Az európai fejlesztési tendenciák figyelembe vétele a kidolgozás alatt álló Nemzeti Közlekedési Stratégiában

Az európai fejlesztési tendenciák figyelembe vétele a kidolgozás alatt álló Nemzeti Közlekedési Stratégiában Balatonföldvár 2013. május 15.

Berg Tamás és Köller László Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Az előadás vázlata 1. Az újabb időkben megfogalmazott általános európai fejlesztési tendenciák… Legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások (2011 évi „Fehér könyv, az Európa 2020 dokumentum, a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum, az ún. „Pozíciós Papír” a TEN-T hálózat

2. Az EU vasútfejlesztési irányainak megjelenése az NKS keretében kidolgozásra Kerülő Országos Vasútfejlesztési Koncepcióban… a.) Előzmények: Az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK), mint az NKS része b.) EU fejlesztési tendenciák és érvényesülésük az OVK előkészítése időszakában c.) Az OVK tervezési folyamatát meghatározó uniós irányok és azok összehangolása az OVK kidolgozás alatti tervezési programjával

3. Az EU közútfejlesztési irányainak figyelembe vétele az NKS-ben különös tekintettel a gyorsforgalmi úti TEN-T hálózat kialakítására 2

1. Az újabb időkben megfogalmazott általános európai fejlesztési tendenciák…

Legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások (2011 évi „Fehér könyv, az Európa 2020 dokumentum, a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum, az ún. „Pozíciós Papír” a TEN-T hálózat

3

A legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások… •COM (2011) 144 számú, „FEHÉR KÖNYV, útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához-úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” •AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről. (utalás az ITS, Connect, Easyway, IRIS stb. projektekre) •2008/57/EK és a 2011/18/EU irányelvek a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról •Első, második, harmadik és kidolgozás alatti negyedik „vasúti csomag” előírásai •Az Európai Unió TEN-T hálózatának kialakítására vonatkozó legújabb EU irányelvek 4

A legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások… •Az EU közleménye a belvízi szállítás előmozdításáról “NAIADES”, COM (2006) 6 •A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet, annak módosításai és végrehajtási szabályai; •Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról •Az Európai parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a légi navigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs-szolgálati rendelet) •Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról (légtérrendelet) EGT •Az Európai Parlament és a Tanács 552/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról (átjárhatósági rendelet) 5

Az elkövetkező 2014-2020 közötti EU költségvetési időszakra vonatkozó célkitűzések, javaslatok dokumentumai…

•COM(2010)2020 számú, „EURÓPA 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című kiadvány, amely a következő tervezési időszakra fogalmazza meg az Unió legfontosabb célkitűzéseit •Az ún. „Pozíciós Papír” – tervezet, az Európai Bizottság szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020. évekre szóló Partnerségi Megállapodása és programjai vonatkozásában. 6

A 2011 évi „Fehér könyv” legfontosabb célkitűzései… •A városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal működő” gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni, a jelentősebb városközpontok logisztikáját alapvetően széndioxid mentessé kell tenni 2030-ra. •A légi közlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, fenntartható tüzelőanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük 2050-re, szintén 2050-re 40%, lehetőség szerint 50%-al kell csökkenteni a tengeri közlekedésben alkalmazott bunkerolaj kibocsátásokat. •2030-ra a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30 %át, 2050-re pedig 50 %-át más közlekedési módoknak (vasút, vízi közlekedés) kell átvennie, hatékony zöld árufuvarozási folyosók üzemeltetésével. •2030-ra a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű hálózat hosszát, 2050-re pedig létre kell hozni a teljes európai nagysebességű hálózatot. 10 célkitűzés . 7

A 2011 évi „Fehér könyv” legfontosabb célkitűzései… •2030-ra teljesen üzemképes TEN-T törzshálózatot kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni. 10 célkitűzés •2050-re a törzshálózat valamennyi repülőtérét be kell kapcsolni a vasúti – lehetőleg nagysebességű – hálózatba. •2020-ra ki kell építeni a szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket, vasúti vonatkozásban az ERTMS európai megvalósítási terve alapján. Ki kell építeni az európai globális navigációs Galileo műholdrendszert •2020-ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszert •A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. (2020-ra törekedni kell a balesetek számának felére való csökkentésére) •A „használó fizet” és szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazása 8

Az Európa 2020 dokumentum … Másik fontos uniós alapdokumentum az Európa Tanács által 2010. júniusban elfogadott „Európa 2020 stratégia”, Elérendő cél: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés ösztönzése. A stratégia a 2020-ig elérendő kiemelt európai uniós célokat határozza meg, a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás és energia, a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem célterületeire fókuszálva. Az Európa 2020 stratégia második részében tematikus célkitűzések szerepelnek. 11 tematikus célkitűzés került megfogalmazásra az alábbiak szerint: 1.) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2.) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3.) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és aquakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4.) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 9

Az Európa 2020 dokumentum … 5.) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés

és –kezelés előmozdítása; 6.) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás

hatékonyságának előmozdítása; 7.) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok

megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8.) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10.) A beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó

tanulás területén; 11.) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás 10

Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum… … 2012. márciusban az Európai Bizottság kiadta a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentumot a 2014-2020 közötti közös stratégiai keret elemeiről (KSK – angolul Common Strategic Framework – CSF). A munkadokumentum az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESzA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) közös stratégiai kereteinek elemeit foglalja össze. Ezek az alapok jelentik az európai szintű beruházások elsődleges forrásait. A Bizottság az öt alap szoros összehangolásáról rendelkezik, ezen kívül olyan partnerségi szerződések elfogadását írja elő, melyek az Európa 2020 stratégia és a nemzeti reformprogramok célkitűzéseit fogják össze. 11

A poziciós papír… … Az ún. „Pozíciós Papír” – tervezet kiadásával megjelent az Európai Bizottság szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020. évekre szóló Partnerségi Megállapodása és programjai vonatkozásában. A 7. „Fenntartható közlekedés támogatása és meghatározó közlekedési hálózatok infrastruktúrájában a szűk keresztmetszetek felszámolása” tematikus célhoz Magyarország számára adott ajánlások a következők: •fel kell gyorsítani egy átfogó többmodelles közlekedési stratégia elkészítését •a közlekedés-infrastruktúra használatába be kell vezetni a szennyező fizet elvet •a vasúti és városi közlekedés terén nagy figyelmet kell fordítani a projekt generálásra •Budapest és vonzáskörzete, valamint a főbb városok szintjén a közlekedési stratégiák összehangolása .

12

A TEN-T hálózattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról… … A TEN-T hálózat az Európai Unió tagállamainak komplex tervezett közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózata. A TEN-T hálózat része a transzeurópai hálózatoknak (TEN), mely tartalmaz a közlekedésen kívül még távközlési hálózatot (eTEN), és energetikai hálózatot (TEN-E) is. Az EU-nak van egy TEN-T Programja, amely TEN-T Támogatás formájában, pályázat útján érhető el a tagországok részére. A pályázók lehetnek: maga a tagállam, nemzetközi szervezet, állami és magán vállalatok, és ezek konzorciumai. A Támogatást tanulmányok és beruházásokra egyaránt el lehet nyerni… A támogatásokról a DG MOVE pályázatok alapján dönt, ebben a tevékenységben vesz részt a TEN-T EA mint Közreműködő szervezet. Minden évben kiírásra kerül a Multi-Annual (többéves) felhívás, és a az Annual (éves) felhívás. Jelenleg 30 Priority Projects (vagy folyósok) és egyéb horizontális prioritás van megfogalmazva, a páneurópai integrálódás elősegítése érdekében. A TEN-T projektek célja: a szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú közlekedési kapcsolatoknál, befejezni a fő közlekedési útvonalak hiányzó szakaszait elsősorban a határ menti szakaszokon, a természetes akadályok megszüntetése és az interoperabilitás javítása. 13

Az előadás vázlata 2. Az EU vasútfejlesztési irányainak megjelenése az NKS keretében kidolgozásra Kerülő Országos Vasútfejlesztési Koncepcióban… a.) Előzmények: Az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) mint az NKS része b.) Európai fejlesztési tendenciák és érvényesülésük az Országos Vasútfejlesztési Koncepció előkészítése időszakában

c.) Az OVK tervezési folyamatát meghatározó uniós irányok és azok összehangolása az OVK kidolgozás alatti tervezési programjával

14

Az OVK a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) részeként önállóan dokumentált formában készül… NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA

2011 9 10 11 12

2012 1

2

3

4

5

6

2013 7

8

9 10 11 12

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10

11 12

Előkészítés: tematika, tézisek kidolgozás, elfogadás Helyzetelemzés (06 30), jövőkép (09 30) - munkacsoportok Koncepció alkotás (szakértői team) 2012 11 20 Közbeszerzési eljárás 2012 12 15 Tervkészítés 1.sz. mérföldkő Helyzetelemzés kontrollja+ adatfelvétel (2012 12 31) Forgalmi modell elkészítése (2013 03 31) NKS stratégiát megalapozó kiegészítő vizsgálatok (2013 02 28) Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv (2013 02 28) OVK nagytávú koncepció (2013 02 28) OVK elő-megvalósithatósági .tan. alapparaméterei (2013 02 28) 2.sz. mérföldkő NKS nagytávú koncepció változatok készítése (2013 03 31) NKS nagytávú koncepció vált. elemzése, kiválasztás (2013 04 30) OVK kiválasztott koncepcióra projektképzés (2013 05 31) 3.sz. mérföldkő NKS stratégia készítés, projektképzés (2013 07 31) Speciális feladatelemek (2013 07 31) Stratégiai Környezeti Vizsgálat bef. (2013 08 31) Felsővezetői hozzájárulás (2013 08 31) 4.sz. mérföldkő Kormányelőterjesztés tervezet készítés (2013 10 31) 5.sz. mérföldkő Kormányelőterjesztés, EU egyeztetés kapcs.feladatok(2014 04 30) 6.sz. mérföldkő NKS kiadmány megjelentetés, projektzárás (2014 07 31)

Elkészült részfeladadok

Folyamatban és előkészítés alatt lévő részfeladatok

Közbeszerzési eljárás és tervezési folyamat

Tervezési folyamat alfázisai

15

Az OVK célja és ütemezése… Az OVK célja: •a magyar összközlekedési rendszerbe integrált nagy távlatú vasúti koncepció kidolgozása, •a nagytávú koncepció megvalósítását szolgáló vasútfejlesztési projektek és prioritási sorrendjük meghatározása, •a 2014-2020 EU tervezési időszak vasúti projektjeinek stratégiai megalapozása, és elő-megvalósíthatósági tanulmány szintű előkészítése Ütemezése, időhorizontja az NKS készítésével összhangban: Közép táv: 2014 – 2020 Hosszú táv: 2021 – 2027/2030 Nagy táv: 2030 – 2050 16

Az OVK előkészítését meghatározó uniós fejlesztési irányok… Az EU 2011-es új Fehér Könyve vasúti vonatkozású célkitűzései

•2030-ra teljesen üzemképes TEN-T törzshálózatot kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni. •2020-ra ki kell építeni a szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket, vasúti vonatkozásban az ERTMS stratégiát (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszert). •2030-ra a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30 %-át, 2050-re pedig 50 %-át más közlekedési módoknak (vasút, vízi közlekedés) kell átvennie, hatékony zöld árufuvarozási folyosók üzemeltetésével. •2030-ra a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű hálózat hosszát, 2050-re pedig létre kell hozni a teljes európai nagysebességű hálózatot. •2050-re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti – lehetőleg nagysebességű – hálózatba. •A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. •A „használó fizet” és szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazása. 17

Az OVK kidolgozásának eddigi eredményei… A 2014-2020 EU ciklus Operatív Program javaslatainak időbeni kidolgozása, az uniós forrástámogatások 2014-től történő lehívhatósága szükségessé tette az NKS és OVK tervezési folyamat felgyorsítását: Munkabizottsági keretek és szakértői team keretében 2013-ban közel egy éves munkával elkészült az OVK önállóan dokumentált részletes Helyzetképe, SWOT analízise és Jövőkép tervezete 2013. január 7-én megtörtént a szerződéskötés a tendernyertes Stratégia Konzorciummal a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az Országos Vasútfejlesztési Koncepció tervezői kidolgozására Az NKS 1. mérföldkő ütemterve szerint 2013. március 31. határidővel elkészült: •az OVK munkabizottsági Helyzetkép tervezői véglegesítése és a helyzetelemzése, problémafa, célfa elkészítése •a műszaki tervvel nem rendelkező vasúti nagyprojekt javaslatok előmegvalósíthatósági tanulmányai alapparaméter változatainak megadása •a vasúti nagytávú koncepcióváltozatok kidolgozása 18

Az OVK kidolgozásának eddigi eredményei és a további teendők… Az NKS 2. mérföldkő ütemterve szerint 2013. május 31-ig készül el •a nagytávú koncepció változatelemzése •az OVK optimális koncepcióváltozatára projektképzés • az elő-megvalósíthatósági tanulmányok véglegesítése •Projektlista és prioritás adása a 2014-2020-ban megvalósítani és a 2021-2027-re előkészíteni javasolt vasúti nagyprojektekről Az NKS 3. mérföldkő ütemterve szerint 2013. augusztus 31-ig kerül leszállításra a Nemzeti Közlekedési Stratégia egyeztetési anyaga, benne az önállóan dokumentált vasúti alágazati koncepcióval Az NKS 4. mérföldkő keretében 2013. október 31-ig Kormány-előterjesztés készül, megkezdődik a Nemzeti Közlekedési Stratégia és a vasúti koncepció uniós egyeztetési eljárása, annak érdekében, hogy 2014-től a forrástámogatások lehívhatók legyenek.

19

Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák Európa 2020 stratégia (2010. június) kiemelt európai uniós céljai alapján kijelölt 11 tematikus célkitűzés (2012.március): 1.) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2.) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3.) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4.) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5.) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása; 6.) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7.) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8.) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10.) A beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11.) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

20

Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum (2012. március) a 2014-2020 közötti időszak Közös Stratégiai Keret (KSK) elemeiről: •Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) •Európai Szociális Alap (ESzA) •Kohéziós Alap (KA) •Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) •Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) közös stratégiai kereteinek elemeit foglalja össze.

Partnerségi Megállapodás az Európai 2020 stratégia és a nemzeti reformprogramok célkitűzéseinek összehangolására, mely tartalmazza az Operatív Programokat, közlekedés vonatkozásában a KOP – Közlekedési Operatív Program 2014-2020 között tervezett projektjeit.

„Pozíciós Papír” tervezet az Európai Bizottság szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020. évekre szóló Partnerségi Megállapodása és programjai vonatkozásában

21

Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák „Pozíciós Papír”

7. tematikus célhoz („Fenntartható közlekedés támogatása és meghatározó közlekedési hálózatok infrastruktúrájában a szűk keresztmetszetek feloldása”) adott ajánlásai: •fel kell gyorsítani egy átfogó többmodelles közlekedési stratégia elkészítését •a közlekedés-infrastruktúra használatába be kell vezetni a szennyező fizet elvet •a vasúti és városi közlekedés terén nagy figyelmet kell fordítani a projekt generálásra •Budapest és vonzáskörzete, valamint a főbb városok szintjén a közlekedési stratégiák összehangolása 22

Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák „Pozíciós Papír” 7. tematikus célhoz adott beavatkozási javaslatai: •TEN-T maginfrastruktúra fejlesztése, kiemelve a vasúti közlekedés és a Duna folyosó területét PP22 Budapest-Románia szakasz kiépítése, továbbá Horvátország, Szerbia és Ukrajna irányába a PP6-os 220-ig, továbbá a V0 vasúti körgyűrű kiépítése GSM-R szisztéma és az ETCS II sürgős kiépítése utaskényelem javítása, közlekedési menterend optimalizálása TEN-T 18-as prioritás projektje a Duna hajózhatósága érdekében határon átnyúló TEN-T szakaszok kiépítésének befejezése •Pénzügyileg fenntartható közlekedési rendszerek és környezetbarát, alacsony szénkibocsátású közlekedés biztosítása kilométer-használaton alapuló útdíj bevezetése Intelligens Közlekedési Rendszer bevezetése tiszta energia, illetve, minél kisebb szennyeződéssel járó közlekedés biztosítása. •Integrált városi közlekedési rendszerek kiépítése nagyvárosokban, agglomerációkban és Budapest területén •Regionális és helyi mobilitás javítása 23

TEN-T hálózat fejlesztése Cél: A TEN-T alaphálózat fejlesztése, illeszkedve Magyar vasúti fejlesztési projektek a már elkészült és megvalósítás alatti és a tervezett projektek nettó költsége beruházásokhoz

Hidasnémeti

V.

Hídvégardó

Sátoraljaújhely Záhony

Bánréve Ipolytarnóc

Az OVK keretében kidolgozásra kerülő elő-megvalósíthatósági tanulmányok •Budapest – Kelebia vasútvonal rekonstrukció •Budapest – Újszász – Szolnok vasútvonal Nagykáta – Újszász vonalszakasz rekonstrukció •Cegléd – Szeged vasútvonal Kiskunfélegyháza – Szeged vonalszakasz rekonstrukció és a teljes vonal részleges kétvágányúsítás vizsgálata •Püspökladány – Biharkeresztes vasútvonal rekonstrukció •NSV tanulmány a Bécs – Budapest NSV elő-megvalósíthatósági tanulmánya elkészítésével és az NSV budapesti agglomeráción való átvezetés vizsgálatával • Budapesti pályaudvari rendszer fejlesztése az S-Bahn koncepció felülvizsgálatával • Vasút-villamosítási program 22-es kiemeltvasúti projekt:pályák 226 mdFt •Az országos törzshálózati lassújel felszámolási programja 6-os kiemelt projekt: 466biztosítása mdFt •Egységes 225 kN-os tengelyterhelés az országos törzshálózati vasúti Összesen: 692 mdFt pályákon Új induló projekt: ? Nógrádszakál

Miskolc

Miskolc állomás: 21 mrd Ft

Rajka

Rákosrendező-Újpest, Esztergom állomás és villamosítás: 41 mrd Ft

Hegyeshalom

Komárom

Pamhagen

Ágfalva

Esztergom

Győr

Sopron

Nyíregyháza-Záhony: 110 mrd Ft

Mezőzombor

Somoskőújfalu Salgótarján

IV.

Nyíregyháza

Miskolc -Nyíregyháza: 226 mrd Ft

Eger

Szob Bp. Nyugati-VácSzob: 144 mrd Ft Vegyházi v.: 55 mrd Ft

Hatvan-Miskolc: 324 mrd Ft

Rákos-Nyíregyháza ETCS 2: 27 mrd Ft

Debrecen-Nyíregyháza: 86 mrd Ft

Ágerdőmajor

Hatvan

Tata

Harka

Győr-Pápa-Celldöm.: 56 mrd Ft

Hegyeshalom-CsornaPorpác vill.: 12 mrd Ft Celldömölk

Szombathely

Déli összekötő híd: 16 mrd Ft Tatabánya BUDABiatorbágy PEST Biatorbágy-Tata: Kelenföld-Száz66 mrd Ft halomb.:44 mrd Ft

Pápa

Boba

Székesfehérvár állomás: 26 mrd Ft

Boba-Székesfehérvár + ETCS2: 157 mrd Ft

Szentgotthárd

Lepsény

Zalaeszentiván

Bajánsenye

Nagykáta-Újszász: 31 mrd Ft

Bp. Keleti-Rákos: 72 mrd Ft

SoroksáriNagykáta útSoroksár: 7 mrd Ft

BalatonszentgyörgyBalatonaliga: 44 mrd Ft

KunszentmiklósTass

Biharkeresztes

Cegléd

Pusztaszabolcs

Nyírábrány

PüspökladányDebrecen: 77 mrd Ft

Püspökladány

Szajol-Debrecen ETCS2: 10 mrd Ft

Újszász

Székesfehérvár Százhalombatta Szbatta-Pusztaszabolcs + ETCS : 58 mrd Ft

Herend Veszprém

Ajka

Szombathely-Zalaszentiván vill.: 8,4 mrd Ft

Debrecen

Rákos-Hatvan: 119 mrd Ft

Szolnok Szolnok állomás: 25 mrd Ft

KÖKI-LajosmizseKecskemét: 35 mrd Ft

Kecskemét

Budapest-Békéscsaba ETCS2: 20 mrd Ft

Városföld

Zalaegerszeg

Békéscsaba

Békéscsaba állomás + Gyoma-Bcs. biztber. 48 mrd Ft

Kiskunfélegyháza

V.

Balatonszentgyörgy

Kiskörös

PusztaszabolcsDombóvár: 160 mrd Ft

Békéscsaba-Lőkösháza 51 mrd Ft

Soroksár-Kelebia + ETCS: 195 mrd Ft

KiskunfélegyházaSzeged: 72 mrd Ft

Nagykanizsa

Murakersztúr

Dombóvár

Gyékényes

V.B.

Szeged

IV.

Kelebia

Pécs

Szentlőrinc

Lökösháza

Szekszárd

Kaposvár Dombóvár-Gyékényes: 131 mrd Ft

Röszke

Dombóvár-Pécs-VillányMagyarbóly: 150 mrd Ft

Elkészült vagy folyamatban lévő MÁV Zrt. fejlesztések Tervezett MÁV Zrt. fejlesztések

Elkészült vagy folyamatban lévő GySEV Zrt. fejlesztések X.B. Magyarbóly

Tervezett GySEV Zrt. fejlesztések

Egyéb projektek (nettó költséggel): 1. GSM-R: 23,5 mrd Ft 2. Állomásfejlesztési projekt (32 állomás): 14,5 mrd Ft V.C. 3. Kormányablak (18 helyszín): 1,8 mrd Ft 4. Közlekedésbiztonság fejlesztés: 14 mrd Ft 5. Vasútvonal villamosítások (Mezőzombor-Sátoraljaújhely, Szeged-Békéscsaba-Gyula, Püspökladány-Biharkeresztes, Budapest-Lajosmizse, Zalaszentiván-Nagykanizsa): 62 mrd Ft 6. Vasútvonal rehabilitációs program (sebességkorlátozások kiváltása 200 km/év, 7 éven keresztül): 150 mrd Ft 7. Budapest elővárosaiban P+R, B+R parkolók telepítése: 3 mrd Ft

24

Uniós interoperabilitás: Unióscélkitűzés célkitűzés azaz interoperabilitás:

H.németi Záhony

GSM-R hálózatütemezett ütemezett kiépítése ETCS hálózat kiépítése

Mezőzombor

Miskolc

Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer Rajka

Nyíregyháza

Eger

H.halom Szob Vác Esztergom

Sopron

Győr Aszód

F.abony

Tatabánya Debrecen

P.ladány Szombathely

Celldömölk

Szfehérvár

Szolnok

B.keresztes

Cegléd Veszprém

P.szabolcs

Bajánsenye KKf.egyháza

B.Csaba

Nagykanizsa Dombóvár

Lökösháza

KK.halas

Murak.túr

ETCS 1 (installed) 178km Szeged

Gyékényes

ETCS 1 (installed), 44km ETCS 2

Kelebia Pécs

M.bóly

GSM-R projekt, ERTMS stratégia Projekt költség : 58 mdFt

ETCS 2 I ütem 779km 1.rendszerszakasz ETCS 2 II. ütem 1730km 2.rendszerszakasz 3.-4.rendszerszakasz ETCS 2 III. ütem 802km, included 5.-6.rendszerszakasz ETCS LC 72km 7.-8.rendszerszakasz

Az OVK főbb műszaki tartalma (3): Budapestet elkerülő árufuvarozási tranzit útvonal – „V0” projekt

Árufuvarozástól mentesített budapesti Fenntarthatóság vizsgálata, „lassújel program” elővárosi zóna

Határon átnyúló vasúti kapcsolatok fejlesztési kérdéseinek vizsgálata

26

Az OVK főbb műszaki tartalma (8): A távlati nagysebességű (NSV) hálózat vizsgálata Pozsony Bécs

Cél: Vasútfejlesztési terület levédése Ütemezés: •Bécs/Pozsony – Budapest NSV •Ferihegy Nemzetközi Repülőtér bekapcsolása •Budapest – Bukarest/Belgrád – Konstanca NSV

Lemberg

Velence Belgrád

Bukarest 27

Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bekötése a nemzetközi vasúthálózatba Nagykovácsi

Ceglédi vonal elkerülő nyomvonal hármas funkciója: ÚJPEST •Elővárosi vonalszakasz tehermentesítéseKerepes PESTHIDEGKÚT •Nagysebességű forgalom átvezetése az agglomeráción Csömör ÓBUDA •Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bekötése a nemzetközi és IC forgalomba Nagytarcsa M3

Bp.-Üröm mh.

RákospalotaKertváros mh.

Aquincum felsô mh.

Óbuda

10

495

Nagy Kopasz

329

M0

Bp.Angyalföld

Hûvösvölgy

Kistarcsa

SZENTENDRE

527

Rákosszentmihály

Rákosrendezô

RÓZSADOMBHÉV

János-h.

Budakeszi

Bolnoka

Istvántelek mh.

M3

M0

3

Újpest mh.

Hármashatár-h.

559

Hungaroring

RákospalotaÚjpest

ZUGLIGET

Bp.-Zugló mh.

Bp.-Nyugati pu. Bp.-Keleti pu. M1

VárosmajorBatthyány tér M2

Bp.-Déli pu.

Örs vezér tere

GÖDÖLLÔ HÉV

MÁTYÁSFÖLD

M2

PÉ

Kôbánya-Teher

Széchenyi-hegy

Bp.Józsefváros pu.

Kôbánya felsô

RákoscsabaÚjtelep mh.

Rákos

Rákoscsaba

Kôbánya alsó mh. Rákosliget mh.

Boráros tér M 3

M0

M1

Bécs

BUDAÖRS

1

Bp.-Kelenföld 7 6

M1 M7

Vágóhíd

Bp.-Ferencváros

Bp.Soroksári út

31

Rákoshegy

KISPEST

Rákoskert mh.

Pestszentlôrinc

Kispest

Törökbálint mh.

Szabadkikötô

Budaörs

M0

BudafokAlbertfalva

Törökbálint

HÉV CSEPEL

Ecser PestszentlôrincKavicsbánya

BUDAFOK BudafokHáros

Diósd 7

ÉRD

NagytétényDiósd

Budatétény mh.

Ma

Szemeretelep mh.

PESTSZENTERZSÉBET

Ferihegy-1

LembergMa

Ecser mh.

Pestszenterzsébet mh. Ferihegy-2

4

BudafokBelváros mh.

Velence

M7

KôbányaKispest

Pécel

Belgrád CSEPEL

SOROKSÁR M5

Soroksár

Bukarest

Pestszentimre felsô mh.

Pestszentimre

M n

Vecsés

VecsésKertekalja mh.

M0

Érdliget mh.

Vecsés

28

Vidéki városi- elővárosi projektek előkészítése

Városi- elővárosi projektek

Hidasnémeti Hídvégardó

Sátoraljaújhely Záhony

Bánréve Ipolytarnóc Nógrádszakál

Rajka Sopron intermodális fejlesztés Hegyeshalom Ágfalva

Pamhagen Sopron

Somoskőújfalu

Salgótarján intermodális központ

Győr Komárom Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés

Dorog Szob Intermodális Központ

Tatabánya intermodális központ Harka

Vác Helyi közforg. közl. fejl.

Nyíregyháza Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés

Miskolc Elővárosi fejlesztés

Eger intermodális központ

Ágerdőmajor

Gödöllő elővárosi fejlesztés Debrecen Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés Nyírábrány

Budaörs kistérség intermodális központ BUDAPEST

Bicske intermodális központ Kúőszeg – Szombathley előávrosi fejelsztés

Szolnok közösségi közl. fejl.

Érd integrált közösségi rendszer

Szombathely

Biharkeresztes Veszprém

Szentgotthárd

Bajánsenye

Szentgotthársd I Ntermodális fejlesztés

Székesfehérvár intermodális központ Kecskemét Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés

Zalaegerszeg

Békéscsaba

Hódmezővásárhely Tram-Train Murakersztúr

Gyékényes

Kötegyán

Lökösháza

Szekszárd Kaposvár intermodális központ Pécs intermodális fejlesztés

Magyarbóly

Szeged elővárosi fejlesztés Röszke Kelebia

•Elővárosi vasútfejlesztések •Városi villamoshálózat •Tram-train rendszer •Intermodális célú fejlesztés 29

Budapesti elővárosi fejlesztési program aktualizálása Budapesti agglomeráció: 11 elővárosi vasútvonal ~700 km vonalhossz 95 település, 176 állomás ill. megálló mintegy 3 millió lakos Budapesti elővárosi forgalomban az átlós közlekedési rendszer bevezetése feltételeinek vizsgálata, fejpályaudvarok tehermentesítése Budapesti-Kelenföld állomás központi átmenő pályaudvari funkcióvizsgálata 30

Szűk kapacitásokat kiváltó és Fenntarthatóságot biztosító program Sebességkorlátozások a magyar vasúthálózaton

„Lassújel” kiváltó program: A fenntarthatósági és energiagazdálkodási uniós célokhoz kapcsolódóan a hálózat 12 vonalszakaszán, melyek komplex rekonstrukciója forráskorlát miatt 2014 – 2020 között reálisan nem tervezhetők

31

Az OVK villamosítási programja

ŽSR ŽSR

Villamosított vasútvonal

ŽSR

Rudabány a

ŽSR

Egyéb, nem villamosított vasútvonal

Ózd ŽSR Balassagyarmat Drégelypalánk

ŽSR ÖBB

GySEV/ROeEE

Rajka Hegyeshalom Mosonmagyaróvár

ŽSR

Fertőszentmiklós

ÖBB

Almásfüzit ő TATABÁNYA

Kisbér

ÖBB Szentgotthárd

Porpác

Körmend

Zalalövő Őriszentpéter SŽ

Galgamácsa Vácrátót Hatvan Aszód BUDAPEST

Füzesabony

CFR

OhatTiszafüredPusztakocs CFR Sáránd

Ukk

KunszentmiklósTass

Rétszilas

Nagykanizsa

Dunapataj

Kötegyán CFR

Kétegyháza Lőkösháza

Kiskunhalas Szekszárd

KAPOSVÁ R Komló

Kelebia Röszke

Baja

PÉCS Szentlőrinc Barcs

BÉKÉSCSABA

Kiskunfélegyháza Kiskőrös

Gyula

Kalocsa

Dombóvár

HŽ

Nagykerek Biharkereszt i es CFR

Kisújszállás

Siófok

Paks

Murakeresztúr Somogyszob Gyékényes HŽ Nagyatád

Karcag

Cegléd Szajol SZOLNOK

Fonyód

Balatonszentgyörgy

Létavértes

Püspökladány Újszász

Csajág Hajmáskér Szabadbattyán Dunaújváros Lepsény

Zalaszentgrót Tapolca Zalaszentiván Keszthely ZALAEGERSZEG

Rédics

Vác

SZÉKESFEHÉRVÁR

Boba

Mohács

Villány Magyarbóly

Bácsalmás

JŽ

JŽ

Újszeged

Battony a

CFR

A villamosításról az OVK keretében elő-megvalósíthatósági tanulmány készül További vizsgálatra javasolt vonal

HŽ

Zajt a

Gyöngyös

Tárnok

Dudarbánya

Celldömölk Pápa SZOMBATHELY

Mátészalka

Kistereny e

Oroszlány Bicske

Kőszeg

Vásárosnamény

Mezőzombor Felsőzsolca

Csenger

Esztergom

Csorna

Kazincbarcika

Somoskőújfalu SALGÓTARJÁN

Szob

ŽSR

Komárom GYŐR Győrszabadhegy

ÖB B

UŽ

Az OVK készítés uniós egyeztetési fórumai Az NKS/OVK tervezési folyamata során az uniós elvárásokkal való összhang érdekében az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közreműködésével és szervezésében több alkalommal került sor az EU szakértője a JASPERS képviselőjével (Lothar Zeller úr) szakmai egyeztetésekre, aki hasznos tanácsaival segíti a tervezők munkáját.

JASPERS egyeztetések: három hetente történő találkozási alkalom alakult ki. JASPERS javaslatok: •Projektképzés módszeréről Helyzetelemzés hipotézisek kontroll koncepcióalkotás projektképzés •Mobilitási célkitűzések gazdasági- és területfejlesztési igényekből való levezetése: Funkcionális értékelés, funkcionális régiók létrehozása 33

A javasolt funkcionális régiók vasúti közlekedési vonatkozásai

34

3. Az EU közútfejlesztési irányainak figyelembe vétele az NKS-ben különös tekintettel a gyorsforgalmi úti TEN-T hálózat kialakítására

35

Közúthálózat fejlesztési irányok, a TEN-T hálózat … Az EU közúti közútfejlesztési irányai és elvei ugyanazokban a korábbiakban felsorolt dokumentumokban szerepelnek, amelyek a vasúti hálózat fejlesztését is motiválják és az előadás első fejezetében részletesen ismertetésre kerültek. A 2011 évi „Fehér könyv”, a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum, az ún. „Pozíciós Papír” és a felsorolt, de nem részletezett irányelvek figyelembe vétele elő lett írva a tervező számára. a továbbiakban csak a közúthálózat fejlesztési területét alapjában érintő kérdéssel az Uniós országok TEN-T hálózatának kérdéseit foglaljuk össze. Ennek a hálózatnak a megvalósításához fognak ugyanis elsősorban rendelkezésre állni uniós források… 36

Közúthálózat fejlesztési irányok, a TEN-T hálózat … Jelenleg folyamatban van a korábbi TEN-T hálózat 2010 évi módosítása. A gyakorlatilag már egyeztetett anyag hatályba lépése várhatóan 2014 év eleje. A hálózati javaslatok megszülettek, azonban a hálózat európai uniós jogszabályban ez ideig még nem lett rögzítve. A módosítás elve az, hogy Európa tagországainak egymáshoz kapcsolt hálózata helyett az egységes közös európai közlekedési hálózat megteremtése a cél. Ennek érdekében létre kell hozni az Európai törzshálózatot (Core Network), amely Európa legfontosabb közlekedési és szállítási hálózati, vonalait fogja tartalmazni, ezt 2030-ig meg kell valósítani. Ehhez kapcsolódóan, elsősorban a tagországi hálózati elemekre építve a törzshálózatot kiegészítendő, és kiterjesztő, a hátországot bekapcsoló hálózatként 2050-ig létre kell hozni az Átfogó Hálózatot (Comprehensive Network). Ennek megteremtésére hozzák létre a Connecting Europe Facility eszközt, melyben 2020-ig 31,6 milliárd euró áll rendelkezésre a hálózat kiépítéséhez, amiből 10 milliárd euró kifejezetten a kohéziós országok hálózatának fejlesztésére fordítódik. 37

A TEN-T hálózat létrehozásának az előzményei… A TEN-T közút hálózat az Európai Unió országainak az egyesített gyorsforgalmi hálózata, amely a csatlakozó országok hálózatával folyamatosan bővül. 2004-ben került sor az Európai Unió kibővítésének első ütemére, amikor Magyarország is csatlakozott az Unióhoz. A csatlakozás előtt a csatlakozni kívánó országok hozták létre az. un. TINA gyorsforgalmi úti hálózatot…

38

Magyarország 2004 évi TEN-T hálózata… 1997 évi, un. Helsinki folyosórendszer kibővült a nyugati és keleti országrészen áthaladó észak-dél irányú gyorsforgalmi utakkal, a Szlovákia felé vezető M2 gyorsforgalmi úttal és az ország közepén nyugat-keleti irányban áthaladó M8-M4 gyorsforgalmi úti tengellyel.

39

Magyarország 2010 évi TEN-T hálózat módosítási javaslata…

Új hálózati elemek: az M0 gyűrű nyugati szektora és az M9 autóút M7 autópálya és M43 autópálya közötti szakasza

40

A „Visegrádi négyek” 2010 évi Közös TEN-T hálózat módosítási javaslata…

41

A jogszabályban történő megfogalmazásra váró magyar gyorsforgalmi úti TEN-T hálózat…

42

KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Berg Tamás

Köller László

osztályvezető Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Tel.: (36-1) 3368 240 Fax: (36-1) 3361 569 Internet: www.kkk.gov.hu E-mail: [email protected]

osztályvezető Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Tel.: (36-1) 3368 115 Fax: (36-1) 3361 569 Internet: www.kkk.gov.hu E-mail: [email protected]

43