AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 30.05.2005 COM(2005) 221 végleges 2005/0099 (CNS)
Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról
(előterjesztő: a Bizottság)
HU
HU
INDOKLÁS 1.
A JAVASLAT KÖRÜLMÉNYEI •
A javaslat jogalapja és célkitűzései Az EU-n belül jelentős tenyésztési ágazatot képvisel a csirketenyésztés hústermelés céljából. Ezt illusztrálja az adat, amely szerint hústermelés céljából az EU-15-ben minden évben több mint 4 milliárd csirkét vágnak le1, nagyobb számú állatot mint bármely más tenyésztési rendszerben. A tíz új tagállam csatlakozásával 2004. május 1-jén ez a szám hozzávetőlegesen 18%-kal nőtt. Más állattartási ágazatokkal összehasonlítva, a hústermelés céljából történő csirketenyésztés az egyik legintenzívebb tenyésztési rendszer. Az e fajta tenyésztés azonban kihívásokat jelent a kérdéses állatok jólétére és egészségére nézve. Erre az ágazatra nem vonatkoznak különleges közösségi jogszabályok; csupán a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelv általános követelményeit kell alkalmazni. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy külön tanácsi irányelvet javasol a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról.
•
Általános körülmények Az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság 2000. márciusi, „A hústermelés céljából tartott csirkék jóléte (broiler csirkék)” című jelentése számos jóléti problémát azonosított, mint például a végtag problémákat, hasvízkórt, hirtelen elhullással járó szindrómát és más egészségügyi problémákat okozó anyagcsere rendellenességeket. Az e közleményt kísérő bizottsági javaslat célja a csirkék intenzív tenyésztése terén az állatok jólétének javítása, a létesítményekre vonatkozó technikai és gazdálkodási követelmények bevezetésén keresztül, beleértve a fokozott ellenőrzést a gazdaságokban és a csirke hasított test vágás utáni jólét-specifikus ellenőrzésén alapuló információ növekvő áramlását a termelő, az illetékes hatóságok és a vágóhíd között. Ez a javaslat kulcsfontosságú részt fog képezni az Állatjólétről szóló európai cselekvési terven belül, amelyet 2005-ben készít el a Bizottság. Egyértelműen bizonyítja a Bizottság elkötelezettségét az állatjóléti szabványok javítását célzó politikai javaslatok meghozása mellett, figyelembe véve a jelenlegi termelési rendszerben rejlő, szakértők által azonosított kíméleti hibákat. Ugyancsak választ ad az EU civil társadalmának azon növekvő igényére, hogy haladás történjen az állatvédelem magasabb normái felé.
1
HU
2001-ben és 2002-ben 4,59, illetve 4,485 milliárd (broiler) csirkét értékesítettek az EU-15-ben (forrás: Európai Bizottság, Eurostat).
2
HU
•
A javaslat területén meglévő rendelkezések A hústermelést szolgáló csirkék kíméletére nem vonatkoznak külön közösségi jogszabályok; csupán a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelv általános követelményeit kell alkalmazni. A Bizottság tudatában van annak, hogy a csirkék védelmét szolgáló eltérő nemzeti követelmények és különböző önkéntes minőségbiztosítási rendszerek, amelyek bizonyos jóléttel kapcsolatos szempontokat tartalmaznak, az EU területén mindenütt lehetőséget nyújtanak a verseny feltételeinek torzítására és akadályozhatják a piaci rendtartás zökkenőmentes működését. Az európai polgárokat egyre inkább foglalkoztatja a hústermelés céljából tartott csirkék egészsége és kímélete. Különösen néhány állatjóléti szervezet kezdeményezett a jobb jóléti szabványokért kampányt. Az is köztudomású, hogy a gazdaságok jó gazdálkodási gyakorlata nem csak az állatok egészségügyi és jóléti körülményeinek javítására nyújt lehetőséget, hanem a betegségek megelőzésében és a tenyésztési tevékenység negatív környezeti hatásainak mérséklésében is segíthet. Ezen az alapon, valamint figyelembe véve az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság jelentésében bemutatott következtetéseket, a Bizottság úgy határozott, hogy a hústermelés céljából tartott csirkék védelméről szóló tanácsi irányelvre tesz javaslatot.
•
Következetesség az Unió más politikáival és célkitűzéseivel Az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv előírja, hogy a mezőgazdasági politikák kialakításánál és végrehajtásánál a Közösség és tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait. Az élő baromfi felsorolásra került a Szerződés I mellékletében, amely jogalapot nyújt az ezen állatok védelmét javító intézkedésekre.
2.
KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT •
Konzultáció az érdekelt felekkel Konzultációs módozatok, fő célzott ágazatok és a válaszadók általános profilja A javaslat előkészítő munkálatába beletartozott a fő iparági képviselőkkel, fogyasztóvédelmi és állatjóléti szervezetekkel való konzultáció, valamint a tagállamok megfelelő szakértőivel való tárgyalások. Ezen a kereten belül a tagállamok képviselőivel több bizottsági munkacsoportot szerveztek, köztük egy, a svéd Mezőgazdasági Minisztérium által szervezett tanulmányi látogatást Svédországba, ahol bemutatták a csirkékre vonatkozó állatjóléti programjuk gyakorlati alkalmazását, beleértve a talppárna sérülések pontozó rendszerét. Külön az érdekelt feleknek szóló konzultációs üléseket szerveztek 2003 szeptemberében és 2004 decemberében is.
HU
3
HU
A válaszok összefoglalása és azok figyelembe vételének módja A lezajlott konzultációk eredményei alátámasztják a megközelítést, miszerint az állatok jólétére vonatkozó problémákat akkor lehet megoldani, ha a gazdaságban fokozott önellenőrzést hajtanak végre és a post mortem vizsgálatba az állatok jólétére vonatkozó indikátorokat vonnak be. Az állatjóléti szervezetek a nagy növekedési ütemet (a genetikai kiválasztás következtében) és a kapcsolódó lábbetegségeket, a nagy állománysűrűséget, valamint a tenyészállat-állomány korlátozott etetését emelték ki, mint az állatok számára legfontosabb problémákat. További tudományos vélemény alapján a Bizottság külön jelentés benyújtását tervezi a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez, a genetikai paraméterek hatásáról a csirkék nem kielégítő jólétét okozó azonosított hiányosságokra. A termelő szervezetek elismerték, hogy jóléti problémák merültek fel, és rámutattak, hogy az iparág aktívan dolgozik a javításokon e tekintetben. Ebben az összefüggésben a termelők képviselői úgy nyilatkoztak, hogy üdvözölnék a termelési feltételek európai szintű jobb harmonizációját szolgáló jogalkotási intézkedést, feltéve, hogy realisztikus, lépésről lépésre történő megközelítés kerül kiválasztásra. Minden résztvevő egyetértett az állatok felügyeletével megbízott személyek képzésének fontosságával. Ugyancsak elismerték a vágóhídon a jólétre vonatkozó indikátorok ellenőrzésének előnyeit, mint a gazdaságban való jóléti problémák azonosításának módját. •
A szakértelem gyűjtése és felhasználása Az érintett tudományos/szakterületek Tudományos tanácsadás az állat-egészségügy és jólét terén. Felhasznált metodológia 2000 márciusában a Bizottság kérésére az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság elfogadta „A hústermelés céljából tartott csirkék jóléte (broiler csirkék)” című jelentését. Főbb szervezetek/szakértők, akikkel egyeztetés történt Állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság A kapott és felhasznált tanácsok összefoglalása Nem említették, hogy léteznek potenciálisan komoly kockázatok, maradandó következményekkel.
HU
4
HU
A tudományos bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a csirkéknél található legtöbb jóléti probléma közvetlenül összefügg a nagyobb növekedési ütem és a jobb táplálék hasznosítás érdekében történő kiválasztással. A genetikai kiválasztás az anyagcsere és viselkedési jellemzők széles skáláját változtatta meg. Az anyagcsere rendellenességek előfordulása végtag problémákat, hasvízkórt, hirtelen elhullással járó szindrómát és más egészségügyi problémákat okoz. Egy, a tudományos jelentésben használt, a jóléti problémák előfordulását kimutató indikátor a hústermelésben használt standard csirkék elhullásának összehasonlítása (hetente 1%-os elhullás) a „vörös címkés” rendszerben, lassan növekvő törzsekből származó csirkék elhullásával (hetente 0,25%-os), illetve a tojótyúk törzsekből származó jércék elhullásával (0,14%). A következők azonosíthatóak, mint a fő egészségügyi és jóléti problémák: A standard broiler csirke tenyésztési egységekben az elhullás magasabb mint más fajta csirke gazdaságokban (lassan növekvő csirke törzsek hízlalása vagy tojótyúkok tenyésztése). A fiatal csirkék elhullása kapcsolatos lehet olyan keltetés előtti tényezőkkel, mint a tojás minősége. Az idősebb madarakban a gyors növekedéssel összefüggő anyagcsere rendellenességeknek van fontos hatásuk. A csontváz rendellenességek, különösen a végtagok gyengeségének különböző formái károsíthatják a madarak jólétét azáltal, hogy - súlyos esetekben fájdalommal és rossz közérzettel együtt járva - csökkentik a járásra való képességet. A csont gyengesége és elváltozása csonttörésekhez vezethet az elfogás és a vágási eljárás során. A csontváz-rendellenességek okai lehetnek fertőzőek, fejlődésbeliek vagy degeneratívak. A kontakt dermatitisz mellhólyagok, csánk fekély, vagy leggyakrabban talppárna dermatitisz formájában fordul elő. A súlyos sérülések fájdalmat okozhatnak, amelyek kaput nyithatnak más fertőzések előtt, valamint csökkent egészségügyi státuszhoz és gyenge termelékenységhez vezethetnek. Az alom minősége úgy tűnik a problémához hozzájáruló fontos tényező. A hasvízkór fontos, anyagcsere rendellenességből eredő halálos betegség. A levegő minősége, a fény körülmények, a hőmérséklet és a takarmányozás fontos tényezők, amelyek hatással vannak a hasvízkór kockázatára. A hirtelen elhullással járó szindróma kockázati tényezőinek és okainak széles skálája megegyezik a hasvízkór kockázati tényezőivel és okaival. Mivel ez a szindróma pár percen belül, az egyébként általánosan jó állapotban lévő madarak halálához vezet, a jóléti vonatkozás kevésbé jelentős mint a hasvízkór esetében, amely krónikus szenvedést okoz. A légúti és nyálkahártya problémák összefügghetnek fertőző vagy nem fertőző okokkal, köztük a gyenge levegő minőséggel kapcsolatos okokkal. A légúti kórtan valamely létesítmény higiéniai színvonaláról jelent mutatót és a hőmérsékletszabályozás problémáira utalhat.
HU
5
HU
A hőmérsékletből fakadó rossz közérzet fontos hatással van a madarak jólétére. A csirkék a környezeti hőmérséklet csak nagyon kis sávjában tapasztalják a megfelelő hő-komfortérzetet. A meleg stressz kockázata nő a madarak növekedése közben, mivel az anyagcsere hőtermelése nő és az egyes csirkék számára rendelkezésre álló tér csökken. A hő-komfortérzet nem csak a hőmérséklettől függ, de a relatív páratartalom is hatással van rá. A nagy állománysűrűség által okozott viselkedési korlátok azt eredményezhetik, hogy a csirkék képtelenek lesznek elvégezni a mozgási-, illetve alomra irányuló tevékenységeiket, és így a csirkék jólétére negatív hatással lehetnek. A szakértők tanácsainak nyilvánosan hozzáférhetővé tételéhez felhasznált módszerek Az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság véleménye hozzáférhető a következő honlapon http://europa.eu.int/comm/food/fs/sc/scah/out39_en.pdf •
Hatásvizsgálat A következő politikai lehetőségeket azonosították: –
Nincs intézkedés: Ez a lehetőség nem felelne meg a nyilvánosság növekvő aggályainak a csirkék kíméletével kapcsolatban. Ugyanakkor az iparág az eltérő nemzeti jogszabályok következtében kialakuló piaci zavarok elkerülése érdekében az európai szintű jobb harmonizációt, valamint a kiskereskedők és a fogyasztói igények által megkövetelt nemzeti szintű önkéntes minőségbiztosítási rendszereket részesítené előnyben.
–
Minimális állatjóléti követelmények megállapítása a csirketenyésztésben: a csirketenyésztésben használandó felszerelések és állatszállás részletes leírását tartalmazó irányelv vagy rendelet. Ez a lehetőség megfelelhet a nyilvánosság elvárásainak, tekintettel a csirkék kíméletére. Az alkalmazott tenyésztési módszerek technikai részleteiről szóló nagyon szigorú szabályozásból azonban hiányozhat az alkalmazott tenyésztési rendszerek változatossága szempontjából szükségszerű rugalmasság. A hatékonyabb és jólét-barátabb tenyésztési gyakorlatok kialakítása kellő rugalmasságot nyújtó jogszabályi kereteket igényel. Az olyan jogszabályok, amelyek túl sok technikai részletet szabályoznak, az ágazat folyamatban lévő technikai fejlődésének akadályozását kockáztatják.
HU
6
HU
–
Integrált megközelítés: a csirkék jólétével kapcsolatos kulcstényezőket érintő technikai követelmények harmonizációja, kombinálva a legintenzívebb termelés post mortem vizsgálatát integráló, az állományok vágás utáni indikátor alapú ellenőrzésével. Ezt a teljesítmény-orientált megközelítést választották a javaslathoz.
3.
A JAVASLAT JOGI ELEMEI •
A javasolt intézkedés összefoglalása A hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvet javasolják.
•
Jogalap Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 37. cikke.
•
A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve alkalmazandó, amennyiben a javaslat nem esik a Közösség kizárólagos hatáskörébe. A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani a következő ok(ok)nál fogva. Az ezen ágazat meglévő szabályai közötti különbségek torzíthatják a verseny feltételeit és akadályozhatják a zökkenőmentes működést a csirkehús-piac közös szervezésében. A tagállamok önálló intézkedése e piac transznacionális jellegénél fogva nem elégséges az e javaslatban körvonalazott célkitűzések megvalósításához. A közösségi intézkedés jobban megvalósítja a javaslat célkitűzéseit a következő ok(ok)nál fogva. Szükség van a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapítására, a termelés ésszerű fejlesztésének biztosítása érdekében. Ezen ágazat méreténél fogva, ez legjobban EU szintű intézkedéssel valósítható meg. Jelenleg a csirkék tenyésztése a tenyésztés céljából tartott állatok védelmének általános követelményeiről szóló 98/58/EK irányelv hatálya alá tartozik. Míg állatjóléti követelményeket tartalmazó önkéntes termelési rendszerek léteznek több tagállamban, csak Svédország és Dánia rendelkezik külön jogszabályokkal e csirkék védelmére.
HU
7
HU
A hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok jobb közösségi szintű harmonizációja segíthetne az eltérő nemzeti jogszabályokból és nemzeti szintű önkéntes minőségbiztosítási rendszerekből fakadó piaci zavarok elkerülésében. A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. •
Az arányosság elve A javaslat, a következő ok(ok)nál fogva, megfelel az arányosság elvének. A javaslat minimális szabványokat állapít meg a hústermelés céljából tartott csirkék védelmére. A tagállamok, a Szerződésben meghatározott általános szabályok tiszteletben tartása mellett, a hústermelés céljából tartott csirkék védelmére a területükön belül fenntarthatnak vagy alkalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek az ezen irányelvben előírtaknál szigorúbbak Az e közleményt kísérő bizottsági javaslat célja a csirkék intenzív tenyésztése terén az állatok kíméletének javítása, a létesítményekre vonatkozó technikai és gazdálkodási követelmények bevezetésén keresztül, beleértve a fokozott ellenőrzést a gazdaságokban és az állomány vágás utáni jólét-specifikus ellenőrzésén alapuló információ növekvő áramlását a termelő, az illetékes hatóságok és a vágóhíd között. Fontos kiemelni, hogy már ma kiterjedt információkat gyűjtenek a termelési paraméterekről ebben a nagyon integrált termelési rendszerben. Ezeknek az adatoknak a felhasználása, nem csupán kereskedelmi célokra vagy a higiéniai követelmények felügyeletére, hanem a gazdaságban a jóléti körülmények ellenőrzésére is, költség-hatékony és eredményes módnak tűnik az állatok jólétének javítására. Ez az integrált megközelítés az élelmiszer-higiéniáról és állatorvosi ellenőrzésről szóló új jogszabályoknak is fontos vezérmotívuma. Ezek az általános jogszabályok, amelyek tartalmaznak állatjóléti szempontokat is, információáramlásról rendelkeznek a gazdaság és a vágóhíd között. Az érdekelt felekkel a javaslat kidolgozása közben történt messzemenő konzultációk során, ezt a megközelítést széles körűen üdvözölte minden érdekelt fél.
•
Az eszközök kiválasztása Javasolt eszközök: irányelv. Más módozat a következő ok(ok)nál fogva nem lenne megfelelő.
HU
8
HU
Az alkalmazott gazdálkodási módszerek technikai részleteiről szóló rendeletből hiányozhatna az alkalmazott tenyésztési rendszerek változatossága szempontjából szükségszerű rugalmasság. A hatékonyabb és jólét-barátabb tenyésztési gyakorlatok kialakítása kellő rugalmasságot nyújtó jogszabályi kereteket igényel. Az olyan jogszabályok, amelyek túl sok technikai részletet szabályoznak, az ágazat folyamatban lévő technikai fejlődésének akadályozását kockáztatják. Egy rendelet azt az előnyt nyújtaná, hogy általános hatállyal rendelkezne, teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó lenne minden tagállamban, anélkül, hogy az átültetéshez szükséges nemzeti jogi aktus további közigazgatási terhet jelentene. Mindazonáltal az állatjóléti és egészségügyi jogszabályok sajátos területén több tagállam előzetesen kifejezte, hogy az irányelveket részesítené előnyben, amelyek a megvalósítandó eredmények tekintetében kötelezőek, de e célkitűzések megvalósítási formáit és módszereit a tagállamok választhatnák meg. Így szükséges egy olyan átültető jogi aktust készíteni a nemzeti jogszabályok alapján, amely lehetőséget nyújt a jogszabály sajátos nemzeti körülményeket figyelembe vevő beillesztésére. 4.
KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁS A javaslat nincs kihatással a közösségi költségvetésre.
5.
KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK •
Felülviszgálati/módosítási/megszüntetési záradék A javaslat tartalmaz felülvizsgálati záradékot.
•
Megfelelési táblázat A tagállamok kötelesek közölni a Bizottsággal az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szövegét, valamint az azon rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot.
•
Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus érint EGT vonatkozású kérdést és ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre.
HU
9
HU
2005/0099 (CNS) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen annak 37. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára2, tekintettel az Európai Parlament véleményére3, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére4, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére5 mivel: (1)
Az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv előírja, hogy a mezőgazdasági politikák kialakításánál és végrehajtásánál a Közösség és tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait.
(2)
A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezmény6 („az egyezmény”) alapján kidolgozott, a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 1998. július 20-i, 98/58/EK tanácsi irányelv7 a tenyésztés céljából tenyésztett vagy tartott állatok védelmét szolgáló minimumszabályokat állapít meg, amelyek magukba foglalnak az állatok élettani és etológiai szükségleteinek megfelelő elhelyezésről, táplálékról, vízről és gondozásról szóló rendelkezéseket.
2
HL C […] […], o. HL C […] […], o. HL C […] […], o. HL C […] […], o. HL L 323., 1978.11.17., 14. o. HL L 221., 1998.8.8, 23. o. A 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.
3 4 5 6 7
HU
10
HU
(3)
A Közösség részes fele az Egyezménynek, amely keretében a baromfiról szóló külön ajánlás került elfogadásra, amely a hústermelés céljából tartott háziszárnyasra (Gallus gallus) vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.
(4)
Az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság 2000. március 21-i, A hústermelés céljából tartott csirkék jóléte (broiler csirkék) című jelentése azt a következtetést vonta le, hogy az e célból jelenleg használt csirketörzsek nagy növekedési ütemét nem kíséri megfelelő szintű állatjólét és egészség, és, hogy a magas állománysűrűségi arányok negatív hatásai csökkennek az olyan épületekben, ahol jó beltéri klimatikus feltételeket tudnak fenntartani.
(5)
Közösségi szinten szükséges a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló szabályok megállapítása, hogy a verseny olyan torzulásai elkerülhetőek legyenek, amelyek akadályozhatják a zökkenőmentes működést ezen ágazati piac közös szervezésében, és, hogy az ágazat ésszerű fejlesztését biztosítsák.
(6)
Az arányosság elvével összhangban szükséges és célszerű azon alapvető célkitűzés megvalósítása érdekében a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályokat megállapítani, amely állatjóléti javítások bevezetését célozza az intenzív csirketenyésztésben. Ez az irányelv nem lép túl azon, ami a kívánt célkitűzések megvalósításához szükséges, a Szerződés 5. cikkének harmadik bekezdésével összhangban.
(7)
A szabályoknak az intenzív tenyésztési rendszerek jóléti problémáira kell összpontosítaniuk. A kis csirkeállományok tartására alkalmazandó aránytalan intézkedések elkerülése érdekében minimális küszöböt kell megállapítani ezen irányelv alkalmazására.
(8)
Ezen felül bizonyos típusú külterjes tenyésztési rendszereket mentesíteni kell ezen irányelv egyes konkrét követelményei alól. Az ilyen mentességeknek a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 1991. június 5-i, 1538/91/EGK bizottsági rendeletben8 a szabad tartású csirkékre tett utalásokon kell alapulniuk.
(9)
Fontos, hogy a csirkéket gondozó személyek tisztában legyenek a vonatkozó állatjóléti követelményekkel és megfelelő képzésben részesüljenek a feladataik ellátásához.
(10)
A hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló szabályok megállapításánál egyensúlyt kell kialakítani a különböző figyelembe veendő szempontok - az állatjólét és egészség, a gazdasági és szociális megfontolások, valamint a környezeti hatás között.
(11)
A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 2004. április 29-i, 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet9 keretet hoz létre a hatósági ellenőrzéseknek, amelyek magukba foglalják az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak, mint
8
HL L 143., 1991.6.7., 11. o. A legutóbb a 814/2004/EK rendelettel (HL L 153., 2004.4.30., 1. o.) módosított rendelet; helyesbített változat (HL L 231., 2004.6.30., 3. o.). HL L 165., 2004.4.30., 1. o.; helyesbített változat (HL L 191., 2004.5.28., 1. o.).
9
HU
11
HU
például az ezen irányelv rendelkezéseinek történő megfelelést. Ezen felül a rendelet rendelkezik arról, hogy a tagállamok éves beszámolót nyújtanak be a többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásáról, benne az elvégzett ellenőrzések és auditálások eredményeiről. (12)
Már léteznek különféle önkéntes rendszerek különböző tagállamokban a csirkehús állatjóléti szabványoknak és más paramétereknek való megfelelése alapján történő címkézésére.
(13)
Az ilyen önkéntes címkézési rendszerekben szerzett tapasztalatok fényében célszerű, hogy a Bizottság benyújtson egy olyan jelentést a csirkehúsra, húsipari termékekre és készítményekre vonatkozó, közösségi szintű, kötelező, harmonizált és specifikus címkézési rendszer bevezetésének lehetőségéről, amely az állatjóléti szabványoknak való megfelelésen, beleértve esetleges társadalmi-gazdasági vonatkozásokat, a Közösség gazdasági partnereire való hatáson, valamint egy ilyen címkézési rendszernek a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfelelésén alapszik.
(14)
Célszerű, hogy a Bizottság jelentést nyújtson be, amely további kutatást és gyakorlati tapasztalatokat figyelembe vevő, új tudományos adatokon alapszik, azért, hogy tovább javítsák a hústermelés céljából tartott csirkék jólétét, beleértve az ilyen csirkék szülői állományát is, különösen az ezen irányelv által nem érintett szempontok tekintetében. Ennek a jelentésnek külön meg kell vizsgálnia a genetikai paraméterek hatását az olyan azonosított hiányosságokra, amelyek a hústermelés céljából tartott csirkék nem kielégítő jólétét okozzák.
(15)
A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértésekor alkalmazandó szankciókról, és biztosítaniuk kell, hogy azokat végrehajtják. A szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
(16)
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i, 1999/468/EK tanácsi határozattal10 összhangban kell elfogadni,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
10
HU
HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
12
HU
1. cikk Tárgy és hatály Ez az irányelv hústermelés céljából tartott csirkékre alkalmazandó. Nem alkalmazandó azonban: a)
kevesebb mint 100 csirkét tartó létesítményekre;
b)
tenyészállat-állományokat tartó létesítményekre;
c)
keltető telepekre.
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen a tagállamok szabadon hozhatnak szigorúbb intézkedéseket. 2. cikk Fogalommeghatározások 1.
11
HU
Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: a)
„tulajdonos” vagy „tartó”: bármilyen azon természetes vagy jogi személy vagy személyek akik tulajdonában állnak vagy akik másképpen felelősek vagy akik gondjára bíztak csirkéket, akár állandó, akár ideiglenes alapon;
b)
„illetékes hatóság”: valamely tagállam azon központi hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik az állat-egészségügyi vagy tenyésztéstechnikai ellenőrzések elvégzéséhez, vagy bármely hatóság, amelyet a központi hatóság e hatáskörrel felruházott;
c)
„hatósági állatorvos”: azon állatorvos, akit a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet11 I. melléklete III. szakasza IV. (A) fejezetének megfelelően felhatalmaztak ilyen minőségben eljárni, valamint az illetékes hatóság kinevezte;
d)
„csirke”: a Gallus gallus fajból származó azon állat, amelyet hústermelés céljából tartanak;
e)
„létesítmény”: azon termelési hely, ahol a csirkéket tartják;
f)
„létesítmény egysége”: azon baromfiüzem vagy valamely baromfiüzem elkülönített része, ahol egy csirkeállományt tartanak;
g)
„hasznosítható terület”: azon alommal ellátott terület, amely a csirkék számára bármikor hozzáférhető.
HL L 139., 2004.4.30., 206. o.; helyesbített változat (HL L 226., 2004.6.25., 83. o.).
13
HU
2.
A „hasznosítható terület” 1. bekezdés (g) pontja szerinti meghatározása módosítható a 9. cikkben hivatkozott eljárásnak megfelelően, hogy az magába foglaljon olyan területeket, amelyek padlózati felülete nincs almozva, de az almozott területekkel legalább egyenértékű jóléti szabványoknak megfelel. 3. cikk A csirketartás követelményei
1.
A tagállamok biztosítják, hogy a tulajdonos vagy tartó betartja az I. mellékletben előírt követelményeket.
2.
A tagállamok biztosítják, hogy a csirkék négyzetméterenkénti állománysűrűsége a használható területen („állománysűrűség”) létesítményenként vagy külön létesítmény egységenként nem haladja meg a 30 kilogramm élősúlyt.
3.
A 2. bekezdéstől való eltéréssel a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a csirkéket 38 kilogramm élősúlyt nem meghaladó állománysűrűséggel tartsák a létesítményeken vagy az egyes létesítmény egységeken, feltéve, hogy a tulajdonos vagy tartó betartja a II. melléklet követelményeit, az I. mellékletben előírt követelményeken felül. Ilyen eltérés esetében a tagállamnak biztosítania kell, hogy:
4.
a)
az ellenőrzéseket, felügyeletet és nyomon követést, amelyről a III. és IV. melléklet rendelkezik, az illetékes hatóság elvégzi; és
b)
a vágóhídon a hatósági ellenőrzésekért felelős hatósági állatorvos betartja a IV. mellékletben előírt követelményeket.
E cikk 2. és 3. bekezdése, illetve ezen irányelv I. mellékletének 6. és 7. pontja nem alkalmazandó a szabad tartású csirkékre, ahogy azt az 1538/91/EGK bizottsági rendelet IV. melléklete (c), (d) vagy (e) pontja említi. 4. cikk Képzés és útmutató a csirkékkel foglalkozó személyeknek
1.
A tagállamok biztosítják azt, hogy: a)
b)
HU
a tulajdonosok vagy tartók és az általuk, a csirkék gondozására vagy elfogására és berakodására foglalkoztatott vagy alkalmazott személyek részesültek: i)
utasításban és útmutatásban a vonatkozó állatjóléti követelményekről, beleértve a létesítményen gyakorolt selejtezési módszereket érintő követelményeket; valamint
ii)
kellő képzésben a feladataik ellátásához.
megfelelő tanfolyamok rendelkezésére.
állnak
14
az
(a)
pontban
említett
személyek
HU
2.
Az 1. bekezdés (b) pontjában említett tanfolyamok („tanfolyamok”) kíméleti szempontokra összpontosítanak és különösen az V. mellékletben felsorolt kérdésekkel foglalkoznak.
3.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a tanfolyamok ellenőrzésére és jóváhagyására egy rendszer létrehozását. A csirkék tulajdonosának vagy tartójának a tagállam illetékes hatósága által elismert bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely tanúsítja, hogy elvégzett egy ilyen tanfolyamot, vagy az ilyen képzéssel egyenértékű gyakorlatot szerzett.
4.
A tagállamok a [2006. december 1-je] előtt szerzett gyakorlatot elismerhetik az ilyen tanfolyamokon való részvétellel egyenértékűnek és bizonyítványt kell kiadniuk az egyenértékűség tanúsítására.
5.
E cikk alkalmazásáról részletes szabályokat fogadhatnak el, a 9. cikkben hivatkozott eljárásnak megfelelően. 5. cikk A csirkehús címkézése
Nem később mint két évvel ezen irányelv elfogadása után, a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy, a csirkehúsra, húsipari termékekre és készítményekre vonatkozó, közösségi szintű, kötelező, harmonizált és specifikus címkézési rendszer bevezetésének lehetőségéről, amely az állatjóléti szabványoknak való megfelelésen alapszik. Ez a jelentés megvizsgálja az esetleges társadalmi-gazdasági vonatkozásokat, a Közösség gazdasági partnereire való hatásokat, valamint egy ilyen címkézési rendszernek a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfelelését. A jelentést az ilyen vonatkozásokat és a tagállamok által, az önkéntes címkézési rendszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatokat figyelembe vevő, megfelelő jogszabályi javaslatok kísérik. 6. cikk Adatok benyújtása a tagállamok által és a Bizottság ezt követő jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 1.
Nem később mint öt évvel ezen irányelv elfogadása után, a tagállamok összesítést nyújtanak be a Bizottságnak az adatokról, amelyeket a IV. melléklet 1. és 2. pontjának rendelkezései alapján gyűjtöttek be. A Bizottság ezen adatokra és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos véleményére alapuló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a genetikai paraméterek hatásáról az olyan azonosított hiányosságokra, amelyek a csirkék nem kielégítő jólétét okozzák. Ezt a jelentést, amennyiben szükséges, megfelelő jogszabályi javaslatok kísérik.
HU
15
HU
2.
Az 1. bekezdés rendelkezése alapján benyújtandó adatok formátumát a Bizottság ezen irányelv elfogadását követően két éven belül meghatározza, a 9. cikkben hivatkozott eljárásnak megfelelően. 7. cikk Szankciók
A tagállamok szabályokat állapítanak meg az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókról, és minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy azokat végrehajtsák. Az előírt szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb [2006. december 1-jéig] értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről és haladéktalanul értesítik az azokat érintő, bármilyen későbbi módosításról. 8. cikk Végrehajtási hatáskörök 1.
Az ezen irányelv egységes végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedéseket a 9. cikkben hivatkozott eljárásnak megfelelően lehet elfogadni. Különösen a IV. melléklet 4. pontjában meghatározott pontozási rendszer alkalmazásához kell részletes szabályokat elfogadni, a 9. cikkben hivatkozott eljárásnak megfelelően.
2.
A 9. cikkben hivatkozott eljárásnak megfelelően a mellékleteket módosítani lehet. 9. cikk Bizottsági eljárás
1.
A Bizottságot támogatja az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság).
2.
Ahol e bekezdés említésre kerül, az 1999/468/EGK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó és az 1999/468/EGK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott időtartamot három hónapban kell megállapítani. 10. cikk Átültetés
1.
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [2006. december 1-jéig] megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal e rendelkezések szövegét, valamint e rendelkezések és ezen irányelv megfelelési táblázatát. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A tagállamok határozzák meg a hivatkozás módját.
HU
16
HU
2.
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 11. cikk Hatályba lépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 12. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben,
a Tanács részéről az elnök
HU
17
HU
I. MELLÉKLET VALAMENNYI LÉTESÍTMÉNYRE ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK (a 3. cikk említése szerint) Itatók 1.
Az itatókat olyan módon helyezik el és tartják, hogy elkerüljék a kicsordulást.
Etetés 2.
A takarmány folyamatosan rendelkezésre áll és nem szabad megvonni a csirkéktől több mint 12 órával a várható levágási időpont előtt.
Alom 3.
Valamennyi csirkének állandó hozzáférése van alomhoz, amely száraz és a felszínén morzsalékos.
Szellőzés és fűtés 4.
A szellőzés elégséges ahhoz, hogy elkerüljék a túlfűtést, valamint, hogy eltávolítsa a nedvességet, amennyiben a fűtőrendszerekkel való kombináció azt szükségessé teszi.
Zaj 5.
A zaj szintet a minimumra kell csökkenteni. A szellőztető ventilátorokat, etető gépeket vagy más berendezéseket úgy kell kialakítani, elhelyezni, működtetni és karbantartani, hogy a lehető legkisebb zaj mennyiséggel járjanak.
Fény 6.
Minden épület legalább 20 lux fényerejű fénnyel rendelkezik a madarak szemmagasságában mérve, a világos időszak alatt, és az a teljes alapterületet bevilágítja. A fény szintjének ideiglenes csökkentése, amikor az szükséges, az állatorvosi tanácsot követve megengedhető.
7.
A fénynek a csirkék épületben való elhelyezése időpontjától számított három napon belül kezdődően, az előrelátható vágási időpont előtt három nappal bezárólag, összesen legalább 8 órán át tartó sötét időszakokat magába foglaló 24 órás ritmust kell követnie, amelyekben legalább egy legalább 4 órán át tartó megszakítás nélküli sötét időszak van.
Vizsgálat 8.
HU
Valamennyi a létesítményben tartott csirkét naponta legalább kétszer meg kell vizsgálni. A tartó olyan eljárást vezet be, amely biztosítja, hogy a vizsgálatot végző személy valamennyi csirke mellett legfeljebb három méteres távolságon belül elhaladjon.
18
HU
9.
Azoknak a csirkéknek, amelyek súlyosan sérültek vagy rossz egészségi állapot jeleit mutatják, mint például, nehezükre esik járni, súlyos hasvízkórban vagy súlyos fejlődési rendellenességben szenvednek, és valószínűsíthető, hogy szenvedni fognak, megfelelő kezelésben kell részesülniük vagy azonnal le kell selejtezni azokat.
Tisztítás 10.
Az épületek, berendezések vagy eszközök azon részeit, amelyekkel a csirkék érintkeznek, alaposan ki kell tisztítani és fertőtleníteni minden alkalommal, amikor kitelepítést végeznek, mielőtt az új állományt bevezetnék az egységbe.
Nyilvántartás 11.
Az 98/58/EK irányelv melléklete 5. pontjának megfelelően vezetett nyilvántartáson felül a tulajdonosnak vagy tartónak egy létesítmény minden egyes egységére nézve a következő nyilvántartást kell vezetnie: a)
bevezetett csirkék száma;
b)
csirkék származása;
c)
takarmány kiosztásának napja, mennyisége és fajtája;
d)
nyújtott egészségügyi és állatorvosi kezelések;
e)
elhullás napi bontásban, az okok megjelölésével, amennyiben ismertek;
f)
épület hőmérséklete napi bontásban (legmagasabb és legalacsonyabb);
g)
átlag súly, abban az időpontban, amikor a csirkéket elküldik levágásra;
h)
levágásra küldött csirkék száma és a vágóhídra holtan érkezett csirkék száma.
Ezeket a nyilvántartásokat legalább három évig meg kell őrizni, és az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani, amikor az ellenőrzést végez vagy másképpen kéri. Műtéti beavatkozások 12.
Tilos minden nem gyógyászati vagy diagnosztikai célból végzett műtéti beavatkozás, amely a test érzékeny részének sérülését vagy elvesztését, vagy a csontszerkezet módosítását eredményezi. A tollcsipkedés és a kannibalizmus megelőzése érdekében azonban a tagállamok engedélyezhetik a csőrkurtítást, feltéve, hogy azt szakképzett személyzet végzi 10 naposnál fiatalabb csirkéken. Ezen felül a tagállamok engedélyezhetik hímivarú csirkék kiherélését. A kiherélést csak állatorvosi felügyelet mellett, olyan személyzet végezheti, aki az illetékes hatóság által engedélyezett külön képzésben részesült.
HU
19
HU
II. MELLÉKLET A NAGYOBB ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG HASZNÁLATÁNAK KÖVETELMÉNYEI (a 3. cikk (3) bekezdése említése szerint) Értesítés és dokumentáció 1.
A tulajdonos vagy tartó értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy több mint 30 kilogramm élősúlyú állománysűrűséget szándékoznak használni. Az értesítést olyan dokumentumnak kell kísérnie, amely összefoglalja a 2. pont szerint szükséges dokumentáció tartalmát képző információkat. Az értesítést a létesítményt ellátó állatorvos megjegyzésével látja el. Az ilyen megjegyzés azonban nem menti fel a tulajdonost vagy tartót ezen irányelv szerinti bármilyen jogi kötelezettsége alól.
2.
A tulajdonos vagy tartó a létesítményben a tenyésztési rendszert részletesen leíró, összeállított dokumentációt tart, illetve bocsát rendelkezésre. Az különösen a következő kérdésekről tartalmaz információkat: a)
HU
a létesítmény és berendezéseinek technikai adatai: i)
a létesítmény tervrajza, amely magába foglalja a csirkék által elfoglalt terület méreteit;
ii)
szellőző-, hűtő- és fűtőrendszer, beleértve azok elhelyezkedését; szellőzési terv, amely részletezi a levegőminőség olyan célparamétereit, mint a levegőáramlás, levegő sebesség és hőmérséklet;
iii)
etető- és itatórendszerek és azok elhelyezkedése;
iv)
riasztóberendezések és tartalék berendezések áramkimaradás esetére;
v)
padozat típus és normális esetben használt alom;
b)
tenyésztési célok;
c)
irányítás: i)
csirkéket gondozó személyzet létszáma, kapcsolattartási adatokat vészhelyzet esetére;
ii)
tulajdonos vagy tartó és a csirkéket gondozó más személyek szakképzettsége;
iii)
csirke és takarmány beszállítók;
iv)
a létesítményt ellátó állatorvos;
v)
a létesítmény napi irányítására vonatkozó ellenőrzési terv és eljárások, beleértve a selejtezési eljárásokat;
20
amely
tartalmazza
a
HU
vi)
technikai berendezések ellenőrzési és karbantartási terve;
vii) kitelepítési eljárások, beleértve az elfogást; viii) tisztítási és fertőtlenítési eljárások; ix)
áramkimaradás esetében használatos vészhelyzeti terv.
A dokumentációt kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják és azt napra készen kell tartani. Különösen a szellőzőrendszer és a riasztóberendezés műszaki ellenőrzéséről kell nyilvántartást vezetni. A tulajdonos vagy tartó indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot bármilyen lényeges változásról a leírt létesítményben, berendezésben vagy eljárásokban. A létesítményekre és a személyzetre vonatkozó követelmények 3.
A tulajdonosnak vagy tartónak biztosítania kell, hogy a létesítmény minden egyes egysége fel legyen szerelve olyan szellőző-, fűtő- és hűtőrendszerrel, amelyet úgy terveztek meg, alakítottak ki és úgy működtetnek, hogy a)
az NH3 koncentráció ne haladja meg a 20 ppm-et és a CO2 koncentráció ne haladja meg a 3000 ppm-et, a csirkék fejszintjénél mérve;
b)
a belső hőmérséklet, amikor az árnyékban mért külső hőmérséklet meghaladja a 30° C-ot, ne haladja meg ezt a külső hőmérsékletet több mint 3° C-kal;
c)
amikor a külső hőmérséklet 10° C alatt van, a relatív páratartalom a létesítmény egységén belül ne haladja meg a 70 %-ot.
A szellőző-, fűtő- és hűtőrendszert a 2. pont (c) alpontjában előírt dokumentációban megjelölt időközönként ellenőrizni kell. Nyomon követés és nyilvántartás vezetése a létesítményben 4.
A létesítményben a tulajdonos vagy tartó a következő változókat követi nyomon, illetve vezet azokról nyilvántartást, a létesítmény minden egyes egysége tekintetében: a)
hőmérséklet és relatív páratartalom a létesítmény minden egyes egységében, folyamatos alapon;
b)
a csirkék vízfogyasztása a létesítmény minden egyes egységében, napi bontásban.
Ezeket a nyilvántartásokat a tulajdonosnak vagy tartónak legalább három évig meg kell őriznie, és az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania, amikor az ellenőrzést végez vagy másképpen kéri.
HU
21
HU
III. MELLÉKLET A NAGYOBB ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG HASZNÁLATA ESETÉBEN A HIÁNYOSSÁGOK ELLENŐRZÉSE ÉS NYOMON KÖVETÉSE A LÉTESÍTMÉNYBEN (a 3. cikk (3) bekezdése említése szerint) 1.
Az illetékes hatóság ellenőrzéseket végez, hogy megvizsgálja: a)
az érintett létesítmény vagy a létesítmény egyetlen egységének berendezése és irányítása megfelelő-e a jólét elfogadható szintjének biztosításához;
b)
a nyilvántartott állomány méretek és elhullási arányok hihetőségét.
c)
az I. melléklet követelményein felül, a II. mellékletben megállapított követelményeket is betartják-e. Az illetékes hatóság különösen bármely olyan létesítményben végez ellenőrzést, ahonnan a IV. melléklet 3. pontja alapján súlyos hiányosságról, vagy egy előző értesítés tárgyát képező hiányosságról kap értesítést.
Eljárás nem megfelelés esetében 2.
Az e melléklet 1. pontjával összhangban végzett ellenőrzést követően, ha ez az ellenőrzés azt tárja fel, hogy a II. mellékletben előírt követelményeket nem tartják be, vagy a IV. melléklet 3. pontjával összhangban történő értesítést követően, az illetékes hatóság követelheti a tulajdonostól vagy tartótól, hogy szüntesse meg a jelentett hiányosságokat valószínűleg előidéző, a létesítményben uralkodó tényezőket. Ilyen esetben a tulajdonosnak vagy tartónak a létesítményt ellátó állatorvos megjegyzésével ellátott cselekvési tervet kell benyújtania. Ezen felül, amikor egy ellenőrzés során azt tárják fel, hogy a II. melléklet követelményeit nem tartották be, vagy amikor a IV. melléklet 3. pontja alapján súlyos hiányosságról kapnak értesítést, vagy ugyanazon létesítményre vonatkozóan előzőleg jelentett hiányosságról kapnak második értesítést, az illetékes hatóság elrendelheti az érintett létesítményre vagy létesítmény egységére vonatkozóan a maximális állománysűrűség csökkentését olyan mértékben, amely megfelelően korrigálja a hiányosságot, normális esetben 30 és 38 kilogramm élősúly közötti állománysűrűségre. Az illetékes hatóság tájékoztatja a tulajdonost vagy tartót a meghozott határozatról, és különösen arról az időpontról, amikortól az állománysűrűség csökkentése hatályba lép. Az illetékes hatóság azonban dönthet úgy, hogy nem kell csökkenteni az állománysűrűséget, amennyiben a tulajdonos vagy tartó elégséges magyarázatot nyújt a hiányosság rendkívüli természetéről, vagy bebizonyítja, hogy az okok az ő irányításukon kívül esnek. Ilyen esetben a tulajdonosnak vagy tartónak bizonyítania kell, hogy a megfelelő személyeket, mint például a keltető telep üzemeltetőjét vagy a takarmány beszállítót tájékoztatták a hiányosság előfordulásáról, annak érdekében, hogy megelőzzék a megismétlődését.
HU
22
HU
3.
A létesítmény tulajdonosa vagy tartója kérelmezheti a 2. pontban említett maximális állománysűrűségre vonatkozó csökkentési döntés felülvizsgálatát, feltéve, hogy a)
a két előző állomány megfelelt a IV. melléklet 3. pontjában megállapított határértéknek; és
b)
a létesítményt ellátó állatorvos kedvező véleményt adott a kérelemről.
Az illetékes hatóság a kérelemről a létesítmény ellenőrzése alapján dönt, beleértve a II. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően nyújtott dokumentáció értékelését.
HU
23
HU
IV. MELLÉKLET ELLENŐRZÉS ÉS NYOMON KÖVETÉS A VÁGÓHÍDON (a 3. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése említése szerint) 1.
A vágóhídon minden egyes szállítmányt, a talppárna dermatitisz előfordulására vonatkozóan, a hatósági állatorvos felügyelete mellett, a 4. pontnak megfelelően egy pontszám megállapításával legalább 200 csirkéből álló reprezentatív minta alapján történő ellenőrzésnek kell alávetni. A szállítmányt kísérő okmányokon megjelölt elhullási arányt, valamint az érkezéskor az elhullott csirkék számát nyilvántartásba kell venni, megjelölve a létesítményt és a létesítmény egységét. Az elhullási arány magába foglal minden selejtezett madarat.
2.
A hatósági állatorvos értékeli a post mortem vizsgálat eredményét, hogy azonosítson más esetleges jelzéseket, amelyek a származási létesítményben vagy a létesítmény egységében nem kielégítő jóléti körülményekre utalnak.
3.
Amikor a származási létesítmény vagy a létesítmény egysége meghaladja az elhullás vagy talppárna dermatitisz 1. táblázatban megállapított elfogadható szintjét, a hatósági állatorvos értesíti azon létesítmény tulajdonosát vagy tartóját, a létesítményt ellátó állatorvost, valamint az illetékes hatóságot. A hatósági állatorvos akkor is értesíti a létesítmény tulajdonosát vagy tartóját, a létesítményt ellátó állatorvost, valamint az illetékes hatóságot, ha a 2. pont alapján elvégzett értékelés hiányosságokat jelez a létesítményben, vagy ha az elhullás a szállítás során meghaladja a 0,5 %-ot. 1. táblázat:
4.
Szempont
Pontszám vagy százalék
Talppárna dermatitisz
50 pont
Elhullás (a létesítményben)
1 % plusz 0,06 % megszorozva az állomány napokban számított vágási korával
A talppárna dermatitiszre vonatkozó pontszámot e pontnak megfelelően kell megállapítani. Minden egyes madár egy lábát megvizsgálják és egyenként három csoportba osztályozzák: 0-s csoport: nincs talppárna sérülés; 1-es csoport: kisebb talppárna sérülések; 2-es csoport: súlyos talppárna sérülések.
HU
24
HU
A 0-s csoportban szereplő lábak száma nem járul hozzá a pontszámhoz. Az 1-es csoportban szereplő lábak számát 0,5-tel kell megszorozni, a 2-es csoportban szereplő lábak számát 2-vel kell megszorozni, és ezeket a pontszámokat össze kell adni. Ezután az összeget el kell osztani a minta méretével és megszorozni százzal.
HU
25
HU
V. MELLÉKLET KÉPZÉS (a 4. cikk (2) bekezdése említése szerint) A 4. cikk (1) bekezdésének (b) pontjában említett tanfolyamoknak legalább a csirkék védelméről szóló közösségi jogszabályokat magába kell foglalniuk, és különösen a következő témákat:
HU
a)
I. és II. melléklet;
b)
élettan, és különösen az itatási és etetési szükségletek, az állatok viselkedése, valamint a stressz fogalma;
c)
a csirkék kezelésének gyakorlati szempontjai, beleértve az elfogást és a szállítást;
d)
a csirkék sürgősségi ellátása, sürgősségi leölése és selejtezése.
26
HU
