HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 5.12.2007 COM(2007) 765 végleges 2007/0279 (COD)
Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről
(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1593} {SEC(2007) 1574}
HU
HU
INDOKOLÁS 1.
A JAVASLAT HÁTTERE
1.1.
A javaslat indokai és célkitűzései
A védelmi vonatkozású termékek (ideértve az átfogó védelmi eszközöket csakúgy, mint az alrendszereket, részegységeket, pótalkatrészeket, technológiákat stb.) kivitele valamennyi tagállamban nemzeti engedélyezési rendszerek tárgyát képezi. Az európai védelmi piac következésképpen igen széttöredezett, hiszen 27 nemzeti engedélyezési rendszerből áll, amelyek – néhány tagállam koordinálási törekvései ellenére – nagy eltéréseket mutatnak mind az eljárások, mind a hatáskörök és határidők terén. A különböző engedélyezési rendszerek sokfélesége – azon túl, hogy jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalatokra – hosszú, akár több hónapos átfutási idők kialakulásához is vezet. Mára bebizonyosodott, hogy ezek a terhek aránytalanul nagyok a tényleges ellenőrzési szükségletekhez képest, hiszen a Közösségen belüli transzferekre vonatkozó engedélykérelmeket szinte sohasem utasítják el. Ezenkívül a védelmi iparágak és a tagállamok kormányai a transzferek egyedi engedélyeztetéséből fakadó jogbizonytalanság miatt nem támaszkodhatnak teljesen az őket kiszolgáló ellátási láncokra. Ezek az eltérések nagy akadályt gördítenek az ágazat versenyképessége elé, és hátráltatják mind az európai védelmieszköz-piac megteremtését, mind a belső piac működését. E javaslat célja, hogy visszaszorítsa azokat a tényezőket, melyek a védelmi vonatkozású áruk és szolgáltatások (termékek) belső piacon belüli szabad forgalmát akadályozzák, valamint hogy az engedélyezési feltételek és eljárások egyszerűsítésével és harmonizálásával mérsékelje az ezekből a tényezőkből eredő versenytorzulást. Tekintettel a védelmi piac jellegzetességeire és a nemzetbiztonság védelmének szükségességére nem az engedélyezési követelmények eltörléséről szól a javaslat, hanem egy korszerű, általános vagy átfogó engedélyekből álló rendszer bevezetéséről, amely mellett kivételes esetekre fenntartva megmaradna az egyedi engedély. Ez a rendszer biztosítékokat nyújtana arra vonatkozóan, hogy a transzferek címzettje valóban betartja a származási tagállam által előírt megszorításokat. Ezáltal nagyban hozzájárulnánk az alábbi célokhoz: az európai védelmi ipar versenyképességének erősítése az ágazat szakosodásának elősegítésével, valamint a közösségen belüli ipari együttműködés előmozdításával, az európai védelmi termékek (beszerzés és karbantartás) ellátási biztonságának növelése a tagállamok számára.
HU
2
HU
1.2.
Általános háttér
Bizonyos tagállamok csoportjai és az Európai Unió a következő ad hoc illetve részleges intézkedésekkel próbálták ezeket a problémákat orvosolni: – Hat tagállam védelmi minisztere 1998-ban aláírt egy szándéklevelet (melyet 2000-ben a farnborough-i megállapodás követett), többek között azzal a céllal, hogy elősegítsék az európai védelmi ipar szerkezetváltását, például a kiviteli eljárásokat szabályzó közös intézkedésekkel. A megállapodást aláíró nemzetek egyszerűsített kiviteli eljárások alkalmazására kötelezték magukat. A szándéklevélhez nem csatlakoztak további tagállamok. – A közös kül- és biztonságpolitika keretében a Tanács 1998-ban egy fegyverkivitelről szóló magatartási kódexet fogadott el, hogy fokozza a tagállamok közötti együttműködést, és előmozdítsa a hagyományos fegyverek kiviteli szabályainak egységesítését. Ezenkívül a Tanács a magatartási kódex aktualizált változatának elfogadására készül az EU-Szerződés 15. cikkén alapuló közös álláspont formájában. – Nemrég a tagállamok megalapították az Európai Védelmi Ügynökséget, amelynek céljai közé tartozik többek között, hogy – adott esetben a Bizottsággal együtt – támogassa a versenyképes európai védelmieszköz-piac létrehozását, valamint ötletekkel és javaslatokkal szolgáljon az európai védelmi piacra vonatkozó szabályok és rendelkezések fejlesztéséhez és harmonizálásához, különösen a szándéklevél-keretmegállapodás folyamata során kialkudott szabályok és eljárások Európa-szerte történő széles körű alkalmazása által. Az ügynökség irányítóbizottsága elfogadott egy 2006 júliusától alkalmazandó magatartási kódexet, amely az EK-Szerződés 296. cikke szerint történő védelmi beszerzésekre vonatkozik. Ez a dokumentum többek között arra ösztönzi a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a védelmi vonatkozású termékek és technológiák Közösségen belüli transzferét és tranzitját. Az európai integráció 50 évét követően a Bizottság ezzel a javaslatával elismeri, hogy a Közösségen belüli transzferek bizonyos feltételek teljesülése mellett már nem jelentenek olyan nagy nemzetbiztonsági fenyegetést, mint a harmadik országokba vagy egy válsághelyzetben lévő régióba irányuló kivitelek. Jelenleg az Európai Unión belüli transzfereket hasonlóképpen kezelik, mint a harmadik országba irányuló kivitelt, ezáltal a tagállamokat a harmadik országokkal egy szintre helyezve. A nemkívánatos újrakivitel kockázatának egyértelmű kezelésével az Európai Közösségek javaslata a kölcsönös bizalomépítést célozza, és előkészíti az utat az Európai Unión belüli egyszerűsített transzferek számára.
HU
3
HU
A 2005-ben az Európai Bizottság megbízásából elkészült Intra-Community Transfers of Defence Products (A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzfere) című tanulmány1 szerint a Közösségen belüli transzferek akadályozó tényezői közvetlen2 és közvetett3 költségei évente 3,16 milliárd EUR-t tesznek ki. Az engedélyekkel kapcsolatos eljárások közvetlen költségei évi 434 millió EUR-ra rúgnak, míg a közvetett költségeket évente 2,73 milliárd EUR-ra becsülték. Bár rendkívül nehéz számszerűsíteni a gördülékenyebb ipari együttműködésből és a tagállamok nagyobb ellátási biztonságából származó előnyöket, köztudott, hogy az egymástól elkülönülő nemzeti engedélyezési rendszerek gátolják az ipari együttműködést. Az eltérő engedélyezési rendszerek a több európai országban tevékenykedő vállalatok számára megnehezítik a különböző üzemeik közötti, határokon átnyúló együttműködés megszervezését. A javaslat a Bizottság 2003-ban előterjesztett, ipari és piaci kérdésekkel foglalkozó, „Útban az Európai Unió védelmi felszerelési politikája felé” című közleményében4 kijelölt irányt követi. 1.3.
Meglévő rendelkezések a javaslat által szabályozott területen
A Közösség a javaslat területén még nem fogadott el másodlagos jogszabályt. 1.4.
Összhang az Európai együttműködéssel
Unió
egyéb
szakpolitikáival
és
a
nemzetközi
Ez a javaslat egy átfogó bizottsági közleményből, valamint egy-egy jogalkotási (a közbeszerzésről, illetve a védelmi vonatkozású termékek transzferéről szóló) kezdeményezésből álló „védelempolitikai csomag” részét képezi. – A transzferek megkönnyítése kiegészíti a védelmi vonatkozású beszerzésekre vonatkozó javaslatot: hiszen a nyitott védelmi piacokon a vásárló jogosan várhatja el, hogy a megrendelt termékek indokolatlan adminisztrációs akadályok nélkül időben megérkezzenek. Bár alig van rá példa, hogy az engedélykérelmeket elutasítanák, az „elméleti” lehetőség, hogy ez megtörténhet, arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a védelmi eszközöket nemzeti gyártóktól szerezzék be, semmint (akár előnyösebb feltételeket kínáló) konkurens európai cégektől. A Közösségen belüli transzferek megkönnyítése hozzájárul a védelmi beszerzésekről szóló irányelv hatékonyabbá tételéhez, és segít a tagállamok védelmi piacainak nyitottabbá tételében. – Közös kül- és biztonságpolitika: Bár a kezdeményezés elsődleges célja, hogy a belső piacot a védelmi termékekre is kiterjessze, egyben a közös kül- és biztonságpolitika céljainak eléréséhez is hozzájárul (mint például a nemzeti fegyveres erők ellátási biztonságának növelése), illetve iparpolitikai célokat is követ, mint az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítése. A fokozott ipari együttműködés méretgazdaságossági előnyökkel (és ezáltal a védelmi eszközök gazdaságosabb
1 2
3
4
HU
http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/inst_sp/defense_en.htm Az engedélyezési eljárás végrehajtásával járó strukturális és eljárási költségek. A Közösségen belüli transzferekre vonatkozó, évi 11 400 engedélykérelem előkészítésének, benyújtásának és kezelésének költsége. A közvetlen költségektől eltérő alternatív költségek, melyek a Közösségen belüli transzferek akadályainak fenntartásából fakadnak. COM(2003) 113, 2003.3.11.
4
HU
előállításával) járna, és lehetővé tenné a nemzeti fegyveres erők számára, hogy maximalizálják a védelmi eszközökre fordított beruházásaik hatékonyságát. – Lisszaboni menetrend: Ez utóbbi megfontolás a lisszaboni célokhoz is kapcsolódik, mint például az európai (védelmi) iparág nemzetközi versenyképességének erősítése és a foglalkoztatás biztosítása Európában. – Szándéklevél: A javaslat összeegyeztethető a szándéklevél nyomán zajló munkával, és kiegészíti azt, továbbá valójában megteremti azokat a közös eszközöket, amelyeket a jövőben kormányközi alapon még tovább lehet fejleszteni. 2.
KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT
2.1.
Konzultáció az érdekelt felekkel
A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása: 2006 márciusa és szeptembere között az Európai Bizottság nyilvános konzultációt folytatott. Ezt 2006 szeptembere és 2007 júliusa között három szakmai műhelytalálkozó követte az ágazat és a tagállamok képviselőivel. Az előkészítő fázisban a Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban álltak számos érintett féllel: a ágazatot képviselő testületekkel (nevesül az Aerospace and Defence Associationnel (légi, világűrügyi és védelmi szövetség)), nem kormányzati szervekkel, helyi hatóságokkal és vállalati képviselőkkel. A konzultációs folyamat alatt a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság weboldalára rendszeresen feltöltötték a releváns dokumentumokat. A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja: 2006. április 21. és 2006. szeptember 15. között nyílt internetes konzultációt tartottak. A Bizottsághoz 25 válasz érkezett. Ennek a konzultációnak az eredményei az Europa weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/inst_sp/defense_en.htm 2.2.
A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása
Érintett tudományos/szakértői területek: Az érintett felek véleményének begyűjtése és értékelése során végig biztosított volt a védelmi vonatkozású termékekkel kapcsolatos szakértői tudás. Alkalmazott módszertan: Az előkészítő tanulmányt végző tanácsadók, akik a hatásvizsgálat elkészítéséhez is hozzájárultak, az ipari és nemzeti hatóságok exportellenőrzési szakembereivel is szoros együttműködést folytattak. Rendszeresen tanácskozást folytattak az Aerospace and Defence Association szakembereivel és tudósokkal is. Ezenkívül a Bizottság szolgálatai egyes kérdésekben gyakran az ágazat szakértőinek és a tagállami szakembereknek a véleményét is gyakran kikérték. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők:
HU
5
HU
Az Aerospace and Defence Associationben részt vevő védelmi iparágak, egyedi vállalatok, tudósok, illetékes nemzeti hatóságok. A kapott és felhasznált tanácsok összefoglalása: Az ágazat és a tagállamok első észrevételeiben a következő fő lehetőségek körvonalazódtak: – a központosított, számítógépes nyomonkövetési rendszer ötletének elvetése, – a Tanács közös katonai listájának kijelölése az irányelv hatályaként, – a nemzeti engedélyezés követelményének megtartása: az Európai Unión belüli engedélymentes övezet kialakításának támogatása túlmegy azon, ami jelen pillanatban megvalósítható (nincs közös külpolitika és nem teljes a politikai integráció). A konzultációba bevont felek azonban úgy vélték, hogy a Bizottság elősegíthetné az egyszerűsített és harmonizált engedélyezési rendszer kialakítását. – a védelmi vonatkozású termékeket beszerző vállalatok tanúsításának szorgalmazása, annak érdekében, hogy a tagállamok meggyőződhessenek az érintett vállalatok megbízhatóságáról a transzfert követő kiviteli korlátozások betartása tekintetében. A szakértői tanácsok nyilvánossá tételére használt eszközök: Az ágazatbeli és tagállami szakértők véleményeit a következő Europa weboldalon tették közzé: http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/inst_sp/defense_en.htm 2.3.
Hatásvizsgálat
A Bizottság hatástanulmányt végzett a jogalkotási javaslat alátámasztására, amelyet az alábbi Europa weboldalon lehet elolvasni: http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/inst_sp/defense_en.htm A hatásvizsgálatban két megoldási lehetőség elemzésére került sor: az idevágó szakpolitika változatlanul hagyása, vagy egy jogalkotási kezdeményezés. Egy esetleges harmadik lehetőség (nem jogszabályi intézkedés) számbavétele során gyorsan megmutatkozott, hogy egy ilyen jellegű intézkedés nem gyakorolna jelentős hatást a nemzeti hatályos jogszabályokon alapuló engedélyezési rendszerekre. Mivel ez az opció nem különbözne sokban a jelenleg szokásos nemzeti gyakorlattól, ezért „a szakpolitika változatlanul hagyása” lehetőség alá soroltuk. „A szakpolitika változatlanul hagyása” lehetőség azt is magában foglalná, hogy esetleges kormányközi alapon hozott intézkedésekre kellene hagyatkozni a kiterjedt engedélyezési rendszerből fakadó adminisztrációs terhek csökkentésére. Az eddig hozott kormányközi megállapodásokat azonban nem övezte nagy siker, és mivel csak néhány tagállamra korlátozódnak, alááshatják a kitűzött kettős célt, amely egyrészt minden tagállam ellátási biztonságának erősítéséből, másrészt az európai szakértelem és piaci rések betöltéséhez szükséges képességek (főként az új tagállamoké) teljes kiaknázásából tevődik össze. A jogalkotási intézkedések széles skáláján az a lehetőség is megfontolás tárgyát képezte, hogy engedélymentes övezetet alakítsanak ki, és uniós szinten kezeljék a Közösségen belüli transzferekre irányuló engedélyek kiadását, de végül is ezt elvetették közös külpolitika híján és a tagállamok nem elégséges mértékű politikai integrációja miatt.
HU
6
HU
A másik megvizsgált jogalkotási lehetőség egyrészt általános és átfogó engedélyek fokozatos bevezetésében áll, amivel egyszerűsíteni és közelíteni lehetne a nemzeti engedélyezési rendszereket és szabályozási gyakorlatokat, másrészt pedig olyan biztonság- és bizalomépítő intézkedések meghozatalában, mint például a védelmi ipari vállalatok tanúsítása és az arra szolgáló biztosítékok, hogy a vállalatok betartsák a kiviteli korlátozásokat. Szem előtt tartva azt a tényt, hogy csak erős biztonsági garanciák mellett lehetne haladást elérni az egyszerűsítés terén, a hatáselemzés alapján a következő elemek kombinációja jelentené a legjobb megoldást: – átfogó és általános nemzeti engedélyezési rendszer bevezetése, mivel a védelmi vonatkozású termékek transzfereinek sokféleségét és e termékek igen eltérő fokú érzékenységét ezzel lehetne a leginkább kezelni, – az általános engedélyezési rendszer támogatása, amikor nincs nagyobb ok biztonsági aggályokra (különösképpen a nemkívánatos újrakivitel megelőzésével kapcsolatban): a tagállamok kormányai, tanúsított vállalatok vagy adott esetben kormányközi együttműködési programok számára történő transzfer. 3.
A JAVASLAT JOGI ELEMEI
3.1.
A javasolt intézkedés összefoglalása
Ennek a javaslatnak az a célja, hogy egyszerűsítse és harmonizálja a védelmi vonatkozású termékek Európai Unión belül folytatott transzferét. A megközelítés kétrétű: – ami az egyszerűsítést illeti, a javaslat nyomán a tagállamok általános és átfogó engedélyeket adnának ki az Európai Unión belüli transzferekre, amelyek mellett kivételes esetekre fenntartva megmaradna az egyedi engedélyezés is, – ami a harmonizációt illeti, a javaslat nyomán a tagállamok a védelmi vonatkozású termékek kétféle transzferére általános engedélyezési rendszert alakítanának ki: valamely más tagállam kormányának szánt transzfer; más tagállamokban élő címzetteknek szánt transzfer, akiket az irányelvben meghatározott közös kritériumok alapján tanúsítottak. Ezenkívül a tagállamoknak meg kell határozni minden egyes engedély használati feltételeit, különös tekintettel a hatályuk alá tartozó védelmi vonatkozású termékekre és azok lehetséges felhasználására, valamint az engedélyeket használó vállalatok beszámolási kötelezettségére. Hogy az általános és átfogó engedélyezési rendszer fokozatos kialakítását a nemzetbiztonsági garanciák kísérjék, a javaslat két olyan elemet is tartalmaz, amely a tagállamok közötti bizalom megerősítésére szolgál, kiváltképp abban a tekintetben, hogy az érintett vállalatok betartsák a származási tagállam által szabott, transzfert követő kiviteli korlátozásokat: – a tagállamoknak közös követelmények alapján kellene tanúsítaniuk azokat a vállalatokat, amelyek egy másik tagállamban kiadott általános engedély alapján kívánnak védelmi vonatkozású termékeket beszerezni, – A kiviteli engedélyt kérelmező vállalatoknak igazolniuk kellene az illetékes nemzeti hatóságok előtt, hogy betartják a származási tagállam szabott kiviteli korlátozásokat.
HU
7
HU
Ezt a javaslatot egyben a tagállamok közötti védelmi piacok nagyobb nyitottságához való hozzájárulásnak kell tekinteni. Ha általános engedélyeket vezetnének be a másik tagállamban letelepedett szállítóktól beszerzett védelmi vonatkozású termékekre is, jelentősen javulna az európai szintű ellátási biztonság. 3.2.
Jogalap
Az EK-Szerződés 95. cikke. 3.3.
A szubszidiaritás elve
Mint ahogy az a Bizottság által a közbeszerzési eljárás kapcsán elfogadott értelmező közleményben5 is ki van fejtve, a Szerződés rendelkezései teljes egészükben alkalmazandók ezekre a termékekre. Azaz a Közösség kizárólagos jogosultsággal rendelkezik a téren, hogy megszabja e termékek szabad forgalmának feltételeit azáltal, hogy harmonizálja azokat a feltételeket, amelyek a védelmi vonatkozású termékek Európai Közösségen belüli transzferének engedélyezéséhez kötődnek. Különösképpen a kölcsönös bizalom megteremtése terén mutatkozik szükségesnek, hogy biztosítékokat nyújtsunk a származási ország hatóságainak arra, hogy a címzett vállalatok betartják a kiviteli korlátozásokat. A javaslat számottevő hozzáadott értéket fog jelenti, hiszen közös intézkedéseket határoz meg a közigazgatási együttműködés és a külső határok ellenőrzése terén, valamint annak biztosítására is, hogy a vállalatok betartsák a kiviteli korlátozásokat. A közigazgatási együttműködés elősegítése mellett feltehetően nőni fog a tagállamok közötti bizalom is, ami védelmi és biztonsági ügyekben elengedhetetlen. Az eddig tapasztalatok azt sugallják, hogy a pusztán tagállami szinten végzett akciókkal valószínűleg nem lehetne időben egyenlő versenyfeltételeket teremteni. Néhány tagállam tett már arra vonatkozó lépéseket, hogy elősegítsék a védelmi vonatkozású termékek forgalmát, valamint jelenleg is folyik kormányközi együttműködés a hat legnagyobb védelmi iparral rendelkező tagállam között a szándéklevél keretében. A tisztán nemzeti kezdeményezések előnyei azonban az érintett tagállambeli exportáló cégekre korlátozódnak, és nem adnak választ e vállalatok azon gondjaira, hogy miként lehetne javítani a határokon átnyúló részegység-ellátás biztonságán. Ezenkívül ezeknek a megállapodásoknak a további tagállamokra való egyszerű kiterjesztése alapvető nehézségekbe ütközne. A közösségi fellépés mértéke ugyanakkor nem haladja meg azt a mértéket, amely a Közösség céljainak eléréséhez szükséges. Amíg a javasolt intézkedések biztosítják a tagállamok közötti bizalmat, nincsen szükség központosított döntésekre a termékek engedélyezését illetően, illetve az idevágó közös külpolitikák harmonizációjára sem. A szubszidiaritás elvének érvényesülését az szavatolja, hogy a tagállamok védelmi és külpolitikai, valamint a közös külés biztonságpolitikán belüli koordináció keretében hozott döntéseit tiszteletben tartják.
5
HU
Értelmező közlemény a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról COM(2006) 779, 2006. december 7.
8
HU
3.4.
Az arányosság elve
A javaslat az alábbi okok miatt felel meg az arányosság elvének: A javaslat nyomán – amely lehetőség szerint az egyedi engedélyek helyett általános és átfogó engedélyeket vezet be – csökkenni fog a nemzeti hatóságok és az ágazat munkája. Bár minden tagállamban tanúsítási eljárások bevezetését teszi szükségessé, a nemzeti kormányok a védelmi ipar nagyobb vállalatait – az ágazat érzékenységére való tekintettel – nagyrészt már így is szigorú ellenőrzés alatt tartják, például megfelelőségi programokkal vagy más hasonló felügyelettel. A nemzeti hatóságok folytatni fogják szokásos felügyeleti tevékenységüket. 3.5.
Az eszközök megválasztása
A javasolt jogi eszköz: irányelv. Más jogi eszközök a következő okok miatt nem lennének megfelelőek: Elsődlegesen a tagállamok felelnek az engedélyeztetés egyszerűsítéséért. Azáltal, hogy az irányelv szabad mozgásteret enged a tagállamoknak arra vonatkozólag, hogy meghatározzák az átfogó és általános engedélyezés kialakításának módját, jobban érvényesülnek a védelmi vonatkozású ügyek sajátos jellemzői és nagyfokú érzékenysége. Ebben az esetben ezért az irányelv a legalkalmasabb jogi eszköz. 4.
KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK
Az alábbi új feladatok miatt a javaslat hatással van a Közösség költségvetésére: – együttműködés a Tanácsban a közös katonai lista mellékletének aktualizálása céljából, – beszámolás azokról az intézkedésekről, amelyeket a tagállamok hoztak ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtására, – beszámolás az irányelv működéséről, valamint az európai védelmieszköz-piacra és az európai védelmi ipari és technológiai bázisra gyakorolt hatásáról, – az együttműködési csoport (lásd lent) munkájának megszervezése, – a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó eljárások és módszerek megfelelőségének figyelemmel kísérése, és adott esetben élni az idevágó hatáskörök felhasználása. A fenti feladatok nyomán kiegészítő személyzetre és műszaki segítségnyújtásra lehet szükség, mint ahogy azt az irányelvjavaslatot kísérő pénzügyi kimutatás is részletezi.
HU
9
HU
A Bizottság szándékában áll, hogy tagállami képviselőkből álló együttműködési csoportot hoz létre, amelyben a Bizottság egyik képviselője fog elnökölni. A csoport feladata az lesz, hogy megvizsgálja az irányelv alkalmazását érintő ügyeket, amelyekre az elnök vagy valamely tagállam képviselője tehet javaslatot, valamint, hogy ezeket értékelje: – bizottsági jelentés alapján minden egyes tagállam végrehajtási intézkedéseit, – a védzáradék használatát, – a tagállamok által hozandó azon intézkedéseket, amelyekkel a gazdasági szereplőket tájékoztatják az ebből az irányelvből fakadó kötelezettségeikről, – ezen kívül a csoport útmutatással szolgál az engedélyek alakiságával kapcsolatban. 5.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
5.1.
Egyszerűsítés
A javaslat mind a hatóságok, mind a magánfelek esetében a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséről rendelkezik. A javaslat könnyíti a nemzeti hatóságok munkáját azáltal, hogy csökkenti az engedélykérelmek számát. A védelmi ipari vállalatok ezen engedélykérelmekkel kapcsolatos terheit ez a javaslat jelentősen vissza fogja szorítani. 5.2.
Felülvizsgálati/módosítási/megszüntetési záradék
A javaslat tartalmaz felülvizsgálati záradékot. 5.3.
Európai Gazdasági Térség
Mivel a javasolt jogi aktus EGT-ügyet érint, ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre.
HU
10
HU
2007/0279 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára6, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére7, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére8, a Szerződés 251. cikkében9 megállapított eljárásnak megfelelően, mivel: (1)
A Szerződés közös piac létrehozását írja elő, beleértve a tagállamok közötti azon akadályok kiküszöbölését, amelyek az áruk és szolgáltatások szabad áramlását gátolják, és olyan rendszer létesítését, amely biztosítja, hogy a közös piacon ne torzuljon a verseny.
(2)
A Szerződés azon rendelkezései, amelyek a belső piac megteremtésére vonatkoznak, minden díjazás ellenében nyújtott árura és szolgáltatásra alkalmazandók, beleértve a védelmi vonatkozású termékeket is, de nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy bizonyos feltételek mellett, egyedi esetekben ne hozhassanak más intézkedéseket, ha azokat saját biztonságuk alapvető érdekeinek védelmében szükségesnek ítélik.
(3)
A tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferét érintő törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedései helyenként aránytalanok, ami gátolhatja a védelmi vonatkozású termékek szabad forgalmát, és a belső piacon folyó verseny torzulásához vezethet.
6
HL C […]., […].,[…]. o. HL C […]., […].,[…]. o. HL C […]., […].,[…]. o. HL C […]., […].,[…]. o.
7 8 9
HU
11
HU
HU
(4)
A tagállamok törvényei és rendeletei – azáltal, hogy a védelmi vonatkozású termékek mind a harmadik országokba, mind az egyéb tagállamokba irányuló kivitelét és elterjesztését szigorú ellenőrzési rendszereknek és megszorításoknak vetik alá – általában az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzésének céljait követik.
(5)
A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli mozgásának korlátait nem lehet általában véve eltörölni a Szerződés által előírt elvek közvetlen alkalmazásával, amelyek az áruk és szolgáltatások szabad forgalmát szorgalmazzák, mivel ezeket a megszorításokat a Szerződés 30. vagy 296. cikke szerint külön-külön is meg lehet indokolni.
(6)
A tagállamok törvényeit és rendeleteit ezért úgy kell harmonizálni, hogy egyszerűsödjön a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzfere, a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.
(7)
A tagállamok említett törvényeit és rendeleteit úgy kell harmonizálni, hogy ne sérüljenek az idevágó nemzetközi non-proliferációs rendszerekből, exportellenőrzési megállapodásokból és szerződésekből fakadó kötelezettségeik, és megmaradjon az exportpolitika terén élvezett mérlegelési szabadságuk.
(8)
Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a védelmi vonatkozású termékekre, amelyek csupán áthaladnak a Közösség területén, vagyis amelyekhez nem rendeltek a külső árutovábbítási eljárástól eltérő vámjogi sorsot, vagy amelyeket csupán vámszabad területen vagy vámszabad raktáron tároltak, és amelyeket nem kell jóváhagyott raktárnyilvántartásban szerepeltetni.
(9)
Ennek az irányelvnek a hatálya az Európai Unió közös katonai listáján10 szereplő valamennyi védelmi vonatkozású termékre kiterjed, beleértve az alrendszereket, a részegységeket, a technológiatranszfert, a karbantartást és javítást is.
(10)
Az ebben az irányelvben fel nem sorolt védelmi vonatkozású termékek transzferéhez kapcsolódó, hasonló kockázatok elhárítása érdekében a tagállamok alkalmazhatják ezt az irányelvet ezekre a védelmi vonatkozású termékekre is, azaz transzferüket ugyanazoknak a szabályoknak vethetik alá.
(11)
Az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzésének céljai, amelyeket a tagállamok általában a védelmi vonatkozású termékek transzferét megszorító törvényekkel és rendeletekkel próbálnak elérni, megkövetelik, hogy az említett termékek Közösségen belüli transzfere továbbra is a származási tagállam engedélyezésének, illetve a címzett tagállamra vonatkozó biztosítékok tárgyát képezze.
(12)
Tekintettel az ebben az irányelvben előírt biztosítékokra, melyek az említett célokat szolgálják, a tagállamoknak már nem lenne szükségük arra, hogy újabb korlátozásokat vezessenek be, vagy más korlátozásokat tartsanak életben ugyanezen célok biztosítására.
10
HL L 88., 2007.3.29., 58. o.
12
HU
HU
(13)
Ez az irányelv nem sértheti a közrend védelméhez, például a közlekedés biztonságához szükséges rendelkezések alkalmazását.
(14)
A védelmi vonatkozású termékek Európai Közösségen belüli bármely transzfere előzetes engedélyhez kötött, mégpedig olyan általános, átfogó vagy egyedi transzferengedélyek formájában, melyeket a szállító székhelye szerinti tagállam adott ki vagy tett közzé. Az engedély – összhangban a belső piacot megteremtő elvekkel – az egész Közösségben érvényes; a más tagállamokon keresztül történő továbbításhoz, illetve az ezekbe a tagállamokba történő behozatalhoz pedig nem szükséges további engedély.
(15)
A tagállamoknak meg kell határozni a védelmi vonatkozású termékekre vagy azok kategóriáira vonatkozó engedély típusát, valamint az egyes transzferengedélyekre vonatkozó feltételeket, különös tekintettel a transzfer érzékenységére.
(16)
Az alrendszerek és részegységek tekintetében a tagállamok lehetőség szerint tartózkodnak a kiviteli korlátozásoktól, azáltal, hogy elfogadják a címzett által bemutatott felhasználási nyilatkozatokat, és figyelembe veszik, hogy ezek az alrendszerek és részegységek milyen mértékben épülnek be a címzett termékeibe.
(17)
Hogy egyszerűbbé váljon a védelmi vonatkozású termékek transzfere, a tagállamok rendelet formájában teszik közzé az általános engedélyeket, amelyekkel minden olyan vállalat számára megengedik a védelmi vonatkozású termékek transzferét, amely teljesíti az egyes általános engedélyekben előírt feltételeket.
(18)
A fegyveres erők számára védelmi vonatkozású termékekre szóló általános engedélyt kell közzétenni, hogy jobb legyen az ellátási biztonság azokban a tagállamokban, amelyek a Közösségen belül kívánják a védelmi vonatkozású termékeket beszerezni.
(19)
A tanúsított európai védelmi ipari vállalatok számára az alrendszerek és részegységek transzferét illetően általános engedélyt kell közzétenni, hogy ezek a cégek integrálódni tudjanak, könnyebb legyen számukra az együttműködés, különösen az ellátási láncok optimalizálása és a méretgazdaságosság elősegítése által.
(20)
Az együttműködési programokban résztvevő tagállamok általános engedélyt tehetnek közzé – az együttműködési program végrehajtásához szükséges védelmi vonatkozású termékek transzferét illetően – olyan címzettek számára, akiknek székhelye más résztvevő tagállamokban található. Ez a résztvevő tagállamokban székhellyel rendelkező vállalatok számára javítaná az együttműködési programokban való részvétel feltételeit.
(21)
A tagállamok további általános engedélyeket tehetnek közzé, ha – a termékek és a címzett természetéből fakadóan – nem fenyegeti komoly veszély az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzését.
(22)
Amennyiben nincs lehetőség általános engedély közzétételére, a tagállamok az egyedi vállalatok kérelmére átfogó engedélyeket adnak ki, kivéve, ha a kérelem egyetlen transzferre korlátozódik, illetve a termék és a címzett természete egyedi engedély kiadását teszi indokolttá, tekintettel a tagállam saját alapvető biztonsági érdekeinek védelmére, illetve az idevágó nemzetközi non-proliferációs rendszereknek, exportellenőrzési megállapodásoknak és szerződéseknek való megfelelésre.
13
HU
HU
(23)
A vállalatok tájékoztatják az illetékes hatóságokat az általános engedélyek használatáról – egyrészt az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzése érdekében, másrészt pedig abból a célból, hogy a demokratikus kontroll szellemében a védelmi vonatkozású termékek transzferéről átlátható módon készülhessenek jelentések.
(24)
A tagállamoknak az általános, átfogó és egyedi transzferengedélyek feltételeinek meghatározására vonatkozó mozgásterének elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a meglevő nemzetközi exportellenőrzési rendszer keretein belül lehetséges legyen az együttműködés. Mivel a kivitelek engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó döntés az egyes tagállamok mérlegelési szabadságába tartozik, az ilyen jellegű együttműködés az exportpolitikák önkéntes koordinációján alapul.
(25)
Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok ezentúl is jogosultak a jelenleg zajló (többek között például a szándéklevél nyomán megvalósított) kormányközi együttműködés folytatására és további elmélyítésére.
(26)
Mivel a védelmi vonatkozású termékek általános utólagos ellenőrzését fokozatosan a származási tagállamban végzendő egyedi előzetes ellenőrzések váltják fel, szükségesnek tűnik ezt a változást bizalomépítő intézkedésekkel ellensúlyozni, mint például olyan biztosítékok kikötése által, amelyek segítségével elérhető lenne, hogy a védelmi vonatkozású termékek harmadik országokba történő kivitele során ne sérüljenek a kiviteli korlátozások.
(27)
A tagállamok az Európai Unió 1998. június 8-án elfogadott, fegyverkivitelről szóló magatartási kódexének keretében közös kritériumok, valamint az elutasítási értesítési és konzultációs eljárás önkéntes alkalmazásával működnek együtt – tekintettel a védelmi vonatkozású termékek harmadik országokba irányuló exportjáról szóló politikák alkalmazásának egyre inkább egységesülő természetére.
(28)
A szállítók értesítik a címzetteket a transzferengedélyre vonatkozó korlátozásokról annak érdekében, hogy kialakuljon a címzett abbéli képességébe vetett kölcsönös bizalom, hogy a transzfer után betartja ezeket a korlátozásokat, különösen akkor, ha harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozik a kérelem.
(29)
A vállalatok döntenek arról, hogy a védelmi vonatkozású termékek általános transzferengedély melletti behozatalából származó előnyök indokolják-e a tanúsítási kérelmet. A vállalatcsoportokon belüli transzferek esetén az általános transzferengedélyt meg kellene adni, amennyiben a csoport tagjait tanúsították a székhelyeik szerinti tagállamban.
(30)
A kölcsönös bizalomépítés érdekében közös tanúsítási kritériumokra van szükség, különösen a címzett abbéli képességét illetően, hogy a transzfer után betartja a másik tagállam transzferengedélye alapján kapott, védelmi vonatkozású termékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat.
(31)
A kölcsönös bizalomépítés jegyében a transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termékek címzettjei tartózkodnak e termékek kivitelétől, amennyiben a transzferengedély kiviteli korlátozásokat tartalmaz.
14
HU
HU
(32)
Amikor a vállalatok harmadik országokba irányuló kiviteli engedélyt kérelmeznek, egyúttal arról is nyilatkozatot tesznek illetékes hatóságaiknál, hogy alávetették-e magukat a védelmi vonatkozású termék kivitelére vonatkozó, az engedélyt megadó tagállam által kivetett korlátozásoknak.
(33)
A vállalatoknak a transzferengedély alapján kapott védelmi vonatkozású termék harmadik országba irányuló kivitele időpontjában a Közösség közös külső határán bizonyítaniuk kell az illetékes vámhatóságoknak, hogy rendelkeznek kiviteli engedéllyel.
(34)
A védelmi vonatkozású termékeknek a mellékletben található jegyzékét az Európai Unió közös katonai listájának megfelelően aktualizálják.
(35)
A kölcsönös bizalom fokozatos kialakítása érdekében a tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell meghatározniuk ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtására, különös tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyek előírják, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk a tanúsítás közös kritériumait és a transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termék transzfert követő további használatára vonatkozó kritériumokat.
(36)
Amennyiben egy tagállamnak jogos kétségei vannak afelől, hogy egy tanúsított címzett betartja-e az általános transzferengedélyben kikötött feltételeket, nem csupán a tagállamokat és a Bizottságot kell értesítenie, hanem – tekintettel az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzését illető felelősségét – átmenetileg fel is kell függesztenie az erre a vállalatra vonatkozó transzferengedélyeket.
(37)
A kölcsönös bizalomépítés jegyében az ennek az irányelvnek való megfelelés érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazását késleltetni kell. Így a tagállamok által meghozott intézkedésekről szóló bizottsági jelentés alapján – amely a tagállamok által benyújtott adatokon alapul –még a rendelkezések alkalmazása előtt értékelni lehetne az elért haladást.
(38)
Az irányelv alkalmazásáról a Bizottság rendszeresen jelentést készít, melyet adott esetben jogalkotási javaslatok is kísérhetnek.
(39)
Mivel a jelenleg hatályban levő engedélyezési eljárások sokfélesége és a transzferek határokon átnyúló jellege miatt tagállami szinten nem lehet megvalósítani kielégítő mértékben a kitűzött célkitűzéseket – azaz a védelmi vonatkozású termékek belső piacának kialakítását a kötelező engedélyezési rendszer bevezetésén keresztül –, és ezek a célok közösségi szinten könnyebben megvalósíthatónak tűnnek, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ebben a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(40)
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal11 összhangban kell elfogadni.
11
HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22. 11. o.) módosított határozat.
15
HU
(41)
A Bizottságra kell ruházni különösen a melléklet módosításának hatáskörét. Mivel az ilyen intézkedések általános hatályú hatáskörrel rendelkeznek, és az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással fogadják el.
ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET: I. fejezet Tárgy, hatály és fogalommeghatározások 1. cikk Tárgy 1.
Ez az irányelv a védelmi vonatkozású termékek belső piacon belüli transzferének szabályait és eljárásait határozza meg.
2.
Ez az irányelv nem érinti a tagállamok exportpolitikáját. 2. cikk Hatály
1.
Ez az irányelv védelmi vonatkozású termékekre vonatkozik.
2.
A tagállamok értelemszerűen azokra a védelmi vonatkozású termékekre is alkalmazhatják ezen irányelv rendelkezéseit, amelyek ugyan nem szerepelnek a mellékletben megadott jegyzékben, de melyek Közösségen belüli transzfere hasonló kockázatokkal jár az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzésére nézve.
3.
Amennyiben valamelyik tagállam él a (2) bekezdésben megnevezett lehetőséggel, jegyzéket tesz közzé az érintett termékekről, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. 3. cikk Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
HU
(1)
„védelmi vonatkozású termék”: minden olyan termék, amelyet kifejezetten katonai felhasználásra terveztek, és amely megtalálható a mellékletben megadott jegyzékben;
(2)
„transzfer”: egy védelmi vonatkozású termék kereskedelmi ügylet során történő átadása valamely másik tagállamban található címzett számára;
(3)
„szállító”: a Közösségben székhellyel rendelkező vagy a Közösségben élő olyan jogi vagy természetes személy, aki jogilag felelős a transzferért;
16
HU
(4)
„címzett”: a Közösségben székhellyel rendelkező vagy a Közösségben élő olyan jogi vagy természetes személy, aki jogilag felel a transzfer egy másik tagállamban történő beérkezéséért;
(5)
„transzferengedély”: valamely tagállam nemzeti hatósága által megadott engedély, amely felhatalmazza a szállítókat a védelmi vonatkozású termékeknek egy másik tagállambeli címzett számára történő transzferére;
(6)
„kiviteli engedély”: a védelmi vonatkozású termékek valamely harmadik országbeli címzett számára történő szállítására vonatkozó engedély. II. fejezet Transzferengedélyek 4. cikk Általános rendelkezések
HU
1.
A védelmi vonatkozású termékek tagállamok közötti transzfere előzetes engedély tárgyát képezi. A közrend védelméhez, például a közlekedés biztonságához szükséges rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a védelmi vonatkozású termékek más tagállamokon keresztül való áthaladása vagy más tagállamokba történő bevitele nem kötődik a tagállamok további engedélyéhez.
2.
A tagállamok a területükön székhellyel rendelkező szállítóknak általános, átfogó vagy egyedi transzferengedélyeket adnak ki.
3.
A tagállamok e cikk, valamint az 5., 6. és 7. cikk rendelkezései alapján döntik el, hogy milyen típusú engedélyt adnak ki az érintett védelmi vonatkozású termékekre vagy azok kategóriáira.
4.
A tagállamok meghatározzák a transzferengedélyek feltételeit, különös tekintettel azokra a korlátozásokra, amelyek a védelmi vonatkozású termékek harmadik országbeli címzettek számára történő kivitelre vonatkoznak, figyelembe véve a transzfer jelentette kockázatot az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzésére nézve. Ezen irányelv céljainak elérésére a tagállamok folytathatják és kiterjeszthetik a már folyamatban levő kormányközi együttműködést.
5.
A tagállamok az alrendszerekre és részegységekre vonatkozó transzferengedélyben foglalandó feltételeket a transzfer érzékenységének értékelése alapján határozzák meg, melyet a következő kritériumok szerint végeznek: (a)
az alrendszerek és részegységek jellege azokhoz a termékekhez mérten, amelyekbe beépítik őket, valamint a késztermékek bármilyen olyan végfelhasználásához képest, amely aggodalomra adhat okot;
(b)
az alrendszerek és részegységek jelentősége azokhoz a termékekhez mérten, amelyekbe beépítik őket.
17
HU
6.
Amennyiben a címzett bemutatja a felhasználási nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy az adott transzferengedély tárgyát képező alrendszereket és részegységeket a saját termékeibe építi be, melyeket ezért ebben az állapotukban később már nem lehet transzferálni vagy exportálni, a tagállamok tartózkodnak az alrendszerekre és részegységekre vonatkozó kiviteli korlátozások meghozatalától, hacsak nem tekintik az alrendszerek és részegységek transzferét érzékeny természetűnek.
7.
A tagállamok saját biztonsági érdekeik védelmében bármikor visszavonhatják a már kiadott transzferengedélyeket, vagy korlátozhatják használatukat.
8.
A tagállamok megkülönböztetésmentesen jelölik ki a transzferengedélyek címzettjeit, kivéve, ha a megkülönböztetésre saját biztonsági érdekeik védelmében szükség van. 5. cikk Általános transzferengedélyek
1.
2.
A tagállamok általános transzferengedélyeket tesznek közzé, amelyekkel közvetlenül hatalmazzák fel a területükön székhellyel rendelkező, valamint az engedélyben foglalt feltételeknek megfelelő szállítókat arra, hogy egy másik tagállambeli címzettek kategóriája vagy kategóriái számára több védelmi vonatkozású termék több transzferét hajtsák végre, legalább az alábbi esetekben: (a)
a címzett valamelyik tagállam fegyveres erőinek része;
(b)
a címzett a 9. cikknek megfelelően tanúsított vállalat.
A legalább egy védelmi vonatkozású termék fejlesztését, előállítását és használatát érintő, tagállamok közti kormányközi együttműködési programokban résztvevő tagállamok általános engedélyt tehetnek közzé az együttműködési programban résztvevő tagállamok számára történő transzfereket illetően, amely transzferek az együttműködési program végrehajtásához szükséges védelmi vonatkozású termékekből állnak. 6. cikk Átfogó transzferengedélyek
1.
A tagállamok az egyedi szállító kérelme alapján átfogó engedélyeket adnak ki, amelyekkel egy vagy több védelmi vonatkozású termék egy másik tagállambeli egy vagy több címzett számára történő egy vagy több transzferét engedélyezik.
2.
A tagállamok minden egyes átfogó transzferengedélyben meghatározzák, hogy mely védelmi vonatkozású termékek vagy azoknak mely kategóriái tartoznak az engedély hatálya alá, hogy kik az engedélyezett címzettek vagy címzettek kategóriái, illetve, hogy mennyi időre szól az engedély. Az átfogó transzferengedély legalább 3 évig érvényes.
HU
18
HU
7. cikk Egyedi transzferengedélyek A tagállamok az egyedi szállító kérelme alapján egyedi engedélyeket adnak ki, amelyekkel a védelmi vonatkozású termékek csak egy címzett számára történő egyetlen transzferét engedélyezik, az alábbi esetek egyikében: (a)
az engedélykérelem egyetlen transzferre korlátozódik;
(b)
a tagállam saját biztonsági érdekeinek védelmében van szükség az egyedi engedélyre;
(c)
az idevágó nemzetközi non-proliferációs rendszereknek, exportellenőrzési megállapodásoknak és szerződéseknek való megfelelés, valamint az azokból fakadó kötelezettségek miatt van szükség az egyedi engedélyre. III. fejezet A transzfert követő tájékoztatás, tanúsítás és kivitel 8. cikk A szállítók tájékoztatási kötelezettsége
HU
1.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a védelmi vonatkozású termékek szállítói tájékoztassák a címzetteket a védelmi vonatkozású termékek kivitelével kapcsolatos transzferengedélyben foglalt feltételekről.
2.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szállítók az első alkalommal értesítsék az illetékes hatóságokat az általános transzferengedély használatára irányuló szándékukról.
3.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szállítók az érintett tagállamban hatályos gyakorlatnak megfelelően részletes nyilvántartást vezessenek transzfereikről. A nyilvántartás részét képezi az alábbi adatokat tartalmazó kereskedelmi dokumentumok is: (a)
a védelmi vonatkozású termék leírása;
(b)
a védelmi vonatkozású termékek mennyisége és a transzfer dátumai;
(c)
a szállító és a címzett neve és címe;
(d)
amennyiben ismert, a védelmi vonatkozású termék végfelhasználása és végfelhasználója;
(e)
annak igazolása, hogy védelmi vonatkozású termékek címzettjét tájékoztatták a transzferengedélyben foglalt kiviteli korlátozásról.
19
HU
4.
Az (3) bekezdésben említett nyilvántartásokat meg kell őrizni annak a naptári évnek a végétől számított legalább három évig, amelyben a transzferre sor került. Ezeket a nyilvántartásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam illetékes hatóságainak, ahol a szállító székhelye található. 9. cikk Tanúsítás
HU
1.
A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek feladata az adott tagállam területén székhellyel rendelkező címzettek tanúsítása.
2.
A tanúsítás során az alábbi kritériumok szerint elsősorban azt kell megállapítani, hogy képes-e a címzett a valamely másik tagállam által kiadott transzferengedéllyel megkapott védelmi vonatkozású termékekhez kötődő kiviteli korlátozások betartására: (a)
bizonyított tapasztalat és jó hírnév a védelmi tevékenységek terén, amelyet elsősorban a védelmi vonatkozású termékek gyártására és forgalmazására vonatkozó engedéllyel, illetve tapasztalt vezetői személyzet alkalmazásával lehet igazolni;
(b)
védelmi vonatkozású termékekkel kapcsolatos, jelentős ipari tevékenység a Közösségen belül, különösen rendszer/alrendszerintegrációs képesség;
(c)
egy vezető pozícióban levő munkatárs kinevezése, aki személyesen felel a transzferekért és a kivitelekért;
(d)
a c) pontban említett vezető munkatárs által aláírt írásbeli kötelezettségvállalás, amelyben a vállalat kötelezi magát arra, hogy megtesz minden szükséges lépést bármely neki szállított részegység vagy termék végfelhasználására vonatkozó különleges feltétel betartásához és végrehajtásához;
(e)
a c) pontban említett vezető munkatárs által aláírt írásbeli kötelezettségvállalás, amelyben a vállalat kötelezi magát arra, hogy kérdések és vizsgálatok esetén az illetékes hatóságokat kellő részletességgel tájékoztatja a valamely másik tagállam által a vállalatnak kiadott transzferengedéllyel exportált, transzferált vagy kapott valamennyi termék végfelhasználóiról és végfelhasználásáról;
(f)
a vállalatnál alkalmazott belső megfelelési program vagy kivitelkezelési rendszer leírása, melyet a c) pontban említett vezető munkatárs írt alá.
20
HU
A második bekezdés f) pontjában hivatkozott leírás részletes adatokkal szolgál a transzferek és a kivitel kezelésére elkülönített szervezési, humán és technikai erőforrásokról, az elszámoltathatóság rendjéről a vállalat szerkezetében, a belső ellenőrzési eljárásokról, a tudatosságnövelő intézkedésekről és a személyzet továbbképzéséről, a fizikai és műszaki biztonsági rendelkezésekről, valamint a transzferekről és kivitelekről vezetett nyilvántartásról és azok nyomonkövethetőségéről. 3.
A tanúsítványok az alábbi adatokat tartalmazzák: (a)
a tanúsítványt kiállító illetékes hatóság nevét;
(b)
a címzett nevét és címét;
(c)
a címzettnek a (2) bekezdésben hivatkozott kritériumoknak való megfeleléséről szóló nyilatkozatot;
(d)
a tanúsítvány kiállításának dátumát és érvényességi idejét.
A d) pont alkalmazásában a tanúsítvány érvényességi ideje nem haladhatja meg az öt évet. 4.
A tanúsítványok további feltételekhez is köthetők, összefüggésben az alábbiakkal: (a)
a közös kritériumoknak való megfelelés igazolására kért információ átadása;
(b)
a tanúsítvány felfüggesztése vagy visszavonása.
5.
Az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik, hogy a címzett megfelel-e a (2) bekezdésben hivatkozott kritériumoknak és a (4) bekezdésben említett tanúsítványokkal járó bármely feltételnek.
6.
A tagállamok elismerik a más tagállamokban kiadott tanúsítványokat.
7.
Amennyiben egy illetékes hatóság megállapítja, hogy a tanúsítvány birtokosa, akinek székhelye az érintett tagállam területén található, már nem felel meg a (2) bekezdésben hivatkozott kritériumoknak és a (4) bekezdésben említett bármely feltételnek, meghozza a megfelelő intézkedéseket. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a tanúsítvány visszavonását is. Az illetékes hatóság tájékoztatja döntéséről a Bizottságot és a többi tagállamot.
8.
A tagállamok rendszeresen közzéteszik és aktualizálják a tanúsított címzettek jegyzékét, és erről tájékoztatják a Bizottságot és a tagállamokat. A Bizottság ezt az információt elérhetővé teszi weboldalán a nyilvánosság számára.
HU
21
HU
10. cikk Kiviteli korlátozások 1.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amikor a védelmi vonatkozású termékek címzettjei kiviteli engedélyért folyamodnak, igazolják az illetékes hatóságok előtt, hogy betartották a korlátozásokra vonatkozó feltételeket – amennyiben a valamely másik tagállam által kiadott transzferengedéllyel kapott termékekre kiviteli korlátozások vannak érvényben.
2.
Amennyiben a kívánt kivitelhez kérték, de nem kapták meg a származási tagállam beleegyezését, a tagállamok konzultációt folytatnak a származási tagállammal.
. IV. fejezet Vámügyi és közigazgatási együttműködés 11. cikk Vámügyi együttműködés 1.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a védelmi vonatkozású termékek kivitelével kapcsolatos vámeljárás során a kiviteli engedélyt kezelő vámhivatalnál az exportőr igazolja, hogy a szükséges kiviteli engedélyt beszerezte.
2.
A 2913/92/EK tanácsi rendelet12 sérelme nélkül a tagállam 30 napot nem meghaladó időtartamra felfüggesztheti a területéről történő kiviteli eljárás folyamatát, vagy szükség esetén más módon is megakadályozhatja, hogy az egy transzferengedéllyel valamely más tagállamtól kapott védelmi vonatkozású termékek, melyeket később más védelmi vonatkozású termékbe építettek be, területéről elhagyják a Közösséget, ha úgy véli, hogy: az engedély megadása idején nem vettek figyelembe olyan fontos információkat, amelyek a transzferengedély hatálya alá tartozó védelmi vonatkozású termékek harmadik országokba irányuló kivitelének korlátozására vonatkoztak;
(b)
a kiviteli engedély megadása óta a körülmények jelentősen megváltoztak.
3.
A tagállamok előírhatják, hogy a védelmi vonatkozású termékek kiviteli vámkezelését csak az arra felhatalmazott vámhivatalok végezhessék.
4.
Azok a tagállamok, amelyek élnek a (3) bekezdésben biztosított lehetőséggel, tájékoztatják a Bizottságot a felhatalmazott vámhivatalokról. A Bizottság ezeket ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.
12
HU
(a)
HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
22
HU
12. cikk Információcsere A Bizottsággal közösen fellépve a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere megteremtésére. V. fejezet A védelmi vonatkozású termékek jegyzékének aktualizálása 13. cikk A melléklet aktualizálása 1.
A Bizottság az Európai Unió közös katonai listájának megfelelően aktualizálja a védelmi vonatkozású termékek mellékletben található jegyzékét.
2.
Ezeket az irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket az 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással fogadják el 14. cikk Bizottság
1.
A Bizottság munkáját bizottság segíti.
2.
Az erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre is. VI. fejezet Záró rendelkezések 15. cikk Védintézkedések
HU
1.
Amennyiben az engedélyt kiadó tagállam úgy véli, hogy komoly a kockázata annak, hogy valamelyik fogadó tagállambeli tanúsított címzett nem tartja be az általános transzferengedélyben foglalt feltételek valamelyikét, az engedélyt kiadó tagállam tájékoztatja a másik tagállamot, és kéri a helyzet értékelését.
2.
Amennyiben a tagállamnak továbbra is kétségei vannak, átmenetileg felfüggesztheti ezen vállalatok vonatkozásában az általános transzferengedélyt. A védintézkedés meghozatalának okairól tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. A védintézkedést meghozó tagállam feloldhatja a védintézkedést, ha nem tartja többé indokoltnak.
23
HU
16. cikk Jelentéstétel 1.
A Bizottság [az irányelv átültetése után 12 hónappal]-ig jelentést készít a tagállamok által ezen irányelv átültetésére meghozott intézkedésekről, különös tekintettel a 9–12. és a 15. cikkre.
2.
A Bizottság legkésőbb [az irányelv hatályba lépését követően 5 évvel]-i kezdettel rendszeres jelentéseket terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az irányelv végrehajtásáról, az irányelvnek az európai védelmieszköz-piac fejlődésére, valamint az európai védelmi ipari és technológiai bázisra gyakorolt hatásáról; ezeket a jelentéseket adott esetben jogalkotási javaslatok is kísérhetik. 17. cikk Átültetés nemzeti jogba
1.
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatálybalépés dátuma + 18 hónap]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Ezeket a rendelkezéseket [a hatálybalépés dátuma + 36 hónap]-tól/től kezdve alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
2.
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon fő rendelkezéseinek szövegét, amelyet az irányelv hatálya alá tartozó területen fogadnak el. 18. cikk Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 19. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.
az Európai Parlament részéről az elnök […]
HU
a Tanács részéről az elnök […]
24
HU
MELLÉKLET A védelmi vonatkozású termékek jegyzéke ML1.
SIMA
CSÖVŰ FEGYVEREK 20 MM-NÉL KISEBB KALIBERREL, MÁS KÉZIFEGYVEREK ÉS AUTOMATA FEGYVEREK 12,7 MM (0,50 HÜVELYK/INCH) VAGY KISEBB KALIBERREL ÉS TARTOZÉKOK A KÖVETKEZŐK SZERINT, ÉS A KIFEJEZETTEN AZOKHOZ TERVEZETT RÉSZEGYSÉGEK:
a)
puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, géppisztolyok és géppuskák: Megjegyzés: Az ML1. pont a) pontja szerint nem engedélykötelesek a következők:
b)
1.
az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;
2.
az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai;
3.
az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok és géppisztolyok és azok másolatai;
sima csövű fegyverek, a következők szerint: 1.
kizárólag katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;
2.
más sima csövű fegyverek, a következők szerint: a.
teljesen automata típusok;
b.
félautomata és pumpás működtetésű típusok;
c)
hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;
d)
a fenti a), b) és c) pontban engedélyezés alá vont fegyverek hangtompítói, különleges fegyverállványok, csatlakozó (kapcsolódó) elemek, fegyver célzókészülékek és lángrejtők.
1. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a sport és vadászati célra használt sima csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem lehetnek kizárólag katonai célra tervezve vagy automata tüzelési módúak. 2. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a kizárólag vaktöltényhez tervezett tűzfegyverek és amelyek nem képesek kilőni semmilyen engedélyezés alá vont lőszert. 3. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek azok a fegyverek, amelyek nem központi gyújtású (vagyis peremgyújtású) lőszert használnak és nem teljesen automata tüzelési rendszerűek.
HU
25
HU
4. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a legfeljebb négyszeres nagyítású, elektronikus képfeldolgozás nélküli optikai fegyver célzókészülékek, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át. ML2.
20
MM ÉS ENNÉL NAGYOBB KALIBERŰ SIMA CSÖVŰ FEGYVEREK, MÁS FEGYVEREK ÉS FEGYVERZETEK 12,7 MM-NÉL (0,5 HÜVELYK/INCH) NAGYOBB KALIBERREL, TŰZVETŐK ÉS TARTOZÉKOK, ÉS AZ AZOKHOZ TERVEZETT KÜLÖNLEGES RÉSZEGYSÉGEK A KÖVETKEZŐK SZERINT:
a)
Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, puskák, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, sima csövű fegyverek és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök.
1. megjegyzés: Az ML2. pont a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat, és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. pont a) pontja alapján engedélyezés alá vont berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak. 2. megjegyzés: Az ML2. pont a) pontja szerint nem engedélykötelesek a következők:
b)
1.
az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;
2.
az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai.
Katonai füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok. Megjegyzés: Az ML2. pont b) pontja alapján nem engedélyköteles a jelzőpisztoly.
c) ML3.
Fegyver célzókészülékek.
LŐSZEREK
ÉS MECHANIKUS GYÚJTÓSZERKEZETEK, ÉS AZ AZOKHOZ TERVEZETT KÜLÖNLEGES RÉSZEGYSÉGEK A KÖVETKEZŐK SZERINT:
a.
az ML1., ML2. vagy ML12. pont alapján engedélyezés alá vont fegyverek és fegyverzetek lőszerei;
b.
az ML3. pont a) pontja alapján engedélyköteles, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek. 1. megjegyzés: A kifejezetten e célra tervezett alkatrészek felölelik az alábbiakat: a.
HU
fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, golyó csészék, hüvelycsatlakozók, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;
26
HU
b.
biztosító és robbantó eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantóvezetékek csatlakozói;
c.
egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;
d.
éghető töltényhüvelyek;
e.
lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázisvezérlésű lövedékek.
2. megjegyzés: Az ML3. pont a) pontja szerint nem engedélyköteles az a lőszer, amely lövedék nélkül kerül leperemezésre (vaktöltény), valamint az átlyuggatott lőporkamrás vaklőszer. 3. megjegyzés: Az ML3. pont szerint nem engedélyköteles az a lőszer, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek:
ML4.
a.
jelzés;
b.
madárriasztás; vagy
c.
olajkút gázfáklya begyújtása.
BOMBÁK, TORPEDÓK,
NEM IRÁNYÍTOTT ÉS IRÁNYÍTOTT RAKÉTÁK, MÁS ROBBANÓ ESZKÖZÖK ÉS TÖLTETEK, VALAMINT A HOZZÁJUK TARTOZÓ ESZKÖZÖK ÉS RÉSZEGYSÉGEK A KÖVETKEZŐ FELSOROLÁS SZERINT, AMELYEKET KIFEJEZETTEN KATONAI FELHASZNÁLÁSRA TERVEZTEK, ÉS KIFEJEZETTEN AZOKHOZ TERVEZETT ALKATRÉSZEK:
NB: Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját. a)
Bombák, torpedók, gránátok, füstgránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök és romboló készletek, pirotechnikai eszközök, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják). Megjegyzés:
b)
1.
füstgránátokat, gyújtóbombákat, gyújtólövedékeket és robbanó eszközöket;
2.
rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.
Kifejezetten az ML4. pont a) pontjában engedélyezés alá vont tételek alábbi műveleteire tervezett berendezések: azok kezelése, ellenőrzése, működtetése, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátása, indítása, lerakása, élesítése, felszedése, hatástalanítása, zavarása, robbantása vagy érzékelése. Megjegyzés:
HU
Az ML4. pont a) pontja magában foglal:
Az ML4. pont b) pontja magában foglal:
27
HU
1.
mobil gázcseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1 000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;
2.
úszóképes villamos vezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.
Műszaki megjegyzés: Azon kézi készülékek, amelyeket kizárólag fém tárgyak kimutatására terveztek és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól, nem tekinthetők olyan különlegesen tervezett eszközöknek, amelyek az ML4. pont a) pontja szerint engedélyezés alá vont termékek kimutatására szolgálnak. ML5.
ML6.
TŰZVEZETŐ, ÉS KAPCSOLÓDÓ KÉSZÜLTSÉGI ÉS RIASZTÓ ESZKÖZÖK, KAPCSOLÓDÓ RENDSZEREK, ELLENŐRZŐ, ILLESZTŐ ÉS ELLENTEVÉKENYSÉG BERENDEZÉSEI A KÖVETKEZŐK SZERINT, AMELYEKET KIFEJEZETTEN KATONAI CÉLRA TERVEZTEK, ÉS A KIFEJEZETTEN AZOKHOZ TERVEZETT RÉSZEGYSÉGEK ÉS SZERELVÉNYEK: a.
fegyver irányzékok, bombavető számítógépek, berendezések és fegyverzet tűzvezető rendszerek;
lövegbeállító
irányzó
b.
célfelderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatelemzés, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzor integrációs berendezések;
c.
az ML5. pont a) és b) pontja alapján engedélyezés alá vont eszközök elleni ellentevékenység eszközei;
d.
az ML5. pont a) és b) pontja alapján engedélyezés alá vont eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.
SZÁRAZFÖLDI JÁRMŰVEK ÉS RÉSZEGYSÉGEIK, A KÖVETKEZŐK SZERINT: NB: Az irányítás és navigáció eszközeinek tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját. a)
Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik. Műszaki megjegyzés: Az ML6. pont a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is.
b)
HU
Összkerék-meghajtású, terepjáró képességgel rendelkező járművek, amelyeket a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal gyártottak vagy láttak el.
28
HU
NB: Lásd még az ML13. pont a) pontját. 1. megjegyzés:
Az ML6. pont a) pontja magában foglalja az alábbiakat:
a.
harckocsik és más katonai fegyverrel ellátott járművek, valamint fegyverek elhelyezésére szolgáló előbeépítésekkel, vagy aknalerakó, vagy az ML4. pont szerint engedélyezés alá vont lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek;
b.
páncélozott járművek;
c.
kétéltű és úszó (mély vízen is átkelő) járművek;
d.
mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések vontatására vagy szállítására használt járművek.
2. megjegyzés: Az ML6. pont a) pontja szerint engedélyköteles szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak: a.
pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten golyóálló tulajdonsággal terveztek vagy kilyukasztva is futóképes;
b.
kerékköpeny légnyomás szabályozó rendszer, amelyet a mozgó jármű belsejéből lehet működtetni;
c.
az alapvető fontosságú részek páncélozott üzemanyagtartály vagy járműkabin);
d.
különleges megerősítések rögzítéséhez;
e.
világítás elsötétítés esetére.
fegyverzet
védelme
felszereléséhez
(pl. vagy
3. megjegyzés: Az ML6. pont nem vonja engedélyezés alá az olyan polgári gépkocsikat vagy teherautókat, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át, és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el. ML7.
HU
VEGYI
VAGY BIOLÓGIAI MÉRGEZŐ ANYAGOK, „TÖMEGOSZLATÓ ANYAGOK”, RADIOAKTÍV ANYAGOK, KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK, ÖSSZETEVŐK ÉS ANYAGOK A KÖVETKEZŐK SZERINT:
a)
Katonai felhasználásra alkalmas biológiai és radioaktív anyagok, amelyek képesek emberekben vagy állatokban sérülést okozni, berendezésekben, növényi kultúrákban vagy a környezetben kárt tenni.
b)
Vegyi harcanyagok (CW), beleértve:
29
HU
1.
idegrendszerre ható vegyi harcanyagok: a)
O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) fluorfoszfonátok, úgymint: Szarin (GB): O-izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107-44-8); és Szomán (GD): O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96-64-0);
b)
O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N,N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminociánfoszfátok, úgymint: Tabun (GA): O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77-81-6);
c)
O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt), S-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint: VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782-69-9);
2.
hólyaghúzó vegyi harcanyagok: a)
b)
HU
kénmustárok, úgymint: 1.
2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625-76-5);
2.
bisz(2-klóretil)szulfid (CAS 505-60-2);
3.
bisz(2-klóretiltio)metán (CAS 63869-13-6);
4.
1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (CAS 3563-36-8);
5.
1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905-10-2);
6.
1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868-93-7);
7.
1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868-94-8);
8.
bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918-90-1);
9.
bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918-89-8);
hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgymint: 1.
2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541-25-3);
2.
trisz(2-klórvinil)arzin (CAS 40334-70-1);
3.
bisz(2-klórvinil)arzinklorid (CAS 40334-69-8);
30
HU
c)
3.
c)
1.
HN1: bisz(2-klóretil)etilamin (CAS 538-07-8);
2.
HN2: bisz(2-klóretil)metilamin (CAS 51-75-2);
3.
HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555-77-1);
cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgymint: a)
4.
nitrogénmustárok, úgymint:
3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581-06-2);
lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgymint: a)
butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);
b)
2,4,5-triklórfenoxi ecetsav keverve 2,4-diklórfenoxi ecetsavval (Agent Orange).
CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint: 1.
alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil foszfonil-difluorid, mint DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3);
2.
o.-alkil (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cikloalkilt) O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfo-nitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint: QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etil-metilfoszfonit (CAS 57856-11-8);
d)
HU
3.
klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445-76-7);
4.
klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (CAS 7040-57-5).
„Tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve: 1.
α-bromofenilacetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);
2.
[(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);
3.
2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 53227-4);
4.
dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);
5.
10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);
6.
N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9)
31
HU
1. megjegyzés: Az ML7. pont d) pontja nem vonja engedélykötelezettség alá azokat a tömegoszlató anyagokat, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál. 2. megjegyzés: Az ML7. pont d) pontja nem vonja engedélykötelezettség alá az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokat és azok kombinációit. e)
f)
A következőkben felsoroltak bármelyikének és a kimondottan azokhoz tervezett részegységek szétterítésére szolgáló, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított berendezések: 1.
az ML7. pont a), b) vagy d) pontjai szerint engedélyezett anyagok; vagy
2.
az ML7. pont c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok.
Védő és semlegesítő berendezések, azok kifejezetten ilyen célra tervezett részegységei, és különleges összetételű vegyi keverékek a következők szerint: 1.
kifejezetten az ML7. pont a), b) vagy d) pontjai szerint felsorolt anyagok elleni védelem céljából tervezett, vagy katonai célra átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
2.
kifejezetten az ML7. pont a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítését szolgáló, katonai célra tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei;
3.
kifejezetten az ML7. pont a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett/előállított vegyi keverékek.
Megjegyzés:
Az ML7. pont f) 1. alpontja magában foglalja a következőket:
a.
a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett, vagy átalakított légkondicionáló berendezések;
b.
védőruházat.
NB : A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontjában találhatók. g)
Az ML7. pont a), b) vagy d) pontja szerint engedélyezésre kerülő anyagok felderítésére vagy azonosítására szolgáló, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek. Megjegyzés: Az ML7. pont g) pontja nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre. NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontját.
HU
32
HU
h)
A kifejezetten az ML7. pont b) pont alatt engedélyezésre kerülő vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák.
i)
Vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint: 1.
a kifejezetten az ML7. pont b) pontja alatt engedélyezésre kerülő vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett „biokatalizátorok”, amelyek a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója, vagy genetikai manipulációja eredményeként jönnek létre;
2.
biológiai rendszerek az alábbiak szerint: „vivővektorok”, az ML7. pont i) pontjának 1. alpontja szerint engedélyköteles „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt hordozó sejtkultúrák vagy vírusok.
1. megjegyzés: Az ML7. pont b) és d) engedélykötelezettség alá a következőket:
HU
szolgáló
pontjai
nem
vonják
a.
cianogén-klorid (CAS 506-77-4);
b.
hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);
c.
klór (CAS 7782-50-5);
d.
karbonil klorid (foszgén) (CAS 75-44-5);
e.
difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503-38-8);
f.
törölve;
g.
xylyl bromide, ortho: (CAS 89-92-9), meta: (CAS 620-13-3), para: (CAS 104-81-4);
h.
benzil-bromid (CAS 100-39-0);
i.
benzil-jodid (CAS 620-05-3);
j.
brómaceton (CAS 598-31-2);
k.
cianogén-bromid (CAS 506-68-3);
l.
bróm metil-etil-keton (CAS 816-40-0);
m.
klóraceton (CAS 78-95-5);
n)
etil-jódacetát (CAS 623-48-3);
o)
jódaceton (CAS 3019-04-3);
p)
klórpikrin (CAS 76-06-2).
33
HU
2. megjegyzés: Az ML7. pont h) pontjában és i) pontjának 2. alpontjában felsorolt sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonják engedélyezés alá a polgári célt szolgáló sejteket vagy biológiai rendszereket, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladék feldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak. ML8.
„ENERGIAHORDOZÓ SZERINT:
ANYAGOK” ÉS KAPCSOLÓDÓ ÖSSZETEVŐK, A KÖVETKEZŐK
NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját. Technikai megjegyzések:
HU
1.
Ezen pont alapján engedélyköteles a két vagy több összetevőből álló keverék, ha közülük legalább az egyik az ML8. pontban szerepel.
2.
Az ML8. pontban szereplő bármely anyag engedélyköteles még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert).
a)
„Robbanóanyagok” és azok keverékei: 1.
ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy dinitrobenzofurazán-1-oxide) (CAS 97096-78-1);
2.
BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 117412-28-9);
3.
CL-14 (diamino dinitrobenzofuroxan vagy initrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907-74-1);
4.
CL-20 (HNIW vagy hexanitrohexaazaisowurtzitane) (CAS 135285-904); CL-20 klatrátjai (lásd még VIII. fejezet g) „Perkurzorok” 3. és 4. alpontjait);
5.
CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247-32-4);
6.
DADE (l,l-diamino-2,2-dinitroetilén, FOX7);
7.
DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630-08-6);
8.
DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);
9.
DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-l-oxid, PZO) (CAS 194486-77-6);
34
7-amino-4,6-
5,7-diamino-4,6-
HU
10.
DIPAM (3,3'-diamino-2,2',4,4',6,6'-hexanitrobifenil vagy dipikramid) (CAS 17215-44-0);
11.
DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510-04-8);
12.
furazanok a következők szerint:
13.
a.
DAAOF (diaminoazoxifurazan);
b.
DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);
HMX és változatai az alábbiak szerint: a.
HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-l,3,5,7-tetranitrol,3,5,7-tetrazokin, l,3,5,7-tetranitro-l,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691-41-0);
b.
HMX difluoroaminált analógjai;
c.
K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitroszemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 13025672-3);
14.
HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850-71-9);
15.
HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);
16.
Imidazolok, a következők szerint: a.
BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino)imidazo (4,5-d)imidazol];
b.
DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213-49-0);
c.
FDIA (l-fluoro-2,4-dinitroimidazol);
d.
NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazol];
e.
PTIA (l-pikril-2,4,5-trinitroimidazol);
17.
NTNMH [l-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén hidrazin];
18.
ΝΤΟ (ONTA vagy 3-nitro-l,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);
19.
Polinitrokubánok több mint négy nitro csoporttal;
20.
PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitropiridin] (CAS 38082-89-2);
21.
RDX és változatai: a.
HU
RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5trinitro-l,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-l,3,5-triaza-ciklohexén, hexogén) (CAS 121-82-4);
35
HU
b.
2,4,6-trinitro-2,4,6-triazaciklohexanon)
22.
TAGN (triamino-guanidin-nitráte) (CAS 4000-16-2);
23.
TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 7. alpontját);
24.
TEDDZ [3,3,7,7-tetrabisz(difluoroamine) diazocin];
25.
Tetrazolok a következők szerint:
oktahidro-l,5-dinitro-l,5-
a.
NTAT (nitrotriazol aminotetrazol);
b.
TNT [l-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol];
26.
Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479-45-8);
27.
TNAD (l,4,5,8-tetranitro-l,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877-16-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 6. alpontját);
28.
TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645-24-4) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 2. alpontját);
29.
TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510-03-7);
30.
TNP (l,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d] piridazin) (CAS 229176-04-9);
31.
Triazinok a következők szerint:
32.
HU
Keto-RDX (K-6 vagy (CAS 115029-35-1);
a.
DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899-80-0);
b.
NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahidro-l,3,5-triazin) 130400-13-4);
(CAS
Triazolok a következők szerint: a.
5-azido-2-nitrotriazol;
b.
ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-l,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614-08-0);
c.
ADNT (l-amino-3,5-dinitro-l,2,4-triazol);
d.
BDNTA ([bisz-dinitrotriazol]amin);
e.
DBT (3,3'-dinitro-5,5-bi-l,2,4-triazol) (CAS 30003-46-4);
f.
DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890-46-9);
g.
NTDNA (2-nitrotriazol 5-dinitramid) (CAS 75393-84-9);
36
HU
b)
c)
HU
h.
NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazol];
i.
PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);
j.
TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243-36-1);
33.
az ML8. pont a) pontja alatt fel nem sorolt bármilyen robbanóanyag, amelynek detonációs sebessége maximális sűrűségénél meghaladja a 8 700 m/s értéket, vagy amelynek detonációs nyomása meghaladja a 34 Gpa (340 kbar) értéket;
34.
az ML8. pont a) pontja alatt fel nem sorolt más szerves robbanó anyagok, amelyek detonációs nyomása eléri vagy meghaladja a 25 Gpa (250 kbar) értéket, és amelyek 523 K (250 °C) vagy magasabb hőmérsékletnél 5 percnyi vagy hosszabb időtartamig stabilak maradnak.
„Hajtóanyagok”: 1.
az ENSZ „UN 1.1” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 250 másodperc a nem fémezett, vagy több mint 270 másodperc az alumíniumozott kompozíciók esetében;
2.
az ENSZ „UN 1.3.” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 230 másodperc a nem halogénezett, 250 másodperc a nem fémes kompozíciók, és 266 másodperc a fémes kompozíciók esetében;
3.
„hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1 200 Kj/kg;
4.
„hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;
5.
elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyom á s o n , 233 K (-40°C) hőmérsékleten az 5 %-ot meghaladja;
6.
bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. pont a) pontja alatt felsorolt összetevőt tartalmaz.
„Pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok keverékei: 1.
kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok;
2.
Alane (alumínium hidrid) (CAS 7784-21-6);
3.
karboránok; dekaboránok (CAS 17702-41-9); pentaboránok (CAS 19624-22-7 és 18433-84-6) és azok származékai;
37
HU
4.
5.
hidrazin és származékai, a következők szerint (lásd még az ML8. pont d) pontjának (oxidáló hidrazin származékok) 8. és 9. alpontját): a.
hidrazin (CAS 302-01-2) 70 % és magasabb koncentrációban;
b.
monometil hidrazin (CAS 60-34-4);
c.
szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 540-73-8);
d.
nem-szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 57-14-7);
fémes üzemanyagok részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99 %-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből: a)
b)
fémek és azok keverékei a következők szerint: 1.
berillium (CAS részecskemérettel;
7440-41-7)
60
μm-nél
kisebb
2.
vaspor (CAS 7439-89-6) 3 μm vagy kisebb részecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;
keverékek, amelyek az alábbi összetevőket tartalmazzák: 1.
cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;
2.
bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85 %-os vagy magasabb tisztasággal és 60 μmnél kisebb részecske mérettel;
6.
„sűrítőket” tartalmazó katonai anyagok kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított szénhidrogén üzemanyagokhoz, úgymint fém sztearátok vagy palmátok (pl. octal (CAS 637-12-7)), valamint M1, M2, és M3 sűrítők;
7.
perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral, vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;
8.
gömbösített alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 μm vagy kisebb részecskemérettel, legalább 99 %-os alumínium tartalmú anyagból;
9.
titánium szubhidrid (TiHň), amelynek sztochiometriai egyenértéke n = 0.65-1.68.
1. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 1. alpontjában felsorolt engedélyköteles repülőgép-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők.
HU
38
HU
2. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 4. a) alpontjában felsorolt, kifejezetten korrózió csökkentésére szolgáló hidrazin keverékek nem engedélykötelesek. 3. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 5. alpontjában felsorolt fémeket vagy ötvözeteket tartalmazó robbanóanyagok és üzemanyagok engedélykötelesek függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e. 4. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 5. b) 2. alpontjában felsorolt bór-10zel dúsított bór és bórkarbid (20 %-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem engedélyköteles. d)
Oxidánsok és azok keverékei a következők szerint: 1.
ADN (ammónium dinitramid vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);
2.
AP (ammónium perklorát) (CAS 7790-98-9);
3.
fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei: a.
egyéb halogének;
b.
oxigén;
c.
nitrogén;
1. megjegyzés: Az ML8. pont d) pontjának 3. alpontja nem teszi engedélykötelessé a klór-trifluoridot. Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C238. pontját. 2. megjegyzés: Az ML8. pont d) pontjának 3. alpontja nem teszi engedélykötelessé a gázállapotú nitrogén-trifluoridot. 4.
DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidin) (CAS 78246-06-7);
5.
HAN (hidroxil-ammónium-nitrát) (CAS 13465-08-2);
6.
HAP (hidroxil-ammónium-perklorát) (CAS 15588-62-2);
7.
HNF (hidrazinium nitroformát) (CAS 20773-28-8);
8.
hidrazin nitrát (CAS 37836-27-4);
9.
hidrazin perklorát (CAS 27978-54-7);
10.
folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva, vagy azt tartalmazva. Megjegyzés: ML8. pont d) pontjának 10. alpontja szerint a nem gátolt vörösfüstös salétromsav nem engedélyköteles.
HU
39
HU
e)
HU
Kötőanyagok, lágyítók, monomerek, polimerek a következők szerint: 1.
AMMO (azidometilmetiloxetán és annak polimerjei) (CAS 90683-29-7) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját);
2.
BAMO (bisazidometiloxetán és annak polimerjei) (CAS 17607-20-4) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját);
3.
BDNPA [bis (2,2-dinitropropil)acetal] (CAS 5108-69-0);
4.
BDNPF [bis (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917-61-3);
5.
BTTN (butanetrioltrinitrate) (CAS 6659-60-5) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekur-zorok) 8. alpontját);
6.
nitro-, azido-, nitrát-, nitraza- vagy difluoroamino csoportokat tartalmazó, kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett energetikai monomerek, lágyítók és polimerek;
7.
FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil polimerjei;
8.
FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formal] (CAS 17003-79-1);
9.
FPF-1 (poli-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formal) (CAS 37690-9);
10.
FPF-3 (polyi2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptane 1,7diol formal);
11.
GAP (glicidilazid polimer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;
12.
HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);
13.
alacsony (kevesebb, mint 10 000) molekula súlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin); poli(epiklórhidrindiol) és triol;
14.
NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);
15.
PGN [poli-GLYN, poliglicidilnitrát vagy poli(nitratometil oxirane)] (CAS 27814-48-8);
16.
Poli-NIMMO (poli nitratometilmetiloxetán) vagy poli-NMMO [poli(3Nitratometil-3-metiloxe-tane)] (CAS 84051-81-0);
17.
Polinitro-orto-karbonátok;
40
oxetane)
és
annak
HU
18. f)
TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi) propán vagy trisz vinoxi propán melléktermék] (CAS 53159-39-0).
Adalékanyagok a következők szerint: 1.
lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);
2.
BHEGA [bis-(2-hidroxietil) glikolamid] (CAS 17409-41-5);
3.
BNO (butadién-nitril-oxid) (CAS 9003-18-3);
4.
ferrocén származékok a következők szerint: a.
butacén (CAS 125856-62-4);
b.
katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206-42-1);
c.
ferrocén-karboxilsavak;
d.
n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7);
e.
más polimer ferrocén származékok mellékterméke;
5.
ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936-32-7);
6.
ólom-citrát (CAS 14450-60-3);
7.
béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);
8.
ólom-malát (CAS 19136-34-6);
9.
ólom-szalicilát (CAS 15748-73-9);
10.
ólom-sztanát (CAS 12036-31-6);
11.
MAPO [trisz-1-(2-metil)aziridinil foszfin-oxid] (CAS 57-39-6) BOBBA8 [bisz(2-metil aziri-dinil) 2-(2-hidroxipropánoxi) propilamin-foszfinoxid], és egyéb MAPO származékok;
12.
metil BAPO [bisz(2-metil aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068-72-0);
13.
N-metil-p-nitroanilin (CAS 100-15-2);
14.
3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406-61-9);
15.
fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint: a.
HU
neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850-22-2) szintén ismert mint titá-nium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz (dioktil) foszfát] (CAS 110438-25-0); vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);
41
HU
g)
b.
Titánium IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát1, trisz[dioktil] piro-foszfát vagy KR3538;
c.
Titánium IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát1, trisz (dioktil)foszfát;
16.
policián-difluor-aminoetilénoxid;
17.
polifunkcionális aziridin-amidok: izoftalikus, trimezikus (BITA vagy butilén imin-trimezamid), izocianursavas vagy trimetiládos gerincstrukturával és 2-metil vagy 2-etil helyettesítőkkel az aziridin gyűrűben;
18.
propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75-55-8);
19.
nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;
20.
TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) cianoetilénezett poliaminok és azok sói;
21.
TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412-464); glicidollal cianoetilé-nezett poliaminok és azok sói;
22.
TPB (trifenil bizmut) (CAS 603-33-8).
(CAS
68412-45-3);
„Prekurzorok” a következők szerint: NB: Az ML8. pont g) pontja szerinti „Energiahordozó anyagok” minőségben engedélykötelesek az alábbi anyagokból készült termékek:
HU
1.
BCMO (diklórmetiloxetanon) (CAS 142173-26-0) (lásd még az ML8. pont e) pontjának 1. és 2. alpontját);
2.
dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735-38-8) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 28. alpontját);
3.
HBIW (hexabenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 124782-15-6) (lásd még az ML8. pont a) pont 4. alpontját);
4.
TAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitane) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 4. alpontját);
5.
TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza ciklo-oktán) (CAS 41378-98-7) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 13. alpontját);
6.
1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409-42-7) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 27. alpontját);
7.
1,3,5-triklórbenzol (CAS 108-70-3) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 23. alpontját);
42
HU
8.
1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068-00-6) (lásd még az ML8. pont e) pontjának 05. alpontját).
5. megjegyzés:
Robbanótöltethez és eszközökhöz lásd az ML4. pontot.
6. megjegyzés: Az ML8. pont szerint nem engedélykötelesek az alábbiak, kivéve ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak ennek az ML8. pont a) pontjában említett energiahordozó anyagokkal, vagy az ML8. pont c) pontjában említett fémporokkal:
HU
a.
ammónium-pikrát;
b.
fekete lőpor;
c.
hexanitrodifenilamin;
d.
difluór-amin;
e.
nitrokeményítő;
f.
káliumnitrát;
g.
tetranitronaftalin;
h.
trinitroanisol;
i.
trinitronaftalin;
j.
trinitroxilén;
k.
N-pirrolidinon; 1-metil-2-pirrolidinon;
l.
dioktil-malát;
m.
etil-hexil-akrilát;
n.
tri-etil-alumínium (TEA), trimetilalumínium (TMA), és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai vagy ariljai;
o.
nitrocellulóz;
p.
nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin) (NG);
q.
2,4,6-trinitrotoluol (TNT);
r.
etilén-diamin-dinitrát (EDDN);
s.
penta-eritritol-tetranitrát (PETN);
t.
ólomazid, normál és lúgos ólomstifnát és primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;
43
HU
ML9.
u.
trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN);
v.
2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav);
w.
dietil-difenil karbamid; dimetil-difenil karbamid; metil-etil-difenil karbamid (centralitok);
x.
N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid);
y.
metil-N,N-difenil karbamid (metil nem szimmetrikus difenil karbamid);
z.
etil-N,N-difenil karbamid (etil nem szimmetrikus difenilkarbamid);
aa.
2-nitro-difenil-amin (2-NDPA);
bb.
4-nitro-difenil-amin (4-NDPA);
cc.
2,2-dinitro-propanol;
dd.
nitroguanidin (lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének C011. d) alpontját).
KIFEJEZETTEN
KATONAI FELHASZNÁLÁSRA TERVEZETT HARCI VÍZI JÁRMŰVEK, KÜLÖNLEGES TENGERÉSZETI BERENDEZÉSEK ÉS TARTOZÉKOK, ÉS AZOK ALKATRÉSZEI A KÖVETKEZŐK SZERINT:
NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját. a.
hadihajó és kifejezetten támadó vagy védekező tevékenységre tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi jármű, tekintet nélkül arra, hogy átalakították-e polgári használatra, függetlenül a jelenlegi műszaki állapotától vagy üzemeltetési feltételeitől, és attól, hogy rendelkezik-e fegyverzet hordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei;
b.
motorok és hajtóműrendszerek a következők szerint: 1.
2.
HU
dízelmotorok: a.
legalább 1,12 MW (1 500 LE) kimenő teljesítmény; és
b.
legalább 700/perc fordulatszám;
kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett, az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok: a.
több mint 0,75 MW (1 000 LE) kimenő teljesítmény;
b.
gyors irányváltási képessége;
44
HU
c.
folyadékhűtés; és
d.
teljesen zárt kivitel;
3.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, 37,3 kW (50 LE) vagy nagyobb kimenő teljesítményű antimágneses dízelmotorok, amelyek nem mágneses összetevői meghaladják a teljes tömeg 75 %-át;
4.
levegőfüggetlen, kifejezetten hajtóműrendszerek;
tengeralattjárókra
kifejlesztett
Műszaki megjegyzés: „Levegőfüggetlen hajtóműrendszer” révén a lemerült tengeralattjáró atmoszferikus oxigén nélkül is képes hajtóműrendszerének hosszabb ideig történő működtetésére, mint amire akkumulátorral lenne képes. Ez nem foglalja magában a nukleáris energiát. c.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök és azok vezérlőberendezései;
d.
tengeralattjáró és torpedóhálók;
e.
nem használatos;
f.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest áthatolók és csatlakozók, amelyek k é p e s e k a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre; Megjegyzés: Az ML8.pont f) pontja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest áthatolóit foglalja magában, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani a szükséges jellemzőket 100 méternél nagyobb merülési mélységben; továbbá kifejezetten „lézer fény” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat a mélységtől függetlenül. Nem tartoznak ide a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolói.
g.
HU
alacsony zajszintű csapágyak gáz-, vagy mágneses felfüggesztéssel, aktív jelés vibráció elnyomásvezérlés, és azok a berendezések, amelyek kifejezetten katonai felhasználásra tervezett csapágyakat foglalnak magukba.
45
HU
ML10. REPÜLŐGÉP, LEVEGŐNÉL KÖNNYEBB LÉGI JÁRMŰ, JÁRMŰ, REPÜLŐGÉP-HAJTÓMŰ (MOTOR) ÉS
SZEMÉLYZET NÉLKÜLI LÉGI REPÜLŐGÉP-RÉSZEGYSÉG, HOZZÁTARTOZÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK, AMELYEKET KIFEJEZETTEN KATONAI FELHASZNÁLÁSRA TERVEZTEK VAGY ALAKÍTOTTAK ÁT, A KÖVETKEZŐK SZERINT):
NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját.
HU
a.
harci repülőgép és a kifejezetten hozzá tervezett részegységek;
b.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított egyéb repülőgép, levegőnél könnyebb légi jármű, többek között a katonai felderítő, csata, katonai kiképző, szállító és légi deszant, vagy katonai berendezést ledobó, logisztikai támogató repülőgép, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;
c.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított személyzet nélküli légi járművek és kapcsolódó berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint: 1.
személyzet nélküli légi járművek (UAV), többek között távirányítással vezetett légi járművek (RPV), programozható légi járművek, és a levegőnél könnyebb légi járművek;
2.
a kapcsolódó indító szerkezetek és földi kiszolgáló eszközök;
3.
a vezérléshez és irányításhoz szükséges kapcsolódó berendezések;
d.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép hajtóművek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
e.
fedélzeti berendezések, beleértve a légi üzemanyag utántöltés eszközeit, amelyeket kifejezetten az ML10. pont a) vagy b) pontja alapján engedélyezés alá vont repülőgéphez való használatra, vagy az ML10. pont d) pontja alapján engedélyköteles légi-hajtóművekhez terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
f.
nyomás alatti üzemanyag-feltöltők, nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezések, kifejezetten hadműveleti területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezések és földi kiszolgáló eszközök, amelyeket kifejezetten az ML10. pont a) vagy b) pontja alapján engedély alá vont repülőgéphez való használatra, vagy az ML10. pont d) pontja alapján engedély alá vont repülőgép hajtóművekhez terveztek;
g.
túlnyomásos légzőkészülék és részlegesen túlnyomás alatt álló ruhák repülőgépen való használatra, antigravitációs ruhák, katonai védő sisakok és védő álarcok, repülőgépen, vagy rakétáknál használatos folyékony oxigén átalakítók, katapultok és töltet által működésbe hozható eszközök a személyzet repülőgépből történő kimentésére vészhelyzetben;
46
HU
h.
harcoló személyzet által használt ejtőernyők és kapcsolódó berendezések, valamint teher ledobására, vagy repülőgép lassítására használatos eszközök, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint: 1.
i.
ejtőernyők: a.
felderítők pontos célba juttatásához;
b.
légi deszantosok ledobásához;
2.
teherejtőernyők;
3.
siklóernyők, kihúzó ernyők, fékező ernyők a ledobott testek stabilizálásához és irányításához (pl. visszatérő kapszulák, katapultülések, bombák);
4.
fékező ernyők katapultülés rendszerekhez, a mentő ernyők működésbe hozatala és belobbanása sorrendjének szabályozására;
5.
mentő ernyők irányított rakétákhoz, pilóta nélküli repülőgépekhez vagy űrjárművekhez;
6.
megközelítő és/vagy célba juttató, továbbá leszálláslassító ejtőernyők;
7.
más katonai ejtőernyők;
8.
kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);
az ejtőernyővel ledobott terhek automatikus irányítórendszerei, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések késleltetett nyitású ugrásokhoz bármilyen magasságban, beleértve az oxigént biztosító berendezést is.
1. megjegyzés: Az ML10. pont b) pontja alapján nem kerülnek engedélyezésre a kimondottan katonai célra tervezett repülőgépek vagy a repülőgép azon változatai, amelyek: a.
nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal; és
b.
valamely, a Wassenaari megállapodásban részes tagország polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.
2. megjegyzés:
HU
Az ML10. pont d) pontja alapján nem kerülnek engedélyezésre:
47
HU
a.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép hajtóművek, amelyek valamely, a Wassenaari megállapodásban részes tagország polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
b.
dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket pilóta nélküli légi járművekhez terveztek.
3. megjegyzés: Az ML10. pont b) és d) pontjai szerinti engedélyezési eljárás alá csak azok a kifejezetten nem katonai repülőgépekhez, vagy repülőgép hajtóművekhez tervezett azon katonai jellegű részegységek és katonai jellegű kapcsolódó berendezések tartoznak, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek. ML11. AZ EU
KÖZÖS KATONAI LISTÁJÁN MÁSUTT ENGEDÉLYEZÉS ALÁ NEM VONT, ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK, VALAMINT KIFEJEZETTEN EZEKHEZ TERVEZETT RÉSZEGYSÉGEK A KÖVETKEZŐK SZERINT:
a)
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett elektronikai berendezések;
Megjegyzés: Az ML11. pont magában foglalja a következőket:
HU
1.
elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó, vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;
2.
széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;
3.
elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;
4.
víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;
5.
biztonsági adatfeldolgozó berendezés, adattitkosító berendezés, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;
6.
azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;
48
HU
b)
7.
irányítási és navigációs berendezések;
8.
digitális troposcatter-rádió berendezések;
9.
kifejezetten jelek felderítésre kifejlesztett digitális demodulátorok;
kommunikációs
adatátviteli
a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavaró berendezései.
ML12. NAGY
SEBESSÉGŰ, KINETIKAI ENERGIÁJÚ FEGYVERRENDSZEREK ÉS KAPCSOLÓDÓ ESZKÖZÖK, ÉS AZ AZOKHOZ TERVEZETT KÜLÖNLEGES RÉSZEGYSÉGEK A KÖVETKEZŐK SZERINT:
a.
a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott tűzfeladat visszavonásának foganatosítására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;
b.
kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.
NB: Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1–ML4. pontot. 1. megjegyzés: Az ML12. pont az alábbiakat foglalja magában, amennyiben kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték: a.
indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;
b.
primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló, hőgazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;
c.
a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;
d.
irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.
2. megjegyzés: Az ML12. pont engedélyezés alá vonja mindazon fegyverrendszereket, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:
HU
a.
elektromágneses;
b.
elektrotermikus;
c.
plazma;
49
HU
d.
világítógáz; vagy
e.
vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).
ML13. PÁNCÉLOZOTT
VAGY VÉDŐBERENDEZÉSEK RÉSZEGYSÉGEK AZ ALÁBBIAK SZERINT:
a.
ÉS
SZERKEZETEK,
VALAMINT
páncéllemezek a következők szerint: 1.
katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva; vagy
2.
katonai felhasználásra alkalmas;
b.
kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
c.
katonai követelmények és szabványok, vagy hasonló nemzeti szabványok alapján gyártott sisakok és különleges kialakítású alkatrészeik, vagyis sisakborítás, bélés és komfort-töltés;
d.
testvédő páncélzat és védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.
1. megjegyzés: Az ML13. pont b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat. 2. megjegyzés: Az ML13. pont c) pontja alatt nem engedélyköteles a hagyományos acélsisak, kivéve ha az módosításra került vagy úgy terveztek, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő eszközzel. 3. megjegyzés: Az ML13. pont c) és d) pontja alatt nem engedélykötelesek azon sisakok, testvédő páncélzatok és az azokhoz tartozó szerelvények, amelyeket azok viselője személyes védelmére tart magánál. 4. megjegyzés: Kizárólag a kifejezetten bombák hatástalanítását végzők számára tervezett, kifejezetten katonai használatú védősisakok tartoznak az ML 13. hatálya alá.
HU
NB 1:
Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. pontját.
NB 2:
A testvédő páncélzatok és sisakok gyártásához használt szálas és rostos anyagok tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. pontját.
50
HU
ML14. KIFEJEZETTEN
KATONAI GYAKORLÓ ESZKÖZÖK VAGY HADGYAKORLAT FORGATÓKÖNYVÉNEK SZIMULÁCIÓJÁRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK, SZIMULÁTOR BERENDEZÉSEK AZ ML1. PONT VAGY AZ ML2. PONT SZERINT ENGEDÉLYEZÉSRE KERÜLŐ BÁRMILYEN TŰZFEGYVER ÉS FEGYVERZET HASZNÁLATÁNAK BEGYAKORLÁSÁRA, ÉS A KIFEJEZETTEN AZOKHOZ TERVEZETT RÉSZEGYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK.
Műszaki megjegyzés: „Kifejezetten katonai gyakorló eszközök”: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátorcélzó gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a ballisztikai (lövész) oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást oktató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél) repülőgépek, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli repülőgép gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések. 1. megjegyzés: Az ML14. pont magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra tervezték vagy alakították át. 2. megjegyzés: Az ML14. pont alapján nem engedélyköteles a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezés. ML15. KIFEJEZETTEN KATONAI FELHASZNÁLÁSRA TERVEZETT KÉPALKOTÓ VAGY EZEKET ZAVARÓ BERENDEZÉSEK, VALAMINT A KIFEJEZETTEN EZEKHEZ TERVEZETT RÉSZEGYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK AZ ALÁBBIAK SZERINT: a.
rögzítő és képfeldolgozó berendezések;
b.
kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;
c.
képerősítő berendezések;
d.
infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;
e.
képalkotó lokátorszenzor berendezések;
f.
az ML15. pont a)–e) pontok szerint engedélyezés alá vont berendezésekhez tartozó zavaró és zavarás-elhárító berendezések. Megjegyzés: Az ML15. pont f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.
HU
51
HU
1. megjegyzés: A „kifejezetten ezekhez tervezett részegységek” kifejezés kifejezetten katonai felhasználásra való tervezés esetén az alábbiakat foglalja magában: a.
infravörös képátalakító csövek;
b.
képerősítő csövek (nem elsőgenerációs);
c.
mikrocsatorna panelek;
d.
alacsony fényszinten is működő tv képfelvevő csövek;
e.
felderítő rendszerek (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);
f.
piroelektromos tv kamera csövek;
g.
képalkotó berendezések hűtőrendszerei;
h.
fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak legfeljebb 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű kamerák fontos alkatrészei;
i.
száloptikai képátalakítók;
j.
kompound félvezető fotókatódok.
2. megjegyzés: Az ML15. pont nem vonja engedélyezés alá az „első generációs képerősítő csöveket”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezéseket. NB : Az „első generációs képerősítő csöveket” alkalmazó fegyver célzókészülékek helyzetének tekintetében lásd az ML1. és ML2. pontot, valamint az ML5. pont a) pontját. NB : Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. pontját. ML16. KOVÁCSOLT,
SAJTOLT ÉS MÁS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK, AMELYEK FELHASZNÁLÁSÁT ENGEDÉLYEZÉS ALÁ VONT TERMÉKEKBEN AZ ANYAGÖSSZETÉTEL, GEOMETRIAI MÉRET VAGY ALKALMAZÁS ALAPJÁN AZONOSÍTANI LEHET, ÉS AMELYEKET KIFEJEZETTEN AZ ML1–ML4., ML6., ML9., ML10., ML12. VAGY ML19. PONT ALAPJÁN ENGEDÉLYKÖTELES TERMÉKHEZ TERVEZTEK.
HU
52
HU
M17.
KÜLÖNFÉLE
BERENDEZÉSEK, ANYAGOK ÉS KÖNYVTÁRAK, ÉS A KIFEJEZETTEN AZOKHOZ TERVEZETT RÉSZEGYSÉGEK A KÖVETKEZŐK SZERINT:
a)
HU
önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint: 1.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék (azaz kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);
2.
kifejezetten a nyitott rendszerű készülék katonai felhasználásra történő átalakításához tervezett részegységek;
3.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett termékek az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;
b.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;
c.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások a jel elfojtáshoz;
d.
kifejezetten harctéri használatra tervezett haditechnikai eszközök;
e.
robotok, robotvezérlések és végeffektorok, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak: 1.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezték;
2.
magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulikafolyadék használatára tervezték; vagy
3.
kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;
f.
az EU közös katonai listája alapján engedélyköteles berendezésekkel, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett könyvtárak (parametrikus műszaki adatbázisok);
g.
nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukba foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „atomreaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított részegységeket;
h.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, jel elfojtása érdekében bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol az engedélyköteles termékek közé;
i.
kifejezetten katonai „atomreaktorok” részére tervezett szimulátorok;
53
HU
j.
kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy átalakított mobil javító műhelyek;
k.
kifejezetten katonai generátorok;
l.
kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított konténerek;
m.
komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol az engedélyköteles termékek közé, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;
n.
kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. pontok szerint engedélyköteles termékek fejlesztéséhez tervezett kísérleti modellek;
o.
kimondottan katonai felhasználásra tervezett lézer védelmi berendezés (például szem- és érzékelővédelem).
felhasználásra
tervezett
vagy
átalakított
harctéri
Műszaki megjegyzések: 1.
Az ML17. pont alkalmazásában műszaki „adatbázis” (parametrikus könyvtár): a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, amely növelheti a katonai berendezések vagy rendszerek műszaki adatainak megismerhetőségét.
2.
Az ML17. pont alkalmazásában „átalakított”: bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.
ML18. GYÁRTÓBERENDEZÉSEK
AZ EU KÖZÖS KATONAI LISTÁJA ENGEDÉLYKÖTELES TERMÉKEK GYÁRTÁSÁHOZ, AZ ALÁBBIAK SZERINT:
SZERINT
a.
kifejezetten az EU közös katonai listája alapján engedélyezésre kerülő termékek gyártásához tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
b.
kifejezetten az EU közös katonai listája alapján engedélyezésre kerülő termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.
Műszaki megjegyzés: Az ML18. pont alkalmazásában „gyártás”: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés. Megjegyzés: Az ML18. pont a) és b) pontja a következő berendezéseket foglalja magába:
HU
a.
folyamatos nitrálók;
b.
centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:
54
HU
1.
egy vagy több hajtómotorjának együttes teljesítménye legalább 298 kW (400 LE);
névleges
2.
hasznos terhelhetősége legalább 113 kg, vagy;
3.
legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;
c.
dehidratáló prések;
d.
kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok extrudálására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;
e.
vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;
f.
legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;
g.
szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;
h.
fluidhajtóanyag-őrlők katonai zúzására vagy őrlésére;
i.
az ML8. pont c) pontjának 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;
j.
az ML8. pont c) pontjának 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.
robbanóanyagok
összetevőinek
ML19. IRÁNYÍTOTT
ENERGIÁT KIBOCSÁTÓ FEGYVERRENDSZEREK (DEW), KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK, VAGY ELLENTEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI, ÉS KÍSÉRLETI MODELLEK A KÖVETKEZŐK SZERINT, ÉS A KIFEJEZETTEN AZOKHOZ TERVEZETT ELEMEK RÉSZEGYSÉGEK:
HU
a.
a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására tervezett lézerrendszerek;
b.
a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;
c.
a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;
d.
kifejezetten az ML19. pont a)–c) pontjaiban engedélyezés alá vont rendszerek felderítésére vagy azonosítására, vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések;
e.
ebben a pontban engedélyezés alá vont rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei;
55
HU
f.
folyamatos vagy pulzáló lézerrendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv – azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem – maradandó vakságának előidézésére terveztek.
1. megjegyzés: Az ML19. pont szerint engedélyköteles irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi engedélyköteles eszközök alkalmazásától függ: a.
elégséges folyamatos hullámhosszúságú vagy lüktető teljesítményű lézerek olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer működésmódjához;
b.
részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású töltetet vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;
c.
nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.
2. megjegyzés: Az ML19. pont szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:
HU
a.
primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény szabályozó vagy üzemanyag-kezelő berendezések;
b.
célkereső vagy követő rendszerek;
c.
a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a harci feladat visszavonásának megtörténtét felmérő rendszerek;
d.
sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;
e.
gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;
f.
adaptív optikák és fáziskonjugátorok;
g.
áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;
h.
űrminősítésű gyorsító alkatrészek;
i.
negatívionsugár-összpontosító berendezés;
j.
nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és mozgatására szolgáló berendezés;
k.
űrminősítésű fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.
56
HU
ML20. KRIOGÉN
ÉS SZUPRAVEZETŐ BERENDEZÉSEK AZ ALÁBBIAK SZERINT, VALAMINT KIFEJEZETTEN AZOKHOZ TERVEZETT RÉSZEGYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK:
a)
kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (– 170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani; Megjegyzés: Az ML20. pont a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például a műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel.
b)
olyan szupravezető villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, légi, vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők. Megjegyzés: Az ML20. pont b) pontja nem vonja engedélyezés alá az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokat, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.
ML21. „SZOFTVER”, A KÖVETKEZŐK SZERINT: a.
kifejezetten az EU közös katonai listáján engedélyezés alá vont berendezések vagy anyagok kifejlesztésére, gyártására vagy felhasználására tervezett vagy átalakított szoftver;
b.
speciális szoftver az alábbiak szerint: 1.
2.
HU
kifejezetten az alábbiak céljára tervezett szoftver: a.
katonai fegyverrendszerek értékelése;
modellezése,
szimulálása
vagy
b.
katonai fegyverrendszerekben alkalmazott szoftver kifejlesztése, ellenőrzése, karbantartása vagy aktualizálása;
c.
katonai műveletek modellezése vagy szimulálása;
d.
vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence - C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence - C4I) rendszer alkalmazások;
hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai harci fegyverek hatásának meghatározására szolgáló szoftver;
57
HU
3.
az ML21. pont a) pontja, b) pontjának 1. vagy 2. alpontja szerint nem engedélyköteles szoftver, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listája szerint nem engedélyköteles berendezések számára lehetővé tegye az EU közös katonai listája szerint engedélyköteles berendezések katonai rendeltetésének betöltését.
ML22. „TECHNOLÓGIA” A KÖVETKEZŐK SZERINT: a.
technológia, amely az Európai Unió közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához szükséges és az ML22. pont b) pontjában meghatározottaktól különböző technológia.
b.
„Technológia” a következők szerint: 1.
technológia, amely az Európai Unió közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához szükséges még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nem engedélykötelesek;
2.
technológia, amely könnyű fegyverek fejlesztéséhez és gyártásához szükséges még akkor is, ha azt antik könnyű fegyverek másolatainak gyártására használják;
3.
technológia, amely az ML7. pont a)–g) pontjai alapján engedélyköteles mérgező anyagok, kapcsolódó berendezések vagy elemek fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához szükséges;
4.
technológia, amely az ML7. pont h) pontja alapján engedélyköteles biopolimerek vagy specifikus sejtkultúrák fejlesztéséhez, előállításához vagy használatához szükséges;
5.
technológia, amely kizárólag az ML7. pont i) pontjának 1. alpontja alapján engedélyköteles biokatalizátoroknak a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez szükséges.
1. megjegyzés: Az EU közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához szükséges technológia akkor is engedélyköteles marad, ha azt engedély alól mentes termékekre kell alkalmazni. 2. megjegyzés: Az ML22. pont alapján nem engedélykötelesek a következő technológiák: a.
HU
amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek, illetőleg az engedélyezett kivitelű tételek bevezetéséhez, működtetéséhez, üzemeltetéséhez (ellenőrzéséhez) és javításához;
58
HU
HU
b.
amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;
c.
a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó technológiák.
59
a
HU
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ 1.
A JAVASLAT CÍME: A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat
2.
KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK: Alcím és jogcímcsoport: 02.0301 Az érintett évre a költségvetésben elkülönített összeg: 0
3.
PÉNZÜGYI HATÁS
A javaslatnak nincsenek pénzügyi vonzatai.
A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásra, van azonban pénzügyi hatása a bevételre – a hatás a következő: (millió EUR egy tizedesjegyig)
Költségvetési tétel
éééé/hh/nn-án/-én kezdődő 12 hónapos időszak
…jogcímcsoport
Saját forrásokra gyakorolt hatás
…jogcímcsoport
Saját forrásokra gyakorolt hatás
13
HU
Bevétel13
[n. év]
A hagyományos saját források (mezőgazdasági vámok, cukorilletékek, vámok) tekintetében nettó összegeket kell megadni, vagyis a 25%-os beszedési költség levonásával kapott bruttó összegeket.
60
HU
A fellépés után [n+1]
[n+2]
[n+3]
[n+4]
[n+5]
… jogcímcsoport
… jogcímcsoport
4.
CSALÁSELLENES INTÉZKEDÉSEK […]
5.
EGYÉB ÉSZREVÉTELEK […]
HU
61
HU
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1.
A JAVASLAT CÍME: A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat
2.
TEVÉKENYSÉGALAPÚ TERVEZÉSI KERET
GAZDÁLKODÁSI
ÉS
KÖLTSÉGVETÉS-
Az érintett politikaterület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek): ABB2 – Az áruk belső piaca és ágazati politikák 3.
KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK
3.1.
Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő megnevezéseket: 02.0301
3.2.
A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama: Folyamatos
3.3.
Költségvetési jellemzők: Költség vetési tétel 02.0301
14
HU
Kiadás típusa nem kötelező
Diff14
Új
EFTAhozzájárulás
Tagjelölt országok hozzájárulásai
A pénzügyi terv fejezete
NEM
IGEN
NEM
1a
Differenciált előirányzatok.
62
HU
4.
A FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE
4.1.
Pénzügyi források
4.1.1.
A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése millió EUR (három tizedesjegyig)
A kiadás típusa
Szaka sz száma
2007. év
2008
2009
2010
2011
2012 és később
Össz esen
Működési kiadások15 Kötelezettségvállalási előirányzatok
8.1.
Kifizetési előirányzatok
0,200
a b
0,140
0,200 0,060
0,200
A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások16 Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE)
8.2.4.
c
TELJES REFERENCIAÖSSZEG Kötelezettségvállalási előirányzatok
a+c
Kifizetési előirányzatok
b+c
0,200 0,140
0,200 0,060
0,200
0,117
0,351
A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások17 Személyi és kapcsolódó kiadások A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások
8.2.5.
0,234
d
0,070 8.2.6.
0,115
0,185
e
A fellépés indikatív összköltsége
15 16 17
HU
Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá. A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások. A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.
63
HU
TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget is
a+c +d +e
TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget is
b+c +d +e
0,434
0,117
0,070
0,115
0,736
0,374
0,177
0,070
0,115
0,736
A társfinanszírozás részletezése Ha a javaslat bizonyos (alább felsorolandó) tagállamok vagy más szervek általi társfinanszírozást ír elő, a társfinanszírozás becsült szintjét az alábbi táblázatban meg kell adni (ha a társfinanszírozásra több szervezetet irányoztak elő, a táblázat további sorokkal bővíthető): millió EUR (három tizedesjegyig) Társfinanszírozó szerv n. év ……………………
f
TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással
a+c +d +e +f
4.1.2.
4.1.3.
18
HU
n+1
n+2
n+3
n+4
n + 5 és későb Összesen b
A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség
A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.
A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.
A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás18 rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).
A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás
A javaslatnak nincs kihatása a bevételre
A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.
64
HU
millió EUR (egy tizedesjegyig)
Költségvetési tétel
Bevétel
A fellépést megelőzően [n–1. év]
A fellépés után [n. év]
[n+1] [n+2] [n+3] [n+4] [n+5]19
a) Bevétel abszolút összege b) A bevétel változása 4.2.
Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső alkalmazottakat) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál
Éves szükségletek
2007. év
A személyi állomány teljes létszáma
2008
2
2009
2010
2011
2012 és későb b
1
5.
JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
5.1.
A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség A védelmi vonatkozású termékek (ideértve az átfogó védelmi eszközöket, csakúgy mint alrendszereiket, részegységeiket, pótalkatrészeiket, a technológiákat stb.) Európai Unión belüli transzfere valamennyi tagállamban nemzeti engedélyezési rendszerek tárgyát képezi, csakúgy mint harmadik országokba történő kivitelük. Az európai védelmi piac következésképpen igen széttöredezett, hiszen 27 nemzeti engedélyezési rendszerből áll, amelyek – néhány tagállam koordinálási törekvései ellenére – nagy eltéréseket mutatnak mind az eljárások, mind a hatáskörök és határidők terén. A védelmi iparágak és a tagállamok kormányai pedig az igen eltérő engedélyezési rendszerekből fakadó jogbizonytalanság miatt nem tudhatják előre teljes bizonyossággal, hogy támaszkodhatnak-e ellátási láncaikra. Ezek az eltérések nagy akadályt gördítenek az ágazat modernizálása elé, és hátráltatják az európai védelmieszköz-piac létrejöttét és a belső piac működését. A Bizottság az EU védelmi felszerelési politikájáról szóló 2003-as közleménye és a 2005-ben végzett, „Intra-Community Transfers of Defence Products” (A védelmi
19
HU
Szükség esetén, például ha a fellépés időtartama 6 évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.
65
HU
vonatkozású termékek Közösségen belüli transzfere) című tanulmány kapcsán vállalt kötelezettségvállalásainak eleget téve egyszerűsíteni és harmonizálni kívánja a védelmi vonatkozású termékek Európai Unión belüli transzferét: – ami az egyszerűsítést illeti, a javaslat nyomán a tagállamoknak általános és átfogó engedélyeket kell kiadniuk az Európai Unión belüli transzferekre, az egyedi engedélyt pedig kivételes esetekre tartanák fenn; – ami a harmonizációt illeti, a javaslat nyomán a tagállamoknak kétféle transzferre vonatkozó általános engedélyezési rendszert kell kialakítani: a tagállamok kormányai számára történő transzferek; katonai részegységeknek az EU-beli tanúsított vállalatok számára történő transzferei. Ezt a javaslatot egyben a tagállamok közötti védelmi piacok nyitásához való hozzájárulásként kell tekinteni: Azáltal, hogy egyszerűsíti a védelmi vonatkozású termékeknek a tagállamok kormányai számára történő transzfereit, az ellátási biztonságot is javítani fogja, és így csökkenti a határokon átnyúló beszerzések elé gördülő akadályokat. 5.2.
A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája Ez a javaslat egy átfogó bizottsági közleményből, valamint egy-egy a közbeszerzésről, illetve a védelmi vonatkozású termékek transzferéről szóló jogalkotási kezdeményezésből álló „védelempolitikai csomag” részét képezi. Ezek az intézkedések kiegészítik egymást, és hozzájárulnak az EU általánosabb céljainak eléréséhez. A transzferek megkönnyítése kiegészíti a védelmi vonatkozású beszerzésekre vonatkozó javaslatot, hiszen a nyitott védelmi piacokon a vásárló joggal várhatja el, hogy a megrendelt termékek indokolatlan adminisztrációs akadályok nélkül, időben érkezzenek meg. Bár alig van rá példa, hogy az engedélykérelmeket elutasítanák, az „elméleti” lehetőség, hogy ez megtörténhet, arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a védelmi eszközöket nemzeti gyártóktól szerezzék be, semmint (akár előnyösebb feltételeket kínáló) konkurens európai cégektől. Közös kül- és biztonságpolitika: Bár a kezdeményezés elsődleges célja, hogy a belső piacot a védelmi termékekre is kiterjessze, egyben a közös kül- és biztonságpolitika céljainak eléréséhez is hozzájárul (mint például a nemzeti fegyveres erők ellátási biztonságának növelése), illetve iparpolitikai célokat is követ, mint az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítése. Ezenkívül a fokozott ipari együttműködés méretgazdaságossági előnyökkel is járna (és ezáltal gazdaságosabbá válna a védelmi eszközök előállítása), és lehetővé tenné a tagállamok fegyveres erői számára, hogy maximalizálják védelmi beruházásaik hatékonyságát. Lisszaboni menetrend: Ez utóbbi megfontolás a lisszaboni célokhoz is kapcsolódik, mint például az európai (védelmi) iparág nemzetközi versenyképességének erősítése és a foglalkoztatottság biztosítása Európában. Szándéklevél: A hat legnagyobb védelmi iparral rendelkező tagállam által 1998-ban aláírt szándéklevelet követő együttműködés célja többek között a katonai
HU
66
HU
felszerelések mozgásának megkönnyítése a résztvevő tagállamok között. Azonban ezen a téren még nem értek el kézzelfogható eredményeket. A javaslat összeegyeztethető a szándéklevél nyomán zajló munkával, és kiegészíti azt. Megteremti azokat a közös eszközöket, amelyeket a jövőben kormányközi alapon még tovább lehet fejleszteni. 5.3.
A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében A javaslat célja, hogy visszaszorítsa azokat a tényezőket, amelyek a védelmi vonatkozású termékek belső piacon belüli szabad forgalmát akadályozzák, valamint hogy mérsékelje az ezekből a tényezőkből eredő versenytorzulást az engedélyezési feltételek és eljárások egyszerűsítése és közösségi szintű harmonizálása által. Tekintettel a védelmi piac jellegzetességeire és a nemzetbiztonság védelmének szükségességére nem az engedélyezési követelmények eltörlését javasoljuk, hanem egy korszerű, általános vagy átfogó engedélyekből álló rendszer bevezetését szorgalmazzuk, valamint arra vonatkozó biztosítékok bevezetését, hogy a transzferek címzettje képes megelőzni a nemkívánatos kiviteleket. A javaslat nagyban hozzájárul az alábbi célokhoz: az európai védelmi ipar versenyképességének erősítése az ágazat szakosodásának elősegítésével, valamint a közösségen belüli ipari együttműködés előmozdításával, az európai védelmi termékek (beszerzés és karbantartás) ellátási biztonságának növelése a tagállamok számára.
5.4.
Végrehajtási módszer (indikatív)
Központosított irányítás
közvetlenül a Bizottság által
közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:
végrehajtó ügynökségek
a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek
tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek
Megosztott vagy decentralizált irányítás
a tagállamokkal
harmadik országokkal
Közös irányítás nemzetközi szervezetekkel (nevezze meg)
Megjegyzések:
HU
67
HU
6.
FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS
6.1.
Felügyeleti rendszer A javaslat megkívánja a Bizottságtól, hogy együttműködési csoportot hozzon létre az irányelv alkalmazásával kapcsolatos kérdések kivizsgálására, melyeket vagy az elnök vagy valamely tagállam képviselője tehet fel. Megbízása különösen az alábbiak értékelésére terjedne ki: a)
a Bizottság jelentése alapján minden egyes tagállam végrehajtási intézkedései;
b)
a védzáradék használata;
c)
a tagállamok által hozandó azon intézkedések, amelyekkel a gazdasági szereplőket tájékoztatják az irányelvből fakadó kötelezettségeikről;
d)
az engedélyek alakiságával kapcsolatos útmutatást.
6.2.
Értékelés
6.2.1.
Előzetes értékelés A tagállamok által a hatálybalépés dátumát követő 18 hónapon belül közölt, az ennek az irányelvnek való megfeleléshez szükséges átültetési intézkedésekről szóló adatok alapján a Bizottság jelentést fog készíteni ezen irányelv – különösen annak 9–12. és 15. cikke – alkalmazásáról, az irányelv hatályba lépését követő 30 hónapon belül. Legkésőbb az irányelv átültetését követő 5 éven belül a Bizottság jelentést tesz közzé az irányelv működéséről, valamint az irányelvnek az európai védelmieszköz-piac fejlődésére, és az európai védelmi ipari és technológiai bázisra gyakorolt hatásáról, mely jelentést adott esetben megfelelő módosítási javaslatok is kísérhetnek.
6.2.2.
Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága) Nem alkalmazható
6.2.3.
A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága Szükség szerint
7.
CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK Amennyiben az engedélyt kiadó tagállam úgy találja, hogy komoly a kockázata annak, hogy valamelyik fogadó tagállambeli tanúsított vállalat nem tartja be az általános transzferengedélyben foglalt feltételek valamelyikét, az engedélyt kiadó tagállam tájékoztatja a másik tagállamot, és a helyzet értékelését kéri. Amennyiben a tagállamnak még mindig kétségei vannak, átmenetileg felfüggesztheti az ilyen vállalatok vonatkozásában az általános transzferengedélyeket. Az intézkedés okairól tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
HU
68
HU
8.
A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE
8.1.
A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)
(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó fejezeteket)
Teljesítések típusa
Átla2007. év gos költség Telje- Összsítéköltsek ség száma
2008. év
2009. év
Telje- Össz- Teljesítékölt- sítések sek ség száma száma
2010. év
2011. év
2012 és később
ÖSSZESEN
Össz- Telje- Össz- Teljesí- Össz- Telje- Össz- Telje- Összkölt- sítése költ- tések költ- sítése költ- sítéköltség k ség száma ség k ség sek ség száma száma száma
1 sz. MŰKÖDÉSI CÉLKITŰZÉS20
1. cselekvés hatásának értékelése 1. teljesítés Szolgáltatási szerződés ÖSSZKÖLTSÉG
20
HU
1. 0,200 jelentés 1
0,200
Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.
69
HU
8.2.
Igazgatási kiadások
8.2.1.
A személyi állomány létszáma és típusa A foglalkoztatás jellege
A fellépés kezelésére a meglévő és/vagy pótlólagos állományból kirendelendő létszám (álláshelyek száma/teljes munkaidős egyenérték) 2007. év
Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak21 (XX 01 01.)
A*/A D B*, C*/AS T
2008. év
2009. év
1
1
2010. év
2011. év
2012. év
1 ( B*)
A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány22 A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány23 ÖSSZESEN 8.2.2.
A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása Bár a javaslat célja a belső piac kiteljesítése, a védelmi vonatkozású termékek teljesen új ágazatát érinti, amelyhez a Bizottságnak ki kell fejlesztenie a megfelelő műszaki szakértelmet, hogy érdemben részt tudjon venni a javaslatot követő tanácsi és parlamenti munkában. Az alábbi feladatok ellátásához kiegészítő személyzetre van szükség: szoros együttműködés a Tanácsban a közös katonai listáról folytatott munkában a melléklet aktualizálására vonatkozó javaslattevés céljából, jelentés készítése azokról az intézkedésekről, amelyeket a tagállamok hoztak az irányelvnek való megfelelés érdekében,
21 22 23
HU
Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg. Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg. Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.
70
HU
jelentés készítése az irányelv működéséről, valamint az irányelvnek az európai védelmieszköz-piacra és az európai védelmi ipari és technológiai bázisra gyakorolt hatásairól, az együttműködési csoport munkájának serkentése, a tagállamok közötti együttműködési eljárások és módszerek betartásának felügyeletére irányuló ellenőrzés, adott esetben az idevágó meghatalmazások használatával. 8.2.3.
8.2.4.
A – jogszabályban meghatározott – állomány származási helye
A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek
Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek
A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek
Az érintett szolgálaton belül meglévő átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)
Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetéstervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek
állomány
felhasználásával
A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások) millió EUR (három tizedesjegyig)
Költségvetési tétel
n. év
(szám és megnevezés)
n+1. év
n+2. év
n+3 év
n+4. év
n+5 év és később
ÖSSZESEN
1 Technikai és igazgatási segítségnyújtás (beleértve a kapcsolódó személyi költségeket) Végrehajtó hivatalok24
Egyéb technikai segítségnyújtás
és
igazgatási
és
igazgatási
- belső - külső Teljes technikai segítségnyújtás
24
HU
Az érintett végrehajtó hivatal(ok) esetében hivatkozni kell az adott jogalkotási pénzügyi kimutatásra.
71
HU
8.2.5.
A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek millió EUR (három tizedesjegyig) A személyi állomány fajtája
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.)
2007. év
2008. év
2009. év
0, 234
0,117
0,234
0,117
2010. év
2011. év
2012 és később
A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) Személyi és kapcsolódó a referenciaösszegbe NEM beletartozó költségek összesen
Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak […]
Számítás – A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány […]
HU
72
HU
8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig)
2007. év
XX 01 02 Kiküldetések
11
01.
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év ÖSSZESEN és később
–
XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák
0,035
XX 01 02 Bizottságok25
11
03.
–
0,035
XX 01 02 Tanulmányok konzultációk
11
04.
– és
XX 01 02 11 05. Információs rendszerek
-
2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.)
0,07
0,115
0,115
3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen
Számítás - A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások […]
25
HU
Meg kell határozni a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyikhez tartozik.
73
HU
