Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Kohéziós politika
az elnevezés néhány év óta használatos
az elnevezésnek jelentősége van:
korábban: regionális politika, strukturális politika az EU-n belüli különbségeket nem feltétlenül csak a különböző területek közötti fejlettségbeli különbségek mérséklésével lehet csökkenteni az EU-nak belső kohézióját a globális versenyben betöltött szerepének javítása érdekében kell erősíteni
első dokumentum, amely az EU-nak ezen politikáját így nevezi:
Harmadik jelentés a gazdasági-társadalmi kohézióról, 2004. február
Alapelvek
1988 óta változatlanok programozás – több éves programozási ciklusokba illeszkedő projektek
jelenleg: 2007-2013
koncentráció – a források koncentrálása, integrált projektek partnerség – együttműködés a különböző szintek között, a helyi szereplők között addicionalitás – önerő, nemzeti hozzájárulás továbbá: szubszidiaritás – a lehető legalacsonyabb szinten történő problémakezelés
A kohéziós jelentés
a területfejlesztés mellett új elemek:
az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni küzdelem miatt lényeges a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértékben hozzájárul – és nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban! a versenyképesség további tényezői: mindenfajta infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs kapacitások
Új célrendszer
korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése most: versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió további célok:
tudásalapú társadalom építése társadalmi befogadás fenntartható fejlődés belső piac kiteljesítése
A kohéziós jelentés ajánlásai
három prioritás:
konvergencia: a növekedés és munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé fejlett régiókban regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a változások követése és elősegítése európai területi együttműködés: az EU területének harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése
a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a megvalósításban nagyobb koncentráció
Támogatási területek
innováció és a tudásalapú gazdaság a megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások
környezetvédelem és kockázat-megelőzés
elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál
oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a munkavállalók alkalmazkodóképessége
nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is!
földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás
a humántőke és a munkaerő-utánpótlás
Támogatási eszközök
vissza nem térítendő támogatást nyújt:
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
Európai Szociális Alap (ESZA)
humán projektek támogatása
Kohéziós Alap (KA)
infrastrukturális (kis)projektek támogatása
környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek támogatása
kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt:
Európai Beruházási Bank (EIB)
Hatályos szabályozás (2007-2013)
a kohéziós jelentés három prioritását elfogadták
„A konvergencia célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók a NUTS-II. szintjének megfelelő régiók, amelyek esetében a 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referenciaidőszak tekintetében.” (KA, ERFA, ESZA) „Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó, vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI átlagának 90 %-át, és amelyek rendelkeznek a gazdasági konvergencia-feltételek teljesítésére irányuló programmal.”
Hatályos szabályozás II. (2007-2013)
„A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén.” (ERFA, ESZA) „Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten.” (ERFA)
A megvalósítás keretrendszere 1. és 2. célkitűzés
tagállami szinten meghatározott az EU rendelettel szabályozza az intézményi kereteket, amelyeken belül a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek EU-szinten meghatározott:
nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatására 2007. január 1-től 2013. december 31-ig hatályos operatív programok (OP-k) NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra vonatkozóan konkrét pályázati kiírások alapját képezik
A megvalósítás intézményei 1. és 2. célkitűzés
tagállami döntés alapján alapvető szervezetek OP-szinten:
Irányító Hatóság (IH)
Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek)
pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring az IH-tól vesznek át egyes feladatokat
Kifizető Hatóság (KH)
a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára
A megvalósítás keretrendszere 3. célkitűzés az INTERREG tapasztalatai alapján alakították ki három fő tématerület:
1. 2. 3.
közös helyi és regionális határmenti kezdeményezések transznacionális együttműködés az integrált területfejlesztés elősegítésére interregionális kooperáció és tapasztalatcsere
az EU lakosságának 37,5%-a határmenti térségben él költségvetés megoszlása:
1. 2. 3.
6,44 mrd euró 1,83 mrd euró 445 millió euró
Egyéb EU-s támogatási rendszerek I.
az Európai Unió más közös politikáiban is biztosít forrásokat a közös célok eléréséhez ezek – az agrárpolitikától eltekintve – volumenükben nagyságrendekkel elmaradnak a kohéziós támogatásoktól érintett területek:
agrárpolitika környezeti politika kutatás-fejlesztési politika vállalkozásfejlesztési politika közlekedéspolitika
Egyéb EU-s támogatási rendszerek II.
ezek a támogatások is pályázati rendszereken keresztül érhetők el
sok rendszer brüsszeli központú a nem-EU-tagállamok részvétele korlátozott (pl. partnerként) vagy nem lehetséges, és attól is függ, hogy az adott állam milyen „státuszt” élvez (pl. Európai Gazdasági Térség állama, tagjelölt, stabilitási egyezményt aláírt)
további információ nem-EU-tagállamok számára:
http://ec.europa.eu/europeaid/index_en.htm
Köszönöm a figyelmet!
