HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 30.1.2009 COM(2009)26 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Grúziával közös légtér kialakításáról
HU
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Grúziával közös légtér kialakításáról
HU
2
HU
1.
BEVEZETÉS „A Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról” című közleményében1 a Bizottság kiemelte a Közösség keleti és déli szomszédjaival létrehozandó közös légtér fontosságát. A végső cél az Európai Unió és déli valamint keleti határai mentén található partnereinek összefogása azzal a szándékkal, hogy a piaci műveletekre vonatkozó közös szabályokat fogadjanak el. Az Európai Unió Tanácsa 2005. június 27-én tartott ülésén a Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásával kapcsolatos következtetéseiben támogatta ezt a célkitűzést, és üdvözölte a Közösség szomszédos országait is magában foglaló tágabb közös légtér 2010-ig történő kialakítása irányában tett eddigi lépéseket. Az Európai Unió szomszédjaival fennálló légiközlekedési kapcsolatok fejlesztése, amelynek végső célja egy közös légtér létrehozása, az európai légiközlekedési ágazat további gazdasági fejlesztésének egyik fontos lépése. A Közösség határain túlnyúló nemzetközi forgalom 19%-át teszik ki a szomszédos országokban található célállomásokra irányuló járatok, ami csak kevéssel marad el az észak-amerikai piacokra irányuló forgalomtól. Az Európai Unió már integrálta Svájc, Norvégia és Izland légiközlekedési piacát, ezután 2006 júniusában az Európai Közösség és tagállamai a nyugat-balkáni országokkal közös európai légiközlekedési megállapodást kötöttek, amelyet a Marokkóval létrejött első euromediterrán légiközlekedési megállapodás követett 2006 decemberében. Grúzia volt az egyik első ország, amely azzal a céllal, hogy a tagállamokkal meglévő kétoldalú légiközlekedési megállapodások összhangba kerüljenek a közösségi joggal, horizontális légiközlekedési megállapodást kötött az Európai Közösséggel. A megállapodást 2006. május 3-án írták alá, és 2008 márciusában lépett hatályba. Grúzia – az Európai Unióval történő szorosabb együttműködés kialakítására törekedve – nyitottnak mutatkozott tárgyalásokat kezdeményezni az Európai Unióval egy átfogó légiközlekedési megállapodásra vonatkozóan, illetve késznek mutatkozott a nemzetközi légi közlekedés kereteinek a Közösséggel történő közös átszervezésére is. 2008 májusában a gazdasági fejlődésért felelős grúz miniszter az Európai Bizottságnak címzett levelében fejezte ki Grúzia elkötelezettségét mind az Európai Unióval fenntartott légiközlekedési kapcsolatok további kibővítésére, mind pedig a közös légtérről szóló megállapodással kapcsolatos, a Közösséggel folytatandó tárgyalások megkezdésére. Ez is mutatja Grúzia komoly elkötelezettségét amellett, hogy a piacok további integrációját eredményező légiközlekedési tárgyalásokat kezdjen a Közösséggel. A jelen javaslat az Európai Tanács 2008. szeptember 1-jén, Brüsszelben tartott rendkívüli ülésének ajánlásait követi, amely javasolja a Grúzia és a Közösség között lévő kapcsolatok megerősítését, valamint többek között azt is, hogy a szükséges feltételek teljesülése esetén széles körű és átfogó szabadkereskedelmi övezet jöjjön létre.
1
HU
COM (2005) 79 végleges, 2005.3.11.
3
HU
E közleményben a Bizottság tehát azt ajánlja a Tanácsnak, hogy engedélyezze a Bizottság számára a közös légtérről szóló átfogó megállapodás megtárgyalását Grúziával, amelynek értelmében a két fél megnyitná egymás előtt piacait és egyúttal együttműködnének szabályozási kérdésekben, illetve közelítenék szabályozási rendszereiket, főként az olyan kiemelt területeken, mint például a légi közlekedés biztonsága és védelme, a környezetvédelem, valamint az egyenlő esélyeket, tisztességes és azonos versenyfeltételeket biztosító állami támogatási rendszer és versenyszabályok alkalmazása. 2.
A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSI KERET A Közösség és Grúzia közötti kapcsolatokat általában véve az 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás szabályozza. A 2003-as grúz „rózsás forradalom” és az európai szomszédságpolitikai cselekvési terv 2006 novemberében történt jóváhagyása óta a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödtek. E terv célja a Grúzia és az Európai Unió közötti gazdasági integráció és politikai együttműködés elmélyítése. A légi közlekedés terén történő további együttműködés a Közösségnek (a 2007–2013-as időszak tekintetében) Grúziára vonatkozó országstratégiai dokumentumában említett egyik olyan konkrét intézkedés, amely ezt a politikai célkitűzést támogatja. Az Európai Unió Grúzia fő kereskedelmi partnere, Grúzia teljes külkereskedelmének 31%-áért, exportjainak 34%-áért, valamint importjainak 31%-áért felel2. A Közösség és Grúzia közötti kereskedelem intenzitása növekedett az elmúlt három évben, de ahogy a Grúziának a világ többi részével való kereskedelme, úgy a Közösséggel folytatott kereskedelme, illetve kifejezetten Grúziának az Európai Unióba irányuló exportja sem vált diverzifikálttá. Grúzia fő exporttermékei az ásványi olajok, ércek, fémhulladékok és mezőgazdasági termékek, míg a Közösség főként gépeket és a közlekedésben használt eszközöket exportál Grúziába. 2007-ben az Európai Unió és Grúzia közötti kétoldalú kereskedelem teljes forgalma 1,6 milliárd EUR-t tett ki. A grúz gazdaságban nagy fejlődés történt az elmúlt két évben (évente több mint 10%os volt a növekedés). A 2008 augusztusában lezajlott háború és a pénzügyi válság lassíthatja a gazdaságot, azonban valószínű, hogy a jövőben folytatódik a növekedés. Grúziában fő gazdasági tevékenység többek között a mangán- és rézbányászat, a kisipar tevékenységei (italok, fémek és gépek gyártása), valamint a mezőgazdasági termékek előállítása. Különösen a szolgáltatói ágazat mutatott erős növekedést az utóbbi időben: a gazdaság által termelt teljes hozzáadott értékbeli részesedése a 2003-as 54%-ról 2007-re 65%-ra nőtt. Az évi körülbelül 10%-os növekedéssel a háztartások költése a FÁK országaiban gyorsabban nő, mint Kínában vagy Indiában3. A valamikori Szovjetunióban G r ú z i a jelentős turistacélpont volt. Bár az idegenforgalmi ágazat még mindig nem elegendően fejlett, Grúzia egyértelműen rendelkezik azzal a potenciállal, hogy európai turistákat vonzzon a Fekete-tenger partjára vagy a területén található, a világörökség részét képező helyszínekre és műemlékekhez. A grúz jövedelmek jelentős növekedése az elmúlt években az
2 3
HU
Forrás: Európai Bizottság: http://www.delgeo.ec.europa.eu/en/trade/enpi_csp_georgia_en1.pdf. Airbus Global Market Forecast (Airbus globális piaci előrejelzés) 2007–2026, 101. o.
4
HU
országból a határokon túlra irányuló idegenforgalom ugrásszerű – évi több mint 12%-os – növekedését okozta, különösen európai célpontokra. A grúz légiközlekedési ágazat A grúz légiközlekedési piacot a helyi Air Zena – Georgian Airways (grúz légitársaság) dominanciája jellemzi, amely az Európai Unió számos fővárosába indít járatokat. 2007-ben 590 000 utas repült menetrendszerinti járatokkal grúz repülőterekről, 36%-ukat a grúz légitársaság, 64%-ukat pedig külföldi légitársaságok szállították. A legnagyobb jelenléttel rendelkező külföldi légitársaság Grúziában a Turkish Airlines (török légitársaság). 2004 óta a grúz kormány igen nyitott politikát folytatott, amely a lentebb felvázolt jelentős forgalomnövekedést eredményezte. A Közösség tagállamai és az ország között létrejött kétoldalú megállapodásokban Grúzia számos korlátozást eltörölt. 2007-ben az ország „nyitott égbolt” megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Ez a nyitott politika tovább fogja növelni a Grúzia és a harmadik országok közötti légi forgalmat. 1999 és 2007 között Grúziában a teljes évi forgalomnövekedés 7,4%ot tett ki. 2007 és 2008 között az országba irányuló és onnan induló repülések gyakorisága 112-ről 148-ra, a külföldi légitársaságok száma pedig 13-ról 19-re nőtt. Az Orosz Föderációval fenntartott politikai kapcsolatok egyre rosszabbá válása okán a légiközlekedési kapcsolatok terén is egyértelműen áthelyeződik a hangsúly Oroszországról Törökországra, Ukrajnára és az Európai Unió országaira. Ennek megfelelően 2008-ban Isztambul átvette Moszkva Domogyedovó helyét, amely havi több mint 7 000 utassal a Grúzia fővárosából, Tbilisziből elérhető legfontosabb nemzetközi célponttá vált. Grúzia legfontosabb repülőtere a tbiliszi nemzetközi repülőtér. Az új tbiliszi nemzetközi terminál 2007. februári átadásával, valamint a batumi és kutaiszi repülőterek nemrégiben történt felújításával az ország légiközlekedési infrastruktúrája jelentős fejlődésen ment keresztül. A batumi repülőtér esetében különösen ki lehetne használni azt, hogy a Fekete-tenger mellett és a török határ közelében fekszik. A grúz közlekedési hatóságok struktúráját nemrégiben átalakították. Míg a grúz gazdasági fejlődésért felelős minisztérium részét képező közlekedési osztály felel a légiközlekedési szakpolitika kialakításáért, addig a felügyeleti és ellenőrzési teendőket az ugyanezen minisztérium keretein belül működő egyesült közlekedési hatóság látja el. Az egyesült közlekedési hatóságon belül a nemzeti polgári légiközlekedési hatóság felel az üzemeltetők, a szolgáltatók és a repülőterek üzemeltetési és műszaki felügyeletéért. Ami a légi irányítást illeti: a Sakaeronavigatisa a légiforgalmi szolgáltatást biztosító független szervezet Grúziában. Az Európai Unió és Grúzia közötti légiközlekedési kapcsolatok A közösségi és a grúz piacok szorosan össze vannak fonódva. Grúzia teljes jogú tagja az ECAC-nek (Európai Polgári Repülési Konferencia) és 2006 óta tagjelölt tagja a JAA-nek (Egyesült Légügyi Hatóságok). Az ország kérelmezte a Eurocontrolba való felvételét is. Grúziának 14 tagállammal van kétoldalú légiközlekedési megállapodása; ez hangsúlyozza az Európai Unió e szomszédjához
HU
5
HU
fűződő légiközlekedési kapcsolatainak fontosságát. A grúz piacon jelenlevő legfontosabb európai légitársaságok a Lufthansa, a CSA (cseh légitársaság), az Air Baltic, az Austrian Airlines és a British Mediterranean. Az Európai Unió és Grúzia közti utas- és teheráru-forgalom még mindig viszonylag alacsony (2007-ben 210 000 utas), azonban 2004 óta – körülbelül évi 14 százalékponttal – jelentősen növekszik. Számottevően nőtt a Közösség tagállamai és Grúzia közti összeköttetések száma. Ez is tükrözi a grúz légiközlekedési piacon – a különösen az Oroszország és Grúzia közötti politikai kapcsolatok rosszabbá válása után – bekövetkezett hangsúlyeltolódást az Orosz Föderációtól az Európai Unió, Törökország, valamint Ukrajna felé. Az Európai Unióban Grúzia legfontosabb partnerei a kétoldalú piacokon Németország (a Közösség és Grúzia közti piaci kapcsolatok 39%-a jelenik itt meg), Ausztria (17%), Lettország (14%) és Hollandia (9%). Az Európai Unióba és a transzatlanti piacra irányuló csatlakozó járatok egyértelműen a kereslet növekedésének irányába hatnak. Egyetlen kijelölt teherszállító társaság üzemeltet menetrendszerinti járatokat Grúzia és az Európai Unió között. 2007 és 2016 között az ágazat előrejelzései szerint az Európai Unió és a FÁK országok között a forgalom átlagosan évi 7,2%-kal fog nőni, amely arány lényegesen magasabb a Közösség belső piacain tapasztalható növekedési arányoknál. A technikai együttműködés tekintetében elmondható, hogy a Közösség a Tacis/Traceca program keretében – egyrészt az ATM, másrészt a biztonsági képzések terén – két lényeges regionális légiközlekedési programot kezdeményezett, amelynek eredményeiből Grúzia is részesül. 3.
A FONTOS SZOMSZÉDDAL KIALAKULT KAPCSOLATOK ELMÉLYÍTÉSE – A KÖZÖSSÉGI MEGKÖZELÍTÉS ELŐNYEI ÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE
A polgári légiközlekedési ágazat (beleértve az infrastruktúrát, az üzemeltetőket és más ágazati szereplőket) az európai gazdaság jelentős eleme. A légi fuvarozók a hozzáadott érték mintegy 0,6%-ért felelősek az Európai Unióban és több mint 400 000 embert foglalkoztatnak (a nem pénzügyi üzletgazdaságban foglalkoztatottak összlétszámának 0,4%-a)4, míg a teljes ágazat a Közösség egészében mintegy 3 millió főt foglalkoztat. Az egységes légiközlekedési piac 1990-es évek elejétől kezdődött kialakítása jelentősen hozzájárult az ágazat egyre dinamikusabbá válásához és hatékonyságának növekedéséhez, valamint számottevő társadalmigazdasági előnyökkel járt. 1992 és 2003 között a közösségen belüli útvonalak száma több mint 40%-kal emelkedett. A főbb közösségi fuvarozók termelékenysége 1990 és 2002 között 87 %-kal nőtt5. A belső piacban rejlő lehetőségek azonban nem aknázhatók ki teljes mértékben mindaddig, amíg a Közösség nem egyetlen, összehangolt egységként lép fel a harmadik országokkal fenntartott légiközlekedési kapcsolataiban mindenkor, amikor ez a megközelítés az európai légiközlekedési ágazat és az utasok érdekeit szolgálhatja. Ezenkívül az Európai Unió e tekintetben szerzett tapasztalatait a harmadik országok igen értékesnek tekintik. Ez különösen 4 5
HU
EUROSTAT Statistics in focus (Fókuszban a statisztikák), 37/2005, ISSN 1561-4840. A Bizottság „A Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról” c. közleményének (COM(2005) 79 végleges) melléklete.
6
HU
igaz Grúziára, amely országgal az Európai Unió különösen szoros kapcsolatot kíván kialakítani. A Közösség tagállamai és G r ú z i a ko r á b b a n kétoldalú légiközlekedési megállapodásokat kötöttek, amelyek korlátozott szintű piacnyitást és szigorú piaci feltételeket tartalmaztak az üzemeltetők számára. Bár bizonyos megállapodásokat kezdtek megengedőbbé tenni, a többi mégis mind a mai napig csak azt teszi lehetővé a felek számára, hogy egyetlen légi fuvarozót jelöljenek ki, ami gyakorlatilag két fuvarozóra szűkíti a piacra jutás lehetőségét. Az EU tagállamai és Grúzia közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások jelenlegi rendszere hátrányos helyzetbe hozhat számos közösségi fuvarozót, valamint egyes tagállamok fogyasztóit. Egy közösségi szintű légiközlekedési megállapodás a lehető legmagasabb szinten egyenlő feltételeket biztosítana minden közösségi fuvarozó számára, és lehetővé tenné minden tagállam utasainak, hogy a hasonló feltételek, valamint az Európai Unió és Grúzia közötti megnövekedett forgalom előnyeit élvezzék. Lehetővé tenné Grúzia számára biztonsági és védelmi előírásai javítását, és így könnyebbé válna mind a grúz, mind a közösségi fogyasztók, illetve ágazat számára a légiközlekedési szolgáltatások igénybevétele. Különösen pedig a biztonság területén lesz szükség erőfeszítésekre, hogy a légközlekedési hatóságok teljes mértékben képesek legyenek felügyeleti feladataik végrehajtására. Annak érdekében, hogy a Grúziával közös légtér kialakítása sikerekkel járjon, alapvető fontosságú, hogy a verseny, a piacszabályozás, a biztonság, a védelem és a környezetvédelem területén érvényes közösségi előírások végrehajtása céljából Grúzia közigazgatási kapacitásai kibővüljenek. Ezért a grúz légiközlekedési ágazat megerősítésére tekintettel a tárgyalások alatt külön figyelmet kell fordítani a szabályozási együttműködésre és segítségnyújtásra. A nyitott piacok olyan szabályozási keretet igényelnek, amely biztosítja a tisztességes versenyt, valamint a magas szintű biztonságot és védelmet, ezáltal pedig az egyenlő feltételeket és az egyenlő lehetőségeken alapuló tisztességes versenyt. A környezet védelmére tekintettel a megállapodásnak összhangban kell lennie a Közösség fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségével. Fontos, hogy a megállapodás ne korlátozza az Európai Unió lehetőségeit a légi forgalom növekedése következtében előálló, különösen a levegőminőséggel, a repülőterek környezetének zajszintjével, valamint a globális éghajlatváltozással kapcsolatos nemkívánatos mellékhatások enyhítésére szolgáló szabályozási vagy gazdasági eszközök alkalmazása terén. Bár még korai végső következtetéseket levonni, a közösségi légiközlekedési megállapodásokkal kapcsolatos, utóbbi időben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a közös légtérről szóló megállapodás és az euromediterrán megállapodások létrehozása jelentős hatással van az Európai Unió és a partnerország közötti menetrendszerinti légi forgalom növekedésére. Marokkó esetében a megállapodás aláírása óta a menetrendszerinti forgalom több mint 25%-kal nőtt, és az utasforgalom növekedése is évente legalább 10%-os volt összességében. Az Európai Unió és Grúzia közötti közös légtér létrehozása tehát jelentős gazdasági előnyökkel járhat, bár a földrajzi tényezők és az idegenforgalmi, valamint egyéb kapcsolatok fejletlenebb szintje miatt ezek számszerűleg valószínűleg kisebbek lesznek, mint Marokkó esetében. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a piac megnyitása és
HU
7
HU
a légiközlekedési előírások kölcsönös elismerése kedvező hatással lenne a légiközlekedési piacokra a Grúziával fennálló hagyományosan szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok folytán. A piacnyitás következtében jelentősen növekednének az uniós és a grúz állampolgárok utazási lehetőségei. Az Európai Unió és Grúzia közötti közvetlen csatlakozások valamint a járatok teljes száma is várhatóan jelentősen növekedik majd, és ez jelentősen fellendítheti a Közösség és Grúzia közötti kereskedelmi és turisztikai forgalmat. A gazdasági előnyök lényeges részét várhatóan az európai légiközlekedési ágazat és a tágabb értelemben vett európai gazdaság fogja élvezni. A közös légtér jelentős új piaci lehetőségeket jelentene az Európai Unió azon légi fuvarozói számára, akik Grúziában kívánnak tevékenységet folytatni, de jelenleg nem rendelkeznek a szükséges forgalmi jogokkal. Ezenkívül elősegítené a grúz fuvarozók integrációját a közösségi légi fuvarozók meglévő szövetségeibe, lehetővé téve az integrált termékek és az utasok javát szolgáló, jobb szolgáltatások kialakítását illetve a méretgazdaságosság révén megvalósuló jobb hatékonyságot. Amennyiben a politikai helyzet stabil marad Grúziában, és folytatódnak az általános gazdasági és politikai reformok, akkor a legelső év, amelyben az Európai Unió és Grúzia közötti közös légtér kialakul, a várakozások szerint 25 000 fővel több utast és a fogyasztók számára legalább 9 millió EUR értékű hasznot fog jelenteni. Az Európai Unió politikai és gazdasági érdeke, hogy a Közösség és Grúzia közötti, 1999-ben létrejött partnerségi és együttműködési megállapodás 58. cikkével összhangban a szomszédos országokkal folytatott gazdasági és közlekedési kapcsolatok kialakítása során gondoskodjon az európai előírásokkal összhangban álló közös követelmények végrehajtásáról. Ez legjobban olyan közösségi szinten tárgyalt átfogó megállapodással érhető el, amely előírja a légiközlekedési előírások és eljárások kölcsönös elismerését. A megállapodás végső célja a grúz légiközlekedési ágazat integrációja az Európai Unióval alkotott közös légtérbe, és a jogszabályoknak a lehetséges mértékig, kölcsönös elismeréssel történő harmonizációja a közösségi légiközlekedési jog kulcsfontosságú területein. A Grúziával folytatandó tárgyalásokra vonatkozó átfogó meghatalmazás bizonyítaná az Európai Unió elkötelezettségét a piacok megnyitása, a biztonsági és a védelmi előírások közelítése, illetve a szomszédos országok fenntartható fejlődése mellett. A Közösség és Grúzia közötti légiközlekedési megállapodás tágabb értelemben vett gazdasági hatásokkal járna az Európai Unió és a keleti határai mentén szomszédos országok közötti légi közlekedésre vonatkozóan is, valamint fokozná a regionális együttműködést. Egyértelmű politikai jelzés lenne továbbá Grúzia és a kaukázusi országok felé, hogy amennyire csak lehetséges, az Európai Unió kész őket belső piacába integrálni. Ahogy a fentiekben már említésre került, Grúzia kinyilvánította készségét arra, hogy megkezdje a Közösséggel alkotott közös légtérbe történő integrálódás folyamatát. A folyamat megvalósulása annak függvénye, hogy Grúzia mennyiben képes légiközlekedési előírásait – kölcsönös elismerés révén – összhangba hozni a közösségi szabályozással, így gondoskodva a légiközlekedési kapcsolatok szilárd jogi kereteiről.
HU
8
HU
5.
KÖVETKEZTETÉSEK A Bizottság ezért fontosnak tartja, hogy Grúzia számára átfogó lehetőséget adjon a szorosabb együttműködésre a polgári légi közlekedés terén. A Grúziával kötött megállapodás olyan tágabb értelemben vett légiközlekedési kérdéseket integráló ambiciózus keretet határozna meg, amely magában foglalja a légiközlekedésvédelem és -biztonság, a légiforgalmi szolgáltatás, a technológiai és kutatási, valamint üzleti ügyek és az ágazati együttműködés terén történő szabályozási együttműködést. A polgári légiközlekedési ágazat – a Grúzia és az Közösség számára kölcsönösen előnyös módon – a közlekedési együttműködés további megerősítését elősegítő jelentős új lehetőségeket nyújt. Ezért lépéseket kell tenni, hogy a légi közlekedés az Európai Unió és Grúzia közötti szorosabb együttműködés kulcsfontosságú területévé váljon, és ezáltal Grúzia számára további lehetőséggel szolgáljon az európai struktúrákba és piacokba történő integráció tekintetében. A megállapodás fontos lépés lesz az Európai Unió és a keleti szomszédai közötti közös légtér megvalósítása felé, ami a Közösség külső légiközlekedési politikájának egyik fő célkitűzése és általában fontos eleme az Európai Unió külpolitikájának. Egy közösségi szintű légiközlekedési megállapodás képes lesz hozzásegíteni Grúziát az európai légiközlekedési struktúrákba történő nagyobb mértékű integrációhoz és ötvözi a piac megnyitásának előnyeit a szabályozási, technikai és ipari ágazatokban folytatott együttműködéssel annak érdekében, hogy az üzemeltetők számára egyenlő feltételeket, a fogyasztók számára pedig bizonyos előnyöket biztosítson. A Grúziával kötött légiközlekedési megállapodás számottevő politikai és gazdasági hozzáadott értéke hosszú távon ösztönzőleg hathat a régió más országaira, és elősegítheti a kaukázusi regionális együttműködést. A fentiek fényében a Bizottság javasolja az átfogó nyílt légiközlekedési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését és a megállapodás megkötését Grúziával, és felkéri a Tanácsot, hogy hatalmazza fel az említett megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal és az összes érdekelt féllel a javasolt tanácsi határozatban meghatározott célkitűzések továbbfejlesztése és teljesítése érdekében.
HU
9
HU
