Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata. Jogszabályfigyelő... 3

2009/5

A tartalomból:

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Szerkesztőségi rovat

XIX. évfolyam 5. szám

Jelentések, tájékoztatók

A válságkezelő kormányban Varga Zoltán vezeti az Önkormányzati Minisztériumot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2

Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

3

Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . . . . . . . . . . . . . . 19

Területfejlesztés és építésügy Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze Díj adományozásáról . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Önkormányzati főépítész munkaköri leírás minta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A XIV. Országos Főépítészi Konferencia programja „A hely öröksége – Az örökség helye” . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

21 22 25 29 30

Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közösségi kezdeményezések . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Pályázati hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

53 58

Aktuális hírek Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Események, képzések – előrejelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Események, képzések – beszámolók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

59 62 66 69

Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állami főépítészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

40 44 47

A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

50 52

Eseménynaptár, képzések

Turizmus és sport A TDM-rendszer pályázati támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből . . . . . . . . . . . . . . . .

A magyar–szlovák önkormányzati együttműködést szolgáló kormányközi bizottság jubileumi ülése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Elektronikus adatközlés: ahogy tetszik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkormányzati internetes televízió-csatorna és tartalomszolgáltató tudáscsatorna . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Újabb mérföldkő: új szolgáltatásokkal, fejlesztésekkel bővül az EDR . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

73 73 73 73 73 74

2

Szerkesztőségi rovat

A válságkezelő kormányban Varga Zoltán vezeti az Önkormányzati Minisztériumot

S

ólyom László köztársasági elnök április 16-ai hatállyal a Sándor-palotában nevezte ki a Bajnai-kormány minisztereit, köztük Varga Zoltán önkormányzati minisztert.

Életrajz Varga Zoltán 1952-ben, Miskolcon született. Nős, két gyermeke van. Diákéveit Miskolcon töltötte, azonban a középiskolai tanulmányait már Kazincbarcikán, egy vegyipari technikumban folytatta. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szerzett vegyipari gépész üzemmérnök diplomát. Előbb szakmérnöki, majd mérnök-közgazdász diplomát szerzett. Ugyan feleségét, Vági Erzsébetet Pécsett ismerte meg, családot már Orosházán alapított, ahol 1979-ben a helyi üveggyárban üzemmérnökként helyezkedett el. 1997-ben az orosházi üveggyár műszaki igazgatójaként hagyta el a gyárat, amikor Békés Megye Képviselő-testületének elnökévé választották. 1998-tól az orosházi ipari park ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett, amikor a 2002-es önkormányzati választásokon ismét a Békés Megyei Közgyűlés elnökévé választották. 1990-ben alapító tagja volt az MSZP Orosházi Szervezetének. 1994-ben Békés Megye Képviselő-testületének tagjává választották. Eközben 1997-ig a testület MSZP frakciójának vezetője, mely tisztséget 1998 és 2002 között is betöltötte. Ebben az időszakban a Gazdasági Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2000-ben a párt megyei alelnökévé választották. A 2006. évi országgyűlési választásokon Békés megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-ától az európai ügyek bizottságának tagja. Varga Zoltán közvetlenül miniszterré kinevezése előtt a Békés Megyei Közgyűlés, valamint a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztét töltötte be. Varga Zoltán önkormányzati miniszter április 28-án tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját. A válságkezelő kormány önkormányzati minisztere bemutatta munkatársait. Változatlanul Jauernik István az egyetlen államtitkár a tárcánál, s megtartotta tisztségét dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár is. Megőrizte posztját Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár, viszont rövidesen távozik Török Ottó sport szakállamtitkár, akinek utódjáról még nem született döntés, s új vezetőként ismerhették meg az újságírók dr. Bujdosó Sándor utódját, dr. Forgács Imrét, aki az önkormányzati és lakásügyi területekért felel majd szakállamtitkárként. Forrás: Önkormányzati Minisztérium, Turisztikai Hírlevél

XIX. évfolyam 5. szám • 2009. május

ÖM Önkormányzati Tájékoztató

Jogszabályváltozások

Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A foglalkoztatási és Szociális Adatbázisról

A jogszabály száma és címe: 73/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisról A jogszabály lényege: Az önkormányzatok és a munkaügyi központok közötti pontos és naprakész adatközlés érdekében Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozását, az aktív korúak ellátására jogosult személyekkel kapcsolatos elektronikus nyilvántartás vezetését írja elő. Hatálybalépés: 2009. április16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2009. április 8.)

A központosított illetményszámfejtésről

A jogszabály száma és címe: 81/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza, hogy az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok (önkormányzati illetményszámfejtő hely) központosított illetményszámfejtést látnak el. A jogszabály előírja a központosított illetményszámfejtő hely feladatait, továbbá módosítja a költségvetési szerv feladatait meghatározó rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2009. április 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 48. szám (2009. április 10.)

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról

A jogszabály száma és címe: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítással pontosította a jogalkotó, hogy a középtávú továbbképzési programot a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és – amennyiben a fenntartó működteti – a munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével készíti el a nevelési oktatási intézmény vezetője. A fenntartó részére meg kell küldeni az előző továbbképzési program időarányos végrehajtásáról szóló értékelést, amelyet az új továbbképzési program összeállítása előtt a nevelőtestület készít el. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint [88. § (4) bek.] a költségvetési szerv vezetőjének pénzügyi-gazdasági végzettséggel kell rendelkeznie. A Korm. rendelet 20. § módosítása alapján a pedagógus-szakvizsga teljesítése megfelel az említett pénzügyi-gazdasági végzettségnek. Hatálybalépés: 2009. július 31. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 57. szám (2009. április 24.)

Európai Mezőgazdasági Garancia Alapról

A jogszabály száma és címe: 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A jogszabály lényege: A jogszabály hatálya meghatározott jogcímek alapján igénybe vehető támogatásokra terjed ki (pl.: az egységes területalapú támogatás; az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó termeléshez kötött növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatás; stb.). A rendelet meghatározza – többek között – az egységes kérelem tartalmára, benyújtására, a késedelmes benyújtásra, a nyilvánvaló hibák helyesbítésére, az adatváltozás bejelentésére, az egységes kérelem módosítására, pontosítására, részben vagy egészben történő visszavonására vonatkozó szabályokat. A jogszabály tartalmazza továbbá a hasznosító személyében bekövetkezett változás, hiánypótlás, adminisztratív és fizikai ellenőrzések esetén követendő szabályokat. Meghatározza továbbá az állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartására, az egységes kérelemről való döntésre, a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítésére, illetve a kifizetésre és a jogkövetkezmények halmozódására vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. április 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 43. szám (2009. április 3.)



3

4


Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásról

A jogszabály száma és címe: 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A jogszabály lényege: A rendelet hatálya az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz (SAPS) kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételére terjed ki. A jogszabály meghatározza – többek között – az európai mezőgazdasági garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) esetén a kérelem benyújtására, elbírálására, támogatás forrására és mértékére, az igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelőre, a támogatás alapjául szolgáló terület megállapítására, a levonásokra és kizárásokra, valamint a támogatás kiszámításának alapjára, illetve a támogatás igénybevételéről szóló döntésre, továbbá a támogatás kifizetésére vonatkozó szabályokat. A rendelet szabályozza a kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) vonatkozásában annak jogcímeit, illetve a kérelem benyújtására, az elbírálásra, a támogatás forrására és mértékére, az igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelőre, a hiánypótlásra, a nyilvánvaló hibák helyesbítésére, a késedelmes benyújtásra, a támogatási kérelem visszavonására, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) és kivételes körülmények eseteire, valamint a támogatási döntésre és a kifizetésre, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítésére vonatkozó szabályokat. A rendelet külön szabályokat tartalmaz az egyes támogatási jogcímek vonatkozásában is. Hatálybalépés: 2009. április 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 43. szám (2009. április 3.)

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolásáról

A jogszabály címe és száma: 38/2009. (IV. 8.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2009. évi finanszírozásának szabályairól A jogszabály lényege: A rendeletben meghatározottak szerint, az ott megjelölt célterületeken vehető igénybe pénzügyi hozzájárulás. (pl.: kéknyelv betegség az endemikus vagy nagy fertőzési kockázatot jelentő területeken, a klasszikus sertéspestis, a veszettség, stb.) A jogszabály megjelöli – egyebek mellett – pénzügyi hozzájárulás forrására és mértékére, az igénybevételének általános feltételeire, az egyes betegségek ellen való védekezés finanszírozására, a pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylő kérelem benyújtására, folyósítására, a kifizetési feltételek teljesítésének utólagos ellenőrzésére, valamint a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. április 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2009. április 8.)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatásokról

A jogszabály száma és címe: 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszer-ipari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A támogatás célja, hogy a kis kapacitású nyersszesz, nyersolaj üzemek létesítésével a mezőgazdasági eredetű alapanyagok bioüzemanyag célú feldolgozásával javuljon a termelők versenyképessége, illetve a mezőgazdasági szektor a bioüzemanyag gyártási vertikumnak aktív szereplője legyen, valamint növekedjen az Európai Unión belül a bioüzemanyagok termelési volumene. A rendelet meghatározza – többek között – a támogatás jellegét, alapját, az igénybevételének feltételeit, forrását és mértékét, illetve a támogatási kérelem benyújtására, elbírálására, a kifizetési kérelemre, valamint a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 49. szám (2009. április 11.)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatásokról

A jogszabály száma és címe: 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály lényege: Az agrár-erdészeti rendszerek lehetőséget teremtenek fás legelők létesítésére és hasznosítására, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartására, a mozaikos tájszerkezet kialakítására. A rendelet meghatározza – többek között – a támogatás jellegét és mértékét, a támogatás igénybevételének feltételeit, az általános kötelezettségeket, telepítési és földhasználati előírásokat, valamint a támogatási kérelem benyújtására elbírálására, a támogatás folyósítására, az ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. április 24. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16.)




Az energetikai célú növénytermesztéshez nyújtható kiegészítő támogatásokról

A jogszabály száma és címe: 52/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célú növénytermesztéshez nyújtható kiegészítő támogatás 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – egyebek mellett – a támogatás igénybevételének feltételeit, a támogatás mértékét, a támogatási kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16.)

A tejfeldolgozók által igénybe vehető de minimis támogatásról

A jogszabály címe és száma: 54/2009. (IV. 16.) FVM rendelet a tejfeldolgozók által igénybe vehető de minimis támogatásról A jogszabály lényege: A támogatás célja munkahely megóvás a tejfeldolgozás és az értékesítés területén, valamint szükség szerint az alkalmazottak át-, illetve továbbképzésének elősegítése. A rendelet meghatározza – többek között – a támogatás jellegét, forrását, igénybevételének feltételeit, az igénylésére és a kifizetésére, valamint a nyilvántartásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16.)

A helyi közösségi közlekedés normatív támogatásáról

A jogszabály száma és címe: 20/2009. (IV. 17.) KHEM-ÖM együttes rendelet a helyi közösségi közlekedés normatív támogatásáról szóló A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza, hogy a központi költségvetés által biztosított támogatást az a helyi közösségi közlekedéssel rendelkező települési önkormányzat igényelheti, amely az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvényben meghatározott esetekben: – helyi közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn; – a helyi közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval megkötötte; – a helyi közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződésnek megfelelő szerződést vagy koncessziós szerződést az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval megkötötte; vagy – a tevékenység gyakorlásának a jogát koncessziós szerződés keretében időlegesen átengedte. A jogszabály meghatározza a normatív támogatás igénylésének feltételeit, a támogatási kérelem benyújtásának szabályait, a támogatás összegét, továbbá rendelkezik a támogatás elosztásának szabályairól. Hatálybalépés: 2009. április 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 54. szám (2009. április 17.)

A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2009. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról

A jogszabály száma és címe: 2/2009. (I. 30.) PM–ÖM együttes rendelet módosításáról a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2009. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról A jogszabály lényege: A jogszabály mellékletében részletezettek szerint módosul a Kt. 3. számú mellékletében szereplő egyes normatív hozzájárulási jogcímekhez kapcsolódó mutatószámok kiegészítő felmérése alapján a jogszabály-módosításban meghatározott normatív állami hozzájárulások önkormányzatokat megillető előirányzata, továbbá a jogszabályban meghatározott jogcímeken módosulnak a Kt 3. számú mellékletében szereplő normatív hozzájárulási jogcímekhez kapcsolódóan egyes önkormányzatokat megillető előirányzatok az érintett önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások felelősségi körén kívül eső okból. Módosul a Kt. 8. számú melléklete IV. A többcélú kistérségi társulások támogatása jogcímén a kapcsolódó mutatószámok felmérése alapján a normatív, kötött felhasználású támogatások egyes önkormányzatokat megillető előirányzata. A rendelet mellékleteiben meghatározott éves összeg 2009. április 30-áig számított évi időarányos első ütemét április 30áig, a fennmaradó további részét május 1-jétől havi ütemezésben – a nettó finanszírozás keretében az ÖM utalványozása alapján a MÁK folyósítja. Hatálybalépés: 2009. április 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 51. szám (2009. április 14.)



5

6


Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

A jogszabály száma és címe: 9/2009. (IV. 11.) SZMM rendelet az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A módosított jogszabály: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, valamint az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsga követelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet. A jogszabály lényege: A módosítások célja egyes rendelkezések pontosítása, kiegészítése, továbbá a gyakorlatban jelzett problémák orvoslása. Hatálybalépés: 2009. április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 49. szám (2009. április 11.)

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról

A jogszabály száma és címe: 10/2009. (IV. 14.) SZMM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, valamint a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet módosításáról. A jogszabály lényege: A Munkaerőpiaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2009. április 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 42. szám (2009. április 2.)

A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2009. évben nyújtott támogatásról

A jogszabály száma és címe: 11/2009. (IV. 22.) SZMM rendelet a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2009. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: A települési önkormányzatok 2009. június 16-ától augusztus 31-éig terjedő időszakra igényelhetnek támogatást a nyári gyermekétkeztetésre, abban az esetben, ha legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetést biztosítanak. (A támogatás kivételes esetben felmelegíthető készétel biztosítására is fordítható.) 2009. május 20-áig kell a jegyzőnek felmérnie a nyári gyermekétkeztetés iránti igényeket, erről május 27-éig értesíti az illetékes szociális és gyámhivatalt. 2009. szeptember 15-éig a támogatással el kell számolni, egyidejűleg a fel nem használt összeget vissza kell utalni. Hatálybalépés: 2009. április 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 56. szám (2009. április 22.)



Jogértelmezés

A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése Útmutató a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a társulási törvény alapján létrejött társulások, valamint a többcélú kistérségi társulások részére a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásához (Első rész) Az Útmutató segítséget nyújt a törvény végrehajtásának megszervezésében. Jogi értelemben nem szabályozza a törvénynek és más jogszabályoknak megfelelő eljárást. Hivatkozási alapul csak a jogszabályokban foglaltak szolgálhatnak. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról szóló 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat 2. pontja alapján a törvény végrehajtásának elősegítése céljából a törvény hatálybalépéséből fakadó szükséges intézkedéseket, esetleges jogalkotási teendőket az alábbi Útmutató foglalja össze. Az Útmutató célja, hogy a helyi önkormányzatok, a települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: társulási törvény) 8., 9. és 16. §-ai alapján létrejött társulások, a többcélú kistérségi társulások (továbbiakban együtt önkormányzati irányító szervek) és a felügyeletük (a törvény új szabályai szerint irányításuk) alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) törvényből adódó vagy kapcsolódó feladatait rendszerbe foglalja; bemutassa a feladatok egymásra épülését, támogatva ilyen értelemben is a megvalósulást; kiemelt pontokon összevesse az új szabályozást a jelenlegi helyzettel; a költségvetési szervek besorolásához az önkormányzati költségvetési szervek jellemző típusaira vonatkozó előírásokat rendszerezze, mutasson rá új szervezeti lehetőségekre; az országos egységes végrehajtás, a közpénzekkel való gazdaságos és hatékony gazdálkodás, az átláthatóság biztosítása érdekében mutasson irányadó szempontokat az önkormányzati irányító szervek számára. Az Önkormányzati Tájékoztatónak ebben a számában (2009/5.) az Útmutatóban foglaltak I–IV. fejezeteit tesszük közzé, az V–VII. fejezetek ismertetését a következő számban folytatjuk.

I. Alapvető tudnivalók a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényről I.1. A törvény tartalma Többéves előkészítés után az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (továbbiakban: Kt.). A törvény három fő területen nyújt alapvetően új szabályozást: 1. A költségvetési szervek jogállása (alapítása, átalakítása, megszüntetése stb.). Erre nézve sui generis szabályozás történik, vagyis nem már meglévő törvény került módosításra, hanem új előírások születtek. 2. A költségvetési szervek működése és gazdálkodása. Ezek az előírások az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Áht.) módosítják, kiemelten a VII. fejezetének („A költségvetési szervek működése és gazdálkodása”) kicserélése útján. 3. A közfeladatnak nem költségvetési szervi (hanem gazdálkodó szervezeti) formában való ellátása. Ezek az előírások is az Áht.-t módosítják, abba egy új, VII/A. fejezetként („Közfeladatok gazdálkodó szervezetben való részvétellel történő ellátása”) épültek be. A Kt. szól emellett az államháztartási kontrollról. Mivel azonban a Kt.-nek ez nem súlyponti témája, erről a továbbiakban nem szól az Útmutató.

I.2. A Kt. viszonya egyéb jogszabályokhoz I.2.1. A Kt. számos helyen hivatkozik külön törvényre, külön jogszabályra. Ezek az esetek egy részében már hatályos jogszabályok, más részük még megalkotásra vagy módosításra vár. Az e helyeken meghatározott feladatok a hatályos jogszabályok ismeretét igényli, másrészt végrehajtásukhoz támpontot ad a törvényjavaslat részletes indokolása (lásd pl. www.parlament.hu/ ÖM Önkormányzati Tájékoztató


7

8

Jogértelmezés irom38/06573/06573.pdf). A Kt. nemcsak fiskális, hanem nagymértékben hatékonysági követelményeket támasztó, szakmai ágazati ös�szefüggésű jogszabály. Ezért végrehajtása, érvényesítése az ágazati törvényekkel, jogszabályokkal együttes értelmezést feltételezi. Az értelmezés során a kisebbségi önkormányzatok vonatkozásában figyelemmel kell lenni a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben (továbbiakban: Nek. tv.) foglaltakra: „60/C. § (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok irányadóak. (2) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati rendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az országos önkormányzatok gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” A Kt. jogállási része egyes helyeken külön törvényként hivatkozik a Kt. gazdálkodási részével módosított Áht.-ra és viszont. Ennek oka az, hogy a Kt. megszületése pillanatában módosítja, cseréli az Áht. megfelelő részeit, így valójában innentől kezdve két külön törvényről beszélhetünk (Kt. és Áht.). I.2.2. A Kt. elfogadásától formailag független, ugyanakkor tartalmában összefügg azzal – amennyiben a feladatalapúságot támogatja az egyoldalú intézményi szintű erőforrás-meghatározáshoz képest – az új szakfeladatrend megalkotása. Ennek rendeleti szabályozása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) történt meg [lásd az Ámr. módosításáról szóló 279/2008. (XI. 28.) Korm. rendeletet, illetve 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet].

I.3. Hatálybalépés A Kt. 2009. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a jogállási szabályokat (és az Áht. néhány más előírását, így az új VII/A. fejezetben foglaltakat is) 2009. január 1-jétől kell alkalmazni, míg a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat (lényegében az Áht. VII. fejezete) 2010. január 1-jétől. Utóbbi körben a 2009. évben a 2008. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni [Kt. 44. § (3) bekezdés]. A 2010-től érvényes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

I.4. Központi szabályozás a végrehajtásra A végrehajtási kormányrendelet megalkotása két lépcsőben történik arra tekintettel, hogy a Kt. előírásai alkalmazására ütemezetten kerül sor. 1. A 2008. év végén a kormány elfogadta a jogállási szabályok és az Áht. VII/A. fejezete tekintetében a részletszabályokat tartalmazó rendeletet [327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet], amely az Ámr.-t módosítja. (E jogszabály másik része nem függ össze a Kt.-val.) 2. A gazdálkodási szabályok tekintetében kidolgozás alatt áll a végrehajtási kormányrendelet, várható előterjesztési időpontja az év közepe (legkésőbb ősz eleje).

II. Feladatok II.1. A végrehajtást segítő kormányzati feladatokról szóló határozat A Kt. alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról a kormány 2009 januárjában hozott határozatot [a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról szóló 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat], jelen Útmutató kiadására ennek 2. pontja alapján kerül sor. A határozat 7. pontja írja elő olyan oktatási program megszervezésének kötelezettségét, amelynek keretében sor kerül valamennyi önkormányzati irányító szerv részére a szükséges ismeretek átadására, az értelmezési kérdések megvitatására, a teendők egyértelműsítésére, a végrehajtást szolgáló további szabályozásokhoz javaslatok megtételére. Ezt a Magyar Államkincstár megyei szinten szervezett értekezleteken biztosítja várhatóan április első felében. Az oktatás egy tervezett második ütemében sor kerül az új szakfeladatrend, valamint a gazdálkodási szabályok részletesebb ismertetésére. A határozat 3. pontjában a kormány felkéri az önkormányzatokat mint irányító szerveket a törvényben foglaltak megvalósulását támogató intézkedési terv mielőbbi készítésére és végrehajtására.

II.2. A 2009. I. félévben meghozandó főbb intézkedések és határidők II.2.1. A közfeladat ellátásának felülvizsgálata, a költségvetési szervek besorolása: 2009. május 15-éig a helyi önkormányzatnak, települési és területi kisebbségi önkormányzatnak, országos kisebbségi önkormányzatnak, intézményi társulásnak és többcélú kistérségi társulásnak mint irányító szervnek felül kellett vizsgálnia a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból. A felülvizsgálatot a költségvetési szervekre és a vagyonkezelésbe (tulajdonosi jogkörbe) tartozó gazdálkodó szervezetekre egyaránt el kell végezni [Kt. 44. § (4) bekezdés]. Azokra a szervezetekre nézve azonban, amelyek a felülvizsgálat alapján a továbbiakban is gazdálkodó szervezetek maradnak, a Kt. június 1-jei besorolási szabályai nem vonatkoznak. Figyelembe kell azonban venni a következőket: XIX. évfolyam 5. szám • 2009. május


Jogértelmezés

Mindenekelőtt a Kt. új konstrukciói, szabályai alkalmazását kell mérlegelni, így különösen az alábbi jogszabályi pontokban foglaltakat, elsősorban az irányító szerv meglévő ismeretei alapján: –– Áht. 49. §-ának (6) bekezdése1, a Kt. 12. §-ának (1) bekezdése2, a Kt. 14–18. §-ai3; –– az állami tulajdonú (ilyen részesedéssel működő) gazdálkodó szervezetek tekintetében az Áht. új 100/K. §-a, amely az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek tekintetében is irányadó, továbbá a költségvetési szervek gazdálkodó szervezetei tekintetében az Áht. 100/L.–100/N. §-ai, különösen a 100/L. § (7)–(8) bekezdések; Költségvetési szervek gazdálkodó szervezete esetén 2010. január 1-jétől az Áht. 100/L. §-ának (7) bekezdésében foglalt feltételek4 fennállásakor az irányító szerv már intézkedhet a források megfelelő csökkentéséről, vagy az átalakulást, jogutód nélküli megszüntetést kezdeményezni lehet a Kt. 44. §-ának (10) bekezdése alapján. (Ez kötelezettségként csak 2011. január 1-jétől jelenik meg.) Közalapítványok tekintetében az Áht. 24/A. §-a, a (Kt. 48. §-ával megállapított) 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Át.) 1. §-ának új (3) bekezdése az irányadó. (A Kt. 48. §-ában foglalt, a közalapítvány saját bevételi forrásainak elégtelensége miatti megszüntetés kezdeményezése kötelezettségként csak 2011. január 1-jétől jelenik meg.) A költségvetési szervi és a gazdálkodó szervezeti forma közötti választásnak egyfelől a Kt. 1. §-a, másfelől az Áht. 100/K–L. §-ai alapján kell megtörténnie, mérlegelve az elmúlt és a következő évek várható gazdálkodási adatait, korábbi átvilágításának eredményét. 2009. évi átalakítási kötelezettség nincs sem a költségvetési szervek, sem a gazdálkodó szervezetek tekintetében. Ha az irányító szerv úgy gondolja, és tételes jogszabályi akadálya nincs, akkor megfelelő döntés a jelenlegi helyzet rögzítése a költségvetési szervek új besorolásánál. Fontos, hogy az új törvényi lehetőségekkel (pl. jogi személyiségű szervezeti egység létrehozása, önállóan működő és gazdálkodó szerv átalakítása önállóan működő szervvé) később is lehet, sőt célszerű majd élni, mérlegelve az ágazati sajátosságokat. Indokolt figyelembe venni azt a tényt is, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. §-ának (3) bekezdése szerint a közhasznú társaság 2009. június 30-áig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. A döntés meghozatala során azt is indokolt mérlegelni, hogy a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése, illetőleg más szervezetté való átalakítása adójogi következményekkel jár (különös tekintettel az áfafizetési kötelezettségre). 2009. június 1. : a helyi önkormányzat, települési és területi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás felülvizsgálata eredményeként azoknál a költségvetési szerveknél, melyek működése július 1-je után is indokolt, meg kell hozni a Kt.-ből adódó intézkedéseket, vagyis el kell végezni a költségvetési szervek Kt. szerinti besorolását és módosítani kell az alapító okiratokat [44. § (4) bekezdés]. A május 15-éig végzett felülvizsgálat eredményeként „megmaradó” (vagy újonnan alapítandó) költségvetési szerveket –– a tevékenység jellege alapján a Kt. 15–16. §-ai szerint és –– a feladatellátáshoz gyakorolt funkció alapján a 18. § szerint be kell sorolni. Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás jogi személy, de nem költségvetési szerv, ezért a besorolás természetesen rájuk nem vonatkozik. Ugyanakkor azon jogi személyiségű önkormányzati társulást, amely költségvetési szerv (ld. társulási törvény 16. §), e minőségében be kell sorolni. Az alapító okiratot valamennyi költségvetési szerv esetében módosítani kell; mindenekelőtt a besorolás miatt, de az alapító okirat kibővült tartalma miatt is. Az alapító okirat új tartalmát a Kt. 4. §-a rögzíti. Az alaptevékenységet az Ámr. 10. § (6) bekezdése alapján az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) alapján kell meghatározni, szakfeladat-számmal és megnevezéssel. Ha egy szakfeladaton belül több tevékenység is elszámolható, abban az esetben nevesíteni kell, hogy melyik tevékenység(ek) végzésére jogosult a költségvetési szerv (a normatíva igénylés feltétele így teljesül). Az új szakfeladatrendet a pénzügyminiszter 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatója tartalmazza. A 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. §-ának (10) bekezdése szerint az Ámr. e rendelettel módosított rendelkezései alapján szükséges módosításokat az alapító okiratra, valamint a szervezeti és működési szabályzatra nézve 2009. szeptember 30-áig kell elvégezni. Célszerű számba venni valamennyi módosítási igényt, s egyetlen módosítási aktussal 2009. június 1-jéig elvégezni az összes változtatást az alapító okiraton és a szervezeti és működési szabályzaton. 1 2 3 4

„…irányító szerv feladata a közfeladat-vizsgálattal, a működési szervezeti forma megválasztásával, a működés gazdaságosságával, hatékonyságával kapcsolatban…” „…irányító szerv feladatai a költségvetési szerv megszüntetésével vagy átalakításával kapcsolatban…” „…jogi személyiségű szervezeti egység alapításának lehetősége, költségvetési szervek típusai a tevékenység jellege, illetve a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint…” „…azaz a bevételi szerkezetben a túlságosan magas államháztartási források esetén…”



9

10

Jogértelmezés

––

––

––

––

––

Az új szakfeladatrend (számjel és megnevezés) 2010. január 1-jétől érvényes, összhangban az új gazdálkodási szabályokkal. Így a régi szakfeladatrend szerinti besorolás él még 2009. december 31-éig. Az alapító okiratokban az év végével elavulttá váló szakfeladatok érvénytelenek lesznek, a Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásból azokat hivatalból törli. (Vagyis az év közbeni alapítóokirat-módosításokban egyelőre meg kell hagyni a 2009. év végéig hatályos – régi – szakfeladatokat, egyúttal azonban meg kell jeleníteni a 2010-től alkalmazandó új szakfeladatrend szerinti szakfeladatokat is. Hasonlóan kell eljárni az SZMSZ-ek esetében is, ahol a kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozási tevékenységek is megjelennek.) Új elem, ha a költségvetési szerv kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységet folytat, akkor az alapító okiratban e tevékenységei arányának felső határát külön-külön meg kell határozni (tehát a „kiegészítő” tevékenységét nem!). Ezt célszerűen a költségvetési szerv tárgyévi tervezett költségvetési adatai alapján – a kisegítő, illetve a vállalkozási tevékenység tervezett kiadását az összes kiadáshoz viszonyítva – lehet kalkulálni, figyelemmel az elkövetkező évek várható és e tevékenységek elfogadható bővítésével összefüggő kiadás-növekményére, és arra, hogy emiatt évente ne kelljen az alapító okiratot módosítani. Cél, hogy e tevékenységek ne váljanak „túlsúlyossá” az alaptevékenységekhez képest. Az alapító okirat módosításáról rendeletben vagy határozatban kell rendelkezni [a Kt. 3. §-ának (4) bekezdése és a 2. § (2) és (4) bekezdései alapján). Fontos, hogy ez az előírás nem jelenti azt, hogy minden egyes költségvetési szerv alapító okiratának módosításáról külön-külön rendeletet kell alkotni vagy határozatot kell hozni. Elegendő, ha – mindegyiket magában foglalva – összefoglalóan kerül kiadásra egy rendelet (határozat), amelyben egyetlen alkalommal valamennyi költségvetési szerv besorolása megtörténik. Az alapító okiratokról szóló testületi döntést – rendeletet, határozatot –az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerinti internetes honlapon közzé kell tenni. Az alapító okiratokat a rendeletnek (határozatnak) megfelelően módosítani kell. Az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az alapító okiratot egységes szerkezetben is. Ezen okiratok mindegyikét meg kell tehát küldeni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. A Kincstár június 30-áig bejegyzi – 2009. július 1-jei hatállyal – az adatváltozásokat a törzskönyvi nyilvántartásba [Kt. 44. § (11) bekezdése]. Ehhez szükséges, hogy a módosított alapító okiratok minél előbb, legkésőbb június 9-ei határidővel benyújtásra kerüljenek a Kincstár részére [Kt. 5. § (2) bekezdés]. A kérelem benyújtására irányadónak tekinthető a Kt. 5. §-ának (2) bekezdésben foglalt nyolcnapos határidő. Célszerű azonban, hogy az alapítói jogokat gyakorló szervek ne várják be a határidőt, hanem a Kt. 44. § (5) bekezdés szerinti besorolást követően mihamarabb benyújtsák az adatváltozásokat és az alapító okirat módosításokat a Kincstárnak. A törzskönyvi nyilvántartásba be nem jegyzett költségvetési szerv (az önkormányzati hivatal kivételével, melyet legkésőbb 2009. október 1-jéig kell besorolni) 2010. január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy általános jogutódja az irányító szerve [Kt. 44. § (7) bek.].

II.2.2. A Kt. záró rendelkezéseiben foglalt, az átalakítás szempontjából fontos egyéb határidők. A törvényben foglalt időtartamok bizonyos feltételek fennállásához (forrásarány stb.) nem visszamenőleges hatályúak, vagyis 2009. január 1-jén kezdődik a vizsgálandó időtartam. Így például a költségvetési szerv gazdálkodó szervezetének vonatkozásában az Áht. 100/L. §-ának (7) bekezdés alkalmazása szempontjából először a 2009. és 2010. éveket kell vizsgálni, s esetlegesen ennek alapján intézkedni egy éven belül (vagyis 2011-ben). Ugyanígy kell eljárni valamennyi hasonló előírás esetén [pl. Át. 1. § (3) bekezdés a közalapítványoknál]. A Kt. 44. §-ának (8)–(10) bekezdései ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy az ott felsorolt intézkedéseket a feltételek ott megadott években való fennállása esetén már 2010. január 1-jétől meg lehessen hozni. Ez tehát lehetőség és nem kötelezettség.

III. A költségvetési szervek besorolása

Költségvetési szervek az alapító szerint a következők [Kt. 2. § (1) bekezdés]: központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv (együtt: központi költségvetési szerv), amelyet az Országgyűlés, a kormány, a fejezetet irányító szerv – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével (lásd 2006. évi LVII. tv.) – alapít; helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapít; helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, területi kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiségű társulása alapít; országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiségű társulása alapít; köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapít.



Jogértelmezés

11

A Kt. meghatározza, hogy a felülvizsgálat alapján költségvetési szervben ellátott feladatok esetén a költségvetési szervet

az alábbiak szerint kell besorolni.

III.1. Költségvetési szervek a tevékenységük jellege szerint (Kt. 15–16. §-ok): közhatalmi költségvetési szerv: azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Ez alapján, valamint a Kt. 15. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal – (fő)polgármesteri hivatal, közgyűlés hivatala, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala – csak közhatalmi költségvetési szerv besorolású lehet. A Kt. szövege – ha nem is a teljesség igényével – széles körű felsorolást tartalmaz, így közhatalom gyakorlásának minősül a közigazgatási jogalkalmazói tevékenység. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete. (Ez nem jelenti azt, hogy a munkaszervezetben dolgozókat feltétlenül köztisztviselői jogviszonyban kell foglalkoztatni.) Közigazgatási jogalkalmazói tevékenységet végez a jogi személyiségű társulás, ha nem maga végzi a közszolgáltatási feladatot. Ebben az esetben ugyanis (a beruházás szervezésekor, lebonyolítása során vagy a közös fenntartású intézmény irányítása során) az őt létrehozó testületek döntéseit (rendeleteit, határozatait) hajtja végre. Ez alapján a társulási törvény 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulás (a továbbiakban: jogi személyiségű társulás) közhatalmi költségvetési szerv. (Ez sem jelenti feltétlenül a köztisztviselői jogviszony alkalmazását.) Amennyiben a jogi személyiségű társulás nem alapít külön költségvetési szervet, hanem saját maga végzi a közszolgáltatási tevékenységet, akkor a besorolást a tevékenység jellege szerint kell elvégezni, vagyis ebben az esetben közszolgáltató szervi típus valamely altípusába sorolandó a társulás (pl. szennyvíz-beruházás lebonyolítására és üzemeltetésére létrehozott társulás esetén közüzemmé kell besorolni). Közhatalom gyakorlásának minősül a védelmi, hatósági ellenőrzési tevékenység gyakorlása. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv a polgári védelmi, a tűzoltósági, a közterület-felügyeleti tevékenységet végző költségvetési szerv. közszolgáltató költségvetési szerv: –– közintézmény: az alaptevékenység szerint „klasszikus” szellemi közszolgáltatást (közoktatás, szociális ellátás, közgyűjteményi, közművelődési tevékenység), illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv; Közintézmény besorolást kell, hogy kapjanak az önkormányzati irányítás alá tartozó

yy yy yy yy yy

közoktatási költségvetési szervek, szociális alapellátás, szakellátás költségvetési szervei, közgyűjtemények: könyvtárak, levéltárak, múzeumok, közművelődési intézmények: jellemzően a művelődési házak, gesz-ek, gamesz-ok, önkormányzati kiskincstárak.

–– közintézet: az alaptevékenység szerint – részben piacszerű – szellemi közszolgáltatást (pl. egészségügy, művészet, környezet- és természetvédelem, informatika) nyújtó költségvetési szerv. Közintézet besorolást kell, hogy kapjanak az önkormányzati irányítás alá tartozó

yy egészségügyi költségvetési szervek (így a kórházak és a járóbeteg-szakellátást végző szervek), yy színházak, yy számítástechnikai intézetek.

Az országos kisebbségi önkormányzatok által alapított költségvetési szerveket is be kell sorolni a fenti típusokba a Kt. adta kereten belül, így az előbbiekben megjelölt intézménytípusokon túlmenően a megfelelő típusba be kell sorolni a tudományos és kutatóintézeteket, levéltárakat, dokumentációs központokat, kisebbségi kulturális intézményeket és az egyéb oktatási tevékenységet végző költségvetési szerveket. –– vállalkozó közintézet: az alaptevékenységébe tartozó meghatározott egészségügyi, művészeti (színházi) közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján, az Áht. szerinti piaci ismérveknek (100/K. §) is megfelelően végző költségvetési szerv, amely külön törvényben meghatározottak szerint, egyedi eljárás során kerülhet majd besorolásra a közintézeti körből. 2009-ben – egyrészt a Kt. 44. § (9) bekezdése miatt, másrészt külön szaktörvényi szabályozás híján – vállalkozó közintézet még nem hozható létre (vagyis annak most egyetlen szervet sem lehet besorolni). –– közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást végző költségvetési szerv. Közüzemként kell besorolni az ivóvíz-szolgáltatással és szennyvízkezeléssel, hulladékszállítással és -kezeléssel, községés városüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerveket. Ide kell sorolni az önálló költségvetési szervként működtetett konyhát is, amennyiben az étkeztetést-élelmezést mint közszolgáltatást változatlan szervezeti keretben, s nem valamely más költségvetési szerven belül kívánják megoldani. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


12

Jogértelmezés

A tevékenység szerinti besorolás nem opcionális, arra nézve a Kt. 15. és 16. §-a egyértelmű definíciót, illetve kritériumokat fogalmaz meg. Amennyiben egy költségvetési szerv többféle tevékenységet is végez, akkor a Kt. 44. § (6) bekezdése alapján kell dönteni az irányító szervnek. Így: „A közhatalmi és közszolgáltató tevékenység végzésére is felhatalmazott költségvetési szervet e törvény 15–16. §-ai alapján aszerint kell besorolni, hogy mi volt a szerv létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából.” Az önkormányzati körben ez alapján nincs lehetőség az önkormányzati hivatal közszolgáltató költségvetési szervként történő besorolására abban az esetben sem, ha a hivatalon belül ”működik” házi szociális ellátás, községgazdálkodás, idősek nappali otthona. Ez azonban nem lehet akadálya az egy költségvetési szervezetben történő feladatellátásnak, mert ez esetben az önkormányzati hivatalban is alkalmazhatók – a teljes költségvetési szervre, így az igazgatási feladat ellátásánál is – a törvényi feltételek megléte esetén a közszolgáltató költségvetési szerv gazdálkodási a közhatalminál „rugalmasabb” (éppen a meghatározó súlyú közszolgáltatási funkció gyakorlásra tekintettel lehetővé tett) szabályai. A Kt. lehetőséget biztosít arra, hogy az ellátott szaktevékenysége alapján egy adott típusba tartozó költségvetési szerv egy másik típusú költségvetési szervre vonatkozó gazdálkodási szabályokat alkalmazza, a tartós (3 évig fennálló) forrásarányra és a foglalkoztatottak többségének jogviszonyára vonatkozó feltételek fennállása esetén. Az önkormányzati hivatalnál azonban nem feltétel a forrásarány, hanem elégséges, ha a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati (köztisztviselői) jogviszonyban áll a költségvetési szervnél. Így a közintézmény közintézeti [Áht. 100/I. § (6) bekezdés], a közhatalmi szerv közintézményi [Áht. 100/G. § (6) bekezdés] szabályok szerint működhet és gazdálkodhat a feltételek fennállása és ilyen értelmű irányító szervi engedély esetén. Az ellentétes irány is lehetséges: a közintézetre közintézményi szabályok alkalmazása [Áht. 100/I. § (5) bekezdés]. Ez nem változtatja meg a tevékenység szerinti besorolást (Kt. 15–16. §), csak a gazdálkodás szabályaira vonatkozik. Fontos, hogy ezt a tényt az alapító okiratban rögzíteni kell [Áht. 100/G. § (7) és 100/I. § (7) bekezdések]. A 3 év számítása ezekben az esetekben is 2009-ben kezdődik, de a Kt. 44. §-ának (8) bekezdése alapján lehetőség van a feltételek 2007–2009. évekre való fennállása esetén a szabályok 2010-től való alkalmazására. Ez a megközelítés mérlegelhető a tevékenység szerint „vegyes” profilú intézmény besorolásakor is.

III.2. Jogi személyiségű szervezeti egység Az irányító szerv döntésével jogi személyiségű szervezeti egység is létrehozható az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven belül (Kt. 14. §). Ez a szervezeti megoldás alkalmas a jogi személyiséget igénylő közszolgáltatási feladatok önálló költségvetési szervezete helyett egy más szervezeten belüli feladatellátás megszervezésére. Ennek jellemzői [lásd a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított Ámr. 12/A. §]: közfeladat önálló ellátására képes; elkülöníthető –– tevékenységében, –– területi elhelyezkedésében, –– forrásaiban, –– szervezetileg; a szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, annak működése és gazdálkodása hatékonyságát nem ronthatja; a költségvetési szerv alapító okiratában megjelenik; az irányító szerv kérelmére a törzskönyvi nyilvántartásba a költségvetési szerv alszámára bejegyzett szervezeti egység nyer jogi személyiséget, a költségvetési szerv határoz meg a költségvetési előirányzatán belül a szervezeti egység tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat. (A Kt. alapján nem a költségvetési szervet irányító szervnek kell dönteni ebben a kérdésben.) –– Az önkormányzat azonban az alapításkor kikötheti, hogy évente a költségvetési rendeletében meghatározhatja a költségvetési szerv költségvetésén belül a szervezeti egység részelőirányzatai minimumát, és kötelezheti a költségvetési szervet a részelőirányzat felhasználásáról történő elkülönített elszámolásra; –– az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési szerveinek egy része részben önálló költségvetési szervként került bejegyzésre a törzskönyvi nyilvántartásba, anélkül, hogy gazdálkodási feladatainak ellátását egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez rendelte volna az alapító: az országos kisebbségi önkormányzat határozatban rendelkezhet arról, hogy jogi személyiségű szervezeti egységként a feltételeknek megfelelő szervezetet egy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez rendeli; a gazdálkodással kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget a létrehozó határozatban kell megjelölni. Fontos szabály, hogy a lejárt tartozások kielégítésért a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve – ebben a sorrendben – helytállni tartozik. XIX. évfolyam 5. szám • 2009. május


Jogértelmezés

13

III.3. Költségvetési szervek a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint (Kt. 18. §) A Kt. 18. §-a pontosan rögzíti a két kategória, az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti különbséget. Az elhatárolásuk lényege, hogy az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban a szakmai alapfeladata ellátását végző szervezeti egységekkel rendelkezik. Alaptevékenységnek, így a szakmai alapfeladat ellátásának kell tekinteni például a közoktatási intézményekben, szociális intézményekben szervezeti egységként működő konyha, egészségügyi intézményben működő mosoda működését. Természetesen önállóan működő költségvetési szervként sorolható be az az intézmény, ahol a szakmai alapfeladaton kívüli (adminisztratív, szellemi támogató, üzemeltetési) feladatokat ellátnak az intézményben, de azok nem önálló szervezeti egységben működnek (mert a kapacitás, az ilyen apparátus létszáma azt nem igényli, ugyanakkor más szervezetre a feladatellátás nem bízható). Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek minősíthető a költségvetési szerv, ha –– ellátandó feladata, szakmai tevékenysége összetett; –– a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel; –– jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el; –– a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése az önálló gazdálkodást indokolja. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: –– önálló költségvetéssel rendelkezik; –– önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van; –– rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel [lásd erről a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 69. §-át], –– amennyiben nem rendelkezik pénzügyi feladatai ellátásához önálló szervezeti egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat/alkalmazottakat kell kijelölni. Az önkormányzati hivatal, valamint a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként sorolandó be (Ámr. 14. § (3) bekezdés). Önállóan működő költségvetési szervnek sorolható be különösen az a költségvetési szerv, amely: –– kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik (vagy csak abból áll); –– szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan ellátható; Ez nem zárja ki, hogy az önállóan működő költségvetési szervnél a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására alkalmazottat/alkalmazottakat foglalkoztassanak. –– szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes. Az önállóan működő költségvetési szerv: elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amely felett a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője (vagy az általa írásban kijelölt személy) jogosult (ezek ellenjegyzésére a kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult). A költségvetési keret célszerűen a szakmai feladatellátás személyi juttatásának, járulékainak, szakmai eszköz-anyag beszerzés előirányzatát tartalmazza. Tartalmazhatja, de nem feltétlenül része a működés rezsi kiadásainak előirányzata. Az önállóan működő költségvetési szerv szakmai keretét tartalmazó költségvetését („költségvetési keretét”) és beszámolóját a képviselő-testület hagyja jóvá. A Kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettsége (elemi költségvetése, beszámolója) azonban nincs, adatai beépülnek az operatív gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv adatszolgáltatásába. Az elemi költségvetés (beszámoló) részletszabályait a később elfogadandó külön kormányrendelet fogja szabályozni. pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására az irányító szerv kijelöli az ilyen feladatok ellátására képes önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, és a költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító külön megállapodásban rögzíti. A Kt. 18. §-a szerint az önkormányzatnak be kell sorolnia valamennyi költségvetési szervét a szerv belső szervezeti viszonyai, konkrétan a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervi típusok egyikébe. E kategóriák nem feleltethetőek meg egyértelműen a korábbi (de 2009. december 31-ig még létező!) önállóan/részben önállóan gazdálkodó kategóriáknak. 2009. június 1-jéig „minimális feladat”, hogy valamennyi költségvetési szervet az irányító szerve a fennálló viszonyok alapján a fenti szempontból beazonosítson és besoroljon. Természetesen már eddig az időpontig is lehet e fennálló szervezeti viszonyokon változtatni aszerint, hogy mely kategóriában indokolt és szándékolt a költségvetési szerv 2009. július 1-je utáni működése. Különösen fontos ezt mérlegelni azoknál a szerveknél, ahol a szakmai működés nem naptári évhez kötött, vagyis lehetőség, esetleg kötelezettség is van az év közbeni módosításra. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


14

Jogértelmezés

Ha nincs indok vagy szándék a változtatásra, akkor a korábbi kategóriákból jellemzően az alábbi új besorolás adódik: 1. A most önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önállóan működő és gazdálkodó szervnek sorolandó be. (Ennek indoka, hogy a szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szervezeti egységein kívül gazdasági szervezettel és vélhetően más támogató funkcionális szervezeti egységekkel – munkaügyi, jogi, informatikai, fizikai feladatot ellátó stb. – is rendelkezik.) 2. A most részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv –– önállóan működő és gazdálkodó szervnek sorolandó be, ha gazdasági szervezettel ugyan nem rendelkezik, de más, a szakmai alapfeladata ellátását támogató funkcionális szervezeti egységekkel igen; Az új szabályozás szerint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél nem általános kötelezettség, hogy gazdasági szervezete legyen. Ez esetben a költségvetési szerv vezetője kijelölhet a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat), vagy az irányító szerve kijelölhet egy, az ilyen feladatok ellátására képes (másik) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. Ez utóbbi esetben a kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás joga természetesen továbbra is megilleti a gazdasági szervezettel nem rendelkező, de önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjét. –– önállóan működő szervnek sorolandó be, ha gazdasági szervezettel és egyéb, a szakmai alapfeladata ellátását támogató funkcionális szervezeti egységekkel sem rendelkezik, illetve ha most még rendelkezik, de azokat meg lehet szüntetni június 1-jéig. (Szervezeti egység nélkül egy-egy személy elláthat az önállóan működőnek besorolt szerveknél is támogató feladatokat, így pl. pénzügyi tevékenységet is.) Abban az esetben, ha 2010. január 1-jétől viszont az önkormányzat változtatni akar a költségvetési szerv belső szervezeti viszonyain, s ez érinti a fentiek szerinti besorolását, célszerű az a megoldás, hogy a június 1-jéig megalkotott rendeletben (meghozott határozatban) és ennek alapján az alapítóokirat-módosításban július 1-jei hatállyal a jelenlegi viszonyokat rögzíti, de már most megállapítja azt is, hogy egy későbbi időpontban ez hogyan változik. Például: július 1-jétől a szerv még önállóan működő és gazdálkodó szervként működik, 2010. január 1-jétől már önállóan működő szervként. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy 2009. július 1. és december 31. között elvégezze az önkormányzat a szükséges szervezeti változtatásokat; a 2010. évi költségvetés már a 2010-től fennálló szervezeti viszonyok és ehhez kapcsolódó gazdálkodási szabályok szerint készüljön el; felkészüljön az önkormányzat és a költségvetési szerv is a 2010. január 1-jétől alkalmazandó differenciált gazdálkodási szabályokra.

IV. A költségvetési szervek besorolásánál figyelembe veendő további szempontok IV.1. A költségvetési szervek által végzett tevékenységek típusai A besorolásnál figyelembe kell venni, hogy a Kt. 7. §-a egyértelműen definiálja az ellátható tevékenység négy típusát. Az alaptevékenységen kívüli három típusú tevékenység közös és eltérő ismérvei az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Tevékenységtípus

Alaptevékenységgel való egyezés

Felhasznált kapacitás

Kiegészítő

Igen

Valamennyi közvetlen és a hozzárendelhető közvetett kiadás fedezete

Értékcsökkenés árban megtérülő fedezete

Célja

Kinek végzi?

Nyereség tényleges elérése

Döntően meglévő

Kapacitáskihasználás

Bárki másnak

Lehet

Igen

Nem

Kisegítő

Nem (alaptevékeny- Döntően meglévő séget segítő szellemi vagy fizikai háttértevékenység lehet)

Kapacitáskihasználás

Államháztartásba tartozó más szervezetnek vagy természetes személynek

Lehet

Igen

Igen

Vállalkozási

Nem, de itt nem az Új is lehet, alaptevékenység „jellede a szerv ge” a minősítés alapja, kapacitása az hanem az alapító ok- alaptevékenységiratban e tevékenység hez igazodik alaptevékenységként való konkrét meghatározásának hiánya

Nyereség

Bárki másnak (jellemzően államháztartásba nem tartozó szervnek)

Kell

Igen

Igen



Jogértelmezés

15

A jogszabályi definíciók ezen tevékenységek forrását is megjelölik. Az Áht. 92. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy ezen tevékenység bevételének fedeznie kell a tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen és ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, sőt a kisegítő és vállalkozási tevékenység esetén az amortizációt is. A kisegítő és a vállalkozási tevékenység fedezete teljes egészében támogatáson kívüli forrás lehet, vagyis a kisegítő, vállalkozási tevékenységre támogatás nem használható fel. A közüzem esetében valamennyi tevékenység bevételének az amortizációt is fedeznie kell.

IV.2. A költségvetési szervek megváltozott gazdálkodási szabályai A költségvetési szervek gazdálkodásának szabályai eltérőek az egyes szervtípusoknál. Ezeket 2010. január 1-jétől kell alkalmazni [Kt. 44. § (3) bekezdés]. A közfeladatok ellátási módjának felülvizsgálatánál, a költségvetési szervek besorolásánál azonban ezekre már célszerű figyelemmel lenni. A gazdálkodási szabályok jellemzőit az 1. melléklet tartalmazza.

1. melléklet

Áttekintés a költségvetési szervi tevékenység és gazdálkodás szabályozásának a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben is megjelenő fő elemeiről* – az önkormányzati költségvetési szerveknél – Szervtípus Jellemzők, folyamat

Alaptevékenység, alaptulajdonság

Közszolgáltató (Kt. 16. §) Közhatalmi (1) (2) Közintézmény

Közhatalmi tevékenység [jogalkotás, jogszabályelőkésztés, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági ellenőrzés]. (Kt. 15. §)

Klasszikus szellemi Részben piacszerűen közszolgáltatás működő szellemi közszol[köz-, felnőttoktatás, gáltatás szociális ellátás, gyermek[pl. egészségügy, védelem, közgyűjteművészet, környezet-, mény, közművelődés], természetvédelem, gazdasági-pénzügyiinformatika, sport, műszaki ellátás, egyéb tv.-ben megjelölt köz(nem közintézeti) gyűjtemény] szellemi közszolgáltatás

Szolgáltatás nem piacfüggő. Kapacitásmeghatározás, folyamatszabályozás jellemző. Teljesítménykövetelmény lehetséges, finanszírozás ehhez közvetlenül nem feltétlenül köthető

Tevékenységtípus

Alaptevékenység és (a Kt. 17. §-a alapján) testületi döntéssel közszolgáltatás végzésére is feljogosítható Vállalkozási, kiegészítő, kisegítő tevékenység végzésre kivételesen jogosult, testületi döntés alapján [Áht. 100/G. § (4)]


Közintézet

Vállalkozó közintézet

Közüzem

Közintézeti körre meghatározott (eü, művészet) szellemi közszolgáltatás vevő által kiválasztott Fizikai (technikai) jellegű szervezetnél, érdemi szolgáltatás lakosságnak arányú valós piaci (annak vagy intézménynek minősített) megrendeléssel külön tv. feltételei szerint

Szolgáltatás lehet piacfüggő is. Feladat- és teljesítménymeghatározás általánosan szükséges, finanszírozás ehhez köthető

Alap + kiegészítő+ kisegítő + vállalkozási, az alaptevékenység priorizálásával. Kisegítő, vállalkozási tevékenységek aránya testület által szabályozott.


16

Jogértelmezés

Szervtípus Jellemzők, folyamat


Közintézet


Közüzem

Végzettség, képesítés a költségvetési szerv besorolása, nagysága, összetétele, alaptevékenység és belső szervezet, funkciók szerint, pénzügyi forrásának és használt vagyonának mértéke szerint külön (szakmai) jogszabály alapján, ennek hiányában a testület által meghatározott [Áht. 88. § (4)] Lehetőségek (törvény): - átfogó egyszemélyi vagy külön törvény alapján: Kötelező vezető testület – megosztott funkciókkal 1–3 vezető (szakmai, szervezési, gazdasági), – vezető testület

Vezetés / vezető (Áht. 88., 89. §) Szakmai, egyszemélyi

Működés forrása

Támogatás, bevételek egyedi meghatározása [Áht. 87. § (3)] – szabályozás – tartalom

Támogatás (polgármesteri hivatalnál az önkormányzat költségvetésében igazgatási szakfeladaton jóváhagyott kiadással megegyező összeg), jogszabályban (pl. közhatalmi bevételt előíró) és egyedileg meghatározott más bevételek

Támogatás, támogatásértékű és más bevétel (közszolgáltatási, vállalkozási, átvett pénz stb.) és közhatalmi bevétel, ha hatósági tevékenységet is végez [Áht. 87. § (3)]

Bírság: törvény v. felhatalmazásra testületi döntés Díj: kormány v. felhatalmazásra miniszter v. testületi döntés

Ár- és díjtételek: testület, költségvetési szerv [Áht. 92. § (2)]

Jogszabály, testületi döntés alapján

Hitelfelvétel

Nincs, kivétel az önkormányzati hivatalnál, többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezeténél testületi döntések végrehajtása (Áht. 100/E. §)

A közszolgáltatási, vállalkozási stb. bevétel tervezett összegét felhasználhatja (hatósági stb., lásd közhatalmi szervnél), jóváhagyott előirányzaton belül gazdálkodik, évvégi pénzmaradványát – a testület jóváhagyása után – felhasználhatja [Áht. 100. § (3)] Külön törvény szerint fejlesztési hitel is, hitelintézettől

Nincs

Külön jogszabályban meghatározott esetekben a testület előzetes engedélyével a kincstártól megelőlegezési, likviditási kölcsön (Áht. 100/I. §)

Testület: – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén költségvetés (főösszeg és kiemelt előirányzatok), – önállóan működő költségvetési szerv esetén költségvetési keret (szakmai kiadási főösszeg és kiemelt előirányzatok), bennük megvalósítási és/vagy (egyedi döntéssel és meghatározott intézménytípusoknál) teljesítményterv Költségvetési szerv: elemi költségvetés, amelybe beépül az önállóan működő költségvetési kerete (részletszabályok vhr.-ben) Megvalósítási terv jóváhagyva testület által

Támogatási kötelezettség

Teljes ráfordítás, amortizáció is [Áht. 92. § (3)]

Kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenység: teljes ráfordítás; kisegítő, vállalkozási tevékenység: amortizáció is

Bevételkezelés, jogosítványok

Tervezés, költségvetés

Szakmai, egyszemélyi

Megvalósítási terv nem kerül jóváhagyásra (belső protokoll), a teljesítménytervet a testület hagyja jóvá

Tartós közfeladat ellátási kötelezettség alapján, feladatváltozáshoz igazodóan


Feladatellátási megállapodás (kizárólag külső finanszírozónál nincs külön teljesítményterv) Megállapodás alapján


Jogértelmezés

Szervtípus Jellemzők, folyamat Felhalmozás/ beruházás

17


Közintézet


Közüzem

–

Amortizációból

Támogatásból, egyéb forrásból, többletbevételből, önkormányzati költségvetésből

Eredményből Támogatás irányító szerv, támogatásértékű bevételé mint saját bevételből

Költségvetés módosítása

Többletbevételből: saját hatáskörben (testület tájékoztatása) – közhatalmi bevételek: testület, jogcímekkel – más bevételek: szabályozás alapján Kiemelt előirányzatok között testület engedélyezhet Kiemelt előirányzatokon belül az előirányzatok között a költségvetési szerv átcsoportosíthat saját hatáskörben Többletbevétel saját hatáskörben testületi tájékoztatással

Finanszírozás

Időarányos, kivéve: a teljesítésarányos felhalmozás [Áht. 100/G. § (1)]

Többletbevétel, illetve kiemelt előirányzatokon belüli Nincs korlát a személyi juttatás növelésére és a felhalsaját hatáskörű átcsoportosítási lehetőség mozás csökkentésére [Áht. 98. § (2)] Időarányos és/vagy teljesítésarányos (pl. önkormányzati kincstár)

Teljesítésarányos, feladatellátási megállapodás alapján

Személyi juttatás a testület által megtervezett előirányzat Bértömeggazdálkodás Személyi létszámelőirányzat és gazdálkodás

Testület által meghatározott létszámelőirányzat (létszámkeret): Túl nem léphető, saját hatáskörben nem módosítható

Túl nem léphető, saját hatáskörben többletbevételhez kapcsolódóan módosítható

Támogatásból és bevételből tervezhető Támogatásból és bevételjutalom, kormányrenből tervezhető jutalom deletben meghatározott mértékben

Saját hatáskörben módosítható Bevételből tervezhető a jutalom előirányzata, kormányrendeletben meghatározott mértékben

Külön jogcímen nem tervezhető

Személyi juttatási megtakarítás + személyi maradvány jutalomra felhasználható; tartós megtakarításból illetményemelésre is Többletfeladat bevételéből saját hatáskörben felhasználható [Áht. 99. § (3)]

Ösztönzés, teljesítményelismerés, többletfeladatra forrás

Külön szabályozás vagy engedély (a testület döntése szerint)

Általános szabályozás alapján (egyéb költségek elszámolása után) Eredményből, eredménytartalékból jutalmazásra Felhasználás mértéke: –

Jutalmazásra a tervezett (módosított) előirányzat összege, azon felül testületi engedéllyel

Maradvány / eredmény ÖM Önkormányzati Tájékoztató

Jutalmazásra az eredeti Jutalmazásra az eredeti rendszeres szem. jutt. rendszeres szem. jutt. előir. meghatározott előir. meghatározott hányada használható fel, Jutalmazásra eredmény- Jutalmazásra eredményhányada használható fel valamint eredményből, ből, eredménytartalékból ből, eredménytartalékból testületi döntés alapján eredménytartalékból saját hatáskörben testületi döntés alapján [100/H. § (6)] testületi döntés alapján meghatározott mérték [100/H. § (6)–(7)]

A maradvány felhasználásáról (elvonásról, visszahagyásról) a testület dönt [Áht. 100. § (3)]


18

Jogértelmezés

Szervtípus Jellemzők, folyamat Eredmény adózása



Közüzem

Alaptevékenység nem adózik. Vállalkozási tevékenysége a tao-nak megfelelő %-ban (önkormányzati költségvetésbe); mentesül, ha alaptevékenységre használja 2 éven belül [Áht. 96. § (3)]

Nincs, kivétel az önkormányzati hivatalnál Értékpapír-vásárlás, testületi döntések egyéb hasznosítás végrehajtása (Áht. 100/E. §) Saját vagyon

Közintézet

Nincs, amit kimutat az az önkormányzat, (társulás) vagyona

Van: de jogszabály alapján csak a vállalkozási tartalékból, közszolgáltatási és vállalkozási nettó bevételéből az államháztartáson kívüli forrásból származó részt hasznosíthatja a kincstárnál, fordíthatja értékpapír-vásárlásra [Áht. 100/I. § (1)]

Nincs

Van, de csak adomány útján


Külön tv. szerint – egyes tulajdonosi jogok – eredmény, vagyonértékesítés


Módosított teljesítésszemléletű (pénzforgalmi) könyvvezetés (külön jogszabály alapján) Elszámolás

Eredményszemléletű könyvelés is (pénzforgalmi mellett), mérleg auditálva Külön törvény alapján

Adatkezelés / transzparencia

Kötelező

Külön törvény alapján

Közérdekű, közérdekből nyilvános adatok megismerhetők (így különösen: költségvetési, szakfeladat szerinti és létszámadatok), szolgálati-, illetve államtitok az átláthatóságot korlátozhatja ÁSZ, kincstár, pénzügyi bizottság, önkormányzat belső ellenőrzése, FEUVE, Ötv. alapján könyvvizsgáló

Ellenőrzés

Kockázatvállalás

Külön törvény alapján könyvvizsgáló [100/i. § (4]

Könyvvizsgáló kötelező [100/i. § (4)]

Külön törvény alapján könyvvizsgáló [100/i. § (4)]

A kötelezettségvállalásra Kockázatelemzést kell Kockázatelemzést kell Kockázatelemzést kell vonatkozó szabályok Nincs mögöttes felelősség végezni, kockázatkezelési végezni, kockázatkezelési végezni, kockázatkezelési szerint az irányító/fel(jogszabály szerint) rendszert kell működtetni rendszert kell működtetni rendszert kell működtetni ügyeleti szerv mögöttes felelősségével Önkormányzati biztos kijelölése

Fizetésképtelenség

Megszüntetés, gondoskodni kell a kötelezően ellátandó közfeladatról más módon

* Az „áttekintés” a tájékozódást segíti, normaszöveg fő vonásait mutatja be (1) Testületi döntés alatt a helyi önkormányzat rendelete, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és jogi személyiségű társulás határozata értendő. (2) Testület alatt a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkrományzat képviselő-testülete, a többcélú kistérségi társulás és jogi személyiségű társulás társulási tanácsa értendő.



Jogértelmezés

19

Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Az Sztv. nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok az átmeneti segély igénylésének törvényi feltételeit bővítsék, s így az önhibán kívüliséget, mint feltételt előírhassák. [510/B/2008. AB határozat] Az indítványozó által kifogásolt, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) szabályai értelmében csak meghatározott önhibán kívüli rászorultság esetén adható átmeneti segély. Az indítványozó szerint az önkormányzat az önhiba mint kizáró ok bevezetésével és annak tartalma meghatározásával túlterjeszkedett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 45. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás keretein.

Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott.

Az Sztv. 45. §-ának (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Az Sztv. 32. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy ha maga az Sztv. másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. Az Alkotmánybíróság szerint a vitatott rendelkezésekben a képviselő-testület az átmeneti segély megállapítását egy további feltételhez, nevezetesen az általa önhibaként meghatározottak hiányához kötötte. Az Sztv. nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok az átmeneti segély igénylésének törvényi feltételeit bővítsék, s így az önhibán kívüliséget, mint feltételt előírhassák. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes az Sztv. előírásaival, így sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését, ezért az Ör. érintett rendelkezéseinek alkotmányellenességét állapította meg, és azokat megsemmisítette.

A közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes [928/B/2007. AB határozat, 196/B/2009. AB határozat] Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzatok közterületek használatáról szóló rendeleteinek (a továbbiakban: Ör.-ek) támadott részei az Alkotmány diszkriminációtilalmába és a szabad versenyre vonatkozó rendelkezéseibe ütköznek. A közterület-használati díjak ugyanis olyan díjtételeket írnak elő, amelyekkel hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg egyes jogalanyokkal szemben. (Egy 6 m2 alapterületű mozgóbolthoz képest egy lényegében azonos jellegű kereskedelmi tevékenységet végző mobil árusítóhely hozzávetőleg a felét, egy 6 m2 alapterületű pavilonban történő értékesítő/árusító hozzávetőleg 1/3-át, egy kitelepült árus pedig 1/5-ét fizeti ugyanarra közterületre, anélkül hogy erre az Ör.-ek a közterület-használat értékét befolyásoló bármilyen tényezőt vagy okot a díjtétel vonatkozásában hozzárendelnének, vagy a különböző tarifák alkalmazását ésszerűen indokolnák.) Az Alkotmánybíróság szerint az indítványok megalapozottak. Az Alkotmánybíróság számos határozatában [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, 21/1990. (X. 4.) AB határozat, 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, 35/1994. (VI. 24.) AB határozat] kifejtett álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között. Az Alkotmánybíróság a 9/1990. (IV. 25.) AB határozatában azt is kimondta: a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelni, és az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni. A 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban és a 74/1995. (XII. 15.) AB ÖM Önkormányzati Tájékoztató


20

Jogértelmezés

határozatban kifejtette: a diszkrimináció tilalmából tehát nem következik az, hogy az állam – a különböző élethelyzetekben lévőkre – ne különböztethetne, feltéve, hogy ezzel az alkotmányos követelményeket nem sérti. Az Alkotmánybíróság szerint az állam joga – és bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévő különbségeket. Az Alkotmánybíróság jelen esetekben megállapította, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának k) pontja alapján a közterületi engedély alapján kiskereskedelmi tevékenységet végzők az adott szabályozás tekintetében homogén csoportot alkotnak. Mint ahogyan az Alkotmánybíróság a 38/1998. (IX. 23.) AB határozatában kimondta, a közterület használatáért fizetendő díj a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelően a közterület-használat díjának alapvetően a közterület-használat értékét befolyásoló tényezőkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek. A közterület-használat díjának olyan szabályozása azonban, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra, és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes. A közterületi-használati díj mértékének a megállapításánál alapvetően az elfoglalt közterület nagyságát és az elfoglalás időtartamát indokolt alapul venni. Az Ör.-ek azonban az elfoglalt közterület nagyságától független díjtételeket határoznak meg. Ezért Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.-ek támadott rendelkezései ésszerű indok nélkül tesznek aránytalanul nagy különbséget a közterületen értékesítést végzők között, ami így az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimiíínáció tilalmát sérti, ezért a támadott rendelkezéseket megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály



Területfejlesztés és építésügy

21

Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze Díj adományozásáról

N

agykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium 2000-ben megalapította Az Év Főépítésze Díjat, elismerve ezzel a főépítészi tevékenységet, az önkormányzati, állami (területi) főépítészek munkáját. Az Év Főépítésze Díjat első alkalommal a Nagykanizsán, 2000 augusztusában megrendezett V. Országos Főépítészi Konferencián adták át, majd a következő konferenciákon minden évben. A díj odaítélésére írásbeli javaslat alapján kerül sor. Javaslatot bármely főépítész, önkormányzati és hivatali vezető, vagy bármely szakmai és önkormányzati szervezet, illetve szövetség tehet. A díjra olyan személy nem javasolható, aki az Alapító Okirat szerint részt vesz a díj odaítélésének véleményezésében. A javaslatok benyújtási határideje a Hajdúböszörményben 2009. augusztus 26–28. között megrendezésre kerülő XIV. Országos Főépítészi Konferencia időpontját figyelembe véve június 30. Amennyiben a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze Díj adományozására javaslatot kíván tenni, kérem, hogy személyre szóló javaslatát szöveges indoklással 2009. június 30-ig küldje meg e-mailen, a [email protected] címre. Ha postán is megküldi javaslatát: az NGFM 1880 Budapest, Pf. 111. címre, Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára név megjelöléssel kérjük [fax: (06 1) 441-7772]. A díj Alapító Okirata, valamint a Főépítészi Életmű Díjban és Az Év Főépítésze Díjban részesültek névsora a www.foepiteszek.hu honlapunkon a kollégium > főépítészi díj menüpont alatt megtalálható. Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke



22


Önkormányzati főépítész munkaköri leírás minta1

A

z Országos Főépítészi Kollégium az önkormányzatokat, a főépítészeket segítendően mintaanyagokat dolgoz ki. Az elmúlt évtizedben a kollégium az önkormányzati tervtanáccsal és a helyi értékvédelemmel kapcsolatos mintarendeleteit adta közre. Ezen rendeletek új jogszabályok szerinti megújítása, átdolgozása folyamatban van. Az önkormányzatoktól, a jegyzőktől, az építési hatóságtól és a főépítészektől kapott pozitív visszajelzések alapján a kollégium folytatja az ilyen jellegű munkáját is. A most közreadott önkormányzati főépítész munkaköri leírás minta ugyancsak ezt a célt szolgálja. További információkat találnak az Országos Főépítészi Kollégiumról a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány honlapján (www.foepiteszek.hu). 1. A MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE 1.1. A munkakört betöltő neve: 1.2. Anyja neve: 1.3. Születési hely, idő: 1.4. Munkahely: 1.5. A munkavégzés helye: 1.6. A szervezeti egység megnevezése: 1.7. A munkakör megnevezése: 1.8. A munkáltatói jogkör gyakorlója: 1.9. Közvetlen felettese: 1.10. Közvetlenül alárendeltek: 1.11. Helyettesítője: 1.12. Helyettesíteni köteles: 1.13. Átruházott munkáltatói jogok: 1.14. Aláírási jogosultság: 1.15. Jogállás és jelleg: 2. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI 2.1. Általános követelmények: 2.2. Iskolai végzettség: 2.3. Egyéb szakképzettség: 2.4. További képesítés: 2.5. Speciális ismeretek: 2.6. Nyelvtudás: 2.7. Egyéb: 2.8. Szükség szerint egyéb jogszabályokra utalás: 3. MUNKAIDŐ ÉS MUNKAREND 3.1. Munkaidő: 3.2. Munkarend: 4. MUNKAKÖRI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA (előkészíti, vezeti, kidolgozza, közreműködik, ellenőrzi, javaslatot tesz, véleményezi, kapcsolatot tart fenn stb.) 4.1. Általános feladatok 4.1.1. Felelős: – a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek szerint a munkájáért, annak jog- és szakszerű működéséért; – a feladat- és hatáskörnek megfelelő munkaszervezésért, kezdeményezi a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtését; – a munkaterületet érintő, esetenként rábízott önkormányzati testületi előterjesztések előkészítéséért; – a főépítészi és az engedélyező hatóság közötti folyamatos tájékoztatás, információcsere biztosításáért, az egységes Polgármesteri Hivatal munkáját elősegítendő, az egyes szervezeti egységek közötti együttműködésért;

1

Főépítészi Iroda esetén a feladatok bővülnek.




4.2.

4.3.

23

– a lakosság panaszainak, javaslatainak, bejelentéseinek megfelelő intézéséért, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő statisztikai adatszolgáltatásért. 4.1.2. Gondoskodik: – a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjére vonatkozó szabályok hatályosulásáról, (a munkafegyelem betartásáról), – (a Főépítészi Iroda feladatjegyzékének, az ott dolgozók munkaköri leírásának naprakész állapotban tartásáról), – az országgyűlési és önkormányzati képviselők szakterületét érintő bejelentéseire, javaslataira határidőben történő válaszadásról, a szükséges intézkedések előkészítéséről vagy megtételéről, – a képviselő-testület és a bizottságok döntéseinek végrehajtásáról. 4.1.3. Köteles: – részt venni a képviselő-testület, az érintett bizottsági üléseken az osztály-, illetve irodavezetői értekezleteken (akadályoztatása esetén helyettesítésről gondoskodni), – a tevékenységéről naprakész információval rendelkezni, – az őt érintő gazdálkodási feladatokat figyelemmel kísérni, – betartani (és betartatni) a munka- és tűzvédelmi szabályokat, – beszámolni a felügyeletet ellátó tisztségviselőnek, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó jegyzőnek munkájáról. 4.1.4. Jogosult: – meghatalmazás alapján – a szakterületének megfelelő kérdésekkel kapcsolatban – az Önkormányzatot (a Polgármesteri Hivatalt) képviselni, tárgyalásokat, levelezést folytatni, információkat beszerezni. Alapvető szakmai feladatok Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (6) bekezdésének értelmében előkészíti az önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit – az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével – az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól szóló 9/1998. (IV. 03.) sz. KTM rendelet alapján a területfejlesztés, a területrendezés, a településfejlesztés, a településrendezés, az épített környezet alakítása és annak védelme területen. Részletes szakmai feladatok

4.3.1. Területfejlesztés 4.3.2. 4.3.3.

4.3.4.

4.3.5.

4.3.6.

Figyelemmel kíséri a területi szintű (országos, regionális, megyei, kistérségi) fejlesztési koncepciók, programok, tervek készítését, azokat véleményezi és szükség esetén az illetékes bizottság és a testület elé terjeszti. Területrendezés Figyelemmel kíséri a területi szintű (országos, regionális, megyei, kistérségi) rendezési tervek készítését, azokat véleményezi és szükség esetén az illetékes bizottság és a testület elé terjeszti. Településfejlesztés A Polgármesteri Hivatalon belül koordinálja a városfejlesztési, valamint a szakmaspecifikus koncepciók, programok készítését. Részt vesz a városfejlesztési koncepció és program készítésében, figyelemmel kíséri azok hatályosulását. Településrendezés Előkészíti a rendezési terveket jóváhagyásra, azt a képviselő-testületi ülésen előterjeszti, figyeli azok hatályosulását. A rendezési tervekről tájékoztatást ad. Végzi a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott ráháruló feladatokat. A sajátos jogintézmények körét koordinálja. Az épített környezet alakítása A telekalakítás, továbbá épületek, építmények és nyomvonal jellegű létesítmények engedélyezése során az engedélyező hatóság részére véleményt ad. Építészeti szakmai tanácsot ad az építtetőknek. A beruházási programok kialakításához szakmai tanácsot ad, illetve részt vesz azok jóváhagyásának előkészítésében. Ellátja az önkormányzat egyes tervezési feladatait a tervezésre vonatkozó jogszabályok keretein belül. Vezeti az Önkormányzati Műszaki és Építészeti Tervtanácsot. Épített környezet védelme A műemlékvédelemmel kapcsolatos helyi érdekek érvényre juttatása érdekében folyamatos kapcsolatot tart fenn a műemlékvédelmi hatósággal. Irányítja és szervezi a helyi értékvédelemmel kapcsolatos munkát.

4.3.7. Egyéb feladatok

A jogszabályok előírásai szerint előkészíti a képviselő-testület, valamint az önkormányzat szakbizottságai számára készülő előterjesztéseket. Figyelemmel kíséri a szakterületét érintő jogszabályokat, és ellátja az azok egységes alkalmazásával kapcsolatos vezetői feladatokat.

4.3.8. A munka folyamatosságának biztosítása érdekében

– kapcsolatot tart az országos, a regionális, a megyei, a kistérségi, valamint a helyi szakmai és civil szervezetekkel; ÖM Önkormányzati Tájékoztató


24


– javaslatot tesz a feladatok ellátásához szükséges eszközök biztosítására; – gyakorolja a polgármester és a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot;, – (előzetes véleményt mond egyes személyzeti ügyekben (alkalmazás, jutalmazás, munkaértékelés, fegyelmi ügyek); – szakmai irányítója előzetes egyetértésével segíti az önkormányzati képviselők munkáját; – fegyelmi, kártérítési felelőssége a köztisztviselői törvény (1992. évi XXIII. tv.) IV. fejezetében foglaltak szerint érvényesül. 5. A FELELŐSSÉGEK RENDSZERE Munkaköréhez kapcsolódó jogosultságai: 5.1. döntési: 5.2. véleményezési és javaslattételi: – javaslatot készít a képviselő-testület, az érintett bizottság részére a településrendezési tervekkel kapcsolatos döntésekre és intézkedésekre; – javaslatot ad a településrendezési tervek elkészítésével (felülvizsgálatával) kapcsolatos önkormányzati intézkedésekre; – javaslatot készít a feladatkörével összefüggő polgármesteri és jegyzői utasítások kiadására; – a polgármester, az alpolgármester(ek) és a jegyző egyedi kérésére véleményezi a feladatkörébe tartozó egyedi ügyekben született beadványokat. 6. EGYÉB Hatályos és alkalmazandó szabályzatokra, utasításokra való hivatkozás, felsorolásuk, azok igazolt átadása-átvétele. 7. TITOKTARTÁS 8. TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA/ÉRTÉKELÉSÉRE VALÓ UTALÁS Jelen munkaköri leírás a munkakör betöltőjének aláírása napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás az ügyrend első példánya mellett, továbbá a munkáltatói iratok, valamint a belső szervezeti egység vezetői iratai mellett kezelendő. Dátum Készítette: Jóváhagyta: Alulírott ………………………… kijelentem, hogy jelen munkaköri leírás egy példányát átvettem. Az abban foglaltak tartalmát megismertem, személyemre vonatkozóan kötelezően elismerem, és betartásukért felelősséggel tartozom.

Dátum

. ...................................................................... Munkavállaló

Hatálybalépés dátuma:


. ...................................................................... Munkáltató



25

A XIV. Országos Főépítészi Konferencia programja „A hely öröksége – Az örökség helye”

Mottó: Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés!

„E

gy város – illetve egy terület – kulturális öröksége nem korlátozódik csupán az érintett területen hosszú évszázadok alatt felhalmozódott ingóságok és ingatlanok összességére. Az örökség részét képezi az a folyamatosan változó történet is, mely apáról fiúra száll, és amelyben megfogalmazódik mindaz, ami az adott közösséget megkülönbözteti másoktól, illetve ami az emberiség többi tagjához köti. Az örökség ugyanakkor mindazon találkozások, illetve egymást követő külső hatások nyomait is magán viseli, melyek az adott hely sajátos arculatának kialakításában szerepet játszottak. Úgy is mondhatnánk, az örökség mindazon pillantások összessége, melyeket az emberek közös örökségük ezen – a maga nemében egyedülálló – részére vetettek.”1 A néprajzi tájak, a népcsoportok a nemzeti identitás meghatározó, de szinte elfeledett részei. A négy nagy tájegységen (Dunántúl, Alföld, Felföld, Erdély) belüli kisebb tájegységeink fontos identitási helyszínek. A népcsoportok (barkók, moldvai magyarok, csángók, hajdúk, jászok, kunok, matyók, palócok, székelyek) – ha még vannak – őrzik hagyományaikat a népdalban, az öltözködésben és sok-sok másban is. De vajon a térszerkezet, a településszerkezet őriz-e még bármit is? 2009. évben ünnepeli Hajdúböszörmény városa a hajdúk Böszörménybe történő letelepedésének 400 éves évfordulóját, melyre a város ünnepségsorozattal, az évforduló jelentőségéhez méltón kíván megemlékezni. Ehhez szeretne az Országos Főépítészi Konferencia is szakmai szempontból csatlakozni, az évfordulót gazdagítani. A konferencia időpontja: 2009. augusztus 26–28. A konferencia helyszíne: Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház Színházterme 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4. 2009. augusztus 26. szerda Regisztráció a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház aulájában 12.00 Ebéd 13.00 Első köszöntés, kiállítás megnyitó (dr. Kós Károly néprajzi grafikái) a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház aulájában. Kiss Attila, Hajdúböszörmény város polgármestere Boruzs Bernát, Hajdúböszörmény mb. főépítésze Péter Zoltán, Hajdúböszörmény városi főmérnöke Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke 13.30 Belvárosi séta Vezetik: Szekeres Gyula múzeumigazgató és Orosz Ibolya etnográfus. A séta alatt a Hajdúsági Múzeumban a Népi műemlékek és a Polgári műemlékek című kiállítások megtekintése. 14.30 Autóbuszos kirándulás Városnézéssel egybekötött kirándulás a polgári M3 ARCHEOPARK-ba A park építésének története, épületlátogatások, utána uzsonna – esetleg vacsora –, a hazautazás 18.00 körül. 19.00 Késő esti vacsora, utána éjszakai fürdőzés Hajdúböszörmény, a Bocskai Gyógyfürdőben. Visszaindulás a szálláshelyekre autóbusszal kisebb csoportokban. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


26


2009. augusztus 27. csütörtök 8.00-tól Regisztráció a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház aulájában. 9.00 Plenáris ülés a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház színháztermében (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4.) Az aulában a szponzorok kiállatása, folyamatos bemutatkozása. Házigazdák: Kiss Attila, Hajdúböszörmény város polgármestere Boruzs Bernát, Hajdúböszörmény mb. főépítésze Péter Zoltán, Hajdúböszörmény város főmérnöke Védnökök: Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (NFGM) Varga Zoltán önkormányzati miniszter (ÖM) dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter (OKM) Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter (KvVM) Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke 9.10 A konferencia nyitóelőadásai: dr. Borsos Balázs (MTA Néprajzi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettes) dr. Meggyesi Tamás professzor emeritus (BME Urbanisztika Tanszék) 10.10 Főszponzorok előadásai 10.30 Kávészünet 10.45 Pódiumbeszélgetés a nyitóelőadásokról Moderátor: Virányi István dél-dunántúli állami főépítész 12.20 Az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés első ciklusa végzett hallgatóinak köszöntése Pálfy Sándor DLA egyetemi tanár, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke 12.30 A Főépítészi Életmű Díj és az Év Főépítésze Díj átadása Kiss Attila, Hajdúböszörmény város polgármestere Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke Boruzs Bernát, Hajdúböszörmény város mb. főépítésze 12. 50 A konferencia emléktáblájának avatása, emlékfa ültetése 13.00 Ebéd 14.00 Sajtótájékoztató (külön meghívó szerint) 14.30 Szekcióülések Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház Színházterme és Pódiumterme (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4.) Hajdúböszörmény Város Polgármesteri Hivatal Báthory-terme (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1.) 1. Az örökség – dr. Mezős Tamás Szekcióvezetők: dr. Sersliné Kócsi Margit, Sáros László DLA 2. A szabályozás – Körmendy Imre Szekcióvezetők: dr. Aczél Péter, Körmendy János3. Hajdúböszörmény – dr. Nyakas Miklós Szekcióvezetők: B. Nagy Helga, Arató András, Péter Zoltán 16.30 Szabadprogram Hajdúböszörmény Tájházak (skanzen), Népi építészeti műemlékek megtekintése, Káplár Miklós emlékház és kiállítás megtekintése Délutáni uzsonna: kenyérlángos, slambuc stb. 19.00 Hangverseny a Görög katolikus templomban. 20.00 Fogadás a Petőfi Ház dísztermében Köszöntőt mond: Kiss Attila, Hajdúböszörmény város polgármestere Állófogadás, kulturális műsor, zene (gyerek népdalénekesek), tánc (Bocskai néptáncegyüttes) stb. Visszaindulás a szálláshelyekre autóbusszal kisebb csoportokban. 2009. augusztus 28. péntek 9.00 Fórum az elhangzott előadások témakörében, a szekcióvezetők rövid beszámolói, javaslataik az ajánlásra (Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház színházterme) Moderátor: dr. Sersliné Kócsi Margit, az Országos Főépítészi Kollégium elnökhelyettese Az aulában a szponzorok kiállítása, folyamatos bemutatkozása.




27

11.00 „Egymás közt” – A Főépítészi Konferencia munkaértekezlete Vezeti: Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke 11.00 Beszámolók az Országos Főépítészi Kollégium egy éves munkájáról Philipp Frigyes elnök Zábránszkyné Pap Klára titkár 11.10 Beszámoló a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány egyéves munkájáról Csohány Klára, a Kuratórium elnöke 11.20 Tájékoztató az önkormányzati főépítész szakmérnökképzésről Pálfy Sándor DLA egyetemi tanár, BME Urbanisztika Tanszék tanszékvezető Kissfazekas Kornélia tudományos munkatárs, a képzés tanszéki titkára, BME Urbanisztika Tanszék 11.30 Tájékoztató és beszélgetés az építésügy helyzetéről dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság Fegyverneky Sándor főosztályvezető, országos főépítész, NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztály dr. Tompai Géza főosztályvezető, NFGM Területrendezési és Településügyi Főosztály 12.20 Konferenciahatározatok 12.30 A Vándorzászló átadása, a konferencia zárása 12.45 Ebéd 13.30 Autóbuszos kirándulás az örökségvédelem jegyében Indulás Hajdúböszörményből Városnézés – Zeleméri templomrom, Bodaszölő Baltazár-kúria, tovább Hajdúszoboszlóra, városnézés – BÜFÉ – tovább Hortobágy irányába, Máta lovasfalu 19.00 Vacsora, búcsúest a Hortobágy csárdában Köszöntőt mond: Kiss Attila, Hajdúböszörmény város polgármestere Kulturális műsor, zene, tánc stb. Visszaindulás a szálláshelyekre autóbusszal kisebb csoportokban. ***

Tájékoztató a jelentkezéshez Kérjük, hogy a regisztrációs és jelentkezési lap könnyebb kitöltése, illetve a szervezési munka egyszerűsítése érdekében kövesse az alábbi instrukciókat: 1. Töltse ki a regisztrációs lapot, mely a személyes adatokat, számlázási címet tartalmazza. A táblázat kitölthető számítógéppel vagy kézzel (ez esetben nyomtatott betűket kérünk). 1.1. Kérjük, itt jelezze, hogy gépkocsival érkezik-e. Erre a parkoló autók darabszáma miatt van szükség. Parkolás az érintett helyszínek közelében ingyenesen biztosított. 1.2. Minden egyéb kérését (pl. vegetáriánus étrend, csekk kérése stb.) is itt jelezheti. 2. A jelentkezési lap szintén kitölthető számítógéppel vagy kézzel is. 2.1. Az alap részvételi díj tavalyi évhez képest minimálisan emelkedett. Nyugdíjas résztvevőknek továbbra is kedvezményes az alapdíj. 2.2. Az ellátás rovatban kérjük bejelölni, hogy melyikre tart igényt. Reggeli a legtöbb szálláshelyen biztosított. Ahol nincs, a résztvevők a Petőfi Ház éttermében (4220, Hajdúböszörmény Petőfi S. u. 15.) reggelizhetnek külön térítés fejében. Az étterem a Polgármesteri Hivataltól 150 méterre található. Az ebédek helyszíne ugyanez. A vacsora a kirándulások, illetve a csütörtök esti állófogadás keretében biztosított. Az ebéd és a vacsora itt külön költséget nem jelent. 2.3. A szállás kiválasztásához a mellékelt táblázat nyújt segítséget. A lista az általunk megkeresett szálláshelyeket tartalmazza. 2.4. A város honlapján (www.hajduboszormeny.hu), a nyitóoldalon további szálláshelyek is felsoroltak, további információk innen nyerhetők. A város térképe szintén ugyanitt nyitható meg. Mivel a szállás csak több helyszínen biztosítható, illetve korlátozott számban áll rendelkezésre, a jelentkezés során személyes egyeztetés szükséges. Kérjük e-mailben vagy telefonon egyeztessen velünk, és visszajelzésünk után töltse ki a végleges adatokat. Egy darab egyágyas szoba van a mellékelt lista szerint, de lehetőség van igény szerint kétágyas szobában egy fő elhelyezésére is. Amennyiben többágyas szobát kér, és szobatársai is ismertek, kérjük, nevezze meg őket. Természetesen ezt akkor tudjuk így szervezni, ha a többiek is jelölik. Ezért kérjük, előre egyeztessék egymás közt, és egy időben jelentkezzenek. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


28


A szállások egy része az előadóterem és étterem 500 méteres körzetében, a belvárosban található, azaz 5–10 perces sétával elérhető. De a kollégiumi szállások választása esetén sajnos gépjárművet kell igénybe venni. Amennyiben nem saját gépjárművel érkezik, úgy 17–18 személyes buszokkal kisebb csoportokban szállítjuk a vendégeket a kívánt helyszínre. 2.5. Két kirándulást szervezünk, a szerdai célja a Polgár M3-Archeopark, a péntekié a Hortobágy. A költség az útiköltséget és teljes ellátást tartalmaz. A pénteki kiránduláson egyórás üzemlátogatás is lesz (NAGÉV Kft.). 2.6. A jelentkezés az összeg beírásával történik. 3. A kitöltött regisztrációs lapot és a jelentkezési lapot (szállás egyeztetve!) kérjük visszaküldeni, lehetőleg elektronikusan a [email protected] email címre. Természetesen faxon [(06 52) 563-297] vagy postai úton is feladható a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata, 4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 1. címre. A jelentkezési határidő: 2009. július 15. A beérkezést követően számlát állítunk ki a kért névre és eljuttatjuk a jelentkezőkhöz. A számla összegét Hajdúböszörmény Város Önkormányzat OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11738060-15372514 számú számlájára kell utalni a megjelölt határidőig. Ha a befizetést csak postai csekken tudja teljesíteni, azt kérjük a regisztrációs lap egyéb rovatban feltüntetni. A jelentkezés akkor érvényes, ha az összeg a számlára érkezett. A részvételi díj beérkezése után postázzuk a meghívót és a programfüzetet. Várjuk mielőbbi jelentkezésüket!

Információk

Szakmai és technikai információk: Péter Zoltán, Hajdúböszörmény város főmérnöke 4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 1. sz. E-mail: [email protected] Honlap: www.hajduboszormeny.hu Tel.: (06 52) 563-200, 563-219, mobil: (06 20) 981-7114 Szakmai tájékoztató: Papp Zoltán Tamás, az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoportjának vezetője E-mail: [email protected] Honlap: www.foepiteszek.hu, http://www.főépítészek.hu Tel.: (06 30) 979-6414 Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára E-mail: [email protected] Honlap: www.foepiteszek.hu; http://www.főépítészek.hu Jelentkezési lap, további információk letölthetők: a www.hajduboszormeny.hu és a www.foepiteszek.hu honlapokról.

A konferencián a részvételt a MÉK (2009/114) 5 kreditponttal (1 pont/félnap, 2 pont/nap) és a MMK (1/2009/97) 3 kreditponttal értékeli!



Turizmus és sport

29

A TDM-rendszer pályázati támogatása

M

egjelent a turisztikai desztináció menedzsment rendszer (röviden TDM) kialakítását támogató EU-s finanszírozású pályázat. A magyarországi turizmus versenyképessége növelésének és fenntartható működési feltételei megteremtésének egyik fontos eleme a TDM szervezeti rendszer kialakítása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságával közösen dolgozta ki a rendszer kiépítését ösztönző pályázat szakmai tartalmát. A konstrukció célja adott térség fenntartható turisztikai versenyképességének elősegítése érdekében olyan hatékony menedzsmentrendszer kialakítása és üzemeltetése, amely megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkezik. A TDM-szervezet feladatai közé tartozik, hogy koordinálja a térség turisztikai tevékenységeit, biztosítja a térségre jellemző sajátos arculat kialakítását, valamint turisztikai szolgáltatókkal közösen hatékony információs rendszert állít fel és működtet a turizmus élénkítése érdekében. A térségi, kistérségi, helyi együttműködések támogatása révén távlati cél egy régiós, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A pályázatban támogatható tevékenységek A TDM szervezet- és hálózatfejlesztése Szakmai, szolgáltatás- és kínálatfejlesztési projektek megvalósítása A szervezet infrastruktúrafejlesztése és eszközbeszerzése E-turisztikai fejlesztések (informatikai rendszer kialakítása) A desztinációs szintű marketing és PR tevékenységek megvalósítása A rendelkezésre álló források Összesen nyolc darab pályázati felhívás jelent meg. A hét régióban, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén összesen 3,8 milliárd forint pályázati keretösszeg áll rendelkezésre, amit a rendelkezésre álló források és a régiós szakmai elképzelések alapján határoztak meg. Az elnyerhető támogatás mértéke és összege A támogatás maximális mértéke minden régióban egységesen 85 százalék. A támogatás összege régiónként részben eltérő, és egy-egy régión belül is van különbség a desztináció jelentősége szerint. A támogatás maximális összege a desztináció méretétől függően 35−75 millió forint között mozog (Észak-Magyarországon a térségi TDM-szervezetek esetében 100 millió forint a határ). A beadási határidő régiónként eltérően alakult, amelyet a konkrét felhívások tartalmaznak. A pályázati felhívások, pályázati formanyomtatványok, útmutatók a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról (www.nfu.hu) tölthetők le, további információ a felhívásokban megjelölt elérhetőségeken kapható. TDM-koordinátor a Magyar Turizmus Zrt.-nél A Magyar Turizmus Zrt. a TDM szervezeti rendszer kialakításának elősegítése érdekében TDM-koordinátori pozíciót hozott létre, amelyet május 4-étől Víg Tamás tölt be. A szakember 1999 és 2006 között, közel nyolc éven keresztül dolgozott a turizmus államigazgatásában, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005–2013) egyik szerzője, illetve az elmúlt években turisztikai tanácsadóként többek között a helyi és térségi TDM-szervezetek fejlesztésében is részt vett. A TDM-koordinátor kiemelt feladatai közé tartozik a TDM-rendszer magyarországi létrehozásának elősegítése, az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer lebonyolításában való közreműködés, továbbá a jelenlegi intézményrendszer működésével kapcsolatos fejlesztési javaslatok megfogalmazása. Víg Tamás elérhetőségei: (06 1) 488-8767, [email protected]. Összeállította: Fábián Eszter, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály



30

Turizmus és sport

Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából Akcióznak a falusi turisztikai szolgáltatók: újabb programok!

A

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) és a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) Hazajáró Hétvége néven szervezi meg a falusi turizmus hétvégéjét, 2009. június 12–14. között. A Hazajáró Hétvége lényege, hogy a szervezők összegyűjtik és a www.hazajaro.hu honlapon komplex ajánlatként kínálják az olyan falusi szálláshelyek, boros-, bio- és kézműves porták, pálinkafőzdék, tájházak és a legváltozatosabb vidéki szolgáltatók ajánlatait, akik vállalják, hogy ebben a három napban legalább 20 százalékos engedményt nyújtanak vendégeik részére. A hagyományteremtő céllal megrendezendő program célja a vidéki Magyarország értékeinek, a több mint háromezer kisebb település széles kínálatának bemutatása, a vidéki térségek természeti kincseinek, jellegzetes ízeinek, gondos munkával termelt és feldolgozott termékeinek megismertetése a hazai közönség szélesebb rétegeivel. A magyar vidék újrafelfedezésének kalandja a falusi vendégházakban kezdődik, és a látogatók ízlésének megfelelően bioportákon, lovas-, sport-, borászati, túrázási vagy éppen hagyományőrző programokon folytatódik, megfűszerezve egy-egy vidéki jellegzetességeket kínáló gasztronómiai élménnyel, hogy aztán másnap újabb helyszíneken folytatódjon. A kezdeményezés nem titkolt szándéka, hogy közelebb hozza a falusi és városi embereket, akik ezáltal jobban megismerhetik egymás kultúráját, életmódját, mindennapjait. Forrás: Világgazdaság Online, 2009. május 8. http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=272254

ÖM-közlemény az ENSZ Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Végrehajtó Tanácsának 85. üléséről

2

009. május 7-8. között Maliban rendezték meg az ENSZ Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Végrehajtó Tanácsának 85. ülését. A tanácskozáson dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára képviselte hazánkat. A 154 tagot számláló világszervezet Magyarországot 2005-ben választotta meg – négy évre – a végrehajtó tanács tagjává. A Végrehajtó Tanács ülésén megtárgyalták az UNWTO működését, munkaprogramját, költségvetését, illetve a turizmust is sújtó pénzügyi-gazdasági válságot, valamint a krízis indokolta válaszlépéseket. A tanácskozás egyik fontos témája volt a H1N1influenzával kapcsolatos turisztikai megfontolások kérdésköre. Az UNWTO tájékoztatást adott a legfrissebb adatokról, továbbá biztosította a tagországokat, hogy állandó kapcsolatban áll valamennyi nemzetközi szervezettel (WHO, ICAO, IATA, UNSIC), és minden tagország részére naprakész információt szolgáltat a témában. A szervezet ismertette az Egészségügyi Világszervezet közleményét, mely szerint a WHO semmiféle utazási korlátozást nem tart szükségesnek, mert ezek hatása marginális lenne a vírus terjedése szempontjából, miközben súlyos következményekkel járna a világgazdaság alakulására. A világszervezet főtitkári posztjára négy jelölt adta be pályázatát (Jordánia, Koreai Köztársaság, Pakisztán, valamint Libanon képviselője). A Végrehajtó Tanács nagy többséggel Taleb Rifait, a világszervezet jelenlegi ügyvezető főtitkárát javasolta megválasztani az októberi közgyűlésen. A főtitkárjelölt a világszervezet tevékenységének fókuszába a turizmus versenyképességének növelését, a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság szerepének erősítését, a tagállamokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a magánszektorral való partnerség erősítését helyezte. Jóváhagyás várhatóan a közgyűlésen 2009. október 5–9. között a kazah fővárosban, Asztanában lesz. A világszervezetben 2009-ben tisztújítás várható a főtitkár-helyettesi poszton is, melyre az európai régióból egy magyar (dr. Somogyi Zoltán volt turisztikai szakállamtitkár, jelenleg podgoricai nagykövet) és egy francia jelölt pályázik. A megválasztott új főtitkár a két európai jelölt mellett a másik öt UNWTO-régióból kandidáló személyek közül választja ki leendő helyettesét, akit még az októberi, asztanai közgyűlés előtt kell megneveznie. Forrás: ÖM, Sajtó és Kommunikációs Főosztály, 2009. május 8., Bamako



Turizmus és sport

31

Május 9-én indult a „Balaton7”

Á

prilis 16-án a Balaton szezonnyitó sajtótájékoztatóján mutatta be a Magyar Turizmus Zrt. a Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága a „Balaton7” elnevezésű kulturális programsorozatot. A május 9-17. között megrendezésre kerülő „Balaton7” keretében a Balaton régió elő- és utószezonban nyújtott aktív és passzív szabadidős programlehetőségeinek, a hűvösebb, esősebb időben is igénybe vehető programjainak gazdag tárházát gyűjtötte össze és mutatja az MT Zrt. A rendezvénysorozat ideje alatt 7 kiemelt terméket mutatnak be (épített örökségek, színházi előadások/kulturális estek, könnyűzenei programok, összművészeti fesztiválok, wellness/élményfürdők, bor, aktívturizmus) 7 kiemelt településen (Siófok, Balatonlelle/Balatonboglár, Keszthely, Hévíz, Badacsony, Nagyvázsony/Szigliget, Balatonfüred/Tihany). A kiemelt termékeken, településeken felül minden balatoni településnek és programgazdának lehetőséget adott a társaság a kedvezménnyel való csatlakozásra. A szálláshelyek és vendéglátóhelyek − kedvezményes üdülési és étkezési ajánlattal − szintén bekapcsolódhattak a „Balaton7”-be. A „Balaton7” kínálata: több mint 110 program összesen 36 településen, kedvezményes üdülési ajánlatok összesen 54 szálláshelyen, étel- és italkedvezmények összesen 18 vendéglátóhelyen. A szervező MT Zrt. a legnagyobb eredménynek azt az összefogás tartja, amely szolgáltatói, település és regionális szinten megmutatkozott egy jó cél érdekében. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Az árfolyamelőnnyel kampányol külpiacain az MT Zrt.

S

zámtalan küldő piacon kezdett offenzív kampányba a Magyar Turizmus Zrt., hogy a válság idején a legnagyobb hatású hívószavakkal, a jó árral csalogassa hazánkba Európa lakosait. Németországban Bundesliga-játékosok irányítják hazánk kedvező ár-érték arányára a németek figyelmét. A kampány fő üzenete: „Jetzt 20% mehr Urlaub fürs Geld” (Most 20%-kal több nyaralás a pénzéért). Április 15−19. között rendezték meg Karintia legnagyobb szabadidős és utazási seregszemléjét, a klagenfurti „Freizeit” kiállítást és vásárt, amelyen az MT Zrt. folytatta a „Verdoppeltes Urlaubsbudget” (Nálunk pénze duplán számít) osztrák kampányát. A társaság április 22−29. között egyhetes Budapest-kampányt szervezett a Top 10 francia online utazási portál közé tartozó www.opodo.fr honlapon. Az akció az euró magas magyarországi vásárlóértékét állítja fókuszba, és felhívja az internetező franciák figyelmét arra a tényre, hogy az eurójuk ma Budapesten többet ér. Az áprilisi egyhetes kampány folytatására május 13−20. között kerül sor. Április 16−19. között tartották Barcelonában a hagyományos Katalán Idegenforgalmi Kiállítást. Az esemény alatt Németh József, az MT Zrt. spanyolországi külképviselet-vezetője két rádióadó turisztikai műsorában is külön hangsúlyozta az euró/forint árfolyamváltozás előnyét a beutazó turisták számára. A MT Zrt. koppenhágai külképviselete a csoportos utaztatásra specializálódott dán Net Travel Service utazási irodával folytatott tárgyalásokat, amely során a külképviselet hangsúlyozta hazánk kiváló ár-érték arányát, illetve hogy a dán korona jelenleg mennyit ér Magyarországon. A tárgyalás eredményeként az iroda egy speciális csomagajánlatot állított össze, amelyet hírlevélben juttatott el az üzleti partnerei számára. Nem az MT Zrt. nevéhez fűződik ugyan, de beutazó turizmusunk malmára hajthatja a vizet, hogy a svéd döntéshozók első számú hírforrása, a Dagens Industri gazdasági napilap, április 20-án budapesti fotókkal illusztrált cikket közölt „Itt a svéd korona még most is király!” címmel. Forrás: Napi Turizmus

Borszerda – a jóra szomjazóknak

A

z immár hagyománnyá vált Torkos Csütörtök akció mintájára idén először került megrendezésre a Borszerda a Magyar Bormarketing Kht. szervezésében. Az akció – amelynek kommunikációs partnere a Magyar Turizmus Zrt. – keretében április 29-én, a csatlakozó éttermekben fél áron kínálták a magyar bort és pezsgőt, a főételek mellé pedig egy ajándék pohár bort kaptak a „jóra szomjazók”. Az akcióhoz több száz étterem és borszaküzlet csatlakozott. Az esemény – a Torkos Csütörtökhöz hasonlóan – jól illeszkedik a Kulturális Turizmus Évéhez, hiszen a kampányév öt fő termékcsoportjának egyike a bor és gasztronómia. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.



32

Turizmus és sport

Nyitott Lovardák 2009

K

ezdetét vette a Nyitott Lovardák programsorozat, melynek keretében az ország 50 lovardájában, több mint 100 alkalommal biztosítanak ingyenes lovaglási lehetőség a nyári szünet elejéig. A program lényege, hogy a részt vevő lovardák – előre meghirdetett időpontokban, előzetes bejelentkezés után – ingyenes lovaglási lehetőséget biztosítanak, illetve adottságaiknak megfelelően egyéb lovas és szabadidős programokat szerveznek az odalátogatók számára. A nyílt napok időpontjait, helyszíneit és a konkrét programokat a www.lovasok.hu címen találják meg az érdeklődők. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Indul a Budapest Szíve program

Á

prilis 23-án letették az alapkövét és aláírták a támogatási szerződését a budapesti belváros új főutcájának. A Budapest Szíve program részeként, több mint 1,9 milliárd forintos európai uniós támogatással teljesen megújul a főváros V. kerületének egy impozáns része, amely így nemcsak a turisták számára teszi vonzóbbá a belvárost, de az autósforgalom csökkenésével élhetőbb környezetet teremt a kerület lakóinak is. Csaknem 5,5 milliárdos városrehabilitációs programot indít az V. kerület – Belváros–Lipótváros – önkormányzata európai uniós támogatással: a Kecskeméti utcától a Szervita téren és az Erzsébet téren át az Október 6. utcáig tartó szakaszt az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektjeként teljesen felújítják, s új főutcát alakítanak ki a patinás városrészben. A városrehabilitációs program részeként összekapcsolják és díszburkolattal látják el a Kecskeméti utca–Egyetem tér–Károlyi Mihály utca–Petőfi Sándor utca–Bécsi utca–Erzsébet tér–Október 6. utca közötti szakaszt. Az így kialakítandó új főutca mellett díszburkolatot, új közvilágítást és növényzetet kapnak a környező kis utcák is. A lakók és az idelátogató turisták egy év múlva ilyenkor birtokba vehetik az immár élhetőbb budapesti Belváros–Lipótváros új főutcáját. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Uniós milliárdok kerékpárút-építésre

O

rszágszerte mintegy 300 kilométer új kerékpárút megépítését teszik lehetővé a következő időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális programjainak keretében április elején megjelent pályázatok. A hét régióban összesen 11,7 milliárd forint európai uniós támogatásra pályázhatnak a kerékpárutat építeni szándékozó helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint a központi költségvetési szervek és intézményeik. Az elnyerhető támogatás összege az egyes régiók kiírásától függően 30−300 millió forint között változhat. Már a 2004–2006-os időszak Nemzeti Fejlesztési Tervében is kiemelt figyelem – és 2,42 milliárd forint európai uniós pályázati támogatás – jutott a kerékpárutak fejlesztésére. Ennek eredményeként az ország 11 pontján összesen 80 kilométernyi új bicikliútnak örülhettek a kerékpárosok. A 2007–2013-as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében csaknem 26 milliárd forintot költhetünk új kerékpárutakra országszerte. Ebből a hétéves keretből 2007-ben és 2008-ban összesen 10 milliárd forint EU-támogatás jutott 80 sikeres pályázatra, amelyek összesen mintegy 300 kilométerrel bővítik a hazai kerékpárút-hálózatot. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Újra megnyílt a FlyBalaton

T

öbb hónapos szünet után április 4-én ismét megnyílt a sármelléki FlyBalaton repülőtér. A Lufthansa Düsseldorfból érkező járatának landolásához időzített ünnepségen Jonathan Moore, a repteret fejlesztő és üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. ügyvezető igazgatója köszönetet mondott a szinte példátlan térségi összefogásért, amely során a környező önkormányzatok, szállodák és utazási irodák, valamint az állam képviselői segítséget nyújtottak a repülőtér forgalmának újraindításához. Az újra megnyílt légibázis egyelőre heti három alkalommal a Lufthansa düsseldorfi, hamburgi és frankfurti gépeit fogadja, míg a korábbi legnagyobb forgalmat bonyolító Ryanairrel még zajlanak a tárgyalások. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin



Turizmus és sport

33

Fesztiválkatlan épül Tokajban

É

ves szinten legkevesebb 150 ezer látogatót várnak 2015-re a Tokajban 1,7 milliárd forintos európai uniós támogatással megépülő Fesztiválkatlanba. A városközponthoz és a Bodroghoz egyaránt közel fekvő, külszíni bányakatlanban megépülő kulturális létesítmény többek között közel 2500 fős befogadó képességű nagyszínházzal és 860 négyzetméteres kiállítótérrel nyitja meg kapuit – a tervek szerint 2011 tavaszán. A projekt támogatási szerződését március 27-én írták alá Tokajban. Az összesen 2 milliárd forintos beruházással a használaton kívüli, külszíni bányakatlanban kialakítandó rendezvényközpont kínálta programok tökéletesen illeszkednek majd a borkultúra és a világörökség természetes imázsához. A Fesztiválkatlan a becslések szerint közvetlenül 10−15, közvetve azonban csaknem 100 új munkahely megteremtéséhez járul hozzá a városban. Forrás: Napi Turizmus

Átadták „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” pályázat díjait

A

Magyar Turizmus Zrt. tavaly nyolcadik alkalommal írta ki „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” pályázatot, amelyre 54 szakdolgozat érkezett. A beérkezett szakdolgozatokat az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága, a Nemzeti Turisztikai Bizottság és a Magyar Turizmus Zrt. munkatársaiból álló széles körű szakmai zsűri értékelte. Az évről évre egyre népszerűbb szakdolgozat-pályázat április 29-ei ünnepélyes eredményhirdetésén díjazott szakdolgozatok a következők voltak: Alapos, tudományos igényű munka kategóriában: I. Balogh Klára Emese: Vadászturizmus a védett területeken III. (megosztott) Badar Éva: A borútvonalak megjelenése a turisztikai kínálatban, hatásuk a borturizmus fejlődésére külföldi példák tükrében III. (megosztott) Vakhal Péter: Tourism Satellite Accounts Újszerű témaválasztás kategóriában: I. Szilágyi Orsolya: Medical wellness – A jövő útja II. Bauer Helga: Szivárványszínű turizmus – a magyarországi LMBT közösség utazási szokásai III. Csillag Eszter: A múzeumok szerepének változása a 21. században. Két kiállítás turisztikai, marketing szempontú elemzésén keresztül Különdíjban részesült Haracsi Andrea: A légiutazás átrendeződése – tekintettel a Low Cost Carrier megjelenésére Rutz Nikoletta: Itthon valóban otthon van? Sarus Ferenc: Városok a vízen – a szállodahajózás helyzete a XXI. században Szinyei Merse Kálmán: A Börzsöny-hegység ökoturizmus-fejlesztési koncepciója A Magyar Turizmus Zrt. idén első alkalommal ismerte el külön oklevéllel a diákok számára a szakdolgozat-készítés során a legjobb felkészítést nyújtó felsőoktatási intézményt. A 2008. évi szakdolgozat-pályázaton ezt az elismerést a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke érdemelte ki. A diákok a munkájukért járó elismerést dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkártól és dr. Wolff Pétertől, a Nemzeti Turisztikai Bizottság társelnökétől vehették át.

Az ADAC szakértői Siófokon

A

német autóklub, az ADAC szakemberei a Magyar Turizmus Zrt. meghívására érkeztek április 22-én a Hotel Azúrba. Az egész napos konferencia moderátora dr. Walkó Miklós, a Magyar Turizmus Zrt. elnöki tanácsadója volt. Az eseményen dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára mondott köszöntőt. A turisztikai szakállamtitkár szerint a Balaton 13 évvel ezelőtt az ADAC vízminőség-mérésének köszönhetően került vissza az európai turizmus vérkeringésébe. Dr. Kovács Miklós elmondta: a válság ellen az összefogás, az információ- és tapasztalatcsere lehet a gyógymód. Dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a tónak átpozícionálásra van szüksége, amelynek keretében érdekes, kihívó, figyelemfelkeltő és jó ár-érték arányt kínáló desztinációként kell megjelennie. Max Stich, az ADAC turisztikai elnöke hasznos tanácsokkal is ellátta a megjelenteket a turizmus trendjeivel és a válságkezeléssel kapcsolatban. Dr. Niklai Ákos, az MT Zrt. elnöke a 2008-as év eredményeinek ismertetése után többek közt a Balaton népszerűsítésére szolgáló marketingeszközöket mutatta be. Erwin Pfeiffer, az ADAC turisztikai tanácsadással és marketingtevékenységgel foglalkozó részlegvezetője a szervezet részletes bemutatásán túlmenően ismertette az általuk készített „Reisemonitor” című felmérés eredményeit a néÖM Önkormányzati Tájékoztató


34

Turizmus és sport

metek utazási szokásairól. Thomas Nitsch, az ADAC turisztikai kiadványaiért felelős igazgatója a kempingturizmusról tartott előadást. Előadásában javasolta többek közt a csúcsminőségű kempingparkok létrehozását, de a kisebb fejlesztésekhez is komoly ötleteket adott mind a szolgáltatások, mind a felszereltség terén. Erwin Pfeiffer második prezentációjának keretében a turizmus demográfiai változásait mutatta be, majd Steffen Häbich, az ADAC határforgalmi és sporthajózási szakembere a víziturizmusról beszélt.

A Magyar Fürdővárosok Szövetségének közgyűlése

A

nyugat-dunántúli régió turizmusát eddig nem érintette érezhetően a válság, a vendégéjszakák száma csak minimálisan csökkent − közölte dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára április 24-én, Hévízen, a Magyar Fürdővárosok Szövetségének közgyűlésén. A világszerte tapasztalható tendenciákról szólva dr. Kovács Miklós arról tájékoztatta a közönséget, hogy a múlt évben még emelkedést mutató turizmusban idén minden bizonnyal visszaesés várható, Európában 0 és 3 százalék közötti arányban csökkenhet a vendégek száma. Magyarországon 5 és 10 százalék közötti visszaesésre lehet számítani, de várhatóan a külföldi beutazó turizmus mérséklődése miatt, a belföldi vendégeké ugyanis a remények szerint csak kisebb mértékben csökken majd. A turisztikai szakma prognózisa szerint az egy utazásra jutó költés várhatóan csökken, ugyanakkor jobb piaci pozíciót foglalhatnak el az egyedi ajánlatok és jelentősebb szerepe lesz az ár-érték aránynak, ami tovább erősíti a versenyhelyzetet. Magyarországon 2013-ig várhatóan 45 fürdőfejlesztés valósul meg 60 milliárd forint hozzájárulással, a kiemelt projektek közé tartozik például Bük, Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló és Szeged, amelyekre együttesen 8,8 milliárd forint támogatás jut. Hozzátette, hogy a turisztikai célpontok fejlesztésére szóló, nemrég megjelent pályázatok a hét régióban és a Balatonon 3,8 milliárd forint forrást kínálnak, valamint fogyasztóvédelmi és a fogyatékkal élők turisztikába való bekapcsolását segítő pályázatot is kiírt az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság. Mindezeken túl szemléletformáló kampány is indul a közeljövőben, ösztönözve a turisztikai ágazat gazdasági jelentőségének elismerését. Dr. Kovács Miklós megjegyezte: az egészségturisztikai fejlesztések pályázatainak eddigi tapasztalatai alapján sokszor túlzott, piaci kereslettel nem megalapozott fürdőfejlesztésekkel, túlzó igényekkel, az egyedi kínálat megteremtése helyett a tömegturizmussal kapcsolatos tervekkel találkoznak.

Újjáalakult az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Turisztikai Kollégiuma

A

z MKIK Turisztikai Kollégiuma április 1-jén tartotta újjáalakuló ülését Horváth Vilmos elnökletével. A tanácskozáson részt vett dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár, aki előadásában a turizmus aktuális kérdéseiről – különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira, illetve az ezekre adott válaszlépésekre – adott tájékoztatást. A kollégium tagjai a turizmust érintő legfontosabb kérdések megvitatása után összefoglalták a hazai turizmus versenyképességének megtartásához nélkülözhetetlen célkitűzéseket.

Ismét Budapestre hoznák a szervezők az Európai Egészségturizmus Kongresszust

T

öbb mint 82 országból 300 fő részvételével, április 1−3. között Budapesten rendezték meg a 2. Európai Egészségturizmus Kongresszust a Europe Health (München) szervezésében, az Al Raya International Group támogatásával, valamint a Magyar Turizmus Zrt., a Medical Tourism Association USA és a brit Treatment Abroad szakmai közreműködésével. A Széchenyi Fürdőben tartott megnyitó sajtótájékoztatón és fogadáson dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár és dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket. A másnap esti hajós gálavacsorán pedig dr. Niklai Ákos, az MT Zrt. elnöke üdvözölte a vendégeket. A kongresszuson az MT Zrt. marketingigazgatójának, Szűcs Balázsnak a prezentációjából kaphattak még átfogóbb képet a résztvevők Magyarország gyógy-és wellness turisztikai adottságairól. A szakmai rendezvényen a részvevők megvitatták többek között, hogy milyen kihívásokkal néz szembe az európai egészségturisztikai ágazat, milyen változások várhatók az európai egészségbiztosítási rendszerben és ezek miként befolyásolják az ágazat vállalkozásait. Az Európai Unió országai közötti gyógyturizmus és a határokon átívelő egészségbiztosítási rendszer EU direktívája is kiemelt témája volt a rendezvénynek. A kongresszust hatalmas nemzetközi sajtóérdeklődés kísérte. A vendégek 95 százaléka nem járt korábban Magyarországon, ám a konferenciáról és annak kísérőprogramjairól rendkívül pozitívan nyilatkoztak. A Magyarországon látottak és tapasztaltak fényében a szervezők úgy döntöttek, hogy néhány év múlva ismét hazánkban rendezik meg az Európai Egészségturizmus Kongresszust.



Turizmus és sport

35

Statisztikai adatok – Magyarország turizmusa 2009. január−februárban A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján 2009. januárban a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégéjszakaszámának változása még tartotta a tavaly decemberi trendet (–4,5%), míg februárban már jelentősebb vendégforgalomcsökkenés mutatkozott. Az adatok értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a január és február összességében alacsony arányt képvisel az éves forgalomból. A KSH által közzétett előzetes1 adatok alapján 2009. január−februárban 666 ezer vendég összesen 1,6 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 12,9 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 10,8 százalékkal csökkent az előző évi, magas szinthez képest. Az elmúlt évtized adatsorát tekintve a vendégek száma a 2006. és 2007. év, míg a vendégéjszakák száma a 2005. és 2006. év eredményei között állt meg az év első két hónapjában (1−2. ábra).

900 800 700 600 500

427

418

541

513

495

468

463

659

616

315 339 275 275 296 308 277 300 236 245 226 205 198 193 188 182 183 200 400

377

689

404

765 666

435 330

398

282

285

2006

2007 2008* 2009*

268

100 0 1998

1999

2000

2001

2002

Belföldi vendégek, ezer fő

2003

2004

2005

Külföldi vendégek, ezer fő

Összes vendég, ezer fő

éjszaka

1. ábra: A vendégek száma* a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998–2009. január–február

2000 1744 1801 1800 1631 1607 1553 1600 1412 1309 1400 1226 1240 1286 1075 1133 1200 792 847 954 954 880 1000 739 783 791 848 727 762 684 719 673 800 569 604 695 676 529 531 564 602 589 506 600 400 200 0 1998

1999

2000

Belföldi vendégéjszakák, ezer

2001

2002

2003

2004

Külföldi vendégéjszakák, ezer

2005

2006

2007 2008* 2009*

Összes vendégéjszaka, ezer

* Előzetes statisztikai adatok.

Forrás: KSH

2. ábra: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2009. január−február A 2009. január−február közötti időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken minden tíz elkönyvelt éjszaka közül nyolcat a szállodákban regisztráltak, ahol a vendégforgalom a tavalyi adatokhoz képest 11 százalékkal csökkent (1. táblázat). 1

Az összeállítás a KSH 2009. április 7-én kiadott „Kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2009. január−február” című tájékoztatója alapján készült.



36

Turizmus és sport

A gyógyszállodák az év első két hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 20,9 százalékát jegyezték, ugyanakkor minden 100 szállodai vendégéjszaka közül 25-öt gyógyszállodában töltöttek. A vendégéjszakák száma minden szállodatípusban visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek közül csak a turistaszállók (+29,1%) könyvelhettek el vendégforgalom-bővülést.

1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, 2009. január−február* Belföldi 2009 2009/2008 ezer éjszaka %

Szállástípus

Szálloda 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Gyógyszálló Wellness-szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

687 31 314 283 41 17 184 165 122 37 13 22 0,7 880

Külföldi 2009 2009/2008 Ezer éjszaka %

–7,6 +41,0 +4,1 –14,7 –7,3 –59,8 –9,3 –2,0 –15,8 +30,2 –11,4 –4,8 +70,8 –7,7

663 131 311 202 16 3 152 34 45 2 9 2 5 727

Összesen 2009 2009/2008 ezer éjszaka %

–14,2 –17,4 –11,9 –15,3 –13,2 –34,9 –5,6 –13,3 –19,0 +12,7 –1,2 +23,3 –10,1 –14,2

1350 163 625 485 57 20 336 199 167 39 22 24 6 1607

–11,0 –10,2 –4,5 –14,9 –9,0 –57,4 –7,7 –4,1 –16,7 +29,1 –7,5 –2,8 –4,6 –10,8

* Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak.

Forrás: KSH A 2008 első felében érzékelhető áremelkedések és gazdasági bizonytalanság az elmúlt év végére már éreztették hatásukat, 2009 elején pedig egyértelművé vált a gazdasági válság turizmusba is begyűrűző kedvezőtlen hatása (3. ábra). A 2008. évi adatokhoz viszonyítva a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégek száma januárban 0,2 százalékkal, februárban 14,9 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma pedig januárban 0,2 százalékkal, februárban 14 százalékkal mérséklődött (2. táblázat). Ugyanekkor a külföldi vendégek száma januárban 13,4 százalékkal, februárban 23,3 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma januárban 9 százalékkal, februárban 19,1 százalékkal csökkent. Összességében a vendégek száma januárban 6,2 százalékkal, februárban 18,4 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma januárban 4,5 százalékkal, februárban 16,4 százalékkal esett vissza. 12,3

15 10

3,5 5 1,6 0

%

-5 -10

-2,1 -5,2

-15 -20

0,8

9,8 2,1

0,7

1,6

-4,3 -0,2

-1,1 -2,7 -1,7 -4,0 -4,2 -4,6 -4,5 -4,2 -5,6 -7,0 -5,1 -4,9 -8,3 -7,0 -6,5 -6,5 -9,0 -8,8 -10,3 -14,4 -14,0 -1,5

-1,9

Belföldi Külföldi Összes -16,4

-19,1

ja 8.

fe

nu á br r uá m r ár ciu áp s r il i m s áj us jú ni us au j ú l i g us s z us z e p tu te s m b ok er t ó no b ve er d e mb c er 20 em 09 b e . ja r nu f e ár br uá r

-25

20 0

7,3 6,0

12,7 7,0 9,5

Forrás: KSH

3. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak változása 2008-ban és 2009. január−februárban az előző év adataihoz viszonyítva XIX. évfolyam 5. szám • 2009. május


Turizmus és sport

37

2. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2009. januárban és februárban Január

Eltérés 2008. jan. = 100%

Február

Eltérés 2008. febr. = 100%

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

325,7

–6,2

340,6

–18,4

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

135,8

–13,4

132,6

–23,3

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

189,9

–0,2

208,0

–14,9

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

809,4

–4,5

798,0

–16,4

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

373,3

–9,0

353,6

–19,1

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

436,1

–0,2

444,4

–14,0

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

6740,5

–3,8

6 393,0

–15,6

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

3828,6

–10,1

3 697,6

–18,9

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

2911,9

+5,9

2 695,5

–10,7

Mutató

Forrás: KSH A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalmában 2009. január−februárban 2008. első két hónapjához viszonyítva a vendégek száma 8,5 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 7,7 százalékkal csökkent (3. táblázat). Februárig a hazai kereskedelmi szálláshelyeken mintegy 398 ezer belföldi vendég összesen 881 ezer vendégéjszakát töltött el. A magyar turisták által eltöltött vendégek száma csaknem 130 ezerrel, míg a vendégéjszakák száma 154 ezerrel haladta meg országosan a külföldi vendégek, illetve vendégéjszakák számát. A belföldi vendégéjszakák 78 százalékát fogadták a szállodák. A hazai vendégéjszakák száma az ötcsillagos egységekben 41 százalékkal, a négycsillagos házakban pedig 4,1 százalékkal bővült. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a kempingekben (+70,8%) és a turistaszállókban (+30,2%) szintén emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma. 2009. február végéig 268 ezer külföldi vendég 727 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma 18,4 százalékkal, a vendégéjszakák száma 14,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2009. január−februárban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve mintegy 40 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 45 százalékot tett ki. Februárig a külföldi vendégek minden kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek. A legtöbb külföldi vendégéjszakát továbbra is a négy- és háromcsillagos házakban regisztrálták. 2009. január−február között a 2008. évi azonos időszakhoz képest a külföldi vendégéjszakák száma az üdülőházakban (+23,3%) és a turistaszállókban (+12,7%) emelkedett jelentősen.

3. táblázat A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2009. január−februárban Eltérés 2008 = 100%

2009. január−február hónap Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

666,2

–12,9

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

268,3

–18,6

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

397,9

–8,5

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

1 607,4

–10,8

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

727,0

–14,2

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

880,5

–7,7

13 133,5

–9,9

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

7 526,2

–14,6

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

5 607,4

–2,8

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

Forrás: KSH A vendégéjszakák száma alapján a három legnagyobb küldő piac (1. Németország, 2. Ausztria, 3. Nagy-Britannia) változatlanul őrzi vezető szerepét (4. táblázat). Az idei év első két hónapjában az első tíz küldő országunk legtöbbje esetében csökkent a vendégéjszakák száma. A csökkenés mértéke 0,9 százalék (Ausztria) és 38,8 százalék (USA) között mozgott. A német vendégéjszakák száma az európai országok átlagának megfelelő mértékben, 12,8 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a szom-



38

Turizmus és sport

szédos és közeli országokból jegyzett vendégéjszakák száma jelentősen bővült 2008 első két hónapjához viszonyítva: Csehországból (+26,9%), Horvátországból (+98,6%), Oroszországból (+5,5%), Szlovákiából (+41,6%), Szlovéniából (2,8%).

4. táblázat: A nemzetközi forgalom TOP 10 küldő ország szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2009. január–február Rangsor

Ország

Vendégéjszakák száma ezer éjszaka)

Eltérés (%), 2008. január−február = 100%

124

–12,8

1.

Németország

2.

Ausztria

84

–0,9

3.

Nagy-Britannia

53

–35,8

4.

Románia

50

–10,4

5.

Olaszország

45

–6,1

6.

Oroszország

42

+5,5

7.

Franciaország

36

–0,8

8.

USA

25

–38,8

9.

Csehország

20

+26,9

Spanyolország

16

–33,7

Európai Unió

529

–13,7

Európa

646

–12,9

Külföld összesen

727

–14,2

10.

Forrás: KSH A turisztikai régiók közül vendégforgalom-növekedés a Tisza-tónál (+18,9%) és a Dél-Dunántúlon (+6,0%) mutatkozott, a Nyugat-Dunántúlon az előző év azonos időszakához hasonlóan (–0,3%) alakult a vendégéjszakák száma (5. táblázat). A Tisza-tónál mind a belföldi, mind a külföldi vendégéjszakák száma emelkedett, míg a Dél-Dunántúlon regisztrált vendégéjszaka-növekedés a külföldi vendégéjszakák figyelemre méltó bővülésének volt köszönhető. Az Észak-Magyarország turisztikai régióban a 4,2 százalékkal több külföldi vendégéjszaka csak részben ellensúlyozta a belföldi vendégéjszakák 5,2 százalékos visszaesését. A Balatonnál 2009. január−február között a belföldi és külföldi vendégforgalom egyaránt visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A balatoni vendégéjszakák száma összességében 9,5 százalékkal, a vendégek száma pedig 11,4 százalékkal csökkent. Idén a válságra hivatkozva a belföldi vendégek számának emelkedése mellett, a forint euróhoz viszonyított gyenge árfolyama, illetve a turisztikai szolgáltatások viszonylag jó ár-érték aránya miatt több külföldi vendégre is számítanak a szakemberek a Balaton-parton. Budapest kereskedelmi szálláshelyein szintén csökkent a vendégforgalom. A vendégek száma összességében 20,9 százalékkal esett vissza az előző év adataihoz képest. A vendégéjszakák számában − mind a belföldi (–22,6%), mind a külföldi (–20,6%) vendégéjszakák csökkenése miatt − összességében 21 százalékos visszaesést jegyezhetett Budapest. A főváros helyzetét nehezíti, hogy az előrejelzések szerint a válság is leginkább Budapestet érinti majd.



Turizmus és sport

39

5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiónként, 2009. január−február Belföldi vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%), 2008. jan.−febr.= 100%

Külföldi vendégéjszaka (ezer)


Összes vendégéjszaka (ezer)


Balaton

164,5

–9,6

87,7

–9,4

252,1

–9,5

Budapest-KDV

158,3

–14,7

440,7

–20,1

598,9

–18,7

ebből: Budapest

97,4

–22,6

421,7

–20,6

519,1

–21,0

Nyugat-Dunántúl

139,1

0,0

87,5

–0,8

226,6

–0,3

129,8

–8,5

33,4

–6,1

163,1

–8,0

100,1

–5,2

15,1

+4,2

115,3

–4,1

Dél-Alföld

77,3

–8,0

19,3

–9,4

96,6

–8,3

Dél-Dunántúl

58,9

–6,8

21,5

+70,3

80,4

+6,0

Közép-Dunántúl

40,0

–5,3

20,0

–21,9

60,0

–11,5

Tisza-tó

12,6

+21,5

1,9

+4,3

14,4

+18,9

Turisztikai régió

Észak-Alföld Észak-Magyarország

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva 2009. február végéig az átlagos tartózkodási idő 2,4 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,7 éjszakát, a belföldi vendégek 2,2 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. 2009. február 28-án 1818 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 723 szálloda és 838 panzió üzemelt az országban. A működő kereskedelmi szálláshelyek 61 738 szobával, illetve lakóegységgel és összesen 147 829 férőhellyel várták a vendégeket. A férőhelyek 66,3 százaléka a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (41 ezer) a háromcsillagos egységekben található. A férőhelyek további jelentős hányadát a négycsillagos házak (38 ezer) és a panziók (25 ezer) adták. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján idén január−február között a szállodák 32,2 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek. A legmagasabb kihasználtságot az öt- (41,2%) és négycsillagos házakban (37,1%), illetve a gyógyszállodákban (49,7%) mérték. 2009 első két hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele 13,1 milliárd forintot tett ki (–9,9% az előző évhez képest). A külföldiektől származó szállásdíj-bevétel (az összes szállásdíj-bevétel 57,3%-a) 14,6 százalékkal, a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel pedig 2,8 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb szállásdíjbevétel, – a szállásdíj-bevételek 90,9 százaléka – a szállodákban keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétele (REVPAR) átlagosan 4700 forint volt. A legmagasabb értéket az öt- (12 300 forint) és négycsillagos (5400 forint), továbbá a gyógy- (6200 forint) és a wellness-szállodákban (4800 forint) regisztrálták. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 7,2 milliárd forint vendéglátásból és 4,4 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2009. február végéig összesen 24,8 milliárd forint bevétel keletkezett, amely az előző évhez képest folyó áron 10,7 százalékos csökkenésnek felel meg. Az ágazat fogyasztói árindexe 5,9 százalékos növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2009 első negyedévében 12,5 milliárd forint értékben értékesítettek üdülési csekket a különböző szolgáltatóknál. Az értékesített üdülési csekkek 65 százalékát a szálláshellyel kapcsolatos szolgáltatásoknál vették igénybe. További információ: www.otm.gov.hu, www.szamokbanutazunk.hu Összeállította: Lontai- Szilágyi Zsuzsanna, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály



40 40

Pályázati lehetőségek

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai ÉMOP-2009-4.2.2. – Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés) Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai stb. Jelen pályázati kiírás keretében pályázhatnak azok a pályázati kiírásban felsorolt szervezetek, amelyek által fenntartott, fejleszteni kívánt intézmény az alábbi szolgáltatások valamelyikét látja el: óvoda, alapfokú iskola, középfokú iskola, szociális-, gyermekvédelmi alap- és szakellátás, egészségügyi szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat. (Jelen pályázati kiírás keretében egészségügyi alapellátást nyújtó intézmény akadálymentesítése nem támogatható.) A támogatás célja (többek között): Jelen pályázat célja a fogyatékos személyek életminőségének javítása, esélyegyenlőségének növelése érdekében az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény [1998. évi XXVI. tv.] értelmében a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények épületei jelentős részében még nem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. Az intézkedés lehetőséget teremt a közszolgáltatást nyújtó intézmények által nyújtott közszolgatatások komplex akadálymentesítésére, és ezzel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírt kötelezettségek teljesítésére. Az intézkedés mindemellett nemcsak a fogyatékos személyek, hanem az időskorú, a beteg, a babakocsit használó emberek életkörülményeit is javítja, megkönnyítve mindennapjaikat, így a fejlesztések megvalósítása az egész társadalomra pozitív hatással lesz. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1740 millió forint. Beadási határidő: 2009. szeptember 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] VÁTI Kht. – Területi Iroda – Miskolc 3525 Miskolc, Arany János tér 1. D lépcsőház, II. em. Tel.: (06 46)502-920; fax: (06 46)502-929 E-mail: [email protected]



41


KEOP-2009-2.1.2. – Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióhoz Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok egyénileg; települési önkormányzatok társulásai. A támogatás célja (többek között): A konstrukció alapvető célkitűzése, hogy azokon a településeken vagy településrészeken, ahol nincs kiépített árvízvédelemi vonal, vagy nem kellő (előírt) biztonságú a védelmük, az önkormányzati kezelésű művek legsürgősebb árvízvédelmi fejlesztési munkái megvalósuljanak, és a védvonalak kiépüljenek az előírt biztonságot nyújtó mértékben. A védművek egyes szakaszain szilárd burkolat létesül a költséghatékonyabb védekezés, valamint a műtárgyak jobb megközelíthetősége érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 37 milliárd 500 millió forint. Beadási határidő: 2010. november 23. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság, 1135 Budapest, Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008; e-mail: [email protected]

DDOP-2009-2.1.1/E, F – Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása és Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása – Balatoni kiemelt projektek c. komponensekhez Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: A 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 16. §-ának megfelelően a projektgazda költségvetési szerv, illetve 100 százalékosos állami tulajdonban lévő szervezet, a kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház. Az NFÜ előterjesztése alapján a kormány ettől indokolt esetben eltérhet. A támogatás célja (többek között): Az operatív program turisztikai vonzerők fejlesztésével foglalkozó prioritása lehetőséget nyújt a régió turizmusában meghatározó jelentőséggel bíró vonzerők fejlesztésére. A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakció és hozzá kötődő szolgáltatás működjön a régióban, amely az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelent a turisták számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva, illetve azokat kiegészítve innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása, illetve a régió kiemelt turisztikai desztinációinak összehangolt fejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 3 milliárd forint. Beadási határidő: 2010. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 7621 Pécs, Mária u. 3. Tel.: (06 72) 513-760; fax: (06 72) 513-768; e-mail: [email protected] ÖM Önkormányzati Tájékoztató


42 42


KEOP-2009-7.1.1.1 és KEOP-2009-1.1.1 – Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok egyénileg, települési önkormányzatok társulásai (a hatályos 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletben szereplő korlátozásokkal). A támogatás célja (többek között): Összhangban a hatályos jogszabályok előírásaival, a lakosság egészségvédelme érdekében törekedni kell arra, hogy mindenütt bevezetésre kerüljenek a korszerű – a helyi adottságoknak megfelelő, technológiájában differenciált hulladékgazdálkodási módszerek. A hatékony, térségi szintű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával biztosítani lehet az uniós előírások által meghatározott országos célkitűzések elérését. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 37 milliárd 500 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 1. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1135 Budapest, Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008; e-mail: [email protected]

KEOP-2009-3.3.0 – Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: központi költségvetési szerv és intézménye (pl. nemzeti park igazgatóság), köztestületi költségvetési szerv, helyi-, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye, állami erdőgazdasági zrt.-k stb. A támogatás célja (többek között): Az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdei iskola és erdei óvoda szolgáltatás színvonalának emelése a cél. A főbb célok: I. A természetvédelem fontos stratégiai kérdésének, a környezeti nevelésnek a támogatása; II. A minősített erdei iskola és erdei óvodai szolgáltatás infrastrukturális hátterének javítása és tartalmi fejlesztésének támogatása a hatékonyabb környezeti nevelés érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1 460 012 445 forint. Beadási határidő: 2009. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1135 Budapest, Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008; e-mail: [email protected]



43


KDOP-2008-2.2.1./A – Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatása Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: a felhívás keretében azon szervezetek nyújthatnak be támogatási igényt, amelyek a jelen pályázatot megelőző 2008. augusztus 14-én meghirdetett regisztrációs felhíváson részt vettek, és ott a szakmai bírálat eredményeképpen támogató nyilatkozatot kaptak. A pályázatban a támogatás révén egyesületek vagy nonprofit kft. létrehozása a cél. Ennek megfelelően kizárólag a következő szervezetek adhatnak be a pályázatot: a pályázat benyújtásakor már a fenti egyesületi vagy nonprofit kft. formában működő TDM szervezetek, vezető partneren keresztül olyan TDM szervezet működtetését célzó egyesület vagy nonprofit kft., amely igazolni tudja, hogy a bíróságon, illetve cégbíróságon kezdeményezték a bejegyzést, és csatolni tudja a szervezet alapító okiratát, illetve alapszabályát. Támogatási szerződés kizárólag bejegyzett TDM szervezettel kerül megkötésre. A támogatás célja (többek között): A turisztikai desztináció menedzsment rendszer (röviden TDM) kialakítása a 2005-től 2013ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott országosan kiemelt turisztikai szervezet- és rendszerfejlesztési feladat. Ennek megvalósítása a magyarországi turizmus versenyképességének növeléséhez és fenntartható működési feltételeinek megteremtéséhez elodázhatatlan. A TDM pályázat átfogó célja a turizmus egységes irányító intézményrendszerének megteremtése, egymással összehangolt hazai TDM szervezeti rendszer kialakítása. Jelen pályázat a turisztikai célterületek egységes elvek mentén történő menedzselésének első fázisát, a helyi szintű desztináció menedzsment rendszer megalakítását támogatja, melyet később követnek az informatikai hátteret biztosító, valamint a helyi szintű TDM szervezetek együttműködésén alapuló középszintű TDM szervezetek megalakulását célzó pályázatok. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 414 millió forint. Beadási határidő: 2009. szeptember 4. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 8800 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370; fax: (06 22) 312-340 E-mail: [email protected]



44 44


Közösségi kezdeményezések IPA Pályázat Horvát–magyar Határon Átnyúló Együttműködésre A Magyarország–Horvátország IPA Határon Árnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében közzétett pályázatot széles körű lehetőségeket kínál a potenciális kedvezményezetteknek. A program első három évében 19 307 299 euró uniós forrás áll rendelkezésre. A pályázati kiírásban két prioritás szerepel: „Fenntartható környezet és turizmus” és „Együttműködő gazdaság és a közösség közötti humánerőforrás-fejlesztés”. A támogatás intenzitás a két területen 85 százalék. A forrásokból a „Fenntartható környezet és turizmus” prioritás forrása az összes forrás 60 százaléka, az „Együttműködés gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés” prioritásara az összes forrás 30 százaléka fordítható. A pályázatban a következő megyék vehetnek részt: Zala, Somogy és Baranya; a horvát oldalon Medimurska, Koprivnicko– Krizevacka, Viroviticko–Podravska, Osjecko–Baranjska megyék. Pályázhatnak a megyei önkormányzatok és intézményeik, helyi önkormányzatok és intézményeik, önkormányzati társulások, oktatási, képzési intézmények, vízügyi igazgatóságok, munkaügyi központok, turisztikai szervezetek, környezetvédelmi igazgatóságok, civilszervezetek, fejlesztési ügynökségek, nemzeti parkok és természetvédelmi területek igazgatóságai. A pályázati kiírás március 26-án jelent meg a www.hu-hr-ipa.com holnapon. A pályázati határidő: 2009. június 24-én 17 óra. Tájékoztatás kapható a pályázatról: VÁTI Kht. E-mail: [email protected] Fax: (36 1) 224-3291. Kontaktszemélyek a VÁTI Kht.-nál: Diána Rózsa, tel.: (36 1) 224-3277 Rakonczai János – pénzügyi információ, tel.: (36 1) 224-4245 dr. Szűcs Márton programmenedzser (Pécs), tel.: (36 72) 513-455

Az Európa Díj Amikor az Európa Tanács Minisztereinek Tanácsa 1955-ben megalapította az Európa Díjat, még nem sejtették, hogy ilyen sikeres kezdeményezés válik belőle. Ötven évvel később, 2005-re már 61 település nyerte el a díjat, 175-öt Becsület Plakettben részesítettek, 1033 település tűzhette ki büszkén a Becsület Zászlaját, és több mint 500 önkormányzat nyerte el az Európa Diplomát. A díjra azok pályázhatnak, akik külföldi önkormányzattal testvérvárosi kapcsolatban állnak, és változatos, széles körű, aktív tevékenységet folytatnak európai partnereikkel fennálló kapcsolataik fejlesztése érdekében. A győzteseket a Parlamenti Közgyűlés Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Helyi és Regionális Ügyek Bizottsága választja ki. Az Európa Díj négy különböző kitüntetése az európai eszme terjedését hirdeti. Az Európa Diploma az első lépés a magasabb kategóriák győzteseinek kiválasztásában. Ezt évente körülbelül 30 olyan település nyerheti el, amely jól értékelhető teljesítményt nyújt az európaiság hirdetésében, de még viszonylag frissen jelentkezett a díjakra. a Becsület Zászlaja a következő lépés a Becsület Plakett és az Európa Díj felé. Évente 22–25 olyan település kaphatja, amely elismerésre méltó tevékenységeket valósított meg az európai eszme érdekében. Rendszerint azok közül választják ki a győzteseket, akik már rendelkeznek az Európa Diplomával. a Becsület Plakettet 8–10 olyan önkormányzat nyerheti el, amelyek a Becsület Zászlaját már néhány éve birtokolják. a legmagasabb rangú elismerés az Európa Díj, melyet az nyerhet el, aki igazán kiemelkedő tevékenyXIX. évfolyam 5. szám • 2009. május


45


séget végez az európai eszme megvalósítása és népszerűsítése érdekében. Évente egy vagy két ilyen díjat osztanak ki. a győztes trófeát kap, amit egy évig birtokolhat; bronz medált; emléklapot és olyan ösztöndíj-lehetőségeket, melyből biztosíthatja, hogy a településén élő fiatalok európai tanulmányutakon vehessenek részt. 1984-ben megalapították az Európa Díjasok Szövetségét, melynek keretében a mindenkori győztesek évente egyszer találkozót rendeznek.

Ki, hogyan pályázhat a díjra? Az ET tagországok bármely önkormányzata pályázhat. a jelentkezést a település polgármestere, képviselője, vagy jegyzője nyújthatja be, írásban, minden év december 31-ig a következő címre: Committee on the Environment, Agriculture, and Local and Regional Affairs, Secretariat of the Parliamentary Assembly Council of Europe F-67075 Strasbourg Cedex E-mail: [email protected] Az először pályázóknak egy 9 kérdésből álló kérdőívre kell részletes és meggyőző válaszokat adniuk. Egy Albizottság áttekinti a pályázatokat, és körülbelül március–április folyamán küldi meg javaslatait a Bizottságnak, aki kiválasztja a szerencsés nyerteseket. a győztes önkormányzatokat általában fax útján előzetesen értesítik. Az ünnepélyes díjátadó ceremóniára ezután kézbesítik a meghívót. Egyetlen pályázat évekig érvényes, amennyiben ahhoz az önkormányzat minden év december 31-éig kiegészítő jelentést küld az adott évben kifejtett tevékenységeiről. Így tehát egy már díjat nyert önkormányzat is pályázhat a következő magasabb díjra, ha elküldi előző éves kiegészítő jelentését, releváns dokumentumok, főképp újságcikkek, az említett tevékenységekről szóló egyéb beszámolók kíséretében.

A pályázó önkormányzatok által kitöltendő kérdőív fordítása 1. kérdés: Szervezetekben/társulásokban/szövetségekben fennálló tagság Tagja-e önkormányzata valamelyik olyan főbb európai vagy nemzetközi önkormányzati szervezetnek, mely az európai eszme hirdetése és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében tevékenykedik, mint például az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR), Egyesült Városok és Önkormányzatok Világszervezete (UCLG), illetve olyan szervezetek, melyek az ET munkájában konzultatív szerepet töltenek be? 2. kérdés: Testvérvárosi kapcsolatok (ET tagországok önkormányzataival) Van önkormányzatának testvérvárosi együttműködési megállapodása más országok önkormányzataival? Ezek ET-tagállamok önkormányzatai? Melyek ezek? Milyen tevékenységeket folytatnak, eseményeket szerveznek ezen együttműködések keretében? 3. kérdés: Harmadik országok önkormányzataival fennálló kapcsolatok Van-e, és ha igen milyen típusú a kapcsolata harmadik országbeli önkormányzatokkal? a helyi köz-, illetve magánszervezetek, mint például egyetemek, kereskedelmi kamarák, szakmai szövetségek, kereskedelmi egyesületek, kulturális egyesületek, sportklubok stb., tartanak-e fenn kapcsolatokat más országbeli partnereikkel? 4. kérdés: Személyes kapcsolatok, tapasztalatcserék Vannak személyes (vagy szakmai) kapcsolatai más országokból, és ha igen milyen személyekkel, milyen alapokon állnak fenn? 5. kérdés: Európai események, rendezvények Milyen európai szintű rendezvényeket szervezett (például megmozdulás az európai egységért, ifjúsági kongresszus, kulturális esemény, gazdasági konferencia, nemzetközi folklórfesztivál, sportesemény, zenei fesztivál, nemzetközi kiállítás stb.)? Adja meg a dátumokat, és részletezze a rendezvényeket.



46 46


6. kérdés: Európa Nap (május 5.) Az Európa Nap megünneplésére rendezett településükön ünnepséget? Rendezett-e valamilyen hivatalos eseményt ez alkalomból (például formális testületi ülés, közösségi rendezvény, középületekre zászló felvonása, tájékoztató plakát vagy hirdetmény a lakosság részére stb.)? Megkísérelte a lakosságot, különösen az ifjúságot bevonni az Európa Nap rendezvényeibe? 7. kérdés: Az európai eszme terjesztése Propagálta-e valami módon az európai eszmét a település felsőoktatási, illetve felnőttoktatási intézményeiben (például esti tanfolyamokon, kurzusokon), valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekben (például esszé- vagy rajzverseny diákoknak európai témájú könyv-nyereményekkel vagy egyéb díjakkal)? Ösztönözte-e a helyi iskolákat, hogy vegyenek részt az Európai Iskolák Napja rendezvénysorozatban? 8. kérdés: Európai szolidaritás Települése ajánlott-e fel adományokat, vagy nyújtott-e segítséget valamely Európa-szerte sújtó természeti katasztrófa esetén? Ösztönözte-e a lakosságot, hogy vegyenek részt szolidaritási megmozdulásokon? 9. kérdés: Nyilvánosság, népszerűsítés Ha megszerezné a Becsület Zászlaját vagy a Becsület Plakettet, hajlandó lenne közösségi ünnepséget rendezni az ifjúság bevonásával? Egyéb kezdeményezések: Kérem, csatoljon pályázatához egy rövid leírást (brosúra, könyvecske, kiadvány) a településéről. A pályázó önkormányzatok előterjeszthetnek bármilyen dokumentumot, amely illusztrálja az általuk relevánsnak tekintett európai aktivitásokat. Összeállította: dr. Haraszti Judit, ÖM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály



47


Pályázati hírek Önkormányzati kézbe kerülhet a körmendi Batthyány-kastély Az elmúlt évtizedek sikertelen felújítási, majd a működtetés vállalkozói próbálkozásai után megnyílhat a lehetőség arra, hogy a körmendi önkormányzat saját kezelésbe kapja a Batthyány-kastélyt. A nemzeti örökség részeként számon tartott, a XV. században épített egykori reneszánsz, majd barokk stílusúvá alakított kastélyegyüttes kezelési jogát a tervek szerint június 30-ával adja át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a körmendi önkormányzatnak – közölte Bebes István, a város polgármestere. A vagyonátadási szerződés létrejöttének feltételeként a város vezetői a szükséges hatósági hozzájárulások előtt projektet készítettek a kastély részleges felújítására. „Azért részleges felújításra, mert a felbecsülhetetlen értékű 33 hektáros ősparkban lévő épületek teljes megújítása több tízmilliárd forintba kerülne. Erre egy összegben előteremteni a forrásokat nem lehetséges” – mondta a polgármester. Bebes István hangsúlyozta: a kastély felújítása azért is fontos, mert a település szépítése az elmúlt években – a városközpont rehabilitációjával, a sétálóutca felújításával – már megkezdődött. A kastéllyal kapcsolatos tervek is részét képezik a városszépítésnek, amelynek során az egész belváros megújul. A munkálatokhoz az önkormányzat 256 milliós önrésze mellett 540 millió forintos támogatást nyújt a regionális fejlesztési tanács a Nyugat-dunántúli operatív program keretében. A polgármester megemlítette: a városközpontban álló kastély felújításával kapcsolatos úgynevezett Kapuprojekt megvalósítását kétmilliárd forinttal támogatja a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. Az önkormányzat pedig 353 millióval járul hozzá. A terv megvalósításának engedélyezéséről várhatóan még az idén dönt a kormány. A kastély felújításával kapcsolatos munkálatok a tervek szerint az őspark északi kertrészének és a kert épületeinek felújításával jövőre kezdődhetnek. A kastély egykori lovardáját – amelyet korábban színházzá alakítottak – komplex rendezvényközponttá fejlesztik. A kastély központi épületének megújításával kapcsolatban Bebes István azt mondta: az egy másik, határon átnyúló projekt keretében valósulhat meg. A fő cél a kulturális és turisztikai vonzerő növelése. Ehhez az EU, kedvező döntés esetén, az Interreg pályázat keretében 630 ezer euróval járulhat hozzá. Forrás: Népszabadság, 2009. május 6.

Közös uniós pályázatot nyert a miskolci és a kassai teátrum Európai uniós pályázatot nyert a Miskolci Nemzeti Színház és a Kassai Állami Színház. A projekt részeként a két teátrum közösen egy színházi produkciót hoz létre, amelyet mindkét színpadon bemutatnak majd. A Miskolci Nemzeti Színház másodszor is bizalmat kapott, ezúttal a Színházi előadások létrehozása és cseréje Miskolc és Kassa városában címmel, a Kassai Állami Színházzal közösen benyújtott európai uniós pályázat kapcsán – mondta Árvai Judit, a Miskolci Nemzeti Színház kommunikációs és marketingvezetője. A három évvel ezelőtti hasonló pályázat lebonyolításával már kialakult előadáscsere-sorozat a 2009–2010-es évadban még tovább fejlődik: a miskolci teátrum és a Kassai Állami Színház ugyanis közösen hoz létre egy színházi produkciót. A koprodukciót a két színház 6–6 alkalommal mutatja be egymás színpadán szlovák rendező, magyar dramaturg és a két színház egy-egy színészének közreműködésével. Az új előadás létrehozása mellett természetesen már elkészült darabokat is cserél majd egymás között a miskolci és a kassai teátrum: e pályázat keretében összesen 24 alkalommal láthat ilyen előadásokat a két város közönsége. Forrás: www.uniospenz.hu, 2009. május 9.



48 48


Újabb két nagyprojektet támogat az EU További két magyar nagyprojektet hagyott jóvá az Európai Bizottság. A hanyi–tiszasülyi és a nagykunsági árapasztó tározó támogatási kérelmének brüsszeli szentesítésével hétre nőtt azoknak a környezetvédelmi és közlekedési nagyprojektjeinknek a száma, amelyek már megkapták a zöld jelzést az Európai Uniótól. Ezeken kívül még tizenkettő (például a 4-es metró, az M7-es autópálya, a Kelenföld–Székesfehérvár vasútvonal stb.) támogatási kérelme vár Brüsszelben a közösségi illetékesek döntésére. A most jóváhagyott két nagyprojekt a Vásárhelyi-terv része, s ekként a Közép-Tisza-vidéken az árvízszintek magasságának csökkentésére tározók megépítését szolgálják. A 24,8 milliárd forint beruházási értékű hanyi–tiszasülyi tározó 21,1, a 13,3 milliárdos nagykunsági tározó 11,3 milliárd forint támogatást kap. Magyarország összesen több mint negyven nagyprojektet nevezett meg a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan. Ezek mindegyike 13 milliárd forintot meghaladó közlekedésfejlesztési vagy 6,5 milliárdnál nagyobb értékű környezetvédelmi beruházás. Elsőként a debreceni villamosnagyprojekt kapta meg az uniós igent. Ezt követte a miskolci villamos- és a szegedi közösségi közlekedésfejlesztési csomag, majd a békéscsabai szennyvíztisztító fejlesztésének és a Közép-Duna-vidéki hulladéklerakók rekultivációjának jóváhagyása. Forrás: Világgazdaság, 2009. május 5.

Negyedmilliárd forintot nyert a Szentendrei Református Gimnázium Közel negyedmilliárd forintot nyert európai uniós pályázaton a Szentendrei Református Gimnázium egy energiatakarékos, az uniós normáknak megfelelő tornacsarnok építésére, valamint informatikai eszközparkjának bővítésére, akadálymentesítésre és mozgásfejlesztő eszközök beszerzésére. A 10 százalékos önrésszel együtt a beruházás összértéke 278 millió forint lesz. Várhatóan júliusban kezdődik, és 2010 szeptemberében zárul a 10 éves, négy- és nyolcosztályos Szentendrei Református Gimnázium beruházása az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A tornacsarnok korszerű fűtési és világítási rendszerrel épül meg, az intézmény speciális mozgásfejlesztő eszközeit pedig a helyi sérült tanulók is rendszeresen használhatják majd. A gimnázium helyet ad sportegyesületek edzéseihez is, amelyek pedig magas szintű sportképzéssel járulnak hozzá a diákok testnevelés oktatásához. Az elnyert támogatás több mint 11 millió forint értékben infokommunikációs eszközök – többek között interaktív tábla, tanári irányító tábla, projektor, harminc felhasználós mobil feleltető rendszer – beszerzését is előírja, amelyek nagyban hozzájárulnak majd az iskola kompetencia-alapú oktatásának további fejlesztéséhez. Forrás: www.uniospenz.hu, 2009. április 24.



49


Művészet három országgal közösen Kétszázezer eurót, mintegy 60 millió forintot nyert a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (Modem) három másik – külföldi – művészeti intézménnyel karöltve közös, kétéves projekt véghezvitelére. A Modem Manchesterrel, Portóval és az izlandi Egilsstadirral együtt pályázott az Európai Unió EACEA nevű kulturális programja keretében. A partnerek közül a koordinátor Manchester 65 ezer eurót kapott, a Modem pedig 47 ezer eurót költhet rendezvényekre és katalógusokra. A program célja elősegíteni az együttműködést különböző országok kulturális intézményei, egyesületei között. A Modem 2007 őszén rendezte meg az első Nemzetközi Intermédia Fesztivált és Workshopot (az InterModemet), egy évvel később pedig az erre épülő kiállítást. A siker nyomán tavaly keresték meg az angolok a debreceni intézményt a közös pályázat ötletével. A Modem 2009 szeptemberében megrendezi a második InterModemet, 2010 tavaszán pedig – annak anyaga alapján – újabb kiállítás következik. A négy ország közös projektjét bemutató két katalógus is Debrecenben készül. Az első esztendőben megrendezett fesztiválokon mind a négy helyszínen különdíjjal és pénzjutalommal honorálják a legjobbakat. A négy városban zajló rendezvényeken – ez volt a pályázat egyik feltétele – jelen kell lenniük a partnereknek is a kapcsolatok, valamint a hosszú távú együttműködés érdekében. Forrás: Hajdú Online, 2009. április 23.

Hatmilliárd töltésfejlesztésre a Beregben Május 12-én nyújtják be az uniós pályázatot a beregi térség árvízvédelmi biztonságát növelő töltésfejlesztésre, a Vásárosnamény és Lónya közötti 28 kilométeres szakaszra, mely 6, 5 milliárd forintba kerül majd. A beruházás költségének 85 százalékát az EU biztosítja majd, a 15 százalékot pedig a magyar költségvetés. Az előkészítés befejezése után várhatóan ez év végén, de legkésőbb 2010 első felében indulhat el a kivitelezés, mely 2012-ben fejeződik be. A beruházás a térség hét településének 14 ezer lakosa mellett a Tisza-völgyében élő másfélmillió ember árvízi biztonságára is hatással lesz. A Vásárhelyi-terv keretében ezzel párhuzamosan folyamatban van a Jánd–Gulács közötti beregi árapasztó tározó, azaz a „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés” előkészítése is, melynek kivitelezése várhatóan ugyancsak 2010-ben indulhat. Hiszen – ahogy Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára fogalmazott a csütörtöki sajtótájékoztatón – a komplex árvízvédelem szerves része a töltésfejlesztés és a hullámtérrendezés mellett az árapasztó tározók építése is. Hozzátette: az eljárások menete hosszadalmas, ezen igyekeznek gyorsítani, s szeretnék, ha egyéves időelőnnyel valósulnának meg ezek a beruházások. Bodnár Gáspár, a Fetikövízig igazgatója elmondta még, hogy mivel a Beregi-öblözet átnyúlik a magyar–ukrán határon, a határvízi egyezmény keretén belül a projekt összeállítása során folyamatos egyeztetéseket tartanak az ukrán határvízi szervekkel. Forrás: Szabolcs Online, 2009. április 23.



50


A magyar–szlovák önkormányzati együttműködést szolgáló kormányközi bizottság jubileumi ülése

A

Határon átívelő együttműködést szolgáló Magyar–szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság a helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek határon átívelő együttműködéséről szóló, Budapesten 2001. április 23-án aláírt magyarszlovák Egyezmény végrehajtására alakult meg. A vegyes bizottság célja a helyi és területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határ menti együttműködések segítése, az információcsere, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és fejlesztése. A vegyes bizottság évente kétszer tart ülést, az eddigi eredményes együttműködés során számtalan országainkat, illetve a határtérséget érintő téma megbeszélésére került sor. A bizottság 15 fős tagozatában felerészben az önkormányzati érdekszövetségek által delegált – szlovák kapcsolatok ápolásában aktívan közreműködő – polgármesterek, felerészben pedig a különböző tárcák által delegált személyek munkálkodnak. A bizottság ülésein meghívottként ezen kívül a tárgyalt témák által érintett szervek szakértői, vezetői, polgármesterek, illetve nagykövetségek képviseltetik magukat. A vegyes bizottság egy olyan szakmai platform, amely 2004 óta hatékonyan működik, s amelynek célja, hogy a szlovák és magyar felek közös erőfeszítéseik, együttműködéseik révén járuljanak hozzá a határon átnyúló kapcsolatok élénkítéséhez, projektek elindításához, problémák feloldásához. A vegyes bizottság legutóbbi, tizedik, jubileumi ülésére 2009. március 31-én, a magyarországi Komárom városában került sor. Az utóbbi évek gyakorlatában szokássá vált, hogy az ülést mintegy „roadshow” jelleggel, más-más területen tartják. Ennek célja, hogy alaposabban feltérképezhetőek legyenek a helyi sajátosságok, bemutathassák az érintettek az együttműködés során elért eredményeiket, rávilágítsanak az esetleges előttünk álló megoldandó problémákra, és javaslatokat tehessenek a kapcsolatok fejlesztésének további irányaira. Most Komáromban, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nyitrai Kerületi Önkormányzattal fennálló kapcsolatáról és Komárom–Komarno együttműködéséről esett először szó. Ennek során a bizottság támogatását fejezte ki új Duna-híd megépítésére, és örömmel üdvözölte a tatai és komáromi szándékokat egy új határon átnyúló együttműködési csoportosulás, EGTC-szervezet létrehozására. Ezek a határon átnyúló együttműködési csoportosulások mérföldkövet jelenthetnek a minőségibb határ menti közös munkában, kapcsolatokban. Az Európai Unióban másodikként a szlovák–magyar határszakaszon jött létre egy ilyen EGTC, az Ister-Granum EGTC. Bátran állíthatjuk, hogy létrehozása példaértékű lépés volt, erre igazán büszkék lehetnek az alapítók. A bizottság, látva a lehetőségeket, amit az új szervezet hoz – például könnyebb közös pályázás, közös projektmegvalósítás –, arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy gondolkodjanak ebben az irányban. És egyúttal kérte a szlovák felet is, hogy a bürokratikus akadályok csökkentésével, szaktanácsadással segítsék a kormányzatok is ezen szervezetek alapítását. Maga az Ister-Granum EGTC is megfogalmazott a tanácskozáson számos javaslatot a kormányzat felé, amivel a határ menti életet, az együttműködést szeretnék megkönnyíteni, jobbá tenni. Ilyen volt határ menti térségi közlekedésben csökkentett díjszabás megvalósítása, illetve a szervezet kiállt többek között a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások igénybe vételének megoldása érdekében is. Megbeszélésre került sor a roma integráció, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása témájában, hisz a leghátrányosabb helyzetű térségek jó része a határok mellett helyezkedik el, és hasonló problémákkal kell Szlovákiának és Magyarországnak is szembenézni e kérdésben. A bizottság javasolta egyrészt az önkormányzatoknak, hogy lehetőségeik szerint fokozottabb közös lépéseket tegyenek a határ két oldalán elérhető képzések, munkalehetőségek kiaknázására, másrészt javaslattal élt a központi kormányzatok felé is, hogy a jövőben különös hangsúlyt fektessenek a határtérségben zajló integrációs programokra. Magyarországon az Európai Szociális Alapból finanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2009 márciusában meghirdették a helyi és határon átnyúló foglalkoztatási együttműködéseket támogató pályázatot, amely az önkormányzatok érdeklődésére számot tarthat. Pályázatot konzorciumok nyújthatnak be, projektgazdák lehetnek önkormányzatok, társulásaik, nonprofit szervezetek, közhasznú társaságok, érdekképviseletek. A rendelkezésre álló keretösszeg 3 millió euró. A pályázatot is ismertették a fórumon. Szó volt a kereskedelmi és iparkamarák együttműködéséről, arról, hogy milyen sok tanácsadási, információszolgáltatási és egyéb segítséget tudnak nyújtani a Szlovákiában piacot/partnert/együttműködést kereső vállalkozásoknak, illetve Magyarország iránt érdeklődő szlovák cégeknek is. Szó esett egy az önkormányzatokat nemzetközi kapcsolat-keresésben szakmailag segítő kezdeményezésről is. Ez nem más, mint az, hogy az Önkormányzati Minisztérium a közelmúltban felmérte a helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak kérdését, kiterjedve a kapcsolatok irányultságára, problémáira, továbbá az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatépítésére vonatkozó igényeire. Egy hosszú kérdőívet állítottak össze, és megküldtek minden önkormányzatnak. A válaszadás önkéntes volt, ezért is kellemes meglepetés, hogy milyen sokan visszaküldték válaszaikat, a kitöltött kérdőívet. Talán mert az önkormányXIX. évfolyam 5. szám • 2009. május



51

zatok is felismerték, hogy a nemzetközi kapcsolatépítés kulcsfontosságú lehet, és konkrét előnyökkel – akár gazdasági előnyökkel is – járhat egy település életében. Egy ilyen felmérés révén meg lehet ismerni az önkormányzatok igényeit, és lehetségessé válhat a közvetlen kapcsolatteremtés és tanácsadás. Az ülés legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendje az infrastruktúra-fejlesztés kérdése volt. Akár helyi szinten vagy egy határ menti együttműködéssel foglalkozó fórumon mindig központi kérdés az infrastruktúra-fejlesztés, különösen pedig az Ipoly-hidak ügyének aktuális helyzete. Nem véletlenül, hisz a megfelelő infrastrukturális kapcsolatok léte az a nélkülözhetetlen alap, mely nélkül nehezebb, vagy szinte lehetetlen minden további lépés, együttműködés. A közúti összekötés kiépítése hozzájárul a régió versenyképességéhez, a gazdasági és szociális helyzet fejlődéséhez, valamint az emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. A vegyes bizottság kifejezésre juttatta, hogy azt várja: a Szécsény (Pösténypuszta) – Pet’ov (Pető) és Nógrádszakál (Ráróspuszta) – Rárós-Trenč (Tőrincs) közötti Ipoly-hidak építési munkái 2009 júniusában megkezdődjenek, majd a kivitelezés is mielőbbi sikeresen megvalósuljon. A bizottság támogatta és javasolta továbbá a kormányok közötti olyan keretegyezmény mielőbbi létrehozását, amely megteremtené feltételeit az újabb hidak megépítésének, különös tekintettel a Pastovce–Vámosmikola és a Chľaba–Ipolydamásd közti hidakra. A bizottság kérte mind a magyar, mind a szlovák feleket, hogy a Kassa–Miskolc-autópálya határmetszéspont kijelölése és a kormányközi egyezménytervezet véglegezése kérdésében a mihamarabbi megegyezést kölcsönösen segítsék elő. A felek egyeztettek a magyar–szlovák határ menti vasúti kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről is, és egyéb közlekedési infrastruktúra fejlesztését érintő kérdésről. Készítette: dr. Haraszti Judit, ÖM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály



52


Elektronikus adatközlés: ahogy tetszik

A

statisztikai adatszolgáltatás nem kis terheket ró a vállalkozásokra. A Központi Statisztikai Hivatalnak is érdeke, hogy adatszolgáltatói minél egyszerűbben tudjanak eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az adatgyűjtés korszerűsítéséért a Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi években számos lépést tett. Az adatszolgáltatók több éve elektronikus úton is kitölthetik és eljuttathatják a kérdőíveket a KSH-hoz, mégpedig kétféle módon. Vagy az informatikailag igényesebb, interneten keresztüli kérdőívkitöltéssel és elküldéssel, vagy pedig egyszerűen, e-mailek használatával. Mindkét megoldás leegyszerűsíti az adatközlés módját és a hagyományos, papíralapú kérdőívek útját, amelyek postán jutnak el a KSH-tól az adatközlőkig, majd vissza az intézményhez. Az utóbbi években kimutatható az elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás ugrásszerű növekedése. Év

Elektronikusan beküldött kérdőívek száma

Elektronikusan beküldött kérdőívek aránya (%)

2004

42 917

3,7

2005

57 987

4,8

2006

87 544

7,3

2007

13 7044

11,0

2008

321 406

28,7

Az elektronikus adatgyűjtésben résztvevők számának növelése, ennek érdekében az elektronikus adatszolgáltatás kényelmi funkcióinak a bővítése a KSH fontos célja. Ezért a következő napokban a jelenleg használatos elektronikus adatgyűjtési rendszerekről a KSH kérdőíves felmérést fog végezni a felhasználói elégedettség, illetve az adatszolgáltatói igények megismerésére. A kérdőív megjelenik majd a KSH honlapján, ugyanakkor a vele e-mailen kapcsolatban álló 118 ezer adatszolgáltató felkérést kap a kitöltésre. Ennek a felmérésnek a segítségével kívánja a KSH meghatározni az elektronikus adatgyűjtéseink további fejlesztési irányait. A Központi Statisztikai Hivatal célul tűzte ki egy korszerű, új elektronikus adatgyűjtési módszer kialakítását, ami tovább egyszerűsítheti az adatküldést és lerövidíti az adatfeldolgozási folyamatot. Az új rendszer technológiai korszerűsítést, fokozott automatizálást jelent. A kérdőívek lehető legszélesebb körét be kívánjuk vonni az elektronikus adatgyűjtésbe. Fontos szempont, hogy az új rendszer vonzó legyen az adatszolgáltatók számára, csökkentse adminisztratív terheiket. Fontos cél az is, hogy az adatszolgáltatók minél szélesebb köre valamennyi adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton tudja teljesíteni. A KSH oldaláról a legfontosabb követelmény, hogy növelje az adatminőséget, csökkentse az automatizálható folyamatok élőmunkaráfordítását. A KSH a fejlesztések kivitelezésének támogatására pályázatot készített, amelyet benyújtott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Elektronikus Közigazgatás Operatív Programjához. A pályázat kedvező elbírálás esetén viszonylag rövid idő alatt, a legkorszerűbb informatikai megoldással hosszú távon is alkalmazható elektronikus adatgyűjtési rendszer kifejlesztésére nyílhat lehetőség.

Forrás: KSH




53

Önkormányzati internetes televízió-csatorna és tartalomszolgáltató tudáscsatorna A javaslat legfontosabb elemei Az önkormányzati televíziós csatorna és a tartalomszolgáltató tudáscsatorna a jövő médiái. Ez a két médialehetőség az önkormányzás továbbfejlesztésének is az egyik kulcseszköze, s közben interaktív helyi tudásportál és egyben társadalomszervező központ. Az önkormányzati internetes televízió-csatorna és a tartalomszolgáltató tudáscsatorna a leghatékonyabb kommunikációs lehetőség és a legtöbb polgárhoz eljutó digitális média. Az internetes televízió-csatorna – ha erre szükség és lehetőség van – továbbfejlesztheti a jelenlegi kábeltelevíziót. Az általunk képviselt magyar cégek elvégzett fejlesztése jóvoltából a képminőség vetekszik a legjobb sugárzott televíziós csatornák adásával. Miután Magyarországon ma már minden második családnál internet van, így ezt az online média kommunikációs eszközt sokan használhatják. Az önkormányzati csatorna mindennap helyi híradót és a legváltozatosabb műsorstruktúrát alakíthatja ki, és az internetes televízió-csatorna egyúttal az e-közigazgatási szolgáltató portál szerepét is betöltheti. Az önkormányzati csatorna mellett, vagy azoktól függetlenül, bármilyen tudáscsatorna (gazdasági, kulturális, oktatási, stb. csatorna) létrehozható. Az új csatornák egy-egy ország vagy település-térség számára az e-demokrácia (vagy tágabban a részvételi demokrácia) műhelyei lehetnek. A helyi internetes televízió-csatorna és/vagy tudáscsatorna egyúttal tudásportál, és így nem csak a már leadott műsorokat tárolja és teszi letölthetővé. Minden korábbi kábeltelevíziós műsort digitalizálva megőriz. Az önkormányzati televíziós és/vagy tudáscsatorna jelentősen növeli a bizalmat önkormányzat és lakosság között. A kormányzat-önkormányzati csatornáknak minden országban a parlamenti és önkormányzati választások kampányában, sőt később az e-szavazások lebonyolításában kulcsszerepük lehet. Egy-egy ilyen digitális kommunikációs beruházás – akár az eddigi fejlesztések folytatásaként – lényegesen olcsóbb, mint a kábeltelevíziós fejlesztés. Konkrét, működő projektünk keretében már megkezdtük a fenti célok megvalósítását saját beruházásunkban elindított pilotprojektként. Mintaként nézze meg például az Érd Megyei Jogú Város internetes televíziós csatornáját: www.erdtv.hu.

A fejlesztés, avagy a projekt tartalma A televíziózás és az internet evolúciója fordulóponthoz érkezett: összeértek. Jogos tehát a kérdés: TV online? Igen, ez ma, 2009-ben már nem lehetetlen: az interneten közzétehetők, archiválhatók és kereshetők is a tv-műsorok.

Kiket lehet így elérni?

Minden országban az aktív, véleményformáló, önállóan informálódó és döntést hozó választópolgárok internetes „lefedettsége” már eléri vagy megközelíti a 80–90 százalékot. Szinte minden közéleti ember, képviselő, köztisztviselő, értelmiségi és vállalkozó ma már szinte kivétel nélkül internethasználó.

És a minőség?

Ha a televíziós minőséget eléri vagy akár meg is haladja az online videotartalom minősége, mi csak akkor beszélünk online tv-ről. Minden más – gyengébb minőségű – videoszolgáltatás (például Youtube és hasonlók) nem televíziós szintű szolgáltatást biztosítanak, ezért nem válthatják ki a hagyományos megoldású tv-csatornákat (ráadásul ezen oldalak tartalmi felépítése sem erre szolgál).

Milyen módon sikerül elérni televíziós minőséget a neten?

A Media Technology ZRt. technológiai partnere az UltraSmart Kft., amelynek saját fejlesztésű és jogtulajdonú technológiája a VirtualSat™ rendszer. Ez egy országos, HD minőségű médiaszerver-hálózat, mely televíziós anyagok internetes közzétételére szolgál, minőségromlás nélkül.

Mit nyújt, miben új a VirtualSat™ rendszer?

Mint a nevéből is sejthető, rendszerünk azt feladatot oldja meg, amit műholdak felhasználásával végeztek el eddig: televíziós műsorok eljuttatását a nézőkhöz magas minőségben. Ugyanazt a digitális televíziós tartalmat, ugyanabban a magas minőségben juttatjuk el bárki számára, de valós műholdhasználat nélkül, internetes technológiánkkal (1. kép).



54


1. kép: A VirtualSat™ rendszer

A VirtualSat™ milyen egyedi megoldásokkal teszi lehetővé ezt a minőséget?

Mi nem hagyományos internetszervereket és szoftveres videotömörítési módszereket alkalmazunk. Egyedi építésű médiaszervereink az országos optikai gerinchálózatra közvetlenül kapcsolódnak. Saját fejlesztésű elektronikáink és hardveres tömörítőrendszerünk gondoskodik a kockásodás- és tömörítési hiba mentes, zajtalan, éles képről. Ezt a magas minőségű műsorjelet illesztjük televíziós portáljainkba. A mi videóinkat teljes képernyőre nagyítva is nézheti, mintha egy tv-képernyőt nézne! Ha notebookján, PC-jén van másodlagos monitorkimenet vagy videokimeneti csatlakozó, akkor LCD- vagy plazmatévére is élvezheti a látványt. Ezt egy hagyományos internetes videónál nem érdemes megtennie, de a VirtualSat™ minőséggel közzétett online műsorok esetében igen!

A felhasználó oldalán szükséges valamilyen speciális hardver vagy szoftver, ha a VirtualSat™ technológiájú televíziós oldalakat kívánja nézni? Nem szükséges. Bármely szokásos internetes böngésző (Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera stb.) megjeleníti tartalmainkat, mindössze az adobe flash-plugin megléte szükséges (ez a gépek 98 százalékán automatikusan már telepítve van). A legolcsóbb, 1 megabites szélessávú elérés (ADSL, kábelnet, Wi-Fi vagy 3G) már lehetővé teszi az online tévé portáljaink zavartalan elérését. A fentiekből látszik, hogy a mi IPTV-s megoldásunkhoz semmilyen set-top-box vagy célhardver sem kell, azaz az Ön meglevő internetes PC-je is változtatás nélkül elegendő.

A VirtualSat™ szerverrendszer mennyi műsort képes tárolni vagy közzétenni?

Magyarországon az országos gerinchálózati központban elhelyezett digitális tárrendszerünk kapacitását úgy skálázzuk, hogy a portálokon publikált műsorokhoz mindig biztosítsuk a szükséges terrabyte-mennyiséget. Nem jelent problémát egyegy egész régió összes napi hírműsorának, magazinműsorának, testületi üléseinek stb. teljes terjedelmű közzététele, akár évekre visszamenőleg is.

Hol érhető el, milyen területeken „fogható” egy VirtualSat™ rendszerrel közzétett online tv-műsor?

Bárhol a világon. A jelenlegi rendszerünk a teljes Kárpát-medence térségében és Európában biztosítja a nagy sávszélességű lefedettséget, így minden magyarlakta területen is. Ugyanez a feltétel a világ más országában is elérhető. Ezáltal bármely település online televíziója és tudáscsatornája országosan és nemzetközileg is nézhető lesz. Ez hagyományos kábeltelevíziós módszerekkel nem lenne elérhető, vagy pedig műholdcsatornát kéne igénybe venni nagyságrendekkel nagyobb, önkormányzatok által vállalhatatlan költségért.

A VirtualSat™ rendszer milyen www-címen érhető el?

Bármilyen új vagy meglévő domain-név vagy www-cím alá tudjuk illeszteni háttérrendszerünket, azaz élő kormányzati, vagy önkormányzati/települési, vagy tartalomszolgáltató oldalakba is beágyazható az új szolgáltatás, igény szerint.




55

Egy hagyományos városi tévé műsorai hogy kerülhetnek fel egy VirtualSat™ rendszerű televíziós portálra? Az adott városi tévé stúdiójába telepítünk egy végponti videoszerver-rendszert, mely a naponta elkészülő műsorokat hardveres kódolással feldolgozza (híradókat, magazinműsorokat, stúdióbeszélgetéseket stb.), és automatikusan továbbítja a televíziós portálra a megfelelő műsorrovatba. Külön személyzet vagy manuális munkavégzés a stúdióban ehhez nem szükséges, minden folyamatot a távfelügyelt, automatikus rendszerünk végez.

Ezzel a megoldással kialakul egy televíziós archívum is?

Igen. A VirtualSat™ rendszer minden közzétett műsort időkorlát nélkül tárol, és lehetővé teszi a visszamenőleges megtekintését is. Így nemcsak a friss műsorokat lehet nézni (mint egy hagyományos kábeltévés adás esetén), hanem szabadon böngészhető minden korábbi adás is. Az archívumban (2. kép) a böngészést a portál metakereső rendszere segíti, mely kiválogatja a videókat műsortípus, dátum vagy akár az érintett témák, nyilatkozók vagy kulcsszavak alapján

A megvalósíthatóság Ez a digitális kommunikációs beruházás – akár az eddigi fejlesztések folytatásaként – lényegesen olcsóbb, mint bármely hagyományos kábeltelevíziós vagy stúdiófejlesztés. Alapvetően két fejlesztési szituáció adódhat: meglevő helyi/városi tévét online televízióvá lehet fejleszteni; ki kell alakítani az új helyi tv-stúdiót és a hozzá tartozó online tv-felületet.

2. kép: Raktár mélyén porosodó kazettahalmok helyett, teljes műsorarchívum online (erdtv.hu)

Az első esetben igen rövid átfutási idővel (optimálisan két hónap alatt) kialakítjuk azt a stúdióoldali infrastruktúrát, mely a műsorok digitális konverzióját, feltöltését végzi. Ezzel egy időben elkészítjük a televíziós portál szoftverstruktúráját és egyedi dizájnját úgy, hogy az a meglevő országos VirtualSat™ infrastruktúránkat felhasználva lehetővé tegye a megrendelő részére a portál üzembe állítását. Ettől kezdve a megrendelő már online televízió-csatornával állhat az érdeklődő nézők elé. A második esetben az előbbieken felül kialakítunk egy teljesen digitális, hatékony tv-stúdiót. Ennek átfutási ideje is igen rövid, két-három hónap. Ebben már van tapasztalatunk és igen jól működő referenciánk vannak. Mi jellemez egy ilyen átgondolt és költségtakarékos stúdiót? teljesen digitális forgatási technika, szalagmentes stúdiómunka és vágás, hálózatba kötött munkaállomások, szerver alapú adáskijátszás, robotkamerás stúdió.

Látszólag az előbbi tényezők magas költségű tételeknek tűnnek. Pedig épp a nagy személyzeti létszámú, félig analóg technikájú tévék kerülnek sokba. Magyarországon például az általunk tervezett és épített regionális Érd Tv (3–5. kép) működésének eddigi négy éve már bizonyította a hatékonysági becsléseinket: 22 különféle műsortípus készül a televízióban; napi friss híradóval, napi friss magazinműsorokkal jelentkezik a tv (a gyártott műsorsűrűség többszöröse a hagyományos városi tévés mennyiségnek); ÖM Önkormányzati Tájékoztató


56


14 fős csak a teljes stáb, mely a régiós műsort készíti; a műsorkészítők mindent digitális munkaállomásokon készítenek, hálózatba kötve; a robotkamerás stúdióban egy operátor képes kezelni a kamerákat, 3–4 kameraman helyett (például emiatt is a műsorkészítés humán költsége a töredékére esett vissza); az automatikus adáslebonyolító rendszer előre megadott program szerint, személyzet nélkül teszi adásba a műsorokat; nincs a belső gyártási folyamatokhoz kapcsolódó horribilis éves hordozó- (kazetta-) költség.

3. kép: Az élő adás kezdete előtti percekben

4. kép: Robotkamera az Érd TV stúdiójában

5. kép: Élő adás közben Ha Ön megrendelőként régiója vagy települése számára hasznosnak tartana egy televíziós gyártóstúdiót, mely online tévéként is megjelenik, akkor pontos költség- és hatékonysági számításokkal bemutatjuk, hogy mely megoldás a települése számára a leginkább célszerű. Bátran tesszük ezt, mert minden projektet partnercégünk saját fejlesztésű rendszereiből, nagy informatikai megoldásszállítók igénybevétele nélkül valósítjuk meg.

Kommunikációs és politikai előnyök Minden régióban, vagy városban, vagy kistérségben célszerű egy rendszeres, friss, internetes tartalmi felület kialakítása, mely kontrollált és professzionális kommunikációt biztosít a közügyek kapcsán, minden fél nyílt részvételével. Ez a megoldás különösen a kisebb önkormányzatoknál és a kistérségeknél jelent alapvető változást a helyi infokommunikáció és helyi információs társadalom kiépítésében (széles körű kapcsolatépítés, önkormányzati működés, közszolgáltatás szervezés stb.).




57

Az egyik legfontosabb talán az önkormányzati testületi ülések televíziós közvetítése: ez sok helyen nem valósul meg, vagy csak egyszer kerül adásba olyan időpontban, amikor sokan munkában vannak, így nem látják az élő közvetítést. Interneten közzétenni egy többórás műsort igen komoly hardverhátteret és tárkapacitást igényel, a szokásos videomegosztók gyenge minőségben és általában csak maximum 10 perces anyagot engednek vetíteni. A VirtualSat™ rendszerünkkel kialakított televíziós portálrendszerünk lehetővé teszi akár több órás testületi ülések felvételének teljes egészében való közzétételét is. Jelenleg Magyarországon csak a www.erdtv.hu portálunkon látható teljes hosszban testületi ülés az interneten (Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése). Kommunikációs előnyeit tekintve az online tévének üzleti és politikai szempontból óriási a presztízsértéke: erős, professzionális szervezeti működést sugall. Az általunk biztosított, magas kvalitású online tévé tehát számos tekintetben előmozdítja a kormányzat, az önkormányzat, illetve a televízió egyoldalú közléseinek hatékonyságát, felszabadítva az információáramlást a térbeli és időbeli korlátok alól, hiszen ugyanakkor megteremti a kétoldalú kommunikáció lehetőségét a kormányzat-önkormányzat és a lakosság között, ami többek között az e-demokrácia előszobájának is tekinthető. Egy-egy térségben vagy településen ugyanakkor létrejöhetnek a különböző internetes televíziós tudáscsatornák, amelyek a tudásalapú gazdaság- és társadalomfejlesztés végigvitelében jelentős szerepet játszhatnak. A tudáscsatornák egyúttal tudásportálok vagy akár e-piacterek is. A település image-építésében rendkívüli előnyt jelent egy, a világon bárhol megtekinthető online televíziós oldal. A polgármester a külföldi testvérvárosi partnerének e-mailben elküldheti a helyi oldal címét, és a távoli barát, partner máris teljes vizuális portfóliót láthat! Az online televízió-csatornán tehát mindenhol egy vagy több tudáscsatorna is indítható. Ez lehet gazdasági, közigazgatási, oktatási vagy kulturális csatorna, amely mindennap vagy hetente több napon át jelentkezhet. Minden ilyen tudáscsatorna segíthet befektető, beruházó partner felkutatásában, de egy innovációs park projektben szintén sok előnyt jelent egy online tévé. Több európai uniós országban, ahol nagy a települési önkormányzatok száma (például Franciaországban), ott kiemelten fontosnak tartják ennek az internetes médiamegoldásnak a valóra váltását. Az Európai Parlament helyi közmédiát érintő határozata támogatja az internet és a közmédia integrált kapcsolatát, s ezért ezt a fejlesztési irányt beemelték a pályázati rendszerekbe. Ez a javasolt megoldás a műszaki-technikai feltételek teremtését központosítja és integrálja, az infokommunikációs tartalmakat viszont helyivé és ez által megvalósíthatóvá teszik.

Összefoglalásként: mit ajánlunk? Kidolgozzuk az adott régió vagy település és térsége számára az önkormányzati internetes televízió-projektet, és ennek részeként vagy ettől függetlenül a tartalomszolgáltató tudáscsatornákat. Az eddigi internetes és kábeltelevíziós fejlesztések folytatása érdekében elkészítjük a megvalósíthatósági tanulmányt. Ennek alapján a kormányzat, az önkormányzat (és/vagy a térségi társulás) számára kedvező feltételek mellett megvalósítja a fejlesztést, végül pedig – ha erre igény van – a helyi médiaszakemberekkel közösen végezzük a televíziós csatorna műszaki működtetését. További információk kaphatók: Varga Csaba elnök Stratégiakutató Intézet Kht. Tel: (06 70) 316-6685 E-mail: [email protected]



58


Újabb mérföldkő: új szolgáltatásokkal, fejlesztésekkel bővül az EDR

A

hazai Egységes Digitális Rádió-távközlő (EDR) rendszer ma már nélkülözhetetlen a készenléti szervezetek munkájában. A hálózat – közel maximális kihasználtságával – stabilan működik, megbízható hátteret biztosít a különféle szervezetek kommunikációjának szervezéséhez a veszélyhelyzetek, katasztrófahelyzetek, árvizek vagy balesetek során. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelten eredményesnek nevezett rendszer 2009-ben közel 37 ezer felhasználóval büszkélkedhet. A hálózatot üzemeltető Pro-M Zrt. a hatékonyság folyamatos növelése érdekében számos új fejlesztést biztosít a felhasználóknak, a járműkövető rendszer mobil fedélzeti egysége a legújabb mérföldkő ebben a sorban. Az új eszköz minden eddiginél hatékonyabb reagálást, intézkedési lehetőséget biztosít a készenléti szervek számára. Az új fejlesztések hatását az állampolgárok is érzékelhetik mindennapjaikban a gyorsabb lakosságvédő intézkedéseknél, életmentésnél, baleseteknél. Az EDR-rendszer eddigi működését és az általa bekövetkezett változások eredményeit Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkára; dr. Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, dr. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, Draskóczi József, az Országos Rendőr-főkapitányság Híradástechnikai Osztályának osztályvezetője; Papp István, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezetője és Kozma Béla, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója értékelte az éves Professzionális Mobiltávközlési Nap sajtótájékoztatójának keretében. A készenléti szervezetek által már alkalmazott Pro-Mobil Járműkövető rendszer továbbfejlesztésével még hatékonyabb működés érhető el a készenléti szervezetek munkájában. A Pro-M Zrt. új fejlesztésével, a mobil fedélzeti egységgel úgy dolgozhatnak a helyszínen intézkedő felhasználók, mintha „saját irodájukban” lennének. A fedélzeti egység segítségével elérhetővé vállnak a különböző felhasználók által meghatározott adatbázisok, alkalmazások, valamint akár az EDR járműkövető rendszere is. Egy baleset helyszínén például a bevetésirányító képes a mentők, tűzoltók, rendőrök, katasztrófavédelemmel foglalkozók munkáját egyszerre koordinálni. A Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 sajtótájékoztatóján Papp István, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezetője személyesen adta át az új alkalmazási lehetőségeket biztosító, első járműbe szerelhető fedélzeti egységet Bódi Gábornak, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárának. Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkára úgy fogalmazott, hogy az új EDR szolgáltatás segítségével hatékonyabb, irányítottabb reagálás érhető el a készenléti szervezetek lakosságvédő intézkedéseiben. Egy-egy baleset, katasztrófahelyzet vagy akár csak egy közúti igazoltatás gyorsabb elvégzése az állampolgárok életére is jótékony hatással van. A fedélzeti egységgel az egyes szervezetek számára azonnal elérhetővé válnak az országos adatbázisok, amelyek feltétlenül szükségesek a készenléti működéshez. Az eszközzel képessé válik a mentőszolgálat arra, hogy még a sérült kórházba szállítása előtt létfontosságú információkat közöljön a balesetet szenvedett állapotáról. A rendőrök pedig az igazoltatások során képesek azonnal lekérdezni, továbbítani olyan adatokat, információkat a központi adatbázisból, amelyek fontosak lehetnek az igazoltatott személyről. Kozma Béla, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy cége számos további fejlesztési irányt határozott meg a mobil, intelligens eszközök és az EDR oktatás területein. A megfelelő fejlesztésekkel és a technológia lehetőségeinek kihasználásával az EDR alkalmas arra, hogy akár nemzetközi szintű együttműködést biztosítson a veszélyhelyzetekben érintett szervezetek számára. A hazai rádiórendszer már eddig is jól vizsgázott, hiszen a három legek rendszere – legtöbb felhasználó szervezet (11) leggyorsabb kiépítés és legdinamikusabb használatbavétel – európai viszonylatban is elismert hálózatnak számít. A rekordidő alatt kiépített TETRA technológiájú kommunikációs rendszer három éve biztosít megbízható, stabil hátteret a rendőrök, mentők, tűzoltók szolgálatához, a gyorsabb reagálásához, a veszélyhelyzetek elhárításához, az életmentéshez. Dr. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója úgy értékelte a helyzetet, hogy az EDR új mobilkommunikációs lehetőséget biztosít a katasztrófavédelem, a tűzoltóságok és a polgári védelem szakemberei számára a kárhelyi és veszélyhelyzeti kommunikáció területén. A készenléti szervek között új alapokra építhető az együttműködési híradás, amely lehetővé teszi az anyagi javak hatékony megóvását, mentését és a lakosság biztonságérzetét is növeli. Dr. Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azzal folytatta, hogy a digitális rendszerre való átállás nem okozhatott fennakadást az életmentésben. Az EDR bevezetésénél és az átszereléseknél a mentőegységek gyakorlati oktatására is nagy hangsúlyt fektettek a problémamentes átállás érdekében. A Pro-M elektronikus oktató rendszere (e-Learning) hasznos hátteret kínált a rádiókészülék-használat minél gyorsabb elsajátításához. A rendőrség az EDR alapszolgáltatásaihoz kapcsolódóan kialakította az egységes erő- és eszköz-követési rendszer alapjait. Többek között az EDR háttér-technológiájával a 2009. március 15-én átadott Országos Operatív Törzs Központjában irányíthatóvá és dokumentálttá vált az események, rendezvények biztosítási tevékenysége. Az EDR mindemellett megteremtette a készenléti szervezetek közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségét és az Egységes Segélyhívó Rendszerben (112) a bevonható erők tevékenységirányításának feltételeit” – mondta Draskóczi József r. alezredes, az ORFK Híradástechnikai Osztályának osztályvezetője. Forrás: Katasztrófavédelem XIX. évfolyam 5. szám • 2009. május


Aktuális hírek

59

Hazai hírek

B

iatorbágyon a legjobb!

B

iatorbágy önkormányzati képviselői 2007-ben döntöttek a város szociális térképének elkészítéséről, amelyet az idén márciusban terjesztettek a testület elé. A vizsgálat keretében kérdőíves kérdezésre és adatelemzésre került sor, amelyet a családsegítő munkatársai végeztek el. Biatorbágy szociális térképének készítői – a családsegítő szolgálat szakemberei – arra vállalkoztak, hogy a szociális ellátórendszer lehetőségeit figyelembe véve adatfeldolgozással és kérdőíves módszerrel képet kapjanak a város szociális helyzetéről, az ellátórendszerről, lássák a jelenlegi folyamatokat, igényeket, hogy ennek nyomán – az eredmények felhasználásával – orvosolhatóvá váljanak a helyi társadalmi egyenlőtlenségek. A KSH adatai szerint Pest megyében Biatorbágyon a legmagasabb a születések és a legalacsonyabb a halálozások száma – vagyis a természetes szaporulat az országos irányzattal ellentétben pozitív –, s gyorsuló ütemű a bevándorlás mértéke is. A szociális segélyek és támogatások eloszlása a településen élők körében azt mutatja, hogy nem alakult ki olyan terület, ahol halmozottan élnek társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok. A közműellátottság mellett a lakások méretében is nagyon jó adottságokkal rendelkezik a város. Egy átlagos biatorbágyi háztartásban hárman élnek, az egy főre jutó lakásterület 40 négyzetméter. A közlekedési kiadások nagysága azonban gond a családok többségénél: magasnak tartják a tömegközlekedési árait, valamint nem megfelelőnek a közösségi közlekedés minőségét, emiatt elsősorban autóval járnak munkába. A magas gyógyszerárak is gondot jelentenek néhány körzetben, főként ott, ahol nem egyfős családok élnek. A orvosságok kifizetése tehát nem csak az idős, egyedülálló embereknek, hanem a gyermekes családoknak is bajos. A „Milyen segítséget igényelne az önkormányzattól?” kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek csaknem 50 százaléka nem igényel támogatást a várostól. A segítséget várók viszont sokféle területen szeretnének további szolgáltatásokat a településtől: új sportlétesítményeket, infrastrukturális beruházásokat, környezeti szempontokra – parlagfű, szelektív hulladékgyűjtés – való fokozottabb odafigyelést. Forrás: www.szabadfold.hu, 2009. május 7.

N

yíregyháza megsegíti kis cégeit

H

armincmillió forint összegű kamattámogatást ad a nyíregyházi önkormányzat a város mikrohitelt felvevő vállalkozásainak – az erről szóló megállapodást a helyhatóság és a kölcsönt kihelyező Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány vezetői csütörtökön írták alá a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen. Csabai Lászlóné polgármester szerint a város vállalkozói az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében felvett beruházási hitel esetén 3,25 százalékos kamattámogatást kapnak 3 évig, míg forgóeszközkölcsönnél 1,5 évre szól a pénzügyi segítség. Az Országos Mikrohitel Alaptól felvett hitelnél pedig 4,5 százalékos a kamattámogatás mértéke, ugyancsak 3, illetve 1,5 évig. Az önkormányzati vezető hozzátette, hogy a nyíregyházi önkormányzat korábbi kedvezménye továbbra is él a vállalkozók esetében, így 2,5 millió forint árbevételig helyi adómentességek kapnak, illetve az idén induló, együttesen 25 milliárd forint összegű fejlesztés közbeszerzési pályázatainak elnyerésében is támogatják a helyi vállalkozókat. Csabai Lászlóné emlékeztetett arra, hogy a helyi adókedvezményt 7 éve kapják a nyíregyházi kisvállalkozások, amelyek eddig több mint egymilliárd forint feletti közteher befizetésétől mentesültek így. A közbeszerzéseknél információval segítik a vállalkozások felkészülését a pályázatra. Szeretnék, ha a 16 ezer nyíregyházi vállalkozás közül sok jutna munkához a beruházásoknál, s legalább 1500-an dolgoznának a fejlesztéseknél két-három éven át. Czomba Sándor, a Primom Alapítvány elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei vezetője „nemes gesztusnak” nevezte az önkormányzat 30 milliós kamattámogatását, kiemelve, hogy a konkrét segítséggel számos vállalkozás élheti túl a mostani gazdasági válság nehéz időszakát. Kovács István, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: 1992 és 2008 között 2537 mikrohitelt helyeztek ki a vállalkozásokhoz, 4 milliárd 251 millió forint összegben. Az önkormányzati támogatással a felére csökken a kölcsönt felvevők kamata, s szerinte sok kis cég él majd a kedvezményes hitelfelvétellel, számításaik szerint az idén 600–700 millió forintot tudnak kihelyezni. Forrás: www.piacesprofit.hu,2009. május 7.



60

Aktuális hírek

N

yereségesek a szekszárdi önkormányzati cégek

N

yereséges volt a szekszárdi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő mindkét jelentős gazdasági társaság 2008-ban – közölte a város alpolgármestere azután, hogy a tolnai megyeszékhely közgyűlése május 7-én elfogadta a cégek 2008-as mérlegbeszámolóit. Ács Rezső alpolgármester elmondta: a hulladékkezeléssel foglalkozó Alisca Terra Kft. 100 millió forintot meghaladó, a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. pedig több mint 150 millió forintos adózás utáni nyereséget ért el 2008-ban. Az előbbi cég 50 millió, utóbbi pedig 100 millió forint osztalékot fizet be a város költségvetésébe; a fennmaradó összeg fejlesztési forrásként a társaságoknál marad – tette hozzá. Az alpolgármester szerint a nyereség a működésben rejlő tartalékok feltárásának volt köszönhető, többek között annak, hogy a két cég 2008-tól együttes ügyvezetéssel működik. Ács Rezső emlékeztetett: a két céget 2007-ben vásárolta vissza az önkormányzat 850 millió forintért. A döntés helyességét a társaságok 2008-as eredménye igazolta – jegyezte meg. Az Alisca Terra Kft. Tolna megye 33 településén 130 ezer embernek nyújt szolgáltatást; 2008-ban pedig a szerbiai Óbecsén közös hulladékszállítási céget alapított az ottani önkormányzattal. A középtávú cél, hogy a magyar-szerb cég Szerbiában is hasonló nagyságrendben végezzen hulladékszállítást – mondta az alpolgármester. Forrás: MTI, 2009. május 7.

V

árosünnep Miskolcon

M

iskolc az eltelt egy évszázad alatt kereskedővárosból ipari várossá vált, a rendszerváltást követően azonban összeomlott az ipar, a kohászat, a bányászat; új arculat kialakulása kezdődött meg. Miskolc átalakulása közepén tart – mondta Káli Sándor, a város polgármestere az önkormányzat ünnepi közgyűlésén, vasárnap. Miskolc száz évvel ezelőtt, 1909. május 11-én kapta meg Ferencz József osztrák császár és magyar király címeres kiváltságlevelével az önálló törvényhatósági jogokat. Káli Sándor úgy fogalmazott: Miskolc mindig hitt a jövőjében, és bár a jelenlegi gazdasági válság hatványozottan sújtja a várost, s az utóbbi évek jelentős fejlődése talán lassul, de nem áll meg. A Miskolci Nemzeti Színházban tartott ünnepi közgyűlésen Miskolc díszpolgára lett Kiss János István nyugalmazott főosztályvezető és Sír László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar nyugalmazott igazgatója. Pro Urbe-díjat kapott Lehotka Gábor orgonaművész, Bihall Tamás, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, Radványi Gáspár osztályvezető főorvos, illetve posztumusz Kelemen István, a város volt főépítésze. A centenárium alkalmából két kiadvány jelent meg: a Miskolc az önálló törvényhatósági joggal felruházott város 1909– 2009 című kötet Dobrossy István történész szerkesztésében, valamint a Miskolc másképp című könyv, amely Bócsi Krisztián és a francia Mathilde Mestrallet fotóival mutatja be a várost. Miskolc 1992 óta ünnepli az évfordulót, a város napjához kapcsolódóan számos kulturális eseményt tartanak, a rendezvényeket hétfőn esti tűzijáték zárja. Forrás: http://prae.hu/prae/news.php?aid=3478, 2009. május 10.

I

smét akcióba lendültek a gerillakertészek

A

z aktivisták a korábbiaktól eltérően most az önkormányzatokkal is egyeztettek, mielőtt fákat, virágokat ültettek volna a közterekre Pénteken, összehangolt akció keretében, a fővárosban, a Ferenciek terén, Tokajban és Nyíregyházán is fákat, virágokat ültetnek az aktivisták a közterületekre. Bukovinszky Béla, az akció egyik szervezője, a Független Hírügynökségnek elmondta: ezzel a meghökkentő akcióval nemcsak szebbé szeretnék tenni az ott élők környezetét, de rá is akarják irányítani a figyelmet arra, hogy sok az elhanyagolt park, kert és olyan terület, amelyet egy kis odafigyeléssel és némi ráfordítással gyönyörűvé varázsolhat bárki. A gerillakertészkedés a ’60-as években kezdődött Angliában, idehaza 3 éve rendeznek titkos virágültetéseket. A korábbi gerillaakcióktól eltérően az idén már egyeztettek az önkormányzatokkal, lakóközösségekkel, és kérik is őket, hogy mutassák meg azokat a területeket, amelyekre ráfér egy kis csinosítás, de azért a járókelők még mindig csodálkozó mosollyal az arcukon szokták figyelni a szokatlan munkálatokat. Pénteken a fővárosban, a Ferenciek terén fát és virágokat, Tokajban 50 facsemetét ültetnek el, míg Nyíregyházán, titkos éjszakai virágtelepítésre kerül sor – tette hozzá. XIX. évfolyam 5. szám • 2009. május


Aktuális hírek

61

Az aktivisták általában nem szakavatott kertészek, legtöbbjük csupán érdeklődő és tettre kész fiatal. Mucsi Márton, az egyik gerillakertész elmondta: ez egyfajta „jótékony vandalizmus”, ami ráadásul félig-meddig illegális is, ezért izgalmas és érdekes számukra. A járókelők és az ott lakók mindenhol örömmel veszik az akciókat, sehol sem tapasztaltak még negatív hozzáállást, sőt sok esetben be is segítenek nekik, illetve az ültetés után óvják, ápolják a növényeket - mondta a gerillakertész. A gerillakertészek tavaly egy pálmafát ültettek a Moszkva tér közepére, az egzotikus növény – csodával határos módon – túlélte a téli hideget, és az elmúlt hetekben hajtani kezdett. Forrás: www.hirado.hu/Hirek, 2009. május 8.

T

érfigyelő kamerák fővárosi aluljárókban

T

érfigyelő kamerarendszert építenek ki 15 fővárosi aluljáróban a következő három évben, a kamerákat bekötik a rendőrségre és a közterület-felügyeletre – közölte Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes május 8-án újságírókkal. Az élhetőbb, a tisztább és a biztonságosabb Budapestért felújítják, és folyamatosan takarítják a főváros 73 aluljáróját, amelyek közül a kiemelten kezelt 15-ben a következő három évben a rendőrségre és a közterület-felügyeletre bekötött térfigyelő kamerarendszert építenek ki – mondta Hagyó Miklós. Hozzátette: a budapesti rendőrfőkapitány kezdeményezésére, a hatékonyabb bűnmegelőzésért építik ki több mint 400 millió forintból ezekben az aluljárókban a kamerarendszert, amelynek éves üzemeltetési költsége néhány tízmillió forint lesz. Megjegyezte, hogy Londonban 400 ezer, Párizsban tízezer, Bécsben pedig több száz kamera segíti a közbiztonság javítását. A programba 2012-ig további 20 aluljárót vonnak be. Az MTI információi szerint a 35 aluljáró felújításának és bekamerázásának költsége 3,3 milliárd forint. A főváros idei költségvetési tervezetében, amelyről jövő héten döntenek, még nem szerepel a kamerarendszer telepítésének ez évre eső költsége. Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy az aluljárók tisztaságát sűrűbb takarítással és intenzívebb technológiákkal kívánják elérni. Az aluljárókat bekamerázásuk után újítják majd fel. Idén a Blaha Lujza téren, a Ferenciek terén és az Astoriánál várható felújítás. Az aluljárókban jelenleg életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokkal kapcsolatban Demszky Gábor főpolgármester rövidesen egyeztetéseket kezdeményez a kormányzattal és a civil szervezetekkel – jegyezte meg Hagyó Miklós. Utalva arra, hogy a fővárosi önkormányzatnak jól működő hajléktalanellátó rendszere van, elmondta: az aluljárókban tájékoztatókat helyeznek el, illetve mindent megtesznek azért, hogy ezt a szociális ellátórendszert minél többen vegyék igénybe az érintettek közül. Bielek Péter rámutatott, hogy nincs egyértelműjogi szabályozás a hajléktalanok aluljáróbeli életéről. Az állampolgári jogok biztosa megengedőbb álláspontot képvisel ez ügyben, mint az Egyenlő Bánásmód Hatósága, amely megszüntetné a hajléktalanok aluljáróbeli életét. A vezérigazgató közölte: az nem állampolgári jog, hogy valakik életvitelszerűen tartózkodjanak az aluljárókban, ezek ugyanis nem közparkok, hanem „közlekedési műtárgyak”. Hagyó Miklós hangsúlyozta, hogy a jog adta lehetőséggel élve kell megtalálni a mindenki számára jó megoldást. Bielek Péter elmondta azt is, hogy a 73 aluljáróból jelenleg 17 teljesen, 8 pedig részben akadálymentes. A felújítások során, ahol lehet, biztosítják az akadálymentes közlekedést az aluljárókban. Szükség esetén a felszínen teszik ezt majd lehetővé. Az aluljárók felújításának átlagos költsége 8 millió forint, de lesz olyan is, mint például az Örs vezér téri, amelynek korszerűsítésére több mint 50 millió forintot szánnak. Hagyó Miklós kitért arra is, hogy a Blaha Lujza téren, az Astoriánál és a Ferenciek terén úgynevezett öko-aluljárókat alakítanak ki. Ezeket környezetbarát anyagokkal újítják fel, szelektív hulladékgyűjtőket helyeznek el, és energiatakarékos világítást építenek ki bennük. Forrás: MTI, 2009. május 8.

B

iomassza-erőmű létesül Miskolcon

F

aaprítékot eltüzelő, úgynevezett biomassza-erőmű megépítéséről írt alá szándéknyilatkozatot a miskolci önkormányzat a német SWU Energie társasággal. A beruházás mintegy 2,5 millió euróba kerül – mondta Korózs András, a miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Miskolci Hőszolgáltató (Mihő) Kft. igazgatója a sajtótájékoztatón. A Miskolcon megépítendő biomassza-erőmű két lakótelep távhőellátásának egy részét biztosíthatja, a kazánok faaprítékkal működnek majd. A beruházás kivitelezése hamarosan megkezdődik. A németországi Ulm távhőszolgáltatását biztosító SWU a közös cégben 74,9 százalék tulajdonhányaddal rendelkezik, a Mihő részesedése 25,1 százalékos. Káli Sándor, Miskolc polgármestere hangsúlyozta: a biomassza alapú távhőellátás relatíve olcsóbbá és a fosszilis energiaforrásokkal hatékonyabbá teszi a fűtést. Korózs András úgy vélekedett: a németországi tapasztalatok szerint Miskolcon a távhőszolgáltatás legalább 3 százalékát biztosíthatják majd a biomassza-kazánokból. Az új biomassza-erőműnek köszönhetőnek csökkenhet a város energia-kiszolgáltatottsága, és a levegő szennyezettsége is lényegesen mérséklődhet – hangzott el a sajtótájékoztatón. Forrás: MTI, 2009. május 8.



62

Aktuális hírek

Nemzetközi hírek

A

menedékkérők jogait erősítené a Parlament

A

z Európai Parlament (EP) által első olvasatban megszavazott jogszabálycsomag javítaná az uniós menekültpolitika működését, erősítené a menedékkérők jogait, és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésére szólít fel. A képviselők kötelezően alkalmazandó menedékkérelem-kezelő mechanizmus létrehozását akarják 2012-ig. Egy öt javaslatból álló jogszabálycsomagot szavazott meg csütörtökön az EP, melynek általános célja, hogy javítsa az uniós menekültpolitika működését. A szocialista, spanyol Antonio Masip Hidalgo jelentése, melynek középpontjában a menedékkérők befogadásának minimumszabályai állnak, a megfelelő befogadási körülményeket, illetve az ehhez való jogot szabályozza. A Bizottság eredeti javaslata a lakhatás, az élelmezés, a ruházkodás, az egészségügyi ellátás, a pénzügyi segélyek, a mozgás szabadsága és a munkához való hozzáférés tekintetében rögzít bizonyos normákat. A tervezet mindemellett nagy hangsúlyt helyez a kiskorúak, a kísérő nélküli gyermekek, a terhes nők, a kínzás és erőszak áldozatainak védelmére. A csütörtökön 431 igen, 69 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum rendelkezik arról is, hogy a menekültek fogva tartásáról csak egyes esetekben szabadna dönteni, tömeges formában nem. A menedékkérőket nem lehetne börtönben elhelyezni, csak speciálisan erre szolgáló létesítményekben. Az önkényes fogva tartás ellen jogi garanciákat vezetnének be, a kísérő nélküli gyermekek fogva tartását pedig betiltanák. A fogva tartás elrendeléséről csak bíróság dönthetne, adminisztratív hatóságok csak kivételes esetben dönthetnek így, döntésüket pedig a bíróságnak 72 órán belül jóvá kell hagynia. Ha ez nem történik meg, akkor a menedékkérőt azonnal szabadon kell bocsátani. A képviselők által elfogadott egyik módosítás értelmében a fogva tartott menekültet olyan nyelven kell tájékoztatni, melyet megért, vagy amelyet ésszerűen feltételezhető, hogy megért, és ha kívánja, akkor jogi segítséget kell neki nyújtani, és ingyenes jogi képviselettel kell ellátni. Biztosítani kell azt is, hogy az illető – ha kell – orvosi ellátásban és megfelelő pszichológiai támogatásban részesülhessen. Az EP szerint a menedékkérelmekkel kapcsolatos adminisztratív eljárásokat gyorsan kell lefolytatni, és azok a csúszások, melyek nem a menedékkérő hibájából jönnek létre, nem igazolhatják a fogvatartási időszak meghosszabbítását. A képviselők mindemellett úgy vélik, hogy a munkához való hozzáférést a nemzetközi védelemért folyamodó kérelem benyújtását követő hat hónapon belül garantálni kell, a kiskorúaknak pedig a lehető leghamarabb – maximum három hónapon belül – biztosítani kell, hogy oktatásban részesüljenek. Forrás: BruxInfo, 2009. május 11.

A

fiatalok elhelyezkedésére fókuszál Európa

T

íz pontból álló cselekvési tervet fogadtak el az EU-tagállamok, a Bizottság és a szociális partnerek csütörtökön Prágában a gazdasági válság foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatásait enyhítendő. És bár a csúcsról kiadott közlemény „konkrét lépésekről” beszél, az összehangolt intézkedések többnyire általános célok rögzítésére korlátozódnak. Tízpontos akciótervet fogadtak el a pénteken Prágában rendezett foglalkoztatási csúcson a gazdasági válság társadalmi hatásainak mérséklésére az EU27-ek és a szociális partnerek. „Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy szociális összeomlás talaján nem lehetséges a gazdasági talpra állás, miként társadalmi fejlődésre sincs esély, ha a gazdaság romokban hever. A foglalkoztatási csúcs jelentősen növeli az esélyeit annak, hogy sikerrel járunk majd, és ez a találkozó konkrét elképzeléseket generált. Ezek különösen a fiataloknak adhatnak reményt” – közölte a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. A prágai foglalkoztatási csúcs – amelyen az EU-t az úgynevezett trojka, vagyis az egymást követő cseh, svéd és spanyol elnökség képviselte, míg a Bizottság elnöke mellett jelen voltak az úgynevezett szociális partnerek is – célja a pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatásra való hatásának felmérése, egyes országokban bevált megoldások feltérképezése, a jövőbeni foglalkoztatási helyzet javítása és a tagállamok közötti koordináció ösztönzése volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU-nak a jelenlegi súlyos helyzetben három fő célra kell összpontosítania. Ezek: a munkahelyek megőrzésére és új állások teremtésére, főleg a fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére, és végül a képességek fejlesztésére, a munkaerőpiac szükségleteinek kielégítésére, továbbá a munkaerő mobilitásának előmozdítására. „Közös nevezőre jutottunk tíz olyan konkrét intézkedésről, amelyek segítségünkre lehetnek a válság foglalkoztatási és szociális következményeinek elhárításában és kedvezőbb helyzetbe hozhatják az uniót, ha egyszer újra megindul a fellendülés” XIX. évfolyam 5. szám • 2009. május


Aktuális hírek

63

– olvasható a foglalkoztatási csúcsról kiadott közleményben. Az egyeztetett intézkedések közül hetet nemzeti, hármat pedig uniós szinten kell megvalósítani. A tíz pont a következő:

Nemzeti szinten: 1. A tagállamok és a szociális partnerek intézkedéseinek arra kell irányulniuk, hogy lehetőség szerint minél több embert munkában tartsanak. Ebből a szempontból a munkaidők ideiglenes kiigazítása mérettől függetlenül valamennyi cég számára hatékony politikai lépés lehet, közpénzek – így az Európai Szociális Alap – igénybevételével. Mindez az átképzésre is lehetőséget teremt, megkönnyítve a vállalatokon belüli, vagy az ágazatok és vállalatok közti munkaerő-transzfert a rugalmas biztonsággal összhangban. 2. További erőfeszítések szükségesek a vállalkozóbarát környezet és állások létrehozásához, többek között a munkabéren kívüli munkaköltségek csökkentésével, a kutatásba és az infrastruktúrába történő befektetéssel, az adminisztratív terhek lefaragásával, a jobb szabályozással és a munkaerőpiac rugalmatlanságának csökkentése révén. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalások sajátos helyzetére, például az alkalmazottak célzott átképzése révén. 3. A tagállamoknak javítaniuk kell az országos foglalkoztatási hivatalok hatékonyságát. Az idejekorán meghozott aktív munkaerő-piaci intézkedéseket a konkrét esetekhez kell igazítani, mindenekelőtt a hosszú távú munkanélküliség és a szociális kirekesztés elkerülésével. Ezért a munkanélküliség első heteiben és hónapjaiban olyan programokat kell indítani, amelyek intenzív tanácsadást, képzést és álláskeresést foglalnak magukban. Minden állását elveszítő személynek a lehető legrövidebb időn belül segítséget kell kapnia az elhelyezkedéshez, vagy a megfelelő képzéshez, különösen a 24 év alatti munkanélküli fiataloknak. 4. A tagállamoknak és a szociális partnereknek meg kell állapodniuk arról, hogy 2009 végéig jelentős mértékben növelik a minőséginek számító gyakornoki és szakképesítést nyújtó helyek számát. 5. A tagállamoknak a szociális partnerekkel és a Bizottsággal együttműködésben a befogadóbb munkaerőpiac és a foglalkoztatáshoz való jobb hozzáférés előmozdítása révén kell növelniük a munkaerő-piaci kínálatot. Ezt a munkavállalás erős ösztönzésével, hatékony aktív munkaerő-piaci politikákkal és a szociális védőrendszer korszerűsítésével kell elérniük, a társadalmi befogadásra vonatkozó közös elvekkel összhangban. 6. A tagállamoknak a képességek fejlesztését célzó akciókat kell kezdeményezniük minden szinten, az alacsony képzettséggel rendelkezőket és a hátrányos helyzetűeket is ideértve, továbbá elejét kell venniük annak, hogy a fiatalok a tartós munkahely megszerzéséhez szükséges képességek nélkül távozzanak az iskolából. 7. A munkaerő akadálytalan mobilitása javítani fogja a munkaerőpiac működését, és lehetővé teszi az embereknek, hogy teljesen kihasználják a bennük rejlő potenciált. A munkaerő szabad áramlása hozzájárul a gazdasági növekedéshez, anélkül hogy negatív hatást gyakorolna a munkaerőpiacokra és a fogadó országok társadalmi kohéziójára. A szakmák közötti mobilitást a jövedelmek és a munkahelyek biztonsága közötti rugalmasság ötvözésével kell javítani: „fizessünk az átmenetért”. A kiküldött munkavállalókról szóló irányelv végrehajtását és érvényesítését is fokozni kell, főleg a közösségi joganyag jobb alkalmazása és a jelenleginél jobb adminisztratív együttműködés révén.

Uniós szinten: 8. A Bizottság a tagállamokkal és a szociális partnerekkel karöltve nagy ívű kezdeményezést indítson az álláslehetőségek és az Európa-szerte relevánssá váló képességek feltérképezésére, továbbá a szükséges képességek jobb előrejelzésére. 9. Az EU-tól, a tagállamoktól és a szociális partnerektől innovatív megközelítésekre van szükség a munkanélküliek és a fiatalok vállalkozás-alapításának elősegítésére, például képzéshez nyújtott támogatás, indulótőke biztosítása, vagy az új vállalkozások adóterheinek csökkentése, esetleg elengedése révén. (Az Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Bank által biztosított pénzügyi források maximális igénybevételével). 10. A Bizottságnak, a tagállamoknak és a szociális partnereknek közösen elő kell mozdítaniuk az egymástól való tanulást, az úgynevezett jó gyakorlatok cseréjét a szerkezetváltás előrejelzésében és levezénylésében. Ennek a meglévő jogi keretekre kell épülnie. A Bizottság a foglalkoztatási csúcson elfogadott szöveg szerint javaslatokat fog előterjeszteni a három prioritásról és az elhatározott konkrét lépésekről. A résztvevők szerint a jövendőbeli lisszaboni stratégiának (ennek kidolgozása és elfogadása éppen a 2011. első felében esedékes magyar elnökségre hárul majd) „jól meghatározott és az európai polgárok számára releváns célokra kell összpontosítania, és meg kell erősíteni annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntarthatóbb fejlődéshez, a társadalmi kohézióhoz, a több és jobb munkahelyhez, biztosítsa az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságát és a korszerű szociális védőhálót”. Forrás: BruxInfo, 2009. május 7.



64

Aktuális hírek

A

kohéziós politika segíti a gazdaság talpra állását

A

z előlegek kifizetésének egyszerűsítése, a nagyprojektek felgyorsítása, a lakások energiahatékony működtetésének uniós támogatása – csak néhány az uniós intézmények által szentesített kohéziós csomag rendelkezései közül, melyek célja a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése. A kohéziós politika segíteni fog Európának kikerülni ebből a válságból – jelentette ki Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos, miután a szociális ügyekért felelős kollégájával, Vladimir Spidlával üdvözölte a Tanács és a Parlament által véglegesített kohéziós csomagot. A Bizottság még 2008 végén javasolt egy sor olyan változtatást, melyek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap működését érintik. Az EP április 2-án adott zöld utat a módosításoknak, a tagállamok illetékes miniszterei pedig kedden adták áldásukat az új intézkedésekre, melyek a tervek szerint május végén lépnek hatályba. A csomag általános célja a pénzügyi-gazdasági válság, illetve annak negatív következményeinek mérséklése, meggyorsítva a strukturális alapok végrehajtását, és ezzel – a kohéziós politika révén – újraindítva a növekedést és növelve a foglalkoztatást. Ezen célkitűzések megvalósulását segítené az a 6,25 milliárd eurós tőkeinjekció is (előleg formájában), melyet a tagállamok már megkaptak; mindez azt is jelenti, hogy 2007 óta közel 30 milliárd eurót utaltak át előleg formájában, ami a 2007–2013-as időszak 347 milliárd eurós kohéziós költségvetésének a 9 százalékát teszi ki. A most véglegesített csomag egyebek között lehetővé tenné, hogy az úgynevezett nagyprojekteket (azokat, melyek teljes költsége meghaladja az 50 millió eurót, környezetvédelmi beruházások esetében a 25 millió eurót) a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül azonnal elkezdhessék finanszírozni. A 2007–2013 közötti időszakban körülbelül 900 nagyprojektet kell tető alá hozni, ami összesen 120 milliárd euró beruházást jelent (az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap részéről). Magyarország több mint 325 millió eurót kapott a Bizottság kimutatásai szerint eddig előleg formájában a két fő strukturális alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból. Ez a teljes támogatási hányad 2 százalékának felel meg. Forrás: BruxInfo, 2009. május 7.

M

egosztotta az EP-t a hosszabb szülési szabadság

A

z Európai Néppárt kérésének eleget téve szakbizottsági egyeztetésre küldte vissza az EP múlt heti plenáris ülése a szülési szabadságról szóló irányelvről szóló jelentést. Astrid Lulling luxemburgi képviselő az Európai Néppárt nevében kérte a portugál szocialista Edite Estrela által jegyzett, a szülési szabadságról szóló jelentés visszautalását az Európai Parlament nőjogi szakbizottságához. A néppártiak indoklása szerint a beterjesztett szöveg alapján nem lenne jó esély a tagállamokat képviselő Tanáccsal való megegyezésre, ráadásul az EP-n belüli álláspontok is erősen eltérnek. Mindehhez hozzájön, hogy a néppárti honatyák összesen 89 módosító indítványt nyújtottak be a témában. A szakbizottságba történő visszautalásra vonatkozó néppárti kérést a parlament 347 igen, 256 nem és 10 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A szocialisták a szavazás után a javaslat megtorpedózásával vádolták meg a Néppártot. Estella jelentése a nőket a szülés kapcsán a Bizottság javaslatánál is jobban támogatná, melynek értelmében az EP a fizetett szülési szabadságot legalább 20 hétben szabná meg, melyből az első hat hétre 100 százalékos „fizetés” (terhességi gyermekágyi segély) járna, a fennmaradó időszakra pedig a szülő nők bére 85 százalékának kifizetésére köteleznék a tagállamokat (tgyás – terhességi gyermekágyi segély). Jelenleg az unióban a szülési szabadságok hossza 14 és 28 hét között mozog, de egyes országokban 52 hétre is kiterjedhet, melynek azonban csak egy része fizetett szabadság. Magyarországon a szülő nőket 24 hét szülési szabadság illeti meg, ebből 4 hetet ajánlott a szülés előtt kivenni. Hazánkban jelenleg 24 hétig 70 százalékos terhességi gyermekágyi segély jár a kismamáknak. A portugál jelentéstevő szerint az a cél, hogy az államok pozitív hatást gyakoroljanak az anyák egészségére, lehetővé téve számukra a szülés utáni regenerálódást és a szoros kapcsolat kialakulását a csecsemővel. Forrás: BruxInfo, 2009. május 11.



Aktuális hírek

65

C

sak energiából önellátó házak építését engednék 2019-től

K

izárólag az energiaigényeit önellátó módon fedezni képes új házak átvételére adna engedélyt 2019-től az EP-nek az épületek energiahatékonyságára vonatkozó irányelv módosítása kapcsán elfogadott jelentése, mely szabályt a középületek esetében már 2016-tól bevezetné. Mivel az Európai Unió energiafogyasztásának közel felét az épületek energiaellátása teszi ki, kiemelt cél a lakóházak és a középületek energiahasználatának csökkentése és fenntarthatóbbá tétele. Egyebek mellett ennek érdekében zajlik jelenleg az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2002-ben elfogadott irányelv módosítása, melyről az Európai Parlament csütörtökön Strasbourgban nagy többséggel, 549 igen és 51 nem szavazat mellett fogadta el a román szocialista Silvia-Adriana Ticau jelentését. Ticau jelentése arra kötelezné a tagállamokat, hogy minden újonnan épülő épület esetében tegyék kötelezővé, hogy megtermeljék a saját ellátásukhoz szükséges energiamennyiséget, mindenekelőtt napelemekkel és hőszivattyúkkal. Az EP jelentése nyomán a cseh elnökség arra törekszik, hogy a helyzetet bemutató saját jelentést tegyen közzé az energiaminiszterek júniusi ülésén a témában. A képviselők az energiahatékonyabb épületek kötelezővé tétele mellett több befektetést is sürgetnek a szektorban, s ehhez kapcsolódóan arra szeretnék rávenni a tagállamokat, hogy 2015-re és 2020-ra határozzák meg, az épületek hány százalékának „nulla emisszióssá” alakítását vállalják. Ezen célok elérése érdekében az EP-jelentés nemzeti cselekvési tervek megalkotását kéri a Huszonhetektől 2011 közepéig, melyeknek pontosan rögzíteniük kell az energiahatékonysági célok megvalósulását biztosító pénzügyi kereteket is. Ehhez a Bizottságnak 2010. június 30-ig új pénzügyi eszközöket kell közzétennie, melyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az újonnan létrehozandó EU Energiahatékonysági Alapból és az Európai Beruházási Bank kedvezményes hiteleiből segítenék az alacsony CO2-kibocsátású épületek terjedését. A jelentés emellett az energiahatékony megoldásokra vonatkozó áfacsökkentésre is javaslatot tesz a tagállamoknak. Ticau jelentésében a képviselők az épületek átépítésére, renovációjára vonatkozó minimális energiahatékonyságára vonatkozó szabályokat is megszavazták. Eszerint ha az épület felületének legalább 20 százalékát érinti vagy értékének 25 százalékát meghaladja a felújítás volumene, akkor az jelentős átalakításnak minősül, és kötelező szemponttá válik a szabálytervezet értelmében az energiahatékonysági szempontok figyelembevétele. Forrás: BruxInfo, 2009. április 24.



66


Események, képzések – előrejelzés

Meghívó „Az önellátó energiagazdálkodás – feladat vagy lehetőség?” önkormányzati konferenciára Tisztelt Önkormányzati döntéshozók, szakemberek és érdeklődők! Az Energia Klub és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ezúton hívja meg Önt speciálisan az önkormányzatok számára szervezett energetikai témájú konferenciájára. Programunk keretében energetikai szakértők, önkormányzati vezetők és szakemberek előadásain keresztül keressük az önellátó energiagazdálkodás gyakorlati lehetőségeit. Időpont: 2009. május 25. Helyszín: Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, 1024 Budapest, Lövőház utca 30. A konferencia minden olyan kérdést érint, amire egy önkormányzatnak szüksége lehet egy valóban hatékony energiagazdálkodási modell megvalósításához: a hazai és nemzetközi önkormányzati tapasztalatoktól, a pályázati és más projektfinanszírozási lehetőségeken át, a példaértékű sikeres önkormányzati projektekig. A konferencia céljai: Gyakorlati tanácsok, tapasztalatok átadásán keresztül megmutatni, milyen pozitív előnyökkel járhat a tudatos önkormányzati energiagazdálkodás. Használható megoldásokat nyújtani a települési energiagazdálkodás hatékony és környezetbarát megvalósításához. Bemutatni a fenntartható energiagazdálkodás megvalósítását segítő hazai és uniós pályázatokat és egyéb finanszírozás lehetőségeket. Felhívni a figyelmet, az önkormányzatokat érintő energiapiac liberalizációs kötelezettségekre. Részvétel: A konferenciára várjuk az önkormányzati döntéshozókat; energetikusokat; környezetvédelmi, illetve településfejlesztésért felelős szakembereket, önkormányzati szövetségeket, szakmai és civil szervezeteket, az üzleti élet és a média képviselőit. A konferencia részvételi díja: TÖOSZ tagönkormányzat számára Nem TÖOSZ tagönkormányzatok, szakmai és civil szervezetek, cégek részére

3000 Ft + áfa/fő 5000 Ft + áfa/fő

A részvételi díj magában foglalja a konferencia előadásokat, továbbá a büfék és az ebéd költségét. Részvételi szándékát mielőbb, de legkésőbb 2009. május 20-áig jelezze felénk a regisztrációs lap visszaküldésével. Kérdéseivel forduljon bizalommal Tóth Nellihez a (06 1) 411-3526-as telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen. Várjuk rendezvényünkön! Budapest, 2009. május Ámon Ada igazgató Energia Klub


Dr. Zongor Gábor főtitkár Települési Önkormányzatok Országos Szövetség



67

A konferencia programja 9:00-9:30 9.30–9.40

Regisztráció Szabó Imre, Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter megnyitója

Önkormányzati szerepvállalás a települési energiagazdálkodás hatékony és környezetbarát megoldásában 9.40–9.50 Köszöntő – Önkormányzati energiahatékonyság, mint lehetőség Ámon Ada, az Energia Klub Igazgatója dr. Zongor Gábor, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének Főtitkára 9.50–10.05 Polgármesterek nemzetközi összefogása a klímaváltozás ellen Dely Krisztina, Covenant of Mayors Office irodavezetője 10.05–10.25 Klímakalauz, első lépések az éghajlatvédelmi stratégia készítéshez Tóth Nelli, az Energia Klub projektvezetője 10.25–10.35 Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok pályázati felhívás Sabján Katalin, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége projektmenedzsere 10.35–10.45 ÖKO 19 program – Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének energiahatékonysági programja dr. Tiborcz Péter, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke 10.45–11.00 Tatai kistérségi modell klíma és energetikai helyzetképe és jövőbeli lehetőségei Dely László kistérségi, térségi energiagazdálkodási konzultáns, az ETE TESZ alelnöke 11.00–11.15 Kérdések, válaszok 11.15–11.40 Kávészünet Önkormányzati forrásbevonás és finanszírozás lehetőségei a fenntartható energiagazdálkodásban 11.40–11.55 Közbeszerzési törvény főbb változásai dr. Hubai Ágnes ügyvéd, közbeszerzési szakértő 11.55–12.10 Együtt a Környezetért program bemutatása, valamint a sikeres energetikai témájú KEOP-pályázatok ismertetése Flaisz Ágoston, az Infinity Kft. ügyvezető igazgatója 12.10–12.30 Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Önkormányzati energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokat segítő esco-s konstrukciók Mármarosi István, az Ener-G Zrt. üzletfejlesztési vezetője 12.30–12.40 Kérdések, válaszok 12.40–13.40 Ebédszünet Szekció 1: Követendő példák: Sikeres megújulóenergia-beruházások tapasztalatai 13.40–13.55 Az Újbudán megvalósult napenergiás beruházások tapasztalatai Molnár István, Mészáros György projektvezetők 13.55–14.10 MAVIRKA Klaszter, Első Magyar Energiatermelő Virtuális Mérlegkör dr. Nagy József, a MAVIRKA Klaszter elnöke 14.10–14.25 Megújuló energia, megújuló természet – Tiszatarján biomassza-programja Bögre Lajosné polgármester és Burainé Hajdu Éva jegyző 14.25–14.40 Tapasztalatok egy biogáz erőmű megvalósítása során – Hogyan tovább téti biogáz? Szabó Ferenc, Tét polgármestere 14.40–15.00 Kérdések, válaszok Szekció 2: Önkormányzatok szerepe a liberalizált energiapiacon 13.30–13.50 Gázpiac liberalizáció szabályozási kötelezettségek, lehetőségek Bogya Zoltán, Magyar Energia Hivatal Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály 13.50–14.10 Villamosenergia-piaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel Fazekasné Czakó Ilona, az ETE TESZ alelnöke, Hódmezővásárhely főenergetikusa 14.10–14.30 Kérdések, válaszok



68


Jelentkezési lap „Az önellátó energiagazdálkodás – feladat vagy lehetőség?” konferenciára A konferencia időpontja: 2009. május 25. (hétfő), 9.30–14.30 Helyszín: Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, 1024 Budapest, Lövőház utca 30. Kérjük, töltse ki az alábbi jelentkezési lapot és juttassa el a (06 1) 411-3529-as faxszámra vagy e-mailben ([email protected]) legkésőbb 2009. május 20-áig! Név: ....................................................................................................................................................................................................... Beosztás: . ............................................................................................................................................................................................. Település neve: ................................................................................................................................................................................. TÖOSZ tagtelepülés:  igen  nem Intézmény/Szervezet:....................................................................................................................................................................... Számlázási cím: .................................................................................................................................................................................. Telefonszám: ................................................................... E-mail: . .............................................................................. Kérem válasszon a délutáni szekcióprogram közül:

Szekció 1.: Követendő példák: Sikeres megújuló energia beruházások tapasztalatai Szekció 2: Önkormányzatok szerepe a liberalizált energiapiacon A konferencia részvételi díja: TÖOSZ tagönkormányzat számára Nem TÖOSZ tagönkormányzatok, szakmai és civil szervezetek, cégek részére

3000 Ft + áfa/fő 5000 Ft + áfa/fő

A részvételi díj magában foglalja a konferencia előadásokat, továbbá a büfék és az ebéd költségét. Tudomásul veszem, hogy a szervezők a helyszín befogadóképességét figyelembe véve az első száz visszajelzőnek tudják a jelentkezését elfogadni. A részvétel feltétele: a jelentkezési lap visszaküldése a [email protected] e-mail címre vagy a (06 1) 411-3529 faxszámra; valamint a részvételi díj átutalása legkésőbb 2009. május 20-áig az Energia Klub 10900059-00000008-72750009 számlaszámára. A közleménybe kérjük beírni a következőket: részvételi díj, a résztvevő neve, az önkormányzat vagy cég neve. A részvételi díjról szóló számlát a konferencia regisztrációnál adjuk át. A jelentkezés lemondása esetén a részvételi díjat nem áll módunkban visszatéríteni.




69

Események, képzések – beszámolók Országos tűzgyújtási tilalom

A

z utóbbi időben a csapadékmentes időjárás, valamint az emberi gondatlanság következtében jelentősen megnőtt az avar, parlag, nádas és az erdőtüzek száma. A tűzesetek megelőzése érdekében az ország teljes területén lévő erdőkben és az erdőterületek határától számított 200 méteren belüli területen – a kijelölt tűzrakó helyen is – valamint a közút és vasút menti fásításokban mindennemű tűzgyújtás, beleértve a parlag és gazégetést is, 2009. április 8-tól átmeneti időre tilos! A vágástéri hulladék égetése az erdőben a megelőző tűzvédelmi előírások betartása mellett a tilalom időszakában is végezhető. Az égetést a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet értelmében a tűzveszélyes üzemi tevékenységre vonatkozó előírások szigorú betartása mellett lehet csak végrehajtani. Az égetésnél figyelembe kell továbbá venni a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó követelményeit is. Kérjük a közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigarettacsikket és dohányneműt ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Felhívjuk továbbá az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét arra, hogy égő dohányneműt eldobni nem szabad, azt minden esetben gondosan el kell oltani. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Forrás: Katasztrófavédelem

Erdőtűzoltási gyakorlat

2

009. április 16-án Bugac és Móricgát térségében nagyszabású erdőtűzoltási gyakorlatot tartott a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság, amelyben a megyei erdőtüzekhez riasztható tűzoltó személyi és eszközállomány – 12 gépjárműfecskendő és más technika – a Bugaci Önkéntes Tűzoltóság, a Kiskunfélegyházi Polgári Védelmi Kirendeltség és az erdőket kezelő KEFAG Zrt. technikai eszközei és bevethető személyi állománya vett részt. Mindezekkel párhuzamosan törzsvezetési gyakorlatra is sor került. A gyakorlat vezetője Farkas Sándor tű. alezredes, mb. megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes, a tűzoltásvezető pedig Nagy Lajos tű. alezredes, mentésszervezési osztályvezető volt. A szervezők e gyakorlattal a megyében sajnálatos módon gyakran előforduló, nagy kiterjedésű erdőtüzek oltására készítették fel a tűzoltókat és az együttműködő szervezetek munkatársait. Mindezeken túl törekvéseik fontosságára vall az is, hogy egy nagy kiterjedésű káreseményen egy időben, több helyszínen zajló események kezelése érdekében most próbálták ki a katasztrófavédelemben és a tűzoltóságoknál rendszeresített új rádiókommunikációs eszközöket. A feltételezés szerint a Móricgát közelében, az ún. 169-as erdőtag mellett kirándulók tüzet okoztak, amely továbbterjedt a száraz tavaszi aljnövényzeten. Az esetet a KEFAG Zrt. erdészeti őrszolgálatot ellátó munkatársa észlelte, és jelezte a 105-es hívószámon. A tűz rövid idő alatt átterjedt a korona szintjére is. Az erős szél miatt további tüzek keletkeztek, amelyek a gyúlékony fenyőerdő nagy területét és erdőtag melletti lakott tanyákat is veszélyeztették. Kiskunfélegyháza Város Tűzoltóságának egyik egysége I. kiemelt fokozatban vonult a helyszínre. A szerek megérkezését követően a szolgálatparancsnok – felderítés után – III. kiemelt fokozatúra minősítette az eseményt. A megyei ügyelet végrehajtotta az egységek riasztását. Ezzel együtt Kiskunfélegyházáról vonult a helyszínre a parancsnok és a mentési osztályvezető is. A III. kiemelt fokozatú erők vonulása közben, – de még kiérkezése előtt, a rendelkezésre álló információk alapján – a parancsnok IV. kiemeltre emelte a riasztási fokozatot. A megyei ügyelet végrehajtotta az erők riasztását, és jelentette az eseményt a megyei igazgatónak, aki elindult a helyszínre, kirendelte a megyei VFCS járművét, intézkedett a mobil vezetési pont vonultatásáról, a megyei ügyelet megerősítéséről stb. A IV. kiemelt erők helyszínre vonulását követően érkeztek meg a megyei igazgatóságról vonuló munkatársak és eszközállomány. Ezt követően Nagy Lajos tű. alezredes vette át a tűzoltás vezetését és vezetési törzset alakított. Ez a törzs a Móricgáttól pár kilométerre található, szétszórtan elterülő tanyák közelében, az 169-es erdőtag melletti füves területen lett felállítva. Innen kiindulva követhették figyelemmel a meghívottak és a sajtó szép számban megjelent képviselői a közelebbi és távolabbi ún. szektorokban zajló eseményeket. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


70


Biztonsági szempontok miatt ezúttal 200 literes fémhordókban gyújtott tűzzel, füsttel és füstgyertyákkal imitálták az erdőtüzet a gyakorlat szervezői. A vizet a közeli fafeldolgozó üzem tűzivíz-tárolójából szállították a vízszállító szerek, és táplálták a közvetlenül beavatkozó egységek fecskendőit. A gyakorlat közben a bugaci önkéntes tűzoltók az egyik tanya melléképületében egy kb. 50 liter űrtartalmú sérült hordót találtak, amiből maró anyag szivárgott. Ezért volt szükség a megyei VFCS-re, amely megállapította, hogy növényvédő szerrel van dolguk. A távolabbról folyamatosan beérkező tűzoltó rajok szerelt hosszú vízsugarakkal, kéziszerszámokkal oltották lángokat a számukra kijelölt területen. A előre tervezetteknek megfelelően ebben a KEFAG Zrt. tolólapátos lánctalpas erőgépe is segítségükre volt. Az erdőgazdászok egy kisebb tűzoltó szerüket, a Vízöntő elnevezésű rendszert is bemutatták a gyakorlat során. Ez tulajdonképpen egy terepjáróval vontatott utánfutó, amelyre egy ezerliteres víztartály és pumpa van felmálházva. Mint megtudtuk, kezdődő kis gócok megfékezésére és erdőtűz utáni lefeketített területek kontrollálására használható az igen takarékos, sugárral porlasztott vízkészlet. Az egész, nagy kiterjedésű kárterületről egy Cesna típusú repülőgép készített folyamatosan légi felvételeket, amelyek azonnal láthatóak voltak a vezetési pont monitorjain. Megjegyzendő, hogy a gyakorlat és a szemléletesség érdekében feltételesen pár órába sűrítették a szervezők egy többnapos erdőtűz történéseit. A felderített gócokat a tűzoltók körbekerítették, lefeketítették, majd az elvégzett munkát jelentették a vezetési törzs felé, amely már a gyakorlat végének a közeledtét jelentette. Az újságírók kérdésére Szatmári Imre pv. alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője válaszolt, egyben összegezte a gyakorlat tapasztalatait. Az alezredes szerint nagyon fontos, hogy majdhogynem élesben, a terepen tudták kipróbálni azokat a kommunikációs és más eszközöket, amelyekkel az elkövetkezőkben javítani szeretnék az eredőtűz oltás hatékonyságát. Tesztelték egyrészt a légi eszközt, a légi felderítés kommunikációs lehetőségeit a földi beavatkozókkal, a digitális térképbázisok használhatóságát, illetve a digitális rádiórendszer működését, mely utóbbiban azért még akad fejleszteni való. A digitális térképbázisok jól használhatóak voltak, ezeket éles helyzetben is lehet majd alkalmazni. Az újonnan beszerzett eszköz- és szerállomány is jól vizsgázott a helyszínen. Újonnan beszerzett gépjármű például a kecskeméti erdőszer, ami nagyon fontos eszköz a szimulációhoz hasonló körülmények között. Ugyanakkor a gyakorlat lehetővé tette az együttműködés továbbfejlesztését a KEFAG Zrt. munkatársaival, vezetőivel. A KEFAG nehézgépei egyenesen nélkülözhetetlenek egyes égő területek körülhatárolásában. A katasztrófavédelem és az erdőgazdászok közötti együttműködés sokat fejlődött azóta, hogy 2007-ben először kellett közösen felvenniük a harcot nagy kiterjedésű erdőtüzekkel. Jelen voltak a gyakorlaton a Kiskunsági Nemzeti Park képviselői is: a park természetvédelmi őrei nagyon jó helyismerettel rendelkeznek és azonnal elérhetőek. A Nemzeti Park és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság közösen dolgozott ki egy olyan operatív, azonnali információs hálót, amely valóban segíti a tűzoltásvezető munkáját. Az is komoly eredmény, hogy több olyan tűzoltó kolléga (a részt vevő állomány 30%-a) vett részt a gyakorlaton, akik az elmúlt két éven belül szerelt fel, így nem vehetett még részt a 2007-es nagy erdőtüzek oltásában. Most ők is ráérezhettek egy ilyen nagy kiterjedésű káresemény körülményeire. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége

Árvízvédelem a Laskó-patakon

2

009. április 9-én a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Heves Megyei Védelmi Bizottság és a Heves Megyei Polgári Védelmi Szövetség közös szervezésében megtartották az árvízvédelmi komplex csoport felkészítését és begyakoroltatását Kerecsenden. Reggel 10 órára benépesült a kerecsendi Laskó-patak partja. A katasztrófavédelem, a társszervek, a védelemigazgatás képviselői, az árvízvédelmi komplex csoport tagjain kívül a közelben lakó érdeklődők is megérkeztek, leginkább azért, hogy megnézzék, családtagjaik hogyan teljesítenek. A Heves megyei település Dankó utcájában és a környéken roma állampolgárok élnek, közülük kerültek ki a komplex csoport tagjai. Az etnikai hovatartozás ebben az esetben azért fontos, mert ahogy a kerecsendi csoport vezetője, Suba József (aki tagja a település képviselő-testületének, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke, civilben festő-mázoló és szintén a Dankó utcában lakik) elmondta: be akarják bizonyítani, hogy a romák igenis tudnak és akarnak közösen dolgozni, meg akarják védeni magukat az árvíz ellen, ha a szükség úgy hozza. Az ötven emberből jelenleg körülbelül a felének van munkája, amúgy nagyrészt mesteremberek, többen kőműves szakmát tanultak, így nem véletlen, hogy a homokzsákokból épített falak igen mutatósra sikerültek. Kerecsend polgármestere, Sári László beszélt arról, hogy a település szélén folyó patakon tíz évvel ezelőtt Medárdkor komoly áradás vonult le, a megduzzadt vízfolyás fenyegette a Dankó utcai házakat és az azokban élőket. Mint fogalmazott, jól jöttek volna akkor is a megfelelően felkészített állampolgárok. Most sem kellett sokáig győzködni az embereket, szívesen jöttek, végül túljelentkezés volt. Nagy Sándor pv. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, a mostani gyakorlás tulajdonképpen egy folyamat része. Korábban a megyei védelmi bizottság koordinálásával, az általa irányított igazgatóság szervezésében az öt helyi védelmi bizottsági körzetben a polgármestereknek, segítőiknek, illetve a jegyzőknek olyan foglalkozásoXIX. évfolyam 5. szám • 2009. május



71

kat tartottak, amelyeken a katasztrófavédelem aktuális kérdései kerültek átfogó módon terítékre. Ezeken valamennyi érintett társszerv is jelen volt. Az igazgató hozzátette, a visszajelzésekből kiderült, hogy az érintettek igénylik az ilyen foglalkozásokat, szívesen vennék, ha azok rendszeresek lennének, és mindig aktuális témákat dolgoznának fel, mert ez erősítené a helyi, térségi katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását. A megyében Kerecsend mellett Poroszlón, Hevesen és Gyöngyösön is van árvízvédelmi komplex csoport. A kerecsendiek az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Egri Szakaszmérnökségének irányításával végezték a feladatokat. Az ötven embert gépi és kézi rajokba osztották. Voltak, akik a homokzsákokat töltötték (a helyszínre szállított 12 köbméter homokkal körülbelül 600 zsákot töltöttek meg), mások a buzgár-elfogással ismerkedtek, megtanulták, hogyan kell bordás megtámasztást, illetve nyúlgátat építeni, vagy mit kell tenni az elhabolás elleni védelem érdekében. A csoportok váltogatták egymást a helyszíneken, hogy mindenki mindent megfigyelhessen. A gyakorlást Nagy Sándor pv. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató értékelte, aki kijelentette, hogy az alegységbe beosztottak a munkafogásokat elsajátították, megfelelő vízügyi irányítással el tudják látni a teendőket, sőt, ha kell, a kerecsendiek településükön kívül is helyt tudnak állni. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége

„ABDA 2009” katasztrófaelhárítási, együttműködési gyakorlat és nemzetközi konferencia

2

009. április 9–10.-én, Abda településen katasztrófaelhárítási, együttműködési gyakorlatot tartott a Győr-MosonSopron Megyei Védelmi Bizottság, a megye Polgári Védelmi Szövetsége valamint Abda község Önkormányzata, együttműködve a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal. Az „ABDA 2009” gyakorlatba Abda, Börcs, Ikrény települések polgári védelmi szervezeteit is bevonták, ennek keretében nemzetközi konferenciát szerveztek. A nemzetközi konferenciát a Megyei Közgyűlés alelnöke, Firtl Mátyás nyitotta meg, aki megnyitójában hangsúlyozta a civil szervezetek és a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő szervezetek együttműködésének fontosságát. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében dr. Tóth Ferenc pv. ezredes veszélyhelyzet kezelési főosztályvezető köszöntötte a konferencia résztvevőit. Első előadóként dr. Endrődi István nyá. pv. ezredes, az Országos Polgári Védelmi Szövetség elnöke tájékoztatta a megjelenteket a szövetség feladatairól, célkitűzéseiről, valamint a szervezet által végzett munka tapasztalatairól. Előadásában kiemelte a lakosság polgári védelmi képzésének fontosságát és a képzésekkel kapcsolatosan a lakosság részéről érkező pozitív visszhangot. Ezután Funk József mk. pv. ezredes a Győr-Moson-Sopron Megyei Polgári Védelmi Szövetség elnöke vette át a szót, előadásában bemutatta a megyei szövetség munkáját és eredményeit. Szücs György tű. alezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató bemutatta a megyét, és annak veszélyforrásait, kiemelte a polgári védelem feladatait, az eseményekre való gyors reagálást, továbbá az együttműködés fontosságát. A következőkben a konferencia külföldi résztvevői, Bokros Róbert a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Védelmi Főosztályának vezetője, Nagy Béla tű. alezredes a Dunaszerdahelyi Tűzoltó és Műszaki-mentő Szolgálat igazgatója és Klavadija Lebar a Muraszombati PV. Parancsnokság főtanácsadója ismertette hazája polgári védelmi tevékenységét. A magyar HM Védelmi Hivatalának képviseletében dr. Tokovicz József ezredes mutatta be a honvédelmi igazgatás területén jelentkező feladatokat. A szakmai rész lezárásaként a résztvevők dr. Bódi József szakmai főtanácsadónak, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága helyettes vezetőjének előadásából ismerhették meg a KKB katasztrófavédelemmel összefüggő tevékenységét. Utolsó előadóként a konferenciának otthont adó Fliegl kft. ügyvezető igazgatója ismertette a konferencia résztvevőinek a cég tevékenységi körét, gyártott eszközeit, amelyek közül sok szorosan kapcsolódik a katasztrófák elleni védekezéshez, mint például a homokzsáktöltő berendezés, föld, homok és egyéb töltőanyag szállítására alkalmas pótkocsik és szerelvények. A technikai eszközök kiállításra kerültek a cég telephelyén, amit a konferencia résztvevői meg is tekintettek. A konferenciával párhuzamosan az abdai Zrínyi Ilona Általános Iskolában a három település települési polgári védelmi szervezeteibe beosztott állampolgárok részére a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársai polgári védelmi alapképzést, elméleti és gyakorlati felkészítést tartottak. Az elméleti képzésen felül a katasztrófavédelmi igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportja, Győr Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, valamint a társszervek és karitatív szervezetek (ÉDUKÖVIZIG, Rendőrség, Mentőszolgálat, MH Toborzó Iroda, Magyar Vöröskereszt, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Polgári Védelmi Szövetség) bemutatókat tartottak a kárelhárításban, mentésben használt eszközeikről, felszereléseikről. A konferencia résztvevői megismerkedhettek e szervezetek munkájával, az alkalmazásuk lehetőségeivel. A kétnapos rendezvény folytatásaként, 2009. április 10-én az abdai Kultúrházban került sor a rendezvény gyakorlati részének megnyitására. A katasztrófaelhárítási együttműködési gyakorlat levezetésére két helyszínen került sor a három település polgári védelmi szervezeteibe beosztottak részére, együttműködésben a Magyar Közút Nonprofit ZRt. és az ÉDUKÖVIZIG munkatársaival. A katasztrófaelhárítási, együttműködési gyakorlat jó alkalmat adott a védekezésben résztvevők felkészítésére a valósághű helyzetbeállítással, de emellett fontos a településen a gyakorlat után megmaradt érték is. A gyakorlat keretében ugyanis kiépítették az Arany János utcában a csapadékvíz-elvezető árkot, valamint megerősítették, feljavították a Rábca folyó töltésére ÖM Önkormányzati Tájékoztató


72


kivezető utat, amely árvízi védekezés esetén a fő megközelítési útvonala a védekezés helyszínének. Ezen az úton keresztül zajlik a védekezéshez szükséges anyagok és eszközök helyszínre szállítása. A gyakorlat szervesen illeszkedett abba a folyamatba, amelyet a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság – együttműködve a megyei polgári védelmi szövetséggel – több éve megkezdett és folytat a megyében, és kiterjed a tanuló ifjúság és a lakosság felkészítésére, a szervezetbe beosztottak kiképzésére, az önkéntes lakossági felkészítők és polgármester segítők képzésére. A Megyei Polgári Védelmi Szövetség a pályázatok adta lehetőségek kihasználásával, az igazgatóság szakmai és szellemi kapacitását bevonva felkészítéseket és képzéseket tart az állampolgári kötelezettség alapján polgári védelmi szervezetbe beosztott lakosság számára, felkészítve őket az önmentésre, a védekezés megkezdésére – a hivatásos erők megérkezéséig – és a bajbajutottak megsegítésére, erősítve ezáltal az állampolgárok biztonságát. Forrás: Katasztrófavédelem

„FÜZÉR 2009” krízisintervenciós gyakorlat

A

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2009. április 18-án Füzér község területén és környékén tartott krízisintervenciós gyakorlatot. A gyakorlat alapvető elgondolását az képezte, hogy a pszichológusokból és szociális munkásokból álló Krízis Intervenciós Team (KIT) tagjai a gyakorlatban mutassák be az elméletben elsajátított ismereteket, vagyis a különféle szimulált katasztrófahelyzetekben az érintett lakosság és a beavatkozó állomány pszichoszociális ellátásának megteremtését. A gyakorlat során a szakemberek egyrészt egy szimulált közlekedési tömegbaleset túlélőinek gondozását, a füzéri várból történő mentést, másrészt egy szintén szimulált erdőtűz miatt Füzér község részleges kimenekítését hajtották végre. A szubszidiaritás elvének megfelelően, a szimulált katasztrófahelyzet valamennyi feladatát helyi mentőerőkkel, kizárólag önkéntesek bevonásával oldották meg. A feladatok végrehajtása során lehetőség nyílt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakemberek, illetve a kiképzett, de éles bevetésben még nem alkalmazott mintegy 30 fő KIT-tag gyakoroltatására is. A gyakorlat alkalmas volt arra is, hogy a község vezetése pontosítsa veszélyhelyzeti terveit, illetve begyakorolhassa azokat az irányítási feladatokat, amelyek feltétlenül szükségesek a bajba került helyi lakosság és a turistacsoportok mentése, minden oldalú ellátása, védelme érdekében. A Fűzér község polgármestere, Horváth Jenő úr irányításával tartott gyakorlat elérte célját, valamennyi szimulált feladatot kiváló szinten oldották meg a helyi önkéntes erők és a KIT tagjai. Forrás: Katasztrófavédelem

Mentőkutyák Nemzetközi Napja

A

Nemzetközi Mentőkutyás Szervezet kezdeményezésére 2009. április 26-án tartották a „Mentőkutyák Nemzetközi Napját”. Az ENSZ INSARAG Afrika/Európa/Közel-Kelet Regionális Csoportjának elnökeként dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója is köszöntötte az eseménysorozathoz kapcsolódó mentőkutyás szervezetek tagjait. Főigazgató úr nagyrabecsülését fejezte ki a programsorozat kezdeményezőinek, szervezőinek, további munkájukhoz sok sikert és eredményes együttműködést kívánt. Ez a mozgalom nagymértékben hozzájárul a mentőkutyás szervezetek által önzetlenül, hosszú évek óta rengeteg kitartással és áldozattal végzett tevékenység minél szélesebb rétegek körében történő megismeréséhez, a szakma presztízsének emelkedéséhez. Forrás: Katasztrófavédelem



Elérhetőségek

Önkormányzati forródrót

Önkormányzati Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Kabinet és Titkárság

441-1306, 441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Ellenőrzési Főosztály

441-1441 Államtitkárság

Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Osztály

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek

Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

441-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Főosztály)

441-1294

Nemzetközi Főosztály

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102, 441-1271

Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Főosztály

441-7745

Sport szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


301-9202

Sportigazgatási Főosztály

301-9280

Sport és Stratégiai Főosztály

301-9250

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet

471-4101, 471-4174

Turisztikai szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


225-6557

Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály

225-6556

Önálló szervek

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

469-4100

Magyar Turizmus Zrt.

488-8700


73

Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


74

Elérhetőségek

Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1. Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected] Fábián Éva (06 82) 502-659, Horváth Szabolcs (06 82) 502-656, Kutnyák Zsolt (06 82) 502-658, Szabó Anita (06 82) 502-678 Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445 Fax: (06 83) 314-820 Mobil: (06 20) 296-7676 E-mail: [email protected] Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. /fax: (06 87) 482-475 Mobil: (06 20) 296-7517 E-mail: [email protected] Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. /fax: (06 84) 316-714 Mobil: (06 20) 296-7687 E-mail: [email protected]

Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]

1


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.


Elérhetőségek

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 516-224, (06 36) 311-640 Fax: (06 36) 516-225 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály: [email protected] Koritár Károlyné: [email protected] Sólyom Margit: [email protected] Szögedi Zsuzsanna: [email protected] Jóna Margit: [email protected] Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 533-477, (52) 348-007 /fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: [email protected] Arató András: [email protected] Bujdosó Judit: [email protected] Jambrik Imre: [email protected] Zoboki Bernadett: [email protected]


75

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter: (06 30) 941-6730, [email protected] Kabdebó Krisztina: (06 1) 485-6914, [email protected] Kiss Ágnes: (06 1) 485-6945, [email protected] Kovács Bea: (06 1) 485-6800/6287 m., [email protected] Kovács Zsófia: (06 1) 485-6800/6289 m., [email protected] Kövesi György: (06 1) 485-6800/6220 m., [email protected] Tóth József: (06 1) 485-6916, [email protected]

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695, fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]


Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata. Jogszabályfigyelő... 3

Recommend Documents