Az Ön outsourcing partnere

Adóváltozások 2013

Az Ön outsourcing partnere


Adóváltozások 2013 Egyre jobban körvonalazódnak az adórendszert érintő jövő évi változások, többek között új, a kisvállalkozásokat segítő adónemek, egykulcsos személyi jövedelem adó, dráguló cafeteria és a gazdaság fehérítését célzó ÁFA-adatszolgáltatás szerepel a kormányzat tervei között.

Személyi jövedelemadó Egykulcsos SZJA Az egykulcsos SZJA évek óta visszatérő téma, jövőre mindenki 16 %-ot fog fizetni, azaz kivezetik a sokak által kritizált szuperbruttó intézményét. A ténylegesen egykulcsos SZJA-val természetesen a magasabb keresetűek járnak majd jól, minél többet keres valaki, annál több marad a zsebében, míg az alacsonykeresetűek esetében közgazdaságilag semmilyen pozitív hatás nem várható, az inflációt viszont sokkal jobban megérzik majd. Sok vita folyt már arról, hogyan lehetne igazságos a magyar szja-rendszer. A legtöbb, az adórendszer alapelveit (igazságos, arányos, méltányos stb.) szem előtt tartó vélemény szerint progresszív, minél több sávot tartalmazó szja-rendszer lenne kívánatos, de egyelőre marad a kormányzat szerinti elképzelés, amivel „ténylegesen megvalósul az egykulcsos, személyi jövedelemadó-rendszere, mely arányos, teljesítményösztönző, és a családi kedvezményen keresztül egyben családbarát.” Cafeteria A béren kívüli juttatások piaca alaposan megváltozott 2012-ben, állami támogatással létrehozott juttatási elemek (Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya) szorították ki a piacról a külföldi utalványgyártókat. Jövőre kicsit több lesz az EHO mértéke (10-ről 14 %), de munkabérrel szembeni előnye még mindig jelentősnek tekinthető. Viszont úgy néz ki, hogy a külföldi utalványgyártókat végleg kizárják a rendszerből, ha így marad, akkor már 27%-os EHO-val sem lehet majd ilyen utalványt adni, így ez a piac le is húzhatja a rolót jövőre. Bővül a SZÉP-kártya felhasználhatósága, több Erzsébetet adhatunk (5000 Ft helyett 8000 Ft) és a munkahelyi étkezés támogatása sem lesz annyira szigorú feltételek közé szorítva. Utóbbi annyit jelent, hogy ezentúl az üzemi étkezdébe bárki bemehet, nemcsak a cég alkalmazottai.

Új adónemek KATA és KIVA segíti a kisvállalkozásokat A kisadózó vállalkozások tételes adójáról továbbá a kisvállalati adóról rendelkező törvényjavaslat hasonló célok megfogalmazásával szövegeződött, mint a 2002-ben bevezetett egyszerűsített vállalkozói adó (EVA). Az új adónemekkel kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítását, a kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítését tűzte ki az állam és természetesen a bevételi előirányzatok megtartását, a gazdaság kifehéredését. A KATA kiemelten a munkaerőt nem foglalkoztató egyszemélyes vállalkozásoknak kedvez 6 mFt bevételig, a KIVA pedig 25 fő és 500 mFt bevétel alatt választható.

Könyvelés - HR outsourcing – Adótanácsadás www.colling.hu


Általános forgalmi adó Belföldi összesítő jelentés Az áfa-csalások visszaszorítására eddig is többnyire bevallási szinten szűrte ki a gyanús vállalkozásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ennek mondhatni finomhangolása az az elfogadott jogszabály, mely szerint 2013. január 1-jétől belföldi viszonylatban is összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adózóknak, igaz egyelőre csak akkor, ha egy számlán két millió forintnyi adót elérő vagy meghaladó beszerzés, illetve értékesítés szerepel. A NAV eddigi gyakorlata szerint az ún. adóminimalizáló társaságokat (nagy értékű értékesítés és beszerzés mellett minimális fizetendő adó) egy értékhatár meghatározása során egyszerűen szűrhette ki és jelölte ki ellenőrzésre. Azonban az adóminimalizálók kontrollja során sokszor semmilyen mulasztást nem tár fel a NAV, az új összesítő nyilatkozattal viszont már ügylet szinten, célirányosan leszűrhetőek lesznek a gyanúsnak ítélt gazdasági események, könnyebben előkerülhetnek a beszámlázó, illetve fiktív társaságok. Az Adóhatóság a jelentési kötelezettség bevezetésével az adózók közötti kapcsolatot is erősítené, hiszen a befogadott számlák tekintetében lehetőség lesz hozzáférni a partnerek összesítő jelentéseihez is. Az összesítő nyilatkozatra új nyomtatvány áll majd rendelkezésre, az áfa-bevallás mellékleteként megjelenő 1365M elnevezésű bevallás főlapból és bizonylatrészekből épül fel, kitölteni pedig akkor kell, ha egy számlán belföldi partnerünknek nyújtott vagy attól igénybe vett és egyenes adózású értékesítés vagy szolgáltatás általános forgalmi adó mértéke eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Az értékesítés és beszerzésre vonatkozó tételeket természetesen külön kell majd szerepeltetni a nyomtatványon és valamelyest eltérő szabályok vonatkoznak mindkettőre. E-számla boom 2013 januárjától az uniós előírások szerint egyszerűbbek lesznek az elektronikus számlázás feltételei: Magyarországnak 2012. decemberig kötelessége átvenni az EU új számlázási irányelvét, amely liberalizálja az e-számlázás technikai feltételeit. . Ennek értelmében elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: a módosítást követően például elektronikus számlának minősülhet az e-mail pdf melléklettel is. Az új szabályozás szerint az elektronikus számla kibocsátásának az lesz a feltétele, hogy a számlát a vevő elfogadja, bármilyen IT-technológia alkalmazása esetén, feltéve, ha biztosítani tudja az eredet hitelességét. Ezen kívül gondoskodni kell a megfelelő elektronikus megőrzésről és biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférést az adóhatóságok számára. Az e-számla elterjedése a KKV szektorban továbbra is rendkívül alacsony, ugyanakkor az Áfa-törvény változásai miatt jövőre megindulhat a papíralapú számlázás visszaszorulása, az e-számlák használata az összesítő jelentések során is komoly idő és persze költség megtakarítást jelenthet majd. Teljesítési hely A nem adóalanyok részére történő közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadása után a következőképpen változik a szolgáltatás helye: ha egy Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező nem adóalany személygépkocsit bérel egy Szlovákiában letelepedett adóalanytól 30 napot meghaladó időtartamra, akkor a változtatás nyomán 2013. január 1-jétől a bérbeadás utáni áfát nem Szlovákiában, hanem Magyarországon a vonatkozó magyar adómértékkel kell megfizetni.



Társadalombiztosítás 2013-tól a kormány javaslata szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon. Tekintettel arra, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés megszüntetésével a pénztártagságukat fenntartó munkavállalók is 100% tb-nyugdíjra szereznek várományt, ezért indokolt számukra is lehetővé tenni a megállapodás-kötési lehetőséget.

Társasági adó Immateriális jószágok A kormány javaslatának célja, hogy a bejelentett immateriális jószágok (például szabadalom, üzleti titok, védjegy) fogalma ne csak azon immateriális jószágokra terjedjen ki, amelyeket az adózó megvásárol (vagy egyéb módon megszerez), hanem az adózó által előállított immateriális javakra is. A módosítás azon adózókat kedvezményezi elsősorban, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységük során szellemi terméket állítanak elő. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának módosítása Továbbra is terítéken az off-shore, az ellenőrzött külföldi társaság fogalma gyakorlatilag minden évben módosul, a kormány természetesen az esetleges adóelkerülések megakadályozása érdekében javasolja fogalmának újabb pontosítását. A javaslat szerint „amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot. A rendelkezés kedvező hatása elsősorban Magyarország Európai Uniós, illetve egyéb nemzetközi szervezetekben (például OECD) fennálló tagságából származó kötelezettségeinek teljesítése szempontjából lényeges, mivel elősegíti, hogy a társaságok megszerzett bevételeik után megfelelő mértékkel adózzanak.” Tagi kölcsönnel való visszaélések korlátozása A tagi kölcsön évek óta az Adóhivatal kedvenc témaköre, a vagyonosodási vizsgálatokkal összekötött céges tagi kölcsönök ellenőrzése hatalmas adókülönbözeteket és még több pereskedést eredményezett az érintettek oldalán. A fiktív számlák miatt gyakran negatív pénztáregyenlegek eltüntetését célzó tagi kölcsönök mögött ritkán volt valós pénzmozgás és az elmaradt jövedelem utáni adót magánszemélyeknek próbálta behajtani a Hivatal. A javaslat szerint a jövedelemminimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök adóévi napi átlagos állománya és a megelőző év utolsó napján kimutatott taggal szemben fennálló kötelezettségek különbözetének ötven százaléka. „A rendelkezés célja a tagi kölcsönök nyújtásának átláthatóbbá tétele, a tagi kölcsönökkel kapcsolatban tapasztalt visszaélések visszaszorítása és az adómorál javítása.” A korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkenti az adóalapot A civilszervezetekre vonatkozó joganyag 2011. évi módosítása miatt a korábban kötött tartós adományozási szerződések esetében nem lehetett adókedvezményt érvényesíteni. A javaslat



értelmében az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetőségével azon szervezetek is élhetnek, amelyek a fent említett módosítást megelőzően kötöttek tartós adományozási szerződést.

Adózás rendje Eljárási határidők Nyolcról hat napra csökkenne az adóhatósági igazolások kiállításának határideje, ráadásul köztartozásmentesként még igazolásra sem lesz szükség. Csökkenhet a fizetési könnyítések, adómérséklések elbírálására nyitva álló határidő, persze csak ha minősített adózók vagyunk. A javaslat tágítaná az automatikus fizetési könnyítés korlátait a személyi jövedelemadó tekintetében, a kérelemmel érintett tartozás maximális mértéke 100 ezerről 150 ezerre nőne, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem négy, hanem hat egyenlő részletben kellene megfizetni. A tervek szerint egy utalással több adónemre is teljesíthetünk befizetést. Magánszemélyes önellenőrzés Az elmúlt években az Adóhatóság szép számú ellenőrzést végzett pl. az online aukciós portálokon értékesítő magánszemélyeknél. Sokuknál tényleges vizsgálat helyett önellenőrzésre szólította fel az adózókat, hogy az Art. szellemiségét szem előtt tartva vissza tereljék őket a jogkövető magatartáshoz. Valószínű ezen vizsgálatok is közrejátszottak a mostani javaslatban, azaz az állami adóhatóság önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel az adózót, ha az adózó bevallásának adatai és a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. A felhívás teljesítése nem kötelező, elmaradása nem jár negatív jogkövetkezménnyel. Joghatása, hogy a felhívás közlésétől az önellenőrzésig, de legfeljebb a felhívás közlésétől számított 30. napig az ellenőrzés a felhívással érintett körben nem kezdhető meg, azonban a visszaigényelt adó kiutalására nyitva álló határidő is szünetel ezalatt az időszak alatt. A korábbi vezető tisztségviselő is büntethető A javaslat szerint a felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén az azt megelőző időszak adókötelezettségeinek elmaradásáért a volt vezető tisztségviselőt mulasztási bírsággal lehet súlytani. Hajléktalan vagy ukrán, román kézbe vándorolt cégek sokaságától hemzseg a cégjegyzék. Bár elvileg a volt tisztségviselők büntetőügyileg eddig is felelősségre vonhatóak voltak, szemfüles ügyvédek ezt viszonylag könnyedén megoldották. Bár a bírságolás minden bizonnyal messze aránytalan marad a ténylegesen megvalósított jogsértések következményeivel szemben, bevezetése mindenképpen pozitívan értékelendő.

Bővebb információért látogasson el a www.colling.hu weboldalra. Üdvözlettel: Colling Kft +36 1 452 6900 [email protected]


Az Ön outsourcing partnere

Recommend Documents