AZ Ö N GY IL K O S SÁ G T Á R S A D A L M I JELLEG E CSEH -SZO M B A TH Y LÁSZLÓ
Az öngyilkosság tá rsa d a lm i jelenség. T ársadalm i jellege m egm utatkozik a b b an a reakcióban, am ely et a közvélem ényből k iv ált, de társad a lm i v o n a t kozásai m eg állap íth ató k az öngyilkosságok alak u lásán ak elem zésekor és az öngyilkosságok bekövetkeztében körzej átsző h atáso k v izsg álatakor is. A társad alo m m inden egyes öngyilkosságot m egdöbbenéssel vesz tu d o m ásul. E gy élet hirtelen és v á ra tla n u l m egszakad m egdöbbentő m ódon: v alak i szem befordul a társad alo m általánosan elfogadott norm áival és el d obja m agától azt, a m it m indenki a legnagyobb értéknek ta r t. A közvéle m ény reakciója az öngyilkosságokra vegyes: sajnálkozó, de elítélő is. A köz vélem ény elítéli ezt az abnorm ális m a g a ta rtá st, és az öngyilkos cselekedet a társad alo m szem ében nem csak a t e t t elk ö v ető jét bélyegzi meg, hanem szégyent hoz az öngyilkos családjára és közösségére is. Az egyes öngyilkosságok látszólag egym ástól teljesen független esemé nyek, am elyek bekövetkezése egyedül az öngyilkos sa já t elh atáro zásátó l függ. Az ö sszesített a d a to k azonban olyan szabályszerűségeket m u ta tn a k az öngyilkosságok előfordulásában, am elyek arra engednek köv etk eztetn i, hogy az öngyilkosságok bekövetkeztében külső h a táso k is rendkívül fontos szerepet já tsz a n a k . A külső h atáso k többsége társad a lm i jellegű, és ezek vizs g álata nem csak az öngyilkosságok összessége alakulásának m ag y arázatáh o z szükséges, de nem é rth e tjü k m eg az egyes eseteket sem, ha a társad a lm i h a tá s o k a t figyelm en kív ü l hagyjuk. AZ
ÖNGYILKOSSÁGOK
SZÁMA
ÉS
GYAKORISÁGA
Az öngyilkosságok szám a egy országban vagy egy városban egyik évről a m ásikra alig változik. Az öngyilkossági arányszám ok is igen stab il m u ta tó k ; h a tö b b évtizeden á t vizsgáljuk az öngyilkossági gyakoriság alak u lását, ak k o r is csak m érsékelt ingadozás m u ta th a tó ki. M agyarországon például az öngyilkosság szám a az utolsó négy évben egyik évről a m ásikra csak 1—2 százalékkal v á lto z o tt, és e négy év öngyilkossági ará n y szám án ak átlag a (25,6) alig 10 százalékkal té r t el az 1920-as évek első felének átlagos a rá n y szám ától (1. tá b lá z a t). N eg y v en k ét év a la tt a m agyarországi öngyilkossági arányszám á lta láb an 20 és 30 százezrelék k ö z ö tt m ozgott, az öngyilkossági görbe m axim um a a harm incas évek elejére, m inim um a az ötvenes évek közepére esett. 1932-ben v o lt a legm agasabb (35,1) és 1954-ben a legalacsonyabb (17,8). A negyven
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JELLEGE
187
k é t év a la tt le já tsz ó d o tt ingadozás nem jelen ték telen, ha azonban a m agyarországi a rá n y szám okat m ás országok öngyilkossági arán y szám aiv al h aso n lítju k össze, ak k o r mégis inkább az öngyilkosságok g y akoriságának s ta bilitása a szem beötlő (2. tá b lá z a t). 1. A z ö n g y ilk o s sá g o k a la k u lá sa M a g y a ro r sz á g o n 1 Д и н ам ика самоубийств в В енгрии Suicides in H ungary
1 Az i t t közölt és a ta n u lm á n y b a n eg y eb ü tt is szereplő 1959— 1962. évi m agyarországi öngyilkossági ad a to k a K özponti S tatisztik ai H iv a ta l á lta l 1958 ó ta v ég zett speciális a d a tg y ű jté s eredm ényei. E z az a d a tg y ű jté s rendszeres és teljesk ö rű , to v á b b á k iterje d az öngyilkosságokon kívül a sikertelen öngyilkossági k ísérletekre is. Az egyes öngyilkossági eseteket az Országos R endőrfő k ap itán y ság illetékes szervei jelen tik erre a célra ren d sze resített lapokon. Az 1959 elő tti évekre nézve az öngyilkosságok szám a a népm ozgalm i n y ilv á n ta rtá so k alap ján á lla p íth a tó m eg. A speciális öngyilkossági ad atsz o lg á lta tá s a la p já n k a p o tt 1959— 1962. évi öngyil kossági a d a to k ném ileg eltérn ek azoktól a szám októl, am elyek a népm ozgalm i n y ilv á n ta rtá s ala p já n k é szített halálo k i sta tisz tik á b a n szerepelnek. E n n ek elsősorban az az oka, hogy az öngyilkosság szem pontjából kétes eseteket sokszor eltérően b írá ljá k el a kétféle n y ilv á n ta rtá sb a n . K ülönösen gyakori az eltérő elb írálás a m érgezésekkel k ap cso latb an a rra nézve, hogy öngyilkosság v ag y b a l eset tö rté n t. A gyakoriságok kiszám ításánál á lta lá b a n a megfelelő évközepi népességi a d a to k a t használ tam fel. Az 1959— 1961 á tla g á ra vonatkozó g y akoriságokat az 1960. ja n u á r 1. népszám lálási a d a tok a la p já n sz á m íto tta m ki. 2 E lőzetes a d a t. Горизонт альная графа : (1) Годы ; сам оубийства ; (2) число ; (3) Ч исленность на 100 ООО ж ителей. H eading : (1) Y ears; (2) n u m b er; (3) ra te (p er 100 000 population) of suicides.
Az öngyilkossági arányszám a külföldi országokban is ing ad o zo tt a vizsgált negyven év a la tt, ennek azo n b an nem v o lt különösebb h atása az egyes országok helyére a rangsorban, m e ly e t az arán y szám nagysága szerint készíthetünk . A rangsor élén négy k ö zép -eu ró p ai ország — a N ém et D em ok ra tik u s K öztársaság, M agyarország, A usztria és Svájc — v a la m in t D ánia és J a p á n áll. E zekben az országokban az öngyilkosságok gyakorisága á lta lá b a n 20 százezrelék fe le tt van. K ö zülük 1921 és 1939 k ö z ö tt A u sztria szerepelt az első helyen; 1951 ó ta viszont állandóan a N ém et D em o k ratik u s K öztársaság arányszám a a legm agasabb.1 A rangsor végén olyan országok szerepelnek, am elyek öngyilkossági gyakorisága az első csoportba ta rto z ó országok gyako riságának felét sem igen éri el. Az öngyilkossági gyak o riság a m ag y ar a rá n y szám nak kb. fele A ngliában és W alesben, az E g y esü lt Á llam okban, A uszt1 A k é t h áb o rú k ö z ö tt N ém etország szintén az első csoportban foglalt h ely et. N ém etorszá gon belü l kiugróan m agas v o lt Szászország öngyilkossági arán y sz ám a, és Szászország m a a N ém et D em ok ratik u s K ö ztársaság részét alk o tja. 13*
188
CSEH-SZOMBATH Y
LÁSZLÓ
2.
A z ö n g y ilk o s sá g o k a r á n y s z á m á n a k a la k u lá sa 1921 óla M a g y a ro r sz á g o n és n é h á n y k ü lfö ld i országban Д и н а м и ка коеффициента самоубийств с 1921 г. в В енгрии и нескольких чуж их ст ранах. N um ber of suicides since 1921 in H ungary and other countries
1. 1941— 1949 csak a polgári lakosság á lta l e lk ö v e te tt öngyilkosságok. — 2. N égy év — 192 1923— 1925 — átla g a . — 3. N égy év — 1936— 1939 — átla g a . — 4. A h arci esem ények során a k a to n á k á lta l e lk ö v e te tt és a N ém etországban levő hadifoglyok és d e p o rtá lta k á lta l elk ö v etett ön gyilkosságok n élkül szám ítv a. — 5. 1921— 1938-ig N ém etország arányszám ai. Az 1921— 1925-ös arán y sz ám négy év — 1921— 1923,1925 á tla g a . — 6. H áro m év — 1936— 1938 — átlag a. — 7. Négy év — 1947— 1950 — á tla g a ; 1947-ben a fra n c ia m egszállási övezetben elk ö v etett öngyilkosságok n élk ü l sz ám ítv a . — 8. N égy é v — 1956— 1959 — átla g a . — 9. A h adm űveleti övezetekben elköve t e t t öngyilkosságok nélkül. — 10. H áro m év — 1941— 1943 — átlag a. — 11. N égy év — 1947— 1950 — átla g a . — 12. 1940 ó ta a külföldön sz o lg álato t teljesítő k a to n á k á lta l elk ö v etett öngyilkosságok nélk ü l. — 13. A külföldön szolgálatot teljesítő k a to n á k á lta l elk ö v etett öngyilkosságok nélkül. F o rrá s: R a p p o rt É pidém iologique e t D ém ographique 1956; 250—253; 1961: 145— 149; 19 6 2 :5 1 9 . Горизонт альная граф а: (1) С тран ы ; (2) в среднем. H ea d in g : (1) C o u n try ; (2) average.
ráliáb an és Ú j Z élandban, egyharm ada, vagy m ég an nál is kevesebb H ollan diáb an , N orvégiában, O laszországban és a legújabb ad a to k szerint B ulgáriá b a n (7,6) és L engyelországban (6,8) is. M in d az a la c s o n y m in d a m a g a s ö n g y ilk o s s á g i g y a k o r is á g ú o rs z á g o k b a n 1931— 1 9 3 5 -b e n , a n a g y g a z d a s á g i v á ls á g id e jé n e m e lk e d e tt a z ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m . E z a je le n s é g a r r a m u t a t , h o g y a z ö n g y ilk o s s á g o k a la k u lá s a ö ssz e fü g g é sb e n v a n a n a g y t á r s a d a lm i f o ly a m a to k k a l. E r r e u t a l a z a r á n y s z á m o k a la k u lá s á b a n t a p a s z t a l h a t ó m á s ik v á l t o z á s is, a m e ly a m á s o d ik v i lá g h á b o r ú a l a t t m u t a t k o z o t t , a m ik o r D á n ia és S v á jc k iv é te lé v e l a z ö sszes o r s z á g b a n c s ö k k e n t a z ö n g y ilk o s s á g o k g y a k o r is á g a . A h á b o r ú n a k az ö n g y ilk o s sá g o k g y a k o r is á g á t c s ö k k e n tő h a t á s á t m á r az első v ilá g h á b o r ú u t á n is m e g á lla p íto ttá k (1, 2), d e e n n e k a je le n s é g n e k m ég m a sem t u d j u k k ie lé g ítő m a g y a r á z a tá t a d n i. AZ
ÖNGYILKOSSÁGOK
T E R Ü L E T I
MEGOSZLÁSA
Az öngyilkosság gyak o riság a nem csak o rszágonként változik, hanem jelentős különbségek figyelhetők m eg az országok egyes részei k ö zö tt is. M agyarországon péld áu l 1950 és 1961 k ö zö tt egyes m egyékben az öngyil
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
189
kosságok gyakorisága 6 0 —80 százalékkal nagyobb v o lt az országos átlagnál, m ás m egyék arán y szám a v iszo n t az országos átla g 50 százaléka körül m oz g o tt. A legnagyobb arán y szám ú m egyék az Alföldön, an n a k déli és délkeleti részében helyezkednek el.
I . A z ö n g y ilk o s sá g i a r á n y s z á m m e g y é k s z e r in t a z 1950— 1961 évek á lla g a Коэффициенты самоубийств по комитата .u, срегне за 1950 — 1961. гг. Suicides rates in the particular counties of H u ngary, average of years 1950— 1961 Ö t m e g y é b e n , B á c s - K is k u n , B é k é s, C s o n g rá d , H a j d ú és S z o ln o k m e g y é k b e n a z ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m m in d e n é v b e n a z o rsz á g o s á t la g f e le t t v a n . E n n e k a z ö t sz o m sz é d o s m e g y é n e k a p e re m é n f e k s z e n e k a z o k a m e g y é k , a m e ly e k n e k az ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m a a z o rsz á g o s á t l a g k ö r ü l m o z o g : B a r a n y a , F e jé r , H e v e s , T o ln a és P e s t. A m e g y é k h a r m a d ik c s o p o r tjá b a n n é g y d u n á n t ú l i m e g y e , K o m á r o m , S o m o g y , V e s z p ré m és Z a la , v a l a m i n t S z a b o lc s m e g y e t a r t o z i k , a h o l a z ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m m á r c s a k 70— 90 s z á z a lé k a a z o rsz á g o s a r á n y s z á m n a k , m íg a z u to ls ó c s o p o rtb a k e r ü l B o r s o d - A b a ú j, G y ő r, N ó g r á d és V a s m e g y e , m e ly e k b e n a z a r á n y s z á m a z o r s z á g o s n a k c s a k 50— 70 s z á z a lé k á t é ri el. A 12 év e s á tla g o s a r á n y s z á m o k a t f e l tü n te tő t é r k é p e n jó l lá t h a t ó az a r á n y s z á m o k n a g y s á g a s z e r in t c s o p o r to s íto tt m e g y é k eg y e s t í p u s a i n a k é r in tk e z é s e e g y m á s s a l és a z , h o g y a z o rs z á g d é lk e le ti ré s z é b ő l k iin d u lv a é s z a k , ille tv e é s z a k n y u g a t fe lé h a l a d v a a z a r á n y s z á m fo k o z a to s a n c sö k k e n .
1950 és 1961 k ö z ö tt az egyes m egyék öngyilkossági arán y szám ai jelen tősen ingadoztak , azo nban h a az a rán y szám o k at a megfelelő évi országos á t laghoz v iszon y ítju k , ak k o r m eg m u tatk o zik , hogy a m egyék ran g sorában is éppen olyan sta b ilitá s v an , m in t az országok ran g so ráb an. A sta b ilitá s ak k o r is szem betűnő, h a az 1950—1961. évi öngyilkossági gyakorisági a d a to k a t az 1923—1925. évi a d a to k k a l h a so n lítju k össze. E zekben az években is az ország délkeleti m egyéiben v o lt az öngyilkosság gyakorisága a legnagyobb: Békés
190
СS É H - S Z О М В A T H Y LÁSZLÓ
ben, B ih arb an , C songrádban, H a jd ú b a n és Szolnok m egyében, míg a leg alacsonyabb az ország északi és n y u g ati részeiben. Az öngyilkosság p ro b lém ájáv al foglalkozó irodalom ban g y ak ran ta lá l k o z h atu n k azzal a m eg állapítással, hogy az öngyilkosság elsősorban városi jelenség és hogy a városi életform a feltétlenül előm ozdítja az öngyilkosságok b e k ö v e tk e z té t (3, 4, 5, 6). E z t a m eg állapítást a hazai megfigyelések csak részben tá m a sz tjá k alá. 3. A z ö n g y ilk o s s á g i a r á n y sz á m o k a la k u lá sa B u d a p esten Д ин ам ика коэффициентов самоубийств в Будапеште Suicide rates in Budapest
Горизонт альная граф а: (1) Г о д ы ; (2) численность самоубийств на 100 ООО ж и тел ей ; (3) коэффициент в п роцентах к коэффициенту всей Венгрии. H eading : (1) Y ear; (2) nu m b er of suicides per 100 000 po p u latio n ; (3) rate in percents of th e n atio n al rate. 4. A z ö n g y ilk o s sá g i a rá n y sz á m o k a la k u lá sa a m e g y e i jo g ú városokban 1923 — 1925-ben és 1950— 1961-ben Д и н а м и ка коэффициентов самоубийств в городах имеющих комитатские права в 1923— 1925 и 1950— 1961 гг. Suicide rates in county boroughs right in 1923— 1925 and in 1950— 1961
1938 e lő tt a m ag y ar váro so k öngyilkossági arányszám a sokkal m agasabb v o lt az országos á tla g n á l és m e g h a la d ta a legnagyobb gyakoriságú m egyék a rá n y sz á m át is. B u d a p e st a rá n y sz á m a pl. állandóan 60—70 százalékkal v o lt m agasabb, m in t az országos á tla g . 1945 u tá n m eg v áltozott a helyzet: 1950 és 1961 k ö zö tt ugyan az öngyilkosságok to v á b b ra is gyakoribbak vo ltak a fő
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
J E L L E G E
191
városban, m in t az országban álta lá b a n , azonban a m egyék k ö zö tt m inden évben v o lta k olyanok, am elyek öngyilkossági arán y szám a lényegesen meg h a la d ta a fő városét (3. tá b lá z a t). H asonló eltolódást ta p a s z ta lh a tu n k a tö b b i n agyvárosnál is: 1950 és 1961 k ö z ö tt csupán D ebrecen öngyilkossági arán y szám a em elkedett ki és a tö b b i megyei jogú város arán y szám a elm arad Csongrád és a tö b b i m agas öngyilkossági gyakoriságú m egyék a rán y szám a m ö g ött. K ülönösen feltűnő M iskolc alacsony öngyilkossági arán y szám a, am ely sokkal in k áb b tü krözi a váro sn ak az ország északi, alacsony öngyilkossági gyakoriságú vidékén való el. elhelyezkedését, m in t városi jellegét (4. tá b lá z a t). AZ
ÖNGYILKOSSÁGOK
MEGOSZLÁSA
NEM
SZERINT
V ilágszerte m egfigyelhető jelenség, hogy tö b b férfi lesz öngyilkos, m in t a h á n y nő. A k é t nem a rá n y a az öngyilkosok k ö z ö tt oszágonként változó: K a n a d á b a n és az E g y esü lt Á llam okban az öngyilkosoknak csak 2 0 —22 százaléka nő, ezzel szem ben A ngliában, H o llan d iáb an vagy Ja p á n b a n a nők arán y a eléri a 40 százalékot is (7). M agyarországon az 1959 —1961-es évek ben az öngyilkosok k ö z ö tt a férfiak szám a tö b b m in t kétszerese v o lt a nők szám ának; a h árom év á tla g á b a n az öngyilkosok 69,2 százaléka v o lt férfi és 30,8 százaléka nő. A férfiaknak és nőknek ez az a rá n y a kisebb ingadozásokkal jellem zi a m agyarországi öngyilkosok nem ek szerin ti m egoszlását az 1920-as évek kez dete óta. Ez a la tt a tö b b m in t negyven év a la tt a férfiak és nők öngyilkossági gyakorisága e g y a rá n t in g ad o zo tt, az öngyilkosok nem ek szerinti százalékos m egoszlásában viszont csak m inim ális válto záso k m u tatk o z tak .
Jelentő s különbség á lla p íth a tó m eg a férfiak és nők öngyilkossági gya korisága te k in te té b e n a n agyvárosok és a m egyék között. M íg p l. B u d a p e s te n 1959— 1961 -b en a fé rfia k ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m a m in d ö ss z e 60— 65 s z á z a lé k k a l m a g a s a b b a n ő k a r á n y s z á m á n á l, a d d ig a m e g y é k b e n a fé rfi a r á n y s z á m á l t a l á b a n h á r o m s z o r o s a a n ő k a r á n y s z á m á n a k , de n é h á n y e s e tb e n n é g y -ö ts z ö rö s e is. K ise b b a k é t a r á n y s z á m k ö z ö tti k ü lö n b s é g a m e g y e i jo g ú v á r o s o k b a n is, m in t a m e g y é k b e n , ső t a m e g y é k e n b e lü l k is e b b a já r á s i jo g ú v á r o s o k b a n , m i n t a k ö z s é g e k b e n . 1 9 6 1 -b en p l. a n e m e k m e g o s z lá sa te r ü le t s z e r in t a k ö v e tk e z ő v o lt :
192
C S E H - S Z O M B AT HY
LÁSZLÓ
6. A z ö n g y ilk o s o k m eg o szlá sa n e m e k és terü le t s z e r in t 1961-ben Распределение самоубийц по полу и т еррит ории в 1961 г. D istribution of suicides according to sex a n d area
Горизонт альная графа : (1) Т ерриториальны е единицы ; (2) процентное распределение; (3) м уж чины ; (4) женщ ины ; (5) число самоубийств н а 100 ООО ж ителей. Верт икальная графа : 1. Комитаты всего ; 2. в том числе ; 3. деревни и села ; 4. города, имеющие районные п рава ; 5. города, имеющие ком итатскне п р ава ; 6. итого. Heading : (1) A rea; (2) percentage d istrib u tio n ; (3) m ale; (4) fem ale; (5) n u m b er of suicides p er 100 000 p opulation. Lateral text : 1. counties, to ta l; 2. in th e counties; 3. villages to ta l; 4 . d istric t tow ns, to ta l; 5. co u n ty boroughs to ta l; 6. to ta l. H a a fé rfi, ille tv e n ő i ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m o k n a g y s á g a s z e r in t a m e g y é k e t és a v á r o s o k a t k ü lö n - k ü lö n r a n g s o r o lju k , a v á r o s o k h e ly é b e n lé n y e g e s v á lt o z á s t fig y e lh e tü n k m e g . A fé rfi a r á n y s z á m a la p já n 1959— 6 1 -b e n a z első h á r o m h e ly r e m in d e g y ik é v b e n m e g y é k k e r ü ln e k , és B u d a p e s t c s a k a 10— 13. h e ly e n s z e re p e l; ezzel s z e m b e n a n ő i a r á n y s z á m s z e rin t r a n g s o ro lv a a v iz s g á lt h á r o m é v b e n az első v a g y S zeg ed v a g y D e b re c e n , B u d a p e s t p e d ig k é ts z e r a m á s o d ik , e g y s z e r a h a r m a d ik h e ly e n t a lá l h a tó . E z a r r a m u t a t , h o g y m íg az ö n g y ilk o ss á g ró l á lt a lá b a n n e m á ll a p í th a t ó m e g , h o g y az e ls ő s o rb a n v á r o s i je le n s é g le n n e , a d d ig a n ő k ö n g y ilk o s s á g á r a n é z v e ez m á r k i m u t a t h a t ó . A sik e rte le n ö n g y ilk o ss á g i k ís é r le te t v é g r e h a jtó k n e m e k s z e r in ti m e g o s z lá sa eg észen m á s , m i n t a z ö n g y ilk o so k é . A s ik e rte le n ö n g y ilk o ss á g i k ís é r le te t e lk ö v e tő k k ö z ö tt a n ő k s z e re p e ln e k n a g y o b b s z á m m a l, B u d a p e s te n p l. 1959— 6 1 -b e n a s ik e rte le n k ís é r le te t te v ő n ő k s z á m a a f é r f ia k é n a k k b . h á r o m s z o r o s a v o l t, a m e g y é k b e n p e d ig k é ts z e re s e . A m e g o sz lá s t e h á t p o n to s a n f o r d í t o t t j a a n n a k , a m i a z ö n g y ilk o s o k e s e tb e n , és ez a z t je le n ti, h o g y a f é rfia k á lt a l e lk ö v e t e tt ö n g y ilk o s s á g i k ís é rle te k s o k k a l n a g y o b b sz á z a lé k b a n h a lá lo s k im e n e te lű e k , m in t a n ő k á l t a l e l k ö v e te tte k . B u d a p e s te n p l. a d a t a in k s z e rin t 1 9 5 9 -b en és 1 9 6 0 -b a n m in d e n n e g y e d ik , 1 9 6 1 -b e n m in d e n ö tö d ik ö n g y ilk o s s á g i k ís é r le te t e lk ö v e tő fé rf i m e g h a lt, ezze l s z e m b e n a n ő k n é l c s a k m in d e n tiz e n h a r m a d ik , ille tv e t iz e n ö tö d ik ö n g y ilk o ss á g i k ís é rle t v o lt h a lá lo s k im e n e te lű . E z a r r a m u t a t , h o g y a f é rfia k g y a k r a b b a n v á l a s z t j á k a h a té k o n y a b b m ó d o k a t az ö n g y ilk o s s á g e lk ö v e té s é re m i n t a n ő k , és a z o k a t a la p o s a b b a n is a lk a lm a z z á k . I t t m e g k e ll je g y e z n i, h o g y a m ó d s z e re k a lk a lm a z á s a eg y ú t t a l az ö n g y ilk o s s á g i s z á n d é k k o m o ly s á g á v a l, a z ö n g y ilk o s s á g o k a iv a l is ö sszefü g g ő p ro b lé m a . AZ
ÖNGYILKOSSÁGOK
MEGOSZLÁSA
KOR
SZERINT
Az öngyilkosságok gyakorisága a korral fokozatosan nő és a 70 éves és idősebbek k o rcso p o rtjáb an éri el m ax im um át. M agyarországon a 70 éven felüliek k o rcso p o rtjáb an 1959 —61-ben az öngyilkossági arányszám négy szerese v o lt a 15 — 19 évesek arán y szám án ak és tö b b m in t k é t és félszerese a 20 és 40 év közö ttiek arán y szám án ak . Az öngyilkosok k ö z ö tt n álu n k a legnagyobb szám m al az 50 és 60 év k ö z ö tt levők szerepelnek, 1959/61-ben ők k ö v ették el az összes öngyilkossá gok kb. 20 százalékát. E ttő l a korcso p orttól eltek in tv e 20 éven felül az ön gyilkosok szám a m eglehetősen arán y o san oszlott el a tízéves korcsoportok k ö z ö tt; az egyes korcsoportokba az öngyilkosok 14—15 százaléka esett.
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
193
15 és 20 év k ö z ö tti k o rb an k ö v e tté k el az öngyilkosságok 4 —5 százalékát, és az öngyilkosok k b . fél százaléka v o lt 14 éven aluli.2 7. A z ö n g y ilk o ssá g o k m eg o szlá sa ko rcso p o rto k sz e r in t 1959/ 1961-ben Распределение самоубийств по возрастным группам в 1959— 1961 гг. Distribution of suicides according to age groups in 1959— 1961
1 19 öngyilkos kora nem v o lt m egállapítható, ez az esetek 0,3 százaléka. 2 A 7 éven aluli népességet is figyelem be véve. A gyakoriság a 7 éves és idősebb népességre 29,5 százezrelék. Горизонт альна я графа : (1) Возарстны е группы ; (2) самоубийц ; (3) процентное распределение ; (4) средняя частность. H ea d in g : (1) age g ro u p ; (2) suicides; (3) percentage d istrib u tio n ; (4) average frequency. N e m e k s z e r in t b o n tv a n é m i k ü lö n b s é g á ll a p í th a t ó m e g a f é rf i és n ő ö n g y ilk o so k k o rm e g o s z lá s á b a n . 1 9 5 9 /6 1 -b e n a f é r f ia k n á l n a g y o b b a r á n y b a n s z e re p e lte k a 20 és 40 é v k ö z ö ttie k , az ö sszes f é rf i ö n g y ilk o s o k 30— 32 s z á z a lé k á t a d v a , m íg a n ő k n é l a z e k o r c s o p o rto k b a t a r t o z ó k a z ö sszes n ő ö n g y ilk o s o k n a k c s a k 2 4— 26 s z á z a lé k á t t e t t é k k i. A n ő k n é l a 60 é v e n fe lü li k o r c s o p o r to k s z e re p e lte k n a g y o b b s ú lly a l, m in t a f é rf ia k n á l. A z ö n g y ilk o s o k k o r m e g o s z lá s á t t e r ü l e t i b o n tá s b a n v iz s g á lv a M a g y a ro rs z á g o n az fig y e lh e tő m e g , h o g y a m e ly ik t e r ü le t r e n é z v e a m a g a s ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m jelle m z ő , o t t ez m e g m u ta tk o z ik v a la m e n n y i k o r c s o p o r tn á l is ; a z eg y es t e r ü l e te k m a g a s a b b ö n g y ilk o ss á g i g y a k o r is á g a t e h á t n e m s p e c iá lis k o r s t r u k t ú r á j u k k ö v e tk e z m é n y e .
Az 1959 — 1961. évek öngyilkossági k o rs tru k tú rá já t az 1919 — 1926 évek öngyilkosainak k o rs tru k tú rá já v a l összehasonlítva m eg álla p íth atju k , hogy a húszas évekhez v iszo n y ítv a jelentősen csökkent a 15 és 30 k ö zö tti kor csoportokhoz ta rto z ó öngyilkosok a rá n y a az összes öngyilkosokhoz viszo n y ítv a, em elk ed ett v iszo n t a 30 és 70 év k ö zö ttiek arán y a. M egváltozott az egyes k o rcso p o rto k ra jellem ző arán y szám is: a 15 — 19 évesek 24—28 száz ezreléke 15,7 százezrelékre esett, a 2 0 —29 korcsoport 35 és 46 százezrelék k ö z ö tt m ozgó arán y szám a pedig 25,8 százezrelékre, n ő tt viszont néhány százezrelékkel a 3 0 —39 és 4 0 —49 korcso p o rt arányszám a 2 3 —24 százezre lékről 26,3-re, illetve 2 6 —28 százezrelékről 33,8-ra. Az 5 0 —59 éves korcsoport arányszám a nem v á lto z o tt, a 6 0 —69 éves korcsoporté ism ét csökkent, és különösen nagy, kb. 50 százalékos v o lt a 70 éves és idősebb korcsoport ön gyilkossági arán y szám án ak csökkenése. Az időskorúak ará n y á n a k ez idő a la tt b ek ö v etk ezett jelentős növekedése m ia tt a 70 éven felüli öngyilkosok százalékos a rá n y a v iszo n t alig v á lto z o tt negyven év a la tt. 2 Mivel az öngyilkosság gyakorisága az öregkorban a legm agasabb, egyes szerzők, így Clinard, az öregedésnek tú lz o tt jelentőséget tu la jd o n íta n a k az öngyilkosság jelenségének m a g y arázatán ál : „S uicide is largely a pro d u ct of th e w eariness a n d disillusionm ent of th e older y ears’* (8). Az öngyil kosok k o r szerinti százalékos m egoszlása a z t m u ta tja , hogy az öngyilkosok k b . 50 százaléka 50 éven alu li, azaz az öngyilkosságok fele nem hozható k ap cso latb a az öregedéssel.
194
CSE H - S Z О М В A T H Y LÁSZLÓ
A la k o ssá g k o r s tr u k t ú r á j á b a n n e g y v e n é v a l a t t b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s o k fig y e le m b e v é te le n e m c s a k a z eg y e s k o r c s o p o r to k ra v o n a tk o z ó g y a k o r is á g o k v iz s g á la tá n á l s z ü k s é g es, h a n e m k ív á n a to s az ö s s z la k o s s á g ra je lle m z ő ö n g y ilk o s s á g i a r á n y s z á m a la k u lá s á n a k é r té k e lé s é n é l is. H a p é ld á u l M a g y a ro rsz á g o n 1 9 5 9 /6 1 -re s t a n d a r d iz á lt ö n g y ilk o ss á g i g y a k o r is á g o t s z á m ítu n k , a la p u l v é v e az 1920. é v i la k o s s á g k o r m e g o s z lá s á t, a k k o r a k a p o tt a r á n y s z á m 22,1 s z á z e z re lé k lesz, s z e m b e n a té n y le g e s 2 5 ,9 -e s a r á n y s z á m m a l. E z az é r té k m ég m in d ig igen m a g a s , de a k é t m u ta tó é r té k e k ö z ö tti k ü lö n b sé g m ég is r á v ilá g ít a r r a , h o g y a b b a n , h o g y az ö n g y ilk o ss á g i a r á n y s z á m 1 9 5 9 /6 1 -b en M a g y a ro rsz á g o n lé n y e g é b e n u g y a n a z o n a s z in te n v o lt , m in t n e g y v e n é v v e l m eg elő ző leg , f o n to s sz e re p e v o lt a la k o s s á g k o r s t r u k t ú r á já b a n b e k ö v e tk e z e tt v á l to z á s n a k , az ö reg ek a r á n y a n ö v e k e d é s é n e k is.
A sikertelen öngyilkossági kísérletek v ég reh ajtó in ak kor szerinti meg oszlása egészen m ás, m in t az öngyilkosoké. Míg az öngyilkosságok esetében az öngyilkosok legnagyobb h án y ad a az 5 0 —59 éves csoportokhoz ta rto z ik és az öngyilkosságok gyakorisága a korral nő, addig az öngyilkossági kísér leteknél a legtöbb elkövető a 20 —29 korcso portba ta rto z ik és a kísérletek el követésének gyakorisága a korral csökken. íg y p l. B u d a p e s te n 1 9 6 1 -b en a s ik e rte le n k ís é rle te k a le g n a g y o b b g y a k o ris á g g a l 15 és 2 0 é v k ö z ö tt f o r d u lta k e lő : 1000 15—1 9 é v e s re 7 ö n g y ilk o s s á g i k ís é rle t j u t o t t . M íg 1959— 1 9 6 1 -b e n a b u d a p e s ti ö n g y ilk o s o k n a k c s a k 4 — 5 s z á z a lé k a v o lt 15— 19 é v e s , a d d ig a s ik e rte le n ö n g y ilk o ss á g i k ís é rle te k e lk ö v e tő in e k 15— 20 s z á z a lé k a . A k ís é rle te k e lk ö v e té s é n e k g y a k o r is á g a a k o rra l igen e rő se n c s ö k k e n , e rő s e b b e n , m in t a h o g y az ö n g y ilk o s sá g o k g y a k o r is á g a a k o r ra l e m e lk e d ik . 1 9 6 1 -b en p l. B u d a p e s te n a 70 é v e s és id ő se b b k o r c s o p o r t ö n g y ilk o ss á g i g y a k o r is á g a , a le g m a g a s a b b g y a k o r is á g , 2 ,6 -szo ro s v o l t a le g a la c s o n y a b b , a 15— 19-es k o r c s o p o r tr a je lle m z ő ö n g y ilk o ss á g i g y a k o r is á g n a k ; ezzel sz e m b en a 15— 19-es k o r c s o p o r t s ik e rte le n k ís é rle te in e k a r á n y s z á m a 8 ,3 -sz o ro sa v o lt a le g a la c s o n y a b b , a 70 év e s és id ő se b b k o r c s o p o r t a r á n y s z á m á n a k . S. A b u d a p esti ö n g y ilk o s o k és sikertelen ö n g y ilk o s sá g i kísérletei végrehajtók k o r s z e r in ti m eg o szlá sa , 1959/1961 á llaga Распределение самоубийц и л и ц , совершивших неудачную попытку к самоубийству по возрасту в Будапеш т е, в среднем за 1959— 1961 гг. Distribution according to age groups of suicides an d unsuccessful attempted suicides ifi Budapest, average of 1959/1961.
1 Az ism eretlen korú öngyilkosok az összes öngyilkosok 0,5 százalék át, az ism eretlen korú kísérletesek az összes kísérletesek 0,9 százalékát te tté k ki. 2 A 7 éven aluli népességet is figyelem be véve. Горизонт альная графа : (1) В озрастные группы ; (2) процентное распределение ; (3) на 100 000 л и ц соответствующего в о зр а с т а ; (4) сам оуби й ства; (5) попытки. Heading : (1) Age g ro u p ; (2) percentage d istrib u tio n ; (3) per 100 000 persons of correspond ing ag e; (4) suicides; (5) atte m p ts.
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
195
Az öngyilkossági kísérletek3 te h á t a k o r növekedésével m indinkább ered m ényesek lesznek. E z összefüggésben á llh a t azzal, hogy az idősebbek az ön gyilkossági kísérletek alkalm ával az eszközt m eg fontoltabban v álasz tjá k ki, k ö rü ltek in tő b b ek a kísérlet v ég reh ajtásáb an és a t e t t elkövetése u tá n szer v ezetü k kisebb ellenállóképessége m ia tt nehezebben m en th ető k meg. Az ön gyilkosok és sikertelen kísérletesek k o rs tru k tú rá ja k ö zö tti különbég azonban olyan nagy, hogy a fenti m a g y arázat nem tu d ja teljesen m egindokolni; ezért feltételezhető, hogy az öngyilkossági kísérletek egy igen jelentős részét, első sorban a fia ta la b b k o rb an nem is öngyilkossági szándékkal k ö v ették el, vag y legalábbis nem olyan eltökéltséggel, am ely h alált o k o z h a to tt volna. Az ön gyilkosok és sikertelen kísérletet elkövetők nem és kor szerinti m egoszlásá nak v izsgálata és összehasonlítása fontos figyelm eztetés arra, hogy az ön gyilkosság és az öngyilkossági k ísérlet jelenségei nem v o nhatók egyszerűen össze, és hogy a sikertelen kísérletek vizsgálata során t e t t m egállapítások az öngyilkosságokra nézve nem általán o síth ató k . AZ
ÖNGYILKOSSÁGOK
MEGOSZLÁSA
CSALÁDI
ÁLLAPOT
SZERINT A z ö n g y ilk o s s á g je le n s é g é n e k m á r a le g k o r á b b i s t a ti s z t i k a i je lle g ű v iz s g á la ta in á l m e g m u ta tk o z o tt, h o g y a c s a lá d i á lla p o t f e lté tle n ü l b e fo ly á s o lja a z ö n g y ilk o s s á g o k b e k ö v e tk e z é s é n e k v a ló s z ín ű s é g é t. (9, 10, 11). A k ü lö n fé le c s a lá d i á lla p o tú a k ö n g y ilk o ss á g i g y a k o r is á g a i k ö z ö tt o ly a n je le n tő s k ü lö n b s é g e k á lla p í th a tó k m eg , h o g y az ö n g y ilk o ss á g je le n s é g é n e k eg y es k u t a t ó i , íg y e ls ő so rb a n D u r k h e im , in d o k o ltn a k t e k i n t e t t é k , h o g y v iz s g á ló d á s a ik k ö z é p p o n tjá b a a c s a lá d i á lla p o t és az ö n g y ilk o ss á g ö ss z e fü g g é sé n e k e le m z é s é t á llíts á k .
Ma m ár közel egy évszázad megfigyelései b izo n y ítják világszerte, hogy a házastársi k ap cso latb an élőknél jelentősen alacsonyabb az öngyilkosságok előfordulása, m in t az egyedülállóknál. E z m u ta tk o zik m eg az 1959 — 1961. évi m agyarországi öngyilkosok a d a ta in a k vizsg álata során is. Mivel a k o r lényegesen befolyásolja az öngyilkosság g y akoriságát, és a népesség családi állap o t szerinti m egoszlása k o rcso p o rto n k én t erősen különbözik, ezért a leg helyesebb a családi állap o t h a tá s á t az öngyilkosságok előfordulására a családi á lla p o to t a korral kom bináló tá b lá n vizsgálni (9. táb láza t). 1 9 5 9 — 1 9 6 1 -b en M a g y a ro rs z á g o n az ö n g y ilk o s s á g g y a k o r is á g a le g a la c s o n y a b b a h á z a s n ő k c s o p o r tjá b a n v o lt és az eg y es k o r c s o p o r to k o n b e lü l is k is e b b v o lt ö n g y ilk o ss á g i a r á n y s z á m u k , m i n t b á r m e ly m á s ik m eg felelő k o r ú e g y é b c s o p o rté . A h á z a s f é rfia k ö n g y il k o s s á g i g y a k o r is á g a k é t és fé l — n é g y s z e re se v o lt a h á z a s n ő k g y a k o r is á g á n a k a z eg y es k o r c s o p o r to k b a n , a z o n b a n a la c s o n y a b b v o l t, m i n t a z eg y é b c s a lá d i á lla p o tú f é rfia k é . K iv é t e l t k é p e z e tt a 15— 19 év es k o r c s o p o r t, a h o l a h á z a s fé rfia k ö n g y ilk o ss á g i a r á n y s z á m a m a g a s a b b v o l t , m i n t a n ő tle n e k é ; a h á z a s f é rf ia k n a k k iu g r ó a n m a g a s a r á n y s z á m a i t t a z o n b a n c s u p á n é v i 2 — 4 ö n g y ilk o s s á g i e s e tb ő l a d ó d o t t, t e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a m eg felelő k o r ú h á z a s f é rfia k s z á m a ig e n k ic s i. A tö b b i k o r c s o p o r tb a n a n ő tle n f é rfia k ö n g y ilk o ss á g i g y a k o r is á g a 5 0 — 100 s z á z a lé k k a l m a g a s a b b , m in t a h á z a s o k é . A h a ja d o n n ő k ö n g y ilk o ss á g i a r á n y s z á m a a 2 0 — 2 9 é v e s é s 30— 39 k o r c s o p o r to k b a n tö b b m in t 150 s z á z a lé k k a l m a g a s a b b v o l t , m i n t a h á z a s n ő k é , a fe lső b b k o r c s o p o r to k b a n v is z o n t a k ü lö n b s é g c s ö k k e n és a 70 é v e n fe lü li n ő k n é l m á r eg észen m in im á lis s á v á l t . A z ö z v e g y e k és e lv á lta k ö n g y ilk o ss á g i a r á n y s z á m a a f é rf ia k r a n é z v e a z eg y e s k o r c s o p o r to k b a n k é t-ö ts z ö rö s e v o l t a h á z a s o k 3 A sikertelen öngyilkossági kísérleteknek csak egy része kerül a h ató ság tu d o m ásá ra n álu n k és a külföldi országokban eg y arán t, eltérően a h alállal végződő öngyilkosságoktól, m elyek bejelen tése a halálozási sta tisz tik a ala p já n ellenőrizhető és így teljeskörü. A kísérletek ism ert h án y ad a országonként, de országokon belül te rü le te n k é n t is igen erősen v álto zik . M agyarországon e h án y ad B u d ap esten a legnagyobb. F eltételezésünk szerint 1959— 1961-ben B udapesten a kísérletek kb. 75— 80 százalékáról szerezhettünk tu d o m ást.
196
CSEH-SZOMBATH Y
LÁSZLÓ
9. A z ö n g y ilk o s sá g o k g y a k o risá g a n e m e n k é n t c sa lá d i á lla p o t és korcsoport s z e r in t 1959— 1961 á llaga Часппюсть самоубийств по полу, семейному состоянию и возрастной группе в среднем за 1959— 1961 гг. Frequency of suicides according to sex, m arital status and age group, average of 1959— 1961
1 Az ism eretlen családi állap o tú öngyilkosok nélkül. Горизонт альная граф а: (1) В озрастные группы ; (2) самоубийцы н а 100 000 л и ц сответствующ его возраста и семейного состояния ; (3) неж енаты е, н езам уж н ие ; (4) ж енатые, зам уж н и е ; (5) вдовые ; (6) разведенные ; (7) всего ; (8) м уж чины ; (9) женщ ины. В ерт икальная графа : 1. Ч астность самоубийств в возрасте 14 лет и старш е. H eading : (1) age g ro u p ; (2) n u m b er of suicides per 100 000 p o p u latio n of corresponding age a n d m a rita l s ta tu s ; (3) u n m arried ; (4) m arried ; (5) w idow ed; (6) divorced; (7) to ta l; (8) m ale; (9) fem ale. Lateral text : 1. F requency of suicides aged 14 years a n d m ore. a r á n y s z á m á n a k és á l t a l á b a n tö b b m in t 50 s z á z a lé k k a l m a g a s a b b , m in t a n ő tle n f é rfia k a r á n y s z á m a . K o r c s o p o r to k s z e r in t v á l t a k o z v a h o l az ö z v e g y , h o l p e d ig a z e l v á lt f é rfia k ö n g y ilk o s s á g i g y a k o r is á g a v o lt n a g y o b b . A n ő k e s e té b e n az ö z v e g y e k és e l v á lta k ö n g y ilk o s s á g i g y a k o r is á g a s z in té n m a g a s a b b v o l t, m i n t a h á z a s o k é , d e n e m o ly a n m é r té k b e n , m in t a fé rf ia k n á l, és — e lle n té tb e n a f é rf ia k n á l t a p a s z t a l t a k k a l — n e m e m e lk e d e tt, a h a ja d o n o k g y a k o r is á g a fö lé. A z ö z v e g y n ő k a r á n y s z á m a a 60— 69 é v e s k o r c s o p o r t k iv é te lé v e l m in d ig a la c s o n y a b b v o lt, m in t az e lv á lt n ő k é .4 * A családi á lla p o tn a k az öngyilkossági gyakoriságra való h a tá s á t olyan összefoglaló m u ta tó k segítségével is k ifejezhetjük, am elyek kiküszöbölik a különféle családi á lla p o tn a k eltérő korm eg oszlásából adódó különbségeket. Az 1959— 1961 évi k orszerint sta n d a rd iz á lt öngyilkossági a rá n y szám ok családi á llap o t szerint a következők: A ) A standardizált öngyilkossági arányszám családi állapot szerint Стандартизованные коэффициенты самоубийства по семейному состоянию Standardized suicide rates by m arital status
Горизонт альная графа : (1) Н еж енаты е, н езам уж н и е ; (2) ж енаты е, зам у ж н и е ; (3) вдовые ; (4) разведённые. В ерт икальная графа : (1) м уж чины ; (2) женщ ины. H ea d in g : (1) S ingle; (2) m arried ; (3) w idow ed; (4) divorced. Lateral text : 1. M ale; 2. fem ale. (A stan d ard izálás a la p já u l a 15 éves és idősebb férfi és nő népesség 10 éves korcsoportok szerinti m egoszlása szolgált.)
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
197
Az öngyilkosságok gyakoriságában a családi á llap o t szerint m u tatk o zó különbségek szignifikánsak5 és ezért a családi állap o t és az öngyilkosság k ö z ö tti összefüggés alapos elemzése in d o k o lt az öngyilkosság jelenségének vizsg álatán ál.6 A házassági k ap cso lat feltétlen ü l csökkenti az öngyilkosság bekövetkezé sének valószínűségét, am i é rth ető , m e rt nyilvánvaló, hogy a házasságban élő em b e rt á lta lá b a n sokkal tö b b kap cso lat, kötelesség és felad at k ö ti az élet hez, m in t az egyedülállót. A v izsg álat azonban nem állh a t meg a törvényes családi állap o tra vonatkozó sta tisz tik a i a d a to k elemzésénél, m e rt egyrészt a h ázastársi k ap cso lat sokszor tö rv én y es v álás nélkül is m egszűnik, m ásrészt pedig különféle konfliktusok m ég a form ailag fennálló házasságokat is úgy szétzilálh atják , hogy az öngyilkosság elkövetése szem pontjából m á r sem m i féle v éd elm et nem n y ú jta n a k . A házasság tényleges szerepének tisztázása 5 A családi állap o t és az öngyilkosságok szám a k ö z ö tti összefüggést az 1959— 1961 évi ad ato k ala p já n X2 p ró b a segítségével vizsgálva a legtöbb korcsoportra nézve m á r 0,001, valószínűségi szin ten is szignifikáns k apcsolat volt k im u ta th a tó . B ) A családi állapot és az öngyilkosságok szám a közötti összefüggés y} próbája Испы т ание x2 взаимосвязи меж ду семейным состоянием и численностью самоубийств Chi-square test of the relation of m arital status and suicide number
Горизонт альная графа : (1) В озрастны е группы ; (2) м уж чины ; (3) женщ ины ; (4) сте пень свободы ; (5) уровень вероятности. H eading : (1) Age g ro u p ; (2) m a le ; (3) fem ale; (4) degrees of freedom ; (5) p ro b a b ility level. Az összefüggés k étségtelen, azonban erősségét nem szabad eltúlozni : a Ф- érték ek m érsékelt erősségű összefüggésre m u ta tn a k (Ф2 érték e 0 h a a vizsgált} k é t jelenség k ö z ö tt sem m iféle kapcso l a t sincs és 1 h a a k ap cso lat tökéletes.) C) A családi állapot és az öngyilkosságok közötti összefüggés erősségének Ф2 próbája. Испы тание ф2 интенсивности взаимосвязи меж ду семейным состоянием и самоубийствами Ф2 test of the relation of marital status and of suicides
Горизонт альная графа : (1) В озрастные группы ; (2) значени я ф2 ; (3) м уж чины ; (4) ж енщ ины. H ead in g : (1) Age g ro u p ; (2) v a lu e of Ф- ; (3) m ale; (4) fem ale 8 A családi k ap cso latn ak az öngyilkossággal szem beni védő szerepével különösen b eh ató an fo g lalkozott E m ile D urkheim . (12) A házasság ezen szerepét vizsgálva egy m u ta tó t is k észített ennek szám szerű kifejezésére. E z az ú n . „m egóvási koefficiens” (Coefficient de préservation), m ely n em m ás, m in t a nőtlenek és nősek öngyilkossági a rán y sz ám án ak hányadosa, am ely kiszá m íth a tó n em en k én t és korcsoportonként. — L e suicide 181— 185.
198
CSEH-SZOMBATHY
LÁSZLÓ
csak olyan re p rezen tatív feltételek segítségével lehetséges, m elyek az egyes eseteknél nem elégednek meg a tö rv én y es á llap o t regisztrálásával, hanem a házasság belső ta rta lm á t, z a v a rta la n sá g á t v ag y viszály ait is vizsgálják. AZ
Ö N G Y ILK O SO K
MEGOSZLÁSA
FO G LA LK O ZÁ S
SZE R IN T
K öztudom ású, hogy az em berek foglalkozása befolyásolja m a g a ta rtá su k a t m indenféle te k in te tb e n . E n n ek a la p já n feltételezhetjük, hogy az ön gyilkossági cselekm ény is bizonyos összefüggésben áll az öngyilkos foglal kozásával. A z ö n g y ilk o s s á g iro d a lm á b a n m e g le p ő e n k is h e ly e t fo g lal el az ö n g y ilk o s s á g és a fo g la lk o z á s ö ss z e fü g g é se in e k v iz s g á la ta . A z o k a t a sz e rz ő k e t is, a k ik e k é rd é s s e l fo g la l k o z n a k , in k á b b a k ü lö n le g e s e s e te k é r d e k lik és m e g á lla p ítá s a ik az ö n g y ilk o s s á g n a k , m in t tö m e g je le n s é g n e k a m e g é rté s é h e z n e m s o k b a n já r u l n a k h o z z á .7 K e v é s o r s z á g b a n p u b lik á l j á k a z ö n g y ilk o so k fo g la lk o z á s s z e rin ti m e g o s z lá s á t és a re n d e lk e z é s re á lló n é h á n y s t a t i s z ti k a sem h a s o n líth a tó össze a fo g la lk o z á so k e lté r ő c s o p o rto s ítá s a i m ia t t .
M agyarországon az öngyilkosok foglalkozás szerinti m egoszlása az 1959 —1961-es években egyik évről a m ásikra csak m érsékelten v á lto z o tt. 10. A z ö n g y ilk o s o k m egoszlása tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i csoportok sz e r in t 1959— 1961-ben Разделение самоубийц по социально-экономическим группам в 1959— 1961 гг. Distribution of suicides according to socio-economic status
1 E b ből 94 term előszövetkezeti járad ék o s. 2 E b b ő l 17S v o lt önálló vagy term előszövetkezeti tag , 156 alk alm azásb an álló fizikai dolgozó, 34 szellemi dolgozó, 38 ny u g d íjas h áztartásb e lije. 15 h áz ta rtá sb e li v o lt állam i szociális gondozott, m íg 58 e lta rtó ja ism eretlen. Горизонт альная графа : (1) Социально-экономические группы ; (2) число самоубийц. Верт икальная графа : 1. Самодеятельные ; 2. сам остоятельные и члены кооперативов ; 3. сельскохозяйственны е ; 4. прочие ; 5. сл уж ащ и е ; 6. сельскохозяйственны е работники ф изического труда ; 7. прочие работники физического труда ; 8. работники умственного труда ; 9. пенсионеры ; 10. иж дивенцы ; 11. учащ иеся ; 12. заним аю щ иеся дом. хозяйством ; 13. неизвестные и безработные ; 14. всего. H eading : (1) Socio-economic groups, (2) n u m b er of suicides. Lateral text : 1. E a rn e r; 2. independent a n d m em ber of cooperative; 3. a g ric u ltu ra l; 4. o th er; 5. em ployee; 6. ag ricu ltu ral m an u al w orker; 7. non-ag ricu ltu ral m an u al w orker; 8. in tellectu al w orker; 9. pensioner; 10. d ep en d en t; 11. stu d e n t; 12. fam ily m em ber; 13. unknow n an d unem ployed; 14. to ta l. 7 E llis és A llen például hosszasan foglalkozik az ítéletv ég reh ajtó k és a psychiáterek öngyilkos ság án ak g y akoriságával. (13).
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
199
S tabilitás m u ta tk o z o tt az öngyilkosoknak a társadalm i-gazdasági csoportok szerinti m egoszlásában, de viszonylag kicsi v o lt a változás még az egyéni foglalkozások szerinti m egoszlásánál is. K iem elkedően m agas az öngyilkosok k ö zö tt a nyugdíjasok szám a. Ez azzal a k o ráb b an m ár m eg állap íto tt összefüggéssel áll kapcsolatban, hogy az öngyilkosság gyakorisága az életkorral e g y ü tt nő. Meglepő és az irodalom ban szereplő m egállapításokkal ellentétes az, hogy az alkalm azásban állók közül a fizikai dolgozók öngyilkosságának nem csak szám a, hanem gyakori sága is m agasabb, m in t a szellemi dolgozóké. A fizikai dolgozók öngyilkos sági g y ak o riság át igen erősen emeli az öngyilkos segédm unkások és alkalm i m unkások nagy szám a; a segédm unkások és alkalm i m unkások negyven százalékát te tté k ki az összes nem m ezőgazdasági fizikai dolgozó öngyilko soknak, am i lényegesen m agasabb, m in t a rá n y u k a dolgozó népességben. E zek nagy szám a összefügghet nehezebb életkörülm ényeikkel, egziszten ciális bizonytalan ság u k k al, de következm énye lehet valam ilyen egyéb oknak is, m in t pl. betegség, am ely b efo ly áso lhatta éle tp á ly á ju k a t is, és esetleg m ár e m ia tt nem ju th a tta k to v á b b a segédm unkásságnál sem. Az ö n g y ilk o ss á g és a fo g la lk o z á so k ö ssz e fü g g é se in e k p o n to s m e g á lla p ítá s á r a a je le n le g r e n d e lk e z é s re á lló fe ld o lg o z á so k m é g n e m elég ség ese k . A to v á b b i v iz s g á la to k so rá n f e lté tle n ü l sz ü k sé g e s lesz m in d e n o ly a n té n y e z ő e lő z e te s fig y e le m b e v é te le , a m e ly n e k az ö n g y ilk o ss á g o k e lő f o rd u lá s á r a g y a k o r o lt h a t á s á t m á r is m e r jü k , m in t a n e m , a k o r és a c s a lá d i á lla p o t, m e r t c s a k e z u tá n v á lik le h e ts é g e ss é a n n a k fe lm é ré s e , h o g y m e n n y ib e n á ll fen n v a ló b a n ö sszefü g g és a z eg y es h iv a tá s o k és az ö n g y ilk o ss á g o k g y a k o r is á g a k ö z ö tt. AZ
Ö N G Y I L K O S S Á G O K
M E G O S Z L Á S A
H Ó N A P O K
S Z E R I N T
Az öngyilkosságok összességének alak u lására h ató külső tényezők közül az időjárás befolyása m ag y arázh ató a legnehezebben. Az öngyilkos ságok szám ának alak u lása ugyanis h a tá ro z o tt szezonális ingadozást m u ta t, és ez az ingadozás ellentétes azzal, m in t a m it az em ber v árn a. F eltételezh et nénk, hogy a hűvös, esős, rövid n ap o k azok, am elyek deprim álólag h a tn a k a labilis lelkiállapotú em berekre és öngyilkosságot v á lta n a k ki ; ezzel szem ben a m érsékelt ég h ajlati öv országaiban általán o san m egfigyelhető, hogy az öngyilkosságok m axim ális előfordulása ta v a sz ra esik, m inim um a pedig télen van . A legtöbb európai országban az öngyilkosságok legnagyobb szám m al m áju sb an fordulnak elő8 és ez v o lt a helyzet M agyarországon is az 1959 —1961-es években. M ind a három évben az öngyilkosságok szám a az év első k é t h ó n ap jáb an viszonylag alacsony volt, m árciusban k ezd ett em elkedni és m áju sb an érte el m ax im u m át. E zekben az években az öngyilkosságok szám a kb. 4 0 —50 százalékkal tö b b v o lt m áju sb an, m in t ja n u árb an . N yáron az u tán fokozatosan csökkent az öngyilkosságok előfordulása, m ajd októ berben ism ét felugrott, de e lm a ra d t a m ájusi m axim um m ögött. E z u tá n to v á b b e se tt és a téli hónapok során elérte m inim um át. A három évben m egfigyelt szezonális ingadozás kisebb-nagyobb eltéré sekkel k im u ta th a tó a koráb b i években is. H a az 1950 — 1961. évek tize n k é t évi á tla g á t nézzük, ak k o r is pon to san kirajzolódik a tav aszi és októberi m axim um , v ala m in t a téli m inim um és a nyári visszaesés. 8 Az öngyilkosságok szezonalitásának problém ájával a legbehatóbban H ans Fuchs, az O sztrák S tatisztik ai H iv a ta l elnöke foglalkozott (14).
200
CSEH-SZOMBATHY
LÁSZLÓ
I I . A z ö n g y ilk o s sá g o k sze zo n á lis in d exe Сезонный индекс самоубийств Seasonal index of suicides
AZ
ÖNGYILKOSSÁGOK
MEGOSZLÁSA
MÓD
SZERINT
Az öngyilkosságok m egoszlásában az öngyilkosságok m ódja szerint is nagy stab ilitás állap íth ató m eg egyik évről a m ásikra az egyes országokban, v iszo n t az országok k ö z ö tt igen nagy különbség v a n abban, hogy m elyik a legelterjedtebb öngyilkossági m ód. Az E gy esült Á llam okban pl. a lőfegyver alkalm azása a leggyakoribb, A ngliában a gáz a legelterjedtebb m ód, K özépE u ró p áb an pedig az önakasztás. 1959 —1961-ben M agyarországon is a kötél v o lt a leggyakoribb eszköz, az öngyilkosságok 55 százalékát k ö v ették el ön ak asztással (11. táb lá z a t). Az elkövetési m ódok a rá n y a n em enként változó. M agyarországon 1959 — 1961-ben az öngyilkos férfiaknak tö b b m in t 60 százaléka v á la s z to tta az ön ak a sz tá st, a nőknek viszont csak 40 százaléka. Ezzel szem ben az öngyilkos nők 2 5 —30 százaléka h a lt m eg mérgezés, 11—12 százaléka gázm érgezés következtében, m íg a férfiaknál e k é t m ód e g y ü tt 15 százalékában szerepelt az öngyilkosságok okai közt. U g y a n c s a k e lté r ő a z ö n g y ilk o s s á g i m ó d o k a r á n y a a B u d a p e s te n és v id é k e n e lk ö v e te tt ö n g y ilk o ss á g o k k ö z ö tt. V id é k e n az ö n g y ilk o so k tö b b m in t k é t h a r m a d a a k a s z tá s s a l k ö v e ti el t e t t é t és a m é rg e z é s e k a r á n y a a lig tö b b m in t 10 sz á z a lé k . E z z e l sz e m b e n B u d a p e s te n az ö n a k a s z tá s o k és m é rg e z é se k a r á n y a m a jd n e m a z o n o s, és a g á z m é rg e z é s t v á la s z tó k a r á n y a is ig e n m a g a s , 2 3 — 26 s z á z a lé k a z o rsz á g o s 6— 7 s z á z a lé k k a l sz e m b e n . A z ö n g y ilk o s s á g o k m ó d já n a k t á r g y a l á s a k o r sz ó ln i k e ll a s ik e rte le n ö n g y ilk o ss á g i k ís é rle te k e lk ö v e té s i m ó d ja iró l is. A z eg y es m ó d o k a lk a lm a z á s á v a l e lk ö v e te t t s ik e re s és s ik e rte le n k ís é rle te k a r á n y a m u ta t ó ja le h e t az ö n g y ilk o ss á g i m ó d e re d m é n y e s s é g é n e k . A z 1 9 5 9 — 1961-es m a g y a r o rs z á g i a d a t o k a z t m u t a t j á k , h o g y a le g e re d m é n y e s e b b az
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JELLEGE
201
ö n a k a s z tá s , a m e ly az e s e te k 90 s z á z a lé k á b a n h a lá l t e r e d m é n y e z . K b . 80 sz á z a lé k o s e r e d m e n y e s s é g ű a v illa m o s á r a m a lk a lm a z á s a és 70 s z á z a lé k o s a m a g a s h e ly rő l v a ló leu g r á s . E z z e l s z e m b e n a g á z m é rg e z é s e k n e k c s a k 40— 45 s z á z a lé k a lesz h a lá lo s k ö v e tk e z m é n y ű , a z eg y é b m é rg e z é s e k n e k p e d ig c s u p á n 7— 9 s z á z a lé k a . A m é rg e z é se k ily e n a la c s o n y l e t h a litá s á b a n e g y r é s z t sz e re p e v a n a n n a k , h o g y a z o rv o si g y ó g y k e z e lé s h a t é k o n y s á g a ezen a te r ü le te n a z u tó b b i id ő b e n r e n d k ív ü l m e g n ő tt 15, de t a lá n m ég fo n to s a b b a z , h o g y a m érg e z é se s k ís é rle te k a lk a lm a z ó in a k e g y je le n tő s h á n y a d a c s a k d e m o n s tr a tív c é lb ó l m é rg e z i m e g m a g á t, lá t s z a t k ís é r le te t k ö v e t el. A tö b b i ö n g y ilk o ss á g i m ó d o k ese té b e n h a so n ló s z á n d é k k a l n e m j u t n a k to v á b b az ö n g y ilk o ss á g g a l v a ló fe n y e g e tő z é s n é l, a m i v is z o n t n e m k e r ü l a h a tó s á g o k t u d o m á s á r a , és íg y e z e k e t n e m v e s z ik s z á m b a k ís é r le tk é n t. A z ö n g y ilk o s s á g i m ó d m e g v á la s z tá s a fü g g t e h á t b iz o n y o s fo k ig az ö n g y ilk o ss á g i s z á n d é k tó l, e lh a tá r o z á s tó l és ö ss z e fü g g é sb e n á ll a z ö n g y ilk o s sz e m é ly isé g é v e l is. A z ö n g y ilk o s s á g m ó d ja az e s e te k tö b b s é g é b e n tü k r ö z i a z ö n g y ilk o s tá r s a d a l m i h e ly z e té t, e r e d e té t és so k s z o r f o n to s ú t m u t a t á s a z ö n g y ilk o s s á g o k á n a k k id e r íté s é h e z is. 11.
Az
ö n g y ilk o s sá g o k szá za lék o s m eg o szlá sa az ö n g y ilk o s sá g m ó d ja sz e r in t 1959— 1961-ben П роцентное распределение самоубийств по способам совершения в 1959— 1961 гг. Percentage distribution of suicides according to the method of suicide in 1959— 1961
1 Gyógyszerrel, kábítószerrel és egyéb szilárd v a g y folyékony anyaggal elk ö v etett mérgezés. Горизонт альная графа : (1) Способы соверш ения самоубийств. В ерт икальная графа : 1. Самоповешенне ; 2. отравление ; 3. отравление газом ; 4. утоп ление ; 5. зад авл и ван н е ; 6. соскок с высоты ; 7. огнестрельное оруж и е, взрыв ; 8. резаны е и колю щ ие о р у ди я ; 9. электрический ток ; 1(1. другие способы. H eading : (1) M ethod of suicide. Lateral text : 1. H anging oneself; 2. poisoning; 3. gassing; 4. drow ning; 5. ru n n in g over 6. ju m p in g from high p lace; 7. fire-arm , explosions; 8. c u ttin g an d th ru stin g in stru m e n t; 9. electric c u rre n t; 10. other. AZ
ÖNGYILKOSSÁGOK
OKA
Az öngyilkosság' jelenségének v izsg álatán ál a legnagyobb nehézséget az öngyilkosságok okainak m egállapítása okozza. Az öngyilkosságok bejelen tésére szerv ezett rendszeres a d a tsz o lg á lta tá s m inden esetben m egállapítja u g y an a t e t t elkövetésének való szín ű o k át, és így az okokról statisztik ai fel dolgozás is k észíth ető, a z o n b a n ezeknek a feldolgozásoknak értékelésénél erős fe n n ta rtá ssa l kell élni. Az első hibalehetőség abból adódik, hogy az ön gyilkosság oka sok esetb en a z elkövető közvetlen környezete (családja, m u n k atá rsa i) e lő tt is te lje se n ism eretlen és ezért nem tu d n a k az ügyet kivizsgáló ren d ő rn ek m egfelelő v á la sz t adni, hanem a valódi ok h e ly ett az álta lu k v é lt o k o t a d já k m eg. E lőfordul az is, hogy a hozzátartozók igyekezL ásd d r. C siky P ál a d a ta it az a lta tó 1960. (15.) 14 D em ográfia
m érgezések leth alitásá n ak csökkenéséről 1949—
202
CSE H - S Z О М В A T H Y LÁSZLÓ
nek a valódi o k o t eltitk o ln i és ham is m ag y a rá z ato t adnak. A legnagyobb to rz ítá s mégis abból ered, hogy a h o zzátartozók, de a sta tisz tik a i jelen tő la p o t k itö ltő szem ély is igyekszik egy okkal indokolni a cselekm ényt akkor, am ikor pedig az öngyilkosságok jelentős részénél egyszerre tö b b ok lenne m egjelölhető még k iv áltó o k k én t is, és ezek közül egyik vagy m ásik kiem e lése csak az öngyilkos egész éle ttö rté n e tén e k ism eretében volna lehetséges. A rendszeres a d atszo lg áltatásn ál az egyik ok kiem elése szükségképpen önké nyes; helytálló an n y ib an , hogy ren d szerin t olyan okot em elnek ki, am ely az öngyilkosság elkövetésében valóban szerepet já ts z h a to tt, félrevezető abból a szem pontból, hogy a kiem elt okok előfordulásáról k ész íte tt összesítésekben az öngyilkosságot m otiváló különféle egyéb — sokszor lényeges — okok m á r nem szerepelnek. A kiváltó okokról k é sz íte tt legjobb statisztik a is csak kis m értékben já ru lh a t hozzá az öngyilkosság jelenségének m agyarázatához. A kiváltó okok önm agukban csak a leg ritk áb b esetben indokolják egy olyan súlyos cselekm ény elkövetését, m in t am ilyen az öngyilkosság.10 Az öngyilkossági cselekedet m egértéséhez m ellettü k ism erni kell még az öngyilkos lelkiálla p o tá t és a zo k at a k örülm ényeket is, am elyek k ö zött az öngyilkosság bekövet kezett. M inden öngyilkosságnál m egállap ítható az öngyilkos lelki zavara s ilyen értelem ben m inden öngyilkosságot pathológiás jelenségnek kell ta r ta n i (17). E z azonban nem jelenti azt, hogy m inden öngyilkos elm ebeteg lenne. E lm e- és ideggyógyászati vizsgálatok a z t bizonyítják, hogy az ön g yilkosoknak csak kisebb h án y ad a, 15—30 százaléka szen v ed ett súlyosabb psychés m egbetegedésben és többségüknél csak neurotikus zavarok voltak k im u ta th a tó k .11 A neurózis végeredm ényben m eg b o n th atja a személyiség h a rm ó n iá já t és az egyént p sy c h o p ath áv á is a la k íth a tja , azonban á lta lá b an g y ógyítható. Az öngyilkosság tra g é d iá ja ebből kifolyólag az esetek többségé ben éppen az, hogy az em berek á tm e n e ti lelki zav a ru k m ia tt m eg o ld h ata t lan n ak v é lt problém áik elől m enekülnek a halálba. Az öngyilkosságnál szereplő lelki zavarok kialakulása az öngyilkos szem élyiségének folyam atos fejlődésével kapcsolatos. A személyiség trag ik u s fejlődésében a legfontosabb szerepe a különféle lelki tra u m á k n a k van, am e ly ek et az életben elszenvedett vereségek, csapások, sérelm ek hozzák létre. A tra u m á k többsége tá rsa d a lm i k onfliktussal függ össze. A társad alm i k onfliktusok gyerm ekkortól fogva m arad an d ó nyom ot h agynak a szem élyi ségben és az utolsó, az öngyilkosságot kiváltó konfliktus szerepe is csak a k oráb b i sérelm ekkel összefüggésben érth ető meg. A tá rsa d a lm i élet és a tá rsa d a lm i kapcsolatok h atása az öngyilkosságok alak u lására egyrészt a tá rsa d a lm i konfliktusokon keresztül nyilvánul meg: közrejátszan ak a k ritik u s lelkiállapot m egterem tésében és sok esetben meg a d já k az utolsó lökést az öngyilkosság elkövetésére. Van a tá rsad alm i h a tá s n ak egy m ásik form ája is, am ely azonban nehezebben észrevehető, m ert az állandó tá rsa d a lm i körn y ezet m indennapi befolyásával függ össze. 10 H elyesebb volna ta lá n a sta tisz tik a i feldolgozásokban az öngyilkosságok valószínű okai h e ly e tt az öngyilkosság elkövetését megelőző és siettető körülm ényekről beszélni, a m in t ezt az egyes am erikai v áráso k öngyilkossági sta tisz tik á ib a n ta lá lh a tju k (10). 11 A m ú lt században elterjed t v o lt az a szem lélet, m ely m inden öngyilkost elm ebetegnek ta r to tt. E n n ek a nézetnek legkiem elkedőbb képviselője E squirol v o lt (IS ). Az öngyilkosság jelenségé vel foglalkozó ideggyógyászok többsége m a m ár elveti ezt az állásp o n to t (19, 20, 21, 22, 23).
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
203
A tá rsa d a lm i k ö rnyezetnek a szerepére az öngyilkosságok bekövetkez téb en a sta tisz tik a i elem zések h ív tá k fel a figyelm et. Az ad ato k b ó l a rra lehet ugyanis k ö v etk eztetn i, hogy azok, ak ik sok em berrel állnak közeli, személyes k ap csolatb an , ritk á b b a n k ö v etn ek el öngyilkosságot, m in t a tá rsta la n o k , az egym ással csak felületesen érintkező em berek. íg y kisebb az öngyilkosság gyakorisága a házasoknál m in t az egyedülállóknál, és régebben lényegesen alacsonyabb v o lt az öngyilkossági arán y szám falun, ahol a szem élyi kapcso la to k n a k a m ú ltb a n m ég nagy szerepük volt, m in t a városban. E nnek a jelen ségnek az lehet a m ag y arázata, hogy a h arm o n ik u s környezetben élő em ber p roblém áinak m egoldásához k ö nnyen segítséget talál, v a n n a k akik átsegí tik a krízisen, ezzel szem ben a zavaros tá rsa d a lm i kapcsolatok k ö z ö tt vag y tá rsta la n u l élő em bernél h am arab b b ek ö v etk ezh et a teljes elkeseredés és ezt követőleg az öngyilkosság. Az öngyilkosság irodalm áb an fontos h e ly e t foglalnak el azok a m unkák, am elyek a legfontosabb prob lém án ak az öngyilkosságok és a társad a lm i kör nyezet k ap cso latán ak tisz tá z á sá t te k in tik . Az öngyilkossággal foglalkozó szociológusok k ia la k íto ttá k e jelenségek egy á ltalán o s szociológiái m ag y ará z a tá t is, am ely szerint az öngyilkosság legfontosabb oka az, hogy az öngyil kos társad alm i kapcsolatai m egszakadnak, m indenféle problém ájának m egoldásával teljesen m agára m arad, izolálódik.12 Az izolációs m ag y a rá zat szerint ab b an , hogy v alak i öngyilkos lesz, nem lelki zavara, betegsége, a t á r sadalom m al való közvetlen összeütközése já tssz a a legfőbb szerepet, hanem azok a tá rsa d a lm i körülm ények, am elyek k ö z ö tt a b eh atáso k érik. Betegség, lelki zavar, tá rsa d a lm i kon flik tu s sokkal tö b b em ber életében előfordul, m in t ah án y öngyilkos lesz; az öngyilkosság veszélye ak kor lép fel, ha ezekhez tá rsu l az elh ag y ato ttság , a rem énytelen egyedüllét érzete is. Az izolációs elm élet b izo n y ítására képviselői vag y a rendszeres a d a t gyűjtésből szárm azó a d a to k a t h aszn álják fel, v agy pedig ko rreláció k at igye keznek m egállapítani az öngyilkosság és egyéb tá rsad a lm i jelenségek elő fordulása között. Az elm élet igazolására azo n b an hiányoznak még az olyan speciális vizsgálatok, am elyek egy reprezentáció egyes eseteinek kivizsgá lása segítségével m u ta tn á k be, hogy a valóságban az izoláció-hipotézis m eny nyire állja m eg a helyét. A K özp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l 1962 folyam án az öngyilkosság jelensé gének vizsgálatára rep rezen tatív felvételt h a jto tt végre. A felvételnek az v o lt a célja, hogy kiegészítse és részben ellenőrizze a zo k at a m egállapításo k at, am elyeket az öngyilkosságra vonatkozó rendszeres a d atszo lg áltatás segít ségével leh et ten n i. A rep rezen tatív v izsg álat b eh ató an foglalkozott az önnyilkosok g azdasági-társadalm i helyzetével, és a v izsgálat lehetőséget n y ú j t o t t az izolációs elm élet hipotézisének ellenőrzésére is. A felvétel során m in den egyes öngyilkos esetében igyekeztünk tisztázni az öngyilkos tá rsad alm i k ap csolatait, és ennek a la p já n lehetségessé v á lt a n n ak m egállapítása, hogy az öngyilkosok k ö zö tt m ilyen ará n y b a n fordulnak elő valóban olyanok, akik m agukra m a ra d ta k , izolálódtak. A reprezentációs v izsg álat m ó d o t a d o tt a rra is, hogy az öngyilkosságok 12 Az izolációs m ag y arázat eredete D urkheim ig vezet vissza, aki a m odern társadalom ato m i záló d ásáb an , a hagyom ányos kapcsolatok m egszűnésében lá t la az öngyilkosságok legfőbb o k á t (24). Az izolációs elm élet részletes kifejtését M . Hcilbwachs a d ta (25), jelenlegi legfőbb képviselői az am erik ai szociológusok k ö zö tt ta lá lh a tó k , pl. M . B . Clirtard, E . R . E llis, G. N . A llén és H.W echsler (26). 14*
204
CSEH-SZOJIBATHY
LÁSZLÓ
nál szerepet játszó társad alm i k o n flik tu so k at is részletesebben m egvizsgál ju k . Ezekkel a k o n fliktusokkal b e h a tó a n k o rábban csak a sikertelen öngyil kossági k ísérletet elkövetők esetében foglalkoztak, elsősorban az őket kezelő ideg- és elm egyógyászok (20, 21). Az ideg- és elm egyógyászok rendkívül é rté kes m eg állap ításo k at te tte k a tá rsa d a lm i konfliktusoknak a szerepére bete geik lelki z av a rá n ak k ialak u lásáb an , azonban eredm ényeik felhasználásánál nem szabad elfelejteni, hogy a m egállapítások érvénye nem terjesz th ető ki egyszerűen az öngyilkosokra is, akiknek sokasága tö b b szem pontból is eltér a sikertelen k ísérletet elkövetők sokaságától. A K özponti S tatisztik ai H iv a ta l v izsgálata során — m ely csak az öngyilkosokkal foglalkozott — elsősor b an a zo k at a tá rsa d a lm i k o n flik tu so k at le h e te tt m egállapítani, am elyek az öngyilkosság elő tti időben z a jlo tta k le. N éhány esetben azonban sikerült m egism erni az öngyilkos egész é le ttö rté n e té t és ezekben az esetekben képet le h e te tt alk o tn i a kon flik tu so k n ak a személyiség kialakulásában já ts z o tt szerepéről is. A K ö z p o n ti S ta t i s z t ik a i H iv a ta l v iz s g á la ta c s a k a b u d a p e s ti ö n g y ilk o s o k ra t e r je d t k i. E g y é v ö n g y ilk o s s á g a in a k k b . 20 s z á z a lé k á t k ív á n t u k k iv iz s g á ln i, 100— 120 e s e te t. A z e s e te k k iv á la s z tá s a m e c h a n ik u s a n t ö r t é n t ; h á ro m h ó n a p b a n — á p r ilis b a n , m á ju s b a n és a u g u s z tu s b a n — e l k ö v e te t t v a la m e n n y i ö n g y ilk o s s á g ra v o n a tk o z ó la g k í v á n tu k a m e g felelő a d a t o k a t m e g s z e re z n i. A z a d a to k m e g sz e rz é se i n t e r jú k se g íts é g é v e l t ö r té n t. E ls ő s o r b a n az ö n g y ilk o s h o z z á ta r t o z ó i t k e r e s tü k fel, de a z o k n á l az ö n g y ilk o s o k n á l, a k ik k e re ső f o g la lk o z á s t f o l y ta tta k , fe lv ilá g o s ítá s t k é r tü n k az ö n g y ilk o s ró l a m u n k a h e ly e n is. A z i n t e r jú k az ö n g y ilk o s s á g o t k ö v e tő 5— 1 0 -ik h é te n z a jl o tt a k le. A B u d a p e s ti F ő k a p itá n y s á g , ille tv e a k e r ü le ti a n y a k ö n y w e z e tő s é g e k b e je le n té s e a la p já n ö sszesen 138 ö n g y ilk o ss á g k iv iz s g á lá s á t h a tá r o z t u k el. A sz ü k sé g e s in fo rm á c ió k m e g sz e rz é se a z e s e te k 80 s z á z a lé k á b a n , 110 e s e tre v o n a tk o z ó la g s ik e r ü lt. A fe n n m a ra d ó 2 8 e s e tb ő l 5 a lk a lo m m a l m e g á lla p íth a tó , h o g y n e m v o lt ö n g y ilk o s s á g , 3 u tó la g t ö r ö l t e t e t t , m e r t n e m v o lt b u d a p e s ti la k o s , 3 is m e r e tle n v o l t j e l z e t t la k ó h e ly é n , ille tv e m u n k a h e ly é n , 4 e s e tb e n n e m m a r a d t az ö n g y ilk o s u tá n se n k i h á t r a , a k i a sz ü k sé g e s fe lv ilá g o s ítá s t m e g a d h a t t a v o ln a . 13 e s e tb e n az a k a d á ly o z ta m eg az a d a t o k m e g s z e rz é s é t, h o g y a h o z z á t a r t o z ó k k i t é r te k az i n te r jú elől. A m u n k a h e ly e k k e l e lő z e te s e n te le fo n o n m e g b e s z é ltü k az in t e r jú i d ő p o n t já t, a h o z z á t a r t o z ó k a t p e d ig v á la s z b o ríté k o s le v é lb e n é r t e s í t e t t ü k a r ró l, h o g y m ily e n cé lb ó l és m ik o r k ív á n ju k ő k e t fe lk e re s n i. E lu ta s í tó v á l a s z t k a p t u n k 11 a lk a lo m m a l, 8 e s e tb e n p e d ig n e m v o lt s e n k i, a k i a m e g je lö lt c ím e n a le v e le t á t v e t t e v o ln a . 8 a lk a lo m m a l fo rd u lt elő , h o g y a m e g a d o tt id ő p o n tb a n s e n k i sem t a r t ó z k o d o t t o tth o n . ö s s z e s e n 162 i n t e r j ú t h a j t o t t u n k v é g re , 99 e s e tb e n a h á t r a m a r a d o t t h o z z á ta r to z ó k k a l, 41 a lk a lo m m a l a m u n k a h e ly e n f e le tte s e k k e l, m u n k a t á r s a k k a l v a g y az e lh a lt s z e m é ly z e ti e lő a d ó já v a l, 22 e s e tb e n p e d ig a z ö n g y ilk o s s z o m s z é d já v a l, h á z fe lü g y e lő jé v e l. A m u n k a h e ly e n f o l y ta to t t i n t e r jú k á l t a l á b a n 15— 20 p e rc ig t a r t o t t a k , a c s a lá d d a l v a ló b e s z é lg e té s v is z o n t fél-eg y ó r á t v e t t ig é n y b e . A k ik é rd e z é s a v iz s g á la t c é lja in a k m eg felelő en e lk é s z íte tt ív a l a p já n t ö r t é n t, de n e m p o n tr ó l- p o n tr a h a la d v a , h a n e m a z a d o t t ö n g y ilk o ss á g i e s e t sp e c iá lis v o n á s a ih o z és a k é r d e z e t t m a g a ta r tá s á h o z , e lő a d á s á h o z a lk a lm a z k o d v a . A k ik é rd e z é s k ö te tle n e b b le v e z e té s é v e l r e n d s z e r in t s ik e rü lt e n y h íte n i az in te r jú - s z itu á c ió b ó l a d ó d ó fe s z ü lts é g e t és o ly a n lé g k ö r t e r e m t ő d ö tt, a m e ly b e n a k é r d e z e tte k e g y re ő s z in té b b e n n y i la tk o z ta k m eg , e g y re tö b b r e le v á n s in f o rm á c ió t a d v a , so k e s e tb e n e lm o n d v a o ly a n d o lg o k a t is, a m e ly e k e t a b e s z é lg e té s e le jé n s z e m m e llá th a tó la g n e m k í v á n t a k k ö z ö ln i. A k ik é rd e z é s s o rá n k a p o t t v á la s z o k a t a k é rd e z ő f o ly a m a to s a n f e lje g y e z te és az i n t e r j ú i k ö v e tő le g a je g y z e te k a la p já n t ö l t ö t t e k i a k é r d ő ív e t. A z i n te r jú n á l és a k é r d ő ív e k k itö lté s é n é l a z a z o n o s sz e m p o n to k é r v é n y e s ü lé s é t az b i z t o s í t o t t a , h o g y a f e lv é te le z é s t m in d v é g ig eg y sz e m é ly v é g e z te . A z t, h o g y a m e c h a n ik u s k iv á la s z tá s se g íts é g é v e l m e n n y ib e n s ik e r ü lt a b u d a p e s ti ö n g y ilk o s o k ra n é z v e v a ló b a n je lle m z ő m i n t á t k a p n i, je le n le g c s a k a z 1 9 5 9 /6 1 . é v i b u d a p e s ti ö n g y ilk o s o k n é h á n y a d a t á v a l v a ló ö s s z e h a s o n lítá s s e g íts é g é v e l v iz s g á lh a tju k . T e k i n te tt e l a r r a , h o g y az ö n g y ilk o s o k n e m e k és k o r s z e r in ti m e g o s z lá sa a z e lm ú lt é v e k s o rá n r e n d k ív ü l n a g y s t a b i l i t á s t m u t a t o t t , f e lté te le z h e tjü k , h o g y az 1962. é v i összes
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JELLEGE
205
ö n g y ilk o s az 1 9 5 9 /6 1 . év e k á tla g á h o z h a s o n ló a n o s z lo tt m e g . E z t fe lté te le z v e m i n t á n k a t ö s s z e h a s o n líto ttu k az 1 9 5 9 /6 1 . év ek á tla g á n a k m eg felelő e lo s z tá s ú 1 9 62. é v i te lje s s o k a s á g g a l és a z t t a p a s z t a l t u k , h o g y a k o r s z e r in ti m e g o s z lá s te k i n t e té b e n a m i n t a ig en erő sen h a s o n ló az 1 9 5 9 /6 1 . é v e k á tla g á h o z , n e m e k s z e r in ti m e g o sz lá s te k in te t é b e n m á r m u ta tk o z ik n é m i e lté r é s , d e a k ü lö n b s é g m é g i t t sem sz ig n ifik á n s . A y 2 p r ó b á t e lv é g e z v e a k ö v e tk e z ő e re d m én v e k e t k a n t u k :
a z a z , a n n a k a v a ló s z ín ű s é g e , p r o b a b ilitá s a (/;), h o g y a te lje s so k a s á g b ó l ily e n , v a g y e n n é l n a g y o b b e lo s z lá sb e li e lté r é s ű m i n t á t k a p j u n k a v é le tle n k ö v e tk e z té b e n , a n e m e k e s e té b e n n a g y o b b 20 s z á z a lé k n á l, a k o r s z e rin ti m e g o s z lá sn á l p e d ig n a g y o b b 80 sz á z a lé k n á l. AZ
ÖNGYILKOSOK
IZOLÁLTSÁGA
A re p rezen tatív felvétel során m egvizsgált 110 öngyilkossági eset k ö zö tt 16 o ly at ta lá ltu n k , ahol az öngyilkos a halála e lő tti időszakban te lje sen m agára m a ra d t, nem v o lt senki a közelében, akihez érzelm i kapcsolatok fűzték volna és problém áinak m egoldásához sem re m é lh e te tt senkitől sem segítséget. A 16 k ö z ü l 11 sz e m é ly ö tv e n év en f e lü liv o lt és e ls z ig e te lő d é s ü k b e n f o n to s sz e re p e v o lt k o r u k n a k ; h á z a s tá r s u k , r o k o n a ik , ism e rő s e ik e lh a lta k m e llő lü k és m á r n e m v o lta k k é p e s e k új k a p c s o la to k a t t e r e m te n i. A z e g y e d ü l m a r a d t id ő s e m b e r ö n g y ilk o s s á g á ra n é z v e tip ik u s m in tá n k b a n a z a 68 év es fé rfi, a k i k ö zel n e g y v e n év es h a r m o n ik u s h á z a s s á g u t á n 1 9 61-ben e lv e s z íti fe le sé g é t s m iv e l g y e rm e k e i, k ö z e le b b i ro k o n a i n in c s e n e k , te lje s e n e g y e d ü l m a r a d . F e le sé g e h a l á l á t k ö v e tő e n n e m s o k k a l k ije le n ti, h o g y m iv e l íg y e g y e d ü l n e m é r a z é le t m á r s e m m it, ö n g y ilk o s lesz. N y o m b a n e lk ö v e te t t ö n g y ilk o ss á g i k ís é rle te n em sik e rü l. E z t k ö v e tő le g e g y id ő re lá ts z ó la g m e g n y u g s z ik , a m ik o r a z o n b a n t ö b b h ó n a p e lte lté v e l m u n k a h e ly é n új b e o s z tá s b a k e rü l és új m u n k á ja és m u n k a tá r s a i n e m te ts z e n e k , e lk ö v e ti m á s o d ik ö n g y ilk o s s á g i k ís é r le té t, m e ly m á r h a lá lo s k im e n e te lű . H a s o n ló a n n a k a 61 éves n ő n e k a z e s e te is, a k i a h á b o r ú a l a t t e lv e s z íti f é r j é t és k é t f iá t. E z u t á n a n y já v a l él e g y ü t t, m a jd m e g h a l az is és t e s tv é r e i is. N em m a r a d s e n k ije és a z u to ls ó é v b e n m á r l a k á s á t is c s a k r i tk á n h a g y ja el. B e te g e s és a b e te g s é g e k m e g a d já k a v é g s ő lö k é s t az ö n g y ilk o s s á g e lk ö v e té s é h e z . R e p r e z e n tá c ió n k b a n n ő v o lt m in d a z ö t 50 é v e n a lu li te lje se n e ls z ig e te lő d ö tt ö n g y il k o s. K ö z ü lü k e g y n e k a f a s is z ta z sid ó ü ld ö z é s p u s z t í t o t t a el te lje s r o k o n s á g á t, a m á s ik n é g y e s e tb e n v is z o n t o ly a n 2 5 — 35 év es n ő k rő l v o lt szó , a k ik n e k első h á z a s tá r s i, é l e tt á r s i k a p c s o la ta m á r k o r á b b a n f e lb o m lo tt és tö b b é n e m t u d t a k ú j, t a r t ó s és eg észség es k a p c s o la t o t k i a la k íta n i. É le tm ó d ju k m i a t t k ö z b e n v is z o n y u k s z ü le ik k e l, r o k o n a ik k a l is m e g r o m lo tt, a z o k tó l is e l m a r a d ta k és a m ik o r ú ja b b c s a p á s é r te ő k e t, sz e re lm i c s a ló d á s , b e te g s é g v a g y m u n k a h e ly i k o n f lik tu s f o r m á já b a n , n em v o l t k ih e z f o rd u ln i és h e ly z e tü k b ő l e g y e d ü l n e m t a l á l t a k e g y é b k i u t a t , m i n t a z ö n g y ilk o s s á g o t.
A vizsgálat eredm énye szerint te h á t az öngyilkosoknak kb. 15 százaléka v o lt az, akinek m ag árah ag y ato ttság a, elszigetelődése olyan fokú volt, hogy teljesen m egfelelt az izolációs elm élet követelm ényeinek.13 A teljesen izolál13 A teljesen izoláltak a rá n y a a kivizsgált esetek k ö zö tt k étség telen ü l alacsonyabb, m in t ezek a rá n y a az összes öngyilkosok között. E nnek oka, hogy n éh án y ese te t éppen az é rt nem le h e te tt kivizsgálni, m ert az öngyilkos u tá n nem m a ra d t senki sem h á tra , a k i fe lv ilá g o sítást tu d o tt voln a ad n i. A felvétel során négy ilyen eset fo rd u lt elő. A zonban m ég ha ezeket figyelem be is veszszük, a teljesen izoláltak ará n y a akkor sem éri el az öngyilkosok eg y ö tö d ét sem.
206
CSEH-SZOMBATHY
LÁSZLÓ
ta k m ellett azonban igen nagy szám m al szerepelnek az öngyilkosok k ö zö tt olyanok is, akik, b á r nem éltek m agányosan, de e lh ag y ato ttn a k , tá rsta la n nak érezték m ag u k at és ennek te ttü k elkövetésében is része volt. A szociológiai jellegű öngyilkossági irodalom eleve izoláltnak te k in ti a zo k at, akik nem házas családi állap o tú ak . Ezzel szem ben a házaso k at úgy te k in ti, m in t a k ik e t véd az öngyilkosság veszélyével szem ben a házastársi k ap cso lat (27, 28). R eprezentációs v izsg álatunk eredm ényei szerint a fenti m egállapítások feltétlenül kiegészítésre és ném i m ódosításra szorulnak. A v izsg álat során elsőnek az m u ta tk o z o tt meg, hogy a h ázastársi k a p csolatok szerepének m egvizsgálásához nem elég a törvényes családi állapotra von atk o zó a d a to k ism erete, hanem szükséges a tényleges családi helyzet ism erete is. A m egfigyelt 110 öngyilkos közül 18-nál té r t el a tényleges helyzet a törvényes állap o ttó l. A legnagyobb eltérés a házasoknál m u ta tk o zo tt, ahol a 61 házas közül 10 élt k ü lö n v áltan , 3 pedig nem házastársával, hanem é lettársáv al élt eg y ü tt. A reprezentáció a tényleges családi helyzet figyelem bevételével így o szlott meg: 12. A m e g fig y e lt b u d a p esti ö n g y ilk o s o k m eg o szlá sa c sa lá d i á lla p o t sz e r in t Обследованные будапештские самоубийцы по семейному состоянию Distribution of the suicides surveyed in Budapest according to m arital status
Горизонт альная графа : (1) Семейное состояние ; (2) м уж чины ; (3) ж енщ ины ; (4) всего. В ерт икальная графа : 1. Н еж енаты е, незам уж н ие ; 2. в том числе : ж и ву т с подругой (супругом ) ж и зн и ; 3. ж енатые, зам уж н и е ; 4. в том числе : супруги ж и вут отдельно ; 5. ж и вут с иной подругой (с иным супругом ) ж изни ; 6. вдовые ; 7. разведенные ; 8. всего. H eading : (1) M arital s ta tu s ; (2) m ale; (3) fem ale; (4) to ta l. Lateral te x t: 1. U nm arried; 2. from th e m : living w ith life com panion; 3. m arried ; 4. from th e m : living se p a ra te d ; 5. living w ith o th er life com panion; 6. w idow ed; 7. divorced; 8. to ta l.
A tényleges családi h ely zetet figyelem be véve m egállapítható, hogy a m egfigyelt férfiaknak 51, a nőknek pedig 35 százaléka élt csak törvényes családi közösségben, és ennek ala p já n feltehető, hogy a ténylegesen fennálló házasságban élőkre nézve az öngyilkosság gyakorisága még alacsonyabb, m in t az, am ely et a tö rvényesen házasokra nézve k iszám íto ttu n k . A házassági kapcsolatok szerepének értékeléséhez tisztázn i kell még a z t is, hogy azo kban az esetekben, am ikor a h á zastársak e g y ü tt élnek, m ilyen m értékben n y ú jto tt a házasság segítséget a különböző konfliktusok m egoldá sához, m egnyugvást a lelki zavarokkal küzdő em ber szám ára. A v iz s g á lt ö n g y ilk o so k k ö z ü l 48 é lt tö r v é n y e s h á z a s tá r s á v a l e g y ü t t, a z o n b a n a 48 h á z a s s á g b ó l 19 f e lb o m ló b a n v o lt a z ö n g y ilk o s s á g id e jé n . A 19 s z é te ső h á z a s s á g n á l n e m c s a k a r ró l v o lt szó , h o g y a h á z a s tá r s a k i d ő n k é n t, a v a g y a z ö n g y ilk o s s á g e lk ö v e té s é t m eg elő ző leg
AZ
ö N GY IL К ОSS
AG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
207
v e s z e k e d te k , h a n e m a n é z e te lté r é s e k á lla n d ó a k v o lt a k és az ö n g y ilk o s s á g o t m eg elő ző leg m á r k o m o ly f o r m á b a n is szó v o lt a v á lá s r ó l. N é h a é p p e n az e g y ik fé l v á lá s i s z á n d é k a v á l t o t t a k i h á z a s t á r s á n á l az ö n g y ilk o s s á g i s z á n d é k o t. í g y p é ld á u l t ö b b a lk o h o lis ta f é rjn é l a z e lő z te m e g ö n g y ilk o s s á g u k a t, h o g y fe le sé g ü k k i j e le n t e tt e : r é s z e g e s k e d é s ü k e t to v á b b m á r n e m t ű r i k és e lk ö ltö z n e k . E g y m á s ik p é ld a a fe lb o m ló h á z a s s á g sz e re p é re n é z v e a n n a k a 2 7 é v e s a s s z o n y n a k az e s e te , a k i a z é r t k ö v e t e t t el ö n g y ilk o s s á g o t, m e r t f é rje r á j ö t t , h o g y m e g c s a lja és h a z a a k a r t a k ü ld e n i sz ü le ih e z .
A fenti 19 felbomló házassági! öngyilkost is leszám ítva, a rra az ered m ényre ju tu n k , hogy a vizsgált 110 öngyilkos közül csupán 29, azaz a m eg figyelt öngyilkosok 26 százaléka élt n y u g o d t h ázastársi közösségben. Ön gyilkossági gyakoriságot erre a csoportra nézve nem tu d u n k szám ítani, de alacsony a rá n y u k a vizsgált sokaságban e nélkül is bizonyítéknak te k in th e tő a m elle tt a hipotézis m ellett, hogy az egészséges házassági kapcsolatok az ön gyilkossági szándék k ialak u lására korlátozólag h atn ak . H angsúlyozni kell azonban, hogy az ilyen házassági k ap cso latn ak m u ta tó ik é n t csak igen erős fe n n tartással h aszn álh ató k a családi állap o tra vonatkozó adatok. A v izsg álat során k ép et k a p tu n k arról is, hogy m ennyiben te k in th e tő k a nem házas családi á llap o tú ak eleve m agukra m a rad o tta k n ak . Először it t is az tű n t fel, hogy a törvényes állap o t az esetek jelentős részében nem fejezi ki megfelelően a tényleges családi h ely zetet; a vizsgált 49 n ő tle n —hajadon, özvegy és elv ált öngyilkos közül 5 é lt élettárssal együtt. E zekben az élet közösségekben kétségkívül fen n állt bizonyos tá rsa s kapcsolat, ennek azon ban az öngyilkosság elkövetését akadályozó h a tá sá t k o rláto zta a családi h elyzetnek jogi rendezetlenségéből eredő bizonytalanság és feszültség. A 49 nem házas közül 12 szerepelt a teljesen izolálódott öngyilkosok k özött. T o v áb b i 3 nőtlen, illetve h ajad o n öngyilkos la k o tt idegen k ö rnyezet ben, de ezek rokonaikkal állandó, szoros k ap cso latban á llo tta k , a tö b b i 34 pedig családi közösségben élt élettársáv al, szüleivel, gyerm ekeivel vagy egyéb rokonaival. A fizikai egyedüllét te h á t a nem házasok többségénél sem áll fenn, azonban a teljesen izoláltak három negyed része kétségtelenül közülük k e rü lt ki, és a családi közösségben élő 34 nem házas k ö z ö tt 20 v o lt olyan, aki nem érezte jól m a g á t családjában, és a családdal való egy ü ttélést nem te k in te tte nyereségnek. Összesen te h á t 14 nem -házas öngyilkos m a rad t, akiknél sem fizikai, sem érzelmi izolálódást nem le h e te tt m egállapítani, azaz a nem házas öngyilkosok tö b b m in t 70 százalékánál valóban fen n állt az egyedüllét érzete. A g y e r m e k e k h e z , sz ü lő k h ö z fű z ő k a p c s o la to k n a k n e m c s a k a n e m - h á z a s o k n á l v a n f o n to s s á g a a z ö n g y ilk o s s á g s z e m p o n tjá b ó l, h a n e m a h á z a s o k n á l is. A g y e rm e k e k k e l és a s z ü lő v e l s z e m b e n fe n n á lló k ö te le s s é g e k , e ls ő so rb a n e lta r t á s u k r ó l v a ló g o n d o s k o d á s so k e s e tb e n m e g a k a d á ly o z h a tja a v é g s ő lé p é s m e g té te lé t. U g y a n c s a k a k a d á ly a le h e t az ö n g y ilk o s s á g e lk ö v e té s é n e k a g y e rm e k e k h e z , ille tv e sz ü lő k h ö z fű z ő d ő érz e lm i k a p c s o la t, a m e ly m e n e d é k e t b iz to s ít a m á s u tt k u d a r c o t s z e n v e d e tt e m b e rn e k . A v i z s g á lt ö n g y ilk o s o k k ö z ö t t v is z o n y la g n a g y sz á m m a l sz e re p e lte k a g y e r m e k te le n e k : a f é rf ia k 4 0 , a n ő k n e k p e d ig k ö z e l 50 s z á z a lé k á n a k n e m v o lt élő g y e rm e k e . H a fig y e lm e n k ív ü l h a g y ju k a n ő tle n e k e t és h a j a d o n o k a t 14, a k k o r a g y e r m e k te le n e k a r á n y a c s ö k k e n 30, ille tv e 4 0 s z á z a lé k r a . A z ö n g y ilk o s h á z a s n ő k k ö z ö tt a g y e r m e k te le n e k a r á n y a t ö b b m in t 4 0 s z á z a lé k v o l t , a m i lé n y e g e s e n m a g a s a b b , m in t a g y e rm e k te le n h á z a s n ő k a r á n y a B u d a p e s te n , a m e ly — az 1960. é v i n é p s z á m lá lá s a d a t a i s z e rin t — 24 s z á z a lé k v o lt. A z ö n g y ilk o s o k g y e rm e k e in e k je le n tő s ré s z e m á r n a g y k o r ú : k is k o rú ; g y e rm e k e csa k 19 fé rfi és 14 n ő ö n g y ilk o s n a k v o lt . , 11 A rep rezen táció b an m ind a nőtlen, m ind a h ajad o n öngyilkosok k ö z ö tt v o lt egy-egy, a k i n ek gyerm eke vo lt.
208
CSEH-SZOMBATHYLÁSZLÓ
13. A
m e g fig y e lt b u d a p esti ö n g y ilk o s o k m egoszlása g y e rm e k e ik s z á m a sz e r in t Обследованные будапештские самоубийцы по численности их ребят D istribution of the suicides surveyed in B udapest according to the num ber of children
Горизонт альная графа : (1) Ч исленность детей ; (2) Ч исло сам оубийц ; (3) м уж чины ; (4) женщ ины. В ерт икальная графа ; 1. У ни х не было ж и вущ и х ребят ; 2. у н их были ж ивущ ие ребята ; 3. в том числе : все ребята старш е 18 лет ; 4. самый молодой ребенок 10— 18 -летний ; 5. самый молодой ребенок младш е 10 лет. H ea d in g : (1) N um ber of children; (2) nu m b er of suicides; (3) m ale; (4) fem ale. Lateral text : 1. H aving no living children; 2. having living ch ild ren ; 3. from th e m : a ll th e ch ildren m ore th a n 18 years o ld ; 4. th e youngest child 10— 18 years o ld ; 5. th e youngest child less th a n 10 years old. A z ö n g y ilk o s o k g y e rm e k e in e k tö b b s é g e e g y ü t t é lt s z ü le iv e l; a g y e rm e k e s e k tö b b m i n t 70 s z á z a lé k a e g y la k á s b a n é lt g y e rm e k e iv e l. K is k o r ú g y e rm e k e lt a r tá s á r ó l a z ö n g y ilk o so k 26 s z á z a lé k a g o n d o s k o d o tt — a g y e rm e k e s ö n g y ilk o so k 46 s z á z a lé k a — , m íg a z ö n g y ilk o so k 13 — - a g y e rm e k e se k 23 — s z á z a lé k a ré s z e s ü lt tá m o g a tá s b a n g y e rm e k é tő l.
A szülőkkel való k ap cso lat v izsg álata elsősorban a fiata lab b öngyilko sok esetében érdekes. 37 negyven évesnél fiatalab b öngyilkos v o lt, akik közül 32-nek éltek még a szülei, illetve valam elyik a k e ttő közül. E g y lak ásb an élt szüleivel ezek közül 11, külön élt, de rendszeres k ap cso lato t t a r t o t t fenn 13, m íg 8 alig é rin tk e z e tt szüleivel. Az öngyilkos és szülei k ö zö tti anyagi kapcso la tra vonatkozóan a köv etk ező t ta lá ltu k : tám o g atásb an részesült szüleitől 15 negyven éven aluli öngyilkos, szüleit tá m o g a tta 4, míg a többinél nem volt anyagi kap cso lat a szülő és az öngyilkos között. N em tu d u n k gyakoriságot szám ítani a gyerm ektelen, illetve gyerm ekes öngyilkosok, illetve szüleivel rendszeres k apcsolatban álló, vagy a szülőktől elszak ad t öngyilkosok előfordulásának összehasonlítására, a z t azonban m eg á lla p íth a tju k , hogy elég nagy szám m al szerepeltek a m in táb an azok, a k ik et sem gyerm ek, sem szülő nem fű z ö tt az élethez. A v izsg álat során egy m ásik form ájával is találk o ztu n k a társad alo m tó l való izolálódásnak, m in t az eddig ism e rte tett, családi kapcsolatok h ián y ára visszavezethető elszigetelődés. 25 öngyilkos v o lt a m in táb an , akinek m eg felelő v o lt a családi környezete, azonban a családon kívüli világgal úgyszól v á n m inden k ap cso latu k m egszakadt. Ezek m ind öreg és többségükben beteg em berek v o ltak , akik m ár alig m o zdultak ki lakásukból. N éhány közülük öreg h á zastársáv al é lt kettesb en , m indenki m ástól elhagyatva. E zeknél az ön gyilkosság egyik m otív u m a az a ttó l való félelem volt, hogy h á th a h áz astár suk hal m eg előbb s akk o r végleg m ag u k ra m aradnak. Az öreg öngyilkosok többsége gyerm ekeivel, fiatalab b rokonaival is e g y ü tt élt, akik tö rő d tek velük, azonban a napok nagy részét mégis teljesen egyedül tö ltö tté k . A csa lád fiatalab b ta g ja i m u n k áb a m entek és ők m agányosan v á rtá k , hogy m ikor jön m ár haza valaki. Nem la k ta k egyedül és mégis e lh ag y a to ttn a k érezték m agukat.
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
J E L L E G E
209
Az egyedüllét, az elh a g y a to ttsá g érzete n éh ány esetben olyankor is m o tiv álta az öngyilkosságot, am ikor a tá rsa d a lm i k ö rnyezet ezt egy általán nem indokolta. P sy ch iatriai m egfigyelések igazolják, hogy az egyedüllét élm énye előfordulhat olyan esetekben is, am ik o r v a la k it a hozzátartozók egész raja vesz körül (29). E b b en szerepe lehet néha a k ö rnyezet ridegségé nek, kevés eg y ü ttérzést m u ta tó m a g a ta rtá sá n a k is, azonban a legfontosabb ezekben az esetekben a lelki zavar. A m egfigyelt öngyilkosok k ö z ö tt a leg nagyobb szám m al öregeknél m u ta tk o z o tt ez a képzelt elh ag y ato ttság . T öbb ségük agyérelm eszesedésben szen v ed ett és lelki életü k et általános beszűkülés jellem ezte. K é t öngyilkosnál az elh ag y ato ttság i panaszok k lim akterikus zavarokk al á llta k összefüggésben, k e ttő n é l pedig epilepsziájuk előrehaladása során jelen tk ezett. A 110 öngyilkos közül összesen 87-nél le h e te tt m egállapítani, hogy té n y leges vagy v élt e lh a g y ato ttság u k szerepet já ts z o tt az öngyilkosság elköveté sében. Az izoláltság érzete te h á t az öngyilkosok m ajdnem 80 százalékánál k i m u ta th a tó , és ez az a rá n y b izo n y íték n ak te k in th e tő arra, hogy a tá rsad alm i kapcsolato k h ián y án ak , v agy lazaságának való b an fontos szerepe van az ön gyilkosságok b ekövetkeztében. V izsgálatunk eredm ényei u g y an ak k o r fel hív ják a figyelm et a rra is, hogy a fenti m egállapítás nem jelenti azt, hogy az öngyilkosokat egységesen a társad alo m tó l elszak ad t s teljesen izolált em be reknek lehetne tek in ten i. Az izoláltságnak különféle form ái v an n ak , és a tö k é letesen elszigetelődött em berek az öngyilkosoknak csak kis h á n y a d á t képezik. A TÁRSADALMI AZ
K O N FL IKT USOK
SZEREPE
ÖNGYILKOSSÁGOKBAN
Az öngyilkosságokat megelőző tá rsa d a lm i konfliktusok közül a leggya koribb és ezért a legfontosabb a családi viszály. A reprezentációban szereplő 110 öngyilkosság közül 21-nél á lla p íto ttá k meg a hatóságok, hogy az öngyil kosság oka családi viszály v o lt; az in te rjú során egy eset kivételével m inde n ü tt be is b izonyosodott, hogy az öngyilkosságot családi konfliktusok előz té k meg, azonban az is k id erü lt, hogy ezeken az eseteken kívül még to v áb b i 26 olyan öngyilkosság fo rd u lt elő a 110 között, ahol a családi konfliktusnak hasonló szerepe le h e te tt az öngyilkosság b ekövetkeztében. Ez azonban eg y álta lán nem jelen ti azt, hogy a 46 esetben n y u g o d tan kim o n d h atn án k , hogy a családi viszály v o lt egyedüli, v agy akárcsak legfőbb oka is az öngyilkosság n a k ; az esetek többségében a családi viszállyal e g y ü tt m ás jelenségek is m egfigyelhetők v o ltak , m elyek le h e tte k a családi viszály igazi okai, s így végső soron az öngyilkosság okai, de az is lehetséges, hogy az öngyilkosság hoz hasonlóan ezek is a családi viszály következm ényei csak. Az a l ko holizm usnak v ag y nagyobb fokú psychoneurózisnak pl. a családi viszály e g y arán t lehet oka és következm énye, és az öngyilkosság m eg tö rtén te u tá n ezek össze függéseinek kibogozása szinte lehetetlen. A vizsgálat során m eg állap íto tt 46 családi viszály közül 38 a h á z a stá r sak, é lettá rsa k k ö z ö tt z a jlo tt le. A h áz a stá rsa k k ö zö tti veszekedésben külön féle okok já ts z o tta k közre, azonban kiugróan m agas azoknak a k o nfliktusok n ak a szám a, am elyek a férj vagy feleség alkoholizm usával állnak összefüg gésben.15 15 A reprezentációban az alkoholista öngyilkosok igen nagy szám m al szerepeltek. A férfi öngyilkosok 53 százaléka v o lt krónikus alkoholista, a nőknek pedig 14 százaléka.
210
CSEH-SZOMBAT H Y LÁSZLÓ
A 38 h ázastársi viszályból 26-nál szerepelt valam ilyen form ában az alko holizm us: 20 esetben az öngyilkos férj v o lt alkoholista, 4 esetben az öngyilkos feleség és k é t alkalom m al le tt az asszony azé rt öngyilkos, m ert nem b írta to v á b b elviselni férje részegeskedését. Az öngyilkosságot megelőző h ázastársi veszekedések többféle form ában jelentkeztek. V olt eset, ahol csak kisebb összeszólalkozásokat le h e te tt m eg állap ítan i és az öngyilkosságot kiváltó veszekedés is önm agában jelen ték telen ügy v o lt csupán. H árom esetben viszont a veszekedések az öngyilkosság e lő tt m ár odáig faju ltak , hogy az alkoholista férj meg a k a rta gyilkolni fele ségét és az asszonyt csak a rendőrség b eavatkozása m e n tette meg. Ö t alkalom m al a családi veszekedés az öngyilkos szülő és gyerm eke k ö zö tt z a jlo tt. K é t esetben is szerepe v o lt az alkoholizm usnak: a szülő b o t rányos részegségei m ia tt gyerm ekei szem befordultak vele és m egszégyení te tté k . K é t szülőt gyerm eke b o trán y o s m a g a ta rtá sa k e se ríte tt el véglegesen, míg az ötödik esetnél a szülő öregkori lelki zavara v o lt a konfliktus igazi oka. H árom öngyilkosságot előzött m eg a szülőkkel való nagyobb szabású veszekedés. Ezek közül k ettő b en az öngyilkos rendezetlen és zavaros életű em ber volt, a m it a vele e g y ü tt élő szülők kifogásoltak. A harm ad ik esetnél az öngyilkosság fő m otívum a az volt, hogy az a n y a állandóan b eav a tk o zo tt fia életébe, am it nem a k a rt to v á b b elviselni. A közvélem ény a tá rsa d a lm i k onfliktusok közül a szerelm i k o n fliktus nak tú lz o tt jelentőséget tu la jd o n ít, a z t ta r tja a leggyakrabban előforduló m o tív u m n ak . A h iv atalo san m eg állap íto tt valószínű okok k ö z ö tt ezzel szem ben a szerelmi csalódás csak 4 —5 százalékkal szerepel. A rep rezen tatív vizs g á la t eredm énye szintén a rra m u ta t, hogy a szerelm i problém ák az öngyil kosságoknak csak kis részénél szerepelnek a m otívum ok k özött, előfordulá suk ará n y a azonban lényegesen nagyobb annál, m in t am i a hatósági okm eg állapításból kiolvasható. A reprezentációba fe lv e tt öngyilkosok k ö z ö tt 6 férfi és 10 nő volt, a k ik nek öngyilkosságánál a szerelm i kon flik tus szerepet já tsz o tt. Ez a férfiak 10, a nők 20 százalékát jelenti. Szerelmi konfliktusok a legnagyobb szám m al 20 és 30 év k ö z ö tt fordulnak elő, de szerelmi konfliktus m o tiv álta egy 51 éves nő és egy 61 éves férfi öngyilkosságát is. A szerelm i összeütközés m ia tt öngyilkos 6 férfiből k e ttő v o lt nőtlen, négy nős, akik közül azonban három nem élt e g y ü tt feleségével; a 10 nőből három v o lt hajadon, négy házas, egy özvegy és k e ttő elvált. A négy házas közül három k ü lö n v áltan élt. A 10 nő közül, akiknél k im u ta th a tó v o lt a szerelm i konfliktus, k ettő üzletszerűen fo ly ta to tt szerelm i k ap cso lato k at, k e ttő pedig feltehetően hom o szexuális v o lt és p artn ern ő jév el v eszett össze az öngyilkosságot m egelőzően.1® A vizsgált öngyilkosságok k ö z ö tt ö t olyan szerepelt, ahol az öngyilkos te tté n e k elkövetését megelőzően a társad alo m rendjével k e rü lt összeütközésbe és az öngyilkosság bekövetk eztéb en a bűncselekm ény elkövetése m ia tti felelősségrevonástól való félelem szerepet já ts z h a to tt. Az ö t öngyilkos közül egy nagyobb szabású sikkasztással, k e ttő lopással v o lt vádolva, egy gépkocsi vezető itta s állap o tb an o k o zo tt b aleset u tá n k ö v e tte el az öngyilkosságot, egy öngyilkos ellen pedig a gyám h ató ság fo ly ta to tt e ljárást leányával szem beni b ru ta litá sa m ia tt. 18 H om oszexualitúsra r a jtu k kívül egy nő és egy férfi esetében lehet következtetni, ahol a zo n b an e tén y nek az öngyilkossággal v a ló 'k a p c so la ta nem bizonyítható.
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
J E L L E G F.
211
A bűncselekm ény következm ényétől való félelem a vizsgált öngyilkos ságoknak feltétlenül egyik fontos m otiválója, azonban nem egyedüli oka. Az öt eset közül négynél e m otívum ok m ellett m ás olyan vonások is fellelhetők vo ltak az öngyilkos életében, am elyek szintén k ö z re já tsz h atta k az öngyilkos ságban és am elyeket az öngyilkosságok m ag y arázatához, m egértéséhez fel té tle n ü l figyelem be is kell venni. H iszen az e csoportba tarto zó 5 öngyilkos ság közül egyiknél sem v o lt a bűncselekm ény különösebben súlyos, és a v á r ható b ü n te té s semm i esetre sem indokolja a halálba való m enekülést. A tá rsa d a lm i konfliktusok negyedik form ája a m unkahelyi konfliktus. A reprezen táció b an szereplő öngyilkosságok közül nyolcnál volt olyan m ér té k ű , hogy az öngyilkosság m o tív u m án ak is le h e te tt tekinteni. Egy öngyil kosnak v álla la ta a t e t t elkövetése e lő tt m o n d o tt fel fegyelmi okból, három nál fegyelm i eljárás v o lt k ilátásb an , egy dorgálásban részesült az öngyilkos ságot megelőzően, három pedig feletteseivel, m u n k atársaiv al való veszekedé sei m ia tt v o lt elkeseredve. E gyedül a m unkahelyi konfliktusok az öngyilkosságot csak legkevésbé in d o k o lh atják , azonban az öngyilkosság felé vivő lelki fo ly am at lezárására éppen úgy alkalm asak, m in t b árm ely m ás társad alm i konfliktus. Előzm é nyek nélkül a legnagyobb csapás is ritk á n okoz öngyilkosságot, míg egy hosszabb beteges lelki fejlődés u tá n látszólag jelen téktelen esem ény is k iv á lt h a tja az öngyilkossági szándékot. így pl. egy m unkahelyi sikertelenség az élet során elszenvedett koráb b i k u d arco k em lékét tá m a sz th a tja fel, és a megelőző tra u m á k felfokozzák az ú jab b balsiker jelentőségét. H asonló a helyzet a családi viszályoknál is, ahol szintén szám olni kell a k o rábbi konflik tu so k felnagyító h atásáv al. Az ö n g y ilk o s é le ttö r té n e té n e k m e g ism e ré s e k ív á n a to s v o ln a m in d e n eg y es tr a g é d ia m e g é rté s é h e z . A z ö n g y ilk o ss á g v iz s g á la tá n á l ez a z o n b a n e lé r h e te tle n , sz e m b e n a s ik e rte le n k ís é r le te k v iz s g á la tá v a l, m e r t ig en so k e s e tb e n n em m a r a d a z ö n g y ilk o s u t á n h á t r a se n k i, a k i az e lh a lt é le té r ő l p o n to s a n és r é s z le te s e n b e t u d n a sz á m o ln i. V iz s g á la ta in k s o rá n is az e s e te k n e k c s a k k b . 20 s z á z a lé k á b a n t u d t u n k o ly a n r o k o n o k k a l b e s z é ln i, a k ik a z ö n g y ilk o s g y e r m e k k o r á t is is m e r té k . N a g y o n so k s z o r h iá n y o s f e lv ilá g o s ítá s o k k a l k e ll e t t m e g e lé g e d n i az e l h a lt f e ln ő tt- é v e ir e n é z v e is. A k a p o t t fe lv ilá g o s ítá s o k a la p já n tö b b ö n g y ilk o s n á l m e g l e h e t e t t á lla p íta n i a s z e re n c s é tle n g y e r m e k k o rt : a s z ü lő k k o r a i e lv e s z té s é t, v a g y a s z ü lő k m eg n e m é r té s é t, a m i eg ész é le tü k r e k i h a t o t t . M á so k n á l a s e rd ü lő k o ri k is ik lá s o k és a z o k k é s ő b b i k ih a tá s a i m u t a t k o z t a k : a h o z z á ta r to z ó k a ja v ító -n e v e lő in té z e tb e n e l t ö l t ö t t é v e k rő l s z á m o lta k be. V isz o n y la g n a g y sz á m m a l v o l ta k o ly a n o k , a k ik n e k az é le tp á ly á ja t ö r t m eg v a la m ik o r , m á s ö n g y ilk o so k é le té re p e d ig h o s s z a b b - rö v id e b b b ö r t ö n b ü n te té s n y o m ta r á b é ly e g é t. E z a z a n y a g , a m e ly e t a tá r s a d a l m i k o n f lik tu s o k n a k a s z e m é ly isé g fe jlő d é sé re g y a k o r o lt h a t á s á r ó l s ik e r ü lt ö s s z e g y ű jte n ü n k é rd e k e s , de h iá n y o s s á g á n á l fo g v a s t a tis z ti k a i é rté k e lé s r e m é g tö b b s z e m p o n tb ó l n e m a lk a lm a s . E cé lb ó l to v á b b i és m é g ré sz le te s e b b , m ég t ö b b in f o r m á c ió t ig é n y b e v e v ő v iz s g á la to k r a v o ln a sz ü k sé g . IR ОD A L ОM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Halbwachs М .: Les causes du suicide, P aris, 1930. 324— 327. pp. Szél Tivadar : Az öngyilkosok dem ográfiája, M agyar Statisztikai Szemle, 1928. 717— 719 pp. Deshaies G.: Psychologie du suicide, P aris, 1947. 51. p. Clinard, M . B .: Sociology of D e v ia n t B ehaviour, New Y ork, 1957. 76. p. S elb stm o rd h an d lu n g en . W ien, 1961. 19. p. E llis , E . R ., A llen , G. М .: T ra ito r W ith in ; O ur Suicide P roblem . New Y ork, 1961. 28. p. Rapport Épidém iologique et Démographique, 1961. 145— 149. p. C linard, М . B ,: i. m. 356. p. Brierre de B oism ont, A . : D u suicide e t de la folie suicide, considérés d an s leurs ra p p o rts avec la sta tistiq u e , la m édecine e t la philosophie. P aris, 1865. 10. W agner , A dolpli .-Die G esetzm assigkeit in der scheinbar w illkürlichen H andlungen vom S tandp u n k t d er S ta tistik . H am burg, 1864.
212
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
CSEH-SZOMBATH Y
LÁSZLÓ
M orselli, E .: II suicido. M ilano, 1879. D u rkh eim , E m ile : Le suicide. P aris, 1S97. EZZis, E . R ., A llen , G. 2V.; i. m . 21— 23. pp. S elb stm ordhandlungen, i. m . 133— 160. p. D r. Csiky P ál : A M egimide szerepe az altatóm érgezések kezelésében. Orvosi H etilap, 1960. dec. 25. 1837— 1841. p p. . T uclanan, J ., Y o u n g m a n , W . F ., Bleiberg, В . М .: A ttem p ted Suicide by A dults. Public Health Reports, 1962. július. N y írő Gy.: P sy ch ia tria. B udapest, 1962. 121. p. Esquirol, E .: D es m aladies m entales. P aris, 1836. Dahlgren, K . G.: On Suicide a n d A ttem p ted Suicide. L und, 1945. R in g el, E .: D er S elbstm ord. W ien, 1953. Schneider, P . B .: L a te n ta tiv e de suicide. N eu ch atel— P aris, 1954. E llis, E . R ., A llen , G. N .: i. m . 145— 150. pp. C linard, M . B .: i. m . 363. p. D urkheim , E .: i. m . 4 4 4 —451. p p. Halbwachs, М .: i. m. Wechsler, H.: C om m unity G row th, D epressive D isorders an d Suicide. The Am erican Journal of Sociology, 1961. július. D urkheim , E .: i. m . 181. p. Halbwachs, М .: i. m. 20 2 —203. pp. R ingel E .: i. m . 121 —122. pp.
ОБ Щ ЕСТ ВЕ НН Ы И ХАРАКТЕР СА МОУ Б И П СТ В Резю м е
В области совершения самоубийств наблюдаются определенно выра женные закономерности. Эти выразимые на основе статистических данных, закономерности привлекают внимание к различным взаимосвязям, которые существуют меж ду демографическими, общественными и экономическими факторами совершения самоубийства. В первой части своего очерка автор показывает закономерности, наблюдающиеся в совершении самоубийств. Т ак одной из закономерностей является уж е то, что число самоубийств в стране, в части страны, или в городе едва изменяется из года в год. Коэффициенты самоубийств тоже являю тся стабильными показателями ; если мы подвергнем исследованию динамику частоты самоубийств, то мы сможем заметить только умеренные колебания. В отдельных странах наблюдаются весьма значительные различия между отдельными частями страны с точки зрения частоты самоубийств. В Венгрии, например, в период с 1950 по 1961 год частота самоубийств в отдельных комитатах была на 60—80 процентов выше, чем в среднем по стране, в то время как в других комитатах коэффициент частоты само убийств колебался около 50 процентов среднего общегосударственного коэффициента. При исследовании частоты самоубийств по величине на селенных пунктов на основе новейших венгерских данных выясняется, что самоубийство представляет собой не только городское явление : в коми татах с наивысшими коэффициентами преобладают сельские, аграрные населенные пункты. В Венгрии в период с 1959 по 1961 год на мужчин приходилось в среднем 69,2% самоубийств, а на женщин 30,8%. С небольшими отклоне ниями это соотношение характеризует распределение самоубийц в Венгрии по полам начиная с 1920 годов. М ежду тем значительное различие в отно шении частоты самоубийств мужчин и женщин имеет место между круп ными городами и комитатами. В Будапеш те коэффициент самоубийств по мужчинам превышает коэффициент по женщинам всего на 60— 65 про центов, в то время как в комитатах коэффициент по мужчинам, как пра вило, втрое выше коэффициента по женщинам, а в отдельных случаях в четыре-пять раз. Это свидетельствует о том, что самоубийство у женщин, в отличие от мужчин, представляет собой в первую очередь городское явление.
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
213
Частота самоубийств возрастает параллельно с возрастом и достигает максимума в возрастной группе 70-летних и старше. Несмотря на это, однако, при объяснении явления самоубийств нельзя придавать чрезмер ного значения престарелости, так как например, в Венгрии примерно 50 процентов самоубийц состоит из лиц до 50-летнего возраста, самоубийство которых не связано со старостью. Половой и возрастной состав лиц, совершивших попытку само убийства, является совсем иным, чем у самоубийц. Состав обоих групп автор сопоставляет на основе будапештских данных, поскольку в столице предположительно является наиболее высокой доля известных попыток к самоубийству. В половом и возрастном составе самоубийц и лиц, совер шивших попытку к самоубийству имеет место большое различие. Это обстоятельство служ ит предупреждением относительно того, что само убийства и попытки к самоубийству нельзя трактовать просто вместе и что выводы, сделанные в ходе изучения неудавш ихся попыток к самоубийству нельзя распространять такж е и на самоубийства. Воздействие семейного полож ения на самоубийства автор исследует на основе венгерских данных за 1959— 1961 годы, сначала в рам ках таб лиц сочетающей семейное положение и возраст. По возрастным группам можно показать, что частота самоубийств у лиц живущ их в браке является значительно реж е, чем у лиц не состоящих в браке. Это воздействие се мейного полож ения автор вы раж ает и при помощи таких сводных пока зателей, которые устраняю т расхож дения вытекающие из различного возрастного состава лиц различного семейного полож ения. Это стандарти зированные на основе возрастного состава 15-летнего и более населения коэффициенты самоубийств в разрезе по семейному положению. Автор останавливается на распределении самоубийц в Венгрии по занятиям , далее, на закономерностях проявляю щ ихся в распределении самоубийств по временам года и способам и, затем, переходит к анализу причин самоубийств. Автор подвергает критике статистические р азр а ботки по вероятным причинам самоубийств и отмечает, что и наилучшие статистические разработки о причинах самоубийств тоже лишь в незначи тельной мере могут содействовать объяснению явления самоубийства. Д л я понимания самоубийства помимо причин необходимо знать такж е душевное состояние самоубийцы и те обстоятельства, при которых было совершено самоубийство. В случае каж дого самоубийства можно установить факт наруш ения душевного равновесия, так что в этом отношении каж дое самоубийство следует считать патологическим явлением. Это, однако, не означает того, что каж ды й самоубийца является душевно больним ; у большинства самоубийц были отмечены только невралгические помехи. Играющие роль при совершении самоубийства душевные помехи могут быть сведены к экзо генным причинам, в первую очередь к общественным конфликтам. В оз действие общественной ж изни и общественных взаимосвязей на динамику самоубийств проявляется отчасти через эти конфликты : они играют роль в создании критического дзгшевного состояния и в ряде случаев дают по следний толчок к совершению самоубийства. Общественное влияние имеет и другую форму проявления, которая, однако, является менее заметной, потому что она связана с ежедневным воздействием постоянного общест венного окруж ения. Это влияние проявляется в том, что те лица, которые поддерживают близкие, личные и гармоничные связи с большим числом людей реж е совершают самоубийство, чем необщительные, одинокие, изолированные лиица. Во второй части своего очерка автор показывает воздействие обще ственной изоляции и общественных конфликтов на совершение самоубийств. Центральное Статистическое У правление в 1962 году осуществило выбороч ное обследование явления самоубийства, благодаря чему была создана возможность для проверки гипотезы об общественной изоляции и более подробного изучения общественных конфликтов, играю щих роль в совер шении самоубийств. Автор использует результаты обследования, которым было охвачено 110 случаев самоубийства.
214
CS E H - S Z О MВ A T H Y LÁSZLÓ
Обследование показало, что почти-что у 80 процентов самоубийц имело место чувство изолированности. Эта пропорция может быть признана доказательством того, что отсутствие или недостаточность общественного контакта действительно играет важ ную роль в совершении самоубийства. Результаты обследования в то же самое время обращают внимание на то обстоятельство, что сделанный выше вывод не означает того, что само убийцы являю тся совершенно оторвавшимися от общества полностью изо лированными людьми. Существуют различные формы изолированности и полностью обособленные лица составляют лиш ь незначительную долю самоубийц. В ходе обследования в ряде случаев можно было установить изолированность и у таких лиц, которые жили в рам ках семьи, но по объективным причинам считали себя одинокими. Обследование показало, что для изучения воздействия брачной связи не является достаточным наблюдение данных относительно закон ного семейного полож ения. И з числа фигурирую щ их в выборке 61 лица, со стоящего в браке, в период совершения самоубийства 13 лиц у ж е продол жительно жило отдельно, а у 19 лиц брак находился в состоянии распада. И з числа подвергнутых наблюдению самоубийц только 26 процентов жило мирной семейной жизнью и эта низкая пропорция подтверждает ту гипо тезу, что здоровые семейные отношения действуют в направлении предотверащ ения намерения к совершению самоубийства. Наиболее частыми среди конфликтов, играю щ их роль в совершении самоубийств, согласно обследованию являю тся семейные конфликты. В 46 случаях из 110 обследованных самоубийств можно было установить наличие семейных конфликтов, в том числе 38 конфликтов между супру гами. В случаях ссор меж ду супругами исключительно высоким было число тех конфликтов, которые были связаны с алкоголизмом м уж а или жены. Любовные проблемы фигурировали в качестве мотива только у не большой части самоубийц : 10 процентов у мужчин и 20 процентов у ж ен щин, совершивших самоубийство. Среди подвергнутых исследованию самоубийств имело место пять таких случаев, где в совершении само убийства играл роль страх от н аказан и я за совершенное уголовное престу пление, а в восьми случаях мотивом самоубийства можно было считать кон фликт возникш ий по месту работы. Все эти обстоятельства взятые сами по себе не могли обусловить самоубийства, а явились лиш ь заклю чи тельным этапом душевного процесса, рнведшего к самоубийству. При оценке значения конфликтов надо иметь в виду, что без предварительных событий, взятое само по себе, даж е самое большое потрясение только редко приводит к самоубийству, в то время как в условиях длительного болез ненного душевного состояния по видимости незначительные события могут вызвать решение совершить самоубийство.
T H E
S O C I A L
C H A R A C T E R
OF
S U I C I D E S
Sum m ary T h e o c c u rre n c e of s u ic id a l c a s e s re v e a ls m a r k e d r e g u la r itie s w h ic h c a n be sh o w n on b a s is of s t a ti s t i c a l c o m p ila tio n s . T h e y c a ll o u r a t t e n ti o n to th e v a r io u s c o n n e c tio n s t h a t e x is t b e tw e e n th e o c c u re n c e o f s u ic id a l ca se s, on th e o n e h a n d , a n d th e d e m o g ra p h ic , so cial a n d e c o n o m ic f a c to rs , on th e o th e r . T h e firs t p a r t of th e s t u d y d e a ls w ith th e r e g u la r itie s t h a t ca n b e a s c e r ta in e d w ith r e g a r d to t h e o c c u rre n c e of su ic id a l cases. S u c h a r e g u la r i ty is, fo r in s ta n c e , e v e n th e f a c t t h a t in a c o u n tr y , in a p a r t of a c o u n tr y o r in a to w n , t h e n u m b e r of s u ic id a l cases re m a in s a lm o s t u n c h a n g e d y e a r b y y e a r . S u ic id e r a te s , to o , are v e r y s ta b le in d ic a to r s ; ev e n if t h e tr e n d of th e fre q u e n c y of su ic id a l cases is i n v e s tig a te d in th e c o u rse of s e v e ra l d e c a d e s , m e re ly a s lig h t f lu c tu a tio n ca n be e x p e rie n c e d . W ith in t h e in d iv id u a l c o u n tr ie s c o n s id e ra b le d iffe re n c e s c a n be o b s e rv e d w ith r e g a r d to t h e fre q u e n c y of su ic id a l ca se s a c c o rd in g to th e d if f e r e n t p a r t s of c o u n tr ie s . In H u n g a r y ,
AZ
ÖNGYILKOSSÁG
TÁRSADALMI
JE L L E G E
215
fo r in s ta n c e , b e tw e e n 1950 a n d 1961, in so m e c o u n tie s th e fre q u e n c y of s u ic id a l ca se s w a s 60— 80 p . c. h ig h e r t h a n t h e a v e r a g e o f t h e w h o le c o u n tr y , w h e re a s in o th e r s t h e r a te s v a r ie d a b o u t 50 p e r cent, of t h e c o u n t r y ’s a v e r a g e . W h e n e x a m in in g t h e f re q u e n c y of s u ic id a l cases a c c o rd in g t o t h e siz e of s e ttle m e n ts , t h e l a t e s t H u n g a r ia n d a t a r e v e a l t h a t s u ic id e is n o t o n ly a n u r b a n p h e n o m e n o n : in t h e c o u n tie s sh o w in g t h e h ig h e s t su ic id e r a te s t h e r u r a l , a g r a r ia n s e ttle m e n ts p r e v a il. In t h e a v e r a g e o f 1959—-1961, o u t of t h e p e rs o n s h a v in g c o m m itte d s u ic id e in H u n g a r y , 6 9 .2 p e r c e n t w e re m a le s a n d 3 0 .8 p e r c e n t w e re fe m a le s. W ith m in o r f lu c tu a tio n s th e s e p r o p o r tio n s h a v e c h a r a c te r iz e d th e d i s tr ib u tio n b y se x of su ic id e s in H u n g a r y sin c e t h e b e g in n in g of th e tw e n tie s of o u r c e n tu r y . A s ig n if ic a n t d iffe re n c e c o u ld b e o b s e rv e d , h o w e v e r, in t h e f re q u e n c y of t h e s u ic id a l cases of m a le s a n d fe m a le s w it h r e g a r d to b ig to w n s a n d c o u n tr ie s . In B u d a p e s t t h e p r o p o r tio n o f t h e su ic id a l cases of m a le s is o n ly b y 60— 65 p e r c e n t h ig h e r t h a n t h a t of f e m a le s, w h e re a s in th e c o u n tie s t h e p ro p o rtio n of m a le s is , in g e n e r a l, th r e e tim e s h ig h e r t h a n t h a t of fe m a le s a n d — in so m e ca se s— it s u r p a s s e s t h e l a t t e r f o u r o r fiv e tim e s . T h is p o i n t s to t h e f a c t t h a t t h e s u ic id e of fe m a le s in c o n t r a s t to t h a t of m a le s , is, a b o v e a ll, a n u r b a n p h e n o m e n o n . T h e f re q u e n c y of s u ic id a l case s in c re a s e s g r a d u a lly w it h th e ag e a n d r e a c h e s its m a x im u m in t h e 70 y e a r o ld a n d o ld e r ag e g r o u p . In s p ite of th i s , w h e n e x p la in in g th e p h e n o m e n o n o f su ic id e , n o e x a g g e r a te d im p o r ta n c e s h o u ld b e a t t r i b u t e d to a g e in g , sin c e, in H u n g a r y , fo r in s ta n c e , a b o u t 50 p e r c e n t of th e p e rs o n s h a v in g c o m m itte d s u ic id e w e re u n d e r 50 y e a r s of ag e a n d th u s t h e i r a c tio n c o u ld n o t b e b r o u g h t in to c o n n e c tio n w ith a g e in g . T h e d is tr ib u tio n b y se x a n d ag e of th o s e h a v in g c o m m itte d u n s u c c e ss fu l a t t e m p t s a t s u ic id e is q u ite d if fe r e n t fro m t h a t of su ic id e s. T h e s tu d y g iv es a c o m p a ris o n of t h e d is t r i b u tio n of b o t h g ro u p s o n b a s is of d a t a r e la tin g to B u d a p e s t, sin c e, p r e s u m a b ly , t h e k n o w n p ro p o rtio n of u n s u c c e s s fu l a t t e m p t s is in t h e c a p ita l t h e h ig h e s t. T h e re is a g r e a t d iffe re n c e in t h e d is tr ib u tio n b y se x a n d ag e b e tw e e n p e rs o n s h a v in g c o m m itte d su ic id e , o n t h e o n e h a n d , a n d th o s e h a v in g a t t e m p t e d to c o m m it s u ic id e u n s u c c e s s fu lly on t h e o th e r , w h ic h c a lls o u r a t t e n t i o n to t h e f a c t t h a t su ic id e s a n d a t t e m p t s a t s u ic id e c a n n o t b e s im p ly c o m b in e d a n d t h e s t a te m e n ts m a d e in t h e c o u rse of a n a ly s in g u n s u c c e s s fu l a t t e m p t s c a n n o t b e g e n e ra liz e d w ith r e g a r d to su ic id e s. T h e s t u d y in v e s tig a te s t h e im p a c t of t h e m a r i ta l s t a tu s on th e o c c u rre n c e of su ic id a l ca se s on b a s is of t h e 1959— 1961 d a t a of H u n g a r y , f ir s t b y th e a id of a ta b le c o m b in in g m a r i a t a l s t a t u s w ith ag e. T h e n e a r ly 100 y e a r o ld o b s e rv a tio n t h a t th e o c c u rre n c e of s u ic id a l cases is c o n s id e ra b ly lo w e r a m o n g th o se liv in g in m a rria g e t h a n a m o n g u n m a r rie d c a n b e sh o w n e x a c tly a c c o rd in g to ag e g ro u p s . T h is im p a c t of th e m a r i ta l s t a tu s is sh o w n in t h e s t u d y b y t h e a id of su c h s u m m a r is in g in d ic a to r s a s e lim in a te th e d iffe re n c e s r e s u ltin g fro m t h e d if fe r e n t ag e d is tr ib u tio n of th e p e r s o n s w ith d if fe r e n t m a r ita l s t a tu s . T h e se a re th e s u c id e r a t e s s ta n d a r d iz e d b y t h e m a r ita l s t a tu s on b a s is of th e ag e d i s tr ib u tio n of th e 15 y e a r old a n d o ld e r m a le a n d fe m a le p o p u la tio n . T h e s t u d y re v ie w s t h e o c c u p a tio n a l d is tr ib u tio n of p e rs o n s h a v in g c o m m itte d su ic id e in H u n g a r y a n d also t h e r e g u la r itie s m a n if e s tin g th e m s e lv e s in th e s e a s o n a lity of su ic id e a n d in th e d is tr ib u tio n of th e w a y s of c o m m ittin g s u ic id e ; th e n i t g iv e s a n a n a ly s is of th e c a u s e s o f su ic id e s. I t re v ie w s th e s ta ti s t i c s c o m p ile d a b o u t t h e p r o b a b le c a u s e s of su ic id e s, s t a ti n g t h a t e v e n t h e b e s t s t a tis ti c a l m a te r ia l c o lle c te d a b o u t th e ca u se s le a d in g to su ic id e m a y c o n tr ib u te o n ly slig h t lily to th e e x p la n a tio n of th e p h e n o m e n o n of su ic id e . In o rd e r to u n d e r s ta n d th e a c tio n o f s u ic id e w e h a v e to g e t a c q u a in te d — in a d d itio n to its c a u s e s— also w i t h t h e s l a te of m in d of th e p e rs o n h a v in g c o m m itte d s u ic id e as w ell a s w it h th e c ir c u m s ta n c e s u n d e r w h ic h s u ic id e h a s t a k e n p la c e . In ca se of e a c h su ic id a l c ase th e m e n ta l tr o u b le of th e p e rs o n h a v in g c o m m itte d su ic id e can b e a s c e r ta in e d a n d in th is se n se e a c h su ic id a l c ase s h o u ld be c o n s id e re d as a p a th o lo g ic a l p h e n o m e n o n . T h is , h o w e v e r, d o es n o t m e a n t h a t e a c h p e rso n c o m m ittin g su ic id e is m e n ta lly d e r a n g e d ; w i th r e g a r d to th e m a j o r ity o f p e rs o n s h a v in g c o m m itte d su ic id e o n ly n e u r o tic a l tr o u b le s c o u ld be f o u n d . T h e m e n ta l tr o u b le s c o n n e c te d w ith su ic id e s c a n b e a t t r i b u t e d to e x o g e n e o u s c a u s e s, f i r s t of a ll, to social c o n flic ts . T h e im p a c ts of t h e so c ial life a n d t h e so c ial r e la tio n s h ip s o n t h e tr e n d of su ic id e s m a n if e s t th e m s e lv e s p a r t l y t h r o u g h th e s e c o n f lic ts ; t h e y p la y a c e r ta in ro le in th e c r e a tio n o f th e c r itic a l s t a t e of m in d a n d , in m a n y cases, t h e y g iv e t h e l a s t im p e tu s to c o m m it su ic id e . T h e re is also a n o t h e r fo rm of t h e so c ial im p a c t, w h ic h , h o w e v e r, i t is m o re d if fic u lt to o b s e rv e a s it is c o n n e c te d w ith t h e e v e r y d a y in flu e n c e of th e c o n s t a n t so c ial e n v ir o n m e n t. T h is im p a c t lies in t h e f a c t t h a t th o s e w h o a re in a close, p e rs o n a l a n d h a rm o n io u s r e la tio n s h ip w ith \
216
CSEH-SZOMBATHY
LÁSZLÓ
s e v e ra l p e rs o n s , c o m m it su ic id e m o re r a r e ly th a n th o s e w h o a r e c o m p a n io n le s s, le ft a lo n e a n d is o la te d . T h e se c o n d p a r t of th e s tu d y d e a ls w i th th e in flu e n c e of so c ial is o la tio n a n d so c ial c o n flic ts on t h e e n s u in g of su ic id e . In 1962 t h e C e n tra l S t a ti s t ic a l O ffice c a r r ie d o u t a s a m p le s u rv e y w ith a v ie w to e x a m in e t h e p h e n o m e n o n of s u ic id e ; in t h e c o u rse of th e s u r v e y w e h a d th e p o s s ib ility to c o n tro l t h e h y p o th e s is of s o c ia l is o la tio n a n d to a n a ly s e , in a m o re d e ta ile d w a y , t h e so c ia l c o n flic ts p la y in g a p a r t in c o m m ittin g su ic id e . T h e s t u d y u se s t h e r e s u lts of t h e s u r v e y c o v e rin g 110 su ic id a l cases. O n b a s is of t h e e x a m in a tio n , t h e fe e lin g of is o la tio n c a n b e s h o w n w ith r e g a r d to a lm o s t 80 p e r c e n t of t h e su ic id e s a n d th i s r a t e ca n be c o n s id e re d as a p r o o f of th e r e a lly im p o r t a n t ro le w h ic h t h e ta c k o r lo o se n ess of t h e so c ial r e la tio n s h ip s p la y in s u ic id a l ca se s. A t t h e sa m e tim e t h e r e s u lts o f th e e x a m in a tio n call o u r a t t e n ti o n to t h e f a c t t h a t t h e a b o v e s t a te m e n t d o es n o t m e a n t h a t t h e p e rs o n s h a v in g c o m m itte d su ic id e w e re u n if o rm ly d e ta c h e d fro m so c ie ty a n d c o m p le te ly is o la te d . I s o la tio n h a s v a r io u s fo rm s a n d th e p e rs o n s , c o m p le te ly is o la te d , fo rm o n ly a sm a ll p a r t o f su ic id e s. In th e c o u rse of t h e s u r v e y is o la tio n c o u ld b e a s c e r ta in e d in a n u m b e r of cases also r e la tin g to th o s e , w h o liv e d in a f a m ily c irc le , f e lt, h o w e v e r, fo r o b je c tiv e o r s u b je c tiv e re a s o n s , le ft alo n e . T h e a n a ly s is h a s sh o w n t h a t th e c o lle c tio n of d a t a on th e le g a l m a r ita l s t a tu s is in s u ffic ie n t to e x a m in e th e im p a c t of m a r ita l r e la tio n s h ip s . O u t of th e 61 m a r rie d p e rso n s fig u rin g in t h e sa m p le 13 w e re liv in g d iv o rc e d fo r a lo n g e r tim e b e fo re c o m m ittin g su ic id e , w h e re a s in 19 cases m a r ria g e w a s on th e w a y of d is s o lu tio n . O n ly 26 p e r c e n t of th e su ic id e s o b s e rv e d w e re liv in g in a q u ie t m a tr im o n y a n d th is lo w p r o p o r tio n ju s tif ie s th e h y p o th e s is t h a t h e a lth y m a r ita l r e la tio n s h ip s e x e rc ise a r e s tr ic tiv e in flu e n c e on su ic id a l in te n tio n s . T h e e x a m in a tio n sh o w s t h a t a m o n g th e c o n flic ts p la y in g a s ig n if ic a n t ro le in c o m m i tt in g s u ic id e f a m ily c o n flic ts a r e t h e m o s t f r e q u e n t. In th e c o u rse of t h e e x a m in a tio n in 46 case s o u t of 110 a f a m ily d isc o rd e c o u ld b e a s c e r ta in e d , fro m a m o n g w h ic h 38 to o k p la c e b e tw e e n t h e c o n s o rts . A m o n g th e q u a r re ls b e tw e e n th e c o n s o rts th e n u m b e r of su c h c o n flic ts w as s tr ik in g ly h ig h , w h ic h w e re in c o n n e c tio n w ith t h e a lc o h o lism of t h e h u s b a n d o r t h e w ife. A m o n g t h e m o tiv e s fo r su ic id e s lo v e p ro b le m s p la y a l i tt le ro le o n ly ; th e y a m o u n t to 10 p e r c e n t in c a s e o f m e n a n d to 20 p e r c e n t f o r w o m e n . T h e re w e re 5 cases a m o n g t h e su ic id e s o b s e rv e d w h e re t h e f e a r of b e in g h e ld r e s p o n s ib le fo r h a v in g c o m m itte d a c rim e p la y e d a ro le, w h e re a s in 8 cases a jo b c o n flic t c o u ld b e r e g a r d e d a s t h e m o tiv e fo r su ic id e . A ll th e s e f a c to rs in th e m s e lv e s c o u ld n o t j u s ti f y th e c o m m ittm e n t of su ic id e . T h e y all r a t h e r clo sed t h e m e n ta l p ro c e s s le a d in g to su ic id e . W h e n e v a lu a tin g t h e im p o rta n c e o f th e c o n flic ts w e s h o u ld b e a r in m in d t h a t e v e n th e h e a v ie s t d is a s te r le a d s o n ly se ld o m to su ic id e in its e lf , w ith o u t a n y a n te c e d e n ts , w h e re a s a f te r a lo n g e r u n h e a l th y m e n ta l d e v e lo p m e n t e v e n a se e m in g ly in s ig n if ic a n t e v e n t m a y b r in g a b o u t s u ic id a l in te n tio n s .