AZ IVÓVÍZTŐL A SZENNYVÍZIG

AZ IVÓVÍZTŐL A SZENNYVÍZIG ALKÍMIA MA, 2012.10.11. ELTE Kémiai Intézet

Dr. Barkács Katalin

2012.10.15.

© Dr. Barkács Katalin

2

GYAKRAN ELŐFORDULÓ FOGALMAK (pl. lakosegyenérték, közműolló, közvetlen és közvetett vízhasználat);

Kérdések: • Minden esetben igaz-e az a tanács, hogy a csapvízhez képest az ásványvizek fogyasztását érdemes előnyben részesítenünk? • Mi az, amit nem célszerű a lefolyóba önteni, ha óvni kívánjuk a környezetet és ezen belül vizeink minőségét? • Mi is történik a szennyvízzel addig, míg az végül az élővízbe jutva közvetve vagy közvetlenül is vízbázisainkat, így a kitermelt víz minőségét is változtathatja? 2012.10.15.


3

A VÍZ A víz legfontosabb biológiai jellemzője, hogy az élő szervezetek egyik lényeges alkotóeleme. Fontos a víz anyagcsere folyamatokban szállító-közegként betöltött szerepe. A vízben illetve a víz közvetítésével játszódnak le az életfunkciók biofizikai illetve biokémiai folyamatai. A fajtól, szervtől, illetve fejlettségi állapottól függően a növényi illetve állati szervezetek 55 - 90%-át alkotja víz. Az emberi test pl. embrionális korban 80 - 90%-ban, idős korban 55 - 60%-ban tartalmaz vizet. A fitomassza (=növényi biomassza) 1 kg-jának előállításához szükséges víz mennyiségét a transzspirációs együttható fejezi ki, melynek értéke hazai viszonyok között 250 - 1000 liter/kg szárazanyag.

2012.10.15.


4

A VÍZ Tiszta állapotban átlátszó, szagtalan és íztelen. Bolygónkon mindhárom halmazállapotban előfordul. Oldott, ill. külön fázisként - pl. szuszpendált vagy emulgeált formában szilárd, gáz és folyékony halmazállapotú anyagokat tartalmaz, élő közeg!

2012.10.15.


5

VÍZHASZNOSÍTÁS – VÍZHASZNÁLATI CÉLOK § § § § § § §

a vízi élet zavartalan fenntartása ivóvíz céljára felhasználandó víz üdülési és sportcélú vízhasznosítás közlekedés/szállítás öntözési vízhasznosítás állattartás iparágak vízellátása

•Kommunális fogyasztók (a lakosság és a közintézmények) • Ipari fogyasztók (nyersanyag-víz, hűtővíz, öblítő- és mosóvíz, szállítóvíz - pl. bányászatban - , oldó-víz - pl. cukorgyártásnál -, egyéb ipari víz, továbbá ivó- és használati víz) • Mezőgazdasági fogyasztók (állattartás haltenyésztés, növénytermesztés öntözés)

2012.10.15.


6

VÍZFOGYASZTÁS EGY FELNŐTT SZERVEZET ÁTLAGOS NAPI VÍZFELVÉTELE ÉS LEADÁSA

• nyersanyagot szolgáltat • káros anyagokat felvevő közeg • közvetlen fogyasztást szolgál, napi szükséglet egy főre: - 10 - 20 m3 /15 kg levegő - 1,55 kg élelmiszer - 2,5

L víz (különböző formában)

A víz nem fogy el, de szennyezőanyaga dúsul! „Az ember maga is tisztító reaktor” 2012.10.15.


7

A HÁZTARTÁSOK ÁTLAGOS VÍZFELHASZNÁLÁSA

LEÉ: 150 L/fő x d WC öblítés

1 12

1 Ivóvíz, főzés, mosogatás

32

Fürdés, mosdás

17 33

Mosás Locsolás Automosás

Lakosegyenérték jelenleg: napi 150 L /fő vízfogyasztás Napi vízfogyasztás a múlt század elején: 95 L/fő volt 2012.10.15.


8

KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT VÍZHASZNÁLAT WHO adatai

Termék

Vízigény (L)

1 kg alma 1 arany jegy-

70

1 csésze kávé

140

(2 tonna kő

1 üveg (0,5L) sör

150

mozgatása,

200 g sajt

1000

elektromos áram-

1 margarita pizza

1220

felhasználás)

1 hamburger

2400

1 L bioetanol

2400

1 db pamut ing

2700

1 kg rizs

3400

gyűrű

5 tonna víz

2012.10.15.

1 kg marhahús

16 000

1 laptop

80 000 © Dr. Barkács Katalin

1 hamburger elfogyasztása közvetett módon 2400 L víz fogyasztásával jár; ennyi az összetevőinek, a hús, saláta, zsemle stb. előállításához szükséges vízmennyiség 9

VÍZMINŐSÉG Több (fizikai, kémiai, biológiai) paraméter együttese határozza meg; a felhasználási cél és a víz eredetének (vízkivétel helyének) függvényében.

2012.10.15.


10

HAZÁNKBAN A VÍZTÍPUSOK ÖSSZES IVÓVÍZ MINŐSÉGŰ VÍZHASZNÁLATON BELÜLI ARÁNYAI 1. víznyerés felszíni vizekből (12%) 2. víznyerés felszín alatti vizekből (88%) felszín közeli víz, talajvizek (10%) rétegvíz (40%) karsztvíz (20%) parti szűrésű víz (30%). forrásvíz (nincs hazai jelentősége). 3. szennyvíz - újrahasznált víz A felszíni víz éves hasznosítása hazánkban Felhasználás célja Ivóvíz Ipari víz

Vízmennyiség 106 m3 180-230 4500-5700

Öntözővíz

250-530

Halastó víz

420-480

2012.10.15.


11

ŐSI „VÍZVEZETÉK” PETRÁBAN (JORDÁNIA)

2012.10.15.


12

RÓMAI KORI VÍZVEZETÉK JARASH-ban (Jordánia)

2012.10.15.


13

VÍZSZERZÉSI MÓDOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ KUTAKBÓL

Parti szűrésű kutak

2012.10.15.


14

CSÁPOS KÚT N yo m á sm érő

G y ű jtő c ső T o ló z á r

A lé p ítm é n y V íz m in ta v e v ő s z e llő z ő c s ő

N yo m ó cső

F e ls ő c s a p s ík

B ú v á r s z iv a tty ú E le k t r o m o to r A ls ó c s a p s ík F en é k b e to n 2012.10.15.


15

IVÓVÍZMINŐSÍTÉS FIZIKAI - KÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Mintatípus: kútvíz

Jellemző megnevezése

MértékHatárérték egység megfelelő

Hőmérséklet

oC

Zavarosság

Szín pH legalább legfeljebb

2012.10.15.

Mértékegység, megjegyzés

20

(23,8) csak segédparaméter, vízminőségre nem jellemző, mivel nem a mintavétel helyszínén meghatározott érték

NTU

1

< 1 nm. megfelelő, (hosszabb állás után sincs számottevő változás, kiválás; 1,12 NTU)

Ptegys.

<1 6,5 9,5


< 1 nm. megfelelő 7,18 megfelelő

16

MIKROSZENNYEZŐK MEGJELENÉSE, HATÁSA Akkumuláció és biomagnifikáció Biomagnifikáció a táplálékláncban Klór tartalmú szerves gyűrűs vegyület 0,1 mg/m3 a levegőben (MK-érték) ↓ 0,02 ppm a vízben ↓ akkumuláció 5 ppm a növényi planktonban ↓ 40-300 ppm a halhúsban ↓ 2 500 ppm (2,5 g/kg) a ragadozó halban 2012.10.15.


17

Fajlagos elektromos vezetőképesség 20 oC-on Összes keménység legalább legfeljebb

µS/cm

CaO mg/dm3

2500

50 350

Hidrogénkarbonát legalább Változó keménység Szulfát

CaO mg/dm3 mg/dm3

250

Vas

mg/dm3

0,2

2012.10.15.

1220 megfelelő 336 (33,6 nKo ) megfelelő kemény, rendszeres fogyasztása ezért nem ajánlatos 366 megfelelő

mg/dm3

168 (16,8 nKo )


540 nem megfelelő! <0,01 nm. megfelelő 18

Indikátor komponensek Jellemző megnevezése Kloridion

250 (talajvíz100)

10,7

megfelelő

0,2

<0,01 nm.

megfelelő

50 ill. csecsemők részére 20

29,8

megfelelő kisgyermekeknek nem ajánlott!

<0,01 nm.

megfelelő

Ammóniumion

Nitrátion

Nitrition 0,01 (KOIps ill.) KOIkr O2 TOC

Mért érték, megállapítás

határérték mg/dm3

megfelelő 5,0 (talajvíz:3,5)

<1 0,60

megfelelő

4,56

megfelelő

C TN N 2012.10.15.


nm: nem mutatható ki

19

VÍZSZŰRŐ BERENDEZÉSEK 2012.10.15.


20

AZ IVÓVÍZCÉLÚ VÍZKEZELÉS ÁLTALÁNOS SÉMÁJA

2012.10.15.


21

FERTŐTLENÍTÉS • • • • • • • •

Klór Ózon UV-besugárzás Katadyn eljárás Hidrogénperoxid Klórdioxid Membrán eljárások (mikro-,nano-, ultraszűrés, RO) Kombinált eljárások

Miért nem használunk fel egyéb oxidálószereket (pl. KMnO4, K2Cr2O7) fertőtlenítési célra? 2012.10.15.


22

A klórgáz a fertőtlenítendő vízben eloszlatva oldódik, hidrolizál Cl2 + H2O → HOCl + H+ + Cl¯ HOCl ↔ OCl¯ + H+ A Cl2, a HOCl és a OCl¯ egymáshoz viszonyított mennyisége a víz pH-jától függ.

2012.10.15.


23

THM VEGYÜLETEK

2012.10.15.


24

MUTAGÉN (MX) VEGYÜLETEK

2012.10.15.


25

VÍZMINŐSÍTÉS FIZIKAI - KÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN (érvényben levő Kormányrendelet és szabványos minősítő vizsgálatok előírásai szerint) Minta jele: csapvíz és előszűrős RO berendezéssel szűrt vízminták Vizsgálat időpontja: 2011.10.19 Mintatípus: ivóvíz ü hálózati, ü szűrőberendezéssel szűrt csapvíz reggeli használat kezdetekor, ü napközi folyamatos használat során

2012.10.15.


26

Jellemző Mérték- Határérték Csapmegnevezése egység vízre mért megfelelő

Zavarosság pH legalább legfeljebb Fajlagos elektromos vezetőképesség 20 oC-on Szárazanyagtartalom (sótartalom) Összes keménység legalább legfeljebb

NTU

1 6,5 9,5

µS/cm

2500

Folyamatos szűrésű vízre

0,356 7,46

0,659 6,81

1,328 6,14

680

225

70

0,285

0,095

0,030

118 11,8 nKo

28 2,8 nKo

6 0,6 nKo

3,2

0,8

0,2

33,1

6,6

<0,1

g/L

CaO mg/dm3

Lúgosság

mval/dm3

Szulfátion

mg/dm3

2012.10.15.

Szűrt pangó vízre

50 350

250


27

SZENNYEZÉS-INDIKÁTOR KOMPONENSEK Jellemző megnevezése

Határérték mg/dm3

Kloridion Ammóniumion Nitrátion

250 (talajvíz100)

CsapPangó Folyamavízre szűrt vízre tos mért mért szűrésű vízre mért 24,9

0,2 <0,01 50 ill. csecsemők részére 20 7,2

9,8

3,6

<0,01

<0,01

2,4

1,3

Nitrition TOC (szerves széntartalom) IC (szervetlen széntartalom) KOIkr (O2) 2012.10.15.

0,01

0,01

0,06

0,02

<1

2,4

4,3

2,3

40,4

12,5

4,4

<5

<5

<5

<5


28

2012.10.15.


29

2012.10.15.


30

Szakmai hibák a feliraton? 2012.10.15.


31

És mi kerülhet a vízbe a műanyag palackból?

2012.10.15.


32

MIKOR BESZÉLÜNK VÍZSZENNYEZÉSRŐL? Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, mely a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz, mint élettér a benne zajló természetes életfolyamatok számára korlátozódik vagy megszűnik. Az emberi célokra történő felhasználása csökken vagy lehetetlenné válik. Vízszennyezés, szennyvizek Az adott vízi ökoszisztéma összetételének változása a természetes összetevőkhöz képest § a rendszeren belül valamely természetes alkotóelem koncentrációja megváltozik § a rendszerbe természetes összetevőitől alapvetően eltérő minőségű szennyező komponens kerül

2012.10.15.


33

AEROB BIOKÉMIAI FOLYAMAT

Endogén légzés esetén: sejtek + O2 à CO2 + H2O + N + P + nem bontható sejtmaradék Szubsztrát légzés esetén: szervesanyag + O2 + N + P à új sejtek + CO2 + H2O + nem bontható anyagcsere-termék 2012.10.15.


34

AZ OXIGÉNKONCENTRÁCIÓ HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE T

O2

T

0C

mg/dm3

0C

0

14,65

2,5

13,68

12,5

10,62

22,5

8,58

5

12,79

15

10,03

25

8,18

7,5

11,99

17,5

9,50

27,5

7,80

10

11,27

20

9,02

30

7,44

O2 mg/dm3

T 0C

O2 mg/dm3

A táblázat adatait minden esetben a korrekciós tényezővel kell szorozni. légnyomás figyelembe vétele: korrekciós tényező:

p 760

p = aktuális légnyomás Hgmm-ben víz sótartalmának figyelembe vétele: korrekciós tényező: 1- 0,0048x x = sótartalom ezrelékben kifejezve

2012.10.15.


35

A BAKTÉRIUMOK ANYAGCSERÉJE AEROB KÖRÜLMÉNYEK KÖZT C (a szerves vegyületben) + O2 (vízben oldott ) → CO2 4H (a szerves vegyületben) + O2 (vízben oldott ) → 2H2O 3 mg/dm3 szerves széntartalom kereken 9 mg oxigént fogyaszt. Egyetlen csepp olaj széntartalmára bontása során mintegy 5 liter víz oldott oxigéntartalma elfogyhat. 2012.10.15.


36

VÍZJOGI SZABÁLYOZÁSOK q Az 1840. évi X. törvénycikk 14 §-a “... a vizek vagy csatornák ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áztatni - 100 forint vagy egyhónapi áristombüntetés alatt tilttatik...” q Az 1885-ös törvény tiltotta, hogy a gyárak, bányák a hulladékukkal illetve szennyezett vizükkel a vizeket “bepiszkítsák”. q 1964-ben a Vízügyi IV. Törvény összefoglalóan intézkedett vizeink minőségének védelméről, a szennyezőkre progresszív bírságot szabott ki.

2012.10.15.


37

NAPJAINKBAN:

„A SZENNYEZŐ FIZET” ELVE Vízminőség-védelmi bírságok szabhatók ki: “A vizeket fertőző vagy károsan szennyező üzemeket szennyvízbírság, a szennyvízelvezető – és tisztító közműveket ártalmas szennyező anyaggal károsító, s ezzel a vizek tisztaságát veszélyeztető üzemeket csatornabírság fizetésére kell kötelezni.” q Kibocsátási határértékek felszíni vizekbe (területi kategóriák) ill. csatornába vezetett szennyvizekre q 2004. környezetterhelési díjtételek technológiai határértékek alapján

2012.10.15.


38

A KÖZMŰOLLÓ ALAKULÁSA

A közműolló fogalma elsődleges ; ivóvízellátás − csatornázottság, másodlagos ; ivóvízellátás = szennyvízkibocsátás – szennyvízkezelés kapacitása közti időben növekvő eltérés 2012.10.15.


39

SZILÁRD HULLADÉKOK VÍZSZENNYEZŐ HATÁSA •

20000 tonna kommunális („szemét”) hulladék lerakásakor 1 év alatt a talajvízbe jut:

• • • • • • •

2110 kg klorid ion / víziló / 1070 kg nátrium ion / rozmár / 661 kg szulfát ion /szarvasmarha / 632 kg kálium ion / ló / 347 kg szerves nitrogénvegyület /2 db szarvas/ 237 kg kalcium ion / vaddisznó / 5 kg foszfát ion /róka /

2012.10.15.


40

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ÁTLAGOS ÖSSZETÉTELE

2012.10.15.


41

HULLADÉKOK LEBOMLÁSA A VIZEKBEN • • • • • • • •

Üvegpalack Műanyag palack Konzervdoboz Gumi Bőr Műanyag tasak Cigaretta-szűrő Almacsutka

2012.10.15.

1 millió év 450 év 80-200 év 50-80 év 50 év 30-40 év 1-5 év 2 hónap


42

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FOLYAMATA Első fokozat Mechanikai tisztítás

Második fokozat Biológiai tisztítás Oxigén

Szennyvíz

Harmadik fokozat Térbeli Kémiaitisztítás tisztítás Kémiai Derítőszerek

durvarács

Recirkuláltatott iszap

Primer iszap

Homokfogó

2012.10.15.

Előülepítő

Fölös iszap

Kevert iszap Bilógiai medence

Utóülepítő


Derítő

Szűrő

Fertőtlenítő

43

A SZENNYVÍZKEZELÉS FOLYAMATA a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepen (blokkséma) Olaj/zsír 0,77 m3/d

56688 m3/d

rács

Fe2(SO4)3

előülepítő

levegőztető medence

utóülepítő

homokfogó víz 3190 m3/d

homok 0,58 m3/d 0,52 m3/d nitrifikáció

levegő

nyers iszap

Metanol

recirk iszap

levegő

fölös iszap

klór denitrifikáció

Duna

v. Nyers

szennyvíz levegő

2012.10.15.


fertőtlenítő medence

44

AEROB ÉS KOMBINÁLT ELJÁRÁSSAL MŰKÖDŐ RENDSZEREK A szerves anyag szénhidrátokból, fehérjékből, zsírokból, lipidekből álló elegy, amelyek lebontása zajlik, de ezek mellett a nitrifikáció és denitrifikáció folyamatai is lejátszódnak. 2NH3 + O2 + nitrifikáló baktérium → 2NO2− + 2H+ + 2H2O 2NO2−+ O2 + 2H+ + nitrifikáló baktérium → 2NO3− + 2H+ A szennyvíztisztítás során az ammónia átalakul nitrátionná, ha a nitrifikáció számára kedvezőek a feltételek ( pH, oxigénigény, tápelem arányok, stb.) 5 nap alatt a házi szennyvíz összetevők 65 %-a oxidálódik, bonyolult vegyületek esetén 40% Egyesített műtárgyak, kétfokozatú biológiai eljárások kiegészítő részei: anoxikus, oxikus zónák, ill. többfokozatú eljárások 2012.10.15.


45

2012.10.15.


46

BIOFILM HORDOZÓK FIZIKO-KÉMIAI JELLEMZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI CÉLOKRA Ø Mikroszkópos vizsgálatok Ø Szerves anyag kioldódási vizsgálatok (összes szerves szén (TOC) mérése)

Ø Felületi feszültség mérése Ø Szorpciós kapacitás Ø Fajlagos felület Ø Nedvesedés

2012.10.15.


47

BIOFILM KOLONIZÁCIÓ

2012.10.15.


48

DEHIDROGENÁZ ENZIMAKTIVITÁS MEGHATÁROZÁSA biofilm minta

eleveniszap

TTC teszt

roncsolás, extrakció

fotometriás meghatározás 2012.10.15.


mgTF/gbiomassza 49

BIOFILM KOLONIZÁCIÓ EGY MESTERSÉGES SZERVETLEN HORDOZÓN (PERLTM) borítatlan

4. nap

1 .hét

2. hét

4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

9. hét

10. hét

11. hét

12. hét

2012.10.15.


3. hét

8. hét

13. hét

50

1 cm

ÉLŐGÉPES, FIXÁGYAT ALKALMAZÓ BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK

2012.10.15.


51

BIOFILM KOLONIZÁCIÓ VIZSGÁLATA

ORGANICA Zrt.- ELTE KKKKSHENZEN projekt

BIOFILM KÉPZŐDÉSE PP HORDOZÓN

0. nap 2012.10.15.

4. nap © Dr. Barkács Katalin

11. nap 53

XENOBIOTIKUM-MEGHATÁROZÁS • A meghatározandó komponensek kiválasztása • Olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amely a minta-előkészítést követően multi-komponens meghatározásra alkalmas - különböző víztípusokból (összetétel) (ivó-, felszíni-, nyers és kezelt szennyvizek) - szilárd fázisból (üledék, iszap, lebegőanyag)

2012.10.15.


54

FELSZÍNI- ÉS SZENNYVIZEK GYÓGYSZERHATÓANYAG TARTALMA - NEMZETKÖZI ADATOK Gyógyszer név

Tisztított szennyvíz (ng/L)

Folyóvíz (ng/L)

Diklofenak

15-1500

15-20

Ibuprofen

2-1300

10-70

Ketoprofen

6-710

2- 20

Naproxen

15-35

10-50

Gemfibrozil

1-145

1- 20

Klofibrin sav

5-170

1-15

Bezafibrat

96-2200

5-350

Karbamazepin

155-2100

70-250

17-β-ösztradiol

3-3,5

0,05-0,08

17-α-etinilösztradiol

1,5-2,5

0,05-0,07

Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők 2012.10.15.

Zsíranyagcsere szabályzók © Dr. Barkács Katalin

Antiepileptikumok

Hormonok

55

MINTA-ELŐKÉSZÍTÉS VÍZMINTÁK SZERVES MIKROSZENNYEZŐINEK GC-MS MEGHATÁROZÁSHOZ Minta

Szűrés

Mintatérfogat: 0,25-3,0 L

Elúció

Standard adagolás

pH-beállítás

SPE

Dúsítás mértéke:1000-10000

Eluátum bepárlása

Származékképzés

GC-MS/MS

Meghatározási határ: 0,7- 20 ng/L Lineáris konc. tartomány: 70-80 µg/L-ig RSD (%) 1-10, átlag: 3,2 Visszanyerhetőség 92-94% Műveleti üres és SPE vakminták 2012.10.15.


56

2012.10.15.


57

NEHEZEN BONTHATÓ SZERVES MIKRO-SZENNYEZŐK A SZENNYVÍZBEN (TELKI) Komponens

Befolyó* Befolyó Elfolyó * Elfolyó Eltávolítás Dunavíz* (µg/L) átlagkonc. (µg/L) átlagkonc. (%) (ng/L) (µg/L) (µg/L)

Dibutil-ftalát Naproxen

0,85-5,14 <0,0021,58

Ketoprofen

<0,0280,94

Diklofenak

2,19-3,32

1,97

0,46-0,73

0,40

60,2

96-498

0,74

<0,0010,85

0,71

43,3

<1-132

0,85

0,26-0,95

0,45

28,5

<18

2,64

2,25-4,46

2,85

3,6

<3-388

* min.-max. konc. értékek, n= 6

Eltávolítás kismértékű: bezofenon, ftalátszármazékok, ferulasav, palmitinsav, biszfenol-A, naproxen, ketoprofen, diklofenak, triklozán 2012.10.15.


58

MIKRO-SZENNYEZŐK ELTÁVOLÍTÁSA CIKLODEXTRIN TARTALMÚ SZORBENSEKKEL • Ciklikus, nem redukáló oligoszacharidok • Átmérőjük kb. 1 nm • Zárványkomplex képzés

2012.10.15.


59

ADSZORBENS TÖLTETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ADALÉKANYAGOKAT TARTALMAZÓ IVÓVÍZ TISZTÍTÁSAKOR Eltávolítási % Adalékolt összetevő

Kiindulási koncentráció (μg/L)

25 g inert töltet + 2,5 g BCD

25 g inert töltet+ 25 g aktív szén

50 g gyári töltet

25 g gyári töltet + 2,5 g BCD

25 g aktív szén + 2,5 g BCD

Ibuprofen

0,20

100

-

43

-

-

Naproxen

3,89

19

62

80

86

65

Ketoprofen

6,69

-

67

78

85

59

Biszfenol-A

4,06

92

65

91

92

93

Diklofenak

4,66

-

52

75

84

60

β-Esztradiol

3,23

95

71

94

100

93

Etinilesztradiol

3,45

97

69

94

97

42

Esztriol

2,32

94

57

88

93

84

Koleszterol

2,44

50

16

32

74

27

2012.10.15.


60

A FE(VI) OXI-ANIONJÁNAK MULTIFUNKCIÓS TULAJDONSÁGAI

2012.10.15.


61

FERRÁT KEZELÉS KIVITELEZÉSE (laboratóriumi modell-rendszer)

Segítségével optimálni lehet a ferrátos technológia műszaki paramétereit és gazdaságosságát többféle vízkezelési területen

2012.10.15.


62

FERTŐTLENÍTÉS, KOI ÉS TOC CSÖKKENTÉS FERRÁTTAL

2012.10.15.

63

A FERRÁT ÉS KLÓR KEZELÉS HATÁSA AZ AOX KÉPZŐDÉSRE

2012.10.15.


64

A VÍZFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Vízmennyiségek a háztartásban • 6-10 L/min a csapból kifolyó víz – mosogatás folyóvízben • 170 L/d víz – csöpögő csap • 20-40 L/alkalom – mosógép, mosogatógép • 700 L/d – víztartály folyása (WC) • 100-150 L/alkalom – kádban fürdés • 20-60L/alkalom – zuhanyozás Mennyi vizet fogyasztunk? Milyen szennyvizet „gyártunk”? 2012.10.15.


65

VÍZTAKARÉKOS MEGOLDÁSOK § Víztakarékos éttermek 10 év alatt 50%-kal csökkentett vízfelhasználás, ez közepes étterem esetén 8 m3 víz /nap / étterem –

víztakarékos csaptelepek

–

esővízgyűjtő, programozott locsolás

§ Háztartások; takarékosság esővízgyűjtéssel 100 m2 tetőfelület → hazai viszonyok közt évi 50 - 60 m3 víz Jó-e ez a következő tanács ? (média): egyedi házi szennyvizünk – szennyvíztisztító – gyökérzónás öntözés a víztakarékos megoldás? 2012.10.15.


66

VÍZHASZNÁLAT ÉS VÍZSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSSAL v 36 kg papír/fő évi fogyasztás v 10 tonna városi (nem szelektíven gyűjtött!) hulladékban átlagosan közel 40% a másodnyersanyag, ezen belül 20 mázsa a papír. v 1 tonna papír elõállításakor 1700 kg rönkfa az alapanyag /16 élõ fa /, v Hulladékpapírból elõállítva: 110 000 L-rel kevesebb víz, 50% energia megtakarítás, a szennyvíz szennyezõanyag tartalma is 60%-kal kevesebb, a levegõbe szintén 15%-kal kevesebb szennyezõanyag kerül.

2012.10.15.


67

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Előadás témájával kapcsolatos anyagok elérhetősége:

technologia.chem.elte.hu http://etananyag.ttk.elte.hu Tananyagok Környezettudományi alapok

2012.10.15.


68

AZ IVÓVÍZTŐL A SZENNYVÍZIG

Recommend Documents