ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 116-117/2004.
AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA
1013. Budapest. Attila út 16. I. 3. 1253. Budapest. Pf. 7.; e-mail:
[email protected] TEL/FAX: 375-7774; 375-9324; 489-3579; 489-3580; Fax éjszaka: 375-7774
ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT
Munkaszám: 116-117/2004.
AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA Készítették: Bácskai György Koskovics Éva Ifj. Mátyás László Dr. Rákosi Judit Szabó Zoltán Alvállalkozók: ENVI-QUA Bt. Kiss és Rákosi Kft. KOKART Bt. Murányi és Tsa. Bt. Szabó Zoltán A kérdőíves felmérésben közreműködött: Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
Nagy István Témafelelős
Dr. Ress Sándor Elnök-vezérigazgató Budapest, 2005. május hó
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés.......................................................................................................................1 2. A tervezett új EU vegyi anyag szabályozás főbb elemei, követelményrendszere.........1 3. A jelenlegi hazai jogszabályok áttekintése.....................................................................6 4. A tervezett EU és a hazai szabályozás összevetése......................................................11 5. A vegyi anyagok regisztrációjával, kockázatértékelésével és engedélyeztetésével kapcsolatos hazai gyakorlat..............................................................................................13 6. A tervezett új vegyi anyag szabályozás hazai hatásának felmérése..............................15 6.1. A hatásvizsgálat tárgya és módszertana.................................................................15 6. 2 Az ipari szereplőknél végzett kérdőíves adatgyűjtés módszere ...........................18 6.3 Az intézményi felmérés módszere.........................................................................19 7. Az előzetes vizsgálat eredménye..................................................................................21 8. A részletesen lefolytatott vizsgálat eredményei............................................................23 8.1 A vegyiparra vonatkozó vizsgálat eredménye.........................................................23 8.2 A többi iparágra vonatkozó vizsgálat eredménye...................................................24 8.3 A gyártott, importált anyagok számának becslése..................................................33 9. Vegyipar jellemzése .....................................................................................................36 9.1 A magyar ipar, azon belül a vegyipar jellemzői, helyzete......................................36 9.2 A kis- és középvállalkozások szerepe az iparon belül és a vegyiparban.................40 10. A REACH közvetlen költségei....................................................................................45 10.1 Az Európai Unió költségbecslése.........................................................................45 10.2. A magyar vegyipar - REACH-hez kapcsolódó - közvetlen költségei..................47 11. A REACH bevezetésének közvetett költségei.............................................................52 11.1 A vegyipar továbbfelhasználókra áthárított költségei...........................................52 11.2 Továbbfelhasználók reakciói, alkalmazkodása (helyettesítők, új technológiák, innováció, újraformulázás stb.) költségei.....................................................................53 11.3 Az EU-n kívüli importhoz kapcsolódó esetleges költségnövekedés....................53 11.5 A közvetett költségek nagysága.............................................................................54 12. A REACH hatása a magyar gazdaságra .....................................................................55 12.1 A vegyipar fejlődésének várható tendenciái.........................................................55 12.2 A REACH miatti költségnövekedés hatása a magyar vegyiparra és az ipar egészére, inflációs hatások............................................................................................57 12.3 A REACH hatása a kis- és középvállalkozásokra, a foglalkoztatásra...................61 12.4 Költségnövekedés miatti gazdasági hatások összegzése.......................................63 13. Az iparnál várható hasznok, REACH-ből fakadó előnyök.........................................63 13.1. A vegyipar jó hírének és piaci pozíciójának javulása..........................................64 13.2 A helyettesítő termékekre vonatkozó innováció és a K+F tevékenység erősödése .......................................................................................................................................66 13.3 Az ipar megtakarítása a kis mennyiségben gyártott (10 tonna alatti) anyagokra vonatkozó szabályozás enyhítése miatt. .......................................................................66 14. A környezeti és az egészségi hasznok bemutatása.....................................................67 14.1 A környezeti hasznok bemutatása .......................................................................67 14.2. Az egészségügyi hasznok bemutatása..................................................................70 14.3 Környezeti és egészségi hasznok összegzése........................................................75 Hivatkozások.....................................................................................................................76
Mellékletek
1.sz.
2.sz.
Az Országos Kémiai Biztonsági Intézethez bejelentett anyagok listája A hazai vegyipari (gyártók, importálók, továbbfelhasználók) gazdálkodó szervezetek körében végzett kérdőíves felmérés eredménye, az EU új vegyi anyag politikájával kapcsolatos szabályozás tervezet bevezetésének vegyiparra vonatkozó várható hatásai
3.sz.
A nem vegyipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekhez az MGYOSZ által kiküldött kérdőívek tartalma
4.sz.
Az intézményi vizsgálathoz kiküldött kérdőív tartalma
REACH hatásának hazai vizsgálata 1.
Bevezetés
2001 februárjában a Bizottság egy un. Fehér könyvet adott ki, „A jövő vegyi anyagokkal kapcsolatos politikai stratégiája „ címmel, amely az EU vegyi anyagok biztonságos felhasználását szabályozó fennálló rendszerének felülvizsgálatán alapult. A Bizottság megállapította, hogy szükséges a jelenlegi jogszabályok módosítása az alábbi célkitűzések elérése érdekében: • • • • • • •
az emberi egészség és a környezet védelme, az EU-ban működő vegyipar versenyképességének a fenntartása és javítása, a belső piac elaprózódásának a megelőzése, az átláthatóság növelése, a nemzetközi törekvésekhez való csatlakozás, a nem állatokon végzett vizsgálatok ösztönzése, az EU WTO keretében fennálló nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés.
A Fehér könyv kiadását követően széles körű konszenzus alakult ki a reform szükségességének tekintetében. Az új politikai irány szerint maguknak a vállalkozásoknak kell nagyobb felelősséget vállalniuk vegyi anyagaik biztonságáért, ami azt jelenti, hogy a jelenleg használt vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyekre, kockázatokra és a kockázat csökkentési intézkedésekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása tekintetében a korábbiakhoz képest nagyobb terhet helyeznének az iparra. A tervezett új szabályozási rendszer széles körben (ipari, kormányzati szervek, magánszemélyek) került megvitatásra, illetve a javasolt rendszer valószínű hatására vonatkozóan hatásfelmérést is végeztek. Így jött létre az Európai Parlament és Tanács rendelet tervezete a vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), amely új alapokra kívánja helyezni a vegyi anyagokkal kapcsolatos eddigi szabályozást. Mivel a rendelet tervezet alapján az iparra, vállalkozásokra a korábbiakhoz képest nagyobb felelősség hárul, szükséges annak vizsgálata, hogy ez milyen hatást gyakorol a gazdaság egyes szereplőire, a versenyképességre, különös tekintettel a közép- és kisvállalkozásokra. A REACH rendszer azonban nem csupán a felelősség és az ezzel kapcsolatos feladatok, teendők áttevődését jelenti, hanem a vegyi anyagok, készítmények és árucikkek veszélyeinek, kockázatainak és a kockázatok kezelésének az eddigieknél szélesebb körű vizsgálatát eredményezi, amely a kormányzati szervek, érintett hatóságok feladatkörének megváltozását, bővülését is jelenti, amelynek jogi, adminisztrációs illetve gazdasági hatása nem elhanyagolható. 2.
A tervezett új EU vegyi anyag szabályozás fő bb elemei, követelményrendszere
A vegyi anyagok jelenlegi EU szintű szabályozása több szempontból már nem kielégítő, valamint túlságosan szétaprózódott. Az ezt felváltó tervezett új szabályozás (REACH) - amely mintegy 40 meglévő irányelvet fog felváltani – célja ezen hiányosságok kiküszöbölése egy egységes szerkezetű átfogó rendelet megalkotásával.
1
A jelenlegi rendszer megkülönböztetést tesz a „meglévő vegyi anyagok”, azaz a 1981 szeptemberében forgalomban lévőnek nyilvánított vegyi anyagok, illetőleg az „új vegyi anyagok”, azaz a fenti időpontot követően forgalomba hozott vegyi anyagok között. A 67/548 irányelv előírja, hogy új anyagoknál a 10 kg-tól kezdődő mennyiségben történő forgalomba hozatal előtt vizsgálatot kell végezni az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatok felderítésére és értékelésére. Nagyobb mennyiségek esetében a vizsgálatoknak mélyrehatóbbnak kell lenniük, amelyek a hosszú távú és a krónikus hatásokra irányulnak. Miközben az új anyagok száma kb. 3000, a forgalomban lévő összes anyag több mint 99%-át a meglévő anyagok teszik ki, amelyekre nem vonatkoznak ugyanezek a vizsgálati követelmények. 1981-ben 100.106 meglévő anyagról számoltak be, az 1 tonnát meghaladó mennyiségben forgalomba hozott meglévő anyagok számát jelenleg 30.000-re teszik. A tervezett új jogszabály fontos jellemzője, hogy a vegyi anyagok kockázatainak a biztonságos kezeléséért az ipart teszi felelőssé. Ez lehetőséget biztosít az ipar számára, hogy az érintett anyag életciklusán belül már egy korai ponttól kezdődően kockázatcsökkentési intézkedéseket alkalmazzanak, és így elkerülhetőek legyenek a későbbi felhasználókra és a fogyasztókra gyakorolt negatív hatások. A rendelet főbb elemeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: I.
Általános kérdések (1. –3. cikk)
Ez a rész tartalmazza a rendelet célját, hatályát valamint a fogalom meghatározásokat. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá: -
II.
a radioaktív anyagok anyagok önmagukban, készítményekben vagy árucikkekben, amelyek vámfelügyelet alatt állnak, és amelyek újra kivitel céljából vámszabad területen vagy – raktárban találhatók, vagy tranzit közben vannak. Anyagok bejegyzése (4. – 22. cikk)
Alapvetően minden 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott anyag általános bejegyzési kötelezettség alá tartozik. Ha egy anyagot nem jegyeztetnek be, az anyag nem gyártható vagy importálható. A rendelet mentességet biztosít egyes anyagok számára, amelyeket más jogszabály megfelelően szabályoz, vagy amelyek általában olyan alacsony kockázatot hordoznak, amely nem teszi szükségessé a bejegyzést. A gyártóknak és az importőröknek foglalkozniuk kell a későbbi felhasználóik által velük közölt felhasználásokhoz kapcsolódó kockázatokkal is. A későbbi felhasználónak jogában áll, hogy az adott felhasználást ne közölje, de ebben az esetben ő felel a kémiai biztonsági értékelés elvégzéséért. A bejegyzéshez egy technikai dokumentáció benyújtása szükséges, amely az anyagra és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, valamint 10 tonna felett kémiai biztonsági jelentést is tartalmaz, amely ezeknek az intézkedéseknek a megválasztását
2
dokumentálja. A tájékoztatási követelmények a mennyiségtől függően változnak, mivel a mennyiség mutatja az expozíció lehetőségét. A felmerülő költségek csökkentése érdekében a rendelet rendelkezik az adatok közös benyújtási lehetőségéről. Az árucikkekben lévő anyagok bejegyzésére külön szabályok érvényesek. Az árucikkekbe beépített anyagokat akkor kell bejegyeztetni, ha évi 1 tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az árucikkben, veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik és a árucikkből rendeltetésszerű használatnál kibocsátódik. Az olyan anyagok esetében, amelyek az árucikk felhasználása során véletlenül emittálódik, egyszerű bejelentést írnak elő. Az elkülönített köztes termékek esetében a bejegyzés korlátozott formáját írják elő. Megkülönböztetést tesznek azok között a köztes termékek között, amelyek nem hagyják el felhasználásuk helyszínét, és azok között, amelyeket ellenőrzött feltételek mellett két helyszín között szállítanak. A bejegyzés alól mentességet élveznek azok az anyagok, amelyeket a következő módon használnak fel: -
ember- és állatgyógyászati gyógyszertermékekben, élelmiszerek adalékanyagaként, élelmiszerek ízesítőjeként, takarmányozásban.
Nem kell bejegyeztetni továbbá a: -
II. mellékletben felsorolt anyagokat, III. mellékletben felsorolt anyagokat, a Közösségből kivitt és újra behozott anyagokat, ha rendelkezésre állnak a kockázat kezelésére vonatkozó információk.
A termék- és folyamat-orientált kutatáshoz és fejlesztéshez felhasznált anyagok legfeljebb 5 évig mentességet élveznek. Bizonyos információkat azonban ebben az esetben is be kell jelenteni az ügynökségnek. Az általános bejegyzés céljából benyújtandó dokumentáció két részből áll: -
technikai dokumentáció, kémiai biztonsági jelentés (CSR), ha ennek benyújtását a 13. cikk előírja.
A benyújtandó információk köre fokozatosan bővül az 1, 10, 100 és 1000 t/év mennyiségben gyártott vagy importált anyagok esetében. Az ipar és a hatóságok költségeinek csökkentése érdekében ösztönzik az adatok közös benyújtását, a bejegyzés céljából a konzorcium létrehozását. Az legalább évi 10 tonnát elérő gyártott vagy importált anyagra kémiai biztonsági értékelést (CSA) kell a bejegyzésre kötelezettnek elvégeznie. Ennek eredményét a kémiai biztonsági jelentés (CSR) dokumentálja. A kémiai biztonsági értékelés egy olyan kockázatértékelés, amelyben a bejegyzésre kötelezett figyelembe veszi azokat a kockázatkezelési intézkedéseket, amelyeket saját felhasználásai tekintetében megvalósít, illetve amelyeket a későbbi
3
felhasználóknak felhasználásaik tekintetében javasol. A CSA-ban taglalt felhasználások azonosított felhasználásoknak minősülnek. Készítmények esetében csak bizonyos koncentráció küszöbértékek felett kell a CSA-t lefolytatni. A CSA-ban akkor kell az expozíció értékelésére és a kockázat jellemzésére kitérni, ha az anyag veszélyes, vagy le nem bomló, bioakkumulatív és toxikus (PBT) illetve tartósan le nem bomló és tartósan bioakkumulatív (vPvB). A már bevezetett (jelenleg gyártott vagy forgalmazott) anyagok a mennyiség és a károsító hatás függvényében moratóriumot élveznek a bejegyzés alól az alábbiak szerint: 3 évig: - az 1. és 2. kategóriába sorolt rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót gátló (CMR) anyagok legalább 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott, - legalább 1000 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott, 6 évig: - legalább 100 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok. 11 évig: - legalább 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott. III.
Adatok megosztása és a szükségtelen vizsgálatok elkerülése (23. – 28. cikk)
A cél a gerinces állatokon végzett vizsgálatok visszaszorítása, melynek érdekében gerinces állatokon a csak akkor folytathatók vizsgálatok, ha a szükséges ismeretek másként nem szerezhetők be. Emiatt a potenciális bejegyzésre kötelezett köteles tájékozódni arról, hogy a bejegyeztetni kívánt anyagra benyújtottak-e már bejegyzést és lehetősége van a korábbi bejegyzésre kötelezettől az adatok beszerzésére. IV.
Tájékoztatás a szállítói láncban (29. – 33. cikk)
A veszélyes anyagokat vagy készítményeket a szállítói láncban biztonsági adatlappal (SDS) kell ellátni. Az SDS-re vonatkozó jelenlegi követelmények és kötelezettségek továbbra is megmaradnak, kiegészülve azzal a követelménnyel, hogy az esetleges idevágó kémiai biztonsági értékelésből származó információkat tovább kell adni. V.
A későbbi felhasználó (34. – 36. cikk)
A későbbi felhasználó amennyiben azt akarja, hogy a szállító CSA-ja térjen ki felhasználásaira, akkor ezt írásban kell közölnie. Ebben az esetben a későbbi felhasználó felhasználása azonosított felhasználássá válik. A későbbi felhasználóknak a nekik átadott SDS-ben foglalt expozíciós leírásban leírt feltételeken kívül eső felhasználások tekintetében kémiai biztonsági jelentést kell készíteniük. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a későbbi felhasználók számára, hogy ha úgy kívánják, titokban tarthassák felhasználásukat szállítójuk előtt.
4
VI.
Az anyagok értékelése (37. – 51. cikk)
Az értékelésnek két típusa létezik: -
dokumentáció értékelése, anyagértékelés.
A dokumentáció értékelése tekintetében az illetékes hatóság annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelynek területén a gyártás történik, illetve ahol az importőr telephellyel rendelkezik. Az illetékes hatóságnak értékelnie kell a bejegyzésben vagy a későbbi felhasználó jelentésében felsorolt összes olyan vizsgálati javaslatot, amely egy adott anyaggal kapcsolatban a VII. és a VIII. mellékletben meghatározott információk megszerzésére vonatkozik. Ezen kívül ellenőrzi, hogy a bejegyzési dokumentációk megfelelnek-e a követelményeknek. Az anyagértékelés egy olyan mechanizmust biztosít a hatóság számára, amelynek révén előírhatja az iparnak, hogy az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázat gyanúja esetén további információkat szerezzen és nyújtson be. VII.
Engedélyezés (52. – 63. cikk)
A REACH XIII. melléklete fogja tartalmazni mindazon anyagok jegyzékét, amelyeket csak olyan vállalkozások használhatnak fel vagy hozhatnak forgalomba, amelyek erre engedélyt kaptak, illetve vevőik az engedélyezett felhasználások céljából, az adott engedélyben meghatározott feltételek mellett. Kivételt képez, ha az adott anyag valamely felhasználását mentesítették az engedélyezési követelmények alól. Az engedélyek megadását, elutasítását a Bizottság végzi. Az engedély megadásának kritériuma, hogy a felhasználásból eredő humán-és környezeti kockázatot megfelelően ellenőrizzék. A nem megfelelően ellenőrzött kockázat esetén is megadható az engedély abban az esetben, ha az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előny nagyobb, mint fellépő kockázat, és nem állnak rendelkezésre megfelelő helyettesítő anyagok illetve technológiák. VIII. Egyes veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások (64. – 70. cikk) A rendelet XVI. És XVII. melléklete rögzíti azokat az anyagokat, amelyekre vonatkozóan az összes korlátozást követniük kell az ezeket az anyagokat gyártóknak, felhasználóknak és forgalomba hozóknak. IX.
Ügynökség (71. – 108. cikk)
A rendeletnek ez a része az ügynökség létrehozásával, összetételével, feladataival, szervezeti felépítésével és működtetésével kapcsolatos eljárásokat szabályozza. X.
Osztályozási és címkézési jegyzék (109. – 113. cikk)
5
A bejegyzésre kötelezett anyagokat illetve a 67/548/EGK irányelv I. cikkének hatálya alá tartozó anyagokat gyártó, importáló illetve forgalomba hozó bizonyos kiegészítő információkat köteles az ügynökségnek bejelenteni abban az esetben, ha a bejegyzési dokumentáció részeként ezeket még nem nyújtották be. XI.
Információk (114. – 117. cikk)
A rendelet vonatkozó cikkei szabályozzák az információkhoz való hozzáférés feltételeit illetve azonosítja, hogy mely információkat nem kell bizalmasan kezelni és melyek lesznek azok amelyeket automatikusan mindig bizalmasan kezelnek. XII.
Illetékes hatóságok (118. – 121. cikk)
Minden tagállamnak létre kell hoznia saját illetékes hatóságát, és el kell látnia megfelelő erőforrásokkal a REACH rendszer zavartalan működése érdekében. A feladatok részét képezi a vegyi anyagok kockázatával kapcsolatos információk közzététele, a nyilvánosság tájékoztatása illetve a tanácsadás a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára. XIII. Végrehajtás (122. – 124. cikk) A rendelet végrehajtása érdekében a tagállamoknak megfelelő koncepciót kell kidolgozniuk, illetve olyan szankcionáló rendszert, amely a rendelet megsértése esetén arányban áll annak mértékével és következményével. A tagállamoknak minden évben jelentést kell készíteniük az előző naptári év végrehajtási tevékenységéről és a kiszabott szankciókról. XIV.
Átmeneti és záró rendelkezések (125. – 137. cikk)
A rendelet hatályba lépését követően 12 évvel meg kell vizsgálni, hogy a rendeletben található CSA követelmények megfelelők-e, szükséges-e a 10 t/év-nél kisebb mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra való kiterjesztésük. Hasonló eljárás vonatkozik az 1-10 t/év mennyiségi intervallumba eső anyagok tájékoztatási követelményeinek felülvizsgálatáról és esetleges módosításáról. 3.
A jelenlegi hazai jogszabályok áttekintése
A vegyi anyagokkal kapcsolatos hazai szabályozást átfogó jelleggel a 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról ( a továbbiakban Kbtv) teremtette meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán ezt módosította a 2004. évi XXVI törvény. A törvény célja az ember testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogainak figyelembe vételével a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása valamint ismertetése.
6
A Kbtv I. fejezete a fogalom meghatározásokat és a törvény hatályát tartalmazza. A szabályozás megkülönböztetést tesz az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében szereplő EINECS, illetve az 1981. szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzékében szereplő ELINCS anyagok között. A fentiek értelmében új anyagnak az EINECS-ben nem szereplő anyag minősül. A törvény hatálya – a külön jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - nem terjed ki: • • • • • • • • •
az emberi vagy állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), a pszichotróp anyagokra, illetve kábítószerekre, a kozmetikai termékekre, a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre, a radioaktív anyagokra, az élelmiszerekre, a takarmányokra, a növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre, az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek a törvényben meghatározott követelményeknek.
A Kbtv II. fejezete tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek az anyagok és a készítmények emberre és környezetre való veszélyességének meghatározására és a veszély azonosítására szolgálnak. A veszélyességi osztályba sorolása szempontjából az anyagok alábbi tulajdonságai a meghatározók: • • •
az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai, az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai.
Az anyagoknak e három tulajdonságcsoportján belül történik az egyes veszélyességi jellemzők definiálása, amely az osztályba sorolás alapját képezi. Az anyagok veszélyességét e veszélyességi jellemzők meghatározására irányuló vizsgálatokkal kell megállapítani. A veszélyesség meghatározásának alapelveit, a vizsgálatok módszereit külön rendelet szabályozza. A Kbtv III. fejezete az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozását, bejelentését és az új anyagok törzskönyvezésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az anyagok és készítmények osztályozását maga a gyártó illetve az importáló végzi. Azokat az anyagokat, készítményeket, amelyek veszélyesnek minősülnek, a veszélyességüknek megfelelő szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és
7
mondattal kell ellátni. Az R számok illetve mondatok a veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira-, az S számok illetve mondatok pedig a veszélyes anyagok biztonságos használatára utalnak. A veszélyes anyagokat és készítményeket a gyártónak illetve importálónak az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdése előtt be kell jelentenie, ha az a magyarországi jegyzékben illetve veszélyes készítmény terméknyilvántartásban még nem szerepel. Az új veszélyes anyagok jegyzékbevételét az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárás lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi. Az új anyagok törzskönyvezéseivel kapcsolatos eljárást a Kbtv 9-12§. részletesen szabályozza. Eszerint új anyaggal - az egészségügyi miniszter által meghatározott kivételekkel – csak törzskönyvezést követően lehet tevékenységet végezni. Magyarország területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevőjeként, akkor hozható forgalomba, ha azt a hazai törzskönyvező hatóság törzskönyvezte Az új veszélyes agyag törzskönyvezéséhez a műszaki dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a biztonsági adatlapot és a címketervet, valamint nyilatkozatot a gyártani illetve importálni tervezett mennyiségekről és a javasolt felhasználási és hulladékkezelési módról-, míg a nem veszélyes új anyagok törzskönyvezéséhez a vizsgálati bizonylatokat, valamint a műszaki dossziét kell a kérelemhez csatolni. A veszélyes anyagok illetve készítmények csomagolásával, feliratozásával, tárolásával szállításával és reklámozásával a Kbtv IV. fejezete foglalkozik. Az V. és VI. fejezet a kockázatbecslésre és kockázatcsökkentésre valamint a kockázat kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazza. A veszélyes anyagokkal illetve készítményekkel végzendő tevékenység előtt a tevékenységet végzőnek kockázatbecslést kell készítenie az emberi egészséget és a környezetet károsító kockázatokról, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény rendelkezéseivel összhangban. Ehhez a következők elvégzése szükséges: • • • • •
a veszély azonosítása, az expozíció-hatás összefüggés elemzése, az expozíció becslése, a kockázat minőségi illetve mennyiségi jellemzése, a veszélyes anyaggal illetve készítménnyel tevékenységet végző a kockázat kezelése és csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki.
A legalább 10 t/év felett gyártott vagy forgalmazott veszélyes anyagok esetében az OKKOKBI a törzskönyvezési eljárás során illetve a bejelentést követően elvégzi a külön rendeletben meghatározott adatszolgáltatás elemzését illetve a kockázatbecslést. Ez a kockázatbecslés nem érinti az előzőekben taglalt és a tevékenység megkezdését megelőző kockázatbecslést. A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében a szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag illetve készítmény csak biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Ennek elkészítése a gyártó vagy az importáló feladata.
8
A Kbtv VII. fejezete a kockázatok ismertetésével, közlésével, az információcserével foglalkozik. A veszélyes anyagok és készítmények országos nyilvántartását az OKK-OKBI-ben működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ), míg a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, az adatok valamennyi a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhető tételét az OKKOKBI-ben az Információs Központ végzi. A veszélyes anyagokkal, készítményekkel végzett tevékenység feltételeit, a hatósági ellenőrzés rendjét tartalmazza a VIII. fejezet. Ennek értelmében bármely tevékenység a kutatás, kísérleti gyártás és nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével csak bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető. Ezen túlmenően veszélyes készítménnyel tevékenység csak akkor végezhető, ha a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, illetve törzskönyvezése megtörtént. A törvény IX fejezete ad felhatalmazást a kormánynak illetve a minisztereknek a részletes szabályok kidolgozását szolgáló rendeletek megalkotásához. Ennek alapján az alábbi rendeletek születtek: • • • • • • • • • • •
188/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság működésének részletes szabályairól 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól 25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 46/2000. (XII. 29.) EÜM-FVM-KÖM-GM együttes rendelet egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával, illetve kivitelével összefüggő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárásról 6/2001. (II. 28.) KÖM rendelet a mosó és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 9/2001. (III. 30.) EÜM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KVVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről
A felsorolt jogszabályok közül a 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek
9
korlátozásáról, a 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól, valamint a 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről fontos a REACH hatásvizsgálata szempontjából, ezért ezeket tárgyaljuk részletesebben. A 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet - amelyet a 43/2004. (IV. 26.) ESZCSMKvVM együttes rendelet módosított - hatálya a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt, a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében korlátozni indokolt egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények forgalomba hozatalára és felhasználására terjed ki. Az ott felsorolt veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kizárólag a rendeletben meghatározott feltételek mellett, illetve korlátozásokkal hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel. Az európai közösségi szabályozás által nem érintett, de Magyarországon korlátozás alá eső módon felhasználható veszélyes anyagok jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet - amelyet a 33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosított - 4. §-a részletezi, hogy milyen esetekben nem kell egy új anyag törzskönyvezését elvégezni. Nem kell egy anyag törzskönyvezését elvégezni, ha az anyag kizárólag: • • • •
takarmányokban használt adalék, illetve anyag, élelmiszerekben használt adalékanyag és ízesítőanyag, gyógyszer késztermékekben, valamint növényvédő szerekben használt hatóanyag, biocid termékekben használt hatóanyag, a külön jogszabályban meghatározott esetben.
Ezen túlmenően nincs szükség törzskönyvezésre a következő új anyagok esetében: • • • •
kötött formában 2 %-nál kevesebb az EINECS-ben nem szereplő anyagot tartalmazó polimerek, amelyeknek gyártott illetve importált mennyisége gyártónként, illetőleg importálóként nem éri el a 10 kg/év-et . Ebben az esetben is azonban van a forgalomba hozatal esetében bejelentési kötelezettség, korlátozott mennyiségben gyártott illetve importált anyagok, amelyek mennyisége nem haladja meg a 100 kg/év-et és felhasználásuk ellenőrzött körülmények között kizárólag tudományos kutatás és fejlesztés céljára történik, amelyeket nyilvántartott, korlátozott számú fogyasztóval rendelkező eljárás orientált kutatás vagy fejlesztés céljára értékesítenek olyan mennyiségben, amelyek felhasználása az eljárás orientált kutatás és fejlesztés céljára korlátozott. Ebben az esetbe a törzskönyvezés legfeljebb 1 év időtartamra mellőzhető, amely kivételes esetben további egy évre meghosszabbítható.
A rendelet a felesleges állatkísérletek visszaszorítása érdekében is tartalmaz előírásokat. A 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről hatálya eredetileg kiterjedt azokra a vegyi anyagokra, amelyek első ízben kerültek kereskedelmi forgalomba akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként, továbbá azokra az EINECS-ben szereplő anyagokra, amelyek gyártott vagy importált mennyisége, akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként, eléri az évi 10 tonnát
10
Az EINECS anyagok esetében a gyártók illetve importőrök bejelentési kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha 2001. január 1-jét megelőző három éven belül legalább egy alkalommal évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben EINECS-anyagot önmagában vagy készítmény összetevőjeként gyártott, illetve importált. A 2001. és azt követő naptári évekre csak akkor kell bejelentést tenni, ha a bejelentési kötelezettség a gyártó vagy importőr részéről korábban nem állt fenn. A bejelentendő információk körét a rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. Alapvetően csak a gyártóról, importálóról szóló illetve egyéb általános információkat kell megadni, azonban az OKK főigazgatója a kockázat értékeléshez további adatok közlésére is kötelezheti a gyártót illetve importőrt. Az évi 1000 tonnát elérő vagy meghaladó mennyiségben történő gyártás vagy import esetén a benyújtandó információk gyakorlatilag teljes körűek. Minden olyan adatot, amely az anyaggal kapcsolatos kockázat értékeléséhez felhasználható, be kell jelenteni. Az EINECS anyagokra benyújtott információk alapján kerülnek kijelölésre azok az anyagok illetve anyagcsoportok, amelyekre a kockázat értékelést haladéktalanul el kell végezni (elsőbbségi anyagok) . A 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendeletet a 8/2004. (IV. 28.) KvVM – ESZCSM együttes rendeletet módosította. A módosítás során kikerültek a rendeletből az EINECS anyagokra vonatkozó előírások, csak az új anyagok kockázatelemzésére vonatkozók maradtak meg. Eszerint az új anyagok törzskönyvezéséhez, a benyújtott információk alapján a OKKOKBI a KTFF közreműködésével végzi el a kockázatelemzést. 4.
A tervezett EU és a hazai szabályozás összevetése
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával megtörtént a hazai jogszabályok harmonizálása, így az ipari anyagokkal kapcsolatos jogszabályok EU konformnak tekinthetők. A tervezett új vegyi anyag szabályozás (REACH) és a hazai jogszabályok közötti eltérés így megfelel a régi EU szabályozás és a REACH tervezet közötti különbségnek. A meglévő szabályozás hátrányait illetve az eltéréseket az alábbiakban foglaljuk össze: •
•
•
Az általános ipari vegyi anyagok jelenlegi rendszere megkülönböztetést tesz a meglévő vegyi anyagok (1981. szeptemberében forgalomban lévő) és az új vegyi anyagok (1981. szeptember után forgalomba kerülő) anyagok között. A jelenlegi szabályozás a 10 kg/év mennyiség fölötti új anyagokra írja elő, hogy forgalomba hozatal előtt el kell végezni az új anyagoknak az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatok szempontjából történő vizsgálatát, értékelését. Nagyobb mennyiségek esetén mélyrehatóbb vizsgálatokat kell végezni a hosszabb távú, krónikus hatások kiderítése céljából. Általánosan hiányzik a meglévő anyagok tulajdonságaira vonatkozó nyilvánosan hozzáférhető ismeretanyag. A vegyi agyagok kockázatértékelése lassú és a jelenlegi rendszerben a felelősség megosztása nem megfelelő, mivel az értékelést a hatóságok végzik, és nem azok a vállalkozások, amelyek ezeket az anyagokat gyártják, forgalomba hozzák illetve importálják. A jelenlegi rendszer csak az anyagok gyártóitól, importőreitől követeli meg az adatszolgáltatást, a későbbi felhasználókra nem ró hasonló kötelezettséget. Emiatt
11
•
•
• • •
•
•
• •
• •
•
hiányosak az anyagok felhasználására vonatkozó információk, a későbbi felhasználásokból eredő expozícióra vonatkozóan az ismeretek korlátozottak. A hatóságok csak nehézkesen, hosszas bizonyítási eljárás alapján tudják rákényszeríteni a ipari szereplőket az anyagok további vizsgálatára, ugyanis a hatóságnak kell bebizonyítani, hogy az anyag komoly kockázatot jelenthet. Kísérleti eredmények nélkül azonban szinte lehetetlen ilyen bizonyítékkal szolgálni. Emiatt csak nagyon kevés anyagra vonatkozóan végeztek végleges kockázatértékelést. Nagyon nehéz a jelenlegi rendszerben a felelősség- kártérítés érvényesítése. Mivel általános követelmény az ok-okozati összefüggés bizonyítása, ha ezek időben elválnak egymástól, akkor a megfelelő vizsgálati anyagok hiánya esetén a bizonyítás szinte lehetetlen. Az ipari anyagokra vonatkozó közösségi szabályozás mintegy 40 irányelvet és rendeletet tartalmaz, ezt kívánja a REACH egységes megközelítéssel kiváltani. A REACH az új és a régi anyagokra vonatkozó eltérő szabályokat egységes megközelítéssel adja meg, amely szabályok kiterjednek a vegyi anyagokra önmagukban vagy készítményekben, továbbá az árucikkekben lévő vegyi anyagokra. A REACH a hatóságoktól az iparra helyezi át az anyagokra vonatkozó információk összegyűjtését, az anyag biztonságosságának értékelését, továbbá a megfelelő kockázatcsökkentési intézkedések foganatosítását. Eszerint a gyártó, importáló és a későbbi felhasználó felelős azért, hogy a gyártás, import, forgalmazás nem eredményez az emberi egészségre vagy a környezetre hátrányos hatást. Az anyagok bejegyzési küszöbértékét a REACH 1 t/év-re emeli és nem tesz különbséget új és meglévő anyag között. A bejegyzéshez szükséges információk, vizsgálatok köre hasonlóan a jelenlegi rendszerhez a mennyiség függvényében bővül. 10 t/év feletti anyagmennyiségeknél kémiai biztonsági értékelést (CSA) is kell végezni és erről kémiai biztonsági (CSR) jelentést kell benyújtani. A gerinces állatokon végzett vizsgálatok visszaszorítása illetve a költségek csökkentése érdekében a REACH számos rendelkezést rögzít az adatmegosztásra vonatkozóan, lehetőséget teremt az adatok közös benyújtása tekintetében (konzorcium), illetve a jövőben a QSARs-ek alkalmazására. Megmarad a biztonsági adatlap (SDS) rendszere, azonban annak tartalma kibővül a CSA-ban megállapított információkkal, amelyeket át kell adni a későbbi felhasználók felé. A későbbi felhasználók számára a REACH biztosítja annak lehetőségét, hogy a saját vagy fogyasztóik felhasználásáról a beszállítóikat tájékoztassák annak érdekében, hogy ez utóbbiak ezekre a felhasználásokra is el tudják készíteni az expozíciós forgatókönyvet illetve a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket. Az osztályozási és címkézési jegyzék szabályai egy olyan új eszközt jelentenek, amellyel az ipar saját osztályozásának nyilvánosságát lehet biztosítani, annak érdekében, hogy megvalósuljon az osztályozás és címkézés harmonizálása. Engedélyezési rendszert alakít ki a REACH a különösen kockázatos, súlyos gondokat okozó anyagok tekintetében. Ezek az anyagoknak a forgalomba hozatala és felhasználása csak a Bizottság engedélyén alapulhat, amely akkor adható ki, ha bizonyított a kockázatok megfelelő kézbentartása, ennek hiányában pedig abban az esetben, ha nincs helyettesítő anyag és gazdasági társadalmi előnyök meghaladják a z egészségre és a környezetre irányuló kockázatokat. A REACH rendszer lehetővé teszi a forgalomba hozatal illetve felhasználás tekintetében már korlátozott anyagok kibővítését, új korlátozások bevezetését.
12
•
•
A REACH létrehozza a Vegyi Anyag Ügynökséget amelynek feladata a bejegyzések fogadása, teljességének ellenőrzése, a kivételt képező ügyek elbírálása. Részt vesz továbbá az adatcserében, elsőbbségeket állapít meg, koordinálja a tagországok illetékes hatóságainak a munkáját, tudományos véleményt szolgáltat a Bizottság számára az engedélyt kiadó vagy elutasító határozataihoz. Minden tagállamnak létre kell hoznia a saját illetékes hatóságait, amelynek feladata többek között a benyújtott vizsgálati javaslatok értékelése, az Ügynökséghez beadott regisztrációs dokumentáció információinak ellenőrzése, a humán egészségügyi vagy környezeti szempontból kockázatosnak gyanítható anyagokra vonatkozóan a további értékelés elvégzése.
5. A vegyi anyagok regisztrációjával, kockázatértékelésével és engedélyeztetésével kapcsolatos hazai gyakorlat A vegyi anyagokkal kapcsolatos eljárást a 3. fejezetben ismertetett jogszabályok szabályozzák. A kémiai biztonság területén belül a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) hatáskörébe utalt feladatokat a 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról és annak végrehajtásáról szóló 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet határozza meg. Maga az intézet az 59/1997 IXII. 21.) NM rendelet előírásai alapján 1998. janiár 1-i hatállyal kezdte meg tevékenységét, mint az OKK újonnan alakult intézete. A kémiai biztonságról szóló törvény az OKK-OKBI-t csak mint kompetens hatóságot jelölte meg, azonban a 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóságként 2004. május 1-i hatállyal az OKK-OKBI-t jelölte ki. Az OKBI feladata a kémiai biztonsággal, toxikológiával, a veszélyes anyagok és készítmények kezelésével és a kockázat-becsléssel összefüggő feladat- és hatáskörök gyakorlása. Az intézet alaptevékenysége körébe tartozik: •
•
•
Szakmai-módszertani irányítás - kémiai biztonsági programok kidolgozása, - kémiai haváriák megelőzési elveinek kidolgozása, módszereinek fejlesztése és szakmai koordinálása, - kockázat-becslés és kockázat kezelés valamint ezek módszertanának kidolgozása és alkalmazása. Szakértői munka - közreműködés a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, - új, vagy kevéssé ismert régi anyagok, illetőleg készítmények veszélyességének meghatározása, toxikológiai szakvéleményezése, - veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat-becslés elvégzése, ehhez módszerek kidolgozása illetve adaptálása. Hatósági, szakhatósági feladatok - az OKBI a kémiai biztonság területén az OKK irányításával végzi a hatósági és szakhatósági munkát, - veszélyes anyagok regisztrálása és törzskönyvezése, - tájékoztatás nyújtása, 13
•
- a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények nyilvántartása. Egyéb tevékenységek - toxikológiai és kémiai biztonsági kérdésekben tanácsadói tevékenység, - veszélyes anyagok és készítmények veszélyességének meghatározása, toxikológiai szakvélemények készítése, - humán mérgezések adatainak gyűjtése és statisztikai feldolgozása.
A hatósági feladatok ellátását a Veszélyes anyagok Bejelentése és Törzskönyvezése Osztály végzi. Legfontosabb feladatai: • • • • • • •
veszélyes anyagok és készítmények bejelentési eljárása, veszélyes anyagok összesített és felújított magyarországi jegyzékének összeállítása és karbantartása, biocid hatóanyagok és biocid termékek bejelentésének fogadása és visszaigazolása, új veszélyes anyag törzskönyvezése, azonosítási jellel történő ellátása, a benyújtott műszaki dokumentáció értékelése, az EU-ban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke magyar változatának összeállítása és folyamatos felújítása, a kémiai biztonsággal és a veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos tanácsadás, együttműködés az ÁNTSZ-el.
Az OKK-OKBI-ben Információs Központ működik. Ez végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja az illetékes szerveket. Feladata továbbá az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréje. A kémiai biztonságról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete meghatározza a Kémiai Biztonsági Információs Rendszeren belül működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) feladatait: • • •
a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények országos nyilvántartása (adatbázisterméknyilvántartás) keretében gyűjti, feldolgozza, és rendszerezi a toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat, az egészségügyi ellátás mérgezési esetbejelentésének gyűjtése, feldolgozása és évi jelentése, a nyilvántartásban szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó 24 órás ügyeleti formában felvilágosítás adása az emberi élet és egészség, valamint a környezetvédelem érdekében.
A kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és hatékony döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése érdekében tárcaközi bizottság működik, melynek feladata:
14
• •
kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját, valamint koordinálja annak végrehajtását, javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érintő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában.
A tárcaközi bizottság tagjai a környezetvédelmi, a gazdasági, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az oktatási, a belügy, a pénzügy, a honvédelmi, az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterek által kijelölt személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi szervezetek által delegált személyek. A tárcaközi bizottság operatív tevékenységét az OKK-ban működő titkárság segíti. A kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését: • • • • • 6.
a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ, a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, a munkabiztonság körében a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei, a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség végzi. A tervezett új vegyi anyag szabályozás hazai hatásának felmérése
Az Európai Parlament és Tanács rendelet tervezete a vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), új alapokra kívánja helyezni a vegyi anyagokkal kapcsolatos eddigi szabályozást. Mivel a rendelet tervezet alapján az iparra, vállalkozásokra a korábbiakhoz képest nagyobb felelősség hárul, szükséges annak vizsgálata, hogy ez milyen hatást gyakorol a gazdaság egyes szereplőire, a versenyképességre, különös tekintettel a közép- és kisvállalkozásokra. A REACH rendszer azonban nem csupán a felelősség és az ezzel kapcsolatos feladatok, teendők áttevődését jelenti, hanem a vegyi anyagok, készítmények és árucikkek veszélyeinek, kockázatainak és a kockázatok kezelésének az eddigieknél szélesebb körű vizsgálatát eredményezi, amely a kormányzati szervek, érintett hatóságok feladatkörének megváltozását, is jelenti, amelynek jogi, adminisztrációs illetve gazdasági hatása nem elhanyagolható. A REACH kitűzött célja, hogy bevezetésével elősegítse a fenntartható fejlődés stratégiai keretében a természeti erőforrások megőrzését, globális léptékben elősegítse a fenntartható fejlődést, csökkentse a környezet terhelését, megelőzze a biodiverzitás károsodását és javítsa a munkavállalók és népesség egészségét, biztonságát, a magas szintű foglalkoztatottság fenntartása mellett. Ennélfogva a REACH humán egészségügyi és környezeti hatása igen jelentős és ennek legalább kvalitatív ismerete szükséges ahhoz, hogy a REACH hatását tárgyilagosan meg tudjuk ítélni. 6.1. A hatásvizsgálat tárgya és módszertana A REACH bevezetésével kapcsolatban az EU tagállamok legnagyobb része elvégezte saját hatásvizsgálatát, amelynek eredménye meglehetősen vegyes képet mutat és sokszor egymásnak ellentmondó eredményt produkált. Eltérően ítélték meg a REACH bevezetésének 15
hatását az ipari szereplők, a különböző intézmények, civil szervezetek. Míg az ipar képviselői főleg a hátrányát, a jelentkező költségeket domborították ki, a környezetvédelmi szervezetek az előnyét hangsúlyozták és inkább olyan kritikát fogalmaztak meg, hogy az előző változathoz képest a jelenlegi tervezet visszalépést jelent. A költségek megítélését tekintve is nagyságrendi különbségek mutatkoztak, amelyek visszatükrözték a probléma sokszor szubjektív megítélését. A REACH hatásával kapcsolatban a közvetlen hatások és az ebből eredő költségek az eltérő különbségek ellenére viszonylag jó közelítéssel megítélhetők, a közvetett – környezetre és társadalomra gyakorolt - hatások becslése már lényegesen nehezebb és erre vonatkozóan csak kevés olyan tanulmány lelhető fel, amely ezt a hatást számszerűsíteni próbálja. Különösen nehéz a humán egészségügyi és környezeti hatások prognosztizálása, erre vonatkozóan inkább csak általános megállapítások illetve durva becslések tehetők annak ellenére, hogy a REACH bevezetése ebből a szempontból hosszú távon nyilvánvalóan pozitív. Kétségtelen, hogy az ipar és különösen a vegyipar erős ellenállást fejtett ki a REACH-el kapcsolatban, aminek eredményeként az eredeti elképzelésekhez képest a jelenlegi tervezet is már számos engedményt tartalmaz. Ez természetesen érthető, hiszen a REACH terheit az iparnak és azon belül is elsősorban a vegyiparnak kell viselnie. Annak ellenére, hogy az ipar bizonyos fokig ellenérdekelt a REACH bevezetésével kapcsolatban, a REACH hatásának megítélésében mégis igen fontos az ipar szemszögéből történő vizsgálat, hiszen elsősorban az érdekeltek tudják megítélni, hogy milyen hatásokat fog várhatóan indukálni az új vegyi szabályozás megvalósulása. A fentiek figyelembevételével a hatásvizsgálat tárgyát és metodikáját az alábbiakban határoztuk meg: A REACH által érintett anyagok, készítmények száma A különböző mennyiségi kategóriákhoz tartozó – amelyek a szükséges vizsgálati igényt határozzák meg – anyagok, készítmények, bejelentések becsült számát az OKK-OKBI adatbázisában szereplő anyaglisták segítségével és az ipari szereplők (elsősorban a vegyipar) által megadott információk alapján állapítottuk meg. A RECH közvetlen gazdasági hatása az ipari szereplőkre A költségek megállapításánál kiindulási alapnak az EU-ban már a hatásvizsgálatok feldolgozásával nyert és elfogadottnak tartott költségeket tekintettük (1), majd ezekre alapozva megvizsgáltuk, hogy a hazai adatok, gazdasági mutatók és iparszerkezet mennyiben befolyásolja ezeknek a költségeknek az alakulását pozitív vagy negatív irányba. A továbbfelhasználókat terhelő – közvetett költségek – becslése szintén a fenti logikát követve történt, de itt még több bizonytalansági tényező nehezítette a vizsgálatot. Ez természetesen nem a költségek pusztán arányosításán alapuló módszerét jelenti, hanem ennél sokkal összetettebb, mivel számos költségvonzat közvetlenül a hazai adatokból számítható, másrészt figyelembe kellett venni a hazai sajátosságokat. E mellett elkészült egy az érintett vegyipari vállalkozások kérdőíves és személyes interjúkon alapuló felmérésére támaszkodó költségbecslés is (2.sz. melléklet). A REACH bevezetésének intézményi hatásai Az intézményekre vonatkozó hatások becslése tekintetében a kompetens hatóság az OKKOKBI közvetlen interjún alapuló értékelését végeztük.
16
A REACH bevezetésének társadalmi, humán-egészségügyi, környezeti hatásait Míg a közvetlen hatások viszonylag jól megbecsülhetők, a közvetett hatások, környezeti, egészségi hasznok tekintetében inkább csak kvalitatív jellegű prognosztizálás, esetenként nagyságrendi becslés lehetséges és igen nagy a bizonytalanság ezeknek a hatásoknak a számszerűsítésében. Itt elsősorban az EU hatásvizsgálatok alapján kikristályosodott véleményeket tekintettük kiindulási alapnak és megpróbáltuk az eltérő hazai körülményeket a legmesszemenőbbig figyelembe venni. A hatásvizsgálat két ütemben készült. Az első un. gyors felmérés azt a célt szolgálta, hogy egy-egy iparág reprezentatív képviselőjének kiválasztásával, a kérdőíves felmérés- illetve a kiválasztott cégek képviselőjével lefolytatott személyes interjúk segítségével, egy előzetes képet kapjunk, a REACH-el kapcsolatos főbb problémákról. Ezt követően történt meg az egy lényegesen szélesebb körű országos felmérés, amelyben már jóval nagyobb számú gazdálkodó szervezet kérdőíves vizsgálatára és annak feldolgozására került sor. A felmérés eredményeként nyert adatok felhasználásával történt meg aztán a költségeknek a már említett, az EU adatokra támaszkodó független becslése. A kérdőíves felmérés során a nem vegyipari tevékenységet folytató gazdálkodó s szervezetekhez 222 db kérdőívt küldtünk ki a MGYOSZ közreműködésével, még a vegyipari tevékenységet folytató gazdálkodókhoz 57 db kérdőív került kiküldésre. A kiküldött kérdőívek szakágazati megoszlását valamint a visszaérkezett kérdőívek mennyiségét és a választ adók %-át a 6.1.1. táblázat tartalmazza. 6.1.1. táblázat Nem vegyipari gazdálkodó szervezetek szakágazati
Kiküldött kérdőívek db száma
Járműgyártás 12 Gépipar 44 Villamogép gyártás 13 Textilipar 40 Bőripar 3 Bútorgyártás 17 Gumigyártás 18 Üveg-kerámigyártás 26 Papíripari termékek gyártása 6 Fafeldolgozás, falemezgyártás 7 Fém alapanyag gyártás, fémfeldolgozás 26 Elektronikai, híradástechnokai gyártás 10 Összes/átlag % 222 Vegyipari gazdálkodó szervezetek Gyártók 17 Importőrök 10 További felhasználók 30 Összes/átlag % 57
Visszaküldött kérdőívek, válaszok Db % 5 8+1 2 3+1 2 1 4 2 3 1 6 3 40+5+2
42 20 15 10 67 5 22 8 50 14 23 30 21
14 1 26 41
82 10 86 72
17
A visszaérkezett válaszok számából, illetve a kiküldött kérdőívszámokhoz való arányából megállapítható, hogy a leginkább válaszképesek és érdekeltek a vegyipari gazdálkodó szervezetek voltak. A feldolgozó ipari szakágazatok közül a járműgyártás, a gépipar, papíripar és bőripar reagált relatíve nagyobb arányban a REACH tervezettel kapcsolatos felmérésre, de az elmondható, hogy míg a vegyipar igen élénken foglalkozott a problémával, addig az egyéb feldolgozóipari szakágazatok az érintettségüket csak kis mértékben jelezték, kb. a megkeresettek 20 %-a. A MGYOSZ kérdőívvel megkeresett tagjainak mintegy 40 %-ára tehető azok száma, melyek (telefonon, e-mailben) jelezték, hogy nem látják a REACH tervezettel kapcsolatosan jelentős érintettségüket, ezért (idő hiányában) a kérdőív formális kitöltésére sem vállalkoztak. 6. 2
Az ipari szereplő knél végzett kérdő íves adatgyű jtés módszere
Mint az előző fejezetben említettük, a ipari szereplőknél két ütemben történt a vizsgálat lefolytatása, először egy előzetes gyors felmérés készült, majd ezt követte a második ütemben a lényegesen több gazdálkodó szervezetet érintő további felmérés. A gyors felméréshez kiválasztott cégek és iparágak • • • • •
Bubiv Palota Kft. Maya Divatkelmenyomó Rt. Excel Csepel Szerszámgépgyártó Kft. MOL Rt. Budapesti Vegyiművek Rt.
bútoripar textilipar gépipar vegyipar vegyipar
Az egyes reprezentatív cégek kiválasztásánál szerepet játszó szempontok: • • • • •
legyen közöttük elsődleges gyártó és későbbi felhasználó, legyen közöttük árucikkeket gyártó, a későbbi felhasználók különböző iparágat képviseljenek, legyen nagy és közepes méretű vállalat, az elsődleges gyártók közül (vegyipar) legyen egy tipikusan nagy volumenű(folyamatos technológiák) illetve kisebb volumenű (szakaszos technológiák) termékeket gyártó vállalat.
A felmérés módszere a következő volt: A kiválasztott cégeknek előzetesen a kérdőíveket kiküldtük, mellékelve a REACH magyar nyelvű fordítását, majd telefonon történő időegyeztetés után ugyanezeket a cégeket munkatársaink személyesen is felkeresték az interjúk lebonyolítására. A kiküldött kérdőív tartalmi elemei előzetesen a megbízóval le lettek egyeztetve. A kérdőívekhez kitöltési útmutató is tartozott. A kérdőívek tartalmi elemei az alábbiak voltak: •
Általános kérdések - a cég fő tevékenysége, legfontosabb termékei illetve gazdasági és foglalkoztatottsági mutatói.
18
•
•
•
•
•
Az anyagok/készítmények/árúcikkek regisztrációja - a regisztrációra köteles, mennyiségi kategóriák szerinti bontásban a gyártott, importált illetve elkülönített anyagok darabszáma. Az árucikkeknél megkülönböztettük a bejegyzésre (1. kategória) illetve a bejelentésre kötelezetteket (2. kategória). A kérdőívben külön szerepeltek a monomerek illetve egyéb bejegyzésre kötelezett anyagok. Az elkülönített köztes termékeken belül megkülönböztettük a telephelyen elkülönített-, illetve a szállított elkülönített köztes termékeket. Az importált anyagokra vonatkozó kérdésnél három kategóriát választottunk: EU, U.S. és egyéb. Külön kérdésként szerepelt a bevezetett anyagokra vonatkozó gyártott illetve importált anyagok darabszáma, itt a mennyiségi kategóriák mellett megjelent a CMR 1. és 2. kategória, mivel a bejegyzési kötelezettségre vonatkozó moratóriumnál a mennyiségen kívül az anyag veszélyessége is szerepet játszik. A kémiai biztonsági jelentésre (CSR) kötelezett készítmények – azoknak a készítményeknek a száma, amelyek kémiai biztonsági jelentésre kötelezettek. A kémiai biztonsági jelentésre kötelezett anyagok száma az előző kérdéscsoport alapján meghatározható (≥10 t/év). Anyagok és készítmények, melyek engedélyezési eljárás illetve korlátozás alá esnek – itt öt kategóriát különböztettünk meg az anyagok illetve készítmények vonatkozásában: CMR 1. kat., CMR 2. kat., PBT, vPvB, és POP. Kértük továbbá az érintett anyag elnevezését is. A REACH bevezetésének várható gazdasági hatására vonatkozó adatok – ebben a kérdéscsoportban azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi hazai jogszabályokhoz képest a REACH előírásai milyen többletfeladatot igényelnek és ezek milyen költségnövekedést okoznak (adminisztratív terhek, eszközfejlesztés, laboratóriumi vizsgálatok, adatok beszerzése), illetve milyen mértékben fog a nyereségük várhatóan csökkenni, befolyásolja-e a versenyképességet, okozhat-e a RECH bevezetése profilváltást, vagy esetleg ellehetetlenülést. A REACH bevezetésének várható környezetvédelmi és egészségügyi hatása – az itt szereplő kérdések egyrészt a környezetvédelmi és egészségügyi szempontból kritikus anyagok elhagyásának illetve kevésbé veszélyes anyaggal történő helyettesítésének-, és az ebből eredő munkahelyi expozíciókra, -balesetekre és munkavédelmi intézkedésekre gyakorolt hatására irányultak, továbbá annak vizsgálatára, hogy mennyiben fogja megváltoztatni a REACH bevezetése a jelenlegi környezeti kibocsátási szinteket.
A MGYOSZ által a nem vegyipari cégeknek kiküldött kérdőívet a 3. sz. melléklet tartalmazza A vizsgálat második fázisában gyakorlatilag a módszer megegyezett a gyors felmérésnél alkalmazottal, azzal a különbséggel, hogy elkülönült egymástól a vegyipar és a többi iparág vizsgálata. A vegyiparra külön felmérés készült – szintén kérdőíves módszerrel – azonban a feltett kérdések különböztek a többi iparágra vonatkozóktól, mivel a vegyipart, mint elsődleges gyártót és felhasználót érinti leginkább közvetlenül a REACH bevezetésének a hatása, a többi iparág képviselői - főleg mint későbbi felhasználók - csak korlátozottabban és közvetve érintettek. 6.3
Az intézményi felmérés módszere
A REACH rendszer annak érdekében, hogy az anyagok gyártásából, importjából, forgalmazásából eredő kockázatok megfelelően ellenőrizhetőek legyenek, a korábbiaktól eltérően az anyagokra vonatkozó információk összegyűjtésének, a kockázatok értékelésének 19
és a kockázatok csökkentésének felelősségét az iparra teszi át, amely az érintett hatóságok feladatkörének megváltozását jelenti, amelynek jogi, adminisztrációs illetve gazdasági hatása adott esetben nem elhanyagolható. Magyarországon a 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóságként 2004. május 1.-i hatállyal az OKK-OKBI-t jelölte ki. Korábban az intézet mint kompetens hatóság volt kijelölve a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény értelmében. Az OKK-OKBI feladatait a 2. fejezetben már részletesen leírtuk. A REACH intézményekre gyakorolt hatásának vizsgálatához speciálisan az OKK-OKBI-re vonatkozó kérdések lettek kidolgozva, amelyet előzetesen kísérőlevéllel megküldtük Dr. Adamis Zoltán igazgatóhelyettes úrnak, majd telefonon történt egyeztetést követően személyes megbeszélésre is sor került. Ebben az esetben a megküldött kérdések képezték a személyes interjú alapját. A kérdések hat témakört érintettek: • • • • • •
a jelenlegi szabályozásra, az intézmény jelenlegi működésére, a meglévő adatbázisokra, a REACH bevezetésének várható hatására, a REACH bevezetésének intézményrendszerre gyakorolt hatására, a REACH bevezetésének várható környezetvédelmi és egészségügyi hatására,
vonatkozó kérdések. A jelenlegi szabályozásra vonatkozó kérdéscsoportnál arra kerestük a választ, hogy milyen feladatkört ölel fel az intézmény, annak mi a jogszabályi háttere, és milyen nehézségek merülnek fel a hazai jogszabályok alkalmazása, illetve az intézményi feladatok körében. Az intézmény mű ködésével kapcsolatos kérdések az intézet szervezeti struktúráját, az egyéb kompetens hatóságokkal való kapcsolatát, a rendelkezésre álló anyagi- és tárgyi eszközök, valamint személyi feltételek minőségét érintették. Az adatbázisokra vonatkozó kérdések arra irányultak, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján mennyire ismertek a Magyarországon lévő különböző mennyiségben gyártott, importált anyagok, készítmények, illetve veszélyes anyagok és -készítmények, ezek gyártói, importőrei, amelyek alapján lehet országos szinten megbecsülni - a különböző mennyiségi kategóriák szerint - a REACH által érintett anyagokat, készítményeket. A REACH bevezetésére vonatkozó kérdéscsoport arra kereste a választ, hogy a REACH a jelenlegi hazai szabályozástól eltérő követelményrendszere intézményi vélemény szerint milyen pozitív és negatív hatást fog általában jelenteni, milyen új feladatokat fog eredményezni, milyen új adatok, információk várhatók és alkalmas-e a rendszer az anyagok és készítmények teljes életciklusának vizsgálatára. A REACH hazai intézményrendszerre gyakorolt hatásánál azt vizsgáltuk, hogy milyen intézményi struktúra alkalmas illetve milyen változtatások szükségesek a REACH bevezetéséhez, megfelelő-e a saját eszközállomány, laborkapacitás stb., és milyen költségkihatás prognosztizálható. 20
A REACH bevezetésének várható környezetvédelmi- és egészségügyi hatására vonatkozó kérdések köre arra irányult, hogy melyek lesznek azok az anyagok, amelyek várhatóan korlátozás illetve engedélyezés alá esnek, melyek a REACH-nek azok az elemei, amelyek leginkább kedvező hatást fognak eredményezni, és összességében miként ítélhető meg a REACH környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból. Az intézményre vonatkozó kérdések a 4. sz. mellékletben szerepelnek. 7. Az elő zetes vizsgálat eredménye Az elvégzett előzetes felmérés a rendelkezésre álló kevés idő, illetve a kis mintaszám következtében csak kvalitatív becsléseket tett lehetővé és inkább annak bemutatását szolgálta, hogy a felmérés e kezdeti szakaszában magával a felmérés módszerével illetve a REACH-el kapcsolatban milyen problémák vetődtek fel. A felmérésről külön jelentés készült, az alábbiakban összefoglaló jelleggel ismertetjük a felmérés tapasztalatait, illetve azokat a REACH-el kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat, amelyek elsősorban a személyes interjúk alapján fogalmazódtak meg: •
• •
•
•
A REACH vizsgált változata meglehetősen bonyolult és nehezen áttekinthető. Az eredeti szöveg kb. 1300 oldal angolul, jelenleg csak egy része – a jogszabály illetve a hozzá fűzött magyarázatok – van magyarra lefordítva. A mellékletek, amelyek a nagyobb részét teszik ki a tervezett jogszabálynak, csak angolul vannak meg, ami a cégek számára megnehezíti a használatot. A REACH annak ellenére, hogy mintegy 40 EU jogszabályt, direktívát fog magába egyesíteni, igen sok hivatkozást tartalmaz egyéb EU joganyagra, amely még jobban megnehezíti a kezelését. A tervezett jogszabályt valójában – annak ellenére, hogy internetes vita is volt a korábbi verzióról – vagy egyáltalán nem, vagy csak felületesen ismerik a potenciális érintettek, ezért igen sok a félreértés, illetve a rossz értelmezés. Példaként említhető, hogy a MOL Rt. amely egyike a leginkább érintett hazai nagyvállalatnak, most kíván összeállítani egy olyan team-et, amely a joganyag feldolgozását fogja elvégezni. A többi vizsgált cég pedig még egyáltalán nem foglalkozott a REACH-el. Mivel a tervezett jogszabály hosszú és nehezen értelmezhető, csak a nagyvállalatok és azon belül is a vegyipari cégek esetében valószínűsíthető, hogy a REACH-et ismerik és helyesen értelmezik, a többinél általában nincsenek meg azok a kedvező feltételek, hogy ezzel egy vagy több személy tudjon foglalkozni. Ez előrevetíti azt a problémát, hogy a felmérés további fázisában sem várható, hogy a megkeresett cégek megfelelően fogják kitölteni a kérdőíveket, illetve reálisan fel tudják majd mérni saját érintettségüket. Az előzetes felmérés - amely ugyan csak négy iparágat érintett - jelzi, hogy a későbbi felhasználók esetében a REACH bevezetése várhatóan nem fogja ezeket a vállalkozásokat jelentősen hátrányos helyzetbe hozni, vagy teljesen ellehetetleníteni. Az ő esetükben ugyanis csak akkor kell információt szolgáltatni az ügynökség felé, ha felhasználásuk nem beazonosított, azt valamilyen megfontolás alapján a beszállítójukkal nem közlik. A bútoripart, textilipart és a gépgyártást reprezentáló vizsgált cégek nagyjából reprezentálják az adott iparágat, a felhasznált anyagok általában hasonlóak, inkább mennyiségi eltérések vannak. A felhasznált vegyi anyagok is többnyire hazaiak vagy EU importból származnak. 21
•
•
•
A REACH leginkább a vegyi anyagokat gyártókat illetve importőröket érinti elsősorban. A vizsgált cégek között nem volt olyan, amely csak forgalmazással (importőr) foglalkozik, így az ilyen típusú cégekre gyakorolt hatást nem tudjuk megbecsülni. A vegyi anyagokat gyártó cégek közül a REACH leginkább a potenciálisan sokféle anyagot gyártó, kis vagy közepes nagyságú vállalkozásokat fogja leginkább sújtani. A nagy volumenű, de viszonylag kevés anyagot gyártó nagyvállalatoknál a vizsgálati költség kezdetben magas, a nagy volumen miatt, a későbbiek során azonban lecsökken. A sokféle anyagot, különböző mennyiségben gyártani képes, flexibilis vegyipari üzemek kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mivel a piac változó igényeihez kell alkalmazkodniuk, aminek az eredménye, hogy nemcsak különböző termékeket kell időben nem egyenletesen elosztva gyártaniuk, hanem folyamatos fejlesztéssel új gyártástechnológiákat kell kidolgozniuk. E cégek akkor vehetik fel a nagyobb vegyipari vállaltokkal szemben a versenyt, ha rugalmasabban, gyorsabban reagálnak a piaci igényekre, és ellentétben a nagyobb volumenhez szokott cégekkel, kisebb mennyiséget is megéri nekik akár egyedileg is legyártani. A Budapesti Vegyiművek Rt. jól reprezentálja ezt a típust. Fentiek következtében viszont sokféle anyagra eltérő vizsgálati igénnyel kell majd a regisztrációt elvégezniük, ráadásul a mennyiségek változása következtében a vizsgálati igény ugyanazon anyagnál is változhat. Ezen kívül számos CSR-t kell benyújtani illetve engedélyeztetni kell bizonyos kiemelten veszélyes anyagokat. A költségcsökkentő tényezőként felmerülő potenciális lehetőségeket ugyanakkor (egy anyag–egy jelentés, illetve konzorcium létrehozatala) üzletpolitikai megfontolásokból nem tartják reálisnak. Meglátásuk szerint a szigorúbb szabályozás az EU-n kívüli gyártóknak kedvezhet, akik közül néhányan (elsősorban Kína) már most is jelentős versenytársak. Speciális problémát vet fel az olajipar és így a MOL Rt. esete is. Az Rt. hasonlóan a többi olajipari céghez - néhány egyedi anyag kivételével - különböző termékcsoportot gyárt, amelyek egyrészt igen sok egyedi vegyületet tartalmaznak, másrészt összetételük sem állandó. A REACH anyagcentrikus szabályozása így sok vegyület regisztrációját és ahhoz kapcsolódó vizsgálatot tenne szükségessé, amely feleslegesen megbonyolítaná a helyzetet, és nem nyújtana nagyobb védelmet a felhasználók számára, mintha a bejegyzést és a vizsgálatokat magára a termékcsoportra végeznék el. Az olajipari szakmai szövetségek ez irányú javaslata ésszerű és támogatandó. A REACH javaslat két olyan területre vonatkozóan ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, amely igen nehezen értelmezhető, és csak az adminisztrációs terhet növelik meg anélkül, hogy ezzel arányos hasznot eredményeznének. Az egyik a köztes termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. A vegyipari szintézisek során igen nagy számú köztes termék (intermedier) keletkezik, amelyeket vagy helyben dolgoznak fel (nem elkülönítve ill. elkülönítve), vagy elszállítva másik telephelyen. A REACH feltételezi, hogy valamely köztes termék mindig ugyanúgy kerül továbbfeldolgozásra. A valóságban ez nem mindig van így, sokszor az amúgy nem elkülönítve feldolgozott intermediert hordóba engedik, vagy átmenetileg tárolják, aminek következtében az eredetileg a REACH hatálya alá nem tartozó köztes termék bejelentés köteles lesz. A köztes termékekből eredő expozíció csak igen kevés embert érint, ezért a munkavédelmi illetve a szállításra vonatkozó előírások elégségesek a szabályozáshoz. A másik terület az árucikkekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. A kritériumként felsorolt feltételek nem egyértelműek és meglétüket meg sem lehet állapítani. Hogyan tudja pl. egy textilfestéssel foglalkozó üzem megállapítani, hogy a festés után milyen anyagok és mekkora mennyiségben maradnak a textilanyagban, ha a festék összetétele nem ismert ( a gyártó ezt nem adja meg)? Hogyan értelmezhető az 1. kategóriára vonatkozóan az, hogy az anyag 22
•
•
kibocsátása a szokásos és előrelátható feltételek mellett rendeltetésszerű? Milyen mértékű az a kibocsátás (mi annak a mérőszáma) amelyik ebbe a kategóriába tartozik (pl. a ruhák mosásánál több-kevesebb festékanyag távozik a vízbe). Hogyan lehet egzakt módon értelmezni a 2. kategóriára vonatkozó megfogalmazást, hogy az anyag használat során valószínűleg kibocsátódik és a kibocsátott mennyisége káros lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Az árucikkekre vonatkozó előírások a nem egyértelmű definíciók következtében jogi szempontból sem állják meg a helyüket, így az ilyen formán történő bevezetésük nem elfogadható. A REACH túlságosan anyag- és mennyiség szemléletű. Az előző azt jelenti, hogy a készítmények esetében is a bennük lévő anyagokat vizsgálja, amely nem minden esetben ésszerű, mivel pl. egy készítmény lehet veszélyesebb vagy kevésbé veszélyes, mint a benne lévő anyagok összesen (szinergista illetve antagonista hatás). A felhasználó magával a készítménnyel kerül kapcsolatba, ezért sok esetben ésszerűbb a szükséges vizsgálatokat, kockázatelemzést magára a készítményre elvégezni. Különösen problémás lehet ez a megközelítés a sok komponenst tartalmazó készítmények esetében, mivel itt igen nagy számú vizsgálatot kell adott esetben elvégezni. A mennyiségi szemlélet azt jelzi, hogy a REACH nagyobb jelentőséget tulajdonít a gyártott/importált mennyiségnek, mint az anyag veszélyes voltának. Az, hogy a nem veszélyes anyagokra ugyanazokat a vizsgálatokat kell elvégezni, mint a veszélyes anyagoknál, ésszerűtlen. Sokkal inkább a veszélyes anyagokra kellene koncentrálni és ott szigorítani. Az 1 t/év bejegyzési küszöbérték egy veszélyes anyagnál lehet túl magas. Javasolt, hogy azok a szabályozások, amelyek értelmezési problémákat vetnek fel, nem egyértelműek és az általuk nyert eredmény is kétséges (köztes termékek, árucikkek) kerüljenek ki a REACH-ből olyan formán, hogy a bevezetésüket a REACH működőképességének értékelését követő időpontra halasszák.
8. A részletesen lefolytatott vizsgálat eredményei Ebben a fejezetben a felmérés második ütemének eredményeit ismertetjük, amely az előzetes felméréshez hasonlóan ugyanúgy kérdőíves módszerrel történt, azonban a vegyiparra mint a leginkább érintett iparágra vonatkozóan részletesebb vizsgálatra került sor, a vegyipari cégekhez eljuttatott kérdőívek is eltértek a többi iparágétól. 8.1 A vegyiparra vonatkozó vizsgálat eredménye A kérdőíves felmérés során 14 gyártó cégtől, 1 importőrtől és 26 továbbfelhasználótól érkezett válaszok. Mind a gyártók, mind a továbbfelhasználók között voltak nagy-, közepesés kisvállalkozások. A kérdőíves válaszokat interjúk egészítették ki. Ebben a fejezetben csak a részletes vizsgálat néhány fontos megállapítását ismertetjük, a tanulmány a 2 mellékletben található. A gyártókra, importő rökre vonatkozó fontosabb megállapítások a következőkben foglalható össze: • A vegyi anyaggyártók 84%-a 50-nél kevesebb vegyi anyagot gyárt. A nagyvállalkozások jellemzően 1000 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártják a termékeiket, míg a kis- és közepes vállalkozások anyagaik 80%-át 100 tonna alatti mennyiségben állítják elő. A kis- és közepes vállalkozások által gyártott anyagok 71%-a 10-100 tonna közötti mennyiségben készül, de jelentős az 1-10 tonna közötti mennyiségi kategóriába eső anyagok száma is. 23
•
•
•
•
•
•
• •
A nagyvállalkozásoknál elhanyagolható az alacsony értékű termékhányad, ám a kis- és közepes vállalkozások felénél 70-100% közé esik a csekély nyereségtartalmú termékek aránya. A kis- és közepes vállalkozások esetében a gyártott termékek alacsonyértékű hányada meghatározó a cégek árbevételében. A magyar vegyipari gyártók többsége – a kis- és közepes vállalkozások, valamint a nagy vállalkozások körében egyaránt – 20-nál kevesebb anyagot, vagy intermediert gyárt. Jellemzően a kis- és közepes vállalkozások közül kerülnek ki a 100 fölötti anyagot gyártók. A felmérés rámutatott arra is, hogy a cégek csak igen csekély mértékben rendelkeznek az anyagok tulajdonságaira vonatkozó vizsgálatokkal a REACH által megkövetelt formában. 2.szintű vizsgálatok gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre. Az 1. szintű vizsgálatok elérhetősége átlagosan 5 %-os, az alapszintű vizsgálatoké pedig 15%-os. Hangsúlyozzuk, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a gazdálkodó szervezetek nem rendelkeznének a biztonságos gyártáshoz, vegyi anyag felhasználáshoz szükséges információkkal, adatokkal. Csupán azt jelzi, hogy az adatok vizsgálati jegyzőkönyvvel nem dokumentálhatók, nem akkreditált, illetve GLP laborban születtek. Többnyire irodalmi adatok, biztonsági adatlapokból beszerzett információk, saját vizsgálatok. A cégek átlagosan anyagonként 5-10 felhasználásra számítanak. A megkérdezetteknek kb. a fele gondolja úgy, hogy a továbbfelhasználók többsége jelezni fogja az anyag felhasználását a gyártók felé, és megadja a kockázatbecsléshez szükséges információkat is. A cégek másik fele szerint a továbbfelhasználók részben az üzleti titkok védelme, részben pedig az ismeretek hiánya miatt nem jelenti a felhasználást a gyártók, importőrök felé. A megkérdezett cégek 43%-a támogatja a kötelező konzorciumalakítást, 50%-a pedig az önkéntes konzorciumalakítást preferálja a csatlakozni kívánók kötelező bevonásával. Az adatmegosztás tekintetében is igen határozottan foglaltak állást, 86%uk az anyag tulajdonságára vonatkozó összes adat kötelező megosztásának előírását várja a szabályozástól. A magyar gazdálkodó szervezetek tehát reális veszélynek érzik a cégek egy részének piacról való kiszorítását, ezért olyan megoldásokat támogatnak, melyek képesek ennek a folyamatnak a megakadályozására. A magyar vegyiparban az elmúlt néhány évben egyetlen új anyagot sem gyártottak. Általában elmondható, hogy az új anyagok szerepe a gyógyszer, illetve a növény védőszer hatóanyagok fejlesztésére korlátozódik, ezek azonban nem tartoznak a REACH hatálya alá. A felmérésben részt vevő cégek 80%-a gyárt, vagy importál valamilyen engedélyköteles anyagot. A kis- és közepes vállalkozások 63%-a számít arra, hogy REACH hatására profilváltásra kényszerül, amelynek beruházási költségei óriási. További 7% mondta azt, hogy a REACH jelenlegi formájában ellehetetleníti a céget, de nincs lehetőség a profilváltásra. A kis- és közepes vállalkozások 75 %-ban adták azt a választ, hogy a legtöbb esetre van alkalmas helyettesítő, de azok árban lényegesen magasabbak.
8.2 A többi iparágra vonatkozó vizsgálat eredménye Az előzetes felmérés folytatásaként ebben a fázisban további cégeknek lett ugyanaz a kérdőív kiküldve, amelyet az előzetes felmérés során már használtunk. Sajnos az adatszolgáltatásra vonatkozó felkérésnek csak kevés cég tett eleget. Ezek közül is számos csupán jelezte, hogy úgy ítéli meg, nem érintett a REACH által, vagy azért mert kis mennyiségű anyagokat használ csak fel, vagy azért, mert a felhasznált anyagok, készítmények nem tartoznak a REACH 24
hatálya alá (Pl. polimerek). A 8.2.1 táblázat azokat a cégeket és a tevékenységüket tartalmazza, amelyek a felkérésre vonatkozóan valamilyen visszajelzést adtak.
A válaszoló cégek és tevékenységük 8.2.1 táblázat
Sorszám 1 2 3 4 5 6 7
Cégnév Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft Alcoa-Köfém Könnyűfémmű Kft. Interspan Faipari Kft MÁV Rt. Kludi Szerelvények Kft. Vidhay Hungary Kft. Zalakerámia Rt.
8 9
PREC-CAST Kft. AUTOFLEX-KNOTT Kft
10 11
Radar Holding Rt. ALUKO Hungary Ipari Kft.
12 13 14 15 16 17 18 19
TE GANZ-RÖCK Rt. Szalag és zsinórgyár Rt. Magyar Suzuki Rt. NEUSIEDLER Papírgyár Rt. MAL Magyar Alumínium Rt. KIPSZER Elektromos Szerelő Kft Fűzfőpapír Torus
20 21 22 23 24 25 26 Összesen
Hollóházi Porcelán Kft. PHOENIX Rubber Gumiipari Kft. Tauril Csepeli Áramtermelő Kft. Kaloplasztik Műanyag és Gumiipari Kft. ST Bőrgyár Kft. Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár
Tevékenység Kérdőív gumiabroncs gyártás és kereskedekem 1 alumínium félkész és késztermékek gyártása 1 faipari termékek 1 vasúti szállítás csaptelepek gyártása forgalmazása 1 elektronikai alkatrészek szerelése 1 burkolólap és kályhacsempe gyártás 1 öntvények előállítása, megmunkálása, szerszámkészítés 1 utánfutó alkatrészek gyártása 1 fém felületkezelés, fémmegmunkálás, gépgyártás alumínium öntöde fémszerkezet gyártás, erőművi és ipari kazánok gyártása 1 autógyártás 1 papírgyártás 1 timföldgyártás 1
tartályfenekek sajtolása háztartási és vendéglátóipari finomkerámiai edény
bőrkikészítés papírgyártás
1 13
A felkért cégek közül összesen 26 adott valamilyen választ, amelyből csupán 13 küldte vissza kitöltve a kérdőívet. Voltak akik nem definiálták a tevékenységüket, illetve jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a felmérésben. A következő 8.2.2. táblázatban megadjuk, hogy a válaszadó cégek közül, melyek azok, akik úgy ítélik meg, hogy a REACH által nem érintettek, vagy valamilyen okból kifolyólag nem kívánnak válaszolni. Voltak olyanok, akik a kérdőív kitöltése helyett megadták az általuk felhasznált anyag- illetve készítmény listát illetve csupán azt tüntették fel, hogy milyen engedélyeztetés alá tartozó anyagokat használnak fel.
25
A válaszok típusa 8.2.2. táblázat
Sorszám Cégnév Kérdőív Megjegyzés 1 Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft 1 2 Alcoa-Köfém Könnyűfémmű Kft. 1 3 Interspan Faipari Kft 1 4 MÁV Rt. anyaglista 5 Kludi Szerelvények Kft. 1 6 Vidhay Hungary Kft. 1 anyagok és mennyiségek megadása 7 Zalakerámia Rt. 1 8 PREC-CAST Kft. 1 9 AUTOFLEX-KNOTT Kft 1 hazai felhasználási adatok 10 Radar Holding Rt. anyaglista 11 ALUKO Hungary Ipari Kft. anyaglista 12 TE GANZ-RÖCK Rt. anyaglista 13 Szalag és zsinórgyár Rt. 1 POP anyagok felsorolása 14 Magyar Suzuki Rt. 1 15 NEUSIEDLER Papírgyár Rt. 1 16 MAL Magyar Alumínium Rt. 1 17 KIPSZER Elektromos Szerelő Kft nem érintett 18 Fűzfőpapír nem adott érdemi választ 19 Torus anyaglista 20 Hollóházi Porcelán Kft. nem érintett, kis mennyiség miatt 21 PHOENIX Rubber Gumiipari Kft. nem adott érdemi választ 22 Tauril nem kívánnak válaszolni 23 Cepeli Áramtermelő Kft. nem érintett Kaloplasztik Műanyag és Gumiipari 24 Kft. nem érintett 25 ST Bőrgyár Kft. 1 nem érintett 26 Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár nem érintett
A 8.2.3 táblázat a tevékenységeket rögzíti, olyan bontásban, hogy megkülönböztetést tettünk anyagok, készítmények illetve árucikkek gyártása illetve importja között. Sajnos a válaszadók többsége erre a kérdéscsoportra vonatkozóan nem nyilatkozott, ezért a táblázat messze nem teljes.
26
A gyártás és import aránya 8.2.3. táblázat Gyártás Import Sorszám Cégnév Készít Áruci Készít Árucik Anyag Anyag mény kk mény k 1 Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft 1 1 1 1 2 Alcoa-Köfém Könnyűfémmű Kft. 1 3 Interspan Faipari Kft 1 1 1 4 MÁV Rt. 5 Kludi Szerelvények Kft. 1 1 1 6 Vidhay Hungary Kft. 7 Zalakerámia Rt. 1 1 1 1 1 1 8 PREC-CAST Kft. 1 1 9 AUTOFLEX-KNOTT Kft 1 10 Radar Holding Rt. 11 ALUKO Hungary Ipari Kft. 12 TE GANZ-RÖCK Rt. 13 Szalag és zsinórgyár Rt. 1 1 14 Magyar Suzuki Rt. 15 NEUSIEDLER Papírgyár Rt. 16 MAL Magyar Alumínium Rt. 1 1 1 17 KIPSZER Elektromos Szerelő Kft 18 Fűzfőpapír 19 Torus 20 Hollóházi Porcelán Kft. 21 PHOENIX Rubber Gumiipari Kft. 22 Tauril 23 Cepeli Áramtermelő Kft. Kaloplasztik Műanyag és Gumiipari 24 Kft. 25 ST Bőrgyár Kft. 1 26 Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár Összesen 2 4 6 4 7 3 Az adatok azt mutatják, hogy csak kevesen foglalkoznak anyaggyártással, inkább a készítmények és az árucikkek gyártása a jellemző. Az import tekintetében is a készítmények importja a meghatározó. Az adatok jelzik, hogy a vizsgált cégek sokkal inkább későbbi felhasználók, mint elsődleges anyaggyártók. A következő 8.2.4 táblázat a gyártott illetve importált anyagokra, köztes termékekre-, míg a 8.2.5 táblázat a készítményekre vonatkozó információkat tartalmazza. E két táblázatban a cégek által kitöltött kérdőívek illetve felhasznált anyag- és készítménylista alapján állítottuk össze mennyiségi kategóriák szerint a darabszámokat. A táblázatba az előzetes felmérésben vizsgált nem vegyipari cégek adatait is bevettük.
27
A gyártott és/vagy importált anyagok, intermedierek darabszáma Importált
Mennyiségi kategória t/év 1-10 10-100 100-1000 ≥1000 Összesen
Gyártott EU
1 1
16 28 9 3 56
U.S. 0 0 0 0 0
egyéb 2 5 3 3 13
8.2.4 táblázat Elkülönített köztes termék Telephelyen Szállított elkülönített elkülönített 51 0 65 0 13 0 1 0 130 0
A gyártott és/vagy importált készítmények darabszáma 8.2.5 táblázat Mennyiségi kategória t/év 1-10 10-100 100-1000 ≥1000 Összesen
Gyártott 4 0 0 0 4
EU 176 89 14 4 283
Importált U.S. 0 0 0 0 0
egyéb 0 2 3 0 5
Az adatok a következőket mutatják: • •
•
•
• •
A gyártott anyagok illetve készítmények elenyésző arányt mutatnak az importált anyagokhoz, készítményekhez képest. A vizsgált iparágak, amelyek a későbbi felhasználók körébe tartoznak jellemzően importálják a szükséges anyagaikat, készítményeiket. Több cég a gyártott és az importált kategória mellett megadott egy felhasználási kategóriát, amely a hazai cégektől való vásárlást jelenti. Tekintettel arra, hogy a REACH értelmében nincs különbség a hazai illetve az EU tagállamoktól való beszerzés között, ezt a kategóriát az EU importba vettük be, a megadott számokat ott szerepeltettük. Ha összevetjük a hazai illetve EU tagállamokból eredő anyagokat, készítményeket az EU-n kívüli importtal, akkor megállapítható, hogy az anyagok tekintetében kb. 20 %, míg a készítményeknél csupán 2 % származik EU-n kívüli országból az összes importra vetítve. Az Egyesült Államokból gyakorlatilag nincs behozatal a válaszok alapján. A mennyiségek tekintetében határozott tendencia figyelhető meg, nevezetesen rohamosan csökken az importált anyagok, készítmények darabszáma a mennyiségi kategóriák növekedésével. Ez alól csak az importált anyagok esetében van kivétel, ahol a 10-100 t/év intervallum darabszáma meghaladja az 1-10 t/év közöttit. A HPVnek számító >1000 t/év kategória részaránya az anyagok esetében az összes gyártott+importált anyagra vetítve 10 %, míg a készítményeknél 1,4 %. Sokkal inkább a készítmények gyártása/felhasználása a jellemző, mint az anyagoké. Ha összevetjük ezt a két kategóriát, akkor a készítmények száma 4-szerese az anyagokénak. Speciális helyzetet mutat az intermedierekre vonatkozó adatsor. A viszonylag nagy számú intermedier, amelyek a telephelyen elkülönített kategóriába tartoznak, egyetlen 28
cégtől származik, ezért nem tekinthető jellemzőnek. Az ilyen típusú köztes termékek esetében a REACH korlátozott adatszolgáltatást ír elő. A táblázatokban szereplő anyagokra és készítményekre vonatkozó adatok nem jelentik azt, hogy ténylegesen ennyi fajta anyag illetve készítmény felhasználása történik meg összességében. Nem zárható ki ugyanis, hogy több cég azonos anyagot illetve készítményt alkalmaz, ezért ami az anyagféleségek illetve a különböző készítmények számát illeti, a táblázatokban szereplőknél valószínűleg kevesebb. A különbséget nem lehet megmondani, mivel a cégektől csak a számokat és nem a megnevezéseket kértük, azonban feltehető, hogy valójában nincs nagy különbség a kettő között. A következő kérdés a kémiai biztonsági jelentés készítésére vonatkozott. A REACH előírása alapján kémiai biztonsági jelentést (CSR) kell benyújtani 10 t/év gyártott vagy importált anyagmennyiség felett. A készítményekben lévő anyagok esetén ez a kötelezettség bizonyos koncentráció küszöb felett érvényes. A későbbi felhasználóknak csak a nem azonosított felhasználások esetén kell CSR-t készíteniük. A 8.2.6 táblázatban egy olyan potenciális CSR kategóriához tartozó darabszámot mutatunk be, amelyekben azt feltételeztük, hogy minden 10 t/év felett gyártott illetve importált anyagra illetve készítményre 1 db CSR benyújtására kerülne sor. A készítményekben azonban általában több anyag van, ezért ha azok a megfelelő koncentráció felett vannak, akkor mindegyikre vonatkozóan el kell végezni a kémiai biztonsági elemzést, így a potenciális CSRek száma ennél nagyobb lehet. Ez a táblázat tehát a nem beazonosított felhasználások esetén készítendő CSR-ek minimális számát adja meg. A potenciálisan kémiai biztonsági jelentésre (CSR) kötelezett anyagok és készítmények 8.2.6 táblázat Gyártás Import Anyag 1 51 Készítmény 0 112 Összesen 1 163 A felmérésben a cégek ennél kevesebb CSR-t jeleztek vissza, ami a következő 8.2.7 táblázatban látható. A CSR-ek számának megítélése gyakorlatilag nem lehetséges, mivel jelenleg nem lehet megítélni, hogy egy készítmény esetében hány anyagra kell a vizsgálatot lefolytatni, tekintettel arra, hogy a gyártó cégek nem adják meg a készítmények összetételét. A válaszadó cégek így minden készítményre feltehetően 1db. CSR-t jelöltek meg. Az adatok különbsége – amennyiben a cégek a CSR-ek benyújtásának feltételrendszerét jól értelmezték – a nem beazonosított és a beazonosított felhasználások közötti arányt mutatja. A ténylegesen benyújtandó CSR-ek száma CSR-ek száma
Gyártás 0
8.2.7 táblázat Import 43
A fenti két táblázat összevetése alapján a felhasználások 74 %-a beazonosítottnak, míg a 26 %-a nem beazonosítottnak tekinthető.
29
Az árucikkekre vonatkozó kérdéseket egyik cég sem töltötte ki. Eszerint nem jelöltek meg egyetlen olyan terméket sem, amelyik az árucikkek két kategóriájának valamelyikébe sorolható lenne. A következő kérdéscsoport arra irányult, hogy képet kapjunk arra nézve, hogy a gyártott illetve felhasznált anyagok és készítmények milyen arányát képezik azok a kockázatos anyagok, amelyek feltehetően engedélyezési eljárás vagy korlátozás alá esnek. A 8.2.7 táblázat az erre vonatkozó információkat tartalmazza. Anyagok és készítmények darabszáma, melyek engedélyezési eljárás illetve korlátozás alá esnek 8.2.7 táblázat CMR 1. CMR 2. PBT vPvB POP Összesen kat. kat. Anyag 2 10 5 2 1 20 Készítmény 18 0 2 10 6 36 Összesen 20 10 7 12 7 56 Ha fenti táblázat adatait összevetjük a 8.2.4 és 8.2.5 táblázatban megadott számokkal, akkor látszik, hogy az anyagok tekintetében kb. 28 %, míg a készítményeknél kb. 12 % valamilyen szempontból kockázatos anyag. Átlagosan ez 15 %-ot jelent, ha az anyagokat és a készítményeket összevonjuk. A REACH hazai gazdaságra gyakorolt hatásának becslése A beérkezett kérdőíveket kitöltők és az előzetes felmérés során felkeresett 5 cég együttesen 20 feldolgozható mintát adtak ki, melyek nagyságrend és ágazati bontás szerint a következőképpen sorolhatók be: 8.2.8 táblázat Ágazat Középvállalat Nagyvállalat Összesen Vegyipar 1 2 3 Fa- és papíripar 0 1 1 Textilipar 2 0 2 Kohászat 0 1 1 Gépipar 2 4 6 Építőipar 0 1 1 Egyéb feldolgozóipar 4 2 6 Összesen 9 11 20 Sajnos a kisvállalkozási méretnek megfelelő vállalkozás (50 fő foglalkoztatotti létszám és 700 mFt árbevétel, vagy 500 mFt alatti mérlegfőösszeg határt át nem lépő) nem küldött be értékelhető kérdőívet. Már a középméretű cégek esetében is felvetették többen, hogy attól tartanak, a kisebb vállalkozásokat jobban sújtja majd a REACH, mint a nagyobb cégeket. Általános tapasztalat, hogy a továbbfelhasználói kör – azon belül is főként a kisebb cégek nehezen értelmezik még a REACH-et, de nagyvállalatok között is akadt, aki nem tudta megállapítani, mennyiben érintik majd vizsgálati kötelezettségek (a felhasznált készítmények esetében).
30
Ennek megfelelően a REACH hatására várható költségnövekedésben jelentős szórás figyelhető meg. Az évi néhány százezer forinttól 8 millió forintig terjed a vállalatok becslése, de nagyrészt 1 millió forint alatt határozták meg. Az, hogy a felmerülő többletköltség a regisztrációval, a CSR-k készítési kötelezettségével, vagy az engedélyeztetéssel kapcsolatos, természetesen az egyedi jellemzők függvénye. Ezt azok, akik alapos munkát felkettek be a kitöltésbe és kellő információval rendelkeztek a REACH-ről, pontosan érzékelték és meg is tudták határozni. Ilyen azonban összesen 6-7 cég volt, méretei szerint egy kivételével valamennyi nagyvállalat. Mindemellett közülük valamennyien úgy értékelték, hogy a REACH nem jelent majd számukra jelentős eredményromlást, vállalkozásuk jövőbeni helyzetét nem látják veszélyeztetve az új uniós törvény által. A kisebb cégek tartanak a megnövekedett adminisztrációtól, féltik piacaikat, de legjellemzőbb problémájuk, hogy nem látják át kellőképpen, milyen terheket jelent majd számukra a REACH bevezetése. A REACH közvetett, a társadalomra gyakorolt hatásának becslése A humán-egészségügyi hatás becslése A nem vegyipari cégekhez eljuttatott kérdőívek a REACH bevezetésének várható egészségügyi hatására vonatkozóan is tartalmaztak kérdéseket. Itt elsősorban a munkahelyi expozíció, a munkavédelmi intézkedések és a munkahelyi balesetek költségkihatásával kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadók legnagyobb része az ebben a csoportban feltett kérdésekre nem adott választ. Két cég jelezte, hogy a REACH bevezetésével várhatóan a munkahelyi biztonság növekedni fog, a veszélyes anyagok, kiváltásával csökken a munkahelyi expozíció és a munkahelyi balesetek valószínűsége ezáltal mérséklődik. Öt cég úgy ítélte meg, hogy számára a REACH bevezetése nem fog változást okozni, mivel a munkabiztonsági teljesítménye megfelelő. A környezeti hatás becslése A kérdéseknek ez a csoportja a REACH bevezetésének várható környezetvédelmi hatásának megítélésére irányult. A válaszadók legnagyobb része a kérdésekre nem adott választ. Egy cég úgy ítélte meg, hogy a veszélyes anyagok kiváltásával csökken a kibocsátások mennyisége is, ami környezetvédelmi szempontból jelentős. A válaszadók közül legtöbben úgy vélte, hogy számára a REACH bevezetése nem fog változást okozni, mivel a környezetvédelmi teljesítménye megfelelő. Az előzetes felmérésben egy- míg a mostaniban két cég érintette az oldószeres illetve vizes bázisú festékek használatát. A három vállalkozás közül egy már áttért-, egy 2005-ben fog áttérni, míg a harmadik a szükség szerint fog áttérni a vizes bázisú festékek alkalmazására. Az átállással kapcsolatban nem jeleztek nehézséget, technológiaivagy egyéb szempontból ez nem okozott illetőleg nem fog okozni problémát. A vizes bázisú festékeket környezetvédelmi szempontból igen előnyösnek ítélték meg. Levonható következtetések •
Mivel a tervezett jogszabály hosszú és nehezen értelmezhető, csak a nagyvállalatok és azon belül is a vegyipari cégek esetében valószínűsíthető, hogy a REACH-et ismerik és helyesen értelmezik, a többinél általában nincsenek meg azok a kedvező feltételek, hogy ezzel egy vagy több személy tudjon mélyrehatóan foglalkozni. A megkeresésre érdemben reagálók kis száma jelezte, hogy többnyire a felmérés kapcsán találkoztak
31
•
•
•
•
• •
•
először a REACH problémakörével. Volt olyan visszajelzés is, amelyben azért zárkóztak el a válaszadástól, mivel szakmailag nem érezték magukat ehhez megfelelően felkészültnek. Még azok a cégek is, amelyek a kérdőívet kitöltve visszaküldték, több esetben félreértelmezték a REACH-et, amit a kérdésekből adott válaszok alapján ki lehetett következtetni. A kis számú értékelhető minta azt jelenti, hogy ezekből az adatokból a gazdaság egészére történő extrapoláció a nagy bizonytalanság miatt szakmailag megkérdőjelezhető. Itt figyelembe kell venni, hogy a válaszadók messze nem reprezentálják valamennyi iparágat, ehhez lényegesen hosszabb időre, a felmérésbe bevont cégek előzetes felkészítésére és nagyobb mintaszámra lett volna szükség. A nem vegyipari cégek a REACH szempontjából a későbbi felhasználókat testesítik meg. A REACH-nek erre a csoportra gyakorolt hatását magukon az érintetteken (a későbbi felhasználókon) keresztül nem lehet megítélni. Ennek az a magyarázata, hogy ők többnyire csak elszenvedői az elsődleges gyártók, importőrök REACH-el kapcsolatos reakcióinak. A későbbi felhasználók REACH-ból eredő legnagyobb problémája abból származik, hogy bizonyos anyagok, készítmények humánegészségügyi, környezetvédelmi, vagy pusztán csak gazdasági okok miatt eltűnnek a piacról, és bizonytalan milyen helyettesítő anyag és milyen gyorsan áll majd a rendelkezésre. Erre vonatkozóan a későbbi felhasználóknak kevés a ráhatása, ezért ezt a kérdést sokkal inkább az elsődleges gyártók és importőrök tudják megítélni. További nehézséget jelent, hogy a későbbi felhasználók valójában keveset tudnak az általuk felhasznált anyagokról és különösen a készítményekről. A készítmények tekintetében a beszállítók nem adják meg az összetételt, így meg sem ítélhető, hogy a készítményekben lévő anyagokra kell-e bejelentést tenni vagy sem. Valószínűsíthető, hogy az anyagok bejelentéséhez illetve a kémiai biztonsági jelentés készítéséhez kapcsolódó kötelezettségek helyett a hazai beszállítók inkább azt az utat választják, hogy megadják felhasználásaikat beszállítóiknak, ezzel mentesülve a nem beazonosított felhasználásokat terhelő kötelezettség alól. Nem zárható ki, hogy a beszállítók a feladatok egy részét áthárítják a későbbi felhasználókra. Ez nemcsak az anyagok, készítmények árának növekedését jelenti, hanem egy olyan helyzetet, amelyben ahhoz, hogy a beszállító továbbra is ellássa a későbbi felhasználót egy számára nélkülözhetetlen anyaggal, a bejelentéshez kapcsolódó költségmegosztást kényszerítheti ki. Rendkívül nagy a bizonytalanság a tekintetben, hogy valójában hány anyag fog eltűnni a piacról. A hatásvizsgálatok 1 –30 % közöttire prognosztizálják ezt az arányt, amelyen belül a környezetvédelmi okokra visszavezethető hányad kb. 1-2 %. A válaszadók általában nem ítélték meg pesszimistán a REACH bevezetése után kialakuló helyzetet, nem várnak gazdasági ellehetetlenülést, sőt profilváltást sem. Nehéz megmondani, hogy ez az álláspont a REACH nem kellő ismeretére, vagy a helyzet reális megítélésre vezethető vissza. A vizsgált iparágak jó része viszonylag kevés anyagot használ fel, és azok között is számos olyan van, amelyik már régóta ismert, piacon lévő anyag. Másrészről az is kedvező, hogy a felhasznált anyagok, készítmények legnagyobb hányadát hazai beszállítótól illetve EU-n belüli importból szerzik be. Úgy tűnik, hogy inkább a vegyipari ágazathoz tartozó későbbi felhasználók lesznek inkább érintettek, a többi iparág kevésbé. A REACH-től függetlenül korábban is voltak olyan anyagok, amelyek gyártását, felhasználását korlátozták vagy betiltották (pl. bizonyos peszticidek, biocidek, konzerváló szerek, festékek, tisztítószerek, klórozott szénhidrogének, freonok stb.) A 76/464/EGK Veszélyes anyag irányelv illetve a Vízvédelmi keretirányelv előírja bizonyos anyagok kibocsátásainak csökkentését, illetve megszüntetését. Általános 32
•
•
•
tapasztalat, hogy ezek a korlátozások, amennyiben fokozatosan kerülnek bevezetésre, nem okoznak a gazdaság szereplőinek elviselhetetlen terhet. Pl. a korábban általánosan használt klórozott szénhidrogének mint tisztítószerek használata mára hazánkban megszűnt és nem okozott nehézséget a kevésbé környezetszennyező anyagokra való áttérés. Vagy másik példaként említhető, hogy a 76/464/EGK I. listás anyagaira vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek hazai bevezetésének csak minimális költségkihatása volt, a hatásvizsgálat kimutatta, hogy a cégek gyakorlatilag moratórium nélkül is meg tudtak felelni az előírásoknak. Nagyjából ismertek, hogy melyek azok az anyagok, amelyek humán-egészségügyi illetve környezetvédelmi szempontból kritikusak, így engedélyeztetési eljárás alá fognak esni, felhasználásukban korlátozás várható. A REACH-ben szereplő moratóriumok időben lehetőséget biztosítanak az ipar számára, hogy felkészülhessen a helyettesítő anyagok alkalmazására nemcsak az elsődleges gyártók, hanem a későbbi felhasználók esetében. Amennyiben nem áll rendelkezésre helyettesítő anyag, úgy megfelelő indokok alapján a REACH lehetővé teszi a kritikus anyagok továbbfelhasználását, így a REACH bevezetésével olyan drasztikus változás, amely emiatt gazdasági ellehetetlenülést okoz a későbbi felhasználók esetében, nem várható. A vizsgált cégek a közép és nagyvállalati kategóriába tartoznak, a kisvállalkozások általában nem válaszoltak érdemben a megkeresésre, illetve jelezték, hogy a kis anyagmennyiségek miatt nem érintettek. Természetesen ezeket a vállalkozásokat is érinti a REACH bevezetése, mivel a piacról eltűnő anyagok számukra is problémát okozhatnak. Ezekre a cégekre ugyanakkor a nagyfokú rugalmasság is jellemző, sokkal hamarabb képesek a profilváltásra mint a nagyobb vállalkozások. Ez némileg kompenzálhatja a kiszolgáltatottságukat. A feldolgozott adatok a későbbi felhasználók tekintetében azt mutatták, hogy a felhasználások kb. egynegyede a nem beazonosított felhasználási körbe tartozik. Az adatok tüzetesebb vizsgálata viszont azt jelezte, hogy ez az arány valószínűleg kedvezőbb, mivel volt olyan cég, amely valamennyi 10 t/év feletti anyagra CSR benyújtást jelzett vissza. Ez azt jelentené, hogy az összes felhasználását el kívánja titkolni beszállítójuk elől. Ez valószínűtlen, az eredmény sokkal inkább a REACH erre vonatkozó előírásainak helytelen értelmezéséből ered. Az előzetes felmérés során végzett személyes interjúk is azt mutatták, hogy a cégeknek sokkal jobban megéri, hogy felhasználásaikat közöljék beszállítójukkal, mint hogy ennek hiányában a bejelentési, CSR készítési kötelezettségeiknek eleget kelljen tenni.
8.3 A gyártott, importált anyagok számának becslése A hatásvizsgálat egyik feladata, hogy becslést végezzen a REACH által érintett, hazai gyártott és importált anyagok tekintetében. Alapvetően az 1 t/év felett gyártott illetve az EU területére importált vegyi anyagok tartoznak a REACH hatálya alá. Az anyagok számának becsléséhez a következő hazai adatbázisok álltak rendelkezésre: 1. Az OKK-OKBI adatbázisa, amely a 10 t/év feletti vegyi anyagok gyártóit, importőreit tartalmazza. 2. Vámstatisztika feldolgozása: • A 2003-2004 évben nem-EU országokból származó vegyipari termékek importjának mennyisége vámtarifaszám szerint (10 jegyű vámtarifaszám szerinti feldolgozás).
33
•
A 2003 évben nem-EU országokból származó vegyipari termékekkel foglalkozó cégek (importőrök) által behozott termékek mennyisége (az importőrök 4 jegyű vámtarifaszám szerinti feldolgozása).
Szakértői vizsgálat alapján értékeltük az adatbázisokban szereplő adatok és információk megbízhatóságát, a reprezentativitás szintjét. A REACH hatálya alá tartozó vegyi anyagok és a bejelentések számának - a hatástanulmány alapjául szolgáló - becslésénél a rendelkezésre álló adatbázisokból levonható következtetések mellett felhasználtuk a kérdőíves és személyes interjúkon alapuló felmérésekből származó információkat, a hatástanulmány készítésébe és bírálatába bevont szakértők értékelését, valamint a nemzetközi tapasztalatokat. Az alábbiakban részletezzük az anyagszám becslésének menetét. A 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről az EINECS anyagok esetében a gyártók illetve importőrök bejelentési kötelezettségét írta elő abban az esetben, ha 2001. január 1-jét megelőző három éven belül legalább egy alkalommal évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben önmagában vagy készítmény összetevőjeként gyártott, illetve importált. Ennek eredményeként az OKK-OKBI-ben létrejött egy olyan adatbázis, amely a 10 t/év feletti anyagok gyártóit, importőreit tartalmazza. A Magyarországra bejelentett anyagok jegyzékét illetve a mennyiségi kategóriák szerinti bontását az 1.sz. melléklet tartalmazza. Az adatbázis feldolgozásának eredményét a 8.3.1. táblázat mutatja meg. A hazai anyaglista 10t felett mennyiségi kategóriánként 8.3.1 táblázat Magyarországon gyártott anyagok száma Magyarországra importált anyagok száma Összes anyag száma Gyártott anyagról bejelentések száma Magyarországi import bejelentések száma Összes bejelentés száma Forrás OKK-OKBI
10-100 t/év 16
100-1000t/év 30
> 1000 71
Összesen 117
103
113
76
292
118
137
123
378
16
31
79
126
110
170
145
425
126
201
224
551
A gyártott és az importált anyagok összege meghaladja az anyagok számát, mivel előfordul, hogy ugyanazt az anyagot gyártják és egyúttal importálják is. A bejelentések száma természetesen meghaladja az anyagok számát. Az adatbázis nem tartalmazza a 1-10t/év kategóriába eső anyaglistát és az import vonatkozásában az adatbázis nem tesz megkülönböztetést, az EU-n belüli vagy kívüli import között. Az OKK-OKBI adatok egy egyszeri adatgyűjtés eredményét tükrözik, az adatszolgáltatást előíró rendelet már nem hatályos. A mennyiségek becslésénél ezt lehet kiindulásnak tekintetni. A szakértői értékelés alapján megállapítható, hogy az adatbázis nem tekinthető teljeskörűnek, hiszen számos itthon gyártott anyag hiányzik a feldolgozásból. Ugyanakkor 34
szerepelnek a REACH hatálya alá nem tartozó anyagok és 1000 t/év alatti intermedierek. Az importált anyagok tekintetében sem tartalmazza az OKBI adatbázis az összes anyagot és bejelentőt. Hiányoznak az importált készítményekben, illetve vegyületcsaládokban lévő – ahol nem egyedi anyagokról van szó – anyagok, komponensek számára, valamint a segédanyagokra vonatkozó információk. Erre vonatkozóan a vámstatisztika és egyéb információk alapján lehet bizonyos feltételezésekkel élni. A nem EU 2003-2004 évi importlistában szereplő készítményekben, vegyületcsaládokban lévő komponensek számának nagyságrendjét műszaki becsléssel határoztuk meg. Hasonlóan jártunk el az importált segédanyagok számának vonatkozásában. Az importálók számát a vámstatisztika vámtarifa csoportonként tartja nyilván. A nem EU országból importálók száma mennyiségi kategóriánként (négyjegyű vámtarifa kód szerint a vegyipari termékek importja 1 tonna nettó súly felett) 2003* 8.3.2 táblázat Kategória 1-10t 10t-100t 100t-1000t >1000t Összesen Importálók száma 620 358 71 97 1146 Forrás: GKM *Ebben a táblázatban szereplő szám az jelenti, hogy hány importáló (importáló lehet kereskedő és közvetlenül importáló gyártó) hozott be a négyjegyű vámtarifaszám tartományban terméket. Nem lehet kiszűrni azokat az átfedéseket, amikor egy-egy importáló többféle négyjegyű vámtarifaszámhoz tartozó tételeket hozott be. Ugyancsak nem jelenti ez azt, hogy ugyanennyi anyag esne ezekbe a volumentartományokba, több okból. Az egyik az, hogy egy-egy négyjegyű vámtarifatartományba igen sokféle tiszta anyag tartozik, ha ilyen jellegű a szám. A mások ok pedig az, hogy igen sokféle készítmény és minden készítményen belül többféle komponens lehet egy-egy ilyen tétel alatt – ha az adott vámtarifaszámhoz készítmények tartoznak.
A REACH hatálya alá tartozó import bejelentések számát ebből az adatbázisból közvetlenül nem lehet meghatározni, ehhez ismerni kellene azt, hogy a vámtarifaszámokon belül mennyi a REACH hatálya alá tartozó anyagok száma és mennyisége. Feltéve, hogy 2-5 közé esik az anyagszám, akkor az egyfelől csökkenti az anyagok mennyiségét, hiszen ezáltal egy-egy tiszta komponens mennyisége 1t/év határ alá esik. Ezzel gyakorlatilag az 1-5t, illetve az 1-10t év tartományba eső anyagok kiesnek. Ugyanakkor a 10t feletti anyagok száma a jelenlegi tételek 2-5-szörösére nő. Az így számolt bejelentés számnál (amely meghaladja az 1500-at) a valóságban lényegesen kevesebb lesz a REACH köteles bejelentések száma, hiszen pontosan a REACH szabályozás következtében a nem EU import keretében behozott anyagok és bejelentések száma és mennyisége csökkenni fog, a szállítók, importálók közös EU-n belüli cégeken keresztül fogják a tevékenységet folytatni. A mennyiségi kategóriák szerint megállapítható, hogy a 10 t feletti kategóriába és az ez alatti kategóriába eső tételszám nagyságrendileg megegyezik. Mindezek alapján a REACH hatálya alá tartozó anyagok és bejelentések számának meghatározására az alábbi feltételezésekkel éltünk: 1. A gyártott anyagok OKBI adatbázisában szereplő mennyiséget csökkentettük a REACH hatálya alá nem tartozó anyagok és 1000 t/év alatti intermedierek becsült számával (közel 30) és növeltük a feldolgozásból hiányzó anyagok becsült (közel 90) számával. 2. A Magyarországon gyártott anyagok esetében az 1-10 t közötti mennyiség a 10t feletti mennyiség 2-szerese (a feltételezést a hazai és az EU felmérésekbő l származó információk támasztják alá)
35
3. A nem EU import esetében is csökkentettük az OKBI adatbázisában szereplő mennyiséget a REACH hatálya alá nem tartozó anyagok és 1000 t/év alatti intermedierek becsült számával (50). Ezen túlmenő en figyelembe vettük a feldolgozásból kimaradt anyagok, a készítményekben lévő komponensek és a segédanyagok becsült számát (több, mint 500). 4. A nem EU import tekintetében a mennyiségi kategóriák közötti arányok megfelelnek a nem EU országból importálók mennyiségi kategóriánkénti arányával, azaz a 8.3.2 táblázatban foglaltaknak. 5. Az import 20 %-a származik EU-n kívüli országokból (a feltételezést a hazai felmérésekbő l származó információk támasztják alá). 6. Az egy anyagra eső bejelentések átlagos száma 1,5 amelyet az OKBI adatai támasztanak alá. 7. A szakértő i becslésnél mindig óvatosan jártunk el, az itt szereplő értékek jól megalapozott közelítésnek tekinthető k. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze: A REACH hatálya alá tartozó hazai becsült anyaglista mennyiségi kategóriánként 8.3.3. táblázat Mennyiségi kategória t/év 10-100 100-1000
1-10 1.Magyarországon gyártott anyagok száma 2. Magyarországra importált anyagok száma 3. Összes anyag száma1 4. EU-n kívüli országból importált anyagok száma 5. REACH hatálya alá tartozó anyagok száma (1+4) 6. Gyártott anyagból bejelentések száma 2 7. EU-n kívüli import bejelentések2 8. REACH hatálya alá tartozó összes bejelentés (6+7) 2
Összesen > 1000
354
56
41
80
531
2026 354
1170 56
232 41
317 80
3745 531
405
234
46
63
749
759
290
87
143
1280
531
84
62
120
797
608
351
70
95
1124
1139
435
131
215
1920
Forrás: OKK-OKBI adatbázis, vámstatisztika, felmérések felhasználásával szakértői becslés. 1. A gyártott és az importált anyagok összege meghaladja az anyagok számát 2. A bejelentések száma meghaladja az anyagok számát.
A Magyarországon gyártott és az EU-n kívüli importból származó anyagok száma 1280, a bejelentések száma 1920. A továbbiakban a hatásvizsgálatot ezekre az anyagszámokra végeztük el. 9. Vegyipar jellemzése 9.1 A magyar ipar, azon belül a vegyipar jellemző i, helyzete A REACH szempontjából elsődleges szerepe a vegyiparnak van, első körben a vegyipari vállalkozásokat érinti majd a szabályozás. Mivel azonban vegyi anyagokat, készítményeket a többi feldolgozó iparág (a – teljesség igénye nélkül – a kohászattól a járműgyártáson keresztül
36
a papír- és textiliparig) is jelentős mértékben használ, a REACH őket is érinteni fogja közvetett módon. Ezért kezelték úgy az uniós tanulmányok is és folytatjuk mi is ezt a hagyományt, hogy a gazdasági hatásvizsgálat közvetett és közvetlen költségekre vonatkozik, amelyek közül az első főleg a vegyipart érintő, a második a továbbfeldolgozó iparágakat érintő költségeket tartalmazza. Mindezek felméréséhez, illetve a REACH különböző ágazatokra gyakorolt várható hatásának prognosztizálásához figyelembe kell venni az érintett ágazatok jelenlegi helyzetét, a gazdasági folyamatok várható alakulását. Az Európai Unió 25 tagországa vegyiparának 2003. évi teljes árbevétele 556 md Euró volt, ami kb. 34 %-át teszi ki a világtermelésnek. Ennek kb. 4 %-át képviselte a 10, 2004-ben csatlakozott új tag. Ebből látható, hogy a nagyon jelentős nyugat-európai ágazathoz képest az új tagállamok vegyipara arányaiban nagyon alacsony. Az új tagállamok között jelentősebb vegyipari kapacitásokkal Lengyelország, Magyarország és Csehország rendelkezik. A magyar vegyipar 2003. évi összárbevétele mintegy 1 850 milliárd Ft (7,4 milliárd Euró) volt, ami 1,3 %-a az Uniósnak (556 milliárd Euró a 25 tagállamra összesen). Az Európai Unió vegyipara az elmúlt években jelentős növekedést produkált közel 20 %-os külkereskedelmi pozitívum realizálása mellett úgy, hogy növekedése folyamatosan meghaladta az összgazdasági növekedés mértékét. Ha európai méretekben nem is tölt be meghatározott szerepet, hazai viszonylatban azonban mindenképpen egyik legjelentősebb és leghúzóbb ágazat a vegyipar. Fontos jellemzője a ciklikusság és a világpiaci hatásoknak való – átlagnál magasabb - kitettség, ezért különösen erős versenyhelyzet uralja. Mivel rendkívül technológiaigényes is, ezért nagy jelentősége van az innovációnak, a rugalmas alkalmazkodóképességnek. A magyar vegyipar szerkezete eltér az EU átlagától: nálunk kb. 10 %-kal magasabb az alapanyaggyártás, 13 %-kal nagyobb a gyógyszergyártás és kb. 20 %-kal alacsonyabb a speciális vegyipari termékek (növényvédő szerek, intermedierek) aránya. A nyugat-európai vegyipar 20 %-os külkereskedelmi pozitívumával szemben a magyar vegyipart 50-70 %-os külkereskedelmi negatívum jellemzi.
37
A vegyipari ágazatok értékesítésének 2003. évi alakulása (millió Ft) 9.1.1. táblázat Termelés Belföldre Külföldre Összesen Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , nukleáris 505 947 373 471 133 808 507 279 fűtőanyag gyártása Vegyi anyag, 879 170 369 366 498 052 867 418 termék gyártása Gumi-, műanyag 470 572 225 493 240 833 466 326 termék gyártása Vegyipar 1 855 689 968 330 872 693 1 841 023 összesen Ipar összesen 13 823 135 6 140 911 7 625 781 13 766 692 Vegyipar aránya az ipari 13,4 15,8 11,4 13,4 értékesítésből % Forrás: KSH A vegyipar belföldi értékesítése adja az összes ipari értékesítés közel 16%-át, az export 11%át és az összes termelés, értékesítés aránya is meghaladja a 13%-ot. A vegyipar nemcsak az ipar, hanem az egész gazdaság fontos tényezője. Ezt a bruttó kibocsátások adataival jellemezzük. A bruttó kibocsátás alakulása (milliárd Ft) 2000
9.1.2 táblázat 2001
Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 672,2 619,877 Vegyi anyag, termék gyártása 804,7 860,619 Gumi-, műanyag termék gyártása 444,2 492,236 Vegyipar összesen 1921,1 1972,7 Ipar összesen 13638,0 14671,6 Ország összesen 29179,0 32779,2 Vegyipar aránya az ipari bruttó kibocsátásból értékesítésből% 14,1 13,4 Vegyipar aránya az összes bruttó kibocsátásból 6,6 6,0 Ipar aránya az összes kibocsátásból 46,7 44,8 Forrás: KSH E táblázatból látható, hogy a vegyipar részesedése az ipari kibocsátásból nagyjából megegyezik az értékesítési aránnyal, a gazdaság egészére vonatkozó bruttó kibocsátásból pedig 6-6,6 % körül részesedik az elmúlt években. 38
A következő táblázat az ipari termelés és értékesítés alakulásának elmúlt négy évi dinamikáját mutatja be. Az egyes ipari ágazatok termelése és értékesítése 2000-2003-ban (elő ző év azonos idő szaka = 100,0 %) 9.1.3 táblázat bányászat feldolgozóipar összesen élelmiszeripar textilipar bőrtermék, lábbeli gyártása fa- és papíripar vegyipar nem fém ásványi termékek kohászat gépipar egyéb feldolgozó ipar energiaipar ipar összesen
ipari termelés belföldi eladások export eladások 2000 2001 2002 2003 2000 2001 2002 2003 2000 2001 2002 2003 90,8 116,3 90,9 97,5 97,4 108,7 97,2 98,3 59,4 116,2 63,1 46,9 120,6 104,3 103,6 107,0 111,0 100,4 101,0 100,0 127,5 108,8 105,8 111,3 105,9 99,4 101,9 112,6 101,6 96,8 99,3 99,8 91,2
99,5 95,2 76,7
106 111,7 96,5
98,5 88,2 88,6
103,2 94,8 89,3
97,4 105,8 99,6 102,9 106,4 95,4 113,2 109,3 99,2 91,2 79,1 100,3 105,1 92,1 77,7
120,5 106,9
98,9
104,5 116,1 103,3
94,4
105,6 129,7
106,7 100,7 103,7 109,6 103,9 103,3
101,6 101,8 103,1 101,9 110,1 109,0
98,9 97,3 109,3 102,4 111,0 105,2 105,2 102,9 110,7 93,6 103,3 100,1
121 102,8 96,6 134,9 107,3 106,2 128,4 115,9 118,4
111,6 125,7 103,1 113,8 124 95,1 75,7 122,9 123,0
97,7 110,0 110,9 103,9 96,6 110,4 102,2 104,4 137 111,2 106,4 115,1 132,3 66,7 133,2 111,5 97,8 92,3
98,2 99,9 98,9 118,3 103,6 102,6
104,0 97,3 99,1 106,4 109,0 100,1
98,9 99,8
119
111,4 102,8
105,3 121,6 128,2 94,3 40,5 101,1 127,4 108,9 105,7 110,9
forrás: KSH A táblázatból látható, hogy a vegyipar, bár teljesítménye javult az utóbbi három évben, nem tartozik az ipar húzó ágazatai közé. A 2004-re prognosztizált ipari termelésnövekedés a GKI szerint 6 %-os, a Pénzügykutató Rt. előrejelzése szerint mintegy 9 %-os lesz, vagyis a konjunktúra erősödésére lehet számítani. A magyar ipari növekedés számára szerencsés adottság, hogy az elmúlt évtizedben olyan tőkeerős, versenyképes, magas technológiai színvonalú, a világgazdaságba integrálódott villamos gép és jármű gyártó kapacitások épültek ki, melyek esetében a magas kamatszínvonal, a hektikus árfolyammozgások, az állami költekezés rövid távon csak másodlagos helyi környezeti feltételként jön számításba. 2003-ban a feldolgozóipari konjunktúra ágazati szerkezete egyenetlen képet mutatott. A gyorsuló ipari kibocsátás lényegében a gépipar export teljesítményére és a kohászat kibocsátás növekedésére támaszkodott. Az összes többi ágazat hazai és külföldi eladásai vagy csökkentek, vagy csak az átlagtól elmaradó mértékben nőttek 2003-ban. A konjunktúra trend szempontjából meghatározó, hogy a villamosgép és műszergyártás, valamint a járműipar lényegében azonnal reagált a világgazdasági feltételek kedvező változására. Ez a hazai ipari kivitel közel kétharmadát kitevő két ágazat 16,8, illetve 13,9 százalékkal növelte exportját 2003-ban. A fémalapanyag gyártás és fémfeldolgozás területén
39
pedig a kedvező nemzetközi ágazati ciklus, valamint a tavalyi év II. negyedévében bevezetett piacvédelmi intézkedések eredményezték, hogy az értékesítés hazai és külföldi relációban egyaránt mintegy 10 százalékkal nőtt. A többi feldolgozó ipari ágazat közül a bérköltségek növekedésének, a forint erősödésének, az import verseny növekedésének és a külföldi kereslet visszafogott élénkülésének hatása legdirektebb módon a bőr és cipőipart, a textilipart és a – máshova nem sorolt feldolgozóipari tevékenységek között számba vett - bútorgyártást érintette: 2003-ban a cipőipar és a bútoripar termelése csaknem negyedével csökkent, és a textilipar esetében is folytatódott a 2002-es piacvesztés. Mindemellett a vegyipar egy stabil növekedést tudott produkálni az elmúlt években, sőt, az elmúlt két évben realizált exportnövekedés annál is inkább jelentős, mert mindezt emelkedő olajárak és magas forintárfolyam mellett sikerült elérnie. 9.2 A kis- és középvállalkozások szerepe az iparon belül és a vegyiparban Az ipari - vállalati méret szerinti - konjunktúra 2000 óta évről-évre változatos képet mutat. 2000-ben a növekedés még minden vállalati méretkategóriában erőteljes volt. 2001-ben a bővülés elsősorban a közepes cégek, 2002-ben pedig a nagyvállalatok dinamizmusából adódott. 2003-ban a közepes és nagyvállalati körben egyaránt az ipari átlagot meghaladó kibocsátás növekményt regisztráltak (7,1 és 8 százalék). A konjunktúra trend megfordulásában a legnagyobb szerepet a kivitelben 86 százalékos súllyal rendelkező nagyvállalatok export értékesítésének 12 százalékos bővülése játszotta. Az 5-50 főt foglalkoztató vállatok 2003-ban is értékesítési nehézségekkel küzdöttek, belföldi eladásaikat csak 2,5 százalékkal tudták növelni, miközben exportjuk közel 12 százalékkal csökkent. A továbbiakban a vegyipari kis és közepes vállalkozások adatait mutatjuk be. 2004. május 1től változott a kis- és középvállalkozások definíciója. A 2004. évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról –szerint kis- és középvállalkozásoknak (KKV-nak) minősül az a vállalkozás: • • •
amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kb10 MrdFt), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak (6,75 MrdFt) megfelelő forintösszeg, továbbá ha a KKV-ban az állam, az önkormányzat vagy KKV-n kívüli vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
40
A törvény megkülönböztet a KKV-n belül mikro-, kis- és közép vállalkozásokat a következőképpen. 9.2.1 táblázat Kategória Létszám Nettó árbevétel Mérlegfőösszeg Mikrovállalkozás <10 <7 millió euró <5 millió euró Kisvállalkozás <50 <7 millió euró <5 millió euró Középvállalkozás <250 <40 millió euró <27 millió euró A munka során figyelembe vett létszám szerinti leválasztás a cégkódex adatai szerint megoldható, ugyanakkor az árbevételi kategóriák a régi szabályozásnak megfelelő KKV definíciónak felelnek meg. A vegyipari vállalkozások száma árbevétel és létszám kategóriák szerint 2000-2003 9.2.2 táblázat 2000 2003 2003/2000 % Árbevétel 700 mFt alatt 2 594 2 532 97,61% Árbevétel 700-4000 mFt között 106 141 133,02% Árbevétel 4.000 mFt felett 40 53 132,50% Összes vállalkozás száma 2 740 2 726 99,49% Kis- és középvállalatok aránya % 98,2 98,5 99,70% Létszám 50 fő alatt 2 633 2 511 95,37% Létszám 50-250 fő 58 173 298,28% Létszám 250 fő felett 49 42 85,71% Összes foglalkoztatott a vegyiparban 79 880 74 349 93,08% Összes foglalkoztatott az iparban 831 672 788 095 94,76% Vegyipar/Ipar % 10 9 97,92% Forrás Cégkódtár A fenti adatokból az is látható (az egy főre eső bruttó kibocsátást véve alapul), hogy a vegyipar hatékonyabb az ipari átlagnál. A kis- és közepes vállalatok száma csökkent 2000 és 2003 között a vegyiparban, de az összes vállalkozásnál kisebb mértékben. Ebből adódóan a kis- és középvállalkozások aránya 98,2%ról közel 98,5%-ra emelkedett. A vegyiparban foglalkoztatottak száma 3 év alatt közel 7%kal, az iparban foglalkoztatottak száma több, mint 5%-kal csökkent.
41
A vegyipari vállalkozások részletes létszám szerinti megoszlása 2003-ban (db) 9.2.3 táblázat Létszám Kokszgyártás, kategória kőolajGumi- és feldolgozás, Vegyi anyag, Vegyipar műanyag termék nukleáris termék gyártása összesen gyártása fűtőanyag gyártása Ismeretlen 2 38 111 151 0 fő 2 160 300 462 1 fő 2 109 292 403 2 fő 0 59 226 285 3-4 fő 1 73 241 315 5-9 fő 1 95 254 350 10-19 fő 0 71 243 314 20-49 fő 2 50 179 231 50-99 fő 0 30 83 113 100-149 fő 0 6 22 28 150-199 fő 0 5 9 14 200-249 fő 1 4 13 18 250-299 fő 0 4 6 10 300-499 fő 0 6 11 17 500-999 fő 1 3 5 9 1000-1999 fő 0 2 1 3 2000-4999 fő 0 2 0 2 5000 fő felett 1 0 0 1 Összesen 13 717 1996 2726 Forrás Cégkódtár Megpróbáltuk a fenti adatokból megbecsülni a vegyiparban kis- és közép vállalkozásokban foglalkoztatott létszámot. Az ismeretlen és a 0 létszámú vállalkozásokat 1 fővel számoltuk, a 3-4 kategóriában 3. fővel, a többi kategóriában a középértékkel kalkuláltunk.
42
A vegyipari kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak becsült létszáma 2003-ban (fő ) 9.2.4 táblázat Kokszgyártás, kőolajGumi- és Létszám feldolgozás, Vegyi anyag, Vegyipar műanyag termék kategória nukleáris termék gyártása összesen gyártása fűtőanyag gyártása Ismeretlen 2 38 111 151 0 fő (1fő) 2 160 300 462 1 fő 2 109 292 403 2 fő 0 59 226 285 3-4 fő 3 219 723 945 5-9 fő 7 665 1778 2450 10-19 fő 0 1065 3645 4710 20-49 fő 60 1500 5370 6930 50-99 fő 0 2250 6225 8475 100-149 fő 0 750 2750 3500 150-199 fő 0 875 1575 2450 200-249 fő 225 900 2925 4050 Összesen 301 8590 25920 34811 Szakágazati létszám aránya% 0,86 24,68 74,46 100,0 Forrás Cégkódtár és saját becslés A vegyipari kis- és középvállalkozásokban becslésünk szerint közel 35 ezer ember dolgozik. Ez az összes vegyipari létszám közel fele (47%-a). A vegyipari kis- és közepes vállalkozásokban dolgozók közel ¾-e a gumi-és műanyag termék gyártásban, közel negyede a vegyi anyag, termékgyártásban van foglalkoztatva. A létszám kategóriák alapján megállapítható, hogy a vegyipari vállalkozások (23,24,25 TEÁOR) döntő többsége mikro vállalkozás. Az összes vegyipari vállalkozás száma 2726. A mikro vállalkozások (0-10 fő között) száma 1966, aránya 72%. A kisvállalkozások (10-49 fő között) száma 545 ( 20%), a középvállalatok száma (50-249 fő között) 60, aránya 2.2% . A nagyvállalatok aránya létszámkategóriák szerint csak 42, azaz 1,7%.
43
A vegyipari vállalkozások részletes árbevétel szerinti megoszlása 2003-ban (db) 9.2.5 táblázat Kokszgyártás, kőolajGumi- és Létszám feldolgozás, Vegyi anyag, Vegyipar műanyag termék kategória nukleáris termék gyártása összesen gyártása fűtőanyag gyártása Ismeretlen 2 46 122 170 0-20 millió Ft 6 333 941 1280 21-50 millió Ft 1 87 286 374 51-300 millió Ft 0 141 416 557 301-500 millió Ft 0 30 68 98 501-700 millió Ft 0 18 35 53 701-1000 millió Ft 1 9 26 36 1001-2500 millió Ft 0 24 56 80 2501-4000 millió Ft 0 8 17 25 4001 millió Ft felett 3 21 29 53 Összes KKV 13 717 1996 2726 Forrás: Cégkódtár Megpróbáltuk a fenti adatokból megbecsülni a vegyipar kis- és közép vállalkozásaiban realizált árbevételt. Mivel csak a régi KKV definíciónak megfelelő vállalkozásokról van információ, azaz a 4 milliárd forint alatti árbevételű vállalkozásokról, ezzel dolgoztunk. Az ismeretlen árbevételű vállalkozásokkal nem foglalkozunk, a többi kategóriában a középértékkel kalkuláltunk.
44
A 4 milliárd forintnál kisebb árbevételt realizáló vegyipari kis- és középvállalkozások becsült árbevétele 2003-ban (millió Ft) 9.2.6 táblázat Kokszgyártás, kőolajGumi- és Létszám feldolgozás, Vegyi anyag, Vegyipar műanyag termék kategória nukleáris termék gyártása összesen gyártása fűtőanyag gyártása 0-20 millió Ft 60 3330 9410 12800 21-50 millió Ft 210 11655 32935 44800 51-300 millió Ft 0 24675 72800 97475 301-500 millió Ft 0 12000 27200 39200 501-700 millió Ft 0 10800 21000 31800 701-1000 millió Ft 850 7650 22100 30600 1001-2500 millió Ft 0 42000 98000 140000 2501-4000 millió Ft 0 26000 55250 81250 Összesen KKV 1120 138110 338695 477925 Szakágazati árbevétel aránya% 0,2 28,9 70,9 100,0 Forrás: Cégkódtár és saját becslés A régi szabályozás szerint, a KKV-k becsült összes árbevétele közel 478 MrdFt volt 2003ban, ami az összes vegyipari árbevételnek 3,5%-a, szemben a foglalkoztatottak aránnyal, ami közel 50%. A vegyipari KKV-k összes árbevételének közel 70,9%-a a gumi és műanyaggyártásban, 28,9%-a a vegyi anyag termék gyártásban és elenyésző része (0,2%) a kőolaj-feldolgozásban keletkezik. 10. A REACH közvetlen költségei 10.1 Az Európai Unió költségbecslése Az Európai Unió tagállamaiban készült, REACH-el kapcsolatos gazdasági hatásvizsgálatok között volt néhány, amely egészen pesszimista megközelítést alkalmazva óriási költségnövekedést, ennek eredményeként jelentős számú vállalkozás csődjét, hatására pedig a munkanélküliek számának ugrásszerű emelkedését jósolta a törvény következtében. A hágai workshopon született konzultációk és szakértői vélemények alapján ezeket a szélsőséges – félreértésen alapuló – tanulmányokat kiszűrték és a többi hatásvizsgálat eredményeinek felhasználásával összeállítottak egy olyan scenáriót, illetve hozzá tartozó költségbecslést, amely támpontot adhat a tagországoknak saját anyagaik elkészítéséhez (1). Ebben is vannak még azonban bizonytalanságok és olyan elemek, amelyek még inkább csak a szándék szintjén vannak meg, de számszerű hatásukat nehéz megítélni (OSOR, QSARs).
45
Az Európai Unió 25 tagállamára készült (konszenzussal elfogadott) költségbecslés 10.1.1 táblázat EU összes költség (millió Euró) 1./ Előzetes regisztráció (18 hóval megelőzően) 50-100 kb. 100ezer db, anyagonként 3, 500-1038 Euro 2./ Vizsgálati költségek 2.400 3./ CSA 190 Kb. 10 ezer db anyag 8000-30000 Euro/anyag 4./ SDS (Biztonsági adatlapok) 250 5./ Regisztráció 800 6./ Engedélyeztetés (Authorization) 200 kb. 4000 anyag 50e-55e Euro/anyag Összes közvetlen ktg. (1. és 3. nincs benne): 3.940 mEuro De! QSAR –950 mEuró, valamint egyéb költségcsökkentő tényezőkkel 2.400 mEuro Összes közvetett költség (továbbfelhasználók 2.800-4.000 mEuro ktgei) Forrás: (1) A REACH bevezetéséhez kapcsolódó közvetett költségek meghatározásakor a szakértők nem vállalkoztak olyan mélységű, számszaki prognózisok készítésére, mint a közvetlen költségek esetében. Ezek a költségek több összetevőből állnak majd: -
vegyipar áthárított költségei, a továbbfelhasználók reakciói, alkalmazkodása (helyettesítők, új technológiák, innováció stb.) költségei, az EU-n kívüli importhoz kapcsolódó esetleges költségnövekedés, az üzleti titok védelme és egyéb szempontok miatt a beszállítóknak nem megadott felhasználások következtében szükségessé váló vizsgálatok költségei, a továbbfelhasználók által használt készítmények vizsgálati igényéhez kapcsolódó költségek.
A fenti költségtényezők közül egzakt módon egyedül a vegyipar áthárítható költségeinek megbecsülésére lehet vállalkozni, ha elfogadjuk a közvetlen költségek becsült mértékét és abból kiindulva következtetünk egy árnövelő tényezőre. A többi költségtényező bizonytalansága következtében a becslés végülis arra a következtetésre jutott, hogy a közvetett költségek várhatóan 1-2-szeresét teszik majd ki a közvetlen költségeknek. A várható egészségügyi hasznokat az összefoglaló tanulmány mintegy 50 md Euróra értékeli, a bevezetést követő 30 éves időtávra. A környezetvédelmi hasznok számszerű becslése viszont nem történt meg. A REACH bevezetésével összefüggő költségnövekedés (amennyiben a fenti becslés reális) nem okoz majd jelentős terhet az EU egészére nézve. Ha az Unió vegyiparának összforgalmához viszonyítjuk a közvetlen költségeket, akkor azt kapjuk, hogy a REACH közvetlen költségeinek hatása évekre elosztva mindössze 0,05-0,35 % közé esik a különböző tanulmányok szerint. A hivatalosan elfogadott 2400 millió Eurót tekintve 0,07% (25 tagország 46
2003. évi árbevétele 556 md Euró). A továbbfelhasználók tekintetében ez az arány 0,09 % (a továbbfelhasználók éves forgalma 425,5 md Euró). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden országot hasonlóan érint majd a bevezetés és abban sem lehetünk biztosak, hogy a fenti becslés valóban elfogadható (a tanulmányok nagy része 2-13 md Euróra becsülte a közvetlen költségeket, tehát nagy volt a szórás). 10.2. A magyar vegyipar - REACH-hez kapcsolódó - közvetlen költségei Előzetes regisztráció Az előzetes bejelentési kötelezettség (pre-regisztráció) a REACH hatálya alá tartozó anyagok számától függ, valamint attól, hogy egy-egy anyag hányszor kerül bejelentésre. A bejelentési kötelezettség 18 hónapos moratóriummal működik az egyes mennyiségi kategóriákba eső, illetve veszélyességi fokozatokba tartozó anyagokra vonatkozóan. Az EU szintjén történt kalkuláció azzal számol, hogy a kb. 30.000 anyag átlagosan több, mint 3-szor kerül anyagonként bejelentésre és ennek költsége anyagonként 500-1038 Euróig terjed. A 8.3.3 táblázatban kimutattuk, hogy a Magyarországon gyártott és az EU-n kívüli importból származó anyagok száma 1280, a bejelentések száma 1920. Feltételezzük azonban, hogy a pre-regisztrációt az EU-ból származó anyagokra is el fogják végeztetni, magyarul a cégek be fognak jelentkezni az Ügynökséghez, hogy jogosulttá váljanak a 3, 6, vagy 11 éves moratóriumra. Ezzel egyben hozzá is férnek majd olyan adatbázisokhoz, amelyek segítségével később konzorciumot alakíthatnak, vagy adatvásárlást, adatcserét realizálhatnak. Mivel a várható, hivatalos regisztrációs díjakat nem ismerjük még, ezért az EU gazdasági hatásvizsgálatában szereplő fajlagos adatokat vettük alapul számításaink során. Ők az összes bejelentésre (várhatóan kb. 100 e db) 50-100 mEuró díjat kalkuláltak az előregisztráció tekintetében. Ha ennek középértékét vesszük, akkor a fajlagos bejelentési díjra 750 Eurót (187,5 eFt-ot) kapunk. Így az előzetes regisztráció összköltsége (187,5*4276): 802 mFt (3207 eEuró) Ha azonban mi is anyagonként háromszoros bejelentéssel számolnánk, akkor (187,5*1280*3) 720 m Ft-ot kapnánk eredményül. Mivel pontosan nem tudhatjuk, melyik szám a reálisabb, ezért a középértékükkel számolunk, ami kb. 761 mFt-ot (3044 eEurót) jelent. Ez az összeg 3-5 %-a az EU-ra kalkulált összegnek. Vizsgálati (teszt) költségek Ennél a költségelemnél több bizonytalansági tényező is nehezíti a becslést. Nem tudható teljes bizonyossággal, hogy a meglévő információk, vizsgálati eredmények mennyiben használhatók majd fel, illetve nehéz megbecsülni, hogy az idő haladtával, a magasabb mennyiségi kategóriákban már lezajlott vizsgálatok mennyire csökkenthetik a költségeket. A QSAR alkalmazásával a tesztköltségek jelentős csökkentése lenne lehetséges. Ez utóbbi módszer az EU szakértői szerint akár 40%-os költségcsökkentést is eredményezhetne.
47
Az Uniós szinten meghatározott közvetlen költségeket 2.400 millió Euróban határozták meg, amely (250 Ft-os árfolyammal számolva) 600 milliárd forintnak felel meg. Ha ezt – egy primitív kalkulációs módszert alkalmazva – leosztjuk a 30000 anyagra, akkor 20 millió Ft-os tesztköltséget kapunk anyagonként. Ez a magyar adatokra nézve, az 1280 anyagszámmal számolva 25,6 milliárd forintos költséget jelentene. Ha a különböző mennyiségi kategóriákat és az azokhoz rendelhető bejelentések számát szorozzuk be az ismert/kalkulált vizsgálati díjakkal, akkor reálisabb eredményt kaphatunk. Ezt kétféle vizsgálati díjszámítással tettük meg, egyszer európai vegyipari átlagos vizsgálati költségekkel, egyszer pedig az Ökopol (2), német szakértői becslésen (és 24 résztvevős mintavételes felmérésen) alapuló díjaival. A két díj közti különbséghez hozzájárul, hogy a német becslésben valószínűleg számoltak a nagy számban meglévő vizsgálati eredményekkel is, mint költségcsökkentő tényezővel. Az ÖKOPOL költségeken alapuló számítás eredményét a 10.2.1 táblázat mutatja be. A vizsgálati (teszt) költségek alakulása ÖKOPOL fajlagos költségek alapján 10.2.1 táblázat Millió forint Vizsgálati kategóriák
Bejelentés szám
1-10 t 10-100 t 100-1000 t > 1000 t Összesen Forrás: (2)
Fajlagos vizsgálati költség
1139 435 131 215 1920
Összköltség
2 18 41 52
2277 7830 5351 11154 26612
Az Ökopol vizsgálati díjaival számolt alternatíva nagyon közel áll az előző, egyszerű arányszámítással kapott eredményhez. Az európai vegyipari átlagköltségeken alapuló számítás az alábbi átlagos fajlagos költségekkel számol: 10.2.2. Vizsgálatok Költség (ezer €) > 1 t/év
>10 t/év
>100 t/év
>1000 t/év
Annex V
Annex VI
Annex VII
Annex VIII
19 0
19 0
21 0
21 0
10 0
35 10
49 10
49 10
8 4 37 4
172 57 226 67
192 77 262 87
592 477 662 487
Fizikai Kémiai Összesen Gerinces
Ökotoxikológiai Összesen Gerinces
Toxikológiai Összesen Gerinces
Összesen Gerinces állatkísérlet (ezer €)
48
Az eredeti REACH tervezet szerint is a gerinces állattesztek adatainak megosztása kötelező, ezért az erre vonatkozó fajlagos költségeket nem a bejelentések számával, hanem az anyagok számával kell szorozni. Mivel a vizsgálati szintek egymásra épülnek a 10 tonna feletti kategóriában el kell végezni az 1-10t között kötelező vizsgálatokat is és a 10-100t között kötelező vizsgálatokat is. Az európai vegyipari átlag szerinti vizsgálati költségeket a 10.2.3 táblázat mutatja be. A vizsgálati (teszt) költségek alakulása európai vegyipari átlag fajlagos költségek alapján 10.2.3 táblázat Millió forint Anyagszám Vizsgálati kategóriák 1-10 t 10-100 t 100-1000 t > 1000 t Összesen
Bejelentés Fajlagos Kumulált szám vizsgálati fajlagos költség vizsgálati költség
759 290 87 143 1280
1139 435 131 215 1920
8,3 39,8 43,8 43,8
8,3 48,0 91,8 135,5
Vizsgálati költség
9392,6 20880,0 11973,4 29064,8 71310,8
Gerinces Gerinces állatállatkísérletek kísérletek fajlagos vizsgálati vizsgálati költsége költsége 1,0 759,0 16,8 4857,5 21,8 1892,3 121,8 17410,3 24919,0
Összes vizsgálati költség
10151,6 25737,5 13865,6 46475,0 96229,8
Jelentős különbség adódik az európai vegyipari átlag és a német vizsgálati költségekkel számolva. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a meglévő teszteredményeknek minél nagyobb részét sikerüljön elfogadtatni, beépíteni a rendszerbe. Kisebb költségeket kapunk, ha feltételezzük, hogy az 1000 t alatti mennyiségek esetében adatmegosztás is megvalósul, vagyis a tesztet először elvégző visszakapja költségeinek 50 %át. Mivel ezek arányát és a résztvevők számát nem lehet ma még megítélni, itt egy 15 %-os költségcsökkentéssel számolva a 10.2.4 táblázatban bemutatott eredményre juthatunk: A vizsgálati (teszt) költségek alakulása 3. (adatmegosztás)
Vizsgálati kategóriák 1000 t alatti költség 85%-a > 1000 t Összesen
ÖKOPOL 13138,9 20684,3 36648,6
Vegyipari irányszám 42291,5 46475,0 88766,5
10.2.4 táblázat millió forint Átlag 27715,2 33579,7 62707,6
Jelentős különbség adódik a vegyipari irányszámokkal, illetve a német vizsgálati költségekkel számolva. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a meglévő teszteredményeknek minél nagyobb részét sikerüljön elfogadtatni, beépíteni a rendszerbe. A két fajta vizsgálati költségnek a középértékét véve mondhatjuk, hogy kb. 62-63 milliárd forintra tehető k a tesztköltségek (ez kb. 10 %-a az EU által elfogadott költségeknek, ami – a magyar vegyipar méreteihez képest – túlzottnak tekinthető). A fenti modellben ugyanakkor azt feltételeztük, hogy minden bejelentéshez tartozik egy teszt, ami azonban nem egyezik meg a döntéshozók szándékával. Ha megvalósul az egy anyag – 49
egy bejelentés (OSOR) elve, akkor ennek tényleges hatását a teljes EU méreteire kell megvizsgálni és akkor minden bizonnyal a mi modellünknél is jóval kedvezőbb eredményre juthatunk, a tesztköltségeket, vagyis a REACH közvetlen költségeit ez jelentős mértékben csökkentheti. A QSAR kiterjesztésével és egyéb költségcsökkentő tényezők bekalkulálásával azonban, ha elfogadjuk az EU szakemberei által meghatározott költségcsökkentő hatást, akkor a vizsgálati költségek akár még további 40%-al is csökkenhetnek. CSR-k, azaz kémiai biztonsági jelentések készítésének költségei Kémiai biztonsági jelentésre a 10 tonna feletti kategóriákban kötelezettek a gyártók, illetve importálók. Ez nálunk 781 anyagot jelent. Az EU hatástanulmány szerint a kémiai biztonsági jelentések költsége darabonként 8000-30000 Euróig terjedhetnek. Ha 15000 euróval számolunk (15000 Euró = 3.750 ezerFt), akkor az így kapott eredmény: 3,75 millió Ft*677) 2929 millió Ft. Itt azonban meg kell jegyezni a készítményekkel kapcsolatban felmerülő kérdést, ami a jelenlegi ismereteink szerint nehezen megbecsülhető. Ha a készítményt felhasználó nem adja meg beszállítójának a felhasználását, akkor ő maga is CSR készítésére kötelezett lesz. Ez a vegyipar esetében is felmerül, de leginkább a továbbfelhasználók esetében jelent majd problémát. SDS-ek, azaz biztonsági adatlapok készítésének költségei SDS-t minden egyes bejelentésnél (EU-ból származó importot is beleértve!) ki kell tölteni, azonban többletköltséggel nem számolunk, mivel a jelenlegi jogszabályok szerint is kötelező e jelentések elkészítése. Regisztrációs költség A regisztrációs, illetve bejegyzési díj pontos mértéke még nem ismert, ezért a szakértők úgy becsülték meg mértékét, hogy feltételezték, a regisztrációs díjnak fedeznie kell az Ügynökség ehhez kapcsolódó önköltségét (munkaerő és egyéb költségeit). Az így kapott 800 millió Eurós összköltség mintegy 1,5 %-a juthat Magyarországra, azaz 3 milliárd Ft. A konzorciumi lehetőség, amit a törvénytervezet erősen ösztönöz, további költségcsökkentő tényező lehet a regisztrációk esetében is. Engedélyeztetés Az engedélyeztetést azokra a kritikus anyagokra kell elvégezni, amelyek a CMR1 és CMR 2, a PBT vPvb, illetve POP kategóriákba esnek. Ezekhez kockázatkezelési intézkedések, illetve szociogazdasági elemzés benyújtása kötelező. Ezeknek az anyagoknak a forgalomba hozatala, illetve felhasználása csak bizottsági engedéllyel történhet meg, amely akkor adható ki, ha bizonyított a kockázatok megfelelő kezelése, ennek hiányában pedig akkor, ha nincs helyettesítő anyag és a gazdasági-társadalmi előnyök meghaladják az egészségre és környezetre irányuló kockázatokat. Az EU számítások szerint az összes anyag 13 %-át kell engedélyeztetni. Az alábbiakban – alkalmazva ezt az arányt - 550 becsült darabszámra végezzük el a számításokat. Az EU
50
hatástanulmánya szerint az engedélyeztetés költsége anyagonként mintegy 50 ezer Euróba fog kerülni, melynek alapján a következő költséget kapjuk (50000 Euró=12.500 eFt): 550*13.125.000 = 6875 millió Ft. Egyéb költségek Az egyéb költségek közé elsősorban az adminisztrációs költségek tartozhatnak. Anyagonként 100 eFt-os adminisztrációs költséget véve eredményként 128 millió Ft-ot kaptunk. Közvetlen költségek összesen A REACH bevezetésének közvetlen költségeit három alternatíva szerint mutatjuk be. Mindhárom esetben úgy kalkuláltunk, hogy a nagyobb mennyiségekben – 1000 t fölötti kategóriában - érintettek (nagy cégek) valamennyien elvégzik a teszteket, de az 1000 t alatti mennyiségeknél élnek az adatmegosztás lehetőségével. Emiatt 15 %-os költségcsökkenést vettünk figyelembe. 1.) modell: Az összes bejelentett gyártott és EU-n kívülről importált anyagszámmal számolva és feltételezve, hogy a vegyipari irányszámok szerinti laborvizsgálati díjak lesznek érvényesek. Számoltunk továbbá a QSAR és egyéb tényezők további 20 %-os költségcsökkentő hatásával. 2.) modell: A meglévő vizsgálati eredmények egy részének feltételezett használatával a német, illetve a magyar díjak közötti középértéket véve, tehát mérsékeltebb tesztköltséggel kalkuláltunk. Számoltunk továbbá a QSAR és egyéb tényezők további 30 %-os költségcsökkentő hatásával. 3.) modell: Ez egy optimista számítást jelent, mert a német mérsékelt tesztköltségekre alapozva számol a QSAR és egyéb tényezők további 40 %-os költségcsökkentő hatásával. (Megjegyezzük, ez az eredmény is csökkenthető még elméletben, ha feltételezzük, hogy megvalósul az egy anyag-egy bejelentés. Ennek azonban a teljes Unióra kellene megbecsülni a hatását, ismerve a működés egyéb feltételeit (pl. kötelező vagy szabadon választható részvétel, költségmegosztás stb.)
A fentiek alapján a REACH közvetlen költségeinek prognosztizált értékeit a 10.2.5 táblázat mutatja be.
51
REACH közvetlen költségei 3 modell alapján (millió Ft.) 10.2.5 táblázat Közvetlen költségek 1. Előregisztráció 2. Tesztköltségek 3. CSR 5. Bejegyzési díj 6. Engedélyeztetés 7. Egyéb költségek ÖSSZESEN
1. Modell 761 71013 2929 3 000 6875 128 84 706
2. Modell 761 43 895 2929 3 000 6875 128 57 588
3. Modell 761 21989 2929 3 000 6875 128 35 682
A REACH közvetlen költségei tehát 35,7 milliárd forint és 84,7 milliárd forint közé esnek, a várható érték 57-58 milliárd forint. Nem beszéltünk még azonban a REACH költségcsökkentő hatásairól. Egyik ilyen kézenfekvő hatás az 1000 kg alatti anyagok bejelentési kötelezettségének eltörlése, amely egyben az innovációs, kutatási-fejlesztési tevékenységet is ösztönzi, segíti. A másik hatás az anyagkivonások, egyes anyagok használatának megszűnése, racionalizáció következményeiből ered. A továbbfeldolgozó iparban ez valószínűleg költségnövekedést okoz, azonban a REACH nyomán kivonásra kerülő anyagok hatására bizonyos problémák, kiadások (munkavédelemmel, hulladékelhelyezéssel, biztosítási költségekkel kapcsolatban) csökkenhetnek. A két hatás eredője az esetek többségében véleményünk szerint a kezdeti problémák után (helyettesítés, technológiaváltás) összességében valószínűleg pozitív egyenlegű eredményt fog hozni. 11. A REACH bevezetésének közvetett költségei A különféle uniós szakértői vélemények zöme a közvetlen költségek 1-2,3-szeresében határozza meg a közvetett költségek várható mértékét (itt is akadnak azonban nagyon pesszimista, akár 6-szoros szorzót alkalmazó prognózisok is) . A továbbfelhasználók jelenlegi kiadásainak, költségeinek egy részéhez közvetlenül kapcsolódik majd a REACH. Ilyenek a munkavédelmi, a környezetvédelmi, a hulladékkezelési valamint egyes tevékenységek esetében a kockázatmenedzseléshez kapcsolódóan felmerülő költségek, amelyeknél a határokat jelentősen kitágíthatja a REACH alkalmazása, de sok esetben csökkentő tényezőként is hathat (anyagkivonások eredménye, vagy az információk bővülése kapcsán). 11.1 A vegyipar továbbfelhasználókra áthárított költségei A vegyipartól vásárolt anyagok, késztermékek árai a REACH következtében megemelkedhetnek. Amennyiben a vegyipar számára tényleg nem jelent majd a REACH 0,4%-nál nagyobb terhet, várhatóan érvényesíteni tudja majd ezt áraiban és a továbbfelhasználók nagy része is tovább tudja ezt gördíteni a fogyasztók felé. Minden bizonnyal lesznek azonban olyan anyagok, amelyek gazdaságossági szempontokból kivonásra kerülnek. Várható majd egyfajta átrendeződés, mert biztosan lesznek olyan anyagok, amelyek gyártása egyik cég számára már nem lesz gazdaságos, másik viszont folytatni tudja esetleg nagyobb volumenben, vagy más technológiával. Ez főként azokra nézve veszélyes, akik kis mennyiségben gyártanak, vagy importálnak ilyen anyagot, továbbá a kis- és középméretű 52
vállalkozások esetében, ahol valószínűleg lesznek olyanok, amelyek termékskáláján belül sok ilyen kisértékű anyag szerepel és mindezek következtében végső esetben el is lehetetlenülhet az adott vállalkozás. Azt, hogy hány vállalkozás fog ilyen jellegű problémák miatt esetleg csődbe menni és annak milyen következményei lesznek (munkanélküliség), ma még nem lehet megítélni. Sokszor bizonyosodott már be, hogy a vállalkozások nagy része mennyire rugalmas és alkalmazkodó tud lenni, ugyanakkor alakulhatnak úgy az egyéb külső körülmények is (pl. a piaci helyzet), hogy a további – esetlegesen a REACH-ből fakadó - költségnövekedés már nem tolerálható. 11.2 Továbbfelhasználók reakciói, alkalmazkodása (helyettesítő k, új technológiák, innováció, újraformulázás stb.) költségei Az anyagok körében végbement racionalizáció várható mértékét nehéz ma még megítélni. Az anyagkivonásoknak két fajtája lesz: a környezetvédelmi, veszélyességi indokokkal – szabályozáson keresztül történő –, illetve a gazdaságossági okokból, automatikusan történő megszűntetés. A különböző EU-tanulmányok (pl.2,3,4) az anyagkivonások mértékét 1 és 30 % közé teszik. Az környezetvédelmi, egészségvédelmi okokból történő anyagkivonás mértékét sokkal kisebbre, 1-2 % köztire becsülik. Ez alapvetően az engedélyeztetés folyamatától, annak pontos menetétől függ majd, ami ma még nem eléggé ismert. Valamely vegyianyag gyártó azon döntése, hogy megszünteti valamely termékének gyártását, azonnali lépésre kényszeríti a továbbfelhasználóit. Azok, ha nem tudnak kellőképpen reagálni, akkor termeléskiesésük következtében elveszíthetik piacuk egy részét. Ha azonban gyorsan tudnak reagálni és például azonnal átváltanak valamely helyettesítő alkalmazására, akkor nem szenvednek el piacvesztést. Egyfajta átrendeződésre is számítani lehet a vállalkozások között, mert az egyik gyártónál veszteségessé vált termékkel való leállás egyben piaci lehetőséget jelenthet adott esetben egy másik gyártónak. Megjegyezzük, ebből valószínűleg inkább a nagyobb vállalkozások fognak előnyt kovácsolni. Fontos szerepe lesz itt az idő tényezőnek. Egy-egy új anyag, vagy késztermék bevezetése a REACH követelményei miatt több időt vesz majd igénybe, amely esetenként előnyhöz juttathatja az EU-n kívülről beszállítókat. 11.3 Az EU-n kívüli importhoz kapcsolódó esetleges költségnövekedés Az EU-n kívülről importált anyagok és bizonyos készítmények a REACH hatálya alá fognak tartozni. Ez azt jelenti, hogy vagy az importőrnek, vagy – ha piaci pozícióvesztéstől tart és vállalkozik rá – az adott (amerikai, ázsiai) beszállítónak el kell végeztetnie a regisztrálást, szükség esetén a vizsgálatokat, engedélyeztetést. Ha a beszállítás nagy volumenű, akkor valószínűleg a gyártónak megéri majd létrehoznia egy európai képviseletet valamely uniós országban és ezzel megoldódhat a probléma.
11.4 Az üzleti titok védelme és egyéb szempontok miatt a beszállítóknak nem megadott felhasználások következtében szükségessé váló vizsgálatok költségei
53
A későbbi felhasználók számára a REACH lehetőséget biztosít arra, hogy tájékoztassák a beszállítóikat felhasználásukról annak érdekében, hogy azok el tudják végezni ezekre is az expozíciós forgatókönyvet, illetve meghatározni a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket. Egyes szakértők úgy látják, sokan nem adják majd meg felhasználásaikat adatvédelmi okokból. Mások szerint ez nem okoz majd problémát. Hivatkoznak az USA-ra, ahol az utóbbi években megvalósult jogszabályváltozások következtében az európaihoz képest sokkal előrébb járnak az átláthatóság, nyilvánosság tekintetében. Ott is nagy volt az ellenállás és riogattak a nyilvánosság kiszélesítése következményeivel, de valójában végül ez nem okozott semmi problémát. Természetesen egyes ágazatokban (pl. gyógyszeripar), vagy egyedi esetekben indokolt lehet a felhasználások bizalmas kezelése, de tömeges méretekben nem tartjuk valószínűnek (és a továbbfelhasználókkal folytatott konzultációink is ezt támasztották alá). Azokban az esetekben, ahol nem történik meg a felhasználások megadása a beszállítók, importálók felé, ott többszörös bejelentés, vizsgálat, engedélyeztetés válik szükségessé. Ennek költségei is attól függően alakulnak azonban, hogy az adathozzáférés (költségmegosztás) mennyire lesz lehetséges a bejelentők számára. 11.5 A közvetett költségek nagysága A különféle uniós szakértői vélemények zöme a közvetlen költségek 1-2,3-szeresében határozza meg a közvetett költségek várható mértékét (itt is akadnak azonban nagyon pesszimista, akár 6-szoros szorzót alkalmazó prognózisok is). A fent bemutatott közvetett költségek Magyarországon is fellépnek, így a vegyipar várhatóan érvényesíti áraiban a költségnövekedést, az anyagok körében végbemenő racionalizáció a továbbfelhasználókat különféle válaszokra kényszeríti, az EU-n kívüli importhoz kapcsolódóan némi költségnövekedés léphet fel és többlet vizsgálati költségek is fel fognak merülni. A költségek pontos nagyságát ma még nem lehet megítélni, de a hatásvizsgálat során végzett felmérések alapján megállapítható, hogy Magyarországon is az EU-ban becsült nagyságrendű többletköltségre lehet számítani. Ennek alapján mi a továbbiakban két szélső változattal számolunk. Az egyik feltételezés szerint (minimális változat) a teljes költség a közvetlen költség kétszerese (a közvetett költség megegyezik a közvetlen költséggel). Itt a közvetlen költséget a 10.2.5. táblázatban szereplő 3. változat (legkisebb) szerint kalkuláljuk. A teljes költség ebben az esetben 35682 millió Ft kétszerese, azaz 71364 millió forint. A másik feltételezés szerint (maximális változat) a teljes költség a közvetlen költség háromszorosa (a közvetett költség megegyezik a közvetlen költség kétszeresével). Itt a közvetlen költséget a 10.2.3. táblázat 1. változata (legnagyobb) szerint kalkuláljuk. A teljes költség ebben az esetben 84706 millió Ft háromszorosa , azaz 254118 millió forint. Úgy ítéljük meg, hogy a valós teljes költség nagyság a két szélső érték között, valahol középen (150 milliárd forint) körül fog elhelyezkedni.
54
12. A REACH hatása a magyar gazdaságra 12.1 A vegyipar fejlő désének várható tendenciái A 2003-ban megindult ipari konjunktúra a várakozások szerint folytatódik. A gazdasági növekedés prognózisát a GKI előrejelzésére alapozzuk. Az idei, várhatóan négy százalékos GDP növekedés várhatóan egy tartós növekedési szintet is jelent, melyen belül a gazdaságkutatók nagyobb növekedést jósolnak az iparnak. A GDP volumenének alakulása 2000-2015 2000
12.1.1 táblázat 2007- 20112001 2002 2003 2004 2005 2006 2010 2015 előző év = 100% éves átlag
I. Mezőgazdaság, vad- és erdő- gazdálkodás; 92,1 123,4 halászat II. Ipar 109,6 100,4 III. Szolgáltatások 103,2 104,9 GDP összesen 105,2 103,8 Forrás: KSH és GKI prognózisa (5)
87,9
96,0 110,0 98,0 103,0 103,0 105,0
101,3 105,4 106,5 106,0 107,0 105,3 104,2 106,8 103,5 103,0 103,5 104,0 103,0 104,0 103,5 103,0 104,0 104,0 104,3 104,3 104,3
Az ipari bruttó kibocsátás Volumenindexek, százalék (előző év = 100) 2000 118,3 124,5 105,9 121,0 107,1
2001 103,6 105,2 99,4 112,3 100,6
2002 102,6 101,7 101,9 97,9 98,6
2003 106,4 109,8 99,5 104,5 101,7
Ipar összesen Feldolgozóipar Élelmiszeripar Papíripar Vegyipar Kohászat és fémfeldolgozás 121,0 102,8 94,5 111,6 Gépipar 140,0 107,8 101,8 113,6 Egyéb feldolgozóipar 123,2 115,9 118,4 75,7 Villamosenergia ipar 98,2 97,5 104,6 103,9 Forrás: 2000, 2001: KSH, utána GKI Rt. becslés, prognózis (5)
2004 106,0 110,3 100,6 105,7 106,7
12.1.2 táblázat 2005 2006 107,3 107,8 112,5 112,8 103,9 103,9 107,6 107,6 109,3 109,3
112,5 116,7 115,0 101,5
110,9 117,3 110,0 101,5
110,9 117,3 110,0 101,5
55
Az ipari bruttó kibocsátás éves átlagai, 2007-2015 Átlagos éves volumenindexek, százalék 12.1.2 folytatás 2007-2010 2011-2015 Ipar összesen 106,6 105,4 Feldolgozóipar 110,4 107,7 Élelmiszeripar 102,5 102,8 Papíripar 104,0 103,8 Vegyipar 105,1 101,7 Kohászat és fémfeldolgozás 107,1 102,5 Gépipar 114,3 110,0 Egyéb feldolgozóipar 104,6 103,5 Villamosenergia ipar 100,7 100,6 Forrás: GKI Rt. prognózis (5) A GKI prognózisa 2004-2006-között évi 6-9%, 2007-2010 között 5%, 2011-2015 között közel évi 2%-os vegyipari növekedéssel számol. Az ipar egésze várhatóan 2004-2006 között 6-8%os, 2007-2010 között évi 6,6%-os, 2011-2015 között évi 5,4 %-os növekedést fog produkálni. A GKI szakembereinek véleménye szerint nagyvonalakban a következők várhatók a magyar vegyipar területén: A petrolkémián alapuló magyar vegyiparnak komoly gondot okoznak a magas olajárak, mert felfelé nyomják a műanyagipari termékárakat. Helyettesítési hatás egyelőre azért nem érvényesül, mert az erre alkalmas egyéb alapanyagok – elsősorban a fémek, ötvözetek és kompozitok – iránti kereslet is nő a konjunktúra élénkülése miatt. Az utóbbi időben jelentős beruházások történtek a műanyag alapanyagiparban. A két nagyvállalatnál (TVK, Borsodchem) megvalósult bővítés a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését teszi lehetővé a konjunktúra-érzékenyebb tömegműanyagokhoz képest, ez oldja a műanyagipar olajártól való erős függését. Hosszabb távon a műanyag-feldolgozás szerepe kérdéses. A magas olajárak megdrágíthatják a műanyagot, és a versenyző egyéb anyagok kiszoríthatják a termékek egy részéből. Másrészt viszont a műanyagok tulajdonságai számos esetben – különösen a speciális felhasználási területeken – előnyt jelentenek az alternatívaként alkalmazható anyagfajtákhoz képest. A versenyt valószínűleg a kutatás-fejlesztési eredmények döntik el. A vegyipar másik kutatás-fejlesztés igényes ágazata, a gyógyszeripar Ennek útja a nemzetközi hálózatokhoz való csatlakozás, részben tulajdonosi, részben együttműködési kapcsolatokon keresztül. A termelés itt is számottevően bővülhet. A magas olajár itt olyan értelemben gyakorol kedvező hatást, hogy javítja hagyományos nagy vevőink (Oroszország, Ukrajna) fizetőképességét. Az új gyógyszerek várhatóan a biotechnológia és molekuláris biológia területén születnek majd. Az is várható, hogy a hatásmechanizmusok vizsgálatában az élő szervezeteken (in vivo) végzett kísérletek egyre szűkebb körre terjednek ki, az alapozó kutatások fázisaiban a laboratóriumi tesztek és számítógépes szimulációk jelentősége nő meg. Mindez a
56
gyógyszeripari – főként szerves - hulladékok mennyiségének csökkenésével és jellegének megváltozásával jár. A foglalkoztatotti létszám várhatóan nem változik jelentősen a vegyiparban. Ez erősen technológiaigényes iparág, a drága berendezéseket kezelni képes szakember legalább annyira befektetésnek számít, mint maga a berendezés. A cégek igyekeznek is megtartani munkatársaikat a konjunktúra hullámzásai közepette is. Hosszabb távon is a jelenlegi létszám fennmaradására lehet számítani az ágazatban – hacsak az olajpiac drasztikus fejleményei alapjaiban át nem rendezik az egész vegyipart. 12.2 A REACH miatti költségnövekedés hatása a magyar vegyiparra és az ipar egészére, inflációs hatások A közvetlen költségek hatása a vegyiparra A 10. fejezetben bemutatott három változat a vegyipar közvetlen költségeit 24 921, 18 797 és 14 784 millió forintra becsülte. Ha a fenti költségeket egyenletesen tíz évre vetítjük, akkor a vegyipar jelenlegi árbevételéhez viszonyítva azt mondhatjuk, hogy a három modell alapján kapott évi költségek a 2003. évi árbevételi szinthez viszonyítva éves szinten mindössze 0,13 0,1, és 0,08%-al terhelik meg az ágazatot. (Ez az arány összhangban van az EU prognózisa szerinti arányokkal, ami 0,05-0,35 %, ha a 2.400 mEurós közvetlen költségekkel számolunk.) Várhatóan a REACH elfogadása 2005-ben megtörténik, 2006 lesz az első teljes év, amikor a REACH-el kapcsolatos költségek megjelennek. A továbbiakban bemutatjuk a REACH miatti hatásokat, a vegyipar GKI által prognosztizált növekedésének figyelembe vételével is. A GKI prognózisa szerint 2015-re a vegyipar a 2003. évi bruttó kibocsátásánál mintegy 70%al fog többet produkálni. Ha figyelembe vesszük a vegyipar prognosztizált dinamikus fejlődését (a bruttó kibocsátás növekedését és az értékesítés fejlődését azonos dinamikával kalkulálva), akkor azt kapjuk, hogy annak aránya az árbevételhez viszonyítva évről-évre csökken. A számításoknál továbbra is feltételezzük, hogy a REACH költségei egyenletesen merülnek fel 2006-2015 között.
57
A REACH közvetlen költségei és a vegyipar árbevételének nagysága és aránya (milliárd Ft) 12.2.1 táblázat Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Vegyipar értékesítés 2003. évi árszinten 2347 2466 2592 2724 2863 2912 2962 3012 3063 3115 REACH közvetlen költségei 1. változat szerint REACH közvetlen költségei 2. változat szerint REACH közvetlen költségei 3. változat szerint REACH közvetlen költségek aránya a vegyipari árbevételhez viszonyítva 1. változat % REACH közvetlen költségek aránya a vegyipari árbevételhez viszonyítva 2. változat % REACH közvetlen költségek aránya a vegyipari árbevételhez viszonyítva 3. változat %
8,47
8,47
8,47
8,47
8,47
8,47
8,47
8,47
8,47
8,47
5,76
5,76
5,76
5,76
5,76
5,76
5,76
5,76
5,76
5,76
3,57
3,57
3,57
3,57
3,57
3,57
3,57
3,57
3,57
3,57
0,36
0,34
0,33
0,31
0,30
0,29
0,29
0,28
0,28
0,27
0,25
0,23
0,22
0,21
0,20
0,20
0,19
0,19
0,19
0,18
0,15
0,14
0,14
0,13
0,12
0,12
0,12
0,12
0,12
0,11
A REACH közvetlen költségei még a legmagasabb költségbecslésnél is csak a vegyipar árbevételének 3,6 ezrelékét érik el 2006-ban. Ez az arány 2015-re 2,7 ezrelékre csökken. A legóvatosabb költségbecslés esetén a REACH költségei a vegyipar árbevételének 1,5 (2006) ezrelékét, 2015-ben 1,1 ezrelékét teszik ki. A fenti számításoknál nem kalkuláltunk az ipar REACH miatti költségmegtakarításaival, hasznaival (lásd 13. fejezetben), azokkal a nettó költségek csökkennének. Ugyancsak nem tudtuk figyelembe venni a REACH hatására esetlegesen bekövetkező lassabb vegyipari növekedést.
58
A vegyipar egésze számára az olajárak kedvezőtlen világpiaci alakulása, vagy a forintárfolyam esetleges drasztikusabb változása minden bizonnyal nagyobb kihívást jelenthetne, mint amekkorát a REACH fog jelenteni. Mivel a magyar vegyiparban jelentős szellemi kapacitások halmozódtak fel és szerepet játszanak tulajdonosi érdekeltség kapcsán jelentős külföldi (többnyire EU-s országokból származó) szakértők is, ezért nem tartjuk valószínűnek, hogy a magyar vegyipart alapvetően megrengeti majd az új szabályozás. Ugyanakkor biztos, hogy egyes szakágazatok, cégek - elsősorban a KKV-k - komoly kihívások elé néznek majd a REACH miatt is. A teljes költség hatása az iparra Az 11.5. fejezetben bemutatott minimális változat szerinti teljes költség 71364 millió Ft. Az évi teljes költség aránya (itt is tíz évre vonatkoztatva egyenletes költség megoszlással számolva) a 2003. évi ipari árbevételhez viszonyítva 0,037% A maximális változat szerinti teljes költség 254118 millió Ft. Az évi teljes költség aránya (itt is tíz évre vonatkoztatva egyenletes költség megoszlással számolva) a 2003. évi ipari árbevételhez viszonyítva 0,133% Továbbra is feltételezzük, hogy a REACH elfogadása 2005-ben megtörténik, 2006 lesz az első év, amikor a REACH-el kapcsolatos költségek megjelennek. A továbbiakban bemutatjuk a REACH miatti hatásokat az ipar egészére, az ipar GKI által prognosztizált növekedésének figyelembe vételével is. Az ipar a GKI előrejelzése szerint 2003-hoz képest 2015-re megkétszerezi a teljesítményét. Ha figyelembe vesszük az ipar egészének prognosztizált dinamikus fejlődését, akkor a közvetlen és a teljes költségek (közvetlen és közvetett költségek együttese) aránya a bruttó kibocsátáshoz képest évről-évre csökken. A számításoknál továbbra is feltételezzük, hogy a REACH költségei egyenletesen merülnek fel 2006-2015 között.
59
A REACH teljes költsége és az ipari bruttó kibocsátás nagysága és aránya (milliárd Ft és %) 12.2.2 táblázat Megnevezés Ipar bruttó kibocsátása 2003. évi árszinten REACH összes költsége . változat minimális változat REACH összes költsége maximális . változat REACH teljes költség aránya az ipari bruttó kibocsátáshoz viszonyítva minimális . változat% REACH teljes költség aránya az ipari bruttó kibocsátáshoz viszonyítva maximális változat%
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
19130 20622 22231 23965 25834 27229 28699 30249 31883 33604
7,14
7,14
7,14
7,14
7,14
7,14
7,14
7,14
7,14
7,14
25,41 25,41 25,41 25,41 25,41 25,41 25,41 25,41 25,41 25,41
0,037 0,035 0,032 0,030 0,028 0,026 0,025 0,024 0,022 0,021
0,133 0,123 0,114 0,106 0,098 0,093 0,089 0,084 0,080 0,076
A REACH költségei még a maximális költségbecslésnél is csak az ipar bruttó kibocsátásának 1,3 ezrelékét érik el 2006-ban. Ez az arány 2015-re 0,8 ezrelékre csökken. A minimális költségbecslés esetén a REACH költségei az ipar bruttó kibocsátásának 0,37 (2006) ezrelékét, 2015-ben 0,21 ezrelékét teszik ki. Megállapítható, hogy a REACH az ipar egész teljesítményéhez képest kis nagyságrendű költségnövekedést jelent majd. A REACH hatása nem egyformán fog érződni az egyes ágazatoknál. A kifejezetten érintett ágazatok a vegyiparon kívül a járműgyártás, gépipar, villamosgép gyártás, textilipar, bőripar, bútorgyártás, üveg-kerámiagyártás, papíripari termékek gyártása, fafeldolgozás, fém alapanyaggyártás, fémfeldolgozás, elektronikai, híradástechnikai gyártás. Inflációs hatások Összességében, akár a teljes iparra, akár a vegyiparra nézzük, a szabályozás bevezetése nem jelent nagy árszínvonal növekedést. Feltételezzük, hogy a vegyipar és az ipar teljes mértékben 60
át tudja hárítani a költségnövekedését az árakon keresztül a fogyasztókra. Ez a feltételezés teljes mértékben a gyakorlatban nem állhatja meg a helyét a versenyhelyzet miatt. Az ipar teljes árszint változása a maximális változat esetén is éves szinten az idő szak elején 1,33ezrelék körül várható. A minimális változatban az inflációs nyomás mintegy 0,4 ezrelék. A későbbiekben ugyan felmerülnek költségek a REACH miatt, de ezek újabb inflációs hatást nem okoznak, mert nagyságuk nem haladja meg az előző évi szintet. A vegyipari árak a REACH közvetlen költségei miatti éves növekedése pedig várhatóan nem haladja meg az évi 3,6 ezreléket az időszak elején a nagyobb költségbecslésű változatnál sem, a kis költségű változatnál pedig 1,5 ezrelék. A későbbiekben REACH miatti költségoldali inflációs nyomás nem fog jelentkezni. 12.3 A REACH hatása a kis- és középvállalkozásokra, a foglalkoztatásra Ahogy a 11. fejezetben kimutattuk, a vegyipari kis- és középvállalkozásokban becslésünk szerint közel 35 ezer ember dolgozik. Ez az összes vegyipari létszám közel fele (47%-a). A vegyipari kis- és közepes vállalkozásokban dolgozók közel ¾-e a gumi-és műanyag termék gyártásban, negyede a vegyi anyag, termékgyártásban van foglalkoztatva. A régi szabályozás szerint, a KKV-k becsült összes árbevétele közel 478 MrdFt volt 2003ban, ami az összes vegyipari árbevételnek 3,5%-a. A vegyipari KKV-k összes árbevételének közel 70,9%-a a gumi és műanyaggyártásban, 28,9%-a a vegyi anyag termék gyártásban és elenyésző része (0,2%) a kőolaj-feldolgozásban keletkezik. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a vegyipari kis-és középvállalkozások termelékenysége kicsi és ennek következtében várhatóan lényegesen érzékenyebben érinti őket a REACH, mint a nagyobb, tőkeerős cégeket. Sok minden függ azonban a végleges szabályozás részleteitől. Elképzelhető egy olyan pesszimista scenárió - amelyben sem a meglévő adatok felhasználása nem lehetséges, illetve sem QSAR, sem OSOR nem valósul meg -, amely rendkívül kedvezőtlenül hatna a magyar kis- és középvállalkozásokra. Ebben az esetben valóban megtörténhetne, hogy tömegesen tönkremennek, emberek ezreit küldve utcára. Ez a fajta megoldás azonban senkinek sem érdeke és feltételezzük, a döntéshozók elkerülik az ide vezető megoldásokat. Ugyanez igaz a közvetett költségek által érintett egyéb ágazatokra is, amelyeknél az lesz döntő, hogy a felhasznált készítmények esetében milyen lesz a szabályozás. Itt a „túlszabályozás” rettentő terheket róhatna a továbbfelhasználókra, ugyanakkor az „alulszabályozás” megkérdőjelezné a REACH értelmét. A vegyipari felmérésből (2.sz. melléklet), kiderül, hogy a KKV-k rendkívüli mértékben tartanak a REACH következményeitől. A kérdőíves felmérésben résztvevő kis- és közepes vállalkozások 63%-a számít arra, hogy REACH hatására profilváltásra kényszerül, amelynek beruházási költsége óriási. További 7% mondta azt, hogy a REACH jelenlegi formájában ellehetetleníti a céget, de nincs lehetőség a profilváltásra. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a REACH anyagi és adminisztrációs terhei, a kismennyiségben gyártott, speciális anyagok piacról való várható tömeges kivonása, ellehetetleníthetik-e a céget, a kis- és közepes cégek 50 %-nak válasza igen, illetve előfordulhat volt. A nagyvállalkozások nem számolnak az ellehetetlenülés veszélyével, bár
61
közülük is jelezték néhányan, hogy a REACH negatív hatással lesz a cég versenyképességére, teljesítményére. A KKV-k nehezebb helyzetének főbb okai: • A nagyvállalkozásoknál elhanyagolható az alacsony értékű termékhányad, ám a kis- és közepes vállalkozások felénél 70-100% közé esik a csekély nyereségtartalmú termékek aránya. • A magyar vegyipari gyártók többsége – a kis- és közepes vállalkozások, valamint a nagy vállalkozások körében egyaránt – 20-nál kevesebb anyagot, vagy intermediert gyárt. Jellemzően a kis- és közepes vállalkozások közül kerülnek ki a 100 fölötti anyagot gyártók. /Itt az új szabályozás és a piac együtt fognak végrehajtani majd egy átrendezést, racionalizációt, amiből valószínűleg jónéhányan vesztesként kerülnek majd ki, ugyanakkor biztos, hogy lesznek, akik hasznot húznak, megerősödnek belőle./ • A kis- és közepes vállalkozások által gyártott anyagok 71%-a 10-100 tonna közötti mennyiségben készül, de jelentős az 1-10 tonna közötti mennyiségi kategóriába eső anyagok száma is. /Itt szintén igaz az előző megállapítás, hiszen valószínűsíthető, hogy a kis mennyiségben való gyártás jórészt nem gazdaságos, tehát érdemesebb abbahagyni, illetve koncentrálni./ • A kis- és közepes vállalkozások 75 %-ban adták azt a választ, hogy a legtöbb esetre van alkalmas helyettesítő, de azok árban lényegesen magasabbak. Mindezekből általánosan levonható következtetés, hogy várhatóan valóban lesznek olyan anyagok, amelyek gazdaságossági szempontokból kivonásra kerülnek. Várható ugyanakkor majd egyfajta átrendeződés, mert biztosan lesznek olyan anyagok, amelyek gyártása egyik cég számára már nem lesz gazdaságos, másik viszont folytatni tudja esetleg nagyobb volumenben, vagy más technológiával. Ez főként azokra nézve veszélyes, akik kis mennyiségben gyártanak, vagy importálnak ilyen anyagot, továbbá a kis- és középméretű vállalkozások esetében, ahol valószínűleg lesznek olyanok, amelyek termékskáláján belül sok ilyen kisértékű anyag szerepel és mindezek következtében végső esetben el is lehetetlenülhet az adott vállalkozás. A KKV-ket érő hatásokat az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A kisvállalkozások várható ellehetetlenülésének hatása a foglalkoztatottságra A felmérés szerint a vegyiparban a KKV válaszadók 7% mondta határozottan azt, hogy ellehetetlenül a gazdálkodása és 25-50% szerint a REACH anyagi és adminisztrációs terhei, a nyersanyag bázis várható szűkülése valószínűleg ellehetetleníti a gazdálkodást. Véleményünk szerint maximum a KKV-k mintegy 7-10%-a szünhet meg. Ekkor mintegy 2400-3500 ember foglalkoztatása kerül veszélybe, ami a vegyipari foglalkoztatottak 3-5%-a. A munkanélküliség okozta lelki és fizikai traumán kívül ennek konkrét anyagi következménye is van, hiszen csökken az állam bevétele, ugyanakkor a munkanélküliek ellátására, átképzésére költségvetési forrást kell biztosítani. Ezt foglalkoztatottság csökkenést felső becslésnek tekintjük, a valóság várhatóan ennél is kevesebb lesz. Azt, hogy valójában hány vállalkozás fog ilyen jellegű problémák miatt esetleg cső dbe menni és annak milyen következményei lesznek (munkanélküliség), ma még nem lehet megítélni. Sokszor bizonyosodott már be, hogy a vállalkozások nagy része mennyire rugalmas és alkalmazkodó tud lenni, ugyanakkor alakulhatnak úgy az egyéb külső körülmények is (pl. a piaci helyzet), hogy a további – esetlegesen a REACH-ből fakadó - költségnövekedés már nem tolerálható. 62
2. A profilváltás hatásai Bár a nagyvállalkozások nem számítanak arra, hogy profilváltásra kényszerülnek, a kis- és közepes vállalkozások 63%-a igennel, illetve részlegesen igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a REACH rákényszerítheti-e a céget profilváltásra. A profilváltás kényszere tehát maximum 1300-1500 gazdálkodó szervezetet érinthet. Amennyiben a REACH jelenlegi tervezete kerül elfogadásra, úgy a kis- és közepes vállalkozások profilváltással próbálnak majd előremenekülni, ami jelentős beruházási költséggel terheli meg elsősorban a vegyi anyag gyártókat. A REACH költségei a kis- és közepes vállalkozások jelentős részét arra fogja kényszeríteni, hogy alacsonyértékű termékeinek egy részét kivonja a termelésből. 12.4 Költségnövekedés miatti gazdasági hatások összegzése Ha a REACH vegyipart terhelő közvetlen és közvetett költségeit, a magyar vegyipar, ipar jelenlegi helyzetét és várható egyéb tendenciáit összevetjük, akkor az alábbi következtetésekre juthatunk: - A REACH közvetlen költségei az első években a vegyipar éves értékesítésének 0,110,36 %-a körül lesznek, összhangban a nyugat-európai 0,05-0,35 %-kal. A későbbiekben a vegyipari növekedés eredményeként ezen arányok tovább csökkennek. - A REACH teljes költségei az ipar bruttó kibocsátásának kis hányadát jelentik, 0,4-1,3 ezrelék között várhatóak. Időben ezek az arányok az ipari növekedés függvényében csökkennek. - Várhatóan bekövetkezik majd bizonyos mértékű forgalomcsökkenés és a vegyipari termékek árába is begyűrűzik a REACH hatása. Amennyiben feltételezzük, hogy az ipar képes a teljes költségnövekedést érvényesíteni az árakban, akkor az inflációs hatás az ipar egészére 0,4-1,3 ezrelék. A vegyipari árszint változás pedig 1,1-3,6 ezrelék lehet. - Várhatóan a kis- és középvállalkozások számára lesz nehezebb az alkalmazkodás. Egyes vállalkozások ellehetetlenülhetnek, míg mások képesek lesznek a rugalmas alkalmazkodásra. Becslésünk szerint mintegy 2500-3400 ember foglalkoztatása kerülhet veszélybe (ami a vegyiparban foglalkoztatottak 3-5 %-át jelentené). - Profilváltásra és egyes alacsonyértékű termékek kivonására kényszerül a KKV-k jelentős része. - Szerencsére a vegyipar növekedési pályán van és a gazdaságkutatók előrejelzései jelentős további emelkedést látnak benne, de a REACH miatt a növekedés esetleges lelassulása is előfordulhat.. Ennek mértéke – hangsúlyozzuk – a REACH részleteinek, működésének további ismeretei alapján lenne meghatározható (meglévő vizsgálati eredmények felhasználhatósága, adatmegosztás, készítményekkel kapcsolatos kérdések, stb.), illetve nagyban függ majd attól, hogy a magyar vállalkozások mennyire tudnak alkalmazkodni az új körülményekhez, követelményekhez. 13. Az iparnál várható hasznok, REACH-bő l fakadó elő nyök A REACH bevezetésének oka és legfőbb haszna, hogy csökken a vegyi anyagok miatti egészségi és környezeti károk nagysága. Ezen felül az iparnak nemcsak költségei merülnek fel
63
a REACH bevezetése és alkalmazása miatt, hanem nagyon fontos és hosszú távon a fejlődést meghatározó gazdasági hasznok is származnak az új szabályozásból. A REACH hasznait a következőképpen lehet csoportosítani: 1. Környezeti hasznok 2. Egészségügyi hasznok 3. Ipar hasznai Az egészségi és környezeti előnyökről, hasznokról a következő 14-es fejezetben írunk, beleértve a foglalkoztatási egészségügyi kockázatokat, illetve hasznokat is. Ebben a fejezetben csak az ipar REACH bevezetéséből származó hasznait vesszük sorra. A REACH az ipar számára a következő előnyökkel, gazdasági hasznokkal jár: 1. a vegyipar jóhírének (reputációjának) és piaci pozícójának javulása; 2. a helyettesítő termékekre vonatkozó innováció és K+F tevékenység erősödése; 3. az ipar megtakarítást érhet el a kis mennyiségben gyártott (10 tonna alatti) anyagokra vonatkozó szabályozás enyhítése miatt; 4. a munkahelyi egészségi ártalmak csökkenése. 13.1. A vegyipar jó hírének és piaci pozíciójának javulása A vállalati környezeti magatartás változásának általános tendenciái A vegyipar szereplői ( Magyarországon és a világban is) kezdetben a környezeti problémákat általában és a konkrét szabályozásokat (pl. REACH) fenyegetésnek tekintették, ami költségeik növekedését eredményezte és tevékenységük szabad gyakorlásának korlátozását jelentette számukra. Ez a hozzáállás annyit jelent, hogy csak annyit tettek és tesznek a környezet védelme érdekében, amennyit a törvény vagy a lakossági nyomás kikényszerített és kikényszerít. Ma már egyre több cég felismeri a környezetvédelem által gerjesztett innovációból származó lehetőségeket illetve azokat az előnyöket, amelyek a környezetbarát tevékenység miatti jobb társadalmi megítélésből származnak. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalatvezetés kedvező környezeti attitűdje nemcsak a természeti és művi környezet számára előnyös, hanem a vállalat számára is kifizetődő. A múlt környezeti katasztrófáinak a felszámolása természetesen pénzbe kerül, de a jelenlegi illetve a jövőt érintõ kedvező környezeti magatartás nyilvánvalóan nem költséghanem jövedelemnövelő tényezõ. Akik a környezetvédelemnek csak az úgynevezett “csővégi” megoldásaira gondolnak, nyilván és indokoltan a környezetvédelem költséges voltáról panaszkodnak. Akik azonban a megelőzés, a tisztább termelés kínálta lehetőségeket is figyelembe veszik, azok számára a környezeti és a gazdasági érdekek nincsenek ellentmondásban. Ma már a vállalatok versenyképessége javításának egyik legfontosabb módja fogyasztóinak meggyőzése a vállalat környezetbarát viselkedésérõl, ezáltal piaci előnyök szerzése a konkurensekkel szemben (6)
64
A vegyipar, a vegyipari cégek megítélése javulásának következményei A REACH miatti hírnév javulás legfontosabb következménye, hogy a lakossági megítélés a vegyianyagok, a vegyipar vonatkozásában előnyösen változik a nagyobb biztonság miatt. A vegyipari cégeknek elemi érdekük, hogy megnyerjék a közvélemény bizalmát is a termékeik iránt. A REACH fontos előnye a vegyi anyagokra vonatkozó információszint és ismeretszint javulása minden fázisban. A cégek pontos és hiteles információra számíthatnak vegyianyagbeszállítóiktól. Megbízható információk keletkeznek az egész fogyasztási láncban, beleértve a végtermék felhasználóját is. Szakértő i vélemények szerint a cég szintű pénzügyi teljesítményt a reputáció változása jelentő sen javítja (7). A cégek vagyonának piaci értékét több, mint 50%-ban a nem tárgyi eszközök értéke adja. A nem tárgyi eszközök közé tartozik a cég jó híre, reputációja is. E tényező pontos arányát nehéz mérni. A REACH bevezetése erősíti a társadalmi felelősségérzetet és a termékek iránti érzékenységet a cégek irányításában, ami javítja a cégek megítélését és ezáltal nő a cégek vagyonának piaci értéke. Megfigyelhető, hogy egy válsághelyzet után az egyik cég gyorsabban állítja helyre a termelést és pénzügyi helyzetét is gyorsabban javítja, mint a másik. A gyorsabban talpra álló cégeknek általában jó a reputációjuk, ez egyfajta biztosíték a vállalat életképességére. A cégek piaci értékelésének fontos komponense a jövőbeni perspektívák megítélése. A cég jó hírneve támogató magatartásra ösztönzi a cég részvényeseit, a fogyasztókat, a médiát, az alkalmazottakat, ami a várható bevételeket, cég vagyoni helyzetét, nyereségességét pozitívan befolyásolja. A piaci pozíció változása Az összefoglaló EU tanulmány szerint (1) a REACH előnye az, hogy egységesen szabályozott nagy EU szintű piac jön létre. Ez a vegyianyag gyártóknak előnyöket is jelenthet, de nem egyforma mértékben. Azon gyártók, akik már eddig is szigorú szabályozási környezetben tevékenykedtek könnyebben alkalmazkodnak a REACH új elvárásaihoz. Az újonnan belépett EU országok gyártói számára - ahol a szabályozás esetenként eddig nem volt túlzottan szigorú - lényegesen nagyobb költségekkel kell számolni. Ugyanilyen hatások érvényesülnek a továbbfelhasználóknál is. A gyártók várhatóan a veszélyes vegyi anyagok gyártásáról áttérnek a kevésbé veszélyesekre. Azonban amíg ez a folyamat lezajlik és az új anyagok előállítása nem lesz költségesebb a régieknél, várható, hogy az Európai vegyipar növekedése lelassul. Ugyanakkor a biztonságosabb anyagok az export növekedését segíthetik. AZ EU szabályozás tehát az európai termékek világpiaci pozícióját is befolyásolja. Egyfelől a bevezetés közvetlen és közvetett költségekkel jár, ezáltal árnövelő hatása lesz, másfelől az EU-ban gyártott termékek iránti kereslet várhatóan megnő hosszabb távon a fogyasztók bizalmának növekedése miatt.
65
13.2 A helyettesítő termékekre vonatkozó innováció és a K+F tevékenység erő södése A REACH elősegíti az innovációt, egy biztonságosabb, környezetbarátabb termékeket előnyben részesítő rendszer kialakítását. Ennek keretében várható, hogy hosszabb, illetve közép távon kialakul egy olyan vegyipari struktúra, ahol: • •
csökken a felhasznált vegyi anyagok, segédanyagok veszélyesssége, biztonságosabb vegyi termékek jönnek létre.
Az új, környezetbarát vegyi anyagok kifejlesztése a fejlett vegyiparral rendelkező országokban kedvezően hathat a kis és közép vállalkozásokra is, amelyek kellően rugalmasak ahhoz, hogy a megfelelő piaci szegmensekre betörjenek. A kevésbé fejlett (2004ben csatlakozó) országok vállalkozásai esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet, mert az itt működő kis- és középvállalkozások nem annyira kutatás-fejlesztés orientáltak. Az EU összefoglaló anyag (1) óvatos az innováció, a környezetbarát vegyi termékstruktúra kialakulásának sebességét illetően. Eszerint rövid távon a negatív hatások dominálhatnak, átmenetileg csökkenhetnek a K+F kapacitások, mert a REACH adminisztratív terhei is elsősorban a K+F területen dolgozó szakemberekre hárulnak. Az innováció nagyon fontos az ipar számára. Amennyiben a REACH miatt csökkennek a termékfejlesztési kapacitások, szükségszerű az, hogy a cégek növeljék a K+F kiadásaikat. A REACH összességében pozitív hatással lesz a kutatási, fejlesztési tevékenységre, az 1000 kg alatti anyagok szabályozás alól való mentesítése pedig kifejezetten segíti azt. 13.3 Az ipar megtakarítása a kis mennyiségben gyártott (10 tonna alatti) anyagokra vonatkozó szabályozás enyhítése miatt. Az ipar megtakarítást érhet el a kis mennyiségben gyártott anyagokra vonatkozóan. A DEFRA (7) idézi a “European Commission’s Business Impact Report” című tanulmányt, melyik ezt a megtakarítást EU szinten 112 millió euróra becsülte. Ez a haszon főként olyan országokban számottevő, ahol a speciális anyagok termelése jellemző (pl. Egyesült Királyság). Mivel Magyarországon a vegyipar szerkezete eltér az EU átlagától, alacsonyabb a speciális vegyipari termékek (növényvédő szerek, intermedierek) aránya, ezért ez a haszon minket kevésbé érint. Becslésünk a magyar vegyipar megtakarítása az EU szintű megtakarítás 0,81%-a (a magyar vegyipar EU-n belüli részarányánál, 1,3%-nál kisebb mértékű), azaz 0,9-1,1 millió Euro, 225-275 millió Ft. Ez a fajta megtakarítás környezeti szempontból viszont komoly kockázatot, a megtakarításnál várhatóan lényegesen nagyobb környezeti kárt okoz (lásd 4.4. fejezetben). 13.4 A munkahelyi egészségi ártalmak csökkenése A REACH munkaegészségügyi hatásaival a 14. fejezet foglalkozik. Itt most az ebből adódó ipari hasznokat, költségcsökkenést vesszük számba. A REACH megvalósítása csökkenti a dolgozók vegyi anyagok által okozott megbetegedéseit. A pontos mérték nem ismert, de milliárdos nagyságú becslések vannak. A munkahelyi betegségek csökkenése a dolgozók egészségi állapotát javítja. Ez a következő költségeket csökkenti (illetve eredményt javít) a cégeknél: 66
• • • •
munkahelyi hiányzás okozta veszteségek, termelés mennyiségének és minőségének javulása, a munkaerő fejlesztésére irányuló költségek csökkenése (képzés és tapasztalat) , biztosítási, kártérítési költségek.
14. A környezeti és az egészségi hasznok bemutatása A REACH-re azért van leginkább szükség, mert nem áll elegendő információ rendelkezésre arról, hogy melyek a vegyi anyagok környezeti és egészségügyi hatásai. Az International Chemical Secretariat (www.chemsec.org) adatai alapján a piacon lévő anyagok (30-70 ezerre becsülik) 95 %-áról nem tudni, hogy toxikus-e. A REACH bevezetése 30000 anyagot érint és ennek becslések szerint 70%-a legalább egy-két veszélyes tulajdonsággal rendelkezik A REACH hatásvizsgálati elemzéseiben a környezeti hasznok számszerűsítésére egyáltalán nem, az egészségügyi hasznok számszerűsítésére csak kevés esetben került sor. A továbbiakban bemutatjuk a várható környezeti és egészségi hatásokat. Ezen felül kísérletet teszünk a nemzetközi és hazai elemzések alapján a hatások nagyságrendjének számszerűsítésére. A pontos becslésre mi sem vállalkozhattunk. 14.1 A környezeti hasznok bemutatása A REACH bevezetése a környezeti kockázatot csökkenti két területen: • termelési folyamatból eredő kockázatok, • a veszélyes anyagok teljes életciklusa alatt keletkező kockázatok. A környezeti kockázat csökkenése megjelenik a: • vízi környezetben akkumulálódó szennyezőanyagok csökkenésében, • a flóra és fauna egészségének javulásában, • a biodiverzitást érő negatív hatások csökkenésében, • a talaj szennyezettség csökkenésében, • a balesetekből eredő környezeti kockázatok biztonságosabb kezelésében. Mindezen hatások számszerűsítése nagyon nehéz, ha nem lehetetlen, ahogy a DEFRA tanulmány (7) és az EU tagállamokban készült több tanulmány is megállapítja. Ennek két oka van: 1. A REACH bevezetése és alkalmazása során derül majd ki az, hogy az egyes anyagok mekkora veszélyt jelentenek a környezetre 2. A környezeti hasznok számszerűsítésének is vannak problémái, nehézségei. Több tanulmányban szerepelt az a feltételezés, hogy a vegyi anyagok kockázatainak jobb megismerése és korlátozása megelőzheti a valós környezeti károk bekövetkeztét. A múltban számos olyan példát találhatunk, amely azt mutatja, hogy a kockázatok korai felismerése esetén elkerülhetők lettek volna a későbbi veszteségek DDT, PCB, CFSs, TBT, PFOs, PBDEs. A következőkben kísérletet teszünk a környezeti hasznok nagyságrendjének érzékeltetésére. A talaj szennyezettség csökkenése
67
Az EU Bizottság 2003. évi hatásvizsgálati (8) jelentésében említi, hogy jelenleg Európában 2 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik és 2 millió a szennyezett talajjal rendelkező területek száma. Hollandiában pl. 23 milliárd eurót kell költeni a kármentesítések végrehajtására. Finnországban, ahogy a „ Cost for Remediation of Chemically Contaminated sites in Finland” című tanulmány megállapítja mintegy 1,2 Milliárd Eurót kell költeni a szennyezett talajok megtisztítására 2005-2025 között. Ezeket a költségeket a REACH bevezetésével nem lehet elkerülni, de hasonló típusú károk megelőzhetők lesznek. A veszélyes (elsősorban bioakkumulatív és perzisztens anyagok) talajba, talajra kerülése (akár gondatlanság, akár véletlen talajszennyezés, baleset révén) jelenti a környezeti kockázatot a talaj minősége szempontjából. A REACH e kockázatokat lényegesen csökkenti. Magyarországon az egyik legnagyobb költségigényű környezetvédelmi program az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP). Az 1996-ban elindított Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költségigénye 40 évre vonatkoztatva 1000 Milliárd Ft. A program nagymértékben hozzájárul az országban fellelhető szennyező források és szennyezések megismeréséhez és kármentesítéséhez. Az OKKP keretében eddig 210 területen kezdődött meg a kármentesítés. A második Nemzeti Környezetvédelmi Program előzetes tervezett költsége 2003-2008-ig 161 Mrd Ft (2004. évi árszinten). Ha feltételezzük, hogy a REACH alkalmazásával meg lehet elő zni a jelenlegi kármentesítési költség 2-5%-át, akkor hosszú távon már 20-50 milliárd forint haszonnal (elkerült kárral) számolhatunk. Egyes veszélyes vegyi anyagok mentesítésének megelő zése Itt is analógiákkal lehet dolgozni. A REACH az újonnan kifejlesztett anyagok egy részét nem engedi forgalomba hozni, mert a vizsgálatok bebizonyítják, hogy azok túlzottan veszélyesek, kockázatosak. Ezzel megelőzhetők az adott anyag kivonásának, utólagos mentesítésének költségei, amelyek milliárdokban mérhetőek. Elég csak utalni az azbesztmentesítés tervezett 16 milliárd forintos és a halonmentesítés 1 milliárd forintos összegére. Veszélyes hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkenése Várható, hogy a vegyi anyagok szabályozása csökkenti a veszélyes hulladékok mennyiségét és mérsékli a veszélyességét. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 101103 Milliárd forintot szán 2003-2008 között a veszélyes hulladékok hasznosítására, kezelésére, ártalmatlanítására. E költség egy része elkerülhető a jövő ben a REACH alkalmazása révén. Természetesen konkrét értéket nem lehet mondani, de feltételezésünk szerint az elkerülhető hulladékgazdálkodási költség elérheti a jelenlegi szint 5%-át, azaz 5 milliárd forintot. A vízszennyezettség csökkenése A REACH bevezetése csökkenti az élővízbe kerülő veszélyes anyagok mennyiségét, bizonyos anyagok pedig egyáltalán nem fogják a későbbiekben szennyezni a vizeket. Az új hazai felszíni vízvédelmi szabályozás a „Felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól” szóló kormányrendelet az EU vonatkozó irányelveiben ((76/464/EGK direktíva, Víz Keretirányelv, városi szennyvíz kezelése irányelv) foglalt követelményelnek megfelelő követelményeket, határértékeket tartalmaz. A kormányrendelet hatásvizsgálata kimutatta, hogy az új határértékeknek való megfelelés az ipar szakágazataiban 70-100 Mrd Ft, a nem ipari ágazatokban és a bányászatban 15-25 Mrd Ft értékre becsülhető szennyezéscsökkentő
68
beruházás, összesen 85-125 Milliárd Forint megvalósítását eredményezi. Valószínű síthető , hogy a REACH korábbi bevezetése az ilyen típusú szennyezéscsökkentési költségeket lényegesen mérsékelte volna. Ha itt is 2-5-%-os csökkenést feltételezünk, a REACH hatásaként 2-4 milliárd forint lenne az elkerült kár. A flóra és fauna egészségének javulása, a biodiverzitást érő negatív hatások Az egyes fajok kipusztulásának megelőzése, a természeti rendszerek és értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, a flóra és fauna egészségének javulása a legnehezebben számszerűsíthető hatások, de minden bizonnyal a legnagyobb környezeti hasznok itt jelentkeznek. A vegyi anyagok a természet körforgásába kerülve a tápláléklánc végső pontjain felhalmozódhatnak, a csúcsragadozók szervezetében különösen nagy dózisok alakulhatnak ki. A ragadozómadarak és a főemlősök (kisebb mértékben halak, hüllők) ilyen módon jelentős mesterséges eredetű káros hatásnak vannak kitéve, amely a REACH bevezetésével minden bizonnyal mérséklődne. A kétéltűek (az egyik legősibb gerinces állatfajok) utóbbi évtizedekben tapasztalható fogyatkozását tudományos kutatások nagyrészt a környezetben található mérgeknek tulajdonítják, ugyanis ezeknek az élőlényeknek különösen érzékeny a bőrük, a szennyeződések a bőrükön át könnyen a szervezetükbe jutnak. A REACH valószínűsíthetően hozzájárulna ahhoz, hogy – a dinoszauruszokat túlélt – kétéltűek populációjának csökkenése mérséklődjön. A csúcsragadozók szervezetében felhalmozódó vegyi anyagok a REACH hatásosságának megfelelő mértékben, azzal párhuzamosan csökkenének. A balesetekbő l eredő környezeti kockázatok biztonságosabb kezelésében Az ipari katasztrófák környezetbiztonsági vonatkozásait áttekintve az NKP-II megállapítja, hogy jelenleg Magyarországon a vegyipar a legnagyobb kockázati tényező, de kiemelt jelentősége van a nukleáris környezetbiztonságnak is. A közlekedés és szállítás területén a mérgező, vagy robbanásveszélyes anyagok szállítása jelent különös veszélyt. Nyilvánvaló, hogy a REACH bevezetése csökkenti az ipari balesetek, katasztrófák környezeti kockázatait.
69
14.2. Az egészségügyi hasznok bemutatása Nagyon nehéz az egészségügyi és különösen a környezeti hasznokat megbecsülni. Egy felmérés szerint a 35-65 év közötti lakosság körében a daganatos megbetegedésekért 80–90%ban a körülöttünk található rákkeltő anyagok felelősek. A forgalomban lévő vegyi anyagok kb. 80%-ról nem tudjuk, hogy rákkeltők-e az emberre nézve. Szintén a hazai lakosság szinte egésze ki van téve teratogén és mutagén (pl. torzszülött gyerekek születését okozó) vegyi anyagoknak, amelyek jelenléte szinte minden ember véréből ki is mutathatók. A REACH minden bizonnyal számos módon kedvező hatással lesz az emberi egészségre, azonban ezen hatások meghatározása, kimutatása, számszerűsítése komoly módszertani problémákba ütközik. A szakirodalomban viszonylag sok tanulmány foglalkozik a várható környezetegészségügyi hatásokkal, azonban ezideig egyetlen kutatás sem vállalkozott teljeskörű bemutatásra. Ez korántsem véletlen, ha figyelembe vesszük, hogy a REACH-nek pontosan az a célja, hogy a vegyi anyagok veszélyeivel kapcsolatos bizonytalanságot csökkentse. Nem lehet tudni, hogy a vegyi anyagok mekkora hányada jelent veszélyt az emberi egészségre, a REACH hatására mennyi fog közülük a forgalomból eltűnni, melyek azok a kockázatok, amelyek csökkenni fognak. A hatások pontos bemutatásához szükség lenne arra, hogy az egyes vegyi anyagok hatásmechanizmusát ismerjük, e nélkül a kockázatok mértéke nem számítható ki. Paradox módon tehát a REACH kedvező környezetegészségügyi hatásainak bemutatásához pontosan a vegyi anyagok hatásainak ismeretére lenne szükség. Az teljesen megalapozottnak tűnik, hogy a REACH hatására az emberek (társadalom) kisebb mértékben lesznek kitéve a vegyi anyagok káros hatásainak, azonban ennek mértéke nehezen becsülhető. Módszertani bizonytalanságok: A veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség milyen mértékben vezet egészségkárosodáshoz? A REACH mekkora mértékben fogja ezt a kitettséget csökkenteni, és milyen hatékonysággal? Az emberi egészségnek mekkora a gazdasági értéke? Az emberek monetáris értelemben hogyan értékelik saját egészségüket? A vegyi anyagok egészségügyi hatásai A vegyi anyagok használata viszonylag sok betegségtípussal hozható szoros kapcsolatba. Ilyenek többek között a légzőszervi megbetegedések, leukémia, bőrbetegségek, szembántalmak, asthma, rák, stb. A betegségek kialakulása a vegyi anyagok használatával kapcsolatban némely esetben közvetlen ok-okozati viszonyra vezethető vissza (lásd benzol és leukémia), más esetekben ugyanakkor ez a viszony csupán feltételezéseken alapul (kémiai érzékenység). A legtöbb esetben a káros hatások kialakulása több ok együttes fennállásának köszönhető (genetikai adottságok, életstílus, sugárzás, diéta, gyógyszerek, vegyi anyagok, dohányzás, beltéri és kültéri légszennyezés). Egyes érzékeny csoportok (idősek, gyerekek, embrió, betegek, várandós anyák) esetében akár sokkal kisebb dózis is ártalmas lehet. Sajnos gyakran nincs elég információ arra vonatkozóan, hogy az adott betegségtípus mennyire köthető a vegyi anyag használatnak, így az egészségügyi következmények is csupán becsülhetők. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatba hozható daganatos megbetegedések számának meghatározásához szükséges lenne ismerni az adott anyag rákkeltő potenciálját, a dózist, más egyéb ok esetleges fennállását (dohányzás), valamint a vizsgált mintában szereplő személyek betegségre való fogékonyságát. A REACH
70
az ilyen típusú információhiányra próbál meg választ keresni. Mindazonáltal mint ahogy az Európai Bizottság hatástanulmányában meg is jegyzi: „a bizonytalanságok ellenére a rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják azt a feltételezést, hogy a vegyi anyagok használatával kapcsolatba hozható egészségügyi károk jelentősek.” (8). Vegyi anyag használat következtében fellépő egészségügyi és környezeti problémák: Bőrbetegségek: mérgezések, irritációk, kontakt allergia (áttételesen: UV sugárzás az ózonlyuk csökkenése miatt). Daganatos megbetegedések: Nagy a bizonytalanság, de az összefüggés nem vitatott. A REACH bevezetésének egyik fő motorja a rákos megbetegedések száma folyamatos növekedésének megállítása (jellemzően bőr és tüdőrák). Légzőszervi megbetegedések: irritáció, mérgezés, krónikus elváltozás, asthma, allergia, rák. Idegrendszeri betegségek: zzámos vegyi anyag idegméreg, ill. hormon-, immunhatású, és ez kihathat az idegrendszerre. Reprotoxikus: szaporodási képességeket csökkentő hatás. A vegyi anyagok egy része, hormonszerűen hathat, ez okozhat pl. elnőiesedést (ezt a hatást nem vizsgálják a REACH tesztjei). Immunmoduláris, az immunrendszert tönkretevő hatása is számos vegyi anyagnak van (ez például allergiás megbetegedést is okozhat). Szív és érrendszeri megbetegedések: a vegyi anyagok mérgező hatása nagy szerepet játszik. Közvetett hatások: a globális környezeti problémák (klíma, ózonlyuk) következtében fellépő negatív egészségügyi hatások. Munkahelyi ártalmak csökkenése A REACH a várakozások szerint csökkenti a munkahelyi ártalmakat. Különösen azon foglalkoztatottak helyzete fog javulni, akik viszonylag nagy mértékben vannak munkahelyükön veszélyes (rákkeltő) vegyi anyagoknak kitéve. A vegyi anyagoknak való munkahelyi kitettség korántsem korlátozódik a vegyiparra. A termelési láncban hátrébb szereplő szektorok, tevékenységek foglalkoztatottjai, azok, akik a vegyi anyagokat felhasználják, várhatóan legalább ilyen mértékben részesülni fognak a kedvező hatásokból. A kedvező hatás nagyságrendje mindazonáltal nehezen számszerűsíthető. Közegészségügy A különböző termékekben használatos vegyi anyagok potenciális veszélyforrások lehetnek az ember számára. A fogyasztókat, a termékkel közvetlen kapcsolatba kerülve, káros hatások érhetik, amennyiben az adott termék ismeretlen hatású (káros) vegyi anyagokat tartalmaz. A vegyi anyagok többféle módon is bejuthatnak a környezetbe. Így például vízbe kerülve lebomolhatnak és felhalmozódhatnak az élőlényekben, illetve az üledékben, de végső sorban akár a levegőbe is kijuthatnak, vagy a talajba, talajvízbe is bekerülhetnek. A vegyi anyagok a környezetbe kerülve az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A levegőből, az ivóvízből közvetlenül is, a szennyezett talajból tapintás útján, de a szálló por belélegzése, lenyelése során egyaránt átkerülhetnek az emberbe. A haszonnövényekben, a zöldségféleségekben, de a haszonállatokban egyaránt felhalmozódhatnak a vegyi anyagoknak viszonylag magas koncentrációi, amelyek fogyasztás útján az emberi szervezetbe kerülve okozhatnak károkat.
71
A környezetegészségügyi károk típusai A vegyi anyagok okozta megbetegedések környezetegészségügyi kárait három csoportba sorolhatjuk: Közvetlen egészségügyi kezelések költségei. A megbetegedés által fellépő gyógyítási, kezelési költségek. Az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkező kiadások. Közvetett költségek: Ide tartoznak a termeléskiesés következtében fellépő károk, elmaradt hasznok. A munkaerő időszakosan kiesik a termelési folyamatokból, a termelési egység (vállalat), valamint a nemzetgazdaság számára veszteség, elmaradt haszon keletkezik. Ezen közvetett költség nagyban függ az adott személy jövedelemtermelő képességétől. Egyéni jóléti veszteség. Az egyén személyes jólétének, jólétérzetének csökkenése. A megbetegedett személy pénzben nehezen kifejezhető pszichológiai, érzelmi, stb. veszteséget szenved el. A három kategória közötti arányokat jól szemlélteti a Dán Környezetvédelmi Minisztérium öt eklatáns betegségtípusra vonatkozó tanulmánya (9). A következő ábrán az egyes megbetegedésekhez tartozó környezetegészségügyi károk arányait mutatjuk be. Az egyes megbetegedésekhez tartozó környezetegészségügyi károk arányai bő rrák
tüdő rák
kontakt allergia
fejfájás
asthma (roham) 0%
10%
közvetlen költség
20%
30%
40%
50%
60%
egyéni jóléti veszteség
70%
80%
90%
100%
közvetett költség
Forrás: Miljoministeriet (2004) A kutatások alapján az egyéni jóléti veszteség teszi ki a károk legnagyobb részét, ugyanakkor ez az a terület, amelyet a legnehezebb számszerűsíteni. Az egyéni jóléti veszteség a következőket öleli fel: munkaképesség csökkenése következtében keletkező jövedelemkiesés szabadidőveszteség 72
esetleges fájdalmak és szenvedés „kárai” magán kezelés (a központi kiadások között nem jelentkező) költségei közeli hozzátartozók „szenvedése, önfeláldozása” A potenciális egészségügyi hasznok Európai Uniós viszonylatban 2020-ig 10 és 200 milliárd euró közötti mértékre becsülik a egészségügyi hasznokat (1). Ez a tág intervallumú becslés – amely hűen tükrözi a módszertani bizonytalanságokat – tartalmazza a Magyarországon jelentkező hasznokat is. Az Európai Bizottság szerint az elkövetkező 30 év során az összes egészségügyi haszon 50 milliárd euróra becsülhető (8). Ebből az összegből Magyarország lakosságának, illetve az egészségügyi kiadások nagyságának arányában veszi ki a részét. A Világbank tanulmányának (10) becslése szerint a gazdaságilag fejlett országokban az agroindusztriális kemikáliák, valamint a diffúz forrásokból származó vegyi anyag szennyezés tehető felelőssé az összes megbetegedések 0,6-2,5%-ért. A tanulmány 1,5%-ot határoz meg középbecslésként, azaz a vegyi anyagok használta ekkora mértékben felelős az összes megbetegedésért. A tanulmány továbbá feltételezi, hogy a REACH hozzávetőlegesen 10%-kal fogja csökkenteni a vegyi anyagokkal kapcsolatba hozható megbetegedések volumenét. (A fennmaradó 90% ugyanis olyan egészségügyi károkat fed le, amelyek vagy már korábbi hatásoknak köszönhetők, és ezáltal nem visszafordíthatók, vagy a REACH szabályozás nem fog rájuk kiterjedni.) Ezen 10%-os, REACH-nek köszönhető „nyereség” összhangban van az Európai Bizottság feltételezésével, miszerint a forgalomban levő vegyi anyagok száma a REACH következményeként 8-12%-kal fog csökkenni. (Megjegyezzük, hogy a vegyi anyagok száma nem azonos a potenciális negatív hatásoknak való kitettséggel.) Várhatóan hasonló arányok vonatkoznak majd a magyar egészségügyi hatások alakulására is, így érdemes a rendelkezésre álló szakirodalom becsléseit Magyarországra vetíteni. Az REACH hatásaként a kutatások szerint (8) EU-s szinten 45 ezer DALY (Disability Adjusted Life Year) lesz elkerülhető. Amennyiben feltételezzük, hogy 10 DALY az 1 megmentett élettel egyenlő (1 idő előtti halál 10 DALY-val egyenlő [Pearce (2003)]), úgy azt kapjuk, hogy a REACH következtében éves szinten 4500 élet lesz várhatóan megmentve. A világbanki tanulmány 1 élet statisztikai értékét 1 millió euróra becsüli. Feltételezi továbbá, hogy ez az egészségi haszon 10 év múlva jelentkezik először és 20 éven keresztül tart. Ez azt jelenti, hogy 20 éven keresztül évi 4500 emberéletet, összesen 90000 emberéletet ment meg a REACH. A tanulmány számítása szerint az EU szinten jelentkező évi az összes egészségügyi haszon jelenértéke 50 milliárd euró körül alakul. Magyarország az EU lakosságának 45-öd részét teszi ki, így durva becslést alkalmazva azt kapjuk, hogy itthon évente hozzávető legesen 100 életet, 20 év alatt 2000 életet menthet meg a REACH . Amennyiben elfogadjuk Magyarországra is az 1 millió euró, 250 millió forint emberélet “értéket”, akkor Magyarországra az összes haszon jelenértékére 280 Mrd Ft körüli értéket kapunk. Maga az EU is hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés nem valódi becslése a REACH hasznainak, inkább csak illusztrálja a potenciális nagyságrendet. A fenti számítás másfelől teljesen az átlagos európai értékeket használja fel, amelytől a magyar adatok szignifikánsak különbözhetnek. Mindazonáltal az egészségügyi hasznok potenciális nagyságrendjére útmutatóként szolgálhatnak.
73
A fizetési hajlandóság, illetve haszonátvitel elvén történő haszonbecslésre a PearceKoundouri tanulmány tesz kísérletet (11). A kutatók a már korábban bemutatott Világbank kutatás adatbázisára támaszkodva becslést készítettek az Európai Unióban várható környezetegészségügyi hasznok tekintetében. Több földrészen, illetve országban elvégzett fizetési hajlandóság vizsgálat alapján1 a kutatók a DALY értékét világátlagban 11098 USD-re, ezen belül a hozzánk legközelebb fekvő Krakkóban 20162 USD-re becsülték 2003-as áron. Ez több mint 4,5 millió forint 2. Tekintve, hogy a lengyel és a magyar GDP között vásárlóerő paritáson a különbség 27% Magyarország javára3, így a Magyarországra adaptált DALY értéke 5,8 millió forintra becsülhető.?4 Amennyiben elfogadjuk, hogy évente nagyjából 1000 DALY lesz elkerülhető, úgy azt kapjuk, hogy – 2003-as áron számolva – 5,8 milliárd forint a REACH-nek köszönhető éves egészségügyi haszon. Ezt a nagyságrendet kell felszorozni 15 évvel (az inflációt, illetve a GDP deflátort figyelembe véve), amennyiben ki akarjuk számítani, hogy a REACH összes egészségügyi haszna várhatóan 2020-ig mekkora értéket fog képviselni. Tehát közelítő leg 2020-ig 2003. évi árszinten az egészségi haszon 87 milliárd Ft körül alakul. Természetesen a fenti számítást tág határok között szükséges értelmezni, ugyanis a megfelelő adatok hiánya miatt a módszertan nagy bizonytalanságokat hordoz magában. A kedvező hatások kiterjesztése Az összes környezeti, egészségi előny megsokszorozódna, ha a REACH nem csak a leggyakrabban használt anyagokra (kb. 30 ezer), hanem a sokkal több (kb. 100-140 ezer) forgalomban lévő anyagra vonatkozna ( ezzel nyilván a költségek is nőnének). Elegendő információ csak a kb. 10 000 darab 10 tonna/év felett gyártott anyagokra áll majd rendelkezésre. Az 1 és 10 tonna/év között gyártott mintegy 20 000 vegyi anyagról a REACHet követően sem lesz elegendő információ ahhoz, hogy jelentős környezeti és egészségügyi hatással lehessen számolni. A kötelező helyettesítés nélkül (azaz a veszélyes anyagok biztonságosabb alternatívákkal való kötelező kiváltásával) a veszélyes anyagok - bár csökkenő mértékben - továbbra is a mindennapi életünk részei maradnak, azaz kellő mértékű javulás e nélkül sem várható. A REACH jelenlegi tervezete nem teljesíti az Aarhus-i konvencióban foglaltakat. Például Aarhus szerint a környezeti információval kapcsolatos válaszadás határideje 30 nap, indokoltan 60 nap, míg a REACH-ben 75 nap. Szintén e konvenció szerint nem lehet titkos a vegyi anyag neve, márka neve, a gyártó neve a „notifier” neve. A REACH szabályozásban viszonylag sok a „bizalmas” adat. Előállhat az a legrosszabb helyzet, hogy egy cég továbbra is előállít káros anyagokat (annak gazdasági, társadalmi előnyét bizonyítva, így engedélyeztetve azt), ezek az anyagok belekerülnek a termékekbe, majd üzleti titokra hivatkozva a fogyasztó erről nem tud értesülni. A környezetbe való kibocsátás az Aarhus szerint nem titkos adat, még akkor sem, ha termék bocsátja ki. Nem lehet üzleti titokra 1
A megkérdezett válaszadók mennyire értékelik adott veszély elkerülését. Adott esetben milyen összeget ér meg nekik, illetve mekkora kompenzációt igényelnének, hogy elkerüljék a megbetegedési/halálozási kockázatokat. 2 MNB 2003-as dollárárfolyama: 1USD = 224,4 HUF 3 A 2003-as lengyel GDP vásárlóerő paritáson számítva: 11461 USD, míg a magyar 14579 USD. Forrás: KSH, http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,109886&_dad=portal&_schema=PORTAL&szo=GDP+v%E1s%E1 rl%F3er%F5+parit%E1son 4 A haszonátvitel alkalmazásánál feltételeztük – ezt kvantifikáló kutatási eredmény hiányában -, hogy a Lengyelországi preferenciák hasonlóak a magyarországi preferenciákhoz, így a kulturális különbségekből nem adódik jelentős eltérés a fizetési hajlandóság esetében. Azzal a feltételezéssel éltünk továbbá, hogy a rendelkezésre álló jövedelem közötti eltérést a vásárlóerő-paritáson számított GDP-vel korrigálható.
74
hivatkozva az expoziciót nem nyilvánosságra hozni A jelenlegi REACH a termékekben lévő vegyi anyagok kérdését nem tárgyalja kielégítően. Külön probléma, hogy ha egy vegyi anyagot be is tiltanak az EU-ban bizonyos felhasználásokra, az import termékekben továbbra is piacon maradhat. A REACH későbbi kiterjesztésénél, fejlesztésénél a fenti szempontok figyelembe vétele ajánlható. 14.3 Környezeti és egészségi hasznok összegzése Ahogy már említettük, a különböző tanulmányok nagy szórással becsülték az egészségi hasznok nagyságrendjét. Azonban abban mindenki egyetért, hogy a potenciális hasznok messze meghaladják a költségeket. E hatásvizsgálat sem – hasonlóan a többi ország hatásvizsgálataihoz nem tartalmaz komplex költség-haszon elemzést. Magyarországra – hasonlóan a többi ország és ez EU szintű hatástanulmányokhoz - csak néhány környezeti és egészségi tényezőre sikerült nagyságrendi becslést adnunk. A már eddig számszerű sített hasznok alapján is igazolható, hogy a REACH környezeti, egészségi hasznai meghaladják a költségeket.
75
Hivatkozások
1. ECORYS, (2004): The impact of REACH. Overview of 36 studies. On the impact of the new chemicals policy (REACH) on society and businesses. Workshop REACH Impact Assessment 25th –27th October 2004, the Hagues the Netherlands 2. FRANHOFER ISI (KARLSRUHE) AND OEKOPOL (HAMBURG) (2004): Analysis of the costs amd benefits of the new EU chemicals policy 3. FRANCK ACKERMANN AND RACHEL MASSEY (2004): the true cost of REACH 4. KPMG/TNO/SIRA CONSULTING (2004): the consequences and admburden of REACH for the Dutch Business Community 5. GKI (2004. november). „A vízgyűjtő kerület (Magyarország) gazdasági és vízgazdálkodási fejlődésének előrejelzése 2015-ig, az ún. baseline scenárió előállítása 6. BKÁE (2003) A II. NKP végrehajtását, az éves intézkedési tervek kidolgozását elősegítő jogi, intézményi és közgazdasági jellegű eszközök meghatározása, az EU VI. Környezetvédelmi Akció Programjának a figyelembevételével 7. DEFRA (2003) The New EuropeanChemicals Strategy 8. EUROPEAN COMMISSION STAFF WORKING PAPER (2003): EXTENDED IMPACT ASSESSMENT. "REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL concerning the Registration, Evaluation, Authorisation and Restrictions of Chemicals (REACH), establishing a European Chemicals Agency and amending Directive 1999/45/EC and Regulation (EC) {on Persistent Organic Pollutants} ". COM(2003)644 final 9. (9) MILJOMINISTERIET (2004): Ministry of the Environmnet, Denmark: Valuation of Chemical Related Health Impacts 10. (10) WORLD BANK (2001): K. LVOVSKY ET AL, “HEALTH AND ENVIRONMENT STRATEGY PAPERS”, NO1, 2001, WORLD BANK WORKING PAPER. 24096, 2001 (11) PEARCE, KONDOURI (2003): The social cost of chemicals.The social costs and benefits of future chemicals policy in the European Union
76
