Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA. (2003. február 6.)

10/4. kötet

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

3

32003O0002

2003.9.26.

AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

L 241/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2003. február 6.) az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti Központi Bankok monetáris és bankstatisztika terén történő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról (EKB/2003/2) (2003/652/EK) kozó eljárásokról szóló, 2002. július 30-i EKB/2002/5 iránymutatás (3) elfogadása óta a statisztikai adatok euro-rendszeren belüli cseréje jelentős mértékben fejlődött az EKB/2001/13 rendelet és a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i EKB/2001/18 rendelet (4) hatályba lépése következtében. Ezért az EKB/2002/5 iránymutatás mellékleteit ezzel az iránymutatással kell frissíteni.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkeire,

mivel:

(1)

(2)

Az EKB/2002/8 rendelettel (1)módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) előírja, hogy a tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k), az említett összevont (konszolidált) mérleg rendszeres elkészítése céljából a saját mérlegükre vonatkozó statisztikai adatokat szolgáltassanak azon tagállam nemzeti központi bankjának (NKB), amelynek területén rezidensek. Ezért az EKB/2001/13 rendeletnek megfelelően meg kell határozni azon formátumokat és eljárásokat, amelyeket az NKB-knak alkalmazniuk kell a tényleges adatszolgáltatóktól begyűjtött, és a saját mérlegükből származó statisztikai adatok Európai Központi Banknak történő jelentéséhez. Statisztikai adatszolgáltatási célokra az EKB a saját mérlegéből nyer adatokat, amelyek megfelelnek az NKB-k által, azok saját mérlegéből származó adatoknak. Az EKB által számított monetáris aggregátumok tartalmazhatják a központi kormányzat bankrendszernél elhelyezett betéteit, és a betétek központi kormányzat által kibocsátott közeli helyettesítőit. Meg kell határozni az MPI-szektor konszolidált mérlegéből és az NKB-któl származó további információkból levezetett tranzakciós statisztikák rendszeres elkészítésére szolgáló formátumokat és eljárásokat is.

Az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztikai adatszolgáltatására vonat-

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

(3)

Az EKB az NKB-kkal együttműködve megállapítja és nyilvántartja az Európai Unióban (EU) működő elektronikus pénzrendszerek jellemzőit, a kérdéses statisztikai adatok hozzáférhetőségét, és az ehhez kapcsolódó adatgyűjtési módszereket.

(4)

A hitelintézetek mérlegeiről kiegészítő adatok és a bankrendszerre vonatkozó egyéb szerkezeti mutatószámok szükségesek az európai szintű, makroprudenciális és szerkezeti elemzés elvégzéséhez.

(5)

A biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítőkre (a továbbiakban „EPK”) nyugdíjalapokra vonatkozóan kiegészítő adatok szükségesek az euro-övezet statisztikai képének kiegészítéséhez. Az EPK-k által végzett tevékenység valóban hasonlít az MPI-k tevékenységére, valamint kiegészíti azt, és különösen mivel az EKB statisztikájának céljából a részben vagy egészben MPI-k tulajdonában álló EPK-k mérlegadatait az MPI-k mérlege nem tartalmazza, lényeges ezen adatok összegyűjtése. Ezen a területen az EKB egyelőre a rövid távú megközelítést alkalmazza, azaz a nemzeti szinten rendelkezésre álló információkból állítja össze a statisztikákat.

(3) HL L 220., 2002.8.15., 67. o. (4) HL L 10., 2002.1.12., 24. o.

4

HU


(6)

Az MPI-hitelek harmadik félnek történő értékesítésére/ átruházására (értékpapírosítás) vonatkozó kiegészítő adatok szükségesek annak figyelemmel kísérésére, hogy e fejleményeknek milyen lehetséges hatásai lehetnek a hitelintézetek által az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott kölcsönökre. Az MPI-hitelek harmadik fél számára történő értékesítése/átruházása csökkentheti az MPI-k által jelentett összegeket anélkül, hogy az ténylegesen befolyásolná az egyéb rezidens szektorok finanszírozását.

(7)

Az EKB az NKB-k számára a közvetítő szerepét játszhatja az IMF-nek szóló kiegészítő monetáris és bankstatisztikák továbbításában.

(8)

Az MPI-szektor összevont mérlegéről szóló statisztikai adatok NKB-k általi közzétételére vonatkozóan bizonyos közös szabályokat kell megállapítani az érintett kulcsfontosságú, piacérzékeny aggregátumok rendszeres nyilvánosságra hozatala érdekében.

(9)

Az EKB/2001/13 rendelet előírja, hogy a hitelintézetek által a szabályokkal összhangban szolgáltatott statisztikai adatokat a legutóbb az EKB/2002/3 rendelettel (1) módosított, a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 1998. december 1-jei EKB/1998/15 rendelettel (2) összhangban a tartalékalap kiszámítására kell felhasználni. Elemzési célokból az EKB-nak az összevont tartalékalap kötelezettségtípusok szerinti bontását tartalmazó havi statisztikákat kell készítenie.

(10)

Az EKB/2001/13 rendelet előírja, hogy az EKB az MPIkről egy statisztikai célú jegyzéket hozzon létre és vezessen MPI-, figyelembe véve a gyakoriság és határidők tekintetében adódó azon követelményeket, amelyek a jegyzéknek a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából erednek. Ezért meg kell határozni azon formátumokat és eljárásokat, amelyeket az NKB-knak az EKB által az említett feladat elvégzése érdekében igényelt információk jelentésekor alkalmazniuk kell.

(11)

Az euro-övezet MPI-szektor mérlegstatisztikája minőségének javítása céljából az EKB/2001/13 rendelet 2.2. cikkével összhangban meg kell állapítani a teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesített kis MPI-k figyelembevétele érdekében elvégzendő bruttósítás közös szabályait.

(12)

Az értékpapír-kibocsátásokról szóló információk kiegészítik az MPI-szektor statisztikáit, ugyanis a hitelfelvevők számára az értékpapír-kibocsátás alternatívát jelent a banki finanszírozással szemben, a pénzügyi eszközök birtokosai pedig a nem bankok által kibocsátott értékpapírokat a bankbetétek és a bankok által kibocsátott, átruházható értékpapírok részleges helyettesítőinek tekinthetik. A kibocsátási tevékenység szektoronkénti részletezése rávilágít az állami és a magánszektor tőke-

(1) HL L 106., 2002.4.23., 9. o. (2) HL L 356., 1998.12.30., 1. o.

10/4. kötet

piaci keresletének viszonylagos fontosságára, és segítséget nyújt a piaci kamatlábak mozgásának kiszámításában, különösen a közepes és hosszú lejáratok esetén. Az euróban kibocsátott értékpapírokról szóló információk felhasználható az eurónak a nemzetközi pénzpiacokon játszott szerepének értékeléséhez; ebből a célból az értékpapír-kibocsátási statisztikáknak tartalmazniuk kell az euro-övezet rezidenseinek bármely devizában történő kibocsátásait, valamint a világon valamennyi euróban történő kibocsátását, akár belföldi, akár nemzetközi. E területen az EKB jelenleg a rövid távú megközelítést alkalmazza, azaz a nemzeti és nemzetközi szinten hozzáférhető információk felhasználásával állítja össze az értékpapír-kibocsátási statisztikákat.

(13)

Az EKB-nak figyelemmel kell kísérnie a monetáris politika érvényesülését a KBER elsődleges refinanszírozó műveleteire alkalmazott kamatlábak változásain keresztül az ármechanizmus szerkezetének és a monetáris aggregátumokon és a pénzpiacokon való működésének jobb megértése, valamint a szektorális pénzügyi feltételek értékelése céljából. Ennek érdekében szükség van az MPI-k által a háztartások és nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábak (a továbbiakban „MPI-kamatlábak”) alakulásáról szóló statisztikai adatokra; ezért meg kell határozni azon formátumokat és eljárásokat, amelyeket az NKB-knak az EKB/2001/18 rendelettel összhangban alkalmazniuk kell az ilyen információk EKB-nak történő jelentésekor. Amíg nem áll euro-övezeti szinten rendelkezésre megfelelő minőségű statisztika az MPI-kamatlábakra, az EKB a lakossági kamatok tekintetében rövid távú megközelítést követ, amelynek értelmében a nemzeti szinten rendelkezésre álló információk alapján az adatszolgáltatókra további adatszolgáltatási teher hárítása nélkül az egy gazdasági területnek tekintett euro-övezet vonatkozásában korlátozott számú, aggregált lakossági kamatlábakat számít. A lakossági kamatok részletesebb elemzése érdekében az EKB elsődlegesen az irányadó nemzeti kamatlábakra támaszkodik, azaz azon kamatokra, amelyeket az érintett tagállam lakossági pénzpiaci viszonyai fő mutatószámaiként tartanak számon, és a felhasználók általában figyelemmel kísérnek.

(14)

Eljárást szükséges kidolgozni ezen iránymutatás mellékleteinek hatékony technikai módosításaira, feltéve hogy e módosítások sem a mögöttes koncepcionális keretet nem változtatják meg, sem az adatszolgáltatási terhet nem érintik. Az eljárás követésekor figyelembe kell venni a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét. Az NKB-k a Statisztikai Bizottságon keresztül tehetnek javaslatot az iránymutatás mellékleteinek technikai módosítására.

10/4. kötet (15)


HU

Az alapszabály 12.1. és 14.3. cikkeivel összhangban az EKB iránymutatásai a közösségi jog szerves részét képezik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

5

együttműködve évente azonosítja és nyilvántartja az Európai Unióban működő elektronikus pénzrendszerek jellemzőit, az azokra vonatkozó statisztikai adatok hozzáférhetőségét és az ehhez kapcsolódó adatgyűjtési módszereket.

(3) Annak érdekében, hogy az EKB elvégezhesse az európai bankszektor makroprudenciális elemzését, valamint szerkezeti változásainak elemzését, az NKB-k az V. és VI. mellékletnek megfelelően adatokat szolgáltatnak a hitelintézeti szektor mérlegéről és más szerkezeti mutatókról.

Meghatározások Ennek az iránymutatásnak a céljából: 1. „részt vevő tagállam” és „rezidens”: jelentésük megegyezik az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (1) 1. cikkében meghatározott jelentéssel;

(4) A monetáris aggregátumok összegyűjtése céljából az NKB-k a VII. mellékletnek megfelelően statisztikai adatokat szolgáltatnak a központi kormányzatnál elhelyezett betétekről, készpénz- és értékpapír-állományáról, valamint a VIII. mellékletben megállapított, rezidencia szerinti bontásban a pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek tulajdonosairól, az EKB/2001/13 rendelet értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok kiegészítéseként és az azokkal megegyező gyakorisággal és határidőkkel.

2. „euro-övezet”: a részt vevő tagállamok gazdasági területe és az EKB; 3. „euro-rendszer”: a részt vevő tagállamok NKB-ja és az EKB; 4. „hitelintézet”: megegyezik az EKB/2001/13 rendelethez csatolt I. melléklet 1. részének I.2. szakaszában foglalt fogalommal.

2. cikk Az MPI-szektor összevont mérlege és a tranzakciós adatok levezetése (1) Az NKB-k az EKB/2001/13 rendeletnek megfelelően a saját tagállamuk „központi bank” és „egyéb MPI-k” alszektorára vonatkozóan két összevont mérleget készítenek, és azokról adatokat szolgáltatnak. A központi bank mérlegére vonatkozó szükséges statisztikai adatokat az I. mellékletben található monetáris és bankstatisztikai összekötő táblázatok részletesebben is meghatározzák. Statisztikai adatszolgáltatási célokból az EKB saját mérlegéből veszi azon adatokat, amelyek megfelelnek az NKB-k által saját mérlegükből származtatott adatoknak. Saját mérlegük összeállítójaként az NKB-k a II. mellékletben megállapított eljárást követik, amikor rendszeresen figyelemmel kísérik az euro-rendszer statisztikai célú, hóvégi összevont mérlege és heti pénzügyi kimutatásai közötti összhangot, és amikor megfigyelésük eredményéről rendszeresen jelentést küldenek az EKB-nak. Saját mérlege összeállítójaként az EKB azonos eljárást követ. E statisztikai adatokat a III. mellékletben található naptárnak megfelelően kell jelenteni. (2) Az NKB-k a IV. mellékletben megadott felsorolásnak megfelelően a rendelkezésre álló információk függvényében szolgáltatnak további adatokat az MPI-k és nem MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzről. A havi adatokat évente legalább kétszer kell az EKB-nak továbbítani. Az EKB az NKB-kkal (1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(5) Az adatok hozzáférhetőségétől függően, a legjobb becslés módszerét is beleértve, illetve amennyiben az érintett szerződés monetáris szempontból jelentős, az NKB-k a IX. mellékletben felsorolt tájékoztató adatoknak megfelelően további statisztikai adatokat szolgáltatnak az EKB/2001/13 rendelet értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok kiegészítéseként és az azokkal megegyező gyakorisággal és határidőkkel. Az EKB az NKB-kkal együttműködve megállapítja és nyilvántartja a kérdéses statisztikai adatok hozzáférhetőségét és az ehhez kapcsolódó adatgyűjtési módszereket.

(6) Annak érdekében, hogy az EKB levezethesse a monetáris aggregátumokra és a többi eszköz és forrás oldali aggregátumra vonatkozó tranzakciós statisztikákat, az NKB-k a X. melléklettel összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat.

(7) Az NKB-k IMF-fel szembeni jogszabályi kötelezettségeinek sérelme nélkül az NKB-k dönthetnek úgy, hogy az EKB-t közvetítőként használják a kiegészítő monetáris és bankstatisztikák IMF-nek történő továbbításához. E statisztikákat és a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatási utasításokat a XI. melléklet tartalmazza.

(8) Az NKB-k csak azt követően teszik közzé az euro-övezet havi monetáris aggregátumaihoz való nemzeti hozzájárulásukat, hogy az EKB ezeket az aggregátumokat már közzétette. Ha az NKB-k ilyen adatokat közzétesznek, azoknak meg kell egyezniük a legutoljára közzétett, euro-övezeti aggregátumokhoz való hozzájárulás adataival. Ha az NKB-k újra összeállítják az EKB által közzétett euro-övezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell követniük.

(9) Az adatok hozzáférhetőségétől függően, a legjobb becslés módszerét is beleértve, az NKB-k a XII. mellékletnek megfelelően statisztikai adatokat szolgáltatnak a harmadik félnek eladott/átadott MPI-hitelekről (értékpapírosítás).

6


HU

(10) Szükség esetén az NKB-k a XIII. mellékletben megállapított politikával összhangban javításokat küldenek az EKB-nak.

10/4. kötet

6. cikk Értékpapír-kibocsátások

(11) Az előíírt statisztikai adatokat a XIII. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő formában kell az EKB-nak jelenteni. E melléklet leírja azt a formát is, amelyben az EKB visszajuttatja a statisztikai adatokat az NKB-knak. (12) Az euro-övezetben rezidens MPI-mérlegstatisztikák minőségének biztosítása érdekében, ha az NKB-k az EKB/2001/ 13 rendelet 2.2. cikkének értelmében felmentést engedélyeznek a kisebb MPI-knek, akkor az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves MPI-mérlegadatok összeállításakor az NKB-knak az adatokat a XIV. melléklettel összhangban 100 %-ra kell bruttósítaniuk, az említett MPI-k figyelembevétele érdekében.

Annak érdekében, hogy az EKB rendszeresen elkészíthesse az értékpapír-kibocsátási statisztikákat, amelyek tartalmazzák az euro-övezet rezidenseinek bármely devizában történő kibocsátásait, valamint a világ valamennyi, akár belföldi, akár nemzetközi, euróban történő kibocsátását, az NKB-k a XIX. melléklettel összhangban, az adatok hozzáférhetőségétől függő mértékben a referencia-hónap végétől számított öt héten belül szolgáltatnak statisztikai adatokat.

7. cikk 3. cikk A tartalékalapról és a tartalékalapból történő szabványosított levonásokról szóló statisztika (1) A tartalékalap-statisztika rendszeres elkészítésének lehetővé tétele érdekében az NKB-k a XV. melléklettel összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat az EKB-nak. (2) A tartalékalapból a hitelintézetek által az EKB/1998/15 rendelet 3.2. cikkének értelmében a legfeljebb kétéves megállapodás szerinti lejárattal kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik, illetve pénzpiaci papírjaikból származó forrásaik állományaira alkalmazható, folyó szabványosított levonások pontosságának ellenőrzése érdekében az EKB havonta végez számításokat a hitelintézetek által az EKB/2001/13 rendelettel összhangban az NKB-knek benyújtott hóvégi statisztikai adatok felhasználásával. Az NKB-k a XVI. melléklettel összhangban állítják össze a megkövetelt aggregátumokat, és ezen aggregátumokat továbbítják az EKB-nak.

4. cikk Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke Annak érdekében, hogy az MPI-k statisztikai célú jegyzéke pontos és naprakész maradjon, az NKB-k a XVII. melléklettel összhangban jelentik a frissítéseket.

5. cikk

Az MPI-kamatlábak statisztikája

(1) Annak érdekében, hogy az EKB rendszeresen elkészíthesse az MPI-kamatlábakról szóló statisztikát, az NKB-k a XX. melléklettel összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat. E statisztikai adatokat a III. mellékletben szereplő naptárnak megfelelően kell jelenteni.

(2) Amíg euro-övezeti szinten nem áll rendelkezésre az MPIkamatlábakra vonatkozó, megfelelő minőségű statisztika, de legkésőbb a 2003. decemberi referencia-hónapig, az NKB-k a lakossági kamatokra vonatkozó statisztikát a XXI. melléklettel összhangban, a referencia-hónap végétől számított 18 munkanapon belül szolgáltatják. Az ütemezést a III. melléklet tartalmazza. Az NKB helyettesítheti az euro-övezet lakossági kamataiban szereplő, a XXI. mellékletben bemutatott nemzeti hozzájárulást az MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztika céljából összegyűjtött megfelelő statisztikai adatokkal, de ez esetben is be kell tartania a referencia-hónap végétől számított 18 munkanapos említett határidőt.

(3) Amíg euro-övezeti szinten nem áll rendelkezésre az MPIkamatlábakra vonatkozó megfelelő minőségű statisztika, de legkésőbb a 2003. decemberi referencia-hónapig, az NKB-k rendszeresen adatot szolgáltatnak az EKB-nak az országos irányadó lakossági kamatokról is, azaz azon kamatlábakról, amelyeket az érintett tagállam lakossági pénzpiaci feltételeinek fő mutatószámaiként tartanak nyilván, és a felhasználók általában figyelemmel kísérnek.

8. cikk

Az EPK-k mérlegadatai

A statisztikai adatok minősége

Annak érdekében, hogy az EKB rendszeresen elkészíthesse a rezidens EPK-k tevékenységéről szóló statisztikát, az NKB-k a XVIII. mellékletnek megfelelően a rendelkezésükre álló adatok függvényében szolgáltatnak statisztikai adatokat.

Az EKB 2533/98/EK és az EKB/2001/13 rendeletben foglalt ellenőrzési joga sérelme nélkül az NKB-k ellenőrzik és biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott statisztikai adatok minőségét és megbízhatóságát.

10/4. kötet


HU

9. cikk Az adatok továbbítására vonatkozó szabványok Az NKB-k az EKB által megkövetelt statisztikai adatok elektronikus továbbításához a KBER által biztosított, „ESCB-Net” távközlési hálózaton alapuló rendszert használják. A statisztikai adatok elektronikus cseréjére kifejlesztett statisztikai üzenetformátum a Statisztikai Bizottság által elfogadott szabványos formátum. E követelmény nem tiltja a statisztikai adatok továbbítására szolgáló bármely egyéb eszköz tartalékmegoldásként történő alkalmazását, ha az EKB ehhez hozzájárul.

7

mögöttes koncepcionális keretet nem változtatják meg, sem a tagállamok adatszolgáltatóinak adatszolgáltatási terhét nem érintik. 11. cikk Hatályon kívül helyezés A 2002. július 30-i EKB/2002/5 iránymutatás ezennel hatályát veszti. 12. cikk Záró rendelkezések

10. cikk Egyszerűsített módosítási eljárás

Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei. Ez az iránymutatás 2003. február 11-én lép hatályba.

A Statisztikai Bizottság véleményének figyelembevételével az EKB Igazgatósága jogosult ezen iránymutatás mellékleteinek technikai módosítására, feltéve hogy e módosítások sem a

Ezt az iránymutatást az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2003. február 6-án. az EKB Kormányzótanácsa részéről Willem F. DUISENBERG

8


HU

I. MELLÉKLET ÖSSZEKÖTŐ TÁBLÁZATOK A MONETÁRIS ÉS BANKSTATISZTIKÁKRA A nemzeti központi bankok (NKB-k) és az Európai Központi Bank (EKB) a saját mérlegükre vonatkozó statisztikai adatok összeállítójaként a következő összekötő táblázatokat használják az euro-rendszer statisztikai célú hóvégi összevont mérlege, valamint a számviteli és likviditáskezelési célú napi pénzügyi beszámolók közötti összhang figyelemmel kísérésére. E statisztikai adatokat a III. mellékletben megállapított naptár szerint kell szolgáltatni. Az összekötő táblázatok részletes kapcsolatot teremtenek a számviteli mérleg sorai és a statisztikai célra szolgáltatandó adatok között. A táblázatok iránymutatást nyújtanak mind a havi, mind a negyedéves statisztikai követelményekhez. Az összekötő táblázatokhoz kiegészítő táblázatok is tartoznak, amelyek további összehangolást tesznek lehetővé a számviteli és a statisztikai mérlegek között. Az összekötő táblázatok bal oldala az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) I. mellékletében szereplő 1., 2., 3. és 4. táblázat minden rovata esetében megadja a mérlegtétel számát, megnevezését és tagolását; az összekötő táblázatok jobb oldala pedig minden számviteli sorhoz megadja a kért tételszámot, megnevezést és tagolást. Az EKB/2001/13 rendelet szerinti egyes mérlegtételek nem vonatkoznak az EKB//NKB-k mérlegeire (ezeket „n/a” jelzi). A kiegészítő táblázatok megismétlik az EKB/2001/13 rendelet eredeti 1., 2., 3. és 4. táblázatát. A táblázatok minden rovatában megtalálható a vonatkozó számviteli tétel száma. Továbbá e statisztikai adatok összeállításakor az NKB-knak bizonyos kivételekkel a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatásban (3) megállapított harmonizált számviteli szabályokat kell betartaniuk. A legfontosabb kivételnek az számít, hogy az NBKknak értékpapír-állományukat havonta kell átértékelniük, szemben a számviteli célra előírt negyedéves gyakorisággal. Egy másik kivétel, hogy statisztikai célokból a 9.5. „az euro-rendszeren belüli egyéb követelések (nettó)” és a 10.4 „az euro-rendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó)” számviteli tételeket bruttó értéken kell jelenteni. Ezzel szemben a 14. „átértékelési számlák” elnevezésű tételt számviteli célra kell bruttó értéken jelenteni (a nem realizált veszteségek a 11. sorban, az „egyéb eszközök” között szerepelnek), és statisztikai célra nettó értéken.

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o. (3) HL L 58., 2003.3.3., 1. o.

10/4. kötet

Betétek Belföldi (minden devizanemben)

9.

Rezidens

Forgalomban levő deviza

Megnevezés

MPI-k

Szektor

Alszektor

Részletezés

EKB/2001/13 rendelet – 1. melléklet – 1. táblázat

8.

Mérlegsor

FORRÁSOK Állományok

Lejárat

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – lekötött betétek Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – finomhangoló passzív oldali művelet Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó betétek

Az euro-övezet hitelintézeteivel szem- Belföldi beni euróban denominált egyéb kötelezettségek Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni euróban denominált kötelezettségek – egyéb kötelezettségek

2.3.

2.4.

2.5.

3.

5.2.

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Típus

Számviteli mérleg formátuma

Devizanem

Szektor

További részletezés Alszektor

Lejárat

HU

Belföldi

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – betéti rendelkezésre állás

2.2.

Belföldi

Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – folyószámlák (a kötelező tartalékok rendszerére vonatkozóan)

Forgalomban levő bankjegyek

Megnevezés

2.1.

1.

Mérlegsor

Monetáris és bankstatisztikai célú összekötő táblázat. Mérlegtételenkénti megfeleltetés

(Havi adatok)

ÖSSZEKÖTŐ TÁBLÁZAT A MONETÁRIS ÉS BANKSTATISZTIKÁKRA

10/4. kötet

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 9

Betétek Egyéb részt (minden devi- vevő tagállazanemben) mok

9.

Rezidens

Betétek Belföldi (minden devizanemben)

Megnevezés

Alszektor

MPI-k

Nem Államháztartás Központi korMPI-k mányzat

Szektor

Részletezés


Lejárat

Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – folyószámlák (a kötelező tartalékok rendszerére vonatkozóan) Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – betéti rendelkezésre állás

2.2.

Egyéb kötelezettségek

12.

2.1.

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, Belföldi külföldi devizában denominált kötelezettségek

7.

Egyéb részt vevő tagállamok

Betétek

Betétek

Típus

Devizanem

Minden devizanem

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor

További részletezés

Minden devizanem



Belföldi

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni euróban denominált kötelezettségek – államháztartás

5.1.

Belföldi

Belföldi

12.


Belföldi

10.4. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek – egyéb kötelezettségek az euro-rendszeren belül

10.2. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek Belföldi – az EKB-adósságlevelek kibocsátását alátámasztó saját váltókhoz kapcsolódó kötelezettségek (csak az NKB-k mérlege)

Belföldi


Megnevezés

10.1. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek – devizatranszferrel megegyező kötelezettségek (csak az EKB mérlege)

7.

Mérlegsor


Központi kormányzat



Alszektor

Lejárat

HU

9.

Mérlegsor


10

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 10/4. kötet

Mérlegsor


Megnevezés

Rezidens

Szektor

Alszektor

Részletezés


Lejárat

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben euróban denominált egyéb kötelezettségek Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szemben euróban denominált kötelezettségek – egyéb kötelezettségek

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, Egyéb részt külföldi devizában denominált kötele- vevő tagállazettségek mok

3.

5.2.

7.


Devizanem

Szektor

Alszektor

Lejárat



10.2. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek Egyéb részt – az EKB-adósságlevelek kibocsátását vevő tagállaalátámasztó saját váltókhoz kapcsolódó mok kötelezettségek (csak az NKB-k mérlege)





Típus


HU


Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó betétek

2.5.


Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – finomhangoló passzív oldali művelet

2.4.


Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – lekötött betétek

Megnevezés


2.3.

Mérlegsor


10/4. kötet 11

Betétek Külföld (minden devizanemben)

Betétek Külföld (minden devizanemben)

9.

9.

Rezidens

Betétek Egyéb részt (minden devi- vevő tagállazanemben) mok

Megnevezés

Alszektor

Nem Államháztartás Központi korMPI-k mányzat

Szektor

Részletezés


9.

Mérlegsor


Lejárat szerint (2 sáv)

Lejárat

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek


12.

8.1.

Az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségekből származó kötelezettségek

8.2.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban denominált kötelezettségek


8.1.

6.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

6.


12.

Külföld

Betétek

Betétek

Betétek

Típus

Minden devizanem

Minden devizanem

Minden devizanem

Devizanem

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor





Alszektor

Az Európai Unió Hivatalos Lapja Lejárat szerint (2 sáv)


Lejárat

HU



7.



Rezidens

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni euróban denominált kötelezettségek – államháztartás


Megnevezés


5.1.

12.

Mérlegsor


12 10/4. kötet

9.e.

Mérlegsor

Megnevezés

Betétek (euróban)


Belföldi

Rezidens

MPI-k

Szektor

Alszektor

Részletezés


Lejárat

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – folyószámlák (a kötelező tartalékok rendszerére vonatkozóan) Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – betéti rendelkezésre állás Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – lekötött betétek Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – finomhangoló passzív oldali művelet Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó betétek Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben euróban denominált egyéb kötelezettségek Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szemben euróban denominált kötelezettségek – egyéb kötelezettségek

2.2.

2.3.

2.4.

2.5.

3.

5.2.


12. 2.1.

Az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségekből származó kötelezettségek

Megnevezés

8.2.

Mérlegsor

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Betétek

Típus

Devizanem

Szektor


Minden devizanem


Alszektor



Lejárat

HU

Belföldi

Belföldi

Külföld

Rezidens


10/4. kötet


Betétek (euróban)

Megnevezés


Rezidens

MPI-k

Szektor

Alszektor

Részletezés


Lejárat

Megnevezés

Belföldi

Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – folyószámlák (a kötelező tartalékok rendszerére vonatkozóan) Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – betéti rendelkezésre állás Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló, euróban denominált kötelezettségek – lekötött betétek Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló, euróban denominált kötelezettségek – finomhangoló passzív oldali művelet Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó betétek

2.1.

2.2.

2.3.

2.4.

2.5.





Betétek

Típus

Szektor

További részletezés Devizanem

Euro



Belföldi

12.


Belföldi


10.2. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek Belföldi – az EKB-adósságlevelek kibocsátását alátámasztó saját váltókhoz kapcsolódó kötelezettségek (csak az NKB-k mérlege)


Mérlegsor


Alszektor

Lejárat

HU

9.e.

Mérlegsor


14


Egynapos

Egynapos

9.1.e.

Megnevezés

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Alszektor

Nem Egyéb MPI-k rezidensek

Nem Államháztartás Egyéb államMPI-k háztartás

Szektor

Részletezés


Lejárat



Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek – egyéb kötelezettségek Egyéb kötelezettségek

12.


12.

5.2.

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek – államháztartás

5.1.

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi


12.




10.2. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek Egyéb részt – az EKB-adósságlevelek kibocsátását vevő tagállaalátámasztó saját váltókhoz kapcsolódó mok kötelezettségek (csak az NKB-k mérlege)


Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek – egyéb kötelezettségek

5.2.


Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek

Megnevezés

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Betétek

Típus

Euro

Euro

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor


Euro


3.

Mérlegsor


Egyéb rezidensek

Egyéb államháztartás


Alszektor

Lejárat

HU

9.1.e.

Mérlegsor


10/4. kötet


Egynapos

Egynapos

Egynapos

9.1.e.

9.1.e.

Megnevezés

9.1.e.

Mérlegsor


Belföldi

Alszektor

Nem Egyéb reziden- Nem pénzügyi MPI-k sek vállalatok

Nem Egyéb reziden- BiztosítótársaMPI-k sek ságok és nyugdíjalapok

Nem Egyéb reziden- Egyéb pénzüMPI-k sek gyi közvetítők

Szektor

Lejárat



12.


12.

5.2.



12.

5.2.


Megnevezés

5.2.

Mérlegsor

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus

Euro

Euro

Euro

Devizanem

Egyéb pénzügyi közvetítők

Alszektor

Egyéb reziden- Nem pénzügyi sek vállalatok

Nem pénzügyi vállalatok

Egyéb reziden- Biztosítótársasek ságok és nyugdíjalapok

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok

Egyéb reziden- Egyéb pénzüsek gyi közvetítők

Szektor

További részletezés Lejárat


Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens


HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



16 10/4. kötet

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

9.1.e.

9.1.e.

9.1.e.

Megnevezés

9.1.e.

Mérlegsor




Alszektor


Nem Egyéb rezidenMPI-k sek


Nem Egyéb reziden- Háztartások MPI-k sek

Szektor

Lejárat



12.


12.

5.2.



12.

5.2.



12.

5.1.


Megnevezés

5.2.

Mérlegsor







Belföldi

Belföldi

Rezidens

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus

Euro

Euro

Euro

Háztartások

Alszektor


Egyéb rezidensek



Nem MPI-k

Nem MPI-k


Egyéb reziden- Háztartások sek

Szektor


Euro


Lejárat

HU


Belföldi

Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Egynapos

Egynapos

Egynapos

Lekötött

9.1.e.

9.1.e.

9.2.e.

Megnevezés

9.1.e.

Mérlegsor


Belföldi


Alszektor





Szektor


Lejárat



12.


12.

5.1.



12.

5.2.



12.

5.2.


Megnevezés

5.2.

Mérlegsor

Lekötött

Lekötött

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus

Euro

Euro

Euro

Euro

Devizanem


Alszektor

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k



Háztartások

Háztartások




Szektor




Lejárat


Belföldi

Belföldi







Rezidens


HU



Rezidens

Részletezés



18 10/4. kötet

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

9.2.e.

9.2.e.

9.2.e.

9.2.e.

Megnevezés

9.2.e.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Alszektor


Lejárat



Nem Egyéb reziden- Nem pénzügyi Lejárat szerint MPI-k sek vállalatok (3 sáv)

Nem Egyéb reziden- Biztosítótársa- Lejárat szerint MPI-k sek ságok és (3 sáv) nyugdíjalapok

Nem Egyéb reziden- Egyéb pénzü- Lejárat szerint MPI-k sek gyi közvetítők (3 sáv)


Szektor


12.


12.

5.2.



12.

5.2.



12.

5.2.



12.

5.2.


Megnevezés

5.2.

Mérlegsor

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Típus

Euro

Euro

Euro

Euro

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor


Euro



Lejárat

Háztartások

Háztartások



Nem pénzügyi Lejárat szerint vállalatok (3 sáv)


Biztosítótársa- Lejárat szerint ságok és (3 sáv) nyugdíjalapok


Egyéb pénzü- Lejárat szerint gyi közvetítők (3 sáv)


Egyéb reziden- Lejárat szerint sek (3 sáv)

Alszektor

HU

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

9.2.e.

9.2.e.

9.2.e.

Megnevezés

9.2.e.

Mérlegsor




Alszektor

Lejárat





Nem Államháztartás Központi kor- Lejárat szerint MPI-k mányzat (3 sáv)

Szektor



12.


12.

5.2.



12.

5.2.



12.

5.2.


Megnevezés

5.1.

Mérlegsor

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Típus

Euro

Euro

Euro

Euro

Devizanem

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor





Lejárat








Alszektor










Rezidens


HU



Rezidens

Részletezés



20 10/4. kötet

Lekötött

Lekötött

Felmondással visszaváltható




9.2.e.

9.3.e.

9.3.e.

9.3.e.

9.3.e.

Megnevezés

9.2.e.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Alszektor

Lejárat










Szektor

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a


12.

n/a



12.

5.2.


Megnevezés

5.2.

Mérlegsor





Rezidens

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Típus

Euro

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor


Euro


Lejárat

Háztartások

Háztartások





Alszektor

HU



Rezidens

Részletezés



10/4. kötet









9.3.e.

9.3.e.

9.3.e.

9.3.e.

9.3.e.

9.3.e.

Megnevezés

9.3.e.

Mérlegsor


Lejárat










n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

Megnevezés Rezidens

Típus

Devizanem

Szektor


Lejárat






Alszektor


Szektor

Mérlegsor


HU


Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



22 10/4. kötet


Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

9.4.e.

9.4.e.

9.4.e.

9.4.e.

Megnevezés

9.3.e.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Alszektor






Szektor


Lejárat



12.


12.

5.2.



12.

5.2.



12.

5.2.


n/a

Megnevezés

5.1.

n/a

Mérlegsor

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus

Euro

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor


Euro






Egyéb rezidensek



Alszektor

Lejárat

HU

Belföldi

Belföldi


Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Megnevezés

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Mérlegsor

9.4.e.

9.4.e.

9.4.e.

9.4.e.

9.4.e.




Alszektor






Szektor

Lejárat


12.


12.

5.2.



12.

5.2.



12. 5.1.



12.

5.2.


Megnevezés

5.2.

Mérlegsor

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus

Euro

Euro

Euro

Euro

Euro

Devizanem

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor




Egyéb rezidensek



Háztartások

Háztartások



Alszektor

Lejárat








Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens


HU


Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



24 10/4. kötet

Megnevezés

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Egynapos

Mérlegsor

9.4.e.

9.4.e.

9.4.e.

9.1.x.


Belföldi


Alszektor





Szektor

Lejárat

Belföldi


12.




12.






Rezidens

7.



12.

5.2.



12.

5.2.


Megnevezés

5.2.

Mérlegsor

Egynapos

Egynapos

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Külföldi deviza Nem MPI-k

Euro

Euro

Nem MPI-k

Szektor


Euro




Háztartások

Háztartások





Alszektor

Lejárat

HU



Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

9.1.x.

9.1.x.

9.1.x.

9.1.x.

Megnevezés

9.1.x.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Alszektor






Szektor

Lejárat


12.


12.


12.


12.

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor



Euro

Euro

Euro

Devizanem


Háztartások

Háztartások







Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Alszektor

Lejárat


Belföldi


7.

Belföldi


7.

Belföldi


7.

Belföldi


7.

Belföldi


12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor


HU

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



26 10/4. kötet

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

9.1.x.

9.1.x.

9.1.x.

Megnevezés

9.1.x.

Mérlegsor




Alszektor





Szektor

Lejárat


12.


12.


12.



7.



7.



7.



12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus

Devizanem

Szektor











Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek



Alszektor

Lejárat

HU



Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Egynapos

Egynapos

Lekötött

Lekötött

9.1.x.

9.2.x.

9.2.x.

Megnevezés

9.1.x.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Alszektor





Szektor



Lejárat


12.


12.


12.

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus

Szektor





Devizanem




Lejárat





Háztartások

Háztartások



Alszektor


Belföldi


7.

Belföldi


7.



7.



12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor


HU



Rezidens

Részletezés



28 10/4. kötet

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

9.2.x.

9.2.x.

9.2.x.

Megnevezés

9.2.x.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Alszektor

Lejárat






Szektor


12.


12.


12.

Belföldi


7.

Belföldi


7.

Belföldi


7.

Belföldi


12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Típus

Devizanem

Szektor







Lejárat

Háztartások

Háztartások









Alszektor

HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

9.2.x.

9.2.x.

9.2.x.

Megnevezés

9.2.x.

Mérlegsor




Alszektor



Lejárat





Szektor


12.


12.


12.

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Típus

Szektor





Devizanem




Lejárat









Alszektor




7.



7.



7.



12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor


HU



Rezidens

Részletezés



30 10/4. kötet

Lekötött

Lekötött





9.2.x.

9.3.x.

9.3.x.

9.3.x.

9.3.x.

Megnevezés

9.2.x.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Alszektor

Lejárat










Szektor

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a


12.



7.



12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Típus

Devizanem

Szektor





Lejárat

Háztartások

Háztartások





Alszektor

HU



Rezidens

Részletezés



10/4. kötet









9.3.x.

9.3.x.

9.3.x.

9.3.x.

9.3.x.

9.3.x.

Megnevezés

9.3.x.

Mérlegsor


Lejárat










n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a


Típus

Devizanem

Szektor


Lejárat






Alszektor


Szektor

Mérlegsor


HU


Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



32 10/4. kötet


Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

9.4.x.

9.4.x.

9.4.x.

9.4.x.

Megnevezés

9.3.x.

Mérlegsor


Belföldi

Belföldi

Alszektor






Szektor


Lejárat


12.


12.


12.

Belföldi


7.

Belföldi


7.

Belföldi


7.

Belföldi


12.

Rezidens


n/a

Megnevezés

7.

n/a

Mérlegsor

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus

Devizanem

Szektor


Nem MPI-k

Nem MPI-k








Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek



Alszektor

Lejárat

HU

Belföldi

Belföldi


Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Megnevezés

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Mérlegsor

9.4.x.

9.4.x.

9.4.x.

9.4.x.

9.4.x.




Alszektor






Szektor

Lejárat


12.


12.


12.


12.

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus

Szektor

Nem MPI-k

Nem MPI-k




Devizanem


Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek



Háztartások

Háztartások



Alszektor

Lejárat




7.



7.



7.

Belföldi


7.

Belföldi


12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor


HU


Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



34 10/4. kötet

Megnevezés

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Pénzpiaci alapok részesedései/egységei

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok


Mérlegsor

9.4.x.

9.4.x.

9.4.x.

10.

11.e.

11.e.


Alszektor




Szektor

1 és 2 év közötti

Legfeljebb 1 éves

Lejárat


12.

n/a

4.

n/a

n/a

Kibocsátott kötvényigazolások

n/a


12.



7.



7.



12.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus

Devizanem

Szektor






Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Alszektor

Legfeljebb 1 éves

Lejárat

HU




Rezidens

Részletezés



10/4. kötet






Tőke és tartalékok

Egyéb források

11.x.

11.x.

11.x.

12.

13.

Megnevezés

11.e.

Mérlegsor


Rezidens

Szektor

Alszektor

Részletezés


2 éven túli


15.

Devizanem

Szektor


Lejárat


Elszámolás alatt álló tételek

Egyéb források

Átértékelési számlák

14.


11.

Céltartalékok

13.


Típus

Egyéb források


12.

Rezidens

10.3. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek – az euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli elosztásához kapcsolódó nettó kötelezettségek

(Egyéb eszközök)

n/a

n/a

n/a

n/a

(11.)

n/a

n/a

n/a

n/a

Megnevezés


HU


Legfeljebb 1 éves

2 éven túli

Lejárat

Mérlegsor


36 10/4. kötet

SDR ellenpárja (1)

Megnevezés

Rezidens

Szektor

Alszektor

Részletezés


Lejárat

9.

Az IMF által elosztott SDR ellenpárja

Egyéb kötelezettségek Céltartalékok

13.

Megnevezés

12.

Mérlegsor Rezidens


Az euro-rendszeren belüli belföldi pozíciók csak az EKB-ra vagy a Deutsche Bundesbank-ra vonatkoznak.

CB3

Mérlegsor


Egyéb források

Egyéb források

Típus


Devizanem

Szektor


Lejárat

10/4. kötet HU


2.

Hitelek

Készpénz, ebből Euro

Készpénz (minden devizanem)

Megnevezés

Belföldi

Rezidens

MPI-k

Szektor

Alszektor

Részletezés


Fogyasztói hitel Lejárat

Az euro-övezet rezidenseivel Belföldi szembeni, külföldi devizában denominált követelések Az euro-övezet hitelintézeteinek Belföldi monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – főbb refinanszírozási műveletek Az euro-övezet hitelintézeteinek Belföldi monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – hosszabb távú refinanszírozási műveletek Az euro-övezet hitelintézeteinek Belföldi monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – finomhangoló passzív oldali műveletek

5.1.

5.2.

5.3.

Rezidens

3.

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

11. 11.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök

Megnevezés

2.2.

Mérlegsor Típus

Hitelek

Szektor


Készpénz


Alszektor

További részletezés Cél

Lejárat/devizanem

HU

1.e.

1.

Mérlegtétel

ESZKÖZÖK Állományok

(Havi adatok)


38


Mérlegtétel


Megnevezés

Rezidens

Szektor

Alszektor

Részletezés



Az euro-övezet hitelintézeteinek Belföldi monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – aktív oldali rendelkezésre állás Az euro-övezet hitelintézeteinek Belföldi monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó hitelek Az euro-övezet hitelintézeteivel Belföldi szembeni, euróban denominált követelések Euro-rendszeren belüli követelé- Belföldi sek – a devizatartalékok transzferével megegyező követelések (csak az NKB-k mérlege) Euro-rendszeren belüli követelé- Belföldi sek – az EKB-adósságlevelek kibocsátását alátámasztó saját váltókhoz kapcsolódó kötelezettségek (csak az EKB mérlege) Euro-rendszeren belüli követelé- Belföldi sek – az euro-rendszeren belüli egyéb követelések

5.5.

5.6.

6.

9.2.

9.3.

9.5.

Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteinek Belföldi monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – strukturális passzív oldali műveletek

Megnevezés

5.4.

Mérlegsor Típus

Szektor


Hitelek


Alszektor


Lejárat/devizanem

10/4. kötet HU


Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

2.

2.

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel


Belföldi

Belföldi

Alszektor

Nem Egyéb rezi- BiztosítótárMPI-k densek saságok és nyugdíjalapok

Nem Egyéb rezi- Egyéb MPI-k densek pénzügyi közvetítők

Nem Egyéb reziMPI-k densek

Nem ÁllamházMPI-k tartás

Szektor

Fogyasztói hitel



Lejárat

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Államháztartás





Alszektor






Lejárat/devizanem


Belföldi

Az euro-övezet rezidenseivel Belföldi szembeni, külföldi devizában denominált követelések

3.

Belföldi


3.

Belföldi


3.

Belföldi

Az államháztartás euróban deno- Belföldi minált adóssága

8.

Belföldi

Rezidens


Egyéb eszközök

Megnevezés

3.

11.

Mérlegsor


HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



40 10/4. kötet

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

2.

2.

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel


Belföldi

Belföldi

Alszektor

Fogyasztói hitel


Lejárat


Nem Egyéb rezi- Háztartások Egyéb Lejárat MPI-k densek (maradék) szerint (3 sáv)

Nem Egyéb rezi- Háztartások Lakáscélú MPI-k densek hitel

Nem Egyéb rezi- Háztartások Fogyasztói Lejárat MPI-k densek hitel szerint (3 sáv)

Nem Egyéb rezi- Nem pénzüMPI-k densek gyi vállalatok

Szektor

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Belföldi


3.

Belföldi


3.

Belföldi


3.

Belföldi

Egyéb eszközök

11.

Rezidens


Megnevezés

3.

Mérlegsor

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor


Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Háztartások

Háztartások

Háztartások

Háztartások

Háztartások

Háztartások



Alszektor








Lejárat/devizanem

Egyéb (mara- Lejárat szerint dék) (3 sáv)


Lakáscélú hitel

Lakáscélú hitel

Fogyasztói hitel

Fogyasztói hitel

Cél

HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


2.

Mérlegtétel

Megnevezés

Hitelek



Rezidens

MPI-k

Szektor

Alszektor

Részletezés



Az euro-övezet hitelintézeteinek Egyéb részt monetáris politikai műveletekhez vevő tagállakapcsolódóan euróban nyújtott mok hitelek – főbb refinanszírozási műveletek Az euro-övezet hitelintézeteinek Egyéb részt monetáris politikai műveletekhez vevő tagállakapcsolódóan euróban nyújtott mok hitelek – hosszabb távú refinanszírozási műveletek Az euro-övezet hitelintézeteinek Egyéb részt monetáris politikai műveletekhez vevő tagállakapcsolódóan euróban nyújtott mok hitelek – finomhangoló passzív oldali műveletek Az euro-övezet hitelintézeteinek Egyéb részt monetáris politikai műveletekhez vevő tagállakapcsolódóan euróban nyújtott mok hitelek – strukturális passzív oldali műveletek Az euro-övezet hitelintézeteinek Egyéb részt monetáris politikai műveletekhez vevő tagállakapcsolódóan euróban nyújtott mok hitelek – aktív oldali rendelkezésre állás Az euro-övezet hitelintézeteinek Egyéb részt monetáris politikai műveletekhez vevő tagállakapcsolódóan euróban nyújtott mok hitelek – pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó hitelek

5.2.

5.3.

5.4.

5.5.

5.6.

Típus

5.1.

Rezidens

Az euro-övezet rezidenseivel Egyéb részt Hitelek szembeni, külföldi devizában vevő tagálladenominált követelések mok

Megnevezés Szektor


3.

Mérlegsor


Alszektor


Lejárat/devizanem

42 HU


Hitelek

Megnevezés


Rezidens

Alszektor


Szektor

Részletezés



Euro-rendszeren belüli követelé- Egyéb részt sek – az EKB-adósságlevelek kibo- vevő tagállacsátását alátámasztó saját váltók- mok hoz kapcsolódó kötelezettségek (csak az EKB mérlege)

Euro-rendszeren belüli követelé- Egyéb részt sek – az euro-rendszeren belüli vevő tagállaegyéb követelések mok

Egyéb eszközök

9.3.

9.5.

11.


Az államháztartás euróban deno- Egyéb részt Hitelek minált adóssága vevő tagállamok

3.

8.

Egyéb részt Hitelek vevő tagállamok

Euro-rendszeren belüli követelé- Egyéb részt sek – a devizatartalékok transzfe- vevő tagállarével megegyező követelések (csak mok az NKB-k mérlege)

Típus

9.2.

Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteivel Egyéb részt Hitelek szembeni, euróban denominált vevő tagállakövetelések mok

Megnevezés

MPI-k

Szektor


6.

Mérlegsor


Alszektor


Lejárat/devizanem

HU

2.

Mérlegtétel


10/4. kötet


Hitelek

Hitelek

Hitelek

2.

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel



Alszektor




Szektor

Fogyasztói hitel



Lejárat

Típus

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Államháztartás





Alszektor






Lejárat/devizanem




3.



3.


Egyéb eszközök

11.


Rezidens


Egyéb eszközök

Megnevezés

3.

11.

Mérlegsor


HU



Rezidens

Részletezés



44 10/4. kötet

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

2.

2.

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel




Alszektor

Fogyasztói hitel


Lejárat


Nem Egyéb rezi- Háztartások Egyéb Lejárat MPI-k densek (maradék) szerint (3 sáv)

Nem Egyéb rezi- Háztartások Lakáscélú MPI-k densek hitel

Nem Egyéb rezi- Háztartások Fogyasztói Lejárat MPI-k densek hitel szerint (3 sáv)


Szektor

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.



3.



3.



3.

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Háztartások

Háztartások

Háztartások

Háztartások

Háztartások

Háztartások


Egyéb eszközök

Nem MPI-k

Alszektor


Szektor

11.

Típus


Rezidens



Megnevezés

3.

Mérlegsor








Lejárat/devizanem



Lakáscélú hitel

Lakáscélú hitel

Fogyasztói hitel

Fogyasztói hitel

Cél

HU



Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Hitelek

Hitelek

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel


Szektor

Alszektor

Fogyasztói hitel

Legfeljebb 1 éves

Lejárat

Egyéb eszközök

11.


Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések – az árfolyammechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségből származó követelések

4.2.

2.2.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek, értékpapírbefektetések és hitelek

4.1.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni külföldi devizában denominált követelések – az IMF-fel szembeni követelések


2.2.

2.1.


Megnevezés

2.1.

Mérlegsor

Külföld

Rezidens

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus

Szektor


Alszektor


Legfeljebb 1 éves

Lejárat/devizanem

HU

Külföld

Külföld

Rezidens

Részletezés



46


Hitelek, ebből euróban


2.e.

2.e.

Hitelek

Megnevezés

Belföldi

Belföldi

Külföld

Rezidens

Alszektor



Szektor

Részletezés


Fogyasztói hitel

1 éven túli

Lejárat

11.

Egyéb eszközök

Belföldi

Belföldi

Egyéb eszközök

11.

Külföld


Egyéb eszközök

11.

Külföld

Rezidens

8.


4.1.

Egyéb eszközök

11.


Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések – az árfolyammechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségből származó követelések

4.2.

2.2.


Megnevezés

4.1.

Mérlegsor Típus

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor


Hitelek


Egyéb rezidensek

Államháztartás

Alszektor


Euro

Euro

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Lejárat/devizanem

HU

2.

Mérlegtétel


10/4. kötet








2.e.

2.e.

2.e.

2.e.

2.e.

Megnevezés

2.e.

Mérlegtétel




Belföldi

Alszektor



Nem Egyéb rezi- Háztartások MPI-k densek




Szektor


11.

Egyéb eszközök



Egyéb eszközök

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus

11.

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Az államháztartás euróban deno- Egyéb részt Hitelek minált adóssága vevő tagállamok

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Megnevezés

8.

11.

11.

11.

11.

Mérlegsor

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor


Egyéb rezidensek

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Háztartások




Alszektor


Euro

Euro

Euro

Euro

Euro

Euro

Lejárat/devizanem

HU

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



48




Nem Belföldi részvényjellegű értékpapírok – euróban

2.e.

2.e.

3.e.


Alszektor


Nem Egyéb rezi- Háztartások MPI-k densek




Szektor

Részletezés Fogyasztói hitel Lejárat

Típus

Egyéb eszközök

11.

Belföldi


8.

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Értékpapírok Nem MPI-k (nem részvények)

Értékpapírok (nem részvények)





Nem MPI-k

Szektor



Rezidens

Az euro-övezet rezidenseinek Belföldi euróban kibocsátott értékpapírjai

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Megnevezés

7.

11.

11.

11.

11.

Mérlegsor


Államháztartás

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Háztartások




Alszektor


Euro

Euro

Euro

Euro

Euro

Lejárat/devizanem

HU




2.e.


Rezidens


Megnevezés


2.e.

Mérlegtétel


10/4. kötet


Nem részvényjellegű értékpapírok – euróban

3.e.


Alszektor




Szektor

Részletezés Fogyasztói hitel Lejárat

Szektor

Az államháztartás euróban deno- Egyéb részt Értékpapírok minált adóssága vevő tagálla- (nem részvémok nyek)

Egyéb eszközök

8.

11.

Egyéb eszközök

11.

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Alszektor


Euro

Euro

Euro

Lejárat/devizanem


Egyéb részt Értékpapírok Nem MPI-k vevő tagálla- (nem részvémok nyek)

Az euro-övezet rezidenseinek Egyéb részt Értékpapírok Nem MPI-k euróban kibocsátott értékpapírjai vevő tagálla- (nem részvémok nyek)

7.


Az euro-övezet rezidenseinek Egyéb részt Értékpapírok Nem MPI-k euróban kibocsátott értékpapírjai vevő tagálla- (nem részvémok nyek)



Típus


7.

Belföldi

Egyéb eszközök

11.

Rezidens


Megnevezés

7.

Mérlegsor


HU



3.e.

Rezidens


Megnevezés


3.e.

Mérlegtétel


50 10/4. kötet

Nem Belföldi részvényjellegű értékpapírok – külföldi devizanemekben

3.x.

Alszektor


MPI-k

MPI-k

Szektor

Részletezés Fogyasztói hitel



Lejárat

Egyéb eszközök

11.

Szektor

Az euro-övezet rezidenseinek Egyéb részt Értékpapírok MPI-k euróban kibocsátott értékpapírjai vevő tagálla- (nem részvémok nyek) Egyéb eszközök

7.

11.

Egyéb eszközök

11.

Belföldi


3.



Egyéb részt Értékpapírok MPI-k vevő tagálla- (nem részvémok nyek)

Druge terjatve do kreditnih insti- Egyéb részt Értékpapírok MPI-k tucij območja, denominirane v vevő tagálla- (nem részvéeurih mok nyek)

Értékpapírok MPI-k (nem részvények)



Típus


6.

Belföldi


7.

Rezidens

Druge terjatve do kreditnih insti- Belföldi tucij območja, denominirane v eurih

Megnevezés

6.

Mérlegsor


Államháztartás

Alszektor


Külföldi devizák

Lejárat szerint (3 sáv)/euro



Lejárat szerint (3 sáv)/euro



Lejárat/devizanem

HU



3.e.

Rezidens


Megnevezés


3.e.

Mérlegtétel


10/4. kötet


Nem részvényjellegű értékpapírok – külföldi devizanemekben


3.x.

3.x.


Alszektor

MPI-k




Szektor

Részletezés Fogyasztói hitel


Lejárat

Szektor

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.



Egyéb rezidensek

Államháztartás

Egyéb rezidensek

Alszektor


Lejárat szerint (3 sáv)/ Külföldi devizák


Külföldi devizák

Külföldi devizák

Külföldi devizák

Lejárat/devizanem


Belföldi


3.


Az euro-övezet rezidenseivel Egyéb részt Értékpapírok szembeni, külföldi devizában vevő tagálla- (nem részvédenominált követelések mok nyek)

3.





Típus


3.

Belföldi

Egyéb eszközök

11.

Rezidens


Megnevezés

3.

Mérlegsor


HU



3.x.

Rezidens


Megnevezés


3.x.

Mérlegtétel


52 10/4. kötet

PPA befektetési Belföldi jegyek

PPA befektetési Egyéb jegyek részt vevő tagállamok

4.

4.


Rezidens

Nem Külföld részvényjellegű értékpapírok


Megnevezés

MPI-k

MPI-k

MPI-k

Szektor

Alszektor

Részletezés


Fogyasztói hitel


Lejárat

Egyéb eszközök

11.

11.

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök


4.1.

PPA befektetési jegyek



Egyéb részt PPA befektevevő tagálla- tési jegyek mok

Belföldi

Külföld

Az euro-övezeten kívüli reziden- Értékpapírok sekkel szembeni, külföldi devizá- (nem részvéban denominált követelések – nyek) bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök

2.2.

11.

Szektor

Egyéb részt Értékpapírok MPI-k vevő tagálla- (nem részvémok nyek)

Egyéb eszközök

Típus

11.

Rezidens


Megnevezés


3.

Mérlegsor


Alszektor


Lejárat szerint (3 sáv)/ Külföldi devizák


Lejárat/devizanem

HU

3.

3.x.

Mérlegtétel


10/4. kötet


Részvények és Belföldi egyéb részesedések

Részvények és Egyéb egyéb részese- részt dések vevő tagállamok

5.

5.

Rezidens


Megnevezés

Alszektor

MPI-k


Euro-rendszeren belüli követelé- Egyéb részt sek – az EKB-ban való részesedés vevő tagálla(csak az NKB-k mérlege) mok

Részvények és egyéb részesedések

9.1.

Belföldi

Az euro-övezet hitelintézeteivel Egyéb részt Részvények szembeni, euróban denominált vevő tagálla- és egyéb követelések mok részesedések

Egyéb eszközök



Típus

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor


6.

11.

Egyéb eszközök

11.

Belföldi

Euro-rendszeren belüli követelé- Belföldi sek – az EKB-ban való részesedés (csak az NKB-k mérlege)

9.1.

Rezidens

Az euro-övezet hitelintézeteivel Belföldi szembeni, euróban denominált követelések

Megnevezés

6.

Mérlegsor


Alszektor


Lejárat/devizanem

HU


MPI-k

Szektor

Részletezés


5.

Mérlegtétel


54


Részvények és Külföld egyéb részesedések

Befektetett eszközök

Egyéb eszközök

5.

6.

7.

Rezidens

Részvények és Egyéb egyéb részese- részt dések vevő tagállamok

Megnevezés

Alszektor


Szektor

Részletezés


5.

Mérlegtétel



Euro-rendszeren belüli követelések – az euro-bankjegyeknek az euro-rendszeren belül történő szétosztásához kapcsolódó nettó követelések

Elszámolás alatt álló tételek

Egyéb eszközök

10.

11.

Egyéb eszközök

9.4.

11.

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Megnevezés Típus

Külföld

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök



Egyéb részt Részvények vevő tagálla- és egyéb mok részesedések

Egyéb részt Részvények vevő tagálla- és egyéb mok részesedések

Rezidens

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor


Alszektor


Lejárat/devizanem

HU

11.

11.

11.

Mérlegsor


10/4. kötet


Lejárat

Rezidens

SDR

Típus

Szektor


Alszektor


Lejárat/devizanem

HU

Az euro-rendszeren belüli belföldi pozíciók csak az EKB-ra vagy a Deutsche Bundesbank-ra vonatkoznak.


Fogyasztói hitel

2.1.

Alszektor

Megnevezés

CB2 Követelések az IMF-fel szemben – lehívási jogok, SDR, egyéb követelések

Szektor

Mérlegsor

Arany és aranykövetelések

Rezidens

Részletezés

1.

Megnevezés



CB1 Arany és aranykövetelések (csak monetáris arany formájában)

Mérlegtétel


56


Betétek (minden devizanemben)



9.

9.

Megnevezés

9.

Mérlegtétel


Külföld

Nem bankok

Nem bankok

Bankok

Szektor

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Alszektor

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.1.


12. 6.



12.

8.1.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek – az árfolyammechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségekből származó kötelezettségek

8.2.



8.1.

6.


Megnevezés

6.

Mérlegtétel

Külföld

Külföld

Rezidens

Típus


Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Szektor


Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Államháztartás

Államháztartás

Alszektor

Lejárat

HU

Külföld

Külföld

Rezidens

Részletezés



Szektor szerinti részletezés (negyedéves adatok)


10/4. kötet


Egynapos

Egynapos

Egynapos

9.1.

9.1.

Megnevezés

9.1.

Mérlegtétel


Belföldi

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Államháztartás Egyéb államháztartás



Alszektor

Társadalombiztosítási alapok

Helyi önkormányzatok

Tartományi kormányzat


12.



7.

12.

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel Belföldi szembeni, euróban denominált kötelezettségek – államháztartás


5.1.

7.

Belföldi


5.1.

Belföldi


7.

Külföld

Rezidens



Megnevezés

5.1.

12.

Mérlegtétel



Egyéb rezidensek

Alszektor



Államháztartás Helyi önkormányzatok



Államháztartás Tartományi kormányzat

Nem bankok

Szektor



Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus


HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



58 10/4. kötet

Egynapos

Egynapos

Egynapos

9.1.

9.1.

Megnevezés

9.1.

Mérlegtétel



Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor




Alszektor





12.



7.

12.

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel Egyéb részt szembeni, euróban denominált kötele- vevő tagállazettségek – államháztartás mok


5.1.

7.



5.1.



7.

Belföldi

Rezidens



Megnevezés

5.1.

12.

Mérlegtétel

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Egynapos

Típus


Alszektor









Államháztartás Társadalombiztosítási alapok

Szektor


HU



Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Lekötött

Lekötött

Lekötött

9.2.

9.2.

Megnevezés

9.2.

Mérlegtétel


Belföldi

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor




Alszektor




12.



7.

12.



5.1.

7.

Belföldi


5.1.

Belföldi


7.


Rezidens



Megnevezés

5.1.

12.

Mérlegtétel Alszektor










Szektor



Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Egynapos

Típus


HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



60 10/4. kötet

Lekötött

Lekötött

Lekötött

9.2.

9.2.

Megnevezés

9.2.

Mérlegtétel



Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor




Alszektor





12.



7.

12.



5.1.

7.



5.1.



7.

Belföldi

Rezidens



Megnevezés

5.1.

12.

Mérlegtétel

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Lekötött

Típus


Alszektor










Szektor


HU



Rezidens

Részletezés



10/4. kötet







Repóügyletek

9.3.

9.3.

9.3.

9.3.

9.4.

Megnevezés

9.3.

Mérlegtétel


Belföldi




Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor







Alszektor








7.


Rezidens


n/a

n/a

n/a

n/a

n/a


Megnevezés

5.1.

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

12.

Mérlegtétel Alszektor




Szektor



Repóügyletek

Repóügyletek

Lekötött

Típus


HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



62 10/4. kötet

Megnevezés

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Mérlegtétel

9.4.

9.4.

9.4.



Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor




Alszektor





12.



7.

12.



5.1.

7.

Belföldi


5.1.

Belföldi


7.

Belföldi

Rezidens



Megnevezés

5.1.

12.

Mérlegtétel

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus


Alszektor










Szektor


HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Megnevezés

Repóügyletek

Repóügyletek

Mérlegtétel

9.4.

9.4.


Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor



Alszektor




12.

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, Egyéb részt külföldi devizában denominált kötele- vevő tagállazettségek mok Egyéb kötelezettségek

7.

12.



5.1.



7.

Belföldi

Rezidens



Megnevezés

5.1.

12.

Mérlegtétel

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Repóügyletek

Típus


Alszektor








Szektor


HU



Rezidens

Részletezés



64


Hitelek

Hitelek

Hitelek

2.

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel


Külföld

Bankok

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Államháztartás Központi kormányzat


Alszektor

Egyéb eszközök

11.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések – az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségből származó követelések

4.1.

4.2.

Egyéb eszközök

11.

2.2.

Az államháztartás euróban denominált Egyéb részt adóssága vevő tagállamok

8.


Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, Egyéb részt külföldi devizában denominált követelé- vevő tagállasek mok

3.

Belföldi

Az államháztartás euróban denominált Belföldi adóssága

8.

Rezidens

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, Belföldi külföldi devizában denominált követelések

Megnevezés

3.

Mérlegtétel

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus




Alszektor

Bankok

Bankok





Szektor


HU


Belföldi

Rezidens

Részletezés



Szektor szerinti részletezés (negyedéves adatok)


10/4. kötet


Hitelek

Hitelek

Hitelek (3 lejárati sáv)

2.

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel


Belföldi

Nem MPI-k

Nem bankok

Nem bankok

Szektor


Egyéb rezidensek

Államháztartás

Alszektor



8.

Külföld


Egyéb eszközök

11.

Külföld

Külföld

Rezidens

3.

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek

Egyéb eszközök

11.

4.1.


4.1.



2.2.

2.2.


Egyéb eszközök

Megnevezés

2.1.

11.

Mérlegtétel

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Államháztartás

Bankok

Szektor




Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Államháztartás

Államháztartás

Alszektor



Lejárat


Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus


HU

Külföld

Külföld

Rezidens

Részletezés



66 10/4. kötet




2.

2.

Megnevezés

2.

Mérlegtétel



Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor




Alszektor




Egyéb eszközök

11.


Egyéb eszközök

8.

11.

Az államháztartás euróban denominált Egyéb részt adóssága vevő tagállamok Egyéb eszközök

8.

11.



3.

Belföldi


3.

Belföldi


8.

Belföldi

Rezidens


Egyéb eszközök

Megnevezés

3.

11.

Mérlegtétel

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus


Alszektor





Lejárat







Államháztartás Társadalombiz- Lejárat szerint tosítási alapok (3 sáv)

Társadalombiz- Lejárat szerint tosítási alapok (3 sáv)






Szektor


HU

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Részletezés



10/4. kötet


Nem Belföldi részvényjellegű értékpapírok

3.

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k




Alszektor



Egyéb eszközök

11.


8.

11.

Az euro-övezet rezidenseinek euróban Belföldi kibocsátott értékpapírjai Az államháztartás euróban denominált Belföldi adóssága Egyéb eszközök

7.

8.

11.



Alszektor




Lejárat








Szektor

Értékpapírok Államháztartás Központi kor(nem részvény) mányzat

Értékpapírok (nem részvény)


Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Típus



Belföldi


3.



3.



8.

Rezidens


Megnevezés


3.

Mérlegtétel


HU



2.


Szektor

Részletezés


Rezidens


Megnevezés

2.

Mérlegtétel


68 10/4. kötet



3.

3.

Rezidens

Nem Egyéb részt részvényjellegű vevő tagállaértékpapírok mok

Megnevezés

Nem bankok

Államháztartás


Alszektor


4.1.

Egyéb eszközök

11.



4.1.

2.2.


Egyéb eszközök

11.

2.2.


8.

Külföld


Az euro-övezet rezidenseinek euróban Egyéb részt kibocsátott értékpapírjai vevő tagállamok

7.

Rezidens


Megnevezés


Alszektor



Szektor


Értékpapírok Nem Bankok (nem részvény)


Értékpapírok Bankok (nem részvény)



Államháztartás

Államháztartás

Értékpapírok Államháztartás Központi kor(nem részvény) mányzat



Típus


3.

Mérlegtétel


Lejárat

HU

Bankok

Nem MPI-k

Szektor

Részletezés


3.

Mérlegtétel


10/4. kötet


Nem Belföldi részvényjellegű értékpapírok (2 lejárati sáv)


3.

3.

Nem MPI-k



Egyéb rezidensek

Alszektor



Az államháztartás euróban denominált Belföldi adóssága Egyéb eszközök

8.

11.


Az euro-övezet rezidenseinek euróban Belföldi kibocsátott értékpapírjai

3.

7.

Belföldi


Külföld

7.

Egyéb eszközök

11.



4.1.

Külföld

Rezidens

Szektor





Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Egyéb rezidensek

Államháztartás

Alszektor








Lejárat




Értékpapírok Államháztartás Tartományi (nem részvény) kormányzat







Típus


3.


Egyéb eszközök

Megnevezés

2.2.

11.

Mérlegtétel


HU

Nem MPI-k

Nem bankok

Szektor

Részletezés


Rezidens


Megnevezés

3.

Mérlegtétel


70 10/4. kötet



3.

3.

Nem MPI-k




Alszektor


Az euro-övezet rezidenseinek euróban Belföldi kibocsátott értékpapírjai Az államháztartás euróban denominált Belföldi adóssága Egyéb eszközök

7.

8.

11.

Az euro-övezet rezidenseinek euróban Belföldi kibocsátott értékpapírjai Egyéb eszközök

7.

11.



3.

7.

Belföldi


3.

Belföldi


3.

Belföldi

Egyéb eszközök

11.

Rezidens


Megnevezés Szektor



Alszektor






Lejárat

Egyéb reziden- Egyéb pénzü- Lejárat szerint sek gyi közvetítők (2 sáv)







Értékpapírok Egyéb reziden- Egyéb pénzü- Lejárat szerint (nem részvény) sek gyi közvetítők (2 sáv)


Értékpapírok Államháztartás Társadalombiz- Lejárat szerint (nem részvény) tosítási alapok (2 sáv)



Értékpapírok Államháztartás Helyi önkor(nem részvény) mányzatok


Típus


8.

Mérlegtétel


HU

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Részletezés


Rezidens


Megnevezés

3.

Mérlegtétel


10/4. kötet



Nem Egyéb részt részvényjellegű vevő tagállaértékpapírok mok (2 lejárati sáv)

3.

3.

Rezidens


Megnevezés

Nem MPI-k




Alszektor


Az euro-övezet rezidenseinek euróban Egyéb részt kibocsátott értékpapírjai vevő tagállamok Az államháztartás euróban denominált Egyéb részt adóssága vevő tagállamok Egyéb eszközök

7.

8.

11.

Szektor

Alszektor

Egyéb reziden- Nem pénzügyi Lejárat szerint sek vállalatok (2 sáv)



Lejárat




Értékpapírok Államháztartás Tartományi (nem részvény) kormányzat







Értékpapírok Egyéb reziden- Nem pénzügyi Lejárat szerint (nem részvény) sek vállalatok (2 sáv)


Értékpapírok Egyéb reziden- Biztosítótársa(nem részvény) sek ságok és nyugdíjalapok

Típus





n/a

3.

n/a

Egyéb eszközök

11.

Belföldi


7.

Belföldi

Rezidens


Egyéb eszközök

Megnevezés


3.

11.

Mérlegtétel


HU

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Részletezés


3.

Mérlegtétel


72 10/4. kötet



3.

3.

Rezidens


Megnevezés

Nem MPI-k




Alszektor

Social sec. Funds



8.

11.


Alszektor



Szektor

Egyéb eszközök

11.



3.

7.




8.


Egyéb reziden- Egyéb pénzü- Lejárat szerint sek gyi közvetítők (2 sáv)


Értékpapírok Államháztartás Társadalombiz- Lejárat szerint (nem részvény) tosítási alapok (2 sáv)





7.






Lejárat


Értékpapírok Államháztartás Helyi önkor(nem részvény) mányzatok



Típus


3.



7.

Rezidens


Megnevezés


3.

Mérlegtétel


HU

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Részletezés


3.

Mérlegtétel


10/4. kötet




3.

3.

Rezidens


Megnevezés

Nem MPI-k




Alszektor

Egyéb eszközök

11.

n/a

Egyéb eszközök

11.

n/a


7.



3.



7.


Rezidens


Egyéb eszközök

Megnevezés Szektor


Lejárat



Egyéb reziden- Nem pénzügyi Lejárat szerint sek vállalatok (2 sáv)





Értékpapírok Egyéb reziden- Nem pénzügyi Lejárat szerint (nem részvény) sek vállalatok (2 sáv)


Értékpapírok Egyéb reziden- Biztosítótársa(nem részvény) sek ságok és nyugdíjalapok


Értékpapírok Egyéb reziden- Egyéb pénzü- Lejárat szerint (nem részvény) sek gyi közvetítők (2 sáv)

Típus


3.

11.

Mérlegtétel


HU

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Részletezés


3.

Mérlegtétel


74




Részvények és Egyéb részt egyéb részese- vevő tagálladések mok



5.

5.

5.

5.

5.

Rezidens


Megnevezés

Nem MPI-k


Egyéb reziden- Biztosítótársasek ságok és nyugdíjalapok 11.

11.

11.

11.



11.

11.



Alszektor

Mérlegtétel

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Egyéb eszközök

Megnevezés





Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

Szektor


Részvények és Egyéb reziden- Nem pénzügyi egyéb részese- sek vállalatok dések

Részvények és Egyéb reziden- Biztosítótársaegyéb részese- sek ságok és dések nyugdíjalapok

Részvények és Egyéb reziden- Egyéb pénzüegyéb részese- sek gyi közvetítők dések

Részvények és Egyéb reziden- Nem pénzügyi egyéb részese- sek vállalatok dések

Részvények és Egyéb reziden- Biztosítótársaegyéb részese- sek ságok és dések nyugdíjalapok

Részvények és Egyéb reziden- Egyéb pénzüegyéb részese- sek gyi közvetítők dések

Típus


Lejárat

HU

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Részletezés


5.

Mérlegtétel


10/4. kötet


9.

Mérlegtétel



Megnevezés

EU országok (a belföld kivételével) - -x - -y - -z

Rezidens


MPI-k

Szektor

Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – lekötött betétek Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – finomhangoló passzív oldali művelet Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó betétek Az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált EU országok (nem részt vevő tagállamok): kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek - -x - -y - -z Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált EU országok (nem részt vevő tagállamok): kötelezettségek – az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetősé- - -x - -y - -z gekből származó kötelezettségek Euro-rendszeren belüli kötelezettségek – devizatranszferrel megegyező kötelezettségek

2.3. 2.4.

2.5.

3. 6. 7. 8.1. 8.2.

10.1.

12.


EU országok

MPI-k

MPI-k

MPI-k


10.4. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek – egyéb kötelezettségek az euro-rendsze- Egyéb részt vevő tagállamok: - -a - -b - -c ren belül

10.2. Euro-rendszeren belüli kötelezettségek – az EKB-adósságlevelek kibocsátását alá- (DE) támasztó saját váltókhoz kapcsolódó kötelezettségek (csak az NKB-k mérlege)

Egyéb részt vevő tagállamok: - -a - -b - -c


EU országok (nem részt vevő tagállamok): - -x - -y - -z




Szektor

HU



Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – betéti rendelkezésre állás

2.2.


Rezidens


Az euro-övezet hitelintézeteivel szemben, a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan fennálló euróban denominált kötelezettségek – folyószámlák (a kötelező tartalékok rendszerére vonatkozóan)

Megnevezés

2.1.

Mérlegtétel



Ország szerinti részletezés (negyedéves adatok)


76 10/4. kötet




9.

9.

Megnevezés

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor


12.

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettsé- Egyéb részt vevő tagállamok: - -a - -b - -c gek – egyéb kötelezettségek Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált EU országok (nem részt vevő tagállamok) kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek - -x - -y - -z Egyéb kötelezettségek

5.2. 6. 7. 8.1. 12.


12.

Külföld (EU kivételével)

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált Külföld (EU kivételével) kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.1.



6.

EU országok


EU országok (nem részt vevő tagállamok): - -x - -y - -z

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettsé- Egyéb részt vevő tagállamok: - -a - -b - -c gek – államháztartás

Rezidens


5.1.

külföld (EU kivételével)

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált külföld (EU kivételével) kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.1.

külföld (EU kivételével)


Megnevezés

6.

Mérlegtétel



Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Bankok

Bankok

Bankok

Szektor

HU

Külföld (EU kivételével) összesen

EU országok (a belföld kivételével) - -x - -y - -z


Rezidens


9.

Mérlegtétel


10/4. kötet


Megnevezés

2. Hitelek (minden devizanem)

Mérlegtétel


EU országok (belföld kivételével) - -x - -y - -z

Rezidens

MPI-k

Szektor

EKB/2001/13 rendelet – 1. melléklet – 3. táblázat Részletezés Lejárat



Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizá- Egyéb részt vevő tagállamok: ban denominált követelések - -a - -b - -c

Hitelek


Lejárat


Egyéb részt vevő tagállamok: 5.6. Az euro-övezet hitelintézeteinek monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – - -a - -b - -c pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó hitelek

5.5. Az euro-övezet hitelintézeteinek monetáris politikai Egyéb részt vevő tagállamok: műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – - -a - -b - -c aktív oldali rendelkezésre állás

5.4. Az euro-övezet hitelintézeteinek monetáris politikai Egyéb részt vevő tagállamok: műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek- - -a - -b - -c hez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – strukturális passzív oldali műveletek

5.3. Az euro-övezet hitelintézeteinek monetáris politikai műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – finomhangoló passzív oldali műveletek

5.2. Az euro-övezet hitelintézeteinek monetáris politikai Egyéb részt vevő tagállamok: műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – - -a - -b - -c hosszabb távú refinanszírozási műveletek

5.1. Az euro-övezet hitelintézeteinek monetáris politikai Egyéb részt vevő tagállamok: műveletekhez kapcsolódóan euróban nyújtott hitelek – - -a - -b - -c főbb refinanszírozási műveletek

MPI-k

MPI-k

Szektor

HU

4.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euró- EU országok (nem részt vevő tagálban denominált követelések – az árfolyam-mechaniz- lamok): mus II. keretében fennálló hitellehetőségből származó - -x - -y - -z követelések

4.1. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euró- EU országok (nem részt vevő tagál- Hitelek ban denominált követelések – bankokkal fennálló lamok): egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek - -x - -y - -z

3.

Típus


2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, EU országok (nem részt vevő tagál- Hitelek külföldi devizában denominált követelések – bankokkal lamok): fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi - -x - -y - -z hitelek és egyéb külföldi eszközök

Mérlegtétel


Ország szerinti részletezés (negyedéves adatok)


78 10/4. kötet

Szektor

Nem MPI-k



Rezidens

Külföld (EU kivé- MPI-k telével) összesen

Megnevezés


Az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált követelések




Hitelek

11. Egyéb eszközök


Hitelek

4.1. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euró- EU országok (nem részt vevő tagál- Hitelek ban denominált követelések – bankokkal fennálló lamok): egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek - -x - -y - -z

3.

2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, EU országok (nem részt vevő tagál- Hitelek külföldi devizában denominált követelések – bankokkal lamok): fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi - -x - -y - -z hitelek és egyéb külföldi eszközök


Hitelek

4.1. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euró- Külföld (EU kivételével) ban denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek

Hitelek Hitelek

EU országok


Hitelek

Típus


2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, Külföld (EU kivételével) külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök


9.5. Euro-rendszeren belüli követelések – az euro-rendszeren belüli egyéb követelések

9.3. Euro-rendszeren belüli követelések – az EKB-adósságle- Egyéb részt vevő tagállamok: velek kibocsátását alátámasztó saját váltókhoz kap- -a - -b - -c csolódó kötelezettségek (csak az EKB mérlege)

9.2. Euro-rendszeren belüli követelések – a devizatartalékok (DE) transzferével megegyező követelések (csak az NKB-k mérlege)

6.

Mérlegtétel


Nem MPI-k

Nem MPI-k

Bankok

Bankok

Bankok

MPI-k

Szektor

Lejárat

HU


Mérlegtétel


10/4. kötet


Lejárat

Megnevezés

Az államháztartás euróban denominált adóssága

Hitelek

Hitelek

4.1. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euró- Külföld (EU kivételével) ban denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek 11. Egyéb eszközök


Nem részvényjellegű értékpapírok

Az euro-övezet rezidenseinek euróban kibocsátott értékpapírjai

7.

EU országok






MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem MPI-k

Szektor

Lejárat




6.

4.1. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euró- EU országok (nem részt vevő tagál- Nem ban denominált követelések – bankokkal fennálló lamok): részvényjellegű egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek - -x - -y - -z értékpapírok

3.

2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, EU országok (nem részt vevő tagál- Nem külföldi devizában denominált követelések – bankokkal lamok): részvényjellegű fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi - -x - -y - -z értékpapírok hitelek és egyéb külföldi eszközök


Hitelek


Hitelek

Hitelek

Típus


Hitelek

EU országok


Rezidens


2.1. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni Külföld (EU kivételével) külföldi devizában denominált követelések – az IMF-fel szembeni követelések


8.

Mérlegtétel


HU

MPI-k

EU országok (belföld kivételével) - -x –y - -z

Szektor

3. Nem részvényjellegű értékpapírok (Minden devizanem)

Rezidens

Külföld (EU kivé- Nem MPI-k telével) összesen

Megnevezés

EKB/2001/13 rendelet – 1. melléklet – 3. táblázat Részletezés


Mérlegtétel


80 10/4. kötet


3. Nem részvényjellegű értékpapírok (minden devizanem)

Szektor


Lejárat




7.

EU országok









3.

2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, EU országok (nem részt vevő tagál- Nem külföldi devizában denominált követelések – bankokkal lamok): részvényjellegű fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi - -x - -y - -z értékpapírok hitelek



6.

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

MPI-k





MPI-k



Lejárat



MPI-k

Bankok

Bankok

Bankok

Szektor


3.

2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, EU országok (nem részt vevő tagál- Nem külföldi devizában denominált követelések – bankokkal lamok): részvényjellegű fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi - -x - -y - -z értékpapírok hitelek és egyéb külföldi eszközök és egyéb külföldi eszközök



Típus



Rezidens


Megnevezés


2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, Külföld (EU kivételével) külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök és egyéb külföldi eszközök

Mérlegtétel


HU

Nem MPI-k

MPI-k



Rezidens

Külföld (EU kivé- MPI-k telével) összesen

Megnevezés

EKB/2001/13 rendelet – 1. melléklet – 3. táblázat Részletezés

3. Nem részvényjellegű értékpapírok (Minden devizanem)

Mérlegtétel


10/4. kötet





4. PPA befektetési jegyek

5. Részvények és egyéb részesedések

Szektor


Rezidens

Külföld (EU kivé- Nem MPI-k telével) összesen

Megnevezés


Az államháztartás euróban denominált adóssága

8.




(DE)

EU országok (nem részt vevő tagál- Részvények és lamok): egyéb részesedé–x - -y - -z sek


EU országok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Lejárat


9.1. Euro-rendszeren belüli követelések – az EKB-ban való részvételi érdekeltség (csak az NKB-k mérlege)

6.











Típus



EU országok



Rezidens





Megnevezés

7.

Mérlegtétel


HU


Mérlegtétel


82 10/4. kötet

Megnevezés

5. Részvények és egyéb részesedések

Mérlegtétel



Rezidens

Szektor




Mérlegtétel Megnevezés


EU országok

Rezidens





Típus

További részletezés Szektor

Lejárat

10/4. kötet HU


MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

9.A. Betétek – belföldi






Szektor

MPI-k

Megnevezés

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek Egyéb kötelezettségek

12.


12. 7.

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek


12.

7.



12. 7.



12. 7.



12. 7.



12.

7.


7.

Megnevezés

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens


MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

Szektor

JPY

JPY

USD

USD

Egyéb devizák, összesen


GBP

GBP

SEK

SEK

DKK

DKK

Egyéb tagállami devizák, összesen


Devizanem



JPY

USD


GBP

SEK

Lejárat

Mérlegtételek


HU

DKK


Devizanem

Részletezés



Mérlegtételek


Deviza szerinti részletezés (negyedéves adatok)


84 10/4. kötet

Nem MPI-k Euro

Nem MPI-k Egyéb tagállami devizák, összesen

Nem MPI-k DKK

Nem MPI-k SEK

Nem MPI-k GBP






Egyéb devizák összesen

MPI-k

CHF

Devizanem


Szektor

Részletezés

MPI-k

Megnevezés



Mérlegtételek


Lejárat


12.


12. 7.



12. 7.



12.

7.


7.

Devizanem



CHF

CHF

Nem MPI-k GBP

GBP

Nem MPI-k SEK

SEK

Nem MPI-k DKK

DKK



Nem MPI-k Euro

MPI-k

MPI-k

Szektor



Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi


12.

Belföldi

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, Belföldi euróban denominált kötelezettségek – államháztartás


12.

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens


HU

5.1.



12. 7.


Megnevezés

7.

Mérlegtételek


10/4. kötet 85

Nem MPI-k JPY

Nem MPI-k CHF

Nem MPI-k Egyéb devizák összesen

MPI-k

MPI-k




9.B. Betétek – Egyéb részt vevő tagállamok


DKK

Lejárat


12.


12.

7.



12. 7.



12. 7.



12. 7.



12. 7.



12.

7.


Megnevezés

7.

Mérlegtételek

DKK

DKK





Nem MPI-k CHF

CHF

Nem MPI-k JPY

JPY

Nem MPI-k USD

USD

Lejárat


Egyéb részt vevő tagál- MPI-k lamok



Devizanem


Nem MPI-k Egyéb devizák, összesen

Szektor



Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens


Belföldi


HU


Nem MPI-k USD

Devizanem


Szektor

Részletezés


Megnevezés



Mérlegtételek


86 10/4. kötet

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k






Szektor

MPI-k

Megnevezés

CHF

JPY

USD

Lejárat


12.


12.

7.



12.

7.



12.

7.



12.

7.



12.

7.


Megnevezés

7.

Mérlegtételek Rezidens


Szektor














CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD



GBP

GBP

SEK

SEK

Devizanem


HU


GBP

SEK

Devizanem

Részletezés



Mérlegtételek


10/4. kötet


Nem MPI-k Euro


Nem MPI-k DKK

Nem MPI-k SEK

Nem MPI-k GBP






Devizanem


Szektor

Részletezés

MPI-k

Megnevezés



Mérlegtételek


Lejárat


12.


12.

7.



12.

7.



12.

7.



DKK

SEK

GBP

Lejárat


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k GBP lamok


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k SEK lamok


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k DKK lamok


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k Egyéb tagállami devilamok zák, összesen


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k Euro lamok


12.



Devizanem


HU

7.

Szektor


Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, Egyéb részt vevő tagáleuróban denominált kötelezettségek – államháztar- lamok tás


12.


Rezidens


5.1.


Megnevezés

7.

Mérlegtételek


88 10/4. kötet

Nem MPI-k JPY

Nem MPI-k CHF


Euro




9.C. Betétek – külföld

Lejárat

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek Egyéb kötelezettségek

12.


12.

6.



12.

7.



12.

7.



12.

7.



12.

7.


Megnevezés

7.



Szektor


Devizanem


USD

JPY

CHF


Euro

Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k Egyéb devizák összesen lamok


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k CHF lamok


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k JPY lamok


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k USD lamok


Egyéb részt vevő tagál- Nem MPI-k Egyéb devizák, lamok összesen






Lejárat

HU


Nem MPI-k USD

Devizanem


Szektor

Részletezés


Megnevezés



Mérlegtételek


10/4. kötet 89

DKK

SEK



Szektor


Megnevezés


Lejárat


Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek – az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségekből származó kötelezettségek


8.2.

12.


12. 8.1.


8.2.


12.



8.2.

8.1.


Megnevezés

8.1.

Mérlegtételek


Rezidens


Szektor










Lejárat


SEK

SEK

SEK

DKK

DKK

DKK




Devizanem


HU



Devizanem

Részletezés



Mérlegtételek


90 10/4. kötet

Megnevezés

USD



Devizanem


GBP

Szektor

Részletezés




Lejárat



8.2.

12.




8.2.

12.


12.

8.1.


8.2.



Megnevezés

8.1.

Mérlegtételek


Rezidens


Szektor

USD

USD

USD




GBP

GBP

GBP

Devizanem











Lejárat

HU



Mérlegtételek


10/4. kötet


Egyéb devizák összesen Lejárat szerint (2 sáv)





8.2.

12.


12.

8.1.


8.2.


12.



8.2.

8.1.


Megnevezés

8.1.



Szektor







Lejárat





CHF

CHF

CHF

JPY

JPY

JPY

Devizanem


HU



Lejárat

CHF

Devizanem


Szektor

Részletezés

JPY

Megnevezés




Mérlegtételek


92 10/4. kötet

Bankok

Bankok

Bankok




Szektor

Bankok

Megnevezés

DKK


Lejárat


8.2.


12.



8.2.

8.1.


8.1.



12.

12.


8.2.



8.1.

6.


Megnevezés

6.

Mérlegtételek


Rezidens


Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Szektor

DKK

DKK




Euro

Devizanem


HU

Euro

Minden devizanem, összevontan

Devizanem

Részletezés



Mérlegtételek


10/4. kötet


Bankok

Bankok

Bankok




Szektor

Bankok

Megnevezés

USD


Lejárat

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek Egyéb kötelezettségek

12.


12.

8.1.



12. 8.1.


8.2.


12. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek


8.2.

8.1.



Megnevezés

8.1.

12.

Mérlegtételek


Rezidens


USD

USD



GBP

GBP

GBP

SEK

SEK

SEK

DKK

Devizanem

Lejárat


Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Szektor


HU

GBP

SEK

Devizanem

Részletezés



Mérlegtételek


94 10/4. kötet

Bankok

Bankok

Nem bankok

Nem bankok





Szektor

Bankok

Megnevezés

Euro


Lejárat


12.


12.



8.1.

8.



12. 8.



12. 8.1.



12. 8.1.


Megnevezés

8.1.

Mérlegtételek


Rezidens


Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Szektor

Euro



CHF

CHF

JPY

JPY

Devizanem


HU


CHF

JPY

Devizanem

Részletezés



Mérlegtételek


10/4. kötet


Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok





Szektor

Nem bankok

Megnevezés


GBP

Lejárat

Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek – betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek Egyéb kötelezettségek

12.


12.

8.1.



12.

8.1.



12.

8.1.



12.

8.1.


Megnevezés

8.1.

Mérlegtételek


Rezidens




GBP

GBP

SEK

SEK

DKK

DKK



Devizanem

Lejárat


Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Szektor


HU

SEK

DKK


Devizanem

Részletezés



Mérlegtételek


96 10/4. kötet

DKK


11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

Nem bankok


CHF


Nem bankok


JPY

USD

Devizanem

Részletezés Lejárat

n/a

n/a

n/a


12.

n/a



12.

8.1.



12.

8.1.



12.

8.1.


Megnevezés

8.1.

Mérlegtételek


Rezidens




Nem bankok

Nem bankok

CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD

Devizanem

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Szektor


HU


Nem bankok


Szektor

Nem bankok

Megnevezés



Mérlegtételek


10/4. kötet


n/a

n/a


USD

JPY

CHF






n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a



Szektor

Devizanem


HU

n/a

n/a

n/a

n/a


Lejárat

GBP

Devizanem

Mérlegtételek


Szektor

Részletezés

SEK

Megnevezés




Mérlegtételek


98


Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

2.A. Hitelek – belföldi





USD

Egyéb devizanemek, összesen

GBP

Lejárat

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált követelések

Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11. 3.


Egyéb eszközök

11. 3.


Egyéb eszközök

11. 3.


Egyéb eszközök

11. 3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

További részletezés Típus

USD

USD



GBP

GBP

SEK

SEK

DKK

DKK

Egyéb tagállami devizák


Devizanem

Lejárat


Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens



HU

SEK

DKK


EKB/2001/13 rendelet – 1. melléklet – 4. táblázat Részletezés Megnevezés Szektor Devizanem


Mérlegtételek


Deviza szerinti részletezés (negyedéves adatok)


10/4. kötet 99



DKK

SEK

Nem MPI-k


2.B. Hitelek – egyéb részt Nem MPI-k vevő tagállamok



CHF

Nem MPI-k


JPY

EKB/2001/13 rendelet – 1. melléklet – 4. táblázat Részletezés Szektor Devizanem

Nem MPI-k

Megnevezés


Mérlegtételek


Lejárat


Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11. 3.


Egyéb eszközök

11.

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek


SEK

SEK

DKK

DKK





CHF

CHF

JPY

JPY

Devizanem

Lejárat








Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens


HU

3.


Egyéb eszközök

11. 3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek


100 10/4. kötet

GBP


USD

JPY

CHF









Mérlegtételek


Lejárat

Az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált követelések Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.













Rezidens

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor


Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek




CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD



GBP

GBP

Devizanem

Lejárat

HU

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek


10/4. kötet



DKK

SEK

2.C. Hitelek – külföld




Euro

Megnevezés


Mérlegtételek


Legfeljebb 1 éves


Hitelek

Hitelek


2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök

2.1.

Hitelek

11.

Külföld

Hitelek

2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök Egyéb eszközök

Hitelek


2.1.

Külföld

Hitelek

Egyéb eszközök

11.

Euro

Hitelek

Hitelek

Hitelek



Külföld

Szektor

Hitelek

Egyéb eszközök

Rezidens



2.1.

11.

4.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések – az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségből származó követelések

4.1.

Megnevezés









Legfeljebb 1 éves

Devizanem

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Lejárat

HU

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Lejárat

Mérlegtételek


102


USD

Egyéb Egyéb eszközök, összesen


Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Lejárat

Hitelek

11.

Külföld

Hitelek


Hitelek


2.1.

Hitelek

11.

Külföld

Hitelek


Hitelek


2.1.

Külföld

Hitelek

Egyéb eszközök

11.

Hitelek


Hitelek

Szektor


Külföld

Rezidens

Hitelek

Egyéb eszközök

Megnevezés



2.1.

11.

Mérlegtételek












Devizanem

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Lejárat

HU


GBP



Mérlegtételek


10/4. kötet


CHF





JPY

Megnevezés


Mérlegtételek


Legfeljebb 1 éves

Hitelek

11.

Külföld

Hitelek











Devizanem

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Lejárat


Egyéb eszközök

Hitelek


2.1.

Hitelek

11.

Külföld

Hitelek


Hitelek


2.1.

Hitelek

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Hitelek



Szektor

Hitelek

Rezidens



2.1.

Megnevezés

HU

Legfeljebb 1 éves

Legfeljebb 1 éves

Lejárat

Mérlegtételek


104 10/4. kötet

Euro


DKK

SEK

GBP







Mérlegtételek


1 éven túli

1 éven túli

Hitelek

11.

GBP

GBP

SEK

SEK

DKK

DKK



Euro

Devizanem

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

Lejárat


Egyéb eszközök

Hitelek

2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök Külföld

Hitelek

11.

Egyéb eszközök

Hitelek


Hitelek

11.

Egyéb eszközök

Hitelek


Hitelek

Egyéb eszközök

Külföld

Hitelek

Hitelek


11.

Külföld

Szektor

Hitelek

Egyéb eszközök

11.

Rezidens


Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szemben, euróban denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek

4.1.

Megnevezés


HU

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

Lejárat

Mérlegtételek


10/4. kötet 105

USD

JPY

CHF








Megnevezés


Mérlegtételek


1 éven túli

1 éven túli

Hitelek

Hitelek

11.



1 éven túli

CHF

1 éven túli

JPY

USD

USD



Devizanem

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

Lejárat


Egyéb eszközök

Hitelek


CHF

Hitelek

11.

Egyéb eszközök

Hitelek


JPY

11.

Egyéb eszközök

Hitelek


Hitelek

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Hitelek


Egyéb eszközök

Hitelek

Külföld


11.

Szektor

Hitelek

Rezidens



Megnevezés

HU

1 éven túli

1 éven túli

1 éven túli

Lejárat

Mérlegtételek


106 10/4. kötet

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok





SEK

DKK


Lejárat

Bankok

11.

Bankok

11.

Bankok

Külföld

11.

Hitelek

Hitelek

SEK

SEK

DKK

DKK



Euro

Devizanem

Lejárat


Egyéb eszközök

Bankok


Egyéb eszközök

Hitelek

Hitelek

Bankok


Hitelek

Bankok

Egyéb eszközök

11.

Hitelek

Bankok

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek



Bankok

4.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szemben, euróban denominált követelések – az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségből származó követelések Egyéb eszközök

Bankok


Külföld

Bankok

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Bankok

4.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szemben, euróban denominált követelések – az árfolyam-mechanizmus II. keretében fennálló hitellehetőségből származó követelések 4.1.

Bankok


Szektor

4.1.

Rezidens

Bankok

Megnevezés



Mérlegtételek


HU

Euro




Mérlegtételek


10/4. kötet 107

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok





CHF

JPY

Lejárat

Bankok

11.

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek


CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD

Egyéb Egyéb eszközökk, összesen


GBP

GBP

Devizanem

Lejárat


Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Egyéb eszközök

Bankok

Külföld

Szektor

11.

Rezidens


Bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


HU

USD


GBP


Bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


108 10/4. kötet

Bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok





Lejárat

Nem bankok


Nem bankok Nem bankok

Külföld

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Nem bankok


Egyéb eszközök

11. 2.1.


4.1.

Egyéb eszközök

11.

Hitelek

Hitelek

Nem bankok


4.1.

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek


Nem bankok

Nem bankok


Külföld

Nem bankok


2.1.

Egyéb eszközök

Bankok

Külföld

Szektor

11.

Rezidens

Bankok

Megnevezés



Mérlegtételek




Euro



Devizanem

Lejárat

HU

Euro





Mérlegtételek


10/4. kötet


Nem bankok

Nem bankok



GBP

Lejárat

Nem bankok

11.

Külföld

Nem bankok


Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek


GBP

GBP

GBP

SEK

SEK

SEK

DKK

DKK

DKK


Devizanem

Lejárat


Egyéb eszközök

Nem bankok


2.1.

Nem bankok

11.

Külföld

Nem bankok


Nem bankok


2.1.

Nem bankok

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Nem bankok

Nem bankok

Szektor


Külföld

Rezidens


Nem bankok

Egyéb eszközök

Megnevezés


2.1.

11.

Mérlegtételek


HU

SEK

DKK


Nem bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


110 10/4. kötet

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok



JPY

Lejárat

Nem bankok

11.

Külföld

Nem bankok


Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek


JPY

JPY

JPY

USD

USD

USD




Devizanem

Lejárat


Egyéb eszközök

Nem bankok


2.1.

Nem bankok

11.

Külföld

Nem bankok


Egyéb eszközök

Nem bankok


2.1.

Nem bankok

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Nem bankok

Szektor


Rezidens

Nem bankok

Megnevezés



2.1.

Mérlegtételek


HU

USD




Mérlegtételek


10/4. kötet 111

Nem bankok

MPI-k

MPI-k


3.A. Nem részvényjellegű értékpapírok – belföldi


DKK


Lejárat


Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


3.

MPI-k

MPI-k





Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek

Hitelek


DKK

DKK






CHF

CHF

CHF

Devizanem

Lejárat


Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Nem bankok

11.

Külföld

Nem bankok


Nem bankok


2.1.

Nem bankok

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Nem bankok

Szektor


Rezidens


Nem bankok

Megnevezés


2.1.

Mérlegtételek


HU


CHF


Nem bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


112 10/4. kötet

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k






CHF

JPY

USD

Lejárat


Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

Szektor
















CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD



GBP

GBP

SEK

SEK

Devizanem

Lejárat

HU


GBP

SEK



Mérlegtételek


10/4. kötet


Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k







GBP

SEK

Lejárat


Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor
















GBP

GBP

SEK

SEK

DKK

DKK





Devizanem

Lejárat


Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens



HU

DKK




MPI-k

Megnevezés


Mérlegtételek


114 10/4. kötet


DKK

Nem MPI-k


CHF

3.B. Nem részvényjellegű MPI-k értékpapírok – Egyéb részt vevő tagállamok

Nem MPI-k


JPY


Nem MPI-k


USD

Lejárat


Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek





Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Belföldi

Rezidens

MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor
















DKK

DKK





CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD

Devizanem

Lejárat

HU


Nem MPI-k



Mérlegtételek


10/4. kötet


GBP


USD

JPY

CHF







SEK

Megnevezés


Mérlegtételek


Lejárat


Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

MPI-k

Szektor














CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD



GBP

GBP

SEK

SEK

Devizanem

Lejárat














Rezidens


HU

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek


116 10/4. kötet



DKK

SEK

GBP


3.B. Nem részvényjellegű Nem MPI-k értékpapírok – Egyéb részt vevő tagállamok







Mérlegtételek


Lejárat


Egyéb eszközök

11.

Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.













Rezidens

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Szektor

















GBP

GBP

SEK

SEK

DKK

DKK





Devizanem

Lejárat

HU

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek


10/4. kötet


CHF





3.C. Nem részvényjellegű értékpapírok – külföld

Lejárat















CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD

Devizanem

Lejárat


Bankok

Egyéb eszközök

11.

Külföld

Bankok


Nem MPI-k

4.1.


Nem MPI-k

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Szektor

Bankok

Egyéb eszközök

11.








Rezidens




Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Egyéb eszközök

11.

3.


Megnevezés

3.

Mérlegtételek


HU

Bankok

JPY



USD

Megnevezés


Mérlegtételek


118 10/4. kötet

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok

Bankok





GBP

SEK

Lejárat

Bankok

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

Egyéb eszközök

Külföld

Bankok

11.

Külföld

Bankok

Szektor

Bankok

Egyéb eszközök

11.

Rezidens




Megnevezés

4.1.

Mérlegtételek













GBP

GBP

SEK

SEK

DKK

DKK



Euro

Devizanem

Lejárat

HU

DKK


Euro



Mérlegtételek


10/4. kötet


Bankok

Bankok

Bankok

Bankok






CHF

Lejárat

Bankok

11.














CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD



Devizanem

Lejárat


Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Bankok

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Bankok


Egyéb eszközök

Bankok

Külföld

Szektor

11.

Rezidens


Bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


HU

JPY

USD



Bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


120 10/4. kötet

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok





SEK

DKK


Lejárat

Nem bankok

11.













SEK

SEK

DKK

DKK



Euro

Devizanem

Lejárat


Egyéb eszközök

Nem bankok


Nem bankok

11.

Egyéb eszközök

Nem bankok


Nem bankok

Egyéb eszközök

Külföld

Nem bankok

11.

Külföld

Nem bankok

Egyéb eszközök

11.

Nem bankok



4.1.

Nem bankok

Egyéb eszközök

11.

Külföld

Nem bankok


Szektor

4.1.

Rezidens

Nem bankok

Megnevezés



Mérlegtételek


HU

Euro




Mérlegtételek


10/4. kötet 121

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok

Nem bankok





CHF

JPY

Lejárat

Nem bankok

11.












CHF

CHF

JPY

JPY

USD

USD



GBP

GBP

Devizanem

Lejárat


Egyéb eszközök

Nem bankok


Nem bankok

11.

Egyéb eszközök

Nem bankok


Nem bankok

11.

Egyéb eszközök

Nem bankok


Nem bankok

Külföld

11.

Egyéb eszközök

Nem bankok


Egyéb eszközök

Nem bankok

Külföld

Szektor

11.

Rezidens


Nem bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


HU

USD


GBP


Nem bankok

Megnevezés


Mérlegtételek


122 10/4. kötet

Nem bankok




Mérlegtételek


Lejárat

Megnevezés

2.2. Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések – bankokkal fennálló egyenlegek és értékpapír-befektetések, külföldi hitelek és egyéb külföldi eszközök 11. Egyéb eszközök Külföld




Nem bankok


Nem bankok

Szektor



Devizanem



Lejárat

10/4. kötet HU


Betétek

9.

Legfeljebb 1 éves

Forgalomban levő készpénz

8.

5.2. 7. 10.1. 10.2. 10.4. 12.

7.

10.1.

10.2.

10.4.

12.

2.3.

2.2.

2.1.

(j)

5.2.

(i)

3.

(h)

3.

(g)

2.5.

(f)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

2.5.

(e)

Összesen

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

2.4.

12.

2.3.

(d)


Egyéb pü. közvetítők + kiegészítő pü. tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Egyéb rezidens szektorok

2.4.

7.

2.2.

(c)

5.1.

(b)


2.1.

(a)

ebből TK alá tartozó hitelintézetek (1), az EKB és az NKB-k

Államháztartás

Nem MPI-k

(k)


MPI-k

12.

7.

5.1.

(l)


(m)


Államháztartás

(n)

Összesen

(o)

(p)

Egyéb pü. közvetítők Biztosító+ kiegészítő társaságok pü. tevéés nyugdíkenységet jalapok végzők (S.125) (S.123 + S.124) (q)



Nem MPI-k

B. Egyéb részt vevő tagállamok

(r)

12.

8.2.

1.

(t)

D. Egyéb


8.1.

6.

12.

8.2.

8.1.

6.

(s)

Háztartá- C. külföld sok és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

MPI-k

A. Belföldi

Havi gyakorisággal szolgáltatandó adatok

(Állományok)

1. TÁBLÁZAT

I. MELLÉKLET, SEGÉDTÁBLÁZAT

124 10/4. kötet

2 éven túli


Legfeljebb 1 éves

9.2.e. Lekötött

9.1.e. Egynapos

Euro

5.2. 12. 5.2. 12.

12. 5.1. 12.

12.

12. 5.1.

5.2.

5.1.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

(k)


MPI-k

(l)


12.

5.1.

12.

5.1.

12.

5.1.

12.

5.1.

(m)


Államháztartás

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

(n)

Összesen

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

(o)

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

(p)

Egyéb pü. közvetítők Biztosító+ kiegészítő társaságok pü. tevéés nyugdíkenységet jalapok végzők (S.125) (S.123 + S.124)

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

(q)



Nem MPI-k

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

(r)

12.

8.2.

8.1.

6.

(s)


(t)

D. Egyéb


12.

5.2.

12.

5.2.

12.

5.2.

12.

12.

12.

12.

10.4.

10.4.

12.

10.2.

10.2.

12.

10.1.

10.1.

12.

5.2.

5.2.

5.2.

3.

5.1.

2.5.

3.

(j)

2.5.

5.2.

(i)

2.4.

5.2.

(h)

2.4.

5.2.

(g)

2.3.

5.2.

(f)

2.3.

(e)


2.2.

(d)

Összesen


2.2.

(c)



2.1.

(b)




2.1.

(a)


Államháztartás

Nem MPI-k


HU

9.e.

1 éven túli

Mérlegtételek

MPI-k

A. Belföldi

10/4. kötet 125

Egyéb devizák

(b)

(c)


7. 12. 7. 12.

12. 7. 12.

12.

12. 7.

7.

12.

12.

7.

7.

12.

12.

7.

5.2.

n/a

n/a

5.1.

n/a

(e)

Összesen

n/a

(d)


12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(f)


12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(g)


12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(h)



12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(i)

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (j)

(k)


MPI-k

(l)


12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.1.

n/a

n/a

(m)


Államháztartás

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(n)

Összesen

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(o)

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(p)


12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(q)



Nem MPI-k

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

5.2.

n/a

n/a

(r)

(s)


(t)

D. Egyéb


2 éven túli


Legfeljebb 1 éves

9.2.x. Lekötött

9.1.x. Egynapos

9.x.

9.4.e. Repóügyletek

ebből: 2 éven túli

(a)


Államháztartás

Nem MPI-k


HU

3 hónapon túli

legfeljebb 3 hónapos

9.3.e. Felmondással visszaváltható

Mérlegtételek

MPI-k

A. Belföldi

126 10/4. kötet


11.

12.

12.

12.

7.

n/a

n/a

(f)

12.

7.

n/a

n/a

(g)

12.

7.

n/a

n/a

(h)


12.

7.

n/a

n/a

(i)

(j)

(k)


(l)


12.

7.

n/a

n/a

(m)


12.

7.

n/a

n/a

(n)

Összesen

12.

7.

n/a

n/a

(o)

12.

7.

n/a

n/a

(p)


12.

7.

n/a

n/a

(q)


12.

7.

n/a

n/a

(r)

(s)


n/a

(t)

D. Egyéb

n/a

7.

n/a

n/a

(e)

7.

n/a

n/a

(d)

Összesen




(c)



Államháztartás

Nem MPI-k

4.

(b)




MPI-k

Legfeljebb 1 éves

11.e. Euro


10.

9.4.x. Repóügyletek

ebből: 2 éven túli

(a)


Államháztartás

Nem MPI-k


HU

3 hónapon túli


9.3.x. Felmondással visszaváltható

Mérlegtételek

MPI-k

A. Belföldi

10/4. kötet


(f)

(g)

(h)

(i)

(j)

(k)

(l)


(m)


(n)

Összesen

(o)

(p)

Egyéb pü. közvetítők Biztosító+ kiegészítő társaságok pü. tevéés nyugdíkenységet jalapok végzők (S.125) (S.123 + S.124) (q)


(r)

(s)


n/a

(t)

D. Egyéb

Egyéb források

13.

A cellákban található számok a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatásban meghatározott mérlegtételekre vonatkoznak. Új havi követelmény. (1) Tartalékképzési kötelezettség. 2 ( ) Különleges lehívási jogok.

CB3 SDR partnerek (2)


9.

13.

12.

10.3.

15.

13. 14.

12.

(11.)

HU

12.

n/a

(e)


2 éven túli

(d)

Összesen




n/a

(c)



Államháztartás

Nem MPI-k


(b)




MPI-k

n/a

(a)


Államháztartás

Nem MPI-k


Legfeljebb 1 éves

11.x. Egyéb devizák

2 éven túli

Mérlegtételek

MPI-k

A. Belföldi

128


(e)

3.

(f)


3.

(g)

Fogyasztói hitel

3.

(h)

Lakáscélú hitel

3.

(i)

Egyéb (maradék)

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) MPI-k Államháztartás Összesen

3. 5.1.

(j)

3. 8.

(k)

3. 11.

(l)

3.

(m)


3.

(n)


3.

(o)


3.

(p)

Fogyasztói hitel

3.

(q)

Lakáscélú hitel

3.

(r)

Egyéb (maradék)


2.1. 2.2.

(s)

C. külföld

(t)

D. Egyéb

5 éven túli

1 év 5 év közötti

Legfeljebb 1 éves

Hitelek

3. 11.

3.

11.

11. 11.

3.

3.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

11. 11.

9.3. 9.5.

9.3. 9.5.

11.

9.2.

9.2.

3.

5.6. 6.

5.6. 6.

3.

5.5.

5.5.

5.2. 5.3. 5.4.

11.

5.2.

5.3. 5.4.

3. 8.

3. 5.1. 11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

3.

11.

3.

11.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.2.

2.2. 4.1.

2.1.

4.2. 11.

4.1.

11. 11.

(d)


1.e. ebből euro

3. 11.

(c)

Összesen


2.2.

(b)

Államháztartás

Készpénz

(a)

MPI-k



HU

2.

1.

ESZKÖZÖK

Mérlegtételek

Nem MPI-k


Nem MPI-k

A. Belföld

10/4. kötet


Euro

3.e.

3.x.


3.

MPI-k

(e)

(f)

(h)

11.

(i)

(j)

11.

8.

(k)

3. 11. 3. 11.

3.

11.

11.

11.

3.

3.

3.

11.

11.

11.

Legfeljebb 1 éves

6. 7.

7. 11.

6. 7.

6.

7. 11.

11.

6.

11.

11.

3.

11.

8.

(g)

Egyéb (maradék)

11.

11.

Lakáscélú hitel

no cell


Államháztartás

7.

11.

Fogyasztói hitel

Egyéb devizák

2 éven túli


(d)

11.



7.

11.

(c)

Összesen


6. 7.

11.

8.

7.

11.

8.

(b)

Államháztartás


6. 7.

(a)

MPI-k Összesen

(l)

11.

3.

11.

7.

11.

11.

(m)


11.

(n)


11.

(o)


(p)

Fogyasztói hitel

11.

(q)

Lakáscélú hitel

(r)

Egyéb (maradék)




4.1. 11.

2.2.

(s)

C. külföld

(t)

D. Egyéb

HU

Legfeljebb 1 éves

ebből euro

2.e.

Mérlegtételek

Nem MPI-k


Nem MPI-k

A. Belföld

130


MPI-k Államháztartás Összesen

(f)

(g)

Fogyasztói hitel

(h)

Lakáscélú hitel

(i)

Egyéb (maradék)

(j)

A cellákban található számok a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatásban meghatározott mérlegtételekre vonatkoznak. Új havi követelmények.

2.1.

CB2. IMF-fel szembeni követelések – lehívási jogok, SDR, egyéb követelések

10. 11. 1.

11.

11.

CB1. Arany és aranykövetelések (csak monetáris arany)

9.1.

11.

HU

9.1.

6.

11.

(t)

9.4.

11.

(s)

Egyéb eszközök

(r)

7.

(q)


(p)

Egyéb (maradék)

6.

11.

(o)

Lakáscélú hitel

D. Egyéb

6.

(n)

Fogyasztói hitel

C. külföld


(m)



5.

11.

(l)


11.

(k)



11.

(e)



3.

(d)


11.

(c)

Összesen


3.

(b)

Államháztartás

11.

(a)

MPI-k



4.

2 éven túli

Mérlegtételek

Nem MPI-k


Nem MPI-k

A. Belföld

10/4. kötet


(b)

(a)


5.1.

M

10.

n/a

M

9.3. Felmondással visszaváltható 9.4. Repóügyletek

12.

12.

7.

7.

12.

7.

12.

12.

5.1.

n/a

12.

7.

5.1.

12.

7.

5.1.

(f)

5.1.

n/a

7.

7.

12.

5.1.

5.1.

12.

M

7.

7.

9.2. Lekötött

5.1.

Egynapos

9.1.

(e)

5.1.

M

Betétek

9.

(d)


(c)

Összesen

TársadaTartoHelyi mányi lombizönkortosítási kormányzat mányzat alapok (S.1313) (S.1314) (S.1312)

8.

M

Központi kormányzat (S.1311)

Összesen

M

M

M

M

(g)

Összesen

M

M

M

M

(h)

M

M

M

M

(i)

M

M

M

M

(j)

M

M

M

M

(k)

(l)

Összesen

M

(m)


M

M

M

M

(n)

Összesen

12.

7.

5.1.

n/a

12.

7.

5.1.

12.

7.

5.1.

(o)

12.

7.

5.1.

n/a

12.

7.

5.1.

12.

7.

5.1.

(p)

12.

7.

5.1.

n/a

12.

7.

5.1.

12.

7.

5.1.

(q)

TartoTársadaHelyi lombizmányi önkorkortosítási mányzat mányzat alapok (S.1313) (S.1312) (S.1314)


Államháztartás (S.13)

M

M

M

M

(r)

Összesen

M

M

M

M

(s)

M

M

M

M

(t)

M

M

M

M

(u)

Egyéb pü. közvetíBiztők + tosítótár- Nem kiesaságok pénzügészítő gyi válés pü. tevényugdí- lalatok kenysé(S.11) jalapok get vég(S.125) zők (S.123 + S.124)


M

M

M

M

(v)


M

(w)

12.

8.2. 12.

6. 8.1.

6.

(y)

Államháztartás

12.

8.1.

6.

(z)


Nem bankok

8.1.

(x)

Bankok

Összesen

C. Külföld

HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

Egyéb Háztarpü. tások és közvetíBizháztartátők + tosítótár- Nem sokat kiesaságok pénzüsegítő gészítő gyi válés nonpropü. tevényugdí- lalatok fit intézkenysé(S.11) jalapok mények get vég(S.125) (S.14 + zők S.15) (S.123 + S.124)


Nem MPI-k

Nem MPI-k




A. Belföldi

Negyedévente szolgáltatandó adatok

Szektorok szerinti részletezés

2. TÁBLÁZAT

132


Tőke és tartalék

Egyéb források

12.

13.

3.

Hitelek

2.


5 éven túli


Legfeljebb 1 éves

Készpénz

1.

M

3. 8.

(f)

M

(h)

M

(i)

M

(j)

M

(k)

11.

11. 8.

8.

11.

8.

11.

3.

(m)

3.

11.

M

M

11.

M

M

7.

M

M

8.

M

M

7.

11.

3.

3.

11.

8.

3.

11.

M

M

(l)

8.

3.

8.

3.

3.

8.

11.

11.

3.

3. 8.

3. 8.

M

M

(g)


8.

(e)

Összesen

11.

(d)

Összesen

8.

(c)

Összesen

TartoTársadaHelyi mányi lombizönkorkortosítási mányzat mányzat alapok (S.1313) (S.1314) (S.1312)

11.

3.

(b)

(a)

M


Összesen

(n)

Összesen

11.

8.

3.

11.

8.

3.

11.

3. 8.

(o)

11.

8.

3.

11.

8.

3.

11.

3. 8.

(p)

11.

8.

3.

11.

8.

3.

11.

3. 8.

(q)

TartoTársadaHelyi mányi lombizönkorkortosítási mányzat mányzat alapok (S.1313) (S.1314) (S.1312)



M

M

(r)

Összesen

M

M

M

(s)

M

M

M

(t)

M

M

M

(u)

Egyéb pü. közvetíBiztők + tosítótár- Nem kiesaságok pénzügészítő gyi válés pü. tevényugdí- lalatok kenysé(S.11) jalapok get vég(S.125) zők (S.123 + S.124)


M

M

M

(v)


M

M

(w)

11.

4.1.

11.

4.1.

2.2.

11.

11.

2.2.

4.1.

2.2.

2.1.

(y)

Államháztartás

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

(z)


Nem bankok

4.2.

4.1.

2.2.

(x)

Bankok

Összesen

C. Külföld

HU

ESZKÖZÖK


11.

Mérlegtételek

Egyéb Háztarpü. tások és közvetíBizháztartátők + tosítótár- Nem sokat kiesaságok pénzüsegítő gészítő gyi válés nonpropü. tevényugdí- lalatok fit intézkenysé(S.11) jalapok mények get vég(S.125) (S.14 + zők S.15) (S.123 + S.124)


Nem MPI-k

Nem MPI-k




A. Belföldi

10/4. kötet


Egyéb eszközök

7.

(b)

(a)

(c)

Összesen

8.

11.

8.

11.

11.

11.

11.

8.

7.

7. 8.

7.

3.

3.

8.

3.

8.

7. 11.

7.

3.

3.

(f)

7.

(e)

3.

(d)

TartoTársadaHelyi mányi lombizönkortosítási kormányzat mányzat alapok (S.1313) (S.1312) (S.1314)

M

(g)

Összesen

11.

11.

7.

3.

11.

7.

3.

(h)

11.

11.

7.

3.

11.

7.

3.

(i)

11.

11.

7.

3.

11.

7.

3.

(j)

n/a

n/a

(k)

(l)

Összesen

(m)


(n)

Összesen

11.

8.

7.

3.

11.

8.

7.

3.

(o)

11.

8.

7.

3.

11.

8.

7.

3.

(p)

11.

8.

7.

3.

11.

8.

7.

3.

(q)

TartoTársadaHelyi mányi lombizönkorkortosítási mányzat alapok mányzat (S.1313) (S.1312) (S.1314)

M

(r)

Összesen

11.

11.

7.

3.

11.

7.

3.

(s)

11.

11.

7.

3.

11.

7.

3.

(t)

11.

11.

7.

3.

11.

7.

3.

(u)

Egyéb pü. közvetíBiztők + tosítótár- Nem kiesaságok pénzügészítő és gyi válpü. tevényugdí- lalatok kenyséjalapok (S.11) get vég(S.125) zők (S.123 + S.124)


n/a

n/a

(v)


M

(w)

(x)

Bankok

(y)

(z)


Nem bankok

Államháztartás

A cellákban található számok a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatásban meghatározott mérlegtételekre vonatkoznak. M Havi követelmény (lásd az 1. táblázatot). Új negyedéves követelmény. Megszüntetett adatsorok.

6.

5.

PPA befektetési jegyek Részvények és egyéb részesedések Befektetett eszközök

4.


Összesen



Összesen

C. Külföld

HU

1 éven túli

Legfeljebb 1 éves

Mérlegtételek

Egyéb Háztarpü. tások és közvetíBizháztartátők + tosítótár- Nem sokat kiesaságok pénzüsegítő gészítő és gyi válnonpropü. tevényugdí- lalatok fit intézkenyséjalapok (S.11) mények get vég(S.125) (S.14 + zők S.15) (S.123 + S.124)


Nem MPI-k

Nem MPI-k




A. Belföldi

134


Betétek

9.




Egyéb források

10.

11.

12.

13.

12.

7.

12.

8.1.

5.2.

10.4.

12.

6.

10.2.

10.4.

5.1.

10.1.

10.1.

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

7.

7.

2.4.

3.

12.

2.4.

2.3.

3.

8.2.

2.3.

2.2.

2.5.

8.1.

2.2.

2.1.

DE

2.5.

6.

DK

2.1.

BE

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

GR

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

ES

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

FR

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

IE

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

IT

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

LU

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

NL

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

AT

B. Egyéb részt vevő tagállamok (azaz a belföldi szektor nélkül) + a „C” a külföld része (tagállamok)

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

PT

12.

7.

5.2.

5.1.

12.

10.4.

10.1.

7.

3.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.1.

FI

12.

8.1.

6.

12.

8.2.

8.1.

6.

SE

12.

8.1.

6.

12.

8.2.

8.1.

6.

GB

12.

8.1.

6.

8.2.

8.1.

6.

Összesen

A „C” része Külföld (tagállamok nélkül)

HU

b) nem MPI-ktől

a) MPI-ktől


8.

FORRÁSOK

MÉRLEGTÉTELEK


Országok szerinti részletezés

3. TÁBLÁZAT

10/4. kötet


2 éven túli


Legfeljebb 1 éves

Nem részvényjellegű értékpapírok a) MPI-kibocsátású

b) nem MPI-knek

Hitelek a) MPI-knek

7.

4.1.

11.

6.

7.

4.1.

11.

6.

7.

4.1.

11.

6.

7.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

ES

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

FR

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

IE

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

IT

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

LU

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

NL

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

AT


11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

PT

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

7.

6.

3.

11.

8.

3.

11.

9.5.

9.3.

6.

5.6.

5.5.

5.4.

5.3.

5.2.

5.1.

3.

FI

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.2.

4.1.

2.2.

SE

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

11.

4.2.

4.1.

2.2.

GB

11.

4.1.

2.2.

11.

4.1.

2.2.

2.1.

11.

4.1.

2.2.

Összesen



11.

2.2.

3.

11.

2.2.

3.

11.

2.2.

3.

11.

11.

11.

7.

6.

4.1.

3.

11.

2.2.

11.

11.

8.

3.

6.

4.1.

8.

3.

2.2.

3.

9.5.

11.

11.

9.3.

9.5.

6.

6.

9.2.

6.

9.3.

5.6.

5.5.

5.6.

5.3. 5.4.

5.5.

5.3.

5.2.

5.6.

11.

5.3.

5.2.

3. 5.1.

5.5.

4.2.

5.2.

3.

5.1.

GR

5.4.

4.1.

DE

5.4.

2.2.

3.

DK

5.1.

BE

HU

3.

2.

ESZKÖZÖK 1. Készpénz

MÉRLEGTÉTELEK

136 10/4. kötet

6.


Egyéb eszközök

6.

7.

11.

11.

11.

9.1.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

DE

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

GR

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

ES

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

FR

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

IE

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

IT

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

LU

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

NL

11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

AT


11.

6.

11.

11.

8.

7.

3.

PT

11.

6.

11.

8.

7.

3.

FI

11.

11.

11.

4.1.

2.2.

SE

11.

11.

11.

4.1.

2.2.

GB

11.

11.

11.

4.1.

2.2.

Összesen


A cellákban található számok a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatásban meghatározott mérlegtételekre vonatkoznak. Új negyedéves követelmények.

11.

11.

11.

11.


11.

8.


4.1.

5.

2.2.

7.

DK

3.

BE

4.

b) nem MPI-kibocsátású

MÉRLEGTÉTELEK

10/4. kötet HU


6.

a) bankokkal szemben

M

M


11. n/a

12.

8.1.

n/a

12.

8.1.

12.

8.2.

n/a

12.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

SEK

n/a

12.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

GBP

n/a

12.

8.1.

12.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

Összesen

n/a

12.

8.1.

12.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

USD

n/a

12.

8.1.

12.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

JPY

Más devizanemek

n/a

12.

8.1.

12.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

CHF

n/a

12.

8.1.

12.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

8.2.

8.1.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

12.

7.

Többi devizanem együtt


12. + 13. Egyéb források

M

M

6.

12.

12.

8.2.

12.

12. 8.1.

12. 8.1.

6.

8.2.

8.1. 8.2.

6.

12.

8.1.

12.

12.

8.1. 8.2.

8.1. 8.2.

6.

6.

12.

7. 12.

12.

7. 12.

12.

7. 12.

7.

12.

12.

5.1.

M

12.

12.

7.

12.

12. 7.

7.

DKK

Egyéb tagállamok devizái

7.

Összesen

5.1.

8.1.

12.

8.2.


b) nem bankokkal szemben

M

ii. 1 éven túli

8.1.

M

i. legfeljebb 1 éves

Külföld

M

b) nem MPI-kkel szemben

10.

C.

M

a) MPI-kkel szemben

Más részt vevő tagállamok

M

b) nem MPI-kkel szemben

M

Euro

HU

B.

M

Belföldi

A.

Összes deviza együtt

a) MPI-kkel szemben

Betétek

9.

FORRÁSOK

Mérlegtételek


Devizanemek szerinti részletezés

4. TÁBLÁZAT

138 10/4. kötet

M

b) nem MPI-k részére

M

b) nem MPI-k által kibocsátott

11.

M

Belföldi

A.

M

M

11.

2.2.

4.1.

4.1.

2.1.

a) MPI-k által kibocsátott


3.

b) nem bankok részére

11.

4.2.

11.

4.1.

4.2.

a) bankok részére

2.1.

3. 11.

3. 11.

3. 11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

11.

11. 2.2.

11.

4.1.

4.1.

M

ii. 1 éven túli

2.1. 2.2.

11.

11.

4.1.

3.

11.

11.

3.

3.

DKK

11.

3.

11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

2.1.

11.

3.

11.

3.

GBP

11.

3.

11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

2.1.

11.

3.

11.

3.

Összesen

11.

3.

11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

2.1.

11.

3.

11.

3.

USD

11.

3.

11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

2.1.

11.

3.

11.

3.

JPY

Más devizanemek

11.

3.

11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

2.1.

11.

3.

11.

3.

CHF

11.

3.

11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

2.1.

11.

3.

11.

3.



11.

3.

11.

3.

11.

2.2.

2.1.

11.

2.2.

11.

2.2.

11.

2.2.

2.1.

11.

3.

11.

3.

SEK


3.

Összesen

4.2.

M

M

2.2.

M

i. Legfeljebb 1 éves

Külföld

M

a) MPI-k részére


M

Euro

HU

C.

B.

M

b) nem MPI-knek nyújtott

Belföldi

A.


a) MPI-knek nyújtott

Hitelek

2.

ESZKÖZÖK

Mérlegtételek

10/4. kötet 139

Belföldi Más részt vevő tagállamok

külföld

A. B.

C.

11.

4.1.

M M

M

M

11.

4.1.

2.2.

4.1. 11.

M

M

Euro

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

Összesen

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

DKK

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

SEK


11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

GBP

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

Összesen

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

USD

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

JPY

Más devizanemek

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.

CHF

11.

2.2.

2.2. 11.

3. 11.

3. 11.


A cellákban található számok a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatásban meghatározott mérlegtételekre vonatkoznak. M Havi követelmények (lásd az 1. táblázatot). Új negyedéves követelmények.

5. + 6. + 7. Egyéb eszközök


b) nem bankok által kibocsátott

a) bankok által kibocsátott

2.2. 4.1. 11.

M


külföld

M




HU

4.

C.

B.

Mérlegtételek

140


10/4. kötet

HU


141

II. MELLÉKLET A SZÁMVITELI ÉS STATISZTIKAI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ EURO-RENDSZER MÉRLEGE TEKINTETÉBEN ÚTMUTATÓ A MÉRLEGKÉSZÍTŐK SZÁMÁRA A SZÁMVITELI ÉS A STATISZTIKAI ADATOK KÖZÖTTI ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSHOZ

1.

Ez a melléklet az Európai Központi Bank (EKB)/nemzeti központi bankok (NKB-k) mérlegének összeállítói által követendő eljárást mutatja be annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni az euro-rendszer statisztikai célú, hóvégi összevont mérlege és heti pénzügyi kimutatásai (HPK) közötti összhangot. Az EKB Havi Értesítőjében található két táblázatot kell összevetni: a számviteli adatokat tartalmazó 1.1. táblázatot („az euro-rendszer konszolidált pénzügyi kimutatása”) és a statisztikai adatokat tartalmazó 2.1. táblázatot („az euro-rendszer összevont mérlege”).

2. Lista készült a tartalmi összefüggések ellenőrzéseiről (lásd az 1. függeléket). Ha a két adatsor közötti bárminemű eltérés áll fenn, arra magyarázatot kell adni. A 2. függelék az említett ellenőrzésekkel összefüggő magyarázó megjegyzéseket tartalmazza. A 2.1. táblázatban szereplő, az összehasonlítás során használt statisztikai aggregátumok felsorolása a 3. függelékben található, amely kapcsolatot teremt ezen aggregátumok és az elemi mérlegadatok (1) között. A számviteli adatok szöveges leírásának tekintetében a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatás nyújt teljes körű háttérinformációkat a HPK-k szerkezetéről, tartalmáról és az azokban alkalmazott számviteli szabályokról.

3. A mérlegek összeállítóinak havi gyakorisággal kell elvégezniük ezen ellenőrzéseket országonként az NKB-k főbb adatai és az EKB mérlege közötti összhang biztosítása érdekében. A két adatsor közötti pontos megfelelés természetesen csak akkor lehetséges, ha a számviteli HPK lezárásának időpontja illeszkedik a statisztikai adatszolgáltatások idejéhez (azaz a hónap vége). A többi adatszolgáltatási időszakban ezen ellenőrzések szoros, de nem tökéletes összhangot biztosítanak a számviteli és statisztikai adatok között. Azon referencia-időszakokban, amikor a két időpont nem esik egybe, az NBK-k a statisztikai adatokat a hónap utolsó munkanapján készített „napi mérleggel” hasonlíthatják össze.

4. A mérlegkészítőknek tájékoztatniuk kell az EKB-t (Monetáris és Bankstatisztikai Osztály) az ellenőrzések eredményéről. A tájékoztatást a statisztikai adatokat megelőzően vagy azokkal együtt kell elküldeni, azaz a referencia-időpontot követő tizenötödik munkanapig. Amennyiben az ellenőrzések eltéréseket tárnak fel, a mérlegkészítőknek magyarázatot kell küldeniük a Monetáris és Bankstatisztikai Osztály számára, amelynek legalább a kérdéses ellenőrzés leírását, az eltérés jellegét, a korábbi adatsorokra gyakorolt lehetséges hatásokat, és az eltérés jövőbeli jelentésekben megjelenő, várható jövőbeli alakulását kell tartalmaznia.

5. Az NKB-k terheinek minimalizálása érdekében teljes és részletes magyarázatot célszerű évente csak egy alkalommal kérni. A közbeeső hónapokban az NKB-k csak egy egyszerűsített változat kitöltésére kötelesek, amelyben egyszerűen megjelölik a HPK és a statisztikai adatszolgáltatás közötti szerkezeti eltéréseket. A magyarázatokat a mellékelt sablonok útmutatása szerint kell összeállítani. Az első sablon (4. függelék) teljes egészében mutatja a tartalmi összefüggések ellenőrzésének eredményét. A második sablon (5. függelék) egyszerűsített módon mutatja be az ellenőrzések eredményét.

6. Lényeges, hogy minden NKB (és az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága) az év azonos időpontjában küldje a teljes körű magyarázatot. Ez lehetővé teszi a Monetáris és Bankstatisztikai Osztály számára, hogy évente egyszer részletes jelentést készítsen a feltárt eltérésekről. A 2002. évre vonatkozóan az alábbi táblázat mutatja, hogy melyik sablon használata ajánlott és mikor. A 2003. november végi adatokra hivatkozó következő átfogó sablont lehetőleg 2003. decemberben kell megküldeni.

Referencia-időszak

A hónap utolsó HPK-ja

A HPK és a statisztikai adatszolgáltatás időpontja egybeesik

Sablon típusa

2003. január

2003. január 31.

Igen

Egyszerűsített

2003. február

2003. február 28.

Igen

Egyszerűsített

(1) A főbb mérlegadatok részletes leírása az EKB/2002/8 rendelettel (HL L 330., 2002.12.6., 29. o.). módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet I. mellékletének III. részében található (HL L 333., 2001.12.17.).

142

HU

Referencia-időszak


A hónap utolsó HPK-ja

10/4. kötet

A HPK és a statisztikai adatszolgáltatás időpontja egybeesik

Sablon típusa

2003. március

2003. március 28.

Nem

Egyszerűsített

2003. április

2003. április 25.

Nem

Egyszerűsített

2003. május

2003. május 30.

Igen

Egyszerűsített

2003. június

2003. június 27.

Nem

Egyszerűsített

2003. július

2003. július 25.

Nem

Egyszerűsített

2003. augusztus

2003. augusztus 29.

Igen

Egyszerűsített

2003. szeptember

2003. szeptember 26.

Nem

Egyszerűsített

2003. október

2003. október 31.

Igen

Egyszerűsített

2003. november

2003. november 28.

Igen

Átfogó

2003. december

2003. december 26.

Nem

Egyszerűsített

Források

Forgalomban levő készpénz (1)

Az euro-övezet rezidenseinek betétei (2)

Az euro-övezet rezidenseinek betétei, ebből monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) (3)

Az euro-övezet rezidenseinek betétei, ebből központi kormányzat (4) + egyéb államháztartás/euro-övezet egyéb rezidensei (5)

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (6)

Tőke és tartalékok (7)

Külföldi források (8)

Egyéb források (9)

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

A Havi Értesítő 2.1. táblázatának sora

1.

Ellenőrzés sz.

Tőke és tartalékok (17) + átértékelési számlák (16) Az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek (11) + az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek (13) + a Nemzetközi Valutaalap által szétosztott különleges lehívási jogok megfelelői (14) Egyéb kötelezettségek (15)

≈

≈

Kibocsátott adósságlevelek (9)

>=

=

Az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek (10) + az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek (12)

Az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek (2) + az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek (8)

Az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek (2) + az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek (8) + az euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek (10) + az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek (12)

Forgalomban levő bankjegyek (1)


HU

=<

>=<

>=<

>=

Viszony

Az ellenőrzések leírása

1. függelék

10/4. kötet


Eszközök

Az euro-övezet rezidenseinek euróban nyújtott hitelek (1)

Az euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből MPI-k (2)

Az euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből államháztartás (3)

Az euro-övezet rezidensei által kibocsátott nem részvényjellegű értékpapírok állománya (5)

Az euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből az euro-övezet egyéb rezidensei (4) + az euro-övezet rezidensei által kibocsátott részvények és egyéb részesedések állománya (9) + befektetett eszközök (13) + egyéb eszközök (14)

Külföldi eszközök (12)

10.

11.

12.

13.

14.


9.

Ellenőrzés sz.

Arany és aranykövetelések (1) + az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések (2) + az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések (4)

Egyéb eszközök (15) + az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált követelések (3)

≈

HU

>=

Az euro-övezet rezidensei által euróban kibocsátott értékpapírok (13)

Az államháztartás euróban denominált adóssága (14)

Az euro-övezet hitelintézeteinek euróban nyújtott hitelek (5) + az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb követelések (12)

Az euro-övezet hitelintézeteinek euróban nyújtott hitelek (5) + az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb követelések (12) + az államháztartás euróban denominált adóssága (14)


>=

>=

>=

>=

Viszony

Az ellenőrzések leírása

144


10/4. kötet

HU


2. függelék ELLENŐRZÉSEK

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

Források 1. sz. ellenőrzés Forgalomban levő készpénz: A „forgalomban levő készpénz” statisztikai kategóriának kis mértékben meg kell haladnia a „forgalomban levő bankjegyek” számviteli kategóriát, mivel az előző magában foglalja a központi kormányzat által kibocsátott érméket is, az utóbbi pedig nem. 2. sz. ellenőrzés Az euro-övezet rezidenseinek betétei: Az „euro-övezet rezidenseinek betétei” statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie, mint az „euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek”, „az euro-övezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek”, az „euro-övezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek” és az „euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek” számviteli tételek összege. Ez annak a következménye, hogy összesített szinten a statisztikai kategória (bruttó értéken) tartalmazza a rendszeren belüli pozíciókat, a számviteli tételek viszont nem (1). A számviteli tételek azonban tartalmazzák az euro-bankjegyek kiigazításának ellentételeit képviselő, euro-rendszeren belüli pozíciókat, amelyeket statisztikai célra az „egyéb eszközök/források” közé számítanak. Következésképpen a statisztikai kategória kisebb is lehet, mint a fent említett négy számviteli tétel összege. Különbségek származhatnak abból is, hogy az egyéb devizák egyenlegeit különböző gyakorisággal értékelik át (a számviteli adatokat negyedévente, a statisztikai adatokat havonta). 3. sz. ellenőrzés Az euro-övezet rezidenseinek betétei, ebből monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k): Ennek az ellenőrzésnek külön fel kell tárnia annak hatását, hogy a rendszeren belüli egyenlegek bruttó értéken szerepelnek a statisztikai kategóriában, a számviteli kategória viszont nem tartalmazza azokat (1). A statisztikai adatnak, alapelvként, a fentiek alapján nagyobbnak kell lennie a számviteli adatnál. Mivel azonban, a fentiek szerint, az euro-bankjegyek kiigazításának ellentételeit különbözőképpen sorolják be, ez a viszony megfordulhat. Továbbá a pénzügyi ügyfelekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségeket csak a statisztikai összesítés tartalmazza. 4. sz. ellenőrzés Az euro-övezet egyéb rezidenseinek betétei: Az államháztartás, illetve egyéb rezidensek által elhelyezett betéteket magukban foglaló statisztikai kategóriák összegének kisebbnek kell lennie, mint az euro-övezet egyéb rezidenseivel (nem hitelintézetek) szembeni, euróban denominált kötelezettségek és az euro-övezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek számviteli kategóriák összege, mivel a hitelintézetekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségeket csak a számviteli adat tartalmazza. 5. sz. ellenőrzés Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok: A „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” statisztikai kategóriának meg kell egyeznie a „kibocsátott adósságlevelek” számviteli kategóriával. 6. sz. ellenőrzés Tőke és tartalékok: A „tőke és tartalékok” statisztikai kategória kis mértékben eltérhet a számviteli kategóriától, a különbséget az egyes NBK-knál negyedévenként sorra kerülő átértékelődés hatása indokolja. Eltérést okoz továbbá az is, hogy a még egyéb nyereség számviteli mérlegtétel, valamint a céltartalékok számla tétel egy része a számviteli adatok egyéb tételek sorába kerül, a „tőke és tartalékok” statisztikai meghatározása viszont tartalmazza azokat. (1) Azonban országos szinten nézve ez a hatás nem jelentkezik, mivel mindkét adatsor jelentése bruttó értéken történik, az Európai Központi Bank viszont csak a számviteli adatokat konszolidálja (a rendszeren belüli pozíciókat pedig levonja) a heti pénzügyi kimutatás alkalmazásában.

145

146

HU


7. sz. ellenőrzés Külföldi források: A „külföldi források” statisztikai kategóriának megközelítőleg meg kell egyeznie az euro-övezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban és külföldi devizában fennálló kötelezettségek, valamint a Nemzetközi Valutaalap által szétosztott különleges lehívási jogok ellentételének összegével. A két érték csak a különböző értékelési gyakoriság következtében térhet el egymástól. 8. sz. ellenőrzés Egyéb források: Az „egyéb források” statisztikai kategória és az „egyéb kötelezettségek” számviteli kategória közötti bármely eltérést a mérlegben máshol feltárt eltérések indokolhatják. Eszközök 9. sz. ellenőrzés Az euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek: Lásd a 10. és 11. sz. ellenőrzéshez fűzött magyarázatot. 10. sz. ellenőrzés Az euro-övezetben rezidens MPI-knek nyújtott hitelek: Az „euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből MPI-k” statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie, mint az „euro-övezet hitelintézeteinek euróban nyújtott hitelek” és „az euroövezet hitelintézeteivel szemben euróban denominált egyéb követelések” számviteli tételek összege. Bármely különbség elsősorban a rendszeren belüli pozíciókkal magyarázható, amelyek a statisztikai adatokban bruttó értéken szerepelnek, a számviteli jelentésben viszont levonásra kerülnek (lásd még a forrásokat is) (2). A számviteli adatok nem tartalmazzák továbbá a külföldi devizában fennálló egyenlegeket. 11. sz. ellenőrzés Az euro-övezetben rezidens államháztartásoknak nyújtott hitelek: A számviteli és a statisztikai kategóriának majdnem tökéletesen meg kell egyeznie, bár a statisztikai kategória az összes devizában denominált hitelt magában foglalja, ezért kis mértékben nagyobb lehet a számviteli kategóriánál, amely kizárólag az euróban denominált hiteleket tartalmazza. 12. sz. ellenőrzés Az euro-övezet rezidensei által kibocsátott nem részvényjellegű értékpapírok állománya: Az „euro-övezet rezidensei által kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok” statisztikai kategóriának alapelvként nagyobbnak kell lennie az „euro-övezet rezidensei által euróban kibocsátott értékpapírok” számviteli kategóriánál, mert a számviteli kategória nem tartalmazza a külföldi devizában kibocsátott értékpapír-állományt, és néhány egyéb értékpapír-állományt az „egyéb eszközök” közé kell sorolni (vállalati nyugdíjalap, saját tőke befektetése, stb.). 13. sz. ellenőrzés Egyéb eszközök: Lásd a 8. sz. ellenőrzéshez fűzött magyarázatot. 14. sz. ellenőrzés Külföldi eszközök: A „külföldi eszközök” statisztikai kategóriának kis mértékben nagyobbnak kell lennie, mint az „arany és aranykövetelések” és az „euro-övezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban és külföldi devizában denominált követelések” számviteli kategóriák összege, mivel az egyes, egyéb devizában kibocsátott részvényeket és osztalékos papírokat, valamint készpénzt (bankjegy) csak az előbbi tartalmazza. A két érték a különböző értékelési gyakoriság következtében is eltérhet egymástól.

(2) Azonban országos szinten nézve ez a hatás nem jelentkezik, mivel mindkét adatsor jelentése bruttó értéken történik, az Európai Központi Bank viszont csak a számviteli adatokat konszolidálja (a rendszeren belüli pozíciókat pedig levonja) a heti pénzügyi kimutatás alkalmazásában.

10/4. kötet

2.

Az euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek

ebből: monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k)

ebből: államháztartás

ebből: az euro-övezet egyéb rezidensei

Nem részvényjellegű értékpapírok állománya

ebből: MPI-k

ebből: államháztartás


Részvények/egyéb részesedések állománya

ebből: MPI-k


Külföldi eszközök


Egyéb eszközök

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Egyéb eszközök Készpénz – ebből euro

1.e.

Befektetett eszközök 7.

6.

Követelések a Nemzetközi Valutaalappal szemben

CB2.

Részvények és egyéb részesedések – külföld

5.

Arany és aranykövetelések

Nem részvényjellegű értékpapírok – külföld

3.

CB1.

Hitelek – külföld

„Készpénz (minden devizanem)” mínusz „készpénz – ebből euro”

Részvények és egyéb részesedések – egyéb rezidensek – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Részvények és egyéb részesedések – MPI-k – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Részvények és egyéb részesedések – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Nem részvényjellegű értékpapírok – egyéb rezidensek – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Nem részvényjellegű értékpapírok – államháztartás – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

2.

1. – 1.e.

5.

5.

5.

3.

3.

Nem részvényjellegű értékpapírok – MPI-k – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Nem részvényjellegű értékpapírok – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Hitelek – egyéb rezidensek – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Hitelek – államháztartás – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Hitelek – MPI-k – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Hitelek – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

EKB/2001/13 rendelet – az 1. táblázat sorai

HU

3.

3.

2.

2.

2.

ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK

EKB Havi Értesítő – a 2.1. táblázat sorai

A havi statisztikai jelentés 1. táblázata és az EKB Értesítő 2.1 táblázata közötti kapcsolat

3. függelék

10/4. kötet


8.


Az euro-övezet rezidenseinek betétei

ebből: MPI-k

ebből: központi kormányzat

ebből: egyéb államháztartás/az euro-övezet egyéb rezidensei



Külföldi források

Egyéb források

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Egyéb források

Különleges lehívási jogok (SDR) ellentételei

CB3. 13.

Betétek (minden devizanemben) – külföld



Betétek (minden devizanemben) – egyéb államháztartás és egyéb rezidensek – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Betétek (minden devizanemben) – központi kormányzat – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Betétek (minden devizanemben) – MPI-k – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok

Betétek (minden devizanemben) – belföldi és egyéb részt vevő tagállamok


EKB/2001/13 rendelet – az 1. táblázat sorai

HU

2.

12.

11.

9.

9.

9.

9.

FORRÁSOK

FORRÁSOK

EKB Havi Értesítő – a 2.1. táblázat sorai

148


10/4. kötet


HU

4. függelék Sablon a tartalmi összefüggések ellenőrzésének éves átfogó magyarázatához A nemzeti központi bank neve: … Tartalmi összefüggések ellenőrzése: … hónap végére A tartalmi összefüggések ellenőrzésének eredménye: Minden ellenőrzés megfelel/nem felel meg a II. mellékletben megállapított lineáris kapcsolatoknak (minden esetben kérjük indokolni, ha a lineáris kapcsolat nem áll fenn). A statisztikai és számviteli adatok közötti eltérések az alábbi tényezőkkel magyarázhatók (egy vagy több tényező is tárgytalan lehet):

Revíziók következtében keletkező eltérések A … sz. ellenőrzés(ek) által feltárt eltérés/eltérések a statisztikai adatok alábbi, a heti pénzügyi kimutatás számviteli adatainak közzétételét követő revízió következtében keletkezett/keletkeztek: … Adott esetben a korábbi adatsorokra gyakorolt hatás:… Egyszeri vagy rendszeres revízió? Ha rendszeres revízió, adja meg a nagyságrendjét:...

Az eltérő összeállítási és besorolási szabályok következtében keletkező eltérések 1.

A … sz. ellenőrzés(ek) által feltárt eltérést/eltéréseket az eltérő összeállítási szabályok magyarázzák: a számviteli adatszolgáltatások konszolidált alapon készülnek, a statisztikai adatszolgáltatások pedig az összevont mérleg alapján. Az alkalmazott összeállítási szabályok eltérései befolyásolják a rendszeren belüli pozíciókat (2., 3., 9. és 10. sz. ellenőrzés) érintő ellenőrzések eredményeit. Ezekben az esetekben a statisztikai adatok sokkal magasabb összegeket mutatnak, mint a számviteli adatok. Példa: Az euro-rendszer más nemzeti központi bankjaival szembeni pozíciók kezelése magyarázza a … sz. ellenőrzés során mutatkozó … millió EUR összegű eltérést. Adott esetben a korábbi adatsorokra gyakorolt hatás:… Egyszeri revízió vagy rendszeres revízió? Ha rendszeres revízió, adja meg a nagyságrendjét:…

2. A … sz. ellenőrzés(ek) által feltárt eltérést/eltéréseket az eltérő besorolási szempontok magyarázzák. Példa: A 6. sz. „tőke és tartalékok” ellenőrzés esetében a még egyéb nyereség, valamint a céltartalékok számla egy része a számviteli adatok egyéb sorába kerül, a „tőke és tartalékok” statisztikai meghatározása viszont tartalmazza azokat. Példa: Az 1. sz. „forgalomban levő készpénz” ellenőrzés esetében a statisztikai adatok magukban foglalják a központi kormányzat által kibocsátott érméket is, a megfelelő számviteli tétel viszont nem tartalmazza ezeket. Adott esetben a korábbi adatsorokra gyakorolt hatás:… Egyszeri vagy rendszeres a revízió? Ha rendszeres a revízió, adja meg a nagyságrendjét:…

Bármely más eltérés, beleértve az adatszolgáltatási hibákat is A … sz. ellenőrzés(ek) által feltárt eltérést/eltéréseket a hibás adatszolgáltatás magyarázza, azaz emberi hibából és/vagy egyéb okból hibásan szolgáltatott adatok. Adott esetben a korábbi adatsorokra gyakorolt hatás: …

149

Az euro-övezet rezidenseinek betétei

Az euro-övezet rezidenseinek betétei, ebből monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k)

Az euro-övezet rezidenseinek betétei, ebből egyéb rezidensek



Külföldi kötelezettségek

Egyéb források

Az euro-övezet rezidenseinek euróban nyújtott hitelek

Az euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből MPI-k

Az euro-övezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből államháztartás

Az euro-övezet rezidensei által kibocsátott nem részvényjellegű értékpapírok állománya

Egyéb eszközök

Külföldi eszközök

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

A Statisztikai érték

B Számviteli érték

C Eltérés

D Ellenőrzés eredménye (*)

E Rövid magyarázat

Tartalmi összefüggések ellenőrzése: … hónap végére

HU

(*) Írjon a rovatba „OK” megjegyzést, ha a tartalmi összefüggések ellenőrzésére vonatkozó lineáris kapcsolat fennáll. Ellenkező esetben írjon „NEM”-et.


1.

NKB neve: …

Sablon a tartalmi összefüggések ellenőrzésének havi egyszerűsített magyarázatához

5. függelék

150


10/4. kötet


HU

151

III. MELLÉKLET ADATSZOLGÁLTATÁSI NAPTÁR A MÉRLEGADATOKRA 2003. január – 2003. decemberi referencia-időszak A havi és negyedéves statisztikai mérlegadatok szolgáltatása Havi adatszolgáltatás

Negyedéves adatszolgáltatás

Adatküldés időpontja (2) Referencia-időszak (1)

Adatküldés időpontja (2) Referencia-időszak (1)

Nap

Időpont

Nap

Időpont

2003. jan.

Péntek

2003. febr. 21.

-

-

-

2003. febr.

Hétfő

2003. márc. 24.

-

-

-

2003. márc.

Szerda

2003. ápr. 23.

2003. márc.

Kedd

2003. máj. 13.

2003. ápr.

Csütörtök

2003. máj. 22.

-

-

-

2003. máj.

Kedd

2003. jún. 24.

-

-

-

2003. jún.

Kedd

2003. júl. 22.

2003. jún.

Péntek

2003. aug. 8.

2003. júl.

Péntek

2003. aug. 22.

-

-

-

2003. aug.

Péntek

2003. szept. 19.

-

-

-

2003. szept.

Szerda

2003. okt. 22.

2003. szept.

Hétfő

2003. nov. 10.

2003. okt.

Péntek

2003. nov. 21.

-

-

-

2003. nov.

Péntek

2003. dec. 19.

-

-

-

2003. dec.

Péntek

2004. jan. 23.

2003. dec.

Kedd

2004. febr. 10.

Megjegyzések: Nincs adat. (1) A referencia-időszak a vizsgált időszak évét és hónapját jelenti, ez utóbbi havi adatszolgáltatás esetén egy naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatás esetén pedig egy naptári negyedév. (2) Az adatküldési időpont a hétnek azon napját és azt a dátumot jelöli, amikor az NKB-k általi adatszolgáltatás esedékes, és a teljes euro-övezetben kötelező.

152


HU

10/4. kötet

ADATSZOLGÁLTATÁSI NAPTÁR A LAKOSSÁGI KAMATOKRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁRA (RÖVID TÁVÚ MEGKÖZELÍTÉS) (1) 2003. január – 2003. decemberi referencia-időszak Lakossági kamatok jelentése Adatküldés időpontja (3) Referencia-időszak (2) Nap

Időpont

2003. jan.

Szerda

2003. febr. 26.

2003. febr.

Csütörtök

2003. márc. 27.

2003. márc.

Hétfő

2003. ápr. 28.

2003. ápr.

Kedd

2003. máj. 27.

2003. máj.

Péntek

2003. jún. 27.

2003. jún.

Péntek

2003. júl. 25.

2003. júl.

Szerda

2003. aug. 27.

2003. aug.

Szerda

2003. szept. 24.

2003. szept.

Hétfő

2003. okt. 27.

2003. okt.

Csütörtök

2003. nov. 26.

2003. nov.

Szerda

2003. dec. 24.

2003. dec.

Szerda

2004. jan. 28.

Megjegyzések: (1) Mivel a monetáris pénzügyi intézményi kamatlábakra (a továbbiakban MPIR) való áttérés időpontja még nem látható előre, a lakossági kamatokra (RIR) vonatkozó adatszolgáltatási naptár a 2003. decemberi referencia-időszak készült el. A RIR adatszolgáltatási naptár várhatóan a 2003. év folyamán hatályát veszti, erre az ezen iránymutatás 9. cikkében említett egyszerűsített módosítási eljárás alkalmazásával fog sor kerülni. 2 ( ) A referencia-időszak a vizsgált időszak évét és hónapját jelenti, ez utóbbi havi adatszolgáltatás esetén egy naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatás esetén pedig egy naptári negyedév. (3) Az adatküldési időpont a hétnek azon napját és azt a dátumot jelöli, amikor az NKB-k általi adatszolgáltatás esedékes, és ami az euro-övezetben kötelező.

10/4. kötet


HU

153

ADATSZOLGÁLTATÁSI NAPTÁR AZ MPI-KAMATLÁBAKRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁRA 2003. január – 2003. decemberi referencia-időszak MPI-kamatlábak adatainak jelentése Adatküldés időpontja (2)

Referencia-időszak (1) Nap

Időpont

Átmeneti rendelkezések (3)

új szerződésekre és áz állományokra vonatkozó havi adatokra

Nap

Időpont

2003. jan.

Csütörtök

2003. febr. 27.

(Hétfő)

(2003. márc. 3.)

2003. febr.

Péntek

2003. márc. 28.

(Kedd)

(2003. ápr. 1.)

2003. márc.

Kedd

2003. ápr. 29.

(Csütörtök)

(2003. máj. 1.)

2003. ápr.

Szerda

2003. máj. 28.

(Hétfő)

(2003. jún. 2.)

2003. máj.

Hétfő

2003. jún. 30.

(Szerda)

(2003. júl. 2.)

2003. jún.

Hétfő

2003. júl. 28.

(Szerda)

(2003. júl. 30.)

2003. júl.

Csütörtök

2003. aug. 28.

(Hétfő)

(2003. szept. 1.)

2003. aug.

Csütörtök

2003. szept. 25.

(Hétfő)

(2003. szept. 29.)

2003. szept.

Kedd

2003. okt. 28.

(Csütörtök)

(2003. okt. 30.)

2003. okt.

Péntek

2003. nov. 27.

(Hétfő)

(2003. dec. 1.)

2003. nov.

Hétfő

2003. dec. 29.

(Szerda)

(2003. dec. 31.)

2003. dec.

Csütörtök

2004. jan. 29.

(Hétfő)

(2004. febr. 2.)

választható időpont az állományokra vonatkozó havi adataira Időpont

(2003. máj. 1.)

(2003. júl. 30.)

(2003. okt. 30.)

(2004. febr. 2.)

Megjegyzések: (1) A referencia-időszak a vizsgált időszak évét és hónapját jelenti, ez utóbbi havi adatszolgáltatás esetén egy naptári hónap. (2) Az adatküldési időpont a hétnek azon napját és azt a dátumot jelöli, amikor az NKB-k általi adatszolgáltatás esedékes, és ami az euro-övezet egészére kötelező. (3) Átmeneti rendelkezések – lásd a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i EKB/2001/18 rendelet (HL L 10., 2002.1.12., 24. o.) IV. mellékletének (1) bekezdését: „A 2003. decemberi referencia-hónappal bezárólag az új szerződésekre és az állományokra vonatkozó nemzeti szinten aggregált havi statisztikai adatok az említett rendelet 3. cikke (4) bekezdésének értelmében a referenciahónap végét követő tizenkilencedik munkanapi zárás után két további munkanap haladékkal jelenthetők az Európai Központi Banknak (EKB). Az állományokra vonatkozó nemzeti szinten aggregált havi statisztikai adatok választás szerint negyedévente egyszer, a naptári negyedév végét követő tizenkilencedik munkanapi zárás után két munkanap haladékkal is jelenthetők az EKB-nak.”

154


HU

10/4. kötet

ADATSZOLGÁLTATÁSI NAPTÁR A TARTALÉKALAPRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁKRA 2003. január – 2003. decemberi referencia-időszak A tartalékalap adatainak jelentése Adatküldés időpontja (2) Referencia-időszak (1) Nap

Időpont

2003. jan.

Kedd

2003. febr. 25.

2003. febr.

Szerda

2003. márc. 26.

2003. márc.

Péntek

2003. ápr. 25.

2003. ápr.

Hétfő

2003. máj. 26.

2003. máj.

Csütörtök

2003. jún. 26.

2003. jún.

Csütörtök

2003. júl. 24.

2003. júl.

Kedd

2003. aug. 26.

2003. aug.

Kedd

2003. szept. 23.

2003. szept.

Péntek

2003. okt. 24.

2003. okt.

Kedd

2003. nov. 25.

2003. nov.

Kedd

2003. dec. 23.

2003. dec.

Kedd

2004. jan. 27.

Megjegyzések: (1) A referencia-időszak a vizsgált időszak évét és hónapját jelenti, ez utóbbi havi adatszolgáltatás esetén egy naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatás esetén pedig egy naptári negyedév. (2) Az adatküldési időpont a hétnek azon napját és azt a dátumot jelöli, amikor az NKB-k általi adatszolgáltatás esedékes, és ami az euro-övezet egészére kötelező.

10/4. kötet


HU

155

ADATSZOLGÁLTATÁSI NAPTÁR A MAKROGAZDASÁGI STATISZTIKÁKRA 2003. január – 2003. decemberi referencia-időszak A makrogazdasági statisztika szolgáltatása Adatküldés időpontja (2) Referencia-időszak (1) Nap

Időpont

2003. jan.

Péntek

2003. febr. 28.

2003. febr.

Hétfő

2003. márc. 31.

2003. márc.

Szerda

2003. ápr. 30.

2003. ápr.

Péntek

2003. máj. 30.

2003. máj.

Hétfő

2003. jún. 30.

2003. jún.

Csütörtök

2003. júl. 31.

2003. júl.

Péntek

2003. aug. 29.

2003. aug.

Kedd

2003. szept. 30.

2003. szept.

Péntek

2003. okt. 31.

2003. okt.

Péntek

2003. nov. 28.

2003. nov.

Szerda

2003. dec. 31.

2003. dec.

Péntek

2004. jan. 30.

Megjegyzések: (1) A referencia-időszak a vizsgált időszak évét és hónapját jelenti, ez utóbbi havi adatszolgáltatás esetén egy naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatás esetén egy naptári negyedév, éves adatszolgáltatás esetén pedig egy naptári év. (2) Az adatküldési időpont a hétnek azon napját és azt a dátumot jelöli, amikor az NKB-k általi adatszolgáltatás esedékes, és ami az euro-övezet egészére kötelező.

156


HU

10/4. kötet

ADATSZOLGÁLTATÁSI NAPTÁR AZ EGYÉB PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐKRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁKRA 2003. 1–4. negyedévi referencia-időszak Az egyéb pénzügyi közvetítők statisztikájának jelentése Adatküldés időpontja (2) Referencia-időszak (1) Nap

Időpont

-

-

-

-

-

-

2003. márc.

Hétfő

2003. jún. 30.

-

-

-

-

-

-

2003. jún.

Kedd

2003. szept. 30.

-

-

-

-

-

-

2003. szept.

Szerda

2003. dec. 31.

-

-

-

-

-

-

2003. dec.

Szerda

2004. márc. 31.

Megjegyzések: (1) A referencia-időszak a vizsgált időszak évét és hónapját jelenti, ez utóbbi havi adatszolgáltatás esetén egy naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatás esetén egy naptári negyedév, éves adatszolgáltatás esetén pedig egy naptári év. (2) Az adatküldési időpont a hétnek azon napját és azt a dátumot jelöli, amikor az NKB-k általi adatszolgáltatás esedékes, és ami az euro-övezet egészére kötelező.

10/4. kötet


HU

157

ADATSZOLGÁLTATÁSI NAPTÁR A STRUKTURÁLIS STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMOKRA 2002–2003. referencia-időszak Strukturális statisztikai mutatószámok jelentése Adatküldés időpontja (2) Referencia-időszak (1) Nap

Időpont

2002. dec.

Hétfő

2003. márc. 31.

2002. dec.

Péntek

2003. máj. 30.

2003. dec.

Szerda

2004. márc. 31.

2003. dec.

Péntek

2004. máj. 28.

(3. mutatószám)

(3. mutatószám) Megjegyzések: (1) A referencia-időszak a vizsgált időszak évét és hónapját jelenti, ez utóbbi havi adatszolgáltatás esetén egy naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatás esetén egy naptári negyedév, éves adatszolgáltatás esetén pedig egy naptári év. (2) Az adatküldési időpont a hét azon napját és azt a dátumot jelöli, amikor az NKB-k általi adatszolgáltatás esedékes, és ami az euroövezet egészére kötelező.

Euro

Egynapos betétek

9.e.

9.1.e.



D. Egyéb

Egynapos betétek

9.1.x.

Szoftveralapú elektronikus pénz

9.1.2x.

Elektronikus pénz összesen

E3 E4

Hardveralapú elektronikus pénz

9.1.1x.

Ebből elektronikus pénz

Egyéb devizák

9.x.

9.1.1.e.

E2

Közp. korm.

C. Külföld

9.1.2.e. Szoftveralapú elektronikus pénz


Államháztartás

E1


MPI-k



Betétek (minden devizanem)

9.

Közp. korm.

Államháztartás

Nem MPI-k


HU

FORRÁSOK

MPI-k

Nem MPI-k

A. Belföldi

Egyéb monetáris pénzügyi intézmények (egyéb MPI-k) adatai (állományok)

A. TÁBLÁZAT

Jelentési rendszer

AZ ELEKTRONIKUS PÉNZRE VONATKOZÓ, KÉTÉVENKÉNT SZOLGÁLTATANDÓ HAVI ADATOK

IV. MELLÉKLET

158


Egynapos betétek

9.1.e.

Egynapos betétek

9.1.x.



Szürkített mezők: a jövőben esetleg szolgáltatandó adatsorok, amelyek azonban egyelőre tárgytalanok

E1–E5: az elektronikus pénzre vonatkozó jelentési rendszer keretében jelentendő adatsorok

Elektronikus pénz összesen

9.1.2.x. Szoftveralapú elektronikus pénz

9.1.1.x. Hardveralapú elektronikus pénz


Egyéb devizák

9.x.

9.1.2.e. Szoftveralapú elektronikus pénz



Euro

9.e.

Közp. korm.

Államháztartás MPI-k Közp. korm.


Államháztartás

Nem MPI-k



C. Külföld

E5

D. Egyéb

HU

9.1.1.e.

Betétek (minden devizanem)

9.

FORRÁSOK

MPI-k

Nem MPI-k

A. Belföldi

Nem MPI-k adatai (állományok)

B. TÁBLÁZAT

10/4. kötet


160

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja C. TÁBLÁZAT Az elektronikus pénz meghatározása statisztikai célra

Elektronikus pénz. Statisztikai célra az elektronikus pénz technikai eszközön, elektronikusan tárolt, előre fizetett monetáris érték, például egy előre kifizetett kártya, amelyet fizetés céljából a kibocsátótól eltérő személyek is széles körben elfogadnak, és ehhez a művelethez bankszámla bevonása nem szükségszerű. Az eszköz előre fizetett, és bemutatóra szóló fizetőeszközként használható. Ezek az eszközök csak akkor tekinthetők elektronikus pénznek, ha általános célú fizetőeszközként (1) működnek. A tároló (2) technikai eszköztől függően az elektronikus pénz két fajtája különböztethető meg: Hardveralapú elektronikus pénz (pl. előre kifizetett kártya). Hordozható elektronikus eszközön, általában mikroprocesszoros chipet tartalmazó integrált áramkörös kártyán tárolt elektronikus pénz. Szoftveralapú elektronikus pénz. Külön különleges szoftver segítségével személyi számítógépen tárolt elektronikus pénz, amely általában elektronikus pénz távközlési hálózaton, például Interneten keresztül történő továbbítására használható. Ez a meghatározás összhangban áll az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (3) 1. cikkének (6) bekezdésével.

(1) Szükség lehet az „általános célú” kifejezés meghatározására. (Ebben az esetben a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságával [PSSC] szükséges egyeztetni.). (2) Az Európai Központi Bank (EKB) meghatározásai. Ezeket a termékeket az EKB az 1998. augusztusi, az elektronikus pénzről szóló jelentésében határozta meg. Mindkét rendszer lehetővé teszi az elektronikus értékek átruházását. A hardver- és szoftveralapú termékek közötti egyetlen valódi különbség az alkalmazott biztonsági megoldások módszerében rejlik. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy az előre fizetett kártya maga nem pénz; csak a kártyán található chipben tárolt e-pénz tekinthető pénznek, és ez ruházható át harmadik félre. 3 ( ) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


Függelék AZ ELEKTRONIKUS PÉNZZEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ADATTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁSOK

1. Az adatokkal kapcsolatos követelmények Az EKB-nak megküldött adatok az alábbi adatsorokat tartalmazzák: –

az „egyéb MPI-k” szektor által, hardveralapú pénz (előre kifizetett kártya) formájában kibocsátott elektronikus pénz, a tulajdonosi szektorok megadása nélkül,

–

az „egyéb MPI-k” szektor által szoftveralapú pénz formájában kibocsátott elektronikus pénz, a tulajdonosi szektorok megadása nélkül.

E kiegészítő adatsorokat a mérleg Tájékoztató adatai között kell jelenteni az EKB-nak. A kezdeti időszakban a nem MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó adatokat eltérő adatszolgáltatás keretében kell továbbítani (1), se bo na začetku uporabljaj drugačen okvir poročanja.

2. Jelentési rendszer és kódolási rendszer A nemzeti központi bankok (NKB-k) által az EKB-nak jelentendő, elektronikus pénzhez tartozó adatsorkulcsok meghatározására a mérlegstatisztikai kulcscsaládot kell alkalmazni. A mérlegstatisztikai kulcscsaládra vonatkozó adatszolgáltatási előírásokat a XIII. melléklet tartalmazza. Az elektronikus pénzre vonatkozó jelentési rendszer főbb jellemzői és a mérlegstatisztikai jelentési rendszertől való eltérései az alábbiak: Gyakoriság Az elektronikus pénz egyenlegére vonatkozó, rendelkezésre álló adatok gyakorisága eltérő az egyes részt vevő tagállamokban. Az NKB-k többségében az adatok havonta állnak rendelkezésre, néhány esetben azonban kisebb gyakorisággal (negyedévente vagy kétévente). Ezért az elektronikus pénzt tartalmazó tételek legalább kétéves gyakorisággal jelenthetők az EKB-nak a CL_FREQ kódlistából az „M” gyakorisági kódérték használatával annak lehetővé tételére, hogy azon országok, amelyeknek módjukban áll, ennél gyakrabban is szolgáltathassanak adatokat. A referenciahónapot jelző érték az érintett időszak utolsó hónapját jelenti (2). A mérleg szektorok szerinti tagolása Ebben a jelentési rendszerben csak az „egyéb MPI-k” szektor által kibocsátott elektronikus pénzt kell figyelembe venni. E célból a CL_BS_REP_SECT kódlista „A” kódértékét kell alkalmazni. Mérlegtételek Az elektronikus pénzt az MPI-szektor mérlegére vonatkozó jelentési rendszerben az „egynapos betétek” (3) közé kell sorolni. Statisztikai adatszolgáltatás céljából az MPI-szektor mérlegének forrásoldalán szereplő alábbi két mérlegtételt kell alkalmazni: –

egynapos betétek – ebből elektronikus pénz: hardveralapú elektronikus pénz,

–

egynapos betétek – ebből elektronikus pénz: szoftveralapú elektronikus pénz.

A CL_BS_ITEM kódlistából a „hardveralapú elektronikus pénz” esetében a „LE1” kódértéket, a „szoftveralapú elektronikus pénz” esetében a „LE2” kódértéket kell kiválasztani. Ügyfelek származási helye A jelentési rendszer keretében az elektronikus pénzt tartalmazó tételeket az ügyfelek származási helye nélkül kell megadni. A pozíciók „egyéb” besorolás alá kerülnek, és a CL_COUNT_AREA kódlistából a „Z5” kódértéket kell alkalmazni az ügyfelek származási helyére. (1) A nem MPI-k által kibocsátott e-pénzre vonatkozó adatokat egyelőre Excel munkalapon kell jelenteni az EKB-nak. Ez A jelentési rendszer e tételre nem határoz meg adatsorkulcsot. Az adatsorokat azon tagállamoknak kell jelenteniük az EKB-nak, amelyekben a (3) bekezdésben megállapított ütemezés alapján a jelenség érvényesül. (2) Azon negyedév utolsó hónapja vagy azon félév utolsó hónapja, amelyre a sor vonatkozik. (3) Az EKB/2002/8 rendelettel (HL L 330., 2002.12.6., 29. o.) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (HL L 333., 2001.12.17., 1. o.) 1. táblázatának meghatározása szerint.

161

162

HU


Az ügyfél gazdasági szektora A ügyfelek származási helyéhez hasonlóan ebben a jelentési rendszerben az ügyfél gazdasági szektorát sem kell azonosítani, és az elektronikus pénzt tartalmazó tételeket jelenleg a tulajdonosi szektorok szerinti részletezés nélkül kell meghatározni. Az ügyfél gazdasági szektorát nem kell megjelölni, és a CL_COUNT_SECTOR kódlistából a „0000” kódértéket kell kiválasztani. A tranzakció devizaneme Az elektronikus pénzt tartalmazó tételeket devizanemek szerinti bontásban kell jelenteni, és az euróban („EUR”) illetve egyéb devizanemekben („Z06”) történő kibocsátásokat elkülönítetten kell kimutatni.

3. Adattovábbítás Az ebben a jelentési rendszerben meghatározott, elektronikus pénzre vonatkozó adatsorokat az NKB-k legalább kétévente, pontosan március és szeptember utolsó munkanapjáig továbbítják az EKB-nak. Az NKB-knál rendelkezésre álló adatoktól függően ennél gyakoribb adatszolgáltatás valószínűsíthető, amelyre a referencia-időszak végét követő hónap utolsó munkanapjáig kerülhet sor (1).

(1) Azok az NKB-k, amelyek csak hosszabb határidővel férnek hozzá az e-pénz-egyenlegekhez, a legutoljára rendelkezésre álló adatokat jelenthetik a hónap utolsó munkanapjáig.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


V. MELLÉKLET STATISZTIKA MAKROPRUDENCIÁLIS ELEMZÉSHEZ HITELINTÉZETEK JELENTÉSI RENDSZERE Bevezetés 1.

Az Európai Unió bankrendszerére vonatkozó makroprudenciális elemzés elvégzése céljából szükség van a hitelintézetek mérlegadatait biztosító jelentési rendszerre.

2. Az Európai Központi Bank (EKB)/nemzeti központi bankok (NKB-k) és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) különböző mérlegeiből származó adatokat jelenleg az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) 1–4. táblázatával összhangban kell szolgáltatni. Ezen adatok azonban nem elegendőek a makroprudenciális elemzés számára azon országokban, amelyekben az egyéb MPI-k adatszolgáltatási körébe mind hitelintézetek, mind pénzpiaci alapok (PPA) beletartoznak, és ez utóbbiak hatása jelentős (3). Ilyen esetekben a hitelintézeti makroprudenciális mutatószámok kiszámításához szükség van egy kizárólag a hitelintézetekre vonatkozó külön jelentési rendszerre. Ez a Bizottság (azon szükségletének is megfelel, miszerint a pénzügyi szolgáltatási statisztikák céljából éves mérlegstatisztikákat kell kapnia. Jelentési rendszer 3. A makroprudenciális mutatószámok kiszámítása céljából a szükséges feltételeknek megfelelő NKB-k kizárólag a hitelintézetekre vonatkozó, elkülönített adatokat szolgáltatnak az EKB/2001/13 rendelet 1., 2. és 4. táblázata tekintetében. Az 1. táblázat teljes egészében szükséges a makroprudenciális mutatószámok kiszámításához (4). A 2. és 4. táblázat esetében jelenleg az e táblázatokban található adatsoroknak csak egy része szükséges a makroprudenciális mutatószámok kiszámításához. A kiegészítő adatszolgáltatás végrehajtásának könnyítése érdekében és a jövőbeli lehetséges igények figyelembevételével azonban az NKB-k önkéntes alapon szolgáltatják a fennmaradó adatsorokat is. A 3. táblázat adataira nincs szükség (mivel nincs szükség a hitelintézetekre vonatkozó további statisztikai adatokra). A hitelintézetekre vonatkozó adatokat, mind az állomány, mind adott esetben a tranzakciók miatti kiigazítások tekintetében, negyedévente kell jelenteni. 4. Az NKB-k az 1. táblázatban (állomány és tranzakciók), a 2. táblázatban és a 4. táblázatban csak a hitelintézetekre vonatkozó adatokat szerepeltetik (v.ö. a 2. függelékben található jelentési rendszerekkel). Az 1. táblázat esetében kötelező a teljes körű adatszolgáltatás (5), a 2. és 4. táblázat pedig mind kötelező, mind nem kötelező adatsorokat tartalmaz. 5. Az adatokat negyedévenként, a referencia-időszak végét követő 28 munkanapon belül kell szolgáltatni (v.ö. a III. mellékletben szereplő naptárral). 6. Az adatfelhasználók kérésére az NKB-k tájékoztató adatként a betétekkel szembeni eszközökről is szolgáltatnak adatokat. Ezen adatokat hitelintézetek (központi bankok kivételével)/egyéb MPI-k/nem MPI-k részletezésben kell megadni. Arra az esetre, ha ezen információk nem volnának hozzáférhetőek, a felhasználók hozzájárultak az „MPIktől származó betétek” fogalmának megtartásához, ugyanis ez az 1. táblázatból levezethető (azaz az MPI-szektoron belüli további részletezés nélkül). 7.

A makroprudenciális követelmények állomány- és tranzakciós adatokból állnak, ez utóbbit a tranzakciók értékeként nyilvántartva. Ez magával vonja az úgynevezett kiigazító adatok szükségességét. Ezen adatok jelenleg csak az 1. és 2. táblázat állományadatai esetében hozzáférhetők, a 4. táblázattal kapcsolatban viszont nem. Ennek alapján a 4. táblázatra vonatkozó kiigazító adatok szolgáltatása iránti igény még vizsgálat alatt áll. Ez idő alatt a felhasználók csak az (EKB által számított) árfolyamváltozásoknak megfelelően kiigazított állományok eltéréseire hagyatkoznak. Lefedettség

8. A hitelintézetek mérlegére vonatkozó kiegészítő adatoknak alapelvként az e szektorba sorolt intézmények 100 %-át kellene lefedniük. Azon esetekben, amikor az eloszlás vége elhagyásának elve alkalmazásának következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében bruttósítaniuk kell az adatokat. Ezáltal a tagállamok mutatószámai jobban összehasoníthatók lesznek, valamint összhangba kerülnek az MPI-szektor mérlegének szintén bruttósított adataival. (1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o. (3) A PPA-k által az egyéb MPI-k adataira gyakorolt hatás jelentőségét lásd lejjebb. Néhány országban továbbá kevés számú egyéb intézményt is az MPI-k közé sorolnak; ezek az intézmények azonban jelentéktelenek. (4) Az egyetlen értelemszerű kivétel a forrásoldal „PPA befektetési jegyek” sora. (5) A „PPA befektetési jegyek” sor kivételével.

163

164

HU


Adatszolgáltatási követelmény 9. Az 1. és 2. függelékben szereplő jelentési rendszernek megfelelően a hitelintézetek mérlegére vonatkozó elkülönített adatokat szolgáltatnak azon országok NKB-i, amelyekben az egyéb MPI-k adatszolgáltatási körébe mind hitelintézetek, mind PPA-k beletartoznak, és a PPA-k hatása statisztikailag jelentősnek számít. A PPA-k hatása akkor számít statisztikailag jelentősnek, ha mindkét következő feltétel egyidejűleg teljesül: –

1. feltétel Az MPI-szektor mérlegfőösszege és a hitelintézetek alcsoport mérlegfőösszege közötti különbség tartósan meghaladja az 5 milliárd eurót, és

–

2. feltétel A nem hitelintézet MPI-k (azaz PPA-k) az MPI-szektor mérlegének bármely oldalán több sorra is hatást gyakorolnak (1).

10. Jelenleg az alábbi tagállamokban teljesül mindkét feltétel: Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Görögország és Luxemburg. Ezen országokban tehát az NKB a kiegészítő jelentési rendszer értelmében szolgáltat adatokat. A fenti feltételek teljesülését rendszeresen figyelemmel kell kísérni. 11. Az EKB évente értékeli a jelentési rendszert.

(1) Ez a feltétel akkor teljesül például, ha a PPA-szektor mérlege hatással van egy forrásoldali sorra („PPA befektetési jegyek”) és két vagy több eszközoldali sorra (pl. „a belföldi államháztartás által euróban kibocsátott értékpapírok, a részvény kivételével” és „a belföldi MPI-k által euróban kibocsátott értékpapírok, a részvény kivételével”). Akkor is teljesül, ha a PPA-szektor mérlege hatással van két forrásoldali sorra (pl. „PPA befektetési jegyek” és „belföldi MPI-k által euróban elhelyezett betétek”) és egy eszközoldali sorra (pl. „a belföldi államháztartás által euróban kibocsátott értékpapírok, a részvény kivételével”). Ezzel szemben nem teljesül a feltétel, ha a PPA-mérleg csak egy forrás- és egy eszközoldali sorra gyakorol hatást.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

1. függelék ELJÁRÁSOK AZ NKB-KTÓL AZ EKB-HOZ TÖRTÉNŐ ADATTOVÁBBÍTÁSRA Hitelintézetek jelentési rendszere 1.

A 2. függelékben bemutatott jelentési rendszer csak a közösségi jog meghatározása szerinti hitelintézetekre vonatkozik, az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) 1–4. táblázata pedig a teljes egyéb monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektor mérlegadatait tartalmazza.

2. A jelentési rendszer soraihoz használt kódok a mérlegstatisztikai kulcscsaládba tartoznak, ezek dimenzióit és attribútumait a XIII. melléklet ismerteti. Meg kell jegyezni az alábbiakat: –

mivel a kizárólag a hitelintézetekre vonatkozó mérlegadatokat negyedéves gyakorisággal kell jelenteni, az 1. dimenzió (gyakoriság) értéke mindig „Q” (negyedéves),

–

a 4. dimenzió (a referenciaszektor részletezése a mérlegben) értéke minden tétel esetében „R” (tartalékképzési kötelezettség alá tartozó hitelintézetek).

3. A jelentési rendszer 7 táblázatból áll: 1. táblázat_hitelintézetek (állományok), 2. táblázat_hitelintézetek (állományok), 4. táblázat_hitelintézetek (állományok), 1. táblázat_hitelintézetek, átsorolások, 1. táblázat_hitelintézetek, átértékelődések, 2. táblázat_hitelintézetek, átsorolások és 2. táblázat_hitelintézetek, átértékelődések. 4. Az 1. táblázat_hitelintézetek (állományok) az EKB/2001/13 rendelet megfelelő, havi adatokat tartalmazó 1. táblázatát tükrözi. Az 1. táblázat_hitelintézetek esetében a „PPA befektetési jegyek” tétel kivételével teljes körű adatszolgáltatás nyújtandó. 5. A 2. táblázat_hitelintézetek (állományok), amely az EKB/2001/13 rendelet megfelelő, negyedéves adatokat tartalmazó 2. táblázatát tükrözi, kötelező és nem kötelező adatsorokat tartalmaz. A kötelező adatsorok a külfölddel szembeni betéteket és hiteleket tartalmazzák, további szektorok szerinti részletezésben. A csatolt programban a kötelező tételek a vastag vonallal keretezett rovatokban találhatók. 6. A 4. táblázat_hitelintézetek (állományok), amely az EKB/2001/13 rendelet megfelelő, negyedéves adatokat tartalmazó 4. táblázatát tükrözi, kötelező és nem kötelező adatsorokat tartalmaz. Csak a külfölddel szembeni hiteleket tartalmazó, szektorok és devizanemek szerinti részletezésben megadott adatsorok kötelezőek. A csatolt programban a kötelező tételek a vastag vonallal keretezett rovatokban találhatók. A kiegészítő adatszolgáltatás könnyítése érdekében és a jövőbeli lehetséges igények figyelembevételével azonban ajánlatos, hogy az NKB-k önkéntes alapon szolgáltassák a fennmaradó adatsorokat is. 7.

A helyesbítő adatokra vonatkozó négy további táblázat a IX. mellékletben található megfelelő táblázatok átdolgozása. Néhány kisebb változtatásra került sor a táblázatokban a nemzeti központi bankok (NKB-k) adatszolgáltatási terheinek minimalizálása érdekében. A csatolt programban a kötelező tételek a vastag vonallal keretezett rovatokban találhatók. A kiegészítő adatszolgáltatás megkönnyítése érdekében és a jövőbeli lehetséges igények figyelembevételével azonban ajánlatos, hogy az NKB-k önkéntes alapon szolgáltassák a fennmaradó adatsorokat is.

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

165

(b)

(c)

(d)

(e) (f)

(g)

(h)

EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóNem gészítő társaságok tevékenysé- és nyugdí- pénzügyi Összesen get végzők jalapok vállalatok (S.11) (S.125) (S.124) (i)

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) (j)

MPI-k

(k)

(l)

(m)

ebből KT (1) alá eső hitelEgyéb intézetek, Központi EKB és kormány- államháztartás zat NKB-k

Államháztartás

(n)

(o)

(p)

(q)

EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóNem gészítő társaságok Összesen tevékenysé- és nyugdí- pénzügyi get végzők jalapok vállalatok (S.11) (S.125) (S.124)


Nem MPI-k

(r)

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) (s)

C. Külföld

(t)

D. Egyéb




2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Lekötött

Egynapos

Euro

1 éven túli

legfeljebb 1 éves

Betétek


(a)

MPI-k



Nem MPI-k


HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

Államháztartás

A. Belföldi

Hitelintézetek (állományok)

1. TÁBLÁZAT

ÁLLOMÁNYOK

2. függelék

166 10/4. kötet

legfeljebb 1 éves

11.e. Euro


Repóügyletek

ebből 2 éven túli

3 hónapon túli



2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Lekötött

Egynapos

(a)

MPI-k

(b)

(c)

(d)

ebből KT (1) alá eső hitelEgyéb intézetek, Központi EKB és kormány- államháztartás zat NKB-k (e) (f)

(g)

(h)

EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóNem gészítő társaságok tevékenysé- és nyugdí- pénzügyi Összesen get végzők jalapok vállalatok (S.11) (S.125) (S.124)


Nem MPI-k

(i)


MPI-k

(k)

(l)

(m)


Államháztartás

(n) (o)

(p)

(q)



Nem MPI-k


(r)


C. Külföld

(t)

D. Egyéb

HU

Egyéb devizák

Repóügyletek


3 hónapon túli

Mérlegtételek

Államháztartás

A. Belföldi

10/4. kötet


(1) Kötelező tartalékképzés.

Egyéb források


2 éven túli


(a)

MPI-k

(b)

(c)

(d)

ebből KT (1) alá eső hitelEgyéb intézetek, Központi EKB és kormány- államháztartás zat NKB-k (e) (f)

(g)

(h)

EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóNem gészítő társaságok tevékenysé- és nyugdí- pénzügyi Összesen get végzők jalapok vállalatok (S.11) (S.125) (S.124)


Nem MPI-k

(i)


MPI-k

(k)

(l)

(m)


Államháztartás

(n) (o)

(p)

(q)



Nem MPI-k


(r)


C. Külföld

(t)

D. Egyéb

HU

legfeljebb 1 éves


2 éven túli


Mérlegtételek

Államháztartás

A. Belföldi

168


Legfeljebb 1 éves

Egyéb devizák

2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Euro


ebből euro

5 éven túli


legfeljebb 1 éves

Hitelek

(a)

MPI-k

(b)

(c) (d)

MPI-k

(e)

(f)

(g)

(h)

(i) (j)

(k)

(l) (m)

(n)

(o)

(p)

(q)

(r)

(s)

C. Külföld

(t)

D. Egyéb

HU

1.e. ebből euro

Készpénz

ESZKÖZÖK

Mérlegtételek

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóÁllamházÖsszesen gészítő társaságok Nem pénzütartás Egyéb tevékenysé- és nyugdí- gyi vállalatok (S.11) Fogyasztói Lakáscélú (maradék) get végzők jalapok hitel hitel (S.125) (S.124)



Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóÁllamházÖsszesen gészítő társaságok Nem pénzütartás Egyéb tevékenysé- és nyugdí- gyi vállala- Fogyasztói hitel Lakáscélú (maradék) tok (S.11) get végzők jalapok hitel (S.125) (S.124)

Nem MPI-k


Nem MPI-k

A. Belföldi

10/4. kötet


Egyéb eszközök



(a)

MPI-k

(b)

(c) (d)

MPI-k

(e)

(f)

(g)

(h)

(i) (j) (k)

(l) (m)

(n)

(o)

(p)

(q)

(r)

(s)

C. Külföld

(t)

D. Egyéb

HU


2 éven túli


Mérlegtételek

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóÁllamházÖsszesen gészítő társaságok Nem pénzütartás Egyéb tevékenysé- és nyugdí- gyi vállalatok (S.11) Fogyasztói Lakáscélú (maradék) get végzők jalapok hitel hitel (S.125) (S.124)



Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) + pü. kie- BiztosítóÁllamházÖsszesen gészítő társaságok Nem pénzütartás Egyéb tevékenysé- és nyugdí- gyi vállala- Fogyasztói hitel Lakáscélú (maradék) tok (S.11) get végzők jalapok hitel (S.125) (S.124)

Nem MPI-k


Nem MPI-k

A. Belföldi

170


1. táblázat

Repóügyletek

1. táblázat

1. táblázat


Legfeljebb 1 éves

Hitelek

Készpénz

ESZKÖZÖK

Egyéb források



1. táblázat

Lekötött

(c)

1. táblázat

1. táblázat

(b)

Egynapos

Betétek


(a)

KözpoÖssze- nti kormány- Összesen sen zat (S.1311)

(d)

Tartományi kormányzat (S.1312) (e)

(f) (h)

(i)

(j)

(k)

1. táblázat 1. táblá- 1. táblá- 1. táblá- 1. táblázat zat zat zat

1. táblá- 1. táblá- 1. táblá- 1. táblá- 1. táblázat zat zat zat zat




(g)


1. táblázat

(l)

1. táblázat

(m)

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

(n)

(o)

(p)

(q) (s)

(t)

(u)

(v)






(r)

Nem bankok

1. táblázat

1. táblázat

(w)

(x)

(y)

(z)

BizEgyéb tosító- Nem Összetársasá- pénzü- Háztar- sen Bankok Állam- rezidens háztar- szektogok és gyi vál- tások, rok tás stb. nyugdí- lalatok jalapok (S.11) (S.14 + S.15) (S.125)


EPK-k (S.123) + pü. kieNem Tarto- Helyi Társa- Össze- gészítő pénzü- Háztar- Össze- Közpotevésen sen nti kor- Össze- mányi önkor- dalomgyi vál- tások, mány- biztosísen korkenysémánylalatok stb. tási zat mányget végzat (S.11) (S.14 + zat (S.1313) alapok zők (S.1311) S.15) (S.1314) (S.1312) (S.124)



C. Külföld

HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

EPK-k (S.123) + pü. kieTársa- Össze- gészítő Helyi dalomtevésen önkor- biztosíkenysétási mányget végalapok zat zők (S.1313) (S.1314) (S.124)


Nem MPI-k

Nem MPI-k




A. Belföldi


2. TÁBLÁZAT

10/4. kötet


(e)

(f)

A vastagon keretezett rovatok kitöltése kötelező.

Egyéb eszközök




1 éven túli

Legfeljebb 1 éves

1. táblázat

1. táblázat

(g)

(h)

(i)

(j)

(k)

1. táblázat

(l)

(m)

(n)

(o)

(p)

(q)

1. táblázat

1. táblázat

(r)

(t)

(u)

(v)

1. táblá- 1. táblá- 1. táblá- 1. táblázat zat zat zat


(s)

Nem bankok

1. táblázat

1. táblázat

(w)

(x)

(y)

(z)

BizEgyéb tosító- Nem Összetársasá- pénzü- Háztar- sen Bankok Állam- rezidens háztar- szektogok és gyi vál- tások, rok tás stb. nyugdí- lalatok jalapok (S.11) (S.14 + S.15) (S.125)


C. Külföld

HU


1. táblázat

(d)


(c)

5 éven túli

(b)

Tartományi kormányzat (S.1312)



(a)

KözpoÖssze- nti kormány- Összesen sen zat (S.1311)



EPK-k (S.123) + pü. kieNem Tarto- Helyi Társa- Össze- gészítő pénzü- Háztar- Össze- Közpotevésen sen nti kor- Össze- mányi önkor- dalomgyi vál- tások, mány- biztosísen korkenysémánylalatok stb. tási zat mányget végzat (S.11) (S.14 + zat (S.1313) alapok zők (S.1311) S.15) (S.1314) (S.1312) (S.124)


Mérlegtételek

EPK-k (S.123) + pü. kieTársa- Össze- gészítő Helyi dalomtevésen önkor- biztosíkenysétási mányget végalapok zat zők (S.1313) (S.1314) (S.124)


Nem MPI-k

Nem MPI-k




A. Belföldi

172


1. táblázat


1. táblázat


1. táblázat

ii. 1 éven túli

1. táblázat

Egyéb források

1. táblázat


1. táblázat

1. táblázat

a) MPI-k részére



1. táblázat

a) MPI-k részére

A. Belföldi

Hitelek

ESZKÖZÖK

1. táblázat



a) bankok részére

1. táblázat


C. Külföld

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

Euro Összesen

DKK

SEK

Egyéb tagállami devizák GBP

Összesen

USD

JPY

Minden devizanem CHF

Többi devizanem összevontan

HU

a) MPI-k részére


1. táblázat

Minden devizanem

a) MPI-k részére

A. Belföldi

Betétek

FORRÁSOK

Mérlegtételek


4. TÁBLÁZAT

10/4. kötet


1. táblázat

ii. 1 éven túli

1. táblázat


1. táblázat


1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat


C. Külföld

Egyéb eszközök


1. táblázat

A. Belföldi




C. Külföld

1. táblázat

a) MPI-k által kibocsátott 1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

Euro Összesen

DKK

SEK

Egyéb tagállami devizák GBP

Összesen

USD

JPY

Minden devizanem CHF

Többi devizanem összevontan

HU


1. táblázat


A. Belföldi



a) bankok részére

1. táblázat

Minden devizanem


C. Külföld

Mérlegtételek

174


MPI-k


Háztartások, stb. (S.14 + S.15) C. Külföld D. Egyéb EPK-k (S.123) és BiztosítóNem pü. kie- társasáKözponti Egyéb gok és pénzügyi gészítő kormány- államház- Összesen tevékeny- nyugdíja- vállalatok Fogyasz- Lakáscélú Egyéb tartás zat (S.11) séget vég- lapok tói hitel hitel (maradék) (S.125) zők (S.124)

Államháztartás


Repóügyletek

3 hónapon túli



2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Lekötött

Egynapos

Betétek – Euro

1 éven túli

legfeljebb 1 éves

Betétek


MPI-k

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) és BiztosítóNem pü. kie- társasáKözponti Egyéb gok és pénzügyi gészítő kormány- államház- Összesen tevékeny- nyugdíja- vállalatok Fogyasz- Lakáscélú Egyéb tartás zat (S.11) séget vég- lapok tói hitel hitel (maradék) (S.125) zők (S.124)


Nem MPI-k


HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

Hitelintézetek, átsorolás

1. TÁBLÁZAT

Tranzakciók

10/4. kötet 175

2 éven túli

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) és BiztosítóNem pü. kie- társasáKözponti Egyéb gok és pénzügyi gészítő kormány- államház- Összesen tevékeny- nyugdíja- vállalatok Fogyasz- Lakáscélú Egyéb tartás zat (S.11) séget vég- lapok tói hitel hitel (maradék) (S.125) zők (S.124) MPI-k



Államháztartás



legfeljebb 1 éves

Euro


Repóügyletek

3 hónapon túli



2 éven túli


legfeljebb 1 éves

MPI-k


Nem MPI-k


HU

Lekötött

Egynapos

Betétek – egyéb devizák

Mérlegtételek

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

176 10/4. kötet

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) és BiztosítóNem pü. kie- társasáKözponti Egyéb gok és pénzügyi gészítő kormány- államház- Összesen tevékeny- nyugdíja- vállalatok Fogyasz- Lakáscélú Egyéb tartás zat (S.11) séget vég- lapok tói hitel hitel (maradék) (S.125) zők (S.124) MPI-k



Államháztartás


legfeljebb 1 éves

Euro


ebből euro

5 éven túlii


legfeljebb 1 éves

Hitelek

ebből euro


ESZKÖZÖK

Egyéb források


MPI-k


Nem MPI-k


HU

2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Egyéb devizák

Mérlegtételek

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

10/4. kötet 177

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) és BiztosítóNem pü. kie- társasáKözponti Egyéb gok és pénzügyi gészítő kormány- államház- Összesen tevékeny- nyugdíja- vállalatok Fogyasz- Lakáscélú Egyéb tartás zat (S.11) séget vég- lapok tói hitel hitel (maradék) (S.125) zők (S.124)


Egyéb eszközök




2 éven túli


MPI-k


MPI-k



Államháztartás

Nem MPI-k


HU

legfeljebb 1 éves

Egyéb devizák

2 éven túli


Mérlegtételek

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

178


MPI-k


Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k C. Külföld D. Egyéb (S.123) Biztosítóés pü. Nem társasákieKözponti Egyéb gok és pénzügyi kormány- államház- Összesen gészítő Egyéb nyugdíja- vállalatok Fogyasz- Lakáscélú tevékenytartás zat (mara(S.11) lapok tói hitel hitel séget dék) (S.125) végzők (S.124)

Államháztartás


ebből euro


ESZKÖZÖK

Egyéb források


2 éven túli

1 és 2 év közöttii

legfeljebb 1 éves

Egyéb devizák

2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Euro

MPI-k

Háztartások, stb. (S.14 + S.15) EPK-k (S.123) Biztosítóés pü. Nem társasákieKözponti Egyéb gok és pénzügyi kormány- államház- Összesen gészítő Egyéb nyugdíja- vállalatok Fogyasz- Lakáscélú tevékenytartás zat (mara(S.11) lapok tói hitel hitel séget dék) (S.125) végzők (S.124)


Nem MPI-k


HU


FORRÁSOK

Mérlegtételek

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

Hitelintézetek, átértékelődések

1. TÁBLÁZAT

10/4. kötet 179


MPI-k



Államháztartás


2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Egyéb devizák

2 éven túli


legfeljebb 1 éves

Euro



ebből euro

5 éven túli

MPI-k



Nem MPI-k


HU


legfeljebb 1 éves

Hitelek

Mérlegtételek

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

180 10/4. kötet


MPI-k



MPI-k



Államháztartás

Nem MPI-k


HU

Egyéb eszközök



Mérlegtételek

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

10/4. kötet


1. táblázat

1. táblázat


Repóügyletek

1. táblázat

1. táblázat

Lekötött


Államháztartás






1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

1. táblázat

Biztosító- Nem Közpotársasá- pénzü- HáztarÖssze- nti korgok és gyi vál- tások, mány- Összesen nyugdí- lalatok stb. (1) zat sen jalapok (S.11) (S.125) Tartományi kormányzat

Biztosító- Nem társasá- pénzü- Háztargok és gyi vál- tások, nyugdí- lalatok stb. (1) jalapok (S.11) (S.125)






EPK-k (S.123) és pü. kieTársaÖssze- gészítő Helyi dalomtevésen önkorbiztosíkenysémánytási get végzat alapok zők (S.124)



1. táblázat

1. táblázat

Egyéb Bankok Államrezidens háztarszektotás rok

Nem bankok

Összesen


legfeljebb 1 éves

Hitelek

Készpénz

ESZKÖZÖK

Egyéb források



1. táblázat

1. táblázat

Egynapos

Betétek


KözpoÖssze- nti kormány- Összesen zat sen




Nem MPI-k

Nem MPI-k

C. Külföld

HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

Államháztartás


A. Belföldi

Hitelintézetek, átsorolás

2. TÁBLÁZAT

182 10/4. kötet

1. táblázat

A vastagon keretezett rovatok kitöltése kötelező. (1) Ideértve a háztartásokat (S.14) és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket (S.15).

Egyéb eszközök




1 éven túli

legfeljebb 1 éves

1. táblázat

1. táblázat


1. táblázat

1. táblázat



1. táblázat


Nem bankok

Összesen

C. Külföld

HU

Nem részvényjellegű érték- 1. táblápapírok zat


5 éven túli



Egyéb rezidens szektorok EPK-k (S.123) és pü. kieTársaÖssze- gészítő Helyi dalomtevésen önkorbiztosíkenysémánytási get végzat alapok zők (S.124)


Államháztartás

Biztosító- Nem Közpotársasá- pénzü- HáztarÖssze- nti korgok és gyi vál- tások, mány- Összesen nyugdí- lalatok stb. (1) zat sen jalapok (S.11) (S.125)






Nem MPI-k

Nem MPI-k


Mérlegtételek

Államháztartás


A. Belföldi

10/4. kötet


legfeljebb 1 éves

1. táblázat


5 éven túli

1. táblázat

1. táblázat


1. táblázat

1. táblázat








1. táblázat

1. táblázat


Nem bankok

Összesen


Nem részvényjellegű érték- 1. táblápapírok zat


1 és 5 év közöttio


1. táblázat


Államháztartás


legfeljebb 1 éves

Hitelek

Készpénz

ESZKÖZÖK

Egyéb források



Betétek






Nem MPI-k

Nem MPI-k

C. Külföld

HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

Államháztartás


A. Belföldi

Hitelintézetek átértékelődések

2. TÁBLÁZAT

184 10/4. kötet


1. táblázat

A vastagon keretezett rovatok kitöltése kötelező. (1) Ideértve a háztartásokat (S.14) és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket (S.15).

Egyéb eszközök






1. táblázat


Egyéb rezidens szektorok EPK-k (S.123) és pü. kieTársaÖssze- gészítő Helyi dalomtevésen önkorbiztosíkenysémánytási get végzat alapok zők (S.124)


Államháztartás



Nem MPI-k

Nem MPI-k


Nem bankok

Összesen

C. Külföld

HU



1 éven túli

Mérlegtételek

Államháztartás


A. Belföldi

10/4. kötet


186


HU

10/4. kötet

VI. MELLÉKLET STRUKTURÁLIS STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMOK ADATSZOLGÁLTATÁSI PROGRAM ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSI UTASÍTÁSOK

Bevezetés

1.

Az Európai Unió (EU) banki szervezeteinek rendszeres elemzése céljából a bankfelügyeleti bizottságnak adatokra van szüksége több strukturális statisztikai mutatószám előállításához. A strukturális statisztikai mutatószámok listája 29 adatsort tartalmaz. Ezek közül tizenkét adatsor az Európai Központi Banknál (EKB) már rendelkezésre álló adatok alapján összeállítható. További 14 mutatószám állítható elő kizárólag a nemzeti központi bankoktól (NKB) összegyűjtött kiigazító adatok felhasználásával, a fennmaradó három mutatószámot pedig a Banki Fejlesztési Munkacsoport készíti el egyéb, nem harmonizált források felhasználásával.

2. Ez a melléklet az NKB-k adatainak felhasználásával előállított 14 mutatószámhoz tartozó jelentési rendszert és összeállítási utasításokat tartalmazza. Az adatgyűjtés a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) már hozzáférhető információkon alapul.

3. A mutatószámok teljes körű felsorolása az alábbiakban található. Az NKB-k által nyújtott kiigazító adatok felhasználásával előállítandó mutatószámok vastagon kiemelve szerepelnek.

1. TÁBLÁZAT Strukturális mutatószámok az adatforrások kategóriái szerinti részletezésben Sorszám

1.

Adatforrás

EKB: Monetáris és bankstatisztikai osztály és SDC Platinum™ (*-gal jelölve)

Mutatószámok (darab)

12

Megnevezés

1.

Hitelintézetek száma

4. Hitelintézetek részvételével létrejött fúziók és befolyásszerzések száma* 7.

Hitelintézetek összes eszköze

8. Hitelintézetek által nem hitelintézeteknek nyújtott összes hitel 9. Hitelintézetek nem hitelintézetektől származó összes betéte 11. Nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bruttó értékben 12. Nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bruttó értékben 13. Jegyzett részvények piaci értéke 14. Értékpapír-kereskedők összes eszköze 16. Befektetési alapok kezelésében levő összes eszköz 22. Hitelintézetek közötti fúziók és befolyásszerzések száma az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban* 27. Hitelintézetek közötti fúziók és befolyásszerzések harmadik országokban*

10/4. kötet


HU Sorszám

2.

Adatforrás

NKB-k: monetáris és bankstatisztikai terület és Eurostat/ Monetáris Unió pénzügyi elszámolásai (**-gal jelölve)

Mutatószámok (darab)

14

187

Megnevezés

2. Hitelintézetek fióktelepeinek száma** 3. Hitelintézetek által foglalkoztatott személyek száma** 5. Az 5 legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5) 6. A hitelintézetek összes eszközének Herfindahl-indexe 15. Biztosítótársaságok összes befektetése** 17. Nyugdíjalapok eszköz**

kezelésében

levő

összes

18. EGT-országok száma

hitelintézetei

fióktelepeinek

19. EGT-országok hitelintézetei összes eszköze

fióktelepeinek

20. EGT-országok hitelintézetei leányvállalatainak száma 21. EGT-országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze 23. Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek száma 24. Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze 25. Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak száma 26. Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze 3.

Felhasználók/fizetési és elszámolási rendszerek bizottsága (nem harmonizált adatok)

3

28. „Virtuális” bankok száma 29. „Virtuális” bankok összes eszköze 30. Bankjegykiadó automaták száma

1. szakasz

Adatszolgáltatási program

4. Az adat továbbítása céljából alkalmazandó jelentési rendszert az 1. függelék tartalmazza. A hitelintézetekre vonatkozó strukturális mutatószámok kiszámításához szükséges adatokat évente kell szolgáltatni. Az előző évre vonatkozó adatokat minden év március végéig kell jelenteni. Ez a határidő valószínűleg minden mutatószám tekintetében betartható, a 3. számú „Hitelintézetek által foglalkoztatottak létszáma” mutatószám kivételével, amely esetében az előző évre vonatkozó adatokat kell, lehetőség szerint minden év május végéig szolgáltatni. 5. A statisztikai követelmények a fentiek szerint állományadatokból, abszolút számokból és viszonyszámokból állnak. Az állományadatok mellett követelmény a tranzakció miatti kiigazító adatok közlése is, amennyiben azok hozzáférhetők. A mérlegadatok esetében a tranzakció miatti kiigazítás az árak és árfolyamok átértékelődésére, a hitelek leírására és átsorolásokra vonatkozik. A jelentési rendszer egyszerűsítése céljából a tranzakció miatti kiigazításokat egy összegben, a kiigazítás fajtája szerinti további részletezés nélkül kell jelenteni. Ha a tranzakció miatti kiigazítás nem áll rendelkezésre, a felhasználók csak az (EKB által számított) árfolyamváltozásoknak megfelelően kiigazított állományok különbségeire hagyatkoznak. Az abszolút számok vagy viszonyszámok esetében a tranzakció miatti kiigazítást nem kell elvégezni. 6. Az összegyűjtött adatoknak alapelvként a közösségi jogban hitelintézetként meghatározott intézmények 100 %-át le kell fedniük (lásd az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelethez (2) csatolt I. melléklet 1. részének I.2. szakaszát). Azokban az esetekben, amikor a (kisebb intézményekre vonatkozó) az eloszlás vége elhagyásának elve alkalmazásának következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében bruttósítaniuk kell a szolgáltatott adatokat. Ezáltal a tagállamok mutatószámai összehasonlíthatók lesznek, valamint összhangba kerülnek az MPI-szektor mérlegének a XIV. melléklettel összhangban szintén bruttósított adataival. (1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

188

HU 7.


Az EKB az adatok kézhezvételekor a tartalmi összefüggések egyszerű ellenőrzését végzi. Ha például a 18. mutatószám értéke nulla, akkor a 19. mutatószám értékének is nullának kell lennie. Ugyanez vonatkozik a 20–21., 23–24. és a 25–26. mutatószámra. Keresztellenőrzés végezhető továbbá a 18. és 23. mutatószám és az MPI-k jegyzéke között is. Az adattovábbítási utasításokat a 2. függelék tartalmazza. 2. szakasz

A mutatószámok előállítására vonatkozó utasítások

8. Az NKB-k 14 mutatószám tekintetében (az 1. táblázat második csoportja) az alábbiakban megállapított fogalmi és módszertani szabályokkal összhangban szolgáltatnak adatokat. Az általános cél az (1. táblázat első csoportjának legtöbb mutatószámához alkalmazott) mérlegadatok előállításakor a lehetőségekhez képest az elfogadott statisztikai elvek érvényesítése. Például az adatokat összesíteni kell, és nem konszolidálni; a rezidensekre vonatkozó elvnek az úgynevezett „rezidens elvet” kell követnie; a mérlegadatokat bruttó értéken kell jelenteni stb. 9. Az NKB-k által szolgáltatandó adatok leírása az alábbiakban található. Az NKB-k kötelesek jelenteni az EKB-nak az alábbiakban ismertetett meghatározásoktól és szabályoktól való bármely eltérést a nemzeti gyakorlat figyelemmel kísérése céljából. Az esetleges eltérésekről szóló tájékoztatást a jelentési rendszer utolsó oszlopában kell feltüntetni. 10. 2. mutatószám: Hitelintézetek fióktelepeinek száma. Ez a mutatószám a referencia-időszak végén meglévő fióktelepek számát jelenti. A fióktelep meghatározását az EKB/2001/13 rendelet tartalmazza: „A fióktelepek nem bejegyzett (független jogi személyiséggel nem rendelkező) egységek, amelyek teljes egészében A tevékenység végzésének központja tulajdonában állnak.” (3) Ez azt jelenti, hogy a mutatószámnak csak a hitelintézetek közé tartozó fióktelepeket kell magában foglalnia. Az intézményi egységek olyan irodáit, amelyek maguk nem hitelintézetek, figyelmen kívül kell hagyni még akkor is, ha valamely hitelintézettel azonos csoportba tartoznak. Erre azért van szükség, hogy az e mutatószám és például a hitelintézetek összes eszközét jelentő 7. mutatószám összehasonlításakor ne forduljon elő torzulás. 11. A következetesség érdekében minden NKB-nak az EKB által adott, fióktelepekre vonatkozó meghatározást kell alkalmaznia. 12. 3. mutatószám: A hitelintézetek által foglalkoztatott személyek száma. Ez a mutatószám a referenciaév folyamán foglalkoztatott személyek átlagos létszámát jelöli. A mutatószámhoz alkalmazott meghatározás közel áll az Eurostat meghatározásához (4). A mutatószámhoz felhasznált adatok azonban csak a hitelintézetek által foglalkoztatott személyeket foglalhatják magukban. Az olyan pénzügyi intézményeknél foglalkoztatottakat, amelyek maguk nem hitelintézetek, figyelmen kívül kell hagyni, még abban az esetben is, ha ezen intézmények ugyanazon csoporthoz tartoznak. 13. 5. mutatószám: Az 5 legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5). Ez a mutatószám a bankszektor koncentrációját mutatja. A felhasználók kifejezték azon elvárásukat, hogy konszolidált „csoportszemléletet” alkalmazzanak e mutató kiszámításakor, amelynek értelmében az azonos csoporthoz tartozó két vagy több intézmény egy intézménynek számít. Ilyen megközelítés jelenleg a monetáris és bankstatisztikai adatok felhasználásával nem lehetséges, mégpedig két okból. Először is, a monetáris és bankstatisztikai adatok nem konszolidáltak (5), ezért nem volna lehetséges a csoporthoz tartozó más intézmények mérlegeinek beszámítása, sem a csoporton belüli eszközök és források egyenlegének megállapítása. Másodszor, előfordulhat, hogy a tulajdonosi adatok nem hozzáférhetők, és azokat felügyeleti forrásból kellene beszerezni. (3) Ezt a változót az Eurostat is begyűjti, de hosszú határidővel. Az Eurostat a kirendeltség alábbi meghatározását alkalmazza. „Földrajzilag meghatározott helyen elhelyezkedő vállalkozás vagy annak egy része (pl. műhely, gyár, raktár, iroda, bánya vagy lerakat). Ezen a helyen vagy erről a helyről gazdasági tevékenység folyik, amelynek keretében – néhány kivételtől eltekintve – egy vagy több személy (akár csak részmunkaidőben) egy és ugyanannak a vállalatnak dolgozik.” V.ö. Eurostat, A hitelintézetekre vonatkozó statisztikai módszertani kézikönyv, 1.8. változat, 2001. december, 11. és 23. o. Ez a kézikönyv az Eurostattól – kizárólag angolul – beszerezhető. (4) Ezt a mutatószámot az Eurostat is begyűjti, amely az alábbi meghatározást alkalmazza: „A foglalkoztatott személyek száma úgy határozható meg, mint azoknak a személyeknek a teljes létszáma, akik a megfigyelési egységben dolgoznak (beleértve a dolgozó tulajdonosokat, az egységben rendszeresen dolgozó partnereket és a nem fizetett dolgozó családtagokat), valamint azokat a személyeket, akik az egységen kívül dolgoznak, de oda tartoznak, és onnan kapják fizetésüket (pl. értékesítési ügynökök, kézbesítő személyzet, javító és karbantartó csoportok). Magában foglalja a rövid időre távol tartózkodó személyeket (pl. betegszabadság, fizetett szabadság vagy különleges távollét), valamint a sztrájkolókat, de a bizonytalan időre távol lévőket nem. Szintén magában foglalja a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, akiket az adott ország jogszabályai annak tekintenek, és akik szerepelnek a bérlistán, és a bérlistán szereplő idénymunkásokat, szakmunkástanulókat, illetve otthon dolgozókat. A foglalkoztatott személyek száma nem foglalja magában az egység számára más gazdasági szervezetek által biztosított munkaerőt, azokat a személyeket, akik javítási vagy karbantartási munkákat végeznek az adott egységnél más gazdasági szervezetek megbízásából, valamint a kötelező katonai szolgálatot teljesítő személyeket. A nem fizetett dolgozó családtagok azok a személyek, akik az egység tulajdonosával élnek együtt, és rendszeresen az egység számára dolgoznak, de nincs szerződésük, és nem kapnak állandó összeget elvégzett munkájukért. Ez azokra a személyekre korlátozódik, akik nem szerepelnek egy másik egység bérlistáján főfoglalkozásúként. Megjegyzés: Az adatok összehasonlíthatóságának ellenőrzése érdekében jelezni szükséges, hogy az önkéntes dolgozók szerepelnek-e ebben a címben vagy sem. (A strukturális gazdasági statisztikák jellemző tulajdonságainak meghatározásáról szóló 2700/98/EK bizottsági rendelet, 16 110 kód). Megjegyzések: A vállalati szintű felosztást vállalkozási csoportok esetében felosztási kulcs segítségével kell elvégezni (az ügyvezető igazgatók beleértendők, a nem alkalmazott ügynökök viszont nem). A foglalkoztatott személyek létszámát éves átlagban kell meghatározni.” V.ö. Eurostat: A hitelintézetekre vonatkozó statisztikai módszertani kézikönyv, 1.8. változat, 2001. december, 34. o.) 5 ( ) Egy kivételt azonban engedélyez az EKB/2001/13 rendelet, a hitelintézetek csoportjai esetében konszolidált mérlegadatok szolgáltathatók (pl. a Rabobank esete Hollandiában).

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

14. A fenti okokból az NKB-knak az 5. mutatószám kiszámításakor egy nem konszolidált, „összesített” szemléletet kell követniük, azaz 1. az adatszolgáltató hitelintézetek mérlegfőösszegét rangsorolniuk kell; 2. ki kell számítaniuk az öt legnagyobb mérlegfőösszeg összegét és az összes mérlegfőösszeg összegét és 3. a két számhányadosát. Az EKB-nak jelentett adatokat százalékban kell megadni (pl. a 72,4296 % értéket 72,4296 alakban, és nem 0,7243 alakban kell megadni). Bár az öt legnagyobb bank összetétele időről időre változhat, az NKB-k csak az öt legnagyobb hitelintézetnek egy adott időpontban (a referenciaév decemberének végén) fennálló részesedését jelentik.

15. 6. mutatószám: A hitelintézetek összes eszközének Herfindahl-indexe. Az előző mutatószámhoz hasonlóan ez is a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak a lehetőségekhez mérten „összesített” szemléletet kell követniük. E mutatószám kiszámítása csak akkor lenne teljesen pontos, ha minden hitelintézet egyedi mérlege rendelkezésre állna. Mivel azonban a monetáris és bankstatisztikai keret lehetővé teszi, hogy hitelintézeti csoportok kivételesen konszolidált alapon szolgáltassanak adatot, előfordulhat, hogy nem minden szükséges statisztikai információ áll rendelkezésre (ilyen lehet a Rabobank esete Hollandiában). Ez esetben a Herfindahl-index kiszámításakor a csoportba tartozó minden hitelintézeti összevont mérlegét kell figyelembe venni, esetleg az érintett intézmények éves pénzügyi kimutatásában található számviteli információk felhasználásával. Lehetséges továbbá, hogy a kisebb hitelintézetek egy része nem szolgáltat adatot az év végén. Ebben az esetben bruttósítani kell az adatokat.

16. Az NKB-k az alábbi képlet felhasználásával jelentik a Herfindahl-indexet az EKB-nak:

HI =

Pn

i = 1 ðXi =XÞ

2

, ahol:

n = az országban található hitelintézetek száma, Xi = az i-ik hitelintézet összes eszköze, és X = Σn i = 1Xi = az ország összes hitelintézetének összes eszköze. Az index értéke a bankszektorban működő minden hitelintézet által elért piaci részesedés négyzetének az összege.

17. 15. mutatószám: Biztosítótársaságok összes befektetése. A mutatószám (6) előállításának céljából a biztosítótársaság olyan vállalkozás, amely az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i első, 73/239/EGK tanácsi irányelv (7) 6. cikkével, illetve a közvetlen életbiztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 79/267/EGK első tanácsi irányelv (8) 6. cikkével összhangban hivatalos felhatalmazást kapott. A viszontbiztosítási üzletágat figyelmen kívül kell hagyni. Az információk e vállalatok összes pénzügyi eszközére vonatkoznak, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy az összevont mérleg főösszegéből le kell vonni a nem pénzügyi eszközöket (például a befektetett eszközöket). Szükség esetén a számokat bruttósítani kell a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében. Ha a biztosítótársaságokra vonatkozó külön információk nem hozzáférhetőek, akkor ez a mutatószám a 17. számú, „Nyugdíjalapok kezelésében levő összes eszköz” elnevezésű mutatószámmal összevonható, és egyetlen mutatószámban foglalható össze. Az NKB-k „összevont” adatszolgáltatás esetén megjelölik az adatsort.

18. 17. mutatószám: nyugdíjalapok kezelésében levő összes eszköz. Ezen információk az úgynevezett „jogilag önálló nyugdíjalapok” összevont mérlegfőösszegére vonatkoznak, azaz az olyan külön intézményi egységekére, amelyek fő tevékenysége a nyugdíjpénztári tevékenység; ezek nem biztosítótársaságok (9). Ha a nyugdíjalapokra vonatkozó külön információk nem hozzáférhetőek, akkor ez a mutatószám a 15. mutatószámmal összevonható, és egyetlen, a 15. mutatószámként jelentett mutatószámban foglalható össze. Ebben az esetben a 17. mutatószám értéke nulla lesz.

19. 18. mutatószám: EGT-országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutatószám az egyéb EGT-országokban rezidens hitelintézetek fióktelepeinek számára vonatkozik, azaz a belföldi fióktelepeket figyelmen kívül hagyja. Ha egy hitelintézet egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Mivel az EKB csak 1999. január óta rendelkezik az MPI-k jegyzéke vonatkozásában összegyűjtött adatokkal, az NKB-knak pótolniuk kell az 1997. és 1998. év végi hiányzó adatokat. Az NKB-knak ügyelniük kell arra, hogy az 1999. év végétől kezdve szolgáltatott adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzéke keretében jelentett adatokkal.

20. 19. mutatószám: EGT-országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutatószám a 18. mutatószám alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik. (6) Az ennek a mutatószámnak megfelelő ESA 95 szektor az S. 125a. Az „ESA 95” az Európai Elszámolási Rendszer 1995, amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet. (7) HL L 228., 1973.8.16., 3. o. (8) HL L 63., 1979.3.13., 1. o. (9) Az ennek a mutatószámnak megfelelő ESA 95 szektor az S. 125b.

189

190

HU


21. 20. mutatószám: EGT-országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutatószám az egyéb EGT-országokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött leányvállalatok számára vonatkozik, azaz a belföldi leányvállalatokat figyelmen kívül hagyja. Az EKB által a leányvállalatokra alkalmazott meghatározást az EKB/2001/13 rendelet tartalmazza: „A leányvállalatok önállóan bejegyzett jogi személyek, amelyekben egy másik jogi személy többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik …”. Csak azon leányvállalatokat kell számításba venni, amelyek saját maguk is hitelintézetek. 22. 21. mutatószám: EGT-országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutatószám a 20. mutatószám alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik. 23. 23. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutatószám a harmadik országokban rezidens hitelintézetek fióktelepeinek számára vonatkozik. A harmadik országok azok, amelyek nem tartoznak az EGT-be. Ha egy bank egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak itt is ügyelniük kell arra, hogy az adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal. 24. 24. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutatószám a 23. mutatószám alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik. 25. 25. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutatószám a harmadik országokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az ország területén rezidens fióktelepek számára vonatkozik. 26. 26. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutatószám a 25. mutatószám alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

191

1. függelék Az NKB-k által szolgáltatott adatok felhasználásával előállított 14 strukturális statisztikai mutatószámra vonatkozó jelentési rendszer

Ország: … Referenciaév: …

Állományok

Mutatószám

Tranzakció miatti kiigazítás

2. Hitelintézetek fióktelepeinek száma

n/a

3. Hitelintézetek által foglalkoztatott személyek száma

n/a

5. Az 5 legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5)

n/a

6. A hitelintézetek összes eszközének Herfindahl-indexe

n/a

Meghatározástól való eltérés

15. Biztosítótársaságok összes befektetése 17. Nyugdíjalapok kezelésében levő összes eszköz 18. EGT-országok hitelintézetei fióktelepeinek száma

n/a

19. EGT-országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze 20. EGT-országok hitelintézetei leányvállalatainak száma

n/a

21. EGT-országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze 23. Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek száma

n/a

24. Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze 25. Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak száma

n/a

26. Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze

2. függelék A banki strukturális statisztikai mutatószámok elektronikus továbbítása – a kulcscsalád azonosítója: ECB_SSI1

A banki strukturális statisztikai mutatószámok (a továbbiakban: „SSI”) kulcscsaládja az európai uniós (EU) tagállamok hitelintézeti, biztosítótársasági és nyugdíjpénztári szektorának strukturális mutatószámait jelenti. A kulcscsaládot úgy alakították ki, hogy minél jobban illeszkedjék a mérlegstatisztikák számára már meghatározott kulcscsalád kódlistáihoz és értékeihez.

192


HU

10/4. kötet

1. szakasz Dimenziók Az alábbi táblázat az ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott dimenziókat ismerteti. Az SSI statisztikák esetében nyolc, mint az idősorok azonosításához alapvető dimenzió kiválasztására került sor. 1. TÁBLÁZAT Az ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott dimenziók Pozíció a kulcsban:

Fogalom (mnemonikus)

Fogalom megnevezése

Érték formátum

Kódlista (mnemonikus)

Kódlista elnevezése

1.

FREQ

Gyakoriság

AN1

CL_FREQ

Gyakoriság-kódlista (BIS, EKB)

2.

REF_AREA

Referenciaterület

AN2

CL_AREA_EE

Referenciaterület-kódlista (Eurostat BoP, EKB)

3.

REF_SECTOR

ESA 95 referenciaszektorok szerinti részletezés

AN4

CL_ESA95_SECTOR ESA 95 referenciaszektorok szerinti részletezés kódlistája (EKB)

4.

SSI_INDICATOR Strukturális statisztikai mutatószám „neve”

AN3

CL_SSI_INDICATOR Strukturális statisztikai mutatószámok kódlistája (EKB)

5.

DATA_TYPE

Adat fajtája

AN1

CL_DATA_TYPE

Az adatok, a tranzakciók és a pozíció pénz- és banktípusa (EKB, BIS)

6.

COUNT_AREA

Ügyfél származási helye

AN2

CL_AREA_EE

Referenciaterület-kódlista (Eurostat BoP, EKB)

7.

CURRENCY_TRANS

Tranzakció devizaneme

AN3

CL_CURRENCY

Devizanem-kódlista (EKB, BIS, Eurostat BoP)

8.

SERIES_DENOM Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás

AN1

CL_SERIES_DENOM Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás kódlistája (EKB)

Mind a nyolc statisztikai dimenzió a megfelelő kódlistából veszi az értékeket. Például a fenti táblázat szerint a REF_AREA (referenciaterület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeket. Az ECB_SSI1 kulcscsalád dimenzióinak bemutatása az alábbiakban található, ugyanazon sorrendben, ahogyan a kulcsban szerepelnek. 1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió az adatszolgáltatás gyakoriságát jelöli. Az ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott érték az éves adatok esetében a CL_FREQ kódlistából származó „A” érték. 2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter) Ez a dimenzió azon országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény rezidens. A hozzá kapcsolódó CL_AREA_EE kódlista a szokásos ISO-országlistát és néhány további, a (6) bekezdésben (6.sz. dimenzió: Ügyfél származási helye) bemutatott értéket tartalmaz. Az értékek ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott részhalmaza a 15 EU-tagállamból áll. 3. sz. dimenzió: ESA 95 referenciaszektor szerinti részletezés (ESA95_SECTOR; hossza: négy karakter) Ez a dimenzió a strukturális mutatószámok referenciaszektorára vonatkozik, és a CL_ESA95_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Jelenleg egy négy értékből álló részhalmaz használatos: hitelintézetek (a közösségi jog meghatározása szerint) („122.C.”), biztosítótársaságok és nyugdíjalapok („1250”), és külön biztosítótársaságok („1251”) és nyugdíjalapok („1252”). 4. sz. dimenzió: Strukturális statisztikai mutatószámok „neve” (SSI_INDICATOR; hossza: három karakter) Ez a dimenzió az SSI-k listáját jelenti, és a CL_SSI_INDICATOR kódlistához kapcsolódik. A különböző mutatószámokhoz tartozó értékeket előképző azonosítja. A „H” érték használatos a Herfindahl-index esetében, „N” érték minden abszolút számmal kifejezett statisztikai mutatószámhoz, „S” érték a részarányt kifejező mutatószámokhoz és végezetül „T” érték az összes eszközhöz.

10/4. kötet

HU


5. sz. dimenzió: Adat fajtája (DATA_TYPE; hossza: egy karakter)

Ezt a dimenziót a CL_DATA_TYPE kódlista ismerteti, és a szolgáltatandó adatok típusát jelöli: bruttó állományok („1”), átsorolások és egyéb kiigazítások („5”), egyéb árváltozás miatti átértékelési kiigazítások („7”) és nem meghatározott („X”). Az „X” nem meghatározott érték használatos az arányszámok és index jellegű adatsorok jelentésére, az „1” állományérték pedig az abszolút számok és állománysorok jelentésére (pl. foglalkoztatottak száma, összes eszköz).

A kiigazító adatok csak a mérlegstatisztikai adatsorra vonatkoznak, nem alkalmazandók és nem jelentendők az abszolút számok, arányszámok és indexek esetében.

Az átsorolások és más kiigazítások az adatszolgáltató szektor mérlegében szereplő eszközöknek és forrásoknak az alábbiakból eredő változásait foglalják magukban: 1. az adatszolgáltatók körének változásai; 2. szervezeti átalakulás; 3. az eszközök és források átsorolása; és 4. olyan adatszolgáltatási hibák kijavítása, amelyek technikai okokból nem küszöbölhetők ki az állományadatokból a teljes érintett időszakra vonatkozóan. A 2001. évi átsorolásoknak különösen ki kell terjedniük azon változásokra, amelyek Görögországnak az euro-övezethez való csatlakozásából erednek.

Más árváltozás miatti átértékelési kiigazítások a kibocsátott, eladott vagy tartott értékpapírok árfolyamváltozásaira, valamint a leírt hiteleknek a mérlegből történő kivezetésével összefüggő változásokra vonatkoznak.

6. sz. dimenzió: Ügyfél területe (COUNT_AREA; hossza: két karakter)

Ez a dimenzió azon területet jelöli, ahol a strukturális mutatószám ügyfele rezidens. Az e fogalomhoz tartozó kódlista a CL_AREA_EE, amely a szokásos ISO országlistát és további értékeket tartalmaz (pl. „U6” – Belföldi: az adatszolgáltató hitelintézetekével azonos ország). Az ECB_SSI1 kulcscsalád céljából az értékek következő részhalmaza használatos: belföldi (hazai vagy referenciaterület) („U6”), az Európai Gazdasági Térség egyéb országai (minden ország a referenciaterület kivételével) („A0”) és az Európai Gazdasági Térségen kívül esők („A7”) mind az euro-övezeten belüli, mind az azon kívüli adatszolgáltatók számára.

7. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter)

Ez a dimenzió azon devizanemet jelöli, amelyben a strukturális mutatószámokat előállították, és a CL_CURRENCY kódlistához kapcsolódik. Az ECB_SSI1 kulcscsaládban csak a „Z01” kód használatos minden devizanemre összevontan, és a „Z0Z” a nem alkalmazható jelölésére.

8. sz. dimenzió: Adatsorok devizaneme vagy különleges számítás (SERIES_DENOM; hossza: három karakter)

Ez a dimenzió azt jelöli, hogy a szolgáltatott adatsorok a nemzeti vagy a közös devizában (euró) készültek-e. Ez a fogalom csak a mérlegstatisztika adatsoraira alkalmazandó (pl. összes eszköz). A CL_SERIES_DENOM kódlista értékei közül az ECB_SSI1 kulcscsaládban csak három használatos – „N” nemzeti deviza, „E” Euro és „Z” nincs adat. A nem részt vevő tagállamok és Görögország (a 2000. évvel bezárólag) az „N” kódot használják, az euro-övezet tagállamai (ideértve 2001től Görögországot is) pedig az „E” kódot.

Az EKB-nak továbbítandó adatsorkulcsok teljes körű felsorolása a 3. függelékben található.

2. szakasz Az attribútumok

A kulcsot meghatározó nyolc dimenzión kívül attribútumkészlet is meghatározásra került (1). Ezeket a továbbított információk különböző szintjein alkalmazzák: (1) Az attribútumok olyan statisztikai fogalmak, amelyek kiegészítő, kódolt (pl. az egység) vagy kódolatlan (pl. az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. A „kötelező” jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeknek minden partner ismeri az értékeit. A „feltételes” jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeket csak akkor kell meghatározni, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (pl. belföldi adatsorok azonosítása) vagy értelmezhetők (pl. összeállítás, törés). Az attribútumértékeket csak akkor kell továbbítani, ha első alkalommal határozzák meg azokat, vagy ha változnak. Csak a megfigyelési státus van jelen minden adatcserében, minden megfigyeléshez kapcsolódóan.

193

194


HU

10/4. kötet

2. TÁBLÁZAT A banki strukturális statisztikai mutatószámok kulcscsaládja (ECB_SSI1): Kódolt és kódolatlan attribútumok Hozzárendelés szintje

Érték formátuma

Statisztikai fogalom

Kódlista

Attribútumok rokoni szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Rokon

TITLE_COMPL

Cím kiegészítője

AN..1050 Kódolatlan

Rokon

UNIT

Egység

AN..12

CL_UNIT

Egységkódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Rokon

UNIT_MULT

Egységszorzó

AN..2

CL_UNIT_MULT

Egységszorzó kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Rokon

DECIMALS

Tizedesek

CL_DECIMALS

Tizedesek kódlistája (BIS, EKB)

Rokon

TITLE

Cím

AN..70

Rokon

NAT_TITLE

Cím nemzeti nyelven

AN..350 Kódolatlan

Rokon

COMPILATION

Összeállítás


Rokon

COVERAGE

Lefedettség

AN..350 Kódolatlan

N1

Kódolatlan

Attribútumok idősor szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Idősorok

COLLECTION

Adatgyűjtés azonosítója

AN1

CL_COLLECTION

Adatgyűjtés azonosítójának kódlistája (BIS, EKB)

Idősorok

AVAILABILITY

Hozzáférhetőség

AN1

CL_AVAILABILITY Szervezeti hozzáférhetőség kódlistája (BIS, EKB)

Idősorok

DOM_SER_IDS

Belföldi tételek azonosítója

AN..70

Idősorok

BREAKS

Törések

AN..350 Kódolatlan

Kódolatlan

Attribútumok megfigyelési szinten (a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva) Megfigyelés

OBS_STATUS

Megfigyelési státus

AN1

CL_OBS_STATUS

Megfigyelési státus kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Megfigyelés

OBS_CONF

Megfigyelés bizalmas jellege

AN1

CL_OBS_CONF

Megfigyelés bizalmas jellege kódlistája (Eurostat BoP, EKB)

Megfigyelés

OBS_PRE_BREAK Törés előtti megfigyelési érték

Megfigyelés

OBS_COM

Megfigyelési megjegyzés

AN..15

Kódolatlan

AN..350 Kódolatlan

Minden attribútumot jellemeznek továbbá technikai tulajdonságok is, amelyek az alábbi táblázatban találhatók.

10/4. kötet

HU


195

3. TÁBLÁZAT Az NKB-k adatszolgáltatása az EKB számára. Közös attribútumtulajdonságok az ECB_SSI1 kulcscsalád esetében Státus

Az első értéket … (1) határozta meg

NKB-k által módosítható

TITLE_COMPL

M

EKB

Nem

UNIT

M

EKB

Nem

UNIT_MULT

M

EKB

Nem

DECIMALS

M

EKB

Nem

TITLE

C

EKB

Nem

NAT_TITLE

C

NKB

Igen

COMPILATION

C

NKB

Igen (*)

COVERAGE

C

NKB

Igen (*)

COLLECTION

M

EKB

Nem

AVAILABILITY

M

EKB/NKB

Igen

DOM_SER_IDS

C

NKB

Igen

BREAKS

C

NKB

Igen

OBS_STATUS

M

NKB

Igen

OBS_CONF

C

NKB

Igen

OBS_PRE_BREAK

C

NKB

Igen

OBS_COM

C

NKB/EKB

Igen

M: Kötelező, C: Feltételes (1) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti. (*) A változásokról faxon/e-mailen értesíteni kell a felelős EKB osztályet.

Az alábbiakban az attribútumok ismertetése található, szükség esetén a vonatkozó kódlistával együtt (nagybetűkkel jelölve, azaz CL_****). 2.1. szakasz Attribútumok rokoni szinten Kötelező: –

TITLE_COMPL (kódolatlan): Ezt az attribútumot az EKB állapítja meg, tárolja és terjeszti (angol nyelven, maximális hossza 1050 karakter). Ha egy NKB módosítani kívánja az attribútumot, akkor revízióra az EKB-val folytatott egyeztetést követően van lehetőség, a revíziót azonban az EKB végzi.

–

UNIT (kódlista: CL_UNIT): Ez az attribútum a szolgáltatott adatok mértékegységét adja meg. A részt vevő tagállamok euróban jelentik azon tételek adatait, amelyek esetében ez alkalmazható, az EKB pedig „EUR”-ra állítja be ezt az attribútumot (DENOM = „EUR”). A nem részt vevő tagállamok esetében az attribútum értéke a megfelelő nemzeti devizával egyenlő (UNIT = „DKK” Dánia esetében, „SEK” Svédország esetében, „GBP” az Egyesült Királyság esetében és a 2000. évvel bezárólag „GDR” Görögország számára). Az abszolút értékekben jelentett adatsorok és az index esetében az EKB „UNITS” értékre állítja be ezt az attribútumot, a százalékban kifejezett adatsorok esetében pedig „PC” értékre.

–

UNIT_MULT (kódlista: CL_UNIT_MULT): Ez az attribútum azt mutatja meg, hogy az adatsort milliókban (UNIT_MULT = „6”), milliárdokban (UNIT_MULT = „9”) stb. fejezték-e ki. Az NKB-k a hitelintézetek mérlegtételeire vonatkozó adatokat milliókban adják meg, és az EKB az értéket 6-ra állítja be (UNIT_MULT = „6”). Az abszolút számokban, százalékban vagy indexben kifejezett adatsorok esetében az EKB 0-ra állítja be az értéket (UNIT_MULT = „0”).

–

DECIMALS (kódlista: CL_DECIMALS): Ez az attribútum a megfigyelések értékeire adott tizedes helyek számát mutatja meg, Az NKB-k a mérlegstatisztika adatsorait és az abszolút számokat képviselő adatsorokat 0 tizedesjegygyel adják meg, és az EKB ezen adatsorok esetében az attribútum értékét 0-ra állítja be (ezért DECIMALS = „0”). Az indexet és a százalékos adatsorokat négy tizedesjeggyel kell megadni, és az EKB ezen adatsorok esetében az attribútum értékét 4-re állítja be (ezért DECIMALS = „4”).

196

HU


Feltételes: –

TITLE (kódolatlan): A címadatsor legfeljebb 70 karaktert engedélyez. A korlátozott terjedelem figyelembevételével helyette inkább a TITLE COMPLEMENT attribútum használatos kötelező attribútumként. A jövőben a TITLE attribútumot rövid címek készítésére lehetne felhasználni.

–

NAT_TITLE (kódolatlan): Az NKB-k ezt az attribútumot a nemzeti nyelven készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő vagy megkülönböztető specifikációkhoz használhatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, az ékezetes karakterek és a kiterjesztett alfanumerikus jelek továbbítása a rendszeres használatot megelőzően további vizsgálatokat igényel.

–

COMPILATION (kódolatlan): Ez az attribútum az összeállítási módszerek, súlyozás, statisztikai eljárások, indextípus stb. részletes szöveges magyarázatára szolgál:

–

–

adatforrások/adatgyűjtési rendszer,

–

összeállítási eljárások (ideértve az alkalmazott becslések/feltételezések bemutatását),

–

az EKB adatszolgáltatási utasításaitól való eltérés (földrajzi/szektor szerinti besorolás/értékelési módszerek),

–

a nemzeti jogszabályi háttérre (és az EU szabályozási kerethez történő kapcsolódásra) vonatkozó információk a nem hitelintézet közvetítők számára.

COVERAGE (kódolatlan): Ez az attribútum az adatszolgáltatók körét, és a különböző közvetítői kategóriák tekintetében a lefedettséget mutatja. Az attribútum ismerteti a közvetítő típusát a különböző mutatószámok esetében. Ha ismert, hogy a lefedettség csak részleges, a piaci részesedésekről becslést kell készíteni. Jelezni kell azt is, hogy az adatokat bruttósították-e.

2.2. szakasz Attribútumok idősor szinten Kötelező: –

COLLECTION (kódlista: CL_COLLECTION): Ez az attribútum a megfigyelések összegyűjtésének idejére ad magyarázatot (pl. az időszak eleje, közepe vagy vége), illetve jelzi, hogy az adatok átlagok-e, a legmagasabb vagy legalacsonyabb értékek egy adott időszakban, stb. Az EKB az SSI adatsort az „időszak végére” állítja be (COLLECTION = „E”).

–

AVAILABILITY (kódlista: CL_AVAILABILITY): Ez az attribútum azon intézményeket adja meg, amelyek számára az adatok hozzáférhetővé tehetők. Ha egyedi megfigyelések tekintetében az információk különleges kezelésére van szükség, az OBSERVATION CONFIDENTIALITY attribútum használható (lásd lejjebb).

Feltételes: –

DOM_SER_IDS (kódolatlan): Ez az attribútum lehetővé teszi az országos adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (országos hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók).

–

BREAKS (kódolatlan): Ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során előforduló töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén ajánlatos jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak (legfeljebb 350 karakter).

2.3. szakasz Attribútumok megfigyelési szinten Kötelező: –

OBS_STATUS (kódlista: CL_OBS_STATUS): Az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez megfigyelésistátus-adatot jelentenek. Ez az attribútum kötelező, és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését ismételten továbbítani kell. Az alábbi listában az attribútumoknak az SSI statisztikák céljából várható értékei (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően) szerepelnek: „A” = szokásos érték, „B” = törésérték,

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


„M”= nem létező adatok (nem releváns adatok esetén) (2), „L” = létező, de össze nem gyűjtött adatok (3), „E” = becsült érték, „P” = ideiglenes érték (ez az attribútum különösen az utolsó megfigyelésre utaló adatok közlésekor alkalmazható) (4). –

Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, akkor a lényegesebbet kell jelenteni. Ha például egy megfigyelés mind ideiglenes érték, mind becslés eredménye, akkor a „becslés” tulajdonság élvez prioritást, és az „E” jelzés alkalmazandó.

Feltételes: –

OBS_CONF (kódlista: CL_OBS_CONF): Amennyiben valamelyik NKB különbséget kíván tenni egy vagy több egyedi megfigyelés bizalmas jellege között, akkor az OBSERVATION CONFIDENTIALITY attribútumot használhatja. Ennek az attribútumnak az értéke (ha van) akkor módosítható, amikor az információk küldője továbbítja az adatokat.

–

OBS_PRE_BREAK (kódolatlan): Ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan számmező. Akkor kell jelezni, amikor egy adatsor megtörik.

–

OBS_COM (kódolatlan): Ez az attribútum megfigyelés szintű szöveges megjegyzések készítésére használható (pl. egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés vagy feltételezés bemutatása, egy lehetséges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott adatsorok változásának részletezése).

Tranzakció miatti kiigazító adatokat, amennyiben hozzáférhetők, a 17., 19., 21., 24. és 26. mutatószám tekintetében kell szolgáltatni. A tranzakció miatti kiigazítások az árváltozás miatti átértékelődésekre, hitelek leírására és átsorolásokra vonatkoznak. 3. szakasz Revíziós politika Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk a szolgáltatott adatokat. Ilyen esetben az alábbi általános elveket kell alkalmazni: –

a rendszeres évi adattovábbításkor az utolsó év adatai mellett mind „közönséges” (azaz az előző év adatainak revíziója), mind „visszamenőleges” revíziók küldhetők,

–

olyan visszamenőleges revíziók, amelyek jelentősen javítják az adatok minőségét, kivételesen év közben is elfogadhatók,

–

jelentős revízió esetén indokolást kell küldeni az EKB-nak.

(2) Amennyiben a helyi piaci gyakorlat vagy jogi szabályozás következtében egy adatsor (vagy annak egy része) nem alkalmazható (az értékelendő jelenség nem létezik), hiányzó adatot kell jelenteni („–”) „M” megfigyelési státussal. (3) Amennyiben a helyi statisztikai feltételek következtében egy adatsor adatait egyes időpontokban vagy a teljes idősor ideje alatt nem gyűjtik össze (az értékelendő jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), minden időszakban hiányzó adatot kell jelenteni („–”) „L” megfigyelési státussal. 4 ( ) Ezek a megfigyelések egy későbbi szakaszban kapnak végleges értéket („A” megfigyelési státus). Az új felülvizsgált értékek a korábbi ideiglenes megfigyelések helyébe lépnek.

197

S2

HI-k fióktelepeinek száma

S8

5 legnagyobb HI részesedése az összes eszközből

Strukturális mutatószámok

S21

Hitelintézetek

Leányvállalatok összes eszköze

S18

Nyugdíjalapok

S19

S17

Biztosítótársaságok

Fióktelepek összes eszköze

S16

Összesen


2. Egyéb EGT-országok

S22

S20

Hitelintézetek

3. EGT-n kívüli országok

S15

S13

S6

S4

Hitelintézetek



Összes eszköz

Hitelintézetek

1. Belföldi terület

Adatsorkulcsok a banki strukturális statisztikai mutatószámok számára

Kiigazító adatok

2. TÁBLÁZAT

A nem részt vevő tagállamok és 2001. előtt Görögország esetében az adatsorkulcs utolsó dimenziójában a devizanem megnevezéseként „E” helyett az „N” kód alkalmazandó.

S14

S11

S5

S3

Hitelintézetek


Átsorolások és egyéb kiigazítások

(1)

S10

Nyugdíjalapok

S12

S9



Összes eszköz (1)

S7

HI-k összes eszközének Herfindahl-indexe (CR5)

Összesen


HU

HI-k leányvállalatainak száma

S1

Hitelintézetek

HI-k által foglalkoztatottak száma




Adatsorkulcsok a banki strukturális statisztikai mutatószámok számára

Állományadatok

1. TÁBLÁZAT

3. függelék

198 10/4. kötet

S25

Nyugdíjalapok

Hitelintézetek

(1) A nem részt vevő tagállamok és 2001. előtt Görögország esetében az adatsorkulcs utolsó dimenziójában a devizanem megnevezéseként „E” helyett az „N” kód alkalmazandó.

S28

S24



S23

Összesen


S26

Hitelintézetek



Összes eszköz

Egyéb árváltozás miatti átértékelési kiigazítások



S29

S27

Hitelintézetek


10/4. kötet HU


200

HU


VII. MELLÉKLET A KÖZPONTI KORMÁNYZATNÁL ELHELYEZETT BETÉTEK, A KÖZPONTI KORMÁNYZAT KÉSZPÉNZ- ÉS ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYA

1.

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT BETÉTEK FORMÁJÁBAN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEI

1.1 A központi kormányzatnál elhelyezett betétek (azok közeli helyettesítői) tartalmi meghatározása a jelentési rendszerben A jelentési rendszer céljából a központi kormányzatnál elhelyezett betéteket az alábbi kategóriákba kell sorolni. Ha a jelenség nem létezik, vagy nem jelentős, akkor a de minimis szabály értelmében nem szükséges adatot szolgáltatni. Betéti kötelezettségek. A betétek közé az egynapos betétek, a lekötött betétek és a felmondással visszaváltható betétek tartoznak. Egynapos betétek. Olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, fizetési meghagyással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül transzferálhatók. Az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett összegeket képviselő és akár hardveralapú elektronikus pénz (pl. előre kifizetett bankkártyák), akár a központi kormányzat által kibocsátott szoftveralapú elektronikus pénz formájában megjelenő egyenlegeket e tételnél kell nyilvántartani. E tételbe nem tartoznak a nem transzferálható betétek, amelyek technikailag ugyan azonnal felmondhatók, azonban ezt csak jelentős szankciók terhe mellett lehet megtenni. Lekötött betétek. Olyan nem transzferálható betétek, amelyeket nem lehet egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre váltani, vagy csak bizonyos fajta szankció ellenében lehet a megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre átváltani. A változó kamatozású, ismételt lekötési, illetve hitelmegújítási rendelkezéseket tartalmazó pénzügyi termékeket a legrövidebb lejárat szerint kell besorolni. Felmondással visszaváltható betétek. Megállapodás szerinti lejárat nélküli, nem transzferálható betétek, amelyeket nem lehet készpénzre váltani egy előzetes olyan felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem vagy csak szankció ellenében lehetséges. Ide tartoznak azon betétek, amelyek – bár jogilag kérésre esetleg azonnal visszaválthatók – visszaváltásukra az nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók fizetése mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” lejárati sávba tartoznak). Az ESA 95 (1) iránymutatást nyújt az államháztartás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok besorolására (ESA 95, (5.74)–(5.76) bekezdés). Az államháztartás által nyilvánosan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő nem piacképes instrumentumokat a betétek közé kell sorolni, mivel e lekötött betétek, takarékbetétek, takarékkönyvek és át nem ruházható letéti jegyek közeli helyettesítői. Minden egyéb instrumentumot, amelyet szokásosan forgalmazásra szánt okmány testesít meg, és amely ezért (realizált vagy nem realizált) nyereséget vagy veszteséget foglal magában, a nem részvényjellegű értékpapírok közé kell sorolni.

1.2 A központi kormányzathoz tartozó intézmények szektorális besorolása Az ESA 95 előírásokat ad az államháztartás és alszektorai szektorbesorolásához, amelyek egyike a központi kormányzati szektor. További útmutatás a „Monetáris és bankstatisztikai szektor kézikönyv – Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához” (2)-ban található. Az államháztartás olyan rezidens egységekből áll, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (ESA 95, (2.68)–(2.70) bekezdés). Az államháztartás két kibocsátó alszektorból áll: a központi kormányzatból és az egyéb államháztartásból. Az egyéb államháztartás a pénztartó szektor része. (1) Az Európai Elszámolási Rendszer 1995, amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/ EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet. 2 ( ) Európai Központi Bank, második kiadás, 1999. november.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


A központi kormányzat az állam és más központi kormányintézmények közigazgatási egységeit jelenti, amelyek hatásköre kiterjed a teljes gazdaság területére, a társadalombiztosítási alapok kezelése kivételével (ESA 95, (2.71) bekezdés). 1.3 Az „egyéb rezidens szektorok”, azaz az államháztartáson kívüli nem MPI rezidensek meghatározása Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők: Nem monetáris pénzügyi vállalatok és „kvázivállalatok” (kivéve a biztosítótársaságokat és nyugdíjalapokat), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége a pénzügyi közvetítés nem készpénz, betét és/vagy betétek közeli helyettesítője formájában források megteremtése révén az MPI-k körén kívüli intézményi egységektől (ESA 95, (2.53)–(2.56) bekezdés). Ugyancsak ide tartoznak az összes pénzügyi vállalatból és kvázivállalatból álló pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők is, amelyek elsődlegesen pénzügyi kiegészítő tevékenységet végeznek (ESA 95, (2.57)–(2.59) bekezdés). Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok: Nem monetáris pénzügyi vállalatok és „kvázivállalatok”, amelyek elsődleges tevékenysége a kockázatok közös vállalása következtében végzett pénzügyi közvetítés (ESA 95, (2.60)–(2.67) bekezdés). Nem pénzügyi vállalatok: Olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem foglalkoznak pénzügyi közvetítéssel, hanem alapvetően a piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat állítanak elő (ESA 95, (2.21)–(2.31) bekezdés). Háztartások: Magánszemélyek és magánszemélyek mint fogyasztók csoportjai és olyanok, akik kizárólag saját felhasználásra állítanak elő árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, feltéve, hogy tevékenységük nem egyezik meg a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak a háztartásokat segítő azon nonprofit intézmények, amelyek nem piaci áruk és nem piaci szolgáltatások előállítását végzik a háztartások meghatározott csoportjai számára (ESA 95, (2.75)–(2.88) bekezdés).

2.

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT KÉSZPÉNZ- ÉS ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYA

2.1 A központi kormányzat tulajdonában levő euro-bankjegyek és érmék Az Európai Központi Bank, az euro-övezet nemzeti központi bankjai és a központi kormányzatok által kibocsátott, a központi kormányzat tulajdonában levő bankjegyek és érmék. 2.2 Az euro-övezetben rezidens MPI-k által kibocsátott, a központi kormányzat tulajdonában levő értékpapír-állomány Az euro-övezetben rezidens MPI-k által kibocsátott és a központi kormányzat tulajdonában levő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

201

(*)

(c)

(d)

(e)

(f)

(g)

(h) (j)

(k)

(l)

(m)

(n)

(o)

Az „Átsorolások és egyéb kiigazítások” és az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” adataival a „Tranzakció statisztikák összeállítási eljárásainak kézikönyve” (X. melléklet) foglalkozik.

(b)

MPI-k

(p)

(q)

ebből Egyéb pü. BiztosítóTK (3) alá közvetíKözponti társaságok tartozó Nem tők + pü. kormány- Egyéb és hitelintézat államház- Összesen kiegészítő nyugdíj- pénzügyi zetek, vállalatok tevékenytartás pénztárak EKB és (S.11) séget vég(S.125) NKB-k zők (S.123 + S.124)

Egyéb rezidens szektorok Háztartások és a háztartáC. sokat Külföld segítő D. Egyéb nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (r) (s) (t)


9.1.x. Egynapos

9x Devizabetétek


legfeljebb 3 hónapos (1)



legfeljebb 1 éves

9.2.e. Lekötött

9.1.e. Egynapos

9.e. Euro

9. Betétek

(a)

MPI-k

Háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (i)

Államháztartás

Nem MPI-k


HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek


ebből Egyéb pü. TK (3) alá közvetí- Biztosítótartozó Központi tők + pü. társaságok Nem Egyéb hitelinté- kormánypénzügyi és rezidens Összesen kiegészítő zat zetek, tevékeny- nyugdíj- vállalatok szektorok EKB és séget vég- pénztárak (S.11) NKB-k (S.125) zők (S.123 + S.124)

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

Állományok (Az adatok havi gyakorisággal, az EKB/2001/13 rendelet 1. táblázatával megegyező határidővel küldendők)

TÁBLÁZAT

Az MPI-szektor adatszolgáltató táblázatának felhasználásával készült átalakított rendszer

A KÖZPONTI KORMÁNYZATNÁL ELHELYEZETT BETÉTEKRE (AZOK KÖZELI HELYETTESÍTŐIRE), A KÖZPONTI KORMÁNYZAT KÉSZPÉNZÉS ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ ADATOK (*)

202 10/4. kötet

(1) (2) (3)

(b)

(c)

Ideértve az át nem ruházható, látra szóló takarékbetéteket is. Az euro-övezet MPI-i által kibocsátott Tartalékképzési kötelezettség



legfeljebb 1 éves

3. Nem részvényjellegű értékpapírok (2)

1e ebből euro

1. Készpénz

ESZKÖZÖK





(a)

MPI-k

(d)

(e)

(f)

(g)

(h)

Háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (i) (j)

MPI-k


(k)

(l) (m)

(n)

(o)

(p)

(q)

ebből Egyéb pü. BiztosítóTK (3) alá közvetíKözponti társaságok tartozó Nem tők + pü. kormány- Egyéb és hitelintézat államház- Összesen kiegészítő nyugdíj- pénzügyi zetek, vállalatok tevékenytartás pénztárak EKB és (S.11) séget vég(S.125) NKB-k zők (S.123 + S.124)

Államháztartás

Nem MPI-k


Háztartások és a háztartáC. sokat Külföld segítő D. Egyéb nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (r) (s) (t)

HU

legfeljebb 1 éves

9.2.x. Lekötött

Mérlegtételek


ebből Egyéb pü. TK (3) alá közvetí- Biztosítótartozó Központi tők + pü. társaságok Nem Egyéb hitelinté- kormánypénzügyi és rezidens Összesen kiegészítő zat zetek, tevékeny- nyugdíj- vállalatok szektorok EKB és séget vég- pénztárak (S.11) NKB-k (S.125) zők (S.123 + S.124)

Államháztartás

Nem MPI-k

A. Belföldi

10/4. kötet


Avoirs à vue (Látra szóló betétek)

-

Havonta

11/15 munkanap

Közvetlen

A „legjobb becslés” 1997. július és 1998. augusztus között, 1997. július előtti adatok visszamenőleges adatként

Kategória: egynapos;

Instrumentum megnevezése

Meghatározás

Gyakoriság

Határidő: adatszolgáltatóktól /EKB számára kész

Adatforrás

Visszamenőleges adatok szolgáltatása

Felosztás a jelentési rendszerben

Kizárva

Szektorok: MPI-k, központi kormányzat, egyéb államháztartás, egyéb rezidens szektorok: nem pénzügyi vállalatok és háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Postai látra szóló betétek

Központi kormányzat Kincstári ipari fejlesztési számlák


Kincstár

Szektor: egyéb rezidens szektorok

Szektorok: egyéb államháztartás, egyéb rezidens szektorok

Nem releváns

Deviza: nemzeti;

Deviza: nemzeti;

Nem releváns


Becslés az 1980-as évekig visszamenőleg

Közvetlen

15 munkanap

Havonta



Közvetlen

10/15 munkanap

Havonta

Kincstári lekötött betétek


Kincstár

Kizárva

Szektor: egyéb rezidens szektorok Szektor: egyéb rezidens szektorok Szektor: egyéb rezidens szektorok

Kizárva

Deviza: nemzeti; Deviza: nemzeti; Deviza: nemzeti;

Kizárva

Kategória: legfeljebb egyéves/legfeljebb kétéves lekötött;


Közvetlen

10/15 munkanap

Havonta

Kategória: három hónapon belüli felmondással visszaváltható;


Közvetlen

10/15 munkanap

Havonta

Rezidens nem pénzügyi Rezidens nem pénzügyi intézmények tulajdonában intézmények tulajdonában levő, igazgatásilag szabályo- levő, lekötött ügyfélszámlák zott takarékbetétek, lejárat vagy felmondási idő nélkül, amelyekhez csekk nem kapcsolódhat

Kincstári ifjúsági takarékszámlák


Kincstár



Közvetlen

10/15 munkanap

Havonta

Rezidens nem pénzügyi Rezidens nem pénzügyi Rezidens nem pénzügyi intézmények tulajdonában intézmények tulajdonában intézmények tulajdonában levő folyószámla-követelések levő folyószámla-követelések levő, közigazgatásilag szabályozott takarékbetétek, lejárat vagy felmondási idő nélkül, amelyekhez csekk nem kapcsolódhat

Kincstári látra szóló betétek


Posta


Adatok a felhalmozott kamatról


A kibocsátó ESA szektora

Kincstár

Franciaország

HU

Deviza: nemzeti;

Posta

Kibocsátó

Belgium

A központi kormányzatnál elhelyezett betétekre vonatkozó statisztika. Az adatok hozzáférhetőségének értékelése

204 10/4. kötet


Havonta

10/15 munkanap

Közvetlen

Tényadatok 1997. júliusig visszamenőleg; korábbi adatok az 1980-as évekig viszszamenőleg „építőkocka” módszerrel becsülhetők


Deviza: nemzeti;


Gyakoriság

Határidő: adatszolgáltatóktól /EKB számára kész

Adatforrás

Visszamenőleges adatok szolgáltatása

Felosztás a jelentési rendszerben

Kizárva

Deviza: nemzeti;

Csekken keresztül fizetést nem lehet teljesíteni róluk, viszont kérésre kamatszankció terhe nélkül visszavonható

Meghatározás

Folyószámlák

Egyéb

15 munkanap

Havonta

Egyéb (Cassa DD. PP.)

15 munkanap

Havonta

Betétek (takarékszámlák)

Libretti postali liberi (takarékbetétek)


Egyéb (Cassa DD. PP.)

15 munkanap

Havonta

Betétek (takarékszámlák)

Buoni fruttiferi ordinari (takarék letéti jegyek)


Kincstár (a Cassa DD.PP.-n keresztül)

Kizárva

Kizárva

Szektorok: egyéb államháztartás, egyéb rezidens szektorok

Deviza: nemzeti;


Beleértve

Szektorok: egyéb államháztartás, egyéb rezidens szektorok Szektor: egyéb rezidens szektorok Szektor: egyéb rezidens szektorok

Kizárva

Deviza: nemzeti; Deviza: nemzeti; Deviza: nemzeti;

Kizárva

Kategória: teljes körű felbontás, ha a Posta együttműködik; Kategória: három hónapon belüli felmondással visszaváltható;

Tényadatok 1997. július és 1998. május között; korábbi becslések az 1980-as évekig visszamenőleg nem várhatók

Közvetlen

15 munkanap

Havonta

-

Betétek


Posta

Luxembourg


Tényadatok 1997. júliusig Az adatok 1995. decemberig Az adatok 1995. decemberig Az adatok 1995. decemberig visszamenőleg; korábbi ada- visszamenőleg becsülhetők visszamenőleg becsülhetők visszamenőleg becsülhetők tok az 1980-as évekig viszszamenőleg „építőkocka” módszerrel becsülhetők

Közvetlen

10/15 munkanap

Havonta

Alacsonyabb betéti kamaBetétek (folyószámlák) tadóval jár. Előzetes értesítés nélkül szankció terhe mellett vonható vissza.

Különleges takarékszámlák


Kincstár (a Postán keresztül) Kincstár (a Cassa Depositi e Prestiti-n [Cassa DD.PP.] keresztül)

Olaszország

HU

Adatok a felhalmozott kamatról


Közönséges betétek

Instrumentum megnevezése



A kibocsátó ESA szektora

Postatakarékbank (Post Office Savings Bank a Pénzügyminisztérium nevében)

Postatakarékbank (Post Office Savings Bank a Pénzügyminisztérium nevében)

Kibocsátó

Írország

A központi kormányzatnál elhelyezett betétekre vonatkozó statisztika. Az adatok hozzáférhetőségének értékelése

10/4. kötet


206


HU

10/4. kötet

VIII. MELLÉKLET HAVI GYAKORISÁGGAL SZOLGÁLTATANDÓ, KIEMELT PRIORITÁST ÉLVEZŐ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Az e mellékletben felsorolt tájékoztató adatok a XIII. mellékletben bemutatott mérlegstatisztikai kulcscsaládba tartoznak. Ezen adatsorokat havi gyakorisággal, a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegére vonatkozó kötelező havi statisztikákkal azonos határidővel kell jelenteni, az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelettel (2).

Jelentési rendszer A. TÁBLA Egyéb MPI-k adatai (állományok)

Belföldi


Külföld

Egyéb

FORRÁSOK 10. Pénzpiaci alapok befektetési jegyei

A KIEMELT PRIORITÁST ÉLVEZŐ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK MEGHATÁROZÁSA 1. A pénzpiaci alapok (PPA) befektetési jegyeinek részletezése annak alapján, hogy tulajdonosuk hol rezidens PPA befektetési jegyek, amelyek részletezése a rezidens tulajdonosok alapján a következő hármas tagolás szerint történik: belföldi/egyéb részt vevő tagállamok/külföld.

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

10/4. kötet


HU

207

IX. MELLÉKLET HAVI GYAKORISÁGGAL SZOLGÁLTATANDÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Jelentési rendszer 1.

Az e mellékletben felsorolt tájékoztató adatok a XIII. mellékletben ismertetett mérlegstatisztikai kulcscsaládhoz tartoznak. Ezen adatsorokat havi gyakorisággal, a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegére vonatkozó kötelező havi statisztikákkal azonos határidővel kell jelenteni, az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelettel (2) összhangban. I. A monetáris aggregátumok és ellentételek levezetésére és értékelésére szolgáló tájékoztató adatok

2. A monetáris aggregátumok összeállítása céljából a nemzeti központi bankok (NKB-k) statisztikai adatokat szolgáltatnak a „forgalomban levő készpénz” és a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” kiegészítő részletezéséről. E kiemelt prioritást élvező tájékoztató adatok a lenti A. és B. táblázatban vastagon keretezve találhatók. A többi Tájékoztató adatra az MPI-k mérlegére vonatkozó statisztikák részletesebb elemzése érdekében van szükség. 3. Forgalomban levő készpénz, ebből euro-bankjegyek (M1), nemzeti fizetőeszközben kibocsátott bankjegyek (M2), érmék (M3), Euro pénzérmék (M4), nemzeti fizetőeszközben kibocsátott érmék (M5): –

Az euro-bankjegyek (M1) a „forgalomban levő készpénz” sorba tartozó, kibocsátott euro-bankjegyek.

–

A nemzeti fizetőeszközben kibocsátott bankjegyek (M2) az NKB-k által 2002. január 1. előtt, megszűnt Euro tagdevizában kibocsátott bankjegyek, amelyeket az NKB-knál még nem váltottak be. Az ezekre vonatkozó adatokat 2002. januárjától legalább 2002 folyamán szolgáltatni kell.

–

Az érmék (M3) a nemzeti hatóságok (NKB-k/központi kormányzatok) által akár euróban, akár nemzeti fizetőeszközben kibocsátott (még vissza nem váltott), és az NKB-k mérlegében a „forgalomban levő készpénz” tétel részeként kimutatott érmemennyiség.

–

Az euróban kibocsátott érmék (M4) a nemzeti hatóságok (NKB-k/központi kormányzatok) által euróban kibocsátott érmék.

–

A nemzeti fizetőeszközben kibocsátott érmék (M5) a nemzeti hatóságok (NKB-k/központi kormányzatok) által 2002. január 1. előtt hagyományos devizában kibocsátott érmék, amelyeket az NKB-knál még nem váltottak be.

4. Az Európai Központi Bank (EKB)/NKB-k által kibocsátott, átruházható értékpapírok tulajdonosai (M6–M8. sor) Az EKB/NKB-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket a rezidens tulajdonosok alapján a következő hármas tagolás szerint részleteztek: belföldi/egyéb részt vevő tagállamok/külföld. A. TÁBLÁZAT EKB/NKB-k adatai (állományok) (1)

Belföldi


Külföld

Egyéb

FORRÁSOK 8.

Forgalomban levő készpénz Ebből bankjegy – Euro-bankjegyek

M1

– Nemzeti fizetőeszközben kibocsátott bankjegyek

M2

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

208


HU

Belföldi


10/4. kötet

Külföld

Egyéb

Ebből érmék

M3

– Euro-érmék (2)

M4

– Nemzeti fizetőeszközben denominált érmék (3)

M5

11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok legfeljebb 1 éves

M6

M7

M8

14 Egyéb források Ebből felhalmozott betéti kamat

M9

Ebből átvezetési tételek

M10

Ebből függő tételek

M11

Ebből az euro-rendszeren belül az eurobankjegyek elosztásából származó kötelezettségek

M12

ESZKÖZÖK 7.

Egyéb eszközök Ebből felhalmozott hitelkamat

M13


M14


M15

Ebből az euro-rendszeren belül az eurobankjegyek elosztásából származó követelések

M16

(1) Az EKB és az NKB közötti kétoldalú megállapodás alapján forgalmi adatok szolgáltathatók. (2) Amennyiben hozzáférhető. (3) Amennyiben hozzáférhető. A kiemelt prioritású tételeket a vastagon keretezett rovatok tartalmazzák.

B. TÁBLÁZAT Egyéb MPI-k adatai (állományok) (1) Egyéb részt vevő tagállamok

Külföld

M17

M18

M19

Euro

M20 "

M21 "

M22 "

Egyéb devizák

M23 "

M24 "

M25 "

M26

M27

M28

Euro

M29 "

M30 "

M31 "

Egyéb devizák

M32 "

M33 "

M34 "

Belföldi

FORRÁSOK 11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok legfeljebb 1 éves

1 és két év közötti

Egyéb

10/4. kötet

HU


Belföldi


209

Külföld

Egyéb

13. Tőke és tartalékok Ebből céltartalékok

M35

14. Egyéb források Ebből felhalmozott betéti kamat

M36


M37


M38

Ebből pénzügyi derivatívák

M39

ESZKÖZÖK 7.

Egyéb eszközök Ebből felhalmozott hitelkamat

M40


M41


M42

Ebből pénzügyi derivatívák

M43

A kiemelt prioritású tételeket a vastagon keretezett rovatok tartalmazzák. A legmagasabb prioritású tájékoztató adatokat a VIII. mellékletben kell megadni. Amennyiben az EKB és az NKB megállapodik, a vastagon keretezett, nyíllal (") jelölt rovatokat nem kell az NKB-nak kitöltenie, ha az EKB más adatforrásokat használ. (1) Az EKB és az NKB közötti kétoldalú megállapodás alapján forgalmi adatok szolgáltathatók.

5. Egyéb eszközök/források, ebből az euro-bankjegyek elosztásából származó, az Euro-rendszeren belüli kötelezettségek (M12. sor)/követelések (M16. sor)

Az euro-rendszerrel szembeni nettó pozíciók, amelyek a következőkből erednek: 1. az EKB által kibocsátott eurobankjegyek szétosztása (a teljes kibocsátás 8 %-a) és 2. a tőkerészesedési mechanizmus („capital share mechanism”) alkalmazása. Az egyes NKB-k és az EKB nettó tartozik vagy követel pozíciójának leosztása a mérlegnek akár az eszköz-, akár a forrásoldalára a jel szerint történik, azaz az euro-rendszerrel szembeni pozitív nettó pozíció a mérleg eszközoldalán jelenik meg, a negatív nettó pozíció pedig a forrásoldalán.

6. Az egyéb MPI-k által kibocsátott, lejárat (M17–M19. és M26–M28. sor) majd devizanem (M20–M25. és M29–M34. sor) szerint részletezett, átruházható értékpapírok tulajdonosai

Az egyéb MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és pénzpiaci papírok, amelyeket a rezidens tulajdonosok szerint a következő hármas tagolásban részleteztek: belföldi/egyéb részt vevő tagállamok/külföld. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és pénzpiaci papírok adatait lejárat szerinti részletezésben (legfeljebb egyéves, egy éven túli és legfeljebb kétéves) és devizanem szerinti további részletezésben (euro, egyéb devizák) kell megadni.

II. Tájékoztató adatok az MPI-kamatlábak súlyozásához szükséges információk levezetésére

7.

Az MPI-kamatlábakra (a továbbiakban „MPIR”) vonatkozó statisztika rendszeres elkészítésének céljából (1) súlyozási információkra van szükség az országos MPIR-eknek az euro-övezetre érvényes MPIR-statisztikává történő összevonásához. Az NKB-k adatszolgáltatási terheinek csökkentése érdekében olyan döntés született, amelynek értelmében az állományokra kivetett MPIR valamint, az új szerződésekre alkalmazott, kiválasztott MPIR súlyainak megállapításához elsődleges forrásként az NKB-k által a mérlegstatisztikákkal összefüggésben már szolgáltatott statisztikai adatokat kell felhasználni.

(1) A monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i EKB/2001/18 rendelet (HL L 10., 2002.1.12., 24. o.) értelmében.

210


HU

10/4. kötet

8. Az EKB/2001/13 rendelet értelmében jelentett adatok alapján az új szerződésekre és az állományokra vonatkozó betéti kategóriák súlyozása könnyen levezethető az MPI-k mérlegstatisztikáiból. A állományok területén azonban a háztartásoknak nyújtott hiteleket képviselő instrumentumkategóriák (1) esetében a kötelező mérlegadatok nem teszik lehetővé a pontos áttekintést: 9. E hitelkategóriák esetében a (kötelező) mérlegtételsorok minden tranzakciós devizanemet tartalmaznak, ezzel szemben a MPIR csak az euróban nyújtott hiteleket veszi figyelembe. Az EKB/2001/13 rendelet értelmében kizárólag az euróra – mint a tranzakció devizanemére – vonatkozó mérlegtételsorok a megkövetelt szektor szerinti részletezésben, de lejárat szerinti megkülönböztetés és (a háztartások szektoron belül) a hitel típusának megjelölése nélkül állnak rendelkezésre. 10. Ezért e hitelkategóriák esetében a súlyozás az összes devizanemben megállapított hitelekre vonatkozó mérlegadatokon alapul. Az adatsorokat azonban ki kell igazítani az eurónak az összes tranzakciós devizanemen belül elfoglalt részesedése alapján. 11. Kétoldalú kapcsolatok következtében azonban néhány NKB-nak (jelenleg: Belgium, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Portugália és Finnország) lehetősége van az euróban nyújtott hitelek kívánt részletezésére is. Ebből a célból az alábbi tájékoztató adatok készültek: C. TÁBLÁZAT Egyéb MPI-k adatai (állományok) Az egyéb MPI-k által az „egyéb rezidensek” jelzett kategóriáinak euróban nyújtott hitelek

ESZKÖZÖK

Nem pénzügyi váll. (S.11)

Háztartások stb. (S.14 + S.15) Fogyasztói hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb (maradék)

A. Belföldi Hitelek ebből euro legfeljebb 1 éves

M44

M45

M46

M47


M48

M49

M50

M51

5 éven túli

M52

M53

M54

M55

legfeljebb 1 éves

M56

M57

M58

M59


M60

M61

M62

M63

5 éven túli

M64

M65

M66

M67

B. Egyéb részt vevő tagállamok Hitelek ebből euro

(1) Lásd az EKB/2001/18 rendelet II. mellékletének 1. függelékét: 6–14. mutatószám.

10/4. kötet

HU


X. MELLÉKLET KÉZIKÖNYV A TRANZAKCIÓS STATISZTIKÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Központi Bank (EKB) az euro-övezet monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektorának konszolidált mérlege keretében a hó végén fennálló állományok felhasználásával állományi statisztikát készít, az euro-övezet monetáris aggregátumait és azok ellentételeit hó végi állományi adatokból állítja össze. Az EKB a monetáris folyamatok alakulását is elemzi. Ebből a célból tranzakciós statisztikára is szükség van.

2.

A monetáris elemzés általában azon pénzügyi tranzakciókon alapul, amelyek akkor fordulnak elő, amikor az MPI-k pénzügyi eszközöket vesznek vagy eladnak, kötelezettségeket vállalnak vagy fizetnek vissza. Az EKB a tranzakciókat úgy számítja, hogy megállapítja a hónap végi állományok különbségét, majd ebből a különbségből kiszűri az azonosított, nem tranzakciókból származó hatásokat.

3.

A tranzakciós statisztikák e szemléletnek megfelelő összeállítása céljából az EKB-nak kiterjedt információkra van szüksége. A hónap végi összevont MPI-mérlegből levezetett állományadatokon kívül, amelyeket az EKB az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelettel (2) összhangban a nemzeti központi bankoktól (NKB-k) kap, a nem tranzakcióból származó állományváltozásokra is szükség van. E kiigazítások a kiigazítás fajtájától függően különböző forrásokból származnak. A kiigazító adatokra vonatkozó követelményekkel részben az EKB/2001/13 rendelet foglalkozik.

4.

Ezen Kézikönyv elsődleges célja, hogy részletesen ismertesse azon kiegészítő információkat, amelyeket az NKBk szolgáltatnak az EKB-nak annak érdekében, hogy ez utóbbi összeállíthassa az euro-övezet monetáris aggregátumainak és azok ellentételeinek tranzakciós statisztikáit. A Kézikönyv részletes utasításokat tartalmaz az NKBk számára különösen arra vonatkozóan, hogyan állítsák össze saját hozzájárulásukat ezen információkhoz. Ez magában foglalja az elvégzendő kiigazítások, valamint az ennek elvégzésére okot adó körülmények leírását.

5.

E melléklet sérelme nélkül az EKB elkészítette az MPI-k mérlegstatisztikájáról szóló EKB/2001/13 rendeletre vonatkozó Magyarázó megjegyzéseket (3), amely további tájékoztatást nyújt a rendeletnek megfelelően megkövetelt kiigazítási adatokról. Az EKB ezen kívül további magyarázat céljából eljuttatja az NKB-knak a tranzakciós statisztikák összeállításáról szóló monetáris és bankstatisztikai kézikönyvvet (4).

1. SZAKASZ – A TRANZAKCIÓS STATISZTIKÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK FOGALMI MEGKÖZELÍTÉSE

1.1. Keret

6.

Az EKB az euro-övezet monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektorának összevont mérlege keretében összeállítja az EKB/2001/13 rendelete (I. melléklet, 2. rész, 1. táblázat) alapján összeállított, időszakvégi állományadatokon alapuló monetáris aggregátumokat és azok ellentételeit.

7.

Az EKB tranzakciós statisztikákat is összeállít. A monetáris aggregátumok és ellentételek alakulását az időszak alatt végrehajtott tranzakciókon keresztül elemzi, elkülönítetten számolva a forrásokkal, illetve eszközökkel kapcsolatos tranzakciókat. A összevont mérlegre vonatkozó statisztikák keretében a tranzakciók értékét („tranzakciók”) meg kell különböztetni az állományok egyéb okokból bekövetkező változásaitól („egyéb változások”). A tranzakciós statisztikákat a mérlegtételek majdnem minden kombinációjára vonatkozóan össze kell állítani. Amint azt e melléklet 1. táblázata mutatja, minden havi mérlegtételre szükség van annak érdekében, hogy az NKB-k kiegyensúlyozott kiigazító adatokat közöljenek. Tranzakciós statisztika készül továbbá az e melléklet 2. táblázatában szereplő negyedéves adatokra vonatkozóan is, valamint a tájékoztató adatokról, az átruházható értékpapírokról és a központi kormányzat forrásairól és eszközeiről.

(1) (2) (3) (4)

HL L 330., 2002.12.6., 29. o. HL L 333., 2001.12.17., 1. o. 2002. november. Az EKB 1999. decemberi kiadványa, frissítendő 2003-ban.

211

212

HU 8.


Az összevont mérlegre vonatkozó tranzakciós statisztikák keretét az ESA 95 (5) biztosítja. Szükség esetén e nemzetközi előírástól el lehet térni mind az adatok tartalma, mind a statisztikai fogalmak megnevezése tekintetében. Ezt a mellékletet az ESA 95 szerint kell értelmezni, amennyiben az EKB/2001/13 rendelet, a hozzá kapcsolódó útmutató vagy ez az iránymutatás kifejezetten vagy hallgatólagosan másképp nem rendelkezik.

1.2. Tranzakciós adatok

9.

A monetáris és bankstatisztikák tekintetében a tranzakciós adatokat a pénzügyi tranzakciókon keresztül mérik. A pénzügyi tranzakciók a pénzügyi eszközök nettó megszerzését, illetve a kötelezettségek nettó felmerülését jelentik minden pénzügyi instrumentumtípus esetében, azaz az érintett referencia-időszak alatt végrehajtott pénzügyi tranzakciók összegét (6). Az EKB/2002/13 rendeletben megállapított minden sorra vonatkozó tranzakciós adatokat nettó értékben kell számítani (a pénzügyi tranzakciók vagy forgalom bruttó összegének megállapítására nincs szükség). Minden tranzakció értékelésének módszere azon érték megállapítása, amelyen az eszközt megszerezték/értékesítették és/vagy a kötelezettséget létrehozták/felszámolták/átruházták. Mindazonáltal az EKB/2001/13 rendelet lehetővé teszi a tranzakciónak a pénzügyi tranzakciótól eltérő értelmezését. Ezért a monetáris és bankstatisztikákban kapott tranzakciós adatok nem az ESA 95-ben meghatározott pénzügyi tranzakcióknak felelnek meg, hanem ezen értelmezés banki és pénzügyi statisztikák céljából készült átdolgozásának.

10.

Alapjában véve a következő útmutató érvényes a betétek/hitelek és értékpapírok tranzakciós értékeire:

10.1.

A betétekre/hitelekre vonatkozó tranzakciók összege (EKB/2001/13 rendelet, I. melléklet, 2. rész, A. táblázat, 2. és 9. sor) az az összeg, amelyet az MPI megkap (betétként), illetve nyújt (hitelként), a díjak, stb. figyelembevétele nélkül (7). A tranzakciós érték nem tartalmazza a (hitelek után) esedékes, illetve (betétek után) fizetendő felhalmozott, de még meg nem kapott vagy meg nem fizetett kamatot. A hitelek/betétek után esedékes kamatot ehelyett az „egyéb eszközök”, illetve „egyéb források” sorban kell kimutatni.

10.2.

A tartott és kibocsátott értékpapírok tranzakciós értéke (EKB/2001/13 rendelet, I. melléklet, 2. rész, A. táblázat, 3. és 4. és 10–12. sor) összhangban van az állományok nyilvántartásának és jelentésének elveivel, az EKB/2001/13 rendeletnek megfelelően.

Az EKB/2001/13 rendelet nem tartalmaz az értékpapírok tekintetében a felhalmozott kamat besorolására vonatkozó szabályt. Ennek alapján az értékpapírokról összegyűjtött állományadatok magukban foglalhatják/ figyelmen kívül hagyhatják a felhalmozott kamatot. Az országok közötti összehangolt kezelés megteremtése érdekében, és annak figyelembevételével, hogy egyrészt alapvető problémát jelent a felhalmozott kamat és az árfolyamváltozások megkülönböztetése, másrészt értelmezési problémák merülhetnek fel az átruházható értékpapírok kamatlábainak meghatározásával kapcsolatban, az alábbi rugalmas és egyszerű szabályt kell alkalmazni:

10.2.3. Amennyiben a felhalmozott kamat beletartozik a statisztikai mérlegben kimutatott állományba, akkor a tranzakciós értéknél nem kell figyelembe venni, és ehelyett megkülönböztetés nélkül az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” közé kell sorolni.

10.2.4. Ha a felhalmozott kamat nem számít bele a statisztikai mérlegben jelentett értékpapírok állományértékébe, akkor az „egyéb eszközök” vagy „egyéb források” sorban kell azt kimutatni, és a tranzakciók vagy árváltozás miatti átértékelési kiigazítások számításakor figyelmen kívül hagyni (8). (5) Európai Elszámolási Rendszer 1995., amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/ EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet. (6) Az ESA 95-tel és más nemzetközi pénzügyi szabványokkal összhangban. (7) Mindazonáltal elfogadott dolog, hogy a tranzakciókhoz kapcsolódó hitelleírásokról nem mindig érkeznek adatok, ami az említett elvtől való eltérést eredményez, és ezt az EKB/2001/13 rendelet és a hozzá kapcsolódó útmutató engedélyezi. (8) Az euro-övezet monetáris aggregátumaira és ellentételeire vonatkozó tranzakciós statisztikák összeállításának alkalmazásában a pénzügyi tranzakciók meghatározása és értékelése néhány vonatkozásban eltér a pénzügyi beszámolók (forgalom) ESA 95 szerinti kiszámításától. Az ESA 95 előírja, hogy az esedékes vagy értékesítési tranzakciók időbeli eltéréseiből származó pénzügyi tranzakciókat vagy a másodlagos piacon végzett pénzügyi tranzakciókat és a hozzájuk kapcsolódó kifizetéseket az „F.79. Egyéb esedékes/fizetendő számlák” közé kell sorolni (5 128. és 5 129. bekezdés). Ezzel szemben az ESA 95 azt is előírja, hogy „a pénzügyi eszközökön felhalmozódó kamat ellentételező pénzügyi tranzakcióját lehetőség szerint az adott pénzügyi eszközbe történő ismételt befektetésként kell kimutatni”. A kamat könyvelésekor azonban a nemzeti gyakorlatot kell követni. Amennyiben a felhalmozódott kamatot nem a pénzügyi eszközbe történő újbóli befektetésként tartják nyilván, akkor az „egyéb esedékes/fizetendő számlák” között kell kimutatni (5 130. bekezdés). A fizetési mérlegben a felhalmozódott kamatot a pénzügyi instrumentum értéknövekedéseként kell kimutatni. Következésképpen eltérés keletkezik, ha a felhalmozódott kamatokat a „fenmaradó eszközök” vagy „fennmaradó források” közé sorolják. Az MPI mérlegstatisztikák (mind állomány, mind forgalom) összefüggésében az átruházható instrumentumokon felhalmozódott kamatok kezelése még további vizsgálat tárgyát képezheti.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU 1.3. Egyéb változások 11.

Az összevont mérlegről szóló statisztikák összefüggésében az „egyéb változások” az időszakvégi mérlegek közötti olyan fejleményeket jelentik, amelyek nem tranzakciókból származnak. Az egyéb változások két fő csoportba sorolhatók: „átsorolások és egyéb kiigazítások” és „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” (9).

12.

Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” kategória (e melléklet 5. táblázatának C. oszlopa) a mérleg szerinti állomány minden olyan változását magában foglalja, amely a statisztikai lefedettség változásából (új MPI-k figyelembevétele vagy kihagyása, amennyiben a vállalkozás bekerült az MPI-szektorba/kivált onnan), eszközök vagy források (lejárat, szektor vagy instrumentum szerint történő) átsorolásából, az állományadatokban helyesbített adatszolgáltatási hibák hatásából és a szervezeti változások (fúziók, befolyásszerzések) hatásából ered.

13.

Az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” kategória két részből áll. Elsőként a hitelleírások vagy hitelleértékelések hatását tükrözi. Másodszor a tulajdonban levő, értékesített vagy kibocsátott, forgalomképes értékpapírok piaci árának ingadozásaiból eredő hatásokat mutatja (5. táblázat E. oszlopa). Az árfolyamváltozásokból eredő állományváltozásokat nem az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” között, hanem külön sorban kell kimutatni.

14.

A „árfolyamváltozások” kategória az állománypozíció minden olyan változását magában foglalja, amely az árfolyammozgásoknak a külföldi devizában nyilvántartott eszközökre vagy forrásokra gyakorolt hatásából ered (5. táblázat D. oszlopa).

1.4. Nem pénzügyi eszközök 15.

A „tranzakciók” és „egyéb változások” fenti fogalmi meghatározása, valamint az e Kézikönyv további szakaszaiban található összeállítási útmutató a nem pénzügyi eszközökre is vonatkozik.

2. SZAKASZ – A KIIGAZÍTÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE

2.1. A tranzakciós adatok kiszámítása 16.

Az EKB olyan módon számítja a tranzakciós adatokat, hogy megállapítja az időszakvégi adatszolgáltatási napokon érvényes állományok közötti különbséget, majd kiszűri a tranzakcióktól eltérő fejleményekből eredő hatásokat (e melléklet 5. táblázata). Minden mérlegtétel esetében a folyó időszak végén az állományból (5. táblázat A. oszlopa) levonja az előző időszak végén az állományt (5. táblázat B. oszlopa). Ezután kiszűri az „átsorolások és egyéb kiigazítások” (5. táblázat C. oszlopa), az „árfolyamváltozások miatti kiigazítások” (3. táblázat D. oszlopa) és az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” (5. táblázat E. oszlopa) alatt szereplő összegeket. A nettó egyenleg az időszak alatti „tranzakciót” jelenti (5. táblázat E. oszlopa).

17.

Ezen eljárás alkalmazása nem zárja ki a tranzakciók közvetlen vagy közvetett azonosításának lehetőségét. Bár a kiigazítási eljárás a tranzakciók közvetett azonosítását részesíti előnyben, az NKB-knak lehetőségük van a tranzakciók közvetlen megfigyeléséből származó kiigazításokról szóló információk nyújtására, különös tekintettel az értékpapír-állományokra. Ezért a pénzügyi tranzakciókat úgy állapítják meg, hogy az MPI-k által vásárolt értékpapírok – tranzakciós értéken nyilvántartott – összegéből levonják az értékpapír-eladásokat, és ezt az adatot használják fel az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” összeállításához, amelyet a tranzakciós jelentési rendszer keretében jelentenek.

2.2. Az „egyéb változások” miatti kiigazítások megállapítása 18.

Az EKB és az NKB-k között megoszlik az „egyéb változások” kiigazításának felelőssége (lásd a 6. táblázatot). Ugyanakkor a felhasználandó adatforrások és az egyes követelmények jogi helyzete a kiigazítás típusától függően változik.

(9) Az „egyéb változások” meghatározása és besorolása nagy mértékben összhangban van az ESA 95-tel. Az „Átsorolások és egyéb kiigazítások” nagyjából megegyezik az „egyéb mennyiségi változásokkal” (K.3–K.10 és K.12), az „átértékelések” pedig megfeleltethető az „állomány névleges nyereségének/veszteségének” (K.11). Lényeges eltérés, hogy a „hitelleírások” az „átértékelések” közé sorolandók, ezzel szemben az ESA 95 ezeket „mennyiségi változásoknak” tekinti (5.9. bekezdés). A forgalom levezetésére szolgáló jelentési rendszer valójában lehetővé teszi az adatok ESA 95-nek megfelelő összeállítását, ugyanis a hitelek sor tekintetében a hitelek „leírása” az egyetlen tétel az „átértékelési kiigazítások” oszlopában. A „hitelek leírásának” az „átértékelések” közé történő sorolása szintén eltérést jelent a nemzetközi befektetési pozíciós szabályoktól. Az említett szabályok értelmében ezeket „egyéb kiigazításként” és nem „árfolyam- vagy valutaárfolyam-változásként” kell kezelni.

213

214

HU


2.2.1. Átsorolások és egyéb kiigazítások

19.

Az NKB-k az ezen útmutatóban megkövetelt „átsorolási és egyéb kiigazítási” adatokat a felügyeleti tájékoztatás, logikai ellenőrzés, ad hoc kutatások (pl. kiugró értékekkel kapcsolatban), az országos statisztikai követelmények, az MPI-adatszolgáltatói körbe belépőkre és onnan kiesőkre vonatkozó információk és bármely egyéb, rendelkezésükre álló forrás felhasználásával állítják össze. Az EKB megkapja az NKB-ktől az „átsorolásokra és egyéb kiigazításokra” vonatkozó kiigazító adatokat; az EKB-nak nem feladata, hogy utólagos kiigazításokat végezzen, kivéve ha az NKB-k hirtelen változásokat jelentenek a végleges adatokban. Az NKB-k továbbá magyarázatokat fűznek az „átsorolásokhoz és egyéb kiigazításokhoz”. Az EKB megköveteli, hogy e magyarázatok térjenek ki a kiigazítások helyességének ellenőrzésére, az összehasonlíthatóság javítására, az euro-övezet monetáris statisztikáinak elemzésére, és a monetáris és bankstatisztikák kiegészítéseként járuljanak hozzá más statisztikákhoz. Az NKB-k által a kiigazítások és magyarázatok összeállításakor követendő eljárások az alábbiakban találhatók.

2.2.2. Árfolyamváltozások

20.

Az EKB-nak szolgáltatott statisztikai adatok céljából az NKB-k a külföldi devizában nyilvántartott eszköz- és forráspozíciókat az időszak utolsó napján érvényes piaci árfolyamon számítják át euróra. Egy közös árfolyamot kell alkalmazni – az EKB referencia-árfolyamát (10).

21.

Az időszakvégi adatszolgáltatási napok között fellépő, euróval szembeni árfolyammozgások a külföldi devizában nyilvántartott eszközök/források értékváltozását idézik elő az euróra történő átszámításkor. Mivel e változások az instrumentum tartásából eredő nyereséget/veszteséget jelentenek, viszont nem pénzügyi tranzakciók következményei, az ilyen hatásokat ki kell szűrni a tranzakciós adatokból.

22.

Az EKB az ezen útmutatóban megfogalmazott szabályoknak, valamint a Tranzakciós statisztikák összeállításáról szóló monetáris és bankstatisztikai kézikönyvvben szereplő eljárásoknak megfelelően számítja a kiigazításokat (11).

2.2.3. Árváltozás miatti átértékelési kiigazítások

23.

Az NKB-k az „árváltozás miatti átértékelési kiigazításokat” az MPI-k által az EKB/2001/13 rendelettel összhangban szolgáltatott adatok alapján állítják össze. A tényleges adatszolgáltatók körének e rendelet szerinti statisztikai kötelezettségei kizárólag az „árváltozás miatti átértékelési kiigazításokra” vonatkoznak, amelyek kiterjednek mind a hitelek leírására/leértékelésére, mind az értékpapír-állományok „árváltozás miatti átértékelődéseire” a referencia-időszakban.

24.

Az adatszolgáltatók körének az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 1. A. táblázatában található „minimumelőírásokban” meghatározott adatszolgáltatási követelményeket kell teljesíteniük. A „minimumelőírások” az a minimális adatmennyiség, amelyre a kiigazítások összeállításához és becsléséhez szükség van az EKB által megkövetelt teljes adatkör tekintetében. A nemzeti bankok számára megengedett, hogy további, a „minimumelőírások” körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 1. A. táblázatában „minimumelőírásként” megjelölteken kívüli részletezésekre vonatkozhatnak.

25.

Az NKB-k összegyűjtik az MPI-k által szolgáltatott „átértékelődés miatti kiigazítási” adatokat, és teljes adatkört állítanak össze, amelyet az 5. táblázat E. oszlopa szerint küldenek meg az EKB-nak. A műveletsor folyamán szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsák a tranzakciókból, az értékpapíronkénti adatokból vagy más, az MPI-k által szolgáltatott adatokból származó kiigazításokat, és/vagy olyan részletezések szerint becsüljenek meg kiigazításokat, amilyeneket az MPI-k nem jelentenek, mivel azok nem tekinthetők „minimumelőírásnak”.

26.

Azon NKB-k, amelyek az EKB/2001/13 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésével összhangban eltérést engedélyeztek az adatszolgáltatóknak az „értékpapírok árváltozása miatti kiigazítások” jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, az említett rendeletben az állományadatokra előírt határidők betartásával becsléseken alapuló teljes havi adatkört juttatnak el az EKB-nak, majd felülvizsgált „átértékelődés miatti kiigazítási” adatokat küldenek, amikor a tényleges adatok a rendelkezésükre állnak.

(10) Lásd az EKB 1998. július 7-i sajtókiadványát. (11) Az EKB saját mérlegének megfelelő kiigazításokat az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága jelenti.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU 27.


Azon NKB-k, amelyek az EKB/2001/13 rendelet 7. cikkével összhangban átmeneti eltérést engedélyeztek az adatszolgáltatóknak a havi „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” jelentési gyakorisága tekintetében, az említett rendeletben az állományadatokra előírt határidők betartásával becsléseken alapuló teljes havi adatkört juttatnak el az EKB-nak, majd felülvizsgált „átértékelődés miatti kiigazítási” adatokat küldenek, amikor a tényleges adatok a rendelkezésükre állnak (lásd az 5. táblázatot). Az EKB kérdőíveken keresztül kíséri figyelemmel az egyes NKB-k könnyítésre és a becslési eljárásokra vonatkozó nemzeti gyakorlatát.

3. SZAKASZ – A HAVI TRANZAKCIÓS KIIGAZÍTÁSOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE

28.

Minden NKB külön kiigazító adatokat nyújt be a saját mérlegére és az egyéb MPI-k mérlegére vonatkozóan. Az adatok elkülönítetten történő szolgáltatása biztosítja az EKB számára azt a rugalmasságot, hogy a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) egyes pozícióit (pl. külföldi tartalékok) elkülönítetten mutathatja be. Az elkülönített adatszolgáltatás viszonylag könnyű, ugyanis a kiigazításokat is külön-külön kell összeállítani. Az EKB mérlegét érintő kiigazításokat szintén belsőleg állítják össze. Az NKB-k az MPI-k mérlegének (ennek a mellékletnek az 5. táblázata) minden sorára vonatkozó kiigazítást havonta jelentik.

Az árfolyammozgások következtében szükséges kiigazításokat az EKB számítja ki (ezeket az 5. táblázat D. oszlopa foglalja magában). Ezért az NKB-k által a külföldi devizában fennálló egyenlegek tekintetében jelentett kiigazítások (C. és E. oszlop) nem tartalmazzák az árfolyamváltozások hatását.

29.

Az NKB-k alapelvként minden „átsorolást és egyéb kiigazítást” megküldenek. Az NKB-k mindenesetre jelentik az összes, 50 millió EUR-t meghaladó „átsorolást és egyéb kiigazítást”. E küszöbérték célja, hogy segítsen az NKB-knak eldönteni, indokolt-e a kiigazítás. Amikor azonban nem állnak rendelkezésre információk, vagy azok rossz minőségűek, a kiigazítás elhagyása vagy a becslések között lehet dönteni. Ezért az ilyen küszöbérték működtetésekor rugalmasságra van szükség, és nem csak a kiigazítások kiszámítására alkalmazott meglévő eljárások sokfélesége miatt. Ha például a küszöbértéktől függetlenül viszonylag részletes információk gyűltek össze, akkor az ilyen küszöbérték alkalmazásának megkísérlése csak kedvezőtlen hatást eredményezne. Lényeges, hogy ez a küszöbérték nem vonatkozik az MPI-k által az NKB-knak szolgáltatandó adatokra, azaz az EKB/2001/13 rendelet értelmében jelentendő „árváltozás miatti átértékelési kiigazításokra”.

30.

Az NKB-k az MPI-k mérlegének a hónap utolsó napján érvényes adatait állítják össze. A mérleg alapelvként a hónap utolsó naptári napján készül, a helyi bankszünnapok figyelembevétele nélkül. Elfogadott tény azonban, hogy ez sok esetben nem lehetséges, és a mérleg – a helyi (országos) piaci és számviteli szabályokkal összhangban – az utolsó munkanap végén készül.

31.

A tranzakciót és a kiigazításokat az állománnyal megegyezően kettős könyveléssel kell nyilvántartani. A kiigazításoknak mindenképpen ellentételük van, amely sok esetben a művelettől és a helyi számviteli szabályoktól függően valószínűleg a „tőke és tartalékok” vagy az „egyéb források” tételben kerül kimutatásra.

32.

Az NKB-k tájékoztatást adnak az „átsorolásokról és egyéb kiigazításokról” és az „árváltozás miatti átértékelési kiigazításokról” annak érdekében, hogy a nem tranzakciókból származó e hatásokat a tranzakciós statisztikák kiszámításakor ki lehessen szűrni. Ezek az információk tartalmazzák azokat az összegeket, melyek az egyes mérlegtételek kiigazításához szükségesek. A legjelentősebb átsorolási kiigazításokhoz kísérő megjegyzéseket kell fűzni.

3.1. Átsorolások és egyéb kiigazítások

33.

Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” tartalmazzák a statisztikai adatszolgáltatók körének összetételében bekövetkezett változások, a szerkezeti változások, az MPI-adatszolgáltatók ügyfeleinek szektor szerinti besorolásában és az eszközök és források besorolásában bekövetkezett változások hatásait, valamint az adatszolgáltatási hibák helyesbítésének hatását.

3.1.1. A statisztikai lefedettség változásai

34.

Az MPI-szektor összetételének változásai előidézhetik a tevékenység gazdasági szektorok határain kívülre helyeződését. Az ilyen áthelyeződések nem tranzakciók, és ezért – hatásukat is ideértve – az „átsorolások és egyéb kiigazítások” oszlopban kiigazításként kell azokat szerepeltetni.

215

216

HU


35.

Az MPI-szektorhoz csatlakozó intézmény szerződéseket hozhat a szektorba, ezzel szemben az MPI-szektort elhagyó intézmény szerződést vihet ki a szektorból. Amennyiben azonban a csatlakozó intézmény az MPI-szektorhoz történő csatlakozást követően újonnan indítja az üzletmenetét, ez olyan tranzakciós forgalmat jelent, amelyet a statisztikai tranzakciókból nem kell kiszűrni (12); hasonlóképpen, ha egy kilépő intézmény az MPIszektor elhagyása előtt felszámolja tevékenységét, a statisztikai tranzakciókban ennek szerepelnie kell.

36.

Az MPI-szektorba bekerülő/onnan kiváló szerződésnek az összevont mérlegre gyakorolt hatása többek között attól függ, hogy minden MPI teljes körű havi adatszolgáltatást nyújt-e, vagy léteznek nem jelentős méretű, eltérő adatszolgáltatást nyújtó („tail”) MPI-k. Amennyiben minden MPI teljes körű havi adatszolgáltatásra kötelezett (azaz nincs „elhagyás – tail”), az MPI-szektorhoz csatlakozó intézménynek megfelelő időtartam elteltével kell jelentést szolgáltatnia az első mérlegéről (általában a csatlakozási hónap végén vagy a következő negyedév végén). Hasonlóképpen, az MPI-szektort elhagyó intézmény mérlegét vagy a kilépés időpontjában kell kivezetni (hogy egybeessen a legutolsó jelentett mérleggel), vagy esetleg később, ha például a havi adatokat átviszik a következő negyedév végére. Amennyiben az első/utolsó mérlegben jelentett szerződés bekerül az MPI-szektorba/kiválik onnan, az áthelyeződés hónapjának adatai kiigazíthatók. Ha nem teljes körű adatszolgáltatást nyújtó intézmények lépnek be az MPI-szektorba, vagy távoznak onnan, az összevont mérlegre gyakorolt hatás attól függ, hogy a havi mérleget tejes körűvé teszik-e, illetve milyen bruttósítási eljárást alkalmaznak.

37.

A statisztikai lefedettség változásai következtében elvégzendő kiigazításokhoz szükséges információk nagyobb részének a statisztikai adatszolgáltatási rendszer keretében rendelkezésre kell állnia. Szükségessé válhat azonban, hogy az NKB-k ad hoc információkat szerezzenek be az MPI-szektorba belépő intézményektől annak megállapítására, hogy az első mérlegben jelentett szerződés kívülről került-e be az MPI-szektorba, vagy a csatlakozást követően épült ki. Hasonló információkat szereznek be az NKB-k az MPI-szektort elhagyó intézményektől.

38.

Az NKB-k azonosítják az MPI-szektorba belépő vagy onnan kilépő intézményeket, és a 8. táblázatban ismertetett útmutatóval összhangban meghatározzák, hogy e be- és kilépések milyen hatást gyakorolnak az összevont MPI-mérlegre. A be- és kilépők által az MPI-szektor összevont mérlegére gyakorolt nettó hatást úgy kell meghatározni, hogy összevonják az új belépők nyitó mérlegét és a szektort elhagyók záró mérlegét, majd mérlegtételenként kiszámítják a kettő különbségét. Ezt a nettó számadatot az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban kell szerepeltetni (5. táblázat C. oszlopa). Az MPI-szektor nettó üzleti növekményét pozitív előjellel, a szerződések nettó csökkenését negatív előjellel kell megjelölni. Az összeállítók számára ismeretes, hogy bizonyos körülmények között az ügyfelek adatszolgáltatása is érintett lehet, és a kiigazításokban ezt a hatást is figyelembe kell venni, ebben az esetben szektorbeli változásként. Ha például egy MPI lemond az engedélyéről, de tevékenységét a bankközi piacon keresztül finanszírozott „egyéb pénzügyi intézményként” folytatja, akkor mesterségesen megnő az MPI-k által az „egyéb pénzügyi intézményeknek” nyújtott hiteltevékenység, ami kiigazítást tesz szükségessé („a ügyféli szektor besorolásának változásai” sorban). Mivel az MPI-szektor változásaival kapcsolatos eljárások figyelembe veszik, hogy vállalkozások bármikor csatlakozhatnak az MPI-szektorhoz vagy távozhatnak onnan, az NKB-kkal szemben elvárás, hogy ezt a kiigazítást (az alkalmazott statisztikai összeállítási eljárástól függően) havonta elvégezzék.

3.1.2. Szerkezeti változások

39.

Szervezeti változás bizonyos pénzügyi eszközök és források megjelenése vagy eltűnése vállalati átalakulás következtében. Általában fúziót, befolyásszerzést vagy szétválást jelent. Amikor egy vállalat megszűnik önálló jogi személyként létezni, mert egy vagy több más vállalat beolvasztotta, a korábbi vállalat és az azt beolvasztó vállalat között meglévő minden pénzügyi eszköz és forrás eltűnik a rendszerből.

40.

A kiigazítások alapjául szolgáló információforrás a régi intézmények záró mérlege és az új intézmények első mérlege.

41.

Az NKB-k megállapítják az átalakult intézmények között fennálló egyenlegeket. Ezen összegeket a fúzió, befolyásszerzés vagy szétválás hozza létre vagy szünteti meg, és nem valódi tranzakciók. Ezért „átsorolás és egyéb kiigazításnak” minősül. Az átértékelődés miatti hatások a szerkezeti változásokhoz társulhatnak, és ezeket elkülönítetten kell összeállítani.

(12) Bizonytalan esetekben ezt a feltételt kell alkalmazni, ha például új bank létesül, amely átveszi egy nem rezidens bank nevében eljáró képviseleti iroda korábbi tevékenységét, akkor tranzakciós forgalom jön létre, amelyet a statisztikai forgalomból nem kell kiszűrni.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU 42.


A szerkezeti változások teljes körű elemzését, valamint a fúziókból, befolyásszerzésekből és szétválásokból eredő egyéb fejleményeket lásd a 2. függelékben.

3.1.3. Az eszközök és források átsorolása

43.

Az MPI-ik ügyfeleinek szektor szerinti vagy az instrumentumok szerinti besorolásnak a változása arra készteti az adatszolgáltató MPI-ket, hogy mérlegükben átsorolják az ezekkel a ügyfelekkel szembeni eszköz-/forrás tételeket. Ez az átsorolás megváltoztatja a jelentett állománypozíciót abban az időszakban, amelyben az átsorolást elvégzik. Mivel ez a változás csak a szerződés szektorok és instrumentumosztályok közötti átkönyveléséből áll, és nem jelent tranzakciót, kiigazítást kell végezni annak érdekében, hogy hatása ne jelenjen meg a tranzakciós statisztikákban.

44.

Az átsorolási változásoknak számos oka lehet. Az ügyfelek szektor szerinti besorolása megváltozhat azért, mert egy állami szektorban működő intézményt áthelyeznek a magánszektorba, vagy mert a fúziók/szétválások megváltoztatják a vállalkozások fő tevékenységét. A hitelek értékpapírosítása („securitisations”) majdnem mindig pénzügyi tranzakcióval jár; amikor azonban csak számviteli változásról van szó, akkor itt kell azokat kimutatni.

45.

Az NKB-k számára nehézséget jelenthet az eszközök és források átsorolásának azonosítása, mivel ezeket általában nem lehet megkülönböztetni a mérlegen belüli egyéb mozgásoktól. Ennek alapján az NKB-knak arra kell összpontosítaniuk, hogy a változásokat a jelentett mérlegek segítségével (logikai ellenőrzés) vagy felügyeleti információk, ad hoc kiegészítő információk (pl. a kiugró tételekre vonatkoztatva), az országos statisztikai követelmények, az MPI-adatszolgáltatói körbe belépőkre vagy abból kilépőkre vonatkozó információk és bármely egyéb, rendelkezésükre álló információk felhasználásával állapítsák meg. Amennyiben az NKB-k az átsorolásoknak tulajdonítható lehetséges változásokat állapítanak meg, a jelentett mérlegre gyakorolt pontos hatásra vonatkozó ad hoc információkat kérnek be az adatszolgáltató MPI-ktől. Mivel az átsorolások megállapítására általában a szokásos adatszolgáltatási hálózaton kívül kerül sor, elfogadható, hogy az NKB-k a jelentős változások kiszűrésére összpontosítsanak.

46.

Az NKB-k általában havi gyakorisággal állapítják meg az átsorolások következtében létrejövő állományváltozásokat. A megállapított nettó összeget az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban kell kimutatni (5. táblázat C. oszlopa); a szektorok közötti átsorolásnak tulajdonítható nettó állománynövekedést pozitív előjellel, a nettó állománycsökkenést negatív előjellel kell feljegyezni.

3.1.4. Az adatszolgáltatási hibák miatti kiigazítás

47.

Az MPI-k havi mérlegstatisztikájához kapcsolódó revíziós politika már elkészült. Bár a revíziók alapelvként bármely időpontban elfogadhatók, az előző havi adatok felülvizsgálásának átvétele a szokásos rend (a folyó hónap adatainak felülvizsgálásán túlmenően); a megelőző két vagy három hónap adatainak felülvizsgálata a felbruttósítási eljárás alkalmazása következtében szintén szokásos, és arra okot adhat az adatszolgáltatási hibák feltárása és helyesbítése is.

48.

Az NKB-k az állományadatokban előforduló adatszolgáltatási hibákat a hibák feltárását követően haladéktalanul helyesbítik. Ha a hiba csak egyszer fordul elő (azaz egyetlen időszakot érint) vagy kizárólag korlátozott időtartamú korábbi adatsorokat érint, a helyesbítéssel a hiba teljes mértékben kiküszöbölhető az adatokból. Ilyen esetben az adatsorok nem szakadnak meg. Amikor azonban a hiba 1997. szeptember előtti, visszamenőleges adatokat érint, és a múltbeli adatokat nem vagy csak rövid időtartamra vonatkozóan helyesbítették, akkor a javított adatokat tartalmazó első időszak és a hibás adatokat tartalmazó utolsó időszak adatsorai között törés lesz.

49.

Az adatszolgáltatási hibákat a statisztikai adatszolgáltatási rendszeren belül kell megállapítani, ezért nincs szükség kiegészítő információforrások keresésére.

50.

Az NKB-k megállapítják a keletkezett törés nagyságát, és az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban (5. táblázat C. oszlopa) elvégzik a kiigazítást.

217

218

HU


3.2. Árfolyamváltozás miatti kiigazítás

51.

Az EKB az EKB/2001/13 rendelet értelmében korábban hozzá benyújtott adatok felhasználásával kiszámítja a szabványos kiigazítást. Az EKB ezt a kiigazítást az eszközöknek és forrásoknak főbb devizanemek szerinti, rendelkezésre álló részletezéséből (v.ö. EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 4. táblázata) (13) származó devizaarányok felhasználásával számítja ki. Az instrumentumok szerinti bontás azonban ebben a táblázatban kevésbé részletes, mint az 1. táblázatban, és az adatok csak negyedévenként, hosszabb késedelemmel állnak rendelkezésre. Az EKB az úgynevezett „szabványos kiigazítással” küszöböli ki az árfolyammozgások hatását. Ez több lépésben történik a kiigazítás becslésének lehetővé tétele érdekében. A kiigazítás alkalmazásának lehetővé tételére mindegyik lépés több feltételezést és egyszerűsítést foglal magában.

51.1.

Az első lépés az Európai Unión (EU) kívüli legfontosabb egyéb devizákban (USD, JPY és CHF) és az egyéb EUdevizákban (GBP, DKK ÉS SEK) fennálló egyenlegek megállapítása (14). Mivel külön devizanemek szerinti részletezés csak negyedévenként áll rendelkezésre (a negyedévek végén), a hónap végi részletezést az előző negyedév adataiból kapott arányok felhasználásával kell levezetni.

51.2.

Devizanemek szerinti adatok csak a negyedév végi adatszolgáltatási napokon állnak rendelkezésre, a devizanemeknek megfelelő kiigazításokat azonban a hónap végén kell kiszámítani. Továbbá a devizanemek szerinti adatok 28 munkanapos késedelemmel érkeznek, azaz 13 munkanappal később, mint a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó állomány- és kiigazító adatok. Ezért az egyes devizáknak a teljes külföldideviza-egyenlegben elfoglalt részarányát a közbeeső hónapokra és a negyedév végi utolsó hónapra tovább kell vinni. A devizák részarányára vonatkozó tényleges adatok az új negyedéves adatok kézhezvételekor lépnek a negyedév utolsó hónapjára előrevetített adatok helyébe. Feltételezhető, hogy az egyes devizanemek részaránya állandó marad a negyedéves adatszolgáltatást követő hónapokban, bár meg kell jegyezni, hogy az euro/eurón kívüli devizák megoszlás a legtöbb sor tekintetében havi gyakorisággal hozzáférhető, és ezáltal a hibalehetőség minimálisra szorítható.

51.3.

Fel kell tételezni továbbá, hogy az eurón kívüli devizák (USD, JPY, CHF, GBP, DKK és SEK) részesedése az MPImérlegben alacsony. Ezen kívül részletes, devizanemek szerinti adatok csak az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 4. táblázatában szereplő korlátozott bontásban állnak rendelkezésre. A nehézség kiküszöbölése érdekében az említett táblázat soraira kiszámított, devizanemek szerinti részesedéseket kell alkalmazni az I. melléklet 2. részének 1. táblázatában található részletesebb bontásra is.

51.4.

A második lépés a folyó és előző hónap végi e részletezéseknek saját devizanemükre történő átszámítása. Érvényes az a feltételezés, hogy a nem euróban kifejezett eszközöket minden sor esetében a hónap végi árfolyamon számították át euróra.

51.5.

A harmadik lépés az állományok különbségének az állományok devizanemében történő kiszámítása. Az így kapott érték az állományok változása az árfolyamhatás kiküszöbölésével. Az értékpapírok árfolyamának átértékelődését nem kell kiszűrni, mivel azokat külön kiigazítás keretében kell jelenteni.

51.6.

A negyedik lépés ezen érték euróra történő átváltása a havi átlagos árfolyamon. Ez az érték a valódi tranzakciót képviseli, amennyiben nem került sor egyéb kiigazításokra, feltételezve, hogy az időszak alatt lebonyolított eladások és vételek, kibocsátások és visszaváltások ezen az átlagos árfolyamon történtek. A D. oszlopban kimutatandó összeg a két mérleg ezen értékkel csökkentett különbsége.

52.

Szokásos körülmények között az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 4. táblázata alkalmazásából eredő hibák jelentéktelenek (a devizanemek részarányai lassan változnak; a meghatározatlan devizanemekben kifejezett egyenlegek csekélyek). Figyelembe véve azonban azt a lehetőséget, hogy a szabványos kiigazítás időnként kevésbé pontos képet nyújthat az árfolyamváltozások hatásáról, rendelkezés született arra vonatkozóan, hogy az EKB az NKB-kkal egyeztetve eseti (ad hoc) kiigazításokat végezzen. Ezekben az esetekben az EKB a devizanemek részaránya vonatkozásában kiegészítő információkat kér az NKB-któl.

(13) Lásd ennek a mellékletnek a 4. táblázatát. (14) A fennmaradó valutákban fennálló egyenlegek tekintetében nem kell kiigazítást végezni. Az USD, JPY és SFR valutákra vonatkozó adatokat a monetáris pénzügyi intézményi szektor konszolidált mérlegéről szóló, 1998. december 1-jei EKB/1998/16 rendelet (HL L 356., 1998.12.30., 7. o.) 5. táblázata szerint 1998 decemberétől kezdődően jelentették az NKB-k, illetve az egyéb országos adatforrásokat felhasználó NKB-k önkéntes alapon már 1997 szeptemberétől. A GBP valutanemre vonatkozó adatokat az NKB-k önkéntes alapon 2001. augusztustól jelentik az EKB-nak, lehetőség szerint a visszamenőleges adatokkal együtt, az EKB/2001/13 rendelet 4. táblázatában szereplő egyéb valutákra vonatkozó adatszolgáltatáshoz hasonló rendszerben, 2003. januártól pedig az EKB/2001/13 rendelet 4. táblázatának részeként. Az EKB a SEK és a DKK tekintetében is kiszámítja a külföldi valutákkal összefüggő kiigazítást.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


3.3. Árváltozás miatti átértékelési kiigazítások 53.

Az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” kategóriába beletartoznak mind a hitelleírások, mind a kibocsátott és/vagy tartott értékpapírok árának, árfolyamának változásából eredő állományváltozások, amelyeket az EKB/2001/13 rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően kell jelenteni.

3.3.1. Hitelek leírása 54.

A hitelek leírásával kapcsolatos kiigazítás jelentésére azért kerül sor, hogy a tranzakciós statisztikák készítéséhez ki lehessen szűrni a mérlegben szereplő hitelek értékében bekövetkező változások hatásait, amelyeket a hitelek leírásának/leértékelésének alkalmazása idéz elő. Ennek tükröznie kell a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is, ha egy NKB úgy dönt, hogy a fennálló állományt a céltartalékok összegének levonásával tartja nyilván. A hitelek harmadik fél részére történő eladásakor vagy átruházásakor végzett leírásait – amennyiben ez megállapítható – szintén jelenteni kell.

55.

Az adatszolgáltatók körének az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 1. A. táblázatában található „minimumelőírásokban” meghatározott adatszolgáltatási követelményeket kell teljesíteniük, bár az NKB-k számára megengedett, hogy további, a „minimumelőírások” körén túli adatokat is gyűjtsenek. Az NKB-k minden esetben az EKB-nak továbbítandó teljes adatsort állítják össze az 5. táblázat E. oszlopának megfelelően. A műveletsor folyamán szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsanak és/vagy becsüljenek olyan részletezések alapján végzett kiigazításokat, amilyen részletezéseket az MPI-k nem jelentenek, mivel azok nem tekinthetők „minimumelőírásnak”. A leírások miatti kiigazítás ellentétele a „tőke és tartalékok” vagy az „egyéb források” tétel.

56.

A kiigazításoknak a megfelelő lejáratsávra és ügyfélszektorra történő szétosztásakor az NKB-knak figyelembe kell venniük a kétes hitelekre vonatkozó számviteli szabályokat (pl. a kétes hiteleknek bizonyos lejáratsávba történő besorolása) és az egyes szektorok viszonylagos hitelkockázatát.

57.

Amikor az információk elégtelenek a kiigazítások szétosztásához, az EKB/2001/13 rendeletben szereplő kategóriák közötti bontás az állományok nagyságával arányosan is elvégezhető.

58.

Az EKB/2001/13 rendeletben „minimumként” megjelölt rovatokat akkor is jelenteni kell az EKB-nak, ha azokat nem közvetlenül állították össze, mert az NKB részletesebb információkat gyűjt össze a hitelek leírásáról. Ilyen esetben a minimumrovatokat az összetevők összegeként kell kiszámítani.

3.3.2. Értékpapírok árváltozása 59.

Az értékpapírok árának átértékelődése tekintetében végzett kiigazítások az értékpapírok értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az értékpapírok nyilvántartási vagy kereskedelmi árának a változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszakvégi mérleg szerinti állománynak az állomány árfolyamveszteségéből/-nyereségéből eredő értékváltozásait. Tartalmazhatja az értékpapírokkal folytatott tranzakciókból eredő értékelési változásokat is, azaz a realizált árfolyamveszteséget vagy -nyereséget is.

60.

Az árváltozás miatti átértékelődések csak korlátozott számú mérlegtételt érintenek: a forrásoldalon a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” sort, az eszközoldalon pedig a „nem részvényjellegű értékpapírok” és a „részvények és egyéb részesedések” sort, valamint ellentételeiket, amelyek elsősorban a „tőke és tartalékok” és az „egyéb források” tétel. A betétek és hitelek rögzített névértékűek, ezért esetükben nincs árfolyamváltozás.

61.

Az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” jellegét és mértékét az elfogadott értékelési módszer határozza meg. Bár az útmutató azt ajánlja, hogy a mérleg mindkét oldalát piaci értéken tartsák nyilván, a gyakorlatban mind a forrás-, mind az eszközoldalon több különböző értékelési módszer alkalmazható. Az útmutató alapján ez elfogadható mindaddig, amíg a könyv szerinti érték nem tér el jelentősen a piaci értéktől.

62.

A mérleg forrásoldalán a forgalomképes értékpapírok esetében a legáltalánosabb számviteli gyakorlat a rögzített értéken, azaz név-, kibocsátási vagy visszaváltási értéken való nyilvántartás. Az adatszolgáltatói körben nem jellemző a piaci áron történő értékelés. Ezért az EKB/2001/13 rendelet az MPI-k által kibocsátott „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” tétel tekintetében nem teszi kötelezővé az árváltozás miatti átértékelődések jelentését (nem „minimumként” megjelölt rovat), és ellenkező bizonyíték hiányában ezeket nullának tekinti (tehát az NKB-k nulla értéket jelentenek az EKB-nak).

219

220

HU


63.

A mérleg eszközoldalán az értékpapír-állományokat a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelően piaci árfolyamon, vételi árfolyamon, a piaci vagy a vételi árfolyam közül az alacsonyabb árfolyamon vagy visszaváltási értéken lehet nyilvántartani. A kiigazítás tartalma az alkalmazott értékelési módszertől függ (részletesebben lásd a magyarázó megjegyzésekben).

64.

A rendelet rugalmasságot enged az értékpapírok árváltozásának kiszámításához szükséges adatfajták, valamint az adatgyűjtés és -összeállítás formájának tekintetében. A módszer kiválasztásának joga – az ezen iránymutatásban megadott lehetőségekre alapozva – az NKB-ké. A jelenleg az NKB-k rendelkezésére álló lehetőségek az alábbiak:

64.1.

Az MPI-k kiigazításokat jelentenek: Az MPI-k jelentik az egyes sorokra alkalmazandó kiigazításokat, amelyek tükrözik az ár-, árfolyamváltozások okozta értékelési változásokat. Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik az MPI-k által jelentett kiigazításokat.

64.2.

Az MPI-k forgalmat jelentenek: Az MPI-k összesítik a tranzakciós adatokat a hónap folyamán, és jelentik az NKBnak az értékpapír-vásárlások és -eladások értékét. A nettó tranzakciós adatok összeállítása és az NKB-hoz történő benyújtása tökéletesen elfogadható. A tranzakciós adatokat kézhez vevő NKB-knak az „átértékelődés miatti kiigazítást” az állomány és a tranzakciók, valamint egyéb kiigazítások közötti különbség maradványaként kell kiszámítaniuk, és az átértékelődés miatti kiigazítást az EKB iránymutatásával összhangban kell az EKB-nak benyújtaniuk.

64.3.

Értékpapíronkénti adatszolgáltatás: Az MPI-k az értékpapír-állományaikra vonatkozó minden információt, tehát a névértéket, számviteli (könyv szerinti) értéket, piaci értéket, eladásokat és vásárlásokat értékpapíronként jelentenek az NKB-knak. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi az NKB-k számára, hogy pontos információkat kapjanak az EKB-nak benyújtandó „átértékelődés miatti kiigazításról”. Ez a módszer olyan NKB-k számára lehet megfelelő, amelyek helyi szinten is az adatgyűjtésnek ezt a módját választották.

65.

Az NKB-k választási lehetősége alapelvként a fenti módszerekre korlátozódik. Más módszerek is alkalmazhatók azonban, ha bizonyítható, hogy azokkal összehasonlításra alkalmas adatok szolgáltathatók.

66.

Az NKB-k számára megengedett, hogy az adatszolgáltatóktól további, a „minimumelőírások” körén túli adatokat is gyűjtsenek. Az NKB-k minden esetben az EKB-nak továbbítandó teljes adatsort állítanak össze az 5. táblázat E. oszlopának megfelelően. A műveletsor folyamán szükség lehet arra, hogy az NKB-k tranzakciókból, értékpapíronkénti adatokból vagy az MPI-k által szolgáltatott más adatokból kiszámítsák a kiigazításokat, és/ vagy megbecsüljék az olyan részletezések alapján végzett kiigazításokat, amilyen részletezéseket az MPI-k nem jelentenek, mivel azok nem tekinthetők „minimumelőírásnak”. A leírások miatti kiigazítás ellentétele a „tőke és tartalékok” vagy az „egyéb források” sor egyike.

67.

Az NKB-k továbbá benyújtják az EKB-nak az EKB/2001/13 rendelet értelmében „minimumelőírásnak” minősülő adatokat. Ha ezen adatokat nem közvetlenül állítják össze, akkor az MPI-k által szolgáltatott adatokból kell azokat megbecsülni. E célra feltételezhető, amennyiben más információk nem állnak rendelkezésre –, hogy a két éven túli értékpapíroknak megfelelő kiigazítások megegyeznek az összes szektor számára kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok állománya tekintetében fennálló árváltozás miatti átértékelési kiigazítások teljes összegével.

4. SZAKASZ – HAVI TRANZAKCIÓS KIIGAZÍTÁSOK – KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOK

4.1. Az EKB/NKB mérlegstatisztikája 68.

A monetáris aggregátumokra és ellentételeikre vonatkozó tranzakciós statisztikaként történő összeállításához az EKB-nak a teljes MPI-szektorra – ideértve az EKB-t/NKB-kat is – vonatkozó kiigazító adatokat kell kapnia. Ezért az ezen Kézikönyvben ismertetett összes követelmény az EKB-ra/NKB-kra is vonatkozik, az alábbi megszorításokkal:

69.

A mérlegadatokra vonatkozó követelmények az összekötő táblázatoknak megfelelően, az EKB/NKB-k különleges feladatainak tükrözése érdekében kis mértékben módosultak. Egyes tételek kimaradtak: nem kell adatot szolgáltatni a repóügyletek és a felmondási idővel felmondható betétek részletezéséről. Más sorokkal viszont kiegészültek a táblázatok: a forrásoldalon az „SDR ellenpárja” sorral, az eszközoldalon az „arany és aranykövetelések” és a „lehívási jogokból, SDR-ből és egyébből származó követelések” sorral, mivel ez az iránymutatás e sorok esetében is előírja az állományra vonatkozó adatszolgáltatást. Az EKB/NKB-k kiigazító adatokat nyújtanak be e sorok mindegyikére.

70.

Kiigazítások. Az EKB/NKB-k alapelvként az ebben az Kézikönyvben megállapított eljárásoknak megfelelően nyújtják be az EKB-nak a kiigazításokat. Gyakorlatilag néhány módosításra sor került:

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


70.1.

„Átsorolások és egyéb kiigazítások”. A „statisztikai lefedettség változásai” tekintetében tett kiigazításokat nem kell alkalmazni. Az EKB-nak/NKB-knak azonban lehetnek az átsorolások és revíziók által érintett pozícióik, amelyek esetében kiigazítást kell végezni.

70.2.

„Árfolyamváltozások miatti kiigazítások”. Az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 4. táblázatával összhangban devizanemenkénti adatokat 1998. decembertől kell szolgáltatni. Az árfolyamváltozás miatti kiigazítások kiszámítása céljából visszamenőleges és visszamenőleges adatok is küldhetők. Az EKB esetében az árfolyam-kiigazítást nem a szokásos eljárással kell megbecsülni, hanem a számviteli adatokból közvetlenül jelenteni.

70.3.

„Árváltozás miatti átértékelési kiigazítások”. Az EKB/NKB-k a jóváhagyott eljárásnak megfelelően adatokat szolgáltatnak az átértékelődés nagyságáról. Az EKB/NKB-k statisztikai mérlegét havi gyakorisággal, piaci értéken kell benyújtani. Következésképpen az árváltozás miatti átértékelési kiigazításokat is minden hónapban jelenteni kell.

71.

Küszöbérték.Az NKB-k „átsorolási és egyéb kiigazítási” adatainak küszöbértéke 5 millió euro. Erre a küszöbértékre azért van szükség, mert az NKB-k mérlegeit elkülönítetten jelentik, és azokat elkülönítetten is lehet közzétenni (a KBER összevont mérlegén belül).

4.2. Pénzpiaci alapok

72.

Az NKB-k alapelvként a pénzpiaci alapok (PPA) jelentési rendszerével összhangban végeznek kiigazításokat az „átsorolások és egyéb kiigazítások” és az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” tekintetében. Bizonyos körülmények között szükség lehet ezen eljárások módosítására. Mindazonáltal az EKB/2001/13 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése lehetőséget ad az NKB-knak arra, hogy eltérést engedélyezzenek néhány vagy minden PPAnak az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” jelentése tekintetében.

73.

Amennyiben az eltérést egyáltalán nem vagy nem minden intézményre alkalmazzák, a következő szabályok érvényesek:

73.1.

A PPA-mérleg eszközoldalának esetében nincs szükség különleges kezelésre, mivel azt ezen Kézikönyv fő része teljes egészében tárgyalja.

73.2.

A forrásoldal majdnem teljes egészében a „pénzpiaci alapok befektetési jegyei” sorból áll. A PPA-k önálló jogi személyek, és ezért nem tekinthetők átláthatónak. Következésképpen a PPA-mérleg eszközoldalának kezelése nem gyakorol közvetlen befolyást a forrásoldal kezelésére. Továbbá a kezelés hasonló a forrásoldal más hasonló instrumentumainak kezeléséhez.

73.3.

A PPA-k szerepelnek az MPI-k jegyzékében, mert a PPA befektetési jegyek a betétek közeli helyettesítői. Ezért a PPA befektetési jegyeket a betétekkel azonos módon kell kezelni. A betétekkel végzett pénzügyi tranzakciók közé tartozik a pénz ügyfelek által betétszámlákon történő elhelyezése, illetve a betétszámlákról ügyfelek részére történő kifizetése, valamint a kamatok felvétele. Mivel a betétek rögzített névértékűek, nincs tartási nyereség vagy veszteség. Ezért a két időszak közötti minden állományváltozás – az „átsorolások és egyéb kiigazítások” kivételével – pénzügyi tranzakció.

73.4.

A PPA befektetési jegyek esetében az ügyfelek által végzett, betéti be- és kifizetések megfelelője a befektetési jegyek vásárlása/eladása; a betéti kamatok elszámolásának megfelelője a befektetési jegyek értékváltozása. Mivel a PPA befektetési jegyek értéke általában naponta változik, ez az instrumentum a napi kamatozású betétekhez hasonlít. Ennek az a magyarázata, hogy a PPA befektetési jegyek könnyen értékesíthetők. Ahogy a betéteknél is, a PPA befektetési jegyek minden állományváltozását pénzügyi tranzakcióként kell kezelni (újfent az „átsorolások és egyéb kiigazítások” kivételével).

74.

Összefoglalva, amennyiben az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” tekintetében engedélyezhető eltérést nem alkalmazzák, a PPA-eszközöket a szokásos eljárásnak megfelelően kell kezelnii (15); a források esetében a „pénzpiaci alapok befektetési jegyei” esetében a tranzakciók kiszámításához elegendő a mérlegek különbségéből kiszűrni az „átsorolási” kiigazításokat. Átértékelődés miatti kiigazítást ezen értékpapír esetében nem kell jelenteni.

(15) Az eszközoldali átértékelés megfelelője a PPA-k esetében nem a „pénzpiaci alapok befektetési jegyei”, hanem a „fennmaradó források”.

221

222


HU

4.3. Államháztartási források (és eszközök) 75.

Az államháztartásnál elhelyezett betétek (és eszközök) tekintetében állományadatokat kell gyűjteni. A tranzakciós statisztikák összeállításának céljából a kiigazító adatokat alapelvként az MPI-mérlegstatisztikákra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell szolgáltatni. A gyakorlatban a tranzakcióktól eltérő (azaz árfolyam – vagy piaci árváltozás következtében bekövetkező) változások előfordulása valószínűtlen. Ezen adatokat a 3. és 5. táblázatban ismertetett módon kell szolgáltatni.

4.4. Tájékoztató adatok 76.

A forgalmat az MPI-k által kibocsátott értékpapírok rezidens tulajdonosok szerinti részletezésére vonatkozó tájékoztató adatok tekintetében is ki kell számítani annak érdekében, hogy ezen adatok is beépüljenek a rendszeres monetáris és bankstatisztikákba, valamint a monetáris aggregátumokba. Ezért a tájékoztató adatok esetében átsorolási kiigazításokat, árfolyamváltozás miatti kiigazításokat és árváltozás miatti átértékelési kiigazításokat is kell számítani. Ezeket az adatokat a 3. és 5. táblázatban ismertetett módon kell szolgáltatni.

4.5. Az átértékelődés miatti kiigazításra vonatkozó átmeneti időszak 77.

Az EKB/2001/13 rendelet előírta, hogy egy 12 hónapos átmeneti ideig a hitelleírásokra/leértékelésekre és árváltozására vonatkozó követelményeknek a tárgyhónap végét követő 15. munkanap zárásától számított további egy hónap késedelemmel lehet eleget tenni az EKB felé. Mindazonáltal az átmeneti rendelkezést alkalmazó NKB-k a korábban az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló, 2002. július 30-i EKB/2002/5 iránymutatásában (16) foglalt havi átértékelődés miatti kiigazító adatsorokat továbbra is a megfelelő állományadatokkal megegyező határidőkkel küldik. Átmeneti vagy becsült adatok is szolgáltathatók, amelyeket a következő havi adatküldéskor kell felülvizsgálni.

5. SZAKASZ – TRANZAKCIÓK SZÁMÍTÁSA A NEGYEDÉVES ADATOK ALAPJÁN

5.1. Bevezetés 78.

Az EKB/1998/16 rendelet I. melléklete 2. részének 2. és 3. táblázatában foglalt negyedéves állományadatok strukturális elemzése csak korlátozott mértékben biztosíthatná a monetáris politikai vonatkozások értékeléséhez szükséges információkat. Következésképpen a tranzakciós statisztikák összeállítását az EKB/2002/5 iránymutatásában található negyedéves táblázatok adataira is ki kellett terjeszteni. Meg kell jegyezni, hogy az EKB/2001/13 rendelet nem foglalkozik a negyedéves adatokra vonatkozó árváltozás miatti átértékelési kiigazítások jelentésével.

79.

Mivel az EKB/1998/16 rendelet I. melléklete 2. része 2. és 3. táblázatának részeként korábban negyedévenként jelentett adatok egy részét az EKB/2001/13 rendelethez csatolt I. melléklet 2. részének 1. táblázatával összhangban havi gyakorisággal kell jelenteni, valamint figyelembe véve, hogy továbbra is szükséges tranzakciós statisztikákat számítani azon tételek tekintetében, amelyek változatlanul negyedéves jelentési kötelezettség alá esnek, azaz az EKB/2001/13 rendelethez tartozó I. melléklet 2. részének 2. táblázatában foglalt tételek esetében, az NKB-k az alább részletezett negyedéves adatok tekintetében kiigazító adatokat szolgáltatnak, szükség esetén becsült adatok felhasználásával.

80.

Ez az előírás a teljesség érdekében kiterjed az NKB-kra vonatkozó adatok kiigazításának jelentésére is legalább 1999. januártól.

5.2. A tranzakciós statisztikák kiszámításának eljárása 81.

A negyedéves adatokat tartalmazó 2. táblázat esetében alkalmazandó tranzakciószámítási eljárás hasonló a havi adatokat tartalmazó 1. táblázat esetében alkalmazott, a 2. és 3. szakaszban bemutatott eljáráshoz. Az EKB a negyedéves adatokból kiszámítja a pénzügyi tranzakciókat, olyan módon, hogy megállapítja a negyedév végi adatszolgáltatási napokon érvényes állományok közötti különbséget, majd kiszűri a tranzakcióktól eltérő fejleményekből eredő hatásokat. Az ilyen, nem tranzakciókból eredő hatások három csoportba sorolhatók: „átsorolások és egyéb kiigazítások”, „árfolyamváltozások” és „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások”. A kiigazító adatsorokat minden fenti hatás tekintetében el kell készíteni.

(16) HL L 220., 2002.8.15., 67. o.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


82.

Az 1. táblázat esetében alkalmazott és a 2. szakaszban ismertetett eljáráshoz hasonlóan az EKB a 2. táblázatra vonatkozóan is kiszámítja a „árfolyamváltozások” következtében szükséges kiigazítást. A 2. táblázat „szabványos kiigazítására” a negyedéves adatokat tartalmazó 4. táblázatban foglalt információk, valamint az 1. táblázat esetében kiszámított „Árfolyamváltozás miatti kiigazítások” felhasználásával kerül sor (17). Szükség esetén a 2. táblázatra vonatkozó „rendkívüli (ad hoc) kiigazítás” is végezhető.

83.

A 3. szakaszban foglalt, az 1. táblázattal kapcsolatos meghatározások az NKB-k által a 2. táblázatra vonatkozóan benyújtott „átsorolási” negyedéves kiigazításokra és az „átértékelődés miatti” (leírások és árváltozás miatti átértékelődések) negyedéves kiigazításokra is vonatkoznak. A benyújtandó kiigazítások felsorolását e melléklet 2. táblázata tartalmazza.

84.

Negyedéves kiigazításokat két esetben kell szolgáltatni.

84.1.

Először, amikor a havi adatokat tartalmazó táblázat (1. táblázat) tekintetében kiigazításra kerül sor. Ez esetben a havi kiigazítás érintheti a 2. táblázatban szereplő részletező tételeket. Más szóval, ha az 1. táblázatban kiigazító adatot szolgáltatnak, ez magával vonja a 2. táblázatban szereplő tételek tekintetében tett kiigazítások jelentését. A két adatsor negyedévenként kerül összhangba (más szóval, a havi kiigazítások összegének meg kell egyeznie a negyedéves kiigazítással). Ha a negyedéves kiigazításokra küszöbérték van érvényben, illetve ha a negyedéves kiigazításokat nem lehet teljes mértékben vagy a havi kiigazítással azonos részletezettséggel megállapítani, akkor olyan módon kell a kiigazítást számítani, hogy az a havi adatokra vonatkozó kiigazítással ne legyen ellentmondásban.

84.2.

Az „értékpapírok árváltozása miatti kiigazítások” esetében az értékpapírokkal végzett tranzakciókból eredő értékelési változások (azaz az úgynevezett „mérlegmódszer” alkalmazása, lásd a magyarázó megjegyzéseket) figyelmen kívül hagyása alapelvként következetlenséget idézhet elő a havi és a negyedéves kiigazítások között. E módszer alkalmazása során kizárólag mind a folyó, mind az előző adatszolgáltatás végén állományként jelentett értékpapírokat érintő átértékelődéseket kell figyelembe venni. Következésképpen az adatszolgáltatás gyakoriságának eltolódása a jelentett kiigazításban különbségeket okozna. E nemkívánatos következmény elkerülése, valamint a negyedéves és havi kiigazítások közötti összhang megteremtése érdekében a „mérlegmódszer” alkalmazása esetén a havi vagy negyedéves adatszolgáltatástól függetlenül havonta kell kiszámítani az „értékpapírok árváltozás miatti átértékelődését”. Más szóval a negyedéves kiigazítás a havi kiigazítások összege lenne, biztosítva ezáltal a havi és negyedéves kiigazítások következetességét. Ha az alapul szolgáló adatok nem állnak havonta rendelkezésre, becslések is elfogadhatók a havi és negyedéves kiigazítások összhangja megteremtése érdekében. Ezzel szemben az értékpapírokkal végzett tranzakciókból eredő értékelési változások figyelembevétele (az úgynevezett „tranzakciómódszer” alkalmazása, lásd a magyarázó megjegyzéseket) a havi adatokkal teljes mértékben összhangban levő negyedéves kiigazításokat eredményezne. A „tranzakciómódszer” alkalmazása esetén az értékpapírokat érintő minden átértékelődést – az időszakkezdeti vagy -végi állományra való tekintet nélkül – jelenteni kell. Ennek eredményeként a negyedéves kiigazításoknak egyezniük kell a havi kiigazítások összegével.

84.3.

Szükség lehet továbbá a negyedéves adatokat tartalmazó táblázatok tekintetében tett kiigazításokra akkor is, ha a havi adatokat tartalmazó 1. táblázatra vonatkozóan nem került sor kiigazításra. Ez az eset fordul elő, amikor a részletesebb negyedéves szinten átsorolásra kerül sor, viszont az összevontabb havi szinten ez az átsorolás nem mutatkozik. Ez vonatkozhat az „átértékelődés miatti átsorolásokra” is, amikor a havi sor különböző összetevői eltérő irányban mozdulnak el. Ez esetekben is biztosított a havi és negyedéves adatok összhangja. Az „értékpapírok árváltozása miatti kiigazítások” tekintetében a következetességet azáltal lehet megteremteni, hogy a havi „mérlegszemléletet” nemcsak a havi, hanem a negyedéves adatokat tartalmazó táblázatok esetében is alkalmazzák.

85.

Az NKB-k olyan mértékben szolgáltatnak a negyedéves statisztikákra vonatkozó kiigazításokat, amennyire képesek a meglévő (havi) kiigazítások részletes szektorok/instrumentumok szerinti besorolását ésszerű pontossággal megállapítani vagy megbecsülni. Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” tekintetében az információk hozzáférhetőek. Az NKB-k különösen elegendő információval rendelkeznek ahhoz, hogy a nagyobb egyszeri kiigazításokat (pl. adatszolgáltatási hiba következtében szükségessé váló átsorolást) könnyen szét tudják osztani adott negyedéves tételek között. Az adatszolgáltatók körének változásai következtében elvégzendő negyedéves kiigazítások hasonlóképpen nem jelentenek nehézséget az NKB-knak. Az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” tekintetében a leírásokra és átértékelődésekre vonatkozó adatok megszerzése nehezebb, mert az eredeti adatforrások részletezése nem megfelelő. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy az „átértékelődés miatti kiigazítás” legalább részben becsléseken fog alapulni. A becslésekhez az alkalmazott módszert ismertető magyarázatot kell fűzni (pl. a hiányzó részletezések becslése az állományadatok arányát követte).

(17) További részleteket A tranzakciós statisztikák összeállításáról szóló Monetáris és bankstatisztikai szektor kézikönyvv kiegészítése fog tartalmazni.

223

224

HU 86.


A negyedéves adatokat tartalmazó 2. táblázat és a havi adatokat tartalmazó 1. táblázat kiigazításai közötti összhang megteremtése érdekében az 1. táblázat kiigazításai egy hónapos időtartamra, a 2. táblázat kiigazításai pedig egy negyedéves időtartamra vonatkoznak. A negyedéves adatok kiigazításai megegyeznek három hónap adatainak összegével, pl. a márciusban jelentett negyedéves kiigazításnak összhangban kell lennie a januári, februári és márciusi havi kiigazítások összegével. Mivel a negyedéves tranzakciók kerete megegyezik a havi tranzakciókéval, ideértve a „mérlegmódszer” havi alapon történő alkalmazását a negyedéves tranzakciókra is, a kétféle adatnak idővel összhangba kell kerülnie.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

1. függelék A VISSZAMENŐLEGES ADATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Általános szabályok 1.

Az NKB-k az EKB/2000/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 1998. december 1-jei EKB/1998/16 rendelettel (2) összhangban 1998. június végétől hóvégi mérlegadatokat szolgáltattak az EKB-nak, továbbá becsült adatokat 1997. szeptember végéig visszamenőleg és a rendelkezésre álló adatokat az 1980-as évek elejéig visszamenőleg. Az említett adatszolgáltatással való összhang megteremtése céljából az NKB-k a tranzakciós statisztikák összeállításához szükséges, 1998. júliusi adatokkal kezdődő kiigazításokat is szolgáltattak, továbbá becsült adatokat 1997. októberig visszamenőleg és a rendelkezésre álló adatokat az 1980-as évek elejéig visszamenőleg. Az NKB-k továbbá az azonos ütemezésű referencia-időszakok szerint magyarázatokat is fűztek az „átsorolásokhoz és egyéb kiigazításokhoz”.

2.

A követelmények bevezetésekor az NKB-k azon kiigazításokra összpontosítottak, amelyek kiszűrik a legjelentősebb, nem tranzakciókból eredő hatásokat az olyan mérlegtételekből, amelyeket az euro-övezeti szintű monetáris aggregátumok meghatározása valószínűleg magában foglal. Az NKB-k a rendelkezésre álló adatokon alapuló, jelentős „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat” legalább az 1998. júliustól jelentendő tételek tekintetében szolgáltatták. Az 1997. szeptember előtti, visszamenőleges adatokra vonatkozó jelentős „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat” az NKB-k a rendelkezésre álló adatok alapján a lehető legkorábbi időpontig (azaz az 1980-as évek elejéig) visszanyúlva, de legalább az 1997 szeptemberét követő időszakokra vonatkozóan szolgáltatták.

3.

Az egyéb mérlegtételekre vonatkozó „átsorolások és egyéb kiigazítások”, valamint minden „átértékelődés miatti kiigazítás” tekintetében az NKB-k legalább 1998. június végétől szolgáltatták a jelentős kiigazításokat a folyó adatokhoz, valamint kiigazításokat a legalább 1997 szeptemberével kezdődő visszamenőleges adatokhoz. Mivel az NKB-knak időre volt szükségük az új adatszolgáltatási rendszerek megteremtéséhez, a monetáris aggregátumokban szereplő sorokhoz és más sorokhoz tartozó teljes körű kiigazításokat csak 1999. december végétől kellett jelenteniük.

4.

Az NKB-k továbbá adatokat szolgáltathatnak az EKB/1998/16 rendelethez csatolt I. melléklet 2. részének 5. táblázatával kapcsolatban az 1997. szeptember és 1998. szeptember közötti időszakra vonatkozóan.

5.

A fent megállapított bevezetési ütemterv az NKB-k számára előírt minimális követelményeket tartalmazza. Az NKB-k a lehetőségekhez mérten korábban teljesítették ezeket a követelményeket. Néhány kiigazítás tekintetében, például (mint az „átsorolások és egyéb kiigazítások” esetében), ésszerű volt az összes mérlegtételre vonatkozó bizonyos kiigazítások jelentését egyidejűleg megkezdeni (pl. a statisztikai lefedettséggel kapcsolatos kiigazítások).

6.

Kiemelt tételek a következők: készpénz; az euro-övezet nem monetáris pénzügyi intézményeivel (MPI) szembeni betétek; hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; pénzpiaci papírok (3); pénzpiaci alapok (PPA) befektetési jegyei; az MPI-k tulajdonában levő értékpapír-állomány az MPI-k által kibocsátott részvények kivételével és pénzpiaci papírok.

Átértékelődés miatti kiigazítás 7.

Az EKB/2002/8 rendelettel (4) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló EKB/2001/13 rendelet (5) értelmében az MPI-k 2003. január óta szolgáltatnak adatokat a havi mérlegükben megjelenő hitelleírásokról és árváltozás miatti átértékelődésekről. Ezen információk korábban csak az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok a monetáris és bankstatisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló, 1998. december 22-i EKB/1998/NP27 iránymutatásnak és frissítéseinek részeként voltak megköveteltek, az MPI-ket azonban közvetlen kötelezettség nem terhelte. Következésképpen az NKB-k országonként eltérően rendelkezésre álló adatokat szolgáltattak az EKB-nak.

(1) HL L 229., 2000.9.9., 34. o. (2) HL L 356., 1998.12.30., 7. o. (3) A „pénzpiaci papírok” sor 2003. január óta nem létezik; a korábban pénzpiaci papírként besorolt értékpapírokat az EKB/2001/13 rendelet értelmében a „nem részvényjellegű értékpapírok” sorban kell jelenteni. (4) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (5) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

225

226

HU


Hitelek leírása

8.

Az NKB-k különböző adatforrásokat alkalmaztak a hitelleírások megállapítására, például az eredménykimutatást, a tranzakciókról szóló kimutatásokat, az MPI-k által szolgáltatott kiigazítások adatait vagy különleges felméréseket. Ezen információk azonban bizonyítottan hiányosak lehetnek. Ilyen esetekben a hiányt becsléssel pótolták. Például a hiányzó részletezéseket a meglévő állományokon alapuló súlyozással becsülték; a nagyobb késedelemmel vagy kisebb gyakorisággal rendelkezésre álló adatokat később, revízióként könyvelték el, vagy felosztották a szükséges (havi) gyakoriság elérése érdekében.

Ár-, árváltozás miatti átértékelődések

9.

Az „árváltozás miatti átértékelődések” (korábban „egyéb árváltozás miatti átértékelődések”) az EKB/1998/16 rendelethez tartozó I. melléklet 2. részének 1. táblázatában foglaltak alapján csak néhány mérlegtételt érintettek: a forrásoldalon a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” és a „pénzpiaci papírok” sort, az eszközoldalon pedig a „nem részvényjellegű értékpapírok”, a „pénzpiaci papírok” és a „részvények és egyéb részesedések” sort, valamint megfelelőiket, elsősorban a „tőke és tartalékok” sort.

10.

Az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” jellegét és mértékét az elfogadott értékelési módszer határozza meg. Bár az EKB Útmutató a monetáris és bankstatisztikák összeállításához – Útmutatás az NKB-k számára az EKB-nak benyújtandó monetáris és bankstatisztikák összeállításához (1) c. kiadványa azt ajánlotta, hogy a mérleg mindkét oldalát piaci értéken tartsák nyilván, a gyakorlatban az NKB-k mind a forrás-, mind az eszközoldalon több különböző értékelési módszert alkalmaztak és alkalmaznak. Az Összeállítási útmutató alapján ez elfogadható mindaddig, amíg a könyv szerinti érték nem tér el jelentősen a piaci értéktől.

11.

A mérleg forrásoldalán a forgalomképes értékpapírok esetében a szokásos számviteli gyakorlat a rögzített értéken, azaz név-, kibocsátási vagy visszaváltási értéken való nyilvántartás. Az adatszolgáltatói körben nem jellemző a piaci értékelés. A mérleg eszközoldalán az értékpapír-állományokat a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelően piaci árfolyamon, vételi árfolyamon, a piaci vagy a vételi árfolyam közül az alacsonyabb árfolyamon vagy visszaváltási értéken lehet nyilvántartani.

12.

Ha az értékpapír-kibocsátásokat vagy -állományokat piaci értéken tartották nyilván, az NKB-knak kiigazító adatokat kellett szolgáltatniuk. Amikor az értékpapírokat változatlan árfolyamon tartották nyilván, kiigazításra akkor kerülhetett sor, ha a tranzakciót ettől eltérő árfolyamon bonyolították le. Általában arra lehetett számítani, hogy a rövid eredeti lejáratú (legfeljebb kétéves), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy pénzpiaci papírok értékváltozása nem gyakori és kismértékű lesz. Ezért e tételek esetében a kiigazítás szükségtelen lehet.

13.

Piaci értékelés alkalmazása esetén a mérlegben nyilvántartott értékpapírok értéke a piaci árfolyamok ingadozásait tükrözve folyamatosan és esetleg jelentős mértékben változik. Más értékelési módszerek (mint a vételi/piaci árfolyam közül az alacsonyabb, kibocsátási árfolyam, stb.) kevésbé gyakoriak, és valamennyivel kisebb mértékű nyilvántartott értékelést tesznek szükségessé.

14.

Az átértékelődés hatásai nem figyelhetők meg közvetlenül a mérlegstatisztikákból, és mivel az EKB/1998/16 rendelet nem írta elő, hogy a kiigazításokat milyen módon kell jelenteni, a hatásokat közvetetten kellett megállapítani. Három szemlélet volt lehetséges:

14.1. Az információk az értékpapír-állományra vonatkozó, különlegesen szolgáltatott adatokból lehettek hozzáférhetők (pl. kiegészítő számviteli beszámolók).

14.2. Lehetséges volt a szükséges adatok levezetése az eredménykimutatásban szereplő információkból. Az értékpapírok felhasználási célja határozza meg azt, hogy az értékváltozások milyen módon jelentkeznek az eredménykimutatásban. A kereskedelmi célú állomány értékváltozásait (amelyek általában a piaci értékekkel egyeznek meg) a pénzügyi műveletek nettó nyeresége vagy nettó vesztesége (2) sorban tartják nyilván. A befektetési célú állomány/befektetett pénzügyi eszközök értékváltozásait (általában könyv szerinti értéken) általában a „befektetett pénzügyi eszközként, egyéb részesedésként és kapcsolt vállalkozásokban való részesedésként tartott, átruházható értékpapírok tekintetében végzett értékhelyesbítésként (és visszaértékelésként)” tartják nyilván (3). A nehézség abban jelentkezett, hogy az eredménykimutatás nem volt megfelelő mértékben részletezett. Az adatok nem álltak továbbá havonta rendelkezésre, és ha mégis, az értékváltozásokat gyakran nem könyvelték el ilyen gyakorisággal. (1) 1998. április. (2) A bankok és más pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.) 32. cikkének (1) bekezdése. (3) A 86/635/EGK irányelv 34. cikke.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


15.

A becslések az egyedi értékpapírok vagy értékpapírosztályok árfolyamindexeiből levezethetők voltak. Ez a szemlélet azonban feltételezte, hogy az MPI-k értékpapír-állományai megfelelő részletezésben állnak rendelkezésre. A piaci árfolyamokat tükröző indexszámok alkalmazása a becslést helyettesíthette. Mivel ezen információk általában csak évente vagy kétévente hozzáférhetőek, a hiányt becsléssel lehetett pótolni. Mivel a helyzet országonként eltérő volt, az NKB-knak a rendelkezésre álló országos adatforrásokból kellett kiindulniuk.

16.

A PPA-kra vonatkozó árváltozás miatti árváltozás miatti átértékelési kiigazítások tekintetében a PPA-mérleg eszközoldalának esetében nem volt szükség különleges kezelésre, mivel azt az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló, 2000. november 13-i EKB/2000/13 iránymutatásban szereplő Kézikönyv fő része teljes egészében tárgyalja. A forrásoldal majdnem teljes egészében a „pénzpiaci alapok befektetési jegyei” sorból áll, amelyre vonatkozóan nem kellett átértékelődés miatti kiigazítást jelenteni (1).

Negyedéves adatok 17.

Az euro-övezet minden NKB-ja szolgáltatni tudta a negyedéves átsorolási kiigazításokat, a leírások és a negyedéves adatok „átértékelődés miatti kiigazításai” azonban nehezebbnek bizonyultak. Az említett nehézségek figyelembevételével az adatokat az alábbi rendszer szerint kellett szolgáltatni:

17.1. Az euro-övezet minden NKB-ja megküldte az EKB/1998/16 rendelet I. melléklete 2. részének 2. és 3. táblázatában található állományadatokra vonatkozó „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat”, ideértve az 1997 szeptemberével kezdődő visszamenőleges adatokat is. 17.2. Az euro-övezet NKB-i megküldték az EKB/1998/16 rendelet I. melléklete 2. részének 2. és 3. táblázatára vonatkozó „árváltozás miatti átértékelési kiigazításokat” is – amennyiben azok rendelkezésre álltak –, ideértve az 1997 szeptemberével kezdődő visszamenőleges adatokat is.

(1) Az eszközoldali átértékelés megfelelője a PPA-k esetében nem a „pénzpiaci alapok befektetési jegyei”, hanem a „fennmaradó források”.

227

228

HU


2. függelék A VÁLLALATI FÚZIÓK, BEFOLYÁSSZERZÉSEK ÉS SZÉTVÁLÁSOK HATÁSA A TRANZAKCIÓS ADATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA

Két vagy több monetáris pénzügyi intézmény (MPI) egy új MPI-vé történő fúziója Vállalatok fúziójakor két különböző fajta nem tranzakció jöhet létre. Elsőként – és valószínűleg ez a lényegesebb típus – változhat az eszközök és források értéke. Az ilyen felértékelődés/leértékelődés nem tranzakció, ezért a kérdéses összeget az „árváltozás miatti átértékelési kiigazítások” között kell kimutatni. Továbbá a két fúzionáló intézmény között fennálló minden egyenleg megszűnik. Az ESA 95 (1) értelmében (6.30. bekezdés) ez a megszűnés nem pénzügyi tranzakció, és ezért a megszűnés hatásainak a tranzakciós statisztikákból való kiszűrését szolgáló kiigazítást az „átsorolások és egyéb kiigazítások” között kell (negatív előjellel) kimutatni (2). Ha az eszközök és források értékelésének módszere eltérő, akkor az összevezetett tételek felértékelődését/leértékelődését is számításba kell venni. A kiigazítások megállapítására szolgáló információforrások a két fúzionáló intézmény zárómérlege és az új intézmény nyitómérlege. Ideális esetben a fúzionáló intézményeknek a fúzió létrejöttekor mind a fúzió előtti, mind a már társult állapotra vonatkozó mérlegadatokat kell szolgáltatniuk. Ilyen módon a fúzió előtti két külön mérleg és az egyesített mérleg különbözete teljes mértékben nem tranzakcióból származó forgalmat jelent. Az Európai Központi Bank azonban abból a hallgatólagos feltételezésből kiindulva számítja a növekedési ütemet, hogy az átsorolási kiigazításokra minden hónap végén kerül sor. Ezért helyes a kiigazításokat a különálló intézmények által a nemzeti központi banknak jelentett utolsó mérlegekre és az egyesült intézmény által egy hónappal később jelentett első mérlegre alapozva elvégezni. Ebben az esetben a fúzió és a két megfigyelés közötti hónapban lebonyolított tranzakciók hatását összevontan, egy kiigazításként jelenti az intézmény.

Befolyásszerzés MPI-ben egy másik MPI által Ez a művelet nagyon hasonlít a fúzióra, és a művelet során mindkét típusú, fent említett nem tranzakció előfordulhat. Egy eltérés azonban adódik: három különböző intézménytől származó három mérleg helyett ez esetben két mérlege lesz az átvevő intézménynek, és egy mérlege a beolvadónak. A befolyásszerzés hatásainak megállapítására szolgáló eljárás azonban megegyezik a fúzió esetében alkalmazott eljárással. Ideális esetben az átvevő és a beolvadó intézmény is a befolyásszerzés időpontjában fennálló mérlegadatokat szolgáltat, mind a befolyásszerzés előtti, mind az azt követő állapotra vonatkoztatva. A növekedési ütem számításával teljesen összhangban álló megoldás azonban a különálló intézmények által jelentett utolsó mérlegekre és az átvevő intézménynek a felvásárlást követő első mérlegére alapozva végzett kiigazításból áll.

Egy MPI két különböző MPI-vé történő szétválása Ez a művelet a fúzió ellentéte. Az eszközök/források értékelésének bármely változása azonban ugyanolyan hatást fejt ki, mint a fúzió esetében. Az egyéb MPI-kkel szembeni egyenlegek itt is tartalmazhatnak a két intézmény között olyan összegeket, amelyek nem tranzakciókból származnak. Ezeket az összegeket az „átsorolások és egyéb kiigazítások” között kell (pozitív előjellel) kimutatni. Ebben az összefüggésben eltérő információk állnak rendelkezésre. Ha két új intézmény jön létre, akkor egy mérlege van a korábbi intézménynek, és két mérlege az új intézményeknek. A fent ismertetett eljárások alkalmazhatók erre az esetre is, ha a fúzió időpontja helyett a szétválás időpontját veszik figyelembe, és a szétválásra vonatkozó információkat használják fel.

Fúzió, befolyásszerzés és szétválás olyan esetben, ha valamely intézmény nem MPI Mindhárom esetben, ha valamely intézmény nem tartozik az MPI-k közé, megváltozik az MPI-adatszolgáltatók köre is (3). Az MPI-szektorba belépő/azt elhagyó intézmény hatása bonyolíthatja az átértékelődések és mind az MPI-szektorral, mind az egyéb rezidens szektorokkal szembeni pozícióváltozások hatását, ezáltal megnehezítve az eltérő fajtájú kiigazítások megkülönböztetését. (1) Európai Elszámolási Rendszer 1995, amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet. (2) Az ESA 95-ben a társulás szervezeti változásnak minősül, lásd „a szektor szerinti besorolási és szerkezeti változásokat” (K.12.1.). (3) Az adatszolgáltatók körének megváltozása nem szükségszerűen jelenti az adatszolgáltató intézmények létszámának változását. A különbség abból adódik, hogy korábban egy adott üzletről nem szolgáltattak adatokat.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


Alapelvként minden érintett intézménynek adatot kell szolgáltatnia, bár előfordulhat, hogy a nem MPI mérlegadatai nem állnak rendelkezésre. Ellenkező esetben becslés készül annak az intézménynek a tranzakcióiról, amely a műveletet megelőzően is MPI volt, és azt követően is MPI marad (esetleg a korábbi hónapokra vonatkozóan rendelkezésre álló adatokból megállapítható tendencia alapján). A két mérleg közötti különbözet többi részét az „átsorolások és egyéb kiigazítások” között kell kimutatni.

A fúziók, befolyásszerzések és szétválások hatásai a monetáris/hitelaggregátumokra Kevéssé valószínű, hogy e fejlemények hatást gyakoroljanak a monetáris/hitelaggregátumokra, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a kérdést. Az előfordulás főbb okai a következők lehetnek: –

Az adatszolgáltatók körének változásai: ezeket nem maguk a fúziók/befolyásszerzések/szétválások okozzák, hanem csak az intézmény szektorának megváltozása.

–

Átértékelődés: az átértékelődés kapcsolódhat valamilyen fúzióhoz/megszerzéshez, és majdnem minden mérlegtételt érinthet. Valószínűsíthető, hogy a mérleg eszközoldalára gyakorol nagyobb hatást.

–

Két intézmény közötti egyenleg összevezetése: ez a fejlemény csak akkor módosíthatja a monetáris/hitelaggregátumokat, ha az eszközök és források értékelésének módszere eltérő. Ebben az esetben csak az értékváltozás gyakorol hatást a monetáris/hitelaggregátumokra, a „szervezeti változástól” (nettósítás) nem várható ilyen hatás.

229

230

HU


3. függelék AZ ADÓSSÁGÁTVÁLLALÁS KEZELÉSE

Az adósságátvállalás meghatározása

1.

Az adósságátvállalás olyan művelet, amelynek során általában a központi kormányzat lép az állami vállalkozások (az egyéb rezidens szektorok része) helyébe az eredetileg bankok (a monetáris pénzügyi intézményi [MPI-] szektor) által nyújtott hitelek adósaként. Ez a pénzügyi művelet egyéb intézményi szektorok között is végbemehet. A kezelés ebben az esetben is hasonló lenne.

2.

Mivel az adósságátvállalás hatást gyakorol az MPI-mérlegre, lényeges a művelet pénzügyi vonatkozásainak helyes kezelése a monetáris és bankstatisztikákban. Ez a függelék az adósság átvállalásának statisztikai kezelését ismerteti.

Statisztikai kezelés

3.

A központi kormányzat, az egyéb rezidens szektorok és az MPI-szektor közötti háromoldalú kapcsolatra épülő adósságátvállalást az alábbiak szerint kell kimutatni (1). A központi kormányzat által történő adósságátvállalást a központi kormányzattól (az adósságot átvállaló szervezet) az egyéb rezidens szektorokba (adós) irányuló tőketranszferként kell nyilvántartani. Az egyéb rezidens szektorok tőkebevételének pénzügyi ellentétele az MPI-k által az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitelek csökkenése (azaz az egyéb rezidens szektorok eredeti adósságának az MPI-szektor számára történő visszafizetése), a központi kormányzat általi tőkenyújtás pénzügyi ellentétele pedig a központi kormányzatnak nyújtott MPI-hitelek.

4.

Ezért az MPI-mérlegre számított tranzakciós statisztikákban két különböző pénzügyi tranzakció szerepel: az egyéb rezidens szektorok adósságának visszafizetése az MPI-szektor részére, és ezzel párhuzamosan az MPI-szektor hitelnyújtása a központi kormányzatnak. Az érintett felek közötti bármely készpénzmozgás elmaradása sem a művelet gazdasági jelentését, sem statisztikai kezelését nem változtatja meg.

5.

Az EKB/2002/8 rendelettel (2) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendeletnek (3) megfelelően összeállított MPI-mérlegben és a hozzá kapcsolódó statisztikákban az adósságátvállalás kezelése az alábbi módon történik:

5.1. Az MPI-mérlegstatisztikákban az adósságátvállalás ténye automatikusan az egyéb rezidens szektorok számára nyújtott MPI-hitelállomány csökkenéseként jelenik meg a mérlegben, és ehhez párosul az államháztartási szektornak nyújtott MPI-hitelek növekedése a havi mérlegstatisztikákban (1. táblázat). A részletesebb szektor szerinti bontásban a művelet a nem pénzügyi vállalatoknak (1. táblázat), illetve – ha az állami vállalat pénzügyi vállalkozás – az egyéb pénzügyi közvetítőknek nyújtott MPI-hitelek csökkenéseként, és a központi kormányzatnak nyújtott MPI-hitelek növekedéseként jelentkezik (2. táblázat).

5.2. A tranzakciós adatok számításához szükséges kiigazító adatok megállapítása érdekében az euro-övezet monetáris és bankstatisztikáinak keretében a (pénzügyi) tranzakciós forgalmak kiszámítása olyan módon történik, hogy a forgalomban lévő állományok különbözetéből le kell vonni a nem tranzakcióknak tekinthető kiigazításokat. Ezért az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott MPI-hitelek csökkenését és az államháztartásnak nyújtott MPI-hitelek növekedése pénzügyi tranzakcióként jelenik meg, anélkül, hogy szükség lenne az adatokba történő további beavatkozásra. Az NKB-k e pénzügyi műveletek tekintetében nem kötelesek kiigazító adatokat szolgáltatni. (1) Az ESA 95 (az Európai Elszámolási Rendszer 1995, amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [HL L 58., 2002.2.28., 1. o.] módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet [HL L 310., 1996.11.30., 1. o.] A. melléklete ismertet), az adósságátvállalást tőketranszferként kezeli, azaz a „adósságátvállalást ellentételező tranzakciót … a tőketranszfer kategóriájába sorolja” (5.16 bekezdés), és meghatározás szerint a tőketranszfer pénzügyi ellentétele tranzakció. Bár az ESA 95 itt bemutatott értelmezése és az adósságátvállalásnak az MPI-mérlegstatisztikákban ajánlott kezelése teljes mértékben összhangban van az adósságátvállalásnak az euro-övezet pénzügyi beszámolóiban alkalmazott kezelésével, figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy bizonyos (az ESA 95 5.16., 6.29. és 6.30. bekezdésében felsorolt) kivételes esetekben az adósságátvállalás nem számít tőketranszfernek. Ezek a kivételek azonban csak akkor alkalmazandók, ha az adósságátvállalás során a központi kormányzat magába olvaszt egy állami vállalatot, azaz a vállalat a központi kormányzat részévé válik. Ebben az esetben a műveletet nem pénzügyi tranzakcióként, hanem szektorok közötti (az egyéb rezidens szektorból a központi kormányzatba történő) átsorolásként kell kezelni. A szektorok közötti átsorolás hatásának a forgalmi adatokból való kiszűrése érdekében a nemzeti központi bankok (NKB-k) átsorolási kiigazítást jelentenek. (2) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (3) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

231

Példák könyvelési tételekkel 6.

A példa első része számlákon keresztül mutatja be az adósságátvállalás teljes folyamata alatt lekönyvelt tételeket. A következő szakaszban található második rész összehasonlítja az adósságátvállalást és a központi kormányzat által az egyéb rezidens szektorok számára teljesített más kifizetéseket, valamint ezek kimutatását a könyvelésben.

7.

A művelet kiindulópontja egy hitel, amelyet egy bank (MPI) nyújtott az (egyéb rezidens szektorokhoz tartozó) állami tulajdonú vállalatnak. A központi kormányzat rendszerint kezességet vállal a hitelre. A hitelnyújtáskor az alábbi könyvelési bejegyzésekre kerül sor (1): MPI

8.


E

F

E

F

- Készpénz + Az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitel

Betétek --

+ Készpénz

MPI-től származó hitel +

Központi kormányzat E

F

A vállalat később nem tudja visszafizetni a hitelt, ezért a központi kormányzat átvállalja az adósságot. Ezt követően már nem az egyéb rezidens szektorok, hanem a központi kormányzat az adós. A könyvelés az alábbi (2): MPI


E

F

+ A központi kormányzatnak nyújtott hitel - Az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitel

Betétek --

E

F


Tőke + MPI-től származó hitel -

F

Tőke MPI-től származó hitel +

9.

Az MPI-mérlegben tehát egyszerűen a hitelt felvevő ügyfél szektora változik meg. Ez a változás valóságos, mert megfelel a központi kormányzat és az egyéb rezidens szektorok közötti tényleges átruházás szabályainak. A tőkeszámlát érintő könyvelési tétel a tőketranszfer miatt történt.

10.

A fenti példában készpénz nem szerepel, de a végeredményen az sem változtatna. Ha a központi kormányzat az adósság átvállalását nem a hitelek növelésével, hanem betétek felhasználásával finanszírozná, akkor az alábbiakban látható, nettó egyenleg nélküli háromlépéses műveletsor jönne létre. Az első lépésben a központi kormányzat hitelt vesz föl az MPI-től: MPI E

+ A központi kormányzatnak nyújtott hitel - Készpénz -- Az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitel

Egyéb rezidens szektorok F

E


F

E

F

MPI-től származó hitel --

+ Készpénz

MPI-től származó hitel +

(1) A jelek az alábbiakat jelölik: a + növekedést jelent, a – csökkenést, - - jelöli, ha a sorban nincs változás. (2) A számlákkal kapcsolatos szóhasználat megegyezik az MPI-mérlegek esetében alkalmazottal. Ezért a „tőke” az egyéb rezidens szektor esetében „eredménykimutatást” jelent, a központi kormányzat esetében pedig „nettó hitelnyújtást vagy hitelfelvételt”.

232


HU

10/4. kötet

A második lépésben a központi kormányzat készpénzt utal át az egyéb rezidens szektoroknak: MPI E


-- A központi kormányzatnak nyújtott hitel -- Az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitel


E

F

E

F

+ Készpénz

Tőke + MPI-től származó hitel --

- Készpénz

Tőke MPI-től származó hitel --

A harmadik lépésben az egyéb rezidens szektorok a központi kormányzattól kapott pénzből finanszírozza az adósság visszafizetését az MPI-nek: MPI E


-- A központi kormányzatnak nyújtott hitel - Az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitel + Készpénz

E

F

- Készpénz

Tőke -MPI-től származó hitel -


F

Tőke -MPI-től származó hitel --

Amint fent látható, a készpénz minden mérlegben kétszer jelenik meg, eltérő előjellel. Ezért az egyenleg nulla. A központi kormányzat egyéb kifizetései 11.

Az adósság átvállalásával összefüggő műveletek összehasonlításául az alábbiakban láthatók a központi kormányzat egyéb transzfereivel kapcsolatos könyvelési tételek. A központi kormányzattól az egyéb rezidens szektorokba irányuló transzfereire általában készpénzfizetés/betét formájában kerül sor. A központi kormányzatnak betétei vannak bankoknál illetve a központi banknál, és e betéteket használja fel a költségek fedezésére. Ezért amikor a központi kormányzat valamely tőketranszferral összefüggésben kifizetést teljesít az egyéb rezidens szektorok számára, az alábbi könyvelés történik: MPI E

12.



F

E

F

E

F

A központi kormányzatnál elhelyezett betét Egyéb rezidens szektorok betéte +

+ MPI-nél elhelyezett betét

Tőke +

MPI-nél elhelyezett betét -

Tőke -

E transzfer jellemzői megegyeznek az adósságátvállalás jellemzőivel, a könyvelési tételek csak annyiban különböznek, amennyiben eltérő pénzügyi instrumentumok vesznek részt a műveletben. A monetáris elemzés szempontjából az eltérés abban áll, hogy az adósságnak a központi kormányzat által történő átvállalása a hitelaggregátumokra gyakorol hatást (az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitelek csökkennek, a központi kormányzatnak nyújtott hitelek növekednek), a készpénzben történt ugyanolyan tőketranszfer pedig a monetáris aggregátumokra hat (a – pénzsemleges szektorhoz tartozó – központi kormányzatnál elhelyezett betétek csökkennek, mialatt a – pénztartó szektorhoz tartozó – egyéb rezidens szektorok betétei növekednek). Mindkét esetben azonban pénzügyi tranzakcióról van szó, tehát nincs szükség kiigazításra.

10/4. kötet


HU

233

4. függelék A

HITELEK

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ÉS ÁTRUHÁZÁSÁNAK STATISZTIKÁK SZÁMÍTÁSAKOR

KEZELÉSE

A

TRANZAKCIÓS

Bevezetés 1.

A „hitelek értékpapírosítása” (securitisations) a következőképpen határozható meg: „az a folyamat, amelynek során külső befektetőktől források szerezhetők azáltal, hogy lehetővé válik számukra adott pénzügyi eszközökből álló csomagokba történő befektetés.” Ez azt jelenti, hogy a monetáris pénzügyi intézmény (MPI) vagy hiteleket ad el harmadik feleknek, amelyek e hiteleket értékpapírok kibocsátásának fedezeteként használják fel, vagy a hitelek helyettesítésére átruházható értékpapírokat vásárol.

2.

A „hitelek átruházása” a hitelek értékpapírosításához hasonló művelet, amelynek során az MPI-k értékpapír-kibocsátás nélkül hiteleket adnak el befektetőknek. A művelet gazdasági tartalma és statisztikai kezelése azonban bizonyos vonatkozásokban nagyon hasonlít a hitelek értékpapírosításához.

3.

Ez a függelék a hitelek értékpapírosítását és átruházását a tranzakciós statisztikák levezetésének összefüggésében mutatja be. A függelék minden műveletet bemutat, megmagyarázza azok gazdasági tartalmát, és számlákon meghatározza statisztikai kezelésüket. A függelék végül az értékpapírosítással összefüggésben az MPI-k eszközeivel fedezett értékpapírok kibocsátásával („issue of MPI's asset-backed securities”), valamint az átértékelésekkel foglalkozik.

Hitelek értékpapírosítása 4.

E művelet során az MPI vagy hiteleket ad el egy közvetítőnek, majd ezt követően (vagy ezzel egyidejűleg) a közvetítő a hitelekkel fedezett értékpapírokat bocsát ki, vagy az adós által kibocsátott, a hiteleket helyettesítő értékpapírokat szerez meg (közvetítő bevonása nélkül). Mindkét művelet ugyanolyan hatást gyakorol az MPI-mérlegre. Az előző sokkal általánosabb. Elsőként azonban mégis az utóbbi magyarázata következik, mivel az kevésbé bonyolult.

Hitelek közvetítő nélkül értékpapírosítása és hitelátruházás 5.

Meghatározás: E műveletre akkor kerül sor, amikor „(az eredeti adós) új értékpapírt bocsát ki az eredeti eszköz helyettesítésére, amelyet ezáltal ténylegesen megszüntet” (ESA 95 (1), 5.63. bekezdés), és ezzel egyidejűleg az új értékpapírt harmadik fél befektetőknek értékesíti.

6.

Gazdasági tartalom: A művelet során az adós visszafizeti az eredeti hitelt a hitelező MPI-nek. Az adós ezt a visszafizetést értékpapírok kibocsátásával finanszírozza. Az adós által kibocsátott értékpapírok alapelvként rövid időre a hitelező MPI tulajdonába kerülhetnek, de általában közvetlenül a befektetőknek értékesítik azokat.

7.

Kétségek merültek föl azzal kapcsolatban, hogy ez a fajta művelet széles körben elterjedt-e, ugyanis a gyakorlatban csak nagy vállalkozások és állami vállalatok képesek értékpapírokat kibocsátani.

8.

Ha a művelet nem foglalja magában a hitel értékpapírrá alakítását (azaz ha a befektetőknek értékesített instrumentum továbbra sem ruházható át), akkor hitelátruházásra került sor. A hitelátruházás során mindazonáltal az eredeti hitelt általában kisebb egységekre bontják, amelyeket a hitelező MPI az előnyökkel/kockázatokkal együtt harmadik feleknek értékesít.

9.

Statisztikai kezelés: A hitelező MPI nézőpontjából a hitelek értékpapírosítása általában azt jelenti, hogy a hiteleket készpénzért értékesíti: az MPI a hitel visszafizetéseként készpénzt kap az adóstól. Ez a „nem MPI-knek nyújtott hitelek” csökkenéseként és a „készpénz/betétek” növekedéseként értelmezendő. Az adós a hitel visszafizetését az értékpapírok kibocsátásából származó bevételéből finanszírozza (2). Elképzelhető, hogy az MPI az adóstól készpénz helyett a kibocsátott értékpapírokat kapja meg. Ebben az esetben az MPI a „hitelek” csökkenésének ellentételét a „nem részvényjellegű értékpapírok” növekedéseként kezeli. Az MPI ezt követően általában harmadik fél befektetőknek értékesíti az új értékpapírokat. Az MPI mindkét esetben akkor vezetheti ki mérlegéből a hitelt/ értékpapírokat, ha a tulajdonjogból eredő „kockázatok és előnyök” teljes mértékben átszállnak a harmadik felekre. A hitelátruházás esetében a mérleg akkor módosul, amikor a harmadik félnek történő értékesítés lebonyolódott.

(1) Európai Elszámolási Rendszer 1995, amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet. (2) Az adós által kibocsátott instrumentumok csak akkor minősülnek értékpapírnak, ha teljesítik az átruházhatóság és piacképesség feltételeit. Az EKB/2002/8 rendelettel (HL L 330., 2002.12.6., 29. o.) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (HL L 333., 2001.12.17., 1. o.) értelmében a „nem részvényjellegű értékpapírok” sorba beletartoznak az olyan „átruházható hitelek, amelyeket nagy számú, a másodlagos piacon értékesíthető, azonos dokumentummá alakítottak át”.

234


HU

10/4. kötet

10.

Statisztikai célra a hitelező MPI általi hiteleladást pénzügyi tranzakcióként kell kezelni. Amikor a hiteleket értékpapírosítják, az MPI-hitelező a hitel visszafizetéseként vagy készpénzt, vagy (átmenetileg) az adós által kibocsátott új értékpapírokat kap. Amikor a hiteleket nem értékpapírosítják (hitelátruházás), az MPI általában készpénzt kap az adóstól (a hitelnek harmadik fél befektetők számára történő értékesítéséből finanszírozva). Ezeket a műveleteket pénzügyi tranzakcióként kell kezelni. Mivel e műveletek tranzakciók (valódi tranzakciók), nem kell kiigazítást jelenteni. Ez az eljárás összhangban van az ESA 95-tel (5.62k bekezdés), amely megállapítja, hogy a hitelek értékpapírosítása „két pénzügyi tranzakciót foglal magában: a hitel megszüntetését és az új értékpapírok kibocsátását”.

11.

Szemléltetés: A hitelek értékpapírosítása/hitelátruházás egyszerűen a hitel harmadik fél számára történő értékesítése. Az MPI-mérlegben ez a hitel értékesítéseként mutatkozik, ellentétele pedig a készpénz (vagy betét).

MPI E

F

+ 100 készpénz - 100 hitel

12.

A másik esetben a művelet két lépésre bontható:

13.

1. lépés: A kiindulópont az MPI-mérlegben megjelenő hitel. Amikor a hitelek értékpapírosítására sor kerül, a hitelező MPI a hitel visszafizetéseként az adós által újonnan kibocsátott, átruházható instrumentumokat (értékpapírokat) kap.

MPI E

F

- 100 hitelek + 100 nem részvényjellegű értékpapírok

14.

2. lépés: Az MPI harmadik fél befektetőnek készpénzért eladja az értékpapírokat. Az értékpapírok ekkor eltűnnek az MPI mérlegéből.

MPI E

F

+ 100 készpénz - 100 nem részvényjellegű értékpapírok

Hitelek értékpapírosítása pénzügyi közvetítőn keresztül

15.

Meghatározás: A hitelek értékpapírosítására akkor kerül sor, amikor „(a hitelező) az eredeti eszközt (hitelt) egy másik intézményre ruházza át, és az új értékpapírok az eredeti intézmény mérlegében az eredeti eszköz (hitel) helyébe lépnek” (ESA 95, 5.63. bekezdés), és ezeket az új értékpapírokat ezzel egyidejűleg (vagy ezt követően) harmadik fél befektetőknek értékesítik. A gyakorlatban a művelet olyan módon is lebonyolítható, hogy a pénzügyi közvetítő által kibocsátott értékpapírokat közvetlenül a harmadik fél befektetőknek adják el.

16.

Gazdasági tartalom: A hitelező MPI célja, hogy eszközöknek harmadik felekre történő átruházása révén erőforrásokat szabadítson föl. Ebben az esetben az eredeti eszközt (hitelt) különleges pénzügyi közvetítőnek adja el. Ez a pénzügyi közvetítő vállalat („financial vehicle corporation-PKV”) (ESA 95, 2.55. bekezdés), általában kizárólag az értékpapírosított eszköz tartására jön létre. Az MPI az értékpapírosítandó eszközt vagy készpénzért, vagy a PKV által kibocsátott értékpapírokért eladja a PKV-nak.

10/4. kötet


HU

235

17.

Statisztikai kezelés: A hitelező MPI nézőpontjából a művelet eszközök cseréjéből áll (mint a fenti esetben). Az MPI a hitel értékesítéséért új eszközt (készpénzt vagy értékpapírokat) kap. Ezért az MPI mérlegében a csere a „hitelek” csökkenéseként és a „készpénz/betétek” vagy „értékpapírok” növekedéseként mutatkozik. Meg kell jegyezni, hogy ez az eljárás csak akkor alkalmazható, ha a hitelező MPI az eredeti hitelek minden tulajdonjogból eredő kockázatát és előnyét átruházza a PKV-ra. Ha a tulajdonjogból eredő kockázatok és előnyök az MPI-nél maradnak, akkor a műveletet a mérlegben kimutatandó értékpapírosításként kell kezelni (lásd lejjebb).

18.

Statisztikai célra a hitelező MPI általi hiteleladást pénzügyi tranzakcióként kell kezelni (azaz valódi tranzakciókként), és nem kell kiigazítást jelenteni.

19.

Szemléltetés: Az ilyen fajta értékpapírosításra általában „háromoldalú” műveletként kerül sor. Az MPI hitelt nyújtott, és eladja azt a PKV-nak, amely a vásárlást a hitellel fedezett értékpapír-kibocsátásból finanszírozza. A mérlegben ez a következőképpen mutatkozik:

MPI E

PKV F

+ 100 készpénz

E

F

+ 100 hitel

+ 100 hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

- 100 hitel

20.

Az MPI természetesen megkaphatja a PKV által kibocsátott értékpapírokat is a készpénz helyett, ez esetben a művelet két lépésre oszlik, az alábbiak szerint:

21.

1. lépés: A pénzügyi közvetítő vállalat az általa kibocsátott értékpapírokért megvásárolja a hitelt:

MPI E

PKV F

- 100 készpénz

E

F

+ 100 hitel

+ 100 hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

+ 100 nem részvényjellegű értékpapírok

22.

2. lépés: Az MPI később eladja az értékpapírokat (ez a lépés az egyértelműség kedvéért szerepel itt). A mérlegben ez az alábbiak szerint jelenik meg (a PKV-nál semmilyen műveletre sem kerül sor):

MPI E

PKV F

E

F

+ 100 készpénz - 100 nem részvényjellegű értékpapírok

Eszközökkel fedezett értékpapírok 23.

Meghatározás: A hitelek értékpapírosításához kapcsolódik az eszközökkel fedezett értékpapírok kibocsátása. Ez a művelet a hitelező MPI által a könyveiben lévő hitelek fedezete melletti értékpapír-kibocsátást jelenti. Az eszközök fedezete melletti kibocsátásokat az ESA 95 nem tekinti értékpapírosításnak (3).

24.

Gazdasági tartalom: E művelet célja, hogy a hitelező MPI külső befektetőktől tőkét szerezzen úgy, hogy lehetővé teszi számukra adott eszközök csomagjaiba történő közvetett befektetést azáltal, hogy megvásárolják a hitelező MPI nevében és számlájára, de a kérdéses hitelek fedezetével kibocsátott értékpapírokat. Ez a fajta művelet nem változtatja meg az eredeti hitelező és adós közötti viszonyt. A hitelező MPI esetleg mentesülhet a másik két féllel szemben fennálló jogai és kötelezettségei alól. Ilyenkor a műveletet értékpapírosításnak kell tekinteni

(3) Bár a „hitelek értékpapírosítása” (securitisation) kifejezést az üzleti nyelvben szokás az eszközökkel fedezett ügyletekre is alkalmazni, a monetáris és pénzügyi statisztika területén a kifejezés kizárólag az ESA 95 meghatározására vonatkozik.

236


HU

10/4. kötet

25.

Statisztikai kezelés: Ez a művelet alapelvként nem különbözik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a mérlegen kívüli kiegészítő biztosítékkal történő kibocsátásától (azaz a műveletet statisztikailag azonos módon kell kezelni, a biztosíték meglététől függetlenül). Következésképpen az értékpapírok kibocsátása tranzakciónak minősül. Kiigazítást nem kell jelenteni. Ha a hitelező MPI ezt követően mentesül a végső befektetővel szembeni minden kötelezettségétől, akkor ez az adósságnak az eszközoldalon kimutatott hitelből történő visszafizetését jelenti. Ez is pénzügyi tranzakció.

26.

Összefoglalva, az eszközökkel fedezett értékpapírok kibocsátása és értékesítése pénzügyi tranzakció, következésképpen nem kell kiigazítást jelenteni.

27.

Szemléltetés: A statisztikai kezelés, lépésekre bontva, az alábbiak szerint jelenik meg a mérlegben:

MPI E

F

+ 100 készpénz

+ 100 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

28.

Az MPI eszközökkel fedezett értékpapírokat bocsát ki. A művelet alapelvként lezárult.

29.

Az MPI esetlegesen mentesülhet a hitelezővel (az értékpapírokba befektetővel) szembeni minden kötelezettségétől az adósságnak az eszközoldalon kimutatott hitelből történő visszafizetése révén. Ez esetben a művelet értékpapírosítássá válik:

MPI E

F

- 100 hitelek

- 100 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Hitelek leírása és értékpapírosítása 30.

Egy hitel leírása kapcsolódhat a hitel értékpapírosításához. Ez az eset fordul elő, amikor rossz hiteleket alakítanak át értékpapírrá. Ha a rossz hitelre céltartalékot képeztek, és a céltartalék a mérleg forrásoldalán szerepel, illetve, ha egyáltalán nem képeztek rá céltartalékot, a hitel értékpapírosításának időpontjában az MPI a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (vagy készpénz) sorban az értékpapírosított hitel bruttó összegénél kevesebbet kap. A hitel könyv szerinti értéke és az értékpapírosítás időpontjában meglévő piaci értéke közötti különbözet az MPI vesztesége. A művelet a következő:

31.

Az MPI elad egy rossz hitelt a PKV-nak, amelyet értékének 50 %-áért cserélnek be a PKV által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra. Az MPI a hitelre korábban céltartalékot képzett, de bruttó értéken tartotta nyilván, azaz a céltartalék a mérleg forrásoldalán, a „tőke és tartalékok” sorban szerepelt.

MPI

PKV

E

F

E

F

- 100 hitel

- 50 tőke és tartalékok

+ 50 hitel

+ 50 kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

+ 50 készpénz

32.

A hitel értékpapírosításának időpontjában valójában egy hitel leírására került sor. Ezért a tranzakció helyes kiszámításának érdekében a leírt összegről (50) kiigazítást kell jelenteni. Ha a hitel értékpapírosításával egyidejűleg leírásra kerül sor, a leírásról – kiigazító adatot kell szolgáltatni, amennyiben az hozzáférhető (lásd még az MPImérlegstatisztikákról szóló EKB/2001/13 rendelethez fűzött magyarázatokat (4)).

(4) Európai Központi Bank, 2002. november.

10/4. kötet

HU


237

5. függelék SZÁMSZERŰ PÉLDA A NEGYEDÉVES TRANZAKCIÓKRA Decemberi, januári, februári és márciusi havi állományadatok, és márciusi negyedéves állományadatok (millió euróban)

Gyakoriság

1. Havi

MPI-ken kívüli egyéb belföldi szektorok által kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok

December

Január

Február

Március

Március végi negyedéves összesített állományadatok

24 500

24 500

22 500

20 500

20 500 (1)

Összesen (1. táblázat)

Havi állományadatok március végi negyedéves bontása (a belföldi egyéb rezidens szektorok által kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok = 20 500) 2. Negyedéves

Egyéb pénzügyi közvetítők (2. táblázat)

2 500

n/a

n/a

2 000

2 000

3. Negyedéves

Biztosítótársaságok, nyugdíjalapok (2. táblázat)

1 250

n/a

n/a

1 000

1 000

4. Negyedéves

Nem pénzügyi vállalatok (2. táblázat)

4 450

n/a

n/a

4 500

4 500

5. Negyedéves

Háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (2. táblázat)

16 200

n/a

n/a

13 000

13 000

(1)

1.

Az első negyedévre vonatkozó (márciusi referencia-időszak) negyedéves állományadatoknak meg kell egyezniük a március végi havi adatokkal.

A negyedéves állományadatok összhangban vannak a megfelelő negyedév utolsó hónapjára jelentett havi állományadatokkal. A fenti példában a márciusi havi állományadatok megegyeznek a márciusban jelentett negyedéves állományadatok összegével, azaz a „belföldi egyéb rezidens szektoroknak nyújtott hitelek” márciusi havi állományadatai egyenlők a negyedéves részletezés összegével. Meg kell jegyezni, hogy a megfelelő havi és negyedéves tételek lineáris ellenőrzése azonos adatszolgáltatási időszakon belül lehetséges.

Januárra, februárra és márciusra jelentett havi kiigazító adatok, és az első negyedévre jelentett negyedéves kiigazító adatok (millió euróban)

Gyakoriság

1.

Havi



Január

Február

Március

Március végi negyedéves összesített kiigazító adatok

- 500

0

- 200

- 700 (1)

A havi kiigazításokból levezetett negyedéves kiigazítás negyedéves bontása (a belföldi egyéb rezidens szektorok által kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok = – 700) 2.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

0

3.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

0

238

HU


10/4. kötet

(millió euróban) Március végi negyedéves összesített kiigazító adatok

Gyakoriság


Január

Február

Március

4.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

- 100

5.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

- 600

(1)

A havi kiigazításokból számított negyedéves kiigazításnak a január, február és március havi forgalom összesítésének, és nem csak a márciusi értéknek kell megfelelnie. A példában a helyes érték 700 millió EUR (a teljes negyedév), és nem 200 millió EUR (csak március).

2. A negyedéves kiigazító adatok összhangban vannak a jelentett havi kiigazításokkal. A fenti példában az NKB-k a havi adatsorokhoz az adott negyedév havi kiigazításainak összesítésével számítják a negyedéves kiigazítást. Meg kell jegyezni, hogy a megfelelő havi és negyedéves sorok lineáris ellenőrzése azonos adatszolgáltatási időszakon belül nem lehetséges, azaz az állományadatok ellenőrzési szabálya itt nem alkalmazható.

3. A negyedéves állományadatok és kiigazítások megállapítása céljából az EKB a havi kiigazításokhoz alkalmazottal megegyező eljárással számítja ki a tranzakciós adatokat. Más szóval, a negyedéves tranzakciós adatokat úgy számítja, hogy az állományok különbözetéből levonja a kiigazításokat. A fenti példában az első negyedéves tranzakciós adatok kiszámításához a március végi állományból le kell vonni a december végi állományt és az első negyedéves (a márciusi referencia-időszaki benyújtáskor jelentett) kiigazításokat.

Januárra, februárra és márciusra megállapított havi tranzakciós adatok, és az első negyedévre számított negyedéves tranzakciós adatok (millió euróban)

Gyakoriság

1.

Havi



Január

Február

Március

Március végi negyedéves összesített tranzakciós adatok

+ 500

- 2 000

- 1 800

- 3 300 (1)

A havi tranzakciós adatokból levezetett negyedéves tranzakciós adatok negyedéves bontása (az egyéb rezidens szektorok által kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok = – 5 000) 2.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

- 500

3.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

- 250

4.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

+ 50

5.

Negyedéves


n/a

n/a

n/a

- 2 600

(1)

A havi forgalmi adatokból számított negyedéves forgalmi adatoknak, azaz a márciusra jelentett negyedéves forgalmi adatoknak a január, február és március havi forgalom összesítésének, és nem csak a március végi értéknek kell megfelelnie. A példában a helyes érték 3 300 millió EUR (a teljes negyedév), és nem 1 800 millió EUR (csak március).

11

35 47


2 éven túli

12

13

14

15

16

95

96

84

72

60

48

36

24

97

85

73

61

49

37

25

98

86

74

62

50

38

26

99

87

75

63

51

39

27

100

88

76

64

52

40

28

10

(k)

5

(l)

17

(m)

18

(n)

19

(o)

21

(q)

(p)

20



22

(r)

6

(s)

Háztartások + háztartásokat segítő C. Külföld nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

101

89

77

65

53

41

29

102

90

78

66

54

42

30

103

91

79

67

55

43

31

104

92

80

68

56

44

32

105

93

81

69

57

45

33

106

94

82

70

58

46

34

1

(t)

D. Egyéb


9.1.x. Egynapos


9.4.e. Repóügyletek 83

71

3 hónapon túli


59



23

Legfeljebb 1 éves

9.2.e. Lekötött

9.1.e. Egynapos

9.e. Euro

9

4

(j)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)


Nem MPI-k

8

3

(i)

ebből alá eső hitEgyéb elintézetek, Központi államháztarEKB és kormányzat tás NKB-k

TK (1)

Államháztartás


1 éven túli

2

(h)

(g)

(f)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

MPI-k

7

Betétek

9.

(e)

(d)

(c)

(b)





Nem MPI-k

Legfeljebb 1 éves


(a)

Összesen

ebből TK (1) Egyéb alá eső hit- Központi elintézetek, kormányzat államháztartás EKB és NKB-k

Államháztartás

A. Belföldi

HU

8.

FORRÁSOK

Mérlegtételek

MPI-k

EKB/2001/13 rendelet, I. melléklet, 2. rész, 1. táblázat: havi kiigazítást igénylő tételek

1.TÁBLÁZAT

10/4. kötet 239

2 éven túli

169

157

145

170

158

146

134

122

171

159

147

135

123

172

160

148

136

124

112

(i) (j)

(k)

(l)

173

161

149

137

125

113

(m)

ebből TK (1) alá eső hitEgyéb elintézetek, Központi államháztarEKB és kormányzat tás NKB-k

Államháztartás

174

162

150

138

126

114

(n)

Összesen

175

163

151

139

127

115

(o)


176

164

152

140

128

177

165

153

141

129

117

(q)

(p)

116




Nem MPI-k


178

166

154

142

130

118

(r)

(s)

Háztartások + háztartásokat segítő C. Külföld nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

2 éven túli

186 187

13. Egyéb források


(1) Tartalékképzési kötelezettség.

185

2 éven túli

184


12. Tőke és tartalékok

183

Legfeljebb 1 éves


181 182


179

(t)

D. Egyéb

180

Az állományadatok tekintetében új követelményeket jelentő tételek. Az e tételekhez kapcsolódó tranzakciós adatokat az NKB-k egy hónapos késedelemmel továbbíthatják az EKB számára.

168

156

144

121 133

111

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

MPI-k

Legfeljebb 1 éves

11.e. Euro

11. Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok


9.4.x. Repóügyletek 167

155

3 hónapon túli


143


132

120

110

(h)

(g)

(f)

109





Nem MPI-k

HU


119 131


108

(e)

(d)

(c)

(b)

107

(a)

Összesen

A. Belföldi

ebből TK (1) Egyéb alá eső hit- Központi elintézetek, kormányzat államháztartás EKB és NKB-k

Államháztartás

Legfeljebb 1 éves

9.2.x. Lekötött

Mérlegtételek

MPI-k

240 10/4. kötet

(d)

198

(e)

199

(f)


MPI-k Államháztartás

200

(g)

Fogyasztói hitel

201

(h)

Lakáscélú hitel

202

(i)

Egyéb (maradék)

Összesen

193

(j)

194

(k)

195

(l)

203

(m)

204

(n)


205

(o)


206

(p)

Fogyasztói hitel

207

(q)

Lakáscélú hitel

208

(r)

Egyéb (maradék)

196

(s)

C. Külföld

(t)

D. Egyéb

249

250


2 éven túli

253

274

267

243

229 244

230

245

231

218

232

219

246

233

220

234

221

Az állományadatok tekintetében új követelményeket jelentő tételek, amelyek esetében az átértékelődés miatti kiigazítás egy hónapos késedelemmel elfogadható.

275

270

247

222

222

277

266

257

242

217

Egyéb eszközök

273

269

265

264

263

255

254

256

241

216

7.

272

228

215

276

271

240

227

214


268


4.

226

213


260

2 éven túli

262

252

239

225

212

5.

259


261

251

238

224

211

209

6.

258

Legfeljebb 1 éves


248

Legfeljebb 1 éves

3.e. Euro


237

2.e. ebből euro

3.

223

5 éven túli

236

210


235

197

Legfeljebb 1 éves

Hitelek

HU

2.

1.

189

192

(c)

Összesen


188

191

(b)

Államháztartás

Háztartások + a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Készpénz

190

(a)

MPI-k



Háztartások + a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

1.e. ebből euro

ESZKÖZÖK

Mérlegtételek


Nem MPI-k



Nem MPI-k

A. Belföldi

10/4. kötet


310

316

322

1 és öt év közötti

5 éven túli

Hitelek

2.

299

293

287

281

323

317

311

300

294

288

282


324

318

312

301

295

289

283

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

306

M

M

M

M

M

325

319

313

302

296

290

284

326

320

314

303

297

291

285

327

321

315

304

298

292

286

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

(w)

307

278

(x)

Bankok

Nem bankok

308

279

(y)

309

280

(z)

Egyéb Államrezidens háztartás szektorok

Összesen


Legfeljebb 1 éves

Készpénz

1.

ESZKÖZÖK


12. Tőke és tartalékok

11. Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

305

M

9.4. Repóügyletek

M

M

9.3. Felmondással visszaváltható


M

9.2. Lekötött

M

M

Betétek

9.

9.1. Egynapos


8.


C. Külföld

HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

Államháztartás (S. 13)

Nem MPI-k Egyéb rezidens szektorok

Nem MPI-k

Egyéb államháztartás Egyéb Egyéb pénzügyi pénzügyi közvetíközvetítők + tők + HáztartáBiztosítóHáztartáBiztosítópénzügyi pénzügyi Helyi Helyi sok + a társasáKözponti sok + a társasáKözponti TársadaNem kieNem kieTartomá- önkor- TársadaTartomá- önkorháztartágok és kormányháztartágok és kormánylombizpénzügyi gészítő pénzügyi gészítő Összesen nyi kor- mányzat lombiz- Összesen Összesen nyi kor- mányzat sokat nyugdíjazat sokat Összesen nyugdíjaÖsszesen zat Összesen tosítási vállalatok tevékenyvállalatok tevékenymányzat (S.1313) tosítási mányzat (S.1313) segítő lapok (S.1311) segítő lapok (S.1311) alapok (S.11) séget (S.11) séget alapok (S.1312) (S.1312) nonprofit (S.125) nonprofit (S.125) (S.1314) végzők végzők (S.1314) intézméintézmé(S.123 + (S.123 + nyek nyek S.124) S.124) (S.14 + (S.14 + S.15) S.15) (q) (o) (p) (f) (n) (d) (e) (c) (v) (u) (t) (s) (k) (l) (m) (r) (j) (i) (h) (a) (b) (g)



A. Belföldi

EKB/2001/13 rendelet, I. melléklet, 2. rész, 2. táblázat: negyedéves kiigazítást igénylő tételek

2. TÁBLÁZAT

242 10/4. kötet



Egyéb eszközök

5.

6.

7.

M


348

334 349

335

M

M

361

350

336

362

351

337

„Havi adatszolgáltatási követelmény”, lásd az 1. táblázatot.

347

1 éven túli

328

333

M


Legfeljebb 1 éves

Részvények kívüli értékpapírok


363

352

338 353

339

M

329

354

340 355

341 356

342

M

M

364

357

343

365

358

344

366

359

345

360

346

M

M

(w)

330

(x)

Bankok

Nem bankok

331

(y)

332

(z)

Egyéb Államrezidens háztartás szektorok

Összesen

C. Külföld

HU

4.

3.

Mérlegtételek


Nem MPI-k Egyéb rezidens szektorok

Nem MPI-k

Egyéb államháztartás Egyéb Egyéb pénzügyi pénzügyi közvetíközvetítők + tők + HáztartáBiztosítóHáztartáBiztosítópénzügyi pénzügyi Helyi Helyi sok + a társasáKözponti sok + a társasáKözponti TársadaNem kieNem kieTartomá- önkor- TársadaTartomá- önkorháztartágok és kormányháztartágok és kormánylombizpénzügyi gészítő pénzügyi gészítő Összesen nyi kor- mányzat lombiz- Összesen Összesen nyi kor- mányzat sokat nyugdíjazat sokat Összesen nyugdíjaÖsszesen zat Összesen tosítási vállalatok tevékenyvállalatok tevékenymányzat (S.1313) tosítási mányzat (S.1313) segítő lapok (S.1311) segítő lapok (S.1311) alapok (S.11) séget (S.11) séget alapok (S.1312) (S.1312) nonprofit (S.125) nonprofit (S.125) (S.1314) végzők végzők (S.1314) intézméintézmé(S.123 + (S.123 + nyek nyek S.124) S.124) (S.14 + (S.14 + S.15) S.15) (q) (o) (p) (f) (n) (d) (e) (c) (v) (u) (t) (s) (k) (l) (m) (r) (j) (i) (h) (a) (b) (g)



A. Belföldi

10/4. kötet


427 439


415

440

428

416

404

392

380

441

429

417

405

393

381

369

442

430

418

406

394

382

370

443

431

419

407

395

383

371

444

432

420

408

396

384

372

Egyéb pénzügyi közvetítők + Nem pénzüpénzügyi Háztartások Biztosítótárgyi vállalatok kiegészítő + háztartásosaságok és (S.11) tevékenysékat segítő nyugdíjalaget végzők nonprofit pok (S.125) (S.123 + intézmények S.124) (S.14 + S.15) (i) (h) (g) (f)


Nem MPI-k

Euro-övezet

(j)

445

433

421

409

397

385

373

446

434

422

410

398

386

374

(n)

(m)

(l)

(k)

Összesen

Államháztartás

447

435

423

411

399

387

375

(o)

448

436

424

412

400

388

376

(p)

449

437

425

413

401

389

377

(q)

Egyéb pénzügyi közvetítők + Nem pénzüpénzügyi Biztosítótárgyi vállalatok kiegészítő saságok és (S.11) tevékenysényugdíjalaget végzők pok (S.125) (S.123 + S.124)


Nem MPI-k


ebből TK alá eső hitelintéKözponti Egyéb államzetek (2), kormányzat háztartás EKB és NKBk

MPI-k

450

438

426

414

402

390

378

Háztartások + a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (r)


Legfeljebb 1 éves

9.2.x. Lekötött

9.1.x. Egynapos



legfeljebb 3 hónapos (3) 403

391



379

367

368

(e)

(d)

(c)

(b)

Legfeljebb 1 éves

9.2.e. Lekötött

9.1.e. Egynapos

9.e. Euro

Betétek

(a)

Összesen

Államháztartás


MPI-k

A. Belföldi

HU

9.

FORRÁSOK

Mérlegtételek

MPI-k

A központi kormányzat eszközei és forrásai

3. TÁBLÁZAT

244 10/4. kötet

Készpénz

PPA befektetési

Árváltozás miatti átértékelődés miatti kiigazítást is kell jelenteni. Tartalékképzési kötelezettség.

4.

468

465

jegyek (1)

464


Nem részvényjellegű

463

Legfeljebb 1 éves

értékpapírok (1)

(1) (2)

3.

1.e. ebből Euro

1.

(a)

451

452

(e)

(d)

(c)

(b)

Összesen

Államháztartás

A. Belföldi


MPI-k

453

454

455

456



Nem MPI-k

469

467

466

(j)

457

458

(n)

(m)

(l)

(k)

Összesen

Államháztartás

459

(o)

460

(p)

461

(q)

Egyéb pénzügyi közvetítők + Nem pénzüpénzügyi Biztosítótárgyi vállalatok kiegészítő saságok és (S.11) tevékenysényugdíjalaget végzők pok (S.125) (S.123 + S.124)


Nem MPI-k



MPI-k

462

Háztartások + a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (r)

HU

ESZKÖZÖK




Mérlegtételek

MPI-k

Euro-övezet

10/4. kötet


(d)

179a

(e)

1 éven túli

485

1 éven túli

491 492

Nemzeti fizetőeszközben denominált érmék

Államháztartás

(k)

(l)

(m)

ebből TK alá Központi Egyéb állameső hitelinté- kormányzat háztartás zetek2, EKB és NKB-k

MPI-k

486

483

480

477

474

471

179b

(n)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + Nem pénzüpénzügyi Háztartások Biztosítótárgyi vállalatok kiegészítő + háztartásosaságok és (S.11) tevékenysékat segítő nyugdíjalaget végzők nonprofit pok (S.125) (S.123 + intézmények S.124) (S.14 + S.15) (r) (q) (p) (o)


Nem MPI-k

487

484

481

478

475

472

179c

(s)

C. Külföld


Euro-érmék

490

489

ebből érme

488

Nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek

Egyéb

(j)

Euro-bankjegyek

ebből bankjegy


Mérlegtételek

NKB-k tájékoztató adatai



Nem MPI-k

FORRÁSOK

482

Legfeljebb 1 éves


476 479

Legfeljebb 1 éves

11.e. Euro

473

(c)

470

(b)

Összesen


(a)

ebből TK alá eső hitelinté- Központi Központi zetek (2), kormányzat kormányzat EKB és NKB-k

Államháztartás


HU

Legfeljebb 1 éves

11. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok


FORRÁSOK

Mérlegtételek

MPI-k

A. Belföldi

Egyéb MPI-k Tájékoztató adatai

246 10/4. kötet

M

b) nem MPI-kkel szembeni

M

ii. 1 éven túli

M

M


12. +13. Egyéb források

B.

M


M

M




M

Belföldi

A.


Hitelek

2.

ESZKÖZÖK

M


b) nem bankokkal szembeni

a) bankokkal szembeni

M


Külföld

M

a) MPI-kkel szembeni


M

b) nem MPI-kkel szembeni

M

M

M

M

M

Euro Összesen DKK

SEK

Egyéb tagállamok devizái GBP

Összesen USD

JPY

Egyéb devizanemek CHF

Egyéb devizák együttesen

HU

C.

B.

M

Belföldi

A.

Minden devizanem együttesen

a) MPI-kkel szembeni

Betétek

9.

KÖTELEZETTSÉGEK

Mérlegtételek

EKB/2001/13 rendelet, I. melléklet, 2. rész,4. táblázat: az árfolyamváltozás miatti kiigazítások kiszámításához alkalmazott, devizanemek szerinti bontás

4. TÁBLÁZAT

10/4. kötet


M

ii. 1 éven túli

M


M


Külföld

B.

C.

M

M

M

M

Összesen

Havi adatszolgáltatási követelmény, lásd az 1. táblázatot.

M

M

Belföldi

A.

5.+6.+7. Egyéb eszközök

M


4.



Külföld

M



M


M

Euro DKK

SEK

Egyéb tagállamok devizái GBP

Összesen USD

JPY

Egyéb devizanemek CHF

Egyéb devizák együttesen

HU

C.

B.

M

Belföldi

A.



b) nem bankoknak nyújtott

a) bankoknak nyújtott

M

Minden devizanem együttesen


Külföld

3.

C.

Mérlegtételek

248


10/4. kötet


HU

249

5. TÁBLÁZAT Az NKB-k/EKB és az egyéb MPI-k havi tranzakciós adatainak részletes meghatározása Mérleg a beszámolási hónap végén

Mérleg az előző hónap végén

Átsorolások és egyéb kiigazítások (+/–)

Árfolyam-kiigazítás (+/–)

Átértékelődés miatti kiigazítás (+/–)

Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

1

EKB R

EKB R

NKB

EKB

2

EKB R

EKB R

NKB

EKB

3

EKB R

EKB R

NKB

EKB

4

EKB R

EKB R

NKB

EKB

--- Központi kormányzat

5

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-

6

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-- Legfeljebb 1 éves

7

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-- 1 éven túli

8

EKB R

EKB R

NKB

EKB

9

EKB R

EKB R

NKB

EKB

10

EKB R

EKB R

NKB

EKB

---- Egyéb államháztartás

11

EKB R

EKB R

NKB

EKB

--- Egyéb rezidens szektorok

12

EKB R

EKB R

NKB

EKB

---- Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végzők

13

EKB R

EKB R

NKB

EKB

---- Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak

14

EKB R

EKB R

NKB

EKB

---- Nem pénzügyi vállalatok

15

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB R

NKB

EKB

EKB R = EKB-rendelet adatai EKB G = EKB-iránymutatás adatai NKB = NKB-k által nyújtott kiegészítő adatok EKB = EKB által számított adatok

EKB R kód (lásd az 1. táblázatot)

FORRÁSOK 8.


9.

Betétek (minden devizanem) -

Belföldi

-- MPI-k --- ebből tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek, az EKB és NKB-k -- Nem MPI-k --- Államháztartás ---- Központi kormányzat -


-- MPI-k --- ebből tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek, az EKB és NKB-k -- Nem MPI-k --- Államháztartás

Külföld

EKB

9.e. Euro -

Belföldi

-- MPI-k --- ebből tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek, az EKB és NKB-k -


-- MPI-k --- ebből tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek, az EKB és NKB-k 9.1.e. Egynapos -

Belföldi

-- Nem MPI-k --- Államháztartás

---- Háztartások + a háztartásokat segítő nonprofit intézmények

16

EKB R

250

HU


-



10/4. kötet

Mérleg a beszámolási hónap végén





Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E


-- Nem MPI-k --- Államháztartás ---- Egyéb államháztartás

17

EKB R

EKB R

NKB

EKB


18

EKB R

EKB R

NKB

EKB


19

EKB R

EKB R

NKB

EKB


20

EKB R

EKB R

NKB

EKB


21

EKB R

EKB R

NKB

EKB


22

EKB R

EKB R

NKB

EKB


23

EKB R

EKB R

NKB

EKB


24

EKB R

EKB R

NKB

EKB


25

EKB R

EKB R

NKB

EKB


26

EKB R

EKB R

NKB

EKB


27

EKB R

EKB R

NKB

EKB


28

EKB R

EKB R

NKB

EKB


29

EKB R

EKB R

NKB

EKB


30

EKB R

EKB R

NKB

EKB


31

EKB R

EKB R

NKB

EKB


32

EKB R

EKB R

NKB

EKB


33

EKB R

EKB R

NKB

EKB


34

EKB R

EKB R

NKB

EKB


35

EKB R

EKB R

NKB

EKB


36

EKB R

EKB R

NKB

EKB

9.2.e. Megállapodás szerinti futamidejű Legfeljebb 1 éves -

Belföldi


-



1 és 2 év közötti -

Belföldi


10/4. kötet

HU


251






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

37

EKB R

EKB R

NKB

EKB

---- Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok

38

EKB R

EKB R

NKB

EKB


39

EKB R

EKB R

NKB

EKB


40

EKB R

EKB R

NKB

EKB


41

EKB R

EKB R

NKB

EKB


42

EKB R

EKB R

NKB

EKB


43

EKB R

EKB R

NKB

EKB


44

EKB R

EKB R

NKB

EKB


45

EKB R

EKB R

NKB

EKB


46

EKB R

EKB R

NKB

EKB


47

EKB R

EKB R

NKB

EKB


48

EKB R

EKB R

NKB

EKB


49

EKB R

EKB R

NKB

EKB


50

EKB R

EKB R

NKB

EKB


51

EKB R

EKB R

NKB

EKB


52

EKB R

EKB R

NKB

EKB


53

EKB R

EKB R

NKB

EKB


54

EKB R

EKB R

NKB

EKB


55

EKB R

EKB R

NKB

EKB


56

EKB R

EKB R

NKB

EKB


57

EKB R

EKB R

NKB

EKB


58

EKB R

EKB R

NKB

EKB




-



2 éven túli -

Belföldi


-



252

HU




10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

9.3.e. Értesítéssel visszaváltható legfeljebb 3 hónapos -

Belföldi


59

EKB R

EKB R

NKB

EKB


60

EKB R

EKB R

NKB

EKB


61

EKB R

EKB R

NKB

EKB


62

EKB R

EKB R

NKB

EKB


63

EKB R

EKB R

NKB

EKB


64

EKB R

EKB R

NKB

EKB


65

EKB R

EKB R

NKB

EKB


66

EKB R

EKB R

NKB

EKB


67

EKB R

EKB R

NKB

EKB


68

EKB R

EKB R

NKB

EKB


69

EKB R

EKB R

NKB

EKB


70

EKB R

EKB R

NKB

EKB


71

EKB R

EKB R

NKB

EKB


72

EKB R

EKB R

NKB

EKB


73

EKB R

EKB R

NKB

EKB


74

EKB R

EKB R

NKB

EKB


75

EKB R

EKB R

NKB

EKB


76

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-



9.3.e. Értesítéssel visszaváltható 3 hónapon túli -

Belföldi


-


-- Nem MPI-k

10/4. kötet

HU




253






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

--- Államháztartás ---- Egyéb államháztartás

77

EKB R

EKB R

NKB

EKB


78

EKB R

EKB R

NKB

EKB


79

EKB R

EKB R

NKB

EKB


80

EKB R

EKB R

NKB

EKB


81

EKB R

EKB R

NKB

EKB


82

EKB R

EKB R

NKB

EKB


83

EKB R

EKB R

NKB

EKB


84

EKB R

EKB R

NKB

EKB


85

EKB R

EKB R

NKB

EKB


86

EKB R

EKB R

NKB

EKB


87

EKB R

EKB R

NKB

EKB


88

EKB R

EKB R

NKB

EKB


89

EKB R

EKB R

NKB

EKB


90

EKB R

EKB R

NKB

EKB


91

EKB R

EKB R

NKB

EKB


92

EKB R

EKB R

NKB

EKB


93

EKB R

EKB R

NKB

EKB


94

EKB R

EKB R

NKB

EKB


95

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


96

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

9.4.e. Repóügyletek -

Belföldi


-



9.x. Egyéb devizák 9.1.x. Egynapos -

Belföldi


254

HU


10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

97

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


98

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


99

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


100

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


101

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


102

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


103

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


104

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


105

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


106

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


107

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


108

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


109

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


110

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


111

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


112

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


113

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


114

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


115

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


116

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


117

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


118

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB




-



9.2.x. Megállapodás szerinti futamidejű Legfeljebb 1 éves -

Belföldi


-



10/4. kötet

HU




255






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E


Belföldi


119

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


120

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


121

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


122

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


123

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


124

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


125

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


126

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


127

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


128

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


129

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


130

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


131

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


132

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


133

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


134

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


135

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


136

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


137

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


138

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

-



2 éven túli -

Belföldi


-



256

HU


10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

139

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


140

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


141

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


142

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


143

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


144

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


145

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


146

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


147

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


148

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


149

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


150

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


151

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


152

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


153

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


154

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


155

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


156

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


157

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


158

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


159

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB




9.3.x. Értesítéssel visszaváltható legfeljebb 3 hónapos -

Belföldi


-



9.3.x. Értesítéssel visszaváltható 3 hónapon túli -

Belföldi


10/4. kötet

HU


257






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

160

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


161

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


162

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


163

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


164

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


165

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


166

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


167

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


168

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


169

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


170

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


171

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


172

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


173

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


174

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


175

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


176

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


177

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB


178

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

179

EKB R

EKB R

NKB

EKB


---- Háztartások + a háztartásokat segítő nonprofit intézmények -




9.4.x. Repóügyletek -

Belföldi


-



10. Pénzpiaci befektetési jegyek (1) -

Belföldi (3)

179a

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-

Egyéb részt vevő tagállamok (3)

179b

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-

Külföld (3)

179c

EKB R

EKB R

NKB

EKB

258

HU




10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok 11.e. Euro Legfeljebb 1 éves

180

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


181

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

2 éven túli

182

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

Legfeljebb 1 éves

183

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


184

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

2 éven túli

185

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

13. Tőke és tartalék

186

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


187

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

—

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB


SDR (1) (2) (3)

ellenpárja (2)

Csak az egyéb MPI-k esetében. Különleges lehívási jogok ellentételei. Csak az EKB/NKB-k esetében. A tájékoztató sorokkal összhangban kell jelenteni (3. táblázat), ameddig az állományadatokra vonatkozó követelményeket az EKB rendelete nem tartalmazza.






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

188

EKB R

EKB R

NKB

EKB

189

EKB R

EKB R

NKB

190

EKB R

EKB R

NKB

--- Államháztartás

191

EKB R

EKB R

NKB


192

EKB R

EKB R

NKB


—

NKB


—

NKB


—

NKB

----- Fogyasztói hitel

—

NKB

----- Lakáscélú hitel

—

NKB

----- Egyéb (maradék)

—

NKB



ESZKÖZÖK 1.


1.e. Euro 2.

EKB EKB

Hitelek -

Belföldi

-- MPI-k

NKB

EKB

EKB

NKB

EKB

EKB

NKB

EKB

-- Nem MPI-k


-


-- MPI-k

193

EKB R

EKB R

NKB


194

EKB R

EKB R

NKB


195

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

EKB

NKB

EKB

EKB

NKB

EKB

-- Nem MPI-k

10/4. kötet

HU


259






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E




—

NKB


—

NKB


—

NKB


—

NKB


—

NKB


—

NKB

-

196

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


197

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


198

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


199

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


200

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


201

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


202

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


203

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


204

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


205

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


206

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


207

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


208

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

-

209

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


Külföld

Legfeljebb 1 éves -

Belföldi

-- Nem MPI-k --- Egyéb rezidens szektorok


-




Külföld


Belföldi

260

HU




10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

-- Nem MPI-k --- Egyéb rezidens szektorok ---- Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végzők

210

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


211

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


212

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


213

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


214

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


215

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


216

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


217

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


218

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


219

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


220

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


221

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

222

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


223

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


224

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


225

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


226

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


227

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


228

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


-




1 éven túli -

Külföld

5 éven túli -

Belföldi



-


10/4. kötet

HU




261






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

-- Nem MPI-k --- Egyéb rezidens szektorok ---- Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végzők

229

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


230

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


231

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


232

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


233

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


234

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB


235

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


236

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


237

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


238

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


239

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


240

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

-- Államháztartás

241

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


242

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


243

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


244

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


245

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


246

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

247

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


1.e. Euro -

Belföldi

-- Nem MPI-k

----- Fogyasztói hitel ----- Lakáscélú hitel ----- Egyéb (maradék) -


-- Nem MPI-k

----- Fogyasztói hitel ----- Lakáscélú hitel ----- Egyéb (maradék) 3.

Nem részvényjellegű értékpapírok -

Külföld

EKB

262

HU




10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

Két éven túli -

Belföldi

-- MPI-k

—

NKB


—

NKB


—

NKB

—

NKB


—

NKB


—

NKB

-

—

NKB

-- Nem MPI-k

-


-- MPI-k -- Nem MPI-k

Külföld

3.e. Euro -

Belföldi

-- MPI-k Legfeljebb 1 éves

248

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


249

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

2 éven túli

250

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


251

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


252

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

Legfeljebb 1 éves

253

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


254

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

2 éven túli

255

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


256

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


257

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

Legfeljebb 1 éves

258

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


259

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

2 éven túli

260

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


261

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


262

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

-- Nem MPI-k

-


-- MPI-k

-- Nem MPI-k

3.x. Egyéb devizák -

Belföldi

-- MPI-k

-- Nem MPI-k

-


10/4. kötet

HU




263






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

-- MPI-k Legfeljebb 1 éves

263

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


264

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

2 éven túli

265

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

266

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

NKB

EKB


267

EKB R

EKB R

NKB

268

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-- MPI-k

269

EKB R

EKB R

NKB

EKB

-

270

EKB R

EKB R

NKB

EKB

271

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

272

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

273

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB


274

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

Külföld

275

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

--- Egyéb rezidens szektorok 4.

PPA befektetési jegyek -

Belföldi

-- MPI-k -- Egyéb részt vevő tagállamok

5.

Külföld

Részvények és egyéb részesedések -

Belföldi

-- MPI-k -- Nem MPI-k --- Egyéb rezidens szektorok -


-- MPI-k -- Nem MPI-k

6.


276

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

7.

Egyéb eszközök

277

EKB R

EKB R

NKB

NKB

EKB

Arany és aranykövetelések (1)

—

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

Az IMF lehívási jogokból, SDR-ből és egyébből származó követelések (1)

—

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

(1)

Csak az EKB/NKB-k esetében.

264


HU

10/4. kötet

A központi kormányzat forrásai és eszközei havi tranzakciós adatainak részletes leírása EKB R = EKB-rendelet adatai EKB G = EKB-iránymutatás adatai NKB = NKB-k által nyújtott kiegészítő adatok EKB = EKB által számított adatok







Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

FORRÁSOK 9.

Betétek

9.e. Euro 9.1.e. Egynapos -

Belföldi


367

EKB G

EKB G

NKB

EKB


368

EKB G

EKB G

NKB

EKB


369

EKB G

EKB G

NKB

EKB


370

EKB G

EKB G

NKB

EKB


371

EKB G

EKB G

NKB

EKB


372

EKB G

EKB G

NKB

EKB


373

EKB G

EKB G

NKB

EKB


374

EKB G

EKB G

NKB

EKB


375

EKB G

EKB G

NKB

EKB


376

EKB G

EKB G

NKB

EKB


377

EKB G

EKB G

NKB

EKB


378

EKB G

EKB G

NKB

EKB


379

EKB G

EKB G

NKB

EKB


380

EKB G

EKB G

NKB

EKB


381

EKB G

EKB G

NKB

EKB


382

EKB G

EKB G

NKB

EKB


383

EKB G

EKB G

NKB

EKB


384

EKB G

EKB G

NKB

EKB

-



9.2.e. Megállapodás szerinti futamidejű Legfeljebb 1 éves -

Belföldi


-


10/4. kötet

HU




265






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E


385

EKB G

EKB G

NKB

EKB


386

EKB G

EKB G

NKB

EKB


387

EKB G

EKB G

NKB

EKB


388

EKB G

EKB G

NKB

EKB


389

EKB G

EKB G

NKB

EKB


390

EKB G

EKB G

NKB

EKB


391

EKB G

EKB G

NKB

EKB


392

EKB G

EKB G

NKB

EKB


393

EKB G

EKB G

NKB

EKB


394

EKB G

EKB G

NKB

EKB


395

EKB G

EKB G

NKB

EKB


396

EKB G

EKB G

NKB

EKB


397

EKB G

EKB G

NKB

EKB


398

EKB G

EKB G

NKB

EKB


399

EKB G

EKB G

NKB

EKB


400

EKB G

EKB G

NKB

EKB


401

EKB G

EKB G

NKB

EKB


402

EKB G

EKB G

NKB

EKB


403

EKB G

EKB G

NKB

EKB


404

EKB G

EKB G

NKB

EKB


405

EKB G

EKB G

NKB

EKB


Belföldi


-



9.3.e. Felmondással visszaváltható legfeljebb 3 hónapos -

Belföldi


266

HU




10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E


406

EKB G

EKB G

NKB

EKB


407

EKB G

EKB G

NKB

EKB


408

EKB G

EKB G

NKB

EKB


409

EKB G

EKB G

NKB

EKB


410

EKB G

EKB G

NKB

EKB


411

EKB G

EKB G

NKB

EKB


412

EKB G

EKB G

NKB

EKB


413

EKB G

EKB G

NKB

EKB


414

EKB G

EKB G

NKB

EKB


415

EKB G

EKB G

NKB

EKB


416

EKB G

EKB G

NKB

EKB


417

EKB G

EKB G

NKB

EKB


418

EKB G

EKB G

NKB

EKB


419

EKB G

EKB G

NKB

EKB


420

EKB G

EKB G

NKB

EKB


421

EKB G

EKB G

NKB

EKB


422

EKB G

EKB G

NKB

EKB


423

EKB G

EKB G

NKB

EKB


424

EKB G

EKB G

NKB

EKB


425

EKB G

EKB G

NKB

EKB


426

EKB G

EKB G

NKB

EKB

-



9.x. Egyéb devizák 9.1.x. Egynapos -

Belföldi


-



9.2.x. Lekötött Legfeljebb 1 éves -

Belföldi

10/4. kötet

HU




267






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E


427

EKB G

EKB G

NKB

EKB


428

EKB G

EKB G

NKB

EKB


429

EKB G

EKB G

NKB

EKB


430

EKB G

EKB G

NKB

EKB


431

EKB G

EKB G

NKB

EKB


432

EKB G

EKB G

NKB

EKB


433

EKB G

EKB G

NKB

EKB


434

EKB G

EKB G

NKB

EKB


435

EKB G

EKB G

NKB

EKB


436

EKB G

EKB G

NKB

EKB


437

EKB G

EKB G

NKB

EKB


438

EKB G

EKB G

NKB

EKB


439

EKB G

EKB G

NKB

EKB


440

EKB G

EKB G

NKB

EKB


441

EKB G

EKB G

NKB

EKB


442

EKB G

EKB G

NKB

EKB


443

EKB G

EKB G

NKB

EKB


444

EKB G

EKB G

NKB

EKB


445

EKB G

EKB G

NKB

EKB


446

EKB G

EKB G

NKB

EKB


447

EKB G

EKB G

NKB

EKB


448

EKB G

EKB G

NKB

EKB


449

EKB G

EKB G

NKB

EKB


450

EKB G

EKB G

NKB

EKB

-




Belföldi


-



268

HU




10/4. kötet






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

9.3.x. Felmondással visszaváltható legfeljebb 3 hónapos -

Belföldi


451

EKB G

EKB G

NKB

EKB


452

EKB G

EKB G

NKB

EKB


453

EKB G

EKB G

NKB

EKB


454

EKB G

EKB G

NKB

EKB


455

EKB G

EKB G

NKB

EKB


456

EKB G

EKB G

NKB

EKB


457

EKB G

EKB G

NKB

EKB


458

EKB G

EKB G

NKB

EKB


459

EKB G

EKB G

NKB

EKB


460

EKB G

EKB G

NKB

EKB


461

EKB G

EKB G

NKB

EKB


462

EKB G

EKB G

NKB

EKB

463

EKB G

EKB G

NKB

EKB

Legfeljebb 1 éves

464

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB


465

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

Legfeljebb 1 éves

466

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB


467

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

-


-- Nem MPI-k — Államháztartás

ESZKÖZÖK 1.

Készpénz

1.e. Euro 3.

Nem részvényjellegű értékpapírok -

Belföldi

-- MPI-k

-


-- MPI-k

10/4. kötet

HU


4.


269






Tranzakció (+/–)

A

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

468

EKB G

EKB G

NKB

EKB

469

EKB G

EKB G

NKB

EKB


PPA befektetési jegyek -

Belföldi

-- MPI-k -- Egyéb részt vevő tagállamok -- MPI-k

270

HU


10/4. kötet

Az EKB/NKB-k és egyéb MPI-k tájékoztató adatai havi forgalmának részletes meghatározása EKB R = EKB-rendelet adatai EKB G = EKB-iránymutatás adatai NKB = NKB-k által nyújtott kiegészítő adatok EKB = EKB által számított adatok

Mérleg areferenEKB R kód cia hónap végén (lásd az 1. táblázatot) A



Árfolyam-kiigazítások (+/–)

Átértékelődés miatti kiigazítások (+/–)

Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

EGYÉB MPI-k FORRÁSOK 11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (*) Legfeljebb 1 éves — Belföldi

470

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Egyéb részt vevő tagállamok

471

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Külföld

472

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Belföldi

473

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB


474

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Külföld

475

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Belföldi

476

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB


477

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Külföld

478

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Belföldi

479

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB


480

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Külföld

481

EKB G

EKB G

NKB

NKB

EKB

— Belföldi

482

EKB G

EKB G

NKB

EKB

NKB

EKB


483

EKB G

EKB G

NKB

EKB

NKB

EKB

— Külföld

484

EKB G

EKB G

NKB

EKB

NKB

EKB

— Belföldi

485

EKB G

EKB G

NKB

EKB

NKB

EKB


486

EKB G

EKB G

NKB

EKB

NKB

EKB

— Külföld

487

EKB G

EKB G

NKB

EKB

NKB

EKB





Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E


11.e. Euro Legfeljebb 1 éves


11.x. Egyéb devizák Legfeljebb 1 éves


(*) Az egyéb MPI-kre vonatkozó rovatokat nem feltétlenül kell kitölteniük azon országok NKB-inak, amelyek esetében az EKB alternatív adatforrásokat alkalmaz.


Mérleg a referenEKB R kód cia hónap végén (lásd az 1. táblázatot) A

EKB/NKB-k FORRÁSOK 8.

Forgalomban levő pénz ebből bankjegyek Euro-bankjegyek

488

EKB G

EKB G

NKB

EKB

Nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek

489

EKB G

EKB G

NKB

EKB

10/4. kötet


HU


ebből érmék Euro-érmék Nemzeti fizetőeszközben denominált érmék


271





Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

490

EKB G

EKB G

NKB

EKB

491

EKB G

EKB G

NKB

EKB

EKB G

NKB

EKB

492

EKB G

Az EKB/NKB-k és egyéb MPI-k negyedéves tranzakciós adatainak részletes meghatározása EKB R = EKB-rendelet adatai EKB G = EKB-iránymutatás adatai NKB = NKB-k által nyújtott kiegészítő adatok EKB = EKB által számított adatok






Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

FORRÁSOK 8.


9.

Betétek (minden devizanem) C. Külföld ---

Bankok

278

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---

Nem bankok – államháztartás

279

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---

Nem bankok – egyéb nem bank rezidensek

280

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

9.1. Egynapos A. Belföldi – nem MPI-k --


---


281

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---

Helyi önkormányzat

282

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


283

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

B. Egyéb részt vevő tagállamok – nem MPI-k --


---


284

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


285

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


286

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

9.2. Lekötött A. Belföldi – nem MPI-k --


---


287

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


288

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


289

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

290

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

EKB

EKB



---


---


291

EKB R

EKB R

NKB

---


292

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

293

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

9.3. Felmondással visszaváltható A. Belföldi – nem MPI-k --


---


272

HU




10/4. kötet





Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

---


294

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


295

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB



---


296

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


297

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

EKB

EKB

---


298

EKB R

EKB R

NKB

9.4. Repóügyletek A. Belföldi – nem MPI-k --


---


299

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


300

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


301

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB



---


302

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


303

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

---


304

EKB R

EKB R

NKB

EKB

EKB

305

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

306

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

ESZKÖZÖK 1.

Készpénz

2.

Hitelek (minden devizanem) A. Belföldi – nem MPI-k --




C. Külföld ---

Bankok

307

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


308

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


309

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

Legfeljebb 1 éves A. Belföldi – nem MPI-k --


---


310

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


311

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


312

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

NKB

EKB

NKB

EKB



---


313

EKB R

EKB R

---


314

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


315

EKB R

10/4. kötet

HU




273





Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

1 és 5 év közötti A. Belföldi – nem MPI-k --


---


316

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


317

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


318

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB



---


319

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


320

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


321

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

5 éven túli A. Belföldi – nem MPI-k --


---


322

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


323

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


324

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

B. Egyéb részt vevő tagállamok – nem MPI-k

3.

--


---


325

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


326

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


327

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

328

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

329

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

Nem részvényjellegű értékpapírok (minden devizanem) A. Belföldi – nem MPI-k --




C. Külföld ---

Bankok

330

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


331

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


332

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

Legfeljebb 1 éves A. Belföldi – nem MPI-k --


---


333

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


334

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


335

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

274

HU




10/4. kötet





Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

--


---

EPK-k (S.123)

336

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


337

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


338

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---

Háztartások stb. (S.14 + S. 15)

339

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB



---


340

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


341

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


342

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

--


---

EPK-k (S.123)

343

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


344

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


345

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


346

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

1 éven túli A. Belföldi – nem MPI-k --


---


347

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


348

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


349

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

--


---

EPK-k (S.123)

350

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


351

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


352

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


353

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB



---


354

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


355

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


356

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

--


---

EPK-k (S.123)

357

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


358

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


359

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


360

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

10/4. kötet

HU


5.



275





Tranzakció (+/–)

B

C

D

E

F = [A – B] – C – D–E

Részvények és egyéb részesedések A. Belföldi – nem MPI-k --


---

EPK-k (S.123)

361

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


362

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


363

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB



---

EPK-k (S.123)

364

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


365

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

---


366

EKB R

EKB R

NKB

EKB

NKB

EKB

276

HU


10/4. kötet

6. TÁBLÁZAT Felelősségmegosztás (az EKB és az NKB-k között) és az adatok összeállításának jogi háttere Az 5. táblázat oszlopa

Jogi előírás

Adatforrás

Adatok összeállítója

A és B

EKB/2001/13 rendelet (*)

MPI-k

NKB


C

Iránymutatás (**)

NKB (***)

NKB

Árfolyamváltozás miatti kiigazítások (szokásos kiigazítások)

D

Iránymutatás (**)

EKB (***)

EKB

Iránymutatás (**)

NKB (***)

NKB

Kiigazítások Mérleg

Árfolyamváltozás miatti kiigazítások (ad hoc kiigazítások) Árváltozás miatti átértékelési kiigazítások (árváltozás miatti átértékelődések és hitelek leírása)

E

EKB/2001/13 rendelet

MPI

NKB

Pénzügyi tranzakciók

F

Iránymutatás (*)

EKB (***)

EKB

(*) A kizárólagosan az NKB/EKB mérlegére és a központi kormányzat forrásaira vonatkozó sorok kivételével. (**) Az EKB/2001/13 rendeletben is említett általános elvek. (***) Az MPI-k az EKB/2001/13 rendelet összefüggésében közvetlenül nem szolgáltatnak adatokat; egyéb források és/vagy becslések alkalmazandók.

10/4. kötet


HU

277

7. TÁBLÁZAT Az átsorolások és egyéb kiigazítások tartalma Átsorolások és egyéb kiigazítások

Összeg

További magyarázatok

Az MPI-adatszolgáltatók körének változásai

Adja meg a soronkénti teljes (nettó) kiigazítást

Indokolja a változásokat

Szerkezeti változások


Az átértékelődések hatásait vonja le. Indokolja a változást

A (ügyféli) szektor szerinti besorolás változásai

Adja meg a soronkénti teljes (nettó) kiigazítást; a jelentős egyedi tételeket részletesebb bontásban is közölje

Nyújtson további tájékoztatást. Jelezze, hogy az átsorolás egy intézmény vagy intézménycsoport (adja meg ezek nevét) helyzetének változásából ered vagy a statisztikai adatszolgáltató intézmények változásából (pl. az ESA 95 végrehajtásából)

Az eszközök és források besorolásának változásai

Adja meg a soronkénti teljes (nettó) kiigazítást; a jelentős egyedi tételeket részletesebb bontásban is közölje

Nyújtson további tájékoztatást. Jelezze, hogy az átsorolás egyes instrumentumok helyzetének változásából ered vagy a statisztikai adatszolgáltatási előírások változásából (pl. az ESA 95 végrehajtásából)

Adatszolgáltatási hibák helyesbítése


Indokolja a helyesbítéseket

278


HU

10/4. kötet

8. TÁBLÁZAT A statisztikai lefedettség változásai Összeállítási eljárás

Teljes körű adatszolgáltatás minden MPI-től

Intézmény csatlakozik az MPI-szektorhoz

Nagy

Nagy

MPI áttér a teljes körű havi adatszolgáltatásról a részleges adatszolgáltatásra

Nincs bruttósítás

A bruttósítási tényező változásának következtében az első mérleg hatása szerepel az 5. táblázat C. oszlopában (pozitív előjellel)

Nincs intézkedés (az MPI-szektor összevont mérlege nem tartalmazza a mérleget)

A bruttósítási tényező változásának következtében az utolsó mérleg hatása szerepel az 5. táblázat C. oszlopában (negatív előjellel)

Nincs intézkedés (az MPI-szektor összevont mérlege nem tartalmazza a mérleget)

Nincs intézkedés (kivéve, ha az első havi teljes mérleg bruttósítási hibákat tár föl)

Az első havi mérleget szerepeltetni kell az 5. táblázat C. oszlopában (pozitív előjellel)

Nincs intézkedés

Az utolsó havi mérleget szerepeltetni kell az 5. táblázat C. oszlopában (negatív előjellel)

Az utolsó mérleg szerepel az 5. táblázat C. oszlopában (negatív előjellel)

Kicsi

MPI áttér a részleges adatszolgáltatásról a teljes körű havi adatszolgáltatásra

Bruttósítás

Az első mérleg szerepel az 5. táblázat C. oszlopában (pozitív előjellel)

Kicsi

Intézmény kilép az MPI-szektorból

„Részleges” adatszolgáltatás (kisebb MPI-ktől)

n/a

10/4. kötet


HU

279

9. TÁBLÁZAT Kapcsolódás az ESA 95-höz Tranzakciós statisztikák

ESA 95



Egyéb változások

Egyéb tranzakció


Az MPI-adatszolgáltatók körének változásai

Egyéb volumenváltozások (K.3–K.10 és K.12)

Besorolási és szerkezeti változások (K.12)

Szerkezeti változások Az ügyfélszektor besorolásának változásai Az eszközök és források besorolásának változásai Adatszolgáltatási hibák helyesbítése

Árfolyamváltozás miatti kiigazítások

Árfolyamváltozás miatti kiigazítások

Árváltozás miatti átértékelési kiigazítások (értékpapírok árfolyamának átértékelődése és hitelezési veszteségek leírása)

Értékpapírok árfolyamának átértékelődése Hitelezési veszteségek leírása

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek máshova nem sorolt egyéb volumenváltozásai (K.10) Névleges eszköztartási nyereség/veszteség (K.11)

Tényleges eszköztartási nyereség/veszteség (K.11.2)

Egyéb volumenváltozások (K.3–K.10 és K.12)

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek máshova nem sorolt egyéb volumenváltozásai (K.10)

280

HU


XI. MELLÉKLET A NEMZETKÖZI VALUTAALAP KORÁBBI 10S ÉS 20S ŰRLAPOKBÓL EREDŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS ADATTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁSOK

Bevezetés 1.

A nemzeti központi bankok (NKB-k) a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni törvényi kötelezettségeik sérelme nélkül közvetítőként használhatják fel az Európai Központi Bankot (EKB) a pénzügyi és banki statisztikák IMF-hez történő továbbításához. Az IMF-nek e kiegészítő adatokra a Nemzetközi Pénzügyi Statisztika (International Financial Statistics) című kiadványában megjelenő országoldalak teljessé tételéhez van szüksége. E melléklet célja, hogy rögzítse az említett kiegészítő adatok továbbítására vonatkozó technikai rendelkezéseket. A mellékletet semmiképpen nem szabad az EKB statisztikai követelményeiként értelmezni.

Háttér 2.

Az EKB-nak történő adattovábbítás négy adatkörből áll.

2.1.

Az NKB-knak két adatkört kell közvetlenül vagy közvetve benyújtaniuk az IMF-hez. Ezek az NKB-knak az EKBval szembeni pozícióira („10S űrlap”), valamint az egyéb monetáris pénzügyi intézményeknek (a továbbiakban „EMPI-k”) az EKB-val és a belföldi NKB-val szemben pozícióira („20S űrlap”) vonatkozó kiegészítő adatokat tartalmazzák.

2.2. Az adattovábbítás egy, az IMF által kért harmadik továbbítandó adatkörre is kiterjed, amely az NKB-knak az eurorendszer más NKB-ival szembeni pozícióira vonatkozik. 2.3. Az utolsó, önkéntesen szolgáltatott adatkör az EMPI-knek az euro-rendszer más NKB-ival szembeni pozícióira vonatkozik (1). 3.

Ezeket az adatköröket a mérlegadatok rendszeres szolgáltatásának keretében, az 1. függelékben található jelentési rendszernek megfelelően kell megküldeni az EKB-nak. A jelentési rendszer két táblázatra oszlik. Az A. táblázatban az NKB-k mérlegadatai (állományok) láthatók, ezek között vannak az IMF 10S űrlapján korábban is továbbított adatok (első adatkör), valamint az új IMF-adatkör („új követelmény” megjegyzéssel megjelölt rovatok) (2). A B. táblázatban az EMPI-k mérlegadatai (állományok) találhatók, azaz az IMF 20S űrlapán jelenleg továbbított adatok (második adatkör), valamint az önkéntesen szolgáltatott, az euro-rendszer más (nem belföldi) NKB-ival szembeni pozíciókra vonatkozó kiegészítő adatsorok („önkéntes” megjegyzéssel megjelölt rovatok).

Az adatokra vonatkozó követelmények 4.

A jelentési rendszer az IMF-nek a 10S és 20S IMF-formanyomtatványokon megállapított követelményeit tükrözi, és kiegészül mind a harmadik adatkörre (3) vonatkozó IMF adatszolgáltatási követelményekkel, mind az új, önkéntesen jelenthető adatsorokkal. Az egyetlen eltérés néhány olyan adatsor elhagyása, amelyek esetében a statisztikai jelenség nem létezik (pl. az EKB által kibocsátott részvények és egyéb részesedések EMPI-k tulajdonában levő állományai).

5.

Az adattovábbítási eljárásokat a 2. függelék tartalmazza.

(1) Az IMF-nek a 20S űrlapon jelenleg továbbított adatok csak az EMPI-knek a belföldi NKB-val szembeni pozícióit tartalmazzák. Mivel a határokon átnyúló pozíciók valószínűleg nem jelentősek, és mivel nem állnak rendelkezésre ezekre a pozíciókra vonatkozó külön adatok, ezeknek a rovatoknak a kitöltése nem kötelező. (2) Az S1, S4 és S9 rovat. (3) Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi 20S űrlaphoz hasonlóan az EMPI-knek az EKB-val szembeni pozícióira (ha vannak) vonatkozó adatok szolgáltatása az S14, S15, S18, S19, S22 és 23 rovatban továbbra is önkéntes.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


281

1. függelék Jelentési rendszer A. TÁBLÁZAT Az NKB-k adatai (állományok) (1)

Belföldi (2)


Külföld

Egyéb

FORRÁSOK 9. Betétek Ebből az NKB-knál elhelyezett betétek Ebből az EKB-nál elhelyezett betétek

S1 (új előírás) S2 (10S űrlap – csak DE)

S3 (10S űrlap)

ESZKÖZÖK 2. Hitelek Ebből az NKB-knak nyújtott hitelek Ebből az EKB-nak nyújtott hitelek Ebből a nemzetközi tartalékkal kapcsolatos, EKB-nál elhelyezett betétek (3)


S6 (10S űrlap)

S7 (10S űrlap – csak DE)

S8 (10S űrlap)

3. Nem részvényjellegű értékpapírok Ebből az NKB-k által kibocsátott Ebből az EKB által kibocsátott


S11 (10S űrlap)


S13 (10S űrlap)

5. Részvények és egyéb részesedések Ebből az EKB által kibocsátott

(1) Az EKB és az NKB-k közötti kétoldalú megállapodás alapján tranzakciós adatok szolgáltathatók. (2) EKB-val szembeni belföldi pozíció, amint a táblázat mutatja, csak Németországra vonatkozik. (3) Ebben a sorban kell kimutatni az NKB-k euróban fennálló olyan követeléseit, amelyek az NKB-k által az EKB-nak átutalt devizatartalékokból adódnak.

282

HU


10/4. kötet

B. TÁBLÁZAT EMPI-k adatai (állományok) (1)

Belföldi (2)


Ebből az EKB-nál elhelyezett betétek (*)


S15 (20S űrlap)

Ebből az NKB-knál elhelyezett betétek

S16 (20S űrlap)

S17 (önkéntes) (*)

Ebből az EKB-nak nyújtott hitelek (*)


S19 (20S űrlap)

Ebből az NKB-knak nyújtott hitelek

S20 (20S űrlap)


Ebből az EKB által kibocsátott (*)


S23 (20S űrlap)

Ebből az NKB-k által kibocsátott

S24 (20S űrlap)


S26 (20S űrlap)


Külföld

FORRÁSOK 9. Betétek

ESZKÖZÖK 2. Hitelek

3. Nem részvényjellegű értékpapírok

5. Részvények és egyéb részesedések Ebből az NKB-k által kibocsátott

(*) Önkéntesen szolgáltatott adatok. (1) Az EKB és az NKB-k közötti kétoldalú megállapodás alapján tranzakciós adatok szolgáltathatók. (2) EKB-val szembeni belföldi pozíció, amint a táblázat mutatja, csak Németországra vonatkozik.

Egyéb

10/4. kötet

HU


2. függelék A Nemzetközi Valutaalapnak a korábbi 10S és 20S űrlapokból eredő adatszolgáltatási követelményeivel kapcsolatos adattovábbítási eljárások

1.

A jelentési rendszer és a kódolási rendszer A nemzeti központi bankok (NKB-k) által az Európai Központi Banknak (EKB) szolgáltatandó kiegészítő mérlegadatokhoz alkalmazandó adatsorkulcsok meghatározására a mérlegstatisztikai kulcscsaládot kell felhasználni. A jelentési rendszer főbb tulajdonságai az alábbiakban találhatók. Mérlegtételek Az NKB-knak és az egyéb monetáris pénzügyi intézményeknek (EMPI-k) az euro-rendszerrel szembeni pozícióit az alábbi mérlegtételek tekintetében kell jelenteni: –

betétek,

–

hitelek,

–

nem részvényjellegű értékpapírok,

–

részvények és egyéb részesedések.

Az NKB-k mérlegére vonatkozóan a következő adatot is jelenteni kell: –

hitelek – ebből átutalt devizatartalékok.

Ez az adat az NKB-k által az EKB-nál elhelyezett, nemzetközi tartalékokhoz kapcsolódó betéteknek felel meg, és az NKB-k euróban denominált olyan követeléseit tartalmazza, amelyek az NKB-k által az EKB-nak átutalt devizatartalékokból erednek. A „hitelek – ebből átutalt devizatartalékok” meghatározására a CL_BS_ITEM kódlista A24 értékét kell alkalmazni. Ügyfél származási helye Az NKB-k által továbbítandó kiegészítő adatokra vonatkozó jelentési rendszer lehetővé teszi az NKB-knak és az egyéb MPI-knek (a továbbiakban „EMPI-k”) az euro-rendszer más NKB-ival és az EKB-val szembeni pozícióinak rezidencia szerinti alábontását. A belföldi NKB-kkal/az EKB-val szembeni pozíciókat, valamint az egyéb részt vevő tagállamok NKB-ival és az EKB-val szembeni pozíciókat külön kell jelentenii (1). Mérlegtételek szektorbontása Az EKB-val és az euro-rendszer más NKB-ival szembeni pozíciók elkülönítésére a CL_BS_COUNT_SECTOR kódlista következő két kódja alkalmazható: –

EKB: 1110,

–

NKB: 1120.

A tranzakció devizaneme A megfelelő mérlegtételben szereplő tranzakció devizanemének jelentésére a Z01 „minden deviza összesen” kódot kell alkalmazni az NKB és az EMPI-k szektor minden sora esetében.

2. Az NKB-ra és az EMPI-k szektorra vonatkozó előírások Az 1. függelékben található A_NKB és B_EMPI-k táblák tartalmazzák az NKB-k által az EKB-nak jelentendő kiegészítő adatokat tartalmazó mérlegtételeket. Az NKB mérlege Az EKB-nak történő adatküldés két, kiegészítő NKB-mérlegtételt tartalmaz: az NKB-knak az EKB-val szembeni, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) korábban a „10S űrlapon” jelentett pozícióit, valamint az NKB-knak az euro-rendszer egyéb NKB-ival szembeni pozícióit. Az adatokat az 1. függelék A_NKB tábla mutatja. (1) Az EKB-val szembeni belföldi pozíciók kizárólag a Deutsche Bundesbank által benyújtott, az NKB-kal és az egyéb MPI-kkel kapcsolatos adatokra vonatkoznak.

283

284

HU


Az EMPI-k mérlege Az EMPI-szektorra vonatkozó statisztikai követelmények az EKB-val és a belföldi NKB-val szembeni pozíciókat foglalják magukban, amelyeket az IMF-nek korábban a „20S formanyomtatványon” kellett jelenteni. Az EMPI-knek az EKB-val szembeni pozícióra vonatkozó adatok szolgáltatása továbbra is önkéntes. A fentieken túlmenően a statisztikai követelmények tartalmaznak még az egyéb részt vevő tagállamok NKB-jával szembeni pozíciókat tükröző további adatsorokat is. Mivel ezek a határokon átnyúló pozíciók egyes tagállamok esetében jelentéktelenek lehetnek, és előfordulhat, hogy külön adatok nem állnak rendelkezésre, e rovatok kitöltése is önkéntes. Az önkéntesen szolgáltatandó adatokat csak akkor kell jelenteni, ha rendelkezésre állnak, és ezeket az 1. függelékben található B_EMPI tábla csillaggal jelöli.

3. Rendszeres adatszolgáltatás Az e jelentési rendszerben meghatározott kiegészítő monetáris és banki adatokat az NKB-k a mérlegadatok havi rendszeres jelentésének keretében továbbítják az EKB-nak. Az itt meghatározott adatokra is a magas prioritású tájékoztató adatokra vonatkozó gyakoriság és határidők érvényesek, amelyek meghatározása az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló EKB/2001/13 rendelettel (2) összhangban történt. Az adattovábbítás a szokásos mérlegadatok EKB számára történő jelentésével egy időben, azaz a tárgyhónap végét követő tizenötödik munkanapig fog történni.

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


XII. MELLÉKLET A HITELEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁRÓL ÉS HARMADIK FÉLNEK TÖRTÉNŐ EGYÉB ÁTRUHÁZÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDSZERES ADATSZOLGÁLTATÁS Bevezetés 1.

A hitelek értékpapírosítása és harmadik feleknek történő egyéb átruházására vonatkozó adatok elemzéséhez a nemzeti központi bankok (NKB-k) három adattípust jelenthetnek ebben a rendszeres jelentésben, amely a rendelkezésre álló információk minden lehetséges esetét tartalmazza:

1.1. Bruttó tranzakció. A monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által „egyéb rezidens szektoroknak” nyújtott olyan hitelek összege, amelyeket az MPI-k a referencia-időszakban értékpapírosítottak/más módon átruháztak, azaz a referencia-időszak alatt a hitelek harmadik félnek (nem MPI-knek vagy nem rezidenseknek) történő értékesítéséből közvetlenül származó összegek. A harmadik felek általában (rezidens vagy nem rezidens) pénzügyi közvetítők („financial vehicles”), amelyek a megszerzett hitelek finanszírozására értékpapírokat bocsátanak ki. A korábban értékesített hitelek visszaváltására vagy visszavásárlására nincs lehetőség. 1.2. Nettó tranzakció. Az olyan értékpapírosított/átruházott hitelek nettó állományváltozása, amelyeket az MPI-k eredetileg egyéb rezidens szektoroknak nyújtottak, majd ezt követően értékpapírosítottak/harmadik felekre átruháztak, és amelyek ezért az MPI-mérlegben már nem jelennek meg. A harmadik fél általában (rezidens vagy nem rezidens) pénzügyi közvetítő, amely a megszerzett hitelek finanszírozására értékpapírokat bocsát ki. A nettó tranzakció megegyezik az újonnan értékpapírosított/átruházott hitelek (azaz a harmadik feleknek értékesített MPI-hitelek) bruttó összegének és a referencia-időszakban a hitelfelvevő által visszafizetett vagy az eredeti hitelező MPI által visszavásárolt hitelek összegének különbözetével. 1.3. Állományok. Az eredetileg az MPI-k által egyéb rezidens szektoroknak nyújtott olyan hitelek fennálló állománya, amelyeket értékpapírosítottak/átruháztak (azaz harmadik feleknek értékesítettek), és amelyek ezért az MPI-mérlegben már nem jelennek meg. Az időszak végi állományok különbözete egyenlő a nettó tranzakcióval (a nem tranzakciókból származó fejleményeket az egyszerűség kedvéért figyelmen kívül kell hagyni). 2. Meg kell jegyezni, hogy kiegészítő információt nem kell gyűjteni a pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) által kibocsátott értékpapírok MPI-k tulajdonában levő állományáról (1). Az MPI-k vásárolhatnak PKV-k által kibocsátott értékpapírokat, ami azzal a következménnyel jár, hogy az értékpapírosításnak a teljes MPI-kihelyezésállományra gyakorolt hatása valamivel kisebb lesz az MPI-k mérlegének „hitelek” sorára gyakorolt azonnali és közvetlen hatásnál. Az adatokra vonatkozó előírások Az Európai Központi Banknak (EKB) történő adattovábbítás az alábbi információkból áll: –

Bruttó tranzakció: Az egyéb MPI-k (a továbbiakban „EMPI-k”) által eredetileg belföldi egyéb rezidens szektoroknak nyújtott, majd ezt követően harmadik feleknek értékesített hitelek összege.

Ha a bruttó tranzakciós adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az eredetileg MPI-k által nyújtott és harmadik feleknek értékesített hitelek nettó forgalmára vonatkozó adatokat – amennyiben hozzáférhetők – kell az alábbiak szerint szolgáltatni: –

Nettó tranzakció: Az EMPI-k által eredetileg belföldi egyéb rezidens szektoroknak nyújtott, majd ezt követően harmadik feleknek értékesített hitelek fennálló állományának változásai (2).

Mindkét esetben jelenteni kell az állományadatokat is, amennyiben hozzáférhetők: –

Állományok: Az EMPI-k által eredetileg belföldi egyéb rezidens szektoroknak nyújtott, majd ezt követően harmadik feleknek értékesített hitelek fennálló összege.

Mindhárom fenti adattípus esetében külön kell jelenteni a PKV-nak értékesített (azaz PKV-n keresztül értékpapírosított) és a más közvetítőre (akár értékpapírosítással, akár anélkül) átruházott hiteleket. A hitel csak akkor tekinthető a nem MPI-szektornak értékesített hitelnek, és csak akkor tesz szükségessé ilyen jellegű adatszolgáltatást, ha már nem jelenik meg sem azon MPI mérlegében, amelyik eredetileg nyújtotta a hitelt az egyéb rezidens szektoroknak, sem más EMPI mérlegében. (1) A legutóbb a 359/2002/EK rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, az Európai Elszámolási Rendszer (ESA) 1995, 2.55. bekezdésének f) pontjában foglalt meghatározás értelmében, amelyet a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet. (2) A nettó forgalom megegyezik az új értékesítések bruttó összegének és a beszámolási időszakban a hitelfelvevő által visszafizetett vagy az eredeti hitelező MPI által visszavásárolt hitelek összegének különbözetével.

285

286


HU

10/4. kötet

Az adatsorokat a mérlegstatisztikákra meghatározott és a XIII. mellékletben ismertetett adatszolgáltatási előírásoknak megfelelően kell jelenteni az EKB-nak. Az adatok továbbítására a havi mérlegadatoknak az EKB számára történő rendszeres jelentésével egyidejűleg kerül sor, azaz a tárgyhónap végét követő tizenötödik munkanapig.

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN HAVI GYAKORISÁGGAL SZOLGÁLTATANDÓ KIEGÉSZÍTŐ TRANZAKCIÓS ADATOK

A. TÁBLÁZAT

EMPI-k: A nem MPI-szektornak nyújtott hitelek értékpapírosítása PKV-n keresztül Értékpapírosított EMPI-hitelek – Havi bruttó tranzakció Hitelfelvevő szektor Belföldi

MPI-k





MPI-k




Külföld


S1

Értékpapírosított EMPI-hitelek – állományok (az MPI-k mérlegén kívül) Hitelfelvevő szektor Belföldi

MPI-k





MPI-k




Külföld

ESZKÖZÖK 2.

Hitelek

S2

Értékpapírosított EMPI-hitelek – Havi nettó tranzakció (amennyiben a bruttó tranzakciós adatok nem állnak rendelkezésre) Hitelfelvevő szektor Belföldi

MPI-k



Egyéb részt vevő tagállamok Egyéb rezidens szektorok


S3

MPI-k




Külföld

10/4. kötet


HU

287

B. TÁBLÁZAT

EMPI-k: hitelek értékpapírosítása, adósságátvállalás és hitelek átruházása a nem MPI-szektorra PKV közreműködése nélkül

Értékpapírosított/átruházott EMPI-hitelek – Havi bruttó tranzakció

Hitelfelvevő szektor Belföldi

MPI-k





MPI-k




Külföld


S4

Értékpapírosított/átruházott EMPI-hitelek – állományok (az MPI-k mérlegén kívül)


MPI-k





MPI-k




Külföld


S5

Értékpapírosított/átruházott EMPI-hitelek – Havi nettó tranzakció (amennyiben a bruttó tranzakciós adatok nem állnak rendelkezésre)


MPI-k



Egyéb részt vevő tagállamok Egyéb rezidens szektorok

MPI-k




Külföld


S6

Az adatokat az értékpapírosításra, hitelátruházásra és adósságátvállalásra vonatkozó, a X. melléklet 2. és 3. függelékében található meghatározások figyelembevételével kell összeállítani.

288


HU

10/4. kötet

PÉLDA A HITELEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK SZOLGÁLTATÁSÁRA ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA 1.

Először egy egyszerű példa következik. Tételezzük fel, hogy egy adott hónapban az értékpapírosított hitelek az alábbiak szerint alakulnak (az adatok megegyeznek a következő oldalon látható táblázat utolsó sorának adataival). t – 1. hónap MPI (hó vége)

PKV (hó vége)

110 hitel

18 hitel

t. hónap MPI (hó vége)

PKV (hó vége)

115 hitel

15 hitel

Kiegészítő információ a t. hónapra

MPI (átsorolási kiigazítás)

0 hitel

PKV (értékpapírosított új hitelek bruttó összege)

+ 10 hitel

PKV (értékpapírosított hitelek visszafizetése)

-13 hitel

A fenti t. hónapra jelentendő információ – amennyiben hozzáférhető – a következő. Ebben a példában a műveletekre PKV közreműködésével kerül sor. Értékpapírosított hitelek bruttó összege:

S1 = 10

Értékpapírosított hitelek állománya:

S2 = 15

Értékpapírosított hitelek nettó összege:

S3 = -3 (15–18)

Tranzakciók

2

0

– 10

+ 10

+ 10

+5

1

100

90

100

110

115

+ 10

+5 – 13

0

–2

0

0

4

Visszafizetett hitelek

–3

+5

–2

+5

0

5=3-4

Nettó (S3)

15

18

13

15

10

6

Állományok (S2)

115

110

100

90

100

7=1

Állományok

+ 15

+ 15

+ 10

–5

0

8=2+3

Tranzakciók Bruttó tranzakciós adatok jelentése esetén

+5

+ 15

+ 10

–5

130

128

113

105

110

10 = 1 + 6

9 = 2 + 5 (csak pozitív értékek)

0

Állományok

+2

+ 15

+8

–5

0

11 = 2 + 5

Tranzakciók

MPI-állományok és -tranzakciók, amely az értékpapírosított hitelek teljes összegét is tartalmazza

Adatok felhasználása 2. változat

Tranzakciók Nettó tranzakciós adatok jelentése esetén

MPI-tranzakciók a hitelek értékpapírosításával helyesbítve

Adatok felhasználása 1. változat

HU

0

+5

0

MPI-k

Bruttó (S1)

Hitelek értékpapírosítása

Az egyéb rezidens szektoroknak nyújtott MPI-hitelek

Állományok

Kiegészítő információ

Mérlegre vonatkozó adatszolgáltatás

2. Másodszor, ez a táblázat bemutatja az idősorok felhasználásának két lehetőségét.

10/4. kötet


290


HU

10/4. kötet

XIII. MELLÉKLET A STATISZTIKAI ADATOK ELEKTRONIKUS CSERÉJÉRE VONATKOZÓ JELENTÉSI ELŐÍRÁSOK AZ EKB MÉRLEGSTATISZTIKÁJA A KULCSCSALÁD AZONOSÍTÓJA: ECB_BSI1 MPI-mérlegstatisztika a konszolidált mérleg összeállítása céljára

1.

Az EKB BSI1 kulcscsalád és a hozzá kapcsolódó kódlisták

A mérlegstatisztikai kulcscsalád a monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektor által az Európai Központi Banknak (EKB) jelentett euro-övezetre vonatkozó harmonizált mérlegstatisztikához kapcsolódik. Az egyedi MPI-ktől (a nemzeti központi bankok [NKB-k] kivételével) származó, mérlegtételekre vonatkozó adatokat országos szinten az NKB-k összegyűjtik és aggregálják. Az NKB-k és az EKB összeállítják saját mérlegstatisztikájukat is. Az NKB-k elkülönítetten szolgáltatnak bruttó adatokat az NKB-k/EKB, illetve az egyéb MPI-k (a továbbiakban „EMPI-k”) mérlegstatisztikájáról az EKB-nak, amely ezt követően először országonként készíti el az MPI-szektor összevont mérlegét, majd az MPI-szektor euro-övezet szintű konszolidált mérlegét (1) és az euro-övezetre vonatkozó monetáris aggregátumokat (2).

Az MPI-szektor mérlegére vonatkozó konszolidált, havi gyakoriságú adatokat az EKB az euro-övezet monetáris aggregátumainak és azok ellentételeinek összeállítására használja fel. A legfontosabb mérlegtételek további részletezését a monetáris elemzést elősegítő kiegészítő információként negyedévente kell jelenteni.

A mérlegstatisztikai kulcscsaládban alkalmazott dimenziók és attribútumok részletes ismertetetése az alábbiakban található.

A mérlegstatisztikák esetében 11 dimenziót választottak ki, amelyek alapvető szerepet játszanak az idősorok azonosításában (3): 1. TÁBLÁZAT Mérlegstatisztikai kulcscsalád (ECB_BSI1): Adatsorok dimenziói Pozíció a kulcsban:



Érték formátuma



DIMENZIÓK 1.

FREQ

Gyakoriság

AN1

CL_FREQ


2.

REF_AREA

Referenciaterület

AN2

CL_AREA_EE

Referenciaterületkódlista (Eurostat BoP, EKB)

3.

ADJUSTMENT

Kiigazítási mutatószám

AN1

CL_ADJUSTMENT

Kiigazításimutatószámkódlista (BIS, EKB)

4.

BS_REP_SECTOR

Mérleg referen- AN1 cia szektorok szerinti tagolása

CL_BS_REP_SECTOR

Mérleg referencia szektorok szerinti tagolása kódlistája (EKB)

5.

BS_ITEM

Mérlegtétel

CL_BS_ITEM

Mérlegtétel-kódlista (EKB)

AN3

(1) Az EKB saját mérlegstatisztikája is beletartozik a konszolidálási műveletbe. (2) Az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága is szolgáltat a saját mérlegre vonatkozó adatokat az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságának ezeknek az utasításoknak a betartásával. (3) A tényleges dimenzióértékek összekapcsolásából adódnak az idősorok nevei (kulcsok).

10/4. kötet


HU

Pozíció a kulcsban:



Érték formátuma


291


6.

MATURITY_ORIG

Eredeti lejárat

AN1

CL_MATURITY_ORIG

Eredetilejárat-kódlista (EKB)

7.

DATA_TYPE

Adattípus

AN1

CL_DATA_TYPE

Adattípus – flow vagy állomány (EKB, BIS)

8.

COUNT_AREA

Ügyfél származási helye

AN2

CL_AREA_EE


9.

BS_COUNT_SECTOR Ügyfél szektora

AN4

CL_BS_COUNT_SECTOR Ügyfélszektor kódlistája (EKB, BIS)

10.

CURRENCY_TRANS

Tranzakció devi- AN3 zaneme

CL_CURRENCY

Devizanem kódlista (EKB, BIS, Eurostat BoP)

11.

SERIES_DENOM

Az adatsor devi- AN1 zaneme vagy különleges számítás

CL_SERIES_DENOM

Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás kódlistája (EKB)

E dimenziók statisztikai fogalmak, amelyek a megfelelő kódlistából veszik értékeiket. Néhány ritka esetben előfordulhat, hogy a kódlisták kódolt értékeinek megnevezése nem egyezik meg pontosan az EKB/2002/8 rendelettel (4) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendeletben (5) elfogadott megfogalmazással. Ez az eset áll elő olyankor, amikor egy kódlista vagy értékeinek egy részhalmaza már létező, nemzetközileg elfogadott lista (pl. az a terület, ahol a partnerintézmény rezidens).

Ugyanez a kulcscsalád alkalmas az euro-övezet monetáris aggregátumainak összeállításához szükséges kiegészítő adatok megjelenítésére, ezek a VII. mellékletben bemutatott központi kormányzati betétek (vagy azok közeli helyettesítői).

2.

Dimenziók

Az alábbiakban a mérlegstatisztikai kulcscsalád dimenzióinak bemutatása következik, az adatsorkulcsban való megjelenésük sorrendjében. Minden dimenzió mellett szerepel annak hossza (értékformátum, a karakterek számának megjelölésével) és a vonatkozó kódlista (nagybetűvel, pl. CL_****). Például az 1. táblázat szerint a REF_AREA (referencia- terület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeket.

2.1

1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter)

Ez a dimenzió a szolgáltatott adatsorok gyakoriságát jelöli. A hozzá kapcsolódó kódlista a CL_FREQ. A mérlegstatisztikai kulcscsaládban alkalmazott érték „M” a havi adatok és „Q” a negyedéves adatok esetében, amelyek a kódlistában megadott értékek részhalmazát alkotják.

2.2

2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter)

Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény (MI) rezidens. A hozzá kapcsolódó CL_AREA_EE kódlista a szokásos ISO országlistát és néhány további, a 2.8. szakaszban (8.sz. dimenzió: Ügyfél származási helye) ismertetett kódértéket tartalmaz. A mérlegstatisztikai kulcscsaládban az értékeknek csak egy részhalmaza használatos a referenciaterületek meghatározására. (4) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (5) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

292

HU 2.3


3. sz. dimenzió: Kiigazítási mutatószám (ADJUSTMENT; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió azt jelöli, hogy sor került-e szezonális kiigazításra és/vagy munkanaphatás kiigazításra. A hozzá kapcsolódó kódlista a CL_ADJUSTMENT. A mérlegstatisztikai kulcscsaládban jelenleg használatos kódértékek a sem időszaki, sem munkanaphatás kiigazítás esetében „N”, a munkanapi és szezonális kiigazítás esetében pedig „Y”.

2.4

4. sz. dimenzió: A mérleg referenciaszektorok szerinti tagolása (BS_REP_SECTOR; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió a referenciaszektort jelöli, és a CL_BS_REP_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Ebben a kódlistában az MPI-k az EKB által konszolidált külön mérlegek alapján NKB-kra/EKB-ra „N” (6) és EMPI-kre (hitelintézetek, pénzpiaci alapok és egyéb intézmények) „A” oszlanak.

A központi kormányzat jegybanki eszközeire és az ott elhelyezett betétekre vonatkozó adatszolgáltatás esetében a központi kormányzatot jelölő „G” kódértéket kell alkalmazni.

A kódlista más kódértékeket is tartalmaz annak érdekében, hogy az EKB kiszámíthassa és közzétehesse az euroövezet monetáris aggregátumainak adatait. Az EKB különösen az euro-övezeti szintű MPI-szektort (NKB-k + EKB + EMPI-k) jelölő „M” (7) kódértéket alkalmazza az összevont MPI-mérleg adatsorainak és a monetáris aggregátumok néhány adatsorának meghatározására, valamint a központi kormányzatot és MPI-ket jelölő „V” kódértéket a monetáris aggregátumok olyan adatsorai esetében, amelyek a központi kormányzat betéti forrásait és eszközeit is magukban foglalják.

2.5

5. sz. dimenzió: Mérlegtétel (BS_ITEM; hossza: három karakter) Ez a dimenzió az MPI-k mérlegének tételeit jelöli az EKB/2001/13 rendelet meghatározása alapján, és a CL_BS_ITEM kódlistából veszi az értékeit. Ez a mérlegstatisztikai kulcscsalád legfontosabb dimenziója. Az eszközök és források kódértékeit az „A” vagy „L” (előjelző) kiegészítő azonosítja, és az értékek lehetőség szerint ebben az esetben is a sorok közötti hierarchikus rangsor szerint szerveződnek és kapnak kódokat. Az NKB-k (és az EKB) mérlegében megjelenő további mérlegtételeket a „C” kiegészítés azonosítja, amelyet eszközök esetében az „A”, források esetében az „L” jelzés előz meg.

2.6

6. sz. dimenzió: eredeti lejárat (MATURITY_ORIG; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió az MPI-mérleg sorainak eredeti futamidejét jelöli, és a CL_MATURITY_ORIG kódlistához kapcsolódik.

2.7

7. sz. dimenzió: Adattípus (DATA_TYPE; hossza: egy karakter) Ezt a dimenziót a CL_DATA_TYPE kódlista mutatja be, és a szolgáltatandó adatok típusát jelöli: bruttó állomány („1”), átsorolások és egyéb kiigazítások („5”), árfolyamváltozás miatti kiigazítások („6”) (8) és egyéb kiigazítások (egyéb átértékelődések, értékpapírok árváltozása és hitelek leírása) („7”). Egyéb kódértékek is léteznek, amelyek lehetővé teszik a tranzakciónak az állományadatokból és a megfelelő kiigazításokból történő levezetését, valamint az éves növekedési ütemek levezetésére alkalmazott fiktív állományok indexének kiszámítását. Az EKB ezeket a további kódértékeket az euro-övezet aggregátumainak közzétételére használja fel.

2.8

8. sz. dimenzió: Ügyfél származási helye (COUNT_AREA; hossza: két karakter) Ez a dimenzió azt a területet jelöli, ahol az MPI-mérlegtétel ügyfele rezidens. Az e fogalomhoz tartozó kódlista a CL_AREA_EE, amely a szokásos ISO országlistát, és a kifejezetten az euro-övezet számára használt további értékeket tartalmaz (pl. „U6” – belföldi – akkor alkalmazandó, ha a ügyfél származási helye megegyezik az adatszolgáltató MPI országával). A mérlegstatisztikákban a kódértékek részhalmaza használatos: az Európai Unió (EU) 15 tagállamának kódja, valamint néhány további területkód.

(6) A 2003. januári adatszolgáltatástól kezdődően az EKB mérlegére vonatkozó adatszolgáltatásra alkalmazandó kódérték az NKB-k mérlegével megegyező módon „N”. (7) A 2003. januári adatszolgáltatástól kezdődően az „U” kódérték (amely korábban az EKB-val együtt értelmezett MPI-szektort jelölte) megszűnik, és az „M” kódérték (amely korábban az EKB nélküli MPI-szektortjelölte) felveszi az MPI-szektor (ideértve az EKB-t is)új meghatározást. 8 ( ) Az árfolyam-kiigazítási adatsorokat csak az EKB szolgáltatja.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU 2.9

293

9 sz. dimenzió: Ügyfélszektor (BS_COUNT_SECTOR; hossza: négy karakter) Ez a dimenzió a mérlegtételek ügyfélszektorok szerinti részletezését jelöli, és a CL_BS_COUNT_SECT kódlistához kapcsolódik. Ez a kódlista az elsődlegesen az EKB/2000/8 rendelettel (9) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 1998. december 1-jei EKB/1998/16 rendeletben (10), majd az EKB/ 2001/13 rendeletben megállapított, a mérlegtételek szektorok szerinti részletezésére vonatkozó előírásokból származik. Az értékek a szektorok hierarchikus rendszere alapján szerveződnek és kapnak kódokat annak érdekében, hogy felhasználóbarát és könnyű adatkezelést biztosító eszközzé válhassanak. Az EKB/2001/13 rendelet I. mellékletének 2. és 4. táblázatában szereplő, „bankok”/„nem bankok” szerinti felosztás a nem részt vevő tagállamokban rezidens ügyfelekre alkalmazva megfelel az említett rendeletben megállapított „MPI-k”/„nem MPI-k” szerinti részletezésnek. Ezzel szemben a 3. táblázatban az „MPI-k”/„nem MPI-k” szerinti részletezés alkalmazandó a nem részt vevő tagállamokban rezidens ügyfelek besorolására.

2.10

10. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter) Ez a dimenzió azt a devizanemet jelöli, amelyben az MPI-mérlegtételeket denominálták, és a CL_CURRENCY kódlistához kapcsolódik. Az MPI-mérlegtételek esetében a kódértékek egy részhalmaza használatos.

2.11

11. sz. dimenzió: Adatsorok devizaneme (SERIES_DENOM; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió azt jelöli, hogy a szolgáltatott adatsorokat nemzeti vagy közös (euro) devizában fejezték-e ki. Két értéke van („N” nemzeti és „E” euro), amelyet a CL_SERIES_DENOM kódlista szolgáltat. Ez a dimenzió alapvető fontosságú a gazdasági és monetáris unió (EMU) különböző szakaszaiban jelentett, azonos gazdasági jelenségeket jellemző adatsorok megkülönböztetésében. Azok az EU-tagállamok például, amelyek nem tagjai az EMU-nak, nemzeti fizetőeszközben szolgáltatnak adatokat. Az EMU-hoz történő csatlakozásuk időpontjától kezdődően ugyanezeket a mérlegtételeket a közös devizában fogják megállapítani, és euróban jelenteni.

3.

Az attribútumok A kulcsot meghatározó 11 dimenzión kívül attribútumok is meghatározásra kerültek (11). Ezeket az információcsere különböző szintjein alkalmazzák (12). A 2. táblázat tartalmazza a mérlegstatisztikák kulcscsaládja számára meghatározott, kódolt és kódolatlan attribútumok felsorolását, hozzárendelésük szintjét, formátumukat és azokat a kódlistákat, amelyekből a kódolt attribútumok értékei származnak. Minden attribútumot jellemeznek továbbá bizonyos technikai tulajdonságok is, ezek felsorolása a 3. táblázatban található. 2. TÁBLÁZAT Az ECB_BSI1 kulcscsalád számára meghatározott kódolt és kódolatlan attribútumok Hozzárendelés szintje


Formátum

Kódlista

ATTRIBÚTUMOK ROKON SZINTEN (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Rokon

TITLE

Cím

AN..70

kódolatlan

Rokon

UNIT

Egység

AN..12

CL_UNIT

Egység kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Rokon

UNIT_MULT

Egységszorzó

AN..2

CL_UNIT_MULT


(9) HL L 229., 2000.9.9., 34. o. (10) HL L 356., 1998.12.30., 7. o. (11) Az attribútumok olyan statisztikai fogalmak, amelyek kiegészítő kódolt (pl. az egység) vagy kódolatlan (pl. az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. „Kötelező” attribútumok azok, amelyeknek értéket kell felvenniük, ellenkező esetben a jellemzett megfigyelések nem tekinthetők jelentősnek. A „feltételes” attribútumok csak akkor kapnak értéket, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (pl. a belföldi adatsorok azonosítói), illetve ha értelmezhetők (pl. törések), és felvehetnek üres értéket is. Az attribútumértékeket csak akkor kell továbbítani, ha első alkalommal határozzák meg azokat, vagy ha változnak. Csak a megfigyelési státus van jelen minden adatcserében, minden megfigyeléshez kapcsolódóan. 12 ( ) Az AGG_EQUN attribútum nem használatos az EKB_BSI1 kulcscsalád esetében, és a kulcscsalád meghatározásának következő frissítésekor megszűnik.

294


HU

Hozzárendelés szintje


Formátum

AN1

10/4. kötet

Kódlista

Rokon

DECIMALS

Tizedesek

CL_DECIMALS

Rokon

TITLE_COMPL

Cím kiegészítője AN..1050

kódolatlan

Rokon

NAT_TITLE


AN..350

kódolatlan

Rokon

AGG_EQUN

Összevonási egyenletek

AN..350

kódolatlan

Rokon

COMPILATION

Összeállítás

AN..1050

kódolatlan


ATTRIBÚTUMOK IDŐSOR SZINTEN (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Idősor

COLLECTION

Adatgyűjtés azo- AN1 nosítója

CL_COLLECTION

Adatgyűjtés azonosítója kódlista (BIS, EKB)

Idősor

AVAILABILITY

Hozzáférhetőség AN1

CL_AVAILABILITY Szervezeti hozzáférhetőség kódlista (BIS, EKB)

Idősor

DOM_SER_IDS

Belföldi sorok azonosítója

AN..70

kódolatlan

Idősor

UNIT_INDEX_BASE

Egységindex alapja

AN..35

kódolatlan

Idősor

BREAKS

Törések

AN..350

kódolatlan

ATTRIBÚTUMOK MEGFIGYELÉSI SZINTEN (a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva, az OBS_COM kivételével, amely az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Megfigyelés OBS_STATUS

Megfigyelési stá- AN1 tus

CL_OBS_STATUS


Megfigyelés OBS_CONF


CL_OBS_CONF

Megfigyelés bizalmas jellege kódlista (Eurostat BoP, EKB)

Megfigyelés OBS_PRE_BREAK

Törés előtti meg- AN.15 figyelési érték

kódolatlan

Megfigyelés OBS_COM


kódolatlan

AN1

AN.350

3. TÁBLÁZAT Közös attribútumtulajdonságok az ECB_BSI1 kulcscsalád számára: Az euro-övezet NKB-i által történő adatszolgáltatás az EKB számára Státus

Az első értéket (2) … határozta meg


TITLE_COMPL

M

EKB

Nem

UNIT

M

EKB

Nem

UNIT_MULT

M

EKB

Nem

DECIMALS

M

EKB

Nem

TITLE

C

EKB

Nem

NAT_TITLE

C

NKB

Igen

COMPILATION

C

NKB

Igen (1)

10/4. kötet

HU


Státus

AGG_EQUN

Az első értéket (2) … határozta meg

295


Megszűnik

COLLECTION

M

EKB

Nem

AVAILABILITY

M

EKB/NKB

Igen

DOM_SER_IDS (3)

C

NKB

Igen

UNIT_INDEX_BASE

C

EKB

Nem

BREAKS

C

NKB

Igen

OBS_STATUS

M

NKB

Igen

OBS_CONF

C

NKB

Igen

OBS_PRE_BREAK

C

NKB

Igen

OBS_COM

C

NKB

Igen

M: Kötelező, C: Feltételes (1) Az EKB javasolja, hogy az átláthatóbb tájékoztatás érdekében az NKB-k ezeket az értékeket is jelentsék. (2) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti. (3) A változásokat faxon/e-mailen kell jelenteni az EKB Statisztikai Információs Rendszerek Osztályának, valamint az EKB felelős üzleti részlegének.

A 3.1., 3.2. és 3.3. bekezdés bemutatja az egyes attribútumokat, szükség esetén a vonatkozó kódlistával együtt (ez utóbbiakat nagybetűkkel jelölve, azaz CL_****).

3.1

Attribútumok rokon szinten

Kötelező: –

TITLE_COMPL (kódolatlan): A címet kiegészítő attribútumot az EKB állapítja meg, tárolja és terjeszti (angol nyelven, maximális hossza 1050 karakter). Ha egy NKB módosítást kíván végrehajtani, akkor erre az EKB-val folytatott egyeztetést követően van lehetőség. A módosítást az EKB hajtja végre.

–

UNIT (kódlista: CL_UNIT): Ez az attribútum a szolgáltatott adatok mértékegységét adja meg. Az euro-övezet tagállamai euróban jelentik az adatokat, az EKB pedig „euróra” állítja be ezt az attribútumot (UNIT = „EUR”). A nem részt vevő tagállamok esetében az attribútum értéke a megfelelő nemzeti devizával egyenlő (UNIT = „DKK” Dánia esetében, „SEK” Svédország esetében és „GBP” az Egyesült Királyság esetében).

–

UNIT_MULT (kódlista: CL_UNIT_MULT): Az egységszorzó attribútum azt mutatja meg, hogy az adatsort milliókban (UNIT_MULT = „6”), milliárdokban (UNIT_MULT = „9”) stb. fejezték-e ki. Az NKB-k az adatokat milliókban adják meg, és az EKB az értéket 6-ra állítja be (UNIT_MULT = „6”).

–

DECIMALS (kódlista: CL_DECIMALS): Ez az attribútum a megfigyelések értékeire adott tizedes helyek számát mutatja meg, Az NKB-k az adatokat az EKB/2001/13 rendelet értelmében nulla tizedesjeggyel adják meg (ezért DECIMALS = „0”). Az EKB beállítja az attribútum megfelelő értékeit.

Feltételes:

TITLE (kódolatlan): A cím adatsor legfeljebb 70 karaktert engedélyez. A korlátozott terjedelem figyelembevételével helyette a címkiegészítő attribútum használatos kötelező attribútumként. A jövőben a cím attribútumot rövid címek készítésére lehetne felhasználni, amelyeket az EKB tárolna és terjesztene.

NAT_TITLE (kódolatlan): Az NKB-k a nemzeti nyelvű cím attribútumot a saját nemzeti nyelvükön készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő vagy megkülönböztető specifikációkhoz használhatják (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg). Az NKB-k ezt bármikor elkészíthetik vagy módosíthatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, ajánlatos, hogy az NKB-k kizárólag a Latin-1 karakterkészletet használják föl.

296

HU


AGG_EQU (megszűnt): Ez az attribútum eredetileg az ECB_BSI1 kulcscsaládhoz alkalmazott attribútumok közé tartozott, de a jövőben megszűnik. COMPILATION (kódolatlan): Ez az attribútum az alkalmazott összeállítási módszerek szöveges magyarázatára szolgál, különösen amennyiben azok eltérnek az EKB szabályaitól és szabványaitól (legfeljebb 1050 karakter terjedelmű szöveg). 3.2

Attribútumok idősor szinten Kötelező: COLLECTION (kódlista: CL_COLLECTION): Ez az attribútum a megfigyelések összegyűjtésének idejére ad magyarázatot (pl. az időszak eleje, közepe vagy vége), vagy jelzi, hogy az adatok az időszak átlagára, vagy az időszak végi megfigyelésre vonatkoznak-e. Az EKB a mérlegstatisztikák tekintetében az adatgyűjtés attribútumot „E”-re, azaz időszak végére (COLLECTION = „E”) állítja be az állományi adatsorok esetében, és „S”-re, azaz időszakon belül összegezve (COLLECTION = „S”) a kiigazítási és tranzakciós adatsorok esetében. AVAILABILITY (kódlista: CL_AVAILABILITY): Ez az attribútum azokat az intézményeket adja meg, amelyek számára az adatok hozzáférhetővé tehetők. Ha egyedi megfigyelések tekintetében különleges bánásmódra van szükség, akkor a megfigyelések bizalmas jellege attribútum használható (lásd lejjebb). Feltételes: DOM_SER_IDS (kódolatlan): Ez az attribútum lehetővé teszi az országos adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (országos hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók). Ezt az attribútumot az adatszolgáltató NKB bármikor küldheti vagy módosíthatja (legfeljebb 70 karakter terjedelmű szöveg). UNIT_INDEX_BASE (kódolatlan): Ez az attribútum az indexek bázisidőpontját és -értékét jelöli. Az érték csak az EKB által levezetett, és a Központi Bankok Európai Rendszere által terjesztett fiktív készletek indexsorai esetében alkalmazható. Ebből a célból az EKB eredetileg „Index Dec98=100” értéket állított be, majd a 2002. októberi adatok EKB általi közzétételét követően „Index Dec01=100”-ra változtatta. BREAKS (kódolatlan): Ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során adódó töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén célszerű jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg).

3.3

Attribútumok megfigyelési szinten (13) Kötelező: OBS_STATUS (kódlista: CL_OBS_STATUS): Az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez megfigyelési státus adatot jelentenek. Ez az attribútum kötelező, és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ennek az attribútumnak az értékét, mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését továbbítani kell. Az alábbi listában az attribútumoknak a mérlegstatisztikák céljából várható értékei (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően) szerepelnek: „A” = szokásos érték (a létező megfigyelések alapértelmezése), „M” = hiányzó érték, nem létező adatok (nem releváns adatok esetén) (14), „L” = hiányzó érték, létező, de össze nem gyűjtött adatok (15), „E” = becsült érték (16), „P” = ideiglenes érték (ez az érték minden adattovábbításkor az utolsó hozzáférhető megfigyelésre vonatkoztatva alkalmazható, ha az ideiglenesnek tekintendő).

(13) Ha egy NKB felül kíván vizsgálni egy attribútumot, egyidejűleg a vonatkozó megfigyelést (megfigyeléseket) is ismételten jelentenie kell. Ha ekkor bármelyik megfigyelési attribútum felülvizsgálásra kerül, és az NKB nem szolgáltatja a kapcsolódó attribútumértéket, a meglévő érték helyébe az alapértelmezés szerinti érték lép. (14) Az „M” megfigyelési státust mindig megfigyelési értékkel („–”) együtt kell küldeni. További információ a 4. szakaszban található. (15) Az „L” megfigyelési státust mindig megfigyelési értékkel („–”) együtt kell küldeni. További információ a 4. szakaszban található. (16) Az „E” megfigyelési státust kell alkalmazni minden olyan megfigyelés vagy időszak esetében, amikor az adatok becslésből adódtak, és ezért nem tekinthetők szokásos értéknek.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


A számértékeket szokásos körülmények esetén „A” (szokásos érték) megfigyelési státussal kell jelenteni. Más esetben a fenti felsorolásból „A”-tól eltérő értéket kell kiválasztani (17). Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, akkor a lényegesebbet kell jelenteni. Ha például egy megfigyelés mind becslés eredménye, mind ideiglenes érték, akkor a fenti hierarchia szerint a becslés tulajdonság élvez prioritást, és az „E” jelzés alkalmazandó. Az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló, 2002. július 30-i EKB/2002/5 iránymutatás (18) XII. mellékletében található, a mérlegstatisztikákra vonatkozó korábbi adatszolgáltatási utasításokban a törési értéket jelentő „B” érték is használatos volt lehetséges megfigyelési értékként. Mivel a mérlegek adatsoraiban előforduló törést a megfelelő átsorolási kiigazító adatsorban jelentett, nullától eltérő érték is jelzi, szükségtelen a megfigyelést „B” értékkel jelölni. Ezért a 2003. januári adatok 2003. februári jelentésétől kezdődően a törési értéket jelentő „B” érték lekerül a mérlegadatsorok továbbításához használt, a megfigyelési státushoz tartozó attribútumok értékeinek listájáról. Feltételes:

4.

–

OBS_CONF (kódlista: CL_OBS_CONF): Amennyiben egy NKB különbséget kíván tenni egy vagy több egyedi megfigyelés bizalmassági státusa között, akkor a megfigyelés bizalmas jellege attribútumot használhatja. Ennek az attribútumnak az értéke (ha létezik) akkor módosítható, amikor az információ küldője továbbítja az adatokat. Ha az NKB nem határozza meg ezt az attribútumot, akkor fel kell tételezni, hogy nincs bizalmas jelleg miatti korlátozás (OBS_CONF = F, szabad).

–

OBS_PRE_BREAK (kódolatlan): Ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan számmező. Általában akkor kell jelezni, amikor a törés bekövetkezik. A mérlegstatisztikai kulcscsalád céljából erre az attribútumra nincs szükség, mert az információ az átsorolási adatsorokból már rendelkezésre áll. Ez az attribútum csak azért került fel az attribútumok listájára, mert beletartozik az összes kulcscsalád attribútumainak közös halmazába.

–

OBS_COM (kódolatlan): A megfigyelési megjegyzés attribútum megfigyelés szintű szöveges megjegyzések készítésére használható (pl. egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés ismertetése, egy esetleges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott idősorok változásának részletezése). Ezt az attribútumot az adatszolgáltató NKB bármikor küldheti vagy módosíthatja (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg).

Hiányzó értékek és ideiglenes értékek Hiányzó értékeket („–”) akkor kell szolgáltatni, amikor nincs lehetőség számszerű értékek jelentésére (pl. ünnepnapok, nem létező adatok vagy össze nem gyűjtött adatok esetében). Különbséget lehet tenni továbbá az értékek hiányának olyan esetei között, amikor az adott jelenségről nem gyűjtenek statisztikai adatokat, illetve amikor a jelenség nem létezik. Amikor a helyi statisztikai feltételek következtében egy idősor adatait akár adott időpontokban, akár az idősor teljes hosszában nem gyűjtik össze (az alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), hiányzó értéket („–”) kell jelenteni, a megfigyelési státus pedig minden időszakban „L”. –

Amikor a helyi piaci gyakorlat vagy a jogi/gazdasági keret következtében egy idősor (vagy annak egy része) nem alkalmazható (az alapjául szolgáló gazdasági jelenség nem létezik), hiányzó értéket („–”) kell jelenteni, a megfigyelési státus pedig minden időszakban „M”.

–

A hiányzó megfigyelést soha nem szabad „nullaként” jelenteni, ugyanis a nulla szokásos számérték, amely nullaösszegű adott tranzakciót jelöl.

Ha az NKB-k nem tudják megállapítani az érték hiányának pontos okát, vagy ha nem tudják alkalmazni a CL_OBS_STATUS kódlistában szereplő összes értéket (tehát ezen attribútum értékét nem választhatják az „L” és „M” közül), akkor az „M” értéket kell választani (19). (17) Ha (egy attribútumra vagy egy megfigyelés értékére vonatkozó) revízió jelentésekor az NKB a megfigyelési státust nem továbbítja a megfigyelés értékével együtt, fel kell tételezni, hogy az „A” érték érvényes a létező megfigyelésekre és az „M” érték a hiányzó megfigyelésekre. (18) HL L 220., 2002.8.15., 67. o. (19) Ha egy NKB technikai okokból nem tudja az „L” kódértéket alkalmazni, akkor az érintett adatsorok listáját írásban kell benyújtania az EKB-nak.

297

298

HU


Ideiglenes értékek minden adatszolgáltatáskor közölhetők, de csak a legutolsó rendelkezésre álló megfigyelésre vonatkoztatva (megfigyelési státus = „P”). Ezek a megfigyelések később végleges értéket kaphatnak (megfigyelési státus = „A”). Ekkor az új felülvizsgált értékek felülírják a korábbi ideiglenes megfigyelést, az EKB adatbázisában pedig nem marad nyoma a revíziónak.

5.

statisztikai követelmények

Az EKB/2001/13 rendelet értelmében az MPI-szektor konszolidált mérlegének rendszeres elkészítése céljából az NKB-k az EMPI- és az NKB-szektor mérlegére vonatkozó havi statisztikai adatokat elkülönítetten megállapítva jelentik az EKB-nak. Ezek a követelmények a hó végi állományokra és a havi tranzakciók miatti kiigazító adatokra vonatkoznak. Az EMPI-k és az NKB mérlegének egyes sorait negyedéves gyakorisággal, állományadatokként részletesebben is jelenteni kell.

Ez az iránymutatás továbbá az adatokra vonatkozó, az euro-övezet monetáris aggregátumainak rendszeres elkészítése céljából szükséges kiegészítő követelményeket is ismertet.

Az EKB az EKB/2001/13 rendeletben megállapított követelményekkel, valamint ezen iránymutatással összhangban szolgáltatandó mérlegidősorokat tartalmazó táblázatokat alkalmaz és oszt szét az NKB-knak. Az NKB-k a következő adatsorokat jelentik az EKB-nak.

5.1

Állományadatok

a) 1 . t á b l á z a t – A z E M P I - k r e é s a z N K B - k / E K B - r a v o n a t k o z ó h a v i a d a t s o r o k Az EKB/2001/13 rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő 1. táblázatnak megfelelően az MPI-szektor mérlegére vonatkozó havi idősorokat kell az EKB-nak jelenteni, külön-külön az NKB-k/EKB és az EMPI-k mérlegadatai alapján. b) 2 . , 3 . é s 4 . t á b l á z a t – A z E M P I - k r e é s a z N K B - k / E K B - r a v o n a t k o z ó n e g y e d é v e s adatsorok Az EKB/2001/13 rendelet 2., 3. és 4. táblázata az EKB-nak negyedéves rendszerességgel jelentendő adatsorokat mutat be, amelyek az EMPI- és az NKB/EKB-szektor havi mérlegének egyes sorai tekintetében részletesebb bontást jelentenek. A 2. táblázat különösen a betétek, hitelek, nem részvényjellegű értékpapírok és a részvények és egyéb részesedések szektor szerinti bontását írja elő, amelyet az 1. táblázat nem tartalmaz. A 3. táblázat az összes betét, hitel, nem részvény értékpapír, pénzpiaci alapok befektetési jegyei, és részvények és egyéb részesedések EU-tagállamok szerinti bontását foglalja magában. Befejezésül a 4. táblázat az összes betét, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, hitelek és nem részvényjellegű értékpapírok részletezését adja meg az egyéb EU-tagállamok és néhány, az Unióban tagsággal nem rendelkező ország devizája szerinti bontásban. c) A k ö z p o n t i k o r m á n y z a t n á l e l h e l y e z e t t b e t é t e k ( a z o k k ö z e l i h e l y e t t e s í t ő i ) v a l a m i n t készpénz- és ér tékpapír-állomány – havi adatsorok Az euro-övezet monetáris aggregátumainak levezetése céljából az NKB-k a VII. mellékletben foglaltak szerint havonta kiegészítő statisztikai információt nyújtanak az EKB-nak a központi kormányzat monetáris forrásairól és készpénz- és értékpapír-állományáról. Ha a jelenség nem létezik, vagy jelentéktelen, a de minimis szabály értelmében nem kell adatot szolgáltatni. Az NKB-k ez esetben előzetesen értesítik az EKB-t, és az első adatközlést megelőzően megküldik a rendszeresen jelentendő adatsorok listáját.

d) T á j é k o z t a t ó a d a t o k – E M P I - k é s N K B - k / E K B A VIII. és IX. melléklet megállapít néhány, az EMPI- és az NKB/EKB-szektorra vonatkozó havi idősort, amely szükséges ahhoz, hogy az MPI-k legfonosabb mérlegtételeinek további részletezését figyelemmel lehessen kísérni. E sorokat tájékoztató adatokként kell jelenteni az EKB-nak, és fontosságuk szerint két csoportba kell azokat sorolni: „elsőbbséget élvező” tájékoztató adatok és „kisebb jelentőségű” tájékoztató adatok. Ha a jelenség nem létezik, vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, akkor nem kell adatot szolgáltatni. Az NKB-k ez esetben előzetesen értesítik az EKB-t, és az első adatközlést megelőzően megküldik a rendszeresen jelentendő adatsorok listáját.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


e) T á j é k o z t a t ó a d a t o k a z M P I - k a m a t l á b a k s ú l y o z á s á n a k l e v e z e t é s é r e – EMPI-k havi adatsorai Az MPI-kamatlábakról (a továbbiakban „MPIR”) szóló statisztika (20) rendszeres elkészítése céljából súlyozási információra van szükség az országos MPIR-ek euro-övezeti szintű MPIR-statisztikává történő összevonásához. Ennek érdekében a IX. melléklet megfelelő tájékoztató adatokat állapít meg azon NKB-k számára, amelyeknek módjukban áll az előírt részletezés biztosítása. A 2003. januári referencia-időszaktól kezdődően ezen (állomány-) adatsorokat az EKB/2001/13 rendelet 1. táblázatában foglalt megfelelő összevont adatsorokkal megegyező határidőkkel kell szolgáltatni.

5.2

Kiigazító adatok

Az EKB/2001/13 rendelet értelmében a tranzakciós statisztikák levezetéséhez kiegészítő statisztikai információra van szükség, és az NKB-k különösen a hitelek leírására és az értékpapírok árának átértékelődésére vonatkozó adatokat szolgáltatják havi gyakorisággal az EKB-nak. Ez az iránymutatás továbbá az NKB-k által az EKB-nak jelentendő havi és negyedéves átsorolások miatti kiigazításokra, és negyedéves átértékelődések miatti kiigazításokra vonatkozó kiegészítő adatokkal kapcsolatos követelményeket is megállapít.

a) A z E M P I - k é s a z N K B - k / E K B h a v i a d a t s o r a i Az EKB/2001/13 rendelet 1. mellékletének 2. részében szereplő 1A. táblázatban foglaltak értelmében az MPI-szektor mérlegére vonatkozó havi átértékelődés miatti kiigazító adatsorokat kell szolgáltatni az EKB számára, külön-külön az NKB-k/EKB és az EMPI-k mérlegadatai tekintetében. Különösen az 1A. táblázatban „minimumként” megjelölt adatsorokat kell havonta is ellenőrzés céljából jelenteni az EKB-nak a megfelelően részletezett adatsorok rendszeres szolgáltatásán túlmenően. Továbbá az EKB/2001/13 rendelet 1. táblázatában foglalt minden idősor tekintetében a X. melléklettel összhangban átsorolás miatti kiigazító adatsorokat is jelenteni kell havi gyakorisággal. Az NKB-k által szolgáltatott állományadatok alapján az EKB kiszámítja az MPI-k mérlegtételeiben szereplő pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos „árfolyamváltozás miatti kiigazításokat” és tranzakciós adatsorokat (21).

b) A z E M P I - k é s a z N K B - k / E K B n e g y e d é v e s a d a t s o r a i Az ebben az iránymutatásban foglalt követelmények alapján, valamint az EKB/2001/13 rendeletben bevezetett, a negyedéves állományadatokra vonatkozó előírások változásait követően negyedéves kiigazító adatsorok kerültek meghatározásra. Ezért az említett rendelet 2. táblázatában szereplő negyedéves adatsorok tekintetében a X. mellékletben ismertetett módon kiigazító adatokat kell szolgáltatni.

c) A k ö z p o n t i k o r m á n y z a t n á l e l h e l y e z e t t b e t é t e k , f o r r á s a i , k é s z p é n z - é s é r t é k p a p í r állománya – havi adatsorok A tranzakciós statisztikák összeállítása céljából a központi kormányzat monetáris forrásaira és készpénz- és értékpapír-állományára vonatkozó kiigazító adatokat is kell szolgáltatni az MPI-mérlegstatisztikák számára megállapított követelményeknek megfelelően, a X. mellékletben ismertetett módon. Bár a nem tranzakció jellegű változások előfordulása valószínűtlen, minden olyan alkalommal kell kiigazító adatokat szolgáltatni, amikor a megfelelő állomány-adatsorok fennállnak, és az EKB-nak továbbított szokásos adatok tartalmazzák azokat.

d) T á j é k o z t a t ó a d a t o k – a z E M P I - k é s a z N K B - k / E K B h a v i a d a t s o r a i Az NKB-k/EKB tájékoztató adatokra vonatkozó havi kiigazító adatsorokat küldenek az EKB-nak az „elsőbbséget élvező” tájékoztató adatnak minősülő EMPI és NKB/EKB állomány-adatsorok tekintetében. Ezeket részletesen a X. melléklet ismerteti. Kiigazító adatokat mindig kell szolgáltatni, amikor a megfelelő állomány-adatsorok fennállnak és/vagy hozzáférhetők, és az EKB-nak továbbított szokásos adatok tartalmazzák azokat. (20) A monetáris pénzügyi intézmények által háztartások és nem pénzügyi vállalatok betéteire és kölcsöneire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i EKB/2001/18 rendelet értelmében (HL L 10., 2002.1.12., 24. o.). (21) Az EKB mérlege esetében az árfolyam-kiigazítási adatsorokat az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága szolgáltatja a X. mellékletnek megfelelően.

299

300

HU 6.


Adatszolgáltatás Az alapjául szolgáló jelenség valóságos létezésétől függetlenül minden statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell az EKB/2001/13 rendelet vonatkozó táblázataiban vagy az ezen iránymutatásban megállapított adatmennyiséget, tájékoztató adatok adatsorai kivételével. Ez azt jelenti, hogy az idősorokat akkor is jelenteni kell (minden adattovábbításkor), ha a mögöttük lévő jelenség nem létezik, és ilyenkor a 4. szakaszban foglaltak szerint az értékek hiányzó adatot („–”) jelölnek. Például az EMPI-kre vonatkozó adatszolgáltatáskor a „Forgalomban levő készpénzt” számértékkel illetve „–” jellel kell jelenteni. Az egyetlen kivétel, amikor egy teljes szektor nem létezik, ez esetben a szektorról nem kell adatot szolgáltatni (pl. a központi kormányzat adatsorai).

6.1

Határidők Az EKB/2001/13 rendelet szerinti első adatszolgáltatás a 2003. január havi adatokat érinti. Az NKB-k a tárgyhónap végét követő tizenötödik munkanapi zárásig jelentést küldenek az EKB-nak külön-külön az EMPI- és az NKB-k/EKB-szektorra vonatkozó, mérleg szerinti havi állomány- és kiigazító adatokról. A negyedéves statisztikákat a tárgyhónap végét követő huszonnyolcadik munkanapon zárásig küldik meg az NKB-k az EKB-nak. a) Á t m e n e t i r e n d e l k e z é s e k Az EKB/2001/13 rendelet alkalmazására vonatkozó, a rendelet V. mellékletében ismertetett átmeneti rendelkezések értelmében az állomány- és kiigazító adatokat (hitelek leírása és értékpapírok árváltozása) érintő új havi statisztikai követelmények a tárgyhónap végét követő tizenötödik munkanapi zárástól számított további egy hónap haladékkal is teljesíthetők az EKB számára. Ezen ideiglenes rendelkezések egy 12 hónapos átmeneti időtartamra érvényesek. Meg kell jegyezni, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik az eszközoldalon szereplő „PPA befektetési jegyek” sorra. Az átmeneti időszakban a korábban az EKB/2002/5 rendelet hatálya alá tartozó, és ezért az állományadatokkal azonos határidőkkel, havonta szolgáltatott havi átértékelődés miatti kiigazító adatsorok tekintetében az NKB-k a megfelelő állomány-adatsorokkal megegyező határidőkkel küldenek (becslésen vagy ideiglenes számadatokon alapuló) adatokat. Az adatsorokat a következő havi adattovábbításkor az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően küldött, tényleges adatok váltják fel. A 2004. januári adatokat tartalmazó, 2004. februári adatszolgáltatástól kezdődően az EKB/2001/13 rendeletben bevezetett, az állomány- és kiigazító adatokat érintő új havi statisztikai követelményeket a tárgyhónap végét követő tizenötödik munkanapon zárásig kell teljesíteni az EKB számára.

6.2

Visszamenőleges adatok Az EKB/2001/13 rendelet nem foglalkozik visszamenőleges adatokszolgáltatásával az új havi és negyedéves adatsorok tekintetében, amelyek esetében az adatszolgáltatás a 2003. januári adatokkal kezdődik. Állomány-adatsorok – Az új havi és negyedéves állomány-adatsorok esetében visszamenőleges adatokat a tényleges adatok vagy legjobb becslések rendelkezésre állásától függően kell jelenteni. Kiigazító adatsorok – Az EKB/2002/5 iránymutatás V. melléklete értelmében és az EKB/1998/16 rendelet figyelembevételével a havi kiigazító adatsorokhoz kapcsolódó visszamenőleges adatokszolgáltatása az 1998. júliusi adatokkal kezdődött, kiegészülve a legjobb becslésekkel 1997. októberig visszamenőleg, valamint az 1980-as évek elejéig visszamenőleg rendelkezésre álló adatokkal, a jelentett állományadatokkal való összhang biztosítása érdekében. A negyedéves kiigazító adatsorok tekintetében, bár a visszamenőleges átsorolási kiigazító adatsorok szolgáltatása könnyen teljesíthető a havi kiigazító adatsorokkal megegyező program szerint, az EKB/2002/5 iránymutatás elismeri, hogy a hitelek leírására és az árváltozás miatti átértékelési kiigazításokra vonatkozó visszamenőleges adatokjelentése nehézséget okozhat, ezért ezeket csak akkor kell jelenteni, ha rendelkezésre állnak. A korábban a negyedéves program keretében jelentett, új havi kiigazító adatsorokhoz kapcsolódó visszamenőleges adatokszolgáltatására a fentiekben körvonalazott módon kerül sor. Ezért a visszamenőleges adatokjelentése ideális esetben az 1997. szeptemberig visszamenő adatokat foglalná magában. A 4. táblázat az említett rendeletben és az ezen iránymutatásban foglalt, új havi és negyedéves követelményekből adódó helyzetet mutatja be, valamint hozzáférhetőségük esetén a visszamenőleges adatokszolgáltatására meghatározott időtartamot. A tranzakciós statisztikák összeállítását és az új havi és negyedéves kiigazító adatok részletes levezetését a X. melléklet tartalmazza.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

301

4. TÁBLÁZAT Új havi és negyedéves adatsorok: 2003. január előtti adatok jelentése Adatsorok

Új havi adatsorok

Állományadatok

Kiigazító adatok

1. táblázat

Tényleges adatok vagy legjobb becslés, ideális esetben 1997. szeptemberig visszamenőleg





Tájékoztató adatok

6.3


Korábban negyedévenként jelentett havi adatsorok

1. táblázat


Tényleges adatok vagy legjobb becslés, ideális esetben 1997. októberig visszamenőleg, az NKB adatsorai esetében legalább 1999-ig visszamenőleg

Új negyedéves adatsorok

2. táblázat


Tényleges adatok vagy legjobb becslés, ideális esetben 1997. októberig visszamenőleg, az NKB adatsorai esetében legalább 1999-ig visszamenőleg

3. táblázat


4. táblázat


Egyedi adatszolgáltatási kérdések

a) M e g v á l t o z o t t m e g h a t á r o z á s

Az EKB/2001/13 rendelet értelmében a „pénzpiaci papírok” elnevezésű önálló mérlegkategória megszűnik, és beleolvad az MPI-mérleg forrásoldalán szereplő „ hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” adatkategóriába. Az előző kategóriába sorolt értékpapírokat a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” között kell kimutatni, és eredeti futamidejük szerint besorolni. Megfelelő átsorolásra került sor az MPI-mérleg eszközoldalán is. Az átsorolás eredményeként a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” és a „nem részvényjellegű értékpapírok” mérlegkategóriára vonatkozó, a CL_BS_ITEM kódlistából származó kódértékek leírásába bele kellett foglalni a „pénzpiaci papírokat” is. A CL_BS_ITEM kódlistából származó, „L40” és „A30” kódérték meghatározása 2003. februártól változik, mivel a két sort magában foglaló együttes adatszolgáltatás a 2003.januári adatoktól kezdődően érvényes.

A „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok és pénzpiaci papírok” és a „nem részvényjellegű értékpapírok és pénzpiaci papírok” elnevezésű új mérlegtételek jelentésére vonatkozó részletesebb utasításokat az 5. táblázat tartalmazza. Az első oszlopban az érintett mérlegtétel kódértéke, a második oszlopban a mérlegtétel leírása található. A harmadik és negyedik oszlop a kódértékek és leírásuk érvényességi idejét mutatja. Például az „A30” kódérték és a „nem részvényjellegű értékpapírok” meghatározás 2003. januárig érvényes (a 2002. decemberi adatokra vonatkoztatva), 2003. februártól pedig a 2003. januári adatok tekintetében a helyes meghatározás a „részvényen kívül értékpapírok (ideértve a pénzpiaci papírokat)”. Befejezésül az utolsó oszlop az egyes bemutatott adatsorokra vonatkozó különös adatszolgáltatási utasításokat tartalmazza.

302


HU

10/4. kötet

5. TÁBLÁZAT Mérlegtételek – változások a meghatározásban: végrehajtás Kódérték

Érvényesség Meghatározás

Adatszolgáltatás -ig

A30


-tól

2002. decemberi adatok

Nem részvényjellegű értékpapírok (ideértve a pénzpiaci papírokat)

A tételt nem kell önállóan jelenteni. A visszamenőleges adatokat a 2003. januári adatoktól kezdődően nem kell önállóan jelenteni (*) 2003. januári adatoktól

A tételeket együttesen kell jelenteni. A visszamenőleges adatokat a 2003. februári adatközléskor szükséges felülvizsgálni, hogy összhangban legyenek a jelenlegi adatok új szolgáltatásával.

A40

Pénzpiaci papírok és PPA befektetési jegyek


2003. februártól megszűnik az adatszolgáltatás. A tételre vonatkozó adatszolgáltatás megszűnik. A visszamenőleges adatok jelentése is megszűnik, és nem kerül sor revízióra.

A41

Pénzpiaci papírok


2003. februártól megszűnik az adatszolgáltatás. A tételre vonatkozó adatszolgáltatás megszűnik. A visszamenőleges adatok jelentése is megszűnik, és nem kerül sor revízióra.

A42


Nem változik

Az EKB/2001/13 rendelet értelmében a mérlegtétel átkerül tájékoztató adatok közül az 1. táblázatba. A meghatározás és a kódérték nem változik.

L40

Hitelviszonyt megtes2002. decemberi tesítő kibocsátott érték- adatok papírok

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (ideértve a kibocsátott pénzpiaci papírokat)

L50

Kibocsátott pénzpiaci papírok

A tételt nem kell önállóan jelenteni. A visszamenőleges adatokat a 2003. januári adatoktól kezdődően nem kell önállóan jelenteni (*) 2003. januári adatoktól


A tételeket együttesen kell jelenteni. A visszamenőleges adatokat a 2003. februári adatközléskor szükséges felülvizsgálni, hogy összhangban legyenek a jelenlegi adatok új szolgáltatásával. 2003. februártól megszűnik az adatszolgáltatás. A tételre vonatkozó adatszolgáltatás megszűnik. A visszamenőleges adatok jelentése is megszűnik, és nem kerül sor revízióra.

(*) Az EKB/1998/16 rendelet értelmében a 2002. decemberig tartó időszakra vonatkozóan jelentett adatsorokat átmenetileg a Monetáris és Bankstatisztikai Osztály tárolja a belső adatbázisában.

b) Á t t é r é s a n e g y e d é v e s a d a t s z o l g á l t a t á s r ó l h a v i a d a t s z o l g á l t a t á s r a Az EKB/2001/13 rendelettel bevezetett egyik változtatás néhány olyan mérlegadatsor havi jelentésére vonatkozik, amelyet korábban az EKB/1998/16 rendelet értelmében negyedévenként kellett jelenteni. A 6. táblázat kiegészítő utasításokat tartalmaz azon adatsorokra vonatkozóan, amelyeket az adatszolgáltatási határidők változása érint.

10/4. kötet


HU

303

A 2003. januárt megelőző időszakokra vonatkozó visszamenőleges adatokat és revíziókat mindig havi adatsorként kell jelenteni. A negyedéves adatsorokat érintő revíziókat is havi adatként kell szolgáltatni a tárgynegyedév utolsó hónapjára vonatkoztatva és a havi adatsorkulcsok felhasználásával. A 2003. január előtti, hozzáférhető visszamenőleges adatokszolgáltatása önkéntes, és szükség esetén ezeket a megfigyelési státus és megfigyelési megjegyzés attribútumaival kell megjelölni (22). Az adatszolgáltató intézmények részmintáján illetve az értékpapírok és/vagy ügyfelek részhalmazán alapuló becslésből származó visszamenőleges adatokbecsült értékként küldhetők, és ennek megfelelően kell megjelölni azokat. Ez esetben az első adatközlés alkalmával ismertetni kell a becslési módszereket is. Ezzel szemben, ha a visszamenőleges havi adatsorok csak az idősorokra alkalmazott technikákkal vezethetők le, akkor ezt a feladatot közvetlenül a Monetáris és Bankstatisztikai Osztály végzi el, és nincs szükség az NKB-k által szolgáltatott adatokra.

6. TÁBLÁZAT Mérlegtételek – megváltozott határidők: végrehajtás az állományadatok tekintetében Érvényesség Új havi adatsorok

Határidő

Adatszolgáltatás (*) -ig

Korábban negyedévenként jelentett

negyed-éves


havi

Korábban negyedévenként jelentett adatsorok további részletezése

nincs

nincs

havi

Revízió: adatszolgáltatás a havi adatsor-kulcsok alkalmazásával a tárgynegyedév utolsó hónapjára vonatkoztatva (*)

2003. januári adatoktól

Visszamenőleges adatok: havi adatok szolgáltatása a hozzáférhetőség függvényében






havi

Új statisztikai követelmények

-tól


(*) Megjegyzések. Revízió: a korábban negyedévenként jelentett, 2003. január előtti adatok revíziója. Visszamenőleges adatok: a 2003. január előtti időszakra vonatkozó havi adatok, amelyekre az EKB/2001/13 rendelet nem tartalmaz különös előírást.

6.4.

Ellenőrzési szabályok

Az EKB-nak az EKB/2001/13 rendelet IV. mellékletében ismertetett minimális statisztikai adatszolgáltatási előírásokkal összhangban két általános ellenőrzési terület létezik. (22) A becslésből származó értékeket a megfigyelési státus (OBS_STATUS) attribútum „E” értékével megjelölve, és a becslési eljárást részletesen ismertető megfigyelési megjegyzéssel (OBS_COM) ellátva kell küldeni.

304

HU


Az első a lineáris kapcsolatokat foglalja magában, amelyek értelmében a matematikai végeredménynek minden adatközléskor helyesnek kell lennie. Ennek megfelelően a mérlegtételek közötti minden lineáris követelménynek teljesülnie kell (a mérlegnek egyensúlyban kell lennie, a részösszegeknek ki kell adniuk a főösszeget, és nem haladhatják meg a teljes adatsor értékét). Ha az adatok egy vagy több egyenletnek nem felelnek meg, az NKBknak ellenőrizniük és módosítaniuk kell az adatokat. Az EKB a lineáris ellenőrzésekhez alkalmazott egyenleteket tartalmazó táblázatokat alkalmaz és oszt szét az NKB-knak. A második terület a minőségi ellenőrzésekre összpontosul, amelyek eredményei az NKB-k által elvégzendő vizsgálatokat tehetnek szükségessé. Különösen az adott időpontokban megállapított értékek abszolút és százalékos (23) változásai jelezhetnek minden mérlegtétel esetében az idősorokba nem illeszkedő értékeket vagy töréseket, ugyanis az EKB ezeket rendszeresen figyelemmel kíséri. Az EKB a jelentett nulla értékeket, negatív értékeket és hiányzó értékeket is rendszeresen figyelemmel kíséri. Az EKB a minőségi ellenőrzések megállapításaira vonatkozó írásbeli magyarázatot kérhet az NKB-któl. A kétfajta ellenőrzést az EKB a rendszeres adatfogadási eljárás részeként végzi. 7.

Revíziós politika Szükség lehet arra, hogy az NKB-k felülvizsgálják az előző referencia-hónapra vonatkozó adatokat (közönséges revízió). Sor kerülhet továbbá pl. hibából, átsorolásból, továbbfejlesztett adatszolgáltatási eljárásokból stb. eredő revízióra, illetve az előző referencia-hónapot megelőző adatokra vonatkozó revízióra (rendkívüli revízió) (24). Az Útmutató a monetáris és bankstatisztikák összeállításához (25) megállapítja a revíziós politika által követendő elveket. Különösen az alábbi elveket kell betartani: a)

az NKB-knak nem szabad rendszeresen felülvizsgálniuk az előző referencia-hónapot megelőző időszakra vonatkozó adatokat. Amennyiben mégis sor kerülne ilyen revízióra, az rendkívüli revíziónak tekintendő, és ahhoz az EKB magyarázó megjegyzéseket kér;

b) a nem összegzésből vagy kisebb szokásos revízióból eredő jelentős revíziók mellé általában magyarázó megjegyzéseket kell csatolni az EKB számára; c)

a felülvizsgált adatok továbbításakor az NKB-knak figyelembe kell venniük a rendszeres adatszolgáltatás céljából megállapított határidőket annak érdekében, hogy elkerüljék a szokásos jelentési időszakkal való ütközést. A rendkívüli revíziókat csak a szokásos jelentési időszakon kívül szabad továbbítani;

d) az EKB általában csak akkor veszi figyelembe a rendkívüli revíziókat, ha megfelelő magyarázó megjegyzéseket kap azokhoz. A fentieken túlmenően a monetáris statisztika minősége és stabilitása közötti helyes egyensúly megteremtése, valamint a havi és negyedéves jelentések közötti összhang javítása céljából célszerű a havi adatokra vonatkozó rendkívüli revíziókat a negyedéves jelentések benyújtásával egyidejűleg megküldeni. Meg kell jegyezni, hogy ha a rendkívüli és közönséges revíziókat és frissítéseket egy adatfájl tartalmazza, akkor minden adat feldolgozására egyidejűleg kerül sor. Ezzel szemben, ha a rendkívüli revíziókat a jelentési időszakon belül, a frissítések és közönséges revíziók továbbítását követően, elkülönítve jelentik, az EKB dönthet úgy, hogy az időszak végéig elhalasztja ezen adatok feldolgozását és mentését. Valójában, bár az EKB technikailag képes a (rendkívüli/közönséges revíziókat és/vagy frissítéseket tartalmazó) adatfájlok azonnali feldolgozására közvetlenül azok kézhezvétele után, a jelentési időszakban beérkező rendkívüli revíziók akadályozhatják a rendszeres adatok feldolgozását, és ezáltal késleltethetik az euro-övezeti aggregátumok elkészítésének teljes folyamatát. Ha azonban a beérkező rendkívüli revíziók javíthatják az euro-övezeti szintű adatok felhasználását, vagy jelentős hibákat helyesbítenek, akkor a revíziók a jelentési időszak folyamán is elfogadhatók. 8.

Az NKB-knak visszaküldött információ Az EKB karbantartja és szétosztja az NKB-knak a visszaküldendő statisztikai adatsorokat tartalmazó táblázatokat.

(23) Nem alkalmazható a nulla értéket tartalmazó sorokra. Ilyenkor a különbséget kell figyelembe venni. (24) Meghatározása szerint a jelenlegi beszámolási hónapot megelőző hónap előtti időszakra vonatkozó értékekre alkalmazott revízió. (25) Európai Monetáris Intézet, Útmutató a pénzügyi és banki statisztikák összeállításához – Útmutatás az NKB-k számára az EKB-hoz benyújtandó pénzügyi és banki statisztikák összeállításához, 1998. április.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


XIV. MELLÉKLET BRUTTÓSÍTÁSI ELJÁRÁSOK

A kisebb hitelintézetek mentesítése az adatszolgáltatási kötelezettség alól 1.

Az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) értelmében az euro-övezet monetáris és bankstatisztikáinak összeállításához hozzájáruló tényleges adatszolgáltatók körébe minden monetáris pénzügyi intézmény (MPI) beletartozik. A rendelet 2. cikkének (2) bekezdése továbbá a következőt állapítja meg: „[Az NKB-k] minden egyes részt vevő tagállamban kisebb MPI-knek felmentést adhatnak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, azzal a feltétellel, hogy a havi konszolidált mérleghez hozzájáruló MPI-k az állomány tekintetében a tagállam teljes MPI-mérlegének legalább 95 %-át képviselik. Az NKB-k megfelelő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy a felmentések minden év kezdetétől számított hatállyal megadhatók, illetve – szükség esetén – visszavonhatók legyenek.” Ennek megfelelően az euro-övezet monetáris és bankstatisztikáinak céljából a teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó MPI-k összevont mérlegének minden tagállamban a teljes MPI-szektor összevont mérlegének legalább 95 %-át kell képviselnie.

2. Azok a nemzeti központi bankok (NKB-k), amelyek a kisebb MPI-knek felmentést adnak a teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség alól, legalább éves adatokat gyűjtenek a teljes mérlegről annak figyelemmel kísérése érdekében, hogy ezek az MPI-k változatlanul teljesítik-e a 2. cikk (2) bekezdésében említett feltételeket. A mérleg főösszegét bruttó értékben kell megállapítani. A mérlegfőösszeg meghatározásában jelentkező, eltérő számviteli elvek okozta különbségek az Európai Unión belül valószínűleg nem jelentősek, és idővel csökkenni fognak.

Bruttósítás a nem teljes körű adatszolgáltatást nyújtó MPI-kre 3. Az euro-övezetben rezidens MPI-mérlegstatisztikák minőségének biztosítása érdekében az NKB-k a nem teljes körű adatszolgáltatást nyújtó MPI-kre 100 %-os lefedettségre bruttósítják az adatokat az Európai Központi Banknak szolgáltatott havi és negyedéves MPI-mérlegadatok összeállításakor.

A bruttósításra vonatkozó minimumelőírások 4. Az NKB-k maguk választják meg a 100 %-os lefedettséget biztosító bruttósítási eljárást, feltéve, hogy az eljárás megfelel az alábbi minimális követelményeknek: –

A hiányzó részletezett adatok (azaz a kisebb MPI-k által nem jelentett egyedi mérlegtételek) esetében a becsléseket az adatszolgáltatók teljes körén vagy a „kisebb”, jellemzőbbnek tekintett részhalmazon alapuló arányszámok alkalmazásával kell levezetni. Ha a részletes adatok rendelkezésre állnak, de csak hosszabb késedelemmel vagy kisebb gyakorisággal, akkor a jelentett adatokat a következőképpen kell átvinni a kimaradó időszak(ok)ra: 1) az adatok megismétlésével, amennyiben az eredmények helytállónak bizonyultak; vagy 2) megfelelő statisztikai módszerek alkalmazásával, amennyiben bármely tartós növekedési ütem vagy a szezonalitás alakulása ezt szükségessé teszi (azaz ha e jelenségek egyébként az idősorokat érintő, jelentős mértékű, felfelé vagy lefelé irányuló revíziót indokoló új megfigyelések figyelembevételét eredményeznék).

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

305

306


HU

10/4. kötet

XV. MELLÉKLET TARTALÉKALAP-STATISZTIKA

Az adatok meghatározása Az összevont tartalékalapra vonatkozó, kötelezettségtípusok szerint részletezett havi statisztikákat az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendeletben (2) megállapított kategóriáknak megfelelően, hónap végi állományként kell kiszámítani. A statisztikák elkészítéséhez felhasznált adatok a tartalékképzési kötelezettség alá tartozó hitelintézetek által a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) benyújtott adatokból származnak. E célból az NKB-k az alábbi adatokat jelentik havonta az Európai Központi Banknak a hitelintézetek által a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) érvényes kötelező tartalékképzési rendszer keretében szolgáltatott adatok alapján:

Összes tartalékalap

Kötelezettségek, amelyekre pozitív tartalékráta vonatkozik

Betétek (egynapos, legfeljebb kétéves lekötött és legfeljebb kétéves, felmondással visszaváltható)

Hitelviszonyt megtestesítő, legfeljebb kétéves lejáratú értékpapírok,

Kötelezettségek, amelyekre nulla tartalékráta vonatkozik

Két éven túli Repóügyletek lekötött és két éven túli, felmondással visszaváltható betétek

Hitelviszonyt megtestesítő, két éven túli lejáratú értékpapírok (*)

A KBER kötelező tartalékképzési rendszerébe tartozó egyéb hitelintézetekkel, az EKB-val és a részt vevő tagállamok NKB-ival szembeni kötelezettségek nem számítanak bele a tartalékalapba. Ha egy hitelintézet nem tudja kimutatni a fent említett intézmények tulajdonában levő, legfeljebb kétéves lejárattal kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak összegét, akkor az EKB által meghatározott szabványosított levonást alkalmazhatja a kötelezettségek állományára. (*) A két éven túli lekötött, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében az összegek magukban foglalják a tartalékképzési kötelezettség alá tartozó egyéb hitelintézetek, az EKB és a részt vevő tagállamok NKB-ja tulajdonában levő értékpapírok összegét is.

A kisebb hitelintézetek által tartalékalapra vonatkozóan nyújtott, egyszerűsített (negyedéves) adatszolgáltatás esetében az NKB-k a legutóbbi negyedév végi adatokat használják fel háromszor az EKB-nak szóló havi jelentéshez. A statisztikai követelmények a hitelintézetek által a KBER kötelező tartalékképzési előírásainak keretében az NKB-knak jelentett adatokra vonatkoznak. A tételek a hitelintézetek által az NKB-knak továbbított és az egyes intézmények tartalékalapjának kiszámításához felhasznált összegeket jelentik. a)

Kötelezettségek, amelyekre pozitív tartalékráta vonatkozik: a.1) betétek (egynapos betétek, legfeljebb kétéves lekötött betétek és legfeljebb kétéves, felmondással visszaváltható betétek); a.2) hitelviszonyt megtestesítő, legfeljebb kétéves lekötött értékpapírok. A hitelintézetek által hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírokra vonatkozó a.2), az EKB-nak jelentett adatok megfelelnek a tartalékalapban foglalt, a hitelintézetek által az NKB-knak jelentett valós összegeknek. Ezért a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra a.2) vonatkozó adatok az alábbiakat tartalmazzák: –

a hitelintézetek által kibocsátott, legfeljebb kétéves lekötött, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összege, az EKB által meghatározott szabványosított levonás alkalmazásával, olyan esetekben, amikor a hitelintézetek nem nyújtottak be a saját értékpapír-állományukra vonatkozó igazolást, és ezért a makroarányszámot kellett alkalmazni, vagy

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

10/4. kötet

HU –


a hitelintézetek által kibocsátott, legfeljebb kétéves lekötött, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összege, a hitelintézetek (és a KBER) tulajdonában levő, legfeljebb kétéves lekötött, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok állományának valós összegével kiigazítva, olyan esetekben, amikor a hitelintézetek igazolást nyújtottak be.

b) Kötelezettségek, amelyekre nulla tartalékráta vonatkozik: b.1) betétek (két éven túli lekötött betétek és két éven túli, felmondással visszaváltható betétek); b.2) repóügyletek; b.3) hitelviszonyt megtestesítő, két éven túli lekötött értékpapírok. A „hitelviszonyt megtestesítő, két éven túli lekötött értékpapírok” tekintetében jelentett összegekbe beletartozik a tartalékképzési kötelezettség alá eső egyéb hitelintézetek, az EKB és a részt vevő tagállamok NKB-inak tulajdonában levő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összege. c)

A tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek által alkalmazott egyösszegű levonás engedménye

Kódszerkezet A tartalékalap-statisztikák EKB-hoz történő továbbításának céljából a XIII. mellékletben ismertetett kódok egyes további kódokkal egészültek ki: a)

Az adatszolgáltató szektor tekintetében a CL_BS_REP_SECTOR-kódlistába tartozó „R” kód használatos a tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek meghatározására (3).

b) Az érintett ügyfél szektorába beletartozik az „összes olyan MPI”, amely nem tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézet (4), minden „nem MPI” (államháztartás és egyéb rezidens szektorok) és a külföld. A CL_BS_COUNT_SECTOR-kódlistába tartozó „3000” kód használatos a Mérlegtételek szektorbontása megjelölésére. c)

Az ügyfélszektor tekintetében nem szükséges földrajzi részletezést szolgáltatni. A CL_COUNT_AREA-kódlistába tartozó és a „világot” jelentő „A1” kód alkalmazandó ebből a célból.

d) A CL_BS_ITEM-kódlista három olyan kódot tartalmaz, amely csak a kifejezetten a tartalékalap-statisztikákban szereplő mérlegtételek és az egyösszegű levonás engedménye céljából használatos, a mérlegstatisztikák tekintetében viszont nem. Ezek a „lekötött betéteket és a felmondással visszaváltható betéteket” jelölő „L2A” kód, az „egynapos betéteket, lekötött betéteket és a felmondással visszaváltható betéteket” jelölő „L2B” kód és a „tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek által alkalmazott egyösszegű levonás engedményét” jelölő „LSA” kód. e)

Nincs szükség devizanemek szerinti részletezésre, ezért a CL_CURRENCY kódlistába tartozó „Z01” (minden deviza összesen összevontan) kódot kell alkalmazni.

f)

Az adatokat euróban kell jelenteni, és a CL_SERIES_DENOM kódlistából az „E” kódot kiválasztani.

A függelékben szereplő RR/1 és RR/2 táblázat mutatja a tartalékalap-statisztikák céljából jelentendő adatsorokat.

Rendszeres adatszolgáltatás A hitelintézeti tartalékalap-statisztika hat, hónap végi állományadatokból álló idősort foglal magában, amelyet havonta, legkésőbb a beszámolási hónap végét követő tizenhetedik munkanapig kell az „E9” elektronikus hálózaton keresztül az EKB-nak továbbítani. (3) Az adatszolgáltató szektor ebben az értelmezésben kisebb az egyéb monetáris pénzügyi intézményi (MPI-k) szektornál, ugyanis a tartalékképzési kötelezettség alá nem eső egyéb MPI-k nem tartoznak bele. (4) Az NKB-k, az EKB és a tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek nem tartoznak bele az euro-övezet partnerintézményi szektorába.

307

308

HU


A kisebb („elhagyás végi”) hitelintézetek (azaz amelyeket nem terhel teljes körű havi adatszolgáltatási kötelezettség) negyedévente egyszerűsített bontású adatokat szolgáltatnak az NKB-knak. E kisebb hitelintézetek esetében a három (egyhónapos) tartalékolási időszakra szóló, egyszerűsített tartalékalap-statisztikát kell alkalmazni, és az NKB-k a kisebb hitelintézetek adatait saját adatszolgáltatási ütemezésük szerint veszik figyelembe (5).

Revíziós politika Az adatszolgáltató intézmények csak a tartalékolási időszak kezdetét jelentő hónapot követő hónap tizennegyedik naptári napjáig (6) jogosultak felülvizsgálni a tartalékalapról és az adott tartalékolási időszakra vonatkozó tartalékképzési követelményekről szóló statisztikákat. Az adatszolgáltató intézmények által a tartalékolási időszak kezdetét jelentő hónapot követő hónap tizennegyedik naptári napja után elvégzett, a tartalékalapra és a tartalékképzési követelményekre irányuló revíziók (elkésett revíziók) nem vonják maguk után a tartalékalapról és a tartalékképzési követelményekről szóló statisztikák felülvizsgálatát.

(5) Az NKB-k a kisebb hitelintézetek tartalékalapra vonatkozó negyedéves adatait azok kibocsátását követően három alkalommal használják fel az EKB-nak küldendő havi számadatokhoz. (6) Vagy az NKB ezt megelőző banki napján, ha a tizennegyedik naptári nap az NKB-ban nem banki nap. Az „NKB banki napja” minden olyan nap, amikor egy részt vevő tagállam NKB-ja nyitva tart KBER monetáris politikai műveletek elvégzése céljából.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

309

Függelék RR/1. TÁBLÁZAT A tartalékalap-statisztikák összeállításához szükséges havi mérlegadatok sorkulcsai Világ A részt vevő tagállamok TK (1) alá nem tartozó egyéb MPI-jei, a részt vevő tagállamok nem MPI-jei és a külföld

Mérlegtételek

Egyéb

FORRÁSOK 9.

Betétek (minden deviza összesen) 9.1. Egynapos 9.2. Lekötött – 2 éven belüli

R1

9.3. Felmondással visszaváltható – 2 éven belüli 9.

Betétek (minden deviza összesen) 9.2. Lekötött – 2 éven túli R2

9.3. Felmondással visszaváltható – 2 éven túli

11.

9.4. Visszavásárlási megállapodások

R3

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (minden deviza összesen) 2 éven belüli

R4

2 éven túli (2)

R5

(1) Tartalékképzési kötelezettség. (2) A két éven túli lekötött, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok közé tartoznak a tartalékképzési kötelezettség alá eső egyéb hitelintézetek, az Európai Központi Bank és a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjainak tulajdonában levő értékpapírok is.

RR/2. TÁBLÁZAT Ellenőrzés céljából szükséges havi mérlegadatok sorkulcsai A. Belföldi Egyéb

Egyösszegű levonás engedménye

R6

310

HU


XVI. MELLÉKLET AZ EURO-ÖVEZETI MAKROARÁNYSZÁMOK KISZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK

Az adatok részletes leírása Az egyes adatszolgáltató monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által a nemzeti központi bankokhoz (NKB-k) benyújtott mérlegek alapján az NKB-k megállapíthatják a tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek összevont mérlegének adatait (az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2)). Az euro-övezeti makroarányszámok kiszámításának céljából az NKB-k az alábbi hóvégi statisztikákat szolgáltatják havonta az Európai Központi Banknak (EKB): –

a hitelintézetek által kibocsátott „legfeljebb kétéves lekötött, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” állománya,

–

a belföldi és egyéb euro-övezetben rezidens MPI-k által kibocsátott „legfeljebb kétéves lekötött, nem részvényjellegű értékpapírok” hitelintézetek tulajdonában levő állománya.

A kisebb (azaz a teljes körű havi adatszolgáltatási kötelezettség alól felmentett) hitelintézetek tekintetében adott esetben a XIV. mellékletben bemutatott bruttósítási eljárásokat kell alkalmazni. Kódszerkezet Az idősorok EKB-hoz történő továbbítására szolgáló kódszerkezet a XIII. mellékletben meghatározott, és a mérlegtételek adatainak jelentésére alkalmazott szerkezetet követi. Különösen az alábbi kódok használatosak a három idősor meghatározására: a)

a három jelentendő idősorhoz kapcsolódó adatszolgáltató szektor a „tartalékképzési kötelezettség alá eső hitelintézetek”, és ezt a CL_BS_REP_SECTOR-kódlistába tartozó „R” értékkel kell kódolni;

b) a „legfeljebb kétéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” és a „legfeljebb kétéves lekötött, nem részvényjellegű értékpapírok” tekintetében a CL_BS_MATURITY_ORIG-kódlistába tartozó „L” értéket kell alkalmazni a lejárat szerinti bontás kódolására; c)

a mérlegtételek jelentésére megállapított adatsorkulcsokkal való összhang megteremtése érdekében az eszközoldali sort elkülönítetten kell jelenteni az ügyfél belföldi és egyéb euro-övezeti származási helye tekintetében. E célból a CL_COUNT_AREA-kódlistába tartozó „U6” és „U5” kódot kell alkalmazni. A forrásoldali sor jelentésekor nem kell megkülönböztetni az ügyfelek származási helyét, és a „világot” jelentő „A1” érték alkalmazandó;

d) nincs szükség devizanemek szerinti részletezésre, ezért a CL_CURRENCY-kódlistába tartozó „Z01” (minden deviza összesen összevontan) kódot kell alkalmazni; e)

az adatokat euróban kell jelenteni, és a CL_SERIES_DENOM-kódlistából az „E” kódot kiválasztani.

A függelékben szereplő „hitelintézetek/makroarányszámok” című táblázat mutatja a három jelentendő idősort. Rendszeres adatszolgáltatás A hitelintézetekhez kapcsolódó, hó végi állományadatokból álló három idősort havonta, a referencia-időszakot követő hónap utolsó munkanapjának végéig kell az EKB-nak továbbítani. Az adatsorokat – azok konszolidált mérleg keretében történő következetes kezelése érdekében – akkor is jelenteni kell, ha az érintett mérlegtételek valamelyik tagállamban nem alkalmazhatók (3).

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o. (3) A nem alkalmazott mérlegtételek helyes jelentését a XIII. melléklet mutatja be.

10/4. kötet

Egyéb források


2 éven belüli

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (minden deviza összesen)


Egynapos Lekötött Felmondással visszaváltható Visszavásárlási megállapodások

Betétek (egyéb devizák)

Egynapos Lekötött Felmondással visszaváltható Visszavásárlási megállapodások

Betétek (euro)

Betétek (minden deviza összesen)


MPI-k Központi kormányzat


Államháztartás

Nem MPI-k




Államháztartás

Nem MPI-k



C. Külföld

MR1

D. Egyéb

HU

FORRÁSOK

Mérlegtételek

A. Belföldi

Havi mérlegadatok sorkulcsai. A makroarányszámok összeállításához szükséges adatok

Hitelintézetek/makroarányszám

TÁBLÁZAT

Függelék

10/4. kötet


Egyéb eszközök


MR2



Államháztartás

Nem MPI-k


MR3



Államháztartás

Nem MPI-k



C. Külföld

D. Egyéb

HU


2 éven belüli

Nem részvényjellegű értékpapírok (minden deviza összesen)

Hitelek

Készpénz (minden deviza összesen)

ESZKÖZÖK

Mérlegtételek

A. Belföldi

312


10/4. kötet


HU

XVII. MELLÉKLET A MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK JEGYZÉKE ÚTMUTATÓ AZ ADATSZOLGÁLTATÁS FRISSÍTÉSÉHEZ

Bevezetés 1.

Ez az útmutatás a monetáris pénzügyi intézmények (MPI) jegyzékének összeállításáról, ellenőrzéséről és terjesztéséről nyújt tájékoztatást. Az MPI-k jegyzéke az Európai Unió (EU) tagállamainak nemzeti MPI-szektorait alkotó intézmények összeállítása.

Az MPI-k jegyzékének ad hoc frissítései 2. Az ad hoc frissítés kötelező, és az MPI-szektor változásának esetén kerül rá sor, azaz amikor egy intézmény csatlakozik az MPI-szektorhoz („belépő”), illetve egy létező MPI elhagyja az MPI-szektort („kilépő”). 3. Az ad hoc frissítés olyankor is kötelező, amikor a meglévő MPI-k jellemzői változnak. 4. Egy intézmény az alábbi négy ok következtében csatlakozhat az MPI-szektorhoz: –

MPI létrejötte vállalati fúzió eredményeként,

–

új jogi személyek létrejötte meglévő MPI szétválásával,

–

új MPI létesítése,

–

korábbi nem MPI helyzetének változása, amelynek következtében MPI-vé válik.

5. Egy MPI az alábbi öt ok következtében hagyhatja el az MPI-szektort: –

MPI részvétele vállalati fúzióban,

–

MPI-nek másik intézmény által történő felvásárlása,

–

MPI szétválása több önálló jogi személlyé,

–

MPI jogállásának változása, amelynek következtében nem MPI-vé válik,

–

MPI felszámolása.

6. Az MPI-szektor ad hoc frissítéseinek jelentése kötelező, mind a monetáris politikai műveletek elfogadható ügyfeleivel (a továbbiakban „MPEÜ”) való teljes összhang megteremtése, mind az MPI-k jegyzékének az Európai Központi Bank (EKB) internetes oldalán havonta történő közzététele céljából. 7.

Új intézményre, illetve módosításra vonatkozó adatok szolgáltatásakor minden kötelező változót meg kell adni.

8. Az MPI-szektorból (nem vállalati fúzió részvevőjeként) kilépő intézmény jelentésekor legalább az alábbi információt kell nyújtani: a kérés fajtája (azaz törlés) és az MPI azonosító kódja (azaz az „mfi_id” változó).

MPI azonosító kódjának ismételt kiadása 9. A nemzeti központi bankok (NKB-k) a megszűnt MPI-k azonosító kódjait nem adják ki ismételten új MPI-k számára. 10. Abban az esetben, ha az ismételt kiadás elkerülhetetlen, az alábbi eljárást kell követni: i.

az ismételten kiadott azonosító kódot tartalmazó frissítést az N13 adatcsererendszeren keresztül kell továbbítani. Mivel az azonosító kód ismételt kiadása sérti az érvényességi ellenőrzést, az NKB visszaigazolást kap a frissítés elutasításáról. A frissítésben szereplő információk azonban külön adattárban tárolódnak;

313

314


HU ii.

10/4. kötet

a fent említett adattovábbítással párhuzamosan az EKB-nak az MPI azonosítójának ismételt kiadására vonatkozó magyarázatot kell kapnia az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül; tárgyként az „MFI reallocation” (MPI ismételt kiadása) szöveget kell feltüntetni. Az ismételt kiadás részletes indokolását, ideértve a továbbított fájl IREF-számát is, a magyarázat részeként kell megküldeni;

iii. a magyarázat elfogadásától függően az EKB manuálisan hajtja végre a frissítést, és Cebamailen keresztül visszaigazolást küld az NKB-nak; iv. ha a magyarázat nem fogadható el, akkor a frissítés nem kerül be az MPI-adatbázisba; az EKB Cebamailen keresztül értesítést küld az NKB-nak, amelyben indokolja az elutasítást; v.

ha a Cebamail nem elérhető, akkor a magyarázatot az MPI-kkel kapcsolatos kérdések EKB-hoz történő továbbítására alkalmazott szokásos e-mail címre kell küldeni (tárgyként az „MFI reallocation” [MPI ismételt kiadása] szöveg feltüntetésével): [email protected]. Az EKB a fenti iii. és iv. pontban ismertetett eljárások esetében emailen tart kapcsolatot az NKB-kkal.

Jelentett változók

11. Az alábbi táblázat az MPI-k jegyzékéhez összegyűjtött változókat, és azok kötelező, illetve nem kötelező jellegét ismerteti. A változókról további részleteket az „Érvényességi ellenőrzés” című szakasz közöl. Megjegyzendő, hogy kifejezett eltérő utalás hiányában a „fúzió” kifejezés belföldi vállalati fúzióra vonatkozik.

Jelleg

Változó neve

Meghatározás

Kötelező

object_request

A továbbított MPI-frissítés fajtája. Négy előre meghatározott értéket vehet föl: „mfi_req_new”, „mfi_req_mod”, „mfi_req_del” vagy „mfi_req_merger”

Kötelező

mfi_id

Az MPI kizárólagos azonosító kódja. Két részből áll: „host” és „id”

Kötelező: amikor azonosító kód részét alkotja

host

Az MPI-it nyilvántartásba vevő ország, a két karakterből álló ISO országkóddal jelölve

Kötelező: amikor azonosító kód részét alkotja

id

Az intézmény azonosító kódja (a „host” két karakterből álló ISO országkódja nem áll előtte)

Kötelező

name

Az MPI nyilvántartásban szereplő teljes neve

Kötelező: „new” és „mod” kérés esetén

address

Az MPI pontos címe. Négy részből áll: „address”, „box”, „code” és „city”


postal_address

Az utca neve és a házszám


postal_box

A postafiókszám


postal_code

Az irányítószám


city

A város

10/4. kötet


HU

Jelleg

Változó neve

315

Meghatározás


category

Az MPI típusát jelöli. Négy előre meghatározott értéket vehet föl: central bank, credit institution, money market fund vagy other institution


report

Azt jelöli, hogy az MPI szolgáltat-e havi mérlegstatisztikát. Két előre meghatározott értéket vehető föl: „true” vagy „false”

Nem kötelező

order_r

Az MPI-k jegyzékében megkívánt sorrendet jelöli, ha az angol ábécé szerinti sorrend nem alkalmazható

Kötelező: külföldi fióktelepek esetén

head_of_branch

Azt jelöli, hogy az MPI egy külföldi fióktelep. Három értéket vehet föl: „non_eu_head”, „eu_non_mfi_head” vagy „eu_mfi_head”


non_eu_head

A tevékenység végzésének központja nem az EU-ban rezidens. Két részből áll: „host” és „name”


eu_non_mfi_head

Azt jelöli, hogy a tevékenység végzésének központja az EU-ban rezidens, de nem MPI. Két részből áll: „non_mfi_id” és „name”


eu_mfi_head

Azt jelöli, hogy a tevékenység végzésének központja az EU-ban rezidens és MPI. E változó értéke „mfi_id”

Kötelező: fúzió esetén

mfi_req_merger

Azt jelöli, hogy vállalati fúzióra vonatkozó információ érkezik


submerger

Minden „submerger” alatt azon intézményeket kell jelenteni, amelyek fúziója azonos időpontban lép jogilag hatályba. Négy részből áll: „date”, „comment”, „involved_mfi” és „involved_non_mfi”

Kötelező: határokon átnyúló fúzió esetén

involved_mfi

Azt jelöli, hogy egy MPI határokon átnyúló fúzió részvevője. E változó értéke „mfi_ref”


involved_non_mfi

Azt jelöli, hogy nem MPI is részt vesz a fúzióban. E változó értéke „non_mfi_obj”

Kötelező: határokon átnyúló fúzió esetén

mfi_ref

Határokon átnyúló fúzióban részt vevő MPI adatai. Két részből áll: „mfi_id” és „name”


non_mfi_obj

MPI-vel fúzionáló nem MPI adatai. Két részből áll: „non_mfi_id” és „name”


non_mfi_id

MPI-vel fúzionáló nem MPI adatai. Két részből áll: „host” és „id”. Hossza öt karakter

316

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja Fúziókkal kapcsolatos kérések

12. Az alábbiakban néhány olyan változóra vonatkozó példa következik, amely MPI és más MPI(-k)/nem MPI(-k) között létrejövő, mind belföldi, mind határokon átnyúló fúziók jelentésére szolgál. A példák között jogilag azonos időpontokban és különböző időpontokban életbe lépő fúziók is szerepelnek. Meg kell jegyezni, hogy a jelzett helyzetek csak példák, és nem tartalmazzák a lehetséges fúziós módozatok teljes körű felsorolását. Ezen kívül a helyzetekhez megadott eredmény is csak egy az adott típusú fúzió lehetséges kimenetelei közül. 13. Az XML adatszolgáltatási programra vonatkozó útmutatás az „Exchange Specification for the N13 Phase II Data Exchange System”-ben (Adatcsere-specifikáció az N13 II. szakasz adatcsererendszer számára) található (lásd lejjebb a „Hivatkozás”-ról szóló szakaszt).

Ref.

1

Helyzet

Két MPI között létrejövő belföldi fúzió Eredmény: MPI-1 és MPI-2 engedélye megszűnik. A fúzióval egy új intézmény (MPI-3) jön létre. A fúzió jogilag egy adott napon lép hatályba (date-1)

2

Három MPI között létrejövő belföldi fúzió Eredmény: MPI-1 és MPI-2 az 1. időpontban (date-1) fúzionál, ennek következtében MPI-2 engedélye megszűnik. Ezután MPI-1 a 2. időpontban (date-2) fúzionál MPI-3-mal. MPI-1 neve megváltozik, és MPI-3 engedélye megszűnik Megjegyzés: Az 1. időpontban (date-1) MPI-1-ről módosító adatot kell jelenteni, akkor is, ha attribútumváltozásra nem került sor

3

Két intézmény – egy MPI és egy nem MPI – között létrejövő belföldi fúzió Eredmény: MPI-1 neve megváltozik. A fúzió jogilag egy adott időpontban (date-1) lép hatályba Megjegyzés: A nem MPI-t érintő változást nem kell jelenteni, csak az azonosító adatokat

4

A fúziós helyzet jelentéséhez szükséges változók

Mfi_req_merger Submerger date (date-1) mfi_req_del (MFI-1) mfi_req_del (MFI-2) mfi_req_new (MFI-3)

Mfi_req merger Submerger date (date-1) mfi_req_mod (MFI-1) mfi_req_del (MFI-2) submerger date (date-2) mfi_req_mod (MFI-1) mfi_req_del (MFI-3)

mfi_req_merger submerger date (date-1) mfi_req_mod (MFI-1) involved_non_mfi non_mfi_obj non_mfi_id

Két MPI között létrejövő, határokon átnyúló fúzió X ország az alábbi kérést küldi: (MPI-1 X országban [„country X”] és MPI-2 Y mfi_req_merger országban [„country Y”]), az új MPI X országban submerger létesül date (date-1) mfi_req_del (MFI-1, country X) Eredmény: Mind MPI-1 és MPI-2 engedélye megmfi_req_new (MFI-3, country X) szűnik. A fúzióval X országban új intézmény involved_mfi (MPI-3) jön létre. Jogilag a hatálybalépés időpontja mfi_ref (MFI-2, country Y) date-1 Y ország az alábbi kérést küldi: Megjegyzés: Határokon átnyúló fúzió esetén min- mfi_req_merger den érintett ország kérésének meg kell érkeznie a submerger fúziós információk feldolgozásához. Ezt megelődate (date-1) zően minden kérés hiányos („incomplete”) jelleggel mfi_req_del (MFI-2, country Y) tárolódik a rendszerben involved_mfi mfi_ref (MFI-1, country X) mfi_ref (MFI-3, country X)

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

Az adatküldés gyakorisága 14. Az ad hoc frissítésekről szóló információt az MPI-szektorbeli változás létrejöttét követően haladéktalanul továbbítani kell az EKB-nak.

Az adattovábbítás eszköze és fájlformátum 15. Az ad hoc frissítéseket XML formátumban, az N13 adatcsererendszeren keresztül kell továbbítani. 16. Az N13 adatcsererendszer zavara esetén a frissítéseket XML formátumban, az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül kell továbbítani. 17. Az MPI-frissítések továbbítására szolgáló N13 adatcsererendszer részletes ismertetése az „Exchange Specification for the N13 Phase II Data Exchange System”-ben (Adatcsere-specifikáció az N13 II. szakasz adatcsererendszer számára) található (lásd lejjebb a „Hivatkozás”-ról szóló szakaszt).

Érvényességi ellenőrzések Az MPI-frissítések EKB-hoz történő továbbítását megelőzően az alábbi adatérvényességi ellenőrzéseket kell elvégezni. Az EKB-hoz beérkező és az érvényességi ellenőrzéseken megfelelőnek bizonyuló minden frissítés automatikusan bekerül az MPI-adatbázisba. Általános i.

Minden kötelező változót meg kell adni.

ii.

Az „object_request” változó értékei négy előre meghatározott típusba tartoznak: –

„mfi_req_new” (új MPI-re vonatkozó információt jelöl),

–

„mfi_req_mod” (meglévő MPI-t érintő módosításra vonatkozó információt jelöl),

–

„mfi_req_del” (meglévő MPI megszűnésére vonatkozó információt jelöl),

–

„mfi_req_merger” (társuló intézményekre vonatkozó információt jelöl).

Azonosító kód iii.

Az „mfi_id” változó két különálló részből áll, a „host” változóból és az „id” változóból. A két rész értékeinek együttesen kell biztosítaniuk, hogy minden MPI „mfi_id”-je egyedi legyen. Az „mfi_id” az MPI-adatbázis legfontosabb kulcsa.

iv.

Egy MPI „host” változójának értéke (az „mfi_id” részeként) csak az EU-ország két karakter hosszú ISOkódja lehet.

v.

Korábban már alkalmazott azonosító kódot nem szabad egy új MPI-nek ismételten kiutalni. (Rendkívüli körülmények esetére lásd a fenti „MPI azonosító kódjának ismételt kiadása” című szakaszt).

vi.

A következetesség érdekében az EKB internetes oldalán havonta közzétett, MPI-k jegyzékében szereplő azonosító kódokat kell alkalmazni.

vii.

Az „mfi_id” kód változásának jelentésekor először a „régi” kóddal jelölt, meglévő MPI megszüntetésére irányuló kérést kell továbbítani; ezt követően kell megküldeni az új „mfi_id” kóddal jelölt, „új” MPI létrehozására vonatkozó második kérést.

viii.

Ha az „mfi_id” változó hiányos, hibás vagy nincs megadva, az egész kérés elutasításra kerül.

Név ix.

Az intézménynek az NKB-nál bejegyzett teljes neve.

x.

A névnek tartalmaznia kell a vállalati forma megjelölését, pl. Plc., Ltd., Spa., stb. A vállalati forma megjelölését minden név esetében következetesen jelenteni kell, ahol ez alkalmazható.

xi.

A nemzeti nyelv karakterkészletét kell alkalmazni. Görögország a latin ábécé betűit használja.

xii.

Az ékezetes betűk írásakor a kisbetűs írásmód szabályait kell követni.

317

318


HU xiii.

Lehetőség szerint a kisbetűs írásmódot kell alkalmazni.

xiv.

Ha a „name” változó hiányos, hibás vagy nincs megadva, az egész kérés elutasításra kerül.

Cím xv.

A címet alkotó „postal_address”, „postal_box” vagy „postal_code” változók közül legalább az egyiket meg kell adni. A címbeli negyedik változó, a „city” megadása kötelező.

xvi.

A „postal_address” esetében az intézmény címéből az utcanevet és házszámot kell megadni. A nemzeti nyelv karakterkészletét kell használni. Görögország a latin ábécé betűit használja.

xvii.

A „postal_box” esetében az országos postafiókrendszert kell használni. A „postal_box” számok elé – amelyek lehetnek alfanumerikus jelek is – nem szabad a postafiókra utaló szöveges megjegyzést írni.

xviii.

A „postal_code” változó esetében az intézmény irányítószámát kell megadni. Az országos irányítószámrendszert kell alkalmazni. A „postal_code” lehet alfanumerikus is.

xix.

Ha az „address” változói hiányosak, hibásak vagy nincsenek megadva, az egész kérés elutasításra kerül.

Város xx.

A „city” változó esetében a várost kell megnevezni. A nemzeti nyelv karakterkészletét kell használni. Görögország a latin ábécé betűit használja. Lehetőség esetén a kisbetűs írásmódot kell alkalmazni.

xxi.

Ha a „city” változó hiányos, hibás vagy nincs megadva, az egész kérés elutasításra kerül.

Kategória xxii.

A „category” változó esetében az MPI típusát kell négy előre meghatározott érték közül kiválasztani: „central bank”, „credit institution”, „money market fund” vagy „other institution”. Kisbetűs írásmódot kell alkalmazni, a kezdőbetűk kivételével, amelyek nagybetűvel írandók.

xxiii.

Ha a „category” változó hiányos, hibás vagy nincs megadva, az egész kérés elutasításra kerül.

Adatszolgáltatás xxiv.

A „report” változó esetében azt kell megjelölni, hogy az MPI teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e („true”), vagy a kisebb intézmények közé tartozik („false”). Csak e két előre meghatározott érték egyike fogadható el.

xxv.

Ha a „report” változó hiányos, hibás vagy nincs megadva, az egész kérés elutasításra kerül.

Sorrend xxvi.

Az „order_r” változó esetében az MPI-k jegyzékében megkívánt sorrendet kell megjelölni, ha az angol ábécé szerinti sorrend nem alkalmazható. Minden MPI-hez növekvő sorrendben egy-egy számértéket kell hozzárendelni.

xxvii.

Az „order_r” változó megadása nem kötelező. Ha ez hiányos, vagy nincs megadva (és minden más érvényességi ellenőrzés megfelelő), a kérés bekerül az MPI-adatbázisba.

Külföldi fióktelepek ellenőrzése xxviii.

A „head_of_branch” változó értékét akkor kell megadni, ha az MPI külföldi fióktelep.

xxix.

A „head_of_branch” változó esetében az alábbi három előre meghatározott érték közül kell kiválasztani a tevékenység végzésének központja jellegét: „non_eu_head”, „eu_non_mfi_head” vagy „eu_mfi_head”.

xxx.

Ha a „head_of_branch” változó a „non_eu_head” értéket veszi fel (nem az EU-ban rezidens anyavállalat), akkor meg kell adni a tevékenység végzésének központja országát és nevét („host” és „name”).

xxxi.

Ha a „head_of_branch” változó az „eu_non_mfi_head” értéket veszi fel (az EU-ban rezidens, de nem MPI anyavállalat), akkor a tevékenység végzésének központja országát, nevét és azonosítóját („host”, „name” és „id”) kell megadni. A non_mfi azonosítója vagy „EMPI” (egyéb monetáris pénzügyi intézmény), vagy egy kétkarakteres ISO országkód, amelyet az ESA 95-beli (1) megfelelő szektor szerinti besorolásra utaló kiegészítés követ.

(1) Az Európai Elszámolási Rendszer 1995, amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU xxxii.

Ha a „head_of_branch” változó az „eu_mfi_head” értéket veszi fel (MPI), akkor a tevékenység végzésének központja országát és azonosítóját („host” és „id”) kell megadni. Az MPI-k azonosítójára vonatkozó legfrissebb információk az EKB internetes oldalán hozzáférhető legutolsó havi MPI-jegyzékben találhatók.

xxxiii.

Ha a „head_of_branch” változó az „eu_mfi_head” értéket veszi fel (MPI), akkor a tevékenység végzésének központja nevét („name”) nem kell megadni. Az EKB érvényességi ellenőrzési mechanizmusának részeként minden, az EU-ban rezidens külföldi fióktelephez tartozó központ neve automatikusan frissül a tevékenység végzése központjának azonosítója („id”) megadása esetén. Ez az egész MPI-adatbázisra érvényes, minden olyan alkalommal, amikor egy MPI-ről adatot szolgáltatnak, és a „name” változó módosul.

xxxiv.

Ha a fenti (xii–xvii.) érvényességi ellenőrzések bármelyike nem sikeres, az egész kérés elutasításra kerül.

xxxv.

Két olyan eset létezik, amikor a tevékenység végzésének központjára vonatkozó ellentmondásos információk találhatók az EKB MPI-adatbázisában:

xxxvi.

–

ha a „head_of_branch” változó az „eu_mfi_head” értéket veszi fel, de a tevékenység végzése központjának azonosítója nem egyezik az EKB MPI-adatbázisában szereplő azonosítóval, a kérés feldolgozásra kerül. A tevékenység végzésének központja nevét azonban az EKB MPI-adatbázisa nem fogja tartalmazni,

–

ha egy MPI azonosító kódjának megváltoztatására irányuló kérés érkezik, előfordulhat, hogy az érintett MPI más tagállamokban rezidens külföldi fióktelepeire vonatkozóan a tevékenység végzésének központjából származó információk ellentmondásossá válnak.

A fenti pontatlanság enyhítésére az EKB évente többször, ellenőrzés céljából megküldi a tevékenység végzésének központjából származó ellentmondásos információkat tartalmazó listát az összes vagy a kiválasztott NKB-knak.

Fúziókra vonatkozó ellenőrzések xxxvii.

Belföldi vagy határokon átnyúló fúziókra vonatkozó adatok szolgáltatása esetén az „mfi_req_merger” változó megadása kötelező.

xxxviii. A „submerger” változó megadása kötelező. Minden, jogilag azonos időpontban – „date” – hatálybalépő fúzió résztvevőit (azaz két vagy több intézményt) külön „submerger” címszó alatt kell jelenteni. xxxix.

Ha a „submerger” változó értéket vesz föl, akkor a „date” változó értékét is meg kell adni. A „date” változó megadása kötelező.

xxxl.

A fúzióban részt vevő intézmények közül legalább egynek MPI-nek kell lennie (azaz nem lehet kizárólag nem MPI-k között létrejövő fúzióról adatot szolgáltatni).

xli.

Ha a fúzió következtében egy MPI jellemzői nem változnak, akkor az érintett MPI-ről módosítást kell jelenteni (azaz „mfi_req_mod”). Ezáltal biztosítható az, hogy a fúzióban részt vevő minden MPI-ről szolgáltassanak adatot.

xlii.

Az „involved_mfi” változó megadása csak határokon átnyúló fúziók jelentése esetén kötelező (azaz az „involved_mfi” változó egy másik tagállamban rezidens intézményről nyújt információt).

xliii.

Ha egy intézményt „involved_mfi” változóval jelentenek, akkor az „mfi_ref” változó megadása kötelező.

xliv.

Az „mfi_ref” változó két részből áll: „mfi_id” (amely az intézmény „host” és „id” változóiból áll) és „name”.

xlv.

A határokon átnyúló fúziókra vonatkozó információk csak akkor kerülnek be az EKB MPI-adatbázisába, miután minden érintett tagállam megküldte a fúzióra vonatkozó teljes kérését, és azokat érvényesítették.

xlvi.

Ha egy intézményt „involved_non_mfi” változóval jelentenek, akkor a „non_mfi_id” és a „name” változót meg kell adni.

xlvii.

Egy „involved_non_mfi” „non_mfi_id” változója két részből áll: „host” és „id”, a hossza pedig öt karakter. A „host” változó egy kétkarakteres ISO országkód. Az „id” három karakter hosszú, és az ESA 95-beli megfelelő szektor szerinti besorolásra utal.

xlviii.

Ha a fenti (xx–xxx.) érvényességi ellenőrzések bármelyike nem sikeres, az egész kérés elutasításra kerül.

319

320

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja MPI–MPEÜ keresztellenőrzés

18. Ha az MPI és az MPEÜ adatbázis adatai közötti keresztellenőrzésre van szükség, akkor az N13 adatcsererendszeren keresztül továbbított fájlt a keresztellenőrzés („cross-check”) jelével meg kell jelölni. 19. A keresztellenőrzés alapjául az adatküldő NKB által jelentett, az MPI-re és az MPEÜ-re vonatkozó teljes információ szolgál (azaz ideértve a vonatkozó adatbázisokban szereplő, az MPI-re és MPEÜ-re vonatkozó meglévő információt), és nem csak a megjelölt fájlban továbbított információ. Az ellenőrzés eredményéről az NKB haladéktalanul visszaigazolást kap. A keresztellenőrzés jelét az alábbi módon kell alkalmazni: –

ha az MPI és az MPEÜ adatai a megfelelő üzleti területek között összehangolhatók, akkor a keresztellenőrzés jelét csak a vonatkozó MPI- vagy MPEÜ-kérés tekintetében továbbított második fájlban kell elhelyezni,

–

ha az összehangolás nem lehetséges, akkor a nap végén egy, kizárólag a keresztellenőrzés azonosítóját tartalmazó további üzenetet kell küldeni. Az üzenetet az MPI–MPEÜ üzleti területek közül akár az egyik, akár mindkettő elküldheti,

–

ha az MPI–MPEÜ közötti összhang azonnali keresztellenőrzése nem szükséges, a jelet nem szabad a fájlban elhelyezni,

–

ha az ellenőrzést a nap folyamán később kell elvégezni, akkor az adatokat a keresztellenőrzés jelzése nélkül kell továbbítani. Ezt követően kell megküldeni a keresztellenőrzés jelét tartalmazó üres fájlt. Ebben az esetben, mivel az üres fájlban nincsenek ellenőrizendő adatok, a keresztellenőrzésre azonnal sor kerül,

–

a visszaigazolás csak az adatküldő által továbbított MPI- és MPEÜ-adatbázisok közötti keresztellenőrzés eredményét tartalmazza.

20. Az MPI–MPEÜ keresztellenőrzés csak figyelmeztetésként szolgál. Ezért, ha a keresztellenőrzés nem sikeres, a kérés akkor is bekerül az EKB MPI-adatbázisába. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ellentmondásos MPI–MPEÜ adatokat az EKB nem teszi közzé hónap végén az internetes oldalon.

Hibakezelés 21. Az MPI-frissítéseket tartalmazó fájlok beérkezését követően az adatküldő azonnal visszaigazolást kap. A visszaigazolás kétféle lehet: i.

elfogadásról szóló visszaigazolás: a feldolgozott és az MPI-adatbázisba sikeresen felvett MPI-frissítések összefoglalóját tartalmazza;

ii.

hibajelentés: az MPI-frissítésekre és sikertelen érvényességi ellenőrzésekre vonatkozó részletes információt tartalmazza. A fenti „Érvényességi ellenőrzések” című szakasz eligazítást nyújt arról, hogy a sikertelen érvényességi ellenőrzés az egész kérés elutasítását vonja-e maga után, vagy a kérés figyelmeztetéssel együtt kerül be a rendszerbe.

22. A hibajelentés kézhezvételekor haladéktalanul intézkedni kell a helyesbített információ továbbításáról. Ha a helyes információt a más tagállamok által a legutóbbi hónap folyamán küldött frissítésekből lehet megszerezni (azaz az EKB internetes oldalán még nem hozzáférhető), akkor az EKB-val kell az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül kapcsolatba lépni, megadva az igényelt információ részleteit.

Évenkénti minőség-ellenőrzés 23. E kötelező évenkénti ellenőrzés célja az EKB-nál rendelkezésre álló MPI-jegyzék átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a külföldi fióktelepek ellenőrzésére. 24. Az ellenőrzés időzítésére azon cél szem előtt tartásával kerül sor, hogy az EKB internetes oldalán év végén közzétett, az MPI-szektorra vonatkozó frissített információ, majd az ezt követően nyomtatott formában is megjelenő változat a lehetséges mértékben pontos és naprakész legyen. 25. Az NKB-k az alábbiakban ismertetett útmutatást követik annak érdekében, hogy a szokásos frissítési eljárásokat határidőre és pontosan elvégezzék, és az információt mind az NKB-k, mind az EKB szintjén teljes körűen és hatékonyan feldolgozzák. Általános eljárások i.

Minden NKB egy Excel fájlt kap, amely négy munkalapot (1–4. jelentés) tartalmaz, köztük egy üres sablont. Az EKB Cebamailen keresztül továbbítja ezt a fájlt október utolsó munkanapjának záráskori keltezésével („T” nap).

ii.

Meg kell jegyezni, hogy a „T” munkanapot jelöl.

iii. Az elkészítendő jelentések és elvégzendő ellenőrzések az alábbiakban következnek.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


1. jelentés: Az MPI-k országos jegyzéke Az EKB adatbázisában szereplő, országonkénti MPI-jegyzékről van szó, amelyet az NKB-knak saját országos MPIjegyzékükkel kell összehasonlítaniuk. –

Minden helyesen szereplő intézményt a jelentés „Comments” (Megjegyzések) oszlopában ki kell pipálni.

–

Ha a két jegyzék között bármilyen eltérés tapasztalható, ezt a „Comments” oszlopban megfelelően jelezni kell. Pontosan meg kell jelölni, hogy mi az eltérés, tehát módosításra van-e szükség (melyik jellemzőt kell módosítani, és milyen értéket kapjon), vagy az adatrekordot törölni kell (miért) stb. Jelezni kell azt is, hogy az adatrekord helyesbítésére az N13 adatcsererendszeren keresztül sor fog kerülni/már sor került, valamint az „IREF” című oszlopban fel kell tüntetni az IREF-számot.

–

Ha egy adatrekord hiányzik, akkor az 1. jelentést a rekord összes adatával ki kell egészíteni (azaz egy újabb rekordot felvinni). A „Comments” oszlopba be kell írni a „new record” (új rekord) megjegyzést (és indokolni kell). Jelezni kell azt is, hogy az adatrekord helyesbítésére az N13 adatcsererendszeren keresztül sor fog kerülni/ már sor került, valamint az „IREF” című oszlopban fel kell tüntetni az IREF-számot.

2. jelentés: Az érintett NKB országában rezidens külföldi fióktelepek jegyzéke Az NKB-k biztosítják, hogy az MPI-knek az érintett NKB országában rezidens külföldi fióktelepeire vonatkozó információk teljes körűek, pontosak és naprakészek legyenek. –

Minden helyesen szereplő intézményt a jelentés „Comments” oszlopában ki kell pipálni.

–

Ha módosításra került sor, ezt a „Comments” oszlopban megfelelően jelezni kell. Pontosan meg kell jelölni, hogy mi a különbség, tehát módosításra van-e szükség (melyik jellemzőt kell módosítani, és milyen értéket kapjon), vagy az adatrekordot törölni kell-e (miért) stb. Jelezni kell azt is, hogy az adatrekord helyesbítésére az N13 adatcsererendszeren keresztül sor fog kerülni/már sor került, valamint az „IREF” című oszlopban fel kell tüntetni az IREF-számot.

–

Ha egy külföldi fióktelep hiányzik, akkor a 2. jelentést a rekord összes adatával ki kell egészíteni (azaz egy újabb rekordot felvinni). A „Comments” oszlopba be kell írni a „new record” megjegyzést (és indokolni kell). Jelezni kell azt is, hogy az adatrekord helyesbítésére az N13 adatcsererendszeren keresztül sor fog kerülni/már sor került, és az „IREF” című oszlopban fel kell tüntetni az IREF-számot.

3. jelentés: Külföldi fióktelepek jegyzéke, amelyek tevékenysége végzésének központja más NKB-k jelentése értelmében az érintett NKB országában rezidens Ez a jelentés az MPI-szektor keresztellenőrzésére szolgál az MPI-k külföldi fióktelepeinek lefedettsége tekintetében. Az NKB-k ezen ellenőrzéssel biztosítják, hogy a többi NKB tegyen jelentést a más EU-országokban rezidens külföldi fióktelepek mindegyikéről. –

Minden helyesen szereplő intézményt a jelentés „Comments” oszlopában ki kell pipálni.

–

Ha módosításra került sor, ezt a „Comments” oszlopban megfelelően jelezni kell. Pontosan meg kell jelölni, hogy mi a különbség, tehát módosításra van-e szükség (melyik jellemzőt kell módosítani, és milyen értéket kapjon), vagy az adatrekordot törölni kell (miért) stb.

–

Ha egy külföldi fióktelep hiányzik, akkor a 3. jelentést a rekord összes adatával ki kell egészíteni (azaz egy újabb rekordot felvinni). A „Comments” oszlopba be kell írni a „new record” megjegyzést (és indokolni kell).

4. jelentés: Borítólapok igénylőlapja Ez egy üres sablon, amelyen minden NKB megjelöli, hogy hány darab borítólapra van szüksége a következő év első negyedévében nyomtatásban megjelenő MPI-jegyzékhez. iv. Az NKB-knak kilenc munkanap áll rendelkezésükre („T + 9”) a jelentések ellenőrzésére és az adatok pontosságának visszaigazolására. A kitöltött jelentéseket az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül kell visszajuttatni az EKB-nak, feltüntetve hogy az adatok helyesek vagy sem (lásd feljebb). v.

Ezzel párhuzamosan, ha az adatok hibásak, az NKB-knak el kell végezniük a helyesbítéseket, és az említett kilenc munkanapon belül („T + 9”) az N13 adatcsererendszeren keresztül meg kell küldeniük a frissítéseket az EKB-nak. Az EKB-nak visszaküldött jelentésekben minden esetben fel kell tüntetni a helyesbített adatok IREFszámát. Megjegyzés: Az NKB-k az N13 adatcsererendszeren keresztül változatlanul küldhetnek olyan ad hoc frissítéseket, amelyek nem kapcsolódnak az évenkénti minőség-ellenőrzéshez.

321

322


HU

10/4. kötet

vi.

A helyesbített adatok EKB-hoz történő beérkezését követően az NKB-k az N13 adatcsererendszeren keresztül automatikusan megkapják az elfogadásról szóló visszaigazolást vagy a hibajelentést („T + 9” időtartamon belül). Hibajelentés kézhezvétele esetén az NKB-knak haladéktalanul el kell végezniük a helyesbítéseket.

vii.

Az EKB két munkanapot fordít („T + 11”) a beérkező jelentések és helyesbítések ellenőrzésére. A fentieknek megfelelően az NKB-knak helyesbítés küldésekor („T + 9”) fel kell tüntetniük az IREF-számot a visszaküldött jelentéseken.

viii.

Az EKB rendezetlen kérdések esetén Cebamailen keresztül kapcsolatba lép az NKB-kkal („T + 12”).

ix.

Az NKB-knak két munkanap áll rendelkezésükre, hogy rendezetlen kérdések esetén további helyesbítést végezzenek vagy magyarázatot adjanak („T + 14”).

x.

Az EKB az MPI-szektorra vonatkozó záró helyzetjelentést küld az NKB-knak Cebamailen keresztül („T + 15”). Ezen kívül megküldi az éves minőség-ellenőrzés eredményeinek összefoglalóját is.

xi.

Minden további rendezetlen kérdést a Monetáris és Bankstatisztikai Munkacsoport következő ülésén kell megvitatni.

Összefoglaló táblázat xii.

Az alábbi táblázat összefoglalja az MPI-k jegyzékével kapcsolatos évenkénti minőség-ellenőrzés időpontjait, feladatait, az adattovábbítás eszközeit és a felelős szervezeteket.

Időpont

T

Feladatok

Az EKB az alábbi négy jelentést tartalmazó Excel fájlt küld az NKB-knak:

Adattovábbítás eszköze

Felelős intézmény

Cebamail

EKB

Cebamail/ N13 adatcsererendszer

NKB-k

1. jelentés: MPI-k országonkénti jegyzéke 2. jelentés: Az adott NKB országában rezidens külföldi fióktelepek jegyzéke 3. jelentés: Külföldi fióktelepek jegyzéke, amelyek tevékenysége végzésének központja más NKB-k jelentése szerint az adott NKB országában rezidens 4. jelentés: Üres sablon

T+9

Az NKB-k összehasonlítják az október utolsó munkanapján záráskor kiadott, 1–3. EKB-jelentést saját országos jegyzékükkel. Minden jelentés esetében az alábbi rovatokat kell kitölteni: – a „Comments” (megjegyzések) rovat (minden rekord tekintetében), – az „IREF” rovat (Csak az 1. és 2. jelentés esetében: hibás vagy új rekordok tekintetében, ha az EKB megkapta a frissítést) Az NKB-k a 4. jelentésben feltüntetik, hogy hány borítólapot igényelnek a nyomtatásban történő közzétételhez Az NKB-k legkésőbb a T + 9. napon zárásig visszajuttatják az EKB-nak az alábbi információt: – az 1–4. jelentést tartalmazó, kitöltött Excel fájl (Cebamailen keresztül), – bármilyen helyesbítés/új rekord (az N13 adatcsererendszeren keresztül)

T + 11

Az EKB ellenőrzi a Cebamailen és az N13 adatcsererendszeren keresztül beérkező összes jelentést, helyesbítést és viszszaigazolást

EKB

10/4. kötet


HU

Időpont

Feladatok

323

Adattovábbítás eszköze

Felelős intézmény

T + 12

Az NKB-k Cebamailen keresztül további értesítést kapnak az esetleges rendezetlen kérdésekről

Cebamail

EKB

T + 14

Az NKB-nak két munkanap áll rendelkezésükre, hogy rendezetlen kérdések esetén további helyesbítést vagy magyarázatot nyújtsanak

Cebamail/ N13 adatcsererendszer

NKB-k

T + 15

Az EKB az MPI-szektorra vonatkozó záróbeszámolót küld az NKB-knak Cebamailen keresztül. Megküldi az éves minőségellenőrzés eredményeinek összefoglalóját is

Cebamail

EKB

Az MPI-jegyzék tervezetének megküldése az NKB-knak (.pdf fájlformátumban) véleményezés céljából

Cebamail

EKB/NKB-k

Az MPI-jegyzék tervezetének benyújtása – nyomtatott kiadvány formájában – a Kormányzótanácshoz

– Sajtóközlemény – A nyomtatott formájú MPI-jegyzék – és a megfelelő számú borítólap megküldése az NKB-knak

EKB

Posta/Cebamail/Internet

EKB

– A kiadvány .pdf fájlformátumban történő megküldése az NKB-knak – Az MPI-k jegyzékének közzététele az EKB internetes oldalán

Kisegítő eljárások xiii.

A kisegítő eljárások az alábbi esetekben lépnek életbe: az MPI-szektorra vonatkozó jelentések esetében –

ha a Cebamail rendszer nem elérhető az MPI-szektorra vonatkozó jelentések továbbításához, akkor az EKB e-mailen (Excel formátumban) küldi azokat. Az NKB-k szintén e-mailen (2) küldik vissza az EKB-nak az elkészített jelentéseket,

az MPI-frissítések és helyesbítések esetében

xiv.

–

ha az N13 adatcsererendszer nem elérhető a helyesbítések továbbításához, akkor az NKB-k szükség esetén a Cebamail rendszeren keresztül, XML formátumban küldik az információt,

–

ha a Cebamail rendszer nem elérhető az MPI-frissítéseket/helyesbítéseket tartalmazó fájlok elküldésére, akkor az NKB-k XML adatformátumban, e-mailen (1) továbbítják a frissítéseket,

ha egy NKB zárva tart bármely olyan napon, amikor a fent említett eljárásokat végre kell hajtani, az említett NKB-nak gondoskodnia kell arról, hogy az eljárásokat a zárva tartás napja vagy napjai előtt, a fenti ütemezésnek megfelelően megindítsák és végrehajtsák.

Terjesztés Havi frissítés az EKB internetes oldalán 26. Az EKB minden naptári hónap utolsó munkanapján az EKB-ra vonatkozó helyi idő szerint 17.00 órakor meghatározza az MPI-adatbázis pillanatnyi állapotát. Meg kell jegyezni, hogy az ellentmondásos MPI–MPEÜ rekordok nem szerepelnek a pillanatnyi állapotban. (2) A cím: [email protected]

324

HU


27. Az MPI-jegyzék egy nappal a pillanatnyi állapot felvételét követően válik nyilvánosan hozzáférhetővé: tehát ha a pillanatnyi állapot meghatározására pénteken, az EKB-ra vonatkozó helyi idő szerint 17.00 órakor került sor, akkor az MPI-szektorra vonatkozó frissített információ szombaton, az EKB-ra vonatkozó helyi idő szerint déli 12.00 órakor válik hozzáférhetővé. 28. Az MPI-jegyzéknek az EKB internetes oldalán történő közzétételével egyidejűleg ezt a listát az NKB-k minden hónapban megkapják az N13 adatcsererendszeren keresztül is. Évenkénti közzététel nyomtatott formában 29. Az EKB évente egyszer nyomtatásban is közzéteszi az MPI-k jegyzékét, amely az előző év december végén érvényes állapotot tükrözi. A kiadvány a jegyzék lezárásának időpontját követő év első negyedévének vége előtt a nyilvánosság rendelkezésére fog állni. Az EKB postai úton megküld az NKB-knak egy-egy eredeti nyomtatott példányt, valamint az igényelt számú borítólapot. Ezzel párhuzamosan Cebamailen továbbítja az NKB-knak a kiadvány .pdf formátumú változatát. A .pdf változat az EKB internetes oldalán is megjelenik.

Hivatkozás 30. „Exchange Specification for the N13 Phase II Data Exchange System” (Adatcsere-specifikáció az N13 II. szakasz adatcsererendszer számára). Ez a dokumentum foglalkozik a fájlok NKB-k és EKB közötti cseréjével. Kiterjed az adatcsere-protokollra, az adatcseréhez szükséges infrastruktúrára és a kicserélt fájlok formátumára, kapcsolatot teremtve az EKB és az NKB-k belső rendszerei között. A dokumentum két fő részből áll, a „Funkcionális” részből és a „Technikai” részből. Mindkettő ismertetése az alábbiakban található: Funkcionális rész –

funkcionális részletek (logikai adatcsere-protokoll, azaz az információküldést követő visszaigazolások, stb. sorrendje),

–

logikai adatmodell,

–

a kicserélendő információ szerkezete,

–

a visszaigazolások tartalma (nem formázása),

–

üzleti ellenőrzési szabályok, azaz a logikai információ ellenőrzése (pl. a lejárat időpontjának jövőbeli időpontnak kell lennie), de nem szintaktikai ellenőrzés, valamint e szabályok tükrözése a hibajelentésekben.

Technikai rész –

az alkalmazandó fizikai csererendszerek (FTPC/X400 szolgáltatás a KBER-hálózaton); e rendszerek pontos használata,

–

az adatcsere-protokoll technikai megjelenése,

–

az adatcsere-formátum meghatározása (azaz az „XML formátum”).

Függelék 31. A kétkarakteres ISO országkódok jegyzéke.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

325

Függelék Az ISO országkódok jegyzéke

E jegyzék betűrendben tartalmazza az országok nevét (hivatalos rövid elnevezések angolul) az ISO 3166-1 és a kapcsolódó ISO 3166-1-alpha-2 kódelemek szerint. A felsorolás frissítésére minden alkalommal sor kerül, amikor az ISO 3166/MA megváltoztatja az ISO 3166-1 hivatalos kódlistáját.

Ez a felsorolás 239 hivatalos rövid elnevezést és kódelemet tartalmaz. Forrás: www.iso.org Sorszám

Ország

ISO országkód

1

AFGHANISTAN (AFGANISZTÁN)

AF

2

ALBANIA (ALBÁNIA)

AL

3

ALGERIA (ALGÉRIA)

DZ

4

AMERICAN SAMOA (AMERIKAI SZAMOA)

AS

5

ANDORRA (ANDORRA)

AD

6

ANGOLA (ANGOLA)

AO

7

ANGUILLA (ANGUILLA)

AI

8

ANTARCTICA (ANTARKTISZ)

AQ

9

ANTIGUA AND BARBUDA (ANTIGUA ÉS BARBUDA)

AG

10

ARGENTINA (ARGENTINA)

AR

11

ARMENIA (ÖRMÉNYORSZÁG)

AM

12

ARUBA (ARUBA)

AW

13

AUSTRALIA (AUSZTRÁLIA)

AU

14

AUSTRIA (AUSZTRIA)

AT

15

AZERBAIJAN (AZERBAJDZSÁN)

AZ

16

BAHAMAS (BAHAMA-SZIGETEK)

BS

17

BAHRAIN (BAHREIN)

BH

18

BANGLADESH (BANGLADES)

BD

19

BARBADOS (BARBADOS)

BB

20

BELARUS (BELARUSZ)

BY

21

BELGIUM (BELGIUM)

BE

22

BELIZE (BELIZE)

BZ

23

BENIN (BENIN)

BJ

24

BERMUDA (BERMUDA)

BM

25

BHUTAN (BHUTÁN)

BT

326


HU

Sorszám

Ország

10/4. kötet

ISO országkód

26

BOLIVIA (BOLÍVIA)

BO

27

BOSNIA AND HERZEGOVINA (BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA)

BA

28

BOTSWANA (BOTSWANA)

BW

29

BOUVET ISLAND (BOUVET-SZIGET)

BV

30

BRAZIL (BRAZÍLIA)

BR

31

BRITISH INDIAN OCEAN TERRITORY (BRIT INDIAI-ÓCEÁNI TERÜLET)

IO

32

BRUNEI DARUSSALAM (BRUNEI)

BN

33

BULGARIA (BULGÁRIA)

BG

34

BURKINA FASO (BURKINA FASO)

BF

35

BURUNDI (BURUNDI)

BI

36

CAMBODIA (KAMBODZSA)

KH

37

CAMEROON (KAMERUN)

CM

38

CANADA (KANADA)

CA

39

CAPE VERDE (ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG)

CV

40

CAYMAN ISLANDS (KAJMÁN-SZIGETEK)

KY

41

CENTRAL AFRICAN REPUBLIC (KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG)

CF

42

CHAD (CSÁD)

TD

43

CHILE (CHILE)

CL

44

CHINA (KÍNA)

CN

45

CHRISTMAS ISLAND (KARÁCSONY-SZIGET)

CX

46

COCOS (KEELING) ISLANDS (KÓKUSZ-SZIGETEK)

CC

47

COLOMBIA (KOLUMBIA)

CO

48

COMOROS (COMORE-SZIGETEK)

KM

49

CONGO (KONGÓ)

CG

50

CONGO, THE DEMOCRATIC REPUBLIC OF THE (KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG)

CD

51

COOK ISLANDS (COOK-SZIGETEK)

CK

52

COSTA RICA (COSTA RICA)

CR

53

COTE D'IVOIRE (ELEFÁNTCSONTPART)

CI

54

CROATIA (HORVÁTORSZÁG)

HR

10/4. kötet


HU

Sorszám

Ország

327

ISO országkód

55

CUBA (KUBA)

CU

56

CYPRUS (CIPRUS)

CY

57

CZECH REPUBLIC (CSEH KÖZTÁRSASÁG)

CZ

58

DENMARK (DÁNIA)

DK

59

DJIBOUTI (DZSIBUTI)

DJ

60

DOMINICA (DOMINIKA)

DM

61

DOMINICAN REPUBLIC (DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG)

DO

62

EAST TIMOR (KELET-TIMOR)

TL

63

ECUADOR (ECUADOR)

EC

64

EGYPT (EGYIPTOM)

EG

65

EL SALVADOR (SALVADOR)

SV

66

EQUATORIAL GUINEA (EGYENLÍTŐI-GUINEA)

GQ

67

ERITREA (ERITREA)

ER

68

ESTONIA (ÉSZTORSZÁG)

EE

69

ETHIOPIA (ETIÓPIA)

ET

70

FALKLAND ISLANDS (MALVINAS) (FALKLAND- [MALVIN-] SZIGETEK)

FK

71

FAROE ISLANDS (FERÖER-SZIGETEK)

FO

72

FIJI (FIDZSI)

FJ

73

FINLAND (FINNORSZÁG)

FI

74

FRANCE (FRANCIAORSZÁG)

FR

75

FRENCH GUIANA (FRANCIA GUYANA)

GF

76

FRENCH POLYNESIA (FRANCIA POLINÉZIA)

PF

77

FRENCH SOUTHERN TERRITORIES (FRANCIA DÉLI TERÜLETEK)

TF

78

GABON (GABON)

GA

79

GAMBIA (GAMBIA)

GM

80

GEORGIA (GRÚZIA)

GE

81

GERMANY (NÉMETORSZÁG)

DE

82

GHANA (GHÁNA)

GH

83

GIBRALTAR (GIBRALTÁR)

GI

328


HU

Sorszám

Ország

10/4. kötet

ISO országkód

84

GREECE (GÖRÖGORSZÁG)

GR

85

GREENLAND (GRÖNLAND)

GL

86

GRENADA (GRENADA)

GD

87

GUADELOUPE (GUADELOUPE)

GP

88

GUAM (GUAM)

GU

89

GUATEMALA (GUATEMALA)

GT

90

GUINEA (GUINEA)

GN

91

GUINEA-BISSAU (BISSAU-GUINEA)

GW

92

GUYANA (GUYANA)

GY

93

HAITI (HAITI)

HT

94

HEARD ISLAND AND MCDONALD ISLANDS (HEARD-SZIGET ÉS MCDONALD-SZIGETEK)

HM

95

HOLY SEE (VATICAN CITY STATE) (SZENTSZÉK – VATIKÁN VÁROSI ÁLLAM)

VA

96

HONDURAS (HONDURAS)

HN

97

HONG KONG (HONG KONG)

HK

98

HUNGARY (MAGYARORSZÁG)

HU

99

ICELAND (IZLAND)

IS

100

INDIA (INDIA)

IN

101

INDONESIA (INDONÉZIA)

ID

102

IRAN, ISLAMIC REPUBLIC OF (IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG)

IR

103

IRAQ (IRAK)

IQ

104

IRELAND (ÍRORSZÁG)

IE

105

ISRAEL (IZRAEL)

IL

106

ITALY (OLASZORSZÁG)

IT

107

JAMAICA (JAMAICA)

JM

108

JAPAN (JAPÁN)

JP

109

JORDAN (JORDÁNIA)

JO

110

KAZAKHSTAN (KAZAHSZTÁN)

KZ

111

KENYA (KENYA)

KE

112

KIRIBATI (KIRIBATI)

KI

10/4. kötet


HU

329

Sorszám

Ország

ISO országkód

113

KOREA, DEMOCRATIC PEOPLE'S REPUBLIC OF (KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG)

KP

114

KOREA, REPUBLIC OF (KOREAI KÖZTÁRSASÁG)

KR

115

KUWAIT (KUWAIT)

KW

116

KYRGYZSTAN (KIRGIZISZTÁN)

KG

117

LAO PEOPLE'S DEMOCRATIC REPUBLIC (LAOSZI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG)

LA

118

LATVIA (LETTORSZÁG)

LV

119

LEBANON (LIBANON)

LB

120

LESOTHO (LESOTHO)

LS

121

LIBERIA (LIBÉRIA)

LR

122

LIBYAN ARAB JAMAHIRIYA (LÍBIAI ARAB NÉPKÖZTÁRSASÁG)

LY

123

LIECHTENSTEIN (LIECHTENSTEIN)

LI

124

LITHUANIA (LITVÁNIA)

LT

125

LUXEMBOURG (LUXEMBURG)

LU

126

MACAO (MACAU)

MO

127

MACEDONIA, THE FORMER YUGOSLAV REPUBLIC OF (MACEDÓNIA EGYKORI JUGOSZLÁV TAGKÖZTÁRSASÁG)

MK

128

MADAGASCAR (MADAGASZKÁR)

MG

129

MALAWI (MALAWI)

MW

130

MALAYSIA (MALAJZIA)

MY

131

MALDIVES (MALDÍV-SZIGETEK)

MV

132

MALI (MALI)

ML

133

MALTA (MÁLTA)

MT

134

MARSHALL ISLANDS (MARSHALL-SZIGETEK)

MH

135

MARTINIQUE (MARTINIQUE)

MQ

136

MAURITANIA (MAURITÁNIA)

MR

137

MAURITIUS (MAURITIUS)

MU

138

MAYOTTE (MAYOTTE)

YT

139

MEXICO (MEXIKÓ)

MX

140

MICRONESIA, FEDERATED STATES OF (MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK)

FM

330


HU

Sorszám

Ország

10/4. kötet

ISO országkód

141

MOLDOVA, REPUBLIC OF (MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG)

MD

142

MONACO (MONACO)

MC

143

MONGOLIA (MONGÓLIA)

MN

144

MONTSERRAT (MONTSERRAT)

MS

145

MOROCCO (MAROKKÓ)

MA

146

MOZAMBIQUE (MOZAMBIK)

MZ

147

MYANMAR (MIANMAR)

MM

148

NAMIBIA (NAMÍBIA)

NA

149

NAURU (NAURU)

NR

150

NEPAL (NEPÁL)

NP

151

NETHERLANDS (HOLLANDIA)

NL

152

NETHERLANDS ANTILLES (HOLLAND ANTILLÁK)

AN

153

NEW CALEDONIA (ÚJ-KALEDÓNIA)

NC

154

NEW ZEALAND (ÚJ-ZÉLAND)

NZ

155

NICARAGUA (NICARAGUA)

NI

156

NIGER (NIGER)

NE

157

NIGERIA (NIGÉRIA)

NG

158

NIUE (NIUE)

NU

159

NORFOLK ISLAND (NORFOLK-SZIGET)

NF

160

NORTHERN MARIANA ISLANDS (ÉSZAKI-MARIANA-SZIGETEK)

MP

161

NORWAY (NORVÉGIA)

NO

162

OMAN (OMÁN)

OM

163

PAKISTAN (PAKISZTÁN)

PK

164

PALAU (PALAU)

PW

165

PALESTINIAN TERRITORY, OCCUPIED (MEGSZÁLLT PALESZTÍN TERÜLETEK)

PS

166

PANAMA (PANAMA)

PA

167

PAPUA NEW GUINEA (PÁPUA ÚJ-GUINEA)

PG

168

PARAGUAY (PARAGUAY)

PY

169

PERU (PERU)

PE

170

PHILIPPINES (FÜLÖP-SZIGETEK)

PH

10/4. kötet


HU

Sorszám

Ország

331

ISO országkód

171

PITCAIRN (PITCAIRN-SZIGETEK)

PN

172

POLAND (LENGYELORSZÁG)

PL

173

PORTUGAL (PORTUGÁLIA)

PT

174

PUERTO RICO (PUERTO RICO)

PR

175

QATAR (KATAR)

QA

176

REUNION (REUNION)

RE

177

ROMANIA (ROMÁNIA)

RO

178

RUSSIAN FEDERATION (OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ)

RU

179

RWANDA (RUANDA)

RW

180

SAINT HELENA (SZENT ILONA)

SH

181

SAINT KITTS AND NEVIS (SAINT KITTS ÉS NEVIS)

KN

182

SAINT LUCIA (SAINT LUCIA)

LC

183

SAINT PIERRE AND MIQUELON (SAINT-PIERRE ÉS MIQUELON)

PM

184

SAINT VINCENT AND THE GRENADINES (SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK

VC

185

SAMOA (SZAMOA)

WS

186

SAN MARINO (SAN MARINO)

SM

187

SAO TOME AND PRINCIPE (SAO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE)

ST

188

SAUDI ARABIA (SZAÚD-ARÁBIA)

SA

189

SENEGAL (SZENEGÁL)

SN

190

SEYCHELLES (SEYCHELLE-SZIGETEK)

SC

191

SIERRA LEONE (SIERRA LEONE)

SL

192

SINGAPORE (SZINGAPÚR)

SG

193

SLOVAKIA (SZLOVÁKIA)

SK

194

SLOVENIA (SZLOVÉNIA)

SI

195

SOLOMON ISLANDS (SALAMON-SZIGETEK)

SB

196

SOMALIA (SZOMÁLIA)

SO

197

SOUTH AFRICA (DÉL-AFRIKA)

ZA

198

SOUTH GEORGIA AND THE SOUTH SANDWICH ISLANDS (DÉLI-GEORGIA ÉS DÉLI-SANDWICH-SZIGETEK)

GS

199

SPAIN (SPANYOLORSZÁG)

ES

332


HU

Sorszám

Ország

10/4. kötet

ISO országkód

200

SRI LANKA (SRÍ LANKA)

LK

201

SUDAN (SZUDÁN)

SD

202

SURINAME (SURINAME)

SR

203

SVALBARD AND JAN MAYEN (SVALBARD [SPITZBERGÁK] ÉS JAN MAYEN)

SJ

204

SWAZILAND (SZVÁZIFÖLD)

SZ

205

SWEDEN (SVÉDORSZÁG)

SE

206

SWITZERLAND (SVÁJC)

CH

207

SYRIAN ARAB REPUBLIC (SZÍRIAI ARAB KÖZTÁRSASÁG)

SY

208

TAIWAN, PROVINCE OF CHINA (TAJVAN KÍNAI TARTOMÁNY)

TW

209

TAJIKISTAN (TÁDZSIKISZTÁN)

TJ

210

TANZANIA, UNITED REPUBLIC OF (TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG)

TZ

211

THAILAND (THAIFÖLD)

TH

212

TOGO (TOGO)

TG

213

TOKELAU (TOKELAU-SZIGETEK)

TK

214

TONGA (TONGA)

TO

215

TRINIDAD AND TOBAGO (TRINIDAD ÉS TOBAGO)

TT

216

TUNISIA (TUNÉZIA)

TN

217

TURKEY (TÖRÖKORSZÁG)

TR

218

TURKMENISTAN (TÜRKMENISZTÁN)

TM

219

TURKS AND CAICOS ISLANDS (TURKS- ÉS CAICOS-SZIGETEK)

TC

220

TUVALU (TUVALU)

TV

221

UGANDA (UGANDA)

UG

222

UKRAINE (UKRAJNA)

UA

223

UNITED ARAB EMIRATES (EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK)

AE

224

UNITED KINGDOM (EGYESÜLT KIRÁLYSÁG)

GB

225

UNITED STATES (EGYESÜLT ÁLLAMOK)

US

226

UNITED STATES MINOR OUTLYING ISLANDS (AMERIKAI CSENDES-ÓCEÁNI SZIGETEK)

UM

227

URUGUAY (URUGUAY)

UY

228

UZBEKISTAN (ÜZBEGISZTÁN)

UZ

10/4. kötet


HU

Sorszám

Ország

333

ISO országkód

229

VANUATU (VANUATU)

VU

230

VENEZUELA (VENEZUELA)

VE

231

VIET NAM (VIETNÁM)

VN

232

VIRGIN ISLANDS, BRITISH (BRIT VIRGIN-SZIGETEK)

VG

233

VIRGIN ISLANDS, U.S. (AMERIKAI VIRGIN-SZIGETEK)

VI

234

WALLIS AND FUTUNA (WALLIS ÉS FUTUNA)

WF

235

WESTERN SAHARA (NYUGAT-SZAHARA)

EH

236

YEMEN (JEMEN)

YE

237

YUGOSLAVIA (JUGOSZLÁVIA)

YU

238

ZAMBIA (ZAMBIA)

ZM

239

ZIMBABWE (ZIMBABWE)

ZW

334

HU


XVIII. MELLÉKLET A BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK ÉS NYUGDÍJALAPOK KIVÉTELÉVEL AZ EGYÉB PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐKRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK JELENTÉSI UTASÍTÁSOK A RÖVID TÁVÚ MEGKÖZELÍTÉST KÖVETŐ STATISZTIKÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

1.

Célkitűzés Az egyéb pénzügyi közvetítőkről – a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével – (a továbbiakban „EPK-k”) szóló statisztikák két szempontból szükségesek. Először, az EPK-kra vonatkozó adatok összegyűjtése elengedhetetlen abból a célból, hogy figyelemmel lehessen kísérni a monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektoron kívüli pénzügyi közvetítésben játszott szerepüket. Az EPK-k által végzett tevékenység hasonlít az MPI-k tevékenységére, valamint kiegészíti azt, és különösen mivel az Európai Központi Bank (EKB) statisztikájának céljából a részben vagy egészben MPI-k tulajdonában levő EPK-k mérlegadatait az MPI-k mérlege nem tartalmazza, az euro-övezet statisztikai képének kiegészítéséhez szükség van az EPK-k statisztikai adatainak összegyűjtésére. Másodszor, az EKB-nak abból a célból kell figyelemmel kísérnie az EPK-kat, hogy az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos, a lehetőségekhez mérten homogén és statisztikai célra megfelelően állandó maradjon. Az EKB/2002/8 rendelettel (1) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) megállapítása szerint a pénzügyi újítás befolyásolhatja a pénzügyi instrumentumok jellemzőit, és az EPK-kat arra késztetheti, hogy üzleti tevékenységüket más területre összpontosítsák. E melléklet célja, hogy útmutatást nyújtson az EPK-k adatait tartalmazó és az EKB-nak továbbítandó adatszolgáltatási formanyomtatványok kitöltéséhez.

2.

Az euro-övezet aggregátumainak összeállítása és a szolgáltatandó statisztikai adatok fajtái

2.1

Az euro-övezet aggregátumainak összeállítása Az EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatásakor rövid távú megközelítést kell követni, azaz az országos szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ebből következik, hogy az alább ismertetett meghatározásokkal és specifikációkkal összhangban nyújtandó statisztikai információ esetleg nem mindig teljes egészében hozzáférhető. Azon esetekben, amikor a szolgáltatott adatok eltérnek az e mellékletben megállapított meghatározásoktól, a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) erre vonatkozóan magyarázatot kell adniuk az EKBnak (3). E megközelítéssel összhangban és az alábbiakban körvonalazott fogalmi keret alapján az NKB-k akkor szolgáltatnak tényleges adatokat, ha azok pillanatnyilag hozzáférhetők. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, az egyes országoknak becsléseket kell nyújtani. Kisegítő megoldásként egyes részletezések tekintetében az EKB eseti alapon adhat becsléseket/feltételezéseket, ha nemzeti szintű becslések sem biztosíthatók. Tekintettel arra, hogy a nemzeti szintű becslések elkészítése további terheket róna az NKB-kra, az erőfeszítéseket korlátozott számú, alapvető fontosságú statisztikai adat meghatározására kel összpontosítani. A rövid távú megközelítés célja valójában egy egyedi EPK-alkategória, a befektetési alapok kiemelése (lásd a 3.2.a. szakaszt). Nincs szükség pótlólagos adatgyűjtésre az értékpapír-kereskedőkre, a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatokra vagy más (fennmaradó) EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatása érdekében, ha országos szinten e tényleges adatokat nem gyűjtik össze.

2.2

A szolgáltatandó statisztikai adatok fajtái Kétfajta mutatószámot kell jelenteni: a kulcsfontosságú mutatószámokat és a kiegészítő információt. –

A kulcsfontosságú mutatószámok az euro-övezet aggregátumainak összeállításához szükségesek. Minden részt vevő tagállamnak szolgáltatnia kell e részletezett adatokat, amennyiben a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha a tényleges adatok a szükséges bontásban vagy a megállapodás szerinti gyakorisággal, határidőre vagy időtartamra nem férhetők hozzá, akkor lehetőség szerint becsléseket kell nyújtani.

–

A kiegészítő információt „tájékoztató adatok” formájában kell szolgáltatni. Ezen adatokat azon országoknak kell biztosítaniuk, ahol a részletezettebb adatok rendelkezésre állnak. Ez esetben olyan bontásokról van szó, amelyekre vonatkozóan a felhasználók kifejezték igényüket, de amelyek tekintetében az euro-övezet aggregátumainak összeállítása kezdetben nem látszott megvalósíthatónak.

(1) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o. (3) Lásd a 2. függeléket.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU

3.

Fogalmi keret

3.1

Az adatszolgáltatók köre


A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban „ESA 95” (4)) a következőképpen határozza meg az EPK-kat [S.123]: „nem monetáris pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok (a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége a pénzügyi közvetítés az MPI-k szektorán kívüli intézményi egységektől a pénzkibocsátás, illetve betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek elfogadása kivételével.” Az MPI-ktől az határolja el e vállalatokat, hogy a nem MPI-k nem gyűjtenek forrásokat betétek és/vagy azok közeli helyettesítőinek formájában, a biztosítóktól és nyugdíjalapoktól pedig az, hogy nincsenek biztosítástechnikai tartalékok formájában meglévő forrásaik. Az adatszolgáltatók köre a rövid távú megközelítés céljából a részt vevő tagállamokban rezidens minden típusú EPK-t magában foglalja. A „rezidens” kifejezés értelme megegyezik az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletben (5) alkalmazott meghatározással. Ezért az adatszolgáltatók köre az alábbiakból áll össze:

3.2

–

a területen belül található intézmények, beleértve a területen kívüli anyavállalatok leányvállalatait, és

–

az ezen a területen kívüli központtal rendelkező intézmények fióktelepei.

Az EPK-k alkategóriáinak besorolása Az EPK-k által végzett tevékenységek sokrétűségének és az EPK-k egyes alkategóriáira vonatkozó adatok eltérő hozzáférhetőségének figyelembevételével, az EPK-k négy alkategóriája különböztethető meg, amelyek adatait elkülönítetten kell jelenteni: 1. befektetési alapok (a pénzpiaci alapok [PPA-k] kivételével); 2. értékpapír-kereskedők; 3. hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok és 4. egyéb EPK-k. Ez a dokumentum ismerteti a megkövetelt statisztikai bontásban mutatkozó eltéréseket. Az adatszolgáltatás alapjául szolgáló kategóriák/csoportosítások felsorolása és meghatározása az alábbi: a)

Befektetési alapok, a PPA-k kivételével

A befektetési alapok olyan szervezett pénzügyi rendszerek, amelyek pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközök megszerzése céljából összegyűjtik a befektetők tőkéjét. Az EPK-ként besorolt befektetési alapok közé tartozik minden típusú befektetési alap, az MPI-szektorba tartozók kivételével. Különböző jogi struktúrájúak (szerződéses, vállalati és befektetési alap), valamint nyílt vagy zárt végűek lehetnek. Létesülhetnek továbbá egyedi alapként vagy több kisebb alapot magukban foglaló alapként. A befektetési alapok tekintetében az alábbi adatokat kell szolgáltatni: Összes befektetési alap: Az összes befektetési alapra vonatkozó adatok az országban működő minden típusú befektetési alapot magukban foglalják. A kulcsfontosságú mutatószámokat, valamint néhány tájékoztató adatot kell jelenteni. Befektetési alapok fajtánként: Az adatokat a befektetési alap fajtája szerinti bontásban kell megadni: –

Befektetési alapok a befektetés fajtája szerinti bontásban: A befektetési alapokra vonatkozó adatokat a következő befektetésfajták tekintetében elkülönítetten kell jelenteni: 1. részvényalapok; 2. kötvényalapok; 3. vegyes alapok; 4. ingatlanalapok és 5. egyéb alapok. A befektetési alapok befektetésfajta szerinti besorolását alapelvként az az eszközfajta határozza meg, amelyben a befektetendő állományt elsődlegesen elhelyezték. Ha a befektetési állományt elsődlegesen részvényekbe vagy részesedésekbe fektették, akkor az alapot a „részvényalapok” kategóriába kell sorolni; ha hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, akkor a „kötvényalapok” kategóriába; és ha ingatlanba, akkor az „ingatlanalapok” kategóriába. A mind részvényekbe, mind kötvényekbe fektető alapokat, amelyek esetében egyik instrumentum sem tekinthető kiemelkedőnek, a „vegyes alapok” kategóriába kell besorolni (6). Ha a fenti kategóriák szerinti egyetlen besorolás sem lehetséges, akkor az „egyéb alapok” kategóriát kell választani.

(4) A legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58. , 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismerteti. (5) HL L 318., 1998.11.27., 8. o. (6) Amennyiben a nemzeti gyakorlat szerint az átruházható értékpapírokba és ingatlanokba befektető alapokat a „vegyes alapok” közé sorolják, akkor ezen alapokat a „vegyes alapok” kategóriába kell sorolni.

335

336

HU


Az elsődlegesen befektetési jegyekbe befektető „átfogó alapok” („funds of funds”) besorolásához azon alap kategóriáját kell alkalmazni, amelybe elsődlegesen befektettek. Ha ez a besorolás nem lehetséges, akkor az átfogó alapokat az „egyéb alapok” kategóriába kell sorolni. A befektetési alapok befektetésfajták szerinti besorolásának feltételeit a nyilvános tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló jogerővel bíró dokumentumok határozzák meg. A későbbiekben sor kerülhet a befektetésfajták szerint részletezett befektetési alapokra vonatkozó adatok összegyűjtésére is. –

Befektetési alapok a befektetők jellege szerinti bontásban: A befektetők jellege szerint részletezett befektetési alapokra vonatkozó adatokat az alábbiakra kell jelenteni: 1. nyilvános alapok, amelyek befektetési jegyeit a nyilvánosságnak értékesítik; és 2. zártkörű alapok, amelyek befektetési jegyeit csak befektetők egyes csoportjai vásárolhatják. Az alapok e fajtájaira vonatkozó adatokat csak tájékoztató adatokként kell jelenteni.

b) Értékpapír-kereskedők Az EPK-ként besorolt értékpapír-kereskedők olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek elsődleges tevékenységként az alábbi pénzügyi közvetítési feladatokat végzik: –

saját számlára végzett értékpapír-kereskedelem, amelynek során a közvetítő számlájára és kockázatára értékpapírokat vesznek és adnak el, és a tevékenység kizárólagos célja a vételi és eladási ár közötti árrés megszerzése,

–

saját számlára folytatott kereskedelem, a tőzsdén vagy más szervezett piacon működési engedéllyel rendelkező pénzügyi közvetítő igénybevételével.

Az értékpapír-kereskedők esetében a kulcsfontosságú mutatószámokat kell szolgáltatni. A részletezést ez a melléklet ismerteti. c)

Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok

Ezek az EPK-ként besorolt pénzügyi vállalatok elsődlegesen a háztartások és egyéb nem pénzügyi vállalatok finanszírozására szakosodtak. E kategóriába tartoznak a pénzügyi lízingre (7), faktoringra, jelzálog-hitelezésre és fogyasztói hitelek nyújtására szakosodott vállalkozások. E pénzügyi vállalatok jogi formája lehet lakás-takarékpénztár („building society”), városi és községi hitelintézet, értékpapírosított eszközök tartására létrehozott pénzügyi közvetítő („financial vehicle corporation”) stb. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében a kulcsfontosságú mutatószámokat kell szolgáltatni. A megkívánt részletezést ez a melléklet ismerteti. d) Egyéb EPK-kategóriák E maradványkategóriába azok a pénzügyi vállalatok tartoznak, amelyek a másik három EPK-kategóriába sorolt tevékenységi területek egyikére sem szakosodtak. Ide tartoznak például a pénzügyi holdingvállalatok, a kockázati vagy fejlesztési tőketársaságok. Az NKB-knak a jelentéshez fűzött magyarázatokban kell megjelölniük az e kategóriába sorolt intézmények fajtáját. Az EPK-k ezen alkategóriája esetében csak az összes eszközt kell Tájékoztató adatként jelenteni.

4.

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

4.1

Mérlegtételek A legfontosabb statisztikai mutatószámok összeállítása az EPK-szektor esetében a pénzügyi instrumentumok szerinti egyedi tagolást tesz szükségessé. Az instrumentumok szerinti, földrajzi és szektor szerinti részletezés a lehetőségekhez mérten az MPI-szektor számára meghatározott jelentési rendszert követi. A gyakorlatban azonban a tagolás kisebb mértékű az MPI-mérlegstatisztikák esetében megköveteltnél.

(7) Statisztikai alkalmazásban a lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha a lízingidőszak a tartós árucikk gazdaságilag hasznos élettartamának egészét vagy majdnem az egészét magában foglalja. A lízingidőszak végén a lízingbevevőnek gyakran lehetősége van a termék névleges áron történő megvásárlására (ESA 95, II. melléklet).

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

337

Továbbá, mivel az EPK-ként besorolt pénzügyi vállalatok tevékenységei sokrétűek, és az EPK-alkategóriák adatainak hozzáférhetősége eltérő, a mérleg előírt tagolása az EPK-alkategória fajtájától függően változik.

Instrumentum és lejárat szerinti részletezés: az alábbi táblázat áttekintést nyújt az egyes EPK-alkategóriák esetében megkövetelt, instrumentumok szerinti részletezésről. Az instrumentumok szerinti részletezéshez nyújtott specifikációt az alábbi bekezdések tartalmazzák. Az instrumentumok szerinti részletezést alapelvként minden EPK-alkategória tekintetében kulcsfontosságú mutatószámként kell jelenteni (a „befektetési alapok a befektetők jellege szerint” és az „egyéb EPK-k” alkategória kivételével).

Az instrumentum és lejárat szerinti részletezés áttekintése INSTRUMENTUM & LEJÁRATIKATEGÓRIÁK ESZKÖZÖK

1.

FORRÁSOK

Betétek (A és B jelenti)

1.

2. Hitelek (C jelenti) 3. Nem részvényjellegű értékpapírok (A, B és C jelenti) Legfeljebb 1 éves (A jelenti) 1 éven túli (A jelenti) 1

4. Részvények és egyéb részesedések ( ) (A, B és C jelenti) 5. Befektetési jegyek (A és B jelenti)

Betétek és hitelek (A, B és C jelenti)

2. Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok (B és C jelenti) 3. Tőke és tartalékok (B és C jelenti) 4. Kibocsátott befektetési jegyek (A jelenti) 5. Pénzügyi derivatívák (A és B jelenti) 6. Egyéb kötelezettségek (A, B és C jelenti)

6. Befektetett eszközök (A jelenti) 7.

Pénzügyi derivatívák (A és B jelenti)

8. Egyéb eszközök (A, B és C jelenti) Eszközök főösszege = Források főösszege (minden kategória által jelentett) (1)

A befektetési jegyek kivételével. A: Befektetési alapok B: Értékpapír-kereskedők C: Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok D: Egyéb EPK-k

Eszközök

0. Eszközök/források főösszege: Az eszközök főösszegét minden EPK-alkategória tekintetében jelenteni kell. Az eszközök főösszegének meg kell egyeznie a mérleg eszközoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell a források főösszegével is.

1.

Betétek: a „betétek” sort minden fajtájú, önállóan adatokat szolgáltató befektetési alap és az értékpapír-kereskedők esetében elkülönítetten jelenteni kell. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.

Ez a sor (8) két alkategóriát foglal magában:

–

Transzferálható betétek: olyan (nemzeti vagy külföldi devizában elhelyezett) betétek, amelyek azonnal pénzre válthatók, illetve jelentős korlátozástól vagy szankciótól mentesen csekkel, banki átutalással, terheléssel vagy más módon átruházhatók (ESA 95, 5.42–5.44. bekezdés).

(8) Meg kell jegyezni, hogy az MPI-k mérlegében sem az eszköz-, sem a forrásoldalon nem kell különbséget tenni a betétek és hitelek között. Ehelyett az MPI-knél elhelyezett/MPI-knek kölcsönzött minden, nem forgatható tőkét (= forrás) „betétnek”, az MPI-k által elhelyezett/kikölcsönzött minden pénzeszközt (= eszköz) pedig „hitelnek” kell tekinteni. Az ESA 95 ezzel szemben a tranzakció kezdeményezője alapján állapítja meg a különbséget. Ha a hitel felvevője kezdeményez, akkor a pénzügyi tranzakció hitel. Ha a hitelnyújtó kezdeményez, akkor pedig a tranzakciót betétként kell besorolni.

338

HU –

Az Európai Unió Hivatalos Lapja Egyéb betétek: a transzferálható betéteken kívüli minden betétállomány. Az egyéb betétek nem használhatók fel bármikor fizetésre, és jelentős korlátozások vagy szankció nélkül nem válthatók pénzre vagy transzferálható betétre. Ebbe az alkategóriába tartoznak a lekötött betétek, takarékbetétek, stb. (ESA 95, 5.45–5.49. bekezdés).

Ebben a sorban kell kimutatni a devizaállományt is. A deviza a fizetésre általánosan felhasznált, forgalomban levő bankjegy és érme. Ez a sor valószínűsíthetően nem jelentős összegű. Értékelési szabályok: a betéteket az ESA 95-tel összhangban névértéken, a felhalmozott kamat figyelmen kívül hagyásával kell jelenteni. 2. Hitelek: a „hitelekre” vonatkozó adatokat csak a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategóriája esetében kell elkülönítetten jelenteni. A befektetési alapok és az értékpapír-kereskedők alkategória esetében a hiteleket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni. A hitelek az adatszolgáltató EPK-k által a hitelfelvevőknek nyújtott olyan összegek, amelyekről nem állítottak ki átruházható értékpapírt, illetve amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (akkor is, ha ez utóbbi átruházhatóvá vált). Ez a tétel az alábbiakat foglalja magában: –

a háztartásoknak fogyasztói hitel formájában nyújtott kölcsönök (áruk és szolgáltatások fogyasztása körében személyes használat céljával nyújtott kölcsönök), lakáscélú hitelek (lakásvásárlás céljából nyújtott hitel, ideértve az építést és a felújításokat) és egyéb (pl. üzleti célra, adósságkonszolidációt, oktatás stb. céljára nyújtott kölcsönök),

–

harmadik feleknek nyújtott pénzügyi lízing,

–

a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz kintlevőségek,

–

át nem ruházható értékpapírok állománya,

–

hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőke.

Nincs szükség lejárat szerinti részletezésre. Értékelési szabályok: az MPI-k által nyújtott hitelek értékeléséhez hasonlóan, az EPK-k által nyújtott hiteleket is alapelvként bruttó értéken sem az általános, sem az egyedi céltartalékokkal nem korrigálva kell nyilvántartani, a hitelek adatszolgáltató intézmény általi leírásáig, amely időpontban a hiteleket ki kell vezetni a mérlegből. A felhalmozott kamatokra vonatkozó általános számviteli elvekkel összhangban a hitelek után járó kamatot azok felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben), és nem a tényleges pénzbevétel vagy pénzkiadás időpontjában (azaz pénzforgalmi alapon). A hitelek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” kategóriába kell besorolni. A felhalmozott kamatot nem szabad az alapjául szolgáló hitelnél figyelembe venni, hanem a hitelt az adatszolgáltatás napján fennálló névértéken kell értékelni. 3. Nem részvényjellegű értékpapírok: ezt a sort – az egyéb EPK-k kivételével – minden EPK-alkategória tekintetében elkülönítetten kell jelenteni. Ez a sor a nem részvény- és részesedésjellegű értékpapírok állományát tartalmazza, amelyek általában átruházhatók, és a másodlagos piacokon értékesíthetők vagy a piacon kompenzációs célokra felhasználhatók, de a tulajdonosuknak nem biztosítanak a kibocsátó intézményben semmiféle tulajdonjogot. Ebbe a sorba tartoznak az olyan értékpapír-állományok, amelyek tulajdonosuknak feltétlen jogot biztosítanak valamilyen rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvény révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy megállapított rögzített összegre, amely meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár. Ide tartoznak az átruházható hitelek is, amelyeket nagyszámú, egyforma értékpapírrá alakítottak át, és amelyekkel a szervezett piacokon lehet kereskedni. Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a nem részvényjellegű értékpapírokat piaci értéken kell jelenteni. A „befektetési alapok” (összes befektetési alap és befektetésfajták szerint részletezett befektetési alapok) EPKalkategória tekintetében a „nem részvényjellegű értékpapírokat” (eredeti) lejárat szerinti bontásban, „legfeljebb egyéves” és „egy éven túli” lejáratú értékpapírokként kell jelenteni. 4. Részvények és egyéb részesedések (a befektetési jegyek kivételével): ezt a sort – az egyéb EPK-k kivételével – minden EPK-alkategória tekintetében elkülönítetten kell jelenteni.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


Ez a sor azokat az értékpapír-állományokat foglalja magában, amelyek társaságokban és kvázi-társaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezek az értékpapírok általában jogot biztosítanak tulajdonosaiknak a társaságok vagy kvázi-társaságok profitjából való részesedésre, és a saját tőkéjükből való részesedésre felszámolás esetén. Ebbe a kategóriába három fő alkategória tartozik:

–

jegyzett részvények, a befektetési jegyek kivételével: olyan részvények, amelyek árfolyamát elismert tőzsdén vagy más másodlagos piacon jegyzik (ESA 95, 5.88–5.93 bekezdés),

–

nem jegyzett részvények, a befektetési jegyek kivételével: olyan részvények, amelyeket nem jegyeznek (ESA 95, 5.88–5.93 bekezdés),

–

részesedések: minden részesedéssel folytatott tranzakció, amelyhez jegyzett vagy nem jegyzett részvény nem kapcsolódik (ESA 95, 5.94–5.95 bekezdés).

Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a részvényeket és részesedéseket piaci értéken kell jelenteni.

5. Befektetési jegyek: a befektetési jegyeket csak a befektetési alapok (összes befektetési alap és minden típusú befektetési alap) és az értékpapír-kereskedők EPK-alkategória tekintetében kell elkülönítetten jelenteni. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategória esetében a befektetési jegyeket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.

A befektetési jegyek olyan sajátos típusú pénzügyi vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, amelynek kizárólagos célja az összegyűjtött tőke pénzpiaci, tőkepiaci és/vagy ingatlanpiaci befektetése. A befektetési jegyek kizárólag az MPI-k (csak PPA-k) és az EPK-ként besorolt befektetési alapok forrásai lehetnek.

A kibocsátott befektetési jegyek a befektetett tőkével és a befektetésből származó hozammal kapcsolatos jogokat biztosítanak a tulajdonosuknak, viszont általában nem jelentenek a kollektív befektetés fölötti ellenőrzési jogot (például szavazati jogot vagy az irányításban való részvétel jogát).

Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a befektetési jegyeket piaci értéken kell jelenteni.

6. Befektetett eszközök: ez a sor az alábbiakat foglalja magában:

–

befektetési célú tárgyi befektetett eszközök (lakásokba, egyéb épületekbe és építményekbe, nem lakás céljára szolgáló épületekbe történő befektetés). Ez a rész az „ingatlanállomány”,

–

nem pénzügyi, tárgyi eszközök vagy immateriális javak, amelyeket az adatszolgáltató EPK-k egy évnél hosszabb időn keresztül ismételten fel kívánnak használni. Ide tartoznak az EPK-k által használt telek- és épületingatlanok, valamint a berendezések, szoftverek és az egyéb infrastruktúra.

Az „befektetett eszközöket” elkülönítetten kell meghatározni az összes befektetési alapra, valamint a befektetésfajták és befektetők jellege szerint részletezett befektetési alapokra vonatkoztatva. A befektetésfajták szerint részletezett befektetési alapok esetében az befektetett eszközöket csak az ingatlan-, vegyes és egyéb alapokra kell önállóan megállapítani, mivel várhatóan ez a három alaptípus foglalkozik befektetési célú ingatlanokkal. A többi, befektetésfajta szerint részletezett alapkategória szintén rendelkezik befektetett eszközökkel, de ezek értéke valószínűsíthetően nem jelentős, ugyanis elsődlegesen saját használatra szánt befektetett eszközökről van szó (az EPK saját használatú épületei, valamint berendezések, szoftverek és egyéb infrastruktúra). Amennyiben a befektetett eszközöket nem külön soron jelentik, akkor az „egyéb eszközök” között kell azokat kimutatni.

7.

Pénzügyi derivatívák: a „pénzügyi derivatívákra” vonatkozó adatokat csak a befektetési alapok (összes befektetési alap és minden fajtájú befektetési alap) és az értékpapír-kereskedők alkategória tekintetében kell elkülönítetten jelenteni. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.

E sorba tartozik minden származtatott pénzügyi tranzakció, azaz az eltérő típusú instrumentumon alapuló vagy abból származtatott pénzügyi eszközök. Az alapul szolgáló instrumentum általában egy másik pénzügyi eszköz, de lehet áru vagy index is (ESA 95, 5.65. bekezdés).

339

340


HU

Az EPK adatszolgáltatási program keretében a „pénzügyi derivatívákra” vonatkozó adatokat alapelvként az MPI-k jelentési rendszeréhez hasonló módon kell jelenteni. Ebben az összefüggésben az MPI-mérlegstatisztikákról szóló, EKB/2001/13 rendelethez fűzött útmutató (9) megállapítja, hogy a piaci értéket képviselő származtatott pénzügyi instrumentumokat a meglévő nemzetközi statisztikai szabványokkal összhangban alapelvként kötelező a mérlegben nyilvántartani. A derivatívák akkor rendelkeznek piaci értékkel, ha azokkal szervezett piacokon (tőzsdén) vagy szabadpiacon rendszeresen kereskednek. Ebben a sorban az alábbi pénzügyi derivatívákat kell jelenteni: –

opciós ügyletek, tőzsdei és szabadpiaci,

–

opciós utalványok,

–

tőzsdei határidős ügyletek, de csak ha piaci értékkel rendelkeznek, mivel piacképesek vagy jóváírhatók,

–

swapügyletek, de csak ha piaci értékkel rendelkeznek, mivel piacképesek vagy jóváírhatók.

A mérlegben kötelezően nyilvántartott pénzügyi derivatívákat piaci értéken kell kimutatni, amely a fennálló piaci ár vagy annak megfelelője (valós érték) lehet. A derivatívákat a mérlegben bruttó értékben kell kimutatni. A bruttó pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a bruttó negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani. A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni. Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a pénzügyi derivatívákat nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor jelezni kell a pozíciók eltérő nyilvántartását. Nincs szükség (szektor vagy devizanem, stb. szerinti) részletezésre. 8. Egyéb eszközök: ezt a sort az egyéb EPK-k kivételével minden EPK-alkategória esetében elkülönítetten kell jelenteni. Ez a sor a máshol nem említett eszközöket foglalja magában, például: –

a hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelés és az épületek felhalmozott bérleti díja,

–

esedékes osztalékok,

–

nem az EPK fő tevékenységéhez kapcsolódó, esedékes összegek,

–

a függő tételek bruttó összege,

–

az átvezetési tételekkel kapcsolatos bruttó összeg,

–

elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, pl. befektetett eszközök, hitelek, betétek (az EPK-alkategóriától függően).

A fenti felsorolás nem teljes körű, és az adatszolgáltató kategóriától függően változik (lásd az utolsó pontot). Az EPK-alkategóriák fajtáitól megkövetelt mérleg valójában az EPK-alkategória által végzett tevékenységtől függ. Csak a mérleg fő sorait kell elkülönítetten meghatározni. Minden olyan összeget, amelyet nem lehet valamely fő mérlegtételben kimutatni, az „egyéb eszközök” közé kell besorolni, pl. mivel a befektetési alapok általában nem nyújtanak hitelt, mérlegükben a „hitelek” sort nem kell elkülönítetten meghatározni. Ha egy befektetési alap mégis hitelt nyújtott, akkor ezt az összeget az „egyéb eszközök” között kell kimutatni. Az NKB-k az „egyéb eszközök” összetételéről a magyarázó megjegyzésekben adnak részletes tájékoztatást. FORRÁSOK 0. Eszközök/források főösszege: A források főösszegének meg kell egyeznie a mérleg forrásoldalán elkülönítetten meghatározott sorok összegével, és egyeznie kell az eszközök főösszegével is (lásd még „eszközsorok – eszközök/források főösszege”). 9. Betétek és hitelek: ezt a sort a befektetési alapok, értékpapír-kereskedők és hitelezéssel foglalkozó pénzügyi közvetítők esetében kell elkülönítetten megállapítani. Ez a sor az alábbiakat foglalja magában: –

Betétek: Az EPK-knál elhelyezett transzferálható betétek és egyéb betétek (lásd az eszközoldalt). Ezeket a betéteket általában az MPI-k helyezik el.

(9) Európai Központi Bank, 2002. november.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU –

Hitelek: Az adatszolgáltató EPK-knak nyújtott olyan hitelek, amelyekről nem állítottak ki átruházható értékpapírt, illetve amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (akkor is, ha ez utóbbi átruházhatóvá vált).

10. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok: ezt a sort az értékpapír-kereskedők és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi közvetítők esetében kell elkülönítetten megállapítani. A befektetési alapok esetében ezt a valószínűsíthetően nem jelentős tételt az „egyéb források” közé kell besorolni. Ebbe a tételbe tartoznak az osztalékos papírokon kívüli értékpapírok, amelyek általában átruházható és a másodlagos piacokon forgalmazott instrumentumok, illetve amelyek a piacon jóváírhatók, és amelyek nem biztosítanak tulajdonosuknak tulajdonosi jogokat a kibocsátó intézményben. Egyes országokban az EPK-k az MPI-k által kibocsátott pénzpiaci papírokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező, átruházható instrumentumokat bocsáthatnak ki. Ebben a jelentési rendszerben minden ilyen instrumentumot hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként kell besorolni. 11. Tőke és tartalékok: ezt a tételt az értékpapír-kereskedők és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi közvetítők esetében kell elkülönítetten megállapítani. A befektetési alapok esetében ezt a tételt az „egyéb források” közé kell besorolni. Ebbe a sorba azok az összegek tartoznak, amelyek az adatszolgáltató EPK-k által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott részvényekből származnak, tulajdonosuknak az EPK-ban tulajdonosi jogokat biztosítanak, és általában a nyereségből való részesedésre és felszámolás esetén a saját tőkéből való részesedésre való jogosultságot képviselnek. Ide tartoznak az egyéb nyereségből vagy pénzeszközökből származó, a jövőben várhatóan esedékes kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltató EPK-k által félretett összegek is. A tőke és tartalékok az alábbi tételeket foglalja magában: –

saját tőke,

–

egyéb eredmény vagy pénzeszközök,

–

a hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges céltartalékok,

–

működési nyereség/veszteség.

12. Kibocsátott befektetési jegyek: ezt a sort elkülönítetten csak a befektetési alapok alkategória tekintetében kell jelenteni, mivel befektetési jegyeket csak a befektetési alapok bocsátanak ki. Ebben a sorban a PPA-któl eltérő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket kell szerepeltetni. 13. Pénzügyi derivatívák: lásd: „eszközsorok – pénzügyi derivatívák”. 14. Egyéb források: ezt a sort az egyéb EPK-k kivételével minden EPK-alkategória tekintetében jelenteni kell. A sor hasonló az MPI-k „egyéb források” sorához, azzal az eltéréssel, hogy a pénzügyi derivatívák nem tartoznak bele. Ebben a sorban kell kimutatni a máshol nem említett forrásokat, például: –

a függő tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek,

–

az átvezetési tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek,

–

betétek után fizetendő, felhalmozott kamattartozás,

–

fizetendő osztalékok,

–

nem az EPK fő tevékenységével összefüggő, fizetendő összegek,

–

harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékok,

–

származtatott szerződések alapján teljesített fedezeti kifizetés, amely a hitelkockázattal szembeni készpénzbiztosítékot képvisel, de a betétes tulajdonában marad, és a szerződés lezárásakor a betétesnek viszsza kell fizetni,

–

a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciók,

–

értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek.

341

342


HU

10/4. kötet

A fenti felsorolás nem teljes körű, és az adatszolgáltató kategóriától függően változik. Az EPK-alkategóriák fajtáitól megkövetelt mérleg valójában az EPK-alkategória által végzett tevékenységtől függ. Csak a mérleg fő sorait kell elkülönítetten meghatározni. Minden olyan összeget, amelyet nem lehet a forrásoldal valamely fő sorában kimutatni, az „egyéb források” közé kell besorolni, pl. mivel a befektetési alapok általában nem bocsátanak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, a forrásoldalon a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” sort nem kell külön meghatározni. Ha egy befektetési alap mégis hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsátott ki, akkor ezt az összeget az „egyéb források” között kell kimutatni.

Az NKB-k az „egyéb források” összetételéről a magyarázó megjegyzésekben adnak részletes tájékoztatást.

SZÁMVITELI SZABÁLYOK

Az EPK-k által beszámolójuk elkészítésekor követett számviteli szabályok alapvetően a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv (10) nemzeti átvételében és bármely más, vonatkozó nemzetközi szabványban foglaltakkal egyeznek meg. A tagállamokban alkalmazott számviteli gyakorlat sérelme nélkül statisztikai célra minden eszközt és minden kötelezettséget bruttó értéken kell jelenteni. Az értékelési módszerekre vonatkozó egyedi útmutatás az egyes kategóriák alatti szövegben található.

FÖLDRAJZI, SZEKTOR ÉS RENDELTETÉS SZERINTI BONTÁS

Egyes EPK-alkategóriák és néhány mérlegtétel tekintetében az EKB, az MPI-k mérlegtételeihez hasonló módon, földrajzi és szektor szerinti részletezést kér.

Földrajzi és szektor szerinti részletezés ESZKÖZÖK A. Belföldi rezidensek MPI-k Nem MPI-k Ebből nem pénzügyi vállalatok (S.11) (1) Ebből háztartások, stb. (S.14) B. Más részt vevő tagállamok rezidensei MPI-k Nem MPI-k

FORRÁSOK A. Belföldi rezidensek MPI-k Nem MPI-k B. Más részt vevő tagállamok rezidensei MPI-k Nem MPI-k C. A külföldön rezidensek

Ebből nem pénzügyi vállalatok (S.11) Ebből háztartások, stb. (S.14) C. A külföldön rezidensek (1) Csak a „hitelek” sor esetében kell megadni.

Földrajzi részletezés

Az euro-övezet EPK-statisztikáinak összeállítása szükségessé teszi a részt vevő tagállamokban rezidens ügyfeleknek a belföldi és az egyéb részt vevő tagállamok szerinti bontásban történő meghatározását. A megkövetelt teljes körű földrajzi tagolás tehát az alábbi: „belföldi/egyéb részt vevő tagállamok/külföld”. A nem részt vevő tagállamok esetében a részletezés a következő: „belföldi/részt vevő tagállamok/külföld”. (10) HL L 372., 1986.12.31., 1. o.

10/4. kötet

HU


A földrajzi részletezés az alábbi mérlegtételeket érinti: –

Összes befektetési alap/befektetési alapok a befektetési politika szerinti bontásban: különösen a „nem részvényjellegű értékpapírok”, „részvények és egyéb részesedések”, „befektetési jegyek” (eszközoldal) és „kibocsátott befektetési jegyek” (forrásoldal) sorok tekintetében. Az eszközoldal esetében az információ kulcsfontosságú mutatószámnak számít, a forrásoldal esetében tájékoztató adatként kell jelenteni.

–

Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok: a „hitelek” sort kell belföldi/egyéb részt vevő tagállamok szerinti földrajzi részletezésben jelenteni (kulcsfontosságú mutatószámként).

S z e k t o r s z e r i n t i b o n t á s ( 11 )

Az előírt, szektor szerinti elsődleges részletezés az „MPI-k/nem MPI-k” alapján történő bontás. Az MPI meghatározása jól ismert, a „nem MPI” magában foglalja az „államháztartást” (12) és az „egyéb rezidens szektorokat” (13) is.

A belföldi adatok és az egyéb részt vevő tagállamok adatainak tekintetében megkövetelt, szektor szerinti részletezés azonos. A külföldre vonatkozó adatok esetében nem kell szektor szerinti részletezést nyújtani.

Szektor szerinti részletezésre csak néhány sor tekintetében van szükség: –

„Tájékoztató adatként” kell jelenteni a „befektetési alapok” (összes befektetési alap és befektetésfajták szerint részletezett befektetési alapok) alszektor esetében csak azokat a sorokat, ahol földrajzi részletezést is meg kell adni.

–

„Kulcsfontosságú mutatószámként” kell jelenteni a „hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok” alszektor mérlegének „hitelek” sorát. Kizárólag ezen EPK-alkategória említett sora tekintetében elkülönítetten meg kell állapítani a „nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak” nyújtott „hiteleket” is.

Rendeltetés szerinti bontás

Ezt a részletezést csak a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatokra vonatkozó adatok tekintetében kell elkészíteni. A „hitelek” mérlegtételről van szó, ezen belül különösen a háztartásoknak nyújtott „hitelekről”, amelyek esetében a hitel rendeltetését kell megjelölni (fogyasztói hitel, lakáscélú hitel és Egyéb (maradék) hitelek szerinti bontásban). Ezt a részletezést kulcsfontosságú mutatószámként kell jelenteni.

4.2

Kiigazító adatok

Kiigazító adatokat csak az állományadatokban bekövetkező jelentős törés esetén kell jelenteni. Például kiigazító adatokat kell szolgáltatni, ha az ESA 95 keretrendszere végrehajtásával kapcsolatosan átsorolásokra kerül sor. Az adatok önkéntes alapon, a rendelkezésre állás függvényében szolgáltathatók. (11) A szektor szerinti besorolás szabványa az ESA 95-ben található. (12) Államháztartás: Olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (ESA 95, 2.68–2.70. bekezdés). Az államháztartásba beletartozik a központi kormányzat, a tartományi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok (ESA 95, 2.71–2.74. bekezdés). A szektor szerinti besorolásról további útmutatás található a Pénzügyi és Bankszektor Statisztikai Kézikönyv: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához c. kiadványban, Európai Központi Bank, második kiadás, 1999. november. (13) Az egyéb rezidens szektorokba az alábbiak tartoznak: – az e keretben meghatározott EPK-k, – a kiegészítő pénzügyi tevékenységet végzők, – biztosítótársaságok és nyugdíjalapok. Nem monetáris vállalatok és kvázivállalatok, amelyek elsődleges üzleti tevékenysége a pénzügyi közvetítés a csoportos kockázatvállalás eredményeként (ESA 95, 2.60–2.67. bekezdés), – nem pénzügyi vállalatok. Olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem töltenek be pénzügyi közvetítői szerepet, hanem elsődlegesen a piaci áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállításával foglalkoznak (ESA 95, 2.21–2.31. bekezdés), – háztartások: egyének és egyének, mint fogyasztók csoportjai, és olyanok, akik kizárólag saját felhasználásra állítanak elő árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, feltéve hogy tevékenységük nem azonos a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak azok a háztartásokat segítő nonprofit intézmények, amelyek nem piaci áruk és nem piaci szolgáltatások előállítását végzik a háztartások meghatározott csoportjai számára (ld. ESA 95, 2.75–2.88. bekezdés).

343

344


HU

10/4. kötet

Az MPI-mérlegstatisztikákhoz hasonló módon ideális esetben a Referencia-időszakban folytatott pénzügyi tranzakciókat (14) mérő tranzakciós statisztikákra lenne szükség. Ebben a szakaszban azonban még nem cél a szükséges kiigazító adatok (ideértve mind az „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat”, mind az „átértékelődéseket és a hitelek leírását”) rendszeres, teljes körű szolgáltatása.

4.3

Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és időtartama Az adatokat az EKB-nak negyedéves gyakorisággal kell szolgáltatni. Az EPK-statisztikákat legkésőbb a referencia-időszak végét követő harmadik hónap utolsó naptári napjáig, illetve – ha a hónap utolsó naptári napja az NKB-ban nem banki munkanap – az NKB ezt megelőző banki munkanapjáig (15) kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adatközlési időpontokat az NKB-k előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában kapják meg. A visszamenőleges negyedéves adatokat az 1998. negyedik negyedéves referenciaidőszakkal kezdődően kell jelenteni az EKB-nak.

5.

Az EPK-statisztikák elektronikus továbbítása – a kulcscsalád azonosítója: OFI Az EPK-kulcscsalád az euro-övezet EPK-mérlegstatisztikáit jelöli. Kialakítása olyan módon történt, hogy a lehető legközelebb álljon a mérlegstatisztikák számára már meghatározott kulcscsalád kódlistáihoz és értékeihez.

5.1.

Dimenziók Az alábbi táblázat az EPK-kulcscsaládban alkalmazott dimenziókat ismerteti. Az EPK-statisztikák esetében 11 dimenziót választottak ki, amelyek alapvető szerepet játszanak az idősorok azonosításában. Pozí ció a kulcsban:



Érték formátuma



Dimenziók 1

FREQ

Gyakoriság

AN1

CL_FREQ


2

REF_AREA

Referenciaterület

AN2

CL_AREA_EE


3

ADJUSTMENT

Kiigazítási mutatószám

AN1

CL_ADJUSTMENT

Kiigazítási mutatószám kódlistája (BIS, EKB)

4

OFI_REP_SECTOR

EPK referenciaszektor szerinti részletezés

AN2

CL_OFI_REP_SECTOR

EPK referenciaszektor szerinti részletezés kódlistája (EKB)

5

OFI_ITEM

EPK-mérlegtétel

AN3

CL_OFI_ITEM

EPK-mérlegtétel kódlistája (EKB)

6

MATURITY_ORIG

eredeti lejárat

AN1

CL_MATURITY_ORIG

Eredeti lejárat kódlistája (EKB)

7

DATA_TYPE

Adattípus

AN1

CL_DATA_TYPE

Adattípus – flow vagy állomány (EKB, BIS)

(14) A pénzügyi tranzakciók úgy határozhatók meg, mint a negyedév végi – az adatszolgáltatás napján fennálló – állományok különbsége, amelyből ki kell szűrni a nem tranzakcióknak tulajdonítható változások hatásait. Az említett hatásokra vonatkozó információk kiigazítás formájában jelennek meg, és a következő „egyéb változásokra” terjednek ki: „átsorolások és egyéb kiigazítások” és „átértékelések és hitelek leírása”. Egyéb változások: – A mérlegstatisztikák összefüggésében „egyéb változások” a negyedév végi mérlegek közötti olyan események, amelyek nem tranzakcióknak tulajdoníthatók. Az egyéb változások két fő kategóriába sorolhatók: „átsorolások és egyéb kiigazítások” és „átértékelések és a hitelek leírása”. – Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” közé tartozik a mérleg szerinti állomány minden olyan változása, amely a statisztikai lefedettség változásából (új EPK-k figyelembevétele vagy kihagyása), eszközök vagy források (futamidő, szektor vagy instrumentum szerinti) átsorolásából és az állományban csak rövid ideje helyesbített adatszolgáltatási hibák hatásából ered. – Az „átértékelések és a hitelek leírása” két részből áll. Elsőként magában foglalja az állomány helyzetének azon változásait, amelyeket az árfolyammozgások okoznak a külföldi valutában nyilvántartott eszközökben vagy forrásokban. Másodszor, az „egyéb átértékelések” közé kell sorolni a tulajdonban levő, értékesített vagy kibocsátott, forgalomképes értékpapírok fennálló állományának piaci árfolyamában bekövetkező ingadozások hatását, és a leírandó hitelek mérlegből való kivezetését. 15 ( ) Az „NKB banki munkanapja” minden olyan nap, amikor egy részt vevő tagállam NKB-ja nyitva tart a KBER monetáris politikai műveletek elvégzése céljából.

10/4. kötet


HU

Pozí ció a kulcsban:



Érték formátuma

345



8

COUNT_AREA

Partnerintézmény területe

AN2

CL_AREA_EE


9

BS_COUNT_SECTOR Partnerintézmény szektora

AN4

CL_BS_COUNT_SECTOR Partnerintézményi szektor kódlistája (EKB, BIS)

10

CURRENCY_TRANS


AN3

CL_CURRENCY


11

SERIES_DENOM

Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás

AN1

CL_SERIES_DENOM


Mind a 11 statisztikai dimenzió egy kapcsolódó kódlistából veszi az értékeit. Például a fenti táblázat szerint a REF_AREA (referenciaterület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeit. Az alábbiakban az EPKkulcscsalád dimenzióinak bemutatása következik, ugyanabban a sorrendben, ahogyan az adatsorkulcsban megjelennek. 1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió a szolgáltatott idősorok gyakoriságát jelöli. Az EPK-kulcscsaládban alkalmazott érték „Q” a negyedéves adatok számára, amely a CL_FREQ kódlistában megadott értékek részhalmazát alkotja. Ha az országos adatok csak ritkábban (azaz félévente vagy évente) állnak rendelkezésre, az NKB-k becslést készítenek a negyedéves adatokra. Ha a negyedéves adatok becslése sem lehetséges, az adatokat abban az esetben is negyedéves idősorokként kell szolgáltatni (azaz az éves adatokat yyyyQ4, a féléves adatokat yyyyQ2 és yyyyQ4 formában kell jelenteni, a kimaradó negyedéveket pedig vagy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként „L” megfigyelési státussal (16) jelentik). 2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter) Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény rezidens. A hozzá kapcsolódó CL_AREA_EE kódlista a szokásos ISO országlistát és néhány további értéket tartalmaz (lásd még a 8.sz. dimenziót: Partnerintézmény területe). Az értékeknek az EPK-kulcscsaládban alkalmazott részhalmaza a 15 európai uniós (EU) tagállamnak felel meg. 3. sz. dimenzió: Kiigazítási mutatószám (ADJUSTMENT; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió azt jelöli, hogy sor került-e szezonális kiigazításra és/vagy munkanaphatás kiigazításra. A hozzá kapcsolódó kódlista a CL_ADJUSTMENT. Az EPK-kulcscsaládban használatos kódérték „N” a sem időszaki, sem munkanaphatás kiigazítás jelölésére. 4. sz. dimenzió: EPK-referenciaszektorok szerinti részletezés (OFI_REP_SECTOR; hossza: két karakter) Ez a dimenzió az adatszolgáltató EPK típusát jelöli, és a CL_OFI_REP_SECTOR kódlistához kapcsolódik. A dimenzió az alábbi 11 értéket veheti fel: összes befektetési alap („10”); a befektetésfajta szerint részletezett befektetési alapok: részvényalapok („11”), kötvényalapok („12”), vegyes alapok („13”), ingatlanalapok („14”) és egyéb alapok („15”); a befektetők jellege szerint részletezett befektetési alapok: nyilvános alapok („1G”) és zártkörű alapok („1S”); értékpapír-kereskedők („20”); hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok („30”) és egyéb EPK-kategóriák („40”). 5. sz. dimenzió: EPK-mérlegtétel (OFI_ITEM; hossza: három karakter) Ez a dimenzió az EPK-k mérlegének mérlegtételeit jelöli, és a CL_OFI_ITEM kódlistához kapcsolódik. Az eszközök és források értékeit az „A” vagy „L” előjelző kiegészítő azonosítja, és az értékek lehetőség szerint a sorok közötti hierarchikus rangsor szerint szerveződnek és kapnak kódokat. Mivel az EPK-k típusuktól függően különböző pénzügyi tevékenységekre összpontosítanak, nem minden mérlegtétel alkalmazható minden típus esetében. Különösen az eszközoldalon az „egyéb eszközök” sornak két különböző meghatározása létezik: –

egyéb eszközök (ideértve a hiteleket) („A8A”), amely a hitelezéssel foglalkozó EPK-k kivételével minden EPKkategória esetében alkalmazandó, és

(16) Lásd a 6.2. szakaszt is: „Adatokra vonatkozó követelmények”.

346

HU –


egyéb eszközök (ideértve a betéteket, készpénzt, befektetési jegyeket, befektetett eszközöket és pénzügyi derivatívákat) („A8B”), amely a hitelezéssel foglalkozó EPK-k esetében alkalmazandó.

A forrásoldalon az „egyéb kötelezettségek” sornak három különböző meghatározása létezik: –

egyéb kötelezettségek (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tőke és tartalékok és a pénzügyi derivatívák kivételével) („L6A”), amely az értékpapír-kereskedők esetében alkalmazandó,

–

egyéb kötelezettségek (ideértve a pénzügyi derivatívákat) („L6B”), amely a hitelezéssel foglalkozó EPK-k esetében alkalmazandó, és

–

egyéb kötelezettségek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a tőke és tartalékokat) („L6C”), amely a befektetési alapok kategóriáira alkalmazandó.

6. sz. dimenzió: Eredeti lejárat (MATURITY_ORIG; hossza: egy karakter)

Ez a dimenzió a mérlegtételek eredeti futamidejét jelöli, és a CL_MATURITY_ORIG kódlistához kapcsolódik. Az legfeljebb egyéves („F”) és egy éven túli („K”) eredeti lejárat szerinti részletezés a befektetési alapok kategóriáinak „nem részvényjellegű értékpapírok” sorára vonatkozik. Bár a lejárat szerinti bontás ebben az összefüggésben nem követelmény, alapelvként az eredeti lejárat vonatkozik a „hitelek” és „betétek” eszközsorokra, valamint a „betétek és hitelek” és a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” forrásoldali sorokra is. Ez esetekben az „A” értéket a teljes futamidőre kell vonatkoztatni. Minden más sorban a nem releváns jelentésű „X” értéket kell feltüntetni.

7. sz. dimenzió: Adattípus (DATA_TYPE; hossza: egy karakter)

Ezt a dimenziót a CL_DATA_TYPE kódlista mutatja be, és a jelentendő adatok típusát jelöli: bruttó állomány („1”) és átsorolások és egyéb kiigazítások („5”). Az átsorolások és egyéb kiigazítások az EPK adatszolgáltató szektor mérlegében szereplő eszközöknek és forrásoknak az alábbiakból eredő változásait foglalják magában: 1. az adatszolgáltatók körének változásai; 2. vállalati átszervezés; 3. eszközök és források átsorolása; és 4. olyan adatszolgáltatási hibák helyesbítése, amelyeket technikai okokból nem lehet a teljes érintett időszakra vonatkozóan kivezetni az állományi adatokból.

8. sz. dimenzió: Partnerintézmény területe (COUNT_AREA; hossza: két karakter)

Ez a dimenzió azt a területet jelöli, ahol az EPK-mérleg ügyfele rezidens. Az ehhez a fogalomhoz tartozó kódlista a CL_AREA_EE, amely a szokásos ISO országlistát és további értékeket tartalmaz (pl. „U6” – Belföldi: az adatszolgáltató EPK országával megegyező ország). Az EPK-kulcscsalád céljából az értékek részhalmaza használatos: belföldi (hazai vagy referenciaterület) („U6”); egyéb részt vevő tagállamok (a referenciaterület kivételével minden ország) („U5”); külföld („U4”) és a világ (összes intézmény) („A1”). Ha egy ország részt vevő tagállammá válik, a belépés előtti időszakra vonatkozó visszamenőleges adatokat a monetáris unió („U2”) és a részt vevő tagállamokon és a beszámolási/hazai területen kívüli minden terület („U8”) ügyfél származási helye kóddal kell szolgáltatni (17).

9 sz. dimenzió: Ügyfél szektora (BS_COUNT_SECTOR; hossza: négy karakter)

Ez a dimenzió az EPK-mérlegtételek ügyfélszektorok szerinti részletezését jelöli, és a CL_BS_COUNT_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Öt ügyfélszektort kell megkülönböztetni: MPI-k („1000”); nem MPI-k („2000”); egyéb rezidens szektorok – ebből nem pénzügyi vállalatok („2240”); egyéb rezidens szektorok – ebből háztartások („2251”) és a meg nem határozott szektor („0000”).

10. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter)

Ez a dimenzió az EPK-mérlegtételekre alkalmazott devizanemet jelöli, és a CL_CURRENCY kódlistához kapcsolódik. Kizárólag a minden deviza összesent jelölő „Z01” érték használatos. (17) Görögország esetében például az „U2” és „U8” partnerintézményi területi kódokat a 2000 negyedik negyedévvel lezáruló időszakra vonatkozó adatok jelentéséhez kell alkalmazni, az „U5” és „U4” kódokat pedig 2001 első negyedévétől kezdődően.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

347

11. sz. dimenzió: Adatsorok devizaneme vagy különleges számítás (SERIES_DENOM; hossza: egy karakter)

Ez a dimenzió azt jelöli, hogy a szolgáltatott adatsorok nemzeti vagy közös devizában (euro) készültek-e. Két értéke van („N” nemzeti deviza és „E” euro), amelyet a CL_SERIES_DENOM kódlista szolgáltat. Az „E” értéket a részt vevő tagállamok alkalmazzák, az „N” értéket pedig az új részt vevő tagállamok a belépés előtti időszakra vonatkozó visszamenőleges adatokszolgáltatásához (18).

5.2

Attribútumok

A kulcsot meghatározó 11 dimenzión kívül attribútumok is meghatározásra kerültek (19). Ezeket az információcsere különböző szintjein alkalmazzák: Mérlegtétel-kulcscsalád (EKB_OFI): kódolt és kódolatlan attribútumok Hozzá-rendelés szintje


Értékformátum

Kódlista

Attribútumok rokon szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Rokon

TITLE_COMPL


AN..1050

Kódolatlan

Rokon

UNIT

Egység

AN..12

CL_UNIT

Egység kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Rokon

UNIT_MULT

Egységszorzó

AN..2

CL_UNIT_MULT


Rokon

DECIMALS

Tizedesek

CL_DECIMALS


Rokon

TITLE

Cím

AN..70

Kódolatlan

Rokon

NAT_TITLE


AN..350

Kódolatlan

Rokon

COMPILATION

Összeállítás

AN..1050

Kódolatlan

Rokon

COVERAGE

Lefedettség

AN..350

Kódolatlan

N1

Attribútumok idősor szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Idősor

COLLECTION


AN1

CL_COLLECTION

Adatgyűjtés azonosítója kódlistája (BIS, EKB)

Idősor

AVAILABILITY

Hozzáférhetőség

AN1

CL_AVAILABILITY

Szervezeti hozzáférhetőség kódlistája (BIS, EKB)

Idősor

DOM_SER_IDS

Belföldi sorok azonosítója

AN..70

Kódolatlan

Idősor

BREAKS

Törések

AN..350

Kódolatlan

(18) Görögország esetében például az „N” kódot a 2000 negyedik negyedévvel lezáruló időszakra vonatkozó adatok jelentéséhez kell alkalmazni, az „E” kódot pedig 2001 első negyedévétől kezdődően. (19) Az attribútumok olyan statisztikai fogalmak, amelyek kiegészítő kódolt (pl. az egység) vagy kódolatlan (pl. az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. „Kötelező” attribútumok azok, amelyek értékeit minden partner ismeri. A „feltételes” attribútumok csak akkor kapnak értéket, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (pl. a belföldi adatsorok azonosítói), illetve, ha értelmezhetők (pl. összeállítás, törések). Az attribútumértékeket csak akkor kell továbbítani, ha első alkalommal határozzák meg azokat, vagy ha változnak. Csak a megfigyelési státus van jelen minden adatcserében, minden megfigyeléshez kapcsolódóan.

348


HU

Hozzá-rendelés szintje


Értékformátum

10/4. kötet

Kódlista

Attribútumok megfigyelési szinten (a fő ARR-szegmens adataival együtt továbbítva) Megfigyelés OBS_STATUS


AN1

CL_OBS_STATUS


Megfigyelés OBS_CONF


AN1

CL_OBS_CONF


Megfigyelés OBS_PRE_BREAK Törés előtti megfigyelési érték Megfigyelés OBS_COM


AN..15 AN..350

– Kódolatlan

Minden attribútumot bizonyos technikai tulajdonságok jellemeznek, ezek felsorolása az alábbi táblázatban található. Az euro-övezeti NKB-k adatszolgáltatása az EKB számára Az EKB_OFI kulcscsalád közös attribútumtulajdonságai Státus



TITLE_COMPL

M

EKB

Nem

UNIT

M

EKB

Nem

UNIT_MULT

M

EKB

Nem

DECIMALS

M

EKB

Nem

TITLE

C

EKB

Nem

NAT_TITLE

C

NKB

Igen

COMPILATION

C

NKB

Igen (*)

COVERAGE

C

NKB

Igen (*)

COLLECTION

M

EKB

Nem

AVAILABILITY

M

EKB/NKB

Igen

DOM_SER_IDS

C

NKB

Igen

BREAKS

C

NKB

Igen

OBS_STATUS

M

NKB

Igen

OBS_CONF

C

NKB

Igen

OBS_PRE_BREAK

C

NKB

Igen

OBS_COM

C

NKB/EKB

Igen

M: Kötelező C: Feltételes (*) A változásokat faxon/e-mailen kell jelenteni az EKB felelős üzleti részlegének. (1) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.

Az alábbiakban az egyes attribútumok bemutatása következik, szükség esetén a vonatkozó kódlistával együtt (nagybetűkkel jelölve, azaz CL_****). 5.2.1. A t t r i b ú t u m o k r o k o n s z i n t e n Kötelező: –

TITLE_COMPL (kódolatlan): a címet kiegészítő attribútumot az EKB állapítja meg, tárolja és terjeszti (angol nyelven, maximális hossza 350 karakter). Ha egy NKB módosítást kíván végrehajtani, akkor erre az EKB-val folytatott egyeztetést követően van lehetőség. A módosítást az EKB hajtja végre.

10/4. kötet


HU –

UNIT (kódlista: CL_UNIT): ez az attribútum a szolgáltatott adatok mértékegységét adja meg. A részt vevő tagállamok euróban jelentik az adatokat, az EKB pedig „EUR” értékre állítja be ezt az attribútumot (DENOM = „EUR”). Ha egy ország részt vevő tagállammá válik, az EKB a belépés előtti időszakra vonatkozó visszamenőleges adatok tekintetében a megfelelő nemzeti devizára állítja be ennek az attribútumnak az értékét (20).

–

UNIT_MULT (kódlista: CL_UNIT_MULT): ez az attribútum azt mutatja meg, hogy az adatsort milliókban (UNIT_MULT = „6”), milliárdokban (UNIT_MULT = „9”) stb. fejezték-e ki. Az NKB-k az adatokat milliókban adják meg, és az EKB az attribútum értékét 6-ra állítja be (UNIT_MULT = „6”).

–

DECIMALS (kódlista: CL_DECIMALS): ez az attribútum a megfigyelések értékeire adott tizedes helyek számát mutatja meg, Az NKB-k az adatokat három tizedesjegy pontossággal adják meg, az EKB pedig minden adatsor tekintetében 3-ra állítja be az attribútum értékét (ezért DECIMALS = „3”).

Feltételes: –

TITLE (kódolatlan): a címadatsor legfeljebb 70 karaktert engedélyez. A korlátozott terjedelem figyelembevételével helyette a TITLE COMPLEMENT (címkiegészítő) használatos kötelező attribútumként. A TITLE (cím) attribútumot rövid címek készítésére lehetne felhasználni.

–

NAT_TITLE (kódolatlan): az NKB-k ezt az attribútumot a saját nemzeti nyelvükön készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő specifikációkhoz használhatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, az ékezetes karakterek és a kiterjesztett alfanumerikus jelek továbbítása a rendszeres használat előtt még kísérleteket igényel.

–

COMPILATION (kódolatlan): ez az attribútum az alkalmazott összeállítási módszerek szöveges magyarázatára szolgál, és az alábbi információkat tartalmazza: –

adatforrások/adatgyűjtési rendszerek,

–

összeállítási eljárások (ideértve a becslések/feltételezések leírását),

–

jogi keret: az országos jogi keretre és az EU-irányelvekkel való kapcsolatokra vonatkozó információ minden EPK-típus esetében,

–

eltérések az EKB adatszolgáltatási rendelkezéseitől (instrumentum/lejárat/földrajzi/szektor szerinti besorolás és értékelési módszerek),

–

a befektetési alapok fajták szerinti besorolásának feltételei.

Az ennél az attribútumnál feltüntetendő információ részletes bemutatása a 2. függelékben (1–5. pont) található. –

COVERAGE (kódolatlan): ez az attribútum az adatszolgáltatók körének lefedettségét ismerteti, és az összes eszköz/forrás adatsornál kell szerepeltetni. Az attribútum a főbb kategóriákba tartozó EPK-típusokat mutatja be. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, akkor a piaci részesedést meg kell becsülni. Az attribútumnál jelezni kell azt is, hogy az adatokat bruttósították-e. Az ennél az attribútumnál feltüntetendő információ további részletei a 2. függelékben (6. pont) találhatók.

5.2.2. A t t r i b ú t u m o k i d ő s o r s z i n t e n Kötelező: –

COLLECTION (kódlista: CL_COLLECTION): ez az attribútum a megfigyelések összegyűjtésének idejére ad magyarázatot (pl. az időszak eleje, közepe vagy vége), vagy jelzi, hogy az adatok az időszak átlagára vagy az időszak során megfigyelt legmagasabb vagy legalacsonyabb értékre stb. vonatkoznak-e. Az EKB az EPK-adatsorokat az „időszak végére” (COLLECTION = „E”) állítja be.

–

AVAILABILITY (kódlista: CL_AVAILABILITY): ez az attribútum azokat az intézményeket adja meg, amelyek számára az adatok hozzáférhetővé tehetők. Ha egyedi megfigyelések tekintetében különleges bánásmódra van szükség, akkor a megfigyelés bizalmas jellege attribútum használható (lásd lejjebb).

Feltételes: –

DOM_SER_IDS (kódolatlan): ez az attribútum lehetővé teszi az országos adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (országos hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók).

(20) Görögország esetében például a 2000. negyedik negyedévvel lezáruló időszakra vonatkoztatva az attribútum értéke „GRD”, 2001 első negyedévétől kezdődően pedig „EUR”.

349

350


HU –

BREAKS (kódolatlan): ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során bekövetkező töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén ajánlatos jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg).

5.2.3 A t t r i b ú t u m o k m e g f i g y e l é s i s z i n t e n Kötelező: –

OBS_STATUS (kódlista: CL_OBS_STATUS): az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez megfigyelési státus adatot jelentenek. Ez az attribútum kötelező, és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését továbbítani kell. Az alábbi listában az attribútumoknak az EPK-statisztikák céljából várható értékei (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően) szerepelnek: „A” = szokásos érték, „B” = törés, „M” = nem releváns adatok (21), „L” = létező, de össze nem gyűjtött adatok (22), „E” = becsült érték/feltételezés, „P” = ideiglenes érték (ez az attribútum minden adattovábbításkor, különösen az utolsó hozzáférhető megfigyelésre vonatkoztatva alkalmazható) (23).

–

Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, akkor a lényegesebbet kell jelenteni. Ha például egy megfigyelés mind ideiglenes érték, mind becslés eredménye, akkor a „becslés” tulajdonság élvez prioritást, és az „E” jelzés alkalmazandó.

Feltételes: –

OBS_CONF (kódlista: CL_OBS_CONF): Amennyiben egy NKB különbséget kíván tenni egy vagy több egyedi megfigyelés bizalmas jellege között, akkor az OBS_CONF attribútumot használhatja. Ennek az attribútumnak az értéke (ha létezik) akkor módosítható, amikor az információ küldője továbbítja az adatokat.

–

OBS_PRE_BREAK (kódolatlan): ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan számmező. Általában akkor kell jelezni, amikor egy adatsor törése bekövetkezik. Az EPK-kulcscsalád céljából erre az attribútumra nincs szükség, mert az információ az átsorolási adatsorokból már rendelkezésre áll. Az attribútum csak azért került fel az attribútumok listájára, mert beletartozik az összes kulcscsalád attribútumainak közös halmazába.

–

OBS_COM (kódolatlan): ez az attribútum a megfigyelés szintű szöveges megjegyzések készítésére használható (pl. egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés vagy feltételezés ismertetése, egy lehetséges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott idősorok változásának részletezése).

6.

Információcsere

6.1

Adatsorok felsorolása Az EKB karbantartja és szétosztja az NKB-knak a továbbítandó EPK-idősorok adatsorkulcsainak felsorolását tartalmazó táblázatokat. Az EKB-nak megküldendő adatsorokat az 1. függelék tartalmazza. A következő jelentendő adatsorokat kell megkülönböztetni: KULCSFONTOSSÁGÚ MUTATÓSZÁMOK Az e kategóriában jelentendő adatok a következők: Összes befektetési alap és befektetési típusonként részletezett befektetési alapok: –

Összes alap: instrumentum, lejárat és az ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerint részletezett mérlegek (összesen 29 adatsor).

(21) Ha a helyi piaci gyakorlat vagy jogi keret következtében egy idősor (vagy annak egy része) nem releváns (az alapul szolgáló jelenség nem létezik), akkor „M” megfigyelési státussal hiányzó értéket („–”) kell jelenteni. (22) Ha a helyi statisztikai feltételek következtében egy idősor adatait egyes időpontokban vagy az idősor teljes tartamában nem gyűjtik össze (az alapul szolgáló jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), akkor minden időszakban „L” megfigyelési státussal hiányzó értéket („–”) kell jelenteni. 23 ( ) Ezek a megfigyelések későbbi szakaszban vesznek fel végleges értéket („A” megfigyelési státus). Az új felülvizsgált értékek felülírják a korábbi ideiglenes megfigyeléseket.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU –

Befektetési politika szerint részletezett befektetési alapok: Az előírt részletezés – kisebb eltérésekkel – megegyezik az összes befektetési alap esetében megkövetelt részletezéssel. Az e kategóriában szolgáltatandó adatok az alábbiak: –

részvényalapok és kötvényalapok mérlegei (minden kategóriában összesen 28 adatsor),

–

vegyes alapok mérlegei (összesen 29 adatsor),

–

ingatlanalapok mérlegei (összesen 20 adatsor),

–

egyéb alapok mérlegei (összesen 29 adatsor).

–

Értékpapír-kereskedők (összesen 12 adatsor).

–

Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok mérlegei instrumentum, szektor és ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerinti bontásban, valamint a „hitelek” mérlegtétel rendeltetés szerinti bontásban (összesen 32 adatsor).

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Az e kategóriában jelentendő adatok a következők: –

Összes befektetési alap: MPI/nem MPI-szektor szerint részletezett mérlegadatok (összesen 27 adatsor).

–

Részvényalapok (27 adatsor), kötvényalapok (27 adatsor), vegyes alapok (27 adatsor), ingatlanalapok (15 adatsor), egyéb alapok (27 adatsor): a befektetés fajtája szerint részletezett befektetési alapok mérlege MPI-/ nem MPI-szektor szerinti bontásban.

–

A nyilvános alapok (12 adatsor) és a zártkörű alapok (12 adatsor) mérlegeinek adatai.

–

Az egyéb EPK-kategóriák összes eszköze/kötelezettsége (1 adatsor).

KIIGAZÍTÓ ADATOK Az állomány-adatsorokon kívül a megfelelő „átsorolási és egyéb kiigazítási” adatsorokat is jelenteni kell, amennyiben alkalmazhatók.

6.2

Az adatokra vonatkozó előírások A kulcsfontosságú mutatószámokat minden részt vevő tagállamnak jelentenie kell, ha a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha egyes bontásokban, vagy a megállapodás szerinti negyedéves gyakorisággal a tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, akkor lehetőség szerint becsléseket kell szolgáltatni. „Kiegészítő adatokat” csak azok az országok jelentenek, amelyekben a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Abban az esetben, ha az adatok alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel és ezért országos becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként, „L” megfigyelési státussal jelentik ezeket az idősorokat. Minden nem jelentett idősort tehát „létező, de össze nem gyűjtött adatként” kell értelmezni, és EKB-szintű becslések/feltételezések készíthetők az euro-övezeti aggregátumok összeállításának céljából. Ha az alapul szolgáló jelenség nem létezik, akkor az idősorokat hiányzó adatként, „M” megfigyelési státussal kell jelenteni. Az „átsorolási és egyéb kiigazítási” adatok esetében az adatokat csak akkor kell jelenteni, ha a 4.2. szakaszban bemutatott átsorolásra vagy kiigazításra került sor.

7.

Revíziós politika Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző negyedévben továbbított adatokat (közönséges revízió). Ezen kívül sor kerülhet a korábbi negyedévekben jelentett adatok revíziójára is (visszamenőleges revízió). A következő általános elvek érvényesülnek: –

Minden rendszeres negyedéves adattovábbítás alkalmával a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatokon kívül csak a „közönséges” revízió adatai küldhetők (azaz az előző negyedévben továbbított adatok revíziója).

351

352

HU


–

A „visszamenőleges” revíziók korlátozott mértékben, és a rendszeres adatszolgáltatástól eltérő időpontban jelenthetők. Alapelvként az adatok szokásos kisebb visszamenőleges revízióját évente csak egyszer kell továbbítani (a negyedik negyedéves adatok jelentésével együtt). Rendkívüli esetben azonban, ha a visszamenőleges revízió jelentős mértékben javítja az adatok minőségét, a revízió az év folyamán is elfogadható (a rendszeres jelentési időszakokon kívül).

–

Jelentős revízió esetén magyarázatot kell nyújtani az EKB számára.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


353

1. Függelék AZ EKB-NAK TOVÁBBÍTANDÓ, BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ADATSOROK (Kulcsfontosságú mutatószámok/tájékoztató adatok) ESZKÖZÖK

Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/ szektorok szerinti részletezés

Betétek/világ/összesen

Befektetési alapok/ összesen

Részvényala- Kötvényalapok pok

Vegyes alapok

Ingatlanalapok

Egyéb alapok

Nyilvános alapok

Zártkörű alapok

Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Tájékoztató Tájékoztató ságú ságú ságú ságú ságú ságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Tájékoztató Tájékoztató világ/összesen ságú ságú ságú ságú ságú ságú Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontosbelföldi/összesen ságú ságú ságú ságú

Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató belföldi/MPI-k

Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató belföldi/nem MPI-k

Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontosegyéb részt vevő tagállamok/összesen ságú ságú ságú ságú

Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k

Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k

Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, teljes lejárat/ Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontoskülföld/ összesen ságú ságú ságú ságú

Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/világ/összesen

Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontosságú ságú ságú ságú ságú ságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/belföldi/összesen

Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontosságú ságú ságú ságú

Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/belföldi/MPI-k

Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató

Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/belföldi/nem MPI-k


Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/egyéb részt vevő tagállamok/összesen


Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k


Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k


Tájékoztató

354

HU





Vegyes alapok

10/4. kötet

Ingatlanalapok

Egyéb alapok

Nem részvényjellegű értékpapírok, legfeljebb 1 éves/külföld/összesen


Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ világ/összesen


Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ belföldi/összesen


Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ belföldi/MPI-k


Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ belföldi/nem MPI-k


Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ egyéb részt vevő tagállamok/összesen


Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k


Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k


Tájékoztató

Nem részvényjellegű értékpapírok, 1 éven túli/ külföld/összesen


Kulcsfontosságú

Nyilvános alapok

Zártkörű alapok

Kulcsfontosságú

Részvények és egyéb részesedések/világ/összesen Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Tájékoztató Tájékoztató ságú ságú ságú ságú ságú ságú Részvények és egyéb részesedések/belföldi/össze- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontossen ságú ságú ságú ságú ságú ságú Részvények és egyéb részesedések/belföldi/MPI-k Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Részvények és egyéb részesedések/belföldi/nem MPI-k

Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató

Részvények és egyéb részesedések/egyéb részt vevő tagállamok/összesen


Részvények és egyéb részesedések/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k


Részvények és egyéb részesedések/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k


Részvények és egyéb részesedések/külföld/ összesen


Befektetési jegyek/világ/összesen


Befektetési jegyek/belföldi/összesen


Befektetési jegyek/belföldi/MPI-k


Befektetési jegyek/belföldi/nem MPI-k


Befektetési jegyek/egyéb részt vevő tagállamok/ Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontosösszesen ságú ságú ságú ságú ságú ságú

10/4. kötet

HU





Vegyes alapok

355

Ingatlanalapok

Egyéb alapok

Nyilvános alapok

Zártkörű alapok

Befektetési jegyek/egyéb részt vevő tagállamok/ MPI-k


Befektetési jegyek/egyéb részt vevő tagállamok/ nem MPI-k


Befektetési jegyek/külföld/összesen


Befektetett eszközök/világ/összesen

Kulcsfontosságú

Pénzügyi derivatívák/világ/összesen


Egyéb eszközök (ideértve a „hiteleket”)/világ/ összesen


ÖSSZES ESZKÖZ/FORRÁS/világ/összesen


Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Tájékoztató Tájékoztató ságú ságú ságú

FORRÁSOK Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/ szektorok szerinti részletezés



Vegyes alapok

Ingatlanalapok

Egyéb alapok

Nyilvános alapok

Zártkörű alapok

Betétek és hitelek/világ/összesen




Befektetési jegyek/belföldi/összesen


Befektetési jegyek/belföldi/MPI-k


Befektetési jegyek/belföldi/nem MPI-k


Befektetési jegyek/egyéb részt vevő tagállamok/ összesen


Befektetési jegyek/egyéb részt vevő tagállamok/ MPI-k


Befektetési jegyek/egyéb részt vevő tagállamok/ nem MPI-k


Befektetési jegyek/külföld/összesen




Egyéb kötelezettségek (ideértve a „hitelviszonyt Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Kulcsfontos- Tájékoztató Tájékoztató megtestesítő értékpapírokat” és a „tőke és tartaságú ságú ságú ságú ságú ságú lékokat”)/világ/összesen

356


HU

10/4. kötet

AZ EKB-NAK TOVÁBBÍTANDÓ, EPK-KRA VONATKOZÓ ADATSOROK (A BEFEKTETÉSI ALAPOK KIVÉTELÉVEL) (Kulcsfontosságú mutatószámok/tájékoztató adatok) ESZKÖZÖK Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/szektorok szerinti részletezés

Betétek/világ/összesen

Értékpapírkereskedők

Hitelezéssel foglalkozó EPK-k

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/MPI-k

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/nem MPI-k/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel

Kulcsfontosságú

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/egyéb célú (fennmaradó)

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/MPI-k

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel

Kulcsfontosságú

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/egyéb célú (fennmaradó)

Kulcsfontosságú

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k

Kulcsfontosságú

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok

Kulcsfontosságú

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/összesen

Kulcsfontosságú

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel

Kulcsfontosságú

Egyéb EPK-k

10/4. kötet

HU


Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/szektorok szerinti részletezés

Értékpapírkereskedők

357

Hitelezéssel foglalkozó EPK-k

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel

Kulcsfontosságú

Hitelek/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k/háztartások/egyéb célú (fennmaradó)

Kulcsfontosságú

Nem részvényjellegű értékpapírok/világ/összesen

Kulcsfontosságú

Kulcsfontosságú

Részvények és egyéb részesedések (a befektetési jegyek kivételével)/ világ/összesen

Kulcsfontosságú

Kulcsfontosságú


Kulcsfontosságú


Kulcsfontosságú

Egyéb eszközök (ideértve a „hiteleket”)/világ/összesen

Kulcsfontosságú

Egyéb eszközök (ideértve a „betéteket”, a „készpénzt”, a „befektetési jegyeket”, az „befektetett eszközöket” és a „pénzügyi derivatívákat”)/ világ/összesen ÖSSZES ESZKÖZ/FORRÁS/világ/összesen

Egyéb EPK-k

Kulcsfontosságú

Kulcsfontosságú

Kulcsfontosságú

Tájékoztató

Értékpapír-kereskedők

Hitelezéssel foglalkozó EPKk

Egyéb EPK-k

Betétek és hitelek/világ/összesen

Kulcsfontosságú

Kulcsfontosságú

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok/világ/összesen

Kulcsfontosságú

Kulcsfontosságú

Tőke és tartalékok/világ/összesen

Kulcsfontosságú

Kulcsfontosságú


Kulcsfontosságú

Egyéb kötelezettségek/világ/összesen

Kulcsfontosságú

FORRÁSOK Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/szektorok szerinti részletezés

Egyéb kötelezettségek (ideértve a „pénzügyi derivatívákat”)/világ/ összesen

Kulcsfontosságú

358


HU

2. függelék NEMZETI MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK A továbbított adatokat bemutató nemzeti magyarázó megjegyzések rendkívül fontosak, mert a rövid távú megközelítés a részt vevő tagállamokban folyamatosan rendelkezésre álló adatokon alapul. Bár a magyarázó megjegyzésekben foglalt információ nagyobb részét alapelvként E9-en keresztül, az e melléklet 5.2. szakaszában ismertetett, vonatkozó attribútumok felhasználásával kell továbbítani, a magyarázatot nyomtatott formában is meg kell küldeni. Az országos magyarázó megjegyzéseknek az alábbi témaköröket kell tartalmazniuk: 1.

Adatforrások/adatgyűjtési rendszerek: Ide tartoznak az alábbiak: –

A biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítőkre (a továbbiakban EPK-k) vonatkozó statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások, pl. statisztikai hivatalok, az EPK-któl és/vagy alapkezelőktől származó közvetlen adatszolgáltatás.

–

Az adatgyűjtési rendszer részletes bemutatása, pl. önkéntes adatszolgáltatás, üzleti felmérések, mintavételezés, küszöbértéket meghaladó adatok szolgáltatása, bruttósítás.

2. Összeállítási eljárások: Az adatok összeállítására alkalmazott módszereket kell bemutatni, pl. becslések/feltételezések részletes ismertetése, különböző gyakorisággal készült két adatsor összevonásának módja. 3. Jogi keret: Az intézmények nemzeti jogi keretét kell átfogó módon ismertetni. Kiemelten kell tárgyalni az Európai Unió jogszabályaival meglévő kapcsolódásokat. Ha ugyanaz a kategória több, különböző típusú intézményt is magában foglal, minden intézménytípusról kell tájékoztatást nyújtani. 4. Eltérés az Európai Központi Bank (EKB) adatszolgáltatási rendelkezéseitől: A nemzeti központi bankoknak (NKB-k) jelezniük kell az adatszolgáltatási rendelkezésektől való eltéréseket. Az adatszolgáltatási rendelkezésekhez képest az alábbi eltérések fordulhatnak elő: –

instrumentum szerinti részletezés: Az instrumentumok szerinti részletezés eltérhet az EKB adatszolgáltatási rendelkezéseitől (pl. két különböző instrumentumra vonatkozó adatokat nem lehet elkülönítetten megállapítani),

–

lejárat szerinti részletezés,

–

földrajzi részletezés,

–

szektorok szerinti részletezés,

–

értékelési módszerek.

5. Befektetési alapok, fajták szerinti bontásban: A befektetési alapok fajták szerinti besorolásának feltételeire kell magyarázatot nyújtani (pl. egy alap akkor tekintendő részvényalapnak, ha összes eszközének legalább 60 %-át részvényekbe fekteti). Információt kell adni arra vonatkozóan, hogy e feltételeket a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzatai, a létesítő okiratok és hasonló szabályzatok állapítják-e meg, a forgalmazási dokumentumok tartalmazzák stb. 6. Adatszolgáltatók köre: a)

Az adatszolgáltató EPK-alkategóriába tartozó/nem tartozó intézmények: Kiterjednek-e a szolgáltatott adatok minden, az EPK valamelyik alkategóriájába besorolandó intézményre? Minden EPK-alkategóriába tartozó/nem tartozó intézményről tájékoztatást kell adni. (pl. az összes befektetési alapba beletartoznak a nyilvános alapok, de nem tartoznak bele a zártkörű alapok).

b) Lefedettség: Az adatok általi lefedettségről kell becslést nyújtani (lehetőség szerint a teljes adatszolgáltatói kör összes eszközeként). 7.

Törés a visszamenőleges adatsorokban: Az adatgyűjtésben, adatszolgáltatási lefedettségben, a jelentési rendszerben és a visszamenőleges adatsorok összeállításaban bekövetkező töréseket és jelentősebb időbeli változásokat kell bemutatni. Törés előfordulása esetén célszerű jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak.

8. Egyéb megjegyzések: Bármilyen egyéb megjegyzés vagy utalás, amelyet az NKB egyértelműen jelezni kíván.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

XIX. MELLÉKLET AZ ÉRTÉKPAPÍR-KIBOCSÁTÁSOKRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁK ADATSZOLGÁLTATÁSI UTASÍTÁSOK A STATISZTIKÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ RÖVID TÁVÚ MEGKÖZELÍTÉST KÖVETVE

1.

Célkitűzés

Az értékpapír-kibocsátásokról szóló információ a monetáris és pénzügyi elemzés fontos eleme. A hitelfelvevők számára az értékpapír-kibocsátás a „bankfinanszírozás” alternatíváját jelenti. A pénzügyi eszközök tulajdonosai számára a „nem bankok” által kibocsátott értékpapírok a bankbetétek és a bankok által kibocsátott, átruházható instrumentumok részleges helyettesítői lehetnek. Az értékpapír-kibocsátásról szóló statisztikák tehát kiegészítik a monetáris statisztikákat. Idővel a közvetlen (értékpapírpiacokon keresztül történő) finanszírozás és a közvetett (bankrendszeren keresztül történő) finanszírozás közötti eltolódás hatást gyakorolhat a monetáris politika transzmissziós mechanizmusára, ugyanis az ilyen eltolódások megváltoztathatják az euro-övezet pénzügyi szerkezetét. A kibocsátási tevékenység szektorok szerinti részletezése rávilágít az állam és a magánszektor tőkepiaci keresletének egymáshoz viszonyított jelentőségére, és hozzájárul a piaci kamatlábak mozgásának magyarázatához, különösen a közép és hosszú lejárat esetén. Az értékpapírok forgalomban lévő állományára vonatkozó adatok a tőkepiacok mélységét is mutatják. Ezenkívül az (euro-övezet rezidensei és a nem rezidensek által) euróban kibocsátott értékpapírokra vonatkozó információ felhasználható az euro nemzetközi pénzpiacokon játszott szerepének értékelésére.

Az euro-övezetre vonatkozó, értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze: –

az euro-övezet rezidensei által, minden devizanemben kibocsátott összes értékpapír, és

–

a világszerte euróban kibocsátott – mind belföldi, mind nemzetközi – összes értékpapír.

Az értékpapír-kibocsátási statisztikák lehetőség szerint az országos és nemzetközi szinten már meglévő adatokon alapulnak. Az adatok nem mindig állnak rendelkezésre teljes mértékben az e mellékletben szereplő meghatározásoknak és részletezéseknek megfelelően. Abban az esetben, ha a szolgáltatott adatok eltérnek az e mellékletben foglalt meghatározásoktól, a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) magyarázó megjegyzéseket kell adniuk az Európai Központi Bank számára (1).

2.

Fogalmi keret és adatgyűjtés

Az 1. ábra összefoglalja azt a fogalmi keretet, amelyen belül az NKB-k az értékpapír-kibocsátásokról szóló statisztikákat szolgáltatják az EKB-nak. Elsődleges megkülönböztetésül az a terület szolgál, ahol a kibocsátó rezidens (2). Az NKB-k minden kibocsátást jelentenek. Az euro-rendszerbe tartozó 12 NKB együttesen az euroövezet minden rezidense által kibocsátott értékpapírról szolgáltat adatokat. A Nemzetközi Fizetések Bankja szolgáltat adatokat a „külföld” kibocsátásairól, amelybe az euro-övezeten kívüli minden rezidens beletartozik, de a három nem részt vevő tagállam rezidensei által történő kibocsátásokat elkülönítetten kell kezelni külföld más országaitól (3).

A kibocsátások elemzése a kibocsátás devizaneme (4) szerint folytatódik: „euro/nemzeti devizák” vagy „egyéb devizanemek”. 1999. január 1-jét megelőzően az „euro/nemzeti devizák” az ECU-t és a részt vevő tagállamok nemzeti devizáit jelentette. 1999. január 1-je óta az eurót és az euróhoz kötött nemzeti devizákat jelenti. Az NKB-k a kibocsátás devizanemétől függetlenül minden belföldi rezidens által történő értékpapír-kibocsátást jelentenek. A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföld rezidensei tekintetében csak az euróban vagy az annak megfelelő nemzeti devizákban történő kibocsátásokat jelenti (5). (1) Az ellenőrző listát lásd a 1. függelékben. (2) Meghatározása a 3. szakaszban található. (3) Ez az iránymutatás minden alkalommal megemlíti a Nemzetközi Fizetések Bankja által történő adatszolgáltatást, amikor a teljesség és egyértelműség kedvéért szükség van rá. Ennek az iránymutatásnak azonban a Nemzetközi Fizetések Bankja nem címzettje. (4) Meghatározása a 6. szakaszban található. (5) Ez az euróhoz kötött nemzeti valutákban történő kibocsátásokat jelenti. A külföld rezidensei által, DKK-ban, SEK-ben és GPB-ben kibocsátott értékpapírok a D csoportba tartoznak, és az ilyen kibocsátásokra vonatkozó adatokra a rövid távú szemlélet keretében nincs szükség.

359

360


HU

10/4. kötet

1. ábra: A fogalmi keret összefoglalása Értékpapír-kibocsátások A külföld rezidensei (A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatszolgáltatása minden más országról)

Az euro-övezet rezidenseinek kibocsátásai (minden NKB adatszolgáltatása a belföldi rezidensekről) BE

DE

GR

ES

FR

IE

IT

LU

NL

AT

PT

FI

DK

SE

UK

Egyéb

Euróban/nemzeti fizetőeszközben

A csoport

B csoport

Egyéb devizában

C csoport

D csoport nem kell jelenteni

A fő aggregátumok az adatcsoportok összegeiként vezethetők le: A és B összege adja az euróban történő összes kibocsátást, A és C összege pedig az euro-övezet rezidenseinek összes kibocsátását. A D adatcsoport nem játszik szerepet a szükséges aggregátumok levezetésében.

A kibocsátó rezidens országa azért szolgál elsődleges megkülönböztetésül, mert egyértelmű, és tükrözi az adatszolgáltatók viszonylagos erejét: az NKB-k és a belföldi kibocsátók tekintetében és a Nemzetközi Fizetések Bankjáét a nemzetközi kibocsátók tekintetében. E fogalmi szemlélet alapján külön-külön adatszolgáltatási formanyomtatvány készült a Nemzetközi Fizetések Bankja és az NKB-k számára. Ezeket a 2. függelék tartalmazza.

Előfordulhat, hogy az NKB-k hiányos adatokkal rendelkeznek a belföldi rezidensek külföldi piacokon történő kibocsátásairól, különös tekintettel az eurótól eltérő devizanemekben történő kibocsátásokra (C adatcsoport). Az NKB-k a meglévő országos adatforrások alapján a lehetőségekhez mérten kitöltik az adatszolgáltatási formanyomtatványokat, majd a hiányokat másodlagos források alapján csökkentik/pótolják. Célszerű, hogy az NKB-k a saját nemzeti piacukon az euro-övezet nem belföldi rezidensei által kibocsátott értékpapírokról is szolgáltassanak adatokat. Ez a fajta adatszolgáltatás idővel még lényegesebbé válhat, ha a monetáris unió a pénzügyi piacok erőteljesebb összefonódásához vezet, és a pénzügyi közvetítők között az új kibocsátások kezeléséért folyó verseny erősödik. A Nemzetközi Fizetések Bankja felajánlotta segítségét az NKB-knak az adatokkal való lefedettség kétoldalú alapon történő javítása érdekében.

3.

A kibocsátó rezidens országa

3.1

Meghatározás

Egy kibocsátó intézmény akkor tekintendő az adatszolgáltató országban rezidensnek, ha gazdasági érdekének központja az adatszolgáltató ország gazdasági területén helyezkedik el – azaz ha e területen tartósan (egy évig vagy hosszabb ideig) gazdasági tevékenységet végez (6). A nem rezidens kibocsátók közé tartoznak azon intézmények, amelyek vagy: 1. az adatszolgáltató ország gazdasági területén vannak bejegyezve, de az adatszolgáltató ország területén nem végeznek egy évig vagy annál hosszabb ideig gazdasági tevékenységet, és nem is szándékoznak ilyet végezni; vagy 2. az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül vannak bejegyezve.

Az adatszolgáltató ország nem rezidenseinek tulajdonában levő, de az adatszolgáltató ország gazdasági területén működő leányvállalatok általi kibocsátásokat az adatszolgáltató országban rezidens intézmény általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén bejegyzett, de több országban is működő anyavállalatok általi kibocsátásokat szintén a rezidens intézmények általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül bejegyzett, de az adatszolgáltató ország rezidenseinek tulajdonában levő anya- vagy leányvállalatok általi kibocsátásokat nem rezidensek általi kibocsátásnak kell tekinteni. Például a Volkswagen Brazil kibocsátásait úgy kell tekinteni, mint a Brazíliában és nem az adatszolgáltató ország területén rezidens intézmény általi kibocsátást. (6) Lásd az Európai Elszámolási Rendszer 1995. (a továbbiakban „ESA 95”) 1.30. bekezdését, amelyet a legutóbb a 359/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet.

10/4. kötet


HU 3.2.

Adatszolgáltatási követelmények A 2. szakaszban foglalt magyarázat és az 1. ábra szemléltetése szerint az adatszolgáltatási követelmények elsődlegesen a rezidens országának jelentésén alapulnak. Az NKB-k a belföldi rezidensek általi minden kibocsátásról szolgáltatnak adatokat (függetlenül a kibocsátás devizanemétől): szétválasztják a saját országaikban rezidenseket, azaz a belföldi rezidenseket és a harmadik országokban rezidenseket. Minden NKB esetében az „adatszolgáltató országban rezidensek” az érintett adatszolgáltató országban értékpapírokat kibocsátók, pl. Portugáliában ez az adat a Portugáliában rezidens kibocsátókra vonatkozik. A nem rezidens kibocsátók az adatszolgáltató országon kívül bejegyzett kibocsátók, pl. Portugália esetében minden, Portugálián kívüli értékpapír-kibocsátó (függetlenül a bejegyzés szerinti országtól). A Nemzetközi Fizetések Bankja szolgáltat adatokat a külföldön rezidensek euróban/kapcsolódó nemzeti devizákban történő kibocsátásairól. Négy adatállományra van szükség: egy-egy állományra a három nem részt vevő tagállam (Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság) tekintetében, és egy adatállományra a külföld rezidensei tekintetében (amely az Európai Unióba [EU] nem tartozó összes országot magában foglalja). A Nemzetközi Fizetések Bankja számára az „adatszolgáltató országban rezidens” kifejezés értelmezése az adatszolgáltatás nézőpontjától függ. Például a dán adatszolgáltatási formanyomtatvány esetében a Dániában rezidenseket jelöli, a „külföldön rezidensekre” vonatkozó adatszolgáltatási formanyomtatvány esetében pedig az EU-n kívül rezidens kibocsátókra. A kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében a pénzügyi közvetítő vállalatok (financial vehicle corporations) (7) által történő kibocsátások jelentése kétoldalúan, tehát mind a Nemzetközi Fizetések Bankja, mind az érintett NKB-k részéről történik. Az olyan pénzügyi közvetítő vállalatok, mint pl. a Toyota Motor Finance Netherlands BV, megfelelnek az ESA 95-ben foglalt, rezidensekre vonatkozó feltételeknek, ezért az euro-övezet rezidenseinek – ebben a példában Hollandiában rezidensnek – tekintendők. Az ilyen intézmények kibocsátásait az NKB-k jelentik, és nem a Nemzetközi Fizetések Bankja. Ha egy adatszolgáltató országnak nem áll módjában az ESA 95 (és a Nemzetközi Valutaalap [IMF]) rezidensekre vonatkozó meghatározásával összhangban statisztikát szolgáltatni, akkor az érintett ország NKB-jának a magyarázó megjegyzésekben teljeskörűen ismertetnie kell a ténylegesen alkalmazott szempontokat. A Deutsche Bundesbank például megjegyezte, hogy statisztikája magában foglal a Németországban gazdasági tevékenységet végző minden rezidens kibocsátót, függetlenül a rezidens státus időtartamától („legal residency concept – rezidens jogi koncepciója”).

4.

A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

4.1

Meghatározás Az értékpapír-kibocsátók olyan vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek értékpapír-kibocsátással foglalkoznak, és amelyeket ezen eszközök tartóival szemben a kibocsátás feltételeivel összhangban jogi kötelezettség terhel. A rezidens és nem rezidens értékpapír-kibocsátókat szektorok szerint kell részletezni. A kibocsátásokat abba a szektorba kell besorolni, amelyet a kibocsátott értékpapírból eredő kötelezettség terhel. Ennek alapján, ha egy befektetési bank valamilyen önkormányzati hatóság számára dob piacra hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, akkor a kibocsátót a tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok elnevezésű szektorba kell besorolni. Ha az értékpapírokat pénzügyi közvetítő vállalat közreműködésével bocsátották ki, és a kibocsátásból fakadó kötelezettség nem a pénzügyi közvetítő vállalatot, hanem a tevékenység végzésének központját terheli, akkor a kibocsátást nem a pénzügyi közvetítőnek, hanem a tevékenység végzése központjának kell tulajdonítani. Például a Philips pénzügyi közvetítő vállalata által történő kibocsátásokat a nem pénzügyi vállalatok szektorba kell besorolni, és az adatokat Hollandia szolgáltatja. Ez a szabály azonban csak akkor érvényes, ha a pénzügyi közvetítő vállalat és a tevékenység végzésének központja ugyanabban az országban van bejegyezve. Ezért, ha a tevékenység végzésének központja nem az adatszolgáltató országban rezidens, akkor a pénzügyi közvetítő vállalatot az adatszolgáltató országban fiktív rezidensnek (8) kell tekinteni, és a kibocsátó szektor az „egyéb pénzügyi közvetítők” (EPK) lesz. Például a Toyota Motor Finance Netherlands BV kibocsátásait a hollandiai EPK-knak kell tulajdonítani, mert a „Toyota” tevékenysége végzésének központja nem Hollandiában rezidens. A szektor szerinti besorolás a következő kilenc kibocsátótípust foglalja magában (9): –

EKB/NKB-k

(7) Lásd az ESA 95 2.55(f) bekezdését. Ezeket az intézményeket különleges célú egységeknek vagy különleges pénzügyi intézményeknek („special purpose entities” vagy „special financial institutions”) is nevezik. (8) Lásd az ESA 95 2.15. bekezdését. (9) Lásd még az Európai Központi Bank Pénzügyi és Bankszektor Statisztikai Kézikönyv, Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához c. kiadványát, második kiadás, 1999. november.

361

362

HU


–

A monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) közé tartoznak a közösségi jogban meghatározott rezidens hitelintézetek és minden más rezidens pénzügyi intézmény – a központi bankok kivételével –, amelyek az MPI-ktől eltérő intézményi egységektől betéteket/vagy betétek közeli helyettesítőit fogadnak el, és saját számlára (legalább közgazdasági értelemben) hiteleket nyújtanak és/vagy értékpapírokba fektetnek be (10).

–

Az egyéb pénzügyi közvetítők közé tartoznak azok a nem monetáris pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok (a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége a pénzügyi közvetítés, nem fizetőeszköz formájú források, betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek megteremtése révén az MPI-k körén kívüli intézményi egységektől (ld. ESA 95, 2.53–2.56. bekezdés). Ugyancsak ide tartoznak a pénzügyi közvetítéssel szoros kapcsolatban álló tevékenységgel, de nem pénzügyi közvetítéssel foglalkozó pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok is (11).

–

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok azok a nem monetáris vállalatok és kvázivállalatok, amelyek elsődleges tevékenysége a kockázatok közös vállalása következtében végzett pénzügyi közvetítés (12).

–

Nem pénzügyi vállalatok azok a vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem töltenek be pénzügyi közvetítői szerepet, hanem elsődlegesen a piaci áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállításával foglalkoznak (13).

–

A központi kormányzat az állam és más központi kormányhivatalok közigazgatási egységei, amelyek hatásköre kiterjed az adatszolgáltató ország teljes gazdasági területére, kivéve a társadalombiztosítási alapok kezelését (14).

–

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok: Az tartományi kormányzat olyan önálló intézményi egységekből áll, amelyek a központi kormányzat szintje alatt és a helyi önkormányzatok szintje felett levő néhány kormányzati feladatkört gyakorolnak, kivéve a társadalombiztosítási alapok kezelését. A helyi önkormányzatok olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre az adatszolgáltató ország gazdasági területének csak egy helyi részére terjed ki, kivéve a társadalombiztosítási alapok helyi szervezeteit (15).

–

A társadalombiztosítási alapok meghatározásuk szerint olyan központi, állami és helyi intézményi egységek, amelyek elsődleges tevékenysége szociális ellátások nyújtása (16).

–

A nemzetközi intézmények közé tartoznak a nemzetek feletti és nemzetközi szervezetek, pl. az Európai Beruházási Bank, az IMF és a Világbank.

Ha egy állami vállalatot tőzsdén jegyzett részvények kibocsátása révén privatizálnak, a kibocsátó szektor a „nem pénzügyi vállalatok”. Hasonló módon, ha egy állami hitelintézetet privatizálnak, a kibocsátó szektor az „MPI-k, a központi bankok kivételével”. Azt a ritka esetet, amikor háztartások vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bocsátanak ki értékpapírokat, e feladat céljából a „nem pénzügyi vállalatok” általi kibocsátások közé kell besorolni.

4.2

Adatszolgáltatási követelmények

Ha egy adatszolgáltató ország eltér a fenti besorolástól, vagy nem képes minden kibocsátást a kibocsátó szektora szerint elkülönítetten meghatározni, akkor a fenti besorolásnak megfelelő lehető legrészletesebb bontást, valamint magyarázatot nyújt, amelyben tájékoztatást ad az eltérésekről és az elkülönítetten meg nem határozható szektorokról. Például, ha az EPK-k által történő kibocsátásokat nem lehet elkülöníteni a nem pénzügyi vállalatok kibocsátásaitól, akkor a két szektor összes kibocsátását vagy az EPK-k, vagy a nem pénzügyi vállalatok általi kibocsátásként kell jelenteni. A besoroláshoz magyarázó megjegyzéseket kell csatolni. (10) Lásd az EKB/2002/8 rendelettel (HL L 330., 2002.12.6., 29. o.) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (HL L 333., 2001.12.17., 1. o.) (11) Lásd ESA 95, 2.53–2.59. bekezdés. (12) Lásd ESA 95, 2.60–2.67. bekezdés. (13) Lásd ESA 95, 2.21–2.31. bekezdés. (14) Lásd ESA 95, 2.71. bekezdés. (15) Lásd ESA 95, 2.72. és 2.73. bekezdés. (16) Lásd ESA 95, 2.74. bekezdés.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU

363

A Nemzetközi Fizetések Bankja az alábbi táblázatot alkalmazza a saját adatbázisában rendelkezésre álló, kibocsátókra vonatkozó, szektorok szerinti részletezés és az adatszolgáltatási formanyomtatványokon kért bontás összekapcsolására: 2. ábra: A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisa szerinti szektorok átalakítása Szektorok szerinti részletezés a Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában

5.

Besorolás az adatszolgáltatási formanyomtatványokon

Központi bank

NKB és EKB

Kereskedelmi bankok

MPI-k

EPK

EPK-k



Egyéb kormányzat, állami hivatalok

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok

Vállalatok


Nemzetközi intézmények

Nemzetközi intézmények (Külföld)

A kibocsátás időpontjának értelmezése Az e területen összegyűjtendő statisztikák céljából egy kibocsátás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a kibocsátó megkapja az ellenértéket, és nem a konzorcium kötelezettségvállalásakor. A Nemzetközi Fizetések Bankja ezeket a kibocsátásokat „teljesített” kibocsátásként („completed issues”) jelenti (17).

6.

A kibocsátás devizaneme

6.1

Meghatározás A kibocsátás devizaneme az a deviza, amelyben az értékpapírt denominálták. A kétdevizás kötvényeket, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő devizában váltják vissza, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában fizetik ki, a kiállítás devizaneme szerint kell besorolni. A globális kötvényeket („global bonds”) (18) általában egyetlen devizanemben denominálják, többségüket USA dollárban. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben denominálják, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA dollárban, akkor ideális esetben minden összetevőjét a megfelelő devizanem szerint, külön-külön kell jelenteni. Tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti fizetőeszközben történő kibocsátásként, (19) 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni (20). Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, akkor az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást. A jegyzett részvényeket úgy kell tekinteni, hogy azokat annak az országnak a devizanemében bocsátották ki, amelyben a vállalat rezidens; az egyéb devizában történő részvénykibocsátás jelentéktelen vagy nem létezik. Ezért a jegyzett részvényekre vonatkozó adatok kizárólag az euro-övezet rezidenseinek összes kibocsátását tartalmazzák.

6.2

Adatszolgáltatási követelmények Az 1999. január 1-jét megelőző visszamenőleges adatok tekintetében az „euró/nemzeti devizák” az ECU-t és a részt vevő tagállamok nemzeti devizáit jelentette. 1999. január 1-je óta az eurót és az euróhoz kötött nemzeti devizákat jelenti. Az „egyéb devizanemek” közé tartozik minden más devizanem, ideértve a nem részt vevő tagállamok nemzeti fizetőeszközeit (DKK, SEK, GBP). Az NKB-k különbséget tesznek a saját belföldi rezidenseik által euróban/nemzeti fizetőeszközben (A csoport) és egyéb devizában (B csoport) végzett kibocsátások között. Például Németország az összes euróban, DEM-ben, ECU-ben (21) és a részt vevő tagállamok nemzeti devizáiban (FRF, ITL, ATS, stb.) kibocsátott értékpapírról, mint euróban/euróhoz kötött nemzeti fizetőeszközben történő kibocsátásról szolgáltat adatot (A csoport). A belföldi rezidensek által minden más devizában (GBP, CHF, USD, JPY, stb.) végzett kibocsátásokat a C csoportba tartozó kibocsátásként jelenti.

(17) (18) (19) (20)

Szemben a „meghirdetett” kibocsátásokkal. A globális kötvények a (részvénytől eltérő) hosszú lejáratú értékpapírok közé tartoznak; lásd a 7.1.2. szakaszt. Az NKB-k az A csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B csoportot. Az NKB-k a C csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja nem jelent, mert ez utóbbi csak az euróban/nemzeti valutákban történő kibocsátásokról szolgáltat adatot. 21 ( ) 1999. január 1. előtt.

364


HU

Az 1999. január 1-jét megelőző visszamenőleges adatok tekintetében azok az NKB-k, amelyeknek nincs lehetőségük különbséget tenni az euróban/helyi devizától eltérő nemzeti fizetőeszközben (ideértve az ECU-t) történő kibocsátások és az egyéb devizanemekben történő kibocsátások között, a magyarázatokban jelzik, hogy hova sorolták be ezeket a kibocsátásokat, és megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások összegét a torzulás mértékének megítélése céljából. A Nemzetközi Fizetések Bankja adatokat szolgáltat a külföldön rezidensek euróban/euróhoz kötött nemzeti devizákban (B csoport) végzett kibocsátásairól, de az egyéb devizákban történő kibocsátásokról nem. A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisa információt tartalmaz a kibocsátás devizaneméről, ezért felhasználható az euróban/megfelelő nemzeti devizákban, illetve az egyéb devizákban történő kibocsátások megkülönböztetésére.

7.

A kibocsátások besorolása A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: 1. nem részvényjellegű értékpapírok (a pénzügyi derivatívák kivételével) (22); és 2. jegyzett részvények (a befektetési jegyek kivételével) (23). A zártkörű kibocsátásokat a lehetőségekhez mérten kell jelenteni. A pénzpiaci papírok a nem részvényjellegű értékpapírok közé sorolandók, de a derivatívákról és a befektetési jegyekről ezen adatszolgáltatás keretében nem kell adatot jelenteni. Továbbá a nem jegyzett részvényeket és részesedéseket sem kell figyelembe venni, mert az ezekre vonatkozó adatok az értékpapír-kibocsátási statisztikák meglévő keretein belül nem férhetők hozzá széles körben (24). Ezen kívül kétséges, hogy a nem jegyzett részvények és osztalékos papírok számbavétele segítené az elemzést, ugyanis előfordulhat, hogy ezek az értékpapírok nem ruházhatók át.

7.1

Értékpapírok (a részvény kivételével) (25) A nem részvényjellegű értékpapírok (26) kategóriájába (a pénzügyi derivatívák kivételével) beletartozik minden olyan pénzügyi eszköz, amely bemutatóra szóló instrumentum, általában átruházható és a másodlagos piacokon kereskednek vele, és birtokosának nem biztosít tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményi egységben. Ez a kategória olyan pénzügyi eszközöket foglal magában, amelyeket jellemzően forgalmazásra szánt dokumentumok képviselnek, és amelyek névértékét kibocsátáskor határozzák meg. Idetartoznak a váltók, kötvények, saját váltók, záloglevelek és más hasonló instrumentumok, amelyekkel szokásosan a pénzpiacokon kereskednek. Az ebbe a kategóriába sorolt instrumentumokat az jellemzi, hogy birtokosuk feltétlen jogot szerez egy fix vagy szerződésben meghatározott, változó, kamatszelvények révén hozzáférhető jövedelemre (kamatra) és/vagy egy megállapított fix összegre, amely meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár. A zártkörű kibocsátásokról a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. Idetartoznak a globális kötvények is. Az MPI-k által kibocsátott értékpapírok tekintetében az NKB-k által jelentett értékpapír-kibocsátási statisztikáknak és MPI-mérlegstatisztikáknak összhangban kell lenniük, hiszen az instrumentumok és a kibocsátó MPI-k lefedettsége mindkét esetben azonos (27). A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak a nem részvényjellegű értékpapírok közé: –

letéti jegyek,

–

kereskedelmi papírok („commercial paper”),

–

kincstárjegyek,

–

kötvények,

–

Euro commercial paper (ECP),

–

középlejáratú kötvények,

–

egyéb rövid lejáratú papírok.

Az NKB-k a magyarázatok között tájékoztatást nyújtanak az országos adatokban foglalt értékpapírok fajtáiról, ideértve a nemzeti fogalmakat is. Ha a jelentett adatokról ismeretes, hogy csak részleges lefedettséget tükröznek, akkor az adatszolgáltató ország jelzi, hogy hol vannak hiányosságok. Az NKB-k továbbá kategóriánként hozzávetőleges, országos szintű becslést adnak a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok lefedettségéről (28). A nem részvényjellegű értékpapírok kategóriája két alcsoportra oszlik: (22) ESA 95, F.33. kategória. (23) ESA 95, F.511. kategória. (24) A nem jegyzett részvényekre és osztalékos papírokra vonatkozó adatok – ha rendelkezésre állnak – önkéntes alapon, tájékoztató sorként jelenthetők. (25) Lásd az ESA 95, 5.50-5.55. bekezdést; megfelel az ESA 95, F.33. kategóriának. (26) Ebben a mellékletben jelentése megegyezik a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” kifejezéssel. (27) Lásd még a 11. szakaszt. (28) Lásd az 1. függeléket.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU 7.1.1.

Rövid lejáratú (nem részvényjellegű) értékpapírok (29) A nem részvényjellegű, rövid lejáratú értékpapírok alcsoportjába tartozik minden, a részvénytől különböző, rövid eredeti lejárattal kibocsátott értékpapír; a rövid lejáratú értékpapírokat általában diszkonttal bocsátják ki. Nem tartoznak ebbe az alcsoportba az olyan értékpapírok, amelyek alapelvként átruházhatók, de a gyakorlatban ennek nagyon korlátozott a lehetősége. Az alábbi instrumentumok tartoznak ide (30): –

az államháztartás által kibocsátott kincstárjegyek és más rövid lejáratú papírok,

–

pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, átruházható, rövid lejáratú papírok. Az ilyen papíroknak többféle elnevezése létezik, ideértve az alábbiakat: kereskedelmi papírok (commercial paper, commercial bills, bills of trade, bills of exchange), saját váltó (promissory note) és letétjegy,

–

hosszú távú jegyzési garanciavállalás keretében kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok, és

–

bankári elfogadványok.

Ha a bankári elfogadványok átruházhatók, és a nem részvényjellegű, rövid lejáratú értékpapírok tekintetében jelentett adatokban szerepelnek, akkor az adatszolgáltató ország a magyarázatokban ismerteti az ilyen instrumentumok nyilvántartására szolgáló országos eljárásokat és az instrumentumok jellemzőit. 7.1.2

Hosszú lejáratú (nem részvényjellegű) értékpapírok (31) A nem részvényjellegű, hosszú lejáratú értékpapírok alcsoportjába tartozik minden, a részvénytől különböző, hosszú eredeti lejárattal kibocsátott értékpapír; a hosszú lejáratú értékpapírokat általában kamatszelvénnyel bocsátják ki. Az alábbi instrumentumok tartoznak ide (32): –

bemutatóra szóló kötvények,

–

alárendelt kötvények, amelyeket gyakran neveznek alárendelt tartozásnak is,

–

választható lejáratú kötvények, ha a lejáratok közül a legutolsó egy évnél hosszabb,

–

lejárat nélküli kötvények,

–

változó kamatozású kötvények („variable rate notes”),

–

indexhez kötött értékpapírok, amelyek esetében a tőkeérték árfolyamindexhez, tőzsdei áru árához vagy árfolyam-indexhez kötődik,

–

névérték alatt kibocsátott kötvény („deep-discounted bonds”) vagy kamatszelvény nélküli kötvény,

–

euro-kötvények („eurobonds”). Olyan kötvények, amelyek általában több ország pénzügyi vállalataiból álló nemzetközi konzorcium közreműködésével, egyidejűleg legalább két ország piacán jelennek meg, és kibocsátásuk devizaneme nem szükségszerűen egyezik meg az utóbbi országok nemzeti fizetőeszközével,

–

globális kötvények („global bonds”). Olyan kötvények, amelyeket egyidejűleg bocsátanak ki a belföldi és az euro-piacon,

–

zártkörű kibocsátású kötvények („privately issued bonds”). Olyan kötvények, amelyek kétoldalú megállapodás értelmében csak egyes befektetők számára állnak rendelkezésre, amennyiben legalább alapelvként átruházhatók,

–

hitelek átalakításából származó értékpapírok,

–

hitelek, amelyek de facto átruházhatóvá váltak,

–

akár a kibocsátó vállalat, akár más vállalat részvényeivé konvertálható záloglevelek és hitelek („debentures” és „loan stock”) az átalakításukig. A konvertálási opció (33), amennyiben elkülöníthető az alapul szolgáló kötvénytől, nem tartozik ide.

–

részvények, amelyek fix jövedelmet biztosítanak, de a vállalat felszámolásakor nem jogosítanak a maradványértékből való részesedésre, ideértve az osztaléktöbbletre nem jogosító elsőbbségi részvényeket,

(29) Lásd az ESA 95, 5.56–5.59. bekezdést; megfelel az ESA 95, F.331. kategóriának. (30) Példák a jellemzően rövid futamidővel kibocsátott értékpapírokra. A felsorolás nem teljes körű. Elképzelhető, hogy ezeket a jellemzően rövid lejáratú instrumentumokat hosszú eredeti futamidővel bocsátják ki, amelyeket e feladat alkalmazásában a hosszú lejáratú, nem részvényjellegű értékpapírok közé kell besorolni. A kibocsátott értékpapírok futamidejének meghatározása a 8. szakaszban található. 31 ( ) Lásd az ESA 95, 5.50–5.64. bekezdést; megfelel az ESA 95, F.332. kategóriának. (32) Példák a jellemzően hosszú futamidővel kibocsátott értékpapírokra. A felsorolás nem teljes körű. Elképzelhető, hogy ezeket a jellemzően hosszú lejáratú instrumentumokat rövid eredeti futamidővel bocsátják ki, amelyeket e feladat alkalmazásában a részvényen kívüli rövid lejáratú értékpapírok közé kell besorolni. A kibocsátott értékpapírok futamidejének meghatározása a 8. szakaszban található. 33 ( ) Az ilyen opció pénzügyi származtatott ügyletnek tekintendő.

365

366


HU –

hitel, jelzálog, hitelkártya-tartozás, követelés és más eszközök értékpapírosítása részeként kibocsátott pénzügyi eszközök.

Nem tartoznak ide az alábbi instrumentumok:

7.1.3

–

visszavásárlási megállapodás részét képező értékpapír-tranzakciók,

–

át nem ruházható, kibocsátott értékpapírok,

–

át nem ruházható hitelek.

A hosszú lejáratú (nem részvényjellegű) értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése A hosszú lejáratú, nem részvényjellegű értékpapírok bruttó kibocsátásának további elemzésére az alábbi instrumentumkategóriák alapján kerül sor: –

A fix kamatozású kibocsátások közé tartozik minden olyan kibocsátás, amelyben a kamatszelvény a teljes futamidő alatt változatlan. A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisával összhangban idetartoznak a nem állandóan fix, de nem is állandóan változó kamatozású („vegyes kamatozású”) értékpapírok is (34), például az először fix, majd később változó kamatozású vagy az először változó, majd később fix kamatozású értékpapírok, az olyan értékpapírok, amelyek esetében az értékpapír teljes futamideje alatt nem azonos kifizetés jár a szelvényre, továbbá az emelkedő és csökkenő kamatozású értékpapírok („step-up, step-down securities”).

–

A változó kamatozású értékpapírok közé tartozik minden olyan értékpapír, amelynek szelvényét egy független kamatlábhoz viszonyítva időről időre újra rögzítik, ideértve az indexált szelvényeket.

–

A kamatszelvény nélküli kötvények közé tartozik minden olyan kibocsátás, amelyhez nem tartozik szelvénybeváltás. Az ilyen kötvényeket általában névérték alatt bocsátják ki, és névértéken váltják vissza. Ide tartoznak azok a kötvények is, amelyeket névértéken bocsátottak ki, és névértéken váltanak vissza, például az olyan kötvények, amelyek visszaváltási értéke egy árfolyamhoz vagy indexhez kötődik. A diszkont vagy felár többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

A hosszú lejáratú értékpapírok fentiek szerinti bontását minden kibocsátó szektor tekintetében meg kell adni. A fenti három kategória összege alapelvként megegyezik a hosszú lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok összességével. Mivel lehetséges, hogy a fenti részletezés rendelkezésre áll ugyan a legtöbb, de nem az összes hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, ezért előfordulhat, hogy a fix kamatozású, változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, nem részvényjellegű értékpapírok összegét. Az adatszolgáltató ország a nemzeti magyarázó megjegyzések között jelzi, hogy milyen típusú és értékű hosszú lejáratú értékpapír esetében nem áll rendelkezésre a szükséges részletezés. A rövid lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok esetében ilyen bontást nem kell jelenteni. Minden rövid lejáratú értékpapír névérték alatt kibocsátott papír, amelyeket fix kamatozásúnak kell tekinteni. 7.2

Jegyzett részvények (35) A jegyzett részvények kategóriájába tartozik minden olyan részvény, amelynek árfolyamát elismert tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzik. A részvények közé tartozik minden olyan pénzügyi eszköz, amely vállalatban vagy kvázivállalatban valamilyen tulajdonjogot testesít meg. E pénzügyi eszközök általában a vállalat vagy kvázivállalat nyereségéből, illetve annak felszámolása esetén a nettó eszközeiből való részesedésre jogosítják fel tulajdonosukat. A nem jegyzett részvényeket és részesedéseket figyelmen kívül kell hagyni. A jegyzett részvények közé tartoznak az alábbiak: –

részvénytársaságok által kibocsátott részvények: olyan értékpapírok, amelyek tulajdonosuknak a vállalatban társtulajdonosi jogot, valamint a teljes felosztott nyereségből és felszámolás esetén a nettó eszközökből való részesedést biztosítanak,

–

részvénytársaságok visszaváltott részvényei: olyan értékpapírok, amelyek tulajdonosai számára a tőkét már visszafizették, de amelyek továbbra is tulajdonosuknál maradnak, aki változatlanul a vállalat társtulajdonosa, és jogosult a maradék jegyzett tőke után járó osztalékfizetést követően megmaradó profitból és a felszámoláskor a likvidációs hányadból való részesedésre,

–

részvénytársaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények: olyan értékpapírok, –

amelyek neve az országtól és létrehozásuk körülményeitől függően különböző lehet, pl. alapítói részvények, nyereségrészvények, osztalékként juttatott részvények („founders' shares, profits shares, dividends shares”) stb., és amelyek nem tartoznak bele a jegyzett tőkébe,

(34) A hosszú távú szemlélet esetében célszerű a vegyes kamatozású értékpapírokat külön kategóriába sorolni. (35) Lásd az ESA 95, 5.86–5.93. bekezdést; megfelel az ESA 95, F.511. kategóriának.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU –

amelyek szigorú értelemben véve nem biztosítanak tulajdonosuknak a vállalatban társtulajdonosi jogot,

–

amelyek részesedést biztosítanak tulajdonosuknak a jegyzett tőke után járó osztalékfizetést követően megmaradó nyereségből és felszámoláskor a likvidációs hányadból,

–

elsőbbségi részvények, amelyek részesedést biztosítanak a vállalat felszámolásakor keletkező maradványértékből. Ezek lehetnek elismert tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények,

–

a zártkörű kibocsátásokat (azaz a tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok nyilvános meghirdetés nélkül, egyetlen vagy korlátozott számú vevőnek történő értékesítését) lehetőség szerint ide kell sorolni.

Az alábbiak nem tartoznak a jegyzett részvények közé: –

eladásra felkínált, de kibocsátáskor át nem vett részvények,

–

részvényekké alakítható záloglevelek és hitelek: ezeket csak a konverziót követően kell részvénynek tekinteni,

–

a vállalatban korlátlan felelősséggel részt vevő partnerek részvényei,

–

jogilag részvénytársasági formában működő nemzetközi szervezetekbe történő kormányzati befektetések,

–

ingyenes részvények (csak a kibocsátás időpontjában), azaz a részvényeseknek meglévő részvényeik arányában juttatott új részvények. Ugyanez vonatkozik a részvények feldarabolására, azaz amikor a vállalat vagy kvázivállalat adott arány- vagy szorzószámmal növeli a részvények darabszámát. Az ilyen részvények kibocsátását nem kell jelenteni; a részvények azonban megkülönböztetés nélkül beletartoznak a jegyzett részvények teljes állományába (36).

Ha egy vállalatot privatizálnak, és ennek keretében a kormány megtartja a részvények egy részét, a többi részvényt viszont szabályozott piacon jegyzik, akkor a vállalati tőke teljes értékét jegyzett részvényként kell nyilvántartani, mivel alapelvként az összes részvény bármely időpontban piaci értéken értékesíthető. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a részvények egy részét nagybefektetőknek értékesítik, és csak a maradékkal kereskednek a tőzsdén. Az NKB-k a nemzeti magyarázó megjegyzésekben jelzik, ha ismeretes, hogy a jegyzett részvények lefedettsége nem teljes. Ha például a jegyzett és nem jegyzett részvényeket nem lehet elkülönítetten meghatározni, akkor az összes részvényről kell adatot szolgáltatni. Ezt jelezni kell a megjegyzésekben, és becslést kell adni a nem jegyzett részvények mennyiségére a torzulás mértékének szemléltetésére.

8.

A kibocsátott értékpapírok lejárata A nem részvényjellegű értékpapírokat a rövid vagy hosszú lejárat alapján lehet besorolni: –

A nem részvényjellegű rövid lejáratú értékpapírok közé azok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy év vagy annál rövidebb, abban az esetben is, ha kibocsátásukra hosszú távú kibocsátások keretében kerül sor.

–

A nem részvényjellegű hosszú lejáratú értékpapírok közé azok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb. Azon választható lejáratú értékpapírok, amelyek esetében a legutolsó lejárat egy évnél hosszabb, illetve a meghatározatlan lejáratú kibocsátások hosszú lejáratúnak tekintendők.

Az NKB-k által jelentett, az értékpapír-kibocsátási statisztikákban és az MPI-mérlegstatisztikákban szereplő, lejárat szerinti részletezések elméletileg összhangban vannak (37). Ha a rövid és hosszú lejáratú értékpapírok meghatározását nem lehet pontosan betartani, az NKB-k a nemzeti magyarázó megjegyzésekben jelzik, hogy a jelentett adatok mennyiben térnek el az említett meghatározásoktól. Az ESA 95 5.22. bekezdésében foglalt javaslatnak megfelelően a lejárat szerinti részletezés tekintetében bizonyos fokú rugalmasság megengedhető, azaz rendkívüli esetekben a rövid lejáratú értékpapírok eredeti lejárata két év lehet. A Nemzetközi Fizetések Bankja által jelenleg alkalmazott módszertan eltérő. A Nemzetközi Fizetések Bankja az eredeti lejárattól függetlenül minden, rövid lejáratú program keretében kiállított Euro Commercial Paper-t és euro-kötvényt rövid lejáratúnak és minden hosszú lejáratú dokumentáció keretében kiállított instrumentumot pedig hosszú lejáratú instrumentumnak tekint. A rövid távú megközelítés keretében nem szükséges az MPI-mérlegstatisztikák esetében alkalmazott, legfeljebb kétéves és két éven túli lejárat szerinti megosztás. (36) Lásd még a 9. és 10.1. szakaszt. (37) Lásd még a 11. szakaszt.

367

368


HU 9.

10/4. kötet

Az állományok és a tranzakciók egyeztetése Az NKB-k információt szolgáltatnak az állományokról, a rövid és hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásáról és visszaváltásáról és a jegyzett részvényekről. Ha a referencia-időszakban nem állnak külön rendelkezésre a kibocsátásokra, illetve visszaváltásokra vonatkozó adatok, akkor az NKB-k ehelyett a „nettó kibocsátások” egyenlegét jelentik. A 3. ábra sematikusan ábrázolja az állományok (forgalomban lévő állományok) és a „flow-adatok” (bruttó kibocsátás, visszaváltás és nettó kibocsátás) közötti kapcsolatot. A gyakorlatban a kapcsolat sokkal összetettebb – az árak és devizaárfolyamok változása, az újrabefektetett (felhalmozott) kamat, az átsorolások, felülvizsgálatok és egyéb kiigazítások következtében (38). 3. ábra: Az állományok és a flow közötti kapcsolat

Forgalomban lévő állomány a referenciaa) időszak végén Forgalomban lévő állomány a referenciab) időszak végén

˝

Forgalomban lévő állomány az előző referencia-időszak végén

˝

Forgalomban lévő állomány az előző referencia-időszak végén

+

+

Kibocsátások (bruttó) összege a referenciaidőszakban

–

Visszaváltások összege a referencia-időszakban

Kibocsátások (nettó) összege a referenciaidőszakban

Alapelvként, ha a kiigazításokat figyelmen kívül hagyjuk, a referencia-időszak végi forgalomban lévő állományt megkapjuk, ha az előző referencia-időszak végi forgalomban lévő állományhoz hozzáadjuk a referencia-időszakban kibocsátott értékpapírok (bruttó) összegét, és levonjuk a visszaváltásokat. Hasonló módon a referenciaidőszak végi forgalomban lévő állomány megegyezik az előző referencia-időszak végi forgalomban lévő állomány és a referencia-időszak alatti nettó kibocsátások összegével A referencia-időszak alatti (bruttó) kibocsátásokba beletartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és jegyzett részvény, amely esetében a kibocsátó az értékpapírt készpénzért értékesíti. A szokásos módon kibocsátott új instrumentumokról van szó. Ide tartoznak az olyan vállalati részvények, amelyeket első alkalommal jegyeznek a tőzsdén, ideértve az újonnan létesülő vállalatokat és a nyilvánossá váló magáncégeket. Ide tartozik az állami vállalatok privatizációja is, amennyiben részvényeiket tőzsdén jegyezni kezdik. Az ingyenes részvények kibocsátását nem kell figyelembe venni (39). Vállalatokban befolyásszerzés vagy azok fúziója esetén az értékesített vagy átruházott értékpapírokat nem kell figyelembe venni (40), kivéve ha új instrumentumokat hoznak létre. A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírok azonos értékben visszaváltásra kerülnek az egyik instrumentumkategóriában, és az új kategóriában ismételt kibocsátásként kezelendők (41). A kibocsátás időpontjának meghatározás szerint a fizetés időpontját kell tekinteni; a kibocsátások nyilvántartása tehát a lehető legjobban megközelíti az értékpapírok kifizetésének idejét. A referencia-időszak alatti visszaváltásokba beletartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a jegyzett részvények kibocsátó általi minden visszavásárlása, amennyiben a befektető készpénzt kap az értékpapírokért. Az instrumentumok szokásos módon történő kivonásáról van itt szó. Ide tartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek futamideje lejárt, valamint az idő előtti visszaváltások is. Ide tartozik a vállalati részvények visszavásárlása is, ha a vállalat jogi formájának megváltozása előtt készpénzért az összes részvényét visszavásárolja, illetve ha alaptőke-csökkentés keretében részvényeinek egy részét készpénzért visszavásárolja. A vállalati részvények visszavásárlása nem tartozik ide, ha az saját részvényekbe történő befektetés (42). A nettó kibocsátás a referencia-időszakban végzett összes kibocsátás és összes visszaváltás különbsége. A nettó kibocsátást csak akkor kell jelenteni, ha a kibocsátásokat és visszaváltásokat nem lehet elkülönítetten meghatározni.

10.

Értékelés Az értékpapír-kibocsátások az érték, egy (értékpapír)árfolyam-jellegű összetevőből és – ha a kibocsátás devizaneme eltér az adatszolgáltatás devizanemétől – egy devizaárfolyam-jellegű összetevőből áll össze.

(38) Bár célszerű lenne lehetővé tenni, hogy a monetáris unió pénzügyi beszámolóiért és a fizetési mérlegért felelős részlegek szélesebb körben alkalmazhassák az értékpapír-kibocsátási statisztikákat, az ESA 95-ben foglalt meghatározás szerinti információt nem kell nyújtani, mivel az a meglévő információból nem vezethető le. (39) Nem számít pénzügyi tranzakciónak; lásd az ESA 95 5.93. és 6.56. bekezdését és e melléklet 7.2. szakaszát. (40) A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció; nem tartozik ebbe a statisztikába. (41) Két pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni; lásd az ESA 95 5.62. és 6.54. bekezdését és e melléklet 7.1.2. szakaszát. (42) E statisztika nem terjed ki a másodlagos piacon folytatott, tulajdonosváltozást eredményező tranzakciókra.

10/4. kötet


HU 10.1

Árfolyam-értékelés A jegyzett részvények állomány- és flow adatait piaci értéken, a nem részvény egyéb értékpapírok állomány- és tranzakciós adatait névértéken kell jelenteni. A nem részvényjellegű értékpapírok állomány- és flow adatainak névértéken történő nyilvántartása alól kivételt képeznek a jelentős mértékű diszkontal kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények, amelyek esetében a ténylegesen kifizetett összeget kell nyilvántartani, azaz a diszkontárat a vásárlás időpontjában és a lejáratkor történő visszaváltáskor a névértéket. A jelentős mértékű diszkonttal kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények forgalomban lévő állománya a ténylegesen kifizetett összegekkel és a felhalmozott kamattal egyenlő. Az idő előtti visszaváltásokat a ténylegesen kifizetett összeg és a visszaváltás időpontjáig felhalmozott kamat értékén kell nyilvántartani. Az egyes országokban alkalmazott árfolyam-értékelési eljárások közötti bizonyos fokú eltérések elfogadhatók. Minden adatszolgáltató ország részletesen ismerteti a magyarázatokban az alábbiakra alkalmazott értékelési eljárásokat: 1. rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; 2. hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; 3. névérték alatt kibocsátott kötvények; és 4. jegyzett részvények. Magyarázatot kell nyújtani arra is, ha az értékelés eltérő az állományok és a tranzakciók tekintetében. Ebben az összefüggésben nem kell alkalmazni az ESA 95 szerinti árfolyam-értékelést, amely a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények esetében előírja, hogy a flow-adatokat tranzakciós értéken, az állományt pedig piaci értéken kell nyilvántartani. A Nemzetközi Fizetések Bankjának meglévő értékelési szabályai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a jegyzett részvényeket kibocsátási árfolyamon kell értékelni. A jelentős mértékű diszkonttal kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények esetében a felhalmozott kamatot be kell számítani.

10.2

Az adatszolgáltatás devizaneme és az árfolyamértékelések Az NKB-k minden adatot euróban kifejezve jelentenek az EKB-nak, ideértve a visszamenőleges idősorokat is. A belföldi rezidensek által egyéb devizában kibocsátott értékpapírok (C csoport) (43) euróra történő átszámításakor az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben követik az ESA 95-ön (44) alapuló árfolyamértékelési elveket: –

A forgalomban lévő állományt a referencia-időszak végén, azaz a referencia-időszak utolsó munkanapján záráskor érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti devizákra átszámítani.

–

A kibocsátásokat és visszaváltásokat a kifizetés időpontjában érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/ nemzeti fizetőeszközre átszámítani. Ha nem lehet megállapítani az átváltás céljából alkalmazandó pontos árfolyamot, akkor az átváltás időpontjában a piaci középárfolyamhoz legközelebb álló árfolyam alkalmazható.

Az 1999. január 1-jét megelőző időszakok tekintetében az NKB-k a lehető legpontosabban követik az ESA 95 előírásait a nem belföldi fizetőeszközben végzett kibocsátásoknak, visszaváltásoknak és forgalomban lévő állományoknak euróra/az adatszolgáltató ország devizanemére történő átváltásához. Az EKB-hoz történő adatküldés céljából a teljes idősort az 1998. december 31-i rögzített átszámítási árfolyamon kell átváltani euróra. A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföldön rezidensek által euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett kibocsátások (B. csoport) jelentése érdekében a forgalomban lévő állományokat az időszak végi árfolyamon, a kibocsátásokat és visszaváltásokat pedig az időszak átlagos árfolyamán számítja át USA dollárra. Az EKB a Nemzetközi Fizetések Bankja által eredetileg alkalmazott elv érvényesítésével váltja át az adatokat euróra. 1999. január 1-jét megelőzően ehelyett az ECU és az USA dollár közötti árfolyamot kell alkalmazni.

11.

Fogalmi következetesség Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák az MPI-k által kibocsátott átruházható instrumentumok (45) tekintetében összekapcsolódnak. Az instrumentumok és az ezeket kibocsátó MPI-k lefedettsége fogalmilag összhangban van, és ugyanez vonatkozik az instrumentumok lejárati sávok szerinti besorolására és a devizanemek szerinti bontásra is. Különbségek vannak az értékelési elvekben, ugyanis az értékpapír-kibocsátási statisztikák esetében névértéket, az MPI-mérlegstatisztikák esetében pedig piaci értéket kell kimutatni. Az értékelési eltérésektől eltekintve az értékpapír-kibocsátási statisztikák keretében jelentett, MPI-k által kibocsátott értékpapírok állománya minden ország esetében megfelel az MPI-mérleg forrásoldalának 11. („hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok”) és 12. („pénzpiaci papírok”) sorának. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott rövid lejáratú értékpapírok megfelelnek a pénzpiaci papírok és a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegének (46). Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott hosszú lejáratú értékpapírok megegyeznek az egy és két év közötti lejáratú, illetve a két éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegével.

(43) 1999. január 1. óta a belföldi rezidensek által euróban kibocsátott értékpapírok tekintetében (az A. csoport egyik része) nincs szükség árfolyam-értékelésre, a belföldi rezidensek által euróban/kapcsolódó nemzeti valutában kibocsátott értékpapírokat (az A. csoport másik része) pedig az 1998. december 31-i visszavonhatatlan árfolyamon kell átszámítani euróra. (44) Lásd az ESA 95, 6.58. bekezdését. (45) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról és a pénzpiaci papírokról van szó. (46) Ha egy évnél hosszabb futamidejű pénzpiaci papírt bocsátottak ki, az említett megfelelést értelemszerűen változtatni kell.

369

370


HU

10/4. kötet

Az NKB-k felülvizsgálják az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák lefedettségét, és jelzik az EKB-nak az esetleges koncepcionális eltéréseket. A tartalmi összefüggések eredményét három tekintetben kell elvégezni: 1. az NKB-k által euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett kibocsátásokét; 2. a központi bankok kivételével az MPI-k által euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett kibocsátásokét; és 3. a központi bankok kivételével az MPI-k által egyéb devizában végzett kibocsátásokét. Kisebb eltérések lehetségesek és elfogadhatók, mivel az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák különböző célokat szolgáló, országos szintű adatszolgáltatási rendszerekből származnak.

12.

Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje, és időtartama Az adatokat az EKB-nak havonta kell jelenteni. Az értékpapír-kibocsátási statisztikákat azon hónap végét követő öt héten belül kell továbbítani az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak. A pontos adattovábbítási időpontokat az NKB-k előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában megkapják. Az EKB-nak továbbított idősorok alapelvként 1990. januárban kezdődnek. Kiindulópontként a kibocsátások 1989. december végén forgalomban lévő állománya szolgál. Az adatszolgáltatáskor különbséget kell tenni az 1999. januárban kezdődő „folyó adatok”, az 1995. januárban kezdődő „visszamenőleges adatok” és az 1990. januárban kezdődő „hosszabb idősorok” között. Szükség esetén a magyarázatok között kell indokolni az adatsorokban keletkező töréseket és a revíziókat.

13.

Az értékpapír-statisztikák elektronikus továbbítása – a kulcscsalád azonosítója: ECB_SEC1

13.1

Az értékpapír-kibocsátási kulcscsalád és a kapcsolódó kódlisták Az ECB_SEC1 kulcscsalád a rövid és hosszú lejáratú, nem részvényjellegű (rövid és hosszú lejáratú) értékpapírokról és a jegyzett részvényekről szóló EKB-statisztikákra vonatkozik. Kialakítása olyan módon történt, hogy a lehető legközelebb álljon a MUFA- és BoP-statisztikák számára már meghatározott kulcscsalád kódlistáihoz és értékeihez, különös tekintettel az ESA 95 fogalmaira és meghatározásaira. Az alábbi ismertetés az értékpapír-kibocsátási kulcscsaládban alkalmazott dimenziókat és attribútumokat mutatja be. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából kilenc dimenziót választottak ki, amelyek alapvető szerepet játszanak az idősorok azonosításában (47): 1. táblázat Értékpapír-kibocsátási kulcscsalád (ECB_SEC1): adatsorok dimenziói

Pozí ció a kulcsban

Hozzárendelés szintje és felhasználási státus



Érték formátum



DIMENZIÓK 1

FREQ

Gyakoriság

AN1

CL_FREQ


2

REF_AREA

Referenciaterület

AN2

CL_AREA_EE

Területi kódlista (Eurostat BoP, ECB)

3

SEC_ISSUING_SECTOR

Értékpapírt kibocsátó szektor

AN4

CL_ESA95_SECTOR

ESA 95 szerinti szektor kódlista (EKB)

4

SEC_ITEM

Értékpapír sora

AN6

CL_ESA95_ACCOUNT

ESA 95 számlakódlista (EKB)

5

SEC_VALUATION

Értékpapír értékelése

AN1

CL_MUFA_VALUATION MUFA szerinti értékelés-kódlista (EKB)

6

DATA_TYPE_SEC

Értékpapíradatok fajtája

AN1

CL_DATA_TYPE_SEC

(47) A konkrét dimenzióértékek sorozata adja az idősorok nevét (kulcsát).

Értékpapíradatok fajtája kódlistája (EKB)

10/4. kötet


HU

Pozí ció a kulcsban

Hozzárendelés szintje és felhasználási státus



Érték formátum

371



7

CURRENCY_TRANS


AN3

CL_CURRENCY


8

SERIES_DENOM

Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás

AN1

CL_SERIES_DENOM


9

SEC_SUFFIX

Adatsor kiegészítője az értékpapírok összefüggésében

AN1

CL_SEC_SUFFIX

Adatsor kiegészítője kódlista (EKB)

Mind a kilenc statisztikai dimenzió egy megfelelő kódlistából veszi értékeit. Például a fenti táblázat szerint a REF_AREA (referenciaterület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeit. Az alábbiakban az ECB_SEC1 kulcscsalád dimenzióinak bemutatása következik, ugyanabban a sorrendben, ahogyan a kulcsban megjelennek. 13.1.1

1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió a szolgáltatott idősorok gyakoriságát jelöli. Az alkalmazott kódlista a CL_FREQ. Az értékpapírkibocsátási kulcscsaládban alkalmazott értékek az említett kódlista értékeinek csak egy részhalmazát alkotják: M a havi adatokat, Q a negyedéves adatokat és A az éves adatokat jelöli. Előírás szerint havi adatokat kell szolgáltatni. Ha a havi adatok nem állnak rendelkezésre, és becslés sem lehetséges, akkor negyedéves vagy éves adatok jelenthetők.

13.1.2

2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter) Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben a kibocsátószektor rezidens (48). A dimenzióhoz kapcsolódó kódlista a CL_AREA_EE. Az értékpapír-kibocsátási kulcscsaládban az értékeknek csak egy részhalmaza használatos a referenciaterület meghatározására, mivel a kibocsátó ország a 15 EU-tagállam és a külföld lehet.

13.1.3

3. sz. dimenzió: Értékpapírt kibocsátó szektor (SEC_ISSUING_SECTOR; hossza: négy karakter) Ez a dimenzió a kibocsátók szektor szerinti részletezését jelöli, és a CL_ESA95_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Az értékpapír-kibocsátási kulcscsaládban csak egy tíz értékből álló részhalmaz használatos – csak kilenc kibocsátószektor van megkülönböztetve, és egy érték az egész gazdaság jelölésére.

13.1.4

4. sz. dimenzió: Értékpapírok sora (SEC_ITEM; hossza: hat karakter) Ez a dimenzió az ESA 95-tel összhangban a MUFA számára összeállított sorokat jelöli, és a CL_ESA95 _ACCOUNT kódlistához kapcsolódik. Az értékpapír-kibocsátási kulcscsaládban a kódlista értékeinek csak egy részhalmaza használatos, ugyanis az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából a rövid távú megközelítés csak néhány instrumentumkategóriát követel meg. A kódlistából két instrumentumkategória „tájékoztató adatoknak” számít, amelyek önkéntes alapon szolgáltathatók, ezek: a „nem jegyzett részvények” és az „egyéb részesedések”.

13.1.5

5. sz. dimenzió: Értékpapírok értékelése (SEC_VALUATION; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió az értékpapír-kibocsátási statisztikákban alkalmazott értékelési módszert jelöli, és a CL_MUFA_VALUATION kódlistához kapcsolódik. Az értékeknek csak egy részhalmaza használatos, mert a kódlistában szereplő értékelési módszerek közül nem mind alkalmazható az értékpapír-kibocsátási statisztikák esetében. A rövid távú megközelítés azt kívánja, hogy a nem részvényjellegű értékpapírokat névértéken (N), a jegyzett részvényeket pedig piaci (tranzakciós) értéken (M) jelentsék. Két további értékelési módszer létezik: a felhalmozott kamatot magában foglaló érték (A) és a ténylegesen kifizetett összeg (E). A felhalmozott kamatot magában foglaló érték (A) „elosztja” a visszaváltási és a kibocsátási árfolyam különbözetén alapuló kamatot a kötvény teljes élettartamára. A ténylegesen kifizetett összeg (E) a vásárlás időpontjában érvényes árfolyamot jelenti. A viszszaváltások és fennálló állományok tekintetében a ténylegesen kifizetett összeg a vásárlás időpontjában érvényes, „visszamenőleges” árfolyamot jelenti, azaz a piaci értékeléstől eltérő módon az értékpapírokat nem kell „átértékelni”.

(48) Az NKB-k esetében a kibocsátószektor abban az országban rezidens, amelyben az NKB rezidens.

372


HU

A hosszú lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok tekintetében a kibocsátott típusok (fix kamatozású, változó kamatozású és kamatszelvény nélküli kötvények) különböző módszerekkel értékelhetők, tehát az értékelés vegyes lesz. Például a fix és a változó kamatozású kötvényeket jellemzően névértéken értékelik, a kamatszelvény nélküli kötvényeket pedig a ténylegesen kifizetett összegen. A kamatszelvény nélküli kötvények viszonylagos összege általában alacsony, ezért a kódlista nem tartalmaz a vegyes értékelést jelölő értéket; a hosszú lejáratú értékpapírok teljes mennyiségét névértéken (N) kell jelenteni. Abban az esetben, ha a jelenség nagyságrendje jelentős, a „meghatározatlan” (Z) értéket kell a teljes mennyiségre alkalmazni. Vegyes értékeléskor az NKB-k általában attribútumszinten szolgáltatják a részleteket (lásd az összeállítási attribútumot a 13.2. szakaszban).

13.1.6

6. sz. dimenzió: Értékpapíradatok fajtája (DATA_TYPE_SEC; hossza: egy karakter) Ezt a dimenziót kifejezetten az értékpapír-kibocsátási kulcscsalád rövid távú megközelítés szerinti követelményeinek teljesítésére alakították ki. Ebben az összefüggésben az értékpapír-kibocsátási statisztikákban szereplő adatok típusát jelöli, és a CL_DATA_TYPE_SEC kódlistához kapcsolódik, amely összesen négy értéket tartalmaz: 1. állományok; 2. (bruttó) kibocsátások; 3. visszaváltások; és 4. nettó kibocsátások. A kibocsátások nettó értékét csak akkor kell jelenteni, ha a kibocsátások és visszaváltások nem határozhatók meg elkülönítetten.

13.1.7

7. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter) Ez a dimenzió azt a devizanemet jelöli, amelyben az értékpapírokat kibocsátották, és a CL_CURRENCY kódlistához kapcsolódik. Az értékpapír-kibocsátási kulcscsalád céljából a kódlista értékeinek csak egy részhalmaza használatos. Az euróban vagy az euróhoz kapcsolódó nemzeti devizákban kibocsátott értékpapírokat EUR devizanem-dimenzióval kell jelenteni (49), míg az eurótól eltérő devizanemben kibocsátott értékpapírokat Z06 értékkel. A kódlista már három további értéket is tartalmaz (DKK, SEK és GBP), mivel ezekre szükség lehet a nem részt vevő tagállamok adatainak továbbításához.

13.1.8

8. sz. dimenzió: Adatsorok devizaneme vagy különleges számítás (SERIES_DENOM; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió azt jelöli, hogy az idősorokat milyen devizanemben fejezték ki, és a CL_SERIES_DENOM kódlistához kapcsolódik. Ebben a kulcscsaládban három érték, az Euro (E), a nemzeti deviza (N) és az USA dollár (U) (50) használatos. A nemzeti devizát jelölő N érték azért került be a kódlistába, hogy lehetővé tegye azon tagállamok jövőbeli adatszolgáltatását, amelyek még nem fogadták el az eurót saját nemzeti címletükként.

13.1.9

9. sz. dimenzió: Adatsorok kiegészítője az értékpapírok összefüggésében (SEC_SUFFIX; hossza: egy karakter) Ezt a dimenziót kifejezetten az értékpapír-kibocsátási kulcscsalád rövid távú megközelítés szerinti követelményeinek teljesítésére alakították ki. Ebben az összefüggésben lehetővé teszi az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a jövőben esetleg szükségessé váló fejlesztéseket vagy kiterjesztéseket. Jelenleg csak egy értéke létezik, a CL_SEC_SUFFIX kódlistába tartozó Z „meghatározatlan” érték.

13.1.10 A dimenziók sorrendje A dimenziók minden kulcscsaládban meghatározott sorrendben követik egymást. Az alábbiakban az idősorkulcsokra vonatkozó néhány példa következik (az 1. ábrán és a 2. függelékben bemutatott adatcsoportokra vonatkoztatva): –

Példa az A csoport idősorkulcsára: M : AT: 1000 : F33100 : N : 1 : EUR : E : Z Havi: Ausztria: az egész gazdaság: rövid lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok: névérték: az időszak végén forgalomban lévő állomány (állományok): euróban és hozzá kapcsolódó nemzeti fizetőeszközben kibocsátva: euro: sorkiegészítő meghatározatlan.

–

Példa a C csoport idősorkulcsára: M : AT: 1220 : F33200 : N : 2 : Z06 : E : Z Havi: Ausztria: MPI-k a központi bankok kivételével: hosszú lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok: névérték: (bruttó) kibocsátások (flow): egyéb devizákban összevontan kibocsátva: euro: sorkiegészítő meghatározatlan.

(49) Ez összhangban van a mérlegstatisztikákkal. (50) A Nemzetközi Fizetések Bankja USA dollárban jelenthet.

10/4. kötet

10/4. kötet


HU –

373

Példa a B csoport idősorkulcsára: M : Z8: 1230 : F33201 : N : 3 : EUR : U : Z Havi: külföld (egyéb): EPK-k: hosszú lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok/fix kamatozású kibocsátások: névérték: visszaváltások (tranzakciók): euróban és hozzá kapcsolódó nemzeti fizetőeszközben kibocsátva: USA dollár: sorkiegészítő meghatározatlan.

13.2.

Az attribútumok A kulcsot meghatározó kilenc dimenzión kívül attribútumok is meghatározásra kerültek (51). Ezeket az információcsere különböző szintjein alkalmazzák: 2. táblázat Az ECB_SEC1 kulcscsalád számára meghatározott kódolt és kódolatlan attribútumok Hozzárendelés szintje

Értékformátum


Kódlista

Attribútumok rokon szinten (az FNS csoport felhasználásával továbbítva) Rokon

TITLE

Cím

AN..70

Kódolatlan

Rokon

UNIT

Egység

AN..12

CL_UNIT


Rokon

UNIT_MULT

Egységszorzó

AN..2

CL_UNIT_MULT

Egységszorzó-kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Rokon

DECIMALS

Tizedesek

AN1

CL_DECIMALS


Rokon

TITLE_COMPL


AN..350

Kódolatlan

Rokon

COVERAGE

Lefedettség

AN..350

Kódolatlan

Rokon

NAT_TITLE

Nemzeti nyelvű cím

AN..350

Kódolatlan

Rokon

COMPILATION

Összeállítás

AN..350

Kódolatlan

Attribútumok idősor szinten (az FNS csoport felhasználásával továbbítva) Idősor

COLLECTION


AN1

CL_COLLECTION


Idősor

AVAILABILITY

Hozzáférhetőség

AN1

CL_AVAILABILITY

Szervezeti hozzáférhetőség kódlistája (BIS, EKB)

Idősor

DOM_SER_IDS

Belföldi adatsorok azo- AN..70 nosítója

Kódolatlan

Idősor

BREAKS

Törések

Kódolatlan

AN..350

Attribútumok megfigyelési szinten (a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva, kivéveaz OBS_COM-ot, amelyet az FNS-csoporton belül kell továbbítani) Megfigyelés

OBS_STATUS


AN1

CL_OBS_STATUS


Megfigyelés

OBS_CONF


AN1

CL_OBS_CONF

Megfigyelés bizalmas jellege kódlistája (Eurostat BoP, EKB)

(51) Az attribútumok olyan statisztikai fogalmak, amelyek kiegészítő kódolt (pl. az egység) vagy kódolatlan (pl. az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. „Kötelező” (M) attribútumok azok, amelyek értékeit minden partner ismeri. A „feltételes” (C) attribútumok csak akkor kapnak értéket, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (pl. a belföldi adatsorok azonosítói), illetve ha értelmezhetők (pl. törések). Az attribútumértékeket csak akkor kell továbbítani, ha első alkalommal határozzák meg azokat, vagy ha változnak. Csak a megfigyelési státus van jelen minden adatcserében, minden megfigyeléshez kapcsolódóan.

374


HU



10/4. kötet

Értékformátum

Kódlista

Megfigyelés

OBS_PRE_BREAK

Törés előtti megfigyelési érték

AN..15

–

Megfigyelés

OBS_COM


AN..350

Kódolatlan

3. táblázat Az ECB_SEC1 kulcscsalád közös attribútumtulajdonságai: Az euro-övezeti NKB-k adatszolgáltatása az EKB számára Státus

Az első értéket … határozta meg (1)


TITLE

C

EKB

Nem

UNIT

M

EKB

Nem

UNIT_MULT

M

EKB

Nem

DECIMALS

M

EKB

Nem

TITLE_COMPL

M

EKB

Nem

NAT_TITLE

C

NKB

Igen

COMPILATION

C

NKB

Igen (*)

COVERAGE

C

NKB

Igen (*)

COLLECTION

M

EKB

Nem

AVAILABILITY

M

EKB

Nem

DOM_SER_IDS

C

NKB

Igen

BREAKS

C

NKB

Igen

OBS_STATUS

M

OBS_CONF

C

OBS_PRE_BREAK

C

OBS_COM

C

Az adatszolgáltató intézmények kezelésében

M: Kötelező, C: Feltételes (*) A változásokat faxon/e-mailen kell jelenteni az EKB Statisztikai Információs Rendszeri Osztályának és az EKB felelős üzleti részlegének. (1) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.

A rokon, megfigyelési és idősor szintű attribútumok technikai leírása mind a feltételes, mind a kötelező adatsorok esetében szorosan követi a monetáris és bankstatisztikák, azaz az MPI-mérlegstatisztikák összefüggésében meghatározott korábbi kulcscsaládokat. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák sajátos követelményeinek való megfelelés érdekében az ajánlott attribútumok főbb használatának magyarázata itt következik: –

Cím: szöveg (52).

–

Egység: euro. USA dollár kizárólag a Nemzetközi Fizetések Bankja számára. A nem euróhoz kötődő devizák kizárólag a nem részt vevő tagállamok számára.

–

Egységszorzó: 6 (millió).

–

Tizedesek: 3 minden adatsor esetében.

–

Adatgyűjtés azonosítója: „E” (időszak vége) az állományok tekintetében és „S” (időszak folyamán összesítve) a tranzakciók tekintetében.

–

Hozzáférhetőség: az idősorokat a CL_AVAILABILITY kódlistába tartozó valamelyik értékkel kell megjelölni.

(52) A „címként” engedélyezett szöveg korlátozott terjedelme miatt ez az attribútum a „cím kiegészítőjével” helyettesíthető.

10/4. kötet


HU –

Cím kiegészítője: szöveg.

–

Cím nemzeti nyelven: szöveg.

–

Belföldi sorok azonosítója: szöveg.

–

Összeállítás: szöveg. Indokolt esetben a következő információt kell nyújtani (53): –

Adatforrás/adatgyűjtési rendszer: az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (közigazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől stb.). Az adatgyűjtés és -tárolás részletezése (kibocsátásonként tárolva vagy a referencia-időszak alatt az egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összege, megkülönböztetés nélkül). Az adatszolgáltatók meghatározására alkalmazott feltételek.

–

Összeállítási eljárások: az adatok összeállításához alkalmazott módszerek (egyedi értékpapír-kibocsátások összegzése, a meglévő idősorokra vonatkozó szabályozás).

–

A kibocsátók szektorok szerinti részletezése: a kibocsátóknak a 4. szakaszban meghatározott, szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolások.

–

A kibocsátás devizaneme: a 6. szakaszban meghatározott, devizanemek szerinti részletezéstől való eltérések.

–

A kibocsátások lejárata: a 8. szakaszban meghatározott, lejárat szerinti részletezéstől való eltérések.

–

Árfolyam-értékelés: ha a különböző típusú kibocsátások (fix kamatozású, változó kamatozású és kamatszelvény nélküli kötvények) vagy kibocsátó szektorok esetében eltérő értékelési módszereket alkalmaznak, és ennek eredményeként az összes kibocsátás tekintetében vegyes értékelés alakul ki, magyarázatot kell adni, és a vegyes értékeléshez alkalmazott arányokat is jelenteni kell.

–

Visszaváltások: az NKB-k jelentik, hogy a visszaváltásokra vonatkozó információ közvetlen adatszolgáltatás útján gyűlt-e össze, vagy maradványértékként számították.

–

Törések: az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállításának jelentős időbeli változásait ismertető szöveg. Ha a mező terjedelme (350 karakter) nem elegendő, akkor a hagyományos rövid terminológiát kell alkalmazni.

–

Lefedettség: szöveg. Indokolt esetben az alábbi információt kell nyújtani (54): –

A kibocsátások besorolása: az országos adatokban szereplő értékpapírtípusok. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani (különös tekintettel a zártkörű kibocsátásokra és a bankári elfogadványokra). Itt kell indokolni azt is, ha a nem jegyzett részvényeket és egyéb részesedéseket a jegyzett részvények között mutatják ki.

–

Megfigyelési státus: a CL_OBS_STATUS kódlista megfelelő jelét kell kiválasztani.

–

Megfigyelés bizalmas jellege: a CL_OBS_CONF kódlista megfelelő jelét kell kiválasztani.

–

Törés előtti megfigyelés: ez az attribútum a törés előtti értéket mutatja, és akkor kell jelenteni, ha az adatsor megszakad (tehát ha a vonatkozó megfigyelési státus a „B” értéket veszi fel).

–

Megfigyelési megjegyzés: szöveg. Megfigyelési szintű szöveges megjegyzések megtételére alkalmazható (pl. esetleges szokatlan megfigyelés okainak magyarázata vagy a jelentett idősorokban beálló változások részletezése).

13.3

Információcsere

13.3.1

Az adatokkal kapcsolatos követelmények Minden ország minden értelmezhető idősorra vonatkozóan köteles statisztikai jelentést küldeni. Ha egy sor valamely országban nem alkalmazható, akkor erről haladéktalanul, írásban értesíteni kell az EKB-t, és indoklást kell adni. Ha az alapul szolgáló jelenség nem létezik, akkor az idősort átmenetileg nem kell jelenteni. Ennek előfordulását, és a fent ismertetett kódolási rendszer bármilyen változását szintén jelenteni kell. Továbbá értesíteni kell az EKB-t arról, ha a revíziókat a revíziók jellegére vonatkozó magyarázatokkal együtt küldik. Ez az elektronikus adatszolgáltatási program úgy készült, hogy alkalmas legyen a nem részt vevő tagállamok EKB-nak szóló, jövőbeli adatszolgáltatásának befogadására is, jelenleg azonban ez még nem kötelező előírás.

(53) Lásd még az 1. függeléket. (54) Lásd még a 7. szakaszt és az 1. függeléket.

375

376


HU 13.3.2

Az adatsorok felsorolása A 2. függelék tartalmazza az NKB-k és a Nemzetközi Fizetések Bankja által alkalmazandó adatszolgáltatási formanyomtatványokat. Két adatszolgáltatási formanyomtatvány készült az NKB-k, és egy a Nemzetközi Fizetések Bankja számára. Alapelvként minden formanyomtatvány minden rovatában egy, 1990. januárban kezdődő idősort kell jelenteni az EKB-nak. Az adatszolgáltatási formanyomtatványok együttesen az alábbi négy adatcsoportról (55) nyújtanak információt: –

A csoport: az NKB-k szolgáltatják az adatokat. A belföldi rezidensek euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett minden kibocsátását tartalmazza.

–

C csoport: az NKB-k szolgáltatják az adatokat. A belföldi rezidensek egyéb devizában végzett minden kibocsátását tartalmazza.

–

B csoport: a Nemzetközi Fizetések Bankja szolgáltatja az adatokat. A külföldön rezidensek euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett minden kibocsátását tartalmazza. A nem részt vevő tagállamokról elkülönítetten kell adatot szolgáltatni.

–

Tájékoztató adatok: az NKB-k ezeket az adatokat önkéntes alapon szolgáltatják. A belföldi rezidensek által euróban/nemzeti fizetőeszközben kibocsátott, nem jegyzett részvényeket és részesedéseket tartalmazza.

Minden adatszolgáltatási formanyomtatványon az állományokről (A1, B1 és C1), a kibocsátásokról (A2, B2 és C2) és a visszaváltásokról (A3, B3 és C3) kell adatokat nyújtani. Az NKB-k számára készült formanyomtatványokon a nettó kibocsátásokról (A4 és C4) is információkat kell szolgáltatni, de csak abban az esetben, ha a (bruttó) kibocsátások és a visszaváltások összege elkülönítetten nem határozható meg. Minden formanyomtatványon adatot kell szolgáltatni a rövid és hosszú lejáratú, nem részvényjellegű értékpapírokról. A jegyzett részvényeket csak az NKB-k formanyomtatványa tartalmazza (A csoport), mert a részvénykibocsátás esetében csak az euro-övezet rezidenseinek euróban/nemzeti fizetőeszközben történő kibocsátásait kell figyelembe venni (egyéb devizában nem). A „nemzetközi szervezetek” szektor csak a külföldön rezidensek euróban/nemzeti fizetőeszközben történő kibocsátásai esetében játszik szerepet (B csoport), ezért a többi adatszolgáltatási formanyomtatványon nem szerepel.

(55) Lásd az 1. ábrát is.

10/4. kötet

10/4. kötet

HU


1. függelék: Nemzeti magyarázó megjegyzések A rövid távú megközelítés keretében nyújtott értékpapír-kibocsátási statisztikákhoz részletes magyarázó megjegyzéseket kell fűzni az adatok értelmezésének elősegítésére. Minden NKB egy jelentést terjeszt be, amely az e feladat keretében szolgáltatott adatokat mutatja be. A jelentés az alábbiakban ismertetett témaköröket tárgyalja, és a lehetőségekhez mérten a javasolt szerkezetet követi. Különösen olyankor kell kiegészítő információt szolgáltatni, amikor a jelentett adatok nincsenek összhangban ezzel az iránymutatással, illetve ha nincs adatszolgáltatás, és ezt indokolni is kell. A jelentést Cebamailen keresztül, Word dokumentumként kell eljuttatni az EKB-nak. A jelentésnek legkésőbb az adatokkal egyidejűleg kell beérkeznie. 1.

Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (igazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől, újságok és adatszolgáltatók, pl. az International Financial Review stb.). Jelezni kell, hogy az adatokat kibocsátónként gyűjtik és tárolják-e, és ha igen, milyen feltételek szerint. A másik lehetőség, hogy az adatokat megkülönböztetés nélkül, a referencia-időszak alatt egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összegeként gyűjtik és tárolják, ez az eset a közvetlen adatgyűjtési rendszerek alkalmazásakor fordulhat elő. Közvetlen adatszolgáltatás esetén információt kell nyújtani az adatszolgáltatók meghatározására alkalmazott szempontokról, valamint az általuk szolgáltatandó információkról.

2. Összeállítási eljárások: az adatok összeállításához e feladat keretében alkalmazott módszereket kell röviden bemutatni, például az egyedi értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó információk összegzése, a meglévő – akár közzétett, akár közzé nem tett – idősorokra vonatkozó szabályozások (részletezni kell). 3. A kibocsátó hol rezidens (3. szakasz): jelezni kell, hogy a kibocsátások besorolásakor lehetséges-e teljes mértékben alkalmazni az ESA 95 (és az IMF) rezidensekre vonatkozó meghatározását. Ha nem, vagy csak részben lehetséges, akkor átfogó magyarázatot kell fűzni a ténylegesen alkalmazott szempontokhoz. 4. A kibocsátók szektorok szerinti részletezése (4. szakasz): jelezni kell a kibocsátóknak a 4. szakaszban meghatározott, szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolását. A magyarázatokban ki kell térni a megállapított különbségekre és az esetleges „szürke” területekre. 5. A kibocsátás devizaneme (6. szakasz): ha nem lehetséges valamely kibocsátás devizanemek szerinti összetevőit elkülönítetten meghatározni, a szabályoktól való eltérésekre magyarázatot kell adni. Továbbá azon NKB-k, amelyeknek nem áll módjukban minden értékpapír tekintetében megkülönböztetni a helyi devizában, euróban/más nemzeti fizetőeszközben és az egyéb devizákban végzett kibocsátásokat, tájékoztatást adnak arról, hogy az ilyen kibocsátásokat hová sorolták be, és a torzulás mértékének megítélése céljából megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások teljes összegét. 6. A kibocsátások besorolása (7. szakasz): az NKB-k teljes körű tájékoztatást adnak az országos adatokban szereplő értékpapírfajtákról, ideértve saját nemzeti fogalmaikat. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani. Különleges figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

7.

–

Zártkörű kibocsátások: jelezni kell, hogy a szolgáltatott adatok ezeket tartalmazzák-e.

–

Bankári elfogadványok: ha átruházhatók, és a szolgáltatott adatok tartalmazzák ezeket, akkor ismertetni kell az ilyen instrumentumok nyilvántartására szolgáló nemzeti eljárásokat és az instrumentumok sajátosságait.

–

Jegyzett részvények: jelezni kell, ha a szolgáltatott adatok nem jegyzett részvényeket vagy részesedéseket is magukban foglalnak. A torzulás mértékének érzékeltetésére a nem jegyzett részvények és/vagy részesedések összegére vonatkozó becslést kell adni.

A hosszú lejáratú értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése (7.1.3. szakasz): ha a fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, nem részvényjellegű értékpapírok összegét, akkor meg kell adni az olyan hosszú lejáratú értékpapírok típusát és összegét, amelyek tekintetében ilyen bontás nem áll rendelkezésre.

8. A kibocsátások lejárata (8. szakasz): a jelentésben ki kell térni a rövid és hosszú lejáratú értékpapírok megkülönböztetésének módjára. A szabályoktól való eltéréseket indokolni kell. 9. Visszaváltások (9. szakasz): az NKB-k bemutatják, hogy a visszaváltásokra vonatkozó adatokat hogyan vezetik le. Jelzik, hogy az információ közvetlen adatszolgáltatás útján gyűlt-e össze, vagy maradványként számították. 10. Árfolyam-értékelés (10.1. szakasz): az NKB-k bemutatják a következők értékelésére alkalmazott módszereket: 1. hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírok; 2. hitelviszonyt megtestesítő hosszú lejáratú értékpapírok; 3. diszkonttal kibocsátott kötvények; és 4. jegyzett részvények. Indokolni kell, ha az értékelés eltérő az állományok és a tranzakciók tekintetében.

377

378

HU


10/4. kötet

11. Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és az idősorok hossza (12. szakasz): jelezni kell, hogy az e feladat keretében összeállított adatok milyen mértékben felelnek meg a felhasználók által támasztott követelményeknek (havi adatok, öthetes határidővel). Szintén jelezni kell a szolgáltatható idősorok hosszát. Jelenteni kell az adatsorokban bekövetkező bármely törést, például az értékpapírok lefedettségének időbeli különbségeit. 12. Felülvizsgálatok (12. szakasz): ha revízióra került sor, rövid magyarázatban meg kell világítani ennek okát és tartalmát. 13. A belföldi rezidensek által kibocsátott instrumentumok becsült lefedettsége, instrumentumonként: az NKBk nemzeti becslést nyújtanak a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok kategóriánkénti lefedettségéről, azaz a rövid lejáratú értékpapírok, hosszú lejáratú értékpapírok és jegyzett részvények hazai pénznemben, euróban/ egyéb nemzeti fizetőeszközben, ideértve az ECU-t és egyéb devizanemben történő kibocsátásáról. A „lefedettség, %ban” alatti becslések minden instrumentumkategória esetében a figyelembe vett értékpapírok százalékos részarányát jelzi azon teljes kibocsátáshoz viszonyítva, amelyet ideális esetben – az adatszolgáltatási szabályok értelmében – az érintett kategóriában jelenteni kellene. A „megjegyzések” oszlopban rövid leírások adhatók. Az NKB-k a monetáris unió eredményeként bekövetkező lefedettségi változásokat is jelentik.

Lefedettség %-ban:

Kibocsátások euróban/ nemzeti devizákban

Hazai pénznem

STS LTS QUS

Euro/nemzeti devizák a STS hazai pénznem kivételével, LTS ideértve az ECU-t Egyéb devizanemekben

STS LTS

STS = rövid lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok. LTS = hosszú lejáratú nem részvényjellegű értékpapírok. QUS = jegyzett részvények.

Megjegyzések:

10/4. kötet


HU

379

2. függelék ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNYOK BELFÖLDI REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EURÓBAN/NEMZETI FIZETŐESZKÖZBEN A. CSOPORT ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY AZ NKB-K SZÁMÁRA

1.

Állományok

Kibocsátások (bruttó) összege

Visszaváltások összege

Kibocsátások (nettó) összege

A1

A2

A3

A4

Összesen

S1

S51

S101

S151

EKB/NKB

S2

S52

S102

S152

MPI-k, a központi bankok kivételével

S3

S53

S103

S153

EPK-k

S4

S54

S104

S154


S5

S55

S105

S155


S6

S56

S106

S156


S7

S57

S107

S157

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S8

S58

S108

S158


S9

S59

S109

S159

Összesen

S10

S60

S110

S160

EKB/NKB

S11

S61

S111

S161


S12

S62

S112

S162

EPK-k

S13

S63

S113

S163


S14

S64

S114

S164


S15

S65

S115

S165


S16

S66

S116

S166


S17

S67

S117

S167


S18

S68

S118

S168

Összesen

S19

S69

S119

S169

EKB/NKB

S20

S70

S120

S170

RÖVID LEJÁRATÚ ÉRTÉKPAPÍROK (Nem részvényjellegű)

2.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ ÉRTÉKPAPÍROK (Nem részvényjellegű)

2.1. ebből fix kamatozású:

380

HU


10/4. kötet

BELFÖLDI REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EURÓBAN/NEMZETI FIZETŐESZKÖZBEN A. CSOPORT ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY AZ NKB-K SZÁMÁRA Állományok




A1

A2

A3

A4


S21

S71

S121

S171

EPK-k

S22

S72

S122

S172


S23

S73

S123

S173


S24

S74

S124

S174


S25

S75

S125

S175


S26

S76

S126

S176


S27

S77

S127

S177

Összesen

S28

S78

S128

S178

EKB/NKB

S29

S79

S129

S179


S30

S80

S130

S180

EPK-k

S31

S81

S131

S181


S32

S82

S132

S182


S33

S83

S133

S183


S34

S84

S134

S184


S35

S85

S135

S185


S36

S86

S136

S186

Összesen

S37

S87

S137

S187

EKB/NKB

S38

S88

S138

S188


S39

S89

S139

S189

EPK-k

S40

S90

S140

S190


S41

S91

S141

S191


S42

S92

S142

S192


S43

S93

S143

S193


S44

S94

S144

S194


S45

S95

S145

S195

2.2 ebből változó kamatozású:

2.3 ebből kamatszelvény nélküli kötvény:

10/4. kötet

HU


381

BELFÖLDI REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EURÓBAN/NEMZETI FIZETŐESZKÖZBEN A. CSOPORT ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY AZ NKB-K SZÁMÁRA

3.

Állományok




A1

A2

A3

A4

Összesen

S46

S96

S146

S196


S47

S97

S147

S197

EPK-k

S48

S98

S148

S198


S49

S99

S149

S199


S50

S100

S150

S200

JEGYZETT RÉSZVÉNYEK

BELFÖLDI REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EGYÉB DEVIZÁBAN C. CSOPORT ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY AZ NKB-K SZÁMÁRA

4.

Állományok




C1

C2

C3

C4

Összesen

S201

S241

S281

S321


S202

S242

S282

S322

EPK-k

S203

S243

S283

S323


S204

S244

S284

S324


S205

S245

S285

S325


S206

S246

S286

S326


S207

S247

S287

S327


S208

S248

S288

S328

Összesen

S209

S249

S289

S329


S210

S250

S290

S330

EPK-k

S211

S251

S291

S331


S212

S252

S292

S332


S213

S253

S293

S333


5.


382

HU


10/4. kötet

BELFÖLDI REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EGYÉB DEVIZÁBAN C. CSOPORT ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY AZ NKB-K SZÁMÁRA Állományok




C1

C2

C3

C4


S214

S254

S294

S334


S215

S255

S295

S335


S216

S256

S296

S336

Összesen

S217

S257

S297

S337


S218

S258

S298

S338

EPK-k

S219

S259

S299

S339


S220

S260

S300

S340


S221

S261

S301

S341


S222

S262

S302

S342


S223

S263

S303

S343


S224

S264

S304

S344

Összesen

S225

S265

S305

S345


S226

S266

S306

S346

EPK-k

S227

S267

S307

S347


S228

S268

S308

S348


S229

S269

S309

S349


S230

S270

S310

S350


S231

S271

S311

S351


S232

S272

S312

S352

Összesen

S233

S273

S313

S353


S234

S274

S314

S354

EPK-k

S235

S275

S315

S355


S236

S276

S316

S356


S237

S277

S317

S357


S238

S278

S318

S358

5.1 ebből fix kamatozású:


5.3 ebből kamatszelvény nélküli kötvény:

10/4. kötet

HU


383

BELFÖLDI REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EGYÉB DEVIZÁBAN C. CSOPORT ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY AZ NKB-K SZÁMÁRA Állományok




C1

C2

C3

C4


S239

S279

S319

S359


S240

S280

S320

S360

A KÜLFÖLDÖN REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EURÓBAN/NEMZETI FIZETŐESZKÖZBEN ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY A NEMZETKÖZI FIZETÉSEK BANKJA SZÁMÁRA

6.

B. CSOPORT Állományok



B1

B2

B3

Összesen

S361

S411

S461

NKB

S362

S412

S462


S363

S413

S463

EPK-k

S364

S414

S464


S365

S415

S465


S366

S416

S466


S367

S417

S467


S368

S418

S468


S369

S419

S469

Nemzetközi szervezetek

S370

S420

S470

Összesen

S371

S421

S471

NKB

S372

S422

S472


S373

S423

S473

EPK-k

S374

S424

S474


S375

S425

S475


S376

S426

S476


S377

S427

S477


7.


384

HU


10/4. kötet





B1

B2

B3


S378

S428

S478


S379

S429

S479


S380

S430

S480

Összesen

S381

S431

S481

NKB

S382

S432

S482


S383

S433

S483

EPK-k

S384

S434

S484


S385

S435

S485


S386

S436

S486


S387

S437

S487


S388

S438

S488


S389

S439

S489


S390

S440

S490

Összesen

S391

S441

S491

NKB

S392

S442

S492


S393

S443

S493

EPK-k

S394

S444

S494


S395

S445

S495


S396

S446

S496


S397

S447

S497


S398

S448

S498


S399

S449

S499


S400

S450

S500

S401

S451

S501

7.1 ebből fix kamatozású:


7.3 ebből kamatszelvény nélküli kötvény: Összesen

10/4. kötet

HU


385





B1

B2

B3

NKB

S402

S452

S502


S403

S453

S503

EPK-k

S404

S454

S504


S405

S455

S505


S406

S456

S506


S407

S457

S507


S408

S458

S508


S409

S459

S509


S410

S460

S510

BELFÖLDI REZIDENSEK KIBOCSÁTÁSAI EURÓBAN/NEMZETI FIZETŐESZKÖZBEN A. CSOPORT – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK ADATSZOLGÁLTATÁSI FORMANYOMTATVÁNY AZ NKB-K SZÁMÁRA

8.

9.

Állományok




A1

A2

A3

A4

Összesen

S511

S521

S531

S541


S512

S522

S532

S542

EPK-k

S513

S523

S533

S543


S514

S524

S534

S544


S515

S525

S535

S545

Összesen

S516

S526

S536

S546


S517

S526

S536

S546

EPK-k

S518

S526

S536

S546


S519

S526

S536

S546


S520

S526

S536

S546

NEM JEGYZETT RÉSZVÉNYEK

RÉSZESEDÉSEK

386


HU

10/4. kötet

XX. Melléklet ADATSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNYOK A STATISZTIKAI ADATOK ELEKTRONIKUS CSERÉJÉHEZ: MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL ALKALMAZOTT KAMATLÁBAK A KULCSCSALÁD AZONOSÍTÓJA: ECB_MIR1

1.

Célkitűzés Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 2001. december 20-án elfogadta a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, EKB/2001/18 rendeletet (1). A rendelet 2002. január 31-én lépett hatályba. A monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által alkalmazott kamatlábak (a továbbiakban „MPIR”) biztosítják a végső kapcsolatot a hivatalos kamatlábakban bekövetkező változásokból fakadó monetáris politika átvitelét szolgáló mechanizmusban, és így elengedhetetlen előfeltételei a részt vevő tagállamokban tapasztalható monetáris fejlődés megbízható elemzésének. Egyisejűleg a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) szüksége van a kamatlábak alakulására vonatkozó információra ahhoz, hogy hozzájáruljon az illetékes hatóságok által végzett, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politika zökkenőmentes folytatásához. Ezen melléklet bemutatja az MPIR-statisztikák EKB-hoz történő továbbítására vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket a nemzeti központi bankok (NKB-k) számára.

2.

Az MPIR-statisztikák összeállítása Az MPIR-statisztikák rendszeres elkészítésének céljából az NKB-k az EKB/2001/18 rendelet (2) II. mellékletének 1. és 2. függelékében meghatározott állományokra és új szerződésekre vonatkozó nemzeti szinten aggregált havi statisztikai információt szolgáltatnak.

3.

Adattovábbítási szabvány Az NKB-k az „ESCB-Net” távközlési hálózat alkalmazásával, „GESMES/CB” üzenetformátumban továbbítják az adatokat az EKB-nak. Ez az előírás azonban nem tiltja bármely más eszköz megállapodás szerinti, kisegítő megoldásként történő felhasználását a statisztikai információ EKB-nak történő megküldése céljából.

4.

Az MPIR-STATISZTIKÁK elektronikus továbbítása – a kulcscsalád azonosítója: ECB_MIR1 Az MPIR-statisztika a rezidens hitelintézetek és más intézmények által a részt vevő tagállamokban rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok euróban fennálló betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztika. Az ECB_MIR1-kulcscsalád kialakítása olyan módon történt, hogy a lehető legközelebb álljon az EKB strukturális definícióiban már meghatározott kódlistákhoz és kódértékekhez. Mindazonáltal néhány esetben szükséges volt a meglévő kódlistákat további kódokkal kiegészíteni, valamint a „mennyiségi kategória” és „MPIR típusú adat” elnevezésű dimenziók számára új kódlistákat létrehozni.

4.1

Dimenziók Az alábbi táblázat az ECB_MIR1-kulcscsaládban meghatározott dimenziókat ismerteti. A MPIR-statisztikák esetében 10 dimenziót választottak ki, amelyek alapvető szerepet játszanak az idősorok azonosításában. 1. TÁBLÁZAT Az ECB_MIR1-kulcscsaládban meghatározott dimenziók Pozíció a kulcsban:



Érték formátuma


AN1 CL_FREQ


1

FREQ

Gyakoriság

Gyakoriság-kódlista

2

REF_AREA

Referenciaterület

AN2 CL_AREA_EE

Referenciaterület-kódlista

3

BS_REP_SECTOR

Referenciaszektor szerinti részletezés

AN1 CL_BS_REP_SECTOR

Referenciaszektor szerinti részletezés kódlista

(1) HL L 10., 2002.1.12., 24. o. (2) Az EKB/2001/18 rendelettel összhangban az EKB-nak továbbítandó statisztikai információ összegyűjtésének és összeállításának elősegítése érdekében útmutatás készül az NKB-k számára. Az útmutatás célja, hogy biztosítsa az említett rendeletben foglalt statisztikai követelmények világos és következetes értelmezését.

10/4. kötet


HU Pozíció a kulcsban:



Érték formátuma


387


4

BS_ITEM

Mérlegtétel

AN3 CL_BS_ITEM

5

MATURITY_ORIG

Eredeti lejárat

AN1 CL_MATURITY_ORIG

Mérlegtétel-kódlista Eredeti lejárat kódlista

6

DATA_TYPE_MIR

MPIR adattípusa

AN1 CL_DATA_TYPE_MIR

MPIR adattípusa kódlista

7

AMOUNT_CAT

Összegkategória

AN1 CL_AMOUNT_CAT

Összegkategória-kódlista

8

BS_COUNT_SECTOR

Mérlegtételek szektorbon- AN4 CL_BS_COUNT_SECTOR Mérlegtételek szektorbontása tása kódlista

9

CURRENCY_TRANS


AN3 CL_CURRENCY

Tranzakció devizaneme kódlista

10

IR_BUS_COV

Üzleti lefedettség

AN1 CL_IR_BUS_COV

Üzleti lefedettség kódlista

Mind a 10 statisztikai dimenzió egy kapcsolódó kódlistából veszi az értékeit. Például a fenti táblázat szerint a REF_AREA (referenciaterület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeit. Az alábbiakban az ECB_MIR1-kulcscsalád dimenzióinak bemutatása következik, ugyanabban a sorrendben, ahogyan az adatsorkulcsban megjelennek.

1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió a szolgáltatott idősorok gyakoriságát jelöli. Az ECB_MIR1-kulcscsaládban alkalmazott érték „M” a havi adatok számára, amely a CL_FREQ kódlistából származik.

2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter) Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény rezidens. A hozzá kapcsolódó CL_AREA_EE kódlista a szokásos ISO országlistát tartalmazza. Az értékeknek az ECB_MIR1-kulcscsaládban alkalmazott részhalmaza a 15 európai uniós (EU) tagállamnak felel meg.

3. sz. dimenzió: Referenciaszektorok szerinti részletezés (BS_REP_SECTOR; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió az adatszolgáltató (MPI) szektor részletezését jelöli, és a CL_BS_REP_SECTOR kódlistához kapcsolódik. A MPIR-statisztika a háztartásoktól és nem pénzügyi vállalatoktól betéteket elfogadó, valamint azoknak hiteleket nyújtó, rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozik. Ezért az új „B” kódérték a pénzpiaci alapok és az NKB-k kivételével minden MPI megjelölésére szolgál.

4. sz. dimenzió: Mérlegtétel (BS_ITEM; hossza: három karakter) Ez a dimenzió az EKB/2002/8 rendelettel (3) módosított, a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendeletben (4) meghatározott mérleg tételeit jelöli és a CL_BS_ITEM kódlistához kapcsolódik. Az ECB_MIR1-kulcscsaládban a kódlista értékeinek csak egy részhalmaza használatos, ugyanis a MPIR-statisztika kizárólag a rezidens hitelintézetek és más intézmények által a részt vevő tagállamokban rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok euróban fennálló betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikát foglalja magában. Bár az MPIR-statisztikában alkalmazott instrumentumkategóriák többnyire megfelelnek az MPI-mérleg kategóriák szerinti bontásának, néhány vonatkozásban bővebb részletezésre van szükség, ilyen például a hitelek kategóriáján belül a folyószámlahitel. Ennek érdekében a hitelek, a folyószámlahitel kivételével kategóriát jelölő kódokat kellett bevezetni.

5. sz. dimenzió: eredeti lejárat/felmondási idő/kamatrögzítés eredeti időtartama (MATURITY_ORIG; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió a betétek vagy hitelek eredeti lejárata vagy felmondási ideje szerinti részletezést jelöli. Ezen kívül az új hitelekre vonatkozó MPIR-statisztikában a kamatrögzítés eredeti időtartamát mutatja. A hozzá kapcsolódó CL_MATURITY_ORIG kódlista kiegészült az 1. öt évnél hosszabb és legfeljebb 10 éves; és a 2. 10 éven túli lejáratot jelentő kódokkal. (3) HL L 330., 2002.12.6., 29. o. (4) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

388


HU

10/4. kötet

6. sz. dimenzió: MPIR adattípusa (DATA_TYPE_MIR; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió különbözteti meg a kamatlábakat ismertető statisztikákat („R” jelenti a megállapodás szerinti éves kamatlábat, illetve a szűken meghatározott tényleges kamatlábat, „C” pedig a hitelköltség-mutatót), az új szerződések mennyiségére vagy az állományokra vonatkozó statisztikáktól („B”). Az MPIR-statisztikák számára a CL_DATA_TYPE_MIR kódlista készült.

7. sz. dimenzió: Összegkategória (AMOUNT_CAT; hossza: egy karakter) A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tekintetében ez a dimenzió az összegkategóriát jelöli („0” a legfeljebb 1 millió euro összegű hitelek és „1” az 1 millió eurót meghaladó összegű hitelek esetében). A dimenzió minden más esetben a teljes összeget jelölő „A” kódértéket veszi föl. A kapcsolódó CL_AMOUNT_CAT kódlista az MPIR-statisztika számára készült.

8 sz. dimenzió: Mérlegtételek szektorbontása (BS_COUNT_SECTOR; hossza: négy karakter) Ez a dimenzió a mérlegtételek ügyfélszektorok szerinti részletezését jelöli, és a CL_BS_COUNT_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Az MPIR-statisztika céljából a kódlista értékeinek csak egy részhalmaza használatos, ugyanis csak a háztartásokkal és nem pénzügyi vállalatokkal szemben alkalmazott kamatlábakat szükséges megjelölni.

9. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter) Ez a dimenzió a betétek és hitelek devizanemét jelöli. A részt vevő tagállamok esetében az MPIR-statisztika az euróban fennálló betéteket és hiteleket foglalja magában. A dimenzió a CL_CURRENCY kódlista értékeinek részhalmazát használja.

10. sz. dimenzió: Üzleti lefedettség (IR_BUS_COV; hossza: egy karakter) Ez a dimenzió azt jelöli, hogy az MPIR-statisztika az állományokra („O”) vagy az új szerződésekre („N”) vonatkozik-e, és a CL_IR_BUS_COV kódlistához kapcsolódik.

4.2

Attribútumok A kulcsot meghatározó 10 dimenzión kívül attribútumok is meghatározásra kerültek, amelyek az idősorok különböző szintjein alkalmazva kiegészítő minőségi információt nyújtanak.

2. TÁBLÁZAT Az MPIR-statisztikai kulcscsalád (ECB_MIR1) számára meghatározott, kódolt és kódolatlan attribútumok Hozzárendelés szintje


Érték formátum

Kódlista

Attribútumok rokon szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Rokon

TITLE_COMPL



Rokon

UNIT

Egység

AN..12

CL_UNIT


Rokon

UNIT_MULT

Egységszorzó

AN..2

CL_UNIT_MULT

Egységszorzó-kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Rokon

DECIMALS

Tizedesek

N1

CL_DECIMALS

Tizedesek-kódlista (BIS, EKB)

Rokon

NAT_TITLE


AN..350

Rokon

COMPILATION

Összeállítás


Kódolatlan

10/4. kötet


HU


Rokon

Érték formátum


COVERAGE

Lefedettség

AN..350

389

Kódlista

Kódolatlan

Attribútumok idősor szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Idősor

COLLECTION


AN1

CL_COLLECTION


Idősor

AVAILABILITY

Hozzáférhetőség

AN1

CL_AVAILABILITY

Szervezeti hozzáférhetőség kódlista (BIS, EKB)

Idősor

DOM_SER_IDS

Belföldi sorok azonosítói

AN..70

Kódolatlan

Idősor

BREAKS

Törések

AN..350

Kódolatlan

Attribútumok megfigyelési szinten (a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva, az OBS_COM kivételével, amely az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) Megfigyelés

OBS_STATUS


AN1

CL_OBS_STATUS

Megfigyelési státus kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP)

Megfigyelés

OBS_CONF


AN1

CL_OBS_CONF


Megfigyelés

OBS_PRE_BREAK

Törés előtti megfigyelési érték

AN..15

Kódolatlan

Megfigyelés

OBS_COM


AN..350

Kódolatlan

Ezen kívül minden attribútumot bizonyos technikai tulajdonságok jellemeznek, ezek felsorolása az alábbi táblázatban található.

3. TÁBLÁZAT Az euro-övezeti NKB-k adatszolgáltatása az EKB számára Az ECB_MIR1-kulcscsalád közös attribútumtulajdonságai Státus



TITLE_COMPL

M

EKB

Nem

UNIT

M

EKB

Nem

UNIT_MULT

M

EKB

Nem

DECIMALS

M

EKB

Nem

NAT_TITLE

C

NKB

Igen

COMPILATION

C

NKB

Igen (*)

COVERAGE

C

NKB

Igen (*)

COLLECTION

M

EKB

Nem

AVAILABILITY

M

EKB/NKB

Igen

DOM_SER_IDS

C

NKB

Igen

BREAKS

C

NKB

Igen

OBS_STATUS

M

NKB

Igen

OBS_CONF

C

NKB

Igen

390


HU

10/4. kötet

Státus



OBS_PRE_BREAK

C

NKB

Igen

OBS_COM

C

NKB/EKB

Igen

M: Kötelező C: Feltételes (*) A változásokat faxon/e-mailen kell jelenteni az EKB felelős üzleti részlegének. (1) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.

Az alábbiakban az egyes attribútumok bemutatása következik, szükség esetén a vonatkozó kódlistával együtt (nagybetűkkel jelölve, azaz CL_****).

4.2.1

Attribútumok rokon szinten

Kötelező: –

TITLE_COMPL (kódolatlan): ezt az attribútumot az EKB állapítja meg, tárolja és terjeszti (angol nyelven, maximális hossza 1 050 karakter). Ha egy NKB módosítást kíván végrehajtani, akkor erre az EKB-val folytatott egyeztetést követően van lehetőség. A módosítást az EKB hajtja végre.

–

UNIT (kódlista: CL_UNIT): ez az attribútum a szolgáltatott adatok mértékegységét adja meg. A kamatlábak esetében éves százalék az egység (UNIT = „PCPA”). A részt vevő tagállamok euróban jelentik az üzleti tevékenység volumenére vonatkozó, szükséges adatokat (UNIT = „EUR”). Ezeket az attribútumokat az EKB állítja be.

–

UNIT_MULT (kódlista: CL_UNIT_MULT): a kamatlábak esetében az egységszorzó attribútuma a nulla értéket veszi fel (UNIT_MULT = 0), mivel ezeket az értékeket százalékban kell megadni (százzal való szorzás eredménye). Az üzleti tevékenység volumenére vonatkozó adatok esetében az attribútum azt mutatja meg, hogy az adatsort milliókban (UNIT_MULT = „6”), milliárdokban (UNIT_MULT = „9”) stb. fejezték-e ki. Az NKB-k az új szerződésekre és az állományokra vonatkozó adatokat milliókban adják meg, és az EKB az attribútum értékét 6-ra állítja be (UNIT_MULT = „6”).

–

DECIMALS (kódlista: CL_DECIMALS): ez az attribútum a megfigyelések értékeire adott tizedeshelyek számát mutatja meg. Az NKB-k a MPIR-kamatlábakat négy tizedesjegy pontossággal adják meg (DECIMALS = „4”). Az üzleti tevékenység volumene megfigyelési értékeit tizedesek nélkül kell továbbítani (DECIMALS = „0”). Az attribútum megfelelő értékeit az EKB állítja be.

Feltételes: –

NAT_TITLE (kódolatlan): az NKB-k ezt az attribútumot a saját nemzeti nyelvükön készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő specifikációkhoz használhatják (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg). Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, az ékezetes karakterek és a kiterjesztett alfanumerikus jelek továbbítása a rendszeres használat előtt még kísérleteket igényel.

–

COVERAGE (kódolatlan): ez az attribútum az alábbiak szerint tagolt, részletes szöveges magyarázatra szolgál (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg): –

az adatszolgáltatók körének lefedettsége (cenzus/minta/a kettő kombinációja) mintavételezés esetén,

–

a rétegezés feltételei,

–

a kiválasztási eljárás (azonos valószínűség/méretarányos valószínűség/a legnagyobb intézmények kiválasztása).

Az NKB-k az első adattovábbítás alkalmával jelentik az idősorok fenti jellemzőit. A továbbiakban csak akkor szükséges az információt frissíteni, ha az alkalmazott módszerek változnak. –

COMPILATION (kódolatlan): ez az attribútum az összeállítási módszerek, súlyozás, statisztikai eljárások stb. további részletes szöveges magyarázatára szolgál (legfeljebb 1 050 karakter terjedelmű szöveg).

10/4. kötet


HU 4.2.2 Attribútumok idősor szinten Kötelező: –

COLLECTION (kódlista: CL_COLLECTION): ez az attribútum a megfigyelések összegyűjtésének idejére ad magyarázatot (pl. az időszak eleje, közepe vagy vége), vagy jelzi, hogy az adatok a hónap átlagára vagy a hónap végi megfigyelésekre vonatkoznak-e. Amennyiben az NKB-k eltérő jelzést nem adnak, az EKB az „adatgyűjtés” attribútumot alapértelmezésként „E” értékre (= időszak vége) állítja be az állományokra vonatkozó MPIR-statisztika esetében, és „A” értékre (= időszak alatti megfigyelések átlaga) az új szerződésekre vonatkozó MPIR-statisztika számára.

–

AVAILABILITY (kódlista: CL_AVAILABILITY): ez az attribútum azokat az intézményeket adja meg, amelyek számára az adatok hozzáférhetővé tehetők. Az MPIR-statisztikák nemzeti és euro-övezeti szintű közzétételének céljából az EKB ezt az attribútumot összehangolt szerkezet szerint állítja be. Ha egyedi megfigyelések tekintetében különleges bánásmódra van szükség, akkor a „megfigyelés bizalmas jellege” attribútum használható (lásd lejjebb).

Feltételes: –

DOM_SER_IDS (kódolatlan): ez az attribútum lehetővé teszi az országos adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (országos hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók). Ezt az attribútumot (legfeljebb 70 karakter terjedelmű szöveg) az adatszolgáltató NKB bármikor beállíthatja és módosíthatja.

–

BREAKS (kódolatlan): ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során bekövetkező töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg). Törés esetén ajánlatos jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak.

4.2.3 Attribútumok megfigyelési szinten Kötelező: –

OBS_STATUS (5) (kódlista: CL_OBS_STATUS): az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez megfigyelési státus értéket jelentenek. Ez az attribútum kötelező, és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ennek az attribútumnak az értékét, mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését továbbítani kell.

–

Az alábbi listában az attribútumoknak a MPIR-statisztikák céljából várható értékei (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően) szerepelnek: „A” = szokásos érték, „B” = törés, „M” = nem létező adatok (nem releváns adatok esetében, pl. ha országos szinten valamely instrumentumkategória nem alkalmazható) (6), „P” = ideiglenes érték (7).

Feltételes: –

OBS_CONF (*) (kódlista: CL_OBS_CONF): amennyiben egy NKB különbséget kíván tenni egy vagy több egyedi megfigyelés bizalmas jellege között, akkor a „megfigyelés bizalmas jellege” attribútumot használhatja. Ennek az attribútumnak az értéke (ha létezik) akkor módosítható, amikor az információ küldője továbbítja az adatokat. Ha az attribútum értéke nincs beállítva, akkor a bizalmas jellegre vonatkozó semmilyen korlátozást nem kell feltételezni (OBS_CONF = „F” [szabad]).

–

OBS_PRE_BREAK (*) (kódolatlan): ez az attribútum a törés előtti megfigyelési értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan számmező. Akkor kell jelezni, amikor egy adatsor törése bekövetkezik (és ekkor a megfigyelési státus a „B” értéket veszi fel).

–

OBS_COM (kódolatlan): ez az attribútum megfigyelés szintű szöveges megjegyzések (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg) készítésére használható (pl. egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés vagy feltételezés ismertetése, egy lehetséges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott idősorok változásának részletezése).

(5) A megfigyelési értékből, valamint az OBS_STATUS, OBS_CONF és OBS_PRE_BREAK attribútumból álló négy tételt egy egységként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy az NKB-k kötelesek a megfigyelésekhez minden kiegészítő információt jelenteni. (Ha az attribútumokról nem érkezik jelentés, akkor az alapértelmezett értékek felülírják a korábbi értéküket.) (6) Ha a helyi piaci gyakorlat vagy jogi keret következtében egy idősor (vagy annak egy része) nem releváns (az alapul szolgáló jelenség nem létezik), akkor „M” megfigyelési státussal hiányzó értéket („–”) kell jelenteni. A hiányzó megfigyelést soha nem szabad „nullaként” jelenteni, mert a nulla szokásos számérték, amely pontos kamatlábat vagy nulla összegű üzleti volument jelent. 7 ( ) Ezek a megfigyelések későbbi szakaszban vesznek fel végleges értéket („A” megfigyelési státus). Az új felülvizsgált értékek felülírják a korábbi ideiglenes megfigyeléseket. (*) Lásd azt OBS_STATUS attribútumhoz fűzött lábjegyzetet.

391

392


HU

Az EKB/2001/18 rendelet értelmében történő első rendszeres adatszolgáltatás a 2003. januári adatokat magában foglaló havi statisztikai információval kezdődik, és az adatszolgáltatást 2003. február 27-ig kell teljesíteni. A rendelet két átmeneti rendelkezést tartalmaz a 2003. decemberi referencia-hónappal záruló időszakra vonatkozóan. Az első az új szerződésekre és az állományokra vonatkozó nemzeti szinten aggregált havi statisztikai információt érinti, amely a referencia-hónap végét követő tizenkilencedik munkanapon zárástól számított további két nap haladékkal jelenthető az EKB-nak. Másodszor, az állományokra vonatkozó nemzeti szinten aggregált havi statisztikai információ negyedévente egy alkalommal, a naptári negyedév végét követő tizenkilencedik munkanapon zárástól számított két nap haladékkal is jelenthető az EKB-nak. Az NKB-k tájékoztatják az EKB-t arról, ha az átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kívánják.

5.

Revíziós politika Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző referencia-hónapban jelentett értékeket (közönséges revízió). Sor kerülhet továbbá az előző referencia-hónapnál korábbi adatokat érintő, pl. hibából, átsorolásból, továbbfejlesztett adatszolgáltatási eljárásokból stb. eredő revíziókra is (rendkívüli revízió) (8). Az alábbi általános elveket kell alkalmazni:

6.

–

Az EKB/2001/18 rendelet előírja, hogy a megállapított határidőkön belül pontos adatokat kell szolgáltatni. Ennek megfelelően az NKB-k nem vizsgálhatják felül rendszeresen a megelőző referencia-hónapnál korábbi időszakra vonatkozó adatokat (rendkívüli revíziók). Amennyiben ez mégis előfordul, az EKB magyarázó megjegyzéseket kér.

–

A jelentős revíziókhoz minden esetben magyarázó megjegyzéseket kell mellékelni.

–

A felülvizsgált adatok továbbításakor az NKB-k figyelembe veszik az MPIR-statisztikák céljából a rendszeres adatszolgáltatás tekintetében megállapított határidőket. A rendkívüli revíziókat a havi jelentési időszakon kívül kell megküldeni.

Adatsorok listája és kódlisták Az EKB karbantartja és szétosztja az NKB-knak az e melléklettel összhangban továbbítandó MPIR-idősorokat tartalmazó listákat/táblázatokat, valamint az ECB_MIR1-kulcscsaládhoz kapcsolódó kódlistákat. Az EKB karbantart és a megfelelő időben szétoszt az NKB-knak visszajuttatandó statisztikai sorokat bemutató listákat/táblázatokat is.

(8) Meghatározása szerint a folyó beszámolási hónapot megelőző hónapnál korábbi időszakra vonatkozó adatokat érintő revízió.

10/4. kötet

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA. (2003. február 6.)

Recommend Documents