Az informatikai és a digitális (szoftver) alkalmazások akadályai

JAMPAPER 2./IV./2009 Az informatikai és a digitális (szoftver) alkalmazások akadályai Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Kar [email protected],[email protected]

Absztrakt: Közel három évtizede indult hódító útjára Magyarországon az informatikai, számítástechnikai kultúra általános elterjedése, elterjesztése (a HT-1080Z és a Commodore számítógépek társadalmasításával). A kilencvenes évektől megjelenik a taneszközök ötödik nemzedéke. E rendszeralkalmazások között a teletext, a multimédia és az Internet térhódítása meghatározó. A csúcstechnika, csúcstechnológia felgyorsult fejlődésével az analóg eszközök helyére digitális készülékek, rendszerek léptek, mobil hardverekkel, felhasználóbarát szoftverekkel. Ezzel párhuzamosan szükségessé vált az új eszköztudás elsajátítása, elsajátíttatása a pedagógiai folyamatban a ma már alrendszerként működtetett taneszközök eredményes alkalmazásához. A 21. század első évtizedének végére a munkaerőpiacon általános elvárásként jelenik meg a kulcskvalifikációk1 között az információs – kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése, a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása és a digitális írástudás2. A Multimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot,  hogy milyen eredményeket értek el a különböző fejlesztő műhelyek,  hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és működési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és  hogyan bővült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különböző szakmai, pedagógiai, andragógiai megoldásokkal.3 A fejlesztési, hasznosíthatósági, szakmai eredmények és sikerek bemutatása mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudás hiánya meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében. E kissé szokatlan, talán rendhagyó áttekintésben a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az ICT és a multimédia alkalmazása területén tett erőfeszítések és fejlődés ellenére az egyéni és társadalmi hasznosíthatóság és eredményesség akadályainak elhárítása nélkülözhetetlen. A technológiai alapú tudásközvetítés és tudáselsajátítás, az elektronikus tanuláshoz való hozzájutás, a lifelong learning-ben való részvétel egyetemes esélyének biztosítása csak úgy lehetséges, ha a tanuló számára a tanulásképes állapot az új eszköztudás birtoklásával megalapozott. Kulcsfogalmak: kulcskvalifikáció, közvetítési technológia, informatikai kompetencia4 információs írástudás5, médiakompetencia6, digitális írástudatlanság.

Bevezetés Fantasztikus ütemben fejlődött az elmúlt évtizedekben az embert körülvevő technikai, technológiai környezet (a mikroelektronika, az informatika, a digitalizáció). Hasonló módon jelentek meg és gyarapodtak az oktatás, a képzés, a tanulás különböző színterein a taneszközök ötödik nemzedékének, a rendszeralkalmazásoknak új, fejlettebb változatai (a 1

Vö.: Balogh Andrásné: Technikai fejlődés és szakképzés. Szakképzés - Pedagógiai PHD füzetek. BME. Budapest. 1996. pp. 27-30. 2 Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. – In: Új Pedagógiai Szemle. 2004/11. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html 3 Vö.: Berke. J. – Magyar. M. (2006): The History of Hungarian Applied Multimedia. Journal of Applied Multimedia. I/1., 2006, ISSN 1789-6967, www.jampaper.eu. 4 Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 2004. pp. 79.80. 5 Vö.: i.m. pp. 80-81. 6 Vö.: i.m. 81. p.

48

JAMPAPER 2./IV./2009 felhasználóbarát multimédiák, az Internetes alkalmazások, önálló tanulást támogató, többfunkciós mobileszközök). Ugyanakkor a változás eredményes kezeléséhez szükséges és nélkülözhetetlen a technika, technológia eredményes működtetéséhez biztosító új eszköztudás elsajátítása is. A fejlődés megállíthatatlan és kikerülhetetlen. Ez történt a csúcstechnika, a technológiai alapú tudásközvetítés, a hardver- és szoftverfejlesztés területén is. A lemaradás az emberi, felhasználói oldalon keletkezett, mert az alkalmazáshoz, a kommunikációhoz nélkülözhetetlen új eszköztudás hiányos, vagy esetleges. Több évtizede minden harmadik gyermek funkcionális analfabétán hagyja el az általános iskolát. Az ezredfordulóra a felnőtt lakosságon belül közel 2%-ra emelkedett a tényleges analfabéták aránya. A felnőttek közel 60%-a digitális írástudatlan. Természetesen ennek korábban voltak előre jelzett mozzanatai. Napjainkban a modernizáció következményeként (Horányi Özséb - 1997) „a kommunikációs eszközöknek (a technológiának) az ötödik forradalmát éljük. A számítógépes hálózatok, vagy a számítógépek által közvetített kommunikáció, az információra nyílt rendszerek összekapcsolásának megjelenését szokás újabban ötödik kommunikációs forradalomnak nevezni.”7 A gyorsított ütemben fejlődő (csúcs)technika és technológia működtetése egy változó, átalakuló kommunikáció keretei között új kihívást jelent, a korábbitól eltérő megoldásokkal. A vezetés számára új képzési feladatteljesítési elvárás körvonalazódik. A Kozma Tamás által vázolt „globalizációs rendszermodell”8 (lásd 1. ábra) meghatározó, egymást feltételező modernizációs sarokpontjaként jelenik meg a kommunikáció és a technológia. Mindkettő eredményes működtetéséhez nélkülözhetetlen az új, minőségi tudással rendelkező humánerőforrás előállítása és személyiségfejlesztése. Ez a kommunikáció új, más minőségű megjelenése, amely természetesen magában hordozza a Shannon-féle interakciós modell és értelmezés valamennyi elemét. Ugyanakkor túllép ezen a szinten és felkínálja a tényleges elérés helyett a mindenkori elérhetőséget. Így válhat a társadalmi kohézió kialakításának, működtetésének és megvalósíthatóságának eszközévé.9 Ezt biztosítani látszik a számítógépes hálózatokkal folytatott kommunikáció, mint tömegkommunikáció (az Internet, mint működő, összekapcsolt nyílt rendszer).10 Ezzel szinkronban az alkalmazó számára új, más minőségű követelmény a technológia hatékony működtetése és az eredményes kommunikáció eszköztudásként való megjelenítése. A tömegoktatás egyben a felnőttek oktatását is jelenti: az analfabetizmus, a funkcionális írástudatlanság csökkentése, az új típusú analfabetizmus megelőzése, a túlélésre való felkészítés, a szakképzés, az új szerephelyzetekre, feladat-megoldásokra történő kondicionálás stb.11 Az Európai Uniós dokumentumokban, a hazai és a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt két évtizedben folyamatosan jelent/jelentek meg az ICT fejlődésével, a lifelong learning fontosságával és megkerülhetetlenségével kapcsolatos előrejelzések, feladatok az információs társadalom, a globalizáció, a digitalizáció következményeinek, az új kihívások kezelésének megoldásaként.

7

Vö.: Horányi Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információs kultúra felé. – In: Európai Szemmel Budapest. 1997/1. pp. 12-13. 8 Vö.: Kozma Tamás: A történelem jövője. – In: Ismerkedés az EU-val II. Budapest. 1997. pp. 26-28. 9 Vö.: Horányi Özséb i.m. p. 16. 10 Vö.: Marrill Morris – Chritine Ogan: Az internet mint tömegkommunikáció. – In: Replika. Budapest. 23-24/1996. december. p. 278. 11 Vö.: Magyar Miklós: A nem pedagógus végzettségű oktatók tanulási és tanulásirányítási tevékenységének fejlesztése. Pedagógiai Doktori Iskolák I. Országos Tanácskozása. Budapest. 2000. május 10-11. Kézirat.

49

JAMPAPER 2./IV./2009 VEZETÉ VEZETÉS (KÉ (KÉPZÉ PZÉS)

KITERJEDÉ KITERJEDÉS

TÖMEGOKTATÁ MEGOKTATÁS

TÉRBEN, IDŐ IDŐBEN

GLOBALIZÁ GLOBALIZÁCIÓ CIÓ

TECHNOLÓ TECHNOLÓGIA

KOMMUNIKÁ KOMMUNIKÁCIÓ CIÓ

MŰKÖDTETÉ DTETÉS, SZAKKÉ SZAKKÉPZÉ PZÉS

NYELV, MÉ MÉDIA SZÁ Á MGÉ É PES ÁTVITEL SZ MG

1. ábra: „Globalizációs rendszermodell”

A Multimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot,  hogy milyen eredményeket értek el a különböző fejlesztő műhelyek,  hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és működési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és  hogyan bővült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különböző szakmai megoldásokkal.12 A szakmai eredmények és sikerek bemutatás mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudatlanság, a -kultúra hiánya meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében. A szakmai, pedagógiai, andragógia folyamatok működtetése általában kétszereplős (tanuló, tanulásirányító). A tudásközvetítés, tudáselsajátítás folyamatában meghatározóak a kompetencia modellek, minták, amelyekből újraépíthetők az aktuális feladatmegoldások működtethető algoritmusa. Sajátos ellentmondásként érzékelhető, hogy miközben folyamatosan bővül az európai munkaerő-piaci tér, a potenciális munkavállalók között, különösen a munkanélkülieknél, az említett három területen (a funkcionális analfabétizmus, a tényleges felnőtt analfabéták, a digitális írástudatlanság) növekszik a tudáshiány. A változás egyik jellemző alapvetése, hogy ami nekem evidens, azt a tanuló most tanulja. Ez fordítva is igaz. A kialakult helyzetben olyan új tevékenységek, tudáselemek elsajátítása is szükséges, amelyet a tanulók életkori sajátosságaik alapján természetes egyszerűséggel birtokolnak és mozgósítanak. Ezért a szerepek időről-időre felcserélőd(het)nek. Ez utóbbi átvezet a másik alapvetéshez, amelyet egy brit marketing alaptétel rögzít: „ha nem vagy 12

Vö.: Berke. J. – Magyar. M. (2006): The History of Hungarian Applied Multimedia. Journal of Applied Multimedia. I/1., 2006, ISSN 1789-6967, www.jampaper.eu.

50

JAMPAPER 2./IV./2009 része a megoldásnak, része vagy a problémának”. A szükséges eszköztudás hiánya kirekeszt olyan feladatmegoldásokból, amelyek az informatikai- és a digitális szoftveralkalmazásokkal lehetségesek. Helyzetkép A helyzet kezelése összetett kérdéskör. Szükségszerűen érinti a pedagógus, az andragógus és a tanuló szerepkörének egészét és működését. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a szerepváltás igényét megjelenítő paradigmaváltás lehetősége sem.  A szerepkör összefüggésében új kompetenciák (informatikai, média) fejlesztése a meghatározó.  A paradigmaváltás megvalósítása a szerepdominanciák helycseréjét jelenti a tudáselsajátítás – tudásközvetítés folyamataiban. Fontos kérdések: 1. Működik-e a szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzésekben? 2. Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése? 3. Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még előttünk? A 21. századra a tanulás számos ok miatt felértékelődött. A tanulási-tanítási rendszert alkotó alrendszerek megléte és biztonságos működése nélkülözhetetlen az eredményességhez (akár a személyi, tárgyi, vagy a szervezési, finanszírozási és egyéb feltételekről van szó).

TA N U

LÁ K SI LÓ EK U S R A N N ÁN A T LIE MŰKÖDÉST YÍ TÓ K BIZTOSÍTÓ K KISZOLGÁLÓ K HÁTTÉR TE ÖZ C VE LOGISZTIKA ZÖK H K N TÍ Ö O O TÉ K Z AG LÓ S S E NY G I IA A

2. ábra: A tanulási-tanítás folyamat, mint rendszer A pedagógus, az andragógus, a tanulásirányító informatikai és médiakompetenciájának megléte és minősége alapvetően befolyásolja a tanuló, a kliens minta- és modellkövetését. Hiánya lehetőséget teremt a tanulónál a hiány újratermeléséhez. A közoktatásban, a szak-

51

JAMPAPER 2./IV./2009 képzésben és a felsőoktatásban lezajlott szervezeti, tartalmi átalakítások, korszerűsítések ellenére sem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Az általános iskolát befejező tanulók közül minden harmadik még ma is funkcionális analfabéta. A középiskolából kikerülők oktatástechnikai, számítástechnikai eszköztudása esetleges. Minőségét jelentősen befolyásolja a képzőintézményben működtetett szakmai, pedagógiai gyakorlat. A felsőoktatásban a pedagógus- és az andragógus képzés területén a feladat megkerülhetetlen. Hogyan függ össze mindez a jelenlegi témánkkal, különös tekintettel a digitális írástudatlansággal? Az írástudatlanság és a digitális analfabetizmus alapvetően egy kommunikációs eszköztudás hiánya. Ennek a készségnek a hiánya megakadályozza az ilyen eszköztudást igénylő kommunikációs térben történő kommunikációt. Ez olyan, mintha a gépkocsi vezetője úgy venne részt a közúti közlekedésben, hogy nem tudja olvasni és így nem ismeri a KRESZ táblák és feliratok jelrendszerét, „üzenetét”. „Az írás létrejöttével válik lehetővé a kimondott gondolat pontos, tárgyiasított reprezentációja.” A szó elszáll, az írás megmarad - tartja a mondás. Ezzel együtt „a nyomtatott könyv korában a tudás hagyományos (verbális) átadásának funkcionalitása erősen csökken,” De mi a helyzet az új technikák, technológiák megjelenésével? A rádió esetében az auditív csatorna, a televíziónál a vizualitás a domináns. Ma a számítógépek hálózatba illeszkedve elsősorban kommunikációs csomópontok, A globalizáció és a modernizáció lehetőségei olyan csúcstechnikák, rendszeralkalmazások (multimédia, Internet stb.) működtetését biztosíthatja, amely a hasznosító számára a hagyományos és a digitális írástudás nélkül nem lehetséges.13 A kérdéskör vizsgálata különösen akkor válik izgalmassá, ha áttekintjük a képzési folyamat kockázati tényezői. Ezek lehetnek:  A humán faktor: a tanuló és az oktató, akik kölcsönhatásban működnek.  A környezet, az alkalmazott eszközök, anyagok.  A működtetett tudásközvetítés.  A technikai, technológiai biztonság.  A kiszolgáló háttér, logisztika minősége.  A tanulás támogatásának minősége. 14 Ezzel összefüggésben nem feledkezhetünk meg a tanulási szocializációról és a folyamatban működtetett szerepdominanciáról sem. A következmény az informatikai és digitális szoftveralkalmazások akadályainak megjelenése. Ezek lehetnek:  A szereplők ragaszkodása a hagyományos szerepekhez (tanár, tanuló).  Meghatározó az egy tankönyvből tanulás igénylése.  A tanulási szocializációs gyakorlat a verbális tanulást és a tanár személyes jelenlétének igénylését erősíti (működés, szervezés, struktúra, társadalmi gyakorlat).  Az új kompetenciák megalapozása a középfokú oktatásban esetleges, hiányos.  A pedagógusképzésben és továbbképzésben esetleges a pedagógusok hiányzó kompetenciájának fejlesztése.  A tudásközvetítési folyamatban a taneszközök alrendszerként működnek?  Új (eszköz)tudás és új metodika szükséges.

13

Vö.: Nyíri Kristóf: Az írásbeliségről és néhány új médiumról. - In: Béres István – Horányi Özséb (szerk.): A társadalmi kommunikáció 3.1. pp. 117.…www.communicatio.hu/konyvek/beres_horanyi_tarsadalmi_kommunikacio/ 14 Vö.: Busznyák. J. – Magyar. M. – Nagy. S. – Berke. J. (2006): Tools and Aims in the Instruction of Multimedia ’The Experiences and Morals of an Experiment’, Third Central European Multimedia and Virtual Reality Conference Eger 149-153, ISBN: 963 9495 89 1.

52

JAMPAPER 2./IV./2009      

Az eszközöket és szoftvereket hagyományos módon alkalmazzák (pl.: a ppt a táblai vázlatot váltja ki). A tanuló nem alkotótárs a tudáselsajátításban. A multimédia nem team-munkában készül. A új médiumok műfaji sajátosságai az alkalmazásnál még mindig háttérbe szorulnak. Arányaiban kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag. Az elektronikus tananyagok szerzői jogdíj kérdései még ma is rendezetlenek.

Úgy tűnik, mintha eltekintenénk néhány tanulásirányítási alapelvtől! Ezek:  A tanuló minden élethelyzetben tanulóként, a tanulói szerepelvárásoknak megfelelően működik (életkortól, nemtől, beosztástól, munkakörtől stb. függetlenül).  A tanulót az eredményesség érdekében tanulásképes állapotban kell hozni (célszerű figyelembe venni, hogy miközben a személyiség a tanulási folyamatban fizikai, biológiai, értelmi, érzelmi, pszichés stb. emberként vesz részt, eszköztudásának hiánya is akadálya lehet a sikeres tanulásnak).  A tanulási szocializáció része a szocializációnak. Ezért a technológiai alapú tudáselsajátításban, tudásközvetítésben működtetett önálló tanulást is meg kell tanulni. A pedagógiai, andragógiai folyamatok és a bennük tevékenykedő szereplők változása természetesen nem történik automatikusan és párhuzamosan a környezet átalakulásával. A hatások ellenére a sokat hangoztatott szerepmódosulás, szerepváltozás, a pedagógiai, andragógiai paradigmaváltás még nem történt meg, elhúzódik. A szereplők még ragaszkodnak a klasszikus szerepműködtetéshez. Ebben a helyzetben érzik magukat biztonságban. Ezt igazolják az oktatók által működtetett tevékenységelemek, amelyek a tanulókkal való együttműködést erősítik a tanulási-tanítási folyamatban. Ezek:  a kapcsolatteremtés és fenntartás,  a közlés,  a szerepvállalás,  a tervezés és előrelátás,  az elemzés és döntés,  a szervezés és irányítás,  az értékelés és értékképzés,  a munkavégzés tanulása és tanítása,  az empátia és a pedagógiai tapintat,  a pedagógiai hatáskeltés. A 21. századi új kihívásokra adható válaszok a csak klasszikus megoldásokkal már nem eredményesek. Szükségszerű és nélkülözhetetlen követelményként jelentek meg a tanulásirányító kompetenciái:  a személyiségi,  a szociális (társas),  a módszerbeli,  a szakmai,  az oktatáspolitikai,  az értékválasztási,  az európaiság,

53

JAMPAPER 2./IV./2009   

az informatikai, az internetes-oktató szerep, mint kompetencia, a médiakompetencia.15

Témánkat illetően néhány fogalmat célszerű az azonos értelmezés miatt pontosítani. 1. „Az informatikai intelligencia: a változó informatikai helyzetekhez való alkalmazkodási és probléma-megoldási készség, az informatikai írástudáshoz kapcsolódó tudás-szervezési utak egyike. Egyfajta eszköz- és módszertudás, amellyel az adott pillanatban érvényes tudás megszerzése és működtetése is biztosítható. 2. Az informatikai kompetencia: az eszközkezelés, az információs navigáció (az információhalmazban való eligazodás és szelekció) és az informatikai probléma-helyzetekben való probléma-megoldási készség együttese.”16 3. Fontos annak tisztázása is, hogy mire legyenek képesek a médiakompetencia birtokosai.  „A média világából jövő információkat kezelni.  Azokat megérteni, feldolgozni és megítélni.  Bánni (alkalmazni, felhasználni, átalakítani, adaptálni, létrehozni stb.) ezekkel, a médiumokkal.  Alkotóan beavatkozni a média folyamatokba.  Folyamatos tájékozódással és tanulással lépést tartani a (hardver, szoftver) fejlesztésekkel.”17 Látszólag egyszerű, viszonylag gyorsan megoldható kompetenciafejlesztések ügyéről van szó. A dolog szépséghibája, hogy az elmúlt évtizedek technikai, technológiai fejlődésének üteme többszörösen meghaladta az ember, mint komplex rendszer fejlődésének ütemét. A különböző korcsoportok előzetes tudása és tapasztalata, illetve a csúcstechnika alkalmazásához való viszonya az életkori sajátosságok miatt eltérő. A tudásközvetítésben és a tudásátadásban pedig olyan egymással összefüggő metodikák, stratégiák alakultak ki, amelyek az eredményesség érdekében új eszköztudást és új módszertani alkalmazást igényelnek a felhasználótól, a tanulásirányítótól is. Ezek biztonságos működtetése a paradigmaváltás egyik meghatározó feltétele. Természetesen nem feledkezhetünk meg a tanulói kompetenciák fejlesztésének kérdéséről sem. Alapvetően arról van szó, hogy az új helyzetben másként és más hangsúllyal jelennek meg a tanulói önálló tudáskonstrukció képességének működtetési feltételei (lásd 3. ábra). Ezek lehetnek:  „Az alapvető kognitív és perszonális kompetenciák megfelelő szintű fejlettsége;  A kialakult metakognitív képességek, amelyek hatékony tanulási stratégiák alkalmazását teszik lehetővé;  A tanulásban való érdekeltség és a tananyag iránti érdeklődés.  Az informatikai kompetencia és a média-kompetencia megfelelő szintű fejlettsége.”18

15

Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. pp. 71-81. Vö.: i.m. pp. 79-81. Vö.: i.m. p. 81. 18 Vö: i.m. p. 9. 16 17

54

JAMPAPER 2./IV./2009

Számítógéppel segített tanulás

E-learning • adattárolás • adatfeldolgozás • didaktikai tervezés • interaktivitás • modularitás • hipertext • rendszer• multimédia integráció • szimuláció

Internetes, webalapú tanulás • hálózati kommunikáció • nyitott információhordozók • kiterjesztett valóság

• virtuális valóság

M-learning

Távoktatás

HDTVlearning

• idő- és térbeli függetlenség, rugalmasság • tanulás- és tanulóközpontúság • célorientált tananyag • önálló tanulás • interaktivitás

3. ábra: Az elektronikus (mobil) tanulás összetevői19

Melyek a sikeres tanulók tevékenységei a technológiai alapú tudáselsajátítás folyamatában? A következők lehetnek:  A motiváció fenntartása (Miért fontos számunkra a tanulás – a lifelong learning?).  A tanulási feltételek biztosítottsága (eszközök, anyagok, használatuk).  Időtervezés és megvalósítás. Rendszeresség.  A megfelelő tanulási környezet kialakítása.  A tanulásképes állapot biztosítása, folyamatos fenntartása.  Személyiség és tevékenységfejlesztés (készségek, kompetenciák). Folyamatos kondicionálás. Ezzel együtt biztosítani kell az alkalmazás metodikai feltételeit is. Ezek lehetnek:  A biztonságos és működőképes technikai feltételek megléte.  A tanulási cél megvalósítását támogató szoftver biztosítása.  Az alkalmazás módszertani feltételeinek, szervezési és technikai lehetőségeinek szinkronitása.  A felhasználók eszköztudása, tanulásmódszertani és médiaismerete.

Hogyan biztosítható a kompetenciafejlesztés, az új helyzetre való felkészítés a Kaposvári Egyetem Bolognai Képzési Programjában? Az informatikai tudás látszólag rendben van. Eltelt közel három évtized. A képzési folyamatok általában biztosítottak iskolai (intézményes) keretekben: a felkészülés, 19

Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html-95kS

55

JAMPAPER 2./IV./2009 felkészítés, az oktatástechnikai, számítástechnikai alapozás és az oktatástechnológiai fejlesztés. Vagy mégsem? Az Andragógus BA képzésben az informatikai kompetencia fejlesztését segíti a számítástechnikai és oktatástechnikai alapozás. Fontos szerepe van a médiakompetencia fejlesztés előkészítésében a médiaismeret tantárgynak. Az oktatástechnológia felkészítés a felnőttképzés módszertana keretében történik. Külön multimédia-fejlesztési lehetőséget biztosít a Távoktatási fakultáció az MA-ra történő felkészülésben. Az Andragógus BA képzés tantárgyi lehetőségei:  Tanulásmódszertan  Informatikai alapok és alkalmazások  Kommunikáció elmélete és gyakorlata  Médiaismeret  A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere  Távoktatás – E-learning  Közösségfejlesztés  Kulturális kommunikáció  A mai magyar média világa. Regionális és helyi média 

Távoktatás fakultáció (MA előzetes): – ICT – Multimédia, Távoktatás módszertana – Kreatív Műhely 1., 2. – Nyitott képzési laboratórium

Összegzés helyett A bevezetőben vázolt előzmények az elmúlt évtizedekben végbement technikai-technológiai fejlődést és következményeit érintették a multimédia konferenciák össze-függésében. A fejlesztő műhelyek által elért eredmények ellenére sajátos tudásfejlődési helyzetképpel találkozunk a különböző képzési színtereken. Az informatikai- és a digitális (szoftver)alkalmazás akadályainak csökkentése és megszüntetése a feltett kérdésekre adható valóságos, cselekvésben megjelenő válaszokkal lehet csak eredményes.20 A kérdések: 1. Működik-e szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzésekben? A működés esetleges. A változás a szerepek esetében is változtatást igényel. A megoldáshoz nem elegendő a csak autodidakta önfejlesztés. Szükséges a mesterségre történő képzési programban megjelenő, a technológiai alapú tudásközvetítésre, tanulásirányításra való felkészítés is. 2. Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése? Igen. A szak indítására összeállított képzési program már számolt ezzel a lehetőséggel. A tantárgyak kiválasztásánál felhasználtuk a művelődésszervező szakon szerzett tapasztalatokat. 3. Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még előttünk? A szemléletváltás folytatása nélkülözhetetlen. Ez összefügg számos korábban nem ilyen élesen felvetődő problémával.

20

Vö.: Berke. J. – Magyar. M. (2009): The History of Hungarian Applied Multimedia. The 3rd International MultiConference on Society. Cybernetics and Informatics - IMSCI 2009, Orlando. ISBN-13: 978-1-934272-74-9.

56

JAMPAPER 2./IV./2009    

Arányaiban még mindig kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag. A tanuló oldaláról is nélkülözhetetlen az alkalmazáshoz szükséges eszköztudás birtoklása. Az elektronikus tananyagok szerzői jogi kérdéskörének törvényi szabályozása még hiányos, esetleges, nem tökéletes. A kultúra csúcstechnika által felgyorsított demokratizálódása lehetővé teszi, hogy a korábban elkülönülő szerepkörök (alkotó, közvetítő, befogadó) a digitális, informatikai alkotások készítése, használata esetében egyszemélyben integrálódjanak, létezzenek. Ez egy újabb megoldásra váró komplex helyzet.

A technológiai alapú tudáselsajátítás, tudásközvetítés csupán egy lehetőség a 21. század feladatmegoldásaiban. A digitális írástudás hiánya kirekeszti az önálló elektronikus tanulási folyamatból mindazokat, akik nem rendelkeznek ezzel az új eszköztudással. Számukra a kulcskompetenciák elsajátítása is problematikus. A helyzet kezeléséhez a szükséges minták és modellek nélkülözhetetlenek. A kirekesztés nélküli esély csak úgy biztosítható mindenki számára, ha az érintett szereplők elfogadják a változással járó változtatások szükségességét, és tevőlegesen vesznek részt az informatikai- és digitális (szoftver)alkalmazások akadályainak elhárításában. Felhasznált források [1] [2] [3]

[4]

[5]

[6] [7] [8] [9]

10] [11]

Béres István – Horányi Özséb (szerk.): A társadalmi kommunikáció… www.communicatio.hu/konyvek/beres_horanyi_tarsadalmi_kommunikacio/ Berke. J. – Magyar. M. (2006): The History of Hungarian Applied Multimedia. Journal of Applied Multimedia. I/1., 2006, ISSN 1789-6967, www.jampaper.eu. Berke. J. – Magyar. M. (2009): The History of Hungarian Applied Multimedia. The 3rd International Multi-Conference on Society. Cybernetics and Informatics - IMSCI 2009, Orlando. ISBN-13: 978-1-934272-74-9. Busznyák. J. – Magyar. M. – Nagy. S. – Berke. J. (2006): Tools and Aims in the Instruction of Multimedia ’The Experiences and Morals of an Experiment’, Third Central European Multimedia and Virtual Reality Conference Eger 149153, ISBN: 963 9495 89 1. Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai – In: Új Pedagógiai Szemle 2004/11. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-taKomenczi-Didaktika.html-95k Kozma Tamás: A történelem jövője. – Ismerkedés az EU-val II. Budapest. 1997. Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. Horányi Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információs kultúra felé. - In: Európai Szemmel Budapest. 1997/1 Magyar Miklós: A nem pedagógus végzettségű oktatók tanulási és tanulásirányítási tevékenységének fejlesztése. Pedagógiai Doktori Iskolák I. Országos Tanácskozása Budapest. 2000. május 10-11. Kézirat. Magyar Miklós: Pedagógiai jellemzők, tanulási tényezők a felnőttek tanulásában. – In: Felnőttképzés. NSZFI. Budapest. 2008/1. Sonnevend Júlia: A demokratikus kultúra elméletéhez. www.es.hu/pd/display.asp?channel=PULICISZTIKA0814&article=2008-04062012-01VBDD-30k

57