AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 11.08.2005 COM(2005) 370 végleges 2005/0149(COD)
C6-0250-05 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/14/EK irányelv módosításáról
(előterjesztő: a Bizottság)
HU
HU
INDOKLÁS 1.
A JAVASLAT HÁTTERE • A javaslat alapja és céljai Ez a javaslat a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 módosítására vonatkozik. A zajkibocsátási irányelv 2001. július 3-án lépett hatályba önkéntes alapon. 2002. január 3. óta a hatálya alá tartozó 57 féle berendezésnek meg kell felelnie a zajkibocsátási irányelv követelményeinek ahhoz, hogy az Európai Közösségben forgalomba lehessen hozni vagy használatba lehessen venni. A zajkibocsátási irányelv célja biztosítani az irányelv hatálya alá tartozó berendezések szabad mozgását, valamint csökkenteni azok engedélyezett zajszintjét úgy az egészség és a polgárok jóléte védelmében, mint a környezet megóvása érdekében. Szintén célja információkat biztosítani a nyilvánosság számára az ilyen berendezések által kibocsátott zajról, ezáltal befolyásolva a fogyasztói választást. Az irányelv mind az 57 féle berendezés számára előírja a zajszint kötelező jelölését, a megengedhető hangteljesítményszint határértékét ezek közül 22 féle berendezés esetében kell jelezni. A megengedhető hangteljesítményszint határértékkel rendelkező berendezések esetében az alkalmazás két ütemben történik. Az első (I.) ütem 2002. január 3-án kezdődött. A csökkentett határértékek alkalmazásának II. üteme várhatóan 2006. január 3-án kezdődik. E javaslat céljai a következők: – Hogy egyes berendezéseket (amelyek esetében bebizonyosodott, hogy a II. ütemben alkalmazandó határok betartása jelenleg technikailag nem kivitelezhető) 2006. január 3. után forgalomba lehessen hozni és/vagy használatba lehessen venni az Európai Közösség területén. – Elegendő időt biztosítani a Bizottságnak a zajkibocsátási irányelv 16. és 20. cikkében foglalt kötelezettségei teljesítésére. – Lehetőséget biztosítani a 20. cikk (3) bekezdésében előírt jelentésnek az irányelv 20. cikke (1) bekezdésében előírt jelentésbe való integrálására. A II. ütem határértékeinek megállapításakor kihívást jelentő környezeti zajkibocsátási szinteket céloztak meg, amelyek az akkori helyzet szerint a rendelkezésre álló műszaki ismeretek, a zajkibocsátás csökkentésének területén várt fejlődés és az irányelvben előírt átmeneti időszak fényében a jogalkotók számára megvalósíthatónak tűntek. A legtöbb olyan gép esetében, amelyre az ilyen határértékek vonatkoznak, a megvalósíthatóság fennáll.
1
HU
HL L 162., 2000.7.3., 1. o.
2
HU
• Általános háttér A zajkibocsátási irányelv berendezések esetében
alkalmazásának
műszaki
kérdései
egyes
típusú
2003. május 16-án a zaj irányítóbizottság (Noise Steering Group) hatodik ülésén a szabadban használatos berendezések munkacsoportja (WG7) azt a feladatot kapta a Bizottságtól, hogy szolgáljon tanáccsal az ipar és a tagállamok a zajkibocsátási irányelv alkalmazásával kapcsolatos megjegyzései és kérelmei műszaki vonatkozásairól. A WG7 tagjai: hat tagállami szakértő, négy az érdekelt feleket tömörítő európai szövetség képviselője és a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) egy képviselője. A Bizottság szolgálatai (a Környezetvédelmi Főigazgatóság és a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság) képviselői megfigyelőként vesznek részt a találkozókon. Az irányelv 20. cikke (1) bekezdésében előírt jelentési kötelezettség teljesítése érdekében a WG7 2004. július 8-án kiadott állásfoglalása kitért a II. ütem határértékeinek műszaki megvalósíthatóságára más, a jövőben esetleg felülvizsgálandó szempontok mellett. A tagok egyetértettek abban, hogy számos berendezés esetében a II. ütemben alkalmazandó mért hangteljesítményszint elérése műszakilag nem kivitelezhető. Különösen a következők esetében merültek fel aggályok: – földtolók (acél lánctalppal) – rakodógépek (acél lánctalppal > 55 kW); – nagy tömörítőerejű lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépek; – lapvibrátorok; – vibrációs döngölőgépek; – kézzel tolt vibráló hengerek; – ipari emelőtargoncák >10 t. Ezen túlmenően a belső égésű motoros (robbanómotoros) kézi betontörők, fejtőkalapácsok és durva terepre szánt emelőtargoncák besorolásával kapcsolatban és az ezekre vonatkozó zajmérési szabályok lehetséges módosításával kapcsolatban adtak hangot aggályoknak. A Bizottság kötelezettségei a zajkibocsátási irányelv 16. és 20. cikke értelmében A zajkibocsátási irányelv 16. cikke értelmében a gyártó vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles elküldeni a berendezés hangteljesítményszintjét tartalmazó EK megfelelőségi nyilatkozata másolatát a Bizottságnak és annak a tagállamnak, ahol honos vagy ahol a berendezést
HU
3
HU
forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik. Ennek alapján a Bizottság lehetőleg évente közzéteszi az adatokat a 16. cikk (4) bekezdésében meghatározott módon. A zajkibocsátási irányelv 20. cikke előírja, hogy a Bizottság két külön jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következők szerint: – jelentés a Bizottság tapasztalatairól az irányelv végrehajtásával és adminisztrációjával kapcsolatban (első bekezdés). Ezt a jelentést 2005. január 3-ig kellett elkészíteni. Tartalmaznia kellett volna a 16. cikkel összhangban összegyűjtött adatok és egyéb fontos információk alapján a II. ütem határértékei felülvizsgálata és a 12. és 13. cikkben található lista felülvizsgálata szükségességéről szóló állásfoglalást; – jelentés arról, hogy a műszaki fejlődés lehetővé teszi-e és milyen mértékig a fűnyírókra és gyepvágókra/gyepszegélyvágókra vonatkozó határértékek csökkentését. Ezt a jelentést 2002. július 3-ig kellett elkészíteni. Mindkét jelentés tartalmazhat ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a II. ütemre meghatározott határértékek megvalósíthatóak-e, és amennyiben helyénvaló, tartalmazhat javaslatot az irányelv bármely részének módosítására. A zajkibocsátási irányelv alkalmazásának első öt évében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a 16. és 20. cikkben előírt kötelezettségek teljesítéséhez több időre van szükség. A fentiek fényében a Bizottság javasolja, hogy a két jelentés egyetlen dokumentumban, 2007. január 3-ig készüljön el, és hogy a 20. cikk ennek megfelelően módosuljon. • A javaslat hatókörére vonatkozó meglévő rendelkezések A kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. • Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A zajkibocsátási irányelvet az 1993. február 1-i tanácsi állásfoglaláshoz2 csatolt ötödik környezetvédelmi cselekvési program és a jövő zajpolitikájáról szóló Zöld könyv (COM(96) 540 végleges) nyomán alkották meg, mely szerint a környezetben lévő zaj Európa egyik fő helyi környezeti problémája. A zajkibocsátási irányelv az 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban3 és az 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban4 szereplő, a műszaki harmonizáció és szabványok új megközelítésére vonatkozó elveken és fogalmakon, valamint szabványokon alapul. Ez a javaslat összhangban áll a közösség jelenlegi környezetpolitikájával és a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban (COM(2001) 31 végleges) részletezett célokkal. Ezek között elsődleges célként szerepel a zajszennyezés csökkentése, mely egyebek között az egyes termékekre vonatkozó zajkibocsátási határértékek révén
2 3 4
HU
HL L 138., 19935.17., 1. o. HL C 136., 1985.6.4., 1. o. HL L 220., 1993.8.30., 23. o.
4
HU
érhető el. A hatodik környezetvédelmi cselekvési program olyan politikaalkotást határoz meg, mely a részvételen és a biztos tudáson alapul, és amely szerint: „Az érintettek széles körű bevonása központi jelentőségű a 6. program sikeres megvalósításában, a szakmapolitikai folyamat – a célok kidolgozásától az intézkedések gyakorlati megvalósításáig – minden egyes fázisában. A józan tudományos ismeretanyag és közgazdasági értékelések, a megbízható és friss környezeti adatok és információk, valamint a mutatószámok alkalmazása alá fogja támasztani a környezetpolitika kidolgozását, végrehajtását és értékelését” A zajkibocsátási irányelvben a II. ütemre előírt határértékek alkalmazásának késleltetése, amennyiben ez a határértékeknek az érdekeltek szerinti műszaki kivitelezhetetlenségre vezethető vissza, továbbá a felülvizsgálat lehetősége, a hatásvizsgálatok végzése és a lehetséges módosítás mind összhangban állnak az ilyen politikaalkotással. 2.
KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL, HATÁSVIZSGÁLAT • Konzultáció az érdekelt felekkel A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása Az irányelv 19. cikke c) pontjával összhangban konzultációra került sor a zaj bizottsággal és a 2005. március 21-én tartott találkozókon a szakértői munkacsoporttal. A 2005. április 22-én lezárult öthetes konzultációs időszak során valamennyi tagállamnak és érdekelt félnek lehetősége volt arra, hogy írott formában leadja megjegyzéseit. A zaj irányítóbizottságot is kérték információ szolgáltatására, amire lehetőséget is kapott. A módosított szöveg tervezetéről a tagállamokkal és az érdekelt felekkel 2005 májusában zajlott konzultáció. Két hét állt rendelkezésükre írásbeli észrevételek benyújtására. A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja A 18 válaszadó tagállam mindegyike támogatja a II. ütemre vonatkozó, műszakilag megvalósíthatatlan zajszintek jogi úton történő megoldását. Vagy a Bizottság szolgálatainak módosító ajánlásával értenek egyet, vagy a WG7 állásfoglalásával és ajánlásaival. A véleménynyilvánítás során azt is elfogadták, hogy a késleltetés átmeneti megoldás legyen a megfelelő (esetleges) módosítás megtörténtéig, a 20. cikkben előírt jelentés elkészültét követően. A nemzeti hatóságok válaszai nyomán tovább pontosult azon berendezések jegyzéke, amelyek esetében késleltetés javasolt. Számos ipari szervezet is kifejtette véleményét. A Bizottság úgy gondolja, hogy ez a vélemény az ipar egészére nézve mérvadó, mivel a válaszadók az adott ágazatokban az unió iparának 70%-át képviselik. Ezek a válaszok szinte kivétel nélkül összhangban állnak a tagállamok véleményeivel. Jól mutatták az érintett ágazat nagyságát és azt a visszhangot, amit a megoldás hiánya váltana ki.
HU
5
HU
Számos tagállam és az ipar is kiemelte, hogy a belső égésű motoros (robbanómotoros) kézi betontörőkkel és fejtőkalapácsokkal és a durva terepre szánt emelőtargoncákkal kapcsolatos aggályok miatt szükség van a II. ütemre vonatkozó határértékek alkalmazásának késleltetésére, kizárólag műszaki okokból. Noha a WG7 kifejezetten nem javasolta ezt a lépést jelentésében, a II. ütemre vonatkozó határértékek teljesítésének műszaki kivitelezhetetlenségét a WG7 tagjai azóta megerősítették. A belső égésű motoros (robbanómotoros) kézi betontörők és fejtőkalapácsok tekintetében a WG7 azt ajánlotta, hogy ezeket a betontörőket és fejtőkalapácsokat a "30 kg-nál nem kisebb” kategóriába kellene sorolni, mivel egy ilyen módosítás által a zajkibocsátási irányelv összhangba kerülne a 84/537/EGK irányelvvel, amit helyettesít és aminek a helyébe lépett. Ez azonban képtelenség, mivel az ilyen betöntörőket és fejtőkalapácsokat „kézi” használatra szánják, vagyis eleve kisebbek 30 kg-nál. A berendezések besorolását kellene tehát módosítani. A 20. cikkben előírt javaslat és bármilyen értékelés elvégzése előtt azonban nincs erre lehetőség. A konzultációs folyamat során megerősítést nyert, hogy amennyiben az átsorolásra nincs lehetőség, az ilyen betontörők és fejtőkalapácsok műszaki okokból nem fognak megfelelni a II. ütemben alkalmazandó határértékeknek, és az ilyen berendezéseket ezért fel kell venni a késleltetésre javasolt jegyzékbe. A besorolást tovább árnyalta az érdekelt felekkel folytatott konzultáció: csak a 15 kg és 30 kg közötti súlyú berendezéseket kell felvenni a jegyzékbe. A durva terepre szánt villás emelőtargoncák tekintetében a WG7 jelentésében a II. ütem határértékeinek való megfelelés kapcsán felmerülő műszaki nehézségek lehetséges megoldásaként szerepel a zajkibocsátási irányelv III. mellékletében előírt mérési módszer módosítása. Ez azonban azért nem járható út, mert a zajkibocsátási irányelv 19. cikke b) pontja szerint a mérési módszerek műszaki fejlődéshez való igazításának nem lehet semmiféle közvetlen hatása a 12. cikkben felsorolt berendezések mért hangteljesítményére. Az érdekelt felek támogatják, hogy a II. ütem alkalmazása tekintetében késleltetésre javasolt berendezések jegyzékben az „ipari emelőtargoncák > 10 t” hivatkozást terjesszék ki a robbanómotoros, ellensúllyal ellátott emelőtargoncákra, hogy ezáltal a durva terepre szánt emelőtargoncák és gyakorlatilag minden, a 12. cikk hatálya alá tartozó emelőtargonca is ide tartozzon. A nyílt konzultációs eljárás során mind a tagállamok, mind az ipar elismerte, hogy a lapvibrátorok <3kW meg tudnak felelni a II. ütem határértékeinek. A megfontolás alatt álló berendezések listája ennek megfelelően módosult. Végezetül tisztázni kell, hogy a 12. cikk alá tartozó útburkolatrakó gépek esetében a késleltetés csak a nagy tömörítőerejű lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépekre alkalmazandó, az előtömörítő lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépekre viszont nem. • Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása Az érintett tudományos- vagy szakterületek zajkibocsátás
HU
6
HU
A legfontosabb szervezetek/szakértők, akikkel konzultáció történt WG7 zaj bizottság a zaj bizottság felügyelete alatt létrehozott szakértői munkacsoport zaj irányítóbizottság A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása közzététel az Europa honlapon • Hatásvizsgálat A módosítás jellegénél fogva, vagyis mivel alkalmazhatatlannak bizonyult közösségi jogi rendelkezések alkalmazásának késleltetéséről van szó, nincs szükség hatásvizsgálatra. 3.
A JAVASLAT JOGI ELEMEI • A javasolt intézkedések összefoglalása A Bizottság javasolja a 12. cikk táblázata 2. lábjegyzetének módosítását annak érdekében, hogy a már felsoroltakon (fűnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók) túl a következő berendezések is szerepeljenek: – kézzel tolt vibráló hengerek; – lapvibrátorok (>3kW); – vibrációs döngölőgépek; – földtolók (acél lánctalppal) – rakodógépek (acél lánctalppal > 55 kW); – robbanómotoros, ellensúllyal ellátott emelőtargoncák; – nagy tömörítőerejű lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépek; – belsőégésű motoros (robbanómotoros) kézi betontörők és fejtőkapalácsok (15<m<30). A javasolt módosítást követően a II. ütemben alkalmazandó megengedhető hangteljesítményszint határérték a fenti berendezések esetében csak irányadó lesz. A végleges határértékeket a zajkibocsátási irányelvnek a 20. cikkben előírt jelentést követő módosítása határozza meg. Szintén javasolt a 20. cikket úgy módosítani, hogy a Bizottságnak elegendő idő álljon rendelkezésére a 16. cikkben és a 20. cikkben előírt kötelezettségei
HU
7
HU
teljesítésére, valamint hogy lehetővé váljon a 20. cikk (3) bekezdésében előírt jelentés integrálása a 20. cikk (1) bekezdésében előírt jelentésbe. • Jogalap A 2000/14/EK irányelvvel összhangban ez a javaslat az EK-Szerződés 95. cikkén alapul. • A szubszidiaritás elve A javasolt intézkedés, vagyis a belső piac folyamatos működésének biztosítása érdekében a harmonizált környezeti zajkibocsátási rendelkezések érvényesítése a szabadban használatos berendezéseknél olyan intézkedés, amelyet a tagállamok egyedi fellépéssel nem tudnak kielégítően megvalósítani, ezért az terjedelme és hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósítható. A javaslat ennélfogva megfelel a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvének. • Az arányosság elve A javasolt módosítás nem haladja meg a fent bemutatott cél eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok szakértői és az érdekeltek egybehangzóan állítják, hogy a II. ütemben alkalmazandó határértékek a javasolt módosításban felsorolt berendezések esetében műszakilag nem kivitelezhetőek. Az ilyen berendezések esetében a belső piac súlyos zavara állna elő, amennyiben a II. ütem érintett határértékeinek alkalmazását nem késleltetnék. Noha az ipar komoly gazdasági érveket hozott fel más típusú berendezések felvételére a hosszabb átmeneti időszakot biztosító jegyzékbe, ezeket a berendezéseket nem vették fel. A javaslat tehát csak a legalapvetőbb módosításokat tartalmazza, amelyekre azért van szükség, hogy az iparra rótt teher arányos legyen, ugyanakkor a környezeti célok, ahol csak lehetséges, megvalósuljanak. A javaslat ennélfogva megfelel a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott arányosság elvének. • Eszközök A javasolt eszközök: irányelv Más eszközök a következő ok miatt nem lennének megfelelők: meglévő irányelv módosítása 4.
A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁS A javaslat nincs kihatással a Közösség költségvetésére.
HU
8
HU
5.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ • Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az EGT-t, ezért azt ki kell terjeszteni az EGT-re. • Következő lépések A javaslatot a 2000/14/EK irányelv 20. cikkének (1) bekezdésében előírt jelentés érdekében végzett folyamatos munka fényében kell értékelni. A jelentés tartalmazni fogja az irányelv rendelkezéseinek teljes felülvizsgálatát, így a szóban forgó határértékekét is. Amennyiben további módosítás tűnik indokoltnak, teljes és kiterjesztett hatásvizsgálatot kell végezni a kihívást jelentő hangteljesítményszintek meghatározása és a műszaki fejlődéshez szükséges idő közötti egyensúly kialakítása érdekében.
HU
9
HU
2005/0149(COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/14/EK irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára5, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére6, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére7, a Szerződés 251. cikkében előírt eljárással összhangban, mivel: (1)
A kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet8 felülvizsgálta egy a Bizottság szolgálatai által létrehozott szakértői csoport: a szabadban használatos berendezések munkacsoportja (WG7).
(2)
2004. július 8-án kelt jelentésében a szabadban használatos berendezések munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy a 2006. január 3-tól alkalmazandó II. ütemre megállapított kötelező határértékek műszakilag kivitelezhetetlenek. A berendezések forgalomba hozatalát vagy használatát sosem szándékozták pusztán műszaki kivitelezhetőségi szempontok alapján korlátozni.
(3)
Ezért szükséges rendelkezni arról, hogy egyes, a 2000/14/EK irányelv 12. cikkében felsorolt olyan berendezéseket, amelyek 2006. január 3-ig csupán műszaki okok miatt nem fognak megfelelni a II. ütem határértékeinek, forgalomba lehessen hozni és használatba lehessen venni ez után is.
(4)
A 2000/14/EK irányelv alkalmazásának első öt évében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az annak 16. és 20. cikkében előírt kötelezettségek teljesítéséhez több időre van szükség, továbbá szükséges az irányelvet felülvizsgálni a szóban forgó, II.
5
HL C […] […], ]…} o. HL C […] […], ]…} o HL C […] […], ]…} o HL L 162., 2000.7.3., 1. o.
6 7 8
HU
10
HU
ütemre vonatkozó határértékek esetleges módosítása érdekében. Ezért a 2000/14/EK irányelv 20. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a Bizottságnak az irányelv végrehajtásával és adminisztrációjával kapcsolatos tapasztalatairól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentés elkészítésének határidejét két évvel meg kell hosszabbítani. (5)
A 2000/14/EK irányelv 20. cikke (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács számára jelentést kell készítenie arról, hogy a műszaki fejlődés lehetővé teszi-e és milyen mértékig a fűnyírókra és gyepvágókra/gyepszegélyvágókra vonatkozó határértékek csökkentését. Mivel a 20. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek több előírást tartalmaznak, mint a 20. cikk (3) bekezdésében szereplők, valamint a kettős munkavégzés elkerülése érdekében, célszerű ezekkel a berendezésekkel az irányelv 20. cikke (1) bekezdésében előírt általános jelentésben foglalkozni. Következésképpen az irányelv 20. cikke (3) bekezdésében foglalt jelentési kötelezettséget törölni kell.
(6)
Mivel a javasolt módosítások célját - vagyis a belső piac folyamatos működésének biztosítását a szabadban használatos berendezéseknél a harmonizált környezeti zajkibocsátási rendelkezések érvényesítése útján - a tagállamok egyedi fellépéssel nem tudnak kielégítően megvalósítani, és az terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az azonos cikkben megfogalmazott arányosság elvével összhangban ezek a módosítások nem haladják meg az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, hiszen a módosítás hatóköre azokra a berendezésekre korlátozódik, amelyek esetében a II. ütem határértékeinek való megfelelés műszaki okokból jelenleg lehetetlen.
(7)
A 2000/14/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 2000/14/EK irányelv a következőképpen módosul:
HU
11
HU
(1)
A 12. cikkben szereplő táblázat helyébe a következő lép: megengedhető hangteljesítményszint
nettó névleges teljesítmény P (kW) a berendezés típusa
dB/1 pW
elektromos teljesítmény Pel (1) (kW) a berendezés tömege m (kg) vágási szélesség L (cm) I. ütem
II. ütem
2002. január 3-tól
2006. január 3-tól
P≤8
108
105(2)
8 < P ≤ 70
109
106(2)
döngölőgépek
P > 70
89 + 11 lg P
86 + 11 lg P(2)
lánctalpas földtolók, lánctalpas rakodók,
P ≤ 55
106
103 (2)
lánctalpas kotró-rakodók
P > 55
87 + 11 lg P
84 + 11 lg P(2)
kerekes földtolók, kerekes rakodók, kerekes kotró-rakodók,
P ≤ 55
104
101(2)
P > 55
85 + 11 lg P
82 + 11 lg P(2)
döngölőgépek (vibráló hengerek, lapvibrátorok és vibrációs
dömperek, földgyaluk, talaj- és szeméttömörítő kanalas rakodók, robbanómotoros emelőtargoncák ellensúllyal, mobil daruk, döngölőgépek (nem vibráló hengerek), útburkolatrakó gépek, hidraulikus nyomásfokozók
HU
12
HU
P ≤ 15
96
93
P > 15
83 + 11 lg P
80 + 11 lg P
kézi betontörő és
m ≤ 15
107
105
fejtőkalapácsok
15 < m < 30
94 + 11 lg m
92 + 11 lg m(2)
m > 30
96 + 11 lg m
94 + 11 lg m
98 + lg P
96 + lg P
Pel ≤ 2
97 + lg Pel
95 + lg Pel
2 < Pel ≤ 10
98 + lg Pel
96 + lg Pel
10 > Pel
97 + lg Pel
95 + lg Pel
P ≤ 15
99
97
P > 15
97 +2 lg P
95 +2 lg P
L ≤50
96
94(2)
gyepvágók/
50 < L ≤ 70
100
98
gyepszegélyvágók
70 < L ≤ 120
100
98(2)
L > 120
105
103(2)
kotrógépek, építőipari teheremelők, goods, építőipari csörlők, motoros kapák
toronydaruk hegesztő és áramfejlesztő generátorok
kompresszorok
fűnyírók,
( 1)
Pel hegesztő generátoroknál a szokásos hegesztőáram szorzata a szokásos hegesztőfeszültséggel a gyártó által megadott legkisebb kitöltési tényező mellett. Pel áramfejlesztő generátoroknál: primer teljesítmény az ISO 8528-1: 1993., 13.3.2. pontja szerint
( 2)
A II. ütemre megadott adatok a következő típusú berendezések esetében csak tájékoztató jellegűek: kézzel tolt vibráló hengerek; lapvibrátorok (>3kW); vibrációs döngölőgépek; földtolók (acél lánctalppal) rakodógépek (acél lánctalppal > 55 kW); robbanómotoros, ellensúllyal ellátott emelőtargoncák; nagy tömörítőerejű lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépek; belsőégésű motoros (robbanómotoros) kézi betontörők és fejtőkapalácsok (15<m<30). fűnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók. A végleges határértékeket a zajkibocsátási irányelvnek a 20. cikkben előírt jelentést követő módosítása határozza meg. 20(1). Bármiféle módosítás hiányában az I. ütemre vonatkozó értékek vonatkoznak továbbra is a II. ütemre.
HU
13
HU
A megengedett hangteljesítményszint értékeket a legközelebbi egész számra kell kerekíteni (0,5-nél kevesebb esetén az alatta lévő számra, 0.5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő esetén a felette lévő értéket kell használni).
(2)
A 20. cikk a következőképpen módosul: (a)
A 1. cikk a következőképpen módosul:
Az első mondatban a „2005. január 3-nál nem később” helyébe „2007. január 3-nál nem később” lép; (b)
a (3) bekezdést törölni kell. 2. cikk
1.
A tagállamok legkésőbb 2005. december 31-ig életbe léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul a Bizottság elé tárják e rendelkezések szövegét, valamint egy táblázatot az említett rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelésről. Ezeket a rendelkezéseket 2006. január 3-tól kell alkalmazni. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
2.
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket a jelen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 4. cikk Jelen irányelv címzettjei a tagállamok. Kelt Brüsszelben, (…)
az Európai Parlament részéről az Elnök
HU
a Tanács részéről az Elnök
14
HU
