Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet

6.8 fejezet A fémből gyártott tartánnyal rendelkező tartálykocsik, leszerelhető tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények, valamint battériás kocsik és többelemes gázkonténerek (MEG-konténerek) gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó követelmények Megjegyzés: A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a szálvázas műanyag tankkonténerekre lásd a 6.9 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet. 6.8.1

Alkalmazási terület

6.8.1.1

Az oldal teljes szélességében nyomtatott követelményeket a tartálykocsikra, a leszerelhető tartányokra, a battériás kocsikra, valamint a tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre egyaránt alkalmazni kell. Az egyetlen oszlopban nyomtatott előírásokat csak

6.8.1.2

–

a tartálykocsikra, a leszerelhető tartányokra és a battériás kocsikra (bal oldali oszlop);

–

a tankkonténerekre, a tartányos cserefelépítményekre és a MEG-konténerekre (jobb oldali oszlop)

kell alkalmazni. Ezeket a követelményeket a gáz alakú, a folyékony, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállításához használt tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra és tankkonténerekre, tartányos cserefelépítmébattériás kocsikra kell alkalmazni. nyekre és MEG-konténerekre kell alkalmazni.

6.8.1.3

A 6.8.2 szakasz tartalmazza az összes osztály anyagainak szállítására szolgáló tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a 2 osztály gázainak szállítására szolgáló battériás kocsikra és MEGkonténerekre vonatkozó követelményeket. A 6.8.3 – 6.8.5 szakasz különleges követelményeket tartalmaz, amelyek kiegészítik vagy módosítják a 6.8.2 szakasz követelményeit.

6.8.1.4

Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet.

6.8.2

Az összes osztályra vonatkozó követelmények

6.8.2.1

Gyártás Alapelvek

6.8.2.1.1

A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljon: –

a 6.8.2.1.2 és a 6.8.2.1.13 pontban meghatározott, normális szállítási körülmények között előforduló statikus és dinamikus igénybevételeknek;

–

a 6.8.2.1.15 pontban meghatározott legkisebb igénybevételeknek.

1241

6.8.2.1.2

A tartálykocsikat úgy kell gyártani, hogy a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett elviseljék a vasúti közlekedésben fellépő igénybevételeket. Ezen igénybevételek tekintetében azokra a próbákra kell támaszkodni, amelyeket az illetékes hatóság előír.1)

6.8.2.1.3

A tartányok falvastagságának legalább a 6.8.2.1.17 és a 6.8.2.1.18 pontban meghatározottnak kell lennie.

A tankkonténereknek és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következőkből eredő igénybevételeket kell elviselniük: – menetirányban a kétszeres összes tömeg; – vízszintesen a menetirányra merőlegesen az egyszeres összes tömeg (ha a menetirány egyértelműen nem határozható meg, akkor minden irányban a kétszeres összes tömeg); – függőlegesen felfelé az egyszeres összes tömeg; – függőlegesen lefelé a kétszeres összes tömeg.

a 6.8.2.1.17 – 6.8.2.1.20

6.8.2.1.4

A tartányokat a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt szabványok, ill. az illetékes hatóság által a 6.8.2.7 bekezdés alapján elismert műszaki szabályzat követelményeinek megfelelően kell tervezni és gyártani, amelyek a gyártási anyag megválasztásánál és a tartány falvastagság meghatározásánál számításba veszik a legnagyobb és a legkisebb töltési és üzemi hőmérsékleteket is; a 6.8.2.1.6 – 6.8.2.1.26 pont minimális előírásait azonban be kell tartani.

6.8.2.1.5

Bizonyos veszélyes anyagok szállítására használt tartányokat kiegészítő védelemmel kell ellátni. Ez állhat a tartány (nagyobb tervezési nyomásból adódó) nagyobb falvastagságából (ezt az illető veszélyes anyag veszélyességi foka alapján kell meghatározni) vagy valamely védőszerkezetből (lásd a 6.8.4 szakasz különleges előírásait).

6.8.2.1.6

A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. A hegesztési varratok kivitelezésére és ellenőrzésére a 6.8.2.1.23 pont követelményeit kell betartani.

6.8.2.1.7

Intézkedni kell annak érdekében, hogy a tartányok a belső vákuum következtében fellépő deformáció veszélye ellen védve legyenek. A 6.8.2.2.6 pontban említett tartányokon kívüli egyéb tartányoknak, amelyekre vákuumszelepet terveztek, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely a belső nyomást legalább 21 kPa-lal (0,21 bar-ral) meghaladja. A belső nyomást kisebb mértékben, de legalább 5 kPa-lal (0,05 bar-ral) meghaladó külső nyomásra is méretezhetők azok a tartányok, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték. Azoknak a tartányoknak, amelyekre nem terveztek vákuumszelepeket, olyan külső nyomást

1)

Ezek a követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha az Európai Unió vasúti rendszere „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME) [a Bizottság 321/2013/EU Rendelete (2013. március 13.)] való megfelelőség ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet, vagy - a „járművek– teherkocsik” alrendszerre vonatkozó egységes műszaki előírásoknak (EME) [TEHERKOCSIK (Ref. A 94-02/2.2012 , 2014. január 1.)] való megfelelőség ellenőrzéséért felelős értékelő testület az előzőekben említett ÁME és EME követelményeken túlmenően a RID előírásainak való megfelelőséget is értékelte, és a megfelelőséget az erre vonatkozó tanúsítvánnyal igazolta.

-

1242

kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely legalább 40 kPa-lal (0,4 bar-ral) meghaladja a belső nyomást. A tartányok anyaga 6.8.2.1.8

A tartányokat olyan alkalmas fémből kell készíteni, amely ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek –20 °C és +50 °C között, hacsak az egyes osztályoknál nincsenek más hőmérséklet-tartományok előírva.

6.8.2.1.9

A tartánynak vagy védőburkolatának a tartalommal érintkező részei a tartalommal veszélyes reakcióba lépő (a „veszélyes reakció” fogalmát lásd az 1.2.1 szakaszban) vagy veszélyes vegyületet képező, vagy a tartány anyagát lényegesen gyengítő anyagot nem tartalmazhatnak. Ha a szállított anyag és a tartány gyártásához felhasznált anyag érintkezése a falvastagság folyamatos csökkenését idézi elő, akkor a falvastagságot a gyártás folyamán megfelelően meg kell növelni. A korrózió miatt ráhagyott falvastagságot a tartány falvastagságának kiszámításakor nem szabad tekintetbe venni.

6.8.2.1.10

Hegesztett tartányokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel, amelyek ütőszilárdsága –20 °C környezeti hőmérsékleten – különösen a hegesztési varratokban és a velük szomszédos övezetekben – szavatolható. Hegesztett acéltartányokhoz vízedzésű acélt nem szabad használni. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint.

6.8.2.1.11

Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett, ahol Re

= a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm

= a szakítószilárdság.

A minőségi tanúsítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához. 6.8.2.1.12

Acéloknál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10000 meghatározott szakítószilárdság, N/mm2

,

azonban finom szemcseszerkezetű acéloknál 16%-nál, más acéloknál 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumíniumötvözetek szakadási nyúlása 12%-nál kisebb nem lehet.2) A tartány falvastagságának méretezése 6.8.2.1.13

A tartány falvastagságának méretezésekor a mértékadó nyomás nem lehet kisebb, mint a

2) Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az l = 5,65 képlettel kell kiszámítani, ahol F0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe. 1243

Fo

tervezési nyomás, de figyelembe kell venni a 6.8.2.1.1 pontban említett igénybevételeket és – szükség esetén – a következő igénybevételeket is: Az olyan kocsiknál, ahol a tartány a kocsi Az igénybevételeknél a következő biztonsági önhordó részét képezi, a tartányt úgy kell tényezőket kell figyelembe venni: méretezni, hogy az egyébként fellépő hatá- – határozott folyáshatárral rendelkező fésokon kívül az ebből eredő igénybe-vételemeknél: a tényleges folyáshatárra vonatkoket is kiállja. zóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy – határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt. 6.8.2.1.14

A tervezési nyomás a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopa szerinti tartánykód második részében (lásd a 4.3.4.1 bekezdést) szerepel. Ha a kódban „G” szerepel, a következő követelményeket kell alkalmazni:: a)

Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, gravitációs töltésű és ürítésű tartányokat a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszeresére, de legalább a víz statikus nyomásának kétszeresére kell méretezni.

b)

Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, nyomás alatt töltendő vagy ürítendő tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére kell méretezni.

Ha a legkisebb tervezési nyomás (túlnyomás) számértéke adott, akkor a tartányt erre a nyomásra kell méretezni, ez azonban nem lehet kisebb, mint a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese. Ezekben az esetekben a következő minimális követelményeket kell alkalmazni: c)

Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) értéknél nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat – függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától – a 150 kPa (1,5 bar) túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési nyomás 1,3szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni.

d)

A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat – függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától – a töltési vagy ürítési nyomás 1,3szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni.

6.8.2.1.15

A nyomáspróba révén a tartány legjobban igénybe vett helyén keletkező  feszültség nem haladhatja meg a gyártási anyagtól függően a következőkben előírt határértékeket. A hegesztés miatti gyengülést figyelembe kell venni.

6.8.2.1.16

Minden fémnél és ötvözetnél a próbanyomás által keltett  feszültségnek kisebbnek kell lennie, mint a következő képletekkel kapott kisebbik érték:

< 0,75 Re vagy  < 0,5 Rm, ahol Re

= a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm

= a szakítószilárdság.

Az Re és Rm értékére az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ha a szóban forgó fémre vagy ötvözetre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy e hatóság által kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia. 1244

Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. A 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet alkalmazása esetén azonban a legkisebb értékeket nem lehet meghaladni. A tartány legkisebb falvastagsága 6.8.2.1.17

A tartányok falvastagságának legalább akkorának kell lennie, mint a következő képletekből adódó nagyobbik érték:

e

PT D 2

e

PC D , 2

ahol e

= a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben

PT

= a próbanyomás MPa-ban

PC

= a 6.8.2.1.14 pont szerinti tervezési nyomás MPa-ban

D

= a tartány belső átmérője mm-ben



= a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm2-ben



= 1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembevételéhez, a 6.8.2.1.23 pontban meghatározott ellenőrzési módszer alapján.

A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb a 6.8.2.1.18 a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.20 pontban meghatározott értéknél. 6.8.2.1.18

A tartány falvastagságának legalább 6 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból3) van, vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. A porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetén a vastagságot 5 mm-re lehet csökkenteni, ha a tartány szerkezeti acélból3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet alkalmaznak is, a tartány legkisebb falvastagsága semmilyen esetben sem lehet 4,5 mm-nél kisebb.

A tartány falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból3) van (a 6.8.2.1.11 és a 6.8.2.1.12 pontnak megfelelően), vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő4) meghaladja az 1,8 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala nem lehet 3 mm-nél vékonyabb.

3) A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak. 4) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. 1245

Az „egyenértékű vastagság” a következő képlet5) szerinti vastagságot jelenti: e1 

3

Rm1 A1 2

Ha a tartány a sérülések ellen a 6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű4) tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél3) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű4) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél3) esetén 4 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti. A 6.8.2.1.20 pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: 1,80 m >1,80 m A tartány átmérője Ausztenites 2,5 mm 3 mm rozsdamentes acél Ausztenites 3 mm 3,5 mm ferrites rozsdamentes acél Egyéb acél 3 mm 4 mm Alumínium4 mm 5 mm ötvözet 99,80%-os 6 mm 8 mm tisztaságú alumínium

(fenntartva)

A tartány legkisebb falvastagsága

6.8.2.1.19

464e0

6.8.2.1.20

A 6.8.2.1.19 pont szerinti védelem lehet – olyan teljes külső védelem, mint a „szendvics”-szerkezet, ahol a külső

(fenntartva)

2

5)

R A  Ez a képlet a következő általános képletből adódik: e1  e0 3  m0 0  , ahol  Rm1 A1  e1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben; e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint; Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm 2-ben); A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban); Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban. 1246

burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy – olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és keresztirányú szerkezeti elemekből álló váz támasztja alá, vagy – kettős falú tartány. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagságának meg kell felelnie a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvastagságnak, a tartány falvastagságának pedig legalább akkorának kell lennie, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél3), vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütéselnyelő képessége olyan, mint pl. a kemény poliuretán-habé. 6.8.2.1.21

(fenntartva)

6.8.2.1.22

(fenntartva) Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése

6.8.2.1.23

A gyártó alkalmasságát a hegesztési munka elvégzésére az illetékes hatóságnak kell elismernie. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták. Ultrahangos vagy radiográfiás (röntgen-) eljárással végrehajtott roncsolásmentes vizsgálatokkal kell igazolni a hegesztési varratoknak az igénybevételnek megfelelő minőségét. A tartány falvastagságának a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezéséhez használt  varrattényező (varratjósági fok) értékének függvényében a következő ellenőrzéseket kell elvégezni:  = 0,8:

a hegesztési varratokat mindkét oldalon, amennyire csak lehet, vizuális vizsgálatnak kell alávetni, és szúrópróbaszerű roncsolásmentes vizsgálatot kell végezni. Minden „T” csatlakozást meg kell vizsgálni úgy, hogy a teljes vizsgált varrathossz nem lehet kisebb, mint az összes hossz- és körvarrat, ill. sugárirányú varrat (a tartányfenekeknél) együttes hosszának 10%-a.

 = 0,9:

roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni teljes hosszúságban az összes hosszirányú varratot, az összes varratcsatlakozási pontot, a körvarratok 25%-át és a nagy átmérőjű szerelvények összeállításához szükséges hegesztéseket. A varratokat, amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell;

 = 1,0:

az összes varratot roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell. Egyúttal hegesztési próbadarabot kell készíteni.

Ha az illetékes hatóságnak a hegesztési varratok minőségét illetően kételyei vannak, további kiegészítő vizsgálatokat követelhet meg. Egyéb gyártási követelmények 6.8.2.1.24

A védőbevonatot úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási 1247

körülmények között (lásd a 6.8.2.1.2 pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén. 6.8.2.1.25

A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítőberendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza.

6.8.2.1.26

Ha a legfeljebb 60 °C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgáló tartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.

6.8.2.1.27

A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tartálykocsik minden részét az alvázzal vezetőképesen össze kell kötni és villamosan földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.

6.8.2.1.28

(fenntartva)

6.8.2.1.29

A tartálykocsik mellgerenda síkja és a tartánytest végének legkiállóbb pontja közötti távolságnak legalább 300 mm-nek kell lennie. Alternatívaként az olyan anyagok szállítására szolgáló tartálykocsikat, amelyekre a 6.8.4 szakasz b) bekezdés TE25 különleges előírását nem kell alkalmazni, az illetékes hatóság által jóváhagyott típusnak megfelelő ütközőfelugrás elleni védőeszközzel kell ellátni. Ezt az alternatívát csak olyan tartálykocsikra lehet alkalmazni, amelyek kizárólag olyan vasúti infrastruktúrát használnak, amelyre G1-nél kisebb teherkocsi szerkesztési szelvény6) van előírva.

6.8.2.2

Szerelvények

6.8.2.2.1

Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok is használhatók. A tartányköpeny baleseti igénybevételből adódó felhasadásának megelőzése érdekében a tartányhoz ráhegesztett szerkezeti részeket kell rögzíteni a következőképpen : – az alvázhoz való összeköttetéssel: a dinamikus terhelést elosztó közvetítő nyereg hozzárögzítésével – a felső járólemezek, lépcsők, lefejtőcsonkok, szelepműködtető szerkezetek és egyéb terhelés átadó elemek megtámasztásával: hegesztett erősítő lemezek felerősítésével;

6)

A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tankkonténerek minden részének villamosan földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.

(fenntartva)

A G1 teherkocsi szerkesztési szelvényt az EN 15273-2:2009 szabvány „Vasúti alkalmazások. Űrszelvények. 2. rész: A gördülőállomány űrszelvénye” „A” Melléklete hivatkozza meg. 1248

– megfelelő méretezéssel vagy egyéb óvintézkedéssel (pl. kényszertörési helyek kialakításával). A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen – összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és –

meg kell felelniük a 6.8.2.1.1 pont követelményeinek.

A csővezetéket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Az üzemi szerelvények tömítettségét még akkor is biztosítani kell, ha a tartálykocsi vagy a tankkonténer felborul. A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni. A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne sérüljenek meg. 6.8.2.2.2

Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „A” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: –

egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint

–

minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják.

Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „B” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: – –

–

egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből; egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből7), amely minden cső végén el van helyezve; és a tartányhoz a lehető legközelebb van elhelyezve; és minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják.

Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál, ill. az ebonit vagy hőre lágyuló bevonatú tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva. 7)

Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető. 1249

A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza. A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatásosnak kell maradnia. A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyen, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell. A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak kell lennie. Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „C” vagy „D” betű szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek tartánykódjának harmadik részében „C” betű szerepel a tartánytest alsó részén tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával szivárgásmentesen zárható legyen, aminek gyártási típusát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia. 6.8.2.2.3

A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére vákuumszelepekkel vagy kényszervezérlésű szellőzőszelepekkel lehet ellátni; a szelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a 6.8.2.1.7 pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek vagy kényszervezérlésű, rugóterhelésű szellőzőszelepek. Légmentesen zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken csak 21 kPa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak. Ez az érték 5 kPa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányokon használt vákuumszelepeknek és kényszervezérlésű szellőzőszelepeknek és légző-berendezéseknek (lásd a 6.8.2.2.6 pontot) alkalmas védőszerkezettel meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a tartányköpenynek kell robbanási lökéshullám állónak lennie, ami azt jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak ellen tud állni úgy hogy nem szivárog, azonban alakváltozás bekövetkezhet. Ha a védőszerkezet alkalmas lángzárból vagy lángáthatolást gátló szerkezetből áll, azt a tartányhoz vagy a tartánykamrához a lehető legközelebb kell elhelyezni. Többkamrás tartánynál minden tartánykamrát külön-külön kell védeni. A kényszervezérlésű szellőzőszeleppel ellátott tartányoknál a kényszervezérlésű szellőzőszelep és a fenékszelep közötti kapcsolatnak olyannak kell lennie, hogy a szelepek a tartány deformálódásánál ne nyíljanak ki, ill. 1250

a tartalom a kinyílás ellenére se szabaduljon ki. 6.8.2.2.4

Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie. Ezeket a nyílásokat olyan zárószerkezettel kell ellátni, amely legalább 0,4 MPa (4 bar) próbanyomásra van kialakítva. A 0,6 MPanál (6 bar-nál) nagyobb próbanyomású tartányoknál lehajtható dómfedél nem engedélyezett.

6.8.2.2.5

(fenntartva)

6.8.2.2.6

Az 50 °C-on legfeljebb 110 kPa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat légző-berendezéssel és a feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellen védőszerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a tartánynak a 6.8.2.2.7, ill. a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelnie.

6.8.2.2.7

Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kPa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.

6.8.2.2.8

A legfeljebb 35 °C-os forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kPa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva8) kell lennie.

6.8.2.2.9

Ha a 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.

6.8.2.2.10

Ha a tartányon, amelyet légmentesen kell zárni, biztonsági szelep van, a szelep elé hasadótárcsát kell szerelni és a következő feltételeket kell betartani: A hasadótárcsa és a biztonsági szelep kialakításának meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibás működését okozhatja.

6.8.2.3

Típusjóváhagyás

6.8.2.3.1

Minden új tartálykocsi, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény, battériás kocsi, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártási típus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a 6.8.2.1 bekezdés gyártási követelményeinek, a 6.8.2.2 bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel. A bizonyítványban fel kell tüntetni:

8)

A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. 1251

–

a vizsgálat eredményeit;

–

a típus jóváhagyási számát;

–

A jóváhagyási számnak annak az államnak megkülönböztető jeléből9), amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykódot;

–

6.8.4 szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet „A”táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták;

–

szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezéssel (lásd a 2.1.1.2 bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt (osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport).

A 2 osztály anyagai és a 4.3.4.1.3 pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet tekinteni. Ilyen esetekben a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az esetleges különleges előírásokat is. A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján engedélyezett anyagcsoportoknak alapvetően összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellemzőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típus jóváhagyás kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni. Minden egyes legyártott tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (lásd a 4.3.2.1.7 pontot). Az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek azokat a szelepeket és egyéb üzemi szerelvényeket, amelyekre a 6.8.2.6.1 pontban van szabvány feltüntetve, a kérelmező kívánságára az adott szabvány szerint külön típusvizsgálatnak kell alávetnie. Az így kiadott típusjóváhagyást a tartány jóváhagyási bizonyítványának kiadásakor figyelembe kell venni, ha a vizsgálati eredményeket bemutatják és a szelepek, ill. egyéb üzemi szerelvények a kívánt célra alkalmasak. 6.8.2.3.2

Ha a tartányokat, battériás kocsikat, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján utólag gyártott tartányokra, battériás kocsikra, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes. A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg, kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típus jóváhagyási bizonyítványban.

6.8.2.3.3

A következő előírásokat azokra a tartányokra kell alkalmazni, amelyekre a 6.8.4 szakasz TA4 különleges előírása (és így az 1.8.7.2.4 pont) nem vonatkozik. A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt a RID vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek vissza kell azt vonnia és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát.

9)

A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre. 1252

Megjegyzés: A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási idejére lásd a 6.8.2.6, ill. 6.8.3.6 bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát. Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható. Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott tartányok, battériás kocsik, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek a RID követelményeinek. Ha már nem felelnek meg a RID követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi. A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes RID előírásoknak való megfelelőség-értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása, úgy hogy az nem befolyásolja a megfelelőséget (lásd a 6.8.3.2.3 pontot) nem hosszabbítja meg és nem módosítja a bizonyítvány eredeti érvényességét. Megjegyzés: A felülvizsgálatot és a megfelelőség-értékelést az eredeti típusjóváhagyást kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti. A típusjóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz, beleértve a megújításhoz, ha ilyen történt, szükséges összes dokumentumot meg kell őriznie az érvényessége teljes időtartama alatt. Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták, vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek. 6.8.2.3.4

Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező tartány átalakítása esetén a vizsgálatok és a jóváhagyás a tartány azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes RID előírásainak kell megfelelnie. A tartány átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció továbbra is érvényes. Az átalakítás érinthet egy vagy több nyomástartó tartányt is, amelyre a típusjóváhagyás vonatkozik. Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt bármely RID Szerződő Állam illetékes hatóságának vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára, és a tartányvizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) kell csatolni. Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani.

6.8.2.4

Vizsgálatok

6.8.2.4.1

Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia: – –

10)

annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal; a szerkezeti jellemzők ellenőrzését10);

A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint. 1253

–

a belső és a külső állapot vizsgálatát;

–

a folyadéknyomás-próbát11) a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán próbanyomással végrehajtva; és tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

–

feltüntetett

A folyadéknyomás-próbánál alkalmazott nyomás – a 2 osztály esetét kivéve - a tervezési nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni: Tervezési nyomás (bar) Próbanyomás (bar) 12) G G12) 1,5 1,5 2,65 2,65 4 4 10 4 15 4 21 10 (413)) A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a 4.3.3.2.5 pontban a gázokra és gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található. A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden kamráján külön kell elvégezni. A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni. Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a 6.8.2.4.3 pont szerint tömörségi próbának összeszerelve kell alávetni. A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni. 6.8.2.4.2

A tartányokat és szerelvényeiket legalább nyolc évenként

legalább öt évenként

időszakos vizsgálatnak kell alávetni. Az időszakos vizsgálatnak magában kell foglalnia: –

a belső és külső állapot vizsgálatát;

–

a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát a 6.8.2.4.3 pont szerint, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését;

–

általában folyadéknyomás-próbát11) (a tartányok és az esetleges tartánykamrák próbanyomására lásd a 6.8.2.4.1 pontot).

A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál az illetékes hatóság által elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próba elhagyható és a 6.8.2.4.3 pont szerinti, legalább a legnagyobb üzemi nyomásnak megfelelő belső nyomással végrehajtott tömörségi próbával helyettesíthető.

11) 12) 13)

Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes. G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést). Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén. 1254

6.8.2.4.3

A tartányokat és szerelvényeiket az üzembe helyezés előtti és minden időszakos vizsgálatot követően legalább négy évenként

legalább két és fél évenként

közbenső vizsgálatnak kell alávetni. A közbenső vizsgálat három hónappal a megadott időpont előtt, ill. után is elvégezhető. Mindazonáltal a közbenső vizsgálat a megadott időpont előtt bármikor végezhető. Ha a közbenső vizsgálatot a megadott időpont előtt több mint három hónappal végzik, ezen időpont után legkésőbb négy évvel legkésőbb két és fél évvel egy további közbenső vizsgálatot kell végezni. A közbenső vizsgálatnak a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését kell tartalmaznia. Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok, ill. porszerű vagy szemcsés szilárd anyagok szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kPa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb. Légző-berendezéssel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak a betöltött anyag statikus nyomásával kell megegyeznie. A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell végezni. 6.8.2.4.4

Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétségessé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.2 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat időszakos vizsgálatnak tekinthető. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.3 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat közbenső vizsgálatnak tekinthető.

6.8.2.4.5

A 6.8.2.4.1 – 6.8.2.4.4 pont szerinti próbákat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie. E műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt.. A tanúsítványban – a 6.8.2.3 bekezdéssel összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra és a különleges előírások betűkből és számokból álló kódjára. Minden egyes megvizsgált tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot). A tartálykocsik tartányának vizsgálatát és ellenőrzését végző szakértő

6.8.2.4.6

A 6.8.2.4.5 pont alkalmazásában az tekinthető szakértőnek, akit az illetékes hatóság szakértőnek elismer és a következő követelményeknek megfelel. Ez a kölcsönös elismerés azonban nem vonatkozik azokra a tevékenységekre, amelyek a gyártási típusjóváhagyás módosításával kapcsolatosak. 1. A szakértőnek az érdekelt felektől függetlennek kell lennie. Nem lehet a 1255

(fenntartva)

vizsgálandó tartálykocsi tartányának tervezője, gyártója, szállítója, megrendelője, tulajdonosa, üzemeltetője, használója, sem pedig a felek meghatalmazott képviselője. 2. A szakértő nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolhatja a vizsgálattal kapcsolatos ítéletalkotása függetlenségét és megvesztegethetetlenségét. Különösen függetlennek kell lennie az olyan üzleti, pénzügyi és egyéb hatásoktól, amelyek ítéletalkotását befolyásolhatják, főleg a szervezeten kívüli azon személyek és vállalkozások hatásától, akik vagy amelyek az elvégzett vizsgálatok eredményében érdekeltek. Biztosítani kell a vizsgáló személyzet tárgyilagosságát. 3. A szakértő rendelkezésére kell állnia a vizsgálat, ill. az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges felszerelésnek. A különleges vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközöknek is a rendelkezésére kell állniuk. 4. A szakértőnek megfelelő szakképzettséggel, alapos műszaki és szakmai képzettséggel, az elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és e téren megfelelő gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie. A biztonság magas szintjének szavatolására a szakértőnek a tartálykocsi tartányának biztonsága terén kellő szakismerettel kell rendelkeznie. Képes-nek kell lennie a vizsgálatok megtörténtének igazolásához szükséges bizonyítványok, jelentések és jegyzőkönyvek elkészítésére. 5. A szakértőnek kellően ismernie kell a vizsgálandó tartányok és tartozékaik gyártástechnológiáját, a vizsgálatra bocsátott berendezések használatát, ill. tervezett használatát, valamint azokat a meghibásodásokat, amelyek használat, ill. üzemeltetés során előfordulhatnak. 6. A szakértőnek a legnagyobb szakmai megbízhatósággal és műszaki hozzáértéssel kell végeznie a vizsgálatokat és ellenőrzéseket. A szakértő köteles a vizsgálati tevékenysége során szerzett értesüléseit bizalmasan kezelni. A tulajdonjogot védeni kell. 7. A vizsgálatot végző szakértő javadalmazása nem függhet közvetlenül az elvégzett vizsgálatok számától és semmi1256

képpen sem a vizsgálatok eredményétől. 8. A szakértőnek megfelelő felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve, ha a belföldi jogszabályok alapján az állam vagy a szakértőt alkalmazó vállalkozás vállalja a felelősséget. Ezek a követelmények teljesítettnek tekinthetők: – az 2010/35/EU Irányelv szerinti „bejelentett szervezet” személyzetére; – az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) „Ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének általános kritériumai” szabvány szerinti akkreditálási eljárás alapján elismert személyekre. A RID Szerződő Államoknak közölniük kell az OTIF Titkárságával az egyes vizsgálatokra elismert szakértőik nevét, valamint a gumibélyegzőjük és az acél beütőbélyegzőjük lenyomatát. Az OTIF Titkársága nyilvánosságra hozza az elismert szakértők jegyzékét és gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról. Harmonizált vizsgálati eljárások bevezetése és továbbfejlesztése, valamint a vizsgálatok egységes színvonalának biztosítása érdekében az OTIF Titkársága szükség szerint tapasztalatcserét szervez. 6.8.2.5

Jelölés

6.8.2.5.1

Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti:

 14)

– –

a jóváhagyás száma;

–

a gyártási sorozat száma;

–

a gyártás éve;

– –

a próbanyomás (túlnyomás)14);

–

az űrtartalom14) – több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma14) –, ami után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a 7500 liternél nagyobb űrtartalmú tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb

a gyártó megnevezése vagy jele;

a külső tervezési nyomás14) (lásd a 6.8.2.1.7 pontot)

A Tanács 2010/35/EU irányelve a szállítható nyomástartó berendezésekről. Magyarországon lásd a 29/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletet. A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni. 1257

7500 liter űrtartalmú rekeszekre osztva; (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb,

–

a tervezési hőmérséklet mint –20 °C);

–

a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: „hónap, év”, ami után a 6.8.2.4.1 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálat esetén „P” betűt kell feltüntetni; a 6.8.2.4.3 pont szerint végrehajtott tömörségi vizsgálat esetén a „hónap, év” után „L” betűt kell feltüntetni; a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata;

– –

14)

a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és – ha van – a védőborítás (bélés) anyaga;

A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást14) is fel kell tüntetni. 6.8.2.5.2

A következő adatokat a tartálykocsi mindkét A következő adatokat a tankkonténeren (maoldalán (magán a tartányon vagy egy táblán) gán a tartányon vagy egy táblán) kell feltünkell feltüntetni: tetni: – a tulajdonos és az üzemben tartó neve; – a üzembentartói jelzés vagy az üzemben – a tartány űrtartalma14); tartó neve15; – az űrtartalom14); – saját tömeg14); – a tartálykocsi saját tömege14) – a legnagyobb megengedett össztömeg14); – a terhelési határok a vasúti kocsi, valamint – a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok eseaz érintett vonalosztály alapján; tében a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése; – a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében a szállításra engedélyezett anyag(ok) – a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód; helyes szállítási megnevezése; és – a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód; – – a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve; és – a 6.8.2.4.2 és a 6.8.2.4.3 pont szerinti, ill. a szállításra engedélyezett anyagokra a 6.8.4 szakaszban található TT jelű különleges előírás szerinti következő vizsgálat időpontja (hónap, év). Ha a következő vizsgálat a 6.8.2.4.3 pont szerinti vizsgálat, a dátum után „L” betűt kell feltüntetni.

15)

a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve.

Az üzembentartói jelzés (vehicle keeper marking – VKM) az 1999. évi COTIF Egyezmény F függeléke (APTU) Egységes Szabályok (lásd www.otif.org), a „járművek– teherkocsik” alrendszerre vonatkozó egységes műszaki előírások (EME) PP Mellékletének PP.1 szakasza, valamint a Bizottságnak a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2011. május 12-i határozata P függelékének 4.2.2.3 pontja szerint. 1258

6.8.2.6

A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartányokra vonatkozó követelmények Megjegyzés: A szabványokban megnevezett, a RID értelmében felelős személyeknek vagy szervezeteknek be kell tartaniuk a RID előírásait.

6.8.2.6.1

Tervezés és gyártás A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Az (5) oszlopban van megadva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4, ill. a 6.8.2.3.3 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes. A hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.8.2.7 és a 6.8.3.7 bekezdésben találhatók. Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva. Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

Hivatkozás

A dokumentum címe

(1) Minden tartányra EN 14025:2003 + AC:2005

(2)

EN 14025:2008

EN 14025:2013

EN 14432:2006

EN 14433:2006

A vonatkozó Új típusMeglévő típusbekezdés, ill. jóváhagyásra, ill. jóváhagyás pont típusjóváhagyás visszavonásának megújítására legkésőbbi alkalmazható időpontja (3) (4) (5)

Veszélyes anyagok szállítótartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás Veszélyes anyagok szállítótartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás Veszélyes anyagok szállítótartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás Veszélyes anyagok szállítótartályai. Folyékony vegyszerek szállító-tartályainak szerelvényei. Termékürítő és levegő-beömlő szelepek Veszélyes anyagok szállítótartályai. Folyékony vegyszerek szállító-tartályainak szerelvényei. Fenékszelepek 1259

6.8.2.1

6.8.2.1 és 6.8.3.1 6.8.2.1 és 6.8.3.1

2005. jan. 1. és 2009. jún. 30. között 2009. júl. 1. és 2016. dec. 31. között további intézkedésig

6.8.2.2.1

további intézkedésig

6.8.2.2.1

további intézkedésig

Hivatkozás

A vonatkozó Új típusMeglévő típusbekezdés, ill. jóváhagyásra, ill. jóváhagyás pont típusjóváhagyás visszavonásának megújítására legkésőbbi alkalmazható időpontja (1) (2) (3) (4) (5) Legfeljebb 50 kPa legnagyobb üzemi nyomású tartányokra olyan anyagok szállításához, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában „G” betűt tartalmazó tartánykód található EN 13094:2004 Veszélyes anyagok 6.8.2.1 2005. jan. 1. és szállítótartályai. Fémtartályok 2009. dec. 31. legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. között Kialakítás és konstrukció EN 13094:2008 + Veszélyes anyagok 6.8.2.1 további AC:2008 szállítótartályai. Fémtartályok intézkedésig legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció Mérgező vagy maró járulékos veszéllyel nem rendelkező, 50 °C-on legfeljebb 110 kPa gőznyomású folyékony kőolaj termékek és egyéb, 3 osztályba tartozó anyagok, ill. benzin szállítására szolgáló tartányokra EN 13094:2004 Veszélyes anyagok szállító6.8.2.1 2005. jan. 1. és tartályai. Fémtartályok legfeljebb 2009. dec. 31. 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás között és konstrukció EN 13094:2008 + Veszélyes anyagok szállító6.8.2.1 további AC:2008 tartályai. Fémtartályok legfeljebb intézkedésig 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció 6.8.2.6.2

A dokumentum címe

Vizsgálat A 6.8 fejezet (3) oszlopban hivatkozott előírásainak való megfelelés céljából a tartányok vizsgálatára a következő táblázatban hivatkozott szabványt kell alkalmazni, ahogy azt a (4) oszlop előírja. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Hivatkozott szabvány alkalmazása kötelező. Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

Hivatkozás (1) EN 12972:2007

6.8.2.7

A dokumentum címe (2) Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. A fém szállítótartályok vizsgálata, ellenőrzése és megjelölése

A vonatkozó Alkalmazható bekezdés, ill. pont (3) (4) 6.8.2.4; további intézkedésig 6.8.3.4

A nem a hivatkozott szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartányokra vonatkozó követelmények Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.2.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan 1260

részterületet érint, amellyel a 6.8.2.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A 6.8.2 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a tartányoknak is meg kell felelniük. Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az OTIF Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza. Az illetékes hatóság az OTIF Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy a RID valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá. A vizsgálatokra és a jelölésekre a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott, megfelelő szabványok is alkalmazhatók. 6.8.3

A 2 osztályra vonatkozó különleges előírások

6.8.3.1

A tartányok gyártása

6.8.3.1.1

A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat acélból kell készíteni. Hegesztés nélküli tartány esetén a 6.8.2.1.12 pontban előírtaktól eltérően 14%-os legkisebb szakadási nyúlás és az anyagtól függő, a következőkben megadott értékhatárokkal egyenlő vagy ezeknél kisebb  feszültség elfogadható: a)

ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya 0,66-nál nagyobb, de nem haladja meg a 0,85-öt:



 0,75 Re;

b)

ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya nagyobb, mint 0,85:  0,5 Rm.

6.8.3.1.2

A hegesztett tartányok gyártási anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz előírásait kell alkalmazni.

6.8.3.1.3

A kettős falú tartányoknál a 6.8.2.1.18 ponttól eltérően a belső tartányfal falvastagsága lehet 3 mm, ha Rm = 490 N/mm2 legkisebb szakítószilárdságú és A = 30% szakadási nyúlású, hidegen húzott acélból készült. Más anyag használata esetén az egyenértékű falvastagságot kell betartani, amit Rm0 = 490 N/mm2 és A0 = 30% érték alkalmazásával, a 6.8.2.1.18 ponthoz fűzött 5) lábjegyzet szerint kell kiszámítani. Ebben az esetben a külső falvastagságnak 6 mm-nek kell lennie, szerkezeti acélra vonatkoztatva. Más anyag használatakor az egyenértékű falvastagságot be kell tartani, amit a 6.8.2.1.18 pontban található képlet szerint kell kiszámítani.

(fenntartva)

A battériás kocsik és a MEG-konténerek gyártása 6.8.3.1.4

A battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeit képező palackokat, nagypalackokat, gázhordókat és palackkötegeket a 6.2 fejezet szerint kell gyártani. Megjegyzés: 1. Azokra a palackkötegekre, amelyek nem battériás kocsi vagy MEG-kon1261

téner elemei, a 6.2 fejezet követelményei vonatkoznak. 2. A battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeit képező tartányokat a 6.8.2.1 és a 6.8.3.1 bekezdés szerint kell gyártani. 3. A leszerelhető tartányok16) nem tekinthetők battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeinek. 6.8.3.1.5

6.8.3.1.6

Az elemeknek és rögzítésüknek alkalmasnak kell lenniük a megengedett legnagyobb rakomány mellett a 6.8.2.1.2 pontban meghatározott erők felvételére. Bármelyik erő hatására a feszültség az elem és rögzítésének leginkább igénybevett részén nem lehet nagyobb a 6.2.5.3 bekezdésben meghatározott  értéknél palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek esetén, illetve a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott  értéknél tartányok esetében. Egyéb előírások a tartálykocsik és a battériás kocsik gyártására A tartálykocsikat és a battériás kocsikat (fenntartva) legalább 70 kJ energia elnyelő képességű ütközőkkel kell ellátni. Ez az előírás nem vonatkozik azokra a tartálykocsikra és battériás kocsikra, amelyek a 6.8.4 szakasz TE22 különleges előírása meghatározásának megfelelő energia elnyelő elemekkel vannak ellátva.

6.8.3.2

Szerelvények

6.8.3.2.1

A tartányok kifolyócsöveinek vakkarimával vagy azzal egyenértékű megbízhatóságú szerkezettel elzárhatóknak kell lenniük. A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál ezeket a vakkarimákat vagy az azzal egyenértékű szerkezeteket el lehet látni legfeljebb 1,5 mm átmérőjű nyomáscsökkentő furatokkal.

6.8.3.2.2

A cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat a 6.8.2.2.2 és a 6.8.2.2.4 pontban előírt nyílásokon kívül el lehet látni folyadékszint-mutató, hőmérő vagy nyomásmérő behelyezésére alkalmas nyílásokkal, valamint légtelenítőnyílással, ha az üzemeltetéshez, ill. a biztonság érdekében szükségesek.

6.8.3.2.3

A gyúlékony vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű tartányok minden töltő- és ürítőnyílása belső zárószelepének azonnal záródónak kell lennie, amely a tartány véletlen elmozdulása vagy tűz esetén önműködően lezár. A belső zárószelepeknek távolról is működtethetőnek kell lennie. A szerkezet, amely a belső zárószerkezetet nyitva tartja, pl. sínhorog, nem képezi a kocsi tartozékát.

6.8.3.2.4

A gyúlékony és/vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok minden 1,5 mm-nél nagyobb névleges átmérőjű nyílását – kivéve a biztonsági szelepek nyílásait és a zárt légtelenítő nyílásokat – fel kell szerelni belső zárószerkezettel.

6.8.3.2.5

A 6.8.2.2.2, a 6.8.3.2.3 és a 6.8.3.2.4 pont előírásaitól eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál a belső zárószerkezet helyett külső zárószerkezet is alkalmazható, ha ez a külső szerkezet legalább a tartány falával egyenértékű védelmet nyújt

16)

A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. 1262

a külső sérülésekkel szemben. 6.8.3.2.6

Ha a tartány mérőeszközzel (szintjelzővel) van felszerelve, ennek a szállított anyaggal közvetlenül érintkező része nem lehet áttetsző anyagból. Ha hőmérők vannak, ezek nem nyúlhatnak be közvetlenül a gázba vagy a folyadékba a tartány falán keresztül.

6.8.3.2.7

A tartány felső részén levő töltő- és ürítőnyílásokat a 6.8.3.2.3 pontban előírtakon kívül fel kell szerelni egy második, külső zárószerkezettel is. Ennek vakkarimával vagy más, egyenértékű biztonságot adó szerkezettel zárhatónak kell lennie.

6.8.3.2.8

A biztonsági szelepeknek meg kell felelniük a következő 6.8.3.2.9 – 6.8.3.2.12 pont követelményeinek.

6.8.3.2.9

A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat el lehet látni rugóterhelésű biztonsági szelepekkel. A biztonsági szelepeknek önműködően kell nyílniuk (lefújniuk) a tartány próbanyomásának 0,9…1,0-szeresénél. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullámzását is. Súlyterhelésű (ellensúlyos) szelepek alkalmazása tilos. A biztonsági szelepek szükséges teljesítményét a 6.7.3.8.1.1 pontban található képlettel kell meghatározni.

6.8.3.2.10

Ha a tartányt tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.9 pont követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelepek felszerelését.

6.8.3.2.11

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat legalább két, egymástól független biztonsági szeleppel kell ellátni, amelyek a tartányon feltüntetett legnagyobb üzemi nyomáson képesek kinyílni. A biztonsági szelepek közül kettőt úgy kell méretezni, hogy egyenként képesek legyenek a normális üzemelés során a párolgással létrejövő gázokat kiengedni a tartányból oly módon, hogy a nyomás ne emelkedjen 10%-nál nagyobb mértékben a tartányon megjelölt üzemi nyomás fölé. A biztonsági szelepek közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amely a próbanyomásnál átszakad. Kettős falú tartánynál a vákuum megszűnése, vagy egyszeres falú tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek kombinációjának olyan kiömlési keresztmetszetet kell szabaddá tenni, hogy a tartányban a nyomás ne léphesse túl a próbanyomást. A 6.8.2.1.7 pont előírásait a vákuumszigetelésű tartányokra nem kell alkalmazni.

6.8.3.2.12

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok nyomáscsökkentő szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is hibátlanul működjenek. Az e hőmérsékleten való hibátlan működést az egyes szerkezetek vizsgálatával vagy gyártási típus vizsgálattal kell megállapítani és igazolni.

6.8.3.2.13

A leszerelhető tartányokra16) a következő elő- (fenntartva) írások érvényesek a) ha az elemek gördíthetők, a szelepeket védőkupakkal kell ellátni; b) az elemeket a kocsi alvázán úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el. Hőszigetelés

6.8.3.2.14

Ha a cseppfolyósított gázok szállítására használt tartány hőszigetelt, akkor ennek a szigetelésnek –

vagy napsugárzás elleni fényvédő tetőből kell állnia, amely a tartány felületének 1263

legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el; –

vagy szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolatból kell állnia.

6.8.3.2.15

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat hőszigeteléssel kell ellátni, amit teljes (folytonos) burkolattal kell védeni. Ha a tartány és a burkolat között légüres tér van (vákuumszigetelés), a védőburkolatot úgy kell méretezni, hogy alakváltozás nélkül legalább 100 kPa (1 bar) külső nyomást (túlnyomást) viseljen el. A „tervezési nyomás” 1.2.1 szakaszban adott meghatározásától eltérően a méretezés során a külső és a belső erősítő elemek figyelembe vehetők. Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén veszélyes nyomás lépjen fel. Ezen a szerkezeten keresztül a nedvesség nem szivároghat be a hőszigetelő rétegbe.

6.8.3.2.16

Az atmoszferikus nyomáson –182 °C alatti forráspontú, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon sem a hőszigeteléshez, sem a tankkonténer rögzítéséhez, sem a tartány felerősítő elemekhez nem szabad gyúlékony anyagot felhasználni. A vákuumszigetelt tartányoknál – az illetékes hatóság beleegyezésével – a burkolat és a tartányfal közötti felerősítő elemek tartalmazhatnak műanyagot.

6.8.3.2.17

A 6.8.2.2.4 pont követelményeitől eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat nem kell vizsgálónyílással ellátni. Szerelvények battériás kocsikhoz és MEG-konténerekhez

6.8.3.2.18

Az üzemi és szerkezeti szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó tartály tartalma a szabadba jusson. Amennyiben a battériás kocsi, ill. a MEG-konténer keretváza és az elemek közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a részegységek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A zárószelepekhez vezető gyűjtőcső vezetéknek elegendően hajlékonynak kell lennie, hogy ne következhessen be a szelep, ill. a csővezeték nyíródása, ill. a nyomástartó tartály tartalma ne szabadulhasson ki. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.8.3.2.19

A sérülésből adódó elfolyás elkerülése érdekében a gyűjtőcső rendszert, az ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket) és a zárószelepeket úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen. védve legyenek, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjanak állni.

6.8.3.2.20

A gyűjtőcső rendszert -20 °C…+50 °C hőmérséklet tartományban történő üzemelésre kell tervezni. A gyűjtőcső rendszert úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csővezetéket megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni. A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.

1264

6.8.3.2.21

Az UN 1001 oldott acetilén kivételével a gyűjtőcső rendszer legnagyobb megengedett  feszültsége a tartány próbanyomásánál nem haladhatja meg az anyagra szavatolt folyáshatár 75%-át. A gyűjtőcső rendszer szükséges falvastagságát az UN 1001 oldott acetilén esetében jóváhagyott műszaki szabályzat alapján kell kiszámítani. Megjegyzés: A folyáshatárra lásd a 6.8.2.1.11 pontot. Ezen bekezdés alapvető követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a következő szabványokat alkalmazzák: (fenntartva).

6.8.3.2.22

A 6.8.3.2.3, a 6.8.3.2.4 és a 6.8.3.2.7 pont követelményeitől eltérően a battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemeit képező palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és palackkötegeknél az előírt zárószerkezet a gyűjtőcső rendszeren belül is elhelyezhető.

6.8.3.2.23

Ha az egyik elemen biztonsági szelep van, és az elemek között zárószerkezetek vannak, akkor minden egyes elemet el kell látni ilyen biztonsági szeleppel.

6.8.3.2.24

A töltésre és ürítésre használt berendezések gyűjtőcsőre rögzíthetők.

6.8.3.2.25

A mérgező gázok szállítására szolgáló minden elemnek, beleértve a palackkötegek minden egyes palackját, zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.

6.8.3.2.26

A mérgező gázok szállítására szolgáló battériás kocsikon és MEG-konténereken nem lehetnek biztonsági szelepek, kivéve, ha a biztonsági szelep előtt hasadótárcsa van. Ez utóbbi esetben a hasadótárcsa és a biztonsági szelep elrendezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság követelményeinek.

6.8.3.2.27

Ha a battériás kocsit, ill. MEG-konténert tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.26 pont követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelep felszerelését.

6.8.3.2.28

Azokat a tartályokat, amelyek gyúlékony gázok szállítására használt battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemei, legfeljebb 5000 liter űrtartalmú csoportokká kell egyesíteni, amelyeknek zárószeleppel elválaszthatónak kell lenniük. Ha a gyúlékony gázok szállítására használt battériás kocsi, ill. MEG-konténer e fejezetnek megfelelő tartányokból áll, minden elemnek zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.

6.8.3.3

Típusjóváhagyás Nincs különleges előírás.

6.8.3.4

Vizsgálatok

6.8.3.4.1

Minden hegesztett tartány anyagát, kivéve azokat a palackokat, nagypalackokat, gázhordókat és a palackkötegek palackjait, amelyek battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemei, a 6.8.5 szakaszban előírt módszerrel kell megvizsgálni.

6.8.3.4.2

A próbanyomásra vonatkozó alapkövetelményeket a 4.3.3.2.1 – 4.3.3.2.4 pont tartalmazza, és a legkisebb próbanyomások a 4.3.3.2.5 pontban a gázok és gázkeverékek táblázatában találhatók.

6.8.3.4.3

Az első folyadéknyomás-próbát a hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. Ha a tartányt, szerelvényeit, a csővezetéket és az egyéb szerelvényeket külön-külön vizsgálták, 1265

akkor a tartányt összeszerelés után kell a tömörségi próbának alávetni. 6.8.3.4.4

A tömegre töltött sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított gázok és az oldott gázok szállítására használt minden egyes tartány űrtartalmát hatóság által elismert szakértő felügyelete mellett a víztöltet tömegének vagy térfogatának mérésével kell megállapítani; az űrtartalom-meghatározás mérési hibája legfeljebb 1% lehet. A tartány méretei alapján számítással való megállapítás tilos. A 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasításában, valamint a 4.3.3.2.2 és a 4.3.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelő, legnagyobb megengedett töltést hatóság által elismert szakértőnek kell megállapítani.

6.8.3.4.5

A hegesztési varratokat a 6.8.2.1.23 pontban a  = 1,0 tényezőhöz tartozó előírásoknak megfelelően kell vizsgálni.

6.8.3.4.6

A 6.8.2.4.2 pont követelményeitől eltérően az időszakos vizsgálatot: a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál legfeljebb nyolc évvel az üzembe helyezés után és azt követően legalább 12 évenként kell végrehajtani. Minden időszakos vizsgálat után legfeljebb Két, egymást követő időszakos vizsgálat között hat évvel a 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső az illetékes hatóság tömörségi próba vagy a vizsgálatot kell végrehajtani. 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső vizsgálat megtartását kívánhatja meg.

6.8.3.4.7

Vákuumszigeteléssel ellátott tartányoknál a belső állapot ellenőrzését és a folyadéknyomáspróbát a hatóságilag elismert szakértő beleegyezésével tömörségi próbával és a vákuum mérésével lehet helyettesíteni.

6.8.3.4.8

Ha a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon az időszakos vizsgálat során nyílásokat vágnak, a használatbavétel előtt a tartány használhatóságát (légmentes zárását) biztosító visszahegesztés módját hatóság által elismert szakértőnek kell engedélyezni.

6.8.3.4.9

A gázok szállítására használt tartányok tömörségi próbáját legalább a következő nyomással kell végezni: –

a sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázoknál a próbanyomás 20%-a;

–

a mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál a legnagyobb üzemi nyomás 90%-a.

Battériás kocsik és MEG-konténerek vizsgálata 6.8.3.4.10

A battériás kocsik és MEG-konténerek elemeit és szerelvényeit együtt vagy külön-külön az első üzembe helyezés előtt vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat). Ezt követően az olyan battériás kocsikat , ill. MEG-konténereket, amelyek elemei tartályok, legalább ötévenként kell vizsgálatnak alávetni. Az olyan battériás kocsikat, ill. MEGkonténereket, amelyek elemei tartányok, a 6.8.3.4.6 pont szerint kell vizsgálatnak alávetni. Függetlenül az utolsó időszakos vizsgálat időpontjától, soron kívüli vizsgálatot kell végezni, ha a 6.8.3.4.14 pont szerint erre szükség van.

6.8.3.4.11

Az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak magában kell foglalnia: –

annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott mintapéldánynak;

–

a szerkezeti jellemzők ellenőrzését;

–

a belső és a külső állapot vizsgálatát;

–

a folyadéknyomás-próbát17) próbanyomással végrehajtva;

a

6.8.3.5.10

pontban

előírt

táblán

feltüntetett

17) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes. 1266

–

a tömörség vizsgálatát a legnagyobb üzemi nyomáson; és

–

a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani. 6.8.3.4.12

A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat és a palackkötegeket alkotó palackokat a 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasítása szerint kell vizsgálni. A battériás kocsi, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszere próbanyomásának ugyanakkorának kell lennie, mint a battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemeinek a próbanyomása. A gyűjtőcső rendszer folyadéknyomás-próbája vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa meghatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. E követelménytől eltérően az UN 1001 oldott acetilén szállítására használt battériás kocsi, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszer próbanyomásának legalább 30 MPa-nak (300 bar-nak) kell lennie.

6.8.3.4.13

Az időszakos vizsgálatnak a legnagyobb üzemi nyomással végzett tömörségi próbából és a szerkezet, az elemek és az üzemi szerelvények szétszerelés nélküli külső szemrevételezéséből kell állnia. Az elemeket és a csővezetéket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában meghatározott időszakonként a 6.2.1.6, ill. a 6.2.3.5 bekezdés követelményei szerint kell vizsgálni. Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.

6.8.3.4.14

Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a battériás kocsi, ill. MEG-konténer sérült, rozsdás, szivárog, vagy bármely más körülmény a battériás kocsi, ill. MEG-konténer sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak, ill. az elemek esetleg szükséges szétszerelésének mértékét az határozza meg, hogy a battériás kocsi, ill. MEG-konténer mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.8.3.4.15 pont szerintiekre kell kiterjednie.

6.8.3.4.15

A vizsgálat során biztosítani kell, hogy:

6.8.3.4.16

a)

külsőleg ellenőrizzék az elemeket, hogy nincs rajtuk rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás kocsi, ill. MEG-konténer szállítása nem lenne biztonságos;

b)

ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás kocsi, ill. MEG-konténer töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

c)

a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;

d)

minden biztonsági szerkezet és szelep mentes a korróziótól, deformációtól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;

e)

az előírt jelölések a battériás kocsin, ill. a MEG-konténeren olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és

f)

a battériás kocsi, ill. MEG-konténer váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban vannak.

A 6.8.3.4.10 – 6.8.3.4.15 pont szerinti vizsgálatokat, ellenőrzéseket és próbákat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie, és e műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a 6.8.2.3.1 ponttal összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek 1267

szállítására a battériás kocsit, ill. a MEG-konténert jóváhagyták. Minden egyes megvizsgált tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot). 6.8.3.5

Jelölés

6.8.3.5.1

A 6.8.2.5.1 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha a fal úgy van megerősítve, hogy a tartány szilárdságát nem csökkenti – a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon.

6.8.3.5.2

Csak egyféle anyag szállítására használt tartányokon: –

a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a műszaki megnevezés18).

Ezt a jelölést ki kell egészíteni:

6.8.3.5.3

–

térfogatra (nyomásra) töltött, sűrített gázok szállítására használt tartányok esetében a 15 °C-on a tartányra megengedett legnagyobb töltési nyomással; és

–

a tömegre töltött, sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására használt tartányok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeggel kg-ban és a töltési hőmérséklettel, ha az –20 °C alatt van.

Többféle anyag szállítására használható (többcélú) tartányokon: –

a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést18).

Ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban. 6.8.3.5.4

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállításához használt tartányokon: –

6.8.3.5.5

A hőszigeteléssel ellátott tartányokon: –

6.8.3.5.6

a legnagyobb engedélyezett üzemi nyomást.

a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot.

A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a következőket kell felírni a tartálykocsi mindkét oldalára (magára a magára a tankkonténerre (magára a tartányra tartányra vagy egy táblára): vagy egy táblára): a)

b)

–

a bizonyítvány szerinti (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) tartánykódot a tartány tényleges próbanyomásával együtt;

–

az „engedélyezett legalacsonyabb töltési hőmérséklet …” feliratot;

ha a tartányt csak egyetlen anyag szállítására használják: –

a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt

18) A „helyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek: – az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék; – az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék; – az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók; – az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált. 1268

gázoknál a műszaki megnevezést18); –

c)

a tömegre töltött, sűrített gázok esetében, valamint a cseppfolyósított gázok, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok és az oldott gázok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;

ha a tartány többcélú: –

a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést18); –

ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;

ha a tartány hőszigetelt: – a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot a nyilvántartásba vevő ország egyik hivatalos nyelvén, valamint, ha ez a nyelv nem az angol, a francia, a német vagy az olasz, akkor ezen nyelvek egyikén, kivéve, ha a fuvarozásban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő. A 6.8.2.5.2 pont szerinti terhelési határokat (fenntartva) d)

6.8.3.5.7

– –

a tömegre töltött, sűrített gázoknál a cseppfolyósított, ill. a mélyhűtött cseppfolyósított gázoknál, és – az oldott gázoknál a szállított anyagra vonatkozóan a tartány megengedett legnagyobb töltési tömegének figyelembevételével kell meghatározni. Váltakozó felhasználású tartálykocsi esetén ugyanazon a forgatható táblán a terhelési határon kívül az éppen szállított gáz helyes szállítási megnevezését is fel kell tüntetni. A forgatható táblát úgy kell kialakítani, ill. rögzíthetőnek kell lennie, hogy a szállítás közben ne forduljon át és ne lazuljon meg (különösen ütközés vagy véletlen folytán). 6.8.3.5.8

A 6.8.3.2.13 pont szerinti leszerelhető tartányokat hordozó kocsik kocsitábláin a 6.8.2.5.2 és a 6.8.3.5.6 pont szerinti adatokat nem kell feltüntetni.

6.8.3.5.9

(fenntartva)

(fenntartva)

A battériás kocsik és MEG-konténerek jelölése 6.8.3.5.10

Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden battériás kocsira és MEG-konténerre nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A táblán beütéssel vagy bármilyen más, hasonló módon legalább a következő adatokat kell feltüntetni: – – – –

a jóváhagyás száma; a gyártó megnevezése vagy jele; a gyártási sorozat száma; a gyártás éve;

1269

– –

6.8.3.5.11

a próbanyomás (túlnyomás)19); a tervezési hőmérséklet20) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint –20 °C); – a 6.8.3.4.10 – 6.8.3.4.13 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (hónap, év); – a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata. A következő adatokat a battériás kocsi mind- A következő adatokat magán a MEG-konkét oldalán egy táblán kell feltüntetni: téneren vagy egy táblán kell feltüntetni: 20) – a üzembentartói jelzés vagy az üzemben – a tulajdonos és az üzemben tartó neve; tartó neve; – az elemek száma; – az elemek száma; 19) – az elemek összes űrtartalma ; – az elemek összes űrtartalma19); – a terhelési határok a vasúti kocsi, valamint – a megengedett legnagyobb rakott töaz érintett vonalosztály alapján; meg19); – a jóváhagyási bizonyítvány szerinti tar- – a jóváhagyási bizonyítvány szerinti tánykód (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) a battartánykód (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) a tériás kocsi tényleges próbanyomásával19) MEG-konténer tényleges próbanyomáegyütt; sával19) együtt; – a battériás kocsiban szállított gáz helyes – azon gázok helyes szállítási megnevezése szállítási megnevezése, ezenkívül az (m.n.n. tétel alá sorolt gázok esetén m.n.n. tételek alá sorolt gázok esetében a kiegészítve a műszaki megnevezéssel21)), 18) műszaki megnevezés is; amelyek szállítására a MEG-konténert használják; – a 6.8.2.4.3 és a 6.8.3.4.13 pont szerinti következő vizsgálat időpontja (hónap, év). és tömegre töltött MEG-konténereknél: –

6.8.3.5.12

a saját tömeg19).

A battériás kocsi, ill. a MEG-konténer vázán a betöltőhely közelében elhelyezett táblán a következőket kell feltüntetni: –

a sűrített gázok szállítására használt elemeknél a legnagyobb megengedett töltési nyomást19) 15 °C-on;

–

a gáz helyes szállítási megnevezését a 3.2 fejezet szerint és ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázok esetében a műszaki megnevezést21);

és ezenkívül cseppfolyósított gázok esetében: – a legnagyobb megengedett töltési tömeget19) elemenként. 6.8.3.5.13

A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat, valamint a palackkötegek palackjait a 6.2.2.7 bekezdés szerint kell jelöléssel ellátni. Ezeket a tartályokat egyedileg nem kell az 5.2

19) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni. 20) Az üzembentartói jelzés (vehicle keeper marking – VKM) az 1999. évi COTIF Egyezmény F függeléke (APTU) Egységes Szabályok (lásd www.otif.org), a „járművek– teherkocsik” alrendszerre vonatkozó egységes műszaki előírások (EME) PP Mellékletének PP.1 szakasza, valamint a Bizottságnak a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2011. május 12-i határozata P függelékének 4.2.2.3 pontja szerint. 21) A „helyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek: – az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék; – az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék; – az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók; – az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált. 1270

fejezetben előírt veszélyességi bárcákkal ellátni. A battériás kocsikat és a MEG-konténereket az 5.3 fejezet szerint kell narancssárga jelöléssel és nagybárcával ellátni. 6.8.3.6

A felsorolt szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás kocsikra, ill. MEGkonténerekre vonatkozó előírások (fenntartva)

6.8.3.7

A nem a hivatkozott szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás kocsikra, ill. MEG-konténerekre vonatkozó követelmények Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.3.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan részterületet érint, amellyel a 6.8.3.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A 6.8.3 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a battériás kocsiknak, ill. MEGkonténereknek is meg kell felelniük. A típusjóváhagyásban a kibocsátó szervezetnek meg kell határoznia az időszakos vizsgálatra vonatkozó eljárást, ha arra vonatkozóan a 6.2.2, a 6.2.4 szakaszban, ill. a 6.8.2.6 bekezdésben nincs szabvány hivatkozás, vagy a hivatkozott szabványok nem alkalmazhatók. Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az OTIF Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza. Az illetékes hatóság az OTIF Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy a RID valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá.

6.8.4

Különleges előírások Megjegyzés: 1. A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokra és a gyúlékony gázokra lásd még a 6.8.2.1.26, a 6.8.2.1.27 és a 6.8.2.2.9 pontot is. 2. A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású tartányokra és a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartányokra lásd a 6.8.5 szakaszt. Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel vannak tüntetve, a következő különleges előírásokat kell alkalmazni: a)

Gyártás (TC) TC1

A tartány anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz követelményei vonatkoznak.

TC2

A tartányt és szerelvényeit legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból vagy olyan alkalmas acélból kell készíteni, ami nem hajlamos a hidrogén-peroxid elbontására. Amennyiben a tartány legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból készül, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC3

A tartányt ausztenites acélból kell gyártani.

TC4

A tartányt zománcból vagy azonos hatékonyságú anyagból készített béléssel kell ellátni, ha a tartány anyagát az UN 3250 klór-ecetsav megtámadja. 1271

b)

TC5

A tartányt legalább 5 mm vastag ólombéléssel vagy ezzel egyenértékű béléssel kell ellátni.

TC6

Ha a tartányhoz alumínium használatára van szükség, az ilyen tartányt legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból kell gyártani, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC7

(fenntartva)

Szerelvények (TE) TE1

(törölve)

TE2

(törölve)

TE3

A tartánynak a következő előírásoknak is meg kell felelnie. A melegítőberendezés nem nyúlhat be a tartány belsejébe, hanem azt a tartány külsejére kell felszerelni. A foszfor eltávolítására használt csövet azonban fűtőköpennyel lehet ellátni. A köpeny fűtőkészülékét úgy kell beállítani, hogy a foszfor hőmérséklete ne emelkedjen a tartány töltési hőmérséklete fölé. A töltő- és ürítőcsőnek a tartány felső részébe kell csatlakoznia, nyílások a tartányban csak a foszfor legmagasabb megengedett szintje fölötti részén lehetnek, és reteszelhető kupakkal teljesen zárhatóknak kell lenniük. A tartányt a foszforszint ellenőrzésére mérőberendezéssel kell ellátni, és ha védőfolyadékként vizet használnak, olyan rögzített szintjelzéssel kell ellátni, amely a megengedett legmagasabb vízszintet mutatja.

TE4

A tartányt nehezen gyulladó anyagból készített hőszigeteléssel kell ellátni.

TE5

Ha a tartány hőszigeteléssel van ellátva, az ilyen hőszigetelést nehezen gyulladó anyagból kell készíteni.

TE6

A tartány ellátható olyan szerkezettel, amely megakadályozza a túlzott nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja, hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE7

A tartány ürítőberendezését két, egymástól függetlenül működő, egymás mögötti zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első jóváhagyott típusú, pillanatzáró szeleppel ellátott belső zárószelepből, a második az ürítőcsonk mindegyik végén külső tolózárból áll. Mindkét külső tolózár kibocsátónyílásán vakkarimát vagy más azonos biztonságot nyújtó szerkezetet kell alkalmazni. A belső zárószelepnek a tartányon akkor is rögzítve és zárva kell maradnia, ha az ürítőcső leszakad.

TE8

A tartány külső töltő-ürítőcső csatlakozásait olyan anyagból kell készíteni, amely nem hajlamos a hidrogén-peroxid bomlásának előidézésére.

TE9

A tartány felső részén olyan zárószerkezetet kell elhelyezni, amely megakadályozza a tartányban a szállított anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását, a folyadék kiszivárgását és idegen anyagoknak a tartányba bejutását.

TE10

A tartány zárószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a szállítás során a megszilárduló anyag ne akadályozza a szerkezet működését. Ha a tartány hőszigetelő anyaggal van borítva, az anyagnak szervetlennek és gyúlékony anya1272

goktól teljesen mentesnek kell lennie. TE11

A tartányt és üzemi szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a folyadék kiszivárgását és a tartányban az anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását. Megfelel ennek az előírásnak az olyan biztonsági szelep, amely megakadályozza idegen anyagoknak a tartányba való bejutását.

TE12

A tartányt a 6.8.3.2.14 pont előírásainak megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. A fényvédő tetőt és a tartány általa nem fedett minden részét, illetve a teljes hőszigetelés külső felületét vagy fehérre kell festeni, vagy világos színű, metál fényezésűnek kell lennie. A festést minden szállítás előtt meg kell tisztítani és sárgulás vagy sérülés esetén fel kell újítani. A hőszigetelésnek nem szabad semmiféle gyúlékony anyagot tartalmaznia. A tartányt hőmérséklet érzékelő szerkezettel kell ellátni. A tartányt biztonsági szelepekkel és vészlefúvó szerkezetekkel kell ellátni. Vákuumszelepek is használhatók. A vészlefúvó szerkezeteknek a szerves peroxid tulajdonságai és a tartány szerkezeti jellemzői alapján meghatározott nyomáson kell működésbe lépniük. A tartány testben olvadóbetétek nem engedélyezettek. A tartányt rugóterhelésű biztonsági szelepekkel kell ellátni, ami megakadályozza a tartányban az 50 °C-on keletkező bomlástermékek és felszabaduló gőzök okozta lényeges nyomásnövekedést. A biztonsági szelep(ek) nyitónyomását és teljesítményét a TA2 különleges előírásban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A nyitónyomás azonban semmi esetre sem lehet akkora, hogy a tartány felborulása esetén a szelepen keresztül folyadék szabadulhasson ki. A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésű vagy hasadótárcsás típusúak lehetnek, és lehetővé kell tenniük minden bomlástermék és gőz eltávolítását, amely az öngyorsuló bomlás alatt fejlődik, vagy akkor, ha legalább egy óráig olyan láng veszi körül, amely a következő képlettel jellemezhető: q = 70961·F·A 0,82

,

ahol q

= hőfelvétel

[W]

A

= nedvesített felület

[m2]

F

= szigetelési együttható

[–]

F = 1 nem szigetelt tartányokra, vagy

F

U (923  TPO) szigetelt tartányokra, 47032

ahol K

= a szigetelőréteg hővezetési együtthatója

L

= a szigetelőréteg vastagsága

U

= K/L = a szigetelőréteg hőátadási együtthatója

TPO = a peroxid hőmérséklete lefúváskor 1273

[W·m-1·K-1] [m] [W·m-2·K-1] [K]

A vészlefúvó szerkezet(ek) nyitónyomásának nagyobbnak kell lennie, mint az előzőekben meghatározottak és azt a TA2 különleges előírásban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A vészlefúvó szerkezetet úgy kell méretezni, hogy a tartányban a legnagyobb nyomás soha ne haladja meg a tartány próbanyomását. Megjegyzés: A vészlefúvó szerkezet méretezésére a “Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 5. Függelékben található példa. A teljes hőszigetelésű tartányoknál a vészlefúvó szerkezet(ek) teljesítményét és beállítását a felület 1%-át kitevő szigetelés veszteséget feltételezve kell meghatározni. A tartányok vákuumszelepeit és rugóterhelésű biztonsági szelepeit lángzárral kell ellátni, kivéve, ha a szállítandó anyagok és azok bomlástermékei nem éghetőek. A lefúvási teljesítménynek a lángzár által okozott csökkenésére figyelemmel kell lenni. TE13

A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni és fel kell szerelni külső fűtő-berendezéssel.

TE14

A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni. A tartányköpennyel közvetlenül érintkezésben levő hőszigetelés gyulladási hőmérsékletének legalább 50 °Ckal magasabbnak kell lennie annál a legmagasabb hőmérsékletnél, amelyre a tartányt kialakították.

TE15

(törölve) A tartálykocsi semmilyen része sem készülhet fából, kivéve, ha alkalmas bevonattal van ellátva.

TE16

22)

(fenntartva)

TE17

A leszerelhető tartányokra22) a következő előírások vonatkoznak: a) a kocsi alvázon úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el; b) nem köthetők össze gyűjtőcsővel; c) ha a tartányok gördíthetők, a szelepeket védősapkával kell ellátni.

TE18

(fenntartva)

TE19

(fenntartva)

TE20

Függetlenül a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerinti tartány rangsor által megengedett egyéb tartánykódoktól, a tartányt biztonsági szeleppel kell ellátni.

TE21

A zárószerkezeteket rögzíthető sapkával kell védeni.

TE22

A felütközés vagy baleset esetén bekövetkező kár mértékének csökkentése érdekében a folyékony állapotban szállított anyagok, ill. gázok szál-

A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. 1274

(fenntartva)

(fenntartva)

lítására használt tartálykocsikat, valamint a battériás kocsikat úgy kell kialakítani, hogy – vagy az alvázra szerelt, meghatározott szerkezeti elem rugalmas vagy maradó alakváltozása révén, – vagy más, hasonló megoldással (pl. törőelemek alkalmazásával) a kocsi mindkét végén legalább 800 kJ energiát legyenek képesek elnyelni. Az energia elnyelés egyenes vágányon történő felütközésre vonatkozik. Az energia elnyelése csak olyan esetben következhet be maradó alakváltozás révén, amely a normális vasútüzemi körülmények között nem fordul elő (12 km/h-nál nagyobb ütközési sebesség esetén vagy ha az egy ütközőben ébredő erő nagyobb mint 1500 kN ). Ha a kocsi valamelyik végén legfeljebb 800 kJ energia nyelődik el, nem érheti olyan erőhatás a tartányt, amely annak észrevehető, maradó alakváltozását okozná. E különleges előírás követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha az EN 15551:2009 (Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek. Ütközők) szabvány 7. fejezete szerinti törésbiztos ütközőket (energia elnyelő elemeket) alkalmaznak, és a kocsiszekrény ellenálló képessége megfelel az EN 126632:2010 (Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek kocsiszekrényeinek szerkezeti követelményei. 2. rész: Teherkocsik) szabvány 6.3 pontjának és 8.2.5.3 alpontjának. E különleges előírás követelményei teljesítettnek tekinthetők az olyan tartálykocsiknál, amelyeken az önműködő kapcsolókészülék olyan energia elnyelő elemekkel van ellátva, amelyek kocsi mindkét végén legalább 130 kJ energiát legyenek képesek elnyelni. TE23

A tartányt olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a túlzott nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja, hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE24

(törölve)

1275

TE25

(fenntartva) A tartálykocsik tartányát az ütközőfelugrás és kisiklás megakadályozása céljából, vagy legalább az ütközőfelugrás okozta kár mérséklése érdekében védeni kell a következő intézkedések legalább egyikének az alkalmazásával. Az ütközőfelugrás megakadályozására szolgáló intézkedések: a) Ütközőfelugrás elleni védőeszköz Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek biztosítania kell, hogy a vasúti kocsi alvázkerete ugyanazon vízszintes síkban maradjon. A következő követelményeknek kell teljesülni: – Az ütközőfelugrás elleni védőeszköz nem akadályozhatja a vasúti kocsi normál üzemelését (pl. ívbeállás, berni négyszög, mell-fogantyú). Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek lehetővé kell tennie az ütközőfelugrás elleni védőeszközzel ellátott másik kocsi szabad beállását 75 m sugarú ívbe. – Az ütközőfelugrás elleni védőeszköz nem akadályozhatja az ütköző normális működését (rugalmas vagy maradó alakváltozás) (lásd még a 6.8.4 szakasz b) pontjában lévő TE22 különleges előírást). – Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek függetlenül attól, hogy a kocsi mennyire van megrakva, ill. elhasználódva működnie kell. – Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek 150 kN függőlegesen (felfelé és lefelé) ható erőt kell kibírnia. – Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek hatásosnak kell lennie függetlenül attól, hogy a másik érintett kocsi el van-e látva ilyen védőeszközzel. Az ütközőfelugrás elleni védő-eszközök nem gátolhatják egymás működését. – A túlnyúlás legfeljebb 20 mm-t növekedhet az ütközőfelugrás elleni védőeszköz rögzítése miatt. 1276

– Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek legalább olyan szélesnek kelle lennie, mint az ütközőtányér (kivéve a baloldali fellépő fölött elhelyezkedő védőeszközt, amely nem nyúlhat be a kocsirendező számára szükséges szabad térbe, az ütköző maximális szélességét azonban annak is le kell fednie.) – Minden ütköző felett kell lennie ütközőfelugrás elleni védőeszköznek. – Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek meg kell engednie az ütközők felszerelését az EN 12663-2:2010 „Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek kocsiszekrényeinek szerkezeti követelményei. 2. rész: Teherkocsik” és az EN 15551:2011 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek. Ütközők” szabványban foglaltak szerint, és nem gátolhatja a karbantartási munkát. – Az ütközőfelugrás elleni védőeszközt úgy kell beszerelni, hogy ne növekedjen annak kockázata, hogy ütközéskor a tartányfeneket átszúrja. Az ütközőfelugrás okozta kár mérséklésére szolgáló intézkedések: b) A tartányfenekek falvastagságának növelése, vagy más, nagyobb energia elnyelő képességű anyag alkalmazása Ebben az esetben a tartányfenekek falvastagságának legalább 12 mmnek kell lenniük. Az UN 1017 klór, az UN 1749 klór-trifluorid, az UN 2189 diklórszilán, az UN 2901 bróm-klorid és az UN 3057 trifluor-acetil-klorid szállítására használt tartányok esetében azonban a tartányfenekek falvastagságának legalább 18 mm-nek kell lennie. c) A tartányfenekek szendvics burkolása Ha a védelmet szendvics burkolat látja el, annak a tartányfenék teljes területét le kell fednie és a „Ve1277

szélyes anyagok szállítótartályai. Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció” című EN 13094 szabvány „B” melléklete szerint mérve legalább 22 kJ energia elnyelő képességűnek kell lennie (ami 6 mm-es falvastagságnak felel meg). Ha szerkezeti kialakítással a korrózió veszélye nem küszöbölhető ki, lehetőséget kell biztosítani a tartányfenék külső falának ellenőrzésére, pl. leszerelhető burkolat. d) Védőpajzs a vasúti kocsi mindkét végén Ha a kocsi mindkét végén védőpajzs van, a következő követelményeknek kell teljesülni: – a védőpajzsnak minden esetben le kell fednie a tartány szélességét a megfelelő magasságig, továbbá a védőpajzsnak teljes magasságában legalább olyan szélesnek kell lenni, mint az ütközőtányérok külső széle által meghatározott távolság; – a védőpajzs mellgerenda felső szélétől mért magasságának le kell fedni • vagy a tartány átmérőjének kétharmadát • vagy legalább 900 mm-t és ezenkívül a felső szélénél el kell látni a felemelkedő ütközőt lefogó eszközzel; – a védőpajzs falvastagságának legalább 6 mm-nek kell lennie; – a védőpajzsot és a rögzítési pontjait úgy kell kiképezni, hogy minimális legyen annak a lehetősége, hogy a védőpajzs maga átszúrhassa tartányfeneket. Védőpajzs az önműködő kapcsolóe) készülékkel ellátott vasúti kocsi mindkét végén Ha a kocsi mindkét végén védőpajzs van, a következő követelményeknek kell teljesülni: – a védőpajzsnak a tartány feneket legalább a mellgerenda felső szélétől mért 1100 mm magasságig le kell fednie, a kap1278

csolókészüléket olyan eszközzel kell ellátni, amely megakadályozza a nem szándékos szétkapcsolódást, és a védőpajzsnak teljes magasságában legalább 1200 mm szélesnek kell lennie; – a védőpajzs falvastagságának legalább 12 mm-nek kell lennie; – a védőpajzsot és a rögzítési pontjait úgy kell kiképezni, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen annak a valószínűsége, hogy maga a védőpajzs áthatoljon a tartányfenéken. Az előző b), c) és d) pontokban említett falvastagságok referencia acélra vonatkoznak. Más anyag alkalmazása esetén – a szerkezeti acél kivételével – a megfelelő falvastagságot a 6.8.2.1.18 pontban lévő képlet alapján kell kiszámítani. Az Rm és az A értékeire az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. c)

Típusjóváhagyás (TA) TA1

A tartányt nem szabad szerves anyagok szállítására jóváhagyni.

TA2

Ez az anyag csak a származási ország illetékes hatósága által meghatározott feltételek mellett szállítható tartálykocsiban vagy tankkonténerben, ha a következőkben említett vizsgálatok alapján az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a szállítás biztonságosan végrehajtható. Ha a származási ország nem valamely RID Szerződő Állam, ezeket a feltételeket a küldemény által érintett első RID Szerződő Állam illetékes hatóságának kell elismernie. A tartány típusjóváhagyásához vizsgálatokat kell végezni: –

annak bizonyítására, hogy a szállított anyag összeférhető minden olyan anyaggal, amellyel normál esetben a szállítás során érintkezésbe kerül;

–

hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a tartány szerkezeti jellemzőit is figyelembe véve a vészlefúvó szerkezetek és a biztonsági szelepek tervezhetők legyenek; és

–

az anyag biztonságos szállításához szükséges különleges követelmények meghatározásához.

A vizsgálatok eredményeit bizonyítványban. TA3

fel

kell

tüntetni

a

típusjóváhagyási

Ez az anyag csak LGAV vagy SGAV tartánykódú tartányokban szállítható; a 4.3.4.1.2 pont szerinti tartány rangsor nem alkalmazható.

1279

d)

TA4

Az 1.8.7 szakasz megfelelőség-értékelésre vonatkozó eljárását az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetnek kell végrehajtani.

TA5

Ez az anyag csak S2.65AN(+) tartánykódú tartányban szállítható, a 4.3.4.1.2 pont szerinti tartányrangsor nem alkalmazható.

Vizsgálatok (TT) TT1

A tiszta alumíniumból készült tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan elegendő 250 kPa (2,5 bar) nyomással (túlnyomással) a folyadéknyomás-próbának alávetni.

TT2

A tartány belső bevonatát minden évben az illetékes hatóság által elismert szakértővel kell ellenőriztetni, akinek a tartány belsejét meg kell vizsgálni.

TT3

(fenntartva)

TT4

A tartányt négy évenként két és fél évenként alkalmas készülékkel (pl. ultrahanggal) a korrózióállóságra meg kell vizsgálni.

TT5

A tartányon a folyadéknyomás-próbát négy évenként két és fél évenként meg kell ismételni.

TT6

A tartányt legalább négy évenként (fenntartva) időszakos vizsgálatnak kell alávetni, ennek keretében folyadéknyomáspróbát is kell végezni.

TT7

A 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően a belső állapot időszakos vizsgálatát az illetékes hatóság által jóváhagyott programmal is lehet helyettesíteni.

TT8

Azokat a tartányokat, amelyken a 6.8.3.5.1 – 6.8.3.5.3 pontok szerint az UN 1005 vízmentes ammónia helyes szállítási megnevezése fel van tüntetve, és amelyeket az anyagszabvány szerinti finom szemcseszerkezetű, 400 N/mm2-nél nagyobb folyáshatárú acélból gyártottak, a 6.8.2.4.2 pont szerinti minden időszakos vizsgálat alkalmával a felületi repedések észleléséhez mágneses repedésvizsgálatnak kell alávetni.

A tartányt 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően legalább nyolc évenként kell időszakos vizsgálatnak alávetni, aminek ki kell terjednie a megfelelő készülékkel végzett falvastagság ellenőrzésre. Ilyen tartánynál a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbát és ellenőrzést legalább négy évenként el kell végezni.

Minden tartány alsó részén minden kör- és hosszvarratot legalább hosszúságuk 20%-át kitevő mértékben, valamint minden csőcsonk hegesztést és a javított vagy csiszolt területeket meg kell vizsgálni. Ha az anyag jelölését a tartányról, ill. a tartánytábláról eltávolítják, mágneses repedésvizsgálatot kell végezni és ezen tevékenységet a tartány-vizsgálati 1280

könyvhöz csatolt vizsgálati tanúsítványban kell rögzíteni. A mágneses repedésvizsgálatot csak olyan, arra alkalmas személy végezheti, akinek erre a módszerre az EN ISO 9712:2012 szabvány (Roncsolásmentes vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet minősítése és tanúsítása.) szerinti minősítése van. TT9

Az 1.8.7 szakasz vizsgálatokra (beleértve a gyártás felügyeletét is) vonatkozó eljárását az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/ IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetnek kell végrehajtani.

TT10

A 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálatot legalább négy évenként

legalább két és fél évenként

kell elvégezni. e)

Jelölés (TM)

Megjegyzés: Ezeket a jelöléseket a jóváhagyó ország valamelyik hivatalos nyelvén, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem angol, francia, német vagy olasz, akkor angol, francia, német vagy olasz nyelven is meg kell szövegezni, kivéve, ha a fuvarozásban érintett országok közötti megállapodások másként rendelkeznek. TM1

A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Öngyulladásra hajlamos” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).

TM2

A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).

TM3

A tartányon a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán fel kell tüntetni az anyag helyes szállítási megnevezését és a tartány megengedett legnagyobb rakomány tömegét kg-ban. A 6.8.2.5.2 pont szerinti terhelési határokat az adott anyagra a megengedett legnagyobb töltési tömeg figyelembevételével kell megállapítani.

TM4

A tartányon a 6.8.2.5.2 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha az úgy van megerősítve, hogy szilárdságát nem csökkenti – a következő kiegészítő adatot kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon: az anyag kémiai elnevezése engedélyezett koncentrációjával együtt.

TM5

A tartányra a 6.8.2.5.1 pontban előírt adatokon kívül fel kell írni a tartány legutóbbi belső vizsgálatának idejét (hónap, év).

TM6

A tartálykocsikra az 5.3.5 szakasz szerinti narancssárga csíkot fel kell tüntetni.

TM7

A 6.8.2.5.1 pontban előírt táblára beütéssel vagy más hasonló módon fel kell tüntetni az 5.2.1.7.6 pontban ábrázolt sugárveszély szimbólumot is. A stilizált lóherét közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés nem csökkenti a tartány szilárdságát. 1281

6.8.5

A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású tartálykocsik és tankkonténerek tartányai gyártási anyagaira és gyártására, valamint a 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartálykocsik és tankkonténerek tartányai gyártási anyagaira és gyártására vonatkozó előírások

6.8.5.1

Anyagok és tartányok

6.8.5.1.1

a)

b)

A következő anyagok szállítására szolgáló tartányokat acélból kell gyártani: –

a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított és oldott gázai,

–

a 4.2 osztály UN 1380, 2845, 2870, 3194 és 3391 – 3394 számú anyagai, valamint

–

a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 fluor-hidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

A következő anyagok szállítására szolgáló, finom szemcseszerkezetű acélból gyártott tartányokat a hőhatás okozta feszültség kiküszöbölésére hőkezelésnek kell alávetni: –

2 osztály maró gázai és az UN 2073 ammónia oldat; valamint

–

a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 fluor-hidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

A hőkezelés elhagyható, ha

6.8.5.1.2

1.

nem áll fenn a feszültségkorróziós repedezés veszélye;

2.

a hegesztési varratból, az átmeneti övezetből, ill. az alapanyagból vett legalább három-három próbatesten kapott ütőmunka középértéke átlagosan 45 J. A próbatesteknek az ISO-V típusú próbatestnek kell lenniük. Az alapanyag esetén a hengerlési irányra merőlegesen kivágott próbatesteket kell vizsgálni. A hegesztési varratnál, ill. az átmeneti övezetben vett próbatestnél az S horonynak a hegesztési varrat közepére, ill. az átmeneti övezet közepére kell esnie.

c)

A 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat acélból, alumíniumból, alumíniumötvözetből, rézből vagy rézötvözetből, pl. sárgarézből kell gyártani. A rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányokat csak olyan gázokhoz szabad használni, amelyek nem tartalmaznak acetilént; az etilén azonban tartalmazhat 0,005% acetilént.

d)

Csak olyan anyagok használhatók, amelyek a tartány és felszerelései legkisebb és legnagyobb üzemi hőmérsékletéhez megfelelőek.

A tartányok gyártásához használható anyagok a következők: a)

b)

olyan acélok, amelyek a legkisebb üzemi hőmérsékleten sem hajlamosak a ridegtörésre (lásd a 6.8.5.2.1 pontot): –

szerkezeti acélok (kivéve a 2 osztály mélyhűtött, cseppfolyósított gázaihoz);

–

finom szemcseszerkezetű acél – 60 °C hőmérsékletig;

–

nikkellel ötvözött acél (0,5…9% nikkeltartalommal) a nikkeltartalomtól függően – 196 °C hőmérsékletig;

–

ausztenites króm-nikkel acél – 270 °C hőmérsékletig;

legalább 99,5% tisztasági fokú alumínium vagy alumíniumötvözetek (lásd a 6.8.5.2.2 1282

pontot);

6.8.5.1.3

6.8.5.1.4

c)

legalább 99,9%-os tisztasági fokú, oxigénmentes réz vagy 56%-nál több rezet tartalmazó rézötvözetek (lásd a 6.8.5.2.3 pontot).

a)

Az acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből gyártott tartányok csak hegesztettek vagy varrat nélküliek lehetnek.

b)

Az ausztenites acélból, rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányok keményforrasztással is készülhetnek.

A szerelvényeket és a tartozékokat vagy csavarozással, vagy a következő módon lehet a tartányokra rögzíteni: a)

acélból, alumíniumból és alumíniumötvözetből készült tartányokra hegesztéssel;

b)

ausztenites acélból, vörösrézből vagy rézötvözetből készült tartányokra hegesztéssel vagy keményforrasztással.

6.8.5.1.5

A tartányokat úgy kell kialakítani, és úgy kell a kocsi alvázára vagy a konténerkeretbe rögzíteni, hogy eleve kizárt legyen a teherviselő elemek olyan lehűlése, amely ridegtörést okozhatna. A tartányokat rögzítő szerkezeti részeket is oly módon kell kialakítani, hogy szükséges mechanikai szilárdságuk még akkor is megmaradjon, ha a tartány a legkisebb megengedett üzemi hőmérsékleten van.

6.8.5.2

Vizsgálati követelmények

6.8.5.2.1

Acéltartányok A tartányok gyártásához használt anyagoknak és a hegesztési varratoknak a legkisebb üzemi hőmérsékleten, de legalább – 20 °C-on a fajlagos ütőmunka szempontjából legalább a következő feltételeknek kell megfelelniük: A vizsgálatot V bemetszésű próbatestekkel kell végezni. –

6.8.5.2.2

–

Szerkezeti acél, finom szemcseszerkezetű acél, 5%-nál kevesebb Ni-tartalmú ferrites acélötvözet, 5…9% Ni-tartalmú ferrites acélötvözet és ausztenites króm-nikkel acél próbapálca esetén a legkisebb fajlagos ütőmunkának (lásd 6.8.5.3.1 – 6.8.5.3.3) 34 J/cm2-nek kell lenni. A próbatest hossztengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek, a V alakú bemetszésnek a lemez felületére merőlegesnek kell lennie (az ISO R148 szerint). (A szerkezeti acél próbapálca hossztengelye az érvényes ISO szabványok szerint a hengerlési iránnyal egybeeshet.)

–

Ausztenites acéloknál csak a hegesztési varratokat kell a fajlagos ütőmunkavizsgálatnak alávetni.

–

A – 196 °C-nál kisebb üzemi hőmérsékletek esetén a fajlagos ütőmunka-vizsgálatot nem a legkisebb üzemi hőmérsékleten, hanem –196 °C-on hajtják végre.

Alumínium- vagy alumíniumötvözet-tartányok A tartányok hegesztési varratainak meg kell felelniük az illetékes hatóság által előírt követelményeknek.

6.8.5.2.3

Réz vagy rézötvözet tartányok A fajlagos ütőmunka kielégítő voltának meghatározásához nem szükséges vizsgálatot végezni.

1283

6.8.5.3

A fajlagos ütőmunka-vizsgálat

6.8.5.3.1

10 mm-nél vékonyabb, de legalább 5 mm vastag lemezeknél 10 mm x e mm keresztmetszetű próbatestet kell használni, ahol e a lemez vastagsága. Szükség esetén megengedett a 7,5 mmre vagy 5 mm-re történő megmunkálás. A legkisebb 34 J/cm2 értéknek minden esetben meg kell lennie. Megjegyzés: 5 mm-nél vékonyabb lemezeknél és hegesztési varrataiknál fajlagos ütőmunkavizsgálatot nem kell végezni. a)

Lemez vizsgálatakor a fajlagos ütőmunkát három próbatesten kell meghatározni. A próbatestet a hengerlés irányára merőlegesen kell kivágni, de szerkezeti acél esetén a hengerlés irányában is kivágható.

b)

A hegesztési varratok vizsgálatakor a próbatestet a következőképpen kell kivágni: e  10 mm esetén –

három próbatestet a hegesztési varrat közepén levő bemetszéssel;

–

három próbatestet a hőhatás által érintett övezet közepén levő bemetszéssel; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

A hegesztési varrat közepe

Hőhatás által érintett övezet

10 mm  e  20 mm esetén –

három próbatestet a hegesztési varrat közepéről;

–

három próbatestet a hőhatás által érintett övezetből; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

e2 e e2

6.8.5.3.2

A hegesztési varrat közepe

Hőhatás által érintett övezet 1284

e  20 mm esetén három-három próbatestből álló két készletet (egy készletet a lemez felső oldalán és egy készletet a lemez alsó oldalán) az ábrán megjelölt helyekről kivágva; ha a kivágás a hőhatás által érintett övezetből történik, a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie.

e

–

A hegesztési varrat közepe

Hőhatás által érintett övezet 6.8.5.3.3

6.8.5.3.4

6.8.5.3.5

a)

Lemezek esetében a három próba eredménye középértékének meg kell felelni a 6.8.5.2.1 pontban jelzett 34 J/cm2 legkisebb értéknek. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

b)

Hegesztéseknél a hegesztési varrat közepéből vett három próbatest vizsgálatakor az eredmény középértéke nem lehet kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

c)

A hőhatás által érintett övezet esetén (amikor a V alakú bemetszés a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán van) a három próbatest közül legfeljebb egynél lehet kisebb érték, mint a legkisebb 34 J/cm2, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

Ha a 6.8.5.3.3 pontban előírt követelmények nem teljesülnek, a vizsgálatot egyszer meg lehet ismételni akkor, ha a)

az első három próba eredményének középértéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, vagy

b)

az egyedi értékek közül egynél többnek az értéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, de legalább 24 J/cm2.

A lemez vagy a hegesztés ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálatkor az egyedi értékek közül egyik sem lehet kisebb, mint a legkisebb 34 J/cm2 érték. Az eredeti és az ismételt vizsgálati eredmények átlagának legalább 34 J/cm2-nek kell lenni. A hőhatás által érintett övezeten végzett ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálat esetében az egyedi értékek egyike sem lehet kisebb, mint 34 J/cm2.

1285

6.8.5.4

Hivatkozás a szabványokra A 6.8.5.2 és a 6.8.5.3 bekezdés követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők: EN 1252-1:1998 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 1. rész: Szívóssági követelmények –80°Cnál kisebb hőmérsékletekhez. EN 1252-2:2001 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 2. rész: Szívóssági követelmények –80°C és –20°C hőmérséklet között.

1286