HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 10.10.2007 COM(2007) 593 végleges 2007/0214 (COD)
Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1301} {SEC(2007) 1302}
HU
HU
INDOKOLÁS 1)
A JAVASLAT HÁTTERE
A javaslat indokai és célkitűzései A javaslat célja, hogy a belső piac működésének biztosítása érdekében harmonizált szabályokat írjon elő a gépjárművek gyártásáról, miközben magas szintű közbiztonságot és a környezetvédelmet biztosít. Az Európai Unióban az egységes piac zavartalan működése a hidrogénüzemű gépjárművek jóváhagyásának tekintetében közös szabványokat igényel. A közösségi szintű fellépés megakadályozza, hogy a tagállamokban alkalmazott termékszabványok eltérjenek egymástól, ami a belső piac megosztottságához és a Közösségen belüli kereskedelemben szükségtelen akadályokhoz vezet. Ugyanakkor mivel a hidrogénmeghajtású járművek használatával kapcsolatban biztonsági kérdések merültek fel, biztosítani kell, hogy a hidrogénrendszerek ugyanolyan biztonságosak legyenek, mint a hagyományos meghajtási technológiák. Általános háttér A hidrogén nem energiaforrás, hanem ígéretes energiahordozó. Közúti járművekben a hidrogén üzemanyagként való felhasználása környezetbarát megoldást kínál a mobilitásra. Mindez azzal indokolható, hogy a hidrogén üzemanyagként való felhasználása esetén – akár üzemanyagcellákban, akár belső égésű motorokban – nincs széntartalmú kibocsátás, és a jármű nem termel üvegházhatást okozó gázokat. Ha az üzemanyag előállítása fenntartható, ennek a meghajtási techológiának a használata a környezetvédelemben jelentős előrelépést jelentene. Jelenleg azonban a hidrogénüzemű gépjárművek nem tartoznak az Európai Közösség járművekre vonatkozó típusjóváhagyási keretébe. Mindez e járművek belső piacának megosztottságához vezet, ami gátolja ennek a környezetbarát technológiának a bevezetését. A hidrogén ezen kívül olyan anyag, amely a járműmeghajtásra használt hagyományos üzemanyagokétól eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. A hidrogénjárművek használatával járó környezetvédelmi előnyök megállapítása érdekében ezt a technológiát egyre több járműben kell alkalmazni. A közutakon a hidrogénüzemű járművek egyre nagyobb száma elsősorban annak köszönhető, hogy a közvélemény bizalmat szavazott ennek az újfajta technológiának. Meglévő rendelkezések a javaslat területén A javaslat által érintett területen még nincsenek rendelkezések. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió fenntartható fejlődésre irányuló stratégiájával, és jelentősen hozzájárul a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez. 2)
KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT
Konzultáció az érdekelt felekkel A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A javaslat kidolgozása során a Bizottság az érdekelt felekkel a következő formákban konzultált:
HU
2
HU
• Konzultációt szerveztek a hidrogénnel foglalkozó munkacsoporttal. Ennek a különleges szakértői munkacsoportnak a feladata a hidrogénüzemű járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos kérdésekben a Bizottság támogatása. A csoport munkájában az érdekelt felek széles köre részt vesz: nemzeti hatóságok, járműgyártók, alkatrész-beszállítók és ipari szövetségek. • 2006 júniusában a hidrogénüzemű járművek jóváhagyási keretével kapcsolatos szakpolitikai alternatívákról az érdekelteknek kérdőívet küldtek. A kérdőívnek az volt a célja, hogy összegyűjtse az érdekeltek véleményét az előnyben részesített alternatíváról és az egyes alternatívákkal járó költségekről. • Megbíztak egy tanácsadót azzal, hogy a hatásvizsgálathoz információkat gyűjtsön be, valamint egy esetleges rendelet javaslattervezetéhez műszaki tanácsadást nyújtson. • Annak érdekében, hogy a szakpolitikai alternatívák következményeiről teljes képet lehessen kapni, a tanácsadó a hidrogéntechnológiában érintett főbb gépjárműgyártó vállalatokkal értekezleteket szervezett, hogy a biztonságról, technológiáról és a vonatkozó költségekről még több adat álljon rendelkezésre. • A hidrogénnel foglalkozó munkacsoportban részt vevő fő érdekelteknek 2006 második felében és 2007 elején a tanácsadó munkájának eredményeiről prezentációkat tartottak. • A hidrogénüzemű járművek típusjóváhagyásáról szóló rendeletjavaslat előzetes tervezetét 2006 júliusában nyilvános konzultációra bocsátották. A konzultáció során különféle érdekeltek részéről kb. 20 választ érkezett. A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja Az internetes konzultáció során az érdekeltek számos kérdést vetettek fel1. A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálat részletesen bemutatja a felmerült leglényegesebb kérdéseket és azt, hogy hogyan vették őket figyelembe. A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása Érintett tudományos/szakértői területek A javaslat előírta a szükséges biztonsági rendelkezések elemzését, valamint a rendelkezésre álló szakpolitikai alternatívák és a vonatkozó gazdasági, társadalmi és környezeti hatások értékelését. Alkalmazott módszer A tanácsadó munkája a következőkre terjedt ki: • a vonatkozó szakirodalom áttekintése a hidrogénüzemű járművek bevezetésével járó biztonsági és környezeti problémák felismerése céljából, • a különféle szakpolitikai alternatíváknak a közbiztonságra, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatására vonatkozó információk begyűjtése és értékelése, • a rendelkezésre álló szakpolitikai alternatívákról 2006 júliusában a bizottsági szolgálatok által küldött kérdőívre az érdekeltektől beérkezett válaszok értékelése,
1
HU
http://ec.europa.eu/enterprise/automotive/pagesbackground/hydrogen/consultation/contributions.htm
3
HU
• a szakpolitikai alternatívák hatásainak minőségi és mennyiségi összehasonlítása közbiztonsági, környezeti és gazdasági szempontból, • az esetleges rendelet javaslattervezetébe beillesztendő műszaki előírások áttekintése abból a szempontból, hogy foglalkoznak-e a felismert biztonsági kérdésekkel. A megkérdezett fő szervezetek/szakértők A hatásvizsgálathoz szükséges információkat és az esetleges rendelet javaslattervezetéhez a műszaki tanácsadást az egyesült királyságbeli TRL Ltd. biztosította. A beérkezett és felhasznált tanácsok összefoglalása A Bizottság a különböző szakpolitikai alternatívák elemzéséhez felhasználta a tanácsadó jelentését. Az előnyben részesített szakpolitikai alternatívát a javaslathoz mellékelt hatásvizsgálatban kifejtettek szerint a költség-haszon elemzés alapján választották ki. A szakértői tanácsok nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása A TRL jelentése a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság honlapján olvasható2. Hatásvizsgálat A következő négy szakpolitikai alternatívát vették figyelembe: (1)
A szakpolitika változatlanul hagyása: Ezen alternatíva esetén a jelenlegi helyzet változatlan marad. Az Európai Közösség típusjóváhagyási jogszabályai a hidrogénüzemű járművekre jelenleg nem terjednek ki. A tagállamok tehát jogszabály bevezetése nélkül, egyedileg hagyhatják jóvá használatukat. Ha a hidrogénjárművek jóváhagyását illetően a szakpolitika változatlan marad, fennáll a veszély, hogy a belső piac működése akadályoztatva lenne. Mindez a gyártókra jelentős költségeket róna, és a közbiztonság tekintetében is esetlegesen káros következményekkel járna. Fennáll a veszélye annak, hogy a szakpolitika megváltoztatása nélkül a levegő rossz minősége és az Európai Unió városainak magas zajszintje továbbra is megoldandó probléma marad, ugyanis a légszennyezés és a zaj károsítja az emberi egészséget. E szakpolitikai alternatíva esetén a jármű-jóváhagyási eljárásban a gépjárműgyártók nem részesülnének egyenlő bánásmódban, és a gyártók számára a járművek tervezése során nem lenne követendő norma. Ezen kívül akadályoztatná az EU-ban a hidrogéntechnológia fejlődését. Ez a szakpolitikai alternatíva ennél fogva nem tekintendő megvalósíthatónak.
(2)
Tagállami szintű jogszabályok: Ez a szakpolitikai alternatíva a hidrogénjárművek bevezetésének megvalósítása céljából tagállami szintű jogszabályok elfogadását írná elő. A tagállamokban megjelenő különféle szabványok mellett a járművek jóváhagyása terén tapasztalható megosztottság tovább folytatódna, amelynek eredményeként a gyártókra indokolatlanul magas fejlesztési és jóváhagyási költségek hárulnának, és piaci hozzáférésük korlátozott lenne. Ez a szakpolitikai alternatíva nem jelent
2
HU
http://ec.europa.eu/enterprise/automotive/pagesbackground/hydrogen/hydrogen_final_report.pdf
4
HU
megoldást a hidrogénjárművek jóváhagyása terén jellemző bizonytalanságra, így nem ösztönözne további befektetésre a hidrogéntechnológia területén. A „közösségi szintű jogszabályok” alternatívához képest ez az alternatíva sokkal kevesebb környezeti előnnyel járna, és nem garantálná, hogy a hidrogánjárművek legalább olyan biztonságosak legyenek, mint a hagyományos járművek. Ezért ez az alternatíva megosztott belső piacot eredményezne, és nem biztosítaná a poltikai célkitűzések megvalósítását. Következésképpen nem ezt a megközelítést kell követni. (3)
Közösségi szintű jogszabályok: Ez a szakpolitikai alternatíva az EK típusjóváhagyási jogszabályainak kibővítésével járna, hogy magukban foglalják a hidrogénüzemű járműveket is, és ezekre a járművekre harmonizált rendelkezéseket írjanak elő. A közösségi szintű jogszabályok megakadályozzák a tagállamokban alkalmazott termékszabványok különbözőségét, amely a belső piac megosztottságához és a Közösségen belüli kereskedelemben szükségtelen akadályokhoz vezet. A hidrogénüzemű járművek hamonizált szabványainak révén élni lehetne a méretgazdaságosság előnyével, mivel a sorozatgyártást az egész európai piacra ki lehetne terjeszteni. Ez a szakpolitikai alternatíva megnyitná a piacot olyan tagállamok számára is, ahol jelenleg nem lehet hidrogénjárműveket értékesíteni. A hatásvizsgálat rámutat, hogy ennek az alternatívának megvan az az egyértelmű előnye, hogy biztosítja a belső piac zavartalan működését, ugyanakkor valamennyi uniós tagállamban garantálja a közbiztonságot, és nagyobb léptékben javítja a zaj- és légszennyezettségi szintet. Ezáltal pedig javul a közegészség, ami a kormányok számára megtakarítási lehetőségeket hordoz magában. Biztosítva lenne továbbá az is, hogy fejlett technológiák bevezetésével az Európai Unió lépést tartson a világ többi fontos gépjárműgyártó térségével, és nőjön az európai ipar nemzetközi versenyképessége. A javaslat így ezt a lehetőséget követi.
(4)
Szabályozás nélküli megközelítés: Önszabályozás az autógyártó iparral kötött kötelezettségvállaláson keresztül a hidrogénüzemű járművek számára előírások megállapítása céljából. Nem egyértelmű, hogy egy kötelezettségvállalás megfelelő garanciát biztosít-e arra nézve, hogy a hidrogénjárművek ugyanolyan biztonságosak legyenek, mint a hagyományos járművek, vagy hogy abban az esetben, ha a kötelezettségvállalást megszegik, lesznek-e rendelkezésre álló megfelelő szankciók. Ez a megközelítés ráadásul nem valószínű, hogy biztosítja a típusjóváhagyási eljárásban a hidrogénjárművek egyenlő bánásmódját a hagyományos járművekhez képest. Ezen kívül nem egyértelmű, hogy egy önkéntes megközelítés bármi további előnnyel járna az iparra, kormányokra vagy a nyilvánosságra nézve. A szabályozás nélküli megközelítés alternatíváját ezért a továbbiakban nem vették figyelembe. A Bizottság hatásvizsgálatot végzett, amely a munkaprogramban 2006/ENTR/044 hivatkozási számmal szerepel.
3)
A JAVASLAT JOGI ELEMEI
A javasolt intézkedés összefoglalása
HU
5
HU
A hatásvizsgálat megállapította, hogy az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva EUrendelet elfogadása azzal a céllal, hogy az M1, M2, M3 és N1, N2, N3 kategóriájú hidrogénjárművek bekerüljenek az EU minden járműtípusra kiterjedő típusjóváhagyási keretébe. A javaslat a keretirányelv3 módosítását irányozza elő annak érdekében, hogy a jóváhagyási eljárás a hidrogénjárművekre is kiterjedjen. Megállapítja a hidrogénrendszerek alkotórészeinek (hidrogéntartályok és a tartályokon kívül más alkotórészek) típusjóváhagyására alkalmazandó műszaki előírásokat, hogy biztosítsa a hidrogénnel kapcsolatos alkotórészek helyes és biztonságos működését. Ezen kívül a járművek típusjóváhagyására vonatkozó előírásokat határoz meg a járműben a hidrogénrendszer és alkotórészeinek üzembe helyezésével kapcsolatban is. A javaslat különálló típusjóváhagyási irányelvek és rendeletek módosítását irányozza elő, hogy kiterjessze őket a hidrogénüzemű járművek különleges igényeire is. Jogalap A javaslat jogalapja a Szerződés 95. cikke. A szubszidiaritás elve Mivel a szakpolitikai célkitűzések tagállami szintű intézkedésekkel nem teljesíthetők kellőképpen, és közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a szubszidiaritás elve lép érvénybe. Mivel az egységes piac akadályoztatását el kell kerülni, uniós szintű fellépésre van szükség. A javaslat célkitűzéseit közösségi szintű fellépés jobban meg tudja valósítani, mert megakadályozza a belső piac máskülönben elkerülhetetlen megosztottságát, és garantálja a hidrogénjárművek biztonságosságát. Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének, mert a belső piac zavartalan működésének biztosítására irányuló célkitűzések teljesítésekor a szükségesnél nagyobb mértékben nem avatkozik be, ugyanakkor magas szintű közbiztonságot és környezetvédelmet garantál. Az eszközök megválasztása A javasolt jogi eszköz: rendelet. Más jogi eszközök a következő oknál fogva nem lennének megfelelőek: • A rendelet alkalmazása helyénvalónak tekinthető, mivel biztosítja a rendelkezések betartását, ugyanakkor nem igényli a tagállamok jogrendszerébe történő átültetést. A javaslat az „osztott szintű megközelítést” alkalmazza, amelyet eredetileg az Európai Parlament kérésére vezettek be, és már más jogszabály esetében – pl. a nagy teljesítményű járművek szennyezőanyag-kibocsátásáról szóló irányelvre4 és a kisteljesítményű járművek szennyezőanyag-kibocsátásának Euro 5 és 6 szakaszáról szóló rendeletre5 – is alkalmaztak. Ez a megközelítés azt irányozza elő, hogy a jogszabály javaslata és elfogadása két különböző, de párhuzamos úton történjék:
3 4 5
HU
2007/46/EK irányelv 2005/55/EK irányelv (HL L 275., 2005.10.20., 1. o.) és 2005/78/EK irányelv (HL L 313., 2005.11.29., 1. o.) 715/2007/EK rendelet (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).
6
HU
• az alapvető rendelkezéseket egy az EK-Szerződés 95. cikkén alapuló rendeletben együttdöntési eljárással először az Európai Parlament és a Tanács írja elő („együttdöntési javaslat”), • ezután az alapvető rendelkezéseket végrehajtó műszaki leírásokat egy másik rendelet határozza meg, amelyet egy szabályozási bizottság segítségével a Bizottság fogad el („komitológiai javaslat”). 4)
KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT
A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. 5)
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak A járműgyártók számára kellő alkalmazkodási idő biztosítása érdekében a javaslat általános átmeneti időszakról is rendelkezik. Egyszerűsítés A javaslat az (uniós vagy nemzeti szintű) hatóságokra vonatkozóan a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséről is rendelkezik. A javaslat a Bizottság munka- és jogalkotási programjában a 2006/ENTR/044 hivatkozási szám alatt szerepel. A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása nem vezet jelenlegi jogszabályok hatályon kívül helyezéséhez. Felülvizsgálati/módosítási/megszüntetési záradék A javaslat előirányozza, hogy a rendelet műszaki előírásai igazodnak a jövőbeli technikai fejlődéshez. Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású ügyeket érint, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre.
HU
7
HU
2007/0214 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára6, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére7, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban8, mivel: (1)
A belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Ebből a célból a gépjárművek átfogó közösségi típusjóváhagyási rendszere alkalmazandó. A hidrogénmeghajtás tekintetében a gépjárművek típusjóváhagyásának műszaki előírásait össze kell hangolni, hogy elkerülhető legyen a tagállamonként eltérő előírások elfogadása, valamint biztosítva legyen a belső piac zavartalan működése és a magas szintű környezetvédelem és közbiztonság.
(2)
Ez a rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról („keretirányelv”) szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv9 alapján kidolgozott közösségi típusjóváhagyási eljárás összefüggésében egy új, különálló rendelet. Az irányelv IV., VI. és XI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(3)
Az Európai Parlament kérését követően a gépjárművekre vonatkozó uniós jogszabályokba új szabályozási megközelítést vezettek be. Ennek következtében ez a rendelet a hidrogénrendszerek és alkotórészei típusjóváhagyásáról csak az alapvető rendelkezéseket határozza meg, míg a műszaki leírásokat komitológiai eljárásokat követően elfogadott végrehajtási intézkedésekkel kell előírni.
(4)
A közlekedési ágazatban a cél az egyre inkább környezetbarát járművek egyre nagyobb arányú alkalmazása, és továbbra is arra kell törekedni, hogy ezekből a járművekből egyre több kerüljön a piacra. Az alternatív üzemanyagokkal működő járművek bevezetése jelentős mértékben javíthatja a városok levegőjének minőségét.
6
HL C […], […], […]. o. HL C […], […], […]. o. HL C […], […], […]. o. [A javasolt új „keretirányelv” jelenleg elfogadás alatt áll. COM(2003)418 és COM(2004)738.]
7 8 9
HU
8
HU
HU
(5)
A hidrogénmeghajtás a járművek működtetésének „tiszta” módja, ugyanis a hidrogénmeghajtású járművek nem termelnek szénalapú szennyezőanyagokat, és üvegházhatást okozó gázokat sem bocsátanak ki kipufogócsövükön. Arról azonban gondoskodni kell, hogy a hidrogént mint üzemanyagot fenntartható formában állítsák elő, hogy a hidrogén gépjármű-üzemanyagként való bevezetésének általános környezeti mérlege pozitív legyen.
(6)
A hidrogént használó járművek jóváhagyási keretének meghatározása hatására a lehetséges felhasználók és a nyilvánosság jobban megbízna az új technológiában.
(7)
Ezért megfelelő keretet kell létrehozni, hogy az innovatív meghajtási technológiával rendelkező járművek és a környezetkímélő, alternatív üzemanyagokkal működő járművek hamarabb kerülhessenek forgalomba.
(8)
A gyártók nagy része jelentős összegeket fektet be a hidrogéntechnológia fejlesztésébe, és már meg is kezdték az ilyen járművek forgalomba hozatalát. Az elkövetkező években az összes gépjárműhöz mérten a hidrogénüzemű járművek aránya valószínűleg nőni fog. Következésképpen az ilyen járművek biztonságára vonatkozó közös előírásokat meg kell határozni.
(9)
A típusjóváhagyás érdekében a hidrogénrendszerekre és alkotórészeikre vonatkozóan biztonsági intézkedéseket kell végrehajtani.
(10)
A jármű jóváhagyása tekintetében figyelembe kell venni a hidrogénrendszer és alkotórészei üzembe helyezését.
(11)
Az üzemanyag sajátosságaiból adódóan a hidrogénüzemű járművek az autómentő szolgálatok részéről különleges bánásmódot igényelnek. Ezért a jármű címkézésére vonatkozóan előírásokat kell megállapítani, hogy ezek a szolgálatok értesülhessenek a jármű fedélzetén tárolt üzemanyagról.
(12)
A gyártóknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a jármű nem megfelelő üzemanyaggal való feltöltését.
(13)
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal10 összhangban kell elfogadni.
(14)
Ezen belül az előírások bevezetése, valamint a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formái, a további alkotórészek és a meghajtási rendszer tekintetében az eljárások tesztelése a Bizottság feladata. A Bizottságot egyben arra is fel kell hatalmazni, hogy a hidrogénjárművek ütközésvédelme tekintetében különleges eljárásokat és előírásokat, illetve integrált rendszerbiztonsági előírásokat határozzon meg. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, valamint a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, az intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.
(15)
A rendelet célkitűzéseit, azaz a hidrogénnel működő gépjárművekkel kapcsolatos közös műszaki előírások bevezetése által a belső piac megvalósítását a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni. A szükséges fellépés nagyságrendje miatt a
10
HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22. 11. o.) módosított határozat.
9
HU
célkitűzéseket közösségi szinten jobban el lehet érni. Ennélfogva a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban a Közösség intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben rögzített arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy Ez a rendelet meghatározza a hidrogénmeghajtású járművek típusjóváhagyási előírásait, valamint a hidrogénrendszerek és alkotórészeiknek típusjóváhagyását. Ez a rendelet egyben megállapítja az ilyen rendszerek és alkotórészeik üzembe helyezésének előírásait is. 2. cikk Hatály Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó: (1)
M és N kategóriájú hidrogénüzemű járművek, ideértve a járművek ütközésvédelmét és elektronikus biztonságát,
(2)
az M és N kategóriájú járművek számára tervezett, az I. mellékletben felsorolt alkotórészek,
(3)
az M és N kategóriájú járművek számára tervezett hidrogénrendszerek, ideértve a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formáit. 3. cikk Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
HU
(1)
„hidrogénüzemű jármű”: olyan gépjármű, amely meghajtásához kizárólag hidrogént vagy hidrogén-földgáz keveréket használ üzemanyagként.
(2)
„meghajtási rendszer”: a jármű meghajtásához használt belső égésű motor vagy üzemanyagcella-rendszer,
(3)
„hidrogénrendszer alkotórésze”: a hidrogéntartály és a jármű minden olyan része, amely a hidrogénnel közvetlenül érintkezik, vagy a hidrogén felhasználására üzembe helyezett rendszer részét képezi,
(4)
„hidrogénrendszer”: a hidrogénüzemű járművekre rögzített alkotórészek és kapcsolóelemek együttese, kivéve a meghajtási rendszereket és a segédhajtóműveket,
(5)
„Megengedett legnagyobb üzemi nyomás” (Maximum Allowable Working Pressure – MAWP): az a legnagyobb nyomás, amelynek egy adott alkotórészt ki lehet tenni, ez alapján határozzák meg a szóban forgó alkotórész erejét,
(6)
„Névleges üzemi nyomás” (Nominal Working Pressure – NWP): tartályok esetében 288K (15°C) állandó hőmérsékleten teli tartály mellett megállapított nyomás, vagy más alkotórészek esetében az a nyomásszint, amelyen az alkotórész általában működik,
10
HU
(7)
„Belső tartály”: a tartálynak az a része, amely a folyékony hidrogén használatára készült, és a kriogén (rendkívül alacsony hőmérsékletű) hidrogént tárolja.
A (4) pont alkalmazásában a következő elemek a hidrogénrendszerhez tartoznak: a)
használat-ellenőrzési és -irányítási rendszer,
b)
a jármű üzemanyagfeltöltő rendszere,
c)
túlfolyórendszer,
d)
túlnyomás elleni védelmi rendszer,
e)
a hőcserélő meghibásodásának érzékelőrendszere. 4. cikk A gyártók kötelezettségei
1.
A gyártók igazolják, hogy minden olyan új hidrogénüzemű jármű, amelyet a Közösségben adtak el, vettek nyilvántartásba vagy hoztak működésbe, illetve minden olyan hidrogénrendszer és alkotórésze, amelyet a Közösségben adtak el vagy hoztak működésbe, e rendelettel összhangban típusjóváhagyásban részesült.
2.
A jármű típusjóváhagyása céljából a gyártó a hidrogénüzemű járművet olyan hidrogénrendszerekkel és alkotórészekkel látja el, amelyeket e rendeletettel összhangban teszteltek és helyeztek üzembe.
3.
Az alkotórészek és a rendszerek típusjóváhagyása céljából a gyártó gondoskodik róla, hogy a hidrogénrendszereket és alkotórészeiket e rendelettel összhangban teszteljék.
4.
A gyártóknak a jármű részletes leírásáról és tesztelési körülményeiről a jóváhagyást végző hatóságoknak megfelelő információkat kell szolgáltatniuk.
5.
A gyártók a hidrogénrendszer és alkotórészeik időszakos ellenőrzéséhez a jármű teljes üzemi élettartama során információkat bocsátanak rendelkezésre. 5. cikk
A hidrogénrendszerekkel és alkotórészeikkel szemben támasztott általános követelmények A gyártó biztosítja, hogy
HU
a)
a hidrogénrendszerek és alkotórészei megfelelően és biztonságosan működnek, valamint elektronikus, mechanikus, hőmérsékleti és kémiai szempontból az üzemi körülményeket szivárgás és látható eldeformálódás nélkül jól bírják,
b)
a hidrogénrendszer túlnyomás elleni védelmi rendszerrel van ellátva,
c)
a hidrogénrendszerek és alkotórészeinek azon részeinek anyagai, amelyek a hidrogénnel közvetlenül érintkeznek, a hidrogénnel kompatibilisek,
d)
a hidrogénrendszerek és alkotórészeik teljes üzemi élettartamuk során jól bírják a várható hőmérsékleti és nyomásviszonyokat,
e)
a hidrogénrendszerek és alkotórészeik a végrehajtási intézkedésekben előírt üzemi hőmérsékletet jól bírják,
f)
a hidrogénrendszer alkotórészei a végrehajtási intézkedésekkel összhangban jelöléssel vannak ellátva,
11
HU
g)
a folyadékátfolyással működő valamennyi alkotórészen az áramlás iránya egyértelműen fel van tüntetve. 6. cikk
A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokkal szemben támasztott követelmények A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokat a II. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik. 7. cikk A folyékony hidrogén használatára készült tartályon kívüli egyéb alkotórészekkel szemben támasztott követelmények 1.
A tartályon kívüli, folyékony hidrogén használatára készült egyéb alkotórészeket típusuknak megfelelően a III. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik.
2.
A nyomáscsökkentő berendezéseket úgy alakítják ki, hogy a belső tartályban vagy egyéb alkotórészekben a nyomás ne haladja meg a megengedett mértéket. Az értékek a hidrogénrendszer megengedett legnagyobb üzemi nyomásához (MAWP) mérten vannak beállítva. A hőcserélő meghibásodását biztonsági rendszer jelzi. 8. cikk A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült hidrogéntartályokkal szemben támasztott követelmények
1.
A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült hidrogéntartályokat a IV. melléklet 1. pontja szerint osztályozzák.
2.
Az (1) bekezdésben említett tartályokat típusuknak megfelelően a IV. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik.
3.
Biztosítani kell a tartály készítéséhez használt minden alapanyag tulajdonságainak és tűrőképességének részletes leírását, ideértve az anyag tesztelésének eredményeit is.
4.
A gáz halmazállapotú hidrogén és földgáz keverékének használata engedélyezve van. 9. cikk A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült tartályon kívüli egyéb alkotórészekkel szemben támasztott követelmények
1.
A tartályon kívüli, sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült egyéb alkotórészeket típusuknak megfelelően az V. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik.
2.
A gáz halmazállapotú hidrogén és földgáz keverékének használata engedélyezve van. 10. cikk
A hidrogénrendszerek és alkotórészeik üzembe helyezésével szemben támasztott általános követelmények
HU
12
HU
A hidrogénrendszereket és alkotórészeiket a VI. mellékletben szereplő előírásoknak megfelelően helyezik üzembe. 11. cikk Az alkalmazás menetrendje 1.
A 15. cikk (2) bekezdésében megállapított naptól kezdődően a nemzeti hatóságok a hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján járművek, illetve hidrogénrendszerek és alkotórészeik új típusaira megtagadják a közösségi vagy nemzeti típusjóváhagyás, illetve a közösségi vagy nemzeti alkatrész-típusjóváhagyás odaítélését, amennyiben ezek nem felelnek meg az e rendeletben szereplő előírásoknak.
2.
[Nap, a hatálybalépéstől számított 36 hónap]-tól/től kezdődően a nemzeti hatóságok hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján olyan új járművek esetében, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben szereplő előírásoknak a megfelelőségi bizonyítványokat a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik, az ilyen járművek nyilvántartását, eladását és üzembe helyezését megtiltják, valamint megtiltják az olyan új hidrogénrendszerek és alkotórészeik eladását és üzembe helyezését, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.
3.
E cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül és a 12. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási intézkedések hatálybalépését követően a gyártó kérelme esetén a nemzeti hatóságok hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján nem tagadhatják meg egy új járműtípus, új hidrogénrendszer vagy alkotórész közösségi vagy nemzeti típusjóváhagyásának odaítélését, egy új jármű nyilvántartásba vételét, eladását vagy üzembe helyezését, vagy egy új hidrogénrendszer vagy alkotórész eladását vagy üzembe helyezését, amennyiben az érintett jármű, alkotórész vagy rendszer az e rendeletben megállapított előírásoknak megfelel. 12. cikk Végrehajtási intézkedések
1.
2.
HU
A Bizottság a 2007/46/EK irányelv 39. cikkének (9) bekezdésében említett eljárással összhangban a következő végrehajtási intézkedéseket fogadja el: a)
a hidrogénmeghajtás tekintetében a járművek, valamint a hidrogénrendszerek és alkotórészeik EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések,
b)
a gyártók által rendelkezésre bocsátandó információk a típusjóváhagyás és a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett időszakos ellenőrzés céljából,
c)
a II–V. mellékletben előírt tesztelési eljárások részletes szabályai,
d)
a VI. mellékletben szereplő hidrogénrendszerek és alkotórészeik részletes szabályai,
e)
a hidrogénrendszerek és alkotórészeik biztonságos működéséhez szükséges követelmények az 5. cikk szerint.
és
megbízható
A Bizottság a 2007/46/EK irányelv 39. cikkének (9) bekezdésében említett eljárással összhangban a következő végrehajtási intézkedéseket fogadja el:
13
HU
a)
a 8. cikk (4) bekezdésének és a 9. cikk (2) bekezdésének alkalmazásához szükséges különleges műszaki előírások,
b)
az előírások részletes leírása a következők bármelyikére vonatkozóan:
c)
–
a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formái,
–
a jármű ütközésvédelme,
–
integrált rendszerbiztonsági előírások, amelyek kitérnek legalább a szivárgás érzékelésére és az öblítőgázzal kapcsolatos előírásokra,
–
elektromos szigetelés és elektronikus biztonság.
e rendelet alkalmazásához szükséges egyéb intézkedések. 13. cikk A 2007/46/EK irányelv módosítása
A 2007/46/EK irányelv IV., VI., és XI. melléklete e rendelet VII. mellékletével összhangban módosul. 14. cikk A megfelelés elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók 1.
A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek a gyártók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseket, és meghozzák a szankciók végrehajtása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb [nap, e rendelet hatálybalépését követően18 hónappal], valamint a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
2.
A szankciókkal sújtható szabálysértések közé az alábbiak tartoznak: a)
hamis nyilatkozat tétele a jóváhagyási eljárás vagy a visszahíváshoz vezető eljárások során,
b)
a típusjóváhagyásra vagy a használat közbeni megfelelésre vonatkozó teszteredmények meghamisítása,
c)
olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás visszavonásához vezethetnek,
d)
adatokhoz való hozzáférés megtagadása,
e)
hatástalanító berendezés használata. 15. cikk Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A rendeletet [nap, a hatályba lépés napjától számított 24 hónaptól] kell alkalmazni, a 11. cikk (3) bekezdésének kivételével, amelyet a hatálybalépés dátumával kezdődően kell alkalmazni.
HU
14
HU
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.
az Európai Parlament részéről az elnök […]
HU
a Tanács részéről az elnök […]
15
HU
I. MELLÉKLET A típusjóváhagyást igénylő alkotórészek listája A következő alkotórészek igényelnek típusjóváhagyást: a)
folyékony hidrogén használatára készült alkotórészek:
(1)
tartály,
(2)
automata szelep (ha az első automata szelep a tartály után vagy ha biztonsági berendezés),
(3)
visszacsapó szelep vagy elzáró szelep (ha biztonsági berendezés),
(4)
hajlékony üzemanyag-vezeték (ha az első automata elzárószelep vagy más biztonsági berendezés előtt),
(5)
hőcserélő (ha az első automata elzárószelep előtt),
(6)
manuális szelep (ha az első manuális szelep a tartály után vagy ha biztonsági berendezés),
(7)
nyomásszabályozó (ha az első automata elzárószelep előtt),
(8)
nyomáscsökkentő szelep,
(9)
nyomás-, hőmérséklet- és áramlásérzékelő (ha biztonsági berendezés),
(10)
feltöltő vezeték vagy töltőcsonk,
b)
sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült alkotórészek:
(1)
tartály,
(2)
automata szelep,
(3)
tartályrendszer,
(4)
alkatrészek,
(5)
hajlékony üzemanyag-vezeték,
(6)
hőcserélő,
(7)
hidrogénszűrő,
(8)
manuális szelep,
(9)
elzáró szelep,
(10) nyomásszabályozó,
HU
(11)
nyomáscsökkentő berendezés,
(12)
nyomáscsökkentő szelep,
(13)
töltőcsonk,
(14)
eltávolítható tárolórendszer-vezeték,
(15)
érzékelők (nyomás-, hőmérséklet- vagy hidrogén- vagy áramlásérzékelők) ha biztonsági berendezésként használatos.
16
HU
II. MELLÉKLET A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokra alkalmazandó tesztelési eljárások
A teszt típusa Felszakadási próba Tűzpróba A maximális feltöltési szint tesztelése Nyomáspróba Szivárgásvizsgálat
A hidrogéntartályok típusjóváhagyására alkalmazandó tesztelési eljárások a következőkre terjednek ki:
HU
(a)
Felszakadási próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály adott magas nyomás, azaz a felszakadási nyomás eléréséig (a biztonsági tényező megszorozva a MAWP-vel) megfelelően működik. A típusjóváhagyás megszerzése érdekében a teszt során a tényleges belső nyomás értékének meg kell haladnia az előírt minimális belső nyomást.
(b)
Tűzpróba: a próba célja annak biztosítása, hogy a tűzvédelmi rendszerrel ellátott, bizonyos égésnek kitett tartály nem robban szét.
(c)
A maximális feltöltési szint tesztelése: a teszt célja annak biztosítása, hogy a feltöltés során a hidrogén szintjének hatására a nyomáscsökkentő berendezések sosem nyílnak ki.
(d)
Nyomáspróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály bizonyos szintű magas nyomást kibír. Ennek bebizonyítására a tartályban adott ideig adott értékű nyomást alakítanak ki. A próba után a tartályon nem látszódhat semmilyen látható eldeformálódás vagy szivárgás.
(e)
Szivárgásvizsgálat: A próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály bizonyos körülmények között nem kezd el szivárogni. Ennek bebizonyítására a tartályban névleges üzemi nyomást alakítanak ki. Nem észlelhető szivárgás sem repedéseken, sem nyílásokon, sem egyéb hasonló sérülésen.
17
HU
III. MELLÉKLET A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokon kívüli egyéb alkotórészekre alkalmazandó tesztelési eljárások A TESZT TÍPUSA
HU
HIDROGÉNALKOTÓRÉ SZ
Nyomá spróba
Külső szivárg ásvizsg álat
Nyomáscsökk entő berendezések
9
9
Szelepek
9
9
Hőcserélők
9
9
Feltöltő vezetékek
9
9
Nyomásszabál yozók
9
9
Érzékelők
9
Hajlékony üzemanyagvezetékek
9
Tartósság i próba
9
Működési próba
Korrózió vizsgálat
9
9
Szárazhő- Ózon ellenállási okozt próba a elöreg edés
Hőmérsékl etciklusteszt
Cikliku s nyomás vizsgála t
Hidrogénnel való kompatibilit ási próba
9
9
Szelep fészekszivár gási próba
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
18
9
9
9
HU
A hidrogénrendszer alkotórészeivel szemben támasztott különleges követelmények mellett a tartályon kívüli egyéb alkotórészek típusjóváhagyása érdekében alkalmazandó tesztelési eljárások a következők:
HU
a)
Nyomáspróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartalmú alkotórészek az alkotórész üzemi nyomásánál nagyobb nyomást is kibírnak. A nyomás bizonyos szintre történő növelése mellett az alkotórészen nem látszódhat semmiféle látható szivárgás, deformáció, törés vagy repedés.
b)
Külső szivárgásvizsgálat: a próba célja annak igazolása, hogy az alkotórész külső szivárgástól mentes, és nem látszódnak rajta lyukak.
c)
Tartóssági próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei folyamatosan megbízhatóan működnek. A próba különböző hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett az alkotórészeken adott számú tesztciklus elvégzéséből áll. Egy tesztciklus az alkotórész szokásos működését (azaz egy kinyílás és egy bezáródás) jelenti.
d)
Működési próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei megbízhatóan működnek.
e)
Korrózióvizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei ellen tudnak állni a korróziónak. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket bizonyos vegyi anyagokkal való érintkezésnek teszik ki.
f)
Szárazhő-ellenállás: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer nemfémes alkotórészei ellen tudnak állni a magas hőmérsékletnek. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket a maximális üzemi hőmérsékletnek teszik ki.
g)
Ózon okozta elöregedés: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer nemfémes alkotórészei ellen tudnak állni az ózon okozta elöregedésnek. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket a magas ózonkoncentrációnak teszik ki.
h)
Hőmérsékletciklus-teszt: a teszt célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei az igen nagy hőmérsékletingadozást is jól bírják. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket adott ideig tartó hőmérsékletciklusoknak teszik ki a minimális üzemi hőmérséklettől egészen a maximális üzemi hőmérsékletig.
i)
Ciklikus nyomásvizsgálat: a teszt célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei az igen nagy nyomásingadozást is jól bírják. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket a légnyomásról a megengedett legnagyobb üzemi nyomásig (MAWP) történő nyomásemelkedésnek teszik ki, majd rövid idő alatt a nyomást újra légnyomásra csökkentik.
j)
Hidrogénnel való kompatibilitási próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer fémes alkotórészei (pl. hengerek és szelepek) a hidrogénnel való érintkezés hatására nem válnak töredezetté. Azokban az alkotórészekben, amelyek gyakori terhelési ciklusnak vannak kitéve, el kell kerülni azokat a körülményeket, amelyek helyileg túlzott igénybevételt és a szerkezetben egyre több kifáradás okozta repedést idézhetnek elő.
k)
Szelepfészek-szivárgási próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei a hidrogénrendszer üzembe helyezésekor nem szivárognak.
19
HU
IV. MELLÉKLET A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült hidrogéntartályokra alkalmazandó tesztelési eljárások A tartály típusa A teszt típusa 1
2
3
4
Felszakadási próba
9
9
9
9
Ciklikus nyomásvizsgálat szobahőmérsékleten
9
9
9
9
LBB (törés előtti szivárgás) teljesítménypróba
9
9
9
9
Tűzpróba
9
9
9
9
Áthatolási vizsgálat
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
Vegyianyag-próba Meggyengített terheléspróbája
falú
műanyag
tartály
Gyorsított szakítófeszítési próba Ciklikus nyomásvizsgálat hőmérsékleten
szélsőséges
Ütőpróba
1.
2.
9
Permeációvizsgálat
9
Csavarónyomaték-próba
9
Ciklikus hidrogénnyomás-vizsgálat
9
A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült tartályok osztályozása: 1. típus
Varratmentes fémtartály
2. típus
Abroncs bevonatú, varratmentes fémbélésű tartály
3. típus
Teljes bevonatú, varratmentes vagy hegesztett fémbélésű tartály
4. típus
Teljes bevonatú, nemfémes bélésű tartály.
E tartályok típusjóváhagyására alkalmazandó tesztelési eljárások a következőkre terjednek ki: (a)
HU
Szivárgásvizsgálat
Felszakadási próba: a próba célja a tartály szétrobbanásához szükséges nyomásérték megállapítása. Ennek érdekében a tartályban adott nyomást alakítanak ki, amely a tartály névleges üzemi nyomásánál magasabb. A tartály felszakadási nyomásának egy adott nyomásnál nagyobbnak kell lennie. A
20
HU
tartály robbanási nyomását rögzítik, és a gyártó magánál tartja a tartály teljes üzemi élettartama során.
HU
(b)
Ciklikus nyomásvizsgálat szobahőmérsékleten: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály az igen nagy nyomásingadozást is jól bírja. Ennek bebizonyítására addig alakítanak ki ciklikusan bizonyos nyomásokat a tartályon, ameddig csak bírja, vagy amíg el nem ér egy bizonyos számú ciklust, amely során a nyomást adott értékre növelik, illetve csökkentik. A tartálynak az adott számú ciklust ki kell bírnia. A meghibásodásig elvégzett ciklusok számát, valamint a meghibásodás helyét és leírását dokumentálni kell. Az eredményeket a gyártó a tartály teljes üzemi élettartama alatt megőrzi.
(c)
LBB (törés előtti szivárgás) teljesítménypróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály elkezd szivárogni, még mielőtt eltörik. Ennek bebizonyítására ciklikusan bizonyos nyomásokat alakítanak ki a tartályban, amely során a nyomást adott értékre növelik, illetve csökkentik. A vizsgált tartályok vagy szivárogni kezdenek, vagy bizonyos számú ciklust meghibásodás nélkül kibírnak. A meghibásodásig elvégzett ciklusok számát, valamint a meghibásodás helyét és leírását fel kell jegyezni.
(d)
Tűzpróba: a próba célja annak biztosítása, hogy a tűzvédelmi rendszerrel ellátott, bizonyos égésnek kitett tartály nem robban szét. A üzemi nyomású tartály csak a nyomáscsökkentő berendezésen keresztül ereszthet, és nem törhet szét.
(e)
Áthatolási vizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a tartály lövedék behatolása esetén nem törik szét. Ennek bebizonyítására a teljes tartályban védőbevonatával együtt túlnyomást alakítanak ki, és egy lövedék hatol át rajta. A tartály nem törhet szét.
(f)
Vegyianyag-próba: a próba célja annak igazolása, hogy a tartály bizonyos vegyi anyagokkal való érintkezést kibír. Ennek bebizonyítására a tartályt különféle vegyi oldatokkal hozzák kölcsönhatásba. A tartály nyomását adott értékre növelik, és felszakadási próbát végeznek el rajta. A tartály elér egy bizonyos felszakadási nyomást, amelyet fel kell jegyezni.
(g)
Meggyengített falú műanyag tartály terheléspróbája: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály az igen nagy nyomást is jól bírja. Ennek bebizonyítására adott formájú bemetszéseket végeznek a tartály falán, és ciklikusan bizonyos nyomásértékeket alakítanak ki. A tartály bizonyos számú ciklus alatt nem szivároghat vagy törhet szét, de a hátralévő ciklus alatt szivárogni kezdhet. A meghibásodásig elvégzett ciklusok számát, valamint a meghibásodás helyét és leírását fel kell jegyezni.
(h)
Gyorsított szakítófeszítési próba: A vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály tartósan ellen tud állni a magas nyomásnak és a magas hőmérsékletnek a megengedhető üzemi határértékeken belül. Ennek bebizonyítására a tartályban adott ideig adott nyomást és hőmérsékletet alakítanak ki, majd felszakadási próbát végeznek el rajta az a) pontban leírtak szerint. A tartálynak adott felszakadási nyomást kell elérnie.
(i)
Ciklikus nyomásvizsgálat szélsőséges hőmérsékleten: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály különböző hőmérséklet mellett különböző nyomást kibír. Ennek bebizonyítására a védőbevonat nélküli tartályon ciklikus hidrosztatikus vizsgálatot kell elvégezni úgy, hogy szélsőséges hőmérsékleti
21
HU
viszonyoknak teszik ki, majd szivárgáspróbát és felszakadási próbát végeznek rajta a k) és a) pont szerint. A tartályokon ciklikus vizsgálatatot kell elvégezni úgy, hogy ne törjön szét, ne szivárogjon, és ne történjen szálkibomlás. A tartályok adott nyomáson nem robbanhatnak szét.
HU
(j)
Ütőpróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály bizonyos mechanikai ütések után is működőképes marad. Ennek bebizonyítására a tartályon ejtőpróbát végeznek, majd többszöri ciklusban ciklikus nyomást alakítanak ki. A tartály bizonyos számú ciklus alatt nem szivároghat vagy törhet szét, de a hátralévő ciklus alatt szivárogni kezdhet.
(k)
Szivárgásvizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály bizonyos körülmények között nem kezd el szivárogni. Ennek bebizonyítására a tartályban névleges üzemi nyomást alakítanak ki. Nem szabad szivárgást észlelni sem repedéseken, sem nyílásokon, sem egyéb hasonló hibán.
(l)
Permeációvizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály egy adott mértéknél jobban nem permeál. Ennek bebizonyítására a hidrogéngázzal teli tartályban névleges üzemi nyomást kell kialakítani, majd adott hőmérsékleten adott ideig zárt szobában meg kell figyelni a permeációt.
(m)
Csavarónyomaték-próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály adott forgatónyomatéknak ellen tud állni. Ennek bebizonyítása érdekében a tartályra különböző irányból forgatónyomatékot kell gyakorolni. Ezután a k) és a) pont szerint szivárgásvizsgálatot és felszakadási próbát kell rajta elvégezni. A tartálynak eleget kell tennie a szivárgásvizsgálat és a felszakadási próba követelményeinek. A kifejtett forgatónyomatékot, szivárgási és felszakadási nyomást fel kell jegyezni.
(n)
Ciklikus hidrogénnyomás-vizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály hidrogéngáz használata esetén az igen nagy nyomásingadozást is jól bírja. Ennek bebizonyítására a tartályban hidrogéngáz használatával ciklikusan adott nyomást kell kialakítani, majd a fenti k) pont szerint szivárgásvizsgálatot kell elvégezni rajta. A sérüléseket, mint pl. a tartályon kifáradás okozta repedések vagy elektrosztatikus kisülés meg kell vizsgálni. A tartálynak meg kell felelnie a szivárgásvizsgálat követelményeinek. A tartályon nem látszódhatnak sérülések, mint pl. kifáradás okozta repedések vagy elektrosztatikus kisülés.
22
HU
V. MELLÉKLET A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült hidrogéntartályokon kívüli egyéb alkotórészekre alkalmazandó tesztelési eljárások A TESZT TÍPUSA HIDROGÉNALKOTÓRÉS Z
HU
Anyagviz sgálatok
Korrózióvi zsgálat
Tartóssági próba
Hidrauliku Belső s ciklikus szivárgásvi nyomásvizs zsgálat gálat
Nyomáscsökke ntő berendezések
9
9
9
9
9
9
Automata szelepek
9
9
9
9
9
9
Manuális szelepek
9
9
9
9
9
9
Elzáró szelepek
9
9
9
9
9
9
Nyomáscsökke ntő szelepek
9
9
9
9
9
9
Hőcserélők
9
9
Töltőcsonkok
9
9
9
9
9
9
Nyomásszabály ozók
9
9
9
9
9
9
Hidrogénrends zer-érzékelők
9
9
9
9
9
Hajlékony üzemanyagveze tékek
9
9
9
9
9
Szerelvények
9
9
9
9
9
Hidrogénszűrő k
9
9
9
9
Eltávolítható tárolórendszervezetékek
9
9
9
9
9
9
23
Külső szivárgásvi zsgálat
9
HU
A hidrogénrendszer alkotórészeivel szemben támasztott különleges követelmények mellett a tartályon kívüli egyéb alkotórészek típusjóváhagyása érdekében alkalmazandó tesztelési eljárások a következők:
HU
1.
Anyagvizsgálatok:
1.1.
A III. melléklet j) pontjában előírt, hidrogénnel való kompatibilitási próba
1.2.
Elhasználódási vizsgálat: a vizsgálat célja annak kiderítése, hogy egy adott alkotórészben használt nemfémes anyag időtálló-e. A vizsgált mintákon látható repedés nem fogadható el.
1.3.
Ózonnal való kompatibilitási próba: a próba célja annak kiderítése, hogy egy adott alkotórész elasztomer anyaga kompatibilis-e az ózonnal. A vizsgált mintákon látható repedés nem fogadható el.
2.
A III. melléklet e) pontjában előírt korrózióvizsgálat
3.
A III. melléklet c) pontjában előírt tartóssági próba.
4.
A III. melléklet i) pontjában előírt, hidraulikus ciklikus nyomásvizsgálat. A hidrogénrendszer alkotórészein nem látszódhat deformáció vagy kitüremkedés, és meg kell felelniük a belső és külső szivárgásvizsgálat követelményeinek.
5.
Belső szivárgásvizsgálat: a belső szivárgásvizsgálat célja annak igazolása, hogy az adott alkotórészek belső szivárgás nélkül működnek. Ennek bebizonyítására, az alkotórészekben különböző hőmérsékleten túlnyomást kell kialakítani, és meg kell figyelni, hogy szivárog-e. Az alkotórésznek buborékmentesnek kell maradnia, és egy adott számnál többször nem szivároghat belsőleg.
6.
A III. melléklet b) pontjában előírt külső szivárgásvizsgálat
24
HU
VI. MELLÉKLET A hidrogénrendszerek és alkotórészeik üzembe helyezésével szemben támasztott követelmények 1.
A hidrogénrendszert úgy kell üzembe helyezni, hogy sérülések ellen védve legyen. A jármű hőforrásaitól el kell különíteni.
2.
A hidrogéntartályt csak feltöltés vagy karbantartás céljából lehet elmozdítani a helyéről, hogy kicseréljék egy másik hidrogéntartályra. Belső égésű motor esetében a tartályt a jármű motorterében nem lehet üzembe helyezni. Mindenféle korrózió ellen megfelelően védeni kell.
HU
3.
Meg kell hozni az szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy feltöltés esetén a hidrogén kiszivárogjon, és gondoskodni kell arról is, hogy az eltávolítható hidrogéntároló rendszer eltávolítása biztonságosan történik.
4.
A feltöltő vezetéket be kell biztosítani hibás beállítás ellen, és távol kell tartani a piszoktól és a víztől.
5.
A hidrogéntartályt úgy kell összeállítani és rögzíteni, hogy teli hidrogéntartály esetén a biztonsági alkatrészek sérülése nélkül lehessen az adott gyorsulást elérni.
6.
A hidrogén-üzemanyagvezetékeket automata szeleppel kell kibiztosítani. Az üzemanyagvezetéket szelep biztosítja ki. A hidrogénrendszer hibás működése esetén vagy ha valamilyen oknál fogva hidrogénszivárgás észlelhető, a szelepek bezárulnak. Ha a meghajtási rendszer ki van kapcsolva, a tartályból a meghajtási rendszerig vezető üzemanyagvezeték szintén ki van kapcsolva, és zárva marad, amíg a rendszert működésbe nem hozzák.
7.
Egy alkotórész sem, ideértve az ilyen alkotórészek részét képező védőanyagokat is, terjedhet tovább a jármű vagy a védőszerkezet körvonalánál. Ez nem érvényes akkor, ha az alkotórész megfelelő védelem alatt áll, és az alkotórész egy része sem helyezkedik el ezen a védőszerkezeten kívül.
8.
A hidrogénrendszert úgy kell üzembe helyezni, hogy a praktikusság határain belül sérülés – mint pl. a járműalkatrészek elmozdulásából, ütésekből, csikorgásból, vagy a jármű fel- vagy lerakodásából vagy átrakodásból származó sérülés – ne érje.
9.
Belső égésű motor kivezetőnyílása vagy bármely más hőforrás közelébe egy alkotórész sem helyezhető, kivéve ha ezek az alkotórészek kellőképpen hőállóak.
10.
Az utastér szellőző- vagy fűtőrendszerét és azokat a helyeket, ahol hidrogénszivárgás vagy -felhalmozódás történhet, úgy kell kialakítani, hogy a járműbe ne juthasson hidrogén.
11.
Baleset esetén a praktikusság keretein belül biztosítani kell, hogy a nyomáscsökkentő berendezés és a hozzá kapcsolódó szellőzőrendszer továbbra is működőképes legyen. A nyomáscsökkentő berendezés szellőzőrendszerétől távol kell tartani a szennyeződéseket és a vizet.
12.
A jármű utasterét el kell különíteni a hidrogénrendszertől, hogy a hidrogén ne halmozódhasson fel. Meg kell róla győződni, hogy a tartályból vagy tartozékaiból származó üzemanyagszivárgás nem jut a jármű utasterébe.
25
HU
13.
Azokat az alkotórészeket, amelyek az utas- vagy csomagtérbe vagy más nem szellőző térbe hidrogént szivárogtathatnak, gázbiztos burkolattal vagy hasonló megoldással kell ellátni a végrehajtási jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.
14.
A hidrogént tartalmazó elektronikus berendezéseket úgy kell elszigetelni, hogy a hidrogént tartalmazó részeket ne érhesse áram, hogy törés esetén ne jöhessen létre elektromos szikra. A hidrogénrendszer fémes folytonosságot biztosítanak.
15.
HU
alkotórészei
a
jármű
földelésével
elektromos
Az autómentő szolgálatoknak címkékkel lehet jelezni, hogy a jármű folyékony vagy sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogénnel működik.
26
HU
VII. MELLÉKLET A 2007/46/EK irányelv módosítása 1.
A IV. melléklet I. részének 62. pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki:
Tárgy
62.
Hivatkozás Alkalmazhatóság Hivatkozás a a szabályozó Hivatalos Lapra M1 M2 M3 N1 jogi aktusra
N2
N3
[…./…/EK] L .., …, .. o.
X
X
X
X
X
X
O1
O2
O3
O4
Hidrogénren dszer
2.
A IV. melléklet függeléke I. részének 62. pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki: Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra
Tárgy 62
3.
4.
Hidrogénrendszer
[…./…/EK]
X
A VI. melléklet függelékének 62. pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tárgy
Hivatkozás szabályozó aktusra
62. Hidrogénrendszer
[…./…/EK]
a jogi Módosította:
Alkalmazási változatok
A XI. melléklet 1. függelékének 62. pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy 62
HU
M1
Hivatkozás a Hivatalos Lapra
Hidrogénrendszer
Hivatkozás a M ≤ 2 500 szabályozó jogi 1 1 ( ) kg aktusra
M1 > 2 500 (1) kg
M2
M3
[…./…/EK]
G+Q
G+Q
G+Q
Q
27
HU
5.
A XI. melléklet 2. függelékének 62. pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy 62
6.
Hidrogénrendszer
M2
M3
N1
N2
N3
[…./…/EK]
A
A
A
A
A
A
O1
O2
O3
O4
A XI. melléklet 3. függelékének 62. pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy 62
7.
HU
Hivatkozás a szabályozó M1 jogi aktusra
Hidrogénrendszer
Hivatkozás a szabályozó jogi M2 aktusra
M3
N1
N2
N3
[…../…/EK]
Q
Q
Q
Q
Q
O1
O2
O3
O4
A XI. melléklet 4. függelékének 62. pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel
Tárgy
Hivatkozás a szabályozó N3 kategóriájú jogi aktusra önjáró daru
62
Hidrogénrendszer
[…./…/EK]
X
28
HU
