szintje előre jelzi az olvasáselsajátítás sikerességét. • A fonológiai tudatosság fejlesztése kihat az olvasás és a helyesírás szintjére. • További kérdés: Meddig korrelál a fonológiai tudatosság problémája és az olvasási nehézség?
A magyar anyanyelvű gyerekek fonológiai tudatosságának sajátosságai • Magyar (és más transzparens anyanyelvű) gyerekeknél az olvasástanulás első két évében jelentős a fonológiai tudatosság szerepe – azok közül is a Spoonerizmus feladatok a leginkább indikátorok (Caravolas 2005). • Az olvasástanulás sikerességével korrelálnak egyéb FT feladatok is: rím-feladatok, kezdő hang elhagyása, hangokra szegmentálás, b. hangok szintézise és manipulációs feladatok (Bradley and Bryant 1985, Lundberg et al. 2008, Jordanidisz, 2009)
Kutatási kérdések • Kimutatható-e a fonológiai tudatosság szerepe az olvasási nehézség esetén a 3. osztályban is (9-10 éves gyermekeknél)? • Ha igen, akkor mely területek mutatnak leginkább elmaradást a tipikusan fejlődő, jól olvasó gyermekek fonológiai tudatosságától?
Hipotézisek • A 9-10 éves gyermekek esetében is kimutatható eltérés a jól és gyengén olvasó gyermekek fonológiai tudatossága között. • Az eltérés inkább a fonológiai szinten, az olvasástanulás során kevésbé begyakorolt területeken fog megmutatkozni.
Kísérleti személyek, anyag, módszer • 20 fő jól olvasó 9-10 éves tanuló (12 lány, 8 fiú, átlagéletkor 9;7 év) • 10 fő gyengén olvasó 9-10 éves tanuló (6 lány, 4 fiú, átlagéletkor 9;8 év) • Anyag: Fonológiai Tudatosság Teszt (Jordanidisz 2010) • Módszer: egyénileg felvéve • statisztikai elemzés: PASWS 18 One-Way ANOVA
A Fonológiai Tudatosság Teszt • 3 szint: (szótag, szótagszerkezet: szótag és rím, fonéma) • 10 alteszt 10-10 feladattal • 15-féle FT képességterület: – Rímfelismerés (Rímel-e ez a 2 szó: szék, pék? Melyik szó nem rímel a többivel: kő, lő, tű, nő?) – Rímtalálás ritmusos mondókában (pl:Találd ki a mondóka végét: Nagyinak van két fia, úgy köszönnek, hogy …) – Rímkeresés szóra (Mi rímel azzal, hogy sár?) – Szóalkotás szótagokból (Mondd ki a szótagolt szavakat: visel-ked-tek) – Álszavak szótagokból (Mondd ki a szótagolt értelmetlen szavakat: bir-ká-dak)
A Fonológiai Tudatosság Teszt – Szótag-szegmentálás (Szótagold a következő szavakat: messze, elad, stb.) – Szótagolás – Szótag-törlés (Mondd ki: virág, „vi” nélkül! Mi marad?) – Beszédhang-törlés (Mondd ki: svéd, „s” nélkül! Mi marad?) – Szóalkotás beszédhangokból (Mondd ki a szót: k-a-p-u) – Álszavak beszédhangokból – Szavak hangokra bontása (Hány hangból áll ez a szó: testvér?) – Hosszú hang megnevezése (Melyik hang hosszú: vicc?) – Beszédhangok manipulációja (Mondd visszafelé: ráz!)
sz
ó
tg
ál sz
sz
sz
en
sz
is
is
és
s
ás tg tö rlé
ol
tá lá s
in té z
in té z
re s
ót ag
m
sz
eg
sz
sz
tg .
tg .
sz
ke
ás
er és
ta lá l
is m
rí m
fe l
rí m
rí m
Eredmények a fonológiai szinten 100
90
80
70
60 O lvas ás i nehéz s ég Tipikus fejlődés
50
Eredmények a fonológiai szinten • Nincs eltérés a gyengén és jól olvasók között a szótag-szegmentálás és a szótagszintézis képességében. • Eltérés mutatkozik a szabályalapú szótagolás és a szótagtörlés terén. • Szignifikáns az elmaradás a szó alapú és a ritmus alapú rímkeresés esetében: p=0,001 és p= 0,01
A rímkeresési feladatok szórásai
ho ss
.
v.
t.
ip
ne an
m eg
en
is
in t.
té z
m
m
lé s
lá lá s
sz
in
eg
ng
ng
sz
ha
ha
b.
zú
ng
ng
sz
ha
ng
b.
tö r
iz o
ng
ng
ha
ha
ha
ha
ó
b.
ál sz
b.
b.
Eredmények a fonématudatosság szintjén 100
90
80
70
60
50 O lvas ás i nehéz s ég Tipikus fejlődés
Következtetések • Az eredmények azt mutatják, hogy a gyengén olvasó gyermekeknél 9-10 éves korra csupán azok a területek érnek be, amit az olvasástanulás során explicit módon is gyakorolnak. De ezen területek jó működése nem elegendő a jól olvasáshoz. • A kevésbé, vagy egyáltalán nem gyakorolt metanyelvi képességek terén jelentős elmaradás tapasztalható. Különösen a rímtudatosság nem alakult ki, és a beszédhangmanipuláció gyenge. • Olvasási nehézség esetén a feladatok komplexitásának növekedésével (a munkamemória nagyobb terhelésével) romlik az eredmény a fonématudatosság terén.
Összegzés • A rím és a beszédhang-manipuláció gyenge képessége jelzi leginkább az olvasási nehézséget 910 éves korban. • A minta mérete nem teszi lehetővé az általános következtetéseket. • További kutatás szükséges ahhoz, hogy kimutatható legyen, hogy a fenti területek hány éves korig jelzik az olvasási gyengeséget. • További kutatás szükséges a fonológiai tudatosság és egyéb kognitív funkciók kapcsolatának elemzésére. • Hatástanulmány szükséges annak megállapítására, hogy a rím-tudatosság és a beszédhang-manipuláció explicit fejlesztése kihat-e az olvasási szintre.
Köszönöm figyelmüket!
[email protected]
