AZ OLASZ-MAGYAR KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA AZ OLASZ KULTÚRINTÉZET TEVÉKENYSÉGÉN KERESZTÜL

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

AZ OLASZ-MAGYAR KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA AZ OLASZ KULTÚRINTÉZET TEVÉKENYSÉGÉN KERESZTÜL

Készítette:

Tóth Boglárka Budapest 2005

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ...................................................................................................................... 4 2. Kultúrdiplomácia .......................................................................................................... 7 3. Olasz-magyar kulturális kapcsolatok............................................................................ 9 3. 1. A közös történelmi kapcsolatok ........................................................................... 9 3. 2 Kultúrpolitika a két világháború között............................................................... 10 3.2.1 A Budapesti Olasz Intézet és a Római Magyar Akadémia................................ 12 3. 3 Az intézet helyzete a 2. világháborút követően................................................... 14 3. 4. Keretegyezmény - A magyar-olasz kulturális egyezmény ................................. 17 3. 4. 1. A Magyar - Olasz Kulturális Egyezmény XIV. Végrehajtási Munkaterve az Oktatás és a Kultúra Területén (2000-2003) .............................................................. 18 4. Az Intézet.................................................................................................................... 20 4. 1. Az Intézet vezetése, az igazgató személye ......................................................... 21 4. 2. Finanszírozás ...................................................................................................... 25 4. 2. 1 Az Intézet, mint nonprofit szervezet................................................................ 27 5. Az Intézet tevékenysége ............................................................................................. 31 5. 1. Rendszeres kulturális tevékenységek: ................................................................ 31 5. 2. Szolgáltatások..................................................................................................... 34 5. 3. Alkalmi rendezvények........................................................................................ 37 5. 4. Az Intézet program kínálatának összeállítása..................................................... 37 5. 5. A rendezvényszervezés szempontjai, lépései ..................................................... 43 6. Az Intézet tevékenységének korlátai és jövőbeni lehetőségei.................................... 52 6. 1. Az Intézet megjelenése a magyar sajtóban: méltatások és kritikák (hatékonyságmérés) .................................................................................................... 54 7. Befejezés..................................................................................................................... 58 Grafikonok, diagramok jegyzéke Irodalomjegyzék Mellékletek

60 61 63

3

1. Bevezetés Mi jut eszébe ma, a XXI. század hajnalán egy magyar embernek, ha meghallja ezt a szót: Itália? Mindenekelőtt a szépség. A csodálatos tájak, az ékszerdobozhoz hasonlatos középkori észak-olasz kisvárosok, a gyönyörű festmények, a felejthetetlen és világhírű szobrok, épületek. Olaszország hallatán azonnal felidéződik bennünk a múlt, mégpedig az a múlt, mely mindezzel a szépséggel megajándékozta az ország lakóit. Hirtelen vágy ébred bennünk, hogy ott legyünk a helyszínen és gondtalanul sétálgassunk azokon az utcákon, ahol egykor Assisi Szent Ferenc élt, vagy Michelangelo alkotott. Amikor – legalább gondolatban – ott vagyunk és a macskakövön fogyasztjuk hamisítatlan olasz kávénkat, úgy érezzük, mintha valóban a középkorba csöppentünk volna. Egyszer csak észrevesszük, hogy nem foglalkoztat minket semmi, mintha kiürült volna a fejünk. A sétálástól kifáradva leülünk, élvezzük a kávé friss illatát, a sikátorok hangulatát, szemléljük az arra járó embereket, és ez elég is ahhoz, hogy tökéletesen kikapcsolódva, igazán jól érezzük magunkat. Mintha a világ valamiféle ős-bölcsőjében ringatóznánk. Hirtelen megszűnnek a problémáink, egészen egyszerűen elfelejtjük őket. Mi jut eszünkbe arról, ha azt halljuk: olaszok? Igen, itt már nem az ország ellenálhatatlan csábító ereje az első gondolatunk. Vég nélküli zajongás, állandó dudaszó az utcákon, óriási tömeg és autóáradat – ezek talán az első asszosziációink. Továbbá: megbízhatatlan népség, akik dolgozni nemigen szeretnek és nem képesek “kultúr ember” módjára, visszafogottan

viselkedni. Azért kedvesek és segítőkészek is,

bármelyikük hosszasan eldiskurál velünk az utcán, anélkül, hogy beszélnénk a nyelvüket. És mindig vidámak. Richard Hillt is elgondolkoztatta az olasz nép: számára ők legmegfejthetetlenebb európai nemzet. Sokáig próbálkozhatunk kiismerni őket, pedig lehet, hogy nincs is rajtuk semmi kiismernivaló. Egyszerűen elégedettek azzal, amilyenek. Hibásan gondolkodnak azok, akik sok külföldi véleményéhez csatlakozva az „édes semmittevés" és az olasz nép közé egyenlőségjelet tesznek. Ez nem más, mint az élet szeretete. Melyik népcsoportról tudjuk elmondani, megvan az a képességük, hogy

4

amikor csak tehetik, kinevetik magukat? Az olaszok nem azért nevetnek, mert nincs gondjuk, hanem mert az öröm, az élet-szeretete a rosszabb életkörülmények között is fontosabb és erősebb, mint a bánat és a halál. Gondolkodásmódjuk szerint az életet teljes mértékben ki kell élvezni. Mindenkor hálásak az élet áldásaiért. Az érzelem dominál a viselkedésükben, mindennapjaikban. Nagyon fontos nekik az emberek közelsége, a képek, színek, formák és minden olyan eszköz, amellyel érzelemvilágukat a legtökéletesebben ki tudják fejezni. Ahhoz, hogy egy – a saját kultúránktól eltérő – idegen ország kultúráját, szokásait megértsük, a róluk kialakult sztereotípiákat megváltoztassuk, a két kultúra és a két ország közötti problémákat a kommunikáció segítségével megpróbáljuk orvosolni, mindenekelőtt

meg

kell

ismernünk

és

értenünk

az

idegen

ország

gondolkodásmódját és értékrendjét, a bőrükbe bújva kell kultúrájukkal azonosulni. Miután ezt megtettük, a kulturális akadályok könnyebben leküzdhetővé válnak, és könnyebb lesz közelebb hozni egymáshoz a nemzeteket. Egy adott nép kultúráját megismerni és elfogadni nehéz és összetett feladat. “A különböző kultúrán nevelkedett emberek más-más érzéki világban élnek. Az ember képtelen levetkőzni kultúráját, mert az beette magát idegrendszere gyökeréig. Kultúrája határozza meg, hogyan észleli a világot. Kultúránk nagyobb részt rejtett és kívül esik a tudatos cselekvés szféráján.”1 Amíg Goethe szerint “a németek mindent megnehezítenek, önmaguknak és másoknak is”2, Dürrenmatt pedig azt mondja: “a svájciak egyszerre rabok és önmaguk börtönőrei”3, addig az olaszokról Stendhal így ír: “Olaszország ugyanazért vonzó, amiért a szerelem.”4 Ez az egy megállapítás is igen találó az olaszokra. Egy olasz nem tervezgeti aprólékosan, hogy hosszútávon mi a legkifizetődőbb, legbiztonságosabb, hogyan spóroljon, s a kitűzött terveket határidőn belül teljesítse. Örül az éledt adta örömöknek, és nem törődik többnyire annak következményeivel. Nem az a fontos, hogy 1

E.T. Hall, 251. o.

2

R. Hill, 106. o. R. Hill, 193. o.

3 4

R. Hill, 143. o.

5

mit hoz a holnap, hanem a „ma“ áll középpontban. Ez a felfogás teljesen idegen a magyar emberétől, hiszen mi sokkal merevebben, görcsösebben aggódunk a jövőnkért, gyakran megkeserítve így jelenünket is. Ez a különbség a történelmünkből és kultúránkból ered. Mit tehetünk ma Magyarországon azért, hogy az olasz nép kultúráját, az olasz embert mélyebben megismerjük, hogyan tudjuk a róluk kialakult sztereotípiákat megszüntetni, és Beke Katát idézve „mindannyiunk közös hazája” -ként gondolni erre az országra, ahova bármikor szívesen elutaznánk egy kis időre. Mindkét ország fontosnak tartja kultúrája megismertetését, terjesztését, melyben kiemelkedő szerepet játszanak a kulturális intézetek. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a közel 70 éve létező Olasz Kultúrintézet mennyire sikeresen és eredményesen tudja terjeszteni a sokak által annyira kedvelt, ámde a magyartól lényegesen különböző olasz kultúrát Magyarországon. Feltevésem szerint a körülményekhez képest nagyszerűen megbirkózik a felmerülő akadályok áthidalásával és a Magyarországon tevékenykedő olasz intézmények között vezető szerepet játszik az olasz kultúra népszerűsítésében. Ám a várakozáshoz képest nem tud olyan széles rétegeket elérni, mint amit megcéloz. A fiatalabb generáció teljes egészében hiányzik a látogatók sorából. Témaválasztásomban meghatározó szerepet játszott vonzódásom az olasz kultúrához, az olasz nyelvhez, s az, hogy szakmai gyakorlatomat az Intézetben tölthettem. A dolgozat első része a témával kapcsolatos szakirodalomra támaszkodik, a második részben az elmúlt 5 év tevékenységeit vizsgálva dokumentumokkal, statisztikai adatok elemzésével, interjúval törekszem feltárni az Intézetnek olasz kultúra terjesztésében betöltött szerepét. Jelen dolgozatom elkészítésében különösen nagy segítséget nyújtott Jászay Magda és az Intézeti munkatársak kutatásainak publikációi.

6

2. Kultúrdiplomácia Mit is takar pontosan a kulturális diplomácia fogalma? Történeti szemszögből vizsgálva egészen a középkorig a különböző népcsoportok közötti háborúknak illetve kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően jöttek létre spontán kulturális kapcsolatok. Később, a nagy földrajzi felfedezések korától a XIX. század végéig már irányított módon működő nemzetközi kulturális relációkról beszélhetünk, amikor is a legnagyobb nemzetközi befolyással bíró európai nagyhatalmak, mint Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország jelentős erőfeszítéseket tettek nyelvük és kultúrájuk tudatos, világméretű terjesztésére. A XIX. sz. végétől, az államok közötti kulturális szerződések megkötésétől számíthatjuk a kulturális diplomácia születését, melyek eleinte akkor jöttek létre, ha más téren nem tudott két ország megállapodni egymással, s a kulturális szerződéssel kívánták kapcsolatukat javítani. Ma már nem csak enyhítő szereppel bír a kulturális diplomácia, hanem aktív nemzetközi csereprogramokat értünk alatta, melyeknek célja nemcsak a kulturális eredmények interkulturális elismertetése, hanem a nemzetek közötti politikai, gazdasági és szociális megértés előmozdítása.5 A kulturális kapcsolatok tehát a nemzetközi béke és biztonság ügyét is szolgálják. Ugyanakkor

az

egyre

globalizálódó

világban,

a

transznacionális

vállalatok

térhódításával, az egyre vegyesebb összetételű társadalmak terjedésével szükségessé vált

az

interkulturális

kommunikáció

és

menedzsment

használata.

Könnyen

összetéveszthető azonban a propagandával. Bár többen úgy tartják, hogy nem a diplomácia része, csak politikai reklám, amely káros lehet az országok közötti kapcsolatokra, azonban akaratlanul is részt vesz az ország imázs kialakításában, az országkép-formálásában. A kulturális diplomácia célja részletesebben fogalmazva „a saját nemzeti kultúra külföldi terjesztése és az egyetemes kultúra értékeinek hazai megismertetése, azaz a kulturális csere számára a lehető legelőnyösebb feltételek biztosítása, beleértve a partner-ország kultúrájának tanulmányozását, az oktatási, tudományos és művészeti kapcsolatok építését és ápolását"6 5

Szakdiplomáciai tanulmányok, 96. o.

6

U. o., 103. o.

7

Annak érdekében, hogy e célt egy adott ország meg is tudja valósítani, a következő feladatokat kell végrehajtania: 1. Nemzeti kultúra, oktatás és tudomány képviselete a partnerország felé. 2. A partnerország kultúrájának, oktatási és tudományos életének figyelemmel kísérése. 3. Kulturális tárgyalások lebonyolítása a két ország között. 4. Kapcsolatok ápolása, menedzselése. 5. Saját kezdeményezés a kulturális kapcsolatok fejlesztésére7. Összegezve tehát a kultúra-átadás, a kultúra-átvétel, a nemzeti érdekek előmozdítása és hozzájárulás a nemzetek közötti jobb megértéshez tekinthető a kulturális diplomácia legfőbb céljainak. Bonyolult ágazata ez a diplomáciának, hiszen a tevékenység magában hordozza a művelődés- és külpolitikát is, melyeknek korlátot szab a nemzetközi élet, de mindig képes arra, hogy biztosítsa a rendszeres párbeszédet a nemzetek között. A kulturális diplomácia általános érvényű feladatai ezek, melyeket országokra lebontva más-más megállapodás szabályoz.

7

U. o., 102. o.

8

3. Olasz-magyar kulturális kapcsolatok

3. 1. A közös történelmi kapcsolatok „Az európai műveltség fő forrásának tekintett itáliai félsziget és a Kárpát-medence földrajzi közelsége kezdettől fogva szükségszerűen magával hozta a népeik közt szövődő, sokrétű kapcsolatokat. Dinasztikus érdekek és egyházpolitika, kereskedelmi célkitűzések és tudásvágy, hatalmi törekvések és műpártolás egyaránt alapul szolgáltak az államközi és egyéni összeköttetésekben. Ezek az összeköttetések nem voltak mindig zavartalanok, a honfoglaláskori kalandozó magyarság első itáliai látogatásai az olaszokban rémült kétségbeesést keltettek, ahogy a magyar vezető rétegek is ellenségesen fordultak szembe az Itáliából jött idegen trónigénylőkkel. Az életmód, a felfogás és a vérmérséklet különbözősége gyakran meg nem értést és bírálatot váltott ki a másik nép fiaiból-de a nagy szellemi áramlatok, a közös eszmények és azonos érdekek hidat teremtettek a kölcsönös rokonszenv és megbecsülés felé, és hazájuk történelmének válságos korszakaiban szövetségessé tették a hasonló célokért harcoló olaszokat és magyarokat.”8 Az olasz-magyar kulturális kapcsolatok virágzó korszakát jelentette az itáliai eredetű humanista és reneszánsz kultúra megjelenése

Magyarországon, mely kultúra

befogadása jóval korábban vált érzékelhetővé Európa többi országaihoz képest. A humanizmus Magyarországon már az Anjou-ház és Zsigmond király uralkodása idején kezdődött, de gyökerei már a XI. és a XII. századi latin nyelvű magyar irodalomban is felfedezhetőek. Azonban a magyarok első közvetlen találkozása az olaszországi humanizmussal Zsigmond király 1413. évi itáliai utazására, majd az azt követő konstanzi zsinat (1414-1418) éveire tehető. Ez a két történelmi erejű esemény alapvető volt az olasz-magyar kulturális kapcsolatok alakulásában, hisz a szép számú királyi kíséret tagjai számára lehetőséget nyújtott az olasz humanizmus jeles képviselőivel (Poggio Bracciolini, Leonardo Bruni, Antonio Loschi, Pier Paolo Vergerio, stb.) való megismerkedésre. Ráadásul néhány olasz humanista, mint például Pier Paolo Vergerio, le is telepedett Magyarországon, s ösztönző hatásával hozzájárult a magyar szellemi élet megtermékenyítéséhez, amely Mátyás király idején érte el fénykorát. 8

Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések: A magyar-olasz kapcsolatok történetéből

9

Ez az évszázadokra visszatekintő kapcsolat napjaink olasz-magyar együttműködését alapozta meg.

3. 2 Kultúrpolitika a két világháború között Az együttműködés sikerességét nagyban meghatározta gróf Klebelsberg Kuno (18751932) vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenykedése. Miniszteri posztja átvételekor, 1922-ben első dolga volt kijelenteni, hogy a hazát nem a kard, hanem elsősorban a kultúra emelheti ismét magasra. A lényeg az a felismerés, hogy a válságba jutott és sokban elmaradt ország felemelkedését elsősorban a kultúra szintjének emelésével lehet elősegíteni. Ez sokban egybecseng azzal, amit a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, gróf Széchenyi István írt 1830-ban, hogy nem a természet, hanem elsősorban a „kiművelt emberfők sokasága” teszi a nemzetet naggyá, míg „az értelmi fejetlenség előbb-utóbb minden bizonnyal függésbe hoz”. „Kultúrpolitikám -írta9 a miniszter 1927-ben - két alapgondolaton épül fel. Emelni igyekszem a magyar nemzet széles néprétegeinek értelmi szintjét… Gondoskodni kell azonban arról is, hogy kellőszámban álljanak rendelkezésre olyan férfiak, különösen szakemberek, akik teljesen európai színvonalon vannak, hogy így minden működési téren… elsőrangú erőkre támaszkodhassunk.”1 Különösen ezt a célt szolgálták a külföldi magyar intézetek és a „magas műveltség célját szolgáló” külföldi ösztöndíjak, mely utóbbiakat az Országos Ösztöndíjtanács ítélte oda kellő szakmai ajánlások alapján azoknak a fiatal pályázóknak, akikről úgy ítélte, hogy megfelelő szakmai felkészültséggel és tehetséggel rendelkeznek. S ehhez járultak a külföldi országok által felajánlott ösztöndíjak is. Az 1924-1934 közötti bő évtizedben több mint 1500 magyar ösztöndíjas töltött hosszabb-rövidebb időt külföldön, főleg a jelentős, nagy európai országokban, és azokban, amelyek magyar szempontból különös jelentőséggel bírnak. A külföldi magyar intézetek a helyi lehetőségektől függően többféle funkciót is elláthattak, különböző szervezeti egységek segítségével a közös kereten belül. Működhetett bennük kutatóintézet könyvtárral, végzett fiatal kutatók számára, főleg a

9

Tudomány, kultúra, politika, gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai

10

történelem és rokon tudományai terén. Egyes intézetek az ilyen kutatóknak és más ösztöndíjasoknak szállást, internátust is tudtak nyújtani, ilyenek kapták helyenként a Collegium Hungaricum nevet. „A mi kifejlődésben levő külföldi intézeteinkben az a specifikum, hogy mi voltaképpen két intézményt egyesítünk közös szervezetben, úm. kutatási intézetet főiskolai tanulmányaikat már bevégzett fiatal tudósok számára, kik azért mennek külföldre, hogy valamelyik neves professzor vagy más elsőrendű szakember mellett magukat tökéletesítsék vagy éppen önállóan tovább kutassanak és főiskolai internátust, mely főiskolai hallgatók befogadására szolgál. Számos különleges szakmára ugyanis főiskoláink, sajnos, még nincsenek úgy berendezve és felszerelve, hogy itthon teljesen a magunk

erejéből

elsőrangú

szakembereket

tudnánk

nevelni,

mint

például

csillagászatban, zenetörténelemben stb., s ezenfelül a modern nyelvészet terén is csak abban az esetben lesznek jó középiskolai tanáraink, ha az angol, a francia, a német és az olasz nyelv leendő középiskolai tanárait legalább részben az illető ország főiskoláin képezzük ki. A magyar külföldi intézet típusa tehát kutatóintézetnek és főiskolai internátusnak közös szervezetbe való egyesítéséből fog állni, melynek keretében az egyetemi hallgatókra csak kedvező hatással lehet, ha fiatal tudós és kutató honfitársaik környezetében élhetnek.”10(Klebelsberg) A külföldi ösztöndíjak és intézetek Klebelsberg–féle programja nem a semmiből született. Sikeressé épp azért válhatott, mert olyan előzményekre építhetett, amelyek évszázados történelmi trendek velejáróinak tekinthetők. Az egyik ilyen trend volt a peregrináció, vagyis az, hogy magyarországi fiatalok egy része külföldi egyetemeken, intézményekben fejezte be tanulmányait, ahonnan korszerű ismeretekkel tért haza. A legkorábbi kapcsolatok Rómához fűződtek, ahol azután a XVI. Század óta a Collegium Hungaricum – Germanicum intézményesen nevelte az egyházi vezetők egész sorát. A másik trend, a külföldi történeti, levéltári kutatásoké, ugyancsak jelentős múltra tekinthetett vissza. Rómában magyar jezsuita történészek egy jelentős adatgyűjtő iskola képviselőiként már a XVII. Század óta kutattak magyar vonatkozású dokumentumok után.

10

Kosáry Domokos: Magyarország Kultúrpolitikája az első világháború után

11

Ez a központi levéltár fontos volt más európai ország számára is, de Magyarország számára még fontosabb volt, hiszen a magyar királyi levéltár anyaga a Dunába veszett 1526-ban. A Magyar Tudományos Akadémia már alapítása után foglalkozni kezdett a külföldi levéltárak kiaknázásával. A római kutatások akkor nyertek új lendületet, amikor XIII. Leo pápa a vatikáni titkos levéltárat megnyitotta a kutatók előtt. Sorra alakultak a különböző országok szakkönyvtárai és akadémiái. A magyar tudósok közül Fraknói Vilmos, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd később alelnöke szerezte a legtöbb érdemet. Az ő kezdeményezése nyomán, egy általa adományozott és könyvtárral is felszerelt villában alakult meg 1895-ben a Római Magyar Történeti Intézet. Fraknói felajánlására az intézetet 1913-ban a magyar állam vette át. Az új intézetnek 1914 őszén kellett volna megnyílnia, de erre már csak a háború után került sor, a művészettörténész Gerevich Tibor vezetése alatt, aki az olasz–magyar kulturális kapcsolatokban azután is jelentős szerepet vitt, hogy a budapesti egyetem professzora lett. 1927–ben új épületben kezdte meg működését a Római Magyar Akadémia, ahol otthont kaptak a fiatal kutatók, ösztöndíjasok, leendő magyar nyelvtanárok, sőt művészek is, és ami az olaszországi magyar kulturális tevékenység központja lett.

3.2.1 A Budapesti Olasz Intézet és a Római Magyar Akadémia A két intézet nagyjából egy időben, az 1930-as években kezdte meg működését, de két egymástól eltérő utat jártak be. Míg a Római Akadémia a Collegium Hungaricum nevet viselve kutatóintézetként és kollégiumi internátusként működött, ahol a fiatal tudósok kedvükre kutathattak, addig a budapesti kultúrintézet a kezdektől fogva nevéhez hűen a két ország közötti kulturális kapcsolatok diplomáciai ápolását végezte, működését ez az irányvonal határozta meg az elmúlt hetven év során. A Római Akadémia helyzete azonban más volt. A kutatóintézeti jelleg megszűnt, csak az 1990-es évek elejétől volt a vezetők fő célkitűzése a régi tudományos intézet visszaállítása. Eldöntötték, hogy új szempontokat alkalmaznak az ösztöndíjas politikában, újraalapítják a könyvtárat és az Intézet arculatát általában tudományos intézménnyé formálják. Ezzel a Római Akadémia ismét elfoglalhatta helyét a város megbecsült és tekintélyes külföldi akadémiái között. „Erőfeszítéseinket arra kell koncentrálni, hogy ezek a nagy múltú kollégiumok, akadémiák az őket megillető szerepet töltsék be nemcsak az olasz-magyar

12

kapcsolatokban, hanem abban, hogy Magyarország visszataláljon az egységes Európába. Olyan szinten kell működniük, hogy a befogadó országok tudományos, kulturális és művészeti elitjével elismert párbeszédben tudjanak maradni.”16 Jelenleg az idegen nyelvek és irodalmak könyvtárában körülbelül ötezerre tehető a magyar könyvek száma. A nyelvoktatást magyar anyagokkal jól felszerelt nyelvi laboratórium segíti. A diákok az első év után államközi egyezményben biztosított ösztöndíjjal vehetnek részt a Debreceni Egyetem kurzusain, szakdolgozatuk írásának elősegítésére hosszabb ösztöndíjakban részesülnek, illetve a Socrates/Erasmus európai program keretében teljes szemesztereket végezhetnek magyarországi egyetemeken. A budapesti Olasz Intézet hasonlóan jó feltételeket kínál azon magyar bölcsészek és olaszt tanulók számára, akik szeretnének néhány hónapot Olaszországban tölteni. A Római Akadémia a római magyar tanszékkel együttműködve 1981-től kezdve kétévente tudományos konferenciákat rendez, mivel az oktatás mellett igen nagy fontosságot tulajdonítanak a rendszeres hungarológiai kutatómunka megszervezésének. Az utóbbi két és fél évtizedben komoly eredményeket tudtak felmutatni mind a kutatómunka, mind a magyar irodalom és kultúra olaszországi terjesztése terén. A budapesti intézet szintén jó kapcsolatokat ápol az ELTE olasz tanszékével, számos projekt valósult meg közös munkájuk gyümölcseként. Mindemellett az Intézet igazgatója olasz irodalmat oktat az egyetemen. A Római Akadémia lehet, hogy visszatér a kezdeti gyökerekhez, ugyanis az új egyetemi reform keretében a magyar nyelv kiegészítő szakká vált, a nyelvoktatást szerződéses tanárokkal oldják meg, addig amíg van a nyelv iránt érdeklődés. Ez egyelőre csak fenyegetésként jelentkezik, de ha bekövetkezik, ismét a magyar tudományos intézeteknek kell magukra vállalni a külföldi hungarológiai kutatások szervezését és a külföldi magyarságtudományi kutatók képzését, mint ahogy azt tették a múlt század első évtizedeiben. Mindkét épület nagyon értékes, valószínűleg kevesen tudják, hogy a római palota a magyar állam legértékesebb külföldi tulajdona, de a budapesti intézet sem kevésbé rangos és impozáns. 16

Kosáry, 1995

13

3. 3 Az intézet helyzete a 2. világháborút követően A második világháború kitörése sem csökkentette a két szövetséges ország élénk kulturális cseréjét, sőt az olasz politika kulturális téren is azokra a nemzetekre összpontosult, amelyek a háborúban Olaszország oldalán álltak. A római és a budapesti kormány támogatta a két nép kölcsönös megismerésére irányuló kezdeményezéseket. Míg állami intézkedések segítették elő az olasz nyelv tanítását a magyar gimnáziumokban, a budapesti egyetemen Rodolfo Mosca professzor vezetése alatt álló „Rassegna d’Ungheria” (Magyarországi Szemle) olasz nyelven tájékozatta a félsziget olvasóit a magyarországi élet eseményeiről. Az Olasz Kultúrintézet, mint a magyarolasz kulturális csere központja és közvetítője, továbbra is vonzotta mindazokat az értelmiségieket, akiket a háború korlátozott szabad mozgásterükben. A háború döntő fejleményei azonban nemsokára súlyosan kihatottak az Intézet életére is. A budapesti olasz kolónia két részre szakadt: akik elismerték a királyi kormány törvényes voltát, illetve a fasiszta elemek, akik Mussolini és a Saló-i kormány mellé álltak. A magyar kormány, amelyet szövetségi szerződése még Németországhoz kötött, de szintén megoldást keresett, hogy a háborúból kikerüljön, kényes helyzetbe került: nem tehette meg, hogy ne ismerje el a németektől támogatott újfasiszta kormányt, másrészt nem akarta útját állni a magyarországi Olasz Követség működésének, ahol a beosztottak nagy része éppúgy, mint a Kultúrintézetben, a Badoglio-kormány mellett tett hitet. Magyarország így tanúja lehetett két olasz diplomáciai képviselet: a Badogliopárti és a Saló-i kormány részéről kiküldött szerv – nem mindig békés – együttélésének, mindketten hivatalos kapcsolatban álltak a magyar kormánnyal, diplomáciai védettséget élvezve. Ezért, amikor egy válságos pillanatban fasiszta elemek erőszakkal próbálták hatalmukba keríteni az Intézetet, ahol az igazgató, Aldo Bizzari professzor szilárdan kitartott a németbarát Mussolini–rezsim elutasítása mellett, a magyar rendőrség azonnal közbelépett és eltávolította a támadókat. Ezután a magyar hatóságok állandóan őriztették az épületet, hogy további incidenseknek elejét vegyék. Az Intézet egy darabig még folytathatta munkáját, bár csökkentett mértékben, a háborús helyzet súlyosbodása miatt. Míg végül 1944. március 19-én Magyarországnak a német fegyveres erők általi katonai megszállása egyszerre felborította az ingatag egyensúlyt. A Gestapo haladéktalanul megkezdte a németellenes beállítottságukról ismert személyek letartóztatását és

14

megindult a lakosság zsidó rétegeinek üldözése. Sok más mellett azonnal elfogták és koncentrációs táborba vitték Bizzari professzort, az intézet igazgatóját, míg az olasz kolónia „Badoglio – párti” tagjait egy vidéki kastélyba internálták. Természetesen megszüntették a királyi kormány diplomáciai képviseletét is. A vezetés nélkül maradt és bizonytalan helyzetű Istitutónak minden működését be kellett szüntetnie. Egy titkár gondnok őrizetére bízva kellett átélnie a főváros többi részével együtt az orosz csapatok ostromát. 1945-ben az Intézet anyagi eszközök nélkül, olaszországi intézkedésre várva, zárva maradt. Ennek ellenére hasznos feladatot tölthetett be: szállást adott német fogolytáborokból szabadult olasz katonáknak, akiket Magyarországra irányítottak, mivel az Olaszországba vezető utak és közlekedési eszközök még nem voltak használhatóak. Hazaszállításukra várva az Intézet aránylag sértetlen helyiségeiben találtak szükség-elhelyezést. Ezeket részben betegszobákká alakították, mivel a volt hadifoglyok egy része a fogságban szerzett betegségben szenvedett. A súlyosan sérült épületen a többi szükséges javítási és helyreállítási munkálatok csak fokozatosan lehetett végezni, a nehéz háború utáni helyzetre való tekintettel. Ennek ellenére a palota addig is ideiglenes szállást adhatott néhány helyiségben az Olasz Követség irodájának, miután annak székházát az ostrom alatt egy tűzvész teljesen tönkretette. A rendes diplomáciai kapcsolatokat újra felvette a két ország, és határozatba került, hogy újra működésbe helyezik a kulturális központokat is a két fővárosban. Magyarország jó diplomáciai kapcsolatokat akart folytatni a szovjet érdekszférán kívülálló országokkal is, ez magával hozta az Olaszországgal folytatott kulturális csere további fenntartását. Ily alapokon az Istituto is jó kilátásokkal nézhetett jövendő tevékenysége felé. A politikai események azonban újból veszélybe sodorták az Intézet tevékenységét. A szovjet befolyás alatt ellenségesen viszonyultak a kommunista tömbön kívüli népek gondolkozásához és kultúrájuk, a hivatalos ortodox ideológiával nem egyező minden megnyilvánulásához. A sajtót és a postát szigorúan cenzúrázták, beszüntették a külföldi utazásokra szóló útlevelek kiadását, kivéve a hivatalos utakat. Akadályoztak minden turistaforgalmat, és korlátozták a külfölddel való személyes kapcsolatot. Az országban

15

lévő képviseletekkel való érintkezést szigorúan ellenőrizték. Az iskolareform keretében eltörölték a középfokú oktatásban a nyugati nyelvek, köztük az olasz tanítását. Mindemellett az Olasz Intézetet a franciával együtt megkímélték, míg a British Councilt bezárták. A döntésben bizonyára közrejátszott, hogy egy ‘hidat’ akartak fenntartani a két ország között, hogy az esetleges későbbi fejlemények számára alapul szolgáljon. Ám a kedvezőtlen körülmények ellenére sem csökkent, az Istituto látogatóinak száma. Sőt, az emberek mohón olvasták a könyvújdonságokat és folyóiratokat, hallgatták és fogadták lelkes helyesléssel az órákat és előadásokat. A következő években, miután a magyar helyzet valamennyire nyugvópontra tért, a feszültségek enyhültek, mindkét kormányban felmerült a kapcsolatok újbóli ápolása és működtetésének lehetősége. Jelentős lépés volt ebben az irányban az a kétoldalú döntés, hogy felélesztik az ösztöndíjak adományozásának gyakorlatát a kölcsönösség alapján. Ez az intézkedés új távlatokat nyitott az italianisták számára, akiket a hidegháború kezdete óta hermetikusan elzártak Olaszországtól. Elárulja ezt a szegedi egyetem olasz tanszéke hallgatóinak tanúsága: számukra Luigi Bernabó-Brea, a neves siracusai régész, aki az Olasz Kultúrintézet meghívására náluk is tartott előadást, az egyetlen olasz volt, akivel életükben találkoztak. A 2. világháború után Magyarország szovjet érdekszféra alá került és ezzel lényegében véve megszűnt az ország külpolitikai mozgástere. A vesztes világháborúk, a forradalmak, a trianoni békediktátum mind hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk politikai tekintélye csökkent, gazdasága tönkrement, jövője bizonytalanná vált, a lakosság hite, önbizalma szertefoszlott. Az enyhülés folyamata 1963-ban vette kezdetét. Ebben a helyzetben a felemelkedés felé egyetlen út vezetett: egy újszerű nemzeti érzés kibontakoztatása az emberekben, melynek alapja az a felismerés, hogy a magyarság nem rendelkezik számottevő nyersanyagkészlettel, gazdasági erőforrásokkal, de hatalmas kulturális értékek birtokában van. Ez az új helyzet, mely a nemzetközi elszigeteltség végét is jelentette, eredményezte, hogy több ország, köztük Olaszország is nagyköveti szintre emelte Magyarországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatát. Ez a diplomáciai lépés, az addig nem felhőtlen kapcsolatok normalizálására irányuló gesztusként volt értékelhető. Ennek hatására a gazdasági kapcsolatok is megélénkültek a két ország között. A két kormány között

16

évekig folytak bizalmas tárgyalások. A Vatikán a szocialista országok közül elsőként Magyarországgal kötött államközi megállapodást. Újra feltámadt a két nemzet negyvennyolcas összetartásából fakadó hagyományok emlékezete, újra felidézték a közös történelmi tapasztalatokat és hosszú évszázadok sokoldalú kapcsolatait. A művészi és kulturális értékek és a tudományos eredmények terjesztése politikailag is hasznos eszközzé válhatott, hogy még közelebb hozza egymáshoz a magyarokat és az olaszokat.

3. 4. Keretegyezmény - A magyar-olasz kulturális egyezmény Az olaszországi kultúrát – nyelvet, annak oktatását, művészetet, tudományos eredményeket, viselkedési és szokásrendszert, valamint vallási kultúrát – hazánkban a Magyarországi Olasz Kultúrintézet hivatott képviselni. A Kultúrintézet az Olasz Nagykövetség részintézményeként végzi el a két ország közötti kulturális diplomáciai feladatokat. Az államok közötti együttműködés legfontosabb jogi keretei a kulturális szerződések, melyekben megfogalmazzák a közösen megvalósítandó teendőket. A szerződések általában 1-3 évre szólnak. Munkatervekben rögzítik a konkrét feladatokat. Ezek száma mára a gyakorlatban csökkent.

A Magyar Fél és az Olasz Fél képviselői a két ország között 1965. szeptember 21-én Budapesten aláírt kulturális egyezmény 17. cikkében foglaltaknak megfelelően találkoztak, hogy megtartsák a Vegyesbizottság XIV. Ülését. A Felek annak tudatában, hogy a kapcsolatok továbbfejlesztése kultúra és az oktatás területén elősegíti a népek közötti együttműködés és megértés erősítését, ismételten kinyilvánítva közös elkötelezettségüket az országaik között bilaterális és multilaterális szinten, valamint a regionális szervezeteken belül (Európa Tanács, Magyar –olasz -szlovén trilaterális együttműködés, KEK, Alpok-Adria Munkabizottság) létező intenzív kulturális és tudományos együttműködés további előmozdítására. Ez a hivatalos okmány irányítja a magyar-olasz kulturális kapcsolatok fejlesztését és konkrétan a Magyarországi Olasz Kultúrintézet tevékenységét is. Az egyezményt 4 évente megújítják, bővítik a felek.

17

3. 4. 1. A Magyar - Olasz Kulturális Egyezmény XIV. Végrehajtási Munkaterve az Oktatás és a Kultúra Területén (2000-2003) Az alábbi csereprogramokban állapodtak meg: 1. Oktatás 2. Ösztöndíjak 3. Kultúra és művészet 4. Régészet 5. Levéltárak, könyvtárak, könyvkiadás 6. Tájékoztatás 7. Ifjúság, sport és idegenforgalom 8. Emberi jogok 9. Zárórendelkezések Mellékletek. A mi szempontunkból a 3. egység, azaz a kultúra és a művészet a lényeges, az egyezmény többi részét részletesen nem vizsgáljuk, noha azok is ugyanolyan fontos részét képezik a két ország közötti megállapodásnak. 1 Kulturális egyezmények: a két ország a Római Magyar Akadémián és a Magyarországi

Olasz

Kultúrintézeten

keresztül

valósítja

meg

kulturális

együttműködését. 2 Kiállítások: a 4 évre tervezett kiállítások felsorolása 3 Színház- zene- és táncművészet: a két ország kiemelkedő művészeinek előadókörútjainak támogatása, a rock és jazz zenészeket is beleértve, megjelölve a fenti területeken a fő illetékes intézményeket; kortárs művészet kölcsönös támogatása; az olaszországi és a magyarországi Mittelfest fesztiválon való részvétel mindkét fél részéről. 4 Filmművészet: az 1982-ben aláírt Kétoldalú Filmkooprodukciós Egyezmény megújítása; más európai egyezményekben való részvétel által a felek kölcsönösen támogatják egymás jelenlétét a két országban rendezendő filmfesztiválokon, mint a

18

római HungaroCinemaFest és a budapesti kéthetes MittelCinemaFest; lehetőség szerint 2 évente a másik ország filmművészetének legjobb alakításait bemutató filmszemle és filmszakmai

találkozó

megszervezése,

megjelölve

az

illetékes

közreműködő

intézményeket. 5 Fesztiválok, kulturális események és megemlékezések: a megjelölt alkalmakkor a rendezvények színvonalát a felek kölcsönösen emelik saját kiemelkedő művészeik részvételével; szorgalmazzák a két ország legnagyobb operaházai közti együttműködést; az Európai Utas Alapítvány és folyóirat európai együttműködés szellemében létrehozott szemináriumait nagyra értékelik. 6 Kulturális javak védelme: művészeti javak megőrzésének és restaurálásának támogatása a megjelölt intézmények által; tájvédelem, és a történelmi városközpontok védelmének támogatása; a két ország múzeumainak és katalogizálási módszereinek kölcsönös megismertetése; a felek együttműködnek a műtárgyak tiltott ki- és behozatala ellen; szorosabb együttműködés szorgalmazása az UNESCO Világörökség Egyezmény végrehajtásában.11 Mint már említettük, a kulturális kapcsolatok építésének nemcsak a kultúra-átadás és átvétel a célja, hanem egyben „cselekvő hozzájárulás az államok, nemzetek közötti jobb megértéshez, bizalom-építéshez, a nemzetközi biztonság erősítéséhez."12 A kultúra így nemzetközi szinten is igen fontos szerephez jutott. A kultúra a saját kommunikációs eszközeivel közvetíti más nemzetek felé az értékeit, ugyanakkor a kultúra közvetítés egésze válik az országok közti kommunikáció eszközévé. Ez a XIV. Egyezmény van még mindig érvényben, de a tervek között szerepel a kormányközi egyezmény megújítása.

11

Magyar-Olasz Kulturális Egyezmény XIV. Munkaterve, 9-14. o.

12

Szakdiplomáciai tanulmányok, 103. o.

19

4. Az Intézet Az Intézetnek jelenleg Budapest VIII. kerületében a Bródy Sándor utca 8.szám alatt található épület ad otthont, amely 1865 és 1902 között a Magyar Parlament székhelye volt. Az épület 1865-ben épült Ybl Miklós tervei alapján, Ferenc József jóváhagyásával. Az első parlamenti ülést 1865. december 10-én nyitották meg. A Parlament végül 1902-ben az ideiglenes épületből elköltözött a Duna partján, Steindl Imre tervei alapján készült végleges helyére. Minthogy az épület funkció nélkül maradt, 1903-ban városi könyvtárrá és múzeummá akarták átalakítani, ez azonban a hatalmas költségek miatt nem valósult meg, így egészen 1920-ig alkalmi kiállításokat és vásárokat rendeztek az épületben. Néhány évvel később a Fővárosi Statisztikai Hivatal költözött be az épületbe és ott is maradt egészen 1942-ig. Az épület 1942 óta van az olasz állam tulajdonában, napjainkban is ez a helyzet. Egy 1935-ben Rómában aláírt kulturális szerződés értelmében a Bródy Sándor utca 8. szám alatti épület, a hozzátartozó telekkel együtt 1941. május 14-től ingyenesen és örök időkre átmegy az olasz állam tulajdonába abból a célból, hogy ott helyet kapjon a Magyarországi Olasz Kultúrintézet. Az Olasz Kultúrintézetet a magyar fővárosban már 1937-ben felavatták, miután Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Rómában járt, illetve az olasz uralkodó pár 1937-ben Budapestre látogatott. Ez lett az olasz kultúra elterjedésének központja. Két fiókirodája volt Debrecenben és Pécsett is, külön könyvtárral és külön kulturális és oktató

tevékenységgel.

Az

Intézet

által

szervezett

nyelvtanfolyamok

nagy

látogatottságuk miatt fővárosi iskolákban kaptak helyet, míg az Intézet saját termeiben könyvtárat és folyóirattárat rendezett be, ahol különféle rendezvényeket, előadásokat, hangversenyeket, vetítéseket, találkozókat rendeztek a művészeti és szellemi élet számos olasz képviselőjének részvételével. Hogy a helyszűke okozta nehézségeket megszüntesse és az olasz intézménynek feladata fontosságához méltó székházat jutasson, Budapest Főváros 1942. február 3-án Olaszországnak adományozta a Nemzeti Múzeum kertjére néző neo-reneszánsz épületet, amely mai napig otthont ad az Olasz Kultúrintézetnek.

20

Az ajándékozási szerződés harmadik pontja szerint: „az épület műemléki jellegét meg kell őrizni mind a külső homlokzat, mind pedig a belső nagyterem tekintetében”. Az olasz kormány haladéktalanul gondoskodott a palota teljes helyreállításáról, megfelelően szépítette és átalakította a fontosabb helyiségeket és berendezéssel látta el, hogy alkalmassá tegye azt az Intézet munkájának biztosítására. 500000 pengő költséggel restauráltatta az épületet. Akkor vezették be a központi fűtést, a padlót parkettel helyettesítették és teljes tatarozást végeztek kívül és belül. 1943. június 21-én az új székház nagyszabású ünnepséggel megnyitotta kapuit, jelen volt Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Kállay Miklós miniszterelnök, a vallás- és közoktatásügyi, valamint több más miniszter és államtitkár, a képviselőház elnöke, Budapest főpolgármestere, az egyetemek rektorai és a diplomáciai testület, élén az apostoli nunciussal. Olaszországot C. A. Biggini oktatásügyi miniszter, A. De Cicco, a Külföldi Olaszok Hivatalának főigazgatója és B. Giuliano professzor, a Kultúrintézet elnöke képviselte. Ott volt a megnyitón a nagyszámú magyarországi olasz kolónia is. Az intézmény a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, a művelt rétegek már kialakult érdeklődését szentesítette. Ez az érdeklődés a háború után éledt ujjá és bontakozott ki, amikor a Habsburg-monarchia már felbomlott és egyik ország sem volt részese azoknak az ellentéteknek, amelyek a háború szakadékát megásták. Újra feltámadt a két nemzet rokonszenve.

4. 1. Az Intézet vezetése, az igazgató személye A Magyarországi Olasz Kultúrintézet finanszírozását Külügyminisztériuma

biztosítja,

a

kultúrintézet

az

vezetőjét

Olasz

Köztársaság

pályázat

útján

a

Külügyminisztérium nevezi ki. A mindenkori igazgató megbízása két évre szól, melyet az esetek 90%-ában még két évvel meghosszabbít az illetékes minisztérium, az igazgató kérelmére. Alapesetben hivatásos kulturális diplomatáknak tekintjük mindazon köztisztviselőket, akik kulturális külkapcsolati feladatokat látnak el. Az igazgató személyének kiválasztása azonban igen nagy dilemma elé állítja a hatóságot: olyan ember kerüljön egy kultúrintézet élére, aki kiemelkedő művész, tudós, menedzser avagy kiváló diplomata. Az ideális eset az lenne, ha egyszerre mindhárom tulajdonsággal rendelkezne

21

a vezető. A valóságban sajnos a kulturális diplomata, a menedzser és a művész tulajdonságai a legritkábban párosulnak egymással. A legtöbbször választani kell a három közül. A művész típusú vezető nagy előnye, hogy jártas a szakmai kérdésekben, általában elismertebb egy adott területen, híresebb személyiség, aki személyes kulturális kapcsolatokkal rendelkezik a művészvilágban, könnyen megtalálja a hangot a partnerország művészeti köreivel, talán épp ezért többet tehet az országkép formálásáért. Hátránya, hogy a közigazgatási, mindennapi adminisztratív és pénzügyi feladatok elvégzéséhez gyakran nincsenek meg a képességei. Az e fajta igazgatótípus könnyen kudarcba fulladhat, hiszen elvesztegetett idő lehet számára mindaz, amikor nem koncentrálhat saját alkotói munkáságára. Egy jó diplomata kiválóan tudná irányítani az intézet működését, de kulturális kapcsolatrendszer és a művészvilág mélyebb ismeretének hiánya megnehezíti feladatának elvégzésében. A választás igen nehéz. A budapesti Olasz Kultúrintézet történtében, mindkét igazgató típus előfordult már, de az elmúlt évtizedekben inkább a jó diplomata vezetőtípus volt a jellemző, ami érezhető volt az intézet működésében. Az intézmény ugyan működött, de pezsgő kulturális életről csak 1998 ősze óta beszélhetünk. Az igazgató legyen valamelyik művészeti terület szakértője, legyen igen széles kapcsolatrendszere mind az olasz, mind a magyar művészeti és egyéb társadalmi körökben. Ismerje alaposan a magyarországi politikai, gazdasági, szociális és kulturális helyzetet, hazánk történelmével együtt. Giorgio Pressburger, az előző igazgató Giorgio Pressburger, az előző igazgató 1998 őszén kezdte meg tevékenységét az intézet falai között, és 2002 augusztusáig ő maradt az Olasz Intézet élén. Rendkívüli személyiség ő a kultúrintézet igazgatói sorában, képviseli mindazt, amivel egy jó diplomatának rendelkeznie kell, emellett a magyar és olasz művészvilág kiváló ismerője.

22

Giorgio Pressburger író, újságíró, rendező, Spoleto város Kulturális Hivatalának vezetője, az Olasz Színházi Írók Szövetségének elnöke. Budapesten született 1937-ben és élete első 19 évét itt is élte le. 1956-ban Bécsbe, majd Rómába ment, ahol a Színművészeti Akadémián szerzett diplomát, és biológiai tanulmányokat folytatott szintén Rómában. Folyékonyan beszél magyarul, olaszul, angolul, franciául, németül és oroszul. Több mint 40 éve olasz állampolgár, Triesztben él. 1998 óta a Magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója és az Olasz Köztársaság Nagykövetségének kulturális attaséja. Hosszú évekig tanított rendezést és színészmesterséget a Római Nemzeti Színiakadémián, szemináriumokat tartott a Leccei Egyetemen. Számos elbeszélés és regény szerzője, melyekkel több irodalmi díjat megnyert. Műveit kilenc nyelvre lefordították. A Corriere della Sera és a La Reppublica olasz napilapokban rendszeresen jelennek meg cikkei, ezen kívül négy olasz irodalmi folyóiratban is ír. Színdarabok, szerzője, fordítója és rendezője. Önálló televíziós és rádiós művek szerzője, rendezője. Operák, operettek, filmek megrendezése fűződik a nevéhez. Irodalmi, színházi, rádiós és televíziós tevékenységéért, film- és operarendezéseiért számos díjat nyert. Kulturális szervezőtevékenységet 1991 óta folytat. 2001-től Giorgio Pressburger az észak-olasz kisvárosban, Cividale del Friuliban évente megrendezésre kerülő Közép-Európai Fesztivál, a Mittelfest művészeti vezetője és koordinátora. A nyaranta megrendezett 1015 napos fesztivál Közép-Európa kilenc nemzetének táncművészeti, zenei és színházi produkcióit mutatja be.13 Láthatjuk, hogy az ő esetében igen jó szakemberrel van dolgunk, számtalan személyes kapcsolattal rendelkezve példaértékűen föllendítette a magyarországi olasz kulturális életet. Ebben az Olasz Intézet igazgatójának segítségére van a Comitato di Collaborazione Culturale, azaz a Kulturális Együttműkődés Bizottsága. A szervezet tagjai olyan elismert

szakértők,

művészek,

akik

szakmai

tudásukkal,

tapasztalataikkal,

kapcsolataikkal és saját ötleteikkel segítik az Olasz Kultúrintézet tevékenységét. Az 1997 óta létező és eleinte 14 tagból álló bizottságot Giorgio Pressburger, egykori igazgató 13 fővel bővítette 1999-ben. A kibővült 27 tagból álló bizottság negyedévenkét tart ülést, melyen véleményezik az intézet igazgatója által már megvalósított és megvalósítandó kulturális programokat, illetve ők maguk is ismertetik saját ötleteiket, javaslataikat a közeljövő kulturális rendezvényeire vonatkozóan. Nagyon fontos 13

Giorgio Pressburger életrajza, 1-2. o.

23

feladata a kulturális diplomáciának, hogy a partner ország, jelen esetben Magyarország kultúráját is tanulmányozza, és abba magyar szakértők segítségével a lehető legmegfelelőbb módon illessze bele az olasz művészet gyöngyszemeit. A bizottságon belül az olasz kultúrintézet igazgatójának tevékenységét a művészvilág és a gazdasági élet számos ismert és kevésbé ismert alakja segíti, igen széles a paletta: zongoraművészek, zenészek filmrendezők, írók, újságírók történészek, tanárok és lektorok, fordítók, bankigazgatók. Pár nevet említve: Benito Righetti, az Olasz Nagykövetség

tudományos

attaséja,

Vásárhelyi

Miklós,

a

Soros

Alapítvány

magyaroszági elnöke, Paolo Guido Spinelli, magyarországi olasz nagykövet, Jászay Magda írónő. Arnaldo Dante Marianacci, a jelenlegi igazgató Az ő személyében mindhárom igazgatótípust megtaláljuk, ami alkalmassá teszi őt a tiszt betöltésére. Dante Marianacci költő, prózaíró, esszéista. Kulturális tevékenységeit tekintve igen aktív. 11 verseskötete jelent meg eddig, a legutóbbinak (Odüsszeusz a szélben) bemutatója 2005 júniusában volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Számos publikációja megjelent szerte Európában, melyet jó néhány nyelvre lefordítottak, több alkalommal kitüntették illetve nemzetközi díjat kapott munkásságáért. Jó diplomata, megfelelő tapasztalatokkal. Az Olasz Külügyminisztérium kulturális tanácsosa, 1984 óta különböző országok Olasz kultúrintézetének munkatársa. Két alkalommal töltött így hosszabb időt Prágában, egyszer a rendszerváltás előtt, egyszer pedig utána, továbbá Dublinban és Edinburghban. Menedzser, aki ért a pénzügyekhez, rendszeresen nyomon követi és ellenőrzi a bevételeket és kiadásokat. Ismeri az Intézet anyagi korlátait, ezért ha kell megszorító intézkedéseket is hoz, de csak a további sikeres működés érdekében. 2002-ben kezdte meg tevékenységét az Olasz Intézetben, emellett ő tölti be a régió koordinátorának tisztét is. Ez azt jelenti, hogy a varsói, krakkói, prágai és pozsonyi intézetek fő koordinátora, budapesti székhellyel összefogja a közép-európai térséget. Ez a tiszt nem jár külön munkával, csupán néhány rendezvény megszervezésében kell szorosan együttműködniük, s az igazgató feladata pedig a szervezés összehangolása. Immáron 3. éve irányítja a világ legnagyobb és legszebb kultúrintézetét.

24

4. 2. Finanszírozás Az Olasz Intézet működését az Olasz Köztársaság Külügyminisztériuma fedezi. Gyakran előfordul azonban, hogy az igazgató olyan nagy volumenű rendezvényeket tervez, amelyekre nincs biztosítva a fedezet. Ennek érdekében számtalan magyarországi olasz vállalatot keres föl és folytat velük tárgyalásokat az adott rendezvény szponzorálásáról, illetve rendszeresen személyesen tárgyal az olasz illetékes minisztériummal, hogy külön finanszírozást kérjen az adott esemény támogatására. A költségvetés korlátozott lehetőségei azonban okot adtak arra, hogy új stratégiát keressenek a vállalatokkal való együttműködés és szponzorálás terén. Az Itáliához kötődő kultúra és vállalkozói világ legnevesebb képviselőit tagjai közt számláló Kulturális Együttműködési Bizottság berkeiben megfogalmazódott új terv felborította az általában követett elgondolást, miszerint egyes rendezvények kisebb, egyszeri támogatásokkal valósultak meg. A Bizottság ehelyett aktívabb részvételt javasol. A támogatók egész évben javaslataikkal és véleményeikkel segítik az Intézet munkáját, mely javaslatok - nem kötelező jelleggel - elfogadandók az Intézet számára. Valamennyi reklámanyagon és nyomdai termékén feltüntetik a támogató vállalatokat. Az eredmények nagyon biztatóak. Az új rendszernek köszönhetően, míg 2002-ben az Intézet a teljes évad költségeinek - 390000 eurónak - a 73%-ról gondoskodott, addig a közvetlen támogatások az Olasz külügyminisztériumtól, egy jelképes összeg keretében, mindösszesen 6%-át adták az éves költségeknek. Ugyanakkor a helyi szponzorok 21%kal segítették a kiadásokat. 1. sz. diagram Kulturális rendezvények költségei és a támogatások 2002 teljes összeg: 390.000 euro 73% (284.604,94)

21% (80.676,67)

Közvetlen támogatások

6% (24.718,37)

Közvetett támogatások

Forrás: Olasz Kultúrintézet adatbázisa

25

az Intézet költségei

2003-ban már kedvezőbb volt a kép. Az Intézet a költségek felét állta, míg a közvetett támogatások mértéke kétszeresére nőtt. Az Olasz Külügyminisztérium csökkentette a támogatásra szánt pénz összegét. 2. sz. diagram

Kulturális rendezvények költségei és a támogatások 2003 teljes összeg: 520,000 euro 51% (264.840,47) az intézet költségei

45% (235.023,3)

4% (20.136,17)

Közvetlen támogatások

Közvetett támogatások

az Intézet költségei

Forrás: Olasz Kultúrintézet adatbázisa

2004-re megnőttek a kiadás költségei, de a közvetett támogatások összege soha nem látott méreteket öltött, a teljes összeg 61%-át tették ki, míg a közvetlen támogatások változatlanul szerény 6%-kal segítették az Intézet munkáját. 3. sz. diagram Kulturális rendezvények költségei és a támogatások 2004 teljes összeg: 679,500 euro

61% (414.566,51)

33% (222.687,33)

6% (42.246,16)

Közvetlen támogatások

Közvetett támogatások

Forrás: Olasz Kultúrintézet adatbázisa

26

az Intézet költségei

Így valósult meg például a 2005. januári újévi koncert (1. sz. melléklet), melyet az alábbi magyarországi olasz vállalatok, intézmények támogattak: ENI Group - Agip Hungária, FIAT, Inter-Európa Bank Rt., CIB Bank, Ferrero, Auto SPQR, Illy, GeneraliProvidencia – Generali Group, Parmalat, Pirelli Group, Bank Austria Creditinstalt, TIGÁZ, Siad. Egyértelműen megállapítható, hogy elsősorban Magyarországon működő olasz vállalatok, intézmények segítségére lehet számítani, egészen különböző területekről, mint édességipar, tejipar, szállodaipar, ruházat, buszgyártás, kábelgyártás, stb. Ők nemcsak a saját üzleti területük erősödését, hanem a két ország közötti kulturális kapcsolat fejlesztését is fontosnak tartják. Mindezt teszik azért, mert jól tudják, hogy kultúrájuk magyarországi terjesztése, a kulturális kapcsolatok erősítése a két ország között saját üzleti tevékenységükre is pozitív hatással van. Az Intézet tudja, hogy kikhez forduljon

támogatásért.

Vannak

olyan

magyarországi

oktatási

intézmények,

egyesületek, melyek bizonyos előadásokat szívügyüknek tekintenek. Így Vieri Tosatti: Ökölvívó mérkőzés című egyfelvonásos operáját, melyben az olasz színészek mellett magyarok is szerepeltek, nemcsak a Madács Színház, de a Magyar Ökölvívó Szövetség is támogatta. Rendszeres támogatók különböző középiskolák és felsőoktatási intézmények, ahol az olasz nyelv oktatását igen magas szinten művelik, és ahol az igazgatóság és a tantestület áldoz ilyen módon is arra, hogy a diákok megismerkedjenek az olasz kultúrával. Erre szükség is van, de még így is minimális a fiatalok jelenléte ezeken a kulturális összejöveteleken. Előfordul, hogy egy biztosító és egy autószalon is támogatja egymástól függetlenül ugyanazt a rendezvényt. Ilyenkor egymással is próbálnak jó kapcsolatokat kialakítani, de leginkább azért teszik, mert a meghívón feltüntetett logójuk jó propagandát jelent.

4. 2. 1 Az Intézet, mint nonprofit szervezet A kultúrintézet egy olyan nonprofit szervezet, amely nem törvény által jött létre, így nem is függ a kormányzattól, nem állami szervezet, önszerveződésen alapul, politikai hatalom megszerzése számára nem cél, nem profitorientált, a mégis keletkező profitot nem osztja szét a tagok a között, hanem eredeti célja elérése érdekében használja fel.

27

Kultúrintézet, minden olyan könyvtár, múzeum, más jellegű szervezet, amely különleges anyagok, dolgok állandó gyűjteményét birtokolja kutatás vagy kiállítás céljából, és az a nyilvánosság számára bármikor megtekinthető.

A nonprofit szervezetek az Amerikai Egyesült Államokban a legerősebbek, a legnagyobb súlyúak, és a velük kapcsolatos elméleti és empirikus kutatások is ott a legkiterjedtebbek „A nonprofit kifejezés az amerikai szociológiai, politológiai gondolkodás terméke. Az USA-n kívül ezt a megjelölést kevés országban használják. A szektor különböző országokban, illetve különböző szakértők által használt elnevezései a francia ’economise sociale’, az angol ’voluntary sector’(öntevékeny vagy önkéntes szektor), ’non-governmental

organizations’(nem

kormányzati

szervezetek),

a

német

’gemeinnütziger Sektor’, az olasz ’volontariato’, ’terzo settor’(harmadik szektor) stb. Az elnevezések a nonprofit szektor más-más jellemzőjét emelik ki, és ezekben tükröződik a nonprofit szervezetek társadalmi-gazdasági szerepének országok közötti különbözősége is.”14 „Magyar elemzők a megjelölést az USA-tól vették át, s napjainkra a nonprofit kifejezés általánosan elismert, elfogadott megjelöléssé vált. A nonprofit szektor intézményeinek (pl. alapítványok, egyesületek, egyletek, körök, klubok stb.) van ugyan magyar nevük, de összefoglaló elnevezésük nincsen. (A társadalmi szervezetek elnevezést azért nem tekinthetjük ilyennek, mert nem minden nonprofit szervezet foglal magában, az alapítványok például kimaradnak belőle, s ráadásul az elmúlt évtizedekben erősen hivatalos színezetet kapott, sokkal inkább szolgált az állami irányítású, nagy szervezetek- mint pl. a TIT vagy a Hazafias Népfront-, mint a társadalmi öntevékenység megjelölésére.)

Az

amerikai

elnevezés

a

szektor

legfontosabb

jellemzőjét

hangsúlyozza: a nem profitcélokat követő működést, és az esetleg mégis keletkező profit szétosztásának tilalmát.”15

14 15

Farkas Ferenc: A nonprofit szervezetek menedzsmentjéről Kuti – Marschall: A nonprofit szektor fogalma

28

A nonprofit szektor megnevezés összefoglaló jelleget takar. A szektor terjedelmét, tartalmát is, az ennek megfelelő elnevezést is az adott ország e területre vonatkozó törvényei, gazdasági szabályozói határozzák meg. A nonprofit szektorhoz tartozó 14

Kuti – Marschall: A nonprofit szektor fogalma

szervezetek köre széles és a különböző országokban eltérő szervezet-típusokat értünk alattuk. Abban azonban általános az egyetértés, hogy az önkéntes szolgáltató szervezetek, a jótékonysági intézmények, a sportklubok, az alapítványok, a különleges érdekcsoportok, valamint az egészségvédelem, a környezetvédelem és a művelődés terén működő egyesületek idetartoznak. Néha az egyházakat, egyetemeket, sőt a szakszervezeteket és a szövetkezeteket is a nonprofit szektorba tartozónak tekintik. Nem kormányzati, nem profitorientált szervezetről van tehát szó, amikor a kultúrintézetről beszélünk, saját küldetése (társadalmi, vallási, kulturális stb.) vezérli. Célja az állampolgári részvétel és a civil kezdeményezés előmozdítása. A Baltimore-i John Hopkins Egyetem egy nemzetközi összehasonlításra is módot adó (a kutatásban magyar szakértők is részt vettek) meghatározást adott a nonprofit szektorra: Kutatásuk alapján az alábbi ismérvekkel bíró szervezetet tekintik nonprofit szervezetnek: -intézményesült, jogilag létező (tehát a háztartások közé nem sorolható) szervezet, -önálló vezetéssel bír, amely szervezetileg nem függ a kormányzattól (nem állami szervezet), -gazdálkodása eredményét a szervezethez kapcsolódó személyek között nem osztja fel, nem elsődlegesen üzletszerű gazdálkodási tevékenység folytatására alapult (nem gazdasági társaság), -önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el), -közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem tűző szervezet (. Működésében jelentős szerepe van az önkéntes részvételnek, ami a mindennapi működésben és vezetésben játszott szerepet egyaránt jelentheti. Ez a kritérium ugyanakkor nem követeli meg, hogy az Intézetnek, mint nonprofit szervezet bevételének többsége önkéntes adományból származzék, vagy hogy munkatársainak többsége önkéntes legyen.

29

A nonprofit szektort harmadik szektornak is szokás nevezni. Ez az elnevezés arra utal, hogy a gazdaság első és második szektora, azaz a piaci és állami szektor mellett, azok működését részben kiegészítve, egy harmadik szektor is tevékenykedik, amely jól láthatóan különbözik a társadalom másik két szektorától. Szerepe, jelentősége a társadalom életében egyre fontosabb. „A nonprofit szervezetek számának növekedése, szolgáltatási tevékenységük bővülése egyre nagyobb gazdasági súlyt ad tevékenységüknek, ezért a nonprofit szférát egyre inkább harmadik szektorként – az állami és a versenyszféra mellett – a legjelentősebb gazdasági tényezőként határozzák meg.”16 A nonprofit szektor funkciói elsődlegesen az adományosztás, adománygyűjtés, humán szolgáltatás, önsegélyezés, közösségformálás, érdek-és érték-közvetítés, valamint érdekérték és jogvédelem. Az Intézet legfontosabb bevételi forrásai: -az állami támogatás az olasz külügyminisztériumtól -a saját bevétel -a magántámogatás helyi szponzoroktól. „A nonprofit szervezet, így a Kultúrintézet elismert előnyei a szolgáltatásnyújtásban: •

a szervezet attól hatékonyabb, hogy sajátos szakértelme és kapcsolatai révén,

közvetlenebb

módon,

az

érintettek

számára

hozzáférhetőbb

módon

nyújtja

szolgáltatásait, •

társadalmi forrásokat bevonva, állampolgári részvétellel működik az igényekhez

rugalmasan, megújulásra képesen igazodva.”17

Egy kultúrintézet - bár non-profit intézmény -, működésében ugyanúgy megtalálhatók bizonyos piaci elemek, mint a vállalati szférában, a piaci szempontokat itt is figyelembe kell venni, csak más értelmezésben, mint a profitorientált szervezeteknél. A kultúrintézet célja, hogy termékét, azaz a kulturális rendezvényeket “eladja”, vagyis minél szélesebb körben ismertté tegye, minél több embert vonzzon az eseményekre a megfelelő eszközök, propaganda felhasználásával. Egy non-profit intézmény tevékenységében összeolvad a PR, a reklám, a marketing, ezeket nem lehet élesen elválasztani egymástól. A non-profit szféra esetében inkább kommunikációról beszélhetünk. Ennek a kommunikációnak, elsősorban kedvcsináló szerepe van. 16 17

Kameniczky István: A nonprofit szektor szerepe a magyar gazdaságban, 20. o U., 22. o.

30

Ahhoz, hogy egy kultúrintézet “vevőket” szerezzen, azaz eljöjjenek az emberek a rendezvényre, ugyanúgy, mint a vállalati életben, fel kell kelteni az emberek figyelmét fokról fokra, hogy végül eljussanak a cselekvésig. Tehát az Olasz Intézetnek végig kell járnia a lépcsőfokokat, reklámoznia kell magát ahhoz, hogy kommunikációja által minden esetben megtalálja célcsoportjait, s azokat a cselekvés szintjéig ösztökélje.

5. Az Intézet tevékenysége Amikor már adott a hely, az épület, egy jó vezető, széles kapcsolatrendszerrel, és biztosított a finanszírozás, el lehet kezdeni az érdemi munkát: az intézet kulturális tevékenységét, rendezvények szervezését. Egy kultúrintézet tevékenységi köre kiterjed az olasz-magyar kulturális egyezményben foglalt területekre. A tevékenység fajtája kétféle

lehet:

rendszeresen

folytatott

tevékenység,

illetve

alkalomszerűen

megrendezésre kerülő események.

5. 1. Rendszeres kulturális tevékenységek: - ITALIA című kétnyelvű újság havi megjelenése -

XX. századi olasz regények kétnyelvű kiadása egy sorozatban

-

A Nuova Corvina című félévente megjelenő italianisztikai folyóirat szerkesztése és kiadása

-

Olasz könyvesbolt és kávézó működtetése kulturális programokkal

-

Olasz kávéházi estek az intézet saját kávézójában

-

Filmvetítés heti egy alkalommal az Intézet mozitermében

Az ITALIA 1999. óta létező kétnyelvű, kulturális havilap, melynek elindítója és felelős kiadója Giorgio Pressburger. A szerkesztőség tagjai magyarok, Magyarországon élő olaszok és Olaszországban élő olaszok. Ez az összetétel garanciája annak, hogy mind az olasz, mind magyar aktuális kulturális kérdések, hírek, ünnepek, emlékezések egyaránt szerepeljenek az újságban. Az újság két nyelven íródott: az olasz szöveg minden számban fekete betűvel, a magyar részek a mindig változó logó színével egyeznek meg. Az újságot a magyarországi egyetemek, főiskolák olasz tanszékeire, kulturális

31

intézetekbe, iskolákba, magániskolákba, olasz-magyar kulturális egyesületekhez, az Olasz Nagykövetségre és az Olasz Kereskedelmi Kamarába, valamint olaszországi egyetemekre, iskolákba, a Római Magyar Akadémiára, a magyar külképviseletekhez, intézetekhez juttatják el. Havonta 10.000 példányban jelenik meg. Emellett valamennyi kulturális rendezvényen szétosztásra kerül az épp aktuális szám, de ha valaki az intézet kapuján betoppan, elvihet magával a pultról egy-egy példányt. A kipostázott példányokon kívül valamennyi rendezvény közönsége és a fellépő művészek is hozzáférnek az újsághoz, ami annyit jelent, hogy igen széles körben, különböző csoportok között terjed el. Elegendő, ha valaki csak az egyik nyelvet beszéli, így is mindent megért. Az újság felépítésében állandó a vezércikk Marsupio/Tarisznya, melyben Arnaldo Dante Marianacci írja le bevezető gondolatait, ami egyben az adott szám vezérfonala. Minden számban megtalálható az intézet adott havi rendezvényeinek felsorolása, illetve egy kis ízelítő az olaszországi kulturális rendezvényekről. A cikkek, pedig a magyarországi és olaszországi kulturális eseményekről, fesztiválokról, ünnepekről számolnak be. Gyakori, hogy az Olasz Intézet egy-egy nagyszabású rendezvényéről több írás is születik. A társadalom széles rétege számára nyújthatna érdekes és hasznos információkat, cikkeket ez az újság, a gyakorlatban azonban csak egy bizonyos réteg figyelmét kelti fel, a fiatalabb korosztály, ha el is olvassa, a fáradságot már nem veszi, hogy ellátogasson akár egy rendezvényre is, hiszen az Intézetnek nem elsődleges célja az ő elérésük. Ezért a cikkek témája, hangulata elsősorban nem nekik szól, nem kelti fel érdeklődésüket. Szintén Giorgio Pressburger nevéhez fűződik a két nyelven megjelenő olasz regények kiadása. Ez a kezdeményezés 1999-ben látott napvilágot, azóta 9 kötet jelent meg, de Pressburger távozása óta nem adtak ki több kötetet. A sorozat kizárólag olyan XX. századi olasz szerzők műveit hivatott tartalmazni, akik regényeit még nem fordították magyarra (egyetlen kivétel Italo Calvino), íme néhány példa: Italo Calvino: Palomar Tommaso Landolfi: Le due zitelle / A két vénlány Umberto Saba: Ricordi e racconti / Emlékek és elbeszélések Antonio Delfini: Racconti / Elbeszélések

32

A könyveket a NORAN kiadó adja ki az Olasz Kultúrintézet támogatásával, a sorozat valamennyi számát egységes arculattal megjelentetve. Kétnyelvű a sorozat, tehát a XX. századi, számunkra még ismeretlen olasz regények terjesztésén kívül kiválóan alkalmas a nyelvtanulásra. Minden baloldal olaszul, minden jobb oldal magyarul van írva, így könnyen lehet segítségül hívni a magyar fordítást a megértéshez. Ez a sorozat még jobban szelektálja a közönséget, az irodalmat kedvelők körére szűkül az olasz kultúra terjesztése, a fiatalok ismét kimaradnak belőle, de ez egy olyan területe a kultúrának, amelyet csak egy bizonyos életkor után értékelnek az emberek. A sorozat könyveit könyvesboltokban vásárolhatják meg az érdeklődők, az intézet meghívott művészei, vendégei, pedig mindig kapnak egy-egy példányt. A megjelenő kötetek bemutatója rendszerint az Olasz Intézet rendezvényeivel egybekapcsolva történik, általában hangversenyek elején, amely marketing szempontból igen jó fogásnak bizonyul, hiszen így általában más rendezvényekre látogatók is megtekinthetik a bemutatót, holott az nem volt eredeti céljaik között. A Nuova Corvina egy olasz nyelvű italianisztikai folyóirat, mely már 1921-től létezett, 1944-től sajnos a háború miatt nem volt lehetőség tovább megjelentetni, 1952 és 1955 között pedig Firenzében jelent meg, az emigrációban élő magyar italianisták gondozásában. Magyarországon 1993-ban került újra kiadásra az Olasz Kultúrintézet gondozásában. A folyóirat magyar italianisták és Magyarországon dolgozó olasz szakemberek magas szintű írásait tartalmazzák tudományos, irodalmi, nyelvészeti és egyéb kulturális kérdésekről. A folyóirat eljut a hazai egyetemek és főiskolák olasz tanszékein kívül olasz és más külföldi egyetemekre, külföldön működő olasz kultúrintézetekhez, lehetővé téve a nemzetközi tudományos és kulturális eszmecserét. A kiadvány olasz nyelvű, tudományos jellegű írásokkal, magasabb szintű értekezésekkel, így egyértelmű, hogy nem a hétköznapi emberhez szól, hanem kifejezetten a szakmai köröket célozza meg, a különböző országok italianistáinak kapcsolatát hivatott erősíteni. Félévente jelenik meg. A fent említett három típusú kulturális-tudományos, rendszeresen megjelenő kiadvány, újság írott formában ismerteti meg velünk, magyarokkal az olasz kultúra jellemzőit, visz közelebb minket az olasz gondolkodásmódhoz.

33

5. 2. Szolgáltatások Az Intézet mindamellett, hogy a világ legnagyobb kulturális intézete, büszkélkedhet még egy címmel, ott található az egyetlen olasz könyvtár Magyarországon. Közel tizenhatezer könyv van a birtokában. A betévedők a kultúrának minden ágából találhatnak maguknak olvasnivalót igen változatos témában az irodalomtól a képzőművészeten át a sajtóig, mindezt olasz nyelven, Olaszországból importált könyvek által. A könyvek többsége régi kötet, de újakat is vásárolnak egy olasz könyvkereskedő céggel együttműködve. A könyvek mellett a könyvtár dvd-k, kazetták, folyóiratok kölcsönzését is lehetővé teszi. Klasszikus, szabadpolcos könyvtár, ahol a modern technika már évekkel ezelőtt hódított, mivel komputerizálva van. A katalógus az interneten megtalálható és az Intézet honlapjáról a tagok számára hozzáférhető. A látogatók száma meglehetősen nagy, elsősorban tanítók, tanulók és a budapesti olasz kolónia tagjai látogatják, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok részéről nagyobb az érdeklődés, így ők többségben vannak. A könyvtárnak Pr tevékenysége is van, hiszen rajta keresztül történik a beiratkozás, a tagok, pedig a könyvtárban elkészített lista alapján rendszeresen kapnak meghívót, ezáltal értesülnek a rendezvényekről. Az Intézet talán legfontosabb kultúraközvetítő tevékenysége a helyben szervezett tanfolyamok. A gyakorlattal ellentétben ezeket a kurzusokat leginkább fiatalok, diákok látogatják, és igen elismert pesti körökben, hiszen a legtehetségesebb magyar és olasz anyanyelvű tanárok kapnak lehetőséget arra, hogy a magyarokkal megszeretessék az olasz nyelvet. A díjak nem tükrözik az órák színvonalát, nincs még egy hely, ahol olcsón ennyire képzett emberektől tanulhatnának a magyarok. Az Olasz Kultúrintézethez fizikálisan is szorosan kapcsolódó, teljesen más jellegű, de állandóan működésben lévő kisebb kultúrközpont az 1999. júniusában megnyílt Olasz Könyvesbolt-Kávéház. A könyvesbolt megnyitása ugyancsak Giorgio Pressburger érdeme, aki magyarországi működésének a legelején eltökélte, hogy pótolja ezt a hiányt, mivel az országban sehol nem található olasz könyvesbolt. A bolt az intézet épületének egyik szárnyában helyezkedik el, bejárata az utcáról közvetlen az Olasz Intézet főkapuja

34

mellett van. A hely stílusa, atmoszférája megegyezik az intézet patináns, antik szellemével. Giorgio Pressburger hamar felismerte, hogy egy olasz könyvesbolt önmagában nem elegendő, egy olyan kisméretű centrumot akart a Bródy Sándor utcai épület oldalszárnyába varázsolni, ahova a könyveken kívül a látogatót valami más is odavonzza. Az olasz kultúra esetében mi más is lehetne ez a vonzerő, mint az igazi olasz kávé. A kultúra különböző területei, mint az irodalom, a konyhaművészet, a képzőművészet az olasz kultúrában oly nagyon közel állnak egymáshoz, hogy míg egy magyar ember számára kicsit szokatlan egy könyvesboltban kávézni, vagy pizzát enni, addig az olaszok számára ez teljesen természetes. A kis méretű, XIX. század hangulatát idéző könyvesbolt-kávézó élethű darabkája Olaszországnak: volt itt kiváló Segafredo kávé, pizzasütő kemence, melyben igazi olasz pizzák készültek, olasz előételek, édességek, fagylalt és italok, aki pedig éppen reggel tévedt be a boltba, igazi olasz meleg reggelit is fogyaszthatott. A kávézót sajnos pár évvel ezelőtt bezárták, de a felújítási munkálatoknak köszönhetően még ez év decemberében újra megnyitják a kávézót, mely hivatalosan internetkávézó lesz. Ez egy jó lehetőség arra, hogy még több fiatal ellátogasson az Intézetbe. Tudnunk kell, hogy Olaszország azon ritka országok közé

tartozik,

ahol

a

Tudományos

Akadémia

hivatalosan

foglalkozik

a

gasztronómiával. Carlo Matissa, olasz gasztronómus néhány éve azt nyilatkozta a televízióban, hogy a gasztronómia a legfontosabb tudomány. Véleménye szerint a politika kelléke, de nem függ a politikától, azon felül áll. Hiszen, mint mondta, ha két állam kapcsolata kevésbé jó, tárgyalásaikon nem jutnak megállapodásra, a hivatalos látogatások fogadásain akkor is barátságok születnek, ha az érdemi tárgyalások sikertelenek voltak. Gondoljuk csak el, hogy a tenger valamennyi gyümölcsével megrakott tálak, finomabbnál finomabb olasz tészták és főételek mellett tudunk-e ellenségesen viszonyulni az olaszokhoz? Konyhaművészetüket megismerve akarvaakaratlanul elbűvölnek minket, akár hogy is vélekedtünk addig róluk. “A mi óhajunk az, hogy vendégeinket a szolgáltatások, kulturális rendezvények gazdag választékával várjuk, ugyanakkor egy kis kóstolót is adjunk nekik abból az Itáliából, mely nem csak íróiról, költőiről, hajósairól, de gasztronómiai kultúrájáról is híres.”18 - nyilatkozza az Italia újságban Gino Mazzitelli, az olasz könyvesbolt és kávézó működtetője. A Italia, 19. szám

35

könyvesboltban képzőművészeti és fotókiállítások, fiatal szerzők könyvbemutatói, diákok versfelolvasásai kerülnek megszervezésre. A látogatók nemcsak fiatalok, hanem az idősebbek is szívesen be-beülnek egy kávéra, újságot olvasni, beszélgetni. Az olasz könyvesbolt és kávézón kívül létezik az Olasz Intézet emeletén egy másik kávézó-bár, ahol ugyan pizzát nem tudunk fogyasztani, de finom mozzarellás és másféle szendvicseket, süteményeket kóstolhatunk. Ez az a kávézó, ahol általában hetente egy alkalommal az Olasz Intézet szervezésében egy-egy kulturális rendezvény keretében kávézhatnak az érdeklődő emberek. Valamennyi rendezvény alatt a pincérek körbejárnak, és kiszolgálják a vendégeket, ami elsőre meghökkentőnek tűnhet, de valójában cseppet sem zavarja az est menetét. Az előző igazgató úr ezt így találta ki, hiszen ennek a kávézónak a létrejötte is hozzá kötődik. Akárcsak a könyvesbolt-kávézó esetében itt is összefonódik az irodalom és a konyhaművészettel és a kávé művészetével. Az itt megrendezésre kerülő programok közül csak néhány ízelítő: -

Versek, műfordítások – Lator László est, Lukács Sándor színművész és Darvas Bence zongoraművész közreműködésével

-

A tokaji az olasz- és a világirodalomban. Az est vendégei: Kállai Miklós, Kiss Gy. Csaba, Sárközy Péter és Szörényi László. Közreműködnek: Vallai Péter színművész és Darvas Ferenc zongoraművész.

Összességében tehát irodalmi, színművészeti és zenei estek szerepelnek a kávéház programjában. A kávéház havonta megjelenő szórólapja ugyanúgy, mint a rendszeresen megjelenő kétnyelvű könyvsorozat, egységes arculatú. A rendszeresen megjelenő újság, kiadványok, kávéházi programok az Olasz Intézet közönsége számára már jól ismert, megszokott kulturális tevékenységek. Ezekről már tudnak az emberek, postán megkapják a kiadványt, vagy a rendezvény meghívóját. A rendszeres kávéházi rendezvényeknél nem az a cél, hogy minél több újságban cikkezzenek róluk, hogy több száz embert vonzzanak az intézetbe, hogy a televízió és a rádió is említse meg egy ország hallgatósága előtt. Mindez természetesen előny, de itt elsősorban a szűk, családias hallgatóság megteremtése és megtartása a cél. Az a fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat, és egy kávé mellett ellazulva tudják befogadni az újabb és újabb színdarabokat, zenei és irodalmi élményeket.

36

5. 3. Alkalmi rendezvények Az Olasz Külügyminisztérium előírása szerint az Olasz Kultúrintézetnek félévente egy programtervezetet kell benyújtania (2. sz. melléklet), költségvetés tervezettel együtt, hogy ez alapján a minisztérium a rendezvények, kiadványok megvalósításához szükséges összeget odaítélje az intézetnek. A fent említett állandó kiadványok és kávéházi estek esetében könnyen meg lehet tervezni azok költségeit. Az alkalomszerűen szervezett eseményeknél már sokkal nehezebb előre tervezni, hiszen fél évre előretekintve nem lehet maradéktalanul meghatározni, hogy pontosan hány és milyen esemény kerül megrendezésre. Ezért egy tervezetet kell benyújtani, s abból mindig adódik olyan rendezvény, ami megvalósításra kerül, és van, ami nem. Az elmaradt rendezvények helyett azonban rendszerint létrejön olyan program is, ami a tervezetben nem szerepel. Az intézet programtervének nagy részét az igazgató állítja össze, ebben segít neki a már ismert Kulturális Együttműködés Bizottsága. A rendezvények kialakulásának másik módja a külső személy által javasolt program, ezek azok, amelyeket előre gyakran nem lehet tervezni. Rengeteg olasz és magyar művész, kulturális egyesület és közvetítő iroda keresi meg az Olasz Kultúrintézetet, és kéri támogatását produkciójának megvalósításához. Amennyiben felkelti az igazgató úr érdeklődését külső embertől jövő ötlet, el lehet kezdeni a tárgyalásokat a rendezvény megvalósításának feltételeiről.

5. 4. Az Intézet program kínálatának összeállítása A programok összeállításánál elsődleges szempont, hogy tudnunk kell, milyen jellegű kulturális esemény érdekli a magyar népet, milyen típusú rendezvényre van érdeklődés Magyarországon. Az egyes rendezvények megszervezésének első szakaszában szerződés születik a fellépő művészek, előadók és az Olasz Intézet között, mely hivatalos dokumentum alapján lehet hozzákezdeni a rendezvény megszervezéséhez. Ügyelni kell arra, hogy a kulturális megállapodásban foglaltaknak megfelelően a kultúra minél több területét ismertesse meg az intézet a magyarországi közönséggel. A szerződés megszületéséig az alábbi lépések semmiképp sem kihagyhatóak:

37

-

Első lépésként tisztázni kell, hogy a produkció, az előadás kapcsolódik-e az olasz kultúrához, hozzájárul-e annak magyarországi terjesztéséhez. Az Olasz Intézetnek csak olasz vonatkozású kezdeményezéseket áll módjában támogatni.

-

Ha az olasz kultúra ügyét szolgálja a kezdeményezés, referencia anyagot, hangés videófelvételt, sajtóanyagot kell kérni az ajánlkozó személytől, hogy az intézet

igazgatója

megbizonyosodjon

a

művész(ek)

produkciójának

színvonaláról, szakmai tudásukról. Ezen felül az információgyűjtésben nagy mértékben segítenek a Kulturális Együttműködés Bizottság tagjai, akik remélhetően rendelkeznek némi információval az adott művészről, együttesről. A fenti eljárás magyar és olasz művészekre egyaránt vonatkozik, mindkét részről bőséggel akad jelentkező. -

Amikor az igazgató úr úgy dönt, hogy kedvező megállapodás esetén kész együttműködni

a

rendezvény

megvalósításában,

megkezdődhetnek

a

tárgyalások. Először egy levélben/faxban el kell juttatni az igazgató úr számára a programajánlatot, annak címét, idejét, helyszínét, egy részletes költségvetéssel párosítva. A költségvetésben meg kell jelölni, hogy mi az az összeg, amelyet az Olasz Intézettől kér támogatásként, és ezt milyen formában kéri (pl.: az intézet konkrét

pénzbeli

támogatással,

ingyen

teremhasználattal,

fogadás,

sajtótájékoztató megszervezésével és számtalan más módon is támogathatja az adott rendezvényt). A rendezvényről és feltételeiről a lehető legpontosabb tájékoztatást kell adni. -

A levélváltások, a faxváltások egészen a megállapodás megszületéséig, avagy a tárgyalások beszüntetéséig tartanak. Ideális esetben sikerül megegyezni, és ezt mindig írásos formában, szerződés keretében kell rögzíteni.

-

Amint megszületett a szerződés, megkezdődhet a program előkészítése, vagy megszervezése.

Az egyes rendezvények létrejötte igen összetett, kreatív feladat. Először látnunk kell, hogy melyek azok a kulturális területek, konkrét programok, amelyeket az Olasz Intézet kínál, melyeknek szerepe fontos az olasz kultúra magyarországi népszerűsítésében. A 2005. év szeptemberi és októberi programja rendkívül gazdag volt, tekintsük át ezeket részletesebben (ahol a helyszín nincs külön feltüntetve, ott az Olasz Intézet nagytermében zajlott a rendezvény):

38

2005. szeptember: 5. Mario Alinei: Etrusco-Una forma arcaica di ungherese című kötet magyar nyelvű fordításának bemutatója a szerző, valamint magyar és olasz szakértők bevonásával. 8-9-10. Nemzetközi Salvatore Quasimodo Költészeti Díj. Az európai kultúra és a bencéseknemzetközi konferencia a Tihanyi Apátság alapításának 950. évfordulója alkalmából. Kiállítás-megnyitók. Helyszín: Balatonfüred. 12. Irodalmi kávéház 13. Hangverseny. Vezényel: Kocsár Balázs. Helyszín: Debrecen 17. A Belcanto Itáliája koncertsorozat, 1. rész. 19. Irodalmi kávéház. Kultúra és táplálkozás Olaszországban és Magyarországon. Kerekasztal-beszélgetés Paál Zsuzsanna vezetésével. 20. Filmklub: Mio Cognato (2003). Helyszín: moziterem 23-26. A Cappella Musicale Pontificia Sistina vatikáni kórus hangversenysorozata 26. Ada Montellanico és Enrico Pierannunzi jazz koncertje zongorakísérettel. 27. Olasz filmklub a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszékének együttműködésével. 2005. október: 1. Eva Zampieron szoprán énekesnő koncertje a Zene Világnapja keretében. Operarészletek. 3-9. Shoah Pécsen. A zsidó kultúra és az európai irodalom. Emlékhét. Helyszín: Pécs.

39

5. MittelCinemaFest. A Közép-európai Olasz Filmfesztivál. Premier előtti bemutató. Helyszín: Puskin mozi. 8. In memoriam Farkas Ferenc. A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarának és Énekkarának hangversenye. 11. MittelCinemaFest. A Közép-európai Olasz Filmfesztivál. Pier Paolo Pasolini retrospektív sorozat megnyitója. 13-26. MittelCinmeaFest. A Közép-európai Olasz Filmfesztivál. 24-29. V. Olasz nyelv hete a világban című rendezvénysorozat. 24. A Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar koncertje. Az utóbbi két évben több mint háromszáz rendezvényt szerveztek. Ezek a rendezvények egyrészt az olasz kulturális hagyományok és az olasz – magyar kapcsolatok legfontosabb aspektusainak felfedezése és újraértékelése köré csoportosultak, másrészt képzőművészeti, zenei, filmművészeti, irodalmi, valamint turisztikai, konyhaművészeti és gazdasági – tudományos jellegű eseményekkel igyekeztek bemutatni a mai Olaszországot. A pozsonyi, a krakkói, a prágai és a varsói olasz intézetek koordinálásának köszönhetően olyan közösen szervezett rendezvények valósultak meg, mint a MittelCinemaFest a Közép-európai Filmfesztivál, amelyet immár 3. éve rendezett meg az Intézet (3. sz. melléklet). A két hétig tartó rendezvénysorozat alatt közel 15 filmet vetítettek le a Puskin moziban, ahol az elmúlt két év sikeres olasz filmjei közül bárki kedvére

válogathatott.

Minden

film

olasz

nyelven,

szinkrontolmácsolással került vetítésre. Mivel a rendezvény olasz

magyar

nyelvű

berkekben igen

elismert, a bemutatásra kerülő filmek rendezői, főszereplői és forgatókönyvírói örömmel elfogatták az Intézet meghívását, így a filmek előtt bemutatkoztak a hazai közönségnek, a filmek után pedig fogadás keretében bárki szóba elegyedhetett velük. Nagy az érdeklődés a magyar fél részéről is, amit bizonyít, hogy az Intézet munkatársai

40

is csak a filmek egy részére kaptak belépőt, a többit sajnos nem tudták megtekinteni. A teltház általános volt a két hét alatt, sokszor a lépcsők is zsúfolásig tele voltak fiatalokkal, közülük nagyon sokan egyáltalán nem beszéltek olaszul, de ez nem okozott gondot, hiszen az Intézet hosszú évek óta az ország legjobb szinkrontolmácsait alkalmazza. Ilyenkor igazán élénkek a kulturális kapcsolatok. A filmekből azonban sosem elég, ezért más nagyszabású, nemzetközi filmfesztivál szervezésében is részt vesz az Intézet. Ez a már évek óta megrendezésre kerülő Európai Filmhét - Uniós Filmek Fesztiválja. Itt az olasz filmek mellett láthatunk szlovén, francia, osztrák, dán, spanyol, finn, holland, lengyel és észt alkotásokat is. Szintén a közép-európai régió együttműködésének köszönhetően valósult meg a Francesco Petrarca születésének hétszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat, melyet Ciampi köztársasági elnök nyitott meg hivatalos budapesti látogatása alkalmával. Az ünnepélyes megnyitón bemutattak egy hatnyelvű, a Közép– Európában tartandó Petrarca-konferenciák programjait tartalmazó füzetet. Rendeztek továbbá néhány hangversenyt és vándorkiállítást, köztük említésre méltóak a Genovai Ifjúsági Filharmonikus Zenekar koncertjei, vagy Leonardo: Codex Atlanticus című kiállítása; Az emlékezet írásai címmel találkozósorozatot indítottak, mely elsőként a Krakkói Olasz Kultúrintézetben került megrendezésre Auschwitz hatvanadik évfordulója alkalmából. Ciampi köztársasági elnök budapesti látogatása a 2004-es év kulturális programjainak kiemelkedő eseménye volt: tiszteletét tette az Intézetben és viszonzó látogatást adott Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Látogatása alkalmából egy héten belül mintegy tizenkét rendezvényt valósítottak meg, melyek közül néhányan maga az elnök is ott volt. A rendezvénysorozat legemlékezetesebb pillanatának a budapesti Szépművészeti Múzeumban található két új reneszánsz terem megnyitását tekinthetjük. A nyelvészet témakörének előmozdítását az évente megrendezésre kerülő Az olasz nyelv hete a világban című rendezvénysorozat keretében szervezett események segítették elő. 2003-ban a Külügyminisztériummal élő összeköttetésben videó-konferenciát tartottak a nyelvi hét keretében. E területen fontos szerepe van továbbá az éves Olasz Versenynek és a minden évben meghírdetett, több mint ötezer tanuló részvételével zajló Az én Olaszországom című versenynek. Az Intézet az elmúlt években különböző kiadványokat is szerkesztett. Ezek közül néhány példa: a Vámmentes elbeszélések című, huszonöt európai író elbeszélését

41

tartalmazó antológia, mely Magyarország Európai Uniós csatlakozásának tiszteletére készült, és amelynek első példányát Ciampi köztársasági elnök szimbolikusan átadta Mádl Ferencnek. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után, mely az unión belül szélesebb körű együttműködési lehetőségeket hozott, az Intézet-számos kiemelkedő színvonalú rendezvényének és csodálatos épületének köszönhetően- egyre inkább vonatkozási pontként szolgált más külföldi intézmények számára. Rendszeresen megszervezi az uniós országok nagykövetségei kulturális felelőseinek szokásos értekezletét. Számos fontos rendezvényt valósított meg más intézetek együttműködésével is: hangversenyeket, európai filmfesztivált és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében az Elsőregényes Írók Fesztiválját. A legnagyobb magyar zenekarokkal (Magyar Rádió Zenekara, Fesztiválzenekar, Matáv Szimfonikusok, Dohnányi Ernő Zenekar, Pécsi Szimfonikusok) kötött megállapodásoknak köszönhetően nagymértékben gazdagodott hangversenyprogramja, s ennek következtében az Intézetet látogató közönség köre is jelentősen bővült. Az Intézet eddigi kulturális tevékenysége igen kiemelkedő volt: az Olasz Nagykövetséggel teljes összhangban, nem ritkán egyéb olasz intézmények (Olasz Külkereskedelmi Intézet, Olasz - Magyar Kereskedelmi Kamara, Olasz Nemzeti Turisztikai Hivatal) tevékeny együttműködésével, az olasz és helyi vállalkozói szférával közösen valósították meg programjaikat. E két hónap programkínálata is tanúskodik a rendezvények sokszínűségéről és gyakoriságáról. Minden korosztály, minden művészeti ág kedvelője megtalálja magának a megfelelő programot: hangversenyek, kávéházi estek, filmvetítések, gyermek- és ifjúsági programok, emlékkoncertek, színdarabok, költészeti, filozófiai találkozók, könyvbemutatók. Itt sajnos nincs mód az elmúlt évek valóban kiemelkedő és rendhagyó rendezvényeit maradéktalanul felsorolni, ami még mindenképpen említésre méltó: az Intézet jótékonysági koncertek szervezésével is foglalkozik. Ezek közül rendkívüli hatása

volt

a

nagykövetség

és

az

Intézet

által,

a

Magyar

Vöröskereszt

együttműködésével a 2004. december 26-ai szökőár sújtotta dél-kelet-ázsiai orzságok gyermekei javára 222 művész ingyenes fellépésével szervezett jótékonysági hangversenynek, melyet az Intézet egyedül szervezett, és magánszemélyek illetve vállalatok adományaiból sikerült több mint 4,5 millió forintot összegyűjteni.

42

A nemzetközi kapcsolatok művészeti téren is igen élénkek a két ország között. Néhány említésre méltó példa: november 10-én egy workshop és egy grafikai kiállítás került megrendezésre az Intézet nagytermében, amelyet Alessandro Guerriero kurátor és Remo Rapetti, a milánói NABA Akadémia nemzetközi kapcsolatainak felelőse nyitott meg (4. sz. melléklet). A kiállításmegnyitó sikeres volt, számos felsőoktatási intézmény mutatott nagy érdeklődést, mint például a Műszaki Egyetem építészmérnöki kara, de az Iparművészeti és Képzőművészeti Egyetem hallgatói is nagy számban képviseltették magukat. November közepén egy nagyszabású, nemzetközi verseny eredményeként Dante kiállítás nyílt az Intézet kiállítótermében. Ez egy hónapokig folyó verseny, melynek során számos magyar művész, szobrászok és festők egyaránt elküldték munkáikat az Intézet címére, melyeket október végén elbírált egy olasz és magyar szakértőkből álló csapat. A legjobbakat Olaszországban is kiállítják és igen nagy értékű díjakat kapnak. Az összes mű kiállításra került és megtekinthető volt az Intézetben. A rendezvényekre a belépés díjtalan, kivételt képeznek az olyan "külsős" események, amelyek nem szerepelnek az Olasz Intézet programtervében, így finanszírozásukat az Olasz Külügyminisztérium részben, vagy egyáltalán nem tudja biztosítani. A belépő díj nélküliség is igen nagy vonzerő a közönség részére.

5. 5. A rendezvényszervezés szempontjai, lépései Miután bepillantást nyertünk a magyarországi

olasz

kultúra

székházának

tevékenységébe, vizsgáljuk meg, hogy milyen eszközök segítik az intézet munkáját, mik a feltételei egy jól megszervezett rendezvény létrejöttének, hogyan lehet a régebben nem annyira aktív Olasz Intézet image-át pozitív irányban formálni. A szervezet kommunikációját az intézet mindenkori igazgatója irányítja, így a legfelsőbb vezető hatáskörébe tartozik a PR tevékenység koordinálása is. A rendezvényszervezés: előre meghatározott célból (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport és egyéb) adott helyen és időben tartott összejövetellel kapcsolatos teljes körű előkészítő, szervező, összehangoló munka, mely magába foglalja az esemény

43

megvalósításával kapcsolatos infrastruktúra (helyszín, technika, tolmácsolás, kiszolgáló egységek, stb.) biztosítását, valamint a résztvevőkről való gondoskodást (szállás, étkezés, kísérő program, stb.).19 A rendezvény sikerének feltételei: Az időpont: A rendezvény jellegétől függően kell megválasztani a helyes kezdési időt. Hangversenyek esetében ez mindenképpen az esti órákra, 18.30 és 19.30 közé esik. Gyermek- és ifjúsági programoknál a tapasztalat bizonyítja, hogy célszerű délelőtti vagy délutáni időpontot választani, mivel ezekre a programokra minden esetben az iskolaigazgatókon és a tanárokon keresztül hívjuk a diákságot. A tanárok pedig csak tanítási idő alatt tudják elhozni az osztályokat. A diákok így még nagyobb örömmel jönnek, hiszen valami újdonságban lesz részük, és addig sem kell az iskolapadban lenniük. Az irodalmi rendezvényeknél, kávéházi esteknél, tudományos előadásoknál, filmvetítéseknél az esti 6 órás kezdés az ideális, erre az időpontra a munkáját már az emberek többsége befejezi és oda is tud érni az előadásra. Vannak azonban kiemelkedő események, mint például a költészeti világnap, ami a meghívott fellépő vendégek nagy létszáma miatt már délután 3 órakor elkezdődött. Egy kétnapos kulturális konferencia pedig reggel 9 órától este 6 óráig veszi igénybe a résztvevőket. A kiállítások a megszokott időben, 10-18-ig látogathatóak. Egy rosszul megválasztott időpontra példa, amikor egy színdarab vasárnap 11 órakor kezdődött, úgy, hogy előtte szombat éjjel állították előre az órákat egy órával. A következmény nem volt meglepő: minimális létszámú néző jelenlétében zajlott az előadás. Figyelembe kell venni az ünnepnapokat, egy három-, vagy négynapos ünnep előtt és után sem szabad közvetlenül programot szervezni, és természetesen alatta sem. A hónapokat tekintve a kulturális "szezon" szeptember közepétől május közepéig tart, gyakorlatilag négy hónap kiesik a nyár miatt. A nyári időszak a szabadtéri fesztiváloknak, rendezvényeknek kedvez, melynek szervezésével az Olasz Intézet ez idáig nem foglalkozott. A helyszín: Az Olasz Intézet szerencsés a helyszín kiválasztásával kapcsolatban, hiszen nem kell Budapest szerte termeket keresnie programjaihoz. Az intézet épületében egy 500 főt befogadó, kiváló akusztikájú nagyterem színpaddal, egy 140 fős kisterem (ami 19

Rendezvényszervező Kézikönyv 5.o.

44

filmvetítés céljára is szolgál), két tágas aula-előtér, egy kávézó, egy gyönyörű lépcső nyújt helyszínt a programoknak. A nyelvoktatás a nyelvi laborokban, tantermekben folyik, melyek a rendezvények alatt öltözőként szolgálnak a fellépő művészeknek. A hangversenyek, konferenciák, színdarabok, operák helyszíne a nagyterem, melyet kiváló akusztikája miatt a lemezfelvétel készítésére is alkalmaz több neves lemezkészítő vállalat. Az itt rendezett programokon 300-400 fő vesz részt átlagosan, de 600 ember jelent meg például az újévi koncerten, és a költészet világnapi rendezvényen. A kisterem tudományos estek, előadások, filmvetítések, irodalmi kurzusoknak színtere. Az előterek és a lépcső kiválóan alkalmas kiállítások megtartására. 2000 tavaszán több hetes lámpakiállításnak adott otthont a két előtér és az említett lépcsősor, az Olasz Design címmel. Előfordul azonban, hogy az Intézet más hazai intézménnyel együttműködve nem saját épületében tartja meg a kiállítást. Ilyen volt 2004 márciusában Michelangelo Dávidja Budapesten című fényképkiállítás, melyet a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában állítottak ki. Még ugyanabban a hónapban egy másik kiállítást is megnyitottak Az Esterházy-örökség címmel, melynek házigazdája a Szépművészeti Múzeum volt. Az előterek ezen kívül a rendezvények utáni fogadás megszervezésére is megfelelő helyek. 2003 februárjában az olasz nagykövet úr az Olasz Intézet nagytermében tartotta farsangi rendezvényét, utána a fogadás az aulában zajlott. 2005. november 4-én az olasz katonai erők tartottak fogadást az Intézetben, melyen az olasz magas rangú tisztek mellett a magyarok is részt vettek. Előfordul, hogy a helyszín rendhagyósága hívja fel a közönség és a sajtó figyelmét. A nemzetközi költészet világnapja alkalmából rendezett nemzetközi költőtalálkozó a Dunán, egy hajón volt megtartva délután 3 órai kezdéssel, és a hajón zajló események a Vörösmarty téren óriásmonitoron voltak kivetítve. Léteznek olyan rendezvények, melyekben az Olasz Intézet valamilyen formában közreműködik, de a helyszín a rendezvény jellege miatt nem lehet az intézetben. Ilyen volt a Pasolini hét márciusban: a vitaestek, felolvasóestek a Merlin Színházban zajlottak, Pasolini filmjeit pedig az Örökmozgó moziban tekinthették meg az érdeklődők. Hasonló példa, amikor a Budapest Farsang rendezvényt támogatta az intézet. A jelmezes felvonulás az V. kerület

45

utcáin, majd a Vörösmarty téren történt zenei programok kíséretében. Több olasz színházi- és tánccsoport, valamint zenekar magyarországi szerepléséhez járult hozzá az Olasz Intézet, ezekben az esetekben a helyszín felől a rendezvény fő szervezője döntött. A program: Kultúrintézetről lévén szó, itt a program maga a termék, és nem csupán PR eszköz, mely a szervezeti célok elérését szolgálja. Így nem okoz gondot a rendezvény programjának összeállítása, mert az adott körülmény. Lényeges, hogy az események forgatókönyve, előkészítése alapos legyen. Egy rendezvény sikere, a fenti szempontokon kívül magas szintű szervezőmunkát is igényel. A következő szempontok elengedhetetlenek a rendezvényszervezés menetében: 1. Az esemény témájának, címének pontos meghatározása Elsőként szerződés születik az eseményről, létrejöttének feltételeiről. Ez a szerződés többek között tartalmazza az esemény típusát, aktualitásának indoklását, és a pontos címét is. Tisztán kell látnunk, hogy milyen típusú rendezvényről van szó, és kiknek a közreműködésével valósul ez meg. 2. Az esemény helyszínének, időpontjának és a program forgatókönyvének meghatározása. Ezek a rendezvényszervező első feladatai, miután az intézet igazgatója megkötötte a szerződést. Szerencsés minél előbb tudni ezeket a paramétereket, azért is, nehogy esetleg két rendezvény ütközzön egymással. A teremfoglalások egy füzetben vannak nyilvántartva, új esemény szervezésénél még a szerződés megkötése előtt első lépésként az itt jelzett foglalások alapján ellenőrizzük, hogy szabad-e a kért időre a terem. Előfordul, hogy ugyanazon a napon két rendezvény is van ugyanabban a helységben. Ilyenkor ki kell kalkulálni, hogy a technikai részek építése, lebontása, új kellékek odaszállítása, a régiek elszállítása megvalósítható-e a rendelkezésre álló pár óra alatt. Hangverseny napján, és az előző napon sem lehet más rendezvénynek helyt adni a nagyteremben, mert a színpadépítés előző nap már megtörténik, ugyanez vonatkozik az operákra is. A tapasztalat alapján legalább egy nap szünetet

46

szerencsés hagyni két esemény között, mert akkor van idő kényelmesen a helyszín igény kialakítására. 3. Tudnunk kell, hogy kiket hívunk meg a rendezvényre, erről egy címlista szükséges, amelyet számítógép segítségével öntapadós címkékre nyomtatunk, és így kerülnek föl az intézet fejlécével ellátott borítékra. Az Olasz Intézet egy közel 3000 fős címlistával rendelkezik, ebben magánszemélyek, különböző szakmai szervezetek, minisztériumok, újságírók, más nemzet kulturális intézményei, nagykövetségei, múzeumok és egyéb intézmények egyaránt megtalálhatóak. Magánszemélyként bárki bejelentkezhet a címlistára telefonon. Általában mind a 3000 címre kiküldik a meghívót. Amikor több intézmény szervezésében

valósul

meg

egy

program,

mint

2000-ben

a

tiszai

árvízkárosultakért rendezett hangverseny, amely három kultúrintézet közös szervezésének gyümölcse, limitálni szükséges, hogy az egyes intézmények részükről hány vendéget hívhatnak meg, a terem befogadóképességét figyelembe véve. Ugyanez volt a helyzet a 2005. november 7-én tartott tanácskozáson,

melynek

címe

Az

olasz

irodalom

Közép-Európában:

Irodalomtörténetek és szótárak Az ifjúsági rendezvényekre kizárólag az iskolák és a címlistában szereplő fiatalok kapnak meghívót. Ilyen ifjúsági rendezvény például a december elsején tartandó volt ösztöndíjasok és gyakornokok estje. A rendezvény célcsoportjának megjelölése szintén a szervező munka első részét képezi, ügyelni kell arra, hogy minden érintetthez eljusson a meghívó, és fölöslegesen senkinek se legyen kiküldve. 4. A következő lépés a meghívó elkészítése, ami nagyon összetett feladat. Előnyös, ha van egy jól bevált nyomda, akik megbízhatóak és precízen, kedvező árfekvésben dolgoznak. Az Olasz Intézet egy ilyen nyomdával készítteti nemcsak a meghívókat, hanem a rendezvényekről készült kiadványokat is. Célszerű és könnyebb egy nyomdával dolgoztatni, mint minden alkalommal újat keresni. A meghívó minden esetben kétnyelvű, olaszul és magyarul is szerepel rajta a szöveg. Az elkészítéséhez tudnunk kell a rendezvény pontos címét, milyen alkalomból kerül megrendezésre (ha van külön alkalom), a pontos időpontot, a közreműködő művészek, tudósok, együttesek, résztvevők nevét, a rendezvény helyszínét, telefonszámmal feltüntetve. A szöveg elején szerepelnie kell, hogy ki hívja meg a vendégeket: az Olasz Intézet, vagy más intézmények is

47

együttesen. Ezen kívül, ha a rendezvény jellege megköveteli, például egy kétnapos konferenciánál a részletes programot is tüntessük fel óráról órára, szüneteket jelezve, az előadások témáját és a felszólalók nevét megjelölve. Ha külsős eseményről van szó, és belépőt kell váltani, ennek árát és vásárlási helyeit is rá kell írni a meghívóra. Ha visszajelzést kérünk a jelenlétről, ezt is jelezzük. Hangversenyek esetében a kórus karigazgatójának, a zenekar karmesterének és a szólisták nevét is fel kell tüntetni. Amennyiben más vállalatok, intézmények támogatást nyújtottak az esemény megvalósításához, logójukat feltüntetve köszönetet kell nekik nyilvánítani. Rendezvényenként változó, hogy milyen szöveg kerüljön az alapvető információkon túl a meghívóra. Színdarab és opera esetén a szereposztás, a rendező és az egyéb közreműködők neve, a darab rövid tartalma, hangversenynél a részletes program, emlékkoncerteknél a zeneszerző életrajza, és képe, híres művész fellépése esetén az életrajza. Előfordul, hogy a meghívóba egy áttetsző betétlap kerül, melyre a résztvevők névsora, vagy rövid közlemény olvasható. Néhány példa: a 2001. márciusában megrendezett költészeti világnapi rendezvény 39 résztvevőjének névsora; két modern olasz egyfelvonásos opera meghívó betétlapján egy közlemény, miszerint az olasz intézet történetében ez az első alkalom, hogy operát állít színpadára; az árvízkárosultak javára rendezett hangverseny

meghívójába a károsultaknak

szervezett gyűjtésre hívják föl a betétlapon a figyelmet; karácsonykor és húsvétkor ünnepi jókívánságot olvashatunk a lapon; nyár elején jó nyaralást kíván az Olasz Intézet vendégeinek, szeptemberben üdvözli őket az új évad alkalmából. Amikor a meghívó szövege véglegesen kialakult, meg lehet kezdeni a meghívó külsejének tervezését. Először a meghívó formájára vonatkozóan kell döntést hoznunk. Az Olasz Intézet évek óta a hosszúkás boríték méreteinek megfelelő 10,5 cm × 21 cm méretű meghívókat készít, ettől soha nem tér el, bármilyen jellegű kulturális eseményről legyen szó. A meghívó oldalszáma a szöveg mennyiségétől függően változó: lehet egy kétoldalas lap, az egyik oldalon a magyar, a másik oldalon az olasz szöveggel, de lehet kinyitható négyoldalas, avagy harmonika-szerűen hajtogatott hat oldalas. Ez gyakran okoz problémát, nem mindig könnyű felosztani, hogy hova kerüljön maga a meghívás szövege, a program, a művészek neve és esetleg életrajza, képe, a rendezvényt támogató intézmények logója stb. A logóknál figyelni kell arra, hogy körülbelül

48

egy méretben legyenek feltüntetve, jelképezve ezzel, hogy mindegyik intézmény egyformán fontos és jelentős támogatást nyújtott az esemény megvalósításában. Fontos a papír anyaga, színe. Az intézet enyhén bordás, matt, általában fehér, halványsárga papírból készítteti a meghívókat. Vannak természetesem kivételek, erre példa a krimi-előadások meghívója, ahol a sárga szín magyarázata az, hogy olaszul a krimit giallo-nak mondják, ami annyit jelent: sárga. Meg kell határoznunk a meghívó szövegének felosztását két nyelven, illetve, hogy azt függőlegesen avagy vízszintesen célszerű elhelyezni a hosszúkás meghívón. A betűtípus kiválasztásánál az alkalomhoz legjobban illőt kell megtalálnunk, a színre ugyanez vonatkozik. A rendezvény címét, a közreműködőket kiemelve nagyobb, vastagabb betűvel célszerű írni, hogy feltűnő legyen és könnyebben rögzüljön az emberben. Az életrajzokat, a mű tartalmát lehet apróbb betűvel nyomtatni. Utolsó lépésként a meghívó dekorációját kell kitalálni, melynek célja, hogy az ízléses, rendhagyó külső által még vonzóbbá tegye a rendezvényt. Egy újévi hangverseny meghívója ünnepélyesebbé válik, ha arany levélfüzér díszítést teszünk a sarokba. A Don Camillo színdarab meghívójának fedőlapján a főhős kedves figurája néz szembe velünk. A Verdi Operagála meghívójának mind a négy oldalán kottarészlet és egy nagybőgő látható. Általános érvényű szabály, hogy a rendezvény meghívójának fedőlapján a meghívó intézmény logója, jelen esetben az Olasz Intézet lova rajta legyen. A mellékletekből jól látható, hogy a felfelé rugó ló mellet fehér alapon zöld és piros betűvel szerepel az intézet neve két nyelven. A meghívókból mindig annyit kell nyomtatni, hogy legalább 30-40 példány maradjon az intézetnek házi példányként. 5. A meghívókat a már előzetesen megcímzett borítékokba helyezzük, ami az intézetben dolgozók nagy többségét igénybe veszi, hiszen közel 3000 boríték elkészítéséről van szó. Az Intézetnek van egy címlistája, amit ilyenkor használ, ez tartalmazza mind a magyar, mind az olasz televízió (72), rádió (64) és írott sajtóhírügynökségek

(244)

címeit.

A

sajtó

képviselőinek

és

a

VIP

meghívottaknak a meghívó faxon is elküldésre kerül, így biztosan időben a megfelelő személy kezébe kerül az anyag. A rendezvények előtt 3-4 nappal sajtóközleményt ad ki az Intézet, bizonyos események előtt sajtótájékoztatót is tartanak. Az újságírók egy jelentkezési lap visszaküldésével akkreditálják magukat a tájékoztatóra, ahol mindig kapnak egy dossziét, benne minden

49

szükséges sajtóanyaggal. Kiemelkedő fontosságú rendezvények esetében a meghívók szétküldésén felül szükséges nagyobb szabású reklámtevékenységet folytatni. Az Olasz Intézet hirdetőoszlopokon elhelyezett plakátok, rádióban beolvasott felhívások és újsághirdetések segítségével próbál szélesebb tömegeket megcélozni. Az Intézet sajtófigyeléssel is foglalkozik. Az observer minden nap elküldi az Intézetnek az olasz kultúrával kapcsolatos cikkeket, amelyeket a sajtóért felelős munkatárs lefordít, és felteszi azokat az internetre, az Intézet weboldalára. Így elektronikus úton is nyomon lehet követni az Intézet programjait és az olasz-magyar kultúra aktualitásait. 6. Az Olasz Intézet működésében kiemelkedően nagy szerepe van a rendezvény előtti ellenőrző telefonoknak. A címlista alapján, mely telefonszámokat is tartalmaz, két külsős munkatárs két-három napon keresztül napi 6 órában telefonál körbe az intézet tagjainak, mely beszélgetések során érdeklődnek a meghívó megérkeztéről, felkeltette-e az érdeklődésüket a rendezvény, és el tudnak- e jönni rá. Ilyenkor lehetőség van rá, hogy valóban személyes, őszinte véleményeket hallhassunk az intézet működésével kapcsolatban. A sajtó képviselőinek és a VIP meghívottaknak az igazgató mindenkori személyes titkárnője telefonál, de minden egyes tevékenységnek van egy felelőse, akiknek külön email címük van. 7. Az eseményhez szükséges technikai eszközök biztosítása nagyon nagy mértékben meghatározza a rendezvény színvonalát. Többször találkozhattunk nem

működő

mikrofonokkal,

elégtelen

világítással

stb.

Az

intézet

rendezvényeinél gyakori az olasz előadó, ilyenkor tolmácsfülkéről és profi tolmácsokról is gondoskodni kell. A rendezvények elején az igazgató úr személyesen

köszönti

a

megjelenteket,

tolmács

segítségével.

Zenei

rendezvénynél gondoskodni kell a hangszerek szállításáról, hangoltatásáról, színpadépítésről, a fellépő szólistáknak virágcsokorról. Giorgio Pressburger magyarországi működése alatt az Olasz Intézet által szervezett hangversenyek végén az intézet valamennyi hölgy vendégnek egy szál rózsával, a férfiaknak pedig egy Raffaello bonbonnal kedveskedett, melyeket hostess hölgyek osztogattak az aulában. Ez a kedves szokás mára megszűnt. A hostessekről, esetleges biztonsági szolgálatról is gondoskodni szükséges., ugyanúgy, ahogy a fotós, esetenként videós sem maradhat el. Alkalomszerűen a rádió vagy a

50

televízió is rögzíti az eseményeket. A helyszín technikai berendezésén kívül a dekorációra is nagy figyelmet kell fordítani. Vonzó, friss, vidám hangulatot kell ébreszteni a meghívottakban, mihelyt belépnek a terembe. Célszerű ilyenkor nagyobb, zöld és virágos növényeket több helyen elhelyezni. 8. Regisztrációs

lista

összeállítása

nem

tartozik

az

Olasz

Intézet

rendezvényszervezői munkájába, mert a rendezvény maga a termék eladása, és nemcsak

egy

figyelemfelkeltő

eszköz

a

szervezet

tevékenységének

ismertetésére, termékeinek kedvező értékesítésére. 9. Sajtóanyag összeállítása abban az esetben történik, ha külön kérés van rá az újságírók részéről, interjúkat is igény esetén kell csak szervezni. Ilyenkor a program menetrendjéhez igazodva kell megjelölni az interjú időpontját, mely vagy a rendezvény előtt, vagy közvetlen utána történik. 10. A VIP vendégek fogadását külön személyzet végzi, őket hostessek kísérik az előre lefoglalt helyükre. Távozáskor szintén megkülönböztetett figyelemben részesülnek. Gyakran a rendezvény után az igazgató úr személyesen vegyül el a tömegben és beszélget a megjelentekkel. Ez a gesztus szimpátiát ébreszt, közelebb hozza az igazgató személyét az emberekhez, mely egyben az intézet jó hírét szolgálja. A rendezvények sikerét a megjelentek létszámában lehet lemérni, illetve fontos, hogy a sajtóban írtak-e róla. Ennek érdekében az Olasz Intézet egy sajtófigyelő cég segítségével hónapról hónapra összegyűjti az intézetről megjelent írásokat, cikkeket. A rendezvények sikere, az intézet jó hírneve a jól összehangolt belső munkának is köszönhető. Fontos, hogy a rendezvényszervezők az olasz nyelvet magas fokon beszéljék, hivatásuknak érezzék a kultúra terjesztését, figyelmüket egyszerre több rendezvény szervezésére is jól tudják összpontosítani, az együttműködésre alkalmas, rugalmasan gondolkodó csapatot alkossanak. A rendezvények megszervezése teammunka, ezért hetente több alkalommal értekezleteket hív össze az igazgató úr, ahol aktuális eseményekkel kapcsolatos kérdések, részfeladatok tisztázása a cél. A rendezvényért felelős személyt és annak csapatát az igazgató úr jelöli ki. A csapat fogalom az intézet esetében két-három embert jelent, hiszen összesen hét ember foglalkozik rendezvényszervezéssel az igazgatón és helyettesén kívül. Más nagyobb

51

kultúrintézetekhez képest ez igen kis létszám, ezért egy embernek párhuzamosan több eseményt is kell szerveznie, és a rendezvényein elejétől végéig természetesen jelen kell lennie. Szép, érdekes és változatos munka, mert már a szervezés közben is folyamatosan az olasz kultúra sokszínűségével szembesülünk, az érkező művészek, tudósok által személyesen is módunk van napjaink olasz kultúrájának kiváló képviselőit megismerni.

6. Az Intézet tevékenységének korlátai és jövőbeni lehetőségei Az utóbbi 15 évben, a 89-es fordulattól kezdődően az olasz – magyar kulturális kapcsolatok erőteljesen fellendültek. Az elmúlt néhány évben pedig először Giuseppe Manica, majd Giorgio Pressburger irányításával érezhetően felgyorsult ez a fejlődési folyamat. Még nagyobb lendületet adott az olasz kultúra magyarországi elterjedésének Magyarország uniós csatlakozása és az, hogy a budapesti Olasz Intézet lett a középeurópai térség koordinációs vezetője. Nem hiányozhattak a rendkívüli események sem a két ország között, mint például az Olaszországban megrendezett Magyarország előtérben elnevezésű magyar kulturális évad – melynek keretében Olaszországba látogatott Mádl Ferenc köztársasági elnök -, az Európai Unió soros olasz elnökségének féléves időszaka, valamint Ciampi köztársasági elnök 2004. márciusi budapesti látogatása. Korábban Giovanni Battista Verderame, majd Paolo Guido Spinelli olasz nagykövetek koordinálásának köszönhetően egyre erősödött az országban működő más olasz intézményékkel a kapcsolat, és még intenzívebb együttműködés bontakozott ki a hazánkhoz kapcsoló magyar intézményekkel. Az Olasz Kultúrintézet tevékenysége az utóbbi két évben két irányvonalat követett. Egyrészt egy belső hatékonyabb szervezés elérését tűzte ki célul, másrészt még szerteágazóbbá kívánta tenni programtervét: nagy számú és kiemelkedő jelentőségű rendezvényeket szervezett Budapesten, a szegedi Olasz Kulturális Központban, és más magyar városokban.

52

A belső és külső számítógépes hálózatot is fejlesztették: üzembe helyeztek egy új szervert, illetve egy, a kulturális programtervükben szereplő videó – konferenciák hatékonyabb lebonyolításához szükséges berendezést is. Ennek segítségével heti rendszerességgel kommunikálnak az európai olasz intézetek munkatársaival. A számítástechnikai rendszer fejlesztése, az Intézettel kapcsolatos információk internetes elérhetősége új lehetőségeket teremt a szélesebb rétegek tájékoztatásához, különösen a fiatalabb korosztály tekintetében. A fejlődő marketing és PR tevékenység eredményeként létrejött sajtóirodájuk is, melynek tevékenységével napról napra figyelemmel kísérhetik az olasz kultúra magyarországi jelenlétét. Megalakult az Olasz Intézet Baráti Köre, volt ösztöndíjasok és gyakornokok részvételével, melynek taglétszáma majdnem eléri a háromezret. A sajtó, de leginkább a támogatók visszajelzései különösen fontosak, mert ezek az innen származó információk reális véleményt tükröznek az Intézet munkájáról és érdemes a további munkában alapozni rájuk. A jó reklám segítheti a támogatói kör szélesítését, ami a jövőre nézve nem elhanyagolható, hiszen az anyagi gondokkal küzdő Intézet semmilyen segítséget nem nélkülözhet. Az Intézet vezetősége felismerte, hogy a közönség soraiból hiányoznak a fiatalok, holott ők a kialakult kapcsolatrendszer potenciális továbbvivői. E felismerésből kiindulva fejlesztették az olasz nyelv és kultúra tanfolyamaikat, erősítették az egyetemekkel, kétnyelvű gimnáziumokkal és a tizenötezer olasz nyelvet tanuló diákot számláló több mint kettőszázötven iskolával való együttműködési kapcsolataikat. Sajnos azonban ezeket az együttműködési lehetőségeket még mindig nem tudják teljes mélységükben kiaknázni. A pozitív elmozdulás érdekében célszerű lenne az erősen konvencionális programszerkezeten változtatni, olyan kulturális eseményeket beiktatni az éves eseménynaptárba, ami vonzza a fiatalokat, de ugyanakkor jól illeszkedik az Intézet egyéb rendezvényeinek magas színvonalához. Számos karbantartási és átalakítási munka kezdődött az Intézet egyes részein. Ez a különösen szép neo-reneszánsz stílusú épület már megérett a felújításra. Belső kiképzése a renoválást követően még vonzóbbá teheti az intézményt a fiatalabb

53

korosztály számára is. Sajnos augusztus közepén a nagy esőzések miatt az Intézet tetőszerkezete beszakadt, és mindent tönkretett a bezúduló víz. A helyreállítási munkálatok azonnal megkezdték, a felső szintet teljesen lezárták, de pénz hiányában lassan haladnak.

6. 1. Az Intézet megjelenése a magyar sajtóban: méltatások és kritikák (hatékonyságmérés) Az Intézetnek a média is egyre nagyobb figyelmet szentelt az elmúlt két évben: az olasz kultúráról 2002-ben mindösszesen 75 cikk jelent meg. Az ábrán is jól látszik (4. sz. diagram), hogy a tavaszi és őszi évad, azon belül is március és április, illetve október és november hónapok adják a nagyobb lehetőséget a sajtóban való szereplésre. Ez a legforgalmasabb időszak az Intézet életében, hiszen ilyenkor nem telik el úgy nap, hogy a „betévedők” ne találnák magukat szembe egy kiállítással, hangversennyel, esetleg egy könyvbemutatóval. A nyári időszak alatt az Intézet többnyire zárva tart. Csak néhány program kerül megrendezésre az Intézet szervezésében. Az olaszországi szokásoknak megfelelően augusztusban itt sem dolgoznak a munkatársak. A nyári szünidőt követően szeptember elején térnek vissza munkahelyükre. Az új évad ekkor kezdődik. 4. sz. diagram Sajtó 2002

Sajtó 2002

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Forrás:Az Olasz Kultúrintézet adatbázisa

54

2003-ban már 389 cikket publikáltak, ez több mint az ötszöröse az előző évieknek. 2004-ben 631-re nőtt a számuk. 2004 első harmadában 170, 2005 ugyanezen időszakában 237 cikket publikáltak, amely 71 százalékos növekedést mutat. Ez a pozitív elmozdulás remélhetőleg a jövőben is folytatódik. A rádiós és televíziós adatok sajnos nem ezt a tendenciát mutatják. Az őszi szezon alatt kicsit ugyan megugrik a televíziós és rádiós hirdetések száma, de ez minimálisnak tekinthető az írott sajtó publikációihoz képest. Televíziós hirdetésből van a legkevesebb, ez az arány nem javult az elmúlt években, sőt 2003 második felében több hirdetés jelent meg a televízióban, mint 2004ben egész évben. Ez a drága reklámköltségekkel magyarázható, szemben a rádiós hirdetéssekkel, amelyek ugyancsak egy magasabb árkategóriát képviselnek az írott sajtóhoz képest, de egy rövid spot használata kifizetődőbb a rádióban, mint ugyanaz a televízióban. A magyar rádió mellett több mint 20 olasz rádióadó is aktívan részt vesz az intézet kulturális programjainak népszerűsítésében.

5. sz. grafikon Sajtószemle 2003

Rádió Televízió

Forrás: Olasz Kultúrintézet adatbázisa

55

D ec em be r

N ov em be r

r O kt ób e

Au gu sz tu s Sz ep te m be r

Sajtó

Jú liu s

Jú ni us

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

6. sz.

grafikon

Sajtószemle 2004 120 100 80

Radio

60

Televízió Sajtó

40 20

Ja nu á Fe r br uá r M ar ci us Áp ril is M áj us Jú ni us Jú A u lius gu Sz szt ep us te m be r O kt ób N ov er em b D e c er em be r

0

Forrás: Olasz Kultúrintézet adatbázisa

Az Intézet kapcsolatrendszere szerteágazó, igen jónak mondható mind az olasz, mind a magyar médiával (7. sz. grafikon). A fent említett számadatok alapján a grafikon jól tükrözi, hogy az írott sajtó kapja a legnagyobb súlyt a hirdetésekben olasz és magyar részről egyaránt, ami leginkább azzal magyarázható, hogy még mindig ez a legolcsóbb formája az alkalmi és rendszeres hirdetéseknek. A Magyar Nemzet, Népszava, Reggel, Metro, Magyar Hírlap, a Színes Lap mind rendszeresen közvetítenek cikkeket az Intézet programjairól, legyen az kiállítás vagy filmfesztivál. Velük együttműködve a lakosság jelentős része értesül a rendezvényekről, a látogatottság hiánya bizonyos esetekben tehát nem a marketing tevékenységben keresendő, sokkal inkább az emberek érdektelenségében. 30 mozi itthon és külföldön rendszeresen közli az Intézet programkínálóját. Együttműködnek a nagyobb filmes rendezvények megszervezésében és propagálásában. A már említett MittelCinemaFest például a Puskin mozi közreműködésével valósult meg, amely már jóval a fesztivál előtt népszerűsítette az olasz filmművészetet.

56

Az intézet jól működő kapcsolatokat ápol közel 30 olasz hírügynökséggel, akik amellett, hogy a Budapesten tevékenykedő Olasz Intézetről megszerzik információikat és közlik azokat Olaszországban, napi rendszerességgel küldik a híreket Olaszországról az Intézetnek, amelyeket ott lefordítanak és feltesznek az Istituto honlapjára. 7. .sz. diagram Kapcsolatok 2003-2004

Helyi Rádió

Olasz Rádió

Heliy televízió

Helyi sajtó

Olasz sajtó

Mozi

Design

Gazdaság

Olasz Hírügynökségek

Forrás: Olasz Kultúrintézet adatbázisa

Az Intézet honlapja jelenleg frissítés alatt áll. Olasz címen ugyan, de bárki könnyedén megtalálhatja a weblapot és eligazodni sem nehéz rajta. A munkatársak nap mint nap azon fáradoznak, hogy új és hasznos információkkal töltsék meg az oldalt, minél szélesebb réteg igényeit kielégítve ezzel. Minden igyekezet ellenére időnként éri kritika az internetes oldalt, s ezzel magát az Intézetet is , mint az a november végi Magyar Hírlapban megjelent cikk, amely keményen bírálja az internetes oldalt. A cikk szerint nem egyszerű feladat eljutni a honlapra, ami azzal is magyarázható, hogy nincs magyar, csak olasz címe a honlapnak. Elképesztő igénytelenségről beszél a weblap képeinél, mivel azok nagyíthatatlanok és életlenek. Bizonyos menüpontoknál egy középiskolai számítógépes szakkör munkájához hasonlítja a honlap készítését, és a támogatók széles körét is kritizálja, hiszen abban a banktól az energiaszolgáltatóig képviselve van a mecentúra. A szerkesztő azt ajánlja, hogy aki szereti Olaszországot, inkább látogasson el oda, semmint a honlap alapján ítélje meg azt. Ez a nem alaptalan, ámde túlzottan erős kritika nem tesz jót az Intézet hírnevének. Talán valakinek pont ez volt a szándéka.

57

7. Befejezés A bemutatott olasz mentalitás, annak elfogadása, az olasz kultúra mélyebb megismerése az első lépések e nemzethez való közeledésre, az olasz népről kialakult sztereotípiák feloldására. Talán egyre inkább egyértelművé válik számunkra, ha déli illetve kifejezetten az olasz emberekről, kultúráról szeretnénk beszélni, milyen szemmel kell figyelnünk őket, hogyan kell játszanunk velük együtt. Azért kell a bőrükbe bújnunk, hogy megértsük őket, az ünnepeiket, a parádékat, viselkedésüket. Ha megismerjük mindennapi életüket, megértjük kultúrájukat, képesek leszünk saját kultúránkat kívülálló szemével egészségesebben megítélni, és rájövünk arra, hogy ami a miénktől eltérő és nevetségesnek, ésszerűtlennek tűnik, az valójában teljesen logikus viselkedés az olasz kultúra szerint. Az Olasz Kultúrintézet működése ebben igen nagy segítséget nyújt, mind programjaival, mind vezetője személyiségével. Feladatát, az olasz kultúra kincseinek eljuttatását a magyar emberek felé a leírtakban vázolt kommunikációs csatornákon éri el, nagy sikerrel. Az intézet vezetése, mely minden kommunikációs eszközt felhasznál arra, hogy vonzóvá tegye a félsziget kultúráját, magát Olaszországot képviseli hazánkban. Az Olasz Intézet sikere így egyben az olasz kultúra és Olaszország sikerét is jelenti, mely további kapcsolatépítést eredményezhet a két ország között egyéb területeken is. Ez az évszázadok óta vitathatatlanul létező, ellentmondásos, hol erős, hol gyengébb szálakat jelentő kötelék a két nemzet között azt eredményezte, hogy egyik kultúra sem tudta kivonni magát a másik hatása alól. Az olasz kultúra erőteljesebben beívódott a magyar nép kultúrájába, de napjaink fiatal korosztályát mintha kevésbé érintené meg, mint a latin nyelven nevelkedett idősebb nemzedéket. Az Intézetben eltöltött szemeszter alatt is azt kellett megtapasztalnom, hogy a rendezvényeket szinte alig-alig látogatják a fiatalok, az egészen fiatalok. A harmincon túliak és idősebbek, az olasz kultúra elkötelezett hívei az események visszatérő látogatói. Úgy gondolom, az ismeretterjesztő munkában erőteljesebben kellene

58

megcélozni a középiskolások és egyetemisták rétegét. Intenzívebb kapcsolatot kellene kialakítani a középfokú és felsőfokú oktatási intézményekkel, mert a jövőben ők azok akik ezt az évszázados együttműködést tovább vihetik. Idegen nemzet kultúrájának, másságának elfogadása megváltoztathatja nemcsak az adott országról alkotott képünket, hanem a saját kultúránkhoz való viszonyunkat is. Megismerve a magyar kultúrától különbözőt, ellentmondásosat, újra értékeljük saját kultúránkat, mely mindennapjainkat irányítja. Így az életet sokkal szélesebb perspektívában tudjuk szemlélni, látókörünk kitágul, értékrendünkben is változás történhet. Minél több nemzet kultúrájához kerülünk közel, annál inkább kikristályosodnak a kultúránként változó értékek, és tisztázódnak az egyetemes értékek. Ez a tapasztalat vezethet

el

bennünket

a

különbségeket

elfogadó,

egymást

tisztelni

tudó

gondolkodásmódhoz, mely alapfeltétele a nemzetek együttműködésének, a haladás és a nemzetközi béke megteremtésének. A kultúra olyan erő, ami kitörölhetetlen az országok és az egyes emberek történelméből, életéből. A tudatos kulturális, művészi tevékenységnek nem a minél nagyobb profit megszerzése a célja, hanem az értékek színvonalas átadása minél szélesebb réteg számára. A művészek tevékenységük által maguk is részévé válnak az általuk közvetített kultúrának, ugyanúgy, ahogy a közönség és a szervezők is. Minden érintett “kap” valamit, gazdagodik a kultúrát befogadva, vesztesek nincsenek ezen a területen. Talán ezért is nyitottabbak az emberek a kulturális szférában, nagyobb a befogadóképességük, érdeklődésük, és ezért érdemes a kultúrán keresztül közelebb hozni a világ nemzeteit egymáshoz. Feladatunk a kultúrák Európáját megteremteni, melyben minden nemzet megőrizve saját identitását, és felismerve az egyetemes értékeket képes legyen egységes Európaként elősegíteni a nemzetek közötti béke és együttműködés megteremtését.

59

Grafikonok, diagramok jegyzéke

1. számú diagram: Kulturális rendezvények költségei és a támogatások, 2002 2. számú diagram: Kulturális rendezvények költségei és a támogatások, 2003 3. számú diagram: Kulturális rendezvények költségei és a támogatások, 2004 4. számú diagram: Sajtó, 2002 5. számú grafikon: Sajtószemle, 2003 6. számú grafikon: Sajtószemle, 2004 7. számú diagram: Kapcsolatok 2003-2004

60

Felhasznált irodalom

1. A Magyar - Olasz Kulturális Egyezmény XIV. Végrehajtási Munkaterve az Oktatás és Kultúra területén (2000-2003) A Magyarországi Olasz Kultúrintézet példánya, 1999, Budapest 2. Farkas Ferenc: A nonprofit szervezetek menedzsmentjéről, Vezetéstudomány, 1994/5. 3. Giorgo Pressburger életrajza, Az Olasz Kultúrintézet példánya, 1998, Budapest 4. Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervező Kézikönyv, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2001, Budapest 5. Hall, Edward T.: Rejtett dimenziók, Gondolat, 1987, Budapest 6. Hill, Richard, Mi európaiak, Geodémia Szakkönyvek, 1999, Budapest 7. Italia, Az Olasz Kultúrintézet havonta megjelenő kulturális hírlapja, 19. szám, 2000, Budapest 8. Jászay Magda: L’Istituto Italiano di Cultura per L’Ungheria – A Magyarországi Olasz Kultúrintézet, 1996, Budapest 9. Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések: A magyar-olasz kapcsolatok történetéből, Gondolat, 1982, Budapest

61

10. Kameniczky István: A nonprofit szektor szerepe a magyar gazdaságban, (In.: Nonprofit menedzsment. Tanulmány a civil szervezetek számára. Szerk.: szegedi Sándor, Regionális Érdekvédelem Alapítvány, 2000, Nyíregyháza 11. Kosáry Domokos: Magyarország kultúrpolitikája az első világháború után, 1995, Budapest 12. Kuti Éva - Marschall Miklós : A harmadik szektor. Tanulmányok. Nonprofit Kutatócsoport, 1991, Budapest 13. Szakdiplomáciai tanulmányok, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, 2000, Budapest 14. Tudomány, kultúra, politika, gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai, 1917-1932. (vál., az előszót és a jegyzeteket írta Glatz Ferenc) Európa, 1990, Budapest

62

MELLÉKLETEK

63