A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 103/2016 (XII.22.) számú KÖZLEMÉNYE az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól I. Jogszabályi alap A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2016. december 31-én beolvadásos különválással megszűnik és az MVH általános jogutódja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár). Fentiekre tekintettel szükségesség vált az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) nyilvántartásba vételi és változás bejelentési szabályairól szóló új Közlemény kiadása. A jelen közleményben foglalt rendelkezések a Kincstár - a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/C. § (1) bekezdésében kijelölt - hatáskörének gyakorlása során indult eljárásokra vonatkoznak.
II. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer Az ügyfél-nyilvántartási rendszer a Kincstár és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által közösen működtetett, egységes törzsadat-menedzsment rendszeren belüli olyan nyilvántartási rendszer, amely lehetővé teszi mind a Kincstár, mind pedig a NÉBIH ügyfeleinek egyértelmű azonosítását, valamint jogszabályban meghatározott adatainak naprakész és egységes nyilvántartását, továbbá az egyes ágazati nyilvántartási-, és szakrendszerek alapjául szolgál. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben beazonosított ügyfél részére a Kincstár egyedi azonosítást szolgáló számot, ügyfél-azonosítót állapít meg. Az ügyfelek az ügyfél-nyilvántartási rendszerben az alábbi két besorolás szerint kerülhetnek nyilvántartásba vételre:
nyilvántartásba vett ügyfél: az ügyfél-nyilvántartási rendszerben beazonosított, és ügyfélazonosítóval rendelkező olyan ügyfél, aki/amely hivatalból indult eljárás során került nyilvántartásba vételre a Kincstárnál vagy a NÉBIH-nél; kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az ügyfél-nyilvántartási rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit/amelyet a Kincstár az ügyfél, nyilvántartásba vétel iránti kérelme alapján vett nyilvántartásba.
A Kincstár kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfélnyilvántartási rendszerbe. Ez abban az esetben is szükséges, amennyiben az ügyfél, nyilvántartásba vett besorolású ügyfélként már szerepel az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a törzsadatokon kívül a Kincstár
előtti kérelemre indult eljárásokhoz további adatok bejelentése is szükséges, amelyek alapján az ügyfél kérelemre nyilvántartásba vett besorolást kap, és részére a Kincstár ügyfél-azonosítót állapít meg. A besorolás megváltozása esetén a korábban már megállapított ügyfél-azonosító nem változik. Abban az esetben, ha az ügyfél a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében bejelentett adatok hiányosságára tekintettel kérelemre nyilvántartásba vett besorolással nem vehető nyilvántartásba, úgy a Kincstár a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. III. Kérelemre történő nyilvántartásba vételi eljárás 1.) A Kincstár által rendszeresített nyomtatványok A nyilvántartásba vétel iránti kérelem és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő betétlapok, valamint az ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésére – a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény) 37. §-ában foglaltak alapján – a Kincstár nyomtatványokat rendszeresít, amely nyomtatványok használata a Támogatási törvény 28. § (5) bekezdése és a 29. § (1) bekezdése alapján kötelező. a) Az Ügyfél-nyilvántartási rendszerben történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem A természetes személyeknek (így az őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak is) a G1010 jelű, „Nyilvántartásba vétel iránti kérelem – természetes személyek számára”, míg nem természetes személyeknek és az egyéni cégeknek a G1020 jelű „Nyilvántartásba vétel iránti kérelem – nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatványon (jelen közlemény 1. és 2. számú melléklete) kell benyújtaniuk nyilvántartásba vétel iránti kérelmüket. b) Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben rögzített adatokban bekövetkezett változások bejelentése Az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat a természetes személyeknek a G1011 jelű „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem természetes személyek számára” elnevezésű, míg nem természetes személyeknek és az egyéni cégeknek a G1021 jelű „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatványon (jelen közlemény 3. és 4. számú melléklete) kell bejelenteniük. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett adatok meghatározott köre (pl. értesítési telefonszám, levelezési cím) az ügyfél tekintetében megszűnhet úgy, hogy helyette az ügyfél nem kíván új, azt helyettesítő adatot bejelenteni. Ezen adatok bejelentésére a nyomtatványokon a „Megszűnt adat” elnevezésű mezők nyújtanak lehetőséget, egyértelműen meghatározva azt is, hogy mely adatok szűnhetnek meg az ügyfél tekintetében úgy, hogy helyette nem szükséges másik, azt helyettesítő adatot bejelenteni.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy amennyiben fizetési számlaszámának megszűnését jelenti be, addig nem vehet részt pénzügyi következménnyel járó intézkedésben ameddig új fizetési számlaszámot nem jelent be az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe. c)
A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás bejelentéséhez kapcsolódó betétlapok
A G1011 jelű „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatványhoz, továbbá a G1021 jelű „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem – nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatványhoz kiegészítő betétlapok csatolhatók/kötelezően csatolandók az alábbiak szerint: 1.) A nyilvántartásba vétel, vagy a nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelmet kiegészítő G1001 jelű betétlap (jelen közlemény 5. számú melléklete) a képviselet bejelentésére szolgál. A képviselet változását ugyanezen a betétlapon jelentheti be az ügyfél. 2.) A nyilvántartásba vétel, vagy a nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelmet kiegészítő G1002 jelű betétlap (jelen közlemény 6. számú melléklete) a telephelyek, fióktelepek, termelőegységek, szervezetek alszerveinek bejelentésére szolgál. A telephelyek, fióktelepek, termelőegységek, szervezetek, alszerveinek változását ugyanezen a betétlapon jelentheti be az ügyfél. 3.) A nyilvántartásba vétel, vagy a nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelmet kiegészítő G1003 jelű betétlap (jelen közlemény 7. számú melléklete) a külföldi adatok bejelentésére szolgál. A külföldi adatok változását ugyanezen a betétlapon jelentheti be az ügyfél. 4.) A nyilvántartásba vétel, vagy a nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelmet kiegészítő G1004 jelű betétlap (jelen közlemény 8. számú melléklete) a jogutódlásra vagy jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó adatok bejelentésére szolgál. d) Pénzügyi intézménnyel kötött, a fizetési számlaszám megállapodás és a megállapodás megszűnésének bejelentése
rögzítésére
vonatkozó
A fizetési számlaszám rögzítésére létrejött megállapodás bejelentésére „Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött, a fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás bejelentése” elnevezésű, G1030 jelű nyomtatvány (jelen közlemény 9. számú melléklete) szolgál. A fizetési számlaszám rögzítésére létrejött megállapodás megszűnésének bejelentésére „Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött, a fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás megszüntetésének bejelentése” elnevezésű, G1031 jelű nyomtatvány (jelen közlemény 10. számú melléklete) szolgál. e) Az állandó meghatalmazás elektronikus bejelentéséhez szükséges jelszó kiadása
A Kincstár az állandó meghatalmazás elektronikus úton történő bejelentéséhez jelszót állapít meg és azt közli az ügyféllel a G1040 jelű, „Kérelem/adatszolgáltatás elektronikus úton történő intézéséhez szükséges jelszó iránti kérelem” elnevezésű nyomtatvány (jelen közlemény 11. számú melléklete) benyújtása esetén;
f) Az állandó meghatalmazás bejelentése és visszavonása Az állandó meghatalmazás bejelentése és visszavonása benyújtható papír alapon vagy elektronikusan. Papír alapú bejelentés: A meghatalmazás papír alapú bejelentésére a G1050 jelű nyomtatvány (jelen közlemény 12. számú melléklete) szolgál. A meghatalmazás papír alapú visszavonására/felmondására a G1051 jelű nyomtatvány (jelen közlemény 13. számú melléklete) szolgál. Elektronikus bejelentés: Ügyfélkapus hozzáféréssel a meghatalmazás bejelentése és visszavonása elektronikus úton is intézhető. A meghatalmazás bejelentésére az „Állandó meghatalmazás és annak nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű elektronikus nyomtatvány szolgál. A meghatalmazás visszavonására az „Állandó meghatalmazás és annak nyilvántartásba vétele iránti kérelem visszavonása” elnevezésű elektronikus nyomtatvány szolgál. g) A kamarai meghatalmazás bejelentése és visszavonása A kamarai meghatalmazás bejelentése kizárólag elektronikus úton nyújtható be, melyre az „Állandó meghatalmazás és annak nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű elektronikus nyomtatvány szolgál, és azt kizárólag a kamarai meghatalmazott nyújthatja be saját ügyfélkapuján. A kamarai meghatalmazás visszavonása/felmondása benyújtható papír alapon vagy elektronikusan. A kamarai meghatalmazás elektronikus úton történő visszavonására az „Állandó meghatalmazás és annak nyilvántartásba vétele iránti kérelem visszavonása” elnevezésű elektronikus nyomtatvány szolgál, melyet kizárólag a kamarai meghatalmazott nyújthat be saját ügyfélkapuján. A kamarai meghatalmazás papír alapú visszavonására a G1051 jelű nyomtatvány (jelen közlemény 13. számú melléklete) szolgál. h) Természetes személy ügyfél halála esetén az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy a törvényes rend szerinti örököse intézkedésben való részvételének bejelentése Az ügyfél halála esetén az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) a vélelmezett örökösként történő nyilvántartásba vételét a „Vélelmezett örökös nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű, G1060 jelű nyomtatványon (jelen közlemény 14. számú melléklete) kérelmezheti. i) A Kincstár által rendszeresített nyomtatványok elérhetősége és benyújtása A hatályos nyomtatványok a mindenkor hatályos közlemény mellékleteként a Kincstár honlapján, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu oldalon érhetőek el. A nyomtatványokat személyesen vagy postai úton az ügyfél lakóhelye/székhelye szerint illetékes kormányhivatal címére kell benyújtani.
Ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek az ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő adataikban bekövetkezett változást elektronikus úton is bejelenthetik ügyfélkapun keresztül, az elektronikus adatmódosító felületen történő benyújtással. 2.) Nyilvántartásba vétel és változás bejelentési kötelezettség A Támogatási törvény 28. § (3) bekezdése értelmében a Kincstár kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél kérelmezze az ügyfél-nyilvántartási rendszerben történő nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet (G1010 vagy G1020 jelű nyomtatvány) legkésőbb az intézkedésben való részvételre irányuló kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. A Támogatási törvény 29. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél köteles bejelenteni a Kincstárhoz az ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – a Kincstár által erre rendszeresített nyomtatványon (G1011, G1021). A nyilvántartásba vétel iránti kérelem és a nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem esetében meg kell adni az ügyfélkör szerinti besorolásra vonatkozó adatokat is. a.) Fizetési számlaszám bejelentése A Kincstár hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki/amely a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A fizetési számlaszám bejelentéséhez csatolni kell az ügyfél nevére szóló fizetési számla létezését igazoló, a bejelentés vagy kérelem benyújtásának napját megelőző két hónapnál nem régebbi fizetési számla-kivonat másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszámot. A Kincstár a támogatási/kifizetési kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja abban az esetben, ha a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be fizetési számlaszámát. Kifizetés kizárólag az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél részére történhet, és a Kincstár kifizetést kizárólag az ügyfél ügyfél-nyilvántartási rendszerben rögzített fizetési számlájára történő átutalással teljesít. A Kincstár megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfél-nyilvántartási rendszerben rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.
aa.) Az ügyfél és a pénzügyi intézmény/ek közötti finanszírozási (hitel) kapcsolattal összefüggő, az ügyfél-nyilvántartási rendszerben rögzített fizetési számlaszámra vonatkozó megállapodás bejelentése és nyilvántartása Az agrártámogatások előfinanszírozása keretében az ügyfél és a hitelintézet és egyéb pénzügyi intézmény vagy az ügyfél és a hitelintézet köthet olyan megállapodást, amelynek alapján az ügyfél a megállapodás hatálya alatt csak a hitelintézet és az egyéb pénzügyi intézmény együttes, illetve csak a hitelintézet hozzájárulásával változtathatja meg az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett fizetési számlaszámát. Ezen megállapodásokat a Kincstár nyilvántartásba veszi. A megállapodást az ügyfélnek vagy a pénzügyi intézménynek az ügyfél lakóhelye/székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz a jelen közlemény 9. számú melléklete szerinti G1030 jelű nyomtatványon kell bejelentenie személyesen vagy postai úton. Amennyiben a megállapodás alapján az ügyfélnek az ügyfél-nyilvántartási rendszerben a megállapodás megkötése előtt nyilvántartott fizetési számlaszáma is módosul, a módosítást természetes személyeknek a G1011 jelű, „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem természetes személyek számára” elnevezésű, míg nem természetes személyeknek a G1021 jelű „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatványon is be kell jelenteni. Amennyiben az kerül megállapításra, hogy a G1011 jelű vagy a G1021 jelű nyomtatványon bejelenteni kívánt fizetési számlaszám nem az ügyfél nevére szóló bankszámla, úgy a Kincstár a megállapodás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet elutasítja. A megállapodás nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy a megállapodásban résztvevő pénzügyi intézmény is nyilvántartásba vételét kérje a Kincstár ügyfél-nyilvántartási rendszerében, mivel a Kincstár előtti eljárásban való részvétel feltétele az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartásba vétel. A pénzügyi intézménynek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét legkésőbb a megállapodás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemmel egyidejűleg kell benyújtania a G1020 jelű „Nyilvántartásba vétel iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatványon az ügyfél lakóhelye/székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A Kincstár a nyilvántartásba vételt követően a megállapodás nyilvántartásból való törléséig, vagy a határozott idő leteltéig csak a megállapodásban megadott fizetési számlaszámra teljesít kifizetést. ab.) A megállapodás megszűnésének bejelentése A Kincstár a megállapodást az ügyfél, a hitelintézet és egyéb pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél és a hitelintézet képviseletére jogosult személyek által együttesen aláírt kérelme alapján törli a nyilvántartásból. Az ügyfél, vagy a pénzügyi intézmény(ek) által benyújtható, a megállapodás megszűnésének bejelentésére irányuló kérelmet a jelen közlemény 10. számú melléklete szerinti G1031 jelű nyomtatványon kell megküldeni az ügyfél lakóhelye/székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére. Ezt követően az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszám természetes személyeknek a G1011 jelű, „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem természetes személyek számára”
elnevezésű, míg nem természetes személyeknek a G1021 jelű „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával szabadon módosítható. A megállapodás alapján nyilvántartott adat módosítása iránti igény esetén a nyilvántartott megállapodás törlését, és emellett, ezzel egyidejűleg a módosított tartalmú megállapodás nyilvántartásba vételét kell kérelmezni a Kincstárnál. b.) Kis- és középvállalkozások minősítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség A Támogatási törvény 28/A. § (1) bekezdése alapján pénzügyi következménnyel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következménnyel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti minősítését (a továbbiakban: KKV minősítés). Bejelentési kötelezettség csak azt az ügyfelet terheli, aki/amely a KKV törvény hatálya alá tartozik. A fentieknek megfelelően
új nyilvántartásba vételi kérelem esetén természetes személyeknek a G1010 jelű, „Nyilvántartásba vétel iránti kérelem természetes személyek számára” elnevezésű, míg a nem természetes személyeknek és az egyéni cégeknek a G1020 jelű, „Nyilvántartásba vétel iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű, a nyilvántartásban szereplő adatok módosítása esetén természetes személyeknek a G1011 jelű, „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem természetes személyek számára” elnevezésű, míg nem természetes személyeknek a G1021 jelű „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű
nyomtatványon kell bejelenteniük KKV minősítésüket. Amennyiben a pénzügyi következménnyel járó intézkedésben részt vevő, a KKV törvény hatálya alá tartozó ügyfél legkésőbb az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be a vállalkozása KKV minősítését, kérelme a Támogatási törvény 56. § (2) bekezdés g) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. 3.) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem jóváhagyása A Kincstár az ügyfél-nyilvántartási rendszerben történő nyilvántartással kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül bírálja el. A Kincstár a kérelem megfelelősége esetén a bejelentés alapján kérelemre nyilvántartásba vett besorolással nyilvántartásba veszi az ügyfelet és az ügyfél egyedi azonosítására szolgáló tízjegyű ügyfél-azonosítót állapít meg részére. A természetes személy ügyfélkörbe és a nem természetes személy ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére egyaránt csak egy egyedi azonosító
állapítható meg. 4.) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasítása A Kincstár a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha: az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak, a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon – azaz a kérelem nem a benyújtásakor hatályos nyomtatványon - került benyújtásra, az eljárást megindító kérelmet az igény érvényesítésére jogosult aláírásával nem hitelesítette, a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén az ügyfélnek lehetősége van a nyilvántartásba vételt egy újabb G1010 vagy G1020 jelű nyomtatvány benyújtásával kérelmezni. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtott támogatási vagy egyéb intézkedésben való részvétel iránti kérelem is érdemi vizsgálat nélküli elutasításra kerül. Amennyiben a támogatási vagy egyéb intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtására nyitva álló későbbi időpontban újabb nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be az ügyfél, akkor – az újabb nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel egyidejűleg, de még az adott intézkedésre irányadó kérelembenyújtási időszakban – ismételten be kell nyújtania a támogatási vagy egyéb intézkedésben való részvétel iránti kérelmét is. IV. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő adatokra vonatkozó változás-bejelentési kötelezettség, a változás-bejelentési eljárás szabályai 1.) Adatváltozás nyilvántartásba vétele az ügyfél bejelentése alapján A változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető azzal, hogy a fizetési számlaszám változásának bejelentésénél a fizetési számlaszám létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-kivonat másolatát, vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát, továbbá az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolattal összefüggő, az ügyfélnyilvántartási rendszerben rögzített fizetési számlaszámra vonatkozó megállapodás változásával kapcsolatos bejelentést papír alapon kell megküldeni a Kincstár részére. A fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás változását a korábbi megállapodás megszüntetésének bejelentése elnevezésű nyomtatvány (G1031), valamint az új megállapodás bejelentésére vonatkozó nyomtatvány benyújtásával (G1030 jelű nyomtatvány) jelenti be az ügyfél a Kincstár felé. Amennyiben ezen megállapodás változása során az ügyfél-nyilvántartásban szereplő fizetési számlaszám is megváltozik, akkor ennek módosítását a G1011, G1021 jelű nyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás-, végelszámolás-, felszámolási-, illetőleg adósságrendezési eljárás alatt állására, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet vagyonfelügyelőjére, végelszámolójára,
felszámolójára, illetve pénzügyi gondnokára is. 2.) Adatváltozás nyilvántartásba vétele hivatalból A Kincstár az intézkedésekhez kapcsolódó ellenőrzések hatékony végrehajtása érdekében adatokat vesz át a Támogatási törvény 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokból. A Kincstár az ügyfél ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a külső nyilvántartásokból átvett adatokkal. Amennyiben a Kincstár megállapítja, hogy az ügyfél által bejelentett adatok és a más adatkezelő szervek által kezelt nyilvántartások adatai között eltérés van, az ügyfelet – az adateltérés okának tisztázása érdekében – végzéssel a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Amennyiben a Kincstár az adateltérést közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, úgy a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – az ügyfél igazolásra történő felszólítása és külön értesítése nélkül – átvezeti az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. 3.) Az adatváltozás bejelentésének elmulasztása Amennyiben az ügyfél vagy képviseletre jogosultja (pl: vagyonfelügyelő, végelszámoló, felszámoló, pénzügyi gondnok, gyám, gondnok, kiskorú törvényes képviselője), a Támogatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben, azaz 15 napon belül nem tesz eleget az ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségének, és a Kincstár egyéb módon tudomást szerez az ügyfélnyilvántartási rendszerben szereplő adatokban bekövetkezett változásról, akkor felszólítja az ügyfelet vagy a képviseletre jogosultat a bejelentési kötelezettség teljesítésére, és a felszólítás eredménytelenségét követően mulasztási bírságot szabhat ki. Amennyiben a Kincstár tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a Kincstár a Támogatási törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. V. A képviseletre vonatkozó szabályok Amennyiben a Kincstár előtti eljárásban az ügyfél képviselőrévén vesz részt, úgy a képviselőnek írásban igazolnia szükséges képviselői jogosultságát az általa képviselt ügyfél vonatkozásában. A) A Kincstár előtti eljárásokban alkalmazható képviseleti formák: 1.) Természetes személy esetén a.) Törvényes képviselet: a törvényes képviselő meghatalmazás nélkül, jogszabály rendelkezése
alapján képviselheti az ügyfelet a Kincstár előtti eljárásban, csak törvényes képviselői minőségét kell igazolnia. Kiskorú természetes személyt: a szülői felügyeletet ellátó szülő(k) képviselhet(ik), aki(k) ezt a minőséget a kiskorú születési anyakönyvi kivonatával, valamint – egyedüli szülői felügyelet esetén – annak a jogerős hatósági iratnak a benyújtásával igazolhatja, amelyből ez egyértelműen megállapítható, vagy a gyám képviseli (ha a kiskorúnak nincs szülője, illetve, ha a bíróság a szülői felügyeleti jogot megszüntette), aki képviseleti jogát a kirendelésről szóló gyámhatósági határozattal igazolhatja. Nagykorú természetes személyt: gondnokság alá helyezése esetén a gondnok képviselheti, aki a gyámhatósági gondnok-kirendelő határozattal igazolja a képviseleti jogosultságot. b.) Meghatalmazáson alapuló képviselet: a természetes személy ügyfél vagy törvényes képviselője más személy útján vesz részt a Kincstár előtti eljárásban. c.) Kirendelésen alapuló képviselet: - kirendelt ügygondnok képviseli a természetes személy ügyfelet, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, valamint ha azt a Kincstár, mint eljáró hatóság kéri a gyámhatóságtól. A kirendelt ügygondnok képviseleti joga a gyámhatósági kirendelő határozaton alapul a kirendelő határozatban meghatározott korlátok között. - eseti gondnok képviseli a természetes személy ügyfelet, ha a távollevő természetes személy ügyfél jogainak megóvására van szükség (pl. azért, ha a szülő a gyám vagy a gondnok akár jogszabály, vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el), és a gyámhatóság határozattal eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok képviseleti jogának tartalmát, feladat- és jogkörét – képviseleti jogosultsága terjedelmét – a gyámhatósági kirendelő határozattal igazolhatja. 2.) Nem természetes személy esetén a.) Törvényes képviselet:
Gazdasági társaság: A törvényes képviselet igazolására az érvényes cégkivonat és aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta vagy ezek másolata, szolgál. A cégkivonat következőkben megnevezett adatait (úgymint: cégállapotok; cégjegyzékszám; áfa- és megyekód; statisztikai szám; cégnév, rövidnév; székhely, telephely, fióktelep címadatok); képviseletre jogosultak adatai; jogelődök/jogutódok adatai) a Kincstár az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (a továbbiakban: Céginformációs Szolgálat) adatszolgáltatása alapján vezeti át az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 40. § (2) bekezdése értelmében a képviseletre jogosultságot a
Kincstárnak vizsgálnia, a képviselőnek a képviseleti jogosultságát teljes körűen igazolnia kell, ezért a fenti szervezetek esetében a cég képviseletére jogosultaknak közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal (vagy annak másolatával), vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintával (vagy annak másolatával) kell igazolniuk aláírási jogosultságukat és aláírásuk hitelességét a Kincstár előtti eljárások során, így a nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetében is.
Költségvetési szerv törvényes képviseletét a szerv vezetője látja el. Önkormányzat törvényes képviselője a polgármester, a polgármesteri hivatal képviseletét a jegyző látja el. Civil szervezetek körébe az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontjának megfelelően a civil társaság, az egyesület és az alapítvány tartozik. - Civil társaság esetén a többi tag képviseletére bármely tag jogosult. - Egyesület képviseletére az elnök vagy az elnökség tagjai az alapszabályban meghatározottak szerint jogosultak. - Alapítvány képviseletére az alapító által az alapító okiratban kijelölt kezelő szerv vagy az alapító okiratban ilyen célra külön létrehozott szervezet jogosult. Egyház képviseletére – a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően – az egyház egészének, legfőbb szervének vagy a belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője jogosult.
Tekintettel arra, hogy a Ket. 40. § (2) értelmében a képviseletre jogosultságot a Kincstárnak vizsgálnia kell, és a képviselőnek a képviseletre jogosultságát a fenti esetekben is igazolnia kell, a költségvetési szerveknek, civil szervezeteknek és az egyházaknak a nyilvántartásba vétel iránti kérelem, illetve a nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem esetében igazolni szükséges a képviseleti jogosultságot, a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt hatályos alapító/létesítő okirat másolatával. A költségvetési és civil szervezetek képviseletére jogosultaknak szervezetszerű aláírásukat közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal, vagy annak másolatával kell igazolniuk. A törvényes képviseletre jogosult személy bejelentésekor meg kell jelölni azt, hogy a képviseleti jog önállóan vagy együttesen gyakorolható. Együttes képviseleti jog esetén az összes együttes képviseletre jogosult személy bejelentése szükséges, minden egyes képviseletre jogosultat külön G1001 jelű betétlapon kell bejelenteni. b.) Meghatalmazáson alapuló képviselet: a nem természetes személy ügyfél törvényes képviselője más személy útján vesz részt a Kincstár előtti eljárásban. B) Meghatalmazáson alapuló képviseletre vonatkozó közös szabályok: A meghatalmazás az ügyfél olyan közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett jognyilatkozata, amellyel a meghatalmazásban megjelölt eljárás(ok) vonatkozásában feljogosítja a meghatalmazottat, hogy helyette és nevében eljárjon. A Kincstár előtti eljárásokban alkalmazható meghatalmazás hatályát tekintve lehet:
1. eseti meghatalmazás: amely arra ad lehetőséget, hogy a meghatalmazott az ügyfél képviseletében, akár egyetlen eljárási cselekmény kapcsán eljárjon (pl.: a helyszíni ellenőrzés során), 2. állandó meghatalmazás: amely határozott vagy határozatlan időre szól, és az ügyek meghatározott körében állandó jelleggel jogosítja képviseletre a meghatalmazottat általános: valamennyi jogcímre – ideértve az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódó eljárásokat – kiterjedő hatályú, hatályában korlátozott: egy vagy több meghatározott jogcímre és/vagy ügyfélnyilvántartási ügyekre kiterjedő hatályú. Az eseti meghatalmazás bejelentéséhez nem szükséges rendszeresített nyomtatványt igénybe venni, elegendő a meghatalmazás közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni. Az állandó meghatalmazás a Kincstár előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél vagy a meghatalmazott a Kincstár által erre a célra rendszeresített nyomtatványon az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe papír alapon (postai úton vagy személyesen) vagy elektronikus úton – az alábbiakban meghatározott feltételek teljesülése mellett – bejelenti. Az állandó meghatalmazottként eljáró személynek papír alapú meghatalmazás esetén legkésőbb a papír alapú meghatalmazás benyújtásával egyidejűleg kérelmeznie kell nyilvántartásba vételét, míg a meghatalmazás elektronikus benyújtása esetén a meghatalmazás benyújtása előtt kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként ügyfél-azonosítóval kell rendelkeznie. Az állandó meghatalmazás benyújtási módjai: 1. Papír alapú benyújtás: A meghatalmazás benyújtható az ügyfél lakhelye/székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz jelen közlemény 12. számú mellékletében foglalt nyomtatványon. A papír alapú meghatalmazás a Kincstárhoz való beérkezésének napjától, vagy az ügyfél által a nyomtatványon megjelölt időponttól (amennyiben az a beérkezés napjánál későbbi) hatályos a Kincstárral szemben. 2. Elektronikus benyújtás: A meghatalmazó által történő benyújtás: Amennyiben az ügyfél rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, elektronikus úton egyoldalúan is létesíthet állandó meghatalmazást. A meghatalmazó által saját ügyfélkapuján keresztül benyújtott meghatalmazás az ügyfélkapus benyújtást követően azonnal hatályba lép. A meghatalmazott által történő benyújtás: A meghatalmazásnak a meghatalmazott által történő elektronikus benyújtásához egy, a Kincstár által a meghatalmazó részére kiadott jelszóra van szüksége, amely a meghatalmazó (ügyfél)
azonosítását segíti a meghatalmazás megadása alkalmával. Az elektronikus jelszó iránti kérelem (G1040 jelű nyomtatvány) papír alapon történő benyújtását követően az ügyfél postai vagy személyes átvétel útján megkapja titkos jelszavát a Kincstártól, amelyet az elektronikus kérelembeadó felületre történő belépés után bármikor megváltoztathat. Az ügyfélnek a jelszavát meg kell őriznie, mivel a jelszó nem egyszeri alkalomra szól, hanem azt az ügyfél a jövőben benyújtásra kerülő, újabb meghatalmazás esetén ismét felhasználhatja. a) Az elektronikus úton a meghatalmazott által saját ügyfélkapuján bejelentett meghatalmazást kinyomtatva és aláírva, postai úton vagy személyesen is el kell juttatni a meghatalmazó lakóhelye/székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. Ebben az esetben a meghatalmazás csak a papír alapú bejelentés kormányhivatalhoz történő beérkezésének napjától hatályos. b) Amennyiben a meghatalmazott mellett az ügyfél is rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, akkor a meghatalmazott által saját ügyfélkapuján benyújtott meghatalmazást a meghatalmazó elektronikusan jóváhagyhatja. A meghatalmazó által elektronikusan jóváhagyott meghatalmazást papír alapon nem kell eljuttatni a kormányhivatal részére, az a meghatalmazó általi jóváhagyás elektronikus beérkezésének időpontjában hatályossá válik. A Kincstár előtti eljárásban csak a papír alapon eredeti példányban hiánytalanul benyújtott, vagy a meghatalmazó által ügyfélkapun keresztül benyújtott vagy jóváhagyott állandó meghatalmazás érvényes. A postai úton vagy személyesen (is) benyújtandó meghatalmazást legkésőbb a meghatalmazás alapján a meghatalmazott által elvégzendő első eljárási cselekményt megelőzően öt nappal kell benyújtani a meghatalmazó lakóhelye/székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A meghatalmazott által elektronikusan benyújtott meghatalmazás elektronikus úton való jóváhagyását a meghatalmazónak legkésőbb a meghatalmazott által a meghatalmazás alapján elvégzendő első eljárási cselekményt megelőzően kell benyújtania. A meghatalmazónak a meghatalmazást elektronikus úton legkésőbb a meghatalmazott által a meghatalmazás alapján elvégzendő első eljárási cselekményt megelőzően kell benyújtania a Kincstárhoz. Adott jogcím tekintetében több meghatalmazottja is lehet az ügyfélnek, mely esetben bármelyik meghatalmazott képviselheti az ügyfelet a Kincstár előtt. Állandó meghatalmazás keretében kizárólag kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfél járhat el. Az állandó meghatalmazás alapján a Kincstár az ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartásba veszi a meghatalmazás időbeli hatályát, valamint azon intézkedéseket és támogatási jogcímeket, amelyekre a meghatalmazás tárgyi hatálya kiterjed. C) A kamarai meghatalmazásra, mint az állandó meghatalmazás speciális típusára vonatkozó eltérő szabályok A kamarai meghatalmazásra az állandó meghatalmazásra vonatkozó szabályok alkalmazandóak,amennyiben jelen pont eltérően nem rendelkezik.
A kamarai meghatalmazott a saját ügyfélkapuján keresztül beadott kamarai meghatalmazást az elektronikus benyújtást követő tizenkét napon belül postai úton vagy személyesen is köteles benyújtani a Kincstárhoz. Az elektronikusan benyújtott kamarai meghatalmazás papír alapú benyújtásáig a kamarai meghatalmazott az ügyfél helyett és nevében eljárhat, de amennyiben a kamarai meghatalmazás elektronikus benyújtását követő tizenkét napon belül papír alapon nem kerül benyújtásra meghatalmazó lakóhelye/székhelye szerinti kormányhivatalhoz, a kamarai meghatalmazott által elvégzett eljárási cselekmények semmisek. A kamarai meghatalmazás az elektronikus benyújtás időpontjában (visszamenőlegesen) lép hatályba abban az esetben, ha a meghatalmazás papír alapon történt benyújtása a fent megjelölt tizenkét napos határidőn belül teljesül. Ha a kamarai meghatalmazott mellett az ügyfél is rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, akkor a kamarai meghatalmazott által, ügyfélkapun benyújtott meghatalmazást az ügyfél elektronikusan is jóváhagyhatja. Az ügyfél által elektronikusan jóváhagyott kamarai meghatalmazást papír alapon nem kell eljuttatni a kormányhivatal illetve a Kincstár részére. A Kincstár előtt azokban az eljárásokban alkalmazható kamarai meghatalmazás, ahol azt hatályos jogszabály illetve pályázati felhívás lehetővé teszi. A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya nem terjedhet ki a Kincstár előtti valamennyi hatósági eljárásban való teljes körű képviseletre. D) A meghatalmazás és a kamarai meghatalmazás megszűnése A meghatalmazás megszüntetésére vagy a kamarai meghatalmazás megszüntetésére irányuló kérelem az erre a célra rendszeresített elektronikus vagy papír alapú nyomtatványon nyújtható be a Kincstárhoz. A meghatalmazott vagy a kamarai meghatalmazott saját ügyfélkapuján keresztül benyújtott, a meghatalmazás megszüntetésére vagy a kamarai meghatalmazás megszüntetésére irányuló kérelmet az elektronikus benyújtást követő öt napon belül postai úton vagy személyesen is el kell juttatni a Kincstárhoz. A postai úton vagy személyesen történő benyújtás hiányában a meghatalmazás vagy a kamarai meghatalmazás megszüntetése a Kincstár irányába nem hatályos. A kamarai meghatalmazás megszűnik a kamarai meghatalmazott NAK-nál fennálló munkaviszonya megszűnésének időpontjában. A kamarai meghatalmazott a tartós távollétéről vagy munkaviszonyának megszűnéséről – a távollét időtartamának vagy a megszűnés időpontjának pontos megjelölésével – a Kincstárt és az ügyfelet egyidejűleg értesíti. A kamarai meghatalmazott tartós távolléte esetén – ha az ügyfél ehhez a kamarai meghatalmazásban hozzájárult – a NAK gondoskodik a helyettesítő kamarai meghatalmazott kijelöléséről. E) Az elsődleges képviselő útján ellátott képviselet Az elsődleges képviselet meghatározása
Az elsődleges képviselet a Kincstár előtti eljárásokban azt a kizárólag elektronikus kérelembenyújtás és elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott képviseleti formát jelenti, amelynek keretében az egy törvényes képviselővel rendelkező nem természetes személy ügyfél (gazdasági társaság, civil szervezet, egyház, költségvetési szerv) a törvényes képviselő (elsődleges képviselő) közreműködésével – állandó meghatalmazás alkalmazása nélkül – vesz részt az elektronikus kérelembenyújtásban és az elektronikus kapcsolattartásban. Az elsődleges képviselet intézményének alkalmazásával a törvényes képviselőnek az elsődleges képviselői nyilatkozat elektronikus benyújtását követően azonnal lehetősége nyílik az elektronikus felületen kérelmek benyújtására Az elsődleges képviselet ellátásának feltételei A Kincstár előtti eljárásban elsődleges képviselőként az a természetes személy járhat el, aki: a) az általa képviselt, kérelemre nyilvántartásba vett nem természetes személynek a közhiteles hatósági nyilvántartás szerint önálló képviseleti joggal rendelkező, valamint az ügyfélnyilvántartási rendszerbe bejelentett kizárólagos törvényes képviselője, b) rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, továbbá c) a Kincstár kérelemre nyilvántartásba vett ügyfeleként rendelkezik saját ügyfél-azonosítóval. Amennyiben a nem természetes személy ügyfél törvényes képviseletére több személy akár önállóan, akár együttesen jogosult, elsődleges képviseletre vonatkozó bejelentés nem tehető. Amennyiben a nem természetes személy ügyfél az elsődleges képviseleti formát nem kívánja igénybe venni, vagy a feltételek hiánya miatt arra nem jogosult, az elektronikus kérelembenyújtásra, illetve az elektronikus kapcsolattartásra állandó meghatalmazott útján van lehetősége. Az elsődleges képviselet hatálya Az elsődleges képviseleti jogosultság tárgyi hatálya kiterjedhet: a) egy intézkedésre (jogcímre), b) több intézkedésre (jogcímre), c) az ügyfél-nyilvántartási ügyek intézésére, vagy d) a nem természetes személy ügyfél teljes körű elektronikus képviseletére. Az elsődleges képviseleti jogosultság hatályának kiterjesztésére úgy van lehetőség, hogy az elsődleges képviselő – a korábban tett nyilatkozatának visszavonását követően – új elsődleges képviselői nyilatkozatot tesz azon jogcímekre vonatkozóan, amelyek tekintetében el kíván járni. Az ügyfél teljes körű elektronikus képviseletére kiterjedő elsődleges képviseleti jogosultság megszüntetésére a korábban tett elsődleges képviselői nyilatkozat visszavonásával kerülhet sor. Amennyiben több elsődleges képviselői nyilatkozat keretében került kiterjesztésre az elsődleges
képviseleti jogosultság, akkor az elsődleges képviseleti jogosultság hatályának korlátozására - valamennyi benyújtott nyilatkozat együttes visszavonásával, vagy - az egyes nyilatkozatok egyenként történő vagy több nyilatkozat együttes visszavonásával van lehetőség. Az ugyanazon elsődleges képviselői nyilatkozatban az elsődleges képviselet hatálya alá vont jogcímek csak egyidejűleg, egy bejelentés keretében vonhatóak vissza. Új elsődleges képviselő bejelentésére csak akkor kerülhet sor, ha a korábban bejelentett elsődleges képviselő törvényes képviseletre való jogosultsága megszűnik, és az új törvényes képviselő jogosulttá válik az elsődleges képviselet ellátására. Az elsődleges képviseletre vonatkozó jogosultság határozatlan időre szól, így visszavonásig vagy megszűnésig áll fenn. Az elsődleges képviselő a képviseleti jogosultságát tovább nem delegálhatja. Az elsődleges képviselet bejelentése Az elsődleges képviselet bejelentésére a „Nyilatkozat nem természetes személy elektronikus ügyintézésben eljáró elsődleges képviselőjének bejelentéséről” elnevezésű elektronikus nyomtatványt kell alkalmazni, mely az elsődleges képviselő saját ügyfélkapus hozzáférésén keresztül tölthető ki és nyújtható be a Kincstár elektronikus kérelembenyújtó felületén. Az elsődleges képviselet bejelentését követően az elsődleges képviselőnek a nem természetes személy ügyfél nevében (tehát nem saját nevében) történő, ismételt ügyfélkapus belépésével az elsődleges képviselő azonnal hozzáférhet a képviselt nem természetes személy ügyfélre vonatkozó elektronikus ügyintézési felülethez, és megkezdheti kérelmek kitöltését. Az elsődleges képviselet megszűnése Az elsődleges képviseleti jogosultság megszűnik, ha: a) az elsődleges képviselő az elsődleges képviselet tárgyában tett nyilatkozatot visszavonja, b) az elsődleges képviselő kizárólagos törvényes képviseleti jogosultsága megszűnik. Az elsődleges képviseleti jogosultság a kizárólagos törvényes képviseleti jogosultság megszűnésének, illetve az elsődleges képviselői nyilatkozat visszavonása benyújtásának napjával egyidejűleg szűnik meg. Az elsődleges képviselet tárgyában tett nyilatkozat visszavonása Az elsődleges képviselő az elsődleges képviseletet visszavonhatja: a) elektronikus úton az „Elsődleges képviselői nyilatkozat visszavonása” elnevezésű elektronikus nyomtatvány ügyfélkapun történő benyújtásával, vagy b) postai úton vagy személyesen a G1071 jelű, „Elsődleges képviselői nyilatkozat visszavonása/elsődleges képviselet megszűnésének bejelentése” elnevezésű nyomtatvány (jelen közlemény 15. számú melléklete) benyújtásával.
Az elsődleges képviselet visszavonásának elektronikus felületen történő benyújtása esetén a nyomtatvány elektronikus kitöltésével és ügyfélkapun történő benyújtásával az elsődleges képviselet visszavonása azonnal hatályossá válik a Kincstárral szemben. Amennyiben az elsődleges képviselet visszavonására vonatkozó bejelentést postai úton vagy személyesen teszik meg, úgy az a beérkezés napjától hatályos a Kincstárral szemben. Az elsődleges képviseleti jogosultság megszűnésének bejelentése Az elsődleges képviseleti jogosultság megszűnését a nem természetes személy ügyfél új törvényes képviselője vagy képviselői jelenthetik be kizárólag postai úton vagy személyesen - az elsődleges képviselő által benyújtott nyilatkozatokban megjelölt valamennyi jogcím valamennyi eljárási cselekményére vonatkozóan a G1071 jelű nyomtatványon. Az elsődleges képviseleti jogosultság megszűnik abban az esetben is, ha a Kincstár egyéb módon tudomást szerez a kizárólagos törvényes képviseleti jogosultság megszűnéséről. F) A kézbesítésre vonatkozó speciális szabályok Amennyiben az ügyfél képviseletében törvényes képviselője, ügygondnoka vagy meghatalmazottja jár el, a hatósági eljárás során keletkezett iratokat a képviselő részére kell kézbesíteni. Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél azonban kérheti, hogy a Kincstár akkor is részére kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselője jár el. Ha az ügyfélnek több meghatalmazottja van, a Kincstár az iratokat az ügyfél által kijelölt meghatalmazottnak kézbesíti, ügyfél általi kijelölés hiányában az irat – az ügyfél egyidejű értesítésével – a Kincstár által kijelölt meghatalmazott részére kerül kézbesítésre. VI. Természetes személy ügyfél halála esetén annak halálakor együtt élt házastársa vagy a törvényes rend szerinti örököse (vélelmezett örökös) intézkedésben való részvételének szabályai A Támogatási törvény az ügyfél halála esetén lehetőséget nyújt a vélelmezett örökösnek az intézkedésben való részvételre annak érdekében, hogy a hagyatéki eljárás lefolytatásáig, illetve a hagyatékátadó végzés jogerőssé válásáig az eljárás megindítható, illetve folytatható legyen. Az ügyfél halála esetén a vélelmezett örökös jogosult az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindítani. Az eljárás megindításának feltétele, hogy az elhalálozás ténye, továbbá a támogatás iránti kérelem benyújtásának szándéka – elektronikus úton benyújtható kérelem esetében a kérelem benyújtását megelőzően, egyéb intézkedések esetében az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg – a vélelmezett örökös által személyesen vagy postai úton bejelentésre kerüljön. A bejelentéshez a G1060 jelű nyomtatványt (jelen közlemény 14. számú melléklete) kell kitölteni, melyhez az elhalálozást, a házastársi minőséget, bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló, vagy a törvényes öröklési rend szerinti örökösi minőséget megalapozó okiratok másolatát (halotti anyakönyvi-, házassági anyakönyvi-, születési
anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvi kivonat) is csatolni kell. Abban az esetben, ha a vélelmezett örökös nem kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél, akkor a bejelentéssel egyidejűleg az erre rendszeresített nyomtatványon kérelmeznie kell az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe való nyilvántartásba vételt is. A Kincstár a kérelem benyújtását követően a Támogatási törvény 45. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az eljárást felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz. VII. Mellékletek 1. számú melléklet: G1010-02 jelű, „Nyilvántartásba vétel iránti kérelem természetes személyek számára ” elnevezésű nyomtatvány 2. számú melléklet: G1020-02 jelű, „Nyilvántartásba vétel iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatvány 3. számú melléklet: G1011-01 jelű, „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem természetes személyek számára ” elnevezésű nyomtatvány 4. számú melléklet: G1021-01 jelű, „Nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem nem természetes személyek számára” elnevezésű nyomtatvány 5. számú melléklet: G1001-03 jelű, „Betétlap – képviseletre jogosult bejelentéséhez” elnevezésű nyomtatvány 6. számú melléklet: G1002-02 jelű, „Betétlap – telephelyek, fióktelepek, termelőegységek, szervezetek alszerveinek bejelentésére” elnevezésű nyomtatvány 7. számú melléklet: G1003-02 jelű, „Betétlap – külföldi ügyfelek adatainak bejelentéséhez és módosításához” elnevezésű nyomtatvány 8. számú melléklet: G1004-02 jelű, „Betétlap – jogutódlásra vagy jogutód nélkül történő megszűnésre vonatkozó adatok bejelentésére” elnevezésű nyomtatvány 9. számú melléklet: G1030-03 jelű, „Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött, a fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás bejelentése” elnevezésű nyomtatvány 10. számú melléklet: G1031-02 jelű, „Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött, a fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás megszüntetésének bejelentése” elnevezésű nyomtatvány 11. számú melléklet: G1040-02 jelű, „Kérelem/adatszolgáltatás elektronikus úton történő intézéséhez szükséges jelszó iránti kérelem” elnevezésű nyomtatvány 12. számú melléklet: G1050-04 jelű, „Állandó meghatalmazás és annak nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű nyomtatvány 13. számú melléklet: G1051-04 jelű, „Állandó meghatalmazás visszavonása/felmondása és annak nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű nyomtatvány 14. számú melléklet: G1060-02 jelű, „Vélelmezett örökös nyilvántartásba vétele iránti kérelem ” elnevezésű nyomtatvány 15. számú melléklet: G1071-02 jelű, „Elsődleges képviselői nyilatkozat visszavonása/elsődleges képviselet megszűnésének bejelentése” elnevezésű nyomtatvány VIII. Kapcsolódó jogszabályok
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; - A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet. - a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet IX. A közlemény hatálya E közlemény 2017. január 1. napján lép hatályba, amellyel egyidejűleg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól szóló 128/2013. (VII. 30.) számú MVH Közlemény és az elsődleges képviselet alkalmazásáról szóló 51/2014. (IV.04.) számú MVH Közlemény hatályát veszti. Amennyiben e közlemény és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Jelen Közleménnyel rendszeresített új nyomtatványok a korábbi ügyfél-nyilvántartási nyomtatványokat váltják fel azzal, hogy a 2017. június 30-ig terjedő átmeneti időszakban a Kincstár a korábbi nyomtatványokon benyújtott ügyfél-nyilvántartási kérelmeket is fel fogja dolgozni. Az ügyfél-nyilvántartással kapcsolatos további információ www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon elérhetőek. Budapest, 2016. december 22.
dr. Viski József elnök
