Az ünnepség résztvevõi a fõtéren. Az új óvoda épülete az udvar felõl

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

Az eltiport nemzet újjászületik Március 15-ét ünnepeltük Kegyeibe fogadta az idõjárás az idén nemzeti ünnepünket, és simogató tavaszi napsugárban ünnepelhettük 1848 hõseit Érden is, elõször a Topoly utcai emlékmûnél, majd az új fõtéren.

A

tíz órakor kezdõdõ ünnepségen elõször – mint ez évek óta megszokott – rövid mûsor után a pártok és társadalmi szervezetek, a testvérvárosi küldöttségek és a civilek helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait a Topoly utcai 48-as emlékmûnél, majd a megemlékezõk átvonultak a fétérre, ahol fél tizenkettõkor kezdõdött az ünnepség. Elõször T. Mészáros András polgármester mondott ünnepi beszédet: „Szabadságharcainkban rendre magunkra maradtunk az elmúlt évszázadokban, s évtizedekben bár a világ azután, hogy leverték, mindig elismerte Magyarország helytállását. Megannyiszor védtük Európát. Védtük utolsó bástyaként is; sõt ha idõlegesen kivívtuk a szabadságot, a függetlenséget, – mindig a túlerõ ellen, mindig az elnyomással szemben, – aközben Európa államai koncra éhesen némán álltak körül. Ha eltiportak is, ha megszálltak is, valamit soha, senki nem tudott elpusztítani: a nemzeti önbecsülést, a szabadságba vetett hitet és reményt; a reményt, hogy az elnyomás - legyen szó fegyverekrõl vagy pénzrõl – egyszer véget ér. Kossuth Lajos bölcsessége ma újra, 2012ben sokadszorra is aktuális: „Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstõl

Az ünnepség résztvevõi a fõtéren meg nem óvhatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom, csak nagyravágyási, túlsúlyra törekvési vetélkedések lesznek egyfelõl, másfelõl örökös konspirációk.” Ma rajtunk a konspiráció súlya! Európa hangoskodó államai és baloldalai a demokráciát, az emberi jogot féltik. De miféle szabadság az, amely megsemmisíteni igyekszik egy nemzet önrendelkezési jogát? Miféle demokrácia az, amelyben hazugságra, fél-információra hivatkozva idegenek, is-

meretlenül törnek pálcát felettünk? Nem, ez nem demokrácia és nem szabadság, csupán nagyravágyás és túlsúlyra törekvés, konspiráció – ahogy Kossuth mondta. Szabadságharcot vívunk megint. Nem fegyverrel, de – reformokkal, bölcs elõrelátással, – közös nemzeti jövõnket szem elõtt tartva. Újra elsõként, megint egyedül…” – mondta T. Mészáros András.

(Folytatás a 3. oldalon)

Benépesülhet a Harkály utcai óvoda H

atáridõ elõtt, március 19-én ünnepélyesen átadta az új Harkály utcai óvoda kulcsát Zsirkai László a kivitelezõk nevében T. Mészáros András polgármesternek, aki továbbította azt Agócs Erika tagóvoda-vezetõnek. Agócs Erika felelevenítette azt a nehéz, szinte kilátástalannak tûnõ idõszakot, amikor még nem lehetett tudni, mi lesz Érd egyik legrégibb óvodájával, amely 1948 óta mûködik. Akkor nem csak a szülõk, de az óvoda dolgozói is kétségbeesetten futkostak az illetékesekhez, kérve a segítséget, amely nemsokára meg is érkezett. Köszönetet mondott Agócs Erika a város vezetésének, a polgármesternek, alpolgármesternek, a hivatal többi dolgozójának, a tervezõknek, kivitelezõknek és mindenkinek, aki tevékenyen részt vett az óvoda építésében. T. Mészáros András azzal kezdte, hogy ez rosszul kezdõdött, de jól végzõdött, mert amikor elgázolta a vonat az óvodát, egy sajnálatos rossz törvényi hely miatt mindössze 60 millió forintot kapott kártérítésként az önkormányzat, és ennyibõl nem lehet felépíteni egy ekkora létesítményt. A város pótolta a hiányzó mintegy 50 millió forintot, és jelentõs kötbér kockázatát is vállalva úgy döntött, március végéig felépíti az új óvodát, ami sikerült is. Zsirkai László, a kivitelezést szervezõ önkormányzati cég ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy kezdetben komoly problémák is nehezítették az építkezést, de utána az idõjárás is mellénk állt, és idõre sikerült elkészülni. Ezután ünnepélyesen átadta a polgármesternek az óvoda kulcsát és a mûködéshez szükséges öszszes dokumentumot és engedélyt. Segesdi János alpolgármester végig részt vett a szervezésben, és elmondta, hogy most pótolta az annak idején „elmulasztott” óvodai idõt. Az ünnepség végén az óvoda igazi tulajdonosai, a gyerekek adtak nagy sikerû mûsort a vendégeknek.

Az új óvoda épülete az udvar felõl

T. Mészáros András polgármester, Agócs Erika óvodavezetõ és Segesdi János alpolgármester ünnepélyesen felavatják az óvodát

Honlapunkra

BANNER elhelyezhetõ. www.erdilap.hu Várjuk megrendelésüket! [email protected]

Szabadságharc és a szabadságharc nem Aforradalom ugyanaz. A forradalom spontán vagy jól elõkészített, hirtelen, nagy tömegeket megmozgató megmozdulás, ami gyakran erõszakkal is együtt jár, de mindenképpen erõt kell mutasson. 1848. március 15-én, 1956. október 23-án forradalom volt. A forradalmakat viszont gyakran szabadságharc követi, akkor, ha az nem csupán helyi hatalmak, hanem idegen elnyomó erõk ellen robban ki. Ha belföldi erõk ellen, akkor ezt polgárháborúnak hívják. Ha elfogadjuk azt, hogy Magyarországon 2010-ben forradalom zajlott a szavazófülkékben, akkor valóban, mondhatjuk, hogy utána hosszan zajló szabadságharc kezdõdött, mégpedig az ország valós függetlensége érdekében gazdasági és erkölcsi téren. Ha jól belegondolunk, az „oszd meg és uralkodj” elve a mai napig kitûnõen érvényesül Európában, különösen a Kárpát-medence és a volt szocialista országok vonatkozásában. Nem véletlen, hogy annak idején ott húzták meg a határokat – például Trianonban –, ahol meghúzták. Gondolhatunk újabb példákra is, hiszen a volt Jugoszlávia feldarabolásakor is gondosan ügyeltek arra láthatatlan kezek, hogy az új határok magukban hordozzák az újabb és újabb konfliktusok lehetõségét. Elég, ha Koszovóra, a horvátországi szerb lakosságú Krajnákra, a három nemzet lakta Bosznia-Hercegovinára gondolunk, ahol folyamatosak a nemzetiségi és vallási konfliktusok. De így van ez a Felvidéken, Erdélyben, Moldovában, Csehországban stb. is. Mostanában azonban, az újabb magyar törekvések nyomában felsejlik egy új út, amelynek alapköveit már lerakták a Visegrádi Négyek, és most Lengyelország, Románia, Litvánia, Csehország kiállásával körvonalazódik az az erõ, amely talán egységbe tudja kovácsolni a hasonló sorsú országokat és nemzeteket. Nem mondok újdonságot azzal, ha azt állítom, hogy a fejlett nyugat fõbb gazdasági szereplõi a közép- és kelet-Európai országok EU-s csatlakozásában elsõsorban új piacokat és olcsó munkaerõt láttak. Dehogy akartak õk adenaueri, schumanni Európát! Bevált Csurka sötét jóslata: tankok helyett jöttek a bankok. Ha körülnézünk, láthatjuk, hogy a környezetünkben mûködõ bankok és biztosítók, vagyis a pénzintézetek túlnyomó része multinacionális, nyugati központú és tulajdonú. Az sem véletlen, hogy közmûveinket szintén multinacionális – sõt, sok esetben nyugati állami tulajdonban lévõ – cégek szerezték meg, és most ugrásra készen várják a termõföld-moratórium lejártát, hogy arra is rátegyék a kezüket. Ha a feltörekvõ országok félre tudják tenni évszázados sérelmeiket, ha fel tudják fogni, hogy hosszú távú érdekeik egymás mellé kényszeríti õket, akkor olyan erõ tud felállni, amely gazdasági téren fel tudja venni a versenyt a fejlett nyugati országokkal, és ki tudja kényszeríteni a felzárkózást. Ehhez természetesen félre kell tenni a kettõs mércét is, félre a nemzetiségi ellentéteket, és be kell látni, hogy a kölcsönös megbecsülés és tisztelet alapján kell leülni és megbeszélni közös dolgainkat. Tudjuk, hogy az EU nem azonos a volt Szovjetunióval, éppen ezért lehet bízni abban, hogy törekvéseinket, „szabadságharcunkat” siker fogja koronázni. A mostani válság, amely nem csak gazdasági, de erkölcsi is, elõbb-utóbb véget ér, és akkor a lélekben erõs nemzetek sikerre vihetik terveiket, és mi biztosan közöttük leszünk. ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk április 5-én jelenik meg!

2

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

ÉRDI LAP Nem mind szemét, ami hulladék! A Zöld Tagozat rendezvénye a megújuló hulladékgazdálkodási rendszerrõl is szólt

ZÖLD TAGOZAT Szinte lapunk megjelenésével majdnem azonos napon, 2012. március 21-én lett fél éves a Pest Megyei 8. sz választó kerület Fidesz zöld tagozata. A megalakulás óta eltelt idõrõl, az elvégzett munkáról és sikereikrõl, valamint jövõbeli terveikrõl számolt be lapunknak Bada Zoltán, a zöld tagozat elnöke.

M

agyarországon átlagosan a szelektív hulladékgyûjtés aránya nem éri el a 10 százalékot. Érden és környékén szerencsére némileg az átlag fölött vannak a számok, azonban még mindig messze vannak a kívánatos és elvárt célszámoktól. A Fidesz Zöld Tagozata által szervezett márciusi rendezvényen a százhalombattai SZÁKOM Kft illetve az érdi Érd-Kom Kft. illetékes vezetõi beszámoltak a helyi tapasztalatokról, konkrét adatokkal is alátámasztva az eddig csak általánosságban megfogalmazott feltevéseket. Abban egyetértettek a szakemberek, hogy az évtizedes célkitûzések mentén tovább kellene lépni, azonban a mostani rendszer korlátai kezdenek megmutatkozni. Ahhoz, hogy gyökeres változás álljon be ezen a téren, radikális megújulásra van szükség. A rendezvényen elhangzott, hogy egy olyan új, térségi hulladékgazdálkodási rendszer létrehozására van szükség, amely szemléletformálással, új begyûjtési és feldolgozási módszerekkel radikális lecsökkenti mind a keletkezõ, mind a lerakóhelyre kerülõ hulladék mennyiséget, ezáltal elérve azt, hogy a háztartások ezzel kapcsolatos költségei jelentõsen csökkenjenek. A Zöld Tagozat támogatja egy olyan önkormányzati társulás létrehozását, amely kellõ méretû – legalább 100.000 lakost – kiszolgáló rendszer létrehozását teszi lehetõvé. Ez azért is fontos, mert így jelentõs EU-s támogatások válnak elérhetõvé még a 2013-ig tartó idõszakban is. A tapasztalat azt mutatja – és ez a szennyvízcsatornázási projekt során egyértelmûen kiderült –, hogy ha a térség önkormányzatai összefognak, akkor közösen lakosaik számára az életminõségüket jelentõsen javító beruházásokra lesz lehetõség. Bízom benne, hogy Érd mellett Diósd, Tárnok, Százhalombatta önkormányzati vezetõi is meggyõzõdnek arról, hogy érdemes összefogni e cél érdekében! SIMÓ KÁROLY

Érdiek március 15-én a Kossuth téren

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. Honlap: www.erdilap.hu, E-mail: [email protected] ISSN 1589-9950 Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Ügyfélfogadás: minden pénteken 17-18 óra között. Diszpécserszolgálat: 0-24 óráig. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579. Adója 1%-ával támogassa a közbiztonságot!

Adószám: 18703117-1-13

Elõször is engedjék meg, hogy megköszönjem, hogy méltó körülmények között oszthatom meg a lakossággal a tagozat életével kapcsolatos gondolataimat. Már a megalakulásunkkor világosan látszott hogy jogos és elvárt igény van a környezetvédelemmel kapcsolatos tagozat létrehozására. A zöld tagozat megalakulása után nyomban munkához láttunk, és beindítottuk az azóta is sikeresen mûködõ és folyamatosan növekvõ érdeklõdés mellett a Városi Galériában havi rendszerességgel megtartandó környezetvédelemmel foglalkozó programsorozatunkat, melyet mindig meghívott vendég elõadók is segítenek. Nagyon jó érzés látni az elõadásokon rendszeresen mára már megszokott és az újabb és újabb érdeklõdõket, akik jelenlétükkel megtisztelik rendezvényeinket. Nagyon szerencsésnek érzem magam mivel tagjaink között önkormányzati képviselõk és külsõ bizottsági tagok is vannak akik aktívan rész vesznek a munkában. Nem utolsó sorban köszönet illeti a lakosság körébõl mára már ismert arcokat, akik havi rendszeres-

séggel látogatják rendezvényeinket és aktívan bekapcsolódnak a munkánkba. Külön köszönet illeti Antunovits Antal önkormányzati képviselõ urat, aki idõközben aktívan bekapcsolódott munkánkba, és rendszeresen megtiszteli összejöveteleinket és aktívan bekapcsolódik a rendezvényeinken a lakosság bevonásával folytatott beszélgetésekbe Komoly köszönettel tartozom Simó Károly úrnak, aki egyben a Pest Megyei Fidesz zöld tagozat elnöke akitõl komoly szakmai segítséget kapunk munkákhoz. Rendszeresen segíti és aktívan figyelemmel kíséri munkánkat, és szakmai kérdésekben bátran kikérhetjük véleményét, és rövid idõ alatt választ is kapunk. Nagyon jó érzés, hogy ilyen rövid idõ alatt aktív szereplõivé váltunk a helyi közéletnek, ami egy jól szervezett csapatmunka nélkül nem jöhetett volna létre. Mára már rendszeressé vált hogy a lakosság részérõl megkereséseket

kapunk általában elektronikus levél formájában amire minden esetben válaszolunk. Jövõbeli céljaim közé tartozik a helyi közgyûléssel és ezen keresztül a város vezetéssel kialakítandó szorosabb kapcsolat mivel így hatékonyabban tudjuk közvetíteni a lakosság részérõl jelentkezõ és a zöld tagozathoz eljuttatott környezetvédelemmel kapcsolatos helyi lakossági véleményeket és javaslatokat. Külön köszönet a Városi Galériának, ahol biztosítják a helyet a rendezvényekhez, és minden embernek, aki rész vesz a rendezvényeinken, mivel ez a siker nem a zöld tagozat sikere, hanem egyben a lakosság sikere is, hogy így alakult a helyzet. Végezetül szeretnék bejelenteni egy, a Fidesz zöld tagozata által létrehozott nagyszabású rendezvényt amely a „Föld Napja” tiszteletére 2012. április 21-én pénteken kerül megrendezésre, amikor is Városunk Fõterére érkezik az Öko Pannon Kht. szelektív hulladékgyûjtést népszerûsítõ látványos Road Show-ja, amelyre az összes általános iskolát és minden érdeklõdõt szeretettel látunk és reméljük hogy egy felejthetetlen a környezettudatos szemlélet erõsödését szolgáló kellemes napot tölthetnek el méltó környezetben a Város Fõterén. A Road Show nagyon fontos, mivel teljes képet kapnak az érdeklõdök a szelektív hulladékgyûjtés fontosságáról, ezáltal erõsíti a környezettudatos életszemlélet erõsödését már gyerekkortól kezdve. Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem a lehetõséget, és munkájukhoz sok sikert kívánjak.

Két fontos kérdés a csatornázásról Mi a munkák pontos menete, milyen feladatok várnak ránk (pl. rákötések terveztetése, engedélyezése, stb.)? Az ingatlantulajdonos a következõkre számíthat: – amikor az utcában elkezdik, kap egy értesítést a postaládába, hogy mikor kezdenek és kit lehet keresni a bekötés helyével kapcsolatban. Az építés technológiától függõen: – a bekötõvezetékeket építik elõbb, azaz még a gerinc építése elõtt "beállnak az ingatlanra". Ekkor otthon kell lenni és beengedni az ingatlanra a csapatot. Ennek idõpontját célszerû az utcában a munkát irányító vezetõvel egyeztetni. Legtöbbször õk keresik meg az ingatlantulajdonosokat, de ha valamiért ez nem megy, akkor érdemes elébe menni és megkeresni õt. – Ha a elõbb a gerincet építik meg, akkor utána következik a bekötõvezetékek építése az egyes ingatlanokra, az eljárás hasonló. – Ezeket követõen az utca még munkaterület (tehát ha sóder, föld, stb. marad az utcában, az nem ritka, annak oka van). A következõ hetek-hónapok nagyon-nagyon nehezek, mert a fellazult föld miatt ha csapadékos az idõjárás, akkor nagyon-nagyon nehéz a közlekedés. Ez valahogy ki kell bírni és ehhez sok-sok türelem kell… – Ekkor zajlanak a különbözõ próbák és ha valamiért nem jó a csatorna, akkor vissza kell menniük javítani, pótolni, stb. – Ekkor már el lehet kezdeni az ingatlantulajdonosnak a belsõ hálózat terveztetését (sõt, javaslom is!). Ha már az ingatlanon belül van a tisztítónyílás (csonk), akkor a kiépítést is! – Amikor a próbák megtörténtek, elkezdõdik a mûszaki átadás-átvétel (ez a legjobb esetben is a csatorna fektetéstõl számított 3-4 hónap után van, de van olyan, hogy ennél is hosszabb a periódus). – Amikor üzembe van helyezve a csatorna, akkor írásos értesítést kap a tulajdonos, hogy ráköthet a hálózatra. Ezt megelõzõen NEM SZABAD rákötni, mert az illegális használatnak számít. Ha korábban még nem tette meg, akkor érdemes a belsõ hálózat kialakítást elvégezni és rákötni a hálózatra. – Ez utóbbi tevékenységre 90 napon belül (az értesítés után) célszerû sort keríteni, mert ennyi a türelmi idõ a talajterhelési díj tekintetében.

Milyen tájékoztatásra számíthatunk a kivitelezõk részérõl? A kivitelezõ, mielõtt egy munkaterületre felvonul, címre küldött értesítés útján utcánként köteles az érintett lakosságot tájékoztatni a munkák kezdési és várható befejezési idõpontjáról, megadva a munkavégzéssel kapcsolatban elérhetõ helyi képviselõjének nevét, elérhetõségét. A lakosság általános közszolgáltatási tevékenységének korlátozása esetén a Vállalkozó köteles a munkák megkezdése elõtt írásban közvetlenül tájékoztatni a lakosságot. A területen található közutak kezelõjével egyeztetett módon kell megoldani a forgalomterelést, a szemétszállítást, és tervet kell készíteni arra, hogy vészhelyzetben hogyan közelíthetõ meg az utcában lévõ ingatlan. A bekötések helyének kialakítására az önkormányzat külön egyeztetést tartott a lakossággal. Az egyeztetés eredményei alapján készült a tenderdokumentáció. A felmérésrõl jegyzõkönyv került felvételre az ingatlantulajdonossal vagy az ingatlan használójával. A bekötések kiépítése elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a bekötés valóban a tárgyi ingatlanra kerül, illetve nem történt-e a terv jóváhagyása óta olyan telekalakítás, új építés, mely a bekötés helyének megváltoztatását teszi indokolttá. Amenynyiben a tervben foglaltakhoz képest a helyszínen eltérés tapasztalható, ezt jegyzõkönyvezni kell, amit Mérnök részére egy példányban be kell nyújtani, és a Mérnök iránymutatásai szerint kell eljárni. A lakók értesítését az építés elõtt legalább egy héttel kell elvégezni. Az építéssel érintett címen írásos tájékoztatást kell hagyni, mely tartalmazza a Vállalkozó által az egyeztetésekre kijelölt személy vagy személyek elérhetõségét. A tulajdonos ezen személyek felkeresésével módosíthatja bekötésének helyét, amelyet a kivitelezõ köteles figyelembe venni, ha a módosítási kérelem mûszakilag megoldható többlet költség nélkül és a kérelem idõben (azaz az adott utcában történõ munkavégzés megkezdése elõtt) érkezett. Ha módosítás nem történik, minden esetben a tenderdokumentációban szereplõ, elõzetesen a tulajdonossal már egyeztetett bekötést kell megépíteni. A vállalkozó a terv szerint köteles elkészíteni a bekötést, ha a tulajdonos észrevételt nem tesz.

www.erdicsatornazas.hu

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

ÉRDI LAP

Március 15-ét ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról) Aradszki András országgyûlési képviselõ történelmi áttekintéssel kezdte beszédét, majd a mai helyzetre rátérve párhuzamot volt az 1848as 12 pont követelései és az Orbánkormány által megvalósított lépések között. Aradszki András után Lubaczowi testvérvárosunk polgármestere köszöntötte a lengyelek nevében az érdieket, kiemelve, hogy 1848-ban is sok lengyel sietett a magyar szabadságharc segítségére, elég, ha Bem Józsefre vagy Dembinszkyre gondolunk. Felemelõ esemény következett ezután, hiszen új honfitársainkat köszönthettük. Több tucatnyian tették le ugyanis az állampolgári esküt, lettek magyar állampolgárok, és ünnepélyes keretek között vehették

Aradszki András országgyûlési képviselõ át az okleveleket T. Mészáros Andrástól. A hagyomány szerint nemzeti ünnepen adták át Érd város kitüntetéseit, melyeket az idén Kubassek János (Érd Város Díszpolgára), Szalay Jenõ (Érd Város Életmû díja) és Stencinger Norbert (Érdi Tudományos Díj) kaptak, errõl részletesen a 4. oldalon olvashatnak. Az ünnepség a Teleki Sámuel Általános Iskola diákjainak mûsorával ért véget, illetve a Galériában 13 órától ünnepi hangversenyt adott az érdi Bach Kamarazenekar. (MUNKATÁRSUNK)

A Fidesz érdi szervezetének képviselõi koszorúznak

T. Mészáros András polgármester

Az állampolgári esküt tettek csoportja

A Teleki Általános Iskola diákjai adtak mûsort

www.erdilap.hu • www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu • www.erd.hu

3

Csalódások és remények zokták volt mondani, hogy Magyarországon a S focihoz és a politikához mindenki ért. Attól tartok, ettõl sokkal több dologhoz ért mindenki. Egészen biztosan mindazokhoz a dolgokhoz nagy az emberek affinitása, amelyek ilyen-olyan módon a mindennapi életet befolyásolják, arra valamilyen hatással vannak. A politikában a legjobb dolga a teoretikus, vagy eszmeteremtõ, eszmekidolgozó embernek van. Ül egy íróasztal mellett, átrágja magát temérdek elemzésen, statisztikai adathalmokon, elolvas sok más hasonló teoretikus által kiizzadott gondolatot, elképzelést és mindezek után nekilát a munkának. Kidolgoz õ is egy programot. Azt mondja rá, hogy eddig mindenki hülyeségeket mondott és csinált, de most ennek vége, megvan a tutti megoldás, amelyik nem más, mint az õ elképzelése. Ha a pofának diplomája van róla, hogy ilyet csinálhat, akkor még jó fizetést is húzhat belõle. Ha nincs diplomája, de képes hasonló egetverõ dolgokat mondani, fizetést ugyan nem kap érte, de a haverok a korcsmában biztosan meghívják egy rundóra. Ha jól megnézzük a kétféle álmodozót, hát legfeljebb ennyi közöttük a különbség. Álmodozni és ígérni ugyanis nagyon jó dolog. Olyasmi, mint fejben autóversenyezni. Nincs az, az ellenfél, akit meg ne tudnánk fejben elõzni. Szájkaratéban is fantasztikusak a teljesítmények. A szájkaratés embernek mentségére legyen mondva, hogy szereti az emberiséget. Nagyon jót akar neki. Állítólag Jókaitól származik az alábbi gondolat: „Vágyainkat táltos paripák röpítik, s nyomukban a magvalósítás csigaháton halad.” Baj van-e hát a vágyakozással, az álmodozással, vagy ne is merjük ilyesmire adni a fejünket? És ha az álmok – bár olyan nagyon valóságosak és hihetõek voltak –, mégsem akarnak megvalósulni, ki legyen a hibás érte? Mert hibás nélkül sincs ki a világ rendje. Bûnbakra szükség van, akinek a fejére lehet rakni a bûnöket és kizavarni a pusztába a nyomorult állatot, hátha azon túl már jobb lesz mindenkinek. Abból a szempontból mindenképen, mert, hogy ezzel megerõsítést nyer az a meggyõzõdésünk, hogy a dolgok rossz irányba fordulásáról lám nem is mi tehetünk. Nyilván érzi a kedves olvasó is, hogy az a forró kása, amit megpróbálok itt kerülgetni, valamiféle politikai szabad gondolkodás próbál lenni. Félidejében járunk egy korszaknak, amely a magyar történelem furcsa háborújaként fog majd valamikor a történelemkönyvek lapjairól a tanuló ifjúságra vicsorogni. Talán még érettségi tétel is lesz belõle. Félidejéhez értünk furcsa rendszerváltásunkban annak a parlamenti ciklusnak, amely rengeteg reménnyel indult, óriási várakozással tekintettünk rá, felforgatta határon belül és kívül a világot. S ha itt vagyunk a felénél, belekaphatunk talán egy kicsinyke elemzésbe is, hogy tisztuljon a kép, láthatóak legyenek az eleve megvalósíthatatlan elképzelések, a jó irányok és kibukjanak a még javítható félresiklások, hogy maradjon remény. Jó lett volna valamiféle varázspálcával rendelkezni, amely egy-egy suhintásával a sok jó elképzelés hipp-hopp egyik napról a másikra megvalósul. Az nem tagadható, hogy két évvel ezelõtt mi kezdtük a harcot. Igaz, hogy szabadságharcot, de mi voltunk, akik nekimentünk a pénzvilág ezerfejû hidrájának. Persze természete ez a szabadságharcnak, hogy soha nem az elnyomó, hanem az elnyomott, megnyomorított, reménytelen helyzetben lévõk azok, akik kezet emelnek „jótevõikre”. Kétségtelen tény, „volt ezer remény”, és a bizakodás, hogy sikerülhet. Az elsõ hónapokban minden olyan szépnek látszott. A huszáros rohamtól megrendülni látszott a világot uraló Gólem, de aztán magához tért és nagyon alaposan megszervezte a visszavágást. Nem csapott le, nem vicsorgott, de a hihetetlenül sokrétû sakálfalkáit több irányból is ránk eresztette. Nem csak nemzetközi színtéren, de a hazai vérszívókat is. Lásd a liberális értelmiség, írók, publicisták, a sajtó egy része, magyarul beszélõ, Pannóniából való EUs politikusok. S az eredményeik már bizony nagyon is látszanak. A nép, az Isten adta nép persze, hogy szerette volna, ha teljesülnek választott politikusaik ígéretei, drukkolt is ki-ki a maga módján, de lassacskán fáradni látszik a lelkesedés. Hatékony az ötödik hadoszlop (a belsõ rombolók) munkája, sokak lelkében gyökeret ver a kétség, érdemes volt? Érdemes volt magunkra haragítani a világ urait és viselni dühük következményeit? Itt van elõttünk a görög példa, visszatáncolt az elõzõ miniszterelnökük, a Papandreu (nyilván jól meggyõzték) a népszavazástól, lemondott, átadta a helyét egy banki komisszárnak és viszonzásként a nagyságrendekkel nagyobb adósságukkal együtt sem szorongatják õket jobban, mint bennünket. Nem beszélve a szintén komisszár vezette Olaszországról és a mindenben behódoló spanyolokról. Ezzel szemben mi van minálunk? Hiába fizettünk vissza irtózatosan nagy összegeket a hitelezõinknek, az árfolyamveszteség miatt kútba dobott pénz volt, hisz nagyobb az adósságállományunk, mint egy évvel ezelõtt. A nemzetközi pénzvilág, élén az IMF-fel valami perverz gyönyörûséggel kanosszát járat szegény Fellegi Tamással Magyarország miniszteri rangú megbízottjával. Bár a miniszter kincstári optimizmussal beszél a tárgyalások várható kimenetelérõl már akkor is, ha csak az IMF irodaház portása visszaköszön neki, nagyon is látszik a megalázás nyilvánvaló szándéka. Hiába maradt az embereknél az adóreform miatt ötszázmilliárdnyi forint, nem látszik a vásárlóerõ növekedésén, hisz nagy részét elszippantotta a bankrendszer. Hiába van 42 milliárd euró a mi híres és független Magyar Nemzeti Bankunkban, annak tényleges urai Brüsszelbõl nem engedik, hogy mobilizálja a gazdaságot. Hiába volt a söralátétre is elférõ adóbevallási ígéret - a mikro, a kis és közepes hazai gazdaság itt áll kivérezve. Nem, hogy munkaerõt nem tud felvenni, de sok kisvállalkozó már a maga jövedelmét sem képes megtermelni. Az állami bürokrácia érzéketlen az olyan apróságokra, hogy ha egyforma mércével mér az adórendszer a multik és a mikro hazai vállalkozások esetében, abba bizony a kisvállalkozó belepusztul. Aki teheti csendben és szomorúan szedi a sátorfáját és megpróbál külföldön szétnézni, hasznosítani magát, mert élni csak kell valahogyan. Hát itt tartunk nagyjából. Sok ugyan a bajunk, de a vitorlarúd még talán a mi kezünkben van. Még talán lehet az irányon változtatni, mert félõ, hogy a remények végleg elszállnak. Tudom persze kritizálni roppant könnyû, megoldást mondani sokkal nehezebb. A következõ számban errõl is lesz néhány gondolatom. KOPOR TIHAMÉR

4

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

ÉRDI LAP Érd Város Életmû Díja:

Érd Város Díszpolgára:

Szalay Jenõ

Kubassek János

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által adományozható díjakról és kitüntetésekrõl szóló 40/2011.(VI.29.) sz. önkormányzati rendelet 3.§ az alábbiak szerint fogalmaz az adható díjról: „Érd Város Életmû Díja annak adományozható, akinek több évtizeden át végzett kimagasló közösségi, tudományos, mûvészeti, kulturális életmûve, valamint egyéb területen végzett tevékenysége példaként állítható a város közössége elé.”

A

Vörösmarty Mihály Gimnázium Baráti Kör Egyesület a fentiek alapján Szalay Jenõt, a Vörösmarty Mihály Gimnázium nyugdíjas testnevelõ tanárát javasolta e kitüntetõ címre. Szalay Jenõ 1964-ben kezdte el testnevelõ tanári munkáját Érden. Számára azonban nem munka, hanem hivatás, életcél volt ez a feladat, az „ép testben ép lélek” megteremtése, a sport, a mozgás megszerettetése. Második otthonában, a gimnáziumban délelõtt a tanórákon oktatta a számára egyformán fontos sportágak alapjait, kutatva így a tehetséget, míg a délutáni edzéseken foglalkozott azokkal, akik már elkötelezték magukat kedvenc sportága, az atlétika iránt. Szigorúan, de szeretettel nevelte diákjait a kitartó munkára, a küzdeni akarásra, a csapatmunkára. A felejthetetlen közösségi programokkal, beszélgetésekkel felkeltette tanítványai érdeklõdését az olvasás, a zene iránt, tanácsaival, példamutató életvitelével segítette erkölcsük, jellemük formálását. Tanítványainak a sportban elért eredményei jelentõsek. Közvetlen családtagjai is országos bajnoki címet, és válogatott kerettagságot értek el, ugyanez mondható el több sportolójáról is, akik az atlétika különbözõ számai-

Kubassek János, háttérben az általa igazgatott Földrajzi Múzeum

ban országosan elismert eredményekkel büszkélkedhetnek. Pedagógusi hitvallásának, lelkes, odaadó, szakmailag magas színvonalú munkájának, személyes példamutatásának bizonyítéka az a tény, hogy városunkban, és más településeken tanítanak olyan lelkes testnevelõk, akik az õ általa mutatott példa alapján választották hivatásukat. A városban, egy intézménynél eltöltött sikeres, eredményekben gazdag 43 év, az õt körülvevõ tisztelet és szeretet a bizonyítéka annak, hogy a díj méltó helyre kerül.

Érdi Tudományos Díj:

Stencinger Norbert Az Érdi Tudományos Díj mindazoknak a személyeknek adományozható, akik a tudományágak valamelyikében kimagasló teljesítményt nyújtottak, és ezzel hozzájárultak Érd város hírnevének öregbítéséhez.

A

Közgyûlés 2012-ben az Érdi Tudományos Díjat Stencinger Norbertnek adományozza. Stencinger Norbert az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium történelem tanára. Érd Óvárosában él, szülei és nagyszülei által épített, megõrzött, mára a város által védettnek nyilvánított házban. A családból magával hozta Érd szeretetét, déd és szép apja által mezõvárosi bíróként szolgálta Érd közösségét, mely Norbertet is inspirálta. Diákként kezébe kerültek a Szent Mihály templom História Domus-ai, melyeket a város mély érzésû, hazaszeretõ plébánosai, Hegedûs József, Kereskényi-Kereskényi Gyula, valamint Füstös Antal plébános úr írásai által magában szívott. Mind az anyai, mind az apai családi ága 1945 után a nem kívánatos politikai személyek listájára került, így óvták attól, hogy olyan pályát válasszon, mely számára keserûséggel és lemondással járhat. A sors iróniája és kegye folytán, kitartása, elkötelezettsége által mégis ezt az utat járja. Hosszú évek óta intenzív tudományos kutatómunkát folytat érdi vonatkozású hadtörténeti és helytörténeti témákban. Színvonalas értekezéseket publikált a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. száma hasábjain „Az 1956-os események és következményei Érden” címmel, a Tanulmányok 16. számában „Érd és környékének szerepe az 1848-49-es szabadságharc küzdelmeiben” címmel. A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17.számában publikálta Rózsafi János szerzõtársával írt tanulmányát „A 17-es honvéd gyalogezred harcainak nyomában a Doberdófennsíkon” címmel, mely szerint a szerzõk annak a honvéd ezrednek a doberdói hadiútját követték végig, amelyben zömében Fejér és Tolna megyei katonák harcoltak. Terepbejárásaik elõtt levéltári kutatásokat folytattak, felkészültek az egykori harctér meg-

ismerésére, egyes védelmi szakaszok azonosítására. A precíz felkészülés eredményeként sikerült behatárolni több olyan helyszínt, ahol az ezred döntõ harcait vívta. A fenti munkák mellett Stencinger Norbert széleskörû, tudományos ismeretterjesztõ publikációs tevékenységet folytat, melynek eredményei az érdi média fórumain keresztül jutnak el a szélesebb köztudatba. Számos írása jelent meg országos fórumokon, pl. az Élet és Tudomány hasábjain és helyi újságokban is, az Érdi Lapban például több sorozatot is közölt. Több önálló kötet, számos TV és rádiómûsor, valamint emlékezetes és magas színvonalú közszereplések révén – szûkebb szakterületén – példamutató módon dolgozik az érdi közösség érdekében. A közelmúltban védte meg hadtörténelmi doktori disszertációját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, mely a közel egy évtizede folytatott I. világháborús kutatómunka eredménye. Teljesítményei, Érdhez kötõdõ eredményes munkássága – fiatal kora ellenére – méltóvá teszi arra, hogy városunk Érdi Tudományos Díjjal ismerje el.

Az Érd Város Díszpolgára Kitüntetõ Cím a város legnagyobb elismeréseként annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki valamely kiemelkedõen jelentõs munkájával, tevékenységével vagy egész életmûvével mind a városban, mind országosan vagy nemzetközi viszonylatban általános elismerést szerzett, hozzájárulva ezzel közvetve vagy közvetlenül Érd város tekintélyének növeléséhez.

É

rd Város Közgyûlése 2012-ben a Díszpolgár címet dr. Kubassek Jánosnak adományozta. Dr. Kubassek János Budapesten született 1957-ben. A pestlõrinci Steinmetz Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-földrajz szakos diplomát 1982-ben. A szegedi József Attila Tudományegyetem „summa cum laude” eredménnyel védte meg karsztmorfológiai tárgyban írt doktori disszertációját Jakucs László professzornál. Balázs Dénes ösztönzésére kezdett el magyar utazók, földrajzi felfedezõk muzeális emlékeinek kutatásával foglalkozni. 1983 óta a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójaként dolgozik. Kezdeményezte és létrehozta a múzeumkertben a „Magyar utazók szoborparkját”. Kutatási területe: a geográfia tudománytörténete, A Kárpát-medence földrajza, regionális földrajz, földrajzi utazók, régi magyar világjárók tevékenysége, karsztmorfológia, szpeleológia, Ázsia és Afrika földrajza. Tagja több szakmai társaságnak. Több külföldi tudományos expedíció résztvevõje, illetve vezetõje volt. Öt kontinens 87 országában járt. 1980-81 önköltséges tanulmányút Dél- és Délkelet Ázsiában ( India, Nepál, Srí Lanka, Malaysia); 1985 tanulmányút az USA-ban, Kanadában, Thaiföldön, a Kauká-

zusban; 1987-1988 a Magyar Tudományos Afrika–expedíció tagja; 1989 Oxfordban és Londonban a British Museumban végez kutatásokat a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként; 1990 karsztkutatásokat végez Kínában és Vietnámban; 1993 expedíciót vezet a Szaharában, az egyiptomi Gilf Kebir fennsík sziklafestményeihez; 1993- kutató- és tanulmányutak: Törökországban, Szíriába, Portugáliába, Thaiföldre, Ausztráliába és a Fülöp-szigetekre. 2004 Klebersberg ösztöndíjjal kutatásokat végzett a Wshingtoni Kongresszusi Könyvtárban és a Smithsonian Institutionban, 2004 Izland, Grönland Mexikó. Számos hazai és külföldi egyetem meghívott elõadója. 1991 Dél-Koreában meghívott egyetemi oktatóként elõadásokat tart. Elõadó körutak: 2000 USA és Kanada, 2003 Svájc és Németország. 2004-ben SzaudArábiában Germanus Gyula orientalisztikai munkásságáról tartott elõadást a Fejszal Intézetben.A bécsi Európa Club rendszeres meghívott elõadója. Húsz könyv, és több mint kétszáz tanulmány, cikk szerzõje. Publikációi jelentek meg a Földrajzi Múzeumi Tanulmányokban, a Földrajzi Közlemények, a Karszt és Barlang, a Föld és Ég, a Földgömb, a Természet Világa, a Természetbúvár, az Élet és Tudomány, valamint napi és hetilapokban. 1993-ban Móra Ferenc-díjat kapott, 1996ban Pest megye díszpolgárává választották. 2000-ben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Kadic Ottokár-éremmel tüntette ki. Rengeteg könyv szerzõje, többek között: Balaton és a Balaton-Felvidék Tájfunok Tajvan földjén, Thaiföld, Útkeresõk - Magyar utazók és földrajzi felfedezõk, A Himalája magyar remetéje - Kõrösi Csoma Sándor életútja, A Szahara bûvöletében, Jeles világjárók nyomdokain, Távoli tájak magyar utazói I.II. - Magyar expedíciók Ázsiában. Közremûködött több Érdrõl szóló kiadvány szerkesztésében és írásában, pl.: Érd: Természeti értékek, Érdi krónika stb.

A kitüntetettek az ünnepségen

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

Érdi mesterek

Az alpolgármester naplójából…

Emeld fel fejedet, büszke nép! H

osszú volt ez a hét vége, több megemlékezésen vettem részt, örömmel tapsoltam meg a lelkes produkciókat, az ünnepi beszédeket. Nem hallgathatok azonban több polgártársam megdöbbentõ megnyilvánulásáról. Hangoztatták, az ünneplésnek semmi jelentõsége nincs, felesleges pénzkidobás ezekben a nehéz idõkben. Felrémlenek bennem az ismerõs szavak: Csak törpe nép feledhet õs nagyságot, csak elfajult kor hõs elõdöket… Mintha nem ugyanazon a planétán élnénk mi, hazánkban élõ magyar emberek, nem ugyanazt a levegõt szívnánk! A magyar szabadság ünneplésének jelentõségét megkérdõjelezõk valamiféle légüres térben élnek, nem érzik azt, hogy részei a magyar közösségnek. Nem érzik át himnuszunk vagy éppen szózatunk szívet melengetõ sorait, nem jut el a szívükig, eszükig az, hogy magyarnak lenni jó, hogy büszkék lehetünk magyarságunkra, történelmünkre. Mellesleg, azt sem érzik, hogy csak a magyar közösség védõhálójában vannak biztonságban, csak itt lehet teljes az életük, mert csak itt vannak itthon. Felmerül a kérdés, lelkesedés, nemzettudat nélkül lehet-e ép testben ép lélek? Ugyanazon tõrõl fakad ez a probléma, mint a hit nélkül való élet esetében. Nem találkoztam még olyan hívõ magyar emberrel, aki ne szerette volna hazáját, Mária országát, aki ne lett volna büszke magyarságára. Ezek az emberek - legyenek gyermekek, fiatalok, meglett emberek és öregek - tudnak küzdeni, akarni, és el tudják viselni a sorscsapásokat is. Heltai Jenõ szavaival, õk gyõzik szívvel, vállal. De térjünk vissza az ünnepre! Az 1848-as forradalmakban – és a magyar forradalmat követõ szabadságharcban – a szabadságáért harcoltak hõs elõdeink, magyarok, osztrákok, lengyelek, románok együtt. Ahogyan Orbán Viktor hangoztatta, a szabad magyar életért harcoltak, azért, hogy ne kelljen idegenek diktátuma szerint élni, hogy Magyarország ne legyen gyarmat. Az 1848-as forradalom – ha nem is hozta meg az igazi szabadságot –, véget vetett a szabadság legfõbb akadályának, a feudalizmusnak. Jól tudjuk, jöttek a világháborúk, majd jött a kommunista diktatúra. A magyarok nem tûrhettek, az 1956-os forradalom rövid idõre ismét meghozta a szabadság reményét. Végül 1989ben megtörtént a rendszerváltás, és akkor hittünk abban, hogy új útra tértünk, végre eljön a teljes szabadság. Ma már tudjuk, tévedtünk. Tévedtünk, mert a szabadság nem csupán abból áll, hogy megszabadultunk a szovjet haderõtõl, hogy demokratikusan választott kormány gyakorolja Magyarországon a törvénykezést. Ahogyan az elhangzott beszédekbõl is jól kiszûrhetõ, az emberek szabadsága alapvetõen azt jelenti, hogy minden embernek ésszerû, méltányos esélyt kell kapnia, és a nagyközösség érdekének kell érvényesülni. Olyan kormányzatra van tehát szükségünk, amely ezt a célt jól szolgálja. Mi történt az elmúlt húsz évben? Megvalósult nagy álmunk, az Európai Unió tagországa lettünk. Ezzel megoldódott a magyarság európai megosztottsága, ma már elmondhatjuk, hogy minden magyar magyar lehet, bárhol él is Európában. Nem szabad lebecsülnünk tagságunknak ezt az eredményét, mindemellett tudnunk kell azt is, hogy a

gazdaság válsága különösen problematikussá tette az Európa Parlament kiegyensúlyozott mûködését. A rendszerváltást követõen sokan Magyarországon abban a hitben éltek, hogy a liberális politika hozza meg a hõn áhított szabadságot. Csakhogy a liberalizmus a dzsungel törvényét teremti meg, az erõsebb gyõzelmét, kiváltságát. Mindemellett hiba lenne azt állítani, hogy az elmúlt húsz esztendõben nem voltak szociális intézkedések. Álságos politikai érdekek kapcsán volt eszement osztogatás, és voltak alapvetõen rossz nemzetgazdasági döntések. Példaként csak egyet említek, a máig kiható súlyos gazdasági hátrányt okozó döntés volt a Bõs-Nagymaros beruházás leállítása, ami hazánkat szomszédunkkal szembefordította és egyúttal óriási mértékû adósságba sodorta az országot. Azt pedig minden józanul gondolkodó felnõtt ember tudja, hogy a szabadság talán legalapvetõbb korlátozója az adósság. Szabadságot akartunk, szabadságot akarunk. Esélyt akarunk a huszonegyedik századi emberhez illõ méltó élethez. Munkát, otthont, szeretõ családot, biztonságot akarunk. Megválasztott kormányunk végre megtette az elsõ döntõ lépéseket. Megszületett a magyar ember szabadságát alapvetõen biztosító új alkotmány, Magyarország Alaptörvénye, és számtalan sarkalatos törvény, amelyek mind-mind a magyar emberek szabadságát szolgálják. Manapság ezt a magyar szabadságot kérdõjelezik meg az ellenérdekeltek azzal, hogy nyomást próbálnak gyakorolni Magyarországra az Európa Parlamenten keresztül. Kifogásolják az új magyar alkotmányt, a Nemzeti Bankról hozott törvényt, és még sorolhatnám… Orbán Viktort beszédében elmondta, a Magyar Nemzeti Bank nem lehet a magyaroktól, vagyis a magyar kormánytól független, a Magyar Nemzeti Bank az idegen érdekektõl védi meg a magyar gazdaságot, nem a magyaroktól. Magyarország alaptörvényének pedig a magyar érdekeket kell szolgálni. Március 15-e a magyar szabadság ünnepe, és törvényeink értelmében végre elmondhatjuk, hogy mi, magyarok végre szabadok lehetünk. A magyarok valóságos szabadságához azonban még sokat kell tenni ! Emeld fel fejedet, büszke nép! Közös akarattal kiszabadulunk az adósságingoványból, helyreállítjuk a tisztességes munka becsületét, az emberi méltóságot. Akkor végre elmondhatjuk, hogy szabadok vagyunk. Emeld fel fejedet, büszke nép! TÓTH TAMÁS

5

ÉRDI LAP

S

imon Miklós mûszerész lakatos mester kisebbik fiával Attilával az érdi mûhelyben fogadja a zárjavításra, kulcsmásolásra, kés élezésére szorulókat,egyedi kések, tõrök megrendelõit. Az õszülõ lakatos mester amint munkához lát, egy zár javításához, vagy kulcsok másolásához magabiztosság sugárzik arcáról és a szakmája iránti tiszteletbõl csak jó munkát add ki a kezébõl. Érd Város Tisztes Iparosa címet kiérdemelte, az érdiek szeretik a becsületes mesterembereket. Attila és Lajos fiai is édesapjuk nyomdokait követik nemcsak a becsületes munkában, hanem abban is, hogy Érden élnek. – Törzsgyökeres érdiek?– szegezem a kérdést a tisztes mesternek. – Azt hiszem bátran vallhatom magam annak, hiszen születésem után fél évvel a család Budapestrõl Érdre költözött, az akkori Mozsár utcába, a mostani Tárnoki és Harangvirág utca sarkán volt a házunk. Iskoláimat is Érden végeztem, a szakmát Budapesten az akkori 28-as számú Szakmunkásképzõben, tanultam, három éves volt, ingyen kaptunk iskolai egyenruhát is. Közben Érden belül egy másik házba költöztünk, a szüleim átépítették és jól éreztük magunkat a tiszta levegõjû, csendes helyen. Édesapám szabó mester volt, 1948tól nem dolgozhatott vállalkozóként, hanem állami szövetkezetben, aztán 1956-tól újból otthon dolgozott vállalkozóként. Közben katona lettem, aztán a budapesti volt iskolámban szakoktató voltam, 1963-ban megházasodtam. Két fiúnk lett, Miklós és Attila. 1972-ig, jártam Budapestre, közben mellette otthon is dolgoztam, másodállásban vállalkozóként. Aztán az Érdi Központi Politechnika Mûhelyben dolgoztam, és 1980-tól egy kis mûhelyt nyitottam és azóta javítom a zárakat, másolom a kulcsokat. – A fiai követték példáját? – Kijelenthettem, igen. A kisebbik fiam 1987-tõl dolgozik mellettem, a nagyobbik fiam pedig a gravírozással foglalkozik elsõsorban, valamint sport kupákkal, serlegekkel. Tulajdonképpen, én is követtem az édesapám szemlélet módját. Hiszen

mesteremberként dolgozott, saját szabó mûhelyébe érezte jól magát, és mindig azt mondta egy tisztességes becsületes szakember, aki szereti és érti is a munkáját az el tudja tartani a családját. Õ szabó volt én lakatos. Az Érdi Ipartestület alapítói között is ott volt édesapám, és megkapta az ezüst pecsétgyûrût is, ami huszonöt évi tagság után jár, ha elfogadott szakemberrõl van szó. Egyértelmûen én is tagja vagyok az Ipartestületnek, volt egy idõszak amikor vezetõségi tag is voltam. Ez egy nagyszerû közösség. – Munkája során emlékszik-e érdekes kirívó történetekre? – Egy család késõ este ért haza a nyaralásból és nem tudtak bejutni lakásukba, mivel minden kulcsot a szállodába felejtettek. Nagyon örültek, hogy segítettem rajtuk, és a családi perpatvar is elcsitult és a végén egy jót nevettünk a szállodába felejtett kulcsokon. Aztán a lakótelepi lakásoknál fordul elõ, hogy kizárják magukat, sok esetben a kismamákkal történik ez meg, ilyenkor kétségbe vannak esve, és jó látni, amint megnyugszanak a probléma megoldása után. Sajnos a betörések utáni helyreállítások, is elég gyakoriak. Közben egy ügyfél toppan be, a köszönés után azonnal elkezdi mondandóját, hogy megint elhagyta mo-

torkerékpárja kulcsát, most már hatodszorra, s nagyon reméli megoldják gondját most is. Míg a mester az ügyféllel tárgyal a szép késeken tõrökön akad meg a szemem. – Ezeket én készítem – szólal meg Simon Attila. Rozsdamentes anyagból, meg damaszkuszi acélból is dolgozom, tulajdonképpen az egyedi kések, tõrök készítése az én specialitásom. – Külön tanfolyamon tanulta meg a tõrök, kések elkészítését? – Tulajdonképpen a szakmát édesapámtól tanultam meg. A szép kések, meg tõrök elkészítése az meg úgy adta magát. Máskülönben én a szabó mesterségbe kezdtem bele iskolai tanulmányaim folytán, de aztán, mivel mindig édesapám mûhelyébe lábatlankodtam, beleszerettem a lakatosságba. Tanulmányainkat akárcsak édesapám, én is, és a bátyám is Érden kezdtük és itt is fejeztük be, a szakmát is itt tanultuk a volt 220. Szakiskolába, a mostani neve Kós Károly Szakképzõ Iskola. – Lesz kinek átadni a szakmát? – Nekem is, és a bátyámnak is lányaink vannak, – mosolyodik el – õ belõlük nem lesz lakatos. Közben újabb ügyfél jön, így aztán elbúcsúzom a mesterektõl, akik teszik a dolgukat, nap mint nap. FEKETEGYARMATI SÁNDOR

6

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

ÉRDI LAP

Három sikeres nap Erdélyben A Harmónia Vegyeskar vendégszereplése Kolozsváron A hír árcius 16-án este a kolozsvári Farkas utcai református templomban közös hangversenyt adott a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa és az érdi Harmónia Vegyeskar.

M

A hangverseny Este 6 órára szinte teljesen megteltek az impozáns méretû gótikus templom patinás padsorai. A közönség udvarias tapsa fogadta a messzirõl jött és így érthetõ módon ismeretlen érdi Harmónia Vegyeskar énekeseinek a bevonulását. Azután a kórus bemutatkozott: a várakozásteli csendben felcsendült-felzendült a vendéglátó közösség himnusza. Változatos mûsor következett, Végh Katalin karnagy vezénylésével. Csak felsorolásként: elsõként Schütz Máté passiójának zárótétele hangzott el, hiszen a szép tavasz ellenére mégis a bõjti idõszak közepe táján járunk. Majd Marzi és Rinck szerzeménye mellett Gounod: „Mess breve”-jébõl a Gloria tétel (szólót énekelt Deák Bence és Erdõközi Máté), a fergeteges „Little David, play on yo' harp” „negro spiritual” után a megtért kalóz-rabszolgakereskedõ elkoptathatatlan érzelmes éneke a csodálatos kegyelemrõl (Krebsz Ákos szólójával). Százharminc éves szerb népdalcsokor „A hazámról” (szóló: Deák Bence), majd a Négy szlovák népdal (Bartók) és Bárdostól a „Csillagvirág”, amelynek a fergeteges Dana-dana zárótétele méltóképpen zárta a vendégkórus mûsorát. Ezt most már korántsem csupán udvarias taps követte. A közönség elismerõ véleményét minden esetben a zúgó taps fejezte ki, mint akkor is, valahányszor a karnagy invitálására a mûsort zongorán kísérõ Gergely Virág lépett a kórus elé. És ez még csak a bevezetés, a ráhangolás volt. A hangverseny második részében a vendéglátó Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa énekelt, Bedõ Ágnes karnagy vezetésével. Az együttest ismerõk számára nem váratlanul Gárdonyi Zoltán szerzeménye volt a nyitószámuk – ez mintegy névjegye ennek a patinás kórusnak. Nekünk, a másik országból érkezetteknek szívmelengetõ volt a szinte csupán magyar szerzõk kórusmûveit hallani egy olyan városban, ahol az utcán alig hallani magyar szót, ahol a követség zászlóját egy emelettel magasabbra kell kitûzni, hogy felhergelt felelõtlen suhancok ne lopják le éjszaka (elismerõ kitûntetés reményében), stb. Nem is igazán lehetett elhomályosuló szemek nélkül végig hallgatni Erkel Ferenc, Kodály Zoltán vagy éppen Bárdos Lajos mély átéléssel és nemes egyszerûséggel elõadott mûveit. Olyan zene volt ez, mintha belõlünk szólalt volna meg, minden porcikánk rezonált rá. Ki ne értené meg, bármilyen vallású, mirõl szól, mikor keletkezett, kinek szól a „Nyújtsd ki mennybõl óh, Szent Anyánk, kezedet” fohásza?! Katolikus templomokban ünnepnap hallható 2-3 versszaka, itt, most, a fohászból himnusz lett: az összes strófát végigénekelte a kórus, ahogy az a zsoltározó reformátusoknál illendõ. Az est fénypontja azonban a hangverseny ünnepélyes befejezése volt. Az egyesített két kórus, együtt énekelte el Bedõ Ágnes, illetve Végh Katalin vezényletével a záró számokat, majd a felálló közönséggel közösen a Himnuszt. Szépen szól egy jól képzett és vezetett kamarakórus. És szépen szól

Kolozsvár, Farkas utcai templom egy három tucatnyi énekes vegyeskórusa is. De legszebben az szól amikor az impozáns méretû kettõskórussal együtt, mindenki együtt, szívbõl énekeli, hogy „Isten, áldd meg a magyart!” A helyszín Kolozsvár, 2012. március 15.-e után egy nappal. Ragyogó napfényben fürdött a város, a szellõnél alig erõsebb szél tisztán tartotta a levegõt. Az érdiek két napig jártak-keltek, sétáltak a városban. Az innen elszármazott Gergely Virág után sétálva, ügetve, loholva, vagy mellé a padokra lerogyva megtapasztalhatták, mennyire más egy város a szülöttjének, mint egy vendégnek. Neked csak egy utca, egy házsor, architektonikus látvány, városkép, de egészen mást jelent, ha a kilenc éves kislányt látod néhány évtizeddel ezelõtt, amikor ugyanitt, a különóráról hazafelé menet a „pajzsosok” sorfala elõtt elhaladva illedelmesen köszönt is a rendõröknek. Míg azután néhány óra múlva ugyanott… lövések, sikolyok, a tér felõl tankok robaja. Úgy, mint néhány éve, azon az októberi dlutánon minálunk is. Egyébként lehet, hogy rá sem lehet ismerni a 30-40 évvel ezelõtt látott városra. Ez jót jelenthet, meg rosszat is. Kisvárosnyi új lakónegyedek veszik körül, 10-12 emeletes épületkolosszusok övezik körül magát „a” várost. Körülkerítik, bekerítik(?) és természetesen, az ideköltözõk alaposan megváltoztatják a lakósság összetételét. A tágas utcák, fõútvonalak mellett régebben mintha sokkal több park lett volna a városban. És kevesebb rendõr. Bár, lehet, hogy az ünnepi idõszaknak szólt a figyelem. Vagy mi szocializálódtunk erre érzékenyebbnek. A Farkas utcai templom annak igazán érdekes, aki látta már a kishazában megmaradt testvéreit: Nyírbátorban a református templomot (volt Szent György templom), mellette a Bethlen Gábor idején épített fa harangtornyot, amelynek Erdélyben is csak kisebb testvérei vannak, vagy akár a Szeged-alsóvárosi ferences templomot, amelynek boltozatát ugyanúgy meg kellett újítani, mint a farkas utcait. A nyírbátori ugyanis eredeti kõbordás boltozat. Áll az ember néhány száz kilométernyire délre, délkeletre Budától, Kolozsvár fõterén a szobor elõtt, avagy a Farkas utcában a templomban, vagy állhat ugyanolyan messze, ellenkezõ irányban, német földön, például Bautzen városkapujánál és csodálat foghatja el, mekkora birodalom volt a Magyar Királyság és mekkora uralkodó volt az 1400-as évek második felében Mátyás király. Európai léptékû. Az imént felsorolt

templomokat ugyanis az õ rendelkezésére építette ferences építõ mûhely frater Johannes, János testvér irányításával. De tovább gondolni már kockázatos, mert ezt a templomot is erõszak, önkény, lerombolt épületek, felgyújtott, elpusztított kolostorok emléke veszi körül, még itt a sokat hangoztatott vallási türelem földjén is. Erdélyrõl beszélni meg mindig is kockázatos vállalkozás.

Nemzetünk értékvesztése óta a magyar társadalom jelentõs értékvesztést szenveArendszerváltozás dett. Kivétel talán az Orbán kormány négy éve és az elmúlt két év, bár a Miniszterelnök Úr elfoglaltsága miatt némely esetben, vezetési és szervezési problémákat tapasztalunk. Az elmúlt évekre, 2002–2010 között, az értékvesztés, a relativizmus és a nihilizmus volt a jellemzõ. A fiataljaink egy része azt gondolja, hogy csak úgy érvényesülhet az életben, ha valamelyik ideológiához csapódik. Ezt azért hiszik, mert az érvényesülésüket, csak az anyagi sikerekben, az azonnali és felszínes örömökben látják megvalósíthatónak. Egyes szervezetek és pártok különbözõ jogokat követelnek, miközben elfeledkeznek arról, milyen ostobaságokat követtek el nemzetük ellen 2002 és 2010 között. Követeléseikkel legtöbb esetben mérgezik a családok és a társadalom békéjét. Sõt, sokszor a követelõk azzal sincsenek tisztában, hogy valójában mit is akarnak, így aztán állandó feszültségben és bizonytalanságban tartják a lelkeket. Az erkölcsiség hiánya rossz szokásokhoz vezet, és amikor egyesek azt hirdetik, hogy joguk van mindenhez, elfelejtik kötelezettségeiket, nemcsak a nemzetükkel, hanem önmagukkal szemben is. Ahhoz, hogy a leírtak megváltozzanak, rendet kellene teremteni a lelkekben, valamint az értékek és javak területén, de a jogaikat követelõk erkölcsi hozzáállásában is. Mert vannak ugyan jogok, de vannak elvárható kötelezettségek is, és a kettõ összhangja biztosíthatja szívünk békéjét. A magyar társadalom csak akkor nyugodhat meg, ha elfogadja a lelki és emberi értékek elsõbbségét, a szeretet és a szolidaritás alapján szabályozza a társadalmi igazságosság elvét, megvalósítja a türelem, az alázat, a könyörületesség és az Isten iránti odaadás erényeit. Most erre van szüksége a nemzetünknek, ebben kell közös nevezõre jutnunk és összefognunk! A szabályok nélküli szabadság, anarchiához, a nemzet lezülléséhez és szabadossághoz vezet, ezért fel kell lépni a szabadosság ellen. A nemzetünk most egy olyan vezetõt választott, aki reményeink szerint képes a valódi javak felé kormányozni országunkat, aki a keresztyén, keresztény erkölcsi alapon állva kiemeli nemzetét abból a erkölcsi és gazdasági mélységbõl, amelybe az elmúlt években taszították. Végül a fentiekkel összefüggésben meg kell említenem, hogy a késõ római birodalom, a vallásos érzés teljes hiánya, valamint a korlátok nélküli erkölcstelenség miatt bukott meg. HORVÁTH PÁL

A Házsongárdi temetõ Behelyettesíthetetlen – és kihagyhatatlan élmény. Felfoghatatlan, kimeríthetetlen. A meglátogatása nélkül nem lett volna teljes a kolozsvári vendégség. Mert: „hova mentek az 500 év elõtti kolozsváriak? A Házsongárdba”. Érden elsõként a ráctemetõt törölték el a föld színérõl, távvezeték építése ürügyén. Puszta telke máig szégyenfolt a piaccal szemközti domboldalon. Kecskeméten lakó-

Kezdõdik a csatornázás a Szent István utcában

Most még ilyen békés a keresztezõdés

S Dsida Jenõ sírja a házsongárdi temetõben negyedet építettek rá, a kápolna ma is ott árválkodik a tömbházak közé szorulva. Budán a németvölgyi temetõ helyén toronyszálló, konferencia-központ áll. De Házsongárd hegyoldalon van, olyan régi, olyan dús, olyan nagyon együtt nyugszik benne román, magyar, szász, zsidó, örmény, hogy ott még együtt is nyugszik. Többé-kevésbé. Csak apránként pusztul, ha nem vigyázzák. Dsida Jenõ sírjánál is megálltunk. Mintha hallottuk volna a hangját: Pihenj le békén, sorsodat tedd irgalmasabb kezekbe, / rosszra ne gondolj, szívedben a penge megáll rezegve. /… Szólni szeretnél - ne fáraszd már magad, szépen feledd el, / légy már legenda, szelíd, világító, okos fejeddel - / megnõtt szemedbõl csillagok jele csillan mostanában./ Fellegeken lépsz, rezgõ fényben, rezedák illatában. - vj -

egesdi János alpolgármester a heti sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy hamarosan elkezdõdik a csatornázás a Szent István utcában, mert a kivitelezõk megkapták a szükséges engedélyeket A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Tusculanumi Óvoda környékén várhatók forgalmi akadályok, ezért fel szeretnénk hívni a figyelmet a Kossuth Lajos – Szent István utakon közlekedõknek, valamint a Gárdonyi Géza Iskolába és Óvodába járók szüleinek, hogy meg fog nehezülni a közlekedés. Az építkezések Kossuth Lajos – Szent István út keresztezõdésben március utolsó hetében kezdõdnek. Az arra közlekedõk számára ez jelentõs akadályt fog jelenteni, hisz az most is egy forgalmas útszakasz és a ki- és befordulások nehezek. Fel fogjuk kérni a rendõrséget, polgárõrséget, hogy fokozottan figyeljenek oda a forgalomirányításra. Mivel a sarkon van az óvoda, ez akadályt fog jelenteni, mert ezen a szakaszon félpályás útlezárás lesz. Az óvoda melletti parkolót nem lehet használni két hétig. Késõbb megtörténik a helyreállítás, de nehéz lesz továbbra is a közlekedés. A következõ akadály a Petõfi

Sándor utca félpályás lezárása lesz. Itt ugyan be lehet majd fordulni, de akadályoztatva lesz bizonyos idõszakokban napközben a forgalom. Akik az iskolába mennek autóval, számítsanak az akadályokra. Április közepétõl a Szent István út felsõ szakaszán lesz építés, félpályás lezárás mellett. Mivel elég széles az út, csak napközben, idõlegesen lesznek nagyobb fennakadások. Türelmet és megértést kérünk a közlekedõktõl. Azért kell most építeni ezeket, mert a többi csatornaszakaszt csak ezeknek a szakaszoknak a megépítése után lehet elkezdeni.

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

Pár évig maradok… Idõ állj meg egy pillanatra és ti, suhanó percek várjatok! (Lamartine) 1964 augusztus elején a budai járási mûvelõdési osztály vezetõje, Lengyel Sándor ajánlotta, hogy nézzem meg a Vincelléri Iskolát. Csak késõbb tudtam meg, hogy õ volt az iskola elsõ igazgatója. Megnéztem: a szürke, kopott épület látványa elszomorított. Pályakezdõ éveimet egy nagyon szép, tótkomlósi iskolában töltöttem, ami egy nagy parkban van, a kaputól 40-50 méteres rózsalugas vezet a bejáratig. A tanuló létszám akkor 9001000 között volt. Így aztán közöltem Lengyel Sándorral, hogy semmi kedvem nincs a Vincelléri Iskolában tanítani, õ azonban bíztatott, hogy beszéljek az iskola igazgatójával, Seress Bélával, hátha megváltozik a véleményem, és elfogadom az állást. Mivel a tanévkezdés is közeledett, jelentkeztem az igazgatónál. A pici irodában õ is és helyettese, Kis-Szölgyémyné Mária is nagyon kedvesen fogadott. Miközben kellemesen beszélgettünk, egy fiatal tanár, Gulyás Sándor is csatlakozott hozzánk, aki mindjárt néhány csattanós vicc elõadásával szakította meg a szakmai megbeszélést. Pár nap gondolkodási idõ után elfogadtam az állásajánlatot. Döntésemet az igazgató is örömmel fogadta, így tanévkezdésre a személyi létszám is megvolt. Úgy gondoltam, pár évig majd itt tanítok. Megismerkedtem a kollégákkal, és kellemesen tapasztaltam, hogy a jókedvû testületben lelkiismeretes pedagógiai munka folyik, és a hiányos tárgyi feltételek miatt nem panaszkodott senki. Teltek-múltak az évek, a tanulói létszám évrõl évre növekedett, amivel párhuzamosan természetesen a nevelõtestület létszáma is gyarapodott.

Munkánkkal a szakfelügyelet is elégedett volt, annyira, hogy évente legalább két alkalommal az iskolánkba szervezték a szakmai továbbképzéseket. Ez azt jelentette, hogy bemutató órákat tartottunk, így jó hírnevünk nemcsak a járásban, hanem a megyében is elterjedt. Az egyre növekvõ tanulói létszám szükségessé tette az iskola bõvítését, és az építkezéssel együtt járó kihívások tovább erõsítették a nevelõtestület egységét. Szakmai munkánk elismerését igazolta, hogy gyakorló pedagógusokat fogadtunk, akiket átsegítettünk a pályakezdés nehézségein. De hogyan lett abból a pár évbõl 34 év? A válasz egyszerû: a magas színvonalú nevelõ-oktató munka mellett õszinte baráti kapcsolatok segítették a nyugodt alkotási tevékenységet, és hangulatos testületi kirándulások erõsítették az összetartozást, sõt, idõvel a szülõkkel is szerveztünk közös kirándulásokat, így a szülõknevelõk közt is még jobb kapcsolatot sikerült kialakítani. 1983-ban igazgató-helyettesi megbízást kaptam az alsó tagozatban. Az itt tanító kollégáim lelkiismeretes munkájának igazolását jelentette, hogy a szülõk szívesen írat-

ták be gyermekeiket iskolánkba. Úgy érzem, hogy óra látogatásaim során én is segítettem kollégáim munkáját. Az iskola azóta is õrzi jó hírnevét a jelenleg is ott dolgozók munkájának eredményeként. Ezt az is igazolja, hogyha érdiekkel találkozva beszélgetek, és mondom, melyik iskolában tanítottam, rögtön megjegyzik: „ja, az egy jó iskola!”. Most is szívesen látogatok az iskolába, a régi és új kollégák egyaránt kedvesen fogadnak. Az az összetartás, amit mi, régiek megteremtettünk, ma is erõsíti a testületet. És hol van az a szürke, kopott épület, a „Vincellérház”? A helyén már egy tágas, világos, modern épület áll, de talán a szelleme még most is ott kereng valahol… Hogy miért gondolom így? Tanítványaink közül többen visszatértek, hogy itt tanítsanak, és sokan, akik csak gyakorló éveik eltöltését tervezték itt, õk sem kerestek másik intézményt, itt maradtak. És az igazgatók? Akik közülük kívülrõl érkeztek, már az elsõ pillanatban érezniük kellett, hogy itt valami jó hagyomány van, amit nem szabad megváltoztatni, és olykor csak egy magasabb pozíció csábította el õket. Visszaemlékezésem végén kívánom, hogy a jó közösségi és alkotói szellem, ami ezt az iskolát jellemezte és jellemzi ma is, maradjon ilyen! Tudom, változnak a körülmények, de a pedagógusok példamutatása örök, és ezt a szülõk és gyerekek szeretetükkel meg is hálálják. A jelenlegi iskolavezetésnek és ott dolgozó kollégáimnak kívánom, hogy a múlt sikereire építkezve legyenek eredményesek és büszkék arra, hogy ennek az iskolának a pedagógusai. JUHÁSZ MIHÁLYNÉ az iskola volt igazgató-helyettese és tanítója

Szavazz te is a családra! C

saládi élet népszerûsítõ kampányba kezdett az ÁgaBoga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete, Szavazz a családra – generációk szakadék nélkül címmel. A kampány lebonyolításához a tagok lelkesedésén és önkéntes munkáján felül az a Nemzeti Erõforrás Minisztérium, illetve a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet nyújt pályázati támogatást. A családban a különbözõ generációk, egyfajta sorsközösséget alkotnak. Egy olyan szövevényes háló ez, amibe mindig lehet kapaszkodni, a generációk együtt, egymásért mûködnek, hol segítve, támogatva a másikat, vagy meghúzódva, amit a másik érdeke megkíván. Ezért született meg az elhatározás kampányoljunk valami olyasmi mellett, ami évszázadok óta létezik, és alapvetõ értékeket hordoz. Nyilvános helyeken, óvodákban, iskolákban egyre többen találkozhattak már népszerûsítõ plakátjainkkal. Ezzel párhuzamosan kezdetét vette egy fotó és videó pályázat, melynek célja az egyéni nézõpontok képi bemutatása. Reményeink szerint a legjobb alkotásokat nyilvános vetítésen, illetve fotókiállításon mutathatjuk meg a nagyközönségnek. A kampány megjelent a Facebook-on (Szavazz a családra), ahol az aktuális információkon túl, várja lelkes követõit. A nyertes egy 70.000 Ft-os búvároktatást, és egy 50.000 Ft értékû 16 személyes kemencei hétvégét nyer. Az ünnep közeledtével lesz Húsvéti készülõdés, valamint szeretetvendégség a Láthatatlan Munka Napja alkalmából a Generációk Közti Szolidaritás Napján kerül sor, ahol koncertekkel és érdekes családi programokkal várjuk az érdeklõdõket. Április 29-én délelõtt 10 órától Érd-körbe. Megnyitja T. Mészáros András polgármester. A megfáradt kerekezõket a Fõtéren várjuk gulyáságyúval, egy kis energiapótlásra. 15 órától harmonikamûvész lép fel a színpadon (Csillag születik egyik nyertese), majd zenekar szórakoztatja a közönséget. Közben játékos feladatok, mesék várják a családokat, gyerekeket. Érd Fõterére nagyméretû (kb. 200 m2) Érd Térképet rajzolunk gyerekekkel, felnõttekkel, idõsekkel. ISÉPYNÉ BADICS GYÖNGYI, Ága-Boga Nagcsaládosok Érdi Egyesülete

7

ÉRDI LAP

SZAVAZZ A CSALÁDRA! Fotó és Videó pályázat Az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete Szavazz a Családra! - Generációk szakadék nélkül címmel kampányt indít a családi élet népszerûsítésére. Oszd meg a jó család titkát! Énekeld, játszd, meséld, táncold el, miért érdemes családban élni! Sokatmondó pillanatfelvételeket, maximum 2 perces kisfilmeket várunk a Facebook - Szavazz a Családra - oldalára, ahol a beérkezett alkotások folyamatosan megtekinthetõek. Beküldési határidõ április 8. Elérhetõségünk: www.agaboga.hu honlapon található A 10 legjobb videó nyilvános vetítésen kerül bemutatásra, míg a kiválasztott fotók kiállításon mutatkoznak be a nagyközönségnek. Az elsõ három helyezet, díjazásban részesül. Általános feltételek: 1. A pályázat témája: Szavazz a Családra - Generációk szakadék nélkül 2. Formai megkötés nincs, a pályamûvek maximális hossza 2 perc 3. Egy Pályázó legfeljebb 3 pályamunkát nyújthat be. 4. A Pályázó pályamû feltöltésével szavatolja, hogy a képeken szereplõ bármely tárgy, személy vagy más védjegy, illetve design-elem felhasználási, közlési és nyilvánosságra hozási jogával írásban is rendelkezik, azokkal szemben harmadik személynek semmilyen tulajdonjoga, anyagi vagy nem anyagi jellegû igénye nem áll fenn. A Pályázó egyben tudomásul veszi, hogy a beküldött képek/videók nyilvános bemutatásával okozott esetleges személyiségi és szerzõi jogsértésekért minden felelõsség a pályázót terheli. 5. A pályázat feltételeit a pályázat a Pályáztató a pályázati kiírás kihirdetésével, a Pályázó a pályázati anyag benyújtásával magára nézve kötelezõen elfogadja. A Pályázó ezzel együtt hozzájárul személyes adatai rögzítéséhez, nevének és a kép/videó címének a pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához, továbbá elfogadja, hogy a Pályáztató az alkotásokat a 2012 áprilisában rendezett vetítésen/kiállításon térítésmentesen bemutassa, hogy a bemutatott anyagról a médiában felvételek jelenjenek meg, továbbá, hogy saját kiadványaiban népszerûsítéshez felhasználhassa, a díjazottakat a közönségnek bemutassa.

Magyarok Vására – képes beszámoló –

8

ÉRDI LAP A rossz házasság szövõdményei II.

Van megoldás, ha te is úgy akarod! A rendezetlen családi háttér, legtöbbször az apa hiánya áll a drogozás hátterében. Azért vetõdik fel itt és most, mert Érd az egyik legveszélyeztetettebb terület. A megkérdezett felsõ tagozatosok és középiskolások fele bevallásuk szerint már kipróbált valamilyen kábító hatású szert. A kábítószer-függõség nagyon hamar kialakul, s utána sokszor már a család is szinte tehetetlen. És a drog mellett még megannyi stimuláló szer káros szenvedély szedi áldozatát. Ki foglalkozik ezekkel az emberekkel? – Ez év január elsejétõl alakult meg a Szociális Gondozó Központ Családsegítõ Szolgálat Integrált Intézményeként a Leálló-sáv Drogkonzultációs Iroda. Egy pályázatnak köszönhetõen az eddigi tapasztalatokra alapozottan létesült ez az alacsony-küszöbû szolgáltatás szenvedélybetegek számára – ad választ a kérdésre érdi Mondi Mónika szociális munkás. – Mi nem támasztunk feltételeket az igénybevevõkkel szemben, jöhetnek a szer hatása alatt, vagy „józanul” is. Nem a drog a probléma, az csak eltakarja az igazi okokat, ezért mi a szer hatása alóli mentesítésen túl, a bennünket felkeresõk szociális és mentális problémáival is foglalkozunk. Ha szükséges, átmeneti elhelyezésrõl, illetve drogterápiás lehetõségrõl is gondoskodunk, segítünk munkát keresni is. – Csak a véletlenül betért kábítószeresekkel foglalkoznak? – kérdezem a Családsegítõ Szolgálat 28 éves munkatársát, aki, mint mondta, személyes indíttatásból választotta ezt a pályát. – A Leálló-sáv Drogkonzultációs Iroda sok információt kap iskoláktól, a rendõrségtõl, egészségügyi intézményektõl és a családoktól is. Mi magunk is felkeressük azokat a helyeket, ahol a kábítószeresek a leggyakrabban megfordulnak. Emellett van az „elterelés” nevû tevékenységünk, amely abból áll, hogy a kábítószerrel kapcsolatos visszaélést elkövetõk ítélet helyett hozzánk kerülnek, s mi segítünk nekik az alapproblémájuk megoldásában is. Ezt megelõzõ-felvilágosító szolgáltatásnéven a Kék Kocka Nonprofit Bt. ke-

Mondi Mónika, az érdi Leálló-sáv Drogkonzultációs Iroda munkatársa retein belül végezzük. Akik hozzánk fordulnak, vagy, akik a látókörünkbe kerülnek, õk sem drogfogyasztóként születtek. A sokasodó problémájukból elõször nem is ezzel keresték a kiutat, a legtöbbjüknél ez már a végsõ kétségbeesés stádiuma. Így feléjük csak végtelen megértéssel, teljes elfogadással, szeretettel szabad közelítenünk, vallom, hogy csak így van remény arra, hogy munkánk eredménnyel jár. Az Iroda 5 fõvel mûködik Érden a Vörösmarty út 31. szám alatt (telefonszám: 20+577-0165), és alapvetõen addiktológiai problémákkal pszichoszociális intervencióval foglalkozik. Aki szeretné velük felvenni a kapcsolatot, bejelentés nélkül is megteheti szerdán 9-19 óráig a többi munkanapon 9-17 óra között. – Talán kevesen tudják, hogy a legveszélyeztetettebb a tizenháromtizennégy éves korosztály. A kábítószer függõség kialakulásában szerepet játszik a genetikai hajlam, de ez a minden társadalmi rétegben megjelenõ probléma, a kockázat nagyobb a diszfunkciós családokban, amelyet persze jelentõsen befolyásol a környezet és a társaság. Vannak olyan fiatalok, akiknek oly annyira leépült a személyiségük, hogy arra építeni nem lehet. Így az új élethez új alapot kell teremtenünk. Sokan vannak, akik képesek szembenézni saját helyzetükkel, azzal a bánattal, amit másoknak (szüleiknek, gyerekeiknek, párjuknak, barátaiknak) okoztak, s nem tudják sem feldolgozni,

A Leálló-sáv Drogkonzultációs Iroda épülete a Vörösmarty utcában

sem megbocsátani vétküket, s õrlõdnek, csúsznak tovább. Isten viszont megbocsát a megtérteknek. Ezért is van az, hogy a hit alapján mûködõ drogterápiás intézmények eredményesebben mûködnek, mint a többiek – avat be munkája rejtelmeibe Mónika. Ráckeresztúron csak fiúk vannak. Lányokat akkor látnak, ha engedélyezik számukra a kimenõt, vagy, ha a kéthetenként lehetséges látogatáskor eljönnek hozzájuk. Van konditerem, játék szoba, közösségi terem, hetente egyszer filmvetítés, de nincs televízió, van viszont könyvtár, szerveznek kirándulásokat, nyáron kerékpártúrát. Szeniorok vezetésével kiértékelik önmagukat és társaikat, egymás közötti feszültségeket a közösség elõtt kell feloldaniuk. A társadalmi (vissza?) beilleszkedés elõszobája, hogy itt elsõsorban ezzel a közösséggel kell elfogadtatniuk magukat. – Victorné Erdõs Esztert, a Drogterápiás Központ elkötelezett vezetõjét még tizenéves koromból a pasaréti református gyülekezetbõl ismerem, abból az idõszakból, amikor még elég zûrös életet élt, amikor még kábítószeresek voltak leginkább a barátai. Aztán megtért, teológiát végzett, lelkész lett. Életét a drogelleni harcnak szentelte, s ebben hû társra talált az ugyancsak lelkész férjében. Nem csak a fõiskolán voltam mellette, de a ráckeresztúri kezdésük idõszakában is, és akkor is, amikor férjhez menetele után, 1990-ben a baranyai Zsibriken is megteremtette a drogterápia feltételeit – meséli Dr. Vassné Baki Ilona parkvárosi református lelkész. – Én magam is sokat foglalkoztam drogos fiatalokkal, részint a gyülekezetben, részint magánemberként. Amikor a 80-as évek végén szinte alig mûködött Ráckeresztúr, befogadtunk egy fiatalembert, s évekig családtagként élt velünk. Ma már meggyógyult. Kezdetben istentiszteletet tartottam a drogterápiás bentlakóknak, s volt, amikor õk jöttek át a mi gyülekezeti alkalmainkra. A kapcsolat, ha áttételesen is, de ma is meg-van, hiszen gyülekezetünk egyik tagja, egy háromgyermekes anyuka ott dolgozik a drogterápiás otthonban. – Tíz hónapja vagyok itt – folytatja Zsolt. - Nem tudom, hogy mennyi idõt fogok még bent eltölteni, de ha kimegyek, abbahagyom a vendéglátós szakmát. Szeretném mindenkinek bebizonyítani, hogy megszabadultam a drogtól, hogy tudok tartalmas életet élni. S ha már ez megy, akkor én is szeretnék családot, gyerekeket, s azt hogy nekik majd másképp legyen. Tanulni fogok, diakónus szeretnék lenni, segíteni másokon. Házasság hete – Angliából másfél éve egy mozgalom indult el, hogy felhívja a figyelmet a házasság értékeire, s kiemelje a család fontosságát. A téma kapcsán megszólaltatott fiatalok úgy érveltek, hogy azért is jó az élettársi kapcsolat, mert könynyebb belõle kilépni, ha nem mûködik, mert a hivatalos válás hercehurcával jár. Bizony, a párkapcsolat felelõsségteljes döntések sorozata, amelyek mindegyikének következménye van. Akár súlyos következménye is. Aki felelõsségteljesen dönt, az a gyermeke érdekét is figyelembe veszi. Nem csak a váláskor, vagy – „papír” nélküli kapcsolatban – az elhagyáskor, hanem már az igen kimondása elõtt. Mert minden ott kezdõdik… S lehet, hogy Ráckeresztúron folytatódik? VIZSY FERENC

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

Önt is érheti baleset Mióta kitágultak határaink, újabb lehetõségek nyílnak meg elõttünk, például a biztosítás terén is meg kell ismerkednünk azokkal a jogi formákkal, amik eddig ismeretlenek voltak. Dr. Borsitzky Kálmán biztosítási szakértõt kérdeztem. – Ha eddig valakit közlekedési baleset ért, végigjárta a biztosítók által kijelölt utat, és ha azokon túl is igényt tartott valamire, hosszas bírósági eljárások, pereskedés elõtt állt. Mi az, ami most megváltozott? – 1991-ben új alapokra helyezõdött a biztosítás. A közúti balestekkel kapcsolatosan mára mindenkinek rendelkezésére áll egy új szervezet, az Európai Kártérítési Ügyintézõ Központ, amelynek az a feladata, hogy „ingyen és bérmentve” lehetõséget nyújtson a kötelezõ felelõsségbiztosításban rejlõ nem lemezkároknak az enyhítésében. Ez azt jelenti, hogy nem csak a szerkezetben, az autóban, bármilyen jármûben keletkezett kárt, hanem az emberéletben, annak minõségében keletkezett károkat is enyhíteni lehet. – Rengeteg olyan történet kering, hogy az ember nem tud mit kezdeni a biztosításával, mert a saját biztosítója csak egy bizonyos összeghatárig hajlandó megtéríteni a kárt, azt is komoly utánjárásokkal. Amit most Ön állít, az az, hogy ezeken túl is lehet kezdeni valamit? Hány embert érinthet ez? – Magyarországon tavaly több, mint 25 ezer ember szenvedett hat napon túl gyógyuló sérülést közlekedési balesetben, és ezek csak azok, akik a biztosítónál be lettek jelentve. A rendõrség statisztikája ennél valószínûleg jóval magasabb. Ezek közül azok, akik vétlenek voltak a balesetben, részesülhetnek az eddigieken túlmenõ kártérítésben. A jogalapot az szolgáltatja, hogy az emberéletben, az emberi élet minõségében bekövetkezõ károk nem csak akkor és azokkal történnek, amikor és akik a balesetet közvetlenül elszenvedik, hanem a családtagokat is jelentõs kár éri, mert itt hosszú távra kell gondolni. Hogy egy példát is mondjak: halálra gázoltak egy kerékpárját az út szélén toló édesanyát. A sofõr, mint gondatlanságból halált okozó, börtönbe került, de természetesen volt felelõsségbiztosítása. A törvények úgy szólnak, hogy minden hozzátartozó külön kárigénnyel léphet fel. Ebben az esetben végül is fejenként nettó egymillió forint kártérítést fizettek ki, és ez nagy segítség volt nekik, hiszen az elütött édesanya volt a család egyetlen keresõ tagja. – Ezek szerint mindenki kaphat ilyen kártérítést? Hogyan lehet ezt elérni? – Ezt igényelni kell, hiszen a biztosítók nem fogják automatikusan felajánlani. A fedezet rendelkezésre áll, erre a biztosítók egy külön alapot képeznek. A kárigénnyel nem teszünk rosszat a biztosítóknak sem, hiszen ha az terjed el, hogy nem szívesen fizetnek, az negatív reklám, és azt nem szeretik. – Az eddig elhangzottakból azt szûröm le, hogy Önök a biztosítókkal szemben lépnek fel, vagyis valahol a biztosító és a biztosított között állnak. – A biztosítók szinte egész Európában ugyanazok a multinacionális cégek, és ezek már megszokták, hogy a komolyabb biztosítási kultúrával rendelkezõ nyugat-európai országok polgárai igenis kikényszerítik a megfelelõ kártérítéseket. Magyarországon 1945 elõtt még voltak erre szakosodott ügyvédi irodák,

azonban mára szinte csak magánemberként, drága ügyvédkhez fordulva indíthattak kártérítési pereket, ráadásul akkor is fizetni kellett az ügyvédi irodákat, ha elvesztették a pert. Ha valaki az Európai Kártérítési Ügyintézõ Központhoz fordul, ott elõször felmérik a kárát, megvizsgálják, érdemes-e elindítani az eljárást, és kizárólag sikerdíjra tartanak igényt, vagyis az ügyfélnek egy fillérjébe se kerül az eljárás. Ráadásul legtöbbször peren kívüli egyezséggel végzõdik az ügy, vagyis az évekig tartó pereskedés helyett egy éven belül hozzájuthatnak a jogos igényükhöz. – Az emberek honnan tudhatják meg, hogy Önök egyáltalán vannak? – Ez az iroda 2010-ben alakult meg Gyõrött. Lengyel anyavállalata, az Europejskie Centrum Odszkodowañ S.A. 2010. december 29. óta a lengyel értéktõzsdére bejegyzett részvénytársaság, ezzel részévé vált annak az elit csoportnak, akik a tõzsdei kereskedésben is részt vesznek. Fõ tevékenysége a megfelelõ kártérítés ügyintézése a közúti balesetben megsérült személyek számára. Az Európai Kártérítési Ügyintézõ Központ Kft. az egész ország területére vonatkozóan ellátja az ügyintézést, valamint erre szakosodott ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal mûködik együtt. Ez lehetõvé teszi, hogy nem csak magyar állampolgároknak, de más ország polgárainak is segíteni tudjon. Céljuk a legmagasabb minõségû szolgáltatást biztosítani és kizárólag az ügyfél érdekeit szem elõtt tartani. Ügyfeleik részére teljes szolgáltatást biztosítanak a kérvény átvételétõl, egészen a megfelelõ kártérítés kifizetéséig. Az egész európai kártalanítási csoport, melynek az Európai Kártérítési Ügyintézõ Központ Kft. is része, már rengeteg ügyfélnek tudott segíteni Lengyelországban, Csehországban és már Szlovákiában is. Nemsokára Érd környékén is elérhetõ lesz, már szervezés alatt van az érdi iroda. Addig a www.eukk.hu internetes honlapon keresztül érhetõ el. Remélem, hogy sok érdi emberen tudunk majd segíteni. ORLAI SÁNDOR

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

9

ÉRDI LAP

Tárlatvezetés a magyar földrajzi felfedezõk kiállításán

4. Romantikus rokonkeresõk Ázsiában: Kõrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Reguly Antal A 19. századi utazóink olyan sokan voltak, hogy egy külön termet tudtunk megtölteni relikviáikkal. Legtöbbjüket a romantika korának nemzeti érzésbõl fakadó õshazakeresõ vágya ösztönözte Ázsia belseje felé. Ezúttal három ilyen utazónkról emlékezünk meg.

K

õrösi Csoma Sándorról (17841842) bõséges anyagokkal rendelkezünk, mivel múzeumunk igazgatója is nagy tisztelõje, több ízben járt nyomában Indiában, és a színes fényképek az õ gyûjtésébõl származnak. Tibeti imamalom

Kõrösi Csoma Sándor szobra a múzeumkertben

Kultikus jelekkel díszített tõr

A fényképek Kõrösi Csoma Sándor életének helyszíneit dokumentálják, a tárgyak pedig indiai munkálkodásának eredményeit és a buddhista kultúra miliõjét érzékeltetik. Csoma Sándor szegény székely családból származott, tehetsége révén azonban a híres nagyenyedi kollégiumot elvégezve a göttingeni egyetemen tanult tovább. Itt hallott Blumenbach nevû tanárának azon kijelentésérõl, hogy a magyarok valószínûleg az ujguroktól illetve azok egyik törzsétõl a jugaroktól származnak. Ekkor fejébe vette, hogy megkeresi az õshazát és életét valóban erre szánta. Egy szál vándorbottal gyalog- ahogy Széchenyi István írta róla - "pénz és taps nélkül" vágott neki Belsõ-Ázsiának. Mivel a Karakorum és a Himalája hófödte hágóin India felõl nem tudott átjutni, ezért elvállalta az angoloknak a tibeti szótár elkészítését. Reménykedett ugyanis abban, hogy talál valami adatot a régi kútfõkben a magyar õshazára vonatkozóan is. Ezért bevette magát a Himalája buddhista kolostoraiba (Zangla, Phuktál, Kanam), ahol fagyoskodva, báránybõr bundába burkolózva, mindössze árpával kevert birkafagygyús, jakvérrel kevert teát (campát) fogyasztva, nem gyújtván tüzet, mivel kémény nem volt és szemét védeni akarta - megalkotta a 40 ezer szavas szótárt. A perzsa nyelv közvetítésével Szangje Punczog láma segítette. Hiszen Csoma 16 nyelven tudó nyelvzseni volt. Mûvét szerényen - mint olvashatjuk a kötet itt kiállított reprintjén - kísérletnek nevezte, de azt büszkén feltüntette a címlapon, hogy õ székely-magyar Erdélybõl. Becsülettel megemlítette a láma nevét is. A tablón látható a tibeti könyvek fatábla közötti laponkénti tárolási módja. Miután szótárát Calcuttában a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárosaként sajtó alá rendezte, másfelõl próbált átjutni Belsõ-Ázsiába, de

Dardzsilingban maláriában elhunyt. Sírja obeliszkje a magyarság zarándokhelyévé vált. Kõrösi Csoma Sándor tulajdonképpeni célját nem érte el, de mellékesen mégis világraszóló nagy mûvet alkotott a tibeti szótár és nyelvtan elkészítésével. Ennek alapján a párizsi Sorbonne-on is elismerik, hogy õ fektette le a tibetológia tudományának alapjait. Egyéniségével, tudásvágyával, szorgalmával, becsületességével, hazafiságával pedig a legsokoldalúbb emberi példaképpé vált számunkra. Kiállításunk számos buddhista tárgyat is tartalmaz. Mi a buddhizmus lényege? Buddha (Kr.e. 563483.) tanítása szerint az élet szenvedés. A szenvedés oka a vágy. Az újjászületések körforgásából való megszabadulás módja tehát a vágyak legyõzése. A hinajána buddhizmus szerint erre csak a szerzetesek képesek, ez a kis kocsi ág. A Tibetben, Nepálban, Mongóliában elterjedt mahajana, nagy kocsi irányzat szerint bárki eljuthat a nirvánába, s ehhez segítenek a szerzetesek, akik értük is imádkoznak. Hogyan élnek a tibeti buddhista szerzetesek? Látható egy imamalom, amelyben az ima szövege rejlik és ezt pörgetve egész nap, hatékonyabbá teszik az imádkozást. Vannak széllel és vízzel hajtott hatalmas imamalmok is. Az ima (mantra) szövege: om ma ni pa dme hum, ahol mind a hat szótag mást jelképez, nevezetesen a létezõk hat formáját, azaz istent, félistent, embert, állatot, kóbor lelket, démont. Az életkerék hat küllõje is ezekre vonatkozik. A tárlóban látható imaköveken is az ima szövege olvasható. A tibeti írás jobbról balra halad. Ezeket helyezik el a vándorok az ún. csortenek, más néven sztupák, a megvilágosodáshoz vezetõ utat jelképezõ tornyok környékén, amelyekben szentemlékû lámák porladnak vagy üresek vagy tömörek. Eredete a kurgánokra, sírhalmokra vezethetõ vissza. Szintjei általában 13

megvilágosodási stációt jelképeznek. Körülöttük idõvel a lerakott imakövekbõl imafalak keletkeznek. Láthatunk egy õsi indiai szimbólummal, szvasztikával díszített tõrt is. Tehát a horogkereszt nem Hitler találmánya. Õsi napszimbólum, amely ezen kívül jelképezi Brahmát, a teremtõ istent vagy Buddhát is. Négy ága pedig a négy égtáj szimbóluma. (isten, ember, állat, pokol) Hitler csak megfordította, nála jobbról balra fordul (a fordulatot úgy nézzük, hogy mintha a szárak közé befolyó víz hajtaná balra vagy jobbra). Kõrösi Csoma Sándor emlékére érmek garmadáját készítették, ezekbõl is láthatunk egy sorozatot. A múzeumkertben lévõ szobra Antal Károly alkotása. A szobor 1942-ben készült, de az akkori politikai támadások miatt - a náci Németországgal szövetséges Magyarországon Csoma angol szolgálatait kifogásolva - csak 1984-ben sikerült megtalálni és Érden felavatni. Vámbéry Ármin (1832-1913) szintén a törhetetlen akaraterõ és tudásvágy megtestesítõje. A szegény sorsú zsidó családból származó Vámbéry ráadásul sánta is volt, ami csak aláhúzza teljesítményét, amelynek révén 5 ezer kilométert gyalogolva eljutott Közép-Ázsiába. A török nyelvrokonság legharcosabb hirdetõjévé vált azáltal, hogy álruhában belopózkodott az idegengyûlölõ, gyanakvó türkmén és üzbég törzsek kánságaiba. Cédulákra magyarul arab betûkkel írta feljegyzéseit, így nem tudták elolvasni, csak egy hóbortos szerzetesnek vélték. Elsõk között írta le az európaiaknak a sivatagi oázisvárosokat, Hivát, Buharát, Szamarkandot. Könyveibõl vett illusztrációk érzékeltetik útja veszélyességét. Gyakran volt életveszélyben, de hatalmas tudása és kiváló színészi képességei révén mindig ki tudta vágni magát a csávából. Például, amikor gyanússá vált állítása, hogy nagy világvándor, sõt hadzsi, aki megjárta Mekkát is zarándokként ilyen testi adottságokkal, akkor is tudta, hogy mit kell válaszolnia. " Hadd emlékeztesselek hatalmas emír, hogy a te hajdani õsöd, Timur Lenk is hasonló adottságokkal lett világhódító" - mondta a szamarkandi uralkodónak. Ugyanis Sánta Timurról volt szó. A hízelgés és tudás megtette hatását, békében útjára engedték. Az afganisztáni Heratban észrevették, hogy lábával önkéntelenül is üti a taktust a katonazenekar ütemére, ami ott nem szokásos. Esküszöm, Ön angol! - rivallt rá a herceg. Itt is tudta, hogy kell viselkednie. Fennhéjázó hangon válaszolt: Nem tudod a törvényt. Aki egy igazhitût megvádol, az maga válik hitetlenné!

Tibeti imakövek

Vámbéry Ármin szobra a múzeumbertben (Domonkos Béla alkotása) Vámbéry megalapozója lett a nemzetközileg elismert magyar orientalisztikának, keletkutatásnak. Olyan tanítványai lettek, mint Germanus Gyula vagy Goldziher Ignác. Tudását az angol világbirodalom tudományos és politikai körei is nagy-

ra értékelték. Mindössze hat gimnáziumi osztályt végzett, de tudása alapján késõbb itthon akadémikussá választották. Mûveit Jókai a Biblia és Shakespeare mellett legértékesebb könyvei közé sorolta. Reguly Antal (1819-1858) - akit az oroszok Észak Kõrösi Csomájának neveztek - a finn-ugor nyelvû népek áldozatkész kutatója és a nyelvrokonságunk legkiemelkedõbb tudósa volt. Õ is fiatalon áldozta életét a tudományért, hazajövetele után pár évvel kapott tüdõvérzést, amihez hozzájárulhattak a zord éghajlatú Urálban, sõt azon túl, Szibériában töltött három év viszontagságai is. A vogul, osztják, mordvin, cseremisz stb. népecskék körében végzett nyelvi, népköltési gyûjtéseivel bõséges feldolgoznivaló anyagot hagyott a késõbbi tudósnemzedékeknek. Kevésbé ismert, hogy õ készítette el az oroszok számára Észak-Urál elsõ térképét, amelyet még sokáig nem tudtak felülmúlni. Ezt láthatjuk másolatban a falon. Egy magyar-orosz expedíció során - amelyben részt vett igazgatónk is - egy hegycsúcsot neveztek el Regulyról. Innen származik a kiállított szép hegyikristály. KOVÁCS SÁNDOR

Hirdetésfelvétel: [email protected] Szerkesztõség: [email protected]

10

ÉRDI LAP

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

Felsõházban a lányok Ismét a végletekig kiélezett csatát vívtunk az Alcoa FKC-val Komoly tétje volt mindkét csapat számára a mérkõzésnek – mi a felsõházért, a Fehérvár a középsõért lépett pályára. Annyian jöttek Érdrõl, hogy a vendégeknek szánt szektor hamar betelt, pedig a buszos csoport még meg sem érkezett… Ameddig tudták, húzták a dolgot, de szerencsére belátták a rendezõk, hogy képtelenség oda bezsúfolni ennyi érdi szimpatizánst, így megduplázták az eredeti helyet, igaz így is csordultig teltek a vendéglelátók. Fotó: Verebélyi Roland

A

Szennyvízszállítás 24 órán belül A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

lányok önbizalomtól duzzadva léptek pályára - a tavaszi szereplésünk adott erre okot, csak a Ferencváros és a Gyõr tudott idén megverni minket. Mindjárt az elején befújtak mindkét oldalon 1-1 hetest, közben elkezdték a sárgalapok kiosztását. Kilenc perc alatt 4-4 volt, Tóth Tímea lendületével nem tudtak mit kezdeni a fehérváriak, mi pedig a két legjobb hazai játékossal Tilingerrel ésTrishchukkal nem bírtunk. A kapusok is alaposan bekezdtek, Szikoránál csak Janurik volt még jobb, el is zárták négy percre a gólcsapokat. Vincze Melinda törte meg a 14. percben a gólcsendet, amit Bognár Barbara óriási gólja követett, elõször volt kétgólos az elõnyünk. A 15. percben már a harmadik kiállításunkat szenvedtük el, de a hat perc alatt egyetlen gólt kaptunk. Kovács Anna is belelendült, bejöttek a közbelövései és átlövései, megléptünk 6-11-re. A félidõ végjátékát „általában” nem a legjobban prezentáljuk, most sem volt ez másképp. Elõbb három gólra feljöttek a hazaiak, majd erre még volt válaszunk 8-13. Aztán az utolsó két percben újabb kiállítást ítéltek ellenünk, majd Vaszarit is kiküldték, de 5-en 5 elleni játékban több hibát is elkövettünk, hiába lopott labdát Kovács Anna, nem tudtuk végigvinni az indulást, az ellenfél pedig könnyû gólt lõhetett ebbõl. Három góllal zárt a Fehérvár, feljöttek 11-13-ra. A szünet után más ellenfél lépett parkettre. Felpörögtek, belelkesedtek, harcoltak a hazaiak. Mi pedig kicsit belelassultunk, beleszürkültünk a meccsbe, sem támadásban,

sem védekezésben nem tudtuk az elsõ félidõben látott teljesítményt megismételni. Szikora még az elsõ félidei egyébiránt jó produktumán is tudott javítani, a 39. percben fordítani tudott az Alcoa 16-15-nél. Trishchuk az elsõ félidõ 10 perce után eltûnt, õ is a második félidõre talált magára, hajszálpontos bombákat helyezett el a kapunkba. Támadásban ritkán tudtunk váratlan megoldást húzni, láthatóan nagyon felkészült belõlünk az ellenfél. Védekezésben rengeteget javult a Fehérvár, a sáncaik rendre sikerültek, Csak Kovács Anna góljai tartottak minket meccsben, de ennek ellenére tíz perccel a vége elõtt 21-18-ra az FKC vezetett. A hazaiak ölték az idõt, lassan szervezték a támadásaikat, tehették, mert nem tudtunk gólt szerezni. Az eddig keveset hibázó TrishchukTilinger kettõs többször is kapu mellé lõtt. Már csak 8 perc volt hátra, mikor jött Vincze Melinda… Elõbb szélrõl betalált, majd egy perccel késõbb labdát lopott és bevágta, a csattanó pedig az volt, hogy üres kapura lõhette az egyenlítõ gólunkat. A pikantériája a dolognak, hogy éppen Fehérvárról váltott Érdre, elõzõ klubját terhelte mai 6 góljával. Ahogyan a csapat, Janurik Kinga is felült a végjáték érdi hullámára, több labdát is védett a legfontosabb pillanatokban. Az utolsó négy perc döntetlennél kezdõdött, õk bal, mi jobbszélrõl szaporítottuk góljaink számát, majd Tilingert került a jobbszélen ziccerbe, de Kovács Anna találatával rögtön egyenlítettünk. A képlet ott változott, hogy a Fehérvár nem

tudott újabb gólt lõni, mi pedig másfél perccel a vége elõtt Vukcevic találatával újra vezettünk. Hosszú hazai támadás végén az átlövõkre figyeltünk, nagyon üresen hagytuk viszont a beállóst. Már Horváth góljánál is az utolsó percben jártunk, 50 másodperc volt hátra Tóth Tímea átlövésével megint átvettük a vezetést. Mi belemenést láttunk Kuhinkónál, a játékvezetõk büntetõt ítéltek, amibõl Tilinger egyenlített. Maradt azonban fél percünk, hogy (tulajdonképpen) az elõdöntõért támadjunk, a végsõ szót Kovács Anna találata jelentette. Még felrohant ugyan a Fehérvár és Tóth Tímeát kipirosozták, de két másodperc maradt, lövésre sem volt idõ… Még egy idõntúli és vége! Lefújták, megnyertük. Az érdi szurkolók homlokára 4-esek kerültek, mutatván, hogy hol fejezhetjük (fejezzük) be az alapszakaszt! Zúgott is a „Felsõház, felsõház!” rigmus. Mindkét egymás elleni derbin az utolsó percben dõlt el a mérkõzés, mégis könnyen lehet, hogy míg mi a döntõbe jutásért küzdünk majd, a Fehérvárnak a kiesés elkerülése lesz a legfõbb célja az alsóházban. Olyan ünneplés kezdõdött, amiért azt gondolom, megéri sportolónak (a csapat mellett dolgozónak) lenni. Hosszú percekig éltették a játékosokat, a csapatot, vezetõedzõnket, szurkolóink önfeledten ünnepelték a felsõházat. Még az öltözõ sem nyújtott menedéket és nyugalmat, a csapatbusznál várakozó leglelkesebb szurkolóink – szó szerint – az egekbe emelték a játékosokat. Nagy nap volt a mai, mostanában lesz belõlük egy pár…

Birkózás: Majdnem teljes siker Horvátországban

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

Dénes Mercédesz ötödik a felnõtt európai kontinens viadalon Belgrádban.

M

árcius 6-án, kedden a belgrádi Aréna Sportcsarnokban Dénes Mercédeszért a magyar birkózás elsõ nõi aranyérmeséért szoríthattak az érdiek. A felnõtt Európa Bajnokságon 48 kg-ban Mercédesz újoncként vehette fel a címeres mezt, fiatal kora ellenére - jövõ héten ünnepli 18. születésnapját - munkája és eredményei alapján az Magyar Birkózó Szövetség neki ítélte oda a lehetõséget. Mercédesz a negyvenegy nemzeti zászló alatt világ- és Európa bajnokokkal, világverseny dobogósokkal tele tûzdelt mezõnyben a tizenhatos táblán kezdte el a küzdelmeket. A 25 éves 2009-ben felnõtt Európa-bajnoki bronzérmes finn Sarianna Savola ellen kezdett, akit két menetben sikerült legyõznie. A negyeddöntõben az ukrán - korábban junior

Világ és Európa Bajnok, 2009-ben felnõtt Európa-bajnoki bronzérmes Lyudmyla Balushka nagy küzdelemben két 1-0-ás menettel gyõzte le Mercédeszt. Az elõdöntõben Balushka a német Európa Bajnok Schellent tussal legyõzte, így Merci vigaszágra került. Vigaszágon az elsõ menetben a szerb Bojana Jolicic ellen villámgyorsan 6-0-ra elhúzott, majd betussolta. A bronzmérkõzésen a német junior EB gyõztes Schellin ellen Merci nagyon küzdött, de a 00-s döntetlen menetek után a német kihasználta az elsõ pontig történõ lehetõséget és szerezte meg a bronzérmet, ezzel ünnepelte meg a 22. születésnapját. Mercédeszt minden dicséret megilleti, hiszen Európa Bajnoki V. helyet szerzett, s ezzel ragyogóan teljesített a "nagyok" között is, meghálálva a bizalmat. Ezek után méltán megérdemli, hogy részt vehessen a kezdõdõ olimpiai kvalifikációs versenyeken is.

Március 3-án, szombaton három serdülõ versenyzõnk a horvátországi Koprivnicában kilenc ország részvételével megrendezett kötöttfogású versenyen vett részt. 35 kg-ban Váncza Pisti nagy küzdelmek közepette szerezte meg az aranyérmet. 47 kg-ban Kovács Bence az elõdöntõben sérülést szenvedett, így megállt az V. helyen. 85 kg-ban Lajsz Dominik most sem talált legyõzõre, ezúttal is aranyérmes lett. TAR MIHÁLY

11

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

ÉRDI LAP Érdi shaolin harcos nyerte a pusztakezes nehézsúlyú viadalt

Sudoku

A

február végén megrendezésre került a Stílusok Harca Országos kungfu bajnokság, az Ésws.se és az Mwe. közös szervezésében a Batthyányi tornacsarnokban. Több, mint száz versenyzõ gyûlt össze az ország minden szegletébõl. Az Ésws.se 14 versenyzõvel ált a nehéz nap elé, ami végül igen fényesen zárult. Több, mint 30 érmet akasztottak versenyzõink nyakába, ami önmagában is fényes eredmény, de az est fénypontja a nehézsúlyú sanda full contact Jedlicska János Ésws.se és Gödri Koppány Öt elem wushu egyesület között zajlott, ami ugyan nem nyúlt hosszura, de annál látványosabb és közönség szórakoztató volt. Az elsõ menetben k.o.-val nyerte az Érdi versenyzõ a küzdelmet. Húsz perc elteltével Jött a várva várt nehézsúlyú pusztakezes viadal ahol szintén Jedlicska Jánosé volt a fõszerep és látványos küzdelemben legyõzte a nagyon erõs Berei Istvánt a Magyar Shaolin Központ harcosát. Nap közben otthont adtunk Kalmár Árpád kyokosinkai mester bajnokságának ahol a karatékák küzdöttek meg egymással majd Várszegi Rudolf mester gondoskodott látványos akido és judó bemutatóról végül Vukics Ferenc vezette barranta csapat mutatta be a magyar harcmûvészet szépségeit. Nagyon jó érzés volt ennyi jó harcmûvészt látni egy napon egy csarnokban. Igazán nagy napja volt a magyar harcmûvészetnek. Különbözõ harcmûvészeti stílusok szeretetben és barátságban egymásért. A Tûzmadár sportegyesület Érdi Shaolin harcosa Bíró Dániel látvá-

Jedlicska János nyos küzdelemmel nyerte sanda full contact küzdelmi kategóriáját ezzel is bizonyítva, hogy nem véletlen volt

tagja a 2011-es Magyar Shaolin válogatottnak, amely Los Angelesben világbajnoki címet nyert. Büszkék lehetünk az Érdi kungfusainkra (Bereczki András, Bényei Máté, Kirilla Lilla, Molnár Tamás, Magyari Kurszán,Mák Dorottya, Szalma Péter,Szabó Bence, Szeles Georgina,Szeles Nikolett, Schmaus Mathias,Veres Brigitta, Zajkás Petra, Jedlicska János). 2012. március 17-én rendezték meg Magyar Kungfu és Wushu Szakszövetség Magyar bajnoki sorozat soron következõ versenyét az Érdi Batthyányi tornacsarnokban ezek eredményeirõl a következõ lapunkba, számolunk be. BALOGH PÉTER

Megfejtésként hat betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése a „HÓVIRÁG” A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Vas János, Érd 2. Veres Éva, Érd 3. Kovács Balázs, Érd

Gratulálunk nekik! Õk részt vesznek a sorsoláson!

Szeles Georgina

A LEGENDA gy jó legendavadász az alapoktól indul. Félretesz minden szkeptikus gondolatot, és arra törekszik, hogy igazolni tudja, hogy egy történet valós dolgokon alapul, vagy csak mese a hiszékeny embereknek. Kutatásaim során sok fajta legendával találkoztam már, de a mostani egyedi, és a többihez nem hasonlítható feladatot állított elém, kiváltképp azért is, mert itt maga a legenda talált meg engem, és nem fordítva. Több helyrõl sikerült, de mindig csak fél füllel elcsípni néhány titokzatos sutyorgást, mint például "impulzussal dolgoznak" vagy "igen-igen én is hallottam, hogy csak 20 perc az egész", de volt olyan is, hogy "állítólag durvább és hatékonyabb mint másfél óra aktív izzadás". Persze az aktuális munkám mellett nem volt idôm túl sokat foglalkozni vele, így csak utazás közben tudtam rajta gondolkozni, hogy mi is lehet az, ami impulzussal 20 perc alatt kivált másfél óra izzadást, és ... Ajaj. Izzadás?!? Ez csak valami testmozgás lehet, az meg nem az én pályám. Miután befejeztem a hegyi tündérek*-kel kapcsolatos kutatásaimat Németországban, hazatértem, ahol már várt rám ezer éve hû barátom, aki megajándékozott egy tíz alkalmas bérlettel egy Oread Speedfitness Stúdió nevû helyre. "Én meg az ilyen modern fitness valami? Maradj már, különben is, idôm sincs rá" – morogtam köszönetnek. "Dehát csak 20 perc az egész, és ..." – jött a válasz, de már nem figyeltem. 20 perces testmozgás. Hát persze! A pillanat töredéke alatt összekapcsolódtak a titokzatos mondatok a speedfitnessel, és hirtelen a legenda kellõs közepében találtam magam. Sokan próbálkoztak már leírni pontosan, hogy mi is ez, de mindenki elbukott a feladaton. Egyben azonban mindannyian egyetértettek, csak az értheti meg, aki maga is kipróbálja. Így hát fogtam, összepakoltam a felszerelésemet, rápillantottam atérképemre, és elindultam Érdre, a Tesco üzletsorára. Miután átléptem a stúdió üvegajtóját, rögtön rám ragadt egy megmagyarázhatatlan vidám hangulat. A sürgõ-forgó lány, aki az edzô is egyben, mindent megtett, hogy otthon érezzem magam. Elmondta, hogy igazából impulzusokkal stimulálják az izomzatot, és az egész nagyon-

E

rövid, de hatékony. Kérdésemre, hogy egy ilyen magamfajta pocakos vén emberrel mit tud kezdeni, csak sejtelmesen annyit mondott, hogy mindegy, hogy férfi vagy nô, fiatal vagy idôs, itt mindenki megtalálja amit keres. Mint kiderült az alaposan megválogatott felszerelésemet felesleges volt átcipelni a városon, a ruhától kezdve az izzadásgátlóig mindennel ellátnak. Az elsõ bátorságpróba akkor ért, amikor hozzácsatlakoztattak a géphez. De talán a lány miatt, talán a legendavadász énem miatt, de mindenesetre hagytam, hogy a testem önálló életre keljen. 20 perc után csuromvizesen, a fehérje turmixom iszogatása közben már tudtam, hogy a sorsom bevégeztetett, igen, a legenda magába szippantott, hogy nincs menekvés, minden amit valaha a testedzésrôl gondoltam, most pozitív irányba megdôlt. De igaza volt elôdeimnek, ez a legenda csak addig legenda, amíg ki nem próbáljuk. Utána életforma. Most, hogy lejártam a bérletem, nem kérdés, hogy megveszem a következôt is, hisz testileg is meg lelkileg is 15 évvel fiatalabbnak érzem magam. És ez nem legenda. Nem hiszed? Tessék a térképem és próbáld ki te is az Oread Speedfitness Stúdiót! * hegyi tündér= oread

2030 Érd, Budafoki út 2-4. Tesco Üzletsor

12

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

ÉRDI LAP Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. • Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu • [email protected]

Tavaszi nagytakarítás üzletünkben! 20%, 30%, 40%, 50% árengedmény! Kísérje figyelemmel napi akcióinkat Facebook oldalunkon is!

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 e-mail: [email protected] web: www.fuggonybolterd.hu

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat.

Kedves

Jelentkezés és érdeklõdés:

Érdi Polgárok!

2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78

Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

13

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Tûzifa kemény hasított eladó! 11.500 Ft/m3 (1mx1mx1m ömlesztve) 4 m3 rendelése esetén a kiszállítás díjtalan. Tel: 06-70/425-3900, 06-20/35163-60. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel.: 06 30 9476036. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje. Megbízhatóan garanciával. Tel.: 06-20-491-5089. • Beépített szekrények, konyhabútorok, kiegészítõk beépítése, javítása. Hétvégén is! Tel.: 06-30-5170013. • Duguláselháritás éjjel - nappal hétvégén is! Falbontás nélkül! Nyugdíjas kedvezménnyel! Fakivágást is vállalok! Tel.: 06-70-380-7006. • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel.: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • SZIPPANTÁS! TO-NO Bt. várja megrendelésüket! Megbízható, udvarias személyzet, pontos munkavégzés! Tel.: 06/23-363-166 vagy 06/20-9220-246. • Vízszerelés csõtörés - dugulás elhárítás, csatorna bekötés. Kõmûves - burkolási munkák elvégzése. Nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak kedvezmény! Tisza Árpád. Tel.: 06-30-991-84-99, 06-23376-378. • FINOM GYÜMÖLCSLÉ! 100%-os natúr préselt almalé és õszilé 5 literes kiszerelésben megvásárolható! Tartósítószert nem tartalmaz! Csupa csupa vitamin! Tel.: 06-30-272-17-69. [email protected]. • Társasházak képviseletét vállaljuk teljes körû ügyintézéssel. Tel.: 06-1-207-0221, 06-30-4122062. • Pilates Torna Gyógytornász vezetésével Érden Emil utca 21-ben. Kedd, szerda: 19.00-20.00, csütörtök: 17.00-18.00. Érd.: Csatári Vera, 06-20-315-41-31. • Megnyílt a Tuti Turi Érden! Bethlen Gábor u. 1. Polár pulcsi akció 400 Ft /db, 1000 Ft/3db. Gyermekruha 1990 Ft/kg. • Épület energetikai tanúsítások elkészítése 2-3 nap alatt. Pál Tibor energetikai szakértõ, Érd, Ács u. 20. Mobil: 06-30-6310-919.

• Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel.: 06-20-317-3363. • Kertépítést, kertfenntartást, fûnyírást, növényültetést, permetezést, metszést, öntözõberendezés telepítését vállalom közületeknek is. Izsold Gyõzõ. Tel.: 06-70-394-4785. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361464, 06-30-995-6217. A hirdetés felmutatója 5000Ft kedvezményt kap! • Rendeljen bohócot gyermeke születésnapi zsúrjára! Tegye a bulit feledhetetlenné BUKFENC BOHÓC segítségével. Részletek: www.bolonireka.hu Tel.: 06-30-964-22-62. EGÉSZSÉGÜGY

• Ház felújításra szoruló külön bejáratú, alsó szintje kiadó házaspárnak. Szoba bútorozott. Tel.: 0620-578-64-83. • Lakótelepi két szoba hallos, erkélyes lakás hosszú távra,kevés bútorral csendes környezetben, korrekt állapotban kiadó. Ár: 50e Ft + rezsi + 2 hó kaució. Tel.: 06 30 516-6453. OKTATÁS, TANFOLYAM • Angol nyelvtanítás Parkvárosban kezdõtõl a nyelvvizsgáig. Tel.:06 20 521-1439. RÉGISÉG • Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 70 380-3719 TÁRSKERESÉS

• TERAPEUTA, Stressz kezelés, életvezetési tanácsok, szülésre felkészítés, kapcsolatfelvétel a pocaklakóval. Tel.: 06-30-251-57-09. • Dr. Szalai Ilona Belgyógyászati magánrendelést indít. Érd, Fehérvári út. 32/B. Bejelentkezés: 06-30832-00-56.

• Társközvetítõ iroda fényképes adatbázissal, diszkréten, hogy önnek is legyen társa! Azonnali ügyintézéssel, személyre szabott segítséggel várjuk irodánkban! Tel.: 06-30-217-5151.

MUNKÁT VÁLLAL • Nyugdíjas, de fiatalos hölgy takarítást vállal Érd és Tárnok környékén. Pörgõs, precíz, gyors munkavégzés. Érdeklõdni a 06-30-362-0317-es számon lehet. • Tetõfedést, bádogozást vállalok. Korrekt áron. Illetve kisebb - nagyobb javításokat. Tel.: 06-30-3166008. • Takarítást, kerti munkát vállalok. Tel.: 06-23394-236. Albérlet kiadó 1 fõre!

Felhívás bölcsõdei ellátásra való beíratásra Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az általa fenntartott bölcsõdékben az alábbi beíratási idõpontokat határozza meg: 2012. március 1. (csütörtök) napjától - 2012. április 13. (péntek) napjáig 09.00-12.00 óráig. A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 42. § (1) bekezdése alapján a bölcsõde a családban nevelkedõ 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerû gondozását és nevelését biztosító intézmény. Az ellátás iránti kérelemhez a következõ iratokra van szükség: Születési anyakönyvi kivonat Lakcímkártya Munkáltatói igazolás Jövedelemigazolás FERENCZ DÓRA jegyzõ

Hirdessen az Érdi Lapban!

INGATLANT KÍNÁL, KERES • Eladjuk napfényes, madárfüttyös 6 szoba + 3 fürdõszoba + 240 négyszögöles telekkel családi házunkat 39 millió forintért. Tel.: 06-20-476-77-10. • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Diósd Jókai Tér 6 sz. alatt üzletsoron 48 m2-es helyiség kiadó. Raktárral és kerthelyiséggel. Érd.: 0670-604-67-99. • Érdligeten összközmûves kis kertes ház albérletbe kiadó. Maximum 2 fõ részére. Kaució szükséges. Ár: 35.000 Ft/hó. Tel.: 06-70-414-83-78, 06-20-9580-363.

Nyomtatott és elektronikus formában megjelenésünk, példányszámunk biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az ÖN hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az ÖN hirdetése egy olvasó elérésére akár 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen elkészítjük hirdetését! Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710 Kovács Ágnes: 06 20 543-8168 Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18 TEL./FAX: 06 23 364-017 www.erdilap.hu [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…

IRODA KIADÓ! 27 és 50 m2-es igényesen berendezett, klímával, kis konyhával, saját villanyórával rendelkezõ emeleti irodahelyiségek kiadók. Õrzött üzletház, saját parkoló. Kedvezményes bérleti díjfizetési lehetõségek. 42.000.- és 65.000 Ft + áfa + rezsi / hó. PRIVÁT ÜZLETHÁZ, Érd, Lõcsei u. 4-8. 06-20-9838-622.

TELEPHELY KIADÓ, Érd külterületén a régi 70-es út mellett, az M7-M6 autópályától 1,5 km-re, kamionok, tehergépkocsik, buszok, egyéb gépek részére. Telefon: 06-30/954-00-03

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 16-18. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:

14

ÉRDI LAP

X. évfolyam 6. szám • 2012. március 22.

www.erdilap.hu www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu www.erd.hu www.erdicsatornazas.hu