Az önminősített egészségmutató, mint a pszichikai jóllét indikátora: serdülő populáció körében végzett magatartás-epidemiológiai elemzés

EREDETI KÖZLEMÉNYEK E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK

Az önminősített egészségmutató, mint a pszichikai jóllét indikátora: serdülő populáció körében végzett magatartás-epidemiológiai elemzés Kriston Pálma

■

Pikó Bettina dr.

■

Kovács Eszter

Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged Szegedi Tudományegyetem és Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolája, Magatartástudományi Program, Budapest

Bevezetés: A magatartás-epidemiológiai kutatások széles körben használt mérőeszköze az önminősített egészségmutató, amely az egészségi állapot és életminőség informatív globális indikátora. Célkitűzés: A szerzők a serdülők szubjektív egészségi állapotát vizsgálták az egyéni pszichológiai védőfaktorok, valamint rizikótényezők tükrében. Módszer: A vizsgálatra 2010 őszén került sor Szegeden. Az adatfelvétel önkitöltéses kérdőív segítségével történt. A mintába 656 középiskolás tanuló került. Az elemzésnél alkalmazott logisztikus regressziónál független változóként szerepeltek az egyéni pszichológiai mutatók, függőként pedig az egészség önértékelése. Eredmények: Azok a fiatalok, akik kedvezőbbnek értékelték egészségüket, az életelégedettség és optimizmus skálán magasabb pontszámot értek el, az alacsony önminősítés a depresszió és agresszió magasabb értékeivel függött össze. Nemi különbséget a protektív és rizikófaktorok körében is találtak. A belső kontroll védőhatása és a depresszió, érzelmi agresszió, külső kontroll rizikóhatása kimutatható volt a lányoknál a pszichikai egészségre nézve. Következtetés: Az önminősített egészségmutató lehetővé teszi a pszichikai jóllétre való következtetést, alkalmazásával utat nyithat a prevenció irányába a magatartás-orvoslás területén. Orv. Hetil., 2012, 153, 1875–1882. Kulcsszavak: egészség önértékelése, belső/külső kontroll, optimizmus, életelégedettség, érzelmi agresszió, depreszszió

Self perceived health, as an indicator of psychological well-being: behavioural epidemiological analysis among the adolescent population Background: Self rated health is a widely used measure in behavioural epidemiological studies which is a global, informative indicator of health status and quality of life. Aim: The main goal of the present study was to examine the relationship between subjective health status of adolescents with individual, psychological protective and risk factors. Method: The authors performed the study among youth in Szeged, Hungary in the autumn of 2010. Data collection was based on self-administered questionnaires. 656 high school students were included in the sample. Logistic regression analyses were applied to detect associations including the individual, psychological indicators as dependent variables and self perceived health as an independent variable. Results: It was found that adolescents with better self perceived health had higher scale points of optimism and satisfaction with life, whereas lower self rated health correlated with higher values of depression and emotional aggression. There were gender differences in both protective and risk factors. Internal locus of control was a protective factor while depression, emotional aggression, and external locus of control were risk factors of psychological health among girls. Conclusion: Self rated health can be a possible indicator of subjective well-being that may open a way to prevention in behavioural medicine. Orv. Hetil., 2012, 153, 1875–1882. Keywords: self perceived health, internal/external locus of control, optimism, satisfaction with life, emotional aggression, depression

(Beérkezett: 2012. szeptember 29.; elfogadva: 2012. október 25.) DOI: 10.1556/OH.2012.29491

1875

2012

■

153. évfolyam, 47. szám

■

1875–1882.

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK

A biopszichoszociális egészségmodell szemléletében kezdeményezett magatartás-epidemiológiai kutatások széles körben használt mérőeszköze évtizedek óta az önminősített egészségmutató, amely az egészségi állapot, életminőség informatív, globális indikátora [1, 2]. A  morbiditás és a mortalitás prediktora is egyben [3, 4, 5], ugyanis több vizsgálat összefüggést talált az önminősített egészség és a halálozással is kapcsolatba hozható krónikus megbetegedések, cardiovascularis rendellenességek, diabétesz, biokémiai szinten pedig a gyulladásos markerek között [6, 7]. Az egészség pszichoszociális dimenziójára fokuszáló kutatások bebizonyították, hogy az egészség önértékelése alkalmas a pszichikai jóllét és életminőség meghatározó komponenseinek vizsgálatára is. Kimutatták, hogy a szubjektív jóllét egyéni pszichológiai védőfaktorai: optimizmus, élettel való elégedettség, önbecsülés és a belső kontroll [1, 2, 8]; rizikófaktorai: agresszió, depresszió, pszichoszomatikus tünetképzés [9, 10, 11] és szociális faktorai: társas kapcsolati háló működése, társadalmi-gazdasági státus [12, 13] a szubjektív egészségi állapotra igazoltan kihatnak. Összefoglalva: a mérőskála lehetővé teszi az egészségi állapotra való következtetést, alkalmazása elősegítheti a biológiai, pszichikai és szociális folyamatok rövid és hosszú távú detektálását, amelynek eredményeként utat nyithat a prevenció és a felesleges medikalizáció elkerülésének irányába a magatartás-orvoslás területén. Viszonylag csekély számban születtek olyan kutatások,  amelyek a serdülő korosztály komplex pszichikai egészségi állapotának feltérképezését tűzték ki célul e globális egészségindikátor révén. A serdülőkor fejlődéstanilag kritikus életperiódusnak számító időszak, noha a  halálozási és morbiditási mutatók tekintetében kedvező életszakaszról van szó [14]. Az epidemiológiai kutatások eredményei megerősítik a fiatalok kedvezőtlen egészségi állapotának és egészség-magatartási szokásainak növekvő számát, amelynek hátterében az életszakaszra jellemző pszichoszociális változások – autoritás-, identitáskrízis, kapcsolatháló átrendeződése – és a belőlük fakadó pszichés distressz, adaptációs zavarok állhatnak [15, 16]. Ezek a változások a biológiai-hormonális folyamatokra is kihatnak, ezt szemlélteti a korcsoportban  magas pszichoszomatikus tünetképzés aránya is [16, 17, 18]. A testi panaszokkal együtt járó kezeletlen negatív emocionális állapot a depressziós tünetek táptalaja is egyben, amelyek növekedése szintén erre az időszakra tehető [10, 19]. A hangulatzavar etiológiájával foglalkozó kutatók megállapították, hogy az érzelmi, viselkedésbeli szimptómák: szorongás, üresség, bánat, sírás, a motiváció hiánya, enerváltság, és az ezeket kísérő szomatikus panaszok: fejfájás, emésztési zavar, generalizált fájdalom; biokémiai szinten az alacsony szerotonin- és noradrenalin aktivitással, hormonális szinten a kortizol emelkedett mennyiségével áll összefüggésben [20]. A  depresszió pszichés és szociális hátterére fokuszáló vizsgálatok szerint a pszichoszociális stresszorok: ala2012 ■ 153. évfolyam, 47. szám

csony önbecsülés, társas támogatás hiánya, negatív életesemények előfordulása, például szülői bántalmazás az élettani folyamatokkal interakcióban, ugyancsak hozzájárulnak a kialakuláshoz [10]. Ezzel párhuzamosan felhívták a figyelmet a szocioökonómiai (lakókörnyezet, család anyagi helyzete) és szociodemográfiai (szülők iskolai végzettsége, nem) mutatók szerepére is [10, 21]. A  nemi különbségeket vizsgálva kimutatták, hogy a lányok körében sokkal gyakoribb a depressziós tünetek aránya, amelynek hátterében szocializációs folyamatok, a  társadalmi normák által közvetített viselkedésbeli elvárások állhatnak [22]. A fiúkkal ellentétben jobban kimutathatják diszkomforttal kapcsolatos érzéseiket, ebből következően érzékenyebben reagálnak a stresszre, könnyebben felismerik a lehetséges stresszorokat [23]. A fiúk számára nem megengedhető a gyengeség, sebezhetőség kimutatása a magas szerepelvárások, a tradicionális maszkulin férfi ego képének való megfelelés következtében [24]. Az önminősített egészségmutatóval folyó vizsgálatok alátámasztották a szubjektív egészségi állapot és a depressziós tünetek közötti összefüggést a nemi különbségek szempontjából is [25]. A lányokra nagyobb mértékben jellemző az egészségi állapot kedvezőtlenebb megítélése [14, 25]. Az egészség önértékelése mutatóját a depresszió mellett más rizikófaktorokkal kapcsolatban is tesztelték, ezek egyike az érzelmi agresszió. A harag/düh a coping stratégiák inadaptív formája, amelynek fokozott megjelenése adaptációs zavarra utalhat [1, 9]. Fennállását számos organikus és pszichés egészségproblémával összefüggésbe hozták serdülők körében. Kapcsolatot találtak a pszichoszomatikus megbetegedések, a depresszió, evészavar, a kognitív funkciók deficites működése és a szerhasználat között [26, 27, 28]. Bizonyos kutatások szerint az érzelmi agresszió prediktora az alacsony önminősített egészségnek, más vizsgálatokban a szubjektív egészségi állapot negatív minősítése jósolta be a haragra/dühre való hajlamot [1, 9]. A nemi különbségek vizsgálatára irányuló  kutatások többsége bizonyította, hogy a lányok körében az érzelmi forma fokozottabban észlelhető, ezt élettani folyamatok szintjén is igazolták. Összefüggést találtak az ösztrogén emelkedett szintje és a harag/düh között esetükben [29]. A kockázati tényezők azonosításával párhuzamosan születtek olyan kutatások, amelyek a pozitív pszichológia szemléletében a szubjektív jóllét protektív tényezőinek feltárására irányultak. Ilyen tényezők egyike a személyiségvonások közül a belső/külső kontroll. A  kontrollhelyelméletet Rotter neve fémjelzi, amelynek lényege az  egyének különböző elvárásai a viselkedés és az azt követő megerősítés között. A belső kontrollal rendelkező személyek szerint az életesemények alakulására képesek saját belső cselekedeteik által befolyással bírni, a  külső kontrollos egyének viszont a viselkedést követő  megerősítést cselekedetüktől függetlenül, a külső erők összjátékának gondolják [30]. Az elmélet biokémiai  szinten is igazolást nyert. Kimutatták, hogy a ho-

1876

ORVOSI HETILAP

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK

movanillinsav dopaminszármazék-értéke külső kontrollos személyeknél magasabb, mint a belső kontrollal rendelkező egyének esetében [31]. A két különböző vonástípus viselkedéses szinten más-más copingstratégiákat  mobilizál [32], amelyek az egészséggel kapcsolatos magatartási döntésekre, az objektív/szubjektív egészségi állapotra is kihatnak. A belső kontrollos személyek általában jobban bíznak egészségi állapotuk aktív alakításában, míg a külső kontrollal rendelkezők fatalistábbak ezen a területen is. Nemi különbségek nem mutathatók ki egyértelműen a kontroll kérdésében, mivel a biológiai alapú mechanizmusok mellett bizonyos kutatások  a kulturális sajátosságokból adódó ellentmondásos eredményekre is felhívták a figyelmet [33]. A szubjektív jóllétet meghatározó karakterjegyek közé  sorolható a diszpozicionális optimizmus is, amely a  jövőre vonatkozó pozitív elvárásokat foglalja magában [34]. Pozitív kapcsolatát számos vizsgálat megerősítette a fizikális és szubjektív egészségi állapotra nézve. Kimutatták, hogy kontrollált helyzetben az immunfunkciók működésére serkentőleg hat a T-sejtek arányának emelkedése, a természetes ölősejt citotoxicitása által [35]. Ezenkívül összefüggést találtak az optimizmus és a rendszeres testedzés, tudatos étkezés [36], a társas támogatás, énhatékonyság [37] és a problémafókuszú megküzdési stratégia között [38]. Továbbá bizonyos vizsgálatok szerint a magasabb vonásoptimizmus prediktora az önminősített egészség pozitívabb értékelésének és az alacsony tünetszámnak [39, 40]. A személyiségvonások mellett a szubjektív jóllét meghatározó mutatójaként tartják számon az élettel való elégedettséget. Globális és specifikus mutató is egyben, ugyanis az általános életelégedettségen kívül bizonyos részterületekkel  való elégedettséget is kifejez [41]. Az epidemiológiai kutatások a mortalitásban és morbiditásban betöltött prediktív szerepére is rávilágítottak. Férfiak körében az élettel való elégedetlenség a halálozás mellett  az egészségkockázati magatartással: alkoholfogyasztás, dohányzás és a szociodemográfiai mutatókkal:  családi állapot, társadalmi réteghelyzet is jelzett összefüggést [42]. Ezzel párhuzamosan sikerült igazolniuk a szubjektív jóllét protektív és rizikótényezőivel való szoros kapcsolatát [43]. Az önminősített egészségmutató mérőeszközével folyó kutatások megerősítették az élettel való elégedettség és a szubjektív egészségi állapot közötti összefüggést is [44]. Jelen tanulmány célja volt megvizsgálni a szubjektív jóllét egyéni pszichológiai védőfaktorait: optimizmus, élettel való elégedettség, belső kontroll; és rizikófaktorait: külső kontroll, depresszió, érzelmi agresszió, az egészség önértékelés tükrében. Feltételeztük, hogy a szubjektív egészségi állapotnak prediktorai a pszichológiai mutatók, valamint az egészség önértékelése és az egyéni pszichológiai mutatók között nemi különbségek fellelhetők. ORVOSI HETILAP

Minta és módszer Kérdőíves felmérésünk 2010 őszén zajlott Szegeden (Szegedi Ifjúságkutatás 2010) középiskolás fiatalok körében (N = 656). Véletlenszerű kiválasztással négy középiskola diákjai kerültek a mintába, az iskolatípusonkénti megoszlás a következő volt: 63,4% szakközépiskola, 20,6% gimnázium és 16,0% szakiskola. Életkor szerint 14 és 21 év közöttiek (5–6. osztályos tanulók is kerültek a mintába), az átlagéletkor 16,5 év (szórás = 1,5) volt. A nemek aránya: 50,8% fiú, 49,1% lány. A kérdőívek kitöltése előtt ismertetett instrukciók magukban foglalták az adatgyűjtés céljáról való felvilágosítást, valamint a kutatás etikai vonatkozásával (önkéntesség, anonimitás) kapcsolatos tájékoztatást is. A kérdőívek kitöltése előzetes tesztelésre alapozva körülbelül 30–40 percet vett igénybe, a válaszadási arány 93,7% (700 kérdőívből) volt. Kutatásunk egyszerre próbált fokuszálni a  serdülők objektív és szubjektív egészségi állapotát veszélyeztető rizikótényezőkre, mint a depresszió és agresszív viselkedés; illetve célunk volt a pozitív pszichológia szellemében a protektív faktorokra: kontroll (külső/belső), optimizmus, élettel való elégedettség való összpontosítás is. Az egészségi állapot önértékelésének a mérése azzal az  egyszerű kérdéssel történt, hogy milyennek értékeli egészségi állapotát hasonló korú társaiéhoz képest. Egy négyfokú skálán (1 = rossz; 2 = elfogadható; 3 = jó; 4 = kiváló) kellett jelölniük a választ. A kockázati tényezők közül a depressziós tünetegyüttes méréséhez a Child Depression Inventory (CDI) magyar nyelvre adaptált, rövidített változatát használtuk  [45, 46]. A skála nyolc itemből áll, az állítások az alábbi tüneteket mérték: anhedonia, szomorúság, öngyilkossági gondolatok, döntésképtelenség, szeretetlenség, önmaga iránt érzett gyűlölet, másokkal való jó/rossz kapcsolat, sírás. A tünetek előfordulása az elmúlt két hétre vonatkozott, három válaszkategóriát különítettünk el, amelyek kódjai az alábbiak voltak: 0, 1, 2. A skála megbízhatósági értéke jelen mintán (Cronbachalfa) 0,75 lett. A rövidített skálapontokat összeadás után  3,375-del szoroztuk meg annak érdekében, hogy összehasonlítsuk az eredeti, 27 állítást tartalmazó CDI osztva a rövidített nyolc állítást tartalmazó verzióval  = 3,375. A számítások alapján az átlag és a szórás értéke következőképp alakult jelent mintán: átlag = 7,02; szórás = 7,72. A megoszlás felső 10%-át jelző úgynevezett cutoff érték 17 lett. Az agresszió méréséhez Buss és Perry agressziót mérő  kérdőívét alkalmaztuk [47], amelynek három alskáláját – fizikai agresszió (kilenc tétel), verbális agresszió (öt tétel) és érzelmi agresszió (hét tétel) – vontuk elemzésbe. Példák az egyes alskálákra: fizikai agreszszivitás: „Van úgy, hogy nem tudom kontrollálni magam, hogy meg ne üssek valakit”; verbális agresszió: „Gyakran vitatkozom az emberekkel”; érzelmi forma: „Néhány barátom forrófejűnek tart”. A válaszlehetőségek 1-től 5-ig

1877

2012 ■ 153. évfolyam, 47. szám

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK 1. táblázat

A pszichológiai mutatók leíró statisztikája nemenként

Külső kontroll alskála Terjedelem: 1–13 Átlag: 6,1 Medián: 6 Szórás: 2

Depresszió alskála Terjedelem: 0–40 Átlag: 7 Medián: 3 Szórás: 7,7

Érzelmi agresszió alskála Terjedelem: 7–35 Átlag: 17,9 Medián: 18 Szórás: 5,2

Élettel való elégedettség skála Terjedelem: 5–35 Átlag: 22 Medián: 22 Szórás: 6,2

Optimizmus skála Terjedelem: 12–40 Átlag: 27 Medián: 27 Szórás: 5

Belső kontroll alskála Terjedelem: 1–13 Átlag: 6,8 Medián: 7 Szórás: 2

Fiúk (átlag, szórás)

22,59 (6,16)

27,013 (4,92)

7,06 (2,11)

5,91 (2,09)

5,76 (6,97)

17,7 (5,1)

Lányok (átlag, szórás)

21,42 (6,20)

27,640 (5,05)

6,69 (2,02)

6,31 (2,03)

8,24 (8,23)

18,05 (5,4)

T-érték

2,357

–1,570

2,226

Szignifikancia (p) érték

0,019*

0,117

0,026*

Kétmintás t-próba

*p<0,05

**p<0,01

–2,349

0,000***

–0,81 0,416

***p<0,001

terjedtek, ahol az 1 = egyáltalán nem értek egyet az állítással, 5 = teljesen egyetértek az állítással. A fizikai agressziót mérő alskála pontértékei 9 és 45 között változhattak, a jelen mintával kiszámított megbízhatósági értéke (Cronbach-alfa) 0,81 lett. A verbális agreszszió alskáláján szerzett pontértékek 5 és 25 közé eshettek, megbízhatósági értéke (Cronbach-alfa) 0,70 volt. A harag, düh alskála értékei 7 és 35 között változhattak, megbízhatósági értéke e skálának (Cronbach-alfa) 0,77. A protektív pszichológiai tényezők közül a belső/ külső kontrollt a Locus of Control Scale 13 itemes, rövidített kérdőív alapján mértük [48]. A skála páronkénti állításokat tartalmazott, amely egyike a belső (például: Az emberek életében sok rossz dolog saját tévedésüknek köszönhető), a másik a külső (például: Az emberek életében  sok rossz dolog részben a balszerencsének köszönhető) kontrollnak felelt meg. A válaszadónak a magához közelebb álló állítást kellett jelölnie. A páros itemeket összeadva kaptuk meg a Belső és Külső Kontroll alskálapontokat  (1–13 pont), amelyek megbízhatósági értéke jelen mintán (Cronbach-alfa) mindkét esetben 0,70 lett. A diszpozicionális optimizmus mérésére a Life Orientation Test magyarra adaptált változatát használtuk [34].  A 12 állítást tartalmazó skála – például: „Bizonytalan helyzetben általában a legjobbat várom” – válaszkategóriái 1-től (egyáltalán nem értek egyet) 7-ig (teljesen egyetértek) terjedtek, a pontértékek 12 és 40 között lehettek. A skála megbízhatósági értéke saját mintán (Cronbach-alfa) 0,66 volt. Végül az élettel való elégedettség méréséhez a The Satisfaction With Life Scale (SWLS) öt itemből álló skálát alkalmaztuk, amelyből az általános életelégedettségre következtethettünk [49]. Például: „Ha még egyszer újraélhetném az életem, szinte semmit nem változtatnék.”  A válaszkategóriák 1-től 7-ig terjedtek, ahol 1 = egyáltalán nem értek egyet, 7 = teljesen egyetértek. A  pontértékek 5 és 35 közé eshettek, a skála megbízhatósági értéke jelen mintán (Cronbach-alfa) 0,83 volt. A  kérdőív magyarra adaptált változatát korábbi kutatásokban sikerrel alkalmazták. 2012 ■ 153. évfolyam, 47. szám

0,019*

–4,036

A statisztikai elemzést SPSS for MS Windows 15,0 programcsomag segítségével végeztük, a maximum szignifikanciaszint 0,05 volt. A leíró statisztikánál kétmintás t-próbát alkalmaztunk. A központi statisztikai elemzést bináris logisztikus regresszióelemzéssel végeztük, amelyhez dichotomizáltuk az egészség önértékelése mutatóját kiváló/jó és elfogadható/rossz kategóriákra. A dichotomizált egészség-önértékelés mutatóját tekintettük függő változónak, míg az egyéni pszichológiai mutatókat független változóként vontuk elemzésbe.  Ha a logisztikus regresszió esélyhányadosának (OR, odds ratio) értéke >0, akkor pozitív irányú (kockázatnövelő) kapcsolat állítható fel, ha viszont <1, akkor negatív kapcsolatról, azaz protektív hatásról beszélhetünk. A szignifikancia megállapításához 95%-os konfidenciaintervallumot (95% CI) és p-értéket is számítottunk. A statisztikai szignifikancia feltétele az volt, hogy az érték ne tartalmazza az 1,00-t.

Eredmények Az 1. táblázatban látható a pszichológiai mutatók leíró statisztikája. A nemi összehasonlítás céljából kétmintás t-próbát alkalmaztunk, amelynek eredményei szerint a fiúk átlagpontja az élettel való elégedettség (M = 22,59; p = 0,019), belső kontroll (M = 7,06; p = 0,026) esetében magasabbnak bizonyult a lányokéhoz képest. A  kockázati tényezők elemzésénél azonban látható, hogy fordított összefüggés rajzolódott ki az előző adatokhoz képest. A lányok mind a külső kontroll (M = 6,31; p = 0,019), mind a depresszió (M = 8,24; p = 0,000) skálán szerzett átlagértékei magasabbak voltak a fiúk pontértékeihez képest. Mindkét esetben szignifikánsan igazolt nemi különbségekről számolhatunk be. A  fiúk jobban bíznak képességeikben az események kimenetelére való irányítás tekintetében és elégedettebbek is életükkel, a lányok fatalistábbak és körükben jellemzőbb a depressziós tünetegyüttesről való beszámolás is. A 2. táblázat mutatja az önminősített egészségi állapot statisztikai értékeit nemenként. A számadatokból

1878

ORVOSI HETILAP

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK 2. táblázat

Az önminősített egészségmutató gyakorisági adatai nemenként

%

Milyennek értékeli egészségi állapotát? Fiúk (n = 333)

Lányok (n = 322)

Teljes minta (n = 655)

Kiváló

28,5

17,4

23,1

Jó

48,3

59,9

54,0

Elfogadható

21,9

20,2

21,1

Rossz

1,2

2,5

1,8

Szignifikancia (p) érték

0,002**

χ2-próba

**p<0,01

látható, hogy a fiúk és a lányok többsége jónak értékelte egészségi állapotát (fiúk = 48,3%; lányok = 59,9%), kiválónak a fiúk 28,5%-a, a lányok 17,4%-a. Az elfogadható kategóriát szintén a fiúk jelölték gyakoribbnak (fiúk = 21,9%; lányok = 20,2%), rossznak a fiúk 1,2%-a, a lányok 2,5%-a. A χ2-próba alapján a nemek szerinti eltérés szignifikánsnak bizonyult. A 3. táblázatban az egészség-önértékelés dichotomizált változója és a pszichológiai mutatók közötti össze3. táblázat

függés tesztelése látható. A t-statisztika- és a szignifikanciaértékekből megállapítható, hogy azok a fiatalok, akik egészségüket kiválónak, jónak értékelték, mind az élettel való elégedettség (M = 22,90; p = 0,000), az optimizmus (M = 27,80; p = 0,000) és a belső kontroll (M = 7,00; p=0,04) alskálán magasabb átlagpontot értek el szemben azokkal, akik elfogadhatónak vagy rossznak minősítették saját állapotukat. Az elfogadható és rossz kategóriát jelölők a külső kontroll (M = 6,53; p = 0,008), a depresszió (M = 10,59; p = 0,000) és az érzelmi agresszió (M = 19,56; p = 0,000) alskálán értek el magasabb eredményt. Az alacsonyabb önminősített egészségi állapot az általunk vizsgált rizikófaktorokkal, míg a magas önminősített egészségi állapot a védőfaktorokkal mutatott szignifikáns kapcsolatot. A 4. táblázat tartalmazza az egészség önértékelését befolyásoló pszichológiai mutatók logisztikus regreszszióanalízisét mindkét nem vizsgálatára nézve. Az OR esélyhányadosok és a hozzájuk kapcsolódó konfidenciaintervallumok értékei alapján megállapítható, hogy az optimizmus és az élettel való elégedettség pozitív összefüggésben áll a dichotomizált önminősített egészségmutatóval, a rizikófaktorok között pedig a depresszió és

A pszichológiai mutatók leíró statisztikája az önminősített egészségmutatókkal összefüggésben

Külső kontroll alskála Terjedelem: 1–13 Átlag: 6,1 Medián: 6 Szórás: 2

Depresszió alskála Terjedelem: 0–40 Átlag: 7 Medián: 3 Szórás: 7,7

Érzelmi agresszió alskála Terjedelem: 7–35 Átlag:17,9 Medián: 18 Szórás: 5,2

Milyennek értékeli saját egészségi állapotát? (SPH)

Élettel való elégedettség skála Terjedelem: 5–35 Átlag: 22 Medián: 22 Szórás: 6,2

Optimizmus skála Terjedelem: 12–40 Átlag: 27 Medián: 27 Szórás: 5

Belső kontroll alskála Terjedelem: 1–13 Átlag: 6,8 Medián: 7 Szórás: 2

Kiváló, jó (átlag, szórás)

22,90 (6,00)

27,80 (4,91)

7,00 (2,04)

5,98 (2,043)

5,97 (7,04)

17,42 (0,24)

Elfogadható, rossz 18,84 (5,90) (átlag, szórás)

25,62 (4,94)

6,43 (2,14)

6,53 (2,125)

10,59 (8,84)

19,56 (0,41)

–6,386

–4,320

T-érték

7,142

4,627

2,866

Szignifikancia (p) érték

0,000***

0,000***

0,004**

Kétmintás t-próba 4. táblázat

*p<0,05

**p<0,01

–2,676 0,008**

0,000***

0,000***

***p<0,001

A pszichológiai mutatók összefüggése az önminősített egészségmutatóval: Logisztikus regresszió eredményei (OR – esélyhányadosok)

Élettel való elégedettség skála

Optimizmus skála

Belső kontroll alskála

Külső kontroll alskála

Depresszió alskála

Érzelmi agresszió alskála

Fiúk (n = 333)

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

Egészség önértékelése (SPH)

0,892 0,851–0,935***

0,917 0,866–0,972**

0,921 0,811–1,046

1,065 0,936–1,211

1,242 1,099–1,402***

1,064 1,009–1,121*

Lányok (n = 322)

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

OR 95% CI

Egészség önértékelése (SPH)

0,895 0,854–0,938***

0,907 0,859–0,959***

0,825 0,719–0,946**

1,215 1,060–1,393**

1,308 1,173–1,459***

1,101 1,047–1,159***

OR = (odds ratio) esélyhányados; 95% CI = 95%-os konfidenciaintervallum *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001 ORVOSI HETILAP

1879

2012 ■ 153. évfolyam, 47. szám

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK

érzelmi agresszió jelzett statisztikailag igazolt kapcsolatot a szubjektív egészségi állapottal. A nemi összehasonlításból kitűnik, hogy a lányoknál a depressziós tünetegyüttes (OR = 1,308; CI = 1,173–1,459) és az érzelmi agresszió (OR = 1,101; CI = 1,047–1,159) erősebb öszszefüggést jelzett az önminősített egészségi állapottal. A  belső/külső kontroll alskálán kapott eredmények szerint az egészségmutató és a kontroll közötti szignifikáns összefüggés csak a lányok körében volt igazolható. A számértékekből látható, hogy körükben a belső kontroll (OR = 0,825; CI = 0,719–0,946) protektív és a külső kontroll (OR = 1,215; CI = 1,060–1,393) rizikóhatása volt kimutatható a saját egészség értékelésére.

Megbeszélés A magatartás-epidemiológiai kutatások közismert mérőeszköze az önminősített egészségmutató, amely lehetővé teszi az egészség pszichoszociális dimenziójára való következtetést [8]. Kutatásunkban célunk volt serdülőmintán az egészség önértékelését elemezni a szubjektív jóllét pszichológiai faktorainak összefüggésében. A serdülőkor a mortalitási és morbiditási adatok tekintetében  kedvező életperiódus, mégsem problémamentes időszak a korcsoportban jelen lévő lelki egészségproblémák növekvő száma és a pszichoszomatikus tünetképzés magas aránya miatt [9, 10, 11]. Ebből következően lehetetlen a fiatalok egészségi állapotának beható vizsgálata a pszichoszociális mutatók hátterének ismerete nélkül [50]. A pszichikai egészséget és az egészség önértékelését veszélyeztető kockázati faktorok egyike a depresszió, amelynek megjelenése serdülőkortól kezdve az életkorral arányosan nő [10]. Jelen kutatásunkban a korábbi eredményekhez hasonlóan kimutattuk, hogy a depresszió összefüggésben áll az egészség alacsony önminősítésével, a szubjektív egészségi állapotnak prediktora a hangulatzavar. A depressziós tünetegyüttes előfordulásának nemi különbségeire koncentrálva elmondható, hogy a lányok körében magasabb érték rajzolódott ki, ami szintén egybecseng az előző vizsgálatok eredményeivel. Hátterében a társadalmi normákból adódó szerepelvárások, az erőteljesebb szülői kontroll megnyilvánulása állhat [22]. Kialakulásában a fokozott önmonitorozásnak, a biológiai-hormonális változásokból következő testkép módosulásával való elégedetlenségnek  is szerepe lehet [51]. A nem megfelelő copingstratégiák szintén rizikóforrást jelentenek a pszichikai egyensúlyra nézve, ezek egyike az érzelmi agresszió. Vizsgálatunkban a depresszióhoz hasonlóan az egészség negatív önminősítésével mutatott összefüggést. Tovább elemezve megállapíthattuk, hogy az egészség önértékelésének szignifikáns prediktora a haragra/dühre való hajlam, ahogyan ezt már korábban bizonyították [1]. A  nemek között jelen vizsgálatban nem találtunk számottevő különbséget, így a korábbi adatok eredményeit  – az agresszív viselkedés érzelmi formája lányoknál  jellemzőbb – nem tudtuk megerősíteni, csak 2012 ■ 153. évfolyam, 47. szám

tendenciaként. A külső kontroll a fenti két tényezőhöz hasonlóan az alacsony önminősített egészséggel állt kapcsolatban, amely igazolja a kontrollhelyelméletből következő hatalom nélküliség, külső erőktől függés, az egészségi állapot aktív alakításába vetett hit, képesség hiányát. Vizsgálatunkban jellemzően lányok körében volt nagyobb arányban kimutatható ez a vonástípus, amelynek magyarázata összefügghet társadalmi, kulturális adottságokkal, egyúttal a lelki egészségproblémák fokozottabb előfordulásával is. A protektív pszichológiai tényezők és az egészség pozitív értékelése közötti összefüggést sikerült kimutatnunk az optimizmus, az élettel való elégedettség és a belső kontroll esetében. A diszpozicionális optimizmus és az élettel való elégedettség az egészség szubjektív értékelésének szignifikáns bejóslója mind a fiúk, mind a lányok körében, ami egybecseng korábbi vizsgálatok eredményeivel [40, 44]. Nemi különbség jelen kutatásunkban a belső kontrollnál volt kimutatható. Protektív szerepe és a pozitív egészségminősítés közötti összefüggés csak a lányoknál volt igazolható. Az optimizmus szintjében nem találtunk szignifikáns átlagkülönbséget a nemek között, noha tendenciaként megjelent a lányok magasabb értéke. Az élettel való elégedettség és a belső kontroll jellemzően a fiúknál volt meghatározóbb, ez statisztikailag is alátámasztást nyert. Végül, az egészség önértékelésének nemi összehasonlítása ugyancsak mutatott eltéréseket a pszichológiai faktorokhoz hasonlóan. A fiúk jellemzően inkább a kiváló és a jó kategóriát jelölték, míg a lányok a jó és elfogadható/rossz minősítést  választották többségben. Összességében az eredmények a fiúk pozitív egészségértékelését mutatták ki, amelyhez az egyéni pszichológiai védőfaktorok is hozzájárultak. Lányok esetében a kedvezőtlenebb egészségminősítés és a pszichés kockázati faktorok túlsúlya rajzolódott ki. A fennálló nemi különbségek beható megértéséhez szükséges lehet további kutatások kezdeményezése a védő- és kockázati faktorok részletesebb és szélesebb spektrumon való kiterjesztése által. Eredményeink megerősítik az önminősített egészségmutató és az egyéni pszichológiai tényezők közötti összefüggést, valamint felhívják a figyelmet a magatartás-orvoslás kiemelt feladatára: a védőfaktorok erősítésére. A pozitív gondolkodás, a hatékony problémacentrikus copingstratégiák elsajátítása és a belső kontroll kialakítása kulcsmomentum a prevenció és az objektív/ szubjektív egészségi állapot javítása szempontjából.

Irodalom

1880

[1] Pikó, B. F., Keresztes, N.: Self-perceived health among early adolescents: Role of psychosocial factors. Pediatr. Int., 2007, 49, 577–583. [2] Pikó, B. F., Hamvai, Cs.: Studies on the influence of parental and personal psychologic protective factors on self-rated health. [Az egészségi állapot önértékelését befolyásoló szülői és egyéni pszichológiai védőfaktorok vizsgálata serdülők körében.] Mentálhig. Pszichoszom., 2009, 10, 239–248. [Hungarian] ORVOSI HETILAP

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK [3] Idler, E. L., Benyamini, Y.: Self-rated health and mortality. J. Health Soc. Behav., 1997, 38, 21–37. [4] Heistaro, S., Jousilahti, P., Lahelma, E., et al.: Self rated health and mortality: A long term prospective study in eastern Finland. J. Epidemiol. Commun. Health, 2001, 55, 227–232. [5] Lyyra, T. L., Leskinen, E., Jylhä, M., et al.: Self-rated health and mortality in older men and women: A time-dependent covariate analysis. Arch. Gerontol. Geriatr., 2009, 48, 14–18. [6] Molarius, A., Janson, S.: Self rated health, chronic diseases, and symptoms among middle-aged and elderly men and women. J. Clin. Epidemiol., 2002, 55, 364–370. [7] Christian, L. M., Glaser, R., Porter, K., et al.: Poorer self-rated health is associated with elevated inflammatory markers among older adults. Psychoneuroendocrinology, 2011, 36, 1495–1504. [8] Hoyt, L. T., Chase-Landsale, P. L., McDade, T. W., et al.: Positive youth, healthy adults: does positive well-being in adolescence predict better perceived health and fewer risky health behaviors in young adulthood? J. Adolesc. Health, 2012, 50, 66–73. [9] Pikó, B. F., Keresztes, N., Pluhar, F. Zs.: Aggressive behavior and psychosocial health among children. Pers. Indiv. Diff., 2006, 40, 885–895. [10] Pikó, B. F., Fitzpatrick, K.: Depressive symptomatology among Hungarian youth: A risk and protective factors approach. Am. J. Ortopsychiatry, 2003, 73, 44–54. [11] Pikó, B. F., Barabas, K., Boda, K.: Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self – perceived health in a Hungarian student population. Eur. J. Public Health, 1997, 7, 243–247. [12] Pikó, B. F.: Does wealth equal to happiness? Psychologic health of  adolescents from the view of social disparity. [Gazdagság egyenlő boldogság? Serdülők pszichikai egészsége a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében.] Társadalomkut., 2001, 28, 53–64. [Hungarian] [13] Goodman, E., Huang, B., Schafer-Kalkoff, T., et al.: Perceived socioeconomic status: A new type of identity that influences adolescents’ self-rated health. J. Adolesc. Health, 2007, 41, 479– 487. [14] Jerdén, L., Burell, G., Stenlund, H., et al.: Gender differences and predictors of self-rated health development among Swedish adolescents. J. Adolesc. Health, 2011, 48, 143–150. [15] Cole, M., Cole, S. R.: Developmental psychology. [Fejlődéslélektan.] Osiris Kiadó, Budapest, 2001. [Hungarian] [16] Greene, J. W., Walker, L. S.: Psychosomatic problems and stress in adolescence. Pediatr. Clin. North. Am., 1997, 44, 1557–1572. [17] Pikó, B., Keresztes, N.: Psychosomatic symptom formation as a health status indicator in early adolescence: behavioral epidemiologic analysis. [Pszichoszomatikus tünetképzés mint egészségindikátor a korai serdülőkorban: magatartás-epidemiológiai elemzés.] Orv. Hetil., 2006, 147, 819–825. [Hungarian] [18] Beck, J. E.: A developmental perspective on functional somatic symptoms. J. Pediatr. Psychol., 2008, 33, 547–562. [19] Kalmár, P.: Occurrence of symptoms of depression in adolescents in the 14th district of Budapest in 2011. [Depressziós tünetek előfordulása adolescens korú fiataloknál Budapesten, a  XIV. kerületben, 2011-ben.] Egészségfejl., 2011, 52, 12–16. [Hungarian] [20] Comer, R. J.: Soul diseases. [A lélek betegségei.] Osiris Kiadó, Budapest, 2005. [Hungarian] [21] Kopp, M., Szedlák, S., Lőke, J., et al.: Prevalence and significance of symptoms of depression in the Hungarian population. [A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és jelentősége a magyar lakosság körében.] Lege Art. Med., 1997, 7, 136–144. [Hungarian] [22] Pikó, B. F., Balázs, M. Á.: Control or attendance? Association between parental training style and depression in adolescents. [Kontroll vagy részvétel? A szülői nevelési stílus összefüggése a serdülőkori depresszióval.] Psychiat. Hung., 2010, 2, 538–544. [Hungarian] ORVOSI HETILAP

[23] Csabai, M., Molnár, P.: Medical and clinical health psychology. [Orvosi és klinikai egészségpszichológia.] Medicina Kiadó, Budapest, 2009. [Hungarian] [24] Pikó, B. F.: Sociology of health psychology. [Egészségszociológia.] Újmandátum Könyvkiadó, Budapest, 2002. [Hungarian] [25] Bauldry, S., Shanahan, M. J., Boardman, J. D., et al.: A life course model of self-rated health through adolescence and young adulthood. Soc. Sci. Med., 2012, 75, 1311–1320. [26] Lamb, J. M., Puskar, K. R., Sereika, S., et al.: Anger assessment in  rural high school students. J. Sch. Nurs., 2003, 19, 30–40. [27] Kaltiala-Heino, R., Rimpelä, M., Rantanen, P., et al.: Bullying at school – an indicator of adolescents at risk for mental disorders. J. Adolesc., 2000, 23, 661–674. [28] Musante, L., Treiber, F. A.: The relationship between angercoping styles and lifestyle behaviors in teenagers. J. Adolesc. Health, 2000, 27, 63–68. [29] Finkelstein, J. W., Susman, E. J., Chinchilli, V. M., et al.: Estrogen or testosterone increases self-reported aggressive behaviors in hypogonadal adolescents. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1997, 82, 2433–2438. [30] Carver, C. S., Scheier, M. F.: Character psychology. [Személyiségpszichológia.] Osiris Kiadó, Budapest, 2001. [Hungarian] [31] De Brabander, B., Declerck, C. H.: A possible role of central dopamine metabolism associated with individual differences in locus of control. Pers. Indiv. Diff., 2004, 37, 735–750. [32] Gomez, R.: Locus of control and type a behavior pattern, as predictors of coping styles among adolescents. Pers. Indiv. Diff., 1997, 23, 391–398. [33] Louden, D. M.: Internal versus external control in Asian and West Indian adolescents in Britain. J. Adolesc., 1978, 1, 283–296. [34] Scheier, M. F., Carver, C. S.: Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychol., 1985, 4, 219–247. [35] Segerstrom, S. C., Taylor, S. E., Kemeny, M. E., et al.: Optimism is associated with mood, coping, and immune change in response to stress. J. Pers. Soc. Psychol., 1998, 74, 1646–1655. [36] Szondy, M.: Optimism, pessimism, health and health behaviour. [Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás.] PhD dissertation, ELTE, Budapest, 2008. [Hungarian] [37] Karademas, E. C.: Self-efficacy, social support and well-being. The mediating role of optimism. Pers. Individ. Diff., 2006, 40, 1281–1290. [38] Carver, C. S., Scheier, M. F., Weintraub, J. K.: Assessing coping strategies: A theoretically based approach. J. Pers. Soc. Psychol., 1989, 56, 267–283. [39] Wenglert, L., Rosén, A. S.: Optimism, self-esteem, mood, and subjective health. Pers. Indiv. Diff., 1995, 18, 653–661. [40] Pikó, B. (ed.): In the wake of protective factors. Prevention of harmful addictions and health promotion in adolescents. [Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban.] L’Harmattan, Budapest, 2010. [Hungarian] [41] Diener, E., Suh, E. M., Lucas, R. E., et al.: Subjective well-being: Three decades of progress. Psychol. Bull., 1999, 125, 276–302. [42] Koivumaa-Honkanen, H., Honkanen, R., Vinamaki, H., et al.: Self-reported life satisfaction and 20 year mortality in healthy Finnish adults. Am. J. Epidemiol., 2000, 152, 983–991. [43] Huan, V. S., Yeo, L. S., Ang, R. P., et al.: The influence of dispositional optimism and gender on adolescents perception of academic stress. Adolescence, 2006, 41, 533–547. [44] Pikó, B.: Health psychologic survey of subjective well-being among young adults: association between life satisfaction and health. [A szubjektív jóllét egészségpszichológiai vizsgálata fiatalok körében: az élettel való elégedettség és az egészség összefüggése.] Alk. Pszichol, 2005, 7, 87–99. [Hungarian] [45] Kovacs, M.: Children’s Depression Inventory (CDI). Toronto: Multi-Health Systems, 1992.

1881

2012 ■ 153. évfolyam, 47. szám

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK [46] Rózsa, S., Kő, N., Komlósi, A., et al.: Possibilities of questionnery measurement of depression in children and young adult based on  observation from clinical and normative samples. [Gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a  klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján.] Pszichol., 1999, 19, 459–482. [Hungarian] [47] Buss, A. H., Perry, M.: The aggression questionnaire. J. Pers. Soc. Psychol., 1992, 63, 452–459. [48] Rotter, J. B.: Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychol. Monogr., 1966, 80, 1–28. [49] Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., et al.: The satisfaction with life scale. J. Pers. Assess., 1985, 49, 71–75.

[50] Pikó, B. F.: Self-perceived health among adolescents: The role of gender and psychosocial factors. Eur. J. Pediatr., 2007, 166, 701–708. [51] Ivarsson, T., Svalander, P., Litlere, O., et al.: Weight concerns, body image, depression and anxiety in Swedish adolescents. Eat. Behav., 2006, 7, 161–175.

(Pikó Bettina dr., Szeged, Szentháromság u. 5., 6722 e-mail: [email protected])

Napivizit.hu Az egészségügyi szakma zártkörű portálja az Akadémiai Kiadótól

Regisztráljon Ön is! A Napivizit.hu hiteles és megbízható információforrás, amire a napi munkája, illetve továbbképzése során támaszkodhat. Szakmai újdonságok Kezelési irányelvek Szakmapolitika Praxishirdetések Álláshirdetések

Regisztráljon most: napivizit.hu A használat során szerzett hűségpontokat prémium tartalmakra válthatja.

2012 ■ 153. évfolyam, 47. szám

1882

ORVOSI HETILAP