Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segítő akczió hat évi működésének ismertetése

Kazy József

Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segítő akczió hat évi működésének ismertetése

Budapest Pallas Ny. 1904

books2ebooks – Millions of books just a mouse click away! European libraries are hosting millions of books from the 15th to the 20th century. All these books have now become available as eBooks – just a mouse click away. Search the online catalogue of a library from the eBooks on Demand (EOD) network and order the book as an eBook from all over the world – 24 hours a day, 7 days a week. The book will be digitised and made accessible to you as an eBook. Pay



online with a credit card of your choice and build up your personal digital library!

What is an EOD eBook? An EOD eBook is a digitised book delivered in the form of a PDF file. In the advanced version, the file contains the image of the scanned original book as well as the automatically recognised full text. Of course marks, notations and other notes in the margins present in the original volume will also appear in this file.

How to order an EOD eBook? Whereever you see this button, you can order eBooks directly from the online catalogue of a library. Just search the catalogue and select the book you need. A user friendly interface will guide you through the ordering process. You will receive a confirmation e-mail and you will be able to track your order at your personal tracing site.

How to buy an EOD eBook? Once the book has been digitised and is ready for downloading you will have several payment options. The most convenient option is to use your credit card and pay via a secure transaction mode. After your payment has been received, you will be able to download the eBook.

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

Standard EOD eBook – How to use You receive one single file in the form of a PDF file. You can browse, print and build up your own collection in a convenient manner.

Print Print out the whole book or only some pages.

Browse Use the PDF reader and enjoy browsing and zooming with your standard day-to-day-software. There is no need to install other software.

Build up your own collection The whole book is comprised in one file. Take the book with you on your portable device and build up your personal digital library.

Advanced EOD eBook - How to use Search & Find  With the in-built search feature of your PDF reader, you can browse the book for individual words or part of a word. Use the binocular symbol in the toolbar or the keyboard shortcut (Ctrl+F) to search for a certain word. “Habsburg” is being searched for in this example. The finding is highlighted.

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

Copy & Paste Text

Click on the “Select Tool” in the toolbar and select all the text you want to copy within the PDF file. Then open your word processor and paste the copied text there e.g. in Microsoft Word, click on the Edit menu or use the keyboard shortcut (Ctrl+V) in order to Paste the text into your document.

Copy & Paste Images

If you want to copy and paste an image, use the “Snapshot Tool” from the toolbar menu and paste the picture into the designated programme (e.g. word processor or an image processing programme).

Terms and Conditions With the usage of the EOD service, you accept the Terms and Conditions. EOD provides access to digitized documents strictly for personal, non-commercial purposes. Terms and Conditions in Hungarian: http://books2ebooks.eu/odm/html/nszl/hu/agb.html

More eBooks More eBooks are available at http://books2ebooks.eu

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

104.

A m. hir. földmiuelésügyi minister kiaduányai.

3. szám.

Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segítő akczió hat évi működésének ismertetése.

A m. k i r . földmivelésügyi minister megbizásából Összeállította

K a z y József

•/;,,;:_,

/\.«^-'

ministeri osztálytanácsos, hegyvidéki m i n i s t e r i megbízott

Budapest Pallas

részvénytársaság 190*.

nyomdája

A m. kir. főldmiuelésügyi minister kiaduányai: Kaphatók a m. kir. földmivelésilgyi minUtteriumban. Lelkészeknek, tanítóknak és községi jegyzőknek — a meddig a készlet tart — ingyen küldetik meg, ha ezen kérelmükkel egyszerű levélben vagy levelező­ lapon a m. kir. földmivelésügyi mirasterium könyvtárához fordulnak. Magyar nyelvű kiadványok: M a g y a r o r s z á g földnilvelésügye 1897-1902. Erzsébet királyné emlékfát. A gyümölcsfák és szőlő kártevő r o v a r a i . Nemes f ő z termelése. Vezérfonal a néptanítók számára. Gazdasági szakoktatás. Gazdák tanácsadója. F a l u s i lótenyésztő. Háziállatok tenyésztése. Mezőgazdasági háziipar. Gyümölcsészeti tanulmáuyuti jelentés. Termeljünk gyümölcsöt. Kisérletügyi Közlemények I., III. I V . , V . Hezőgazd. termények hamisításáról szóló törvény. Vetési b a g o l y p i l l c elleni védekezés. Cstkoshátn buzalégy elleni védekezés. Szabnadarázs elleni védekezés. A l m a m o l y elleni védekezés. Útmutatás a g a b o n a z s i z s i k irtására. Utmntatás a d a r a z s a k irtására. Védekezzünk a buzatorzsgomba ellen. Útmutatás a vértetü keresésére. G a b o n a - f u t r i n k a e l l e n i védekezés. Útmutató a (serebogár irtására. A fenyőgubarstettt Irtása, K u k o r i c z a m o l y elleni védekezés. Védekezés az ó van t a g ellen. Útmutatás a mezei e g e r e k irtására. Rügy- és blmbólikasztó b o g a r a k Irtása. Lóhere pusztító ápionok Irtása.

Útmutatás a gyümölcsfa kártékony hernyói irtására. A mezei poczkok és e g e r e k ellen való védekezés. Pisztráng-tenyésztés. Édesvízi halászat és haltenyésxtés. V i z i t á n u l a t o k r a vonatkozó statiszt. a d a t o k A halászatról szóló törvény ismertetése. Munkás-törvény. Gazdasági mnnkásugyekről. k u b i k o s o k és m á s földmunkások t ö r r é i y e . Telepítési törvényjavaslat. Hnnkássegclypénztár tőrvénye. Van-e k i n c s a z árokparton? M a d a r a k hasznáról és k á r á r ó l . Méhtenyésztés. Útmutató a g a z d a s á g i tudósítók s z á m á r a . A m a g y a r földhitelintézet. Mezőgazdasági törvény végrehajtása a községekben. Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1900—1901. Szövetkezeti és g a z d a s á g i évkönyv. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére. H o m o k i szőlömivelés. Útmutatás a p e r o n o s p o r a elleni védekezésre. Vezérfonal a phylloxerás szőlőknek szénkéne»g_el való g y é r í t é s é r e . A s z l l ő m o l y és szőliüoncza irtása. Alapszabályminta a plnczeeztivelkezetek részére. Útmutatás a szölöiloncza irtására.

M a g y a r mezőgazdasági k ö z i g a z g a t á s cz. müvet lelkészek, kfizs. Jegyzők, tanítók és közig tant hallgatók 1 k o r o n a k e d v e z m é n y e s árban kaphatják, h a ezen összeget utalványon a m i n i s t e r i u m czimére beküldik.

Német nyelvű kiadványok: Die W e i z e n - uud R o g g e u p r o d u r t i o n d e r Welt 1895., 1886., 1887., 1898., 1899., 1900., 1901. Anleituúg z u r Bekámpfnng d e r Peronospora. Ueber die Kellereigenossenschaften.

Román nyelvű kiadványok: TovarlsiT de pivnlfe.

Tót nyelvű kiadványok: N'ávod • sposobe a k o s a t r e b a bránlt' peronospore. 0 p l v n l f n y c h spolkoch.

Anleltung z u r ratíonellen behandlung.

Most- u n d W e i n -

Das A n l e g e n d e r Welngárten i m F l u g s a n d e . Gesetz u n d V c r o r d n u n g über das Verbot d e r Kunstweroerzeugnng. S a c n l t i v a m poame 1 Indreptar pentrn manipularea rajionalá a v i n u luí si a mustului. Dochorávajme ovocle I

preti

Szerb nyelvű kiadványok: Uputstvo z a o d b r a n u p r o t l r peronospore. 0 pedrumarsktm zadrugam*.

Ruthén nyelvű kiadvány

N'ávod k r o z n m n e m u manipulovanlu muStu a vlua. Zákon a n a r l a d e n i e o z a k a z a Amelyek V i u . P r o i z v o d i m o votye I Uputstvo o r a z u m n o m r u k o v a n j u sírom a viuom. Zakón 1 a a r e d b a o z a b r a n l v e s t a c k i h v i u a . : Gploztajma ovoscsevi d e r e r a l

Kaphatók Nagel Ottó bizományos könyvkereskedőnél {Budapest, VIII., Muzeum-körut 2. szám) és minden nagyobb vidéki könyvkereskedő utján. Magyar nyelvű kiadványok : Állami és magán ménesek leírása. Állatok,

állati

nyerstermények

fogó t á r g y a k forgalmára letek magyarázata.

Ára 1 K . és

ragály-

vonatkozó rende­

M a g y a r p o m o l o g i a (magyar és f r a n c z i a n y e l ­ ven). I.. II. füzet. Á r a 6 k o r . M a d a r a k hasznáról és k á r á r ó l . Ára 1 k o r . Méhészetről. Ára 1 k o r .

Ára 1 k o r .

Állategészségügyi Évkönyv. 1896., 1898., 1899., 1900., 1901.. 1902. Á r a kötetenként 8 k o r . A gyümölcsfák és szőlő kártevő r o v a r a i . Á r a

Mezőgazdasági vezérfonal néptanítók számára. Ára 2 k o r o n a . Mezőgazdasági

termények

hamisítása.

Ára

60 fillér.

60 fillér. Árvédelmi Tüzesek telepítése. Á r a 50

Mezőgazdasági termények c h e m i a i v i z s g á l a t a .

fillér.

Ára 1 k o r .

Bortörvény ismertetése. Á r a 40 fillér.

Mezőgazdasági s t a t i s z t i k a . I. kötet ára 18 K.

Burgonyatermelés! ntmutató. Á r a 30 ü l i . Dnnavölgy térképe. Á r a 6 K .

II. kötet ára 30 k o r . , III. kötet ára 4 k o r . ,

Édesvízi halászat és haltenyésztés. Á r a 1 k o r .

IV. kötet

ára 10 k o r . , V . kötet

Falusi lótenyésztő. Á r a 1 kor.

Xemes füztermelés. A r a 40 f.

Fatenyésztés. V - i k kiadás. Ára 1 kor.

Pisztrángtenyésztés. Ára 30

tíazdar-zimtár. Á r a 30 k o r o n a .

Pinczeszövetkezetekről. Á r a 40

Gyümölcsértékesítés

és termelés

külföldön

Ára 40 f. II.

kiadás.

Á r a 40

Kendertermelési útmutató. Ára" 30

fill.

Magyarország

földmivelésügye

mezőgazdasági

kisérleti

állomás

közleményei.

II. kötet. Ára 6 korona. Termeljünk gyümölcsöt ! Ára 30

fill.

Útmutató az á l l a t e g é s z s é g ü g y r e . Ára 1 k o r .

fillér. 1900.,

1901.

Ára kötetenként 1 K . 1897—1901. Á r a 1 K . Magyar

fill.

Telepítési 1 örvényj avaslat. Á r a 1 K .

fill.

Kisérletügyi Közlemények. I., II., III., IV. évf. Ára füzetenként 60

fill.

Szőlőbetegségek. Ára 1 korona. Szőlészeti

Homoki szölőmivelés.

ára 8 k o r .

közigazgatás.

Ára

- 2 korona.

Utmntatás a must és bor okszerű kezelésére. Ára 40

fillér.

Vezérfonál a philloxerás g e l való gyérítésére.

szőlőnek szénkénegÁ r a 80

fillér.

Német nyelvű kiadványok: JaUresbericht Uber das Veterinárwesen in U n garn

1896.,

1898.,

1899., 1900.,

kőtetenkint 2 korona.

1901.

Ára

Ueber die Kellereigenossenschaften. Á r a 40 fill. Anleitung

z u r rationellen

behandlung. Ára 40

fillér.

Most-

u n d Weta-

1904.

A m. kir. földmiuelésügyi minister kiaduányai.

3. szám.

Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segitö akczió hat évi működésének ismertetése,

A m. k i r . földművelésügyi minister megbízásából összeállította

K a z y József ministeri osztálytanácsos, hegyvidéki ministeri megbízott.

Budapest Pallas

részvénytársaság 1904.

nyomdája

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Bevezetés I. Földbérletek..

— _.

II. Havasi legelők

„.

...

—

—

—

—

... ._.

havasi

V. Vetömagkiosztás

...

...

—

...

—

—

— ...

mintagazdaság

...

és tejgazdasági

telep

...

-

35

—

VIII- Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés X . Juhtenyésztés

...

—

..

.-

...

39

36 49

...

—

-

-

...

...

51

—

XII. Baromfitenyésztés. Tojásértékesités XIV. Selyemtenyásztés

36

—

...

-

.

._

XI. Lótenyésztés XIII. Méhtenyésztés

28 31

VII. Lentermelés IX. Állattenyésztés. Állatdijazások

22 27

L

VI. Gazdasági gépek kiosztása

0

9

III. Népies-mintagazdaságok IV. Alsó-vereczkei

---

—

—

—

— —

52

... —

—

—

53 54

...

XV. Haltenyésztés . . .

55

XVI. Gazdasági szakismeretek terjesztésére tett intézkedések. Tan­ folyamok

...

XVII. Népkönyvtárak XVIII. Mezőgazdasági

...

„

háziipari

Iparos pályákra segítés

...

...

1.

55

—

-

tanfolyamok. Ipari ...

57

--

tanfolyamok. -

57

XIX. Hitelszövetkezetek

-

X X . Munkásközvetités

...

—

61 66

—

XXI. Az 1902—903. évek telén a hegyvidéken fellépő inség enyhí­ tésére s következményeinek elhárítására

tett intézkedések

XXII. A társministeriumoktól kieszközölt segítő-eszközök stb. Függelék

_

_

...

63 71 77

—

1*

BEVEZETÉS. A Kárpáthegyvidéki nép közgazdasági helyzetének javítására irányuló állami segélyakczió eredete az 1896. évre vezethető vissza. 1896. évben hazánk ezredéves fenn­ állásának megörökitése czéljából emelt emlékművek h e l y e i ­ nek kikeresése s a felállított emlékmüvek leleplezése a l k a l ­ mával közéletünk és társadalmunk előkelőségei közül töb­ beknek, k i k a hegyvidéken megjelentek, feltűnt a hegy­ vidék népének a n y a g i és szellemi hátramaradottsága s az ezen vidékeken uralkodó általános szegénység. A z érdeklődők Firczák G y u l a munkácsi megyés püspök kezdeményezésére 1897. év márczius havában egy emlék­ iratot intéztek az összkormányhoz, melynek következménye­ ként indult meg azon nagyarányú állami közrehatás, mely eleinte helytelenül ruthén akczió néven neveztetett, de a mely ma, minthogy felekezetekre és nemzetiségekre való tekintet nélkül igyekszik a nép gazdasági helyzetét javí­ tani, ((hegyvidéki ministeri kirendeltség» czime alatt, f o l y ­ tonos helyszíni munkálkodással, i g y e k s z i k feladatát meg­ oldani. Miután a hátramaradottság okai túlnyomóan gazda­ sági bajok voltak, az állami segitő akczió a földmivelésügyi tárcza keretében szerveztetett; feladatköre azonban legkevésbbé sem szoritkozik a mezőgazdaság valamely ágára vagy érdekkörére, hanem felöleli a gazdasági jólét emelé­ sének kormányzati intézkedésekkel előmozdítható összes f e l ­ tételeit. 1897. évben az akczió inkább kisérletképen csupán B e r e g vármegye szolyvai járásában indult m e g ; miután azonban Bereg vármegye munkácsi, felvidéki és latorczai járásai-

ban, valamint a felvidéki vármegyék egyéb hegyvidékein is hasonló elmaradottság s szegénység volt észlelhető, a k i s körben kezdeményezett akczió fokozatosan terjesztetett k i 1899. évben U n g , 1900. évben Máramaros vármegyék hegyvidéki területeire, m i g az 1903. illetve 1904. évi költség­ vetésben az akczió kiterjesztése Zemplén, Ugocsa és Sáros vármegyék hegyvidékeire is biztosittatott. A hegyvidéki ministeri kirendeltség élén, melyet közbe­ eső h i v a t a l i fokozatok nélkül a m. k i r . földmivelésügyi minister irányit, a hegyvidéki ministeri megbízott áll. A ministeri megbizott, mint a hegyvidéki ministeri kirendeltség veze­ tője, részben saját eszközeivel és saját h i v a t a l i személyze­ tével, legnagyobb részben pedig a mezőgazdasági és köz­ igazgatás rendes tényezőivel és azok segítségével valósítja meg feladatát. Saját h i v a t a l i személyzete központi és külső tisztviselőkből áll. Rendes hivatalszemélyzetét a ministeriumból kirendelt fogalmazó, számvevőségi, pénztári, i r a t ­ tárkezelői tisztviselők alkotják. Külső h i v a t a l i személyzete pedig az egyes vármegyék területére beosztott egy-egy gaz­ dasági képzettséggel bíró h e l y i megbízottból áll (m. k i r . erdőmesterek, m. k i r . gazd. intézők), k i k a vármegye szék­ helyén l a k v a állandó figyelemmel kisérik a közgazdasági viszonyokat, javaslatokat tesznek azoknak megjavítására, a haladás akadályainak eltávolítására. Informálnak, véle­ ményeznek s a ministeri megbizott rendeleteit végre­ hajtják. A hegyvidéki ministeri kirendeltséget széleskörű f e l ­ adatának megvalósításában minden egyes vármegye terü­ letén az ottani érdekeltségből alakított véleményező bizott­ ságok is támogatják. Ezen véleményező bizottságok elnöke az illető vár­ megye főispánja, alelnöke a hegyvidéki ministeri kirendelt­ ség vezetője, k i az elnököt akadályoztatása esetén helyet­ tesíti. Tagjai az illető vármegye alispánja, közgazdasági előadója, esetleg a vármegyei gazdasági egyesület elnöke, az ottani erdőhivatalok főnökei s mindazok, kiket a vidék gazdasági és népességi viszonyainak közelebbi ismerete s a

közügyek iránti érdeklődése folytán a földmivelésügyi minister oda meghiv. A bizottság mindazon ügyekben, melyeket a minis­ teri kirendeltség vezetője bemutat, v a g y a földmivelésügyi minister oda utal, a h e l y i viszonyok ismerete alapján véle­ ményt mond, esetleg javaslatokat tesz és intézkedéseket kezdeményez, valamint a kirendeltség működésére s az általa tett intézkedésekre előadja esetleges észrevételeit. A bizottság rendszerint évente egy gyűlést tart, de a minister kívánságára bármikor összehivható.

Midőn a földmivelésügyi minister az ország átlagos mezőgazdasági viszonyaitól annyira eltérő hegyvidéket külön »ondozás alá vette, a hátramaradottság okainak felismerése után különösen három eszközt használt fel, hogy a hegy­ vidék közgazdasági viszonyait átalakítsa s az elszegénye­ dett népet jobb sorsba helyezze, mely hármas közrehatás­ sal már is sikerült a hegyvidéket egy biztosabb jövő kez­ dete elé állítani. E három eszköz, m e l y hármas vörös fonal­ ként húzódik ma is át az akczió működésén: földbérletek által a népet földhöz j u t t a t n i ; fejleszteni a főjövedelmi for­ rást képező állattenyésztést minden irányban s a hitelszö­ vetkezetek által a népet gazdaságilag önállósítani.

Földbérletek. Látva a hegyvidéki földmivelők száma s a mezőgaz­ dasági területek közti nagy aránytalanságot, mely az álta­ lános nagy földhiányban nyert kifejezést, a hegyvidéki ministeri kirendeltség legelső feladatának ismerte, hogy í'öldbérletek által a népnek gazdálkodásra alapot teremtsen. E végből a földmivelésügyi minister a gróf Schönbornféle munkács-szentmiklósi hitbizományi uradalomtól 1897. október 1-től 25 évre terjedőleg a szolyvai járás területén 192 12,622 jgQQ

földterületet vett bérbe a hozzátartozó bel­

sőségekkel és épületekkel együtt évi

45,439 K . 64

fillér

bérösszegért. A fejlődő állattenyésztés s a zavartalan legeltetés érdeke azonban a földbérleteknek a lehetőségig való k i ­ terjesztését kívánván meg, a földmivelésügyi minister 1900. 290 165 évben 2,161 1903. évben pedig még 3,052 — J ^ Q Q J

a

z

4rOO holddal bővítette k i bérlet utján 1600 az állambérleti területet u g y , hogy a kirendeltség 1903. év 163 összesen tehát 5,213

T T T ^ T

végén már 17,849 j g g g hold

J

kiterjedésű

földdel

segélyez­

hette albérlet utján a föld nélkül szűkölködő legszegényebb kisgazdákat. 163 A 17,849 JQÖQ hold bérterületért a kirendeltség 59 533 K . 75 fillért fizet a hitbizományi uradalomnak, a bérbe­ adott területekért pedig az albérlők az 1903. évi előírás

szerint 66.500 koronát, vagyis 6966 koronával többet fizetnek vissza a kirendeltségnek. M i g tehát a kirendeltség egy hold földért átlag 3 3 2 korona bért fizet az uradalomnak, addig albérlet utján egy hold föld átlag 3 72 koronáért értékesül. A magasabb összegben való bérbeadás azonban csak látszólagos, mert a bárczázás utján értékesített legelőkön és havasokon az állatok pásztoroltatási, sózási s esetleg g y ó g y ­ kezelési költségei is a kirendeltség által fedeztetnek, v a l a ­ mint a bérleti épületek fentartása is megfelelő költséget igényel. Végül az albérletbe adott szántók és legelőknek megvédése s őrzésére a kellő számú mezőőr személyzetet is a kirendeltség fizeti. -

A hitbizományi uradalomtól bérbevett állambérleti terület mivelési ágak szerint a következőleg oszlik m e g : 1. Belsőség ... ... ... ... . „ 36 hold 1345 öl 2. S z á n t ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.736 hold 461 öl 3. K e r t . . . ... . . . . . . ... . . . . . . . . . 1501 öl 4. Rét, legelő, havasi legelő, kaszáló 14.075 hold 1056 öl Összesen . . . ~ . . . 17.849 hold 163 öl A z állami segítő akczió révén Beregvármegye szolyvai, munkácsi és a Bereggel határos Máramarosmegye ökör­ mezői járásaiban összesen 46 községben mintegy 7140 földmivelő család részesül albérlet utján belsőségben, szántó­ földben, kaszálóban, erdei és havasi legelőben. A bérterületek kezdetben inkább kisérletképen csak 1 évre adattak bérbe, a 2-dik évtől kezdve azonban 11 egymásután következő évre apró parczellákban adattak k i a föld nélkül szűkölködő földmivelőknek albérletbe. E z e n intézkedés nagy fontosságú szerepe az általános földhiány közepette eléggé a l i g méltányolható, különösen akkor, ha figyelembe vesszük még azon messze kiható elő­ nyöket is, melyek a 11 évre szóló bérlet által lehetővé tették az albérlőnek, hogy a területet mintegy sajátjának tekintse, azt trágyázza s azon minél belterjesebben gaz­ dálkodjék. A z okszerű gazdálkodás biztosítására az egyes bérlők­ k e l megkötött szerződésekben biztosíttattak mindazon teen-

dők melyek a föld termőképességének fokozására kívána­ tosnak mutatkoztak. í g y köteleztettek az albérlők a rendszeres trágyázásra, vizszakadások elleni védekezésre, bérterületekhez vezető utak rendben tartására, a bérterüle­ teken levő bokrok és cserjék irtására, kaszálókon h a n g y a bolvok, vakondturások szétszórására, legelőkön a vízfolyások tisztántartására, határdombokra és mezsgyékre való fel­ ügyeletre stb. A községi legelő gyanánt kiadott teriiletekre nézve azoknak kizárólagosan legeltetési használata köt­ tetett k i . A z állami bérlet fő czélja lévén a szegény földmivelő népet albérlet utján földhöz juttatni, az állambérlethez tartozó területek kizárólagosan csak földmivelőknek adattak bérbe és pedig a hol több jelentkező volt, első sorban a legszegényebbnek. E z e n szabály alól csak a nép közt élő s annak sorsát szivükön viselő lelkészek és tanítók képeztek itt-ott kivételt. A földbérletekkel űzhető minden nyerészkedés kizá­ rása végett a kirendeltség minden egyes albérlővel külön kötött szerződést. N e m engedtetett meg tehát o l y alakulás, hogy a bérlők közös társasága lépjen f e l földbérlöül, mert azon belül a kirendeltség ellenőrzésének kijátszásával az erősebbik újból legyőzte volna a gyengébbet. A z értékesítésnél a kirendeltséget azon szempont vezette, hogy gazdaságilag hátramaradt, közlekedési erektől távoleső községekben a nehezebben művelhető hegyvidéki területek a lehető legminimálisabb, a nagyobb községek határába eső sikterületek pedig magasabb bér mellett adas­ sanak k i . í g y az exponáltabb helyeken fekvő szántóföld területek 1, 2, 3, 4 korona bér mellett adattak albérletbe, m i g a majdnem városi jelleggel biró nagyobb községek pld. Szolyva, Alsó-Vereczke, Volócz közvetlen határában levő s eléggé jó trágyaerővel biró sikterületek 6 — 10 korona közt váltakozó bérösszeg mellett értékesíttettek. Pénzügyi szempontból pedig kezdettől fogva szem előtt tartatott, hogy a kincstár által fizetett haszonbérösszegek az albérletbe adás utján teljes egészükbe fedezetüket nyerjék.

12

A bérterületek felhasználása, a szerződésben elvállalt kötelezettségek mikénti teljesítése fölötti felügyeletet és ellenőrzést a szolyvai állambérleti intézőség utján g y a k o ­ rolja a kirendeltség. A földbérletekkel való segítésen kivül a kirendeltség a községeknek mindazon törekvéseit is hathatósan támo­ gatja, melyek a mezőgazdasági területeknek vétel, bérlet, csere utján való kibővítését czélozzák. í g y 6 községnek a végből, hogy a letarolt erdő f a 37 értékét legelő vásárlásokra fordithassa, 407 J^QQ hold erdő területre rendkívüli íakihasználási engedélyt eszközölt k i : 98 12 esetben 3744 hold erdőterületnek a felerdősitési loOO kényszer alól való ideiglenes föloldását s legelő czéljaira való fordithatását eredményesen szorgalmazta; 8 község határának 1325 holddal való kibővítését elősegítette, 3 köz­ ségnek erdőcseréjét 2328 hold legelőért közvetítette s végül legnagyobb részt lebonyolítás alatt álló birtokvásárlásokra 5 községnek 132.323 korona jelzálog kölcsönt eszközölt k i a pénzintézetektől. Legújabban a hegyvidéki kirendeltségmintegy 5400 hold mezőgazdasági területnek és kihasználható erdővel borított 5002 hold kiterjedésű «Hát»-hegységnek — az ezen u r a ­ dalmi területek közé ékelt községek részére örök áron leendő megszerzése, esetleg bérbevétele érdekében folytat a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalommal tárgyalásokat. A hitbizományi uradalom ugyanis látva a Bereg-hegy­ vidéki községek nagy földhiányát, hajlandó lenne mintegy 10.402 holdat a községeknek örök áron eladni. H a sikerül a kirendeltségnek az érdekeltséget össze­ hozni s a megvételhez szükséges olcsó jelzálogos kölcsön kieszközlésével a községeket ezen földbirtokokhoz segíteni, u g y a munkácsi járásban ismét 18 község részére lenne a gazdasági boldogulás feltétele biztosítva. A z állambérleti területek kiterjedéséről és értékesíté­ séről a következő kimutatás nyújt tájékozást:

13

Kimutatás a hegyvidéki ministeri kirendeltség kezelése alatt álló állambérleti területek kiterjedéséről és értékesitéséről 1903.

n o v e m b e r hó

1-éig.

Állambérlet kiterjedése Bérlet tárgya

Részletezve hold

öl

hold

! • öl

évben.

1898.

Munkács-szentmiklósi hitbizományi u r a ­ dalomtól bérbevett szántók, legelök, rétek, kaszálók, h a v a s o k kiterjedése A z államkincstár

|n

Összesen

fizet

12,622

192

12,622

192

12,622

192

12,622

192

az u r a d a l o m n a k

K i s - s z o l y v a i «Szvini-Pohár» bözete — . . . ._

bérkülön­ _ ._.

Albérlők terhére földbér, legelőbér, h a ­ vasbér stb. czimén elöiratott Albérlők kifizettek 1903 n o v . l - i g hátralékban m a r a d t

1899.

...

évben.

Munkács-szentmiklósi hitbizományi u r a ­ dalomtól bérbevett földterületek k i ­ terjedése.. ... __ Államkincstár

fizet

az

uradalomnak

K i s - s z o l y v a i «Szvini-Pohár» bözete ...

bérkülön­ _. . . .

Albérlők terhére földbér, legelőbér, h a ­ vasbér stb. czimén elöiratott . . . Albérlők kifizettek

...

...

...

1903 n o v . l - i g hátralékban maradt

... ...

Bérbevett területek után államkincstár fizet

Kinek ?

Részletezve

uradalomnak

Hitbizományi

K

n

Bevételre elöiratott

Összesen K

| f.

K

| f.

Előirt összegre

Hátralék

f f =5 v 1 1

lerovás K

f.

==•£ S

K

f. száma

)

45,439 64 10(

' co

45,539 64 51,579 36 51,359 36 220

) £ | 1 S .2

3

E

I

ja ~o

45,439 64 100

co \ o i 9 •*

45,539 64 57,590 90 57,343 70 247 20

16

Állambérlet kiterjedése Bérlet tárgya

Részletezve hold

1900.

•

öl

Összesen hold

•

öl

évben.

Munkács-szentmiklósi hitbizományi ura­ dalomtól : a) föbérleti szerződés szerint bérbe­ vett földterületek kiterjedése b) 5 holdon felüli erdei legelök c) Mirialnicza

és Beszkidek

d) Kis-szolyvai különbözete f) Zugói

legelök

«Szvini-Pohár» -

vadászbérlet

12,622

192

1,575

1217

465

673

bér­

kiterjedése

120

14,782

482

14,789

26

Albérlők terhére elöiratott Albérlők földbérbe fizettek

—

1903 nov. 1-éig hátralékban maradt . . . 1901.

évben.

Munkács-szentmiklósi hitbizományi ura­ dalomtól : a) föbérleti szerződés szerint bérbe­ vett földterületek kiterjedése b) 5 holdon felüli erdei legelök ... c) Mirialnicza, Beszkidek . . . d) Kis-szolyvai különbözete f) Zugói

«Szvini-Pohár»

vadászbérlet

12,622

192

1,575

1217

465

673

bér­

kiterjedése

g) Volóczi «Plaj Polyánka» Albérlők terhére elöiratott.__ Albérlők kifizettek 1903 nov. 1-éig hátralékban maradt

120 6

1

— k

Bérbevett területek után államkincstár fizet

Kinek ?

Részle­ tezve

)

f.

Összesen K

f.

K

f-

a

f lerovás K

f.

'_ «

Hótí-clóL-

1 -\ K

f. száma

45,439 64 irodalom

tbizományi

K

Revételre elöiratott

Előirt

472 84 2.175 rc

100

-

Zugó községnek

400

48,587 48 59,147 56 58,637 25 510 31

alomn ii

tbizom.

45,439 64

1 PB ) 5 Zigó községnek Talóez

«

472 84 2,175 100 * o te

400 31

48,618 48 53,248 51 52,760 54 478 97 ) •

Állambérlet kiterjedése Bérlet tárgya

Részletezve hold

1902.

•

öl

Összesen hold

•

öl

évben.

Munkács-szentmiklósi hitbizományi ura­ dalomtól : a) Föbérleti szerződés szerint . . .

...

b) 5 holdon felüli erdei legelök . . . c) Mirialnicza és Beszkidek d) Gembelova legelőért

«Plaj Polyánka»

192

1,575

1217

465

673

7 1116

f) Zugói vadászbérterületért ff) Volóczi

12,622

...

...

legelő

120 6

14,796

1598

17,849

163

Albérlők terhére elöiratott Albérlők kifizettek

...

1903 nov. l - i g hátralékban maradt 1903.

évben.

Munkács-szentmiklósi hitbizományi ura­ dalomtól : a) Föbérleti szerződés szerint . . .

...

b) 5 holdon felüli erdei legelök . . . c) Mirialnicza, Beszkidek . . .

...

...

d) Gembelova legelök

192

1,575

1217

465

673

7 1116

f) 1903. évben bérbevett területek... y) Zugói vadászbérterület

3,052

165

120

h) Volóczi «PIaj Polyánka» legelő . . . Albérlők terhére elöiratott

12,622

...

...

Albérlők 1903 november l - i g fizettek...

6

19

Bérbevett területek után államkincstár fizet

Kinek ?

Részle­ tezve

Összesen K

K

Bevételre

f.

elöiratott

K

f.

Előirt összegre

Hátralék

lerovás K

- is gí g

£

K

f. száma

45,439 64 472 84

J * |

2.175 400 31

Tolóez «

6120

27 71 Zngö község

48,546 19 50,861 39 50,456 38 405 01

•

1

._ _

:

urad;

Hitbi

.a E > s °

Zugi község íolótz «

45,439 64 472 84 2,175 27 71 > —< r>

10,987 56 400 31

59,533 75 66,500 44,394 72*

" Bérfizetések a kimutatás összeállításakor voltak f o l y a m a t b a n .

20

Az államkincstár által 'fizetett s az albérlők zetek k i -

12,622

12,622

14,663

14,789

14,796

17,849

192 1600

1

11 1 '

192 160Ö

l

•; 1

i '

"

<(

"

163 1600

"

államkincstár fizetett... ...

«

«

1900-ban

«

._. . . .

1901-ben

«

. . . ...

«

...

"

1588 1600

•

1899-ben

926 1600

1

ct

482 1600

1 1 (7fl°

Derteruletert lö9o-oan

«

1902-ben

«

1903-ban

«

Összesen

. . . --.

Vagyis kezelési költségek megtérítésére esik

* Ezzel szemben állanak a havasok kulturállapotba helyezése kürüli kö tségek u. m . : istállók, menhelyek

építése,

itatóhelyek léte-

sitése, kőszedés, fümagkiszórás, utkészités, lecsapolás ; a havasokra felhajtott sózási stb.

állatok

gondozása,

járványelleni

oltása, pásztoroltatási,

költségek, 6 állandó mezőőr illetménye, épületek fentartása,

stb , mely kiadások az albérlők többlettéritményét

túlhaladják.

által megtérített bérösszegek közti különbömutatása. Államkincs­ tár által fize­ tett bérösszeg K

|f.

Albérlők

Különbözet

által meg­ térített bér­

K

f.

K

i f.

45,539 64

51,579 36

6,039 72

45,539 64

57,590 90

12,051 26

48,587 48

59,147 56

10,460 08

48,618 48

53,248 51

4,630 03

48,546 19

50,861 39

2,315 20

59,533 75

66,500

6,966 25

296,365 18

338,927

72

Észrevétel

kevesebb

több

összegek

Í2,K62 54

* 42,562 M

K

f.

Az előirt téritmények in­ gadozását a havasokra felvett legelő állatok vál­ tozó száma idézi elő.

22

1898 — 1902. évre esedékes hátralékok kimutatása. K

1898. évet terhelöleg fenáll 1899.

«

«

«

1900.

'<•

«

«

1901.

<•

«

«

1902.

«

«

«

_

— ..

.-

-

Földbérletek után fenálló összes esedékes tartozás...

f.

220 247

20

510

31

478

97

405

01

1861

49

A hátralékból körülbelül */s ^ behajtható, a többi előre láthatólag behajthatatlan követelést képez. T

s z

II.

Havasi legelők. A n y u g a t i országok hegyvidékei különösen Schweiz, s az osztrák h e g y i tartományok fokozódó jólétüket párat­ l a n u l értékes marhatenyésztésüknek köszönik. A marhatenyésztés terén elért sikereik t i t k a pedig nem a véletlenben, v a g y valamely természeti egyedáruság­ ban keresendő, hanem a szakértelmen kivül első sorban az Alpesek kitűnő havasi legelőiben rejlik. Schweizból, Tyrolból, Bajorországból importált marha azért oly értékes s világhirü, azért hoz milliókat azok tenyésztőinek, mert ez állatok fejlődésük egy idejét ha nem is egész ifjúságukat, a havasokon töltik. Csodás ugyanis az a hatás, melyet a havasi legelő az állatokra g y a k o r o l . A tiszta ózondús levegő, a havasi növény­ zet sokoldalúsága, a lassan nőtt, kevés víztartalmú, tehát föltűnően tápdus füvek zamatossága rövid pár hét alatt átváltoztatják az ott legelő állatot. Különösen nagy hatás­ sal van a növendék állatokra, melyek szervezete gyorsan

23

fejlődik, bámulatosan gyarapszik s a betegségekkel

szem­

ben ellenállóvá válik. A természet ezen kincseivel hazánkat is bőven meg­ áldotta. Magyarország i v alakban körül van véve a l e g ­ gyönyörűbb hegyi legelökkel, melyek összkiterjedése csak­ nem akkora mint maga Schweiz. Sőt a magyar h e g y i legelőknek, melyekből 1*5 millió hold szorosan havasi jellegű, azon n a g y fölénye is megvan, hogy niig a schweizi havasoknak 28 6 tized százaléka ter­ méketlen, addig a magyarországi havasokból csak 0 5 száza­ lék nem legeltethető. A schweizi havasi legelök nehezen hozzáférhetők s több száz legelő állat pusztul el évente az által, hogy a meredekebb helyekről a mélységbe zuhan, a mi havasaink pedig könnyen megközelíthetők. A magyar havasok mindezen előnyeik daczára sem vál­ hattak még ez ideig valódi tényezőivé a közvagyonosodásnak. H o g y a magyar állattenyésztő havasaink hivatásáról és nagy értékéről eddig i g a z i tudomással nem bírt, annak két okát lehet adni. Havasaink ugyanis mindezideig vadregényes, ős álla­ potban voltak. Rendszeres gondozásban, művelésben nem részesültek. S i g y nem is lehetett alkalom a havasi legelök azon csodás hatásáról meggyőződni, mely rendezett, viszo­ nyok között azok sajátságát képezi. A másik ok pedig abban keresendő, hogy ott is, hol a havasokat legeltették, ezen legeltetést minden rendszer nélkül alkalmazták. A mint tavaszra n y i l t az idő, túlzsúfol­ ták elsatnyult állatokkal. A vidék egész j u h - és szarvas­ marha-állományát minden beosztás s férőhelyre való t e k i n ­ tet nélkül egyszerre hajtották föl. Csak természetes tehát, hogy az idő viszontagságai ellen védelmet nem találó, lege­ lésben egymást akadályozó állatok inkább leromolva, mint megjavulva kerültek le őszszel a havasi legelőről. -

Azért a földmivelésügyi minister, midőn a hegyvidék gazdasági helyzetének javítását czélzó állami akcziót meg­ indította, a havasi legelőknek k u l t u r állapotba való helye­ zését s azoknak az ország állattenyésztésével való szoro-

sabb összeköttetésbe hozatalát a hegyvidéki kirendeltség e g y i k legfőbb feladatává tette. A hegyvidéki kirendeltség a gróf Schönborn-féle h i t ­ bizományi uradalomtól 25 évre bérbevett mintegy 5467 hold kiterjedésű beszkidi, volóczi és a «Sztoj» havascsoportok k u l t u r állapotba való helyezésével 1898. évben kezdette meg a rendszeres havasi gazdálkodást. A bérbevett havasokon a fünövést és növényfejlő­ dést rendszeres műveléssel előmozdította; felhajtó utakat készített; kőszedéssel, hangyabolyok szétszórásával, fűmagkiszórással, trágyateregetéssel a legelők termőképességét fokozta ; itató helyeket, pásztortanyákat, menhelyeket, istálókat létesitett: a mocsaras helyeket lecsapolta; a havasi telepek közelében levő legelőrészeket kaszálókká változ­ tatta, hogy a marhát a beállott rossz idő esetén is jó k a r ­ ban lehessen t a r t a n i : megállapittatott az állatok féröszáma stb. Legújabban pedig a havasi flóra tanulmányozása végett egy hold területen havas kísérleti telepet is létesitett, hogy ezen kísérleti telep által a legértékesebb füvek elszaporo­ dása előmozdittassék. A mintegy 30.000 korona költséggel fokozatosan k u l ­ tur állapotba helyezett beregi havasokra a kirendeltség évről-évre bárczázással mintegy 5200 darab normál jószágot vesz f e l 6—8 korona fübér mellett. A legelő jószág f e l ­ vételénél a legelőhiányban szenvedő községek részesültek m i n d i g elsőbbségben. Hog}^ m i l y óriási hatással van a növendék állat fejlő­ désére a havasi legelő, azt a Szolyván végzett próbamérések mutatják, melyek szerint 3 hónap alatt egy-egy növendék állat mintegy 45 k g r . súlygyarapodást ért el. E z e n számok legfényesebben igazolják a havasi legelök nagy értékét. A bereg-vármegyei havasokkal elért sikerek arra inditották a földmivelésügjá ministert, hogy szakítva az eddigi bérbeadási rendszerrel, a máramarosi kincstári hava­ sokat is házi kezelésbe vétesse és bárczázás utján értékesítse. A bárczás legeltetésnek ugyanis szemben a bérleti rendszerrel azon nagy előnye van, hogy a házilag kezelt

havasokon az állatok száma szigorúan ellenőrizhető s a legelőre utalt községek érdekei méltányos figyelembe része­ síthetők. A bérleti rendszernél a havasbérlő kizárólag jövedelmi szempontok által vezéreltetve a bérbevett havasra sokszor épp a körülfekvő községek érdekeinek mellőzésével a n n y i állatot vett föl, a mennyi azon csak elfért. A z 1903. évben a mármarosi kincstári havasokból 24.390 hold havas vétetett házi kezelés alá s azokra a megfelelő számú normál jószág hajtatott föl május szeptemberi legelőre. A következő években a többi h a v a ­ sokon is kezdetét veszi a rendszeres havasi gazdálkodás. í g y fog tervszerint a havasi gazdálkodás a 106,658 hold kiterjedésű összes kincstári havasokon fokozatosan meghonosittatni, hogy a magánosok is kedvet kapjanak azon csaknem másfél millió hold havas terület okszerű kezelésére, mely egyesek birtokában hazánkat ivalakban körülveszi. S ha nagy kiterjedésű értékes havasi legelőinket sikerül hazánk állattenyésztésével kapcsolatba hozni, ha minél több tenyésztő számára válik lehetővé, hogy a havasi legelő fölülmulhatatlan előnyeiben állatjait részesitse, akkor a magyar állattenyésztés is a hegyvidék jólétének s vagyonosodásának épp o l y elsőrendű tényezőjévé válhatik, mint a nyugati államokban, hova nemesítő anyagért zarándokolnak ma már a világ összes tenyésztői. A havasi legelőre (Bereg vármegyében) felhajtott álla­ tokról a következő kimutatás nyújt tájékozást.

26

Kimutatás a nyári havasi legelőre (Bereg vármegyében) felhajtott állatokról.

a

d

3

r

a

b

Havasi legelő

hold

• öl

67

3,129

8,177

4,824 5,467

60

67

4,873 10,606

6,220 5,467

60

1,081

22

2,644

8,016

5,095 5,467

60

2,040

112

7,671

15,228

6,801 5,467

60

3,681

19

3,672

9,243

7,366 5,467

végleges le­ 60 számolás fo­ lyamatban

23,053 1,066 7,875

287

1899

3,908

1900

5,666

1901

4,153

116

1902

4,455

950

1903

4,871

Összesen

o J

Normál szagra számi h

év

M

O

Összesei

haj tási

Növendí 1 1 1 arha

Fel­

Tehén

I

1,073

1 iionnál jószáf üsző, 2 drb. csikó

=

21,989 51,270 30,309

1 ökör == 1 t< .hén

= 10 drb. j u h .

=

1 ló == 2 drl). tii ió. 2 drb.

III.

Népies-mintagazdaságok. A hegyvidék sajátos viszonyai közé illő havasi gaz­ dálkodás módjainak és előnyeinek megismertetése végett s főleg, hogy a földbérletek helyes és jövedelmező kezelésére a kisgazda közönség utánozható példák által buzdittassék, Alsóvereczkén, Serbóczon és Volóczon a kirendeltség 2970 korona költséggel 3 népies-mintagazdaságot létesitett, Zemplén vármegyében pedig a Gazdasági Egyesület kezde­ ményezésére engedélyezett izbugyai, hosszumezői és varannóhosszumezői népies-mintagazdaságok szervezésének előmunká­ latainál közreműködött. E mintagazdaságok a szükséges eleven és holtleltárral akként szereltettek fel, hogy a főjövedelmi forrást képező marhatenyésztésre, mesterséges takarmány-termelésre, az állatok takarmányozására, nemkülönben a földek kezelésére, termőképességük fokozására, vadvizek levezetésére, valamint czélszerübb épitkezési mód behozatalára is a szomszédok által minden nagyobb megerőltetés nélkül utánozható példát nyújtsanak. Miután a kistermelő gazdálkodására g y a k o r l a t i pél­ dákkal lehet legközvetlenebbül hatni és meggyőzni arról, hogy szemtermelés helyett sokkal jövedelmezőbb volna a hegyvidék viszonyai között gazdálkodását állattartásra s takarmánytermélésre berendezni, a hegyvidéki kirendeltség a népies-mintagazdaságok legalább is oly arányú szaporí­ tását tervezi, hogy lehetőleg járásonkint egy-egy, mindenki által könnyen megközelíthető mintagazdaság terjeszsze szemléltetés utján a havasi gazdálkodás helyesebb irány­ elveit. A mintagazdaságok járásonkinti szervezését azonban eddig két körülmény nehezítette meg. Egyrészt, mert kevés oly értelmes kisgazda van a hegyvidéken, kinek birtoka mintagazdasággá felavatható lenne. E tekintetben javulás az Alsóvereczkei havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep hatásától várható. A legnagyobb akadályt azonban

38

a hegyvidéki kisbirtokok túlságos tagozottsága okozta. 10—15 holdas kisbirtokok u g y a n a n n y i részletben feküsznek szét­ szórva a község határában. E túlságos szétdaraboltságot a tagositási eljárások siettetésével kívánja a kirendeltség megszüntetni. A folyó évben 5 községben vitetett keresztül a tagosítás. E g y községben pedig folyamatban van. A z alsóvereczkei, serbóczi és volóczi parasztminta­ gazdaságok fölötti ellenőrzést a hegyvidéki kirendeltség szolyvai intőzésége által gyakorolja.

IV.

Az alsó-vereczkei havasi mintagazdaság és tej­ gazdasági telep. Miután sem a bérbirtokok kezelése fölött gj^akorolt ellenőrzés, sem pedig a mintagazdaságok hatása nem bizonyult teljesen elegendőnek arra, hogy a hegyvidék mezőgazdasági viszonyait okszerűbb irányban gyorsan és gyökeresen átala­ kítsa, a földmivelésügyi minister 1903. évben Alsó-Vereczkén «havasi mintagazdaságot és tejgazdasági telepet» állított fel, mely telepnek mint iskolának feladatává tette, hogy évről-évre 12 felvidéki fiatal földmivelöt oktasson k i a hegyvidék sajátos viszonyai közé illő gazdálkodás fogásaira. A hegyvidék gazdasági elmaradottsága ugyanis főleg abban l e l i magyarázatát s a g y a k o r i nélkülözésnek l e g ­ főbb oka is az volt, hogy az itteni lakosság, — össze­ hasonlítva n y u g a t i országok h e g y i lakosságával, nem b i r t azon képességgel, hogy mezőgazdasági helyzetének külön­ leges előnyeit kellően kihasználja. Északkárpátmenti hegyvidékünkön ugyanis, hol kitűnő és rendkivül tápdus havasi legelők belterjesen űzhető értékes marhatenyésztés alapjául kínálkoznak, h o l a ter­ mészet lehetővé tette, hogy a kisgazda épp oly értékes és nemes tenyészanyaggal gazdálkodhassék, minőnek Schweiz, T y r o l világhírét s ez országok népei páratlan jólétüket

29

köszönik, — a m i hegyvidéki lakosságunk teljesen félre értve a természet útmutatását, a magtermelést erőszakolja s silány és csekély mezőgazdasági földjei után. — melyről a legjobb években sem b i r 2 magnál többet betakarítani, — épp ugy akarna megélni, mint a jóval kedvezőbb viszonyok közt élő alföldi polgártársa. Az ősidőktől állattenyésztő hegyvidéki lakosság régeb­ ben teljesen szabadjára h a g y a t v a , jó példa és vezetés híján birtokainak legnagyobb részét feltúrta s az állattenyésztés rovására mindinkább a föld ekemüvelésére adta magát, mely pedig szemtermelésre alkalmatlan minősége miatt s a kedve­ zőtlen éghajlati és csapadékviszonyok közt sem a nagyobb munkát, sem a több költséget meg nem téríthetvén, az egyébként nyújtható megélhetés helyett a nyomornak lett kútforrása. H o g y tehát a gazdaságilag hátramaradt földmivelő népnek a hegyvidék viszonyai közé illő, de előtte ismeretlen uj gazdálkodáshoz utánzásra alkalmas példa mutattassék be, a kirendeltség Alsó-Vereczkén a gróf Schönborn-féle h i t ­ bizományi uradalomtól bérbevett 85 kat. hold területen havasi mintagazdaságot, a czélnak megfelelően átalakított uradalmi majorban pedig tejgazdasági telepet rendezett be, összesen mintegy 30,000 kor. költséggel. A mintagazdaság és tejgazdasági telep czélja lesz, az okszerű állattenyésztést, takarmányozást, a havasi legelők és kaszálók ápolását és felújítását a kisgazdáknak bemu­ tatni, a marhatenyésztés jövedelmezőségéről a kisgazdákat meggyőzni, a tejgazdasági ismereteket a havasi gazdálko­ dási viszonyoknak megfelelően terjeszteni, kisebb tejgazda­ ságok számára megbízható s kellő szakértelemmel biró előmunkásokat s tejkezelöket képezni, hogy kellően értse­ nek a havasi gazdálkodásban előforduló mindenféle mun­ kához. E z e n czéljához hiven a havasi mintagazdaság felszere­ lése csak azon legszükségesebb gépekre és eszközökre fog kiterjedni, melyekre a földmivelőnek saját gazdaságában is szüksége lesz s csakis azon egyszerű gazdálkodási módok

30

fognak bemutattatni, melyeket a kisember saját tulajdoná-B ban is haszonnal követhet. A tejgazdasági telep azonban sajt és vaj gyártására I is be lesz rendezve, mert annak addig is, m i g tejszövetke-1 zetek megalakítására a kistermelő érzéket nyer, az l e s z i tanitó czélján kivül rendeltetése, hogy a vidék tejtermelését* is a lehetőségig feldolgozza s a tej értékesítés nehéz kérdésétJJ megoldani segítse.

A telep a földmivelési minister főfelügyelete s a f l hegyvidéki kirendeltség közvetlen felügyelete alatt áll. AM telepet a földmivelésügyi minister által kirendelt telepvezetőd és segédje vezetik. A tanulókat, évről-évre 12-őt, a hegyvidéki kirendelt-r-1 ség javaslatára a földmivelésügyi minister veszi fel. F e l - M vételi feltételek: népiskolai tanfolyam bevégzése. betöltött-1 17 éves életkor, orvosi bizonyitványnyal igazolt egészséges* testalkat, erkölcsi bizonyitványnyal igazolandó kifogástalan I előélet, kiskorúság esetén szülő, gyám beleegyezése éam himlőoltási bizonyítvány.

A tanfolyam 1 évre terjed és 2 félévre oszolva április I és október hó 1-én kezdődik olyformán, hogy fele a t a n u - J lóknak április hó 1-én, másik fele pedig október 1-én véte-l t i k fel. Minden tanuló teljesen ingyenes ellátást s kifejtett szorgalmához képest h a v i 6—10 korona munkadijváltságot fog n y e r n i . Miután a telep tanulóit az összes előforduló munká­ latoknál rendszeresen fogja alkalmazni s a kiképzés iránya túlnyomóan g y a k o r l a t i lesz, remény van arra, hogy az innét kikerülő földmivelők szerzett tapasztalataikat saját tulajdonukban is érvényesíteni fogják s nemcsak szóval, de tettel is a haladás hirdetőivé válnak. A havasi mintagazdaság és tejgazdasági január 1-én rendeltetésének adatik át.

telep

1904.

Vetőmagkiosztás. A hegyvidéki kisgazda csekély gazdasági érzékkel a vetó'magkiválasztásra kevés gondot fordított. Sem az ember­ emlékezet óta k i nem cserélt s ezért a legtöbb helyen t e l ­ jesen elfajzott vetőmag felújításának előnyéről, sem pedig a vetőmag gondos kiválasztásának szükségéről nem volt meggyőződve. Nála a gazdasági elv épp az volt, hogy ter­ mése gondosan kitisztított részét piaczra vigye, a silányabb maggal pedig tovább gazdálkodjék. A mostoha időjárás mellett legtöbbször e gazdasági rövidlátás működött közre, hogy az országos 8 métermázsa átlagtermés helyett a hegy­ vidék l / — 2 - s z e r e s maggal volt kénytelen megelégedni. l

a

A gazdasági termelés fokozása s a gabona-köztermelés megjavítása érdekében a kirendeltség jó vetőmagvak k i ­ osztása által már működése második évétől tervszerű közre­ hatást folytat. Számon tartja azon vidékeket, hol a csekély terméseredmények a földmivelő fáradságát kellően nem jutalmazzák, s évről-évre más községek legszegényebb k i s ­ gazdáit látja el kedvezményes áron jó vetőmaggal. A kirendeltség működése második évétől tehát a leg­ utóbbi 4 év alatt Bereg, U n g , Máramaros és Ugocsa vármegyék területein mintegy 109,300 korona értékben mindösszesen 1.090,716 kilogramm (109 vaggon) buza-, rozs-, árpa-, zab-, tengeri- s különböző takarmány-vetőmagot és burgonyagumót osztott k i kedvezményes áron és p e d i g : Bereg vármegye területén 182 községben kiosztatotl: 37,877 k g r . buza, 61,524 « rozs, « árpa. 2,656 96,076 « zab, « tengeri, 14,604 « burgonya-vetőgumó, 282,684 5,209 « lóhere-mag, 1,518 « komócsin.

32 Vnq vármegyében 32 község közt kiosztatott : 120 k g r . árpa. 1,750 « tengeri, 6,780 « zab, 58,967 « burgonya-gumó, 784 « lóheremag.] Máramaros vármegyében 72 község közt kiosztatott: 25,944 k g r . buza, 20,870 « rozs. 8,014 « árpa. 103,893 « zab, 18,717 « tengeri, 187,347 « burgonya-gumó, 4,176 « lóheremag. Ugocsa vármegye területén 7 község között kiosztatott: 50,000 k g r . buza. 366 « árpa, 17,830 « tengeri, 4,695 « zab, 71,479 « burgonya-gumó, 736 « lóheremag. 1,363 « paszuly. Zemplén vármegyében 11 község közt kiosztatott : 300 k g r . buza, 300 « rozs, 1,300 « lóheremag. A kiosztás a szállítási és kiosztási költségek teljes, s a vételár 30°/ -ának elengedésével számitott kedvezményes áron készpénz, illetőleg hitelszövetkezeti v a g y községi köte­ lezvénynyel fedezett hitel ellenében eszközöltetett. Kivétele­ sen egyes községek, melyek árviz, jégverés, tűzvész folytán elemi károkat szenvedtek, féláru v a g y nagyon kivételesen teljesen ingyenes vetőmagban is részesültek. A vetőmagkölcsön rendszerint egy évig kamatmentes, a lejárat napjától azonban 5%-os kamat számittatik. 0

33

A kiosztást a hegyvidéki ministeri kirendeltség megyén­ k i n t kinevezett h e l y i megbízottjai végzik s a h e l y i i n t e l l i gencziával együtt ellenőrzik azt is, hogy a vetőmag rendel­ tetésszerű felhasználást nyerjen. E l v , hogy egy-egy kisgazda burgonyából, búzából 100—100, zabból, tengeriből 50—50, lóheremagból 25—25 kgr.-nál több vetőmagban nem része­ sülhet. A lóheremag kiosztásával a mesterséges takarmány­ termelés megkedveltetése czéloztatik. A kötelezvénynyel fedezett téritmények az illetékes adóhivataloknál iratnak elő s kincstári követelésekként tar­ tatnak nyilván. A jó vetőmagvak kiosztásával elért eredmények már is szembetűnők. A terméseredmények mindenütt javultak s minthogy a kistermelő közvetlenül tapasztalhatta a régi és uj terméseredmények közti különbséget, a jó vetőmag nagy fontosságáról sikerült őt meggyőzni. A vetőmagkiosztásokról a következő kimutatás nyújt közelebbi tájékozást.

Kimutatás a gabonaköztermelés

megjavítása

végett

a

hegyvidéki

ministeri kirendeltség által kiosztott vető­

magvakról, azok kedvezményes árának előírási és lerovási adatairól

k

1899. év ta vaszán 1899, év őszén

i

1 0

2!l,!)0(i

r

a

ni

100,000

Előírás

m

K

3,000

5,005

1902. év őszén

67,546 20,227

1903. év tavaszán és őszén..

16,609

75,968 47,901 257,460

4,622

1,008

515

f.

6",000 243,008

4,583

1 Lé,í2l| 82,694 11,156 214,281 52,1)01 600,477 12,20ö 1.090,710 kgr.

1,363 1.518

Hátralék

K

f.

K

91

7,670 89

11,155 32

6,296 72

4,858 60

29,81)0 98 22,839 30

7.060 68

769 —

546

f.

8,217 80

2,791 48

6,884 11,156 108,847

Lerovás

Bab

Komó

Lóhei

Burgc gum

Tengeri g

CD

29,906 50,578

1900. év tavaszán ...

Összesen ...

Zab

Rozs

Buza

E •<

a

>. S-a

UIS3

Kiosztási év

november hó l - i g .

M

.

<s

1908.

2,022 48

Ad óhn 'ataloki iái slőirya

1,363 52,064 58 37,575 91 I4.4SS 67

35

VI.

Gazdasági gépek kiosztása. A gazdálkodás eredményeinek biztosítása s főleg a vetőmag gondosabb megválaszthatása végett a kirendeltség a legszegényebb községeket alkalomadtán kedvező fizetési feltételek mellett a legszükségesebb gazdasági gépekkel s eszközökkel is ellátta. A z 1898. és 1902. években gazdasági eszközökkel már segélyezett mintagazdákon kivül az 1899. év folyamán Bereg vármegye szolyvai, felvidéki és munkácsi járásá­ ban 21 község használatára összesen 5 darab szelelőrosta, 14 darab magtárrosta és 18 darab konkolyozó gép osztatott k i kedvezményes áron. A gépek kiosztása a beszerzési ár fele részének megtérítése s a Budapestről történt szállítási költségek megfizetése mellett olymódon eszközöltetett, hogy a gépekben részesült községek fizetési kötelezettségüknek 3 évi egyenlő részletben tartoztak eleget tenni. A kirendeltség most ismét tervbe vette, egy ujabb gazdasági gépkiosztás rendezését.

Kimutatás a hegyvidéki ministeri kirendeltség által kiosztott gazda­ sági gépek után fennálló hátralék előírási és lerovási ada­ tairól 1903. év november l - i g . Előírás K 14 községnek kiadatott 5 drb. szelelőrosta, 14 drb. Kühneléle magtárrosta, 18 drb. kon­ kolyozó összesen 1,711 kor. 26 fill. kedvezményes áron, melvliöl I. rész esed. 1900. XII/31. II. « « 1901. « III. « « 1902. « Összesen

Lerovás

f.

K

570 570 570

36 37 53

450 347 275

1,711

2ti

| f.

Hátralék K

Észre­ vétel

f.

27 42 96

120 222 294

09 95 57

1,073' 65

637


3*

36

VII.

Lentermelés. A gazdasági termelés változatosabbá tétele végett a kirendeltség a hegyvidék természeti viszonyai közé illő s jól jövedelmező lentermelés meghonosítását is i g y e k s z i k elő­ mozdítani. E czélból kieszközölte a lentermelési szaktanár­ nak h e l y i tapasztalatok szerzése végett a helyszínére való kiküldését, s miután a szakvélemény a lenterme ésre kiválóan kedvező volt, B e r e g és Máramaros vármegyék 20 jelentősebb községében a fonalas-lentermelésről és értéke­ sítéséről az 1902. és 1903. évek telén ismeretterjesztő népies szakelőadások tartattak. A minden újítástól idegenkedő köznép tartózkodásának megszüntetésére pedig 3 községben egyelőre 5—5 holdas lentermelő telepnek létesítése határoztatott el. Miután a lentermelés jövőjét a biztos értékesítési a l k a ­ lom képes csak megvetni, a kirendeltség egy l e n - és kenderkikészitő telepnek s szövőfonó gyárnak Bereg vármegye terü­ letén leendő alapítása érdekében is közbenjárt. A vállalkozó Deutsch testvérek b i e l i t z i szövőgyárosok remélhetőleg legkö­ zelebbről fogják gyártelepüket Beregszász mellett felépíteni.

VIII.

Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés. Két jelentős ágazata van a mezőgazdaságnak, melyek a természet kedvezése folytán a hegyvidéki nép jólétének legszámottevőbb tényezőiül kínálkoznak: az állattenyésztés és a gyümölcstermelés. A hegyvidék lankásai, előhegységei csaknem mindenütt, de főleg Bereg vármegyében a Borzsa folyó völgye, a «Hát»hegység vidéke, U n g vármegyében az Ungvölgynek Ungvár­ tól Perecsenyig eső vidéke, Máramarosban a Taracz és Rusz völgye, Técső, Huszt vidéke, végül Zemplénben a Laborcz völgye gyümölcstermelésre páratlanul alkalmasak.

37

Bár az időjárás a terméseredményeket nagyban befo­ lyásolja s a gyümölcstermésből eredő jövedelmet nagy inga­ dozásoknak teszi k i , Bereg-, U n g - , Ugocsa- és Mármaros vár­ megyék hegyvidékein a piaezképes fajgyümölcstermés értékét átlag évi 1.000,000 koronára becsülhetni. Gyümölcstermő években pedig az értékesítésből befolyó jövedelem messze túlhaladja a szemtermelésböl előálló hasznot. M e r t a hegy­ vidéki jobbmódu kistermelő, k i 3 — 4 hold földön gazdálko­ dik, a legjobb években sem b i r zabból és tengeriből összesen 8 métermázsánál több szemet betakarítani. Kedvező gabona árak mellett termése értéke tehát 75—100 korona. U g y a n ­ akkor egy a l i g félholdas gyümölcsösből könnyen bevesz 140 —150 koronát. S e jövedelem hozzá tiszta jövedelem, mert a fák ápolása kevés munkába s éppen semmi költ­ ségbe sem kerül. A z 1903. évben a hegyvidéki gyümölcstermés értéke hozzávetőleges becslés szerint meghaladta a 3,000.000 koronát. Bereg és U n g hegyvidéke főleg beszterczei és vörös s z i l ­ vában, almában, körtében, Máramaros és Ugocsa hegyvidéke szilvában, főleg pedig kitűnő fajalmában és körtében tünt k i . A kirendeltség akcziója ezen jövedelmező gazdasági ágazat előmozdításában kettős. Egyrészt a földmivelésügyi minister által a hegyvidéken létesitett gyümölcsfaiskolákban előállított gyümölcsfaoltványokat lehetőleg a hegyvidéki kisgazdák gyümölcsfaállományának szaporítására eszközli k i , másrészt a termés frissen el nem adható részének f e l ­ dolgozás utján való értékesítését előmozdítja. A z első czélt szolgálják Máramaros vármegyében a nagybocskói, U n g vármegyében az ungvári, Zemplén várme­ gyében pedig a tarczali állami faiskolák. Miután azonban a fokozódó szükségletet a 3 faiskola mindkevésbbé volt képes kielégíteni, a szolyvai állambérleti major mellett a hitbizo­ mányi uradalomtól bérbevett területen legújabban 25 hold kiterjedésű állami faiskolát létesitett a földmivelésügyi minister. A szolyvai faiskolával tehát most már 4 állami faiskola állítja elő a szükséges gyümölesfaoltványokat, melyek

38

rendszerint 10 filléres legkedvezményesebb egységáron bocsájtatnak a kistermelőknek évről-évre rendelkezésre. A z állami faiskolákban a következő gyümölcsnemek és fajok szaporittatnak: Almából: Arany-Szövet A l m a , Beregi Sóvári, Csomár, Gaesdonki Renet, Jonathán, Karmeliták Renetje, P a r k e r P e p i n , Téli A r a n y Parmen, A n t o n o v k a B a t u l , K a n a d a i Renet, Londoni Pepin, Sárga Szépvirágu, S i k u l a i TörökBálint. Körtéből (inkább az ungi, máramarosi és zempléni hegyvidékre ajánlva): Bosk K o b a k j a , D i e l Vajkörte, E r d e i Vajkörte, Hardempont Téli Vajkörte, L i e g e l Vajkörte. Napó­ leon, Oskola, Körte, Téli Eperjes. Szilvából: A g e n i , A l t h a n , Beszterczei, Muskotály, Kései Muskotály, Olasz Kék, Spaeth A n n a . Cseresznyéből: Heincze K o r a i , Hortensia Királyné, N a g y Fekete Ropogós, N a g y Herczegnő, Heldenfindeni Óriás, Disznódi Fűszeres. Tehát aránylag nem sok «nem», kevés fajjal, hogy nagy tömegekben egyöntetű áru álljon elő. A fenti gyü­ mölcsfajokból a 4 állami faiskola mintegy 100,000 darab kiosztható oltványt állit elő évente. A kisgazdák jelentke­ zései azonban ezen készletet 3 — 4-szeresen is túlhaladják. Örvendetes jelenség, hogy a kisgazdaközönség érzéke a gyümölcstermelés iránt egyre fokozódóban van s ha az értékesítés kérdését is sikerül teljesen megoldani, rövid 10 év alatt beállhat azon kívánatos eredmény, hogy az észak-kárpátmenti hegyvidék az ország első gyümölcster­ melő vidékévé válik, hol a lakosság megélhetését sőt jólétét is elsősorban a virágzó gyümölcstermelés fogja megvetni. Miután pedig a gyümölcstermelés hasznot hajtó gazda­ sági foglalkozássá csak u g y nőheti k i magát, ha a gyü­ mölcs minden időben jó áron értékesíthető, a hegyvidéki kirendeltség a gyümölcsértékesítés megoldására különös gondot fordít. í g y a Bereghegyvidéken bőven termő vörös szilva értékesithetése végett Munkács székhelyivel egy «Munkács

39

és vidéke gyümölcsértékesitő szövetkezet* megalakulását mozdította elő. A szövetkezet legfőbb czélja a kisgazdák vörös szilva termését szeszfőzés utján évről évre biztosan értékesiteni. H o g y ezen feladatát minél sikeresebben szolgálhassa, a hegyvidéki kirendeltség a pénzügyministertől 1900. évben 5, az 1903. évben pedig 10, a szövetkezet által kijelölendő szeszgyárra kedvezményes adótételü szeszfőzési engedélyt eszközölt k i . Ezen szeszfőzési engedélyek birtokában sike­ rült a szövetkezetnek a szilvatermés nagy részét hektoliterenkint 3 korona 20 fillérért értékesiteni. Ugyancsak szeszfőzési czélokra Munkács városának, valamint Ardánháza, Kisalmás és Drágabártfalva községek­ nek 8 heti ingyenes használatra a kirendeltség a földmive­ lésügyi ministertől egy «Győry»-féle szeszfőző gépet eszkö­ zölt k i , mely gépen a 4 község kisgazdái 20,000 liter vörös szilvát égettek k i 1000 liter szilvapálinkává. A z értékesebb beszterczei szilva feldolgozására a minister Ardánháza községnek 2 Casenille gyümölcsaszalót teljesen ingyen engedélyezett. A z aszalókon 49,000 k l g . beszter­ czei szilvát, 10,000 k g r . kitűnő aszalvánnyá dolgoztak fel a kisgazdák. Végül megyei megbízottjai s á hitelszövetkezeti áru­ raktárak utján a termelők és fogyasztók összeköttetését mindenütt előmozdította a kirendeltség, mely közvetítéssel különösen mustnak való almából több kocsii'akománvt sike­ rült Galicziában és Németországban elhelyezni.

IX.

Állattenyésztés. Állatdijazások. A második eszköz, melyet a hegyvidéki kirendeltség a hegyvidéki nép gazdasági helyzetének tartós javítására megragadott, az állattenyésztés minden irányú fejlesztése volt. M e r t a hegyvidéken, hol a csekély és silány mezőgaz­ dasági földek a földmivelő ember fáradságát a legjobb

40

években is csak másfél, kétszeres maggal jutalmazzák s viszont, b o l a nagyértékü s tápdus h e g y i legelők kiterjedt állattenyésztés alapjául kínálkoznak, ott állattenyésztés és takarmánytermelés k e l l , hogy a kisbirtokos mezőgazdasági tevékenységének vezériránya legyen. Ámbár az állattenyésztés vezérszerepe e vidéken kétség­ kívül a szarvasmarha-tenyésztésre e s i k : a kirendeltség a h e l y i viszonyok figyelembe vételével az állattenyésztés m i n ­ den ágának, i g y a juh-, baromfi-, sertés- és lótenyésztés eme­ lésére is a legnagyobb gondot fordítja, sőt azon kisebb ágazatokat sem hanyagolja el, melyek, mint a méh-, h a l - , selyemtenyésztés, a népnek jelentékeny mellékkeresetet b i z ­ tosithatnak. A hegyvidéki szarvasmarha-tenyésztő igen sokáig csak ökörneveléssel foglalkozott: ökörrel mivelte földjét, ökör­ rel fuvarozott. E g y pár jó ökör volt a hegyvidéki kisgazda büszkesége, vágya. Azért rendszerint csak a bikaborjut nevel­ ték f e l , a tehénborjukat pedig, kevés kivétellel, szopós korukban mészárszékre adták. P e d i g az ökör a szegény ember háztartá­ sában nem produktív állat. A tehéntartás nagy hasznáról az ide­ való nép még sem volt meggyőződve. Nem sejtette, hogy a hegyvidék leghamarabb tejgazdaság által tehető virágzóvá s hogy jól tartott két tehenével kisgazdaságát épp ugy megmivelheti, fuvarozásból épp u g y szerezhet keresetet, mint eddig két tinójával tette. A z elkorcsosodott itteni h e g y i fajta különben sem lehetett alkalmas arra, hogy a hegy­ vidéki kisgazdát meggyőzze, mennyivel jövedelmezőbb lenne gazdaságát tehéntartásra berendezni. A mikor tehát a kirendeltség elhatározta, hogy ökör­ gazdaság helyett tehéntartásra szoktatja a népet, nem elé­ gedett meg a nemesítés azon szokásos módjával, hogy tisztavérü apaállatokkal javítsa meg a hegyvidék csekély tehénállományát, mert ez nagyon lassú, évtizedek munkája lett volva. Kivételes viszonyok közt kivételes intézkedések­ k e l kívánta a vidék lakosságát gyorsabban az által jobb sorsba helyezni, hogy nagyobb számban anyaállatokat is importált.

41

Importált anyaállatok kiosztásával leggyorsabban átalakítható egy egész vidék marhatenyésztése, ha a javí­ tás évről-évre fokozatosan u g y vitetik keresztül, hogy az uj anyag nem szóratik szét aránylag nagy területen, hanem egy vidék összes szarvasmarhaállományának kicserélésével lépésről-lépésre halad előre. A z 1897—1903. években mindösszesen 1521 darab borzderes, túlnyomó részben inntháli üsző importáltatott Tyrolból s osztatott k i Bereg-, U n g - és Máramaros vár­ megyék 151 községében a kistenyésztők között. A kiosztásnál sorrend tartatott be. A z 1897. évben importált 100 darab üsző kizárólag Bereg vármegye szolyvai járásában : az 1898. évben importált 500 darab inntháli üsző Bereg vármegye szolyvai-, felvidéki- és latorczai járásaiban; az 1899. évben importált 388 darab B e r e g vármegye s z o l y v a i - , latorczai-, felvidéki- és munkácsi járásaiban, valamint Máramaros vár­ megye huszti- és ökörmezői-, s U n g vármegye bereznai járásában; az 1900. évben importált 275 darab folytatóla­ gosan Bereg vármegye szolyvai-, latorczai- és felvidéki járá­ saiban, Máramaros vármegye huszti-, visóvöLgyi-, szigeti-, taraczközi-, tiszavölgyi-, visói-, técsői- és ökörmezői járásai­ ban ; s végül az 1901. évben importált 260 darab B e r e g és Máramaros vármegyék fenti járásainak kistenyésztői között osztatott k i kedvezményes fizetési feltételek mellett. A z 1901. évi importból csak 200 darab szereztetett be Tyrolból, 60 darab pedig az 1897. és 98. években Bereg vármegye szolyvai járásában kiosztott import-üszők ivadékaiból vásároltatott össze. A z importok jóságát bizonyítja, hogy a hegyvidéki tenyésztőktől vásárolt üszők nem állot­ tak hátrább a Tyrolból importált üszőknél. 1903. év őszén 120 darab montafoni üsző beszerzése és Máramaros vármegye területére való kiosztása volt tervbe véve. E z e n import azonban a T y r o l b a n és Schweizban megte­ kintett tenyészanyag túlságos ára miatt nem volt beszerezhető. A beszerzés és kiosztás tehát jobb időkre halasztatott e l . A z import üszőket a kisgazdák 4 évi részletfizetésre kapták. A z első éven át csak a vételár 4°' -os kamatját s 0

42

azonkívül kezdetben 2*/ később 3°/' -os biztosítási illetéket tartoztak fizetni. Biztosítási illetékre azért volt szükség, mert a kiadott üsző mindaddig, míg ára kifizetve nincs, a kincstár tulajdonát képezi, addig tehát a felelősség nem a földmivest, hanem a kincstárt terheli. A tőke visszafizetése két egyenlő részletben csak a harmadik és negyedik évben esedékes, midőn a marhának már borja és teje is van, tehát jövedelme; a töke kifizetése ez által lényegesen megkönnyittetik. A z ezután importálandó üszök azonban már nem rész­ letfizetésre, hanem a kedvezményes árnak, mint örök vételárnak egy összegben való azonnali befizetése mellett terveztetnek kiosztatni. Kivételes esetekben azonban nem szándékozik elzárkózni a kirendeltség a részletfizetés mel­ letti kiosztástól sem. A kincstár azonkívül a kiosztott tenyészüszőket 2 évre szándékozik biztositani. A vételárt azon kisgazdák helyett, k i k a szükséges pénzzel az átvé­ telkor nem rendelkeznek, de egyébként megbízható egyé­ nek, a hitelszövetkezetek előlegezik, mely művelet ál­ t a l a hitelszövetkezetek támogató ereje is kézzelfogha­ tóbbá válik. 05

0

Minden egyes kistenyésztő az átvételkor köteleztetett, hogy a megvett tenyészmarhát a földmivelésügyi ministerium megbízottjának engedélye nélkül megállapított határ­ időn belül sem el nem adja. sem el nem cseréli, sem elaján­ dékozni nem fogja még akkor sem, ha a jószág árát és járulékait már kifizette. A tulajdonos az importált marhától származó egész­ séges borjut ha eladni kívánná, azt első sorban a kincstár nak köteles felajánlani. H a a földmivelésügyi ministerium megbízottja a megvételre nem tartana igényt, csak oly tenyésztőnek adhatja el. k i azt az ország határán belül kívánja tovább tenyészteni. E z által a kirendeltség az érté­ kes tenyészanyagnak a szomszédos Gralicziába való k i s z i ­ várgását kívánja megakadályozni. A tésére

nehéz ellesek miatt előforduló elhullások csökken­ 1900. évtől kezdve az is kiköttetik, hogy az ím-

port üszőt 2 éves korának betöltése előtt bika alá hajtani nem szabad. A jobb gondozás és gondosabb teleltetés végett a k i s ­ tenyésztő kötelezettséget vállal az iránt is, hogy az impor­ tált jószágot télen át meleg s oly istállóban fogja tartani, mely ablakokkal is el van látva. Ezen feltétellel főleg az istállók egészségesebb építésére kívánja a kirendeltség a kistenyésztőt rászoktatni. A z istállóknak i l y módoni átala­ kítása azonban nagyon nehezen halad előre. A z importokkal előmozdított intenzivebb szarvasmarha­ tenyésztés további tiszta vérben való fejlesztése végett a földmivelésügyi minister évről-évre tisztavérü apaállatokat is osztat k i a községeknek. 1898 — 1903. év végéig 866 darab borzderes tenyész­ b i k a osztatott k i Bereg-, U n g - és Máramaros vármegyék községei között kedvezményes áron és kedvezményes fize­ tési feltételek mellett. A tenyészbikák mintegy / i része hazai, tulnyomólag hegyvidéki tenyésztőktől szereztetett be, /s része pedig külföldről importáltatott. A hegyvidéki te­ nyésztőktől beszerzett tenyészanyag jósága alapos reménynyel biztat, hogy a szükségletet jövőben a hazai tenyésztés is előállítja s külföldi importokra mindkevésbé szorulunk. l

2

A kiosztott import-állatok értéke meghaladja a 300,000 koronát. Ebből az 1521 darab üsző bevásárlására fordí­ tott vételár a kistenyésztők által megtéríttetik, a 866 darab tenyészbikáért azonban a községek átlag 20 -os kedvez­ ménynyel kevesebbet térítenek vissza. A z elhullások által okozott károsodástól a kisgazdá­ kat megóvandó, az 1898. évtől kezdődőleg kiosztott összes import-üszőket a földmivelésügyi minister a M a g y a r köl­ csönös állatbiztosító társaság mint szövetkezetnél biztosí­ totta. És p e d i g : az 1898. évben kiosztott import-üszőket 1903. év november 1-től számított egy évre; az 1899. és 1900. években kiosztott import-üszőket 1903. év november 1-től kezdődőleg két évre és végül az 1901. évben impor­ tált üszőket ugyancsak 1903. év november 1-töl kezdődőleg három évre. 0,

0

44

Mindezekből látható, hogy a hegyvidéki kirendeltség a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére, mint e h e g y i nép legfőbb jövedelemforrására a legnagyobb gondot forditja. A z állam i t t a szegény földmivelők állattenyésztési érdekei­ nek istápolására tényleg akkora áldozatokat hoz, miket más sem európai, sem amerikai állam az ő állampolgárai érde­ kében idáig a l i g hozott. Midőn a földmivelésügyi ministerium az ország tejelő marhaállományának emelését a n y u g a t i marhák importjá­ v a l megkezdte, Kárpátaink északkeleti hegyvidékére k o r ­ rektorul szükségképen a borzderes fajtát kellett megállapí­ t a n i . Nemcsak azért, mert a hegyvidék földrajzi, égalji viszonyai a borzderes faj eredeti hazájának természeti v i s z o n y a i v a l egyeznek leginkább, s mert a szürke jelleg teje­ lésre nézve határozottan felülmúlja a tarkát, hanem főleg, mert tekintetbe kellett venni a hegyvidék nagyon is p r i m i t i v gazdasági viszonyait, melyek közé a borzderes fajtá­ nak legkisebb, ezért legigénytelenebb képviselője, a felsői n n t h a l i marha i l l e t t leginkább. A borzderes jelleg tenyészkerületébe osztott hegy­ vidéki vármegyék községei közt éppen ezért eddig túlnyo­ móan felső innthaliak osztattak k i . A gazdasági viszonyok javulásával azonban, a m i l y mértékben sikerül a népet az állatok okszerűbb takarmányozására s gondozására rászok­ tatni, a borzderesek legkisebb jellegének importját a nagyobb testű allgaui s a legértékesebb montafoni jellegek importja fogja felváltani. A z átmenet montafoni üszőknek 1904. évben Máramaros vármegye dombos, gazdaságilag előre haladottabb részeire tervezett kiosztásaival már is elhatároztatott. A z összesen kiosztott 1521 darab anyaállat mai napig több mint megháromszorozta magát. Nincs messze tehát azon idő, mikor az egyes községekben tejfelesleg is fog mutatkozni, melynek feldolgozásátjanié rtékesitésére, tej szövetkezetek ala­ kítására a kirendeltség különös gondot k i v a n forditani. A kiosztott import állatok gondos tenyésztésére állatdíjazásokkal is buzdította a kisgazdákat a hegyvidéki kirendeltség.

í g y 1898., 1899. és 1900. években a s z o l y v a i járás kisgazdái közül mintegy 50 értelmesebb kistenyésztő tüntettetett k i a kirendeltség által kisebb d i j a k k a l . Azonkivül a hegyvidéki vármegyék gazdasági egyesületei csaknem évenkint rendeznek a földmivelésügyi minister támogatásá­ v a l állatkiállitásokat és állatdijazásokat.

K i in u t a t á s a hegyvidéki ministeri kirendeltség által kiosztott tcnyészüszők után fenálló követelések előirási és lcrovási adatairól

Kiosztoi imporl üszök

1003. november 1-ifí.

S X . Í Í I I i ;i.

Elöirás

Lerovás

Hátralék V

ÍH N

K

f.

K

f.

K

r.

1897. évi I. Import. 1

1897. évben kiosztott 100 drb. tehyészüsző 3,521

ára és 5 % kamat törlesztésére 1898. október 31-éti esedékes I. részlet

18

3,521

18

«

«

«

«

«

1900.

«

«

o

II.

«

3,379 38

3,190 78

«

«

«

«

«

1901.

«

«

«

III.

«

6,206 08

4,742 36

1,463

72

13,106 64 11,154 32

1,652

32

Összesen

100

188 60

1898. évi II. Import. 2

1808. évben kiosztott 500 drb. Icnyészüszö után 4°/, kamat és 2»/ bizt. dijra 1899. október 31-én esedékes

I. részlet

0

3,317

76

3,031

3,317

76

2,513 26

804 50

21,429 76 13,241 70

8,1 SS 06

«

«

«

«

«

«

1900.

«

«

«

II.

"

«

«

•

«

«

«

1901.

«

«

«

III.

o

«

«

«

«

«

t<

1902.

«

«

«

IV.

«

21,050 62

összesén

500

283 76

9,796 22 11,254 40

49,115 90 28,585 18 20,630 72 1

•áj

K

f.

"TTT

Hátralék

K

r.

1899. évi III. Import. 8

1 Hitit, évben kiosztott 500 drb. tenyészüszö után 4% kamat és 3% bizt. dijra 1000. október 31-én (esedékes

I. részlet

3.063 54

1,728 14

40

1,236 48

1,827 06

«

«

«

«

«

«

1ÍM)1.

«

«

«

II.

«

3,063 54

«

«

«

«

«

«

1902.

«

«

«

III.

«

21,946 02

6,402 4S 18,543 64

31,073 10

9,367 10 21.706

388

OsSZI'SI'N

1900. évi IV. Import. 4

11)00. évben kiosztott 275 ilrb. tenyésztlSZÖ után 4% kamat és B*/j bizt. dijra 1901. október 31-én esedékes

«

«

I. részlel

2,602 18

2,427 01

175

2,602 18

1,575 69

1,026 59

...

275

5,204 36

4,002 60

1,201! 76

4 / kamat és 3 ° / bizt. dijra 1902. október 31-én esedékes I. részlet

258

1,921

99

1,568 99

«

«

«

«

«

«

1902.

«

II.

Összesen

« ...

1901. évi V. Import. 5

17

1901. évben kiosztott 258 drb. tenvészüszö után u

0

0

358

Észrevétel 1

i Kiosztott 1 import- 1 üszök | száma.

Lerovás

Előírás

száma

Előirás

K

Lerovás

f.

K

f.

Hátralék

K

f.

Összesítés. 1. 1897. évi üszőimport után 2. 1898. «

«

«

3. 1899.

«

«

K

4. 1900.

«

«

«

5. 1901. «

«

«

...

„

X.

...

...

A kiosztott 1521 drb. tenyészüszö után előirás és lerovás 1903. november l - i g . . . ... ... ... . . .

100

13,106 64 11,454 32

500

49,115 90 28,585 18 20,530 72

388

31,073 10

275

5,204 36

4,002 60

1,201

258

1,921

1,568 99

353

1621

100,421

99

1899.

«

V. részletére 1903. november 1-én

«

IV.

«

«

«

«

« «

« «

1900.

«

«

III.

«

cc

1901.

«

«

IV.

«

1904

1901.

«

«

II.

«

1903

1901.

«

«

III.

«

1904

1901.

«

«

IV.

1905

20,578 50 ... ...

... ...

K

21,189 18 1,921

«

Importok után bevételezendő összes előirás

...

20,445 70

« «

24,070 74

99

15,650 49 ...

...

...

15,101 35 118,957 95

32

9,367 10 21,706

99 54,978

Jövőben esedékessé válandó részletek. 1898. évi import

1,652

76

19 45.41-3 80

zrevétel

Kiosztott im portüszők

•

49

X.

Juhtenyésztés. Miután a szarvasmarhatenyésztés mellett a hegy­ vidéki nép a juhtenyésztéssel is nagy előszeretettel foglal­ kozik, mert a j u h gyapjából és bőréből késziti főbb ruházati czikkeit, a kirendeltség azon vidékeken, h o l a meredekebb fekvésű és szakadékos legelőterületek más haszonállattal nem értékesíthetők, v a g y a h o l a k i s gazdaközönség a költ­ ségesebb szarvasmarhatenyésztésre gazdaságát még nem ren­ dezhette be, a juhtenyésztés intenzivebb felkarolására tenyész­ tésre alkalmas juhanyag kiosztásával is alkalmat nyújt. E végből az 1900. évben egyelőre csak kisérletképen Bereg vármegye szolyvai járásának 2 határszéli községében, Alsó-Vereczkén és Rákóczi szálláson lakó kisgazdák közt 72 drb. raczka fajta anyajuhot és 2 drb. tenyészkost osztott k i kedvező részletfizetésre. A zsdenyova-völgyi községek részére pedig 6 drb. tenyészkost teljesen ingyen. Miután a kiosztott tenyészanyaggal a legjobb ered­ mények érettek el, a földmivelésügyi minister 1902. év folyamán a kirendeltség területéről ujabb 2000 drb. r a c k a juh bevásárlását és kiosztását engedélyezte. A z engedélye­ zett 2000 drb. juhból azonban, mert az általános inség folytán a hitelszövetkezetek pénz- és hitelkészletét a nép elsősorban élelmiszereinek biztosítására kényszerült igénybe venni, csak mintegy 600 drb. vásároltatott össze, illetve osz­ tatott k i 30%-os kedvezményes áron. A megszakított kiosztás folytatására a földmivelésügyi minister 20.000 korona költség erejéig 1903. évben újólag 2000 drb. raczka j u h bevásárlását engedélyezte. H o g y pedig a juhtenyésztő kisgazdák is hasznát lássák gondosabb tenyésztésüknek, a kirendeltség a 2000 drb. juhot Máramarosmegye kisbirtokosainak tiszta vérű tenyészeteiből vásárolja össze s azon vidékek közt osztja k i , h o l a juhtenyésztés intenzivebb fölkarolására nagyobb kiterjedésű legelők kinál4

50 koznak, a h o l tehát remélni lehet, hogy a juhtenyésztés nagyobb arányú fellendítése a gubaszövő és gyapjuszövő házi iparok alapjait is meg fogja vetni. A mint a szükséges nyers anyag állandóan biztosítva lesz, a kirendeltség a gubaszövést házi i p a r i l a g fogja szervezni. A gyapjuszövő házi ipar megkedveltetése végett pedig a kereskedelemügyi minister úrtól már a folyó évben Zugóra 4 szövőszékkel 4 heti gyapjuszövő házi i p a r i tanfolyam ren­ dezését eszközölte k i .

Kimutatás a hegyvidéki ministeri kirendeltség által kiosztott tenyészjuhok után fenn­ álló követelések előírási és lerovási adatairól 1903. év november l - i g .

Eiöirás K

f.

Lerovás K

f.

Hátralék K

f.

1899. évben kiosztott 72 drb anyajub és 2 drb kos után : 486 96

486 96

11.

«

«

1901

«

448 95

364

III.

«

«

1902

«

432 39

29 96

402 43

1368 30

880 92

487 38

I. részlet esedékes 1900 XI/1.

Összesen

1903. évben kiosztott 598 drb anyajuh, 21 drb kos és 61 drb bárány után ...

5464 10 5464 10

8i

95

51

XI.

Lótenyésztés. Jóllehet az északkárpátmenti hegyvidéki nép a meg­ élhetéshez szükséges eszközök tekintélyes részét fuvarozás­ ból szerzi be, a hegyvidéki lótenyésztést a kirendeltség teljesen kezdetleges állapotban találta. A k i s tenyésztő ugyanis a n a g y távolságokba elhelye­ zett s szerény viszonyai közt drága állami fedező állomá­ sokat csak kivételesen vehette igénybe: kanczáit legtöbb­ ször magántenyésztők fejletlen ménjeivel volt kénytelen fedeztetni, melyektől, ha a vemhesség be is következett, silány, az apa, anya hibáit öröklő, jelleg nélküli csikók szár­ maztak. Sürgős szükségét látta tehát a hegyvidéki kirendeltség, hogy az elmaradt lótenyésztés fejlesztésére, különösen pedig a fuvarozásra használt lóállomány megjavítása végett a hegyvidéki vármegyék több községében hágóméneket helyezzen k i , melyeket díjtalanul, v a g y nagyon mérsékelt hágódij mellett vehessenek a kisgazdák kanczáik fedezésére igénybe. E végből az 1900. évben a fogarasi m. k i r . ménesbir­ tokról 2, 1902. év folyamán pedig a szepsiszentgyörgyi és a debreczeni méntelep osztálytól 4, összesen tehát 6 l i p i z z a i hágómént bocsájtott a földmivelésügyi minister a hegy­ vidéki kirendeltség rendelkezésére u g y , hogy az 1903. év fedeztetési idénye alatt már 6 hágómént lehetett a jelen­ tősebb gazdálkodást üző községek lótenyésztésének megjaví­ tására k i h e l y e z n i . A 6 hágómén közül 4 B e r e g vármegyében : Szolyván, Drágabártfalván és Alsóvereczkén; 1 U n g vármegyében Lyután és 1 a zemplén-vármegyei Izbugyabresztón helyez­ tetett el. A hágódij a lakosság v a g y o n i viszonyaihoz arányban 2 községben 2, illetőleg 4 koronában állapíttatott meg, 3 községben pedig 3 mén teljesen ingyen fedezett. 4*

Miután a jelentkező kisgazdák kanczaállományának fedezésére ezen 6 mén is elégtelennek bizonyult, a föld­ mivelésügyi minister 1903. év végén a mezőhegyesi m. k i r . ménesbirtokról még 2 l i p i z z a i hágómént utalt át a hegy­ vidéki kirendeltséghez s i g y a kirendeltség a jövő évtől kezdve 8 hágóménnel javíthatja fokozatosan meg a h e g y ­ vidék elkorcsosodott lóállományát. A csikónevelés előmozdítása végett a bereg-vármegyei gazdasági egyesületnek egy állandó csikólegelő létesítési költségeire egyszersmindenkori beruházási segélyül 100O koronát s a legelővel nem rendelkező kisgazdák tulajdo­ nát képező csikók fübérébe évről-évre s darabonkint 10 korona hozzájárulási segélyt eszközölt k i a hegyvidéki k i ­ rendeltség. A kirendeltség kieszközölt továbbá támogatást egy Ugocsa vármegye területén létesítendő csikólegelő czélj a i r a is. XII.

Baromfitenyésztés. Tojásértékesités. A hegyvidéki kistermelő a baromfitenyésztést gazda­ sági érzék hiján mindezideig a h e l y i fogyasztás mérvéig sem k a r o l t a fel. Munkács, Beregszász, Ungvár és M.-Sziget piaczain szárnyasok s tojás iránt fokozódó élénk kereslettel a vidék termelése nem t a r t lépést s m i g a növekvő fogyasztóképes­ ségből önként kínálkozó haszon a kistermelőre kiaknázat­ l a n u l marad, — a városok közélelmezése is egyre drágul. A kirendeltség a baromfitenyésztésnek legalább a h e l y i fogyasztás határáig leendő kiterjesztésére az által k i v a n ösztönzést adni, hogy a kevésbbé értékes baromfi­ állományt fajbaromfitörzsekkel szándékszik kicserélni, ezen­ kívül a nagyobb községek részére hímnemű fajbaromfiakat kieszközölni. A kisértékü hegyvidéki baromfiállománynak nemes fajanyaggal tervezett kicserélése valószínűleg a gödöllői

53

m. k i r . baromfitenyésztő telep kiosztható készlete arányában fokozatosan fog keresztülvitetni. 1900. évben Bereg vármegyében a serbóczi, volóczi és alsóvereczkei mintagazdaságok részére 6 törzs Langshan fajbaromfi osztatott k i ingyen. A tenyésztés kiterjesztésével kapcsolatosan a k i r e n ­ deltség az értékesítés szervezéséről is i g y e k s z i k gondoskodni. E végből eddig 10 hitelszövetkezet kebelében u g y a n a n n y i tojásértékesitő szövetkezet megalakítását mozdította elő, melyek eddig mintegy 145.000 darab tojást szállítottak el s értük 6167 koronát fizettek k i a kisgazdáknak. A tojás a «Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet­ kezete)) utján a világpiaczokon világkereskedelmi árakon értékesül; a kistenj^észtő tehát nem kényszerül többé áruját potom pénzért helyben elvesztegetni. Érdekes az említésre, hogy a külföldi szakértők által egyizben legkiválóbbnak talált tojás hegyvidéki szállítmány volt, a máramarosi Xyágova községből származott.

XIII.

Méhtenyésztés. A kiterjedt gyümölcsfaállomány s a virágdus hegyi legelők nagy arányokban űzhető méhészkedés alapjául kínálkoznak. A kirendeltség ezen termelési mellékágazat fokozatos fejlesztése érdekében az okszerű méhészkedésre egyrészt az által k i v a n ösztönzést adni, hogy az arra alkalmas l e l ­ készek, tanítók s kisgazdák részére ingyen kaptárokat s méhészeti eszközöket eszközöl k i , másrészt az érdeklődőknek lehetővé teszi, hogy az okszerű méhészkedéshez szükséges ismereteket megszerezhessék. A z 1903. év folyamán összesen 3 lelkész, 1 tani tó. (i méhészkedő kisgazda méhészete szereltetett fel kaptá­ r o k k a l s méhészeti segédeszközökkel, 3 lelkész pedig a

54

gödöllői állami méhészeti gazdaságban rendezett 4 hetes ingyenes méhészeti tanfolyamon kiképzést nyert. A méhészet nagyobb arányú elterjedése a beregvármegyei és a máramarosvármegyei gazdasági egyesületek által tervezett s a kirendeltség által melegen támogatott 2 méhészeti mintatelep felállításától várható. Mindkét mintatelep okszerű felszerelésére a szükséges kaptárok s méhészeti segédeszközök engedélyezését a föld­ mivelésügyi minister kilátásba helyezte.

XIV. Selyemtenyésztés. A legkisebb befektetést sem kivánó, aggok és gyerme­ kekkel jövedelmezően űzhető selyemtenyésztés meghonosí­ tására a kirendeltség teljes odaadással törekszik. Tapasztalatok bizonyítják ugyanis, hogy a hegy­ vidékek völgyeiben elég jó minőségű selyem termelhető. Magánkereseti szempontokon kivül tehát a közérdek is sürgeti, hogy a hegyvidéki nép ott, hol a természeti viszonyok ezt megengedik, a selyemtenyésztésböl minél kiterjedtebb mértékben vegye k i részét. A kirendeltség akcziója ezen gazdasági mellékágazat bevezetésében ezidöszerint csupán csak előkészítő. Egyelőre a szederfa-tenyésztés terjesztésével csak annak előfeltételeit kívánja biztosítani, mert tapasztalatok bizonyítják, hogy majdnem mindenütt, hol elegendő szederfa k i ültetésével az akadálytalan lombszedés biztosítva v a n , a nép úgyszólván maga magától kedveli meg a selyemtenyésztést. A hegyvidék szőlőrégióiba eső s többnyire fátlan útszakaszain több millió szederfa lenne elhelyezhető. A z ide szükséges szederfa-csemeték előállítása végett a k i r e n ­ deltség eg3 részt a szegzárdi selyemtenyésztési felügyelő­ séggel, másrészt az érdekelt vármegyékkel lépett összeköt­ tetésbe, hogy a kieszközlendő csemeték a községi faisko­ lákban lehetőleg a járási faiskolai felügyelők kezelésében r

55

iskolázhatok s szaporíthatok legyenek. A mint a kiültetéshez szükséges csemeték együtt lesznek, az arra alkalmas vidékek útszakaszainak szederfákkal való szegélyezése megkezd­ hető lesz.

XV, Haltenyésztés. A hegyvidéki kirendeltség működési körébe tartozó vármegyék h e g y i folyói és patakjai rendkívül alkalmasak a pisztrángtenyésztés intenzivebb befogadására. A széles mértékben űzött orvhalászat folytán a tete­ mesen leapadt állomány pótlására, másrészt az arra alkalmas patakok benépesítése végett a földmivelésügyi minister a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalom, mint a beregi hegyi folyóvizek legnagyobb részének tulajdonosa által léte­ sitett 2 ikraköltő telep czéljaira 500.000 pisztrángikrát engedélyezett mintegy kisérletképen, mely peteállomány ö 0 - továbbtenyésztésre alkalmasnak bizonyult. E z e n első intézkedés alapján fognak a hegyvidéki haltenyésztés érdekében további lépések megtétetni. 0 /

0

a

XVI.

Gazdasági szakismeretek terjesztésére tett intéz­ kedések. — Tanfolyamok. Altalános tapasztalat, hogy a nép mindenütt a szemei előtt levő példákból szokta leggyorsabban tapasztalatait meríteni, s csakis i l y példák nyújtása által vezethető gaz­ dálkodása a lehető legrövidebb idő alatt a helyes irányba. Miután pedig a hegyvidék nagy részén azon társadalmi tényező, mely egyéb helyeken e tekintetben is utánzásra alkalmas példát adni szokott, t. i . a középbirtokos osztály teljesen hiányzik, egyedül a nép körében élő lelkészeket s tanítókat és azok gazdaságait lehet a nép gazdasági életére gyakorlandó befolyásra alkalmasnak tekinteni. H o g y tehát szakismeretek szerzése által a lelkészek és tanítók saját

56

gazdaságukat okszerűen kezeljék s azáltal a népnek jó példát adjanak, 1899. évben Bereg vármegye begyvidékén működő 21 görögkatholikus lelkész részére Alsó-Vereczkén, az 1903. évben pedig a többi vármegyék 2 lelkésze és 11 tanítója számára a rimaszombati m. k i r . hegyvidéki földföldmivesiskolán a földmivelésügyi minister 2 izben 5070 korona költséggel 4—4 heti teljesen ingyenes gazdasági tanfolyamot rendeztetett. De egyébként is előmozdítja a kirendeltség, hogy közvetlen g y a k o r l a t i uton is sajátíttassanak el o l y ismere­ tek, melyeket a gazdasági életben k i k i saját javára érté­ kesíthet, í g y kieszközölte, hogy a m a i viszonyok között hazánkban egyedül álló máramaros-vármegyei Szaplonczán Zürcher Herzog svájczi letelepített havasbérlő által létesített havasi gazdaságot az alsóvereczkei szaktanfolyamban részi vett lelkészek, valamint a három mintagazda is a földmivelésügyi minister támogatásával megszemlélhessék s tanulmá­ nyozhassák. A tejgazdasági ismeretek terjesztése végett a jelentő­ sebb állattenyésztést üző vidékekről részint a volt munkácsi tejgazdasági munkásokat képező iskolán, részint a sárvári m. k i r . tejgazdasági szakiskolán évről-évre mintegy 12 —15 kis gazda fia nyert kiképzést. 1904. év január elsejével AlsóVereczkén megnyiló havasi mintagazdaság és tejgazdasági telepen pedig évről-évre 12 fiatal földmivelö fog az okszerű havasi gazdálkodás fogásaira kioktattatni. A rendszeres mezőgazdasági munka elsajátítására a hegyvidéki nép köréből késő őszig a kirendeltség évente mintegy 600 munkást helyez el a mezőhegyesi állami ménesbirtokon arató s mezei munkásul. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésére csaknem évente rendeztetnek a hegyvidéki községekben téli gazdasági elő­ adások. A hitelszövetkezeteknek lehető gyors megalakítása s kifogástalan módon leendő vezetése érdekében, hogy az egyes szövetkezetek elnökei és könyvelői a szövetkezetek kezelésére s különösen a könyvek vezetésére érzéket s szak-

szerű tapasztalatokat szerezzenek, a hegyvidéki kirendelt­ ség a földmivelésügyi minister a n y a g i támogatásával s az országos központi hitelszövetkezet közreműködésével két ízben könyvelői tanfolyamot is rendezett. 1900. évben a Máramaros vármegyében alakítandó hitelszövetkezetek elnö­ kei és könyvelői részére Máramaros-Szigeten, 1901. évben pedig üngvárott, az U n g és B e r e g vármegyék területén létesítendő hitelszövetkezetek elnökei és könyvelői kiképzé­ sére. A z 5865 korona költséggel rendezett 2 könyvelői tan­ folyamon összesen 149 egyén vett részt. XVII.

Népkönyvtárak. A népművelődést, a társas élet fejlődését s a szak­ ismeretek terjedését a hegyvidéki kirendeltség népkönyv­ tárak szervezésével is előmozdítja. E végből a hitelszövetkezetek épitkezéseit kezdettől fogva ugy igyekezett végrehajtani, hogy a hitelszövetke­ zeti és áruraktári helyiségekkel kapcsolatban az olvasókör helyiségeiről is gondoskodás történt. A z 1903. évben a földmivelésügyi minister az alsóvereczkeí hitelszövetkezeti népkönyvtári egyesületnek enge­ délyezett 177 kötetből álló könyvtárt, egy könyvszekrény beszerzésére pedig 20 korona segélyt. A többi hitelszövet­ kezetek népkönyvtár egyesületei a megalakulás sorrendjén terveztetnek népkönyvtárakkal fölszereltetni. A hitelszövetkezetek tehát nemcsak a nép gazdasági vállalkozásait mozdítják elő, de olvasóköreik, mint a tár­ sas élet gyűjtőhelyei által a népet a vasárnapi korcsmázás demoralizáló hatása alól is mindinkább elvonják. XVIII.

3Iezőgazdasági házi ipari tanfolyamok. Ipari tan­ folyamok. Iparos pályákra segítés. A z aránytalanul hosszú mezőgazdasági szünetidő alatt a népnek keresethez juttatása végett s hogy a házi ipar

5S

keretébe vonható foglalkozások minél szélesebb körben népszerüsittessenek, azon vidéken, hol az előmozdítandó házi iparok nyersanyagai helyben olcsón és jó minőségben fel­ lelhetők, a kirendeltség évről-évre mezőgazdasági házi i p a r i tanfolyamokat is rendez. A hegyvidéken ugyanis számos o l y község van, m e l y ­ nek fejlődését az állattenyésztésből s a csekély és silány mezőgazdasági földekből eredő jövedelem nem biztosithatja. Mert mondhatni októbertől áprilisig, tehát majdnem hét hónapig tartó hosszú tél alatt a hegyvidéki kisgazda csak fogyasztó, de nem egyúttal termelő is. A téli hónapok alatt nemcsak feléli 5 hónapi szerény nyári keresetét, de téli kereset hiján adósságba is v e r i magát. E z e n vidékek boldo­ gulása tehát első sorban attól van feltételezve, mennyire sikerül a nép fentartásának eszközeit, melyeket a mostoha természet tőle megtagad, munkabírásának másnemű érté­ kesítésével előteremteni. Miután a hegyvidéki nép a helyben olcsón és jóminőségben beszerezhető faanyagok birtokában fafaragásra külö­ nösen rátermett, a Borzsa-völgy vidékén lelhető füztelepek pedig egy kiterjedt kosárkötő házi ipar alapjául kínálkoznak, a kirendeltség mezőgazdasági fafaragó és kosárkötő téli tanfolyamok rendezésével a hegyvidéki nép veleszületett kézügyességét o l y faipari czikkek és kosárkészitmények előállítására i g y e k s z i k érvényesíteni, melyben a fogyasztás tömeges, s az értékesítés sem jár nagy nehézséggel. A z 1900—1903. évi téli hónapjai alatt a hegyvidéki kirendeltség 3040 korona költséggel összesen 7 mezőgaz­ dasági házi i p a r i tanfolyamot rendezett és pedig 3—3 hó­ napos fafaragó tanfolyamot Dombostelken, Duszinán és Ivaskófalván, 6—tí hetes kosárfonó tanfolyamokat pedig Solyván, Beregkövesden és Alsóremetén. Mindkét irányú tanfolyamon egyelőre csak azon egy­ szerűbb faipari és kosárkészitmények előállítására gyako­ roltattak be a tanulók, melyek készítését csekély befek­ tetéssel, különösebb előképzettség nélkül a ház többi tagjai otthon is sikerrel folytathatják.

59

Ekként a fafaragó tanfolyamokon különféle taligák, targonczák, talicskák, falapátok, favillák, ásó-, kapa-, csá­ kánynyelek készítésében mintegy 80, a kosárfonó tan­ folyamokon pedig takarmánykosarak, tyukboritók, kocsi­ kasok, főleg pedig szőlőkosarak fonásában 47 munkás nyert g y a k o r l a t i kiképeztetést. A kosárfonó tanfolyamoknak első sorban az lenne rendeltetése, hogy a Borzsa vidék lakosságát csemegeszőlő szállitókosarak o l y tömeges előállítására képesitsék, hogy a hazai szőlőértékesitő szövetkezetek hazai termelésből fedezhessék kosárszükségletüket s főleg a Galicziába k i ­ szivárgó ezreket a hegyvidéki nép jólétére mentsük meg. H o g y pedig szélesebb alapra fektetendő kosárfonó házi iparnak a kellő nyersanyag is rendelkezésre álljon, a föld­ mivelésügyi minister a tanfolyamok engedélyezésén kivül Bereg-Kövesden 6 kat. hold kiterjedésű füztelep létesítését is engedélyezte, melyből két hold már betelepittetett, négy hold betelepítése pedig folyamatban van. E z e n telepen oly tömegű vessző fog termeltetni, hogy a kosárfonó házi ipar által szükségelt nyers anyag általa majdnem teljesen biz­ tosítottnak tekinthető. Ugyanezen czélból a máramaros-vármegyei iparfej­ lesztő bizottság által fentartott kökényesi kosárfonó telep fejlesztésére és kibővítésére a kirendeltség 1000 korona államsegélyt eszközölt k i , s közrejárt a bustyaházai m. k i r . erdőhivatal területén egy 20 k a t . hold kiterjedésű állami fűz vessző telep létesítése érdekében. A bustyaházi füztelep fele már kész, második fele pedig rigolirozás alatt áll. E z e n telep mintaszerű beállítása a bustyaházai m. k i r . erdőhivatal által v i t e t i k keresztül. A házi i p a r i tanfolyamokon kiképzett munkások a szükséges kézügyességet mindenütt könnyen sajátították e l ; miután azonban az értékesítés eddig szervezve nem volt, tőke s a piaczok ismerete nélkül a tanulók csakis addig dolgozhattak, míg készítményeiket a kirendeltség értékesítette. 1903. évben azonban a gazdasági házi ipari tanfolyamok készítményeinek értékesítését a földmivelés-

60

ügyi minister országosan szervezni határozta el az által, hogy külön megbizott feladat körévé emelte a termelők és fogyasztók közti közvetítést, minta-raktárak létesítését, ter­ melő és értékesítő szövetkezetek felállítását, minek folytán a hegyvidéki gazdasági házi iparok nagyarányú fejlődése most már remélhető. M e r t , ha az idevaló nép készítményeit o l y árban tudja majd értékesíteni, hogy a felhasznált nyers a n y a g értékén felül tisztességes munkadiját is megtalálja, korlátlan mennyiségű faipari c z i k k és kosárkészitmény elő­ állítására fog vállalkozni. Nem kerülte k i a kirendeltség figyelmét az sem, hogy az asszonyokat is hajlama szerint való téli foglal­ kozáshoz szoktassa. E végből a kereskedelemügyi ministertöl 190 5 —1904. évek telén Ardánházán vászonszövő. Zugon gyapjuszövő házi i p a r i tanfolyamok engedélyezését eszközölte k i . A tanfolyamokon modern szövőszékekkel való szö­ vésre fognak a késmárki szövőipari szakiskola mesterének közbejöttével a tanulók begyakoroltatni. A tanfolyamok eredményének biztosítása végett az oktatás czéljaira enge­ délyezett szövőszékek évről-évre a legügyesebb tanulóknak fognak azon feltétellel adományoztatni, hogy a részükre átengedett szövőszékeket legalább 3 évig üzembe tartják s azok kezelésére egy érdeklődőt kioktatnak. A tanfolyamok készítményeit, u. m. konj'hakendőket, törlőket, varrás nélküli zsákokat, csomagoló vásznat, pénzes zacskókat, s gyapjú pokróczokat a hitelszövetkezetek áru­ raktárai utján fog igyekezni a hegyvidéki kirendeltség érté­ kesíteni. Végül az iparos pályákra való segítés végett a homonnai m. k i r . állami faipari, s az ungvári m. k i r . állami a g y a g i p a r i szakiskola elvégzésére jelentkező négy hegy­ vidéki jó előmenetelü tanulót a hegyvidéki kirendeltség utján egyenkint 300 korona évi segélyben részesít a föld­ mivelésügyi minister.

61 XIX.

Hitelszövetkezetek. A harmadik eszköz, mely a hegyvidéki ministeri k i r e n ­ deltségnek rendelkezésére állott, hogy a szegény hegyvidéki népet közgazdaságilag erösitse, pénzügyileg önállósítsa s saját lábára állítsa: a hitelszövetkezetek utján a személyi és j e l ­ záloghitel megteremtése volt. A hitelügy a hegyvidéken a lehető legelhanyagoltabb képet mutatta. A zavaros birtokviszonyok miatt a föld nem volt hitelképes, hosszú lejáratú földhitelhez a kisgazda nem juthatott. K i volt zárva tehát annak lehetősége is, hogy a kistermelő gazdaságát felszerelje, bármily irányú gyümöl­ csöző befektetéssel sorsát javítsa, jövedelmét emelje. H a meg­ szorult, csak személyi hitelre kapott drága pénzt, mely nem hogy kisegítette volna bajából, de egyenesen romlását okozta. M e r t m i g a nem földmivelők egymásért jótállva a vidéki városok pénzintézeteinél törvényes kamaton minden p i l l a ­ natban váltókölcsönt nyerhettek, addig a földmivelő váltó­ jának elfogadását a hitelintézetek az illető vidék ismertebb egyéneinek jótállásától tették függővé, k i k sok esetben a jótállást v a g y annak meghosszabbítását busásan fizettették meg maguknak. A kölcsön esetek túlnyomó részében pedig a kisember váltóját olyanoknál volt kénytelen elhelyezni, k i k a legtöbb esetben hihetetlen magas kamatokat szedtek. E z e n teljesen elhanyagolt hitelviszonyokon a k i r e n ­ deltség hitelszövetkezetek felállításával iparkodott segíteni. S a hitelszövetkezeti akczió ma már oly fontos alapfel­ tételét képezi a hegyvidéki kirendeltség népsegitő tevé­ kenységének, hogy mindenütt, hova az akczió hatásköre kiterjesztetik, a hegyvidéki kirendeltség legelső feladatának ismeri a hitelszövetkezeti hálózat szervezését. Különben a hegyvidéki nép most már a legtöbb helyen maga sürgeti leginkább a hitelszövetkezetek szervezését. S ott, hol a hitelszövetkezetek fennállanak, csakhamar bebizonyult, hogy ez a leghathatósabb eszköz arra, hogy a nép anyagi viszo­ n y a i rendes mederbe tereitessenek, — adósságaitól szaba-

62

dúljon, feles marhatartás helyett saját marhájával gazdál­ kodhassak, kis birtoka felszerelését kiegészíthesse, csekély földecskéjét kibővithesse s hogy állandóan biztosítva érezze magát akkor is, ha elemi csapás, váratlan baleset, folytán hirtelen megszorult volna. A hegyvidéki ministeri kirendeltség 1899. évtől a mai napig, tehát 4 év alatt összesen 94 hitelszövetkezetet szer­ vezett és tart működésben, melyek valamennyien az 1898. évi X X I I I . t.-cz. alapján létesült országos központi h i t e l ­ szövetkezet kebelébe tartoznak. A 94 hitelszövetkezetből 29 Bereg vármegye, 18 U n g vármegye, 47 pedig Máramaros vármegye hegyvidékén működik. A z 1902. év végén egybeállított mérleg szerint az addig működésben volt 77 hitelszövetkezetnek (17 az 1903. évben létesült) összesen 13.278 tagja volt, k i k összesen 17.452 üzletrészt jegyeztek 872.600 korona értékben. Üzletrészekre 1902. év deczember 31-ig befizettetett . . . 222.616 korona Takarékbetétként pedig . . . ... 278.737 « kezeltetett gyümölcsözöleg. A 77 hitelszövetkezetnél 1902. év végéig kölcsönben részesült: Bereg vármegyében 1945 kisgazda . . . 434.773 korona U n g vármegyében 1630 « ... 262.664 « Máramaros vármegyében 1852 « ... 511.012 « v a g y i s mind a 3 vármegye hegyvidékén 5427 kisgazda ... __. . . . . . . . . . 1.208.449 « értékben. E g y - e g y kisgazdára átlag körülbelül 220 korona kölcsön esett. H o g y mennyire pusztítottak a hegyvidéken a törvény­ telen kamatú kölcsönök s hogy a hitelszövetkezetek segítsé­ gével hány kisgazda menekült meg fojtogató adósságától, leg­ világosabban kitűnik abból, hogy az 1.208,449 korona felvett kölcsönből 567.198 koronát fordított 3574 kisgazda magas kamatú kölcsönei törlesztésére. A többi kölcsön ingatlanok szerzésére, haszonállatvásárlás, házépítés s a gazdaság fel­ szerelésére vétetett igénybe.

63

A kirendeltség közbenjárásával alakitott hitelszövetke­ zeteknél a szövetkezet elnöke legtöbb helyen a lelkész, mint a népnek természetes vezetője. Könyvelő legnagyobb részt a tanító. A z igazgatósági tagok a h e l y i intelligenczia köré­ ből, túlnyomó részt a község legtekintélyesebb gazdáiból kerülnek k i . A kölcsön a legnagyobb körültekintéssel szavaztatik meg. A z elnök s igazgatósági tagok a kölcsönvevőt ellenőrzik, hogy a kölcsönt a megszavazott czélra pld. ház­ építés, állatvásárlásra fordítsa. A hitelszövetkezetek a k i r e n ­ deltség főfelügyelete alatt állanak, de azok közvetlen ellen­ őrzését, időközi rovancsolásokat az országos központi h i t e l ­ szövetkezet kirendelt ellenőrei gyakorolják, ugyancsak ők állítják össze az évi mérleget s adják meg a szükséges útba­ igazításokat is. Kétségtelen, hogy a hitelszövetkezeteknek az országos központ részéről rendelkezésére állított h i t e l , mely mindig egyenes arányban áll az egyes hitelszövetkezetek által jegy­ zett üzletrészekkel s az üzletrészeknek legfeljebb ötszöröséig emelkedhetik, elegendő ugyan arra, hogy a lakosság az eddigi nehéz kölcsönöktől megszabaduljon és kisebb gazda­ sági szükségleteit ez uton fedezze; nem elegendő azonban erra, hogy a jelzáloghitelre is kellő fedezetet nyújtson, s hogy a hegyvidéki lakosság drága jelzálogadósságát olcsóbb jelzáloghitelre konvertálhassa. És nem elegendő arra sem, hogy a hegyvidéki lakosság legégetőbb szükségén, a legelőhiányon segítsen. E z e n okból a hegyvidéki ministeri kirendeltség még 1901. évben az országos központi hitelszövetkezet és a kisbirtokosok földhitelintézetével o l y e l v i megállapodást hozott létre, hogy az országos központi hitelszövetkezet a hegyvidéki hitelszövetkezetek jelzálogkölcsöneit ezentúl vagy saját hatáskörében fogja lebonyolítani, amennyiben pedig a szükséglet a központ erejét túlhaladná, a betáblá­ zott kölcsönt a Kisbirtokosok földhitelintézetével fogja olyformán megoldani, hogy a földhitelintézet a kölcsön 50 o-áig pénzt nyújt, az azontúl szükségelt összeget pedig az érték / részéig az országos központi hitelszözetkezet egészíti k i . 0,

2

3

'

61 E z e n jelzálogkölcsön törlesztéses kamata 50 évi visszafizetés mellett 5'7%, 33 évi visszafizetés mellett pedig 6'6% lett volna. Időközben azonban az országos központi hitelszövet­ kezet a n n y i r a megizmosodott, hogy jelzálogkölcsönök nyúj­ tására egymaga is vállalkozhatott s üzletkörét jelzálog­ üzlettel 1903. évtől kezdődőleg k i is bövitette. M a már az országos központi hitelszövetkezet a kérdéses ingatlan értékének feléig nyújt jelzálogkölcsönt vidéki szövetkezetei utján, m e l y kölcsönök az illető szövetkezet hitelébe nem számittatnak be. A központ által nyújtott kölcsönök kétfélék : annuitásos kölcsönök és egyszerűen kamatozó kölcsönök. Annuitásos kölcsönöket 10, 15, 20, 25, 30 évre 1 3 2 % , 1 0 % , 8"46%, 7-6%, 7 % törlesztéses kamat mellett adnak a szövetkezetek. A z egyszerűen kamatozó kölcsönöknél a részlettör­ lesztés mérve kölcsönös megállapodástól függ ; az adós kamat fejében 6%-ot fizet, de csak mindig a tőkehátralék után. E z e n kölcsönök is 10—30 év alatt fizetendők. Szembetűnő tehát, ha ezen feltételeket összehasonlít­ juk az e vidékeken eddig szokásos tuldrága hitelviszonyok­ k a l s a rendkívül nehézkes hitelszolgálattal u g y , hogy a hegyvidéki lakosságra ezen jelenlegi hitelviszonyok uj k o r ­ szakot jeleznek s a lakosság megmentésére, jövőjének bizto­ sítására megmérhetetlen fontosságú forduló pontot képeznek. A jelzáloghitel ezen módjának biztosítása után a hegyvidéki ministeri kirendeltség eg}ák legfontosabb törek­ vését képezi, hogy a hegyvidéki községek a határukban fekvő, v a g y ahhoz közel eső területeket hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönnel megvásárolhassák, hogy i g y jöve­ delmének legfőbb forrását képező szarvasmarha- és juhte­ nyésztést a hegyvidéki kisgazda újból felkarolhassa. Tekintettel arra, hogy a hitelszövetkezetektől vett kölcsönök túlnyomó részben nehéz adósságok visszafizetésére, ősi birtokok visszavásárlására, feles marhatartás megszün­ tetésére, haszon- és igásállat beszerzésére, ház v a g y istálló épitésére, legelővásárlásra, árverés alá jutó kisbirtokoknak -

65

megmentésére fordíttatnak, megállapítható, hogy minden egyes fillérnek, mely a hitelszövetkezetektől kimegy, köz­ vetlenül a nép jólétének emelésére kiható nagy jelentősége van s i g y kétségtelen, hogy az egész állami mentő akcziónak a hitelszövetkezeti szervezet képezi egyik leghatható­ sabb fegyverét. A hegyvidéki hitelszövetkezetek üzletkörükbe felvették a fogyasztási- és értékesítő áruraktáraknak létesítését is, mely törekvésükben a kirendeltség is támogatta. A hegy­ vidéken három áruraktári központ létezik és pedig B e r e g vármegyében Szolyván, melyhez 15 fiók t a r t o z i k ; U n g vármegyében Perecsényben, melyhez 10 fiók tartozik (melyek közül 5 még nem n y i l t meg); továbbá Máramaros vár­ megyében M.-Szigeten, melyhez 14 fiók tartozik (melyek közül 4 még nem n y i l t meg). A hitelszövetkezeti áruraktárak czélja, hogy tagjaikat jó c z i k k e k k e l lássák el méltányos áron, hogy tagjaik ter­ ményeit, ha kívánják, a lehető legjobb áron értékesítsék. E z e n áruraktárakban a hitelezés a legújabb időben, a k i r e n ­ deltség kívánságára majdnem teljesen kiküszöbeltetett, mert hitelezés most már csakis az illetékes hitelszövetkezeti igaz­ gatóság Írásbeli jótállása mellett engedélyeztetik. E z e n h i t e l megszoritás az áruraktárak forgalmát tetemesen apasztotta, de szükség volt erre, hogy a nép a könnyelmű hitelre•vásárlástól visszatartassék, az áruraktárak pedig a sok tar­ tozások behajthatlansága folytán bekövetkezhető károsodá­ soktól megóvassanak. A z áruraktári központok, valamint az azokhoz tartozó fiókáruraktárak az érdekelt illetékes hitelszövetkezetek együttes és osztatlan tulajdonát képezik. A hegyvidéki hitelszövetkezetek a ministeri k i r e n ­ deltség buzdítására most már megkezdték üzletkörükbe bevonni a tojásértékesitést is. E czélból t i z hegyvidéki hitelszövetkezet kebelében ugyanennyi tojásértékesitő szövetkezet alakult. E z e n szövet­ kezetektől a tojást a magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete veszi át és értékesíti, még pedig nagyrészben külföldön. 5

XX.

Munkásközvetités. A hegyvidéki ministeri kirendeltség a mezei kézimunka minél előnyösebb értékesithetése végett munkásközvetitéssel is foglalkozik. Évről-évre mintegy 1000—1500 munkást helyez el a hegyvidékről a hozzá forduló uradalmak mezei munkáinak végzésére, v a g y erdei famunkásul. A z 1903. évben Bereg, Mármaros és Ugocsa vár­ megyék hegyvidékeiről mezőgazdasági, kubikos, részben pedig erdei famunkákra 1680 munkást szerződtetett el Csanád, Torontál, Temes, Krassó-Szörény és Sáros vármegyékbe. A kirendeltség munkásközvetítésével tehát a munkáslölösleggel rendelkező hegyvidék s a munkáshiányban szen­ vedő sikvidékek munkabérei között arányos kiegyenlítés jön létre. A fölös munkaerő, mely a hegyvidéki munka­ bérekre csökkentöleg hatna, a sikvidékek munkáshiányát az ottani magasabb béreken érvényesülve pótolja. A vándor­ munkások rendszerint 50—100 korona megtakarított kereset­ tel családjaik téli megélhetését is biztosítják. Munkásközvetitésnek azonkívül azon nagy haszna is v a n , hogy a rend­ szeres gazdasági munkák iránt a hegyvidéki munkás mind­ inkább fogékonyabbá válik.

XXI.

A z 1902—903. évek telén a hegyvidéken fellépő inség enyhitésére s következményeinek elhárítás sara tett intézkedések. A ministeri hegyvidéki kirendeltségnek fontos, népsegitő feladata jutott az 1902. évi felvidéki rosz termés folytán a hegyvidéket fenyegető inség enyhítésében s vég­ zetessé válható következményeinek elhárításában. A z 1902. év a hegyvidéki gazdálkodásra rendkívül kedvezőtlen volt. A lakosság legfőbb terményei nem sike­ rültek. A hosszantartó hideg tavasz miatt a zab hiányosan

fejlődött s aratásra nem adta vissza a vetőmagot; a tenyé­ szetében megkésett tengeri nem érett be, sok helyt szep­ temberben elfagyott; a burgonya pedig a földben rothadni kezdett. A kedvezőtlen gazdasági helyzetet a hegyvidéki lakos­ ságra nehezedő lokális elemi csapások még súlyosbították. Felhőszakadások, árvizek, jégverések, korai fagyok a kevés jóval biztató aratás reményeit is tönkre tették. A hegyvidéki ministeri kirendeltség már 1902 októberben tájékozódva volt az aratás eredménytelenségéről. Helyszíne­ lései alkalmával mindenütt pontosan megállapította a kész­ leteket s a legszerényebb szükséglettel való összehasonlítás után tisztán látta, hogy a télre betakarított termények a nép legelemibb életszükségleteit sem biztosítják s segítő beavatkozás nélkül előreláthatólag már karácsony után egész vidékekre kiterjedő tömeginség fog beállani. A z inség megelőzésére és következményeinek elhárí­ tására a hegyvidéki ministeri kirendeltség azonnal több irányú akcziót indított meg. Miután a penészes, be nem érett, emberi élvezetre alkalmatlan tengeri ára Beregben 16, Máramarosban 20 koronára csigáztatott, legelső sorban arról kellett gondoskodni, hogy a nép életfentartásához szükséges terményeknek, állami közvetítéssel, egészséges, jó minőségben s méltányos áron jusson birtokába. Második feladat pedig az volt, hogy a lakosság élelmi szerei beszerzésére szük­ séges pénz előteremthetése végett keresethez jusson. A hegyvidéki kirendeltségnek mindkét feladatot sike­ rült megoldani. Miután illetékes helyen a helyzetet lep­ lezetlenül feltárta, a ministertanács a földmivelésügyi minister utján terménybeszerzésekre 600.000 korona hitelt bocsátott a kirendeltség rendelkezésére o l y módon, hogy abból 100.000 korona mint vissza nem térülő kiadás a szál­ lítási, kezelési költségekre s esetleges veszteségek fedezé­ sére fordittassék. A szükséglet főleg tengeri után nyilatkozván meg, az 500.000 korona költségadományból a m a g y a r mezőgazdák szövetkezetével eszközölt kötések alapján mindösszesen 38.655 5*

68

q. tengeri vásároltatott össze és pedig: 13.000 q. ó tengeri 13 korona 70 fillérért, 10.000 q. uj tengeri 11 kor. 90 fillérért, 15.636 q. uj tengeri 12 kor. 20 fillérért. 0 tengeri beszer­ zésére kezdetben azért volt szükség, mert a kiosztás első hónapjaiban, deczemberbán^ja^uárbjji, a kellően meg nem keményedett uj tengeri még nem volt szállitásra alkalmas, azonkivül a félnyers tengeri elvezete könnyen pellagra betegségnek lehetett volna előidézője, m i az egész akczió sikerét veszélyeztette volna. A kiosztás a vasúti szállítási s kezelési költségek hozzászámitása nélkül a fenti beszerzési árakon készpénzért, túl­ nyomó részben pedig 1 évi kamatmentes hitel igénybevéte­ lével eszközöltetett. A hitelben való kiosztásnál a tengerit nem az egyes lakosok, hanem a község mint erkölcsi testület, illetve a községi hitelszövetkezet kapta, melyek a hitelt törvényhatóságilag jóváhagyott községi, illetőleg hitelszövet­ kezeti kötelezvénnyel biztosították. A községek s hitelszövetkezetek által átvett tengerit a községi elöljáróság, illetve a hitelszövetkezet igazgatósága osztotta k i a nép közt; a kirendeltség pedig h e l y i megbizottaival s hiteles kiosztási kimutatás bekivánásával ellen­ őrizte, hogy az üzérkedés kizárásával mindenki csak annyi tengeriben részesüljön, a mennyire tényleg rá volt szorulva. A községek s hitelszövetkezetek gondoskodtak a vételár beszedéséről s annak határidőre való pontos befizetéséről is. Miután a községek a törvényhatóságilag jóváhagyott köte­ lezvények alapján a vételárnak szükség esetén pótadó alak­ jában való behajtására is felhatalmazást nyertek, a h i t e l ­ szövetkezeti kötelezvényeknél pedig kiköttetett, hogy, ha 1903. október 3 1 - i g be nem váltatnak, az országos köz­ ponti hitelszövetkezetnek fogja azokat leszámítolni, a kincstár követelése mindkét esetben teljesen biztosítva volt. A kiosztás megejtésének harmadik módja volt, hogy a kirendeltség egyes helyeken ambuláns raktárakat létesített, honnan a nép szükségletét minimális mennyiségekben is beszerezhette. I l y ambuláns raktárak o l y központokon létesít­ tettek, hol nagyobb tömegű munkások nyertek alkalmazást

69

(Borzsa-szabályozás, közúti munkák), v a g y a hol a kiosz­ tások sem hitelszövetkezeti, sem községi uton nem voltak foganatosithatók. A 488.364 korona 93 fillér árban beszerzett 38.655 q. tengeriből, a beszáradásra eső 1 8 5 q. levonásával, az egyes vármegyék a következő mennyiségekben részesültek : Bereg és Ugocsa vármegyék területén kiosztatott: 11.8995 q. U n g vármegyében kiosztatott: ___ 1„ __. 3.1507 q. Máramaros vármegyében kiosztatott: . . . . . . 23.586'4 q. A 488.364 korona 93 fillér vételárból novemberig befolyt pénzben mintegy 350.000 korona. A hátralevő künnlevöség kötelezvényekkel biztositva van. A tengeri-kiosztásban része­ sült 240 községben mintegy 36.000 család. A vasúti fuvarköltség, minthogy a kereskedelemügyi minister az Ínséges szállításokra önköltséges vasúti díj­ tételeket engedélyezett, körülbelül 45.000 korona költséget képviselt, a kezelési s a vasútállomástól 50 kilométernél távolabbra eső községek fuvarköltségeihez való hozzájárulási költségek pedig összesen mintegy 10.000 koronát tettek k i s i g y körülbelül 55.000 koronára tehető azon áldozat, mely a kincstárt terheli, m e l l y e l azonban 4 vármegye lakosságát biztosította az insóg ellen. A keresetképes ínséges lakosság foglalkoztatása s kere­ sethez juttatása végett a hegyvidéki ministerí kirendeltség 1903. évre a következő közmunkákat eszközölte k i : A Borzsa folyó szabályozási munkálatainak megindí­ tására állami előlegül 16,000 koronát. A z ungvármegyei Ermeder partrendezési költségeire 6000 koronát. A máramarosi L o n k a patak mederrendezési munkála­ t a i r a 1733 koronát, vizimunkálatokra összesen 23,733 koronát. A z inség által sújtott hegyvidéki vármegyék hiányo­ san kiépített közutainak sürgős rendbehozatalára 1903. év tavaszán leendő felhasználással: Bereg vármegyének: a bilke-nagyrákóczi útvonalon levő Borzsa h i d felépítésére, az iványi-nagymogyorósi útszakasz rendbehozatalára 36,000 koronát:

70

Ugocsa vármegyének: a nagyszőlős-alsókaraszló-kisfaludi, a turcz-bákonyi, a halmi-batarcsi, a szőlősvégardó-salánki, a nagytarna-kistarnai utvonalok helyreállítására 31.000 koronát: Ung vármegyének: lyuta-ticha-kosztrina-viskai, a r a d váncz-gerény-cziganyócz-kisszlatina-horlj^ói utvonalak kiépí­ tésére 10,000 koronát; Máramaros vármegyének: a németmokra-királymezői, a majdánka-tarujfalui, a técső-királymezői, a szucha-barankai, a lonka-kaszómezői utvonalok rendbehozatalára 40,000 koronát: Tiemplén vármegyének: a sztropkó-havaj-olyka-radványi, a krasznibród-havaji útszakaszok kiépítésére 15,000 koronát: Sáros vármegyének: a bártfa-ujfalu-cziglói-mirossói, a csarnó-andrejovai s a lipnik-girálti utvonalok helyreállítá­ sára 15,000 koronát: tehát közúti munkákra összesen 147,000 koronát. A kirendeltség közbenjárására, a kereskedelemügyi minister által utasíttatott a nagyberezna-uzsoki országhatárszéli vasútvonal építési vezetősége, hogy a munkálatoknál s épitkezéseknél a jelentkező hegyvidéki kézimunkások és fuvarosok a lehetőség szerint alkalmazást nyerjenek. A vasutépitőségnél ekként az unghegyvidéki lakosság egész télen át keresetet talált. Kieszközölte a kirendeltség a kereskedelemügyi minis­ ter engedélyét, hogy a beregvármegyei közúti alap ter­ hére felvett 1.100,000 korona törlesztéses kölcsön alapján az eredetileg 3 évre tervezett felhasználástól eltérőleg az útépítési munkálatok az 1903. év folyamán a szükséghez mérten esetleg az egész útvonalon megkezdessenek. A gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalomnál közbenjárt, hogy az erdei famunkák, különösen a szenitési munkálatok fokozatosabb mértékben eszközöltessenek. Ezen uton is mintegy 90,000 korona munkabér került a munkára jelentkezett szűkölködők közt kiosztásra. ter

Végül a kirendeltség előterjesztésére a pénzügyminiselrendelte, hogy Bereg, U n g , Máramaros és Ugocsa

•vármegyékben azon szegényebb sorsú adóhátralékosok ellen, k i k a kedvezőtlen viszonyok folytán valóban fizetésképte­ lenek, v a g y a k i k elemi károkat szenvedvén, adóelengedés­ ben részesültek, a végrehajtások felfüggesztessenek. A hegyvidéki ministeri kirendeltség által kieszközölt közmunkák révén ekként sikerült a népnek állandóan kere­ setet biztosítani s számára lehetővé tenni, hogy a hosszú telet kihúzhassa s a hitelbe vásárolt tengeri árát a lejárat napjáig 1903. év október 31-ig majdnem utolsó fillérig kifizethesse. A következmények igazolták, hogy az állam részéről nyújtott segitö beavatkozás nélkül a szűkölködő lakosság a legijesztőbb helyzetnek lett volna kitéve, s tömegesen esett volna vissza az adósságcsinálásba. A gazdasági életnek sok évre kiható megromlása pedig a hegyvidéki akczió eredményeit is veszélyeztette volna.

XXII.

A társministeriumoktól kieszközölt segítő­ eszközök. Miután pedig a hegyvidéki kirendeltség a népmentés munkájában nemcsak a földmivelésügyi ministerium, de az összkormánynak is bizalmi szerve, a kirendeltség működési köre nem szoritkozhatik az egymásra ható gazdasági ténye­ zők sokoldalúsága mellett csupán a mezőgazdasági ágazatok fejlesztésére, hanem valamennyi kormányágazat keretében h i v a t v a van kezdeményezni s támogatni o l y intézkedé­ seket, pártolni o l y társadalmi tevékenységet, melyek a szegény nép szebb jövőjének felépítésére s a gazdasági s kulturális boldogulás akadályainak elhárítására alkalmasak­ nak mutatkoznak. A kereskedelemügyi minister a hegyvidék közutainak kiépítésével, a közoktatásügyi minister állami iskolák f e l ­ állításával, a pénzügyminister a súlyos hidvámok megszün­ tetésével, iszákosságra csábító korcsmák tulszámának apasz-

72

tásával s a kataszteri felmérési munkálatok megindításával, az igazságügyminister a telekkönyvek kiigazittatásával s a tagositási munkálatok elrendelésével támogatja állandóan a kirendeltség népsegitő tevékenységét. A gazdasági haladás e g y i k nélkülözhetetlen feltétele a gyors, olcsó és akadálytalan közlekedés minden időben való lehetősége. A hegyvidék úthálózata, kivéve a szorosan állami uta­ kat, ezen közgazdasági feladatának még nem felelt meg. U g y a törvényhatósági, mint a községi közutak az év legnagyobb részében, — eső és hóolvadás idejében, — járhatlanok, v a g y csak az állatok erős pusztításával használhatók. Számos község nélkülözi a közforgalmi pontokkal az összekötő kapcsot, sok község pedig télviz idejében a jár­ hatatlan utak miatt hónapokig van elzárva a külvilágtól. A közlekedés ezen bizonytalansága a vasúti vonaltól távoleső községekre lehetetlenné tette, hogy a vasutak köz­ gazdasági hasznát élvezhessék, csökkentette a fuvarozásból kínálkozó hasznot, lehetetlenné tett minden gazdasági vál­ lalkozást s a m i legérzékenyebben sújtotta az itteni szegény népet: megdrágította életét. A hegyvidéki kirendeltség hat évi működése a l a t t Bereg, U n g , Máramaros, Ugocsa, Zemplén és Sáros vár­ megyék törvényhatósági és viczinális közutainak kiépíté­ sére összesen 446,900 korona államsegély kieszközlésénél járt közbe. A z alföldi munkászavargások miatt annak idején felállitott munkástartalékból a földmivelésügyi minister által a hegyvidéki kirendeltség rendelkezésére bocsájtott ötszáz munkással kiépítette, a Zugó község határába eső 8 kilométer hosszú dorosói községi közutat, valamint a holubina-szolyva-kereczkei, Máramaros vármegye felé vezető törvényhatósági közút 4 "2 kilométernyi részét. E z utóbbi­ nak a L a t o r c z a folyón átvezető szakaszát a kereskedelem­ ügyi minister utóbb modern vashiddal ivelte át. A z olcsó és gyors közlekedésnek nagy akadályai voltak a vámos hidak is. Különösen a Munkács város feletti Podhering község határában a Latorcza folyót áthidaló u g y -

nevezett podheringi állami hid 40 filléres vámjai nehezedtek, a közlekedés valóságos tiltó akadályaként, a munkácsi piaczra utalt szolyvai járás 46 községére. 1902. évben a pénzügyminister ezen hidon gyakorolt vámszedést a hegy­ vidéki kirendeltség több izben tett előterjesztésére beszün­ tette s az eredmény a forgalom szokatlanul élénk felpezsdülése volt. Hasonlólag tárgyalás alatt áll a munkács-szentmiklósi hitbizományi uradalom által vámszedéssel hasznosított paszik a i és gáti vámos hidaknak az állami úthálózatba való átvétele által való vámmentesítése is. A paszikai vámos h i d a szolyvai járás közlekedését Munkácscsal, a gáti pedig az egész Bereg hegyvidék érintkezését Beregszászszal, a vár­ megye székhelyével drágítja meg. A vallás- és közoktatásügyi ministertől a magyar n y e l v ­ határ kiterjesztése s a népmivelődés fejlesztése végett Bereg és U n g vármegyék hegyvidékeire eddig összesen mintegy 45 állami népiskola felállítását eszközölte k i . A z állami iskola által a határszéli legszegényebb községek az iskola­ tartás súlyos áldozatai- alól mentettek fel. A most serdülő generáczió nevelésének intenzivebb gondozása s a közértelem emelése által a vallás- és közoktatásügyi minister ezen állami segitő akczió eredményének biztosításához lényegesen hozzájárult. A 45 iskolából 35 már teljesiti népnevelő feladatát, 10 pedig szervezés alatt áll. A z iskolák a fővölgyek irá­ nyában ama pontokon szerveztetnek, melyek népesebb voltuk s a szomszédos vidékekre nézve központi fekvésüknél fogva idővel egy-egy kulturális központot lesznek h i v a t v a alkotni. Ugyancsak megtette előterjesztését a kirendeltség a Munkács melletti Várpalánkán egy állami tanítóképző intézet léte­ sítése érdekében is. A z igazságügyminister a kirendeltség kérelmére a szövevényesebb uzsora-esetek helyszínén leendő felderítése végett a debreczeni k i r . főügyészség egy ügyészét Mára­ maros megyébe több izben kiküldötte. A földuzsora és a tisztességtelen utoni földszerzés megnehezítése végett pedig

71-

Beregben és Máramarosban a telekkönyvek helyesbítését, tagositási eljárások siettetését eszközölte k i a kirendeltség. Segítségére van a kirendeltség a pénzügyi hatóságok­ nak az engedély nélküli kimérők, zugkorcsmák kinyomozásában s hogy az iszákosságra csábító korcsmák túl-száma a törvény értelmében korlátoztassék, a korlátlan italmérők pedig a törvény határozmányainak megfelelően nyerjenek elhelyezést. Közreműködött a csendőrség deczentralizácziója s ujabb szolgálati elhelyezése ügyében folytatott tárgya­ lásoknál : közreműködött kulturális épületek emelésében, mindenirányu i p a r i törekvések pártolásában, egyházak támo­ gatásában, munkások és cselédek közvetítésében, tagosítás és birtokrendezési ügyekben, közmunkák mikénti felhasz­ nálása körül, adóügyek rendezése érdekében, községi t a r ­ tozások rendezése körül, közlekedési műtárgyak építései ügyében, vizáradások elleni partvédelmi munkálatok kieszközlésében, talajjavításra irányuló fontosabb műveletek végrehajtásában. A szegény nép igazságos peres ügyeiben ingyenes jogtanácsokkal szolgált s általában véve minden a szegény nép jólétének emelésére s mivelődésének elő­ mozdítására s meglevő jogainak védelmére irányuló ügyek elintézésében közreműködött stb. H a t éve már, hogy a földmivelésügyi minister a haladás mécsével bevilágított a kárpátmenti hegyvidék félreeső völgveibe, 6 éve munkálkodik a ministeri kirendeltség azon, hogy a mostoha természettel folytatott létérti küzdelemben k i ­ merült hegyvidéki népet a segítés minden eszközével e l ­ maradottságából kiemelje s a gazdasági boldogulás útjára segítse. S jóllehet 6 év a megfeszített munkálkodás daczára is csekély idő ahhoz, hogy évszázados bajokat orvosoljon, megszüntessen, a haladás jelei máris félreismerhetetlenek. A hegyvidék g y a k o r i réme, az éhínség eltűnt. A k e ­ reset s megélhetés forrásai megnyíltak. A nép földhöz, állathoz, hitelhez jutott. A termelés eszközei számára hozzáférhetőkké váltak. Önbizalma visszatért, munkakedve fokozódott. A vagyoni jólét elhintett magvai csirába indultak.

76

Bizonyos immár, hogy ezt a népet, melynek szi­ vében a «haza minden előtt» szent fogalma soha egy perezre sem halványodott el, a hegyvidéki akczió sok­ irányú művelete a haladás terére segitette. A z elért ered­ mények nem hagynak kétséget az iránt, hogy akkor, ha továbbra is hasonló erélylyel folytattatik a népmentő actió, az északkeleti Kárpátok vidéke egy elégedett, jólétben gyarapodó nép hazája lesz, mely nép előtt örökké csillagként fog tündökölni a mag3"ar állam nagylelkűsége. E népmentő nagy munka között a hegyvidéki minis­ teri kirendeltség szivesen adózik hálás elismeréssel azon önzetlen lelkű férfiak előtt, k i k lelkes támogatásukkal az eredmények biztosításához hozzájárultak. Elsősorban Eirczák G y u l a munkácsi megyés püspök ur s a hazafias görögkatholikus klérus előtt. Általuk fért főleg kezdetben a hegyvidéki akczió a nép szivéhez. O k ismerik legjobban a nyomor kutforrásait, az ő segitségük ma is a legeredményesebb. A munkácsi egyházmegye fenkölt lelkű íőpásztorának er­ kölcsi támogatása s a hazafias görögkatholikus klérus ön­ zetlen közreműködése, a munkács-szent-miklósi hitbizományi uradalom tulajdonosának, Schörnborn-Buchheim Károly gróf­ nak a hegyvidéki nép iránt tanusitott jóindulata, v a l a ­ mint az állami és vármegyei hatóságok és közegek, nem­ különben a hegyvidéki társadalom összefogása nagyban elősegíti a kitűzött nagy czél megközelítését: felépíteni a szegény hegyvidéki nép jobb jövendőjét.

Füg-g-elék. Magyarország állami mezőgazdasági intézményei. I. A z ország időjárási és talajviszonyai ismertetésére, a talaj­ javítás és a mezőgazdaság különböző ágainak előmozdítására szolgáló intézmények. M. kir. országos

meteorológiai

és földmágnességi

intézet

Buda­

pesten (I., Fő-utcza 6.) az ország éghajlati viszonyainak kipuhatolásáva foglalkozik; naponként szerkesztett «Időjárási jelentés*

térképen bemu­

tatja a következő 24 órára várható időjárást, e jelentést intézetek, lapok és

magánelőfizetők

kapják; a várható időjárást közli 300

tállal, melyek azt kifüggesztett táblákon M. kir.

földtani

ország földjének

intézet

viszonyait

Budapesten

(VII. ker., Stefánia-út)

agrogeologiai

kutatja;

táuirdahiva-

jelzik. osztálya

az

a talaj

rétegzési viszonyait tanulmányozza; szakvéleményekkel szolgál; működé­ sének eredményéről «Évi jelentés»-ében beszámol. M. kir. kerületi kultúrmérnöki romban,

Kassán,

S.-A.-Ujhelyen,

kolczon,

Aradon,

Brassóban,

Enyeden,

Pécsett,

Nagyszebenben

hivatalok:

Szombathelyen,

Pozsonyban,

Budapesten,

Debreczenben,

Mis-

Temesvárott,

Nagyváradon,

és Székesfehérvárott

Komá­

Kolozsvárott,

Nagy-

Beszterczebányán,

a gazdaközönséget a talajjavító

munkálatok keresztülvitelénél támogatják;

e végből tanácsot adnak a

talajjavítás alkalmas módjáról, elkészítik a szándékolt munkálat terveit, költségvetését, megállapítják a kiviteli igénybevétele

módozatokat.

A

kultúrmérnökök

a földmivelésügyi m. kir. ministertől kérhető

azok kikül­

detése a kérelmezőre költséggel nem jár. M. kir. vízmesteriskola hatáskörébe eső

Kassán

munkálatoknál

felvételi kellékek:

a kultúrmérnökök

mellett ezek

működő segédszemélyzetet

18 évet betöltött, 30 évet

meg nem

egészséges erős testalkat, legalább 2 középiskolai

képezi k i ; haladott kor,

osztály végzése, vagy

katonai altiszti rang. M. kir. orsz. chemiai intézet és központi vegykisérleti Budapesten (H. ker., Oszlop-utca 26.), valamint a m. kir. állomások:

Debreczenben,

rott, Pozsonyban

a

állomás : vegykisérleti

Kassán, Keszthelyen, Kolozsvárott,

mezőgazdasági

termelés

M.-Óvá-

és mezőgazdasági

ipar

körébe vágó ellenőrző vegyvizsgálatokat teljesítenek az állomások részére

érvényben

levő díjjegyzékben megállapított díjért; továbbá a kolozsvári

és pozsonyi állomások kivételével a mezőgazdaság fejlesztéséhez a vegy­ tanba vágó vizsgálatok és kísérletek

végzésével járulnak hozzá.

Vala­

mennyi állomás hatósági szakértő : a mesterséges borok készítésének és forgalomba

hozatalának,

valamint

a

mezőgazdasági

mékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról

termények,

szóló törvények

ter­

végre­

hajtásánál. Magy.

kir. vetőmagvizsgáló

Kis-Rókus-utcza), Debreczenben, óvárott

állomások:

Budapesten

(II. ker.,

Kassán. Keszthelyen, Kolozsvárott,

M.-

a különböző vetőmagvak ellenőrző vizsgálatát teljesítik azonos­

ságra, tisztaságra és heremagvaknál arankatartalomra, a tisztított here­ magvakat arankavizsgálatot bizonyitó bárczával látják e l ; széna és abrak­ takarmányokat botanikailag elemzik, gyomokat és gyommagvakat meg­ határozzák s az ellenük való védekező eljárásokat ismertetik. Valamennyi állomás hatósági szakértő : a mezőgazdasági termények, termékek és czik­ kek hamisításának tilalmazásáról szóló törvény végrehajtásánál. Az állo­ más által végzett vizsgálatokért az érvényben levő díjjegyzékben meg­ állapított díjazás jár, a gazdák részére végzett vizsgálatok azonosságra, tisztaságra, csirakópességre ós arankamentességre díjtalanok. M. kir. növénytermelési

kísérleti

állomás

M.-óvárott

gazdák

közreműködésével gyakorlati irányú kísérleteket végez a míveleti növé­ nyek megfelelőbb fajainak és változatainak, trágyaszereknek és trágyázási eljárásoknak kipróbálása és terjesztése végett. M.

kir.

dohánytermelési

kisérleli

állomás

Debreczenben:

a

dohánytermelés és kezelés tökéletesítése, a dohány minőségének javítása érdekében saját és csabai fióktelepén,

valamint dohánytermelő gazdák

közreműködésével kísérleteket végez. M. kir. gépkisérleti állomás M.-Óvárott:

a mezőgazdasági gépeket

és eszközöket használhatóságukra ós értékükre megvizsgálja. Jí. kir. rovartani állomás Budapesten

(II. ker., Oszlop-utcza 26.);

a kártékony rovarokat tanulmányozza, az ellenük való irtószereket és eljá­ rásokat kipróbálja,

a reájok vonatkozó ismereteket terjeszti;

nagyobb

rovarkárok esetén az irtómunkálatokat a helyszínen vezeti. M. kir. növényélet-

és kórtani állomás M.-óvárott:

a növényeken

nem rovarok, hanem virágos vagy. virágtalan élősködő szervezetek (virá­ gos paraziták

és parazitagombák),

valam'nt

által okozott károkat, azok elhárítására

kedvezőtlen

életviszonyok

alkalmas védekező

eljárásokat

tmulrnányozza. M. kir. állatélettani és takarmányozási

kísérleti állomás

Buda­

pesten (II. k., Oszlop-utcza) a háziállatok okszerű takarmányozását tanul­ mányozza. M. kir. mezőgazdasági

kisérletügyi

központi

bizottság

Buda­

pesten (Földmivelésügyi ministeri palota), mely a fent megnevezett állo­ mások tervszerű együttműködésének irányítására hivatott; munkálkodásának bocsátja közzé.

eredményét

«Kisórletügyi

ez állomások

Közlemények))

füzetekben

M. kir. bakteriológiai intézet Budapesten

(VII., Rottenbiller-utcza

az állatorvosi akadémia kapcsolatában a házi állatokon előforduló ragályos betegségek előidézőit tanulmányozza. M. kir. gyapjuminősítő

intézet Budapesten

(V., Klotild-uteza 22)

a juhtenyésztés és gyapjuértékesités érdekében a mosott és mosatlan bunda ellenőrző vizsgálatát teljesíti. M. kir. gazdasági M.-Óvárott,

a gazd.

tanácsadó

bizottságok,

tanintézeteknél:

helyen, Kolozsvárott

szakvéleményt

a gazd.

Debreczenben.

akadémiánál

Kassán,

adnak gazdaságok

Keszt­

berendezésére,

üzemtervekre, becslésre, bérszerzödésekre, számvitelre stb.-re nézve. A szak­ vélemény díjtalan, de ha a szakértő a helyszínére

utazik, a

megkereső

fél annak szabályszerű útiköltségeit fizeti.

II. A lótenyésztés, szarvasmarha-, j u h - , sertéstenyésztés, tej­ gazdaság, baromfi-, hal-, méh- és selyemtenyésztés érdekeit szolgáló intézmények. .1/.

kir.

állami

ménesek:

Kisbéren

angol

Bábolnán arabs telivér és félvér, Mezőhegyesen

telivér

és

félvér,

az itt tenyésztett Gidrán,

Nagy- és Kis-Nonius-törzs, angol telivér, Fogarason

lipiczai és angol

félver tenyésztésére szolgálnak ; a köztenyésztést fedező ménekkel ellátják, e czélra

a

egyéves

földmivelésügyi

minister

korukban kiválasztott

magántenyésztőklől

is

vásárol

és hároméves korukban is alkalmasnak

talált niéncsikókat; bizouyos számú mének községeknek

olcsón és részlet­

fizetésre is eladatnak. M. kir. méntelepek: czenben,

Székes-Fehérvárott,

Sepsi-Szt.-Györgyön

letére szolgálnak, melyeket a tenyésztési vetlen

használatára

az

Nagy-Kőrösön,

ország

helyeznek el, a hol csekély

évadra a gazdaközönség köz­

mintegy

1000

fedeztetési

kir.

állattenyésztési

fíeszterczebányán, Komáromban,

kerületi

Balassa-Gyarmaton,

Kolozsvárott,

Debreczenben,

Máramaros-Szigeten,

Segesvárotl, Nagy-Szebenben,

várott,

Pécsett, Lipló-Szent-Miklóson

országos állattenyésztési főfelügyelőség

is

méneket.

felügyelőség:

bathelyit, Pozsonyban, Nagyváradon,

állomásán

fedeztetési díj ellenében vehetők igénybe.

Nagyobb tenyésztők egy-egy tenyészévadra bérelhetnek M.

Debre­

az állami mének gondozására és felügye­

Budapesten

Budapesten, Deésen,

Kassán,

Miskolczon,

Szom­

Szegeden, Temesés élükön a m. kir. a párosujjú háziálla­

tokat tenyésztő közönség támogatására és útbaigazítására, a köztenyésztés vezetésére és irányítására szolgálnak; az állami gazdaságok, tanintézetek

és földmíves-iskolák

hirű magántenyészűtekből összevásárolt tenyészbikákat,kosokat kanokat,

gazdasági

tenyészeteiből származó, valamint jóés sertés­

esetleg kedvezményes áron. részletfizetésre, községeknek és szö­

vetkezeteknek a földmivelésügyi kormány engedélye alapján közvetítenek. M. kir. országos lejgazdasági felügyelőség minist,

palota)

tejgazdasági

kezdeményezésére hivatott.

érdekek

Budapesten

előmozdítására

(Földmlv.

teJBZövetkezetek

M. kir. tejgazdasági

szakiskola

Sárváron

: a tejgazdaság

körül

szükséges ismeretek megszerzésére sajtmesterek, tejgazdaságok, tejszövet­ kezetek vezetésére alkalmas egyének kiképzésére szolgál; évenként kétszer tartatik négy hónapos tanfolyam. M. kir. tejgazdasági Gödöllőn:

munkásokat

képző iskolák Munkácson

és

tehenészetekben alkalmazandó férfleselédeknek szakszerű kikép­

zést nyújtanak; a tanfolyam tartama egy év, felvételi

kellék: betöltött

16 év, irni-olvasni tudás. M. kir. tejgazdasági munkásnőket

képző iskola Nagyszécséngben

:

főleg kisgazdaságok korlátolt számú tehénállományához alkalmazandó női cselédek gyakorlati kiképzésére szolgál; felvételi kellék : betöltött 15 év ; a tanfolyam tartama félév. M.

kir.

baromfitenyésztő

telep és munkást

képző

szakiskola

Gödöllőn : a köztenyésztés czóljaira fajbaromflt tenyészt; baromfitenyésztők által alkalmazandó cselédeket képez ki, az ország baromfiállományának javítására és szaporítása érdekében működik. M.

kir.

halászati

ministeri palota) a tés előmozdítása

felügyelőség

Budapesten

(Földmivelésügyi

közvizek halászatának és a mesterséges haltenyész­

érdekében működik;

e

czélból

halászati társulatokat

szervez, állóvizek és csatornák haltenyésztés útjáni hasznosítására terve ket készít, halikrát oszt ki. M. kir. méhészeti vándortanítók: Pozsony-Ligetfalun,

Sárospatakon,

Kis-Kun-Félegyházán,

Pápán,

Aradon, Nagy-Enyeden,

ron és élükön a m. kir. országos

méhészeti

Kolozsvá­

felügyelőség

Budapesten

(I., Krisztina-körut 81.) a méhészet fejlesztésével, a méhtenyésztési szak­ ismeretek terjesztésével foglalkoznak. Az állami méhészeti

gazdaság Gödöllőn. Czélja: nagyobb méhé­

szeti gazdaságok önálló kezelésére alkalmas méhészmunkások

képzése;

lelkészeket, néptanítókat és másokat, kiknek a méhészkedésre

alkalmuk

van, az okszerű méhészet ismereteire külön tanfolyamokon megtanítani; a méhészet fejlesztése érdekében tudományos és gyakorlati tenni;

minta-méheseiben

kísérleteket

a helyes méhészkedést bemutatni;

a inéhész-

kedéshez szükséges segédeszközök, kaptárak, keretek, pergetök stb. késztését gyakorlatilag

megtanítani ; a

termékek,

kiváltképen

a

különféle értékesítési módjait, a termékek helyes csomagolását,

méznek a piacz-

képesség és kiviteli forgalom érdekében szükséges eljárásokat megismer­ tetni ; jól mézelő fákat, cserjéket,

továbbá jól mézelő egynyári és évelő

növényeket tenyészteni és terjeszteni. A gazdaság egy méhészmester vezetése

alatt áll.

Segédszemély­

zete : egy méhészmunkás és egy kertész. Tanfolyamai: a két

éves méhész-munkásokat képező ós a két és

három hétre terjedő időszaki tanfolyamok lelkészek, erdészek, nők, taní­ tók, kertészek, erdőőrök és földmivesgazdák kiképezésére. M. kir. országos

selyemtenyészlési

felügyelőség

Szegzárdon •• a

selyemhernyótenyésztés fejlesztése, az ehhez szükséges szederfatenyésztés, valamint a selyemhernyótenyésztési szakismeretek terjesztése érdekében

működik; e czélból a szegzárdi

selymérpetekészüő

állomásról petét, szederfa­

a selyemtenyésztési felvigyázók útján 2—3 napos hernyókat, iskoláiból

selyemgubó-

szederfamagokat és csemetéket ingyen oszt k i ;

beváltó raktárakat

tart fenn 24 helyen.

III. Állatorvosi és mezőgazdasági szakoktatás, valamint a mezőgazdasági ismeretek terjesztése érdekében működő intézmények. M.kir. állatorvosi főiskola Budapesten (VII., Rottenbiller-utcza 23.) állatorvosokat képez ki négy eves tanfolyamon, középiskolát végzett ós érettségi vizsgálatot tett egyének vétetnek föl hallgatókul 1901-től kezdve. M. kir. gazdasági gazdasági

akadémia M.-óvárott:

kiképzést nyújt

érettségit

magasabb fokú mező­

tett és egy évi gyakorlattal bíró

egyéneknek két éves tanfolyamon. Sí. kir. gazdasági

tanintézetek : Debreczenben,

helyen, Kolozs-Monostoron

középfokú gazdasági

hat középiskolai osztályt ós 16

évet

Kassán,

kiképzést

betöltött egyéneknek

Keszt­

nyújtanak

három éves

tanfolyamon. M. kir. földmíves-iskolák: Békés-Csabán, czagon,

Adán,

Algyógyon,

Csákovárott, Jászberényben,

Kecskeméten,

Komáromban,

Pápán, Rimaszombaton,

Breznóbányán,

Hódmezővásárhelyen,

Lúgoson,

Szent-Imrén,

Kar-

Nagy-Szt.-Miklóson,

Szabadkán és

Szilágy-Somlyón,

a földmívelő nép fiainak kisebb gazdaságok vezetésére képesítő alsó fokn gazdasági

kiképzést

nyújtanak,

munkafelügyelőket

és

munkavezetőket

képeznek ki két év alatt; felvételi kellékek: olvasni, írni tudás, betöltött 16 év, munkára képesítő testalkat; földmívelők fiai előnyben részesülnek. Ugyanott felnőttek részére két-két hóra terjedő téli tanfolyamokat,

oly

néptanítók részére, kik gazdasági ismétlő iskolákban tanítani hivatottak, nyári

tanfolyamokat

tartanak.

M. kir. gazdasági vándortanárok: Csurgón,

Félegyházán,

Losonczon, váron,

Déván,

Pécsett, Sáros-Patakon,

Znió-Váralján,

a

Aradon,

Eperjesen,

Baján,

Csáktornyán,

Esztergomban.

Léván,

Szamos-Ujvártt,Temesvártt,

mezőgazdasági

szakismeretek

Ung­

terjesztésére

hivatottak. M.kir.kender-

és lentermelési szaktanár, Kassán;

szaktanár, Kolozsvárott; szakmába vágó

tejgazdasági

komlótermelési

szaktanár, Kaposvárott;

ismeretek terjesztésére, felvilágosítás

az illető

és tanácsadásra

hivatottak. A gazdasági szakoktatásnál alkalmazottakközreműködnek a földmive­ lésügyi kormány támogatásával rendezett népies

gazdasági

előadások

tartásánál. A gazdasági ismeretek terjesztésére szolgálnak a

minta-parasztgaz­

daságok is, mely ek a földmivelésügyi kormány támogatásával példaadás czóljából létesíttetnek kis gazdaságok okszerű berendezésére és kezelésére nézve. Af. kir. mezőgazdasági

múzeum

Budapesten. 6

IV.

A

szőlő- és

M. kir. központi intézet

(Budapesten, II.

bortermelés előmozdítására intézmények.

szolgáló

szőlészeti

ampelológiai

kísérleti

ker., Rókushegy).

állomás

és

Hivatása:

a szőlómivelést,

borkezelést, a szőlőbetegségeket s az ellenük való védekezést tudományos alapon tanulmányozni s az e czélra szükséges kisérleteket megtenni. M. kir. felsőbb

szőlő- és borgazdasági

tanfolyam

Budapesten,

gazdasági akadémiát vagy tanintézetet végzett egyéneknek egy éves tan­ folyamon tudományos és gyakorlati alapon kiképzést ad. M. Enyeden,

kir.

vinczellériskolák:

Pozsonyban,

Bihar-Diószegen,

Egerben,

Nagy-

középnagyságú szőlőbirtokok kezelésére alkalmas,

értelmes vinczelléreket nevelnek két éves, illetőleg három éves gyakorlati részben elméleti tanfolyamon; m. kir. vinczellériskolák Ménesen,

Tapolczán,

iskolák Munkácson

Tarczalon

és államilag

Kecskeméten,

segélyezett

vinczellér­

és Pécsett, kisebb szólőbirtokok kezelésére alkalmas

egyszerű vinczelléreket, szőlőmunkásokat és munkavezetőket képeznek ki egy éves gyakorlati tanfolyamon. Pinczemesteri

tanfolyam

Budafokon

gyakorlati és elméleti ki­

képzéssel. M.kir. szőlészeti és borászati felügy elők: Budapesten (Rottenbillerutcza 6/a), Szegzárdon, Pápán, Sopronban, Egerben,

Miskolczon,

Szilágy-Somlyón, reczenben,

Pécsett,

Kaposvárit,

Csáktornyán,

Nyitrán,

Esztergomban,

Pozsonyban, Tarczalon,

Beregszászon,

Bihar-Diószegen,

Kecskeméten,

Tapolczán, Szirákon,

Szinyér-Váralján,

Ménesen, Fehértemplomban,

Szabadkán, Nagy-Enyeden,

Deb­

Dicső-Szt.-Már-

tonban, Tordán, a szőlészeti és borászati szakismeretek terjesztésére ós a szőlőtermelő közönségnek felvilágosítás és útbaigazítás adására hivatottak. A felügyelők tanfolyamokat tartanak, melyek helye és ideje a környéken közzététetik. M. kir. Miklós-szőlőtelep

Kecskeméten

: az immúnis homoktalajon

való szőlőgazdálkodás bemutatására s európai szőlóvesszótermelésre szolgál. Az ország borvidékein megoszolva elhelyezett 44 állami

amerikai

szőlőtelep : amerikai szőlővesszők és oltványok készítésére, fajták kipróbá­ lására, rajtuk tanfolyamok tartására, szakmunkások és

munkavezetők

kiképzésére szolgál. Állami kisérleli mintaszőlők Olasz-Liszkán,

Mád-Zomborban,

: Sátoralja-Ujhelyen, Sóstón,

Tolcsván,

Sárospatakon,

Deliblaton,

az ok­

Ménesen,

Tarcza­

szerű szőlőmívelós megismertetésére szolgálnak. Állami

szénkénegraktárak:

lon és ezen kívül 53 bizományi kezelésére szükséges szénkéneghez

Bihar-Diószegen, szénkénegraktár juttatják

a fllloxerás szőlők

a gazdaközönséget

olcsón

és könnyen. M. kir. országos

központi mintapincze Budapesten

(Földmivelés­

ügyi ministeri palota) a m. kir. földmivelésügyi minister felügyelete alatt az okszerű borkezelés fejlesztésére és terjesztésére, a hazai borok előnyös

értékesítésének

ós borkivitelünknek előmozdítására szolgál; bortermelők

borainak kezelésével és eladásával foglalkozik. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalma­ zásáról szóló 1893. évi XIII. t.-c. végrehajtásánál közreműködnek a főszol­ gabírói járásokban, kerületeiben

rendezett tanácsú városokban,

megalakult «borellenőrző

Budapest székes főv.

bizottság»-ok,

melyek feladata a

bortermelési és forgalmi viszonyokat az idézett t.-cikk szempontjából figye­ lemmel kisérni, az elkövetett kihágások kiderítésénél a hatóságok segítsé­ gére lenni; a budapesti és kolozsvári állandó borvizsgáló szakértő bizott­ ságok

a borok szakértői megvizsgálására és véleményadásra hivatottak,

a m. kir. vegykisérleti

állomások

a borok vegyi vizsgálatát teljesitik.

V. A gyümölcsészet és kertészet előmozdítására szolgáló intézmények. M. kir. országos ggümölcsészeti

és fatengésztési

ministeri biztos

Budapesten (Földmivelésügyi ministeri palota) az ország gyttmölcsfatenyésztését

irányítja,

a

gyümölesfatenyésztés,

nemesfűz-mivelés,

terjedését és a gyümölcsértékesítést előmozdítja,

útbefásítás

ebbe a szakmába vágó

kérdésekben a fatenyésztő és gyümölcstermelő közönségnek felvilágosítá­ sokkal és útbaigazítással szolgál. M. kir. tanfolyamon

kertészeti

tanintézet

Budapesten

3

éves

kertészképző

: nagyobb kertészetek önálló vezetésére hivatott egyéneknek

a kertészet összes ágaiban, valamint a modern szőlőmívelésben a kertészsegédek

kiképzést nyújt; gyakorlattal folyamai :

bíró

kertószsegédek

gyümölcstenyésztési,

egy

éves

tanfolyamán

képeztetnek

időszaki

tovább;

konyhakertészeti,

teljes

három

évi tan­

gyümölcsértékesítési,

útmesterek és útkaparók, népiskolai tanítók tanfolyama. M. kir. kertmunkásképző

tanfolyamok:

Lőcsén,

Tordán,

Nagy-

Bocskón, Baján: fiatal, katonai szolgálatnak eleget tett, vagy az alól fel­ mentett fóldmlvesekből kert- és szőlőmunkások kiképzésére szolgálnak. Kertgazdasági

tanszék

Orosházán.

A polgári iskola tanulói és

felnőttek számára mintakerttel összekötve. Fatengésztési

felügy előkés vándortanítók

székhelyei:

Budapesten,

Kőszegen, Korponán, Mármarosszigeten és Ungvárott. Állami faiskolák: Buda-Eörsön, lőn, Kecskeméten, Mezőhegyesen, Tarczalon,

Kis-Szebenben,

Privigyén,

Tihanyban,

Pápán,

Tordán,

Csákovárott,

Kolozsvárott, Szolyván,

Trencsénben,

Fogarason, Kisbéren,

Gödöl­ Lúgoson,

Sepsi-Szt.-Györgyön, Ungvárott

és

Zilahon.

VI. A z erdészeti érdekek előmozdítására szolgáló intézmények. Kir.

erdőfelügyelőségek:

Szent-Mártonban,

Máramaros-Szigeten, Marosvásárhelyen, Szegeden, Pécsett,

Budapesten,'

Beszterczebányán, Debreczenben, Brassóban, Győrött,

Pozsonyban,

Miskolczon,

Kassán,

Nagy-Váradon,

Nagy-Szebenben,

Szombathelyen

Déván,

TuróczUngváron

Kolozsvárott, Temesvárott,

az erdőtörvény és az erdő6*

gazdasági érdekek előmozdítása érdekében tett intézkedések végrehajtására hivatottak Kopár területek beerdősítésének előmozdítására az állami csemete­ kertekből

erdei

facsemeték

ingyen

osztatnak

M. kir. erdészeti

akadémia

k i ; állami

támogatás

jutalmaztatnak.

nélkül foganatosított sikerült erdősítések

Selmeczbányán:

erdőtisztekkó képez

ki érettségit tett egyéneket három éves tanfolyamon. M. kir. erdőőri Vadászerdőn

szakiskolák:

Királyhalmán

(Temesvár mellett), Liptó-Ujváron

(Szeged

mellett),

Görgény-Szt.-Imrén

és

erdőőröket képeznek ki két éves tanfolyamon : felvételi kellékek : betöltött 17 éves és meg nem haladott 35 éves kor, ép, erős testalkat, elemi osztályok végzése, illetőleg írni, olvasni tudás. M. kir. erdészeti kísérleti központi a külső állomások:

Király halmán,

Görgény-Szent-Imrén

állomás

Selmeczbányán

és

Vadászerdőn,

Liptó-Ujváron

és

az erdőgazdaság körében felmerülő

kérdéseknek

kísérletek és tudományos kutatások útján való kiderítésére szolgálnak.

VII. Mezőgazdasági munkásügy. A m. kir. földmivelésügyi Budapesten

ministerium

munkásügyi

osztálya

(Földmivelésügyi ministeri palota) nyilvántartja a munka­

kereső munkásokat és a munkásokat szükségeié birtokosokat. Megkeresésre közli a munkások

vagy munkakeresők ezímét. A gazdasági munkások

helyes irányban működő önsegélyző egyleteit a földmivelésügyi

minister

pénzbelileg, vagy könyvek átengedése által segélyezi. A m. kir. földmivelésügyi

ministerium

telepítési osztálya

Buda­

pesten : a települni óhajtóknak telepítési ügyekben tájékozást és útmutatást nyújt, a települni vágyókat és a meg nem szállott telephelyeket nyilvántartja. Mindezek

az intézmények

úgy szóbeli, ingyen

mint

és készséggel

a mennyiben díjtalan

ez

a szakmájukba

írásbeli

díjazás

díjai és útiköltségei

fölvilágosítást.

megemlítve

nincs, díjtalan,

közegeinek

helyszínre

történik ; magánérdekből a megkereső

gazdasági,

szőlészeti, kertészeti,

intézetéken

és iskolákon

mindeniken

vágó

bélyegköteles)

nyújtanak

intézmények

ha az közérdekből

(nem

Működésük, úgyszintén kiszállása,

a kiküldött

félt terítetik. Az erdészeti

kérdésekben megkeresésre

napi­

állatorvosi,

akadémiákon,

tan­

a tanítás tandíj fejében történik,

rendszeresítve

vannak

úgy magánösztöndíjas

tandíjmentes helyek is.

és

de

állami,

,~

ELŐFIZETÉSI

ÁR:

NÉPLAP T i T T ^ T \ T

A

T^V

SZERKESZTŐSÉG

KIADÓHIVATAL

i

Megielen

GAZDASÁGI HETI KÖZLÖNY

BUDAPEST,

minden vasárnap.

A FÖLDMIVELÓ N E P SZÁMÁRA.

IV., Egjetem-U. 4.81.

Megjelen magyar, német, román, ruthén, szerb és tót nyelven hatvanháromezer példányban. A ki jó, szép és olcsó újságot akar olvasni, az fizessen elő a «Néplap» czimü hetenkint megjelenő gazdasági és mulat­ tató hetilapra. A «Néplap» igen szép kiállításban, hetenkint tizenhat oldalon gyönyörű képekkel jelenik meg s már vasárnap minden olvasóhoz eljut. Közöl a kisgazdaság körébe tartozó oktató szakozik keket, j ó tanácsokat minden hónapra, a gazda­ ságban és háztartásban, valamint az élet különféle körülményei közt előforduló esetekre; közöl szép ós mulattató történe­ teket, elbeszéléseket, verseket; ismerteti az ország és a nagy világ dolgát, a törvényhozás működését, a törvé­ nyeket, ezenkívül a szerkesztői postában szívesen válaszol előfizetőinek kérdéseire, útbaigazító tanácsokat ád azoknak, a kik tanácsért hozzá fordulnak, végül minden évben négy szép színezett történeti képet ád ajándékul olvasóinak. A «Néplap» előfizetési ára egész évre csak 3 korona. Az előfizetéseket legjobb postautalványon beküldeni és igy czimezni:

A „Néplap" kiadóhiuatalának

Budapest,

Egyetem-utcza

4.

(Franklin-társulat). Megjegyezzük, hogy a «Néplap» megjelenik német, r o m á n , ruthén, szerb és tót nyelven is és ezek előfizetési ára egyenként szintén 3 korona egy évre.

books2ebooks.eu

www.books2ebooks.eu

eBooks from your library by eBooks on Demand

digitised by National Széchényi Library of Hungary