AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŐVELTSÉGTERÜLETEN
Készítette:
Horváth Csaba Borsos Miklós Általános Iskola Ajka
A munka megtervezése A TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Ajkán címő pályázatban a Borsos Miklós Általános Iskola vállalta, hogy bevezeti az IKT-val támogatott foglalkozásokat a tanórák 25 %-ában. A tanulói laptop program keretében a kollégák megtervezik az egyes tantárgyakhoz a tanulói laptopok használatának lehetséges területeit, kereteit, a használat módját. Mindez az Ember és társadalom mőveltségterületen az alábbi osztályokat érinti: • 5.c osztály - történelem, heti 2 óra (ezen belül szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése 4 egység, 6 óra) • 6.c osztály - Ember és társadalom, heti 3 óra (Történelem és társadalomismeret és hon- és népismeret összevonása, tömbösítve) • 7.c osztály - történelem heti 2 óra (Tantárgytömbösítéssel) Fontosnak tartottam, hogy ne csak a pályázatba bevont osztályokban alkalmazzam az IKT-t, hanem valamennyi általam tanított osztályban. Az elızı három tanévben történelembıl és hon- és népismeretbıl már alkalmaztam infokommunikációs megoldásokat, így nekem is, diákjaimnak is voltak már elızetes ismereteink, tapasztalataink, megvalósítandó ötleteink, elképzeléseink. A 2006/2007. tanév elején és végén kérdıíves felmérés keretében valamennyi felsıs diákot megkérdeztem ezzel kapcsolatosan. Képet kaptam otthoni eszközellátottságukról (számítógép, internet), a tanulással összefüggı felhasználói szokásaikról, az általuk ismert és használt alkalmazásokról és programokról, véleményükrıl a történelem órákon használt IKT-s megoldásokról, az ezzel kapcsolatos motivációjukról. A felmérést ebben a tanévben web 2.0-ás megoldással (Google Dokumentumok Őrlapkészítı alkalmazása, kitöltése és értékelése weben) megismételtem, így megismerhettem a 3 év alatt bekövetkezett változásokat, adatokhoz jutottam a további tervezéshez és a tervek megvalósításához. A fentiekbıl kiindulva elıször a kompetenciaalapú oktatásnak megfelelıen a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében kiemelt hangsúlyokat, az információs és kommunikációs technikák alkalmazásának módjait fogalmaztam meg. Második lépésként áttekintettem és rendszereztem az eddig elkészített és összegyőjtött IKT-s segédleteket, megoldásokat és módszereket, a rendelkezésre álló eszközöket. Ezt követıen listát készítettem azokról a digitális tananyagokról, eszközökrıl, amelyeket a késıbbiek során alkalmazni szeretnék, de még nem állt rendelkezésre. A tanév során igyekeztem megtalálni a módját annak, hogyan lehetne ezekhez hozzájutni. Egy részüket a TÁMOP-os pályázatból (pl. Cartographia kiadó digitális atlasza, Mozamap digitális atlasz), másik felét a tankönyvvásárlásra rendelkezésre álló keretbıl (Nemzeti Tankönyvkiadó feladatkészítı szoftvere) sikerült beszerezni. Végezetül a tanmenetek átdolgozása következett. Az új tanmenetekbe belekerültek a fejlesztendı digitális kompetenciák és a fejlesztésük módjai. Valamennyi érintett évfolyamon külön oszlopban beépítettem a tanmenetbe az IKT eszközöket és módszereket, áttekintettem, hogy a fogalmak, nevek, évszámok, topográfiai tényanyagok közül melyikhez szükséges saját IKT tananyagot, gyakorló feladatot készíteni. Ezt követıen a munka a tanév során az átalakított tanmenetek alapján folyt, a tapasztalatok alapján menet közben folyamatosan bıvítve, korrigálva az eredeti elképzeléseket.
Az órákon alkalmazott IKT-eszközök
Valamennyi órán rendelkezésre állt tanári laptopom – amit órai adminisztrációs feladatokra is használtam – hangszórók, projektor, vetítıvászon, kábeles internetes kapcsolat. Az eszközöket általam készített kerekes állványon könnyen tudtam mozgatni. A második félév közepétıl külön teremben elhelyezett interaktív tábla használatára is mód nyílt. Az órai munka elsısorban a Nemzeti Tankönyvkiadó digitális flipbookjaival folyt. Nagy elınye volt – fıleg SNI-s, dyslexiás tanulóknál – hogy az önálló vagy páros munka a tankönyvi szöveggel, feladatokkal, képekkel követhetı volt a kivetítın is. Nem utolsó szempont az sem, hogy aki véletlenül nem hozott tankönyvet, az is tudta követni az óra menetét. A szövegkiemelı, kitakarási funkció és a rajzeszközök alkalmazásával figyelemfelhívó, lényegkiemelı jelölések könnyítették a tananya megértését. Mivel a történelem térben játszódik, a tanulói történelmi atlasz használatával egyidejőleg szinte minden órán szükség volt digitális atlasz használatára. Ez a MozaMap digitális térkép illetve a Cartographia Kiadó Interaktív képes történelmi atlasza volt. Az egyes térképek rétegekbıl épülnek fel, amik külön-külön ki- és bekapcsolhatók, így a tanulók figyelme könnyebben fókuszálható egy-egy részterületre, adattípusra, térképi elemre. Segíti ezt az is, hogy bármelyik térképrészlet zoomolható. Ugyanazt a térképet a feliratok kikapcsolásával írható vaktérképként is tudjuk használni. A rajz eszköztár segítségével bejelölhetünk mozgásokat, majd az ezeket jelölı eredeti réteg visszakapcsolásával ellenırizhetjük munkánkat. Egy-egy fogalom, jelenség megértését illusztrációk is segítik, amik szintén nagyíthatók. A Cartographia Kiadó térképe animációkat is tartalmaz, amelyek hathatósan segítik a fogalmak, folyamatok megértését (pl. szakóca készítése pattintással). Hasznos segítség lehet a térképi távolságokat kilométerben mérı eszköz is. Szemléltetéshez elsısorban a MozaSlide digitális fóliacsomagot és a Magyar Kódex címő enciklopédia CD-mellékletét használtam. A digitális fóliacsomag a tankönyvi fejezetekhez igazodva kínál bıségesen szemléltetı anyagokat (képek, magyarázó rajzok, folyamatábrák, tematikus térképek, táblázatok, stb.), a tananyaghoz kapcsolódó kérdéseket, a háttérismereteket tartalmazó leírást, forrásrészleteket. A Magyar Kódex CD-melléklete tulajdonképpen egy válogatható és tematikus csoportokba elmenthetı képtár. Fontos szerep jutott az órákon a kábeles internet-kapcsolatnak is. Fıként a keresık használata volt gyakori egy-egy fogalom tisztázásához, képkereséshez, szemléltetéshez. Gyakran kerestünk különféle adatokat, de otthoni böngészéshez illetve szorgalmi feladatok megoldásához használható weblapokat is megismertek ilyen módon a tanulók.
A leggyakrabban alkalmazott ingyenes szoftverek Vakablak 2.1 Topográfiai anyagok begyakorlását és kikérdezését teszi lehetıvé. Segítségével készíthetünk és kitölthetünk dolgozatokat, amelyekkel önállóan ellenırizhetjük tudásunkat. Dolgozatra készülı diákok otthon is gyakorolhatnak a program segítségével. Lehetıség van listából „fogd és vidd” módszerrel a térkép megfelelı helyére húzni a megoldást, vagy a nehezebb módszerrel az adott helyre begépelni azt. Interaktív módon gyakorolhatunk vele órán, ha kivetítın megjelenítjük a térképeket. Elınye az is, hogy a feladatlapokat nyomtathatjuk is. Valamennyi fejezethez készítettem az adott fejezet topográfiai anyagát feldolgozó térképet. Google Earth Háromdimenziós világtérkép. Látványos mőholdfelvételek, háromdimenziós megjelenítés, részletes keresés, adatbázis és tucatnyi extra szolgáltatás jellemzi. Az online használható térképben pár méteres felbontás érhetı el, elsısorban a nagyobb városok és a nevezetesebb természeti látványosságok valódi háromdimenziós megjelenítést tesznek elérhetıvé. Jól használható pl. Budapest milleniumra készült épületeinek bemutatására éppúgy, mint a piramisok megkeresésére. Romaiszam Évszámok átváltása római számról arab számra és fordítva. Az évszámokat 4000-ig kezeli! Az idıszámítás tanításához nagyon hasznos segítség a gyerekeknek. Hierogliph Library Hieroglifák felsorolása és angol nyelvő magyarázata. Valamennyi írásjel exportálható. Az ókori írások tanulásakor, valamint Egyiptom történetével kapcsolatos feladatok készítésekor használható. Hot Potatoes Feladatkészítı szoftver. Keresztrejtvény, egy vagy több helyes válaszos teszt, szövegkiegészítéses feladat, párosító feladat készíthetı vele. Az elkészített feladat bármilyen böngészıprogramban megnyitható és megoldható. Sokrétően konfigurálható, beállítható segítség a kérdések értelmezéséhez, megoldásához. A megoldást ellenırzi és értékeli. Movelex Presenter Feladatkészítı. Nagyon egyszerően használható, segítségével érdekes számítógépes oktatóanyagokat, gyakorló- és tesztfeladatokat lehet készíteni és megoldani! Mindehhez nem kell speciális program, elegendı egy normál szövegszerkesztı (például Word) ismerete. Többféle feladattípus elkészítésére alkalmas. A gyakorlást és elmélyítést segíti, hogy csak a helyes megoldás megtalálása után enged a következı kérdésre, a végén pedig az elhibázott feladatokat újra kikérdezi. TesztElek Tesztkészítı. Három féle tesztet képes futtatni: - Normál teszt, a helyes válaszok is a képernyın vannak, melyek közül választhatunk. - Teszt válaszadással, a helyes választ kell begépelni. - Nyelvi teszt, vagyis szókikérdezı, a helyes választ kell begépelni. Képek megjelenítésére is alkalmas.
Jigs@w Puzzle 2 Segítségével saját képekbıl lehet puzzle játékot készíteni. Elsısorban motiválásra használható, egy esemény vagy személy képének kirakásával kezdve a vele való foglalkozást. Mimio Interaktív tábla szoftver. Sokrétően használható interaktív feladatok készítéséhez és órai munkához, szemléltetéshez egyaránt. A Nemzeti Tankönyvkiadó Feladatkészítı szoftvere. Alkalmas a következı típusú feladatok elkészítésére: idıvonal, vaktérkép, puzzle, halmazok (csoportosítás), kiegészítı, kakukktojás, keresztrejtvény, párosító, feliratozó. Rendelkezik saját képtárral is.
Az alkalmazott IKT-technikák, módszerek 1. Adminisztráció számítógépen, excel segítségével Valamennyi osztály számára készült számítógépes osztálynapló excel formátumban. Segítségével nyomon követhetık a tanulók jegyei, a házi feladatok, hiányzó felszerelések ugyanúgy, mint a tanulók és osztályok átlagai, a szerzett jegyek száma, megoszlása jegyenként. Dolgozatonként mutatja azok átlagát, a megszerzett jegyek darabszámát. Az adatok diagramon is megjelennek. Minden adat iskolai szinten összesítve is megjeleníthetı. 2. Kapcsolat információcseréhez Külön történelem e-mail fiókot létesítettem, amit a tanulók is ismernek. Az órán használt szemléltetı anyagok (swf fájlok, ppt anyagok, feladatsorok, szorgalmi feladatok, stb.) elérhetık jelszavas tároló oldalamon (hcs.fileposta.hu). Az oldal forgalma nyomon követhetı, a tanulók is feltölthetnek rá fájlokat, üzenetet is tudnak küldeni rajta keresztül. Személyes segítségkéréshez mobil telefonon és skype-on is elérhetnek. 3. Könyvjelzıgyőjtemény összeállítása és megosztása történelemi honlapokhoz Az Xmarks alkalmazás segítségével történelmi honlap-győjteményt készítettem, amiben tematikusan csoportosítva megtalálhatók az általánosságban illetve az egyes fejezetekhez használható honlapok linkjei, valamint a jelentısebb történelmi linktárak is. 4. Web 2.0 alkalmazások használata A tehetséggondozáshoz, önálló ismeretszerzéshez kitőnıen használható web 2.0-ás alkalmazások közül városismereti vetélkedıhöz használtuk a Google Dokumentumok alkalmazást. (A vetélkedıt saját honlapon keresztül szerveztük és bonyolítottuk le: http://sites.google.com/site/ajka50 ). Szorgalmi feladatokhoz, órai kiselıadásokhoz online térképeket és térképszerkesztı alkalmazásokat (pl. SetMap, GunMap), gondolattérkép-készítı alkalmazásokat (bubbl.us, WiseMapping), idıegyenes-készítı programokat (dipty, xtimeline) használunk. Rendszeresen dolgozunk a Wikipédia szabad enciklopédiával, speciális közösségi oldalakkal (pl. reneszánsz iwiw), online tárhelyekkel (pl. dropbox). 5. Internetes történelmi lapok, hírportálok, blogok használata A történelmi témájú folyóiratok közül a História internetes változatához a tankönyv is ajánl feladatokat. Használjuk még ezen kívül a következı internetes kiadásokat: rubicon.hu, szemtanu.hu, mult-kor.hu, huszadikszazad.hu, http://www.c3.hu/~klio/, ookor.hu. A történelmi témájú blogok közül a legérdekesebbek: Történelem mindenkinek (http://toriblog.blog.hu/), Sírásók naplója (http://sirasok.blog.hu/), Had és rendvédelem-história (http://lemil.blog.hu/), A magyar Svejk (http://magyarsvejk.blog.hu/). 6. Bemutató készítése A powerpointtal készített bemutatókat alapvetıen két módon használjuk történelem órákon: tanári bemutatóként illetve diákok által készített otthoni feladatként. Az összefoglaló órákhoz magam készítette powerpointos bemutatókat használok, amik szerkezetükben a tankönyvi összefoglalások menetét követik. Megjelenítik és animálással magyarázzák a fontosabb összefüggéseket, a tankönyvi feladatokat és megoldásaikat, valamint hiperhivatkozással elérhetı gyakorló feladatokat is tartalmaznak évszámok, helyek, fogalmak személyek gyakorlásához. Ez a megoldás az otthoni önálló gyakorlásra, a témazáróra való felkészüléshez is jól használható az internetes tárhelyrıl letöltve. 5-6. évfolyamon a vállalkozó kedvő tanulók is próbálkozhatnak saját bemutatóval egy kisebb, jól körülhatárolható témában (pl. piramisok, vikingek, Árpád-kori templomok, stb.).
Mivel 7. osztályban informatikából is tananyag a powerpoint, itt kötelezı feladatként a reformkor egy kiemelkedı alakjának életét kell bemutatniuk. A feladatot informatika órán tanári segítséggel kezdik el, majd otthon önállóan fejezik be. 8. osztályban egy globális problémát dolgoznak fel önállóan, majd az egyes tanulók munkáiból közös gondolattérkép készül, ezen keresztül rendszerezzük a globális problémákat. Használom még a bemutatót dolgozatíráshoz (a két csoport feladatai egyszerre, két eltérı színnel megjeleníthetık), vetélkedıkhöz (Történelmi torpedójáték a török korból, Reformkori anagramma híres személyekrıl, Nyelvújítás szavai, stb.) is. 7. Sulinet digitális tudásbázis – SDT használata Elsısorban az animációkat használom belıle. Térképi mozgások, csaták mozzanatai, technikai találmányok mőködése, a megértést segítı interaktív feladatok (pl. jurta berendezése, honfoglalás kori harcos felszerelése, stb.), jobban megérttetik a tanulókkal az ismeretanyagot, mint a legjobb tanári magyarázat. 5. osztályban rendszeresen használjuk a Játékos interaktív történelemóra feladatait tanórán és otthon egyaránt. Ugyancsak hasznosak az interaktív térképek is, amik gyakran az atlaszban nem található eseményeket is részletesen szemléltetik. 8. Szemléltetés kivetítı és számítógép segítségével Az IKT-megoldások kitőnı, a gyerekek figyelmét teljesen lekötı módját kínálják a szemléltetésnek is. Használok hozzá rendszeres túráimon célirányosan készített fotókat (pl. a jáki templomról, a salföldi kolostorromról, a visegrádi várról és a királytalálkozó panoptikumáról), internetes képkeresı és megjelenítı programot (pl. Cooliris: Picasso képei, barokk templomok, stb.), de ide sorolnám a különféle hangfájlok lejátszását (Kossuth hangja, a neandervölgyi ısember hangja, az aquincumi víziorgona rekonstruált hangja, stb.) éppúgy, mint a Google Earth kínálta 3D-s épületeket (Róma, Athén, Budapest történelmi helyszínei) vagy a szintén a Google Earth által kínált animált 3D-s térképeket (pl. Magellán föld körüli útja.) Az 1920-as és 30-as évek kultúrájáról tanulva természetesnek tartom, hogy a youtube segítségével megszólal a dzsessz, megjelenik az elsı Miki egér rajzfilm. 9. Internetes történelmi források, a történelem segédtudományainak felhasználása A történelem tanításának nagyon fontos eszközei az írásos és képi források. Ezek digitalizált változatai megtalálhatók a világhálón is. Néhány példa a legtöbbször használtak közül: Az „1000 év törvényei” oldalon digitalizálva megtalálható mintegy tízezer törvényünk Szent Istvántól a 2003-ban meghozottakig. A középkori források közül kiemelkedıek a kódexek. Digitális formában elérhetı a Képes Krónika csakúgy, mint Mátyás király könyvtára (Bibliotheca Corviniana Digitalis). Ennek a forrástípusnak az alapos megismerését segíti sok érdekességgel a „Középkori kódexek” honlap. A huszadik század fontos történelmi forrásai a filmhíradók, amiknek rövid tudósításai könnyen beilleszthetık a tanítási órákba. A NAVA archívumában ezek is elérhetık. Szintén errıl az idıszakról kínál sokrétő forrásokat az ArchivNet XX. századi történeti források – online portál. A politika és diplomácia forrásai mellett találunk a hétköznapokat bemutató anyagot éppúgy, mint a kor kuriózumait. A holokauszt tragédiájának bemutatásához nélkülözhetetlen az „Emlékezem” portál, a második világháborút követı idıszak feldolgozásához pedig a „Betekintı” oldal, ami az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagaiba enged betekintést. A képi források közül a történelmi eseményeket bemutató fotógyőjtemények már nélkülözhetetlenné váltak a tananyag feldolgozása során. A legkorábbiak közül valók az amerikai polgárháború gettysburgi csataterén készültek, de találunk az I. világháborút színes fotókon bemutató, frontonként csoportosított képgyőjteményt is. A történelem mélyebb megismerését segítı tudományok közül kettı: a kronológia kitőnı segítıje lehet a „Naptár portál”, amely a különbözı idıszámítások, naptárak között segít eligazodni, a naptárak közötti átváltásokat teszi lehetıvé. Hatodik osztálytól kezdve gyakran
találkozunk pénzekkel, pénzügyi fogalmakkal és folyamatokkal. Ezek között nyújt eligazodást a Numizmatika.hu oldal.
10. Virtuális séták Nagy elınye az internetnek, hogy számunkra elérhetetlen helyszíneket is bejárhatunk vele virtuálisan. Erre egy példa az Örök Egyiptom projekt: interaktív multimédiás élménnyé ötvözi Egyiptom történetének legfontosabb helyszíneit, mőkincseit, személyeit és történeteit. Az egyiptomi kultúra és civilizáció hét évezredét egybeszövı multimédiás animációk, 360 fokos képek, a fontosabb helyszíneket ábrázoló panorámaképek, virtuális környezetek, háromdimenziós felvételek, élı webkamerás fotók és ısi mőkincsek ezreit bemutató nagyfelbontású képek készültek. Hasonló módon ismerkedhetünk Pompei romvárosával is. A Google Earth galériái segítségével is tehetık virtuális séták a budapesti Hısök terén éppúgy, mint az ókori Rómában, vagy a Loire-menti kastélyoknál, esetleg a párizsi Notre Dame templomnál. 11. Virtuális múzeumok A világ és hazánk múzeumai szinte kivétel nélkül megjelennek a világhálón is, érdemes kihasználni ezt a lehetıséget is az oktatásban. Virtuális múzeum alatt azonban nem ezt a fajta múzeumi jelenlétet értem. Létrejöttek olyan portálok, amelyek kifejezetten digitális múzeumként értelmezhetık. Ilyen pl. az Odyssey honlap, amely bár angol nyelvő, de gyerekeknek szól, és bemutatja az ókort a Közel-Kelettıl Egyiptomon és Görögországon át Rómáig és az ókori Afrikáig, vagy a „Virtual Museum”, amelyik európai vonatkozásban nyújt korszakokra és témákra bontva hasonló élményt. 12. Egyszerő makettek, modellek készítése, tevékenykedtetés A gyerekek tevékenykedtetéséhez, alkotó kedvének kihasználásához is találunk IKT-s lehetıségeket. Az „Own&Mouse” oldal segítségével készíthetünk középkori várkastély makettet, papírföldgömböt, falu vagy város makettjét éppúgy, mint saját címert, vagy a „Historic Tale Construction Cit” segítségével saját középkori oklevelet. 13. Játékok A 10-14 éves korosztály szívesen játszik „lövöldözıs” startégiai játékokat, virtuális háborúkat. Ilyeneket számolatlanul találunk az interneten. A kifejezetten oktatási célra készülteket szabadidıs programként ajánlhatjuk a diákoknak. Játék közben nagyon sok hasznos ismerethez juthatnak az adott korról és annak eseményeirıl. Ilyen játék az 1848.hu, a Rákócziszabadságharcot bemutató Pro libertate, vagy ez utóbbi kezdılapjáról indítható Amerikai függetlenségi háború. Inkább a 7-8. osztályosoknak ajánlható népszerő mőveltségi stratégiai játék a Honfoglaló és a Vándor Magyar. 14. Feladatszerkesztıkkel készített feladatok A szoftverek bemutatásánál felsorolt feladatszerkesztıkkel változatos típusú feladatok készíthetık. Néhány példa: keresztrejtvény az Újvilágból a felfedezések idején behozott növényekbıl. Csoportosítás az evangélikus és református egyházak jellemzıibıl. Kiegészítéses feladat a magyar középkori várostípusokról. Puzzle összerakása a mohácsi csata ábrázolásából. Események és évszámok párosítása az Árpád-korból. Idıegyenes az Anjou-kori eseményekrıl. Minden fejezethez elkészítettem az alábbi teszteket: a fejezet történelmi fogalmai, a korszak híres személyei, a legfontosabb évszámok és események, interaktív vaktérkép a fejezet földrajzi helyeibıl, vegyes feleletválasztós gyakorlóteszt. Az elkészített feladatok feleltetésre, gyakorlásra, összefoglalásra és ismétlésre, témazáróra való felkészüléshez egyaránt használhatók.
15. Szorgalmi feladatok megoldása IKT-val Kérdıíveimbıl tudom, hogy diákjaim szívesen oldanak meg szorgalmi feladatot számítógép és internet használatával. Én is elıszeretettel használom ezt a lehetıséget, mert hathatósan fejleszti a tanulók digitális kompetenciáit. Néhány példa ilyen feladatra: • Feladatlap megoldása az 1831-es kolerajárványról (6 kérdés). • Híres személy névjegyének vagy rövid életrajzának elkészítése. • Képek győjtése adott témában pl. historizmus a festészetben, román stílusú templomaink. • „Adatbányászat”: Hogyan változott a Föld népessége a különbözı korokban? Milyen gazdag volt, milyen bevételekkel rendelkezett Mátyás király? • Watt gızgépének bemutatása • Órán felvetıdı érdekes kérdések megválaszolása pl. Mikor és hol volt az elsı labdarúgó bajnokság? Mióta ismerik az emberek a sört és a fagyit? Hogyan halt meg Ötzi, a jégember?
További elképzelések A tanulói laptop program keretében a következı tanévtıl lehetıség lesz az 1:1 arányú IKT eszközellátottságra, vagyis a pedagógus által használt számítógép mellett minden diák egyidejőleg saját tanulói laptopját tudja használni. A tanár és a diákok gépei egy hálózatot alkotnak. Ez új lehetıségeket nyit az eddig alkalmazott IKT- megoldások elıtt is. Az összegyőjtött megoldásokat, tananyagokat és módszereket természetesen ebben az eszközrendszerben is szeretném használni. Az új keretek között azonban lényegesen nagyobb szerepet szánok: • • • • •
az IKT-val támogatott tanórai mérésnek, értékelésnek, a differenciált tanulásszervezési eljárásoknak, a digitális kompetenciák fejlesztésének, a hatékony önálló tanulásnak, egyéni tanulás stratégiák kialakításának.
Mivel digitális taneszköz-csomag tekintetében a Mozaik Kiadó a leginkább megfelelı elképzeléseimnek, a következı tanévre az általuk kiadott hagyományos és digitális taneszközöket rendeltem meg. A már kipróbált MozaMap és MozaSlide alkalmazások mellett a MozaBook digitális tankönyvet és munkafüzetet is használni fogjuk. Ez utóbbi általunk megvásárolt változata 3D-s animációkat is tartalmaz. Mindez azt is jelenti, hogy az idén elkészített tanmeneteket át kell alakítani az új digitális és hagyományos taneszközöknek megfelelıen. A tanulókat meg kell tanítani az új eszközök használatának módjaira, szabályaira. Ehhez az érintett kollégáknak meg kell állapodni a szabályokról, el kell készíteni a szükséges szabályozó dokumentumokat. A teendık vázlatos ütemezése: • • • • • • •
2010. augusztus folyamán: 2010. augusztus 20-ig: 2010. augusztus 31-ig: 2010. szeptember 20-ig: 2010. szeptember 30-ig: 2010. október 22-ig: 2010. november 2-ig:
a tanulói laptopok érkezése, beüzemelése a digitális és hagyományos taneszközök érkezése a használatot szabályozó dokumentumok elkészítése az osztályok felkészítése a laptop-használatra a tanmenetek átdolgozása „próbaüzem” korrekció a tapasztaltak alapján
•
2010. november 2-tıl:
mőködés „élesben”.
