AZ INNOVÁCIÓS KAPACITÁS TÉRBELISÉGE A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG
SZEMPONTJÁBÓL Információs társadalom alprogram szakmai konferencia
2011. február 03. Szeged TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005
Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet
Előadásom szerkezete A globális gazdaságban megváltozott az innováció keletkezésének és elterjedésének térbelisége, de erről még keveset tudunk (még nem látjuk a fától az erdőt…, vizsgálni kellene…, ráadásul a Dél-Alföldön alig van erdő, inkább csak ligetek…). 1. Kérdés: Hogyan alakult át a globális gazdaságban az innovációs kapcsolatok térbelisége ? 2. Kérdés: Milyen tényezők és folyamatok hatnak a térségek versenyképességére? Ha ezekre a kérdésekre választ adunk, akkor a térségek innovációs képességét és versenyképességét is szakmailag korrekt módon tudjuk vizsgálni, összhangban az egyetemek gazdaságfejlesztési hatásaival. Miért fontos egy térség versenyképessége? (jövedelmek, munkahelyek stb.)
1. Kérdés: Hogyan alakult át a globális gazdaságban az innovációs kapcsolatok térbelisége ? A csökkenő fajlagos szállítási költségek és az informatikai lehetőségek hatására a globális gazdaságban a tér megkettőződött (‘skizofrén’ tér?) A távolság és közelség új dimenziói: • Hagyományos távolság- és térfogalom: földrajzi, közlekedéshálózati, idő, költség stb. → a tudásalapú, innovatív szektorok a nagyobb egyetemi városokban tömörülnek •
Kapcsolati közelségen alapuló virtuális tér, kibertér: kapcsolati tőke, kognitív közelség stb. → intenzív hálózati kapcsolatok más városokban, itthon és külföldön lévő üzleti partnerekkel
A földrajzi tér és távolság mellett a tudásalapú gazdaságban a kapcsolati közelségen (intézményi, kognitív és szervezeti) és kapcsolati tőkén alapuló kollektív tanulás (tapasztalatok interaktív megosztása) vált fontossá → Hogyan alakul át napjaink gazdaságának térbelisége? → Mit jelent mindez az innovációk szempontjából?
Az innovatív kapcsolatok térbelisége (Bathelt 2008)
Régió Szereplők, cégek
Közös értékek, attitűdök, értelmezési sémák
Helyi információs folyamatok, pletykák, hírek, zsibongás
Globális csatornák
Munkanélküliségi ráta a kistérségek lakónépességének nagysága szerint 30
Munkanélküliségi ráta (%, 2009)
25
20
15
10
5
0 0
50.000
100.000
150.000
200.000
Kistérség lakónépessége (fő, 2008)
250.000
300.000
‘Ideális’ házasság helyben: az innováció két szülője (Capello, 2005)
A Dél-alföldi régió kistérségeinek társ-feltalálási kapcsolatai (Forrás: Bajmócy Z. 2010).
2. Kérdés: Milyen tényezők és folyamatok hatnak a térségek versenyképességére? Az innovációs képesség mérése nem öncélú, hanem a térség versenyképessége javításának megalapozója Térségek versenyképessége: a térségben előállított jövedelem nőjön a nem szándékolt munkanélküliség alacsony szintje mellett Regionális/helyi gazdaságfejlesztés: a térség versenyképességének javítása Regionális versenyképesség mérése (Lukovics Miklós): • Kistérségenként • Piramis modell alapján • 78 indikátor A térségek fejlődési lehetőségei eltérőek a térség nagysága (munkaerőpiaca), fejlettsége, az ott lévő iparágak/üzletágak versenystratégiái, térségi bázisuk, globális beágyazódottságuk stb. szerint
A regionális/helyi gazdaságfejlesztés logikai szerkezete
Cél
Eszköz
Alap
Életminőség Életszínvonal
Versenyképesség (Termelékenység)
Képességek (Adottságok)
A regionális/helyi gazdaságfejlesztés célja: a régióban/térségben élők életszínvonalának, életminőségének javulásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása. A regionális/helyi gazdaságfejlesztés eszköze és módszere: alulról szerveződő regionális gazdaságfejlesztési hálózatok összehangolt, tudatos közösségi beavatkozási programja a regionális/helyi gazdasági folyamatok befolyásolására a térség versenyképességének javítása érdekében. + Képességek (adottságok): innovációs, alkalmazkodási képességek + Visszahatások és interdependencia
Elméleti versenyképességi kistérség-típusok Magyarországon (Forrás: Lukovics – Kovács 2010) Sátoraljaújhelyi
Edelényi Encsi Abaúj– Hegyközi
Szobi
Rétsági
Váci Gyöngyösi Szentendrei VeresHatvani Komáromi Duna- egyházi Győri Tatai Dorogi Aszódi keszi PilisTatabányai vörösvári Gödöllői PannonOroszTéti halmai Budapest Jászberényi Kisbéri lányi Budaörsi Bicskei
Kőszegi Csepregi
Szombathelyi
Celldömölki
Móri
Pápai
Várpalotai
Sümegi Körmendi Vasvári ZalaSzentszentgróti gotthárdi ŐriszentKeszthelyi péteri Zalaegerszegi
Tapolcai
Letenyei
Nagykanizsai
Siófoki
Fonyódi
Pacsai Hévízi
Lengyeltóti
Lenti Zalakarosi
Balatonfüredi
Dunaújvárosi
Enyingi
Tamási
Törökszentmiklósi
Ceglédi
Kunszentmiklósi Kecskeméti
Kunszentmártoni
Kiskőrösi
Paksi
Kiskunfélegyházai
Csongrádi
Sásdi
Békéscsabai
Szentesi
Gyulai Kiskunmajsai
Orosházai Kisteleki
Kiskunhalasi
Szigetvári
Szentlőrinci
Sellyei
Jánoshalmai Komlói
Pécsváradi
Hódmezővásárhelyi
Bácsalmási
Mórahalomi
Szegedi
Makói
Mezőkovácsházai
Rel. erős versenyképességű urbánus Rel. erős versenyképességű rurális Közepes versenyképességű urbánus Közepes versenyképességű rurális
Pécsi Mohácsi Siklósi
Bajai
Sarkadi
Békési
Szarvasi
Bonyhádi
Nagyatádi
Berettyóújfalui Szeghalomi
Dombóvári
Kadarkúti
Püspökladányi
Meztúri
Szekszárdi
Barcsi
Dabasi
Kalocsai Kaposvári
Derecske– Létavértesi
Szolnoki Ráckevei
Marcali
Csurgói
Hajdúszoboszlói Karcagi
Sárbogárdi
Tabi
Nyírbátori
Debreceni Tiszafüredi
Abai
Balatonföldvári
Mátészalkai
Hajdúhadházi
Balmazújvárosi
Adonyi
Balatonalmádi
Nagykállói
Hajdúböszörményi
Hevesi
Gárdonyi
Székesfehérvári
Veszprémi
Ajkai
Fehérgyarmati
Baktalórántházai
Csengeri
Mezőcsáti Polgári
Monori
Gyáli
Ercsi
Nyíregyházai
Tiszaújvárosi Mezkövesdi
Nagykátai
Érdi
Zirci
Sárvári
Tiszavasvári
Füzesabonyi
Esztergomi
Kapu- Csornai várBeledi
Miskolci
Egri
Pásztói
Vásárosnaményi
Ibrány–Nagyhalászi Tokaji
Bátonyterenyei Pétervásárai
Mosonmagyaróvári
Sopron– Fertődi
Szerencsi
Bélapátfalvai
Szécsényi
Balassagyarmati
Kisvárdai
Szikszói
Ózdi Salgótarjáni
Záhonyi Sárospataki Bodrogközi
Kazincbarcikai
Rel. gyenge versenyképességű urbánus Rel. gyenge versenyképességű rurális
Az innovációs teljesítmény szerinti térségtípusok Magyarországon (Forrás: Lukovics – Kovács 2010) Sátoraljaújhelyi
Edelényi Encsi Abaúj– Hegyközi
Balassagyarmati
Szobi
Váci Szentendrei VeresHatvani Duna- egyházi Tatai Dorogi Aszódi keszi PilisTatabányai vörösvári Gödöllői OroszBudapest Kisbéri lányi Budaörsi Bicskei
Gyöngyösi
Kőszegi Csepregi
Szombathelyi
Celldömölki
Pannonhalmai
Téti
Móri
Pápai Zirci
Sárvári
Sümegi Körmendi Vasvári ZalaSzentszentgróti gotthárdi ŐriszentKeszthelyi péteri Zalaegerszegi
Nagykanizsai
Siófoki
Fonyódi Lengyeltóti
Lenti
Letenyei
Balatonfüredi
Karcagi
Dabasi
Tabi
Derecske– Létavértesi
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Ceglédi
Berettyóújfalui Szeghalomi
Meztúri Dunaújvárosi
Enyingi
Kunszentmiklósi Kecskeméti
Kunszentmártoni
Sárbogárdi
Tamási
Kiskőrösi
Paksi
Kiskunfélegyházai
Csongrádi
Békéscsabai
Szentesi
Gyulai Kiskunmajsai
Dombóvári Szekszárdi
Sarkadi
Békési
Szarvasi
Kalocsai Kaposvári
Orosházai Kisteleki
Kiskunhalasi
Hódmezővásárhelyi
Mezőkovácsházai
Bonyhádi
Kadarkúti Nagyatádi
Sásdi
Szigetvári Barcsi
Tiszafüredi
Szolnoki Ráckevei
Marcali
Csurgói
Hajdúszoboszlói
Jászberényi
Abai
Balatonföldvári
Nyírbátori
Debreceni
Adonyi
Balatonalmádi
Pacsai Hévízi Zalakarosi
Székesfehérvári
Mátészalkai
Hajdúhadházi
Balmazújvárosi
Gárdonyi
Veszprémi
Tapolcai
Nagykállói
Hajdúböszörményi
Hevesi
Monori
Gyáli
Ercsi Várpalotai
Ajkai
Polgári
Nagykátai
Érdi
Fehérgyarmati
Baktalórántházai
Csengeri
Mezőcsáti
Komáromi
Győri Kapu- Csornai várBeledi
Nyíregyházai
Tiszaújvárosi Mezkövesdi
Füzesabonyi
Esztergomi
Sopron– Fertődi
Tiszavasvári Egri
Pásztói
Vásárosnaményi
Ibrány–Nagyhalászi Tokaji
Miskolci
Bátonyterenyei Pétervásárai
Rétsági
Mosonmagyaróvári
Szerencsi
Bélapátfalvai
Szécsényi
Kisvárdai
Szikszói
Ózdi Salgótarjáni
Záhonyi Sárospataki Bodrogközi
Kazincbarcikai
Szentlőrinci
Sellyei
Jánoshalmai Komlói
Pécsváradi
Pécsi Mohácsi Siklósi
Bajai
Mórahalomi
Szegedi
Makói
Rel. erős innovációs teljesítményű Közepes innovációs teljesítményű
Bácsalmási
Rel. gyenge innovációs teljesítményű Innovációs teljesítményt nem végző
Az előadás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
www.nfu.hu Köszönöm a figyelmet!
