AZ ISMÉTLÉS JELENSÉGE ES FUNKCIÓJA KELLY GYULA "NAGY KORSZAKAIBAN" ( )

AZ ISMÉTLÉS JELENSÉGE ES FUNKCIÓJA KELLY GYULA "NAGY KORSZAKAIBAN" (1918 - 1922 )

Készítette

Saly Noémi V. magyar-francia—m*spec*

Szakvezető

Dr.Baranyai Zsolt

CitSt VS

A

K“-^.j
vín( t!x

V'xípC'\

0-)j

XÍM -.V X\xOX V-ilX

U.>x‘-.X.. £^j>J,..x Eslí-A*aaA “W jaWL'X

U."YSrJkA ,

/y _

^isi-Ove. /

i58^. '-vp~s",U's» $*.¥. Nfv*S$h*H»v»

Dolgozatomban Krúdy Gyula munkásságának azt a rövid szakaszát vizsgálom (1918-1922),amikor sok apróbb cikk,tárca és novella mellett tiz,talán leg­ jobb regényét és kisregényét megírta.Ez a teljesitmény mennyiségében is szokatlan a magyar irodalom­ ban, minőségé ben vizsgálva pedig teljesen egyedülál­ ló. A feldolgozott regények és kisregények a követ­ kezők (a megjelenés időpontjával) Napraforgó

1918.január-május

Az utitárs

1918•augu sztus-szeptember

Pesti nőrabló

1918. jlecember^igW.január

Kleofásná kakasa

1919*széptember-októ bér

Asszonyságok dija N.N.

1919*vége 1920. február-április

Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban 19 21.február-szept ember Nagy Kópé

1921. julius

Hét Bagoly

1922 . február-május

Őszi versenyek

1922.közepe után

Az elemzések során az uj életmű-kiadás szövege­ it vettem figyelembe.!Megjelenik 1976 óta,Barta And­ rás gondozásában.)Ennek a következő köteteit hasz­ náltam Utazások a vörös postakocsin I.(Nagy Kópé), Pesti nőrabló (1918 és 192o közt Íródott regények) és Aranyidő(Vak Béla,Hét Bagoly,Őszi versenyek).Az idé­ zetek lapszámait is eszerint közlöm. Azt,hogy a Napraforgó és az Őszi versenyek ál­ tal határolt szakaszt miért lehet egységes korszak­ nak tekinteni (nemileg ellentmondva Bori Imre fel­ osztásának) ,milyen uj és sajátos irói módszerek,és ezek segitségével létrehozott sajátos szimbolika,jel lemzik ezeket a müveket,a következőkben próbálom indo kölni és bizonyítani.

- 2 Néhány adatra szükségünk ven ahhoz,hogy az iró e páratlanul termékeny korszakát elhelyezzük az iro­ dalomtörténetben és életrajzában. Az első világháború befejezéséhez és a forradal­ makhoz közeledő időszak politikai-történelmi esemé­ nyei, a nyomor és a jólét hátborzongató szélsőségei a kor minden Íróját vaJ.amilyen állásfoglalásra kényszeritették.Akár úgy jelentkezett ez,mint Szép Ernő­ nél, aki csöndes keserűséggel és pókháló-finomságu gúnnyal ábrázolja szeretett városát,akár,mint Bróöy Sándornál,a naturalistánál,akár,mint Adynál,hogy csak a legjellegzetesebb kortársakat említsük - minden­ képpen világos,hogy ebben az időben kötelesség volt írni és az uj világ ábrázolásához uj módszereket .ke­ resni. Ez valóban uj,kitágult és lassan felaprózódó világ,a századfordulón feltűnő filozófiai és művé­ szeti irányzatokkal,amelyek hihetetlen sebességgel kerülnek be a magyar kulturális élet köztudatába. (Preud müvei Perenczi Sándor doktor közreműködésével a lo-es évektől folyamatosan megjelennek magyarul ^ Bergson,Dienes Valéria fordításában szintén kb,191otől hozzáférhető,hogy ctak a számunkra legérdekeseb­ beket említsem.)Klubok,körök,asztaltársaságok tagja, között szinte szájról-szájra terjednek az újdonsá­ gok, a Párizst megjáró Justh vagy Ady,a Berlinbe,va^y a közeli szomszédba,Becsbe gyakran átjáró újságírók, szerkesztők,festők,frissiben ismertetik meg Budapes­ tet a művészet forradalmárainak uj eredményeivel. A millenniumi ünnepségek óta rohamtempóban épülő város pedig válogatás nélkül kebelezi be az érkező eebe? eket és eszméket.

Krúdy életében az 1918-ig terjedő időszak vi­ szonylag zökkenőmentes - már ami irói munkásságát illeti.Szindbád és A vörös postakocsi meghozták a nagy sikert.A Royal szállóban lakik és kiskocsmák­ ba jár,gyűjti anyagát az Est-asztalnál a Freud-tanitvány Ferenczi Sándortól és a tabáni pincékben a tegnapról ottfeledett öreg ivó cimboráktól. A Royal szálló igazgatójával és feleségével való ismeretsége viharos hónapok után családi kapcsolat­ tá válik -és ezért rögtön meg is szakad Várady Gyula mostohalánya,Rózsa Zsuzsa 1918 őszén Krúdy felesége lesz.Ekkor már a Margitszigeten lakik,s a sziget ve­ zetősége lakást ad bérbe a házaspárnak.(1.)Furcsa kettősségre kell felfigyélnünk Krúdy életének ebben a szakaszában.Megkezdődik a szigeti élet - ugyanak­ kor a legkomolyabban lépést tart a forradalom esemé­ nyeivel, egyrészt a barátok révén,akik maguk is a Szigeten élnek,vagy gyakran látogatják a régi kastélylakóit, másrészt egészen aktiv módon.l9-ben megjele­ nik -A kápolnai földosztás cimü riportkönyve,a Fehér­ vári könyv, és A Magyar Köztársaság Almanachjánalc tervezete is elkészül .(Ez utóbbi a 'Tanácsköztársaság bukása miatt nem jelenhet meg.)A Közmunkák Tanácsa 1918-ban fölkéri a főváros uj utcaneveit élőkészitő bizottságban való részvételre,melynek dokumentumai a lS.oisfc&bor - 19. március közti időszakról szintén fennmaradtak.Buza Barna földművelésügyi miniszter 1919.február 3.-án kinevezi a magyarnyelvű Néplap helyettes főszerkesztőjévé,tagja lesz a Vörösmarty Akadémiának. Egészen természetes tehát,hogy amikor a forra­ dalom elbukik,az ellenforradalmi sajtó őt is célbaveszi.Ekkor kezdődik csak el valóban az a korszak, amit remeteségnek nevezhetnénk - ha nem volna való­ jában ekkor is nagyon izgalmas és mozgalmas az élete.

- 4

Pénzzavarainak és a kiadók elzárkózottságának leküzdésére raegirja az Álmoskönyvet,melyben sajáto­ san keverednek nagyanyja,Radics Mária,a felesége ál­ tal németből fordított régi álmoskönyvek és a Ferenczitől megismert Freud— i pszichoanalizis álomfejté— sei. 1921-ben megjelenik a Szigeti Séták ciraü folyó­ irat, melyet fél esztendeig szerkeszt,kiváló szerzők közreműködésével.És kikkel laktak együtt,vagy talál­ koztak naponta a Szigeten!Jászai Mari,Karpáti Auréü, Bródy Sándor,Molnár Ferenc,Zilahy Lajos,Szép E m p , Szomory Dezső,Jan Kubelík,Révész Béla - a felsorolás korántsem teljes... Egy bakonyi utazást,Racics Máriához,a várpalotai nagymamához,és azt a néhány hetet 1 eszámitva,amit Zsuzsa lánya születésekor a Ferenc-köruton,a Bakáts téri klinikához közel,apósa lakásán töltenek,Krddyék nem hagyják el hosszabb időre a Margitszigetet a kényszerű költözésig,193o-ig.De láthatjuk,hogy ez a szigeti élet minden,csak nem remeteség.S ha müveiben fel is bukkan a sziget-motivum,rendszerint nem az étzárkózás,hanem a védettség szimbólumaként.(Ami a Sen­ ki-szigetét alkotó Jókaiétól erősen eltérő koncepci­ ót mutat.) Bs ebben a mozgalmas szigeti védettségben,nehéz anyagi körülmények között,de nagyon is ösztönző lég­ körben, megszületik öt év alatt az a tiz mü,mely vizs­ gálódásom tulajdonképpeni tárgyát képezi. Miért kezdődik véleményem szerint épp a Napra­ forgóval ez a korszak,s végződik az Őszi versenyek­ kel? Azokon a sajátos eszközökön kívül, amely eket rész­ letesen kivánok tárgyalni,az életrajz is ad támponto­ kat .A kezdetet a szigetre költözéssel nagyjából egy időben állapithatjuk meg - a végpont 1922.A pénzte­ lenség ekkor már- nagyon megnehezíti az életét - és megjelenik a történelmi regény-korszak első darabja, az Ál-Petőfi,amely után már csak a Boldogult urfikoromban és a késői nagy novellák nevezhetők igazán ee mekmünek.A történelmi regényt már nem volt ideje o3ym

- 5 -

szinvonalon újraértékelni és átalakítani,ahogyan ezt a pesti regényekben megtette, Anikói? az ember még az elemzés igénye nélkül olvassa Krúdy e regényeit,észrevétlenül csusszan át saját reális világából a res-ény eleinte reális,majd gyakran szürreális világába,amely további szintekkel rendelkezhet,de ezeket az irói megformálás tökélete­ sen elfogadhatóvá teszi.Ez az ide-oda csúszkálás az

■

olvasó realitása - az iró realitása - a történet re­ alitása és a történet irrealitása közt,azt eredménye­ zi,hogy bár az olvasó egy idő után rájön,orránál fcgva vezetik - engedelmesen követi az irót mindenhová. Ha Krúőynak az erre a korszakára jelDanző művészi esz­ közeit akarjuk vizsgálni,azt a vulgáris kérdést keü föltennünk hol,melyik pillanatban kapja el óvatosan és észrevétlenül az orrunkat - mert#Jementől kezd­ ve már félig öntudatlanul elhiszünk neki mindent,bár­ mit is mutasson. Miután - és itt Bori Imrét idézem (2.)-„Krúdynál a regénycselekmény elértéktelenedésének vagyunk tanúi, s a szövegháttér kezdi átvenni az információ­ hordozó szet^pét'ielsőként a technikát kell figyelnünk. Mi mindent sorolhatunk a technika fogalmához? Termé­ szetesen a stílust és a szerkesztés módszereit - a mozgásokat cselekményben,térben és időben,a képek és képsorok rendszerét,az ismétléseket és az ismétlés­ sel létrehozott szimbólumokat.Ezek mindegyiket itt természetesen nem vizsgálhatom,ezért továbbra is azt a pillanatot keresve,ahol beleesünk Krúdy csapdájába, a regénykezdeteket figyeljük meg elsőként. S itt visszaérkezünk a korszakhatárok problémá­ jához.

Az a mó dszer, amelyet Kródy az általam kiválasz­ tott tiz regényben alkalmaz a szövegkezdetben, a Nap­ raforgóban fordul elő először és az Őszi versenyek­ ben (igaz,itt a teljes szövegben) utoljára.Igazolhatjuk tehát Bori Imrét,aki szerint "...a Krády-effektusok mozgásritmusa szerint is elképzelhető az iró művészetének korszakolása".(3,)Es a módszer pe­ dig egyfajta sajátos funkciójú ismétlés. Idézzük a Napraforgó első fejezetének második részéből a bujdosi tél képeit. (H) "Bujdosón másképp havazott,mint Pesten. ..., Itt becsületes tél volt.Mindennap havazott,mint az'©pe­ rencián. A tiszai berkek,nádak,erek,kigyő sok eltemetkeztek a természet téli szakában... Állt a táj.mint efcy álom. ... a ... vasúti vonal eltűnik a hó alatt ... az éjjel közlekedő személyvonat zuzmarás ablakai mögött idegen ... emberek utaznak ... Bujdosón állt az élet,mint egy hó ember az udvar sarkában.( •..) A vasalt ablakok halkan,nyugodtan néztek a tájra.Az óra ... mint egy régi rokon,akinek a hang­ ja. itt maradt. ... A kisértetek nyugodtan visszalá­ togatnak a temetőből. ... Álmosszigetről lóháton jött át a befagyott Tiszán ... Álmos Andor. ... Egy szigeten húzódott meg... Csendesen szokott beszélni •** Nyugodtan nézett ... Örült a téli csendnek... Oly állhatatosan éldegélt a szigeten,mint a vidra... Fehér,jó szagu,megnyugtató lény volt a nő a háznál, aki nappal kevés zajt csapott ... Kén?;elmes,kővérkás,puha szerelmek,amelyek lassúak,hosszadalmasak ... Csöndes.egészséges álmot hoznak... csendesen csóválták a fejüket... egy gyermekkori barátság,mely nyugodtan vonul végig az életen ... mintha gyermekko­ ra csilingelne ... mint a betlehemes fiuk csengője. Tel van.Es majd szánkásnak... És majd disznót ölnek • •• Bs kor csői?;áznak... Hó szagu. könyveket, át fázott folyóiratokat ... karácson?;i újságokat hoz a gyalog­ postás... Talán a vén halál repült a tájon a hó fuvásban ...

- 7 ••. A karácsonynak és az uj esztendőnek illata elándalitó ,mint a remény teljes if,inkor, midőn >»» van ta­ nítók még fátylat vonnak szeneink elé.boldog fátyolt ... amelynek semmi köze a bekövetkezendő élethez," Folytathatnánk a már igy is^ illetlenül hosszú felsorolást,de a kát ismétlődő és összekapcsolódó főmotivum már igy is világosan kirajzoló dik.A szö­ veg lényegében két mondat köré szerveződik "Állt a táj” (tél képei) és "Állt az élet" (csend és nyuga­ lom) .Ez a kettő összegződik és magasabb szintre emel­ kedik az utolsó idézett mondatban,ahol a karácsony / újév = ifjúkor párhuzammal a tél uj értelmezést nyer. Ez az értelmezés pedig megmagyarázza a regény végén Álmos Andor szavait "Várjuk meg a telet. ... A bolond élet csak rohanjon mások országútján,mi a napraforgó­ kat nézegetjük,hogy nyílnak,növekednek,hervadnak. Daliák voltak még nemrégen,de most,őszidőben házte-^fc fednek velük."(5*)Az Álmos Andor és Evelin képvisel­ te tél és nyugalom ellenpontja a tavasszal játszódó szerelmi sokszög-história (Evelin-Kálmán-PistoliMaszkerádi) ,amelynek végülis Evelin lesz a legsze­ rencsésebb túlélője:a nyár "jó" lesz utána és "egy őszi napon mégiscsak beállított Álmos Andor Búj dós­ ra." "Kinek az élete fordult napraforgó módjára az boldogság napja felé,s kinek konyult le idő előtt bús feje a tavaszi viharokban?”(6.1 A tál,ez a jégbehütött ifjúság,bkfcositék arra, hogy Álmos Andor és Evelin kisasszony kapcsolata fe­ lől mi is nyugodtan alkatunk.A napraforgó-Evelin és párja a napraforgókat -azaz egymást...) nézegetve ott állnak a képen örökre. A Pistoli és Maszkerádi közt lezajló férfidémonnőöémon párharchoz,amely a regény témájában és szer­ kezetében fő helyet kaJ>,Evelirmek és Álmos Andornak

- 8 -

csupán annyi köze van,hogy a két nem-evilági figurá­ val szemben szükség van a földiekre is,akik bizonyos mértékig ki vannak szolgáltatva az ismeretlen erőknek, ele sohasem sodró dnak halálos kalandokba.Sajátos módon itt nem "égi és földi",hanem "földi és pokoli",démoni pár áll egymással szembeni egy teljes szinttel lesülylyeő a romantikus mese négyese,amellyel a Csongor és Tündében,vagy a Varázsfuvolában találkoztunk, sőt az értékrend is megváltozik,mert Evelin ás Álmos az iaLlt, Pistoli és Maszkerádi a káoszt képviseli - az olvasó pedig valami rejüályes okból nem az idilinek *fezurkol? Időrendben továbbhaladva. Az utitárá következik, melyet Krúdy "2s.-nek",feleségének ajánlott. Az alaphelyzet:két férfi utazik a vonaton,éj sza­ ka.Az egyik,az iró,hallgat - a másik beszél.Ez a faj­ ta beszélgetés azonban nem egyéb,mint monológ,amihez feltétlenül szükség van egy hallgató partnerra.Mivel nem ismerik egymást,a beszélő niács igazmondásra kö­ telezve, de semmi érdeke nem fűződik ahhoz,hogy hazud­ jon, tehát hinni fogunk neki.A hallgató sincs titoktar­ tásra kötelezve,mégis,amikor elbeszéli utitársa törté­ netét,mintha gyónási titkot árulna el - feszült figyelmet kelt az olvasó bán.S mivel az iró Összesen kétszer, a kisregény legelején szólal meg,s az utitárs egyes szám első személyben beszél,egy idő után megfeledkezünk a két szereplő létéről,összemosódnak (hiszen amúgyis sze­ repet cserélhetnének),egyetlen férfi homályos körvona­ lai maradnak csak meg,s a múltból előbomló szines világ végül ezt is eltünteti. Lássuk ismét idézetekkel,hogyan késziti elő Krúdy Pálfi Pál. és Eszténa tragédiáját az első rövidke rész­ ben. Az utazás éjszakájának leirásából;"Holdfényben utaztünk,a fák megannyi szoknyás kísértetek,a világos mezőkön azok a láthatatlanná válott rókák ügetnek,ame­ lyek valamely rejtély folytán örökre eltűnnek a vadász

- 9 -

szeme elől,egy ezüstsóhajtásos tónál vadludak száll­ tak nagy messzeségben,a vasúti töltés mellett futó szürke országúiról az volt gondolható,hogy rajta boldogtalan emberek mendegélnek a fák lassú szívve­ rés módjára ingó árnyékaiban,olykor kis fehér házak tűntek föl,mint heverő kutyák,egy faluvégi ablak mö­ gött mécses égett,tán most gyilkolnak meg valakit, vagy utolsókat hörög egy haldokló vén p a r a s z t utol-, ért az eső,aint a bánat, és az elsötétedett éjszaká­ ból könnyeket vert a részvétlen ablakra ... az utitárs szoHToim szavai hangzanak fejem körül,mintha a halál a Bibliát olvasná»" És a "szimpatikus,nyugodt,szomorú szemű,deres hajú és főként igénytelen" utitárs rögtön a szöveg első mondatában:"Akkoriban töltöttem be negyvenedik évemet és néha-néha nagyon szerencsétlen napjaim vol­ tak, valamely kátásztrófátó1 rettegtem .... ,az éj te­ le volt balsejtelmekkel;mindig azt hittem,hogy már nem élek soká 9 Később,az utazással töltött élet bemutatásakor; ”¥egül is nőtlen,szomorú ember voltam,amikor rámköszöntött a dércsipte időszak,a hervadó,hüvösödő nyár, a learatott mezők üres,messzire látó horizontja,elné­ mult esti országutak csendessége.Ismétlem,katasztrófá­ tól féltem . . mintha nem volna érdemes többé felöl­ tözködni,elüldögéltem vasúti sorompó kon,üres tájképeket gondol•?*talanul bámulva,voltak kedvenc elhagyott padjaim a Ligetben,hol a lehullt faleveleket érzelemtelenül nézegettem.... Baj volt.A harapós rosszkedv és ingerlékeny ség ... kerítette hatalmába a kedélyemet. Az öngyilkosságot kezdtem szemügyre venni ... mert minden örömömet elvesztettem ... ráeszméltem,hogy nem érdemes siettetni a halói napját." (7 .)

lo

A két alapmotívum tehát megint előttünk van: az utazás ás a halál — pontosabban utazás a halál elől X. városkába.Ahol azonban ”a kisregény hősei felett ... a halál trónol”!(8.)Pálfi Pál menekül: "Eltűntek az x-i állomás piros és zöld szemei, s én azóta sohase voltam a városban” - mondja a re­ gény utolsó mondatában a különös utitárs,aki -en>lékezzünk csak a regény elejére! - neg?/venesztendős volt akkoriban,amikor X.-be került,ott hetven­ hét évet tölt, s elbeszélése olyan szomorú,mintha a halál a bibliát olvasná.Pálfi Pál,akinek Bori Imre szerint bele kellene halnia Eszténa szerelmé­ be (9.) - életben marad.De hihetünk-e az életbenmaraöásában ezeg után?Hiszen a regény első pilla­ natától 6 hordozza a halált.Nevezhetnénk Bzindbádnak is - ő is hajó s,boldogságban,tragédiában,tegnapelőttben,tegnapban kóborolva elveszítette képes­ ségét a meghalásra.Csak viszi magával az elmúlást. Ő az,aki csak az örök Kő-ben találhatna társat (a regényben Hartvigné),mert az olcsó szerelmek nem hathatnak rá,a tisztaság pedig nem képes megválta­ ni. (Külön dolgozatot szentelhetnénk a Krády-féle halál-interpretációnak,hiszen Szindbád és Pistoli halálai és feltámadásai,Álmos Anöor,aki egy szép napon meghal,de ezt minden évben megcselekszi,vagy akár itt Pálfi Pál - az örök halállal együtt az örök életet is kénytelenek viselni.Eszténa is éppen leg­ lényegesebb tulajdonsága,tisztasága megőrzésével hal meg.Ugyanilyen kettősség jellemzi a. színhelyek hangule.tát is.Akár az alvó Kyirség,akár az állandóságot hordozó középkori kisváros,akár Pest (ahol,Ady sza­ vaival élve "Mintha a vig Halál lengene”) legyen is a háttér, a teljességre törekvő iró mindig megtartja ezt a hátborzongató egyensúlyt élet és halál közt,

- l i ­

hegj soha ne erezhessük magunkat biztonságben., s fur­ csamód épp ez a bizonytalanság adjon mégis biztonsá­ got vagy belenyugvást .Ennek rendkivül jellemző pél­ dája, amikor az Asszonyságok dijában Czifra János,a temetésrendező fogadja örökbe ITatália újszülött gyer­ mekét, 'aki még ráadásul lány is,uj életek jövendő hor­ dozó ja.Erre még,a regénykezdet elemzésekor kitérek.) Következő vizsgálandó szövegünk a Pesti nőra,bló , melynek előhangjában Krúdy a történelmi kor jellemzé­ sére Boccacciot idézi fel,19l8 telén.Ez a Boccacciora való utalás a regényszövegre is kihat egy kicsit,májd s meglátjuk,hogyan,Ismét idézek: "Uram Istenem,most elveszel tőlem mindent,amim volt.Ott haldoklik,aki eddig megtanított engem arra, hogy reggel fel kell kelni ás a napot keresni. ... Az haldoklik.akinek a kedvéért hittem benned. ... tán tíz másodperc múlva nincs az élők sorában az,akinek a pillantása megóvott engem minden baj tó1 ... Az hal­ doklik,akinek kívánságára kikapcsolódtam ak élet te­ le gráf öró tjai közül... Elmegy mellőlem az a lény,aki miatt hosszadalmasak és öntudatlanok voltak az álmaim, hogy reggelre minőig elfelejtettem őket.Elszáll tőlem az erő ... Itt hágy az eszem ... itt hágy a fülem ... itt hágy a szemem ... elhágy a kedven ... itt hagynak jó izek, jó szagok, dédelgető simogat ások, m eg-snyugt ató hangok,kibékítő imádságok... Uram,most már semmim sem mr ra,d ... Elveszel tőlem mindent,elveszít el engem i s . ... A férfit hitták Csinosinak,s eddig észre sem vet­ te,hogy milyen kacér neve van. ... Csinosi haramia lett."(*©-) Az életet jelentő Kedves halálával tehát az Ember is szétfoszlik a szemünk előtt;mintegy leltérszerűen bontja le róla Krúdy az "emberség" ösr-zetevőit,s az

- 12 -

utolsó mondatban e sajátos folyamat lezárásaként a Szerep jelenik meg.A férfi bábfigurává alacsonyodig akinek később Rombolni,a tőrmester lesz állandó kísé­ rője: "ez a törpe volt Csinosi legjobb,s egyetlen ba­ rát ja” ,maga is,mint egy báb.Törpe is,púpos is - ő a testén viseli a betegséget,amelyet Csinosi a lelkében hordoz.Akár a késő-ókori és középkori mesék ketteső­ vel- hármasával járó torzszülöttei,ugy járnak együtt. Az aranykeblü Kecseginé is egyrészt a Nő,tehát bábfigura-szerü,másrészt azonban hus-vér asszony,akinek megtévedése is természetes,de végül győzelme is.Ritka dolog Krudynál,hogy egy férfi "öregségére abból él,hogy /

a nőket szidja",s nem tekint el fölöttünk bölcs mosolylyal... Ebben a regényben mindenki szerepet játszik,s az előadás láthatólag addig tart,amig a bábjátékos a lá­ dába nem hajítja a főszereplőket. Ezért indokolt a Boccacciora való utalás a szerep­ lők és a. történet kapcsán is.A szerepeket hordozó fi­ gurák, az Asszony, a Lovag, vág:/ Csábi tő, de a Rokonok is (Secseginé rokonai) ,mind megtalálnák párjukat a De karmerőn történeteinek hősei közt,sőt archetípusoknak is merhetjük nevezni őket. A sorban továbblépve a Kleofásné kakasa követke­ zik. A szöveg első husz-huszonöt sorából idézek.(11.) "Pistoli alakja elhalványodott az emlékezetekben ... Lábnyomait ... benőtte a fü.Lekopott a kréta a kuglizó deszkájáról ... hogy Pistoli kilencet dobott. •o. senki sem verte fel őket (a cigányokat) ... .senki se toppant a ... harisnyát kötögető asszonyok elé ... Pistoli eltűnt a vetőkártyából ... Pistoli nem leskeloőötb az ablaknál.A kórusról nem dobtak rozmaringot vagy rezedát a lányok fejéhez ... Falusi házakon sem fúrtak lyukat a nők öltözőkamrájának deszkafalába ... a cigánylányokat fogoly szárny berregésével nem riaszto btak.... kisasszonyok sem imádkoztak éj szaka,hogy

- 13 -

Pistoli vizzfl töltött vadászpuskát ne vegyen a szá­ jába.Vége a régi betyáréletnek." Ez a felsorolás kísértetiesen emlékeztet az elő­ ző mü elejére:ott az élet "lényegét” jelentő dolgok lefoszlása,itt ezek hiánylista-szerű felsorolása áll előttünk.A cél világos;ezek után annál döbbenetesebb lesz,amikor Pistoli,a halott ismét, visszatér afc embe­ rek közé.Nem támad föl igazán,Rizujlatt nem is csodál­ kozik poros bútorain,"hisz halottnál jár".Ott a szerep megszületése teszi lehetővé a meseszövést,itt a Ha­ lottra van szükség,az elfeledett Démon kisártetére (emlékezzünk csak szerepére a Napraforgó bán) ,aki, a' valódi feltámadás veszélyének kitéve magát,elmegy és megkeresi Kleofásné "pirosfejü","gyöngyös","aranyszeiüi" élet-szimbólum kakasát.(12.) Krúdy meg is mondja,hogy példázatot,parabolát ir. "Egy Kleofásné nevű szegény asszony volt okozója an­ nak,hogy Pistolinak második élettörténete elkezdődött, amely dicsőség dolgában fölülmúlja a régit.S általá­ ban példádat lett az emberi élettörténetekben." (13*)

Az Asszonyságok dija első fejezetében az egy motivumkörhöz tartozó szavak és kifejezések mellett már egyetlen szó ismétlése is megjelenik.(14®) "Démon,aki az egész világ felett uralkodik,egy nap Pestre jött és a temetésrendező házában lelt búvó­ helyet." Ha ezt a tézismondatot egy kicsit részletesebben megvizsgáljuk,a következőket állapíthatjuk meg: 1. Démon uralkodik a világ felett,rontást hordozó szellem,és nem bármilyen más,jót és rosszat egyaránt osztogató isten. 2. Démon uralkodik - ez a jelenidő örökérvényű, mint a közmondásokban. 3. Egy napon Pestre jött - a történet ideje nem lényeges, a színhely viszont igeia®

- 14 -

4. A temetésrendezo házában lelt búvóhelyet persze,hová is mehetett volna - de micsoda morbid ötlet tenetésrendezőkről regényt Ír­ ni? Vagy talán mégse:egy temetésrendezőnek egyformán van dolga élőkkel és holtakkal^ határmesgyén él,ilymódón "többet tud". Ha két csoportba gyűjtjük az ismétléseket,a"temetésrendeső" szó a szöveg első három oldalán 13 e— setben fordul elő,s a másik csoport tagjai is a ha­ lállal kapcsolatosak,vagy legalábbis baljós tartal­ mukkal keltenek feszültséget az olvasóban; (***.) "®.. már kora délután észr evet te, hogy valami nias>a rendben a háznál.A bútorok akadékoskodtak.nem engedel­ meskedett a szék, ... megtagadták á szolgálatot a zá­ rait,egy évekig mozdulatlan zsámoly ... felágaskodott ... A régi csipkefüggönyök árnyékot vetettek a szobára. Olyan volt ez az árny ék,mint a füstnek az árnyéka ... A borongás ... nyugtalánná tette ... a papagáját ... A papagáj e borongásban angolul káromkodott ... (a te­ metésrendező) kissé megzavarodva nézegette az óramutatőtj,amelyet valamely láthatatlan kéz előretolt. ... Huszonöt év alatt megismerkedett a halállal,eltemetett vagy tízezer pesti embert ... megtanulta,hogy az éle­ tet és a halált egy- kis mesgye választja el ... a más­ világgal keveset törődött ... a temetést rendezi a Ciprusz temetkezési vállalat. ... estefelé került haza a temetőkből.(A zsidó temetőben is volt dolga...) ... bosszankodott,hogy ismét homályosan világit e, lámpa ... ekkor történt,hogy Démon a szobába lépett. ... Csak az árnyékát vette észre ... Ez az árnyék nem hasonlított a csipkefüggöny ... árnyékához, he a halottak különös árnyékához sem ... ismerte árnyékukat ... melyet a ko­ porsó bélésére vetnek. ... A szempillák szökésben vám­ nak, már csak árnyékuk maradt... Ez az árnyék raásabb v&t mindennél,amelyet valaha látott .Setét és alaktalan, volt, mint a sírásó téli alkonyattal a megásott sir fenekén.

- 15 -

Testetlen volt.mint a fájlalod és £ kin gőze,füstje a szobában,ahonnan a halottat kivitték, ... Megfog­ hatatlan volt,mint az álom,amely elment férj testét és. melegét hozza vissza az özvegyasszon?/ hideg ágyá­ ba.És félelmetes volt,mint a tetszhalo1 1 ,aki vissza­ ballag a temetőből ... Halott sem volt,élő sem volt. Téli éjszakán messzire hangzó kiáltás volt a sirkert felől,amikor a halottak kínjukban a fejfára csavarodnak.«. - Hisz ön a kísértetekben?... Én nem hiszek a kísértetekben, ... mert kísértetek nincsenek* • A Démon (a második fejezet elején már Gonosz) megjelenése a temetésrendező házábsn,ilyen szöveghűttérrel,baljős előérzeteket kelt az olvasó bán,mintha krimit olvasna.Persze a tragédia,Natália tragédiája be is következik a Frank Jeremiás ás Neje utcája va­ lóban démoni környezetében.Itt is feltűnik a mitikus pokoljárás néhány kötelező eleme; Czifra Jánosnak meg kell járnia ezt a poklot - Jella asszony tartóztatni is próbálja *“9meg kell ismernie az emberi lélek légrsmisfetőbb mélységeit ahhoz,hogy övé lehessen a po­ kolban születő,de annak megváltását ígérő Gyermek,Na­ tália kislánya - maga az Élet kerül ki győztesen a küzdelemből.Talán nem kell külön részleteznem,milyen jelképi jelentősége van annak,hogy a temetésrendező a gyermek örökbefogadása mellett dönt.S ismét csak Krúdy zsenialitását bizonyítja,ahogyan a bevezető fe­ jezetek és a Frank Jeremiás és Neje utcájának hangu­ lata után ilyen,már-már földöntúli ragyogással képes ábrázolni a világ valóban, legnagyobb csodáját,a szüle­ tést.(itt is fel kell hívnunk a figyelmet az archetipikus elemekre!) I

16

Az N.N.fcgy szer elem-gyermek regénye) Krúdy egyik legtisztábban lirai müve,cselekménye szinte egy-két mondatban összefoglalható, a szövegkezdetben ugyanazt a sajátosságot mutatja,mint az Asszonyságok dija:egy motívumkor mellett egyetlen szó is ismétlődik.Az első fejezetben (A tücsök volt a dajkám) 7o sornyi szöveg 24,7 ^-a,tehát a szöveg teljes egynegyede az "élet1' szó és a természeti alapkategóriák ismétlése.Az "élet"' fogalma a szövegben 24-szer fordul elő,3 esetben ige­ ként, 2 főnévi iganáv,! melléknév,1 melléknévi igenév, 2 esetben összetett szóban (életkedv,emberélet) ,á s , 15-ször maga a főnév,raggal,vagy anélkül.A természeti kategóriák — az idő,az évszakok,hó napok,időjárási je­ lenségek, elemek - a szövegben lo7 esetben fordulnak elő! Az iró azonban olyan változatossággal alkalmaz­ za a fogalmakat,hogy számlálgatás nélkül a jelenség alig vehető észre. (45.) Itt az élet leltára olvasható,a hosszú,felsoroló mondatok a vifcfolyás egyenletességével követik egymást, félálomba ringatják az olvasót.Az élet állandó,válto­ zatlan, nem történhet ebben a világban semmi rendkívü­ li. A tücsök elhallgat,ha nyugalmát megzavarják,s a hallgató is felriadna,ha a tücsök nem szólna többe. Ebben a világban alig érzékelhető az idő múlása,mindörökkön helyükön állnak tárgyak és emberek.Apák és fiuk egyformán viselkednek - és aki est a világot el­ hagyja,az életet hagyja el.Ezért vált át tragédiába itt is a pillanatnyi boldogság a regényke végén: "Aztán nemsokára elutaztam, s búcsút vettem életein ezen évszakától is,mint annyi mindent elfelejtettem, ami az életben történt velem."És utána csend támad az olvasóban - most mi lehet,ha az életet elhagy tűid? Az iró pedig nem felel, (^e)

- 17 -

A Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban cimü félbemaradt regényben,ebben a hatalmas szürrealista vizió-sorozatban rendkivül tisztán és immár több he­ lyen is feltűnik az ismétlés-mő dszer.A csodák kors­ óimét viselő első rész első fejezete - Hit látott a vakember utoljára? - olyan,mindent felölelő Budapest­ tabló ,amelyhez hasonló egy későbbi fejezetben itt is, más regényekben is,gyakran előfordul.Ez a tabló azon­ ban a "látta” szó folytonos ismétlődésének (3 és fél oldalon 28-ssor),és a fejezet sajátos szerkezetének vizsgálatával értékelendő.Amikor mir nagyon sokszor olvassa az ember ugyanazt az egy szót, el kell,hogy' gondolkodjon a z .értelmén• Hit jelent az,hogy "látta”? Mivel a óimból,az előhangból és a fejezet cinéből is tudjuk,hogy egy vak férfiról szól a regény,a múlt idő egyrészt azt jelenti,hogy a látás múlt el.Másrészt az itt ábrázolt Budapest - a látott dolgok... I)e ha nem is látok,meg nincs is mit látni már,akkor mi maradhatott? Ugyan­ ezt a kérdést sugallja a fejezet szerkezete is: (17.) ( a A B ) >

( b A A )

és( a A B ) ; ( b

a

A ) ■ lilo

(ahol "a" és "A” a régi és az uj Pest, "B" és "b" pedig Ferenc József,akinek "alakja egyre

kisebbe—

őik", a > jellel pedig az iró minőségi különbségtételét jelöltem — a másik képlet e, leirás terje­ delmének arányait jelzi.) Ha a tegnap tizszer olyan rossz,mint a tegnapelőtt - ma mi. lehet?3s a válasz ismét elmarad.(Jóval később a"Boldogult urfikorombarf* első két oldalán hasonló módon,az olvasó "tuda­ ta alatt" teszi föl ugyanezt a kérdést Krúdy,ugyan­ csak Ferenc Józseffel jelképezve az elmúlt világot.)

( 18.)

- 18

A második -fejezet első részében (Mit látott az­ előtt?) a "szem" szó 53— szor,mig egyéb,látással kap­ csolatos kifejezések 17-szer fordulnak elő - nem egeszen 7 oldalon.Arait ebből a fejezetből megtudunk, az,bőgj az egész világnak szeme volt,s a vakember is "látott" még - de hogyan!Már gyermekkorában, "holtszemü"-nek nevezi az anyja,első szerelme "borzadva" ki­ ált rát"Hová néz,mint egy holt?".Szeréna is "borzad­ va kiált fel"»"ó, mily halottak a szemei!" - bár a vakember "még ekkor jobban látott,mint kellett volna". Amikor Jánoska Janka már majdnem az övé,felkiált: "A temetőbe Lizesz jéghideg,dermedt szemeddel!" - és a / "vágyak piros kalapos törpéi hosszú ugrásokkal mene­ kültek vissza a szérüskert sarkaiba ... ".A második kedves,Szeréna is megajándékozná szerelmével,de az utolsó pillanatban ő is fölkiált:"Miért halt meg a sze­ me? - És minden tagjában remegve az ajtó felé lódítot­ ta az ifjút ... ".(13.) Vak Béla tehát gyermekkorától hordozza végzetét, ugyanakkor azonban a "jobban látás" képességét is. Bori Imrét ez a meg jegyzett ség a kiválasztott táltos­ ra emlékezteti,s a rendszerbe pontosan beilleszthető Janka,akinek farka van,Szerénke három melle és Frimet hatodik ujja,amellyel hősünket megvakitják.(10.) Ez igaz is,addig,amig hősünk még a köznapi érte­ lemben is lát,s emellett "szemei már majdnem világo­ san láttak a föld alatt,már mindinkább birtokába ju­ tott ... a titokteljes tudásnak" - de "A holtak adtak egy uj látást szerelmesüknek,mig a régit - kegyetle­ nül elvették tőle." TJj látásával "csak az élőket" láthat ja, "mégpe­ dig olyan alakjukban,amint senki sem látja őket,aki­ nek látó,a mindennapi köztucat szerint eleven-élő szeme van, "(24^

- 19 -

ügy áll a "mély,sötét folyosó közepén","amely folyosó az életet a haláltól elválaszt ja", "amilyen stáció lehet ... a purgr.tórium a mennyország és pokol között” - mint az Asszonyságok dijában a temetésrendező,akinek szintén el kell viselnie a "többet-tudást",hogy övé lehessen az élet.Itt azonban Krúdy továbblép és saját sorsát is pél­ dázva azt hisozxy.itja,hogy a többet-tudás szükségképpen kirekeszti az embert a többiek közül.

A harmadik fejezet legvégén és a negyedik fejezet­ ben, amikor Szivénrugó megérkezik Jankával a Szerénke ha­ lotti torát ülő groteszk társaságba,a KÉZ kap ugyanolyan fontos szerepet,mint a regény elején a SZEM.(4 oldalnyid, szövegben 43 előfordulás)(21 .)A férfi szintén meg kell. hogy legyen jelölve valamiképpen,hisz különben hogyan ér­ kezhetne Jankával,a fölös osontuval? "A vakember ... cso­ dálatos ösztönével megérezte,hogy a jelenlévő férfiak egyikével se lesz többet különösebb dolga,de a szobába érkezettel meg less találkozása.Ismerni akarta őt."

A férfi,akit "szeretetre méltó mosómedvének" lát "meg­ maradott szemiűegeivel" roppant jelentős személy,hiszen rajta ki vili csak Janka szinei "sugároznak át a vak sze­ mének gyászfátyolán" és az időt látja még Vak Béla,külö­ nös óráját... (ü^-) Mivel a regény befejezése elkalló dótt,vagy el sem készült,nem tudhatjuk,miért olyan jelentős Ssivenrugó keze,de őt is be kell sorolnunk a kiválssztott-kitaszitott szereplők közé. Janka,aki tubarózsa illatával födi el az élet sza­ gát, szintén rendelkezik már a tudással,ami rendkívülivé teszi.Ő a "valódi nőstény" - nem is egyszerűen a Nő,ha­ nem a Nőnemuség maga,aki az első szerelem volt,s most, túlélve az összes többit,visszahozza Vak Béla ifjúságát, "a bánattól és szenvedéstől megviselten","nyakában a bitó fa árnyékába!" . C2-^

"... fekete selyemruhát érzett Vak Béla a közelé­ ben, amely ruha alól nyugtaiamitó melegség áramlott. ... egy valódi nőstény* eregette lélegzetvételét a szo­ bában. ..**(Megdöbbentő, honnan tudhatta Knidy ösztönösen, de tudományos pontossággal l e i m i egy vak érzékelési világát!Edy/ard T.Hall Rejtett dimenziók eimü könyvében (25.) 1966-ban Írja a következőket:"A bőr egynémely ter­ mikus tulajdonságát csak az utóbbi időkben fedezték fel. ... A vakoknak a sugárzó hővel szemben tanúsított érzé­ kenysége is sok értékes adattal szolgál ... arra kellett következtetnünk,hogy a vakok nemcsak kifinomult hallá­ suk révén tájékozódnak olyan közismerten kiválóáru") Jankának a I-IANGja kap különös értelmet és fontossá­ got - itt már nincs szó a farkáról.Karangkongásként is­ métlődik: "Mély volt ez a hang,.."(2 oldalon összesen 18 előfordulás)(2^.) Tehát mindhárom fontos szereplő visel valamilyen jegyet - ás a "látást",a beszédet és a tapintást különkülön,kiemelve hordozzák.Mindhárman bölcsek - Szivenrugónak "bölcsesség van a hangjában",Jankáról meg is tud­ juk, mi mindent élt át,mi mindent tapasztalt,mig a vak­ ember azon gondolkodhat,"Kitői tanult Janka beszélni?". Vak Béla és Janka sorsában,Szivenrugő,a meglévő fejeze­ tekben, nevében hordozza a bal jóslatut,a tragédiát,a ki­ választottak

Ve.‘gsete'-t

Továbblépve, a szintén. Becsben megjelent íTagy Kópé következik a sorban.Rezeda Kázmér figurája A vörös pos­ takocsi után tiz evvel vic;zatér,megöregedve,megfáradva, előző kalandjaira homályosan emlékezve.

A bevezető mondatok időviszonyai rendkívül raffináltak. "Tegnap este ti? órakor érkeztem meg a gőzhajó­ val ... — gond olt a magaban Rezeda Kázmér borús reggeleken,

21

amikor szomorú álmából felébredt és eettetlakodalmat ülhetett volna a bánattal*.. Huszonöt esztenöGjc la— kott Pesten és akkor érezte magát legjobban,amikor föltette magában,hogy csak ezután csnerkedik meg a várossal. ... Heg kell fiatalodni.elölről kell kez­ deni mindent,el keli felejteni dolgokat ... Fiatal­ nak és jámbornak kell átváltoznia,hogy tovább foly­ tathassa az életet.Tudniillik a végét járta. ... Rezeda ur úgy érezte,hogy az esőcseppek olyan régi hangon kopognak a,? ablakon,mint fiatal korában hal­ lotta az esőt,az udvaron ugyanaz a régi levélhordó tudakozódik utána,aki első szeretője leveleit hbzta.

A háztetők ... amelyeket ablakából látott,egy ide­ gen város tartozékai ... A kapun kilépve egy napsu­ garas várost lát ,amely most szárad a májusi ned­ vességtől ... (Rezeda ur ezeken a reggeleken úgy kezelte a régi Pestet ...)” - innentől kezdve a jelen és multiöejü, igealakok teljesen összemosó ónak,szer% telenül váltakoznak,s keverheti őket Xrdöy bátran, hiszen a bevezetőben sikerült úgy Összezavarni az olvasót,hogy csak szádéieg tegnap és ma között,vé­ gül azt sem tudja meg,álmodik-e Rezeda,vagy válóban bejárja a régi (a mai?) Pestet.Pestet,amely ebben a regénykezdetben is,mint a Vak hálában,régen szép volt, erkölcsös,barátságos és tiszta - mert altkor még Re­ zeda - Krúdy — az Ember ifjú volt. Pest,a Város,és a város jellegzetes tartozékai, utcák,Duna,Gellérthegy - ezek e. fogalmak alkotják azt a motivumkört,amely a szövegkezdetben megjelenik. (63 előfordulás 5 és fél oldalon) (2^.) Az első fejezet utolsói bekezdésében válik konk­ rétabbá a regény cselekményének ideje; "A világháború előtt voltak ilyen tavaszi napok Pesten..." -tehát most biztosan a háború után vagyunk,májusban - de

22

mindjárt el is "komolytalanodik" ez az információ; "álomvárossá lett Budapest áldozócsütörtök napján”* Szomorú álmából ébredve találjuk az első lapon Re­ zedát - és egy ifjúkori álom játszódik le,mindegy, kegy ébren, vágj.- sem, a. regényben. Be miért a város,Pest olyan fontos az első fe­ jezetben? Mert elmúlt szépségében alkalmas arra,hogy tíz ugyancsak elmúlt ifjúkori szerelmek szintézise, az Antóniával való kapcsolat itt játszódjon le.Kép­ viseli,hely színként,ugyanazt az álmot,amelyet Antó­ nia testesít meg. • / "Antónia ötven esztendeje járt a Fácánba majá­ lisra." Es az ezt a mondatot követő bekezdésben 17szer ismétlődiki"Ő"*Ő,az örök no,aki nem jelenik meg kétszer egyforma alakban.A regény folyamán hol szőke,hol barna,sót fekete -időről-időre felfigye­ lünk az ilyen mondatokra? "Antónia e napon szőke volt*, "Antónia e napon barna volt ".Az utolsó, sorokban, a re­ gény végén ki is mondja az iró: "Rezeda elnémult és Antónia bámulatába fogott .Mintha ez az egy női lény egyesítette volna magában mindazokat a nőket,akiket Rezeda ur szeretett és soha el nem f ele jtett..

(2?.)

A város az első fejezetben mint egy' nagy pano­ ráma-kép jelenik meg,séta a Belvárosból az Andrássy úton,a Xörönöön keresztül a Városliget felé.A má­ sodik fejezetben Budát pásztázza végig a szemünk (Sábán,Fő utca,Jessuita-lépcső,Mátyás-1eraplom,Bás­ tyasétány ,Császáríürdő,a budai hegyek,Zugliget,Gel­ lérthegy) ,majd a Várkert-kioszkból a múltba,az álom­ ba (Antónia megjelenése és elbeszélése a Borz-utcai házban),az érzelmek viharaiba (az óbudai parton és a Margitszigeten játszódó események) ás végül a kis Borz-utcai házba érkezünk,ahonnan nincs tovább.

A színhely leszűkül,a nagy Budapest-tablóból csak a végfeetes házikó marad háttérnek és élettér­ nek.(Rezeda a regény elején "a végét járja",már évek óta ‘'legfeljebb ő látogatott el a néma házba" a Borz utcában - nem kisértetház-e ez,ahol oly várat­ lanul jelenik meg Antónia,s aztán "eltűnik" a szék­ ből? -és itt éri utói végleg a sors Rezedá.t: 2•. mint-' ha e naptól kezdve élete végéig többé nem láthatna szemeivel más nőt,mindig csak ez egyetlent, e gyönyö­ rűt, e tragikust,nap sütésben ás az éj Betétjében,, a sárga őszi íá& alatt és hullöogáló hópelyhekben," az utazás elsuhanó tájain,valamint az elmebetegek csen­ des házában.")i'orz mosollyal fejeződik be ez a re-

A világ tehát bezárult térben és lélekben egya­ ránt - Antónia alakja pedig? A szöveg elején már kiDa...) majd ide-oda futkosva álom és realitás közt, lassan egyedüli értékhordozóvá válik - és éppen ezt az értékét pusztítja el,s teszi egyszersmind végze­ tessé az utolsó lapokon.Antónia az életet jelenti

Tehát az ifjuság— élet két szinten létezik a re­ gényben:a Város elmúlt értékeiben és Antónia időtlén, de Rezeda számára elérhetetlen lényében.A város eltűnik a Borz utcai ház ablakain túl,Rezeda és An­ tónia távlattálán kettőse pedig úgy merevedik ki a regény végén,mint egy panoptikum! jelenét.

24

A Hét Bagoly ciroü,1922-ben keletkezett regény első fejezete A tél kezdete címet viseli-* Ez is belvárosi tabló ,mint a Nagy Kópé elején - de itt a tél adja azt a szöveghátteret,amely képeinek soka­ ságával külön funkciót kap a cselekményben is. Az első fejezet pontosan megadja a, cselekmény idejét: és Helyét.Ismét a Belvárosban vagyunk (Arany-, kéz utca,Kristóf tér,Képíró tttca,Bástya utca,Barátok tere,Bégiposta utca,dumaparti piac - nagyjából a mai Tolbuchin körút - Muzeum körút - Tanács körút - Jó­ zsef Attila utca és a Duna által határolt terület.) Ez a kispolgárok pesti negyedé. Az időpont? "Márton püspök napja volt pontosan" (november 11.),"az ódon házakban a pénteki kenyérda­ gaszt ást befejezték a belvárosi hölgyek" és "az Egye­ temi utcai nyomda sötét kapuja előtt reggeltől estig kis kocsikra pakolják a következő

es év kalen­

dáriumait..." (Csak a játék kedvéért kikerestem,1896ban volt november 12. pénteki nap.) Az első havazás napja ez a péntek - "a novembe­ ri fellegek fehér méhecskéi" különös hangulatot ad­ nak a Belváró

megjelennek a karmantyúk,a kocsi­

sok prémes bundái,a rongyos házmester hó seprűvel, "A váci vonattal érkező vadászok jelentik,hogy odakünn a mezőkön már hathüvelykes a hó." A 113 soros szöveg­ ben kifejezetten a télre utal A1 szó,vagy kifejezés. ( ) Szép,barátságos tél ez - ebbe a barátságos tél­ be érkezik meg Szomjas Guszti,köz-ás váltóügyvéd, hogy megkeresse a Hét Bagoly ódon épületében elmú­ lott ifjúságát.A tél=öregenber párhuzam önmagában még nem volna érdekes,hiszen ezzel akár h'ruőynál, akár másutt,gyakran találkozhatunk.De olyan fontossá teszi az iró ezt az évszakot,hogy tovább kell keres' gélnünk valami magyarázatot

szövevényében.

- 25 -

I-Gonóra - Zsófia — Jőzsiás s^sirelrni háromszöge és Jőasids tarvei az. Udvarlás Könyváréi nem első­ sorban. a tél-háttér előtt történnek - alig jelei e g y - k é t utalás,hogy az id ő telik.f"Advent első va­

sárnapja után a lia.in.ali mise harang szava ébresztet­ te fel Szomjas Guszti urat kis szobácskájábán" majd Leonóra és Jóssiás utolsó boldog pillanatában "vidánság korszaka,piros orrok,jó étvágyak,nelcg ke­ zek ideje51 - Vince nap ja,.1?nuár 22.,tehát gyorsan gjjlik az idő,ha nem is vesszük észre.) Azonban a vidám hidegek után a télben a hulíaházi tepsik jege csörömpöl,majd feltűnnek a Duna jég­ táblái, várjakkal,mint a Boldogjait urfikoromban beve­ zetőjében. Józsiás és Zgófia nászában ,az úszó jég­ táblán kísértetiesen visszahallható n tepsikben kocolódó jégdarabok hangja. Amikor a. regény vége fele kierllnk a télből' "A Ludoviceum felól különös, illatos szél fújt be a városba ... Volt ennek a szélnek vadillata,de nem a fagyott nyulak,vagy fáéánoksszaga ... hanem erdők il­ lata, folyamok párázata,messzi,a városon kivül alvó mezőknek a lélegzefcvétele.Józsiás szagolgatta a sze­ let,mint valami láthatatlan virágot. ... -Ez volna a jövő szájad szele? - kérdezte magában Józsiás ... Az Üllői utón egy kis púraez tszekér döcögött végig az estében.Talán arról fújt a különös szél.” Ezzel a széllel érkezik meg végre Józsiás életébe Aldáska is,már nevében is hordozva hősünk további sorsát.(jü) Jellemző,hogy m íg a regény cselekménye oly szo­ rosan kötődik a természethez,az évszak változásaihoz, s megnyugtatósn le is zárul,addig

&z irodalom ás

művészet sorsát,feladatát boncolgató fejtegetés-so­ rozat, amelyet Jőzeiáson és özomjus uron kívül az öreg Eset elemvölgyi,sőt,a nőszereplők is tcvábl»tovább­ visznek a regényben,végül nem vezet sehová.Mint Bori Imre is me"állapitja ,"Józsiás *életre* váltja,amit megírni akart,Szomjas Guszti pedig meghal.” (ii)

26

Kétféle telet. mutat itt meg nekünk ErAüy.Az egjik a régi "'agyarország és fisérajas Guszti vilá­ ga, a derűs öregség - a másik csúf ás félelmetes. Est éli meg Jőssiás Lennérávcl ás Zsófiával veié kape co1 aiaibán.A z első a természetes és békés el­ múlás, amiből rend3énvaló ,hogy uj szülessen - a másik éppen szörnyűségével mutat kiutat;olyan tö­ kéletesen borzalmas már,hogy nem fokozható tovább, el kell következnie valami másnak* A tegnap és a raa egyetlen évszakba zsúfolódik, amire a Napraforgóban még egy egész esztendőre yolt szükség,itt tél elejétől tál végéig lezajlik - egy egész világ eltűnéséhez elég néhány hó nap.A holna­ pot lldáska igori, a tavaszi szél, a Liliom utca - án ez a holnap csak a két fiatal száméra lehet biztató.A társadalomban és a művészetben nem Ígér újat az Üllői úti kis szekér,hiába gondol Józsiás a jövő század szelére. figyelemreméltó a regényalakok elhelyezése Bu­ dapest térképén.7.só fia a Belváros előkelő részében lakik,(a Koronaherceg utca egyik át járóháza előtt száll.ki a kocsitól és Szomjas ur a Kristóf téren találkozik vele),Szomjas Guszti az ódón,kispolgári belváros lakója, (s Hét Bagoly s. Képiró utca ’Vnumeró 7" alatt található),Józsiás a Gyöngyijük utcában, él, a Hók” a kápolnánál,Leonóra ugyancsak s. Józsefváros­ ban, talán a I'átyás utcában, r-ip; Áldáska a Liliom ut­ cában, a Lúdovike. ir.ügöt b, ahol még *’p etró 1 eunmal vilá­ gítanak, tavasztó 1 őszig nyitvaftuttják az ablakot köves

szerencsétlen enbér".Tehát Zsófia,a re­

gény lege.llen.sze.nvesebb ezereglője,és Szomjas Guszti, a. le-tűrt világ képviselője lakik "leg’ eelül",valahol középütt Józsiié és Leonóra, s kifelé haladva, érünk el Ezécelemvölgyi ur kis házába. - itt,az üllői ut akkori vége táján találja meg Jőzsiás a boldogságát.

27 -

Ellentétes tehát a mozgás a Hagy Kópéban látot­ takkal.Ott a nagy Budapest szűkül le a Borz utcai. (ma Hyári Pál u.) házra,s Heseda élete a mosóulatlanságra - itt a szűk belvárosi utcácskák világa tágul ki csaknem a mezőkkel érintkező városhatárig, s Józsiás megmenekül.Es a megoldás azonban félig- sem olyan tökéletes,mint a hagy Kópéban - gyanús,hogy a "happy end" csak az olvasó kedvéért van,oly kevéssé fakad a cselekmény valódi irhájából.Ili szert Józsiás tipikusan azok közé a Krúdy-hősök közé tartozik,akik egész életűkben nők miatt boldíjtalanok és solia nincs elég erejük ahhoz,hogy cselekedjenek.Józsiás kezét is Álő.áska kéri meg és nem forüitva,pénzhez Szomjas ur halála segiti cket,áliásts sem maga szeres magá­ nak...Nem hihetünk igazán ebben a befejezésben.

Végül az Őszi versenyek cimü kisregényt vizs­ gáljuk, ennek a korszaknak iitolsó ,talán legtökélete­ sebb Írását.Mivel viszonylag rövid,a nú teljes szö­ vegén mutatom be az ismétlés sajátos funkció j4át,mely itt különlegesen tisztán jelentkezik. A motívumkor,amely a történet hátterét adja, a lóverseny,amely Ben életének értelmet adott, s ebből a háttérbe! emelkedik ki ez a jelzős szerkezet: naz elcsapott zsoké". A kisregény els ő

éj eseté­

ben (9 és fél oldal) 12-szer tár vissza pontosan Így' a kifejezés,erősen szuggerálva valamit,ami csak a szöveg végén nyer magasabb szintű értelmezést. Hogyan, jellemzi hősét Krúdy? Ugyanúgy hiányok felsorolásával,,mint a Kleofásné kakasa elején Pistoiit,vugy Csinosét a Pesti nőrabló bán.Ben anyja ” egy fehér fejkötős,töpörödött öreg asszonyka ...,aki egész életében rágni való dohányt csomagolt Sitíney és Monkey urak üzletében egy londoni magazin verejtékes, gázlángos melységében" - nem tudjuk,él-e még,vagy sem,

28 -

de a Stefánia uci. víztoronytól,amely a következő mondatban jelzi,hogy történetünk Pesten játszódik, elérhetetlenül messze van.Ben egy köcőfáket hord magánál,melyre majd felkötheti magát,tehát c is, a regény első pillanatától,hurcolj a a halált.

A versenypálya az őszi versenyek után "emberhangtalan,elhagyott",Ben második eve van munka nélkül,egyetlen krajcárja sincs,és a vörös b&jszu portás kegyelméből egy garniszálló "alig kihűlt ágyaiban" alhat éjszakánként pár óiát•"főből hi­ ányzott kabátjának egyik ujja. és nadrágját hátul­ ról nem nagyon lehetett volna mutogatni..."(Ezek­ ből a hiányoktól oly természetesen fakad, a magá­ nyossága, hogy Krúdy nem is veszteget rá szót.) Bár elhangzik róla,hogy szürke esőköpeny egében még hihető;"jobb napokat látott" - a nő megjelenésekor igy beszél róla az irő: "olyan kicsi,fonnyadt,ki­ éhezett volt, mint egy állat kertből megszökött ma­ jom."Ennyi tehát az elcsapott zsoké. Emi emlékeit ás "lelkivilágát1' £11éti,roppant szűk körben mozognak a képek.Ez anyjára való uta­ láson kívül csak a régi szép idők,Ben "Boldogult urfikorának" lóverseny-emlékei tüneöeznek föl rit­ mikusan a szövegben.Az elccapott zsoké a férfiuság semmilyen attribútumát sem viseli,nevén és volt foglalkozásán kívül.Ezért olyan különös,hogy a ti­ tokzatos városligetei no m o z u v s ü u s z uy rx maganenc. Két lehetséges niagyarazaxot nohaounk erre a kérdésre*

az

egyik,amelyik kézenfekvőbbnek látszik,

s a történet valószinüblensege ezt indokolná is, tudniillik,hogy Ben csak álmodja az egészet. Igenárj, de a kisregény végén "Ott állott Len az ut közepén

29

a p e s t i v iliím t - g y e a h e n .3cemek d ö r z s ö lt e .Álm odott .talán? Ám a te s té n sajgó b etöltések , í.w, arcán égó pofonok csakhamar f e l v i l a g o e lto lb a k ,h o g y k orán t&ew\ vftlcL Ál-g-wt, a^u. Ve la to rt-a a t. ''kínok higgylink? V őgű lia sohase** fo.j- íc lá e ^ ^ lw i, alm ocotb-e, s ac é lc i; sebei fiinak, v e fö vctlé ben mo|Ve e it(k.T5inaegy .

A vnÁsi k- itaesgg esr*l%0ít «. *i
■-rtokigegs-t.. ... ytnálivek,énekelnek,kacagnak,nya— Iánkságot csenek,mint c. háremekben,és önfeledt érzékiséggel vetik Magukat a kínálkozó szerelőm la & dekadenciától és erotikától füs­ tölgő leírás - s amit még & n ő r ő l •v «•*.X ”5V 0 í t,’.*4■ égőén ICrúdyuá] t e r m i \■*C *'r--< ristjcljr-n £Sv u á l i s e b e n k e i é r e ! czöezclyes ot.i t ő b e n , hogy l e f e k r z ^emberke ve l»»fr.ir.t amilyeneket az Asszonyságok dija taovr,Jelic szobáiban figyelhetünk meg ccifra Jánosé A no ke cd cm. nr esicet nemigen indokolhatja más,mint r-z re- 1 kor i törpe- és állat se.e.ele ekre emlékeztető torz k i v nesiság.(hasonló gondolatok lent is fogr*-<-' ri ; C C’Cx (U ’y b'i 57*s.- ■ k-,'* t tkezée közben is egy '01 a o.&v u . k 7 íic& já r az eszeiben,s a nő >*\ ’j -rv.- 2 -í. w ... elő fo rd u l a szövegben. -•"V* -•v-t--r-w •M tT

- ,3o -

Rizili a Nő maga,mint nár annyiszor,megint el­ érhetetlennek tűnő, de nagyon könnyen megkapható ■" tew si persze a, nos nem kap 3 a meg,vagy ha mégis,mint ebben c. odben,ár. véletlenül történik,s meg is bűnhődik érte. fi, Nő a Férfi tulajdona - zseniális fogása Krúcynuk,hegy itt egyszerre - látszólag - több férfi között osztja föl .A férjei (úgy beszel róluk,mint­ ha valóban egy szerre volna több) *’tőzsérek,keres­ kedők, vállalkozó kw,hárem,szinten egyszerre léiezó szeretője pedig a költő,a katona és a pap.Ez a há­ rom foglalkozás lényegében a férfinak három olyan arca,melyeket már a Jung-i értelemben is archetipunnak nevezhetünk,s ide sorolható a Kalmár is,a férj•(Ugyanezeket a típusokat megtaláljuk az indi­ ai kasztrendszertől a középkori francia mesékig bárhol a világon.) Rendkívül jellemző Krúdy társadalcmszemléletére, hogy csaknem minden olyan no—hes©,akit az eletkep— télén férfi nem tud megszerezni,"Kalmár"’' felesége. Ez nagyon tisztán mutatja?! hogy ezek a nők árucikké váltak - ezt az állapotot azonban elfogadják,s az anyagi biztonságból kalandoznak a költő-katona-pap hármas valamelyik tagja felé. (Ha a nőket kívánjuk valamilyen archetípussal rokonit&ni,ugyancsak hamar sikerül fölfedezni Krúdy müveiben a He tárát, a. Szüzet, az Anyát, a Démont vagy "Boszorkányt,akik éppen a szereplők kapcsolatrendsze­ rében játszanak igen ősi szerepeket.A már többször említett Élet-szimbólum Gyermek az Asszonyságok di­ jából, vs/rv Kleofásné élet-kakasa,amelyért a halott Pictoli pokoljárásra India - ugyanúgy' e motivumkör tarj.ui.2 z megérdemelne egy alapos.átfogó vizsgálatot.)

31

lehetetlen Ben él etbennar hal dl s BizIli vili m a t t ó l ki TkY-y *.j L -

• t

u

s

* e

•

m

?

.

>

az élettel tál álkozik A no i l ­ fér irá ízt t el i

*■ 'A '

j

■

e

lat! an mara

ifi h e *

t a

í i

A K. V- i J

ö.tt

í r

k

■be

ö

»•> *

zenél;?ében szó l e ­ slmzi veret mbe s t át rj nozöu-

t ü

z ö

a

vi ssonyn 7 , o

,

d

te

lí

.

f> v ;

,

a no teáiand iái Ben sr srrom férfive1 sorosul air or o

u'

or*

i*

ő

ás a? Az el s _

A d

.

a d .

tr> Q

v

i '

V 'B

s

h

?

x

T --r*. £*•.

i ner érint

* v s r.*

»ban Inchá s me;; sóz a

(E

D

■H

számukra készített ételeket és itaő okst .Mint Páfcri Ar-ne megáll apitia (35.) . mrudy Írásaiban az étel o. ’ pds.^AjcO az életet jwiies?zi*r,Ben megesel a 1 evest, ráOo és a húrom férfinál' kíszült busókat:a költő /főtt uferhaiiutát (ez Xrudynak is egyik kedvenc ótele volt), a katona kedvencét,a tyúkot,!© a ps.o ssáinára sütött apró húspogácsákat,aaeipste bárány- és gslambkevcrékbol készültek (profán módon idézve ez 51egyházi í’^r~ fiú1' tányérfíber egyezerre két keresztény ős-ssimbóluraoü) •Megissza a marhahúshoz a habzó ,frissen csa­ polt sort,a katona kedvenc italét,a leánykassait és a francia szerzetesek likőrjét.Ilyen tódon maidba olvasztja a három szeretőt - bármennyire a aasztró­ né mi ed éÍv ez et látsz! te itt szerepet jits z an i,ez rítus,az asszony akaratából a férfi akarat nélküli, vegetatív lénnyé változik a szertartás során,amint ez íCiricá óta történni szokott - májö a nő "Síébe vonta Lent és annyi mindenféle játékot űzött vele, amit csak az ezeregyéjszakabeli nők és a pesti negyvenéves asszonyok tudnak” .Esekután Ben elalszik és arra ébred..hogy a három szerető üti-veri, ki rug­ dal jak a házból - és soha többé nem talál vissza.

A no másnap a Ligetben felismerni sem hajlandó ,ter­ mészetesen. Az "elcsapott zsoké-1' kifejezés ekkor nyeri el már említett mélyebb értelmét.Itt már nem az állás— tálánsúgót jelenti az epitheton ornans,hanem a ki­ taszítottság végső állapotát.Az életet jelentő -és adó - no (látomás?) űzi el magától, s az utolsó

* ■»

P k U

. „

rondát bői

yerpr’ic-sotn s s io b í lujnsd

o l ea-

r f* r.Vo v*Sl2*0c!VcU ?*©• ® ani ilt & n fik r.og5c- ■ ■ oá.rga - b a r n a « » > ■ 7 . tV• Í r e k e l tiá ré eb L-*:X* P’ o l e 7:’i.ti vj7/1')?•£?. fip•át5ug «-r / 1-y SS o t t .O J.e l e tV 1 fi r lom •í íTi •el o Is '’ • P u t r i ke r d e t t ' " ' 1■7 C l * 1 * f• a . . Csak >■o r.filr rr. r ó n i e l e t t e f i •o/p; o. 1.6v e r e en; .< ^ ~ r ,.-i *»„ 4 *,1 r~i .01 rrá r t u f ii •1? LV.’i. -- • c.11 sX -*j.A.J.O V jb -rr i , eV!e l y " j c- ■ V á r i a ő t . " CSC.) :* »**Vf~ P íro n ; -1. b o l üogs á g 0 9J- - ^ V,.C-0■ T: er.. cj T) •?n_.i. t- f • r n j ^ sú ly o sé b ű n tr-tóf:>e} ar. ^1 fi"? p/ eb.a to c P: i - ö lv e Sbté s e . A ló v e r se r - t á r . c ..l\ ^"1 .L-r-• c«— ..-rt*• ^-1 «Lü s zű n i OT■e v n l t ha 3 la n , r*

1.*i*»-.'a e l l e n r e á l i s no s t r j'.r-l á lb a V£» V ' l V en.t ,r !Í n t < V .r-rr f. ** r; P á r no tit un ö l n(ír-•p ott S.f;0ké v i l rk-rí b r r . ( E? a Xó v e r són; t- l- r - á l .öt : hf.r ó n i .at i c* 2pl - ernső Kruő.y t á r -

©ár p l orr 7er 0..fi1 e f é r f i . . ♦) If'

c. ItisX'fi’' 5r.;; vé gü l ?.

— b a lé i k e r e t vt-o ■^fií-r.U.ljO

a

eb -r- ( anya) — élet;

Vov. eteti gr-nter.sk i s he­

ly é r e v é l i ■í;i tr a g é d iá t cf-’f i i . " - b e se őre se u t o l­ só p illé r , á t ben, s r e g in t f el b aravlk a© a csönd, ami as emberben inkább aen^rtüv-k után s zo k o tt k e le t k e z ­ n i , mint ir-o d a ln i epövegek olvasó. s e k o r.

ö s s e e f o g l o lá s képr.ej i a k ö v e t i:o ?.nk e t á l l a p i t k a t ju k ne/:: K rú dy 19 18 -22 k e n i ! :rankó óságén ak e g y ik j e l l e g ­ ze te s vöm oa hol is )

eg"-; a »s.:ö vegére v d e t t o n

e lk a l- a .& o t t t e r v 't i a .Io n o k k é t a la p típ u s a

f ig y o llJ ó t a

•;*-í5 . ; i5 e g y ik a r á s ik o

5'V

(c s ő k r it k á n más­

r só s

v

egy ^n ttvu okör- e?. ő r e in e k

:n í r / i v k ö r

V

p?.-*r b e lü l e g

' •'.''" ';• i p ró ír1 •se. Ve is né Huis fuíiikci-

v v tá'V.-r ev.a.Elso ' '.-im-eit .‘-a -író ’r l ^ s n c . ; ■é rá i ia su *? .*7.^ ^ ^_ P v-rívaL -y r r? őriLen e l kod' o lv n-T t éve - r ?•t. a? ••P X-ofii -- y ; 1 1 ** . wL . fo n t 0 Elö’■* ~<•>*?* •f-j. ' -ul -f: - ví fiV\ vcr; ^«.- a ?- ölve. c/\ t iib : b e c s e m p é s z e tt motívum, -• t ö b b n y ir e k.oznaoi n y e l v elem e -

a t e l is s e n h a t -

écp &z is m é t lé s e k során s z i n t

33

Í,k O g y u jra é rt, Glineg.ííd: ■n t á l •ál kozunk v e le ,1 ; ■ ». • c'l íg 4t folrv-üé ■l'r 1

•>s*k - ami kor is a v i l á g egy

st ben magasabb sz in t'

i t ar. e ls ő rneg-

l-'V-il sg^altran s t*

sgvó f. ó ig ,r>en 1ra fo n to s s á g o t

.vasó n a k . mi a rt V é l i ni:

u 3r á é r t elmése­

tiilnio.onitp.n i egy-egy ily e n elemnek.75g ó l azonban k iö é r ü l, liogr - a? e s etek többségében - a szimbólum­ a i kot ás ögy s a já to s v á l f ?.jó v a l von. dolgunk* TTpn k ö z v e tle n , nsnen nagyon in é t t é t e le s ró-fon v é l i k je lk é p e ? je le n tő s é g ű v é a z é l e t egy-egy megszo­ kó t t f; rv0-^3 •:.*,3 i t l >-jo i 1 8 f3f7 f!rál3 "8 "t"LVÍLIsc?Sál*-* n

p

V

,g * a :

i T - i o V w b

* ^ V i s ~ . - - k i t

«r*.w s , t

1

g-

o

m

v

i

-

p

r

i

^

P

C

! ^

közök révén v a ló v á ! meg. Az is m é tlé s Xo.;érdekesebb fim kcié ja asónban mégsem e s , fennem bizonyos* arcb ation sok ős m itiku s j e l ­ le git esemény sorok ?rieme?r?s~ g i n i r i e zt néhány* mii kan— c són om lit e ttű k . Krúdy revén* elken nin cs .1o?ult-v~ fe jlő d é s ,S z e r e p lő i av r-lsö p e r c t o l az ír 50 3. só i gr azonos vonásokat v i s e l ­ nek. Vagy képesek a megromlott v ilá g k o r alkalmazkod­ n i,v a g y "1 puss'túlo r k . az evésem onl 'k o s tá t az enber is e g le ro s rn b ron^
J.

' ,C

r * r~’ n

-*■ —

J* ^

" '■ '7

<~i

T * / "í

T

í

7

r 't

^

r i V

A

l

t

8 ír X 2f •>'- emu- ,s-bozu z. ■■•■'- - w t /L J tj . ..■.-4. J— \-íjf er— ^. vek é? a t ö M - i.r ia e elver, el epsémáip sn^’-lj ek ílrv.dy

reyényelken ig en t is z t á n m e g fig y e lh e tő k ,s abt*eii kűlönbözpek 1 énye.goeen mis a.serző’e rc-gány3l?.kje.ítól »

- 34 -

é s r e g é n y e s c l okmány e l t ő i , hogy éppen r>t á t i Icus s águk rálát i nem " o ly a n o k ,m in t h a ” , liánén v a ló b a n e lh is s e .u k , t e l j e s v a ló ju k b a n a z o k é s e s e k a zo k ,a m in ek Krúdy le ir ja

ő k e t.V a la m e n n y i i l y e n h á t t é r - r é s z l e t é s s z e ­

r e p l ő ig e n

s z o r o s a n k ö t ő d ik a v i z s g á l t t e l j e s e n

fó r ­

n á l i s is .m é tlé s h e fe ,h is z e n épp ez az is m é t lé s e m e li l i ő k e t , s íg y

a re g é n y

e g é s z é t is , b á r m ily e n

szó b a jö v ó

-iz m u s k e r t k e i b ő l . ( Srdem es le n n e m e g v iz s g á ln i, hogy

ti k o r á b b i , i l l e t v e k é s ő b b i müvekben ez a j e l e n s é g ho­ gyan f i g y e l h e t ő m e g ,h is z e n 3 z in ő b á d ,& h a jó s ,v a g y k o r a i n o v e llá k

z s o llo s - fig u r á i

a

s z in t é n h o rd o zn a k ," /

a r c h s ü p ik u s v o n á s o k a t « ) A n n y it m in d e n e s e tr e m e g á lla p íth a tu n k ,h o g y

aho­

gyan .Joyce sem v é l e t l e n ü l n yú l az O d ü s s z e iá h o z ,v a g y i'homas Varm a B i b l i á h o z , am ikor a maga a r c h e t íp u s a it a modern v ilá g b a n m e g j a l e n i t i , K r ú d y s z in t é n v a la m i h a s o n ló r a t e s z

k í s é r l e t e t , nem egy Ö s s ze fü g g ő műben,

hanem a k o rs za k á n a k r e g é n y c lb o n , s z e r e p lő in e k egymás­ h oz é s a v i l á g h o z v a ló

v is z o n y á b a n .

ln n é k a je le n s é g n e k tá r s a d a lm i h á tt e r é b e n e g é ­ szen b iz o n y o s a n o t t

iS)

á lla n a k a p s z i c h o l ó g i a k o r a b e l i

c-rscmény o 1(7 fr e u d és Ju ng k u ta tá s a in a k k ö z v e t le n é s k ö p e t e t t h a tá s a a k o r m ű v é s z e té r e , de o t t á l l

az a

s z ü k s é g s z e r ű k ö v e t e l é s i s , a m e ly e t D a ieh os A r e g é n y é s s modern v i l á g című ta n u lm á n y k ö te té b e n ,J o y c e kapcsán lg?; fo g a lm a z m eg; ” a te c h n ik á n a k . . .

be k e l

m u ta tn ia é s h ih e t ő v é k e l l t e n n ie egy o ly o n v i l á g o t , a m e ly OS

-

V v- S Z Í

r* "1 -•'..X-J.

t á v o l a ; oó i rr,

r- re

p r\

j o l c íj t é s e r t ö 1

•»■*-y»ó 1

a r c ú , . s é m i e g c rg

4* /■>”i i -v- " n é - ! *3^ v ' f'JL wi.’. ^ «u b J -L.

^

•y-'p

•-^ rr

c r ’í r-'jy ^ ; C. rr .oy>

e l _

y+s"

Sl

1

eh t e t t témát k e l l f e l ­

fZs

d o lg o z ó ié , amelyhez nem fűződne-!: szükségképpen olyan é r z e lm e in k , a m e ly ek re e z ír '-

é p i t h e t n s . ,r(2?.)

35

Ha t o v á b b f o l y t a t j u k la ic b .e s á l l í t l í r á t , . n y i l ­ v á n v a ló a n az k ö v e t k e z ik , b e g y

már a t é m a v á la s z tá s

sora égé zz ér. ö n k én y e s.E b b en e z ó r i á s i v á t á g u l t v i ­ lá g b a n sok i r ó

- k o s tu l; Íg y

Krúdy i s

- m e g k ís é r lik

f e l k u t a t n i a z o k a t a z e le m e k e t , a r c k e t id u s o k a t , ame­ l y e k , b á rm ily e n t á r s a t a lm i h á t t é r e l ő t t le g y e n e k is ,

s e n k i szarrd ra nem é r d e k t e le n e k .M e g k e r e s ik t e ­

h á t a zo k a t a z a la p v e t ő

k a p c s o la t t ip v .s o k a t , am elyek

az ő s id ő k b e n u g y a n o ly a n

fo n to s:-ír v o lt a k , m in t ma,

s az ó k o r i és k ö z é p k o r i ir o d a lo m ig t i s z t á n l é t e z ­ t e k az iro d a lo m b a n .(V é le m é n y e m s z e r i n t a dinam ikus je lle m á b r á z o lá s s z o r í t o t t a h á t t é r b e

o k ét eg y idő­

r e . ) E zek et a z a la p o k a t k e 2 e s i k , a v i l á g ö s s z e t e t t ­ s é g e ben a l é n y e g e t k u t a t v a , a modern m űvészek a p r i m i t í v n é p ek s z o b r a ib a n , a n ép zen éb en , é s i l y e n rend

iá .

u.

cl t ű é t c i s z

a z irodalom ban, i s

12Ó I o n ,

z'; i n te csa k k* sér-1 étk ép p tan,

is m é t é l e t r e k e ln e k az em b eri l é ­

l e k le g m é ly e b b e n r e j t e z ő

titk a i -

a k á r n y í l t u ta ­

lá s o k k a l az e r e s z t i , ő s i i r o d c l z i i - l c u l t u r t ö r t é n e t i fo r r á s o k r a , a k á r ,m in t ö T íú ű y n á l,e z e k e t s z i n t e f i g y e ­ lem be se v é v e , c s a k az ember l é n y e g é t k u t a t v a ,h é t k ö z ­ n a p i em berekben f e l l e l v e

a c s o d á k a t•

- 36 J egysetek

1. Krúdy Zsuzsa:Apám,Saladbad Magvető ,1975* (minden életrajzi adat tőle.) 2. Sori Imre > Krúdy Gyula 114. Fórum,Kovi Ssö, 1978. 3* " " 4. napraforgó lo-12.oldal 5. " 177. 6. " 175. 7. Az utitárs 232* 8* Bori Imre-K.Gy. 151. 9. n « « 10. Pesti nőrabló 287.-288* 11. Kleofásné kakasa 181.-182. 12* Pálfy Miklós*.Krúdy XCleofádbé kakasa c. kisregényének szimbolikája (kézirat) 13. Kleofásné kakasa 187. 14. Asszonyságok dija 339.-341. 15. n.N. 494.-496^ 16. « 585. 17* Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban 9.-13, 18* Baranyai Zsolt-K.Gy. Boldogult urfikoromban (Idő*és áifeékproblémák) Acta Un.Szegediensis Hist* Litterarum Bőm. XVI. 113*old. 19. Vak Béla 16.-27. 20. Bori Imre*Fridolin és testvérei 21. Vak Béla 33. 22.

«

128.-132.

23. « 132.-136. 24. " 147. 25. Hall.Iűward T.: Rejtett dimenziók 26. Vak Béla 137. 27. Magy S»pé 315. 28. « 4o6. 29. 30. 31.

f?

4o7,

Hét Bagoly 329.-332. «

Fórum 1976. 3o7.

513.-514.

Gondolat 198©. 98.

m <•’">

32* Bori Iare:I«G?» 195* 3* Ősei versenyek 167* 4. " . 163. 35* fábri An n á iCiprus és ^e&eisye 36* ősei versenyek 13o, 37* ,írfilcfees«kavid:-A regá£$ és a VsOCfilli

'Magvető 1976*' ? >á 9 *Olő* esőé* a

vilá&

kur'ipa klaőő

Vt AJ?) f i- y IO • loStO líí*