Az ÉrMe BANKÓ, MINT KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ ESZKÖZ ÉrMe BANKÓ, AS A COMMUNITY BASED ECONOMIC VECHICLE SALZMANN Zoltán ÉrtékTeremtő Üzlet és Vállalkozásfejlesztő Kft. 1038 Budapest Körös utca 73-75. E-mail:
[email protected] 2009. januárjában az ÉrMe Üzleti Hálózata elődjének az ÉrMe Klub megalapításának 10. évében, az ÉrMe Üzleti Hálózata egyelőre papír alapon bevezette az ÉrMe BANKÓ-t, mint az ÉrMe Üzleti Hálózat üzleti forgalmát serkenteni hivatott egyik eszközt. A bankó bevezetésének nem titkolt hosszabb távú célja egy olyan közösségi szintű gazdaságélénkítő eszköz kialakítása, mely elősegíti az ÉrMe Üzleti Hálózat tagjainak üzleti sikerét. A bankó bevezetése, főként az első időszakban egyben társadalmi-gazdasági kísérletnek is minősül, nevezetesen, hogy a globális gazdaságban van –e és ha igen milyen mértékben létjogosultsága egy önmagukban megbízható és tisztességes vállalkozásokból álló lokális üzleti hálózatnak? Fontos leszögezni, hogy a bankó jelenlegi formájában nem pénz, hanem egy meghatározott körben igénybe vehető kedvezményre jogosító eszköz (voucher). Egy 10-es címletű bankó felhasználható 10 € értékben, 10 %-ot meg nem haladó kedvezmény igénybevételére, az ÉrMe Üzleti Hálózat Partnereinek termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor. A bankó működésének lényege, hogy a bankót elfogadó cég a bankó ellenében kedvezményt biztosít termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor. Az így elfogadott bankó mértékében a cég maga is kedvezményre jogosult az ÉrMe Üzleti Hálózat és Partnerei termékei és szolgáltatásai igénybevételekor. A bankó elfogadó cégek – ÉrMe Partnerek - üzleti TISZTESSÉGÉT és ÉRTÉKORIENTÁLTSÁGÁT, valamint termékeik és szolgáltatásaik MEGBÍZHATÓSÁGÁT az Üzleti Hálózat vezetése az elmúlt majd 10 év gyakorlati tapasztalatai alapján igazolja, melyről a bankó elfogadó nyilatkozatot is kap. A nyilatkozat kiadható és visszavonható, általában egy naptári évre érvényes. A bankó elfogadó cégek naprakész listája és szolgáltatásaik bárki által megtekinthető a www.érmeháló.hu portál ÉrMe Bankó Elfogadó Cégek menüpontjában. Az alábbi előadás, részletesebben is beszámol, a bankó kialakításának és működésének eddigi tapasztalatairól, az abból eredeztethető megfontolásokról, bemutatva egyben magát a szervezetet is, amelyik a használatot megkezdte.
1
I.
Elvi alapvetések
Mielőtt elkezdenénk, az ÉrMe bankó bemutatását, kialakulásának ismertetését és mindazt, ami még a témához tartozik, elsőként talán a legfontosabb dolgot kell tisztázzuk. Nevezetesen, hogy mi is ez az ÉrMe bankó és miért is foglalkozunk vele? Az olvasó nyilván ismeri a 8:2-es szabályt. Eszerint pl. a veszteségek 80 %-t a hibák 20%-a okozza. Ennek a szabálynak egy módosítását hallottam, egy az üzleti életben is tapasztalatot szerezett jezsuita szerzetestől, mely szerint mindennek sok oka van, de a legfontosabb ok, az mindig fontosabb, mint az összes többi együttvéve. Sokszor eszembe jut ez a mondás, amikor valaminek az okát keresem. Így vagyunk az ÉrMe bankóval is. Sok oka van annak, amiért elkezdtük, sokféleképen tekintünk rá, sokféleképpen tekinthetnénk rá. Tekinthetnénk rá, mint pénz, mint pénzhelyettesítő, mint gazdaságélénkítő vagy mint közösségkovácsoló eszköz, mint nagy gyerekek közös gazdálkodj okosan játéka. De mi máshogy tekintünk rá. Számunkra, akik elkezdtük és jelenleg is aktívak vagyunk szervezésben, számunkra a bankó leginkább egy társadalmi kísérlet. Egy társadalmi kísérlet, melynek fő kérdése, hogy tisztességes, megbízható, értékalapon élő és dolgozó, (alig) bővített újratermelésre berendezkedett kis családi és magáncégek közösségének van-e létjogosultsága a mai globalizált társadalomban és gazdaságban? Van e helyük, van-e piacuk, van –e jövőjük, vagy mindent maga alá söpör a globalizáció, a centralizáció, az állami vagy a nemzetközi bürokratizmus. Mint minden kísérlet elkezdője, mi is két dologgal szembesültünk, miközben készülődtünk a bankó bevezetésére. Az egyik, a jó hír, számunkra az volt, hogy legalább abban biztosak lehettünk, hogy ha ne adja isten nem sikerülne a kísérlet, az nem jelenti azt, hogy az előbb említett üzleti körnek nincs létjogosultsága a mai Magyarországon: Legfeljebb annyit jelent, hogy ezen a módon nincsen létjogosultsága, azaz kiderül, hogy ez nem jó út. A másik, ami a rossz hír, vagy pontosabban ami plusz felelősséggel terhelt meg bennünket, az az volt, amit a De Gaulle elnök elleni merénylők is elkövettek, nevezetesen az, hogy nem vették figyelembe, hogy minden egyes kudarcba fulladt kísérlet a következő kísérletező esélyeit rontja. És itt szeretnék párhuzamot húzni számos a magyar gazdaság és társadalom alapvető és strukturális viszonyait érintő „kísérlettel” melyek, miután az átgondolatlanság és nem kellő előkészítettség okán, miután kudarcba fulladtak, szinte lehetetlenné teszik, hogy a kérdést újra elő lehessen venni és kellő meggondolás és megfontolás után újra megpróbálni megoldani. Szóval míg a kísérletezőknek van egy nagyfokú szabadságuk, hogy új dolgot próbáljanak, próbálhatnak ki, addig nem szabad megfeledkezzenek maguk sem arról a felelősségről, ami a kísérletezéssel jár. Nevezetesen, hogy amit csinálnak azt körültekintően tegyék, hogy ne az derüljön ki a végén, hogy ők voltak ügyetlenek, hanem az, hogy az út, vagy megoldás amit választottak az nem jó, vagy nem járható. Különben csak az utánuk jövők munkáját nehezítik meg. Szintén ehhez a kérdéshez tartozik, a mások eredményeinek megismerése. Egyesek szerint, és köztünk is voltak ilyenek, az ember nézze, meg, hogy ki csinált már hasonlót és tanuljon a hibákból. Mások szerint, megnézheti, de a hibákat ritkán lehet megtudni, hiszen aki csinálja, az ritkán ismeri el, hogy hibázott, inkább a körülményeket okolja. Mi azt választottuk, hogy belevágtunk. Értelemszerűen persze az alapelveket meggondoltuk és megfontoltuk, a témában jártas szakértőkkel és gazdasági szakemberekkel, de azt tudomásul kellett vegyük, hogy ami még nem volt, abban nincs szakértő, vagy ha van, akkor legfeljebb elméletben. Azt pedig
2
gondolom, minden olvasó tudja, hogy mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között. Elméletben semmi. Már megvolt a bankó, amikor találtunk egy honlapot, ahol összegyűjtve ott volt számos hasonló és más helyi pénz kezdeményezés. De a felsoroltak többsége inkább kezdeményezés volt, mint működő rendszer. Ami, - viszont szintén csak utólag – kiderült számunkra, az az, hogy az egyetlen, vagy talán leginkább működő rendszer - a Chimgauer - mienkhez nagyon hasonló nagyságrendben indult annak idején. A helyi pénzek tanulmányozása kapcsán az első akadály, amibe beleütköztünk, az az volt, hogy mindegyik kezdeményezés alapvetően és ahogy a neve is jelzi lokális kezdeményezés volt. Magyarországon pedig, - sajnos - a lokalitás, a lokálpatriotizmus, nem mindenhol jól csengő, sőt talán azt is meg merem kockáztatni hogy nem tartozik a politikailag korrekt beszédhez. Számot kellett tehát vessünk azzal, hogy egy helyi pénzhez hasonló rendszert csak egy egymást ismerő, elismerő, elfogadó és a másik iránt bizalommal levő összetartó közösség tud bevezetni, amilyen, Magyarországon, főként üzleti területen nem nagyon található. És itt szeretnék néhány szót szólni az ÉrMe bankót bevezető Üzleti Hálózatról (www.érmeháló.hu) Az ÉrMe (Érték Megőrző) Üzleti Hálózat elődjét az ÉrMe Klubot (www.ermeklub.hu) 2000. januárjában hozta létre hat magyar vállalkozó és üzletember, azzal a nem titkolt céllal, hogy találkozási fórumot teremtsenek azon üzletember- és vállalkozótársaik számára, akik az üzleti életben a keresztény nemzeti magyarság által meghatározott értékek mentén kívánnak működni. A klub rendezvényeit az elmúlt majd tíz évben több mint háromszáz rendszeresen visszatérő vállalkozó és üzletember látogatta, akikben az a közös, hogy az üzleti életben meghozandó döntéseikben, a lehetőségekhez mérten igyekeznek nem csak profitszempontokat figyelembe venni. A klub rendezvényein elhangzott számos előadás, közösen megtartott önismereti és önfejlesztő tréningek, kiscsoportos megbeszélések és konferenciák eredményeként a klub tagjaiban mára meggyőződéssé vált, hogy a keresztény nemzeti értékrend és az üzleti életben való eredményes és hatékony részvétel nem zárják ki egymást. Sőt, ellenkezőleg; úgy tűnik, mintha a kereszténység és más világvallások, illetve hagyományos értékrendek erkölcsi tanítása inkább megerősítenék az üzleti élet – néha dzsungelnek látszó – körülményei között munkálkodó üzletembereket és vállalkozókat. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ez a megerősödés általában nem közvetlenül a cég által termelt profit mennyiségével és felhasználásának módjával, irányával mérhető, hanem számos más – többnyire nehezen számszerűsíthető – jellemzőben nyilvánul meg, amelyek azonban hosszabb távon mégiscsak a vállalkozás fennmaradását vagy fejlődését segítik. Az ÉrMe üzleti Hálózatnak a jövőben is célja, hogy találkozási fórumot teremtsen a közvetlen profiton kívül más szempontokat is figyelembevevő üzletemberek és vállalkozók számára, eredjenek ezek a szempontok általános emberi, társadalmi, nemzeti, környezeti, szociális, vagy vallási elkötelezettségből. Az eredetileg kizárólag klubkeretek között szerveződő közösség már túllépett az informalitáson és a két jogi szervezet körül számos informális közösség alakult ki, lehetőséget adva a csatlakozóknak, hogy élet és üzleti állapotuknak megfelelő mértékben és mélységben kerüljenek kapcsolatba a Hálózattal
3
2.
A bankó kialakításának időrendje
Talán a közösségi léttel és lokálpatriotizmussal kapcsolatos erős elvárás is – illetve ennek vélt vagy inkább valós hiánya - az egyik oka volt, hogy a lokális pénz első gondolatától az első lépések megtételéig, több mint három év telt el. A lokális, saját pénz, vagy pénzhelyettesítő eszköz, mint téma először 2004-ben merült fel, akkor azonban az ÉrMe Hálózat mérete és szervezettsége – pontosabban szervezetlensége – okán, legfeljebb mint távoli jövőben megfontolható célnak, vagy lehetőségnek látszott. 2007 augusztusában jött el az az idő, amikor azt gondoltuk, hogy érdemes a kérdést újra napirendre tűzni, mert belátható időn belül, eljuthatunk oda, hogy az ÉrMe Hálózat elérje azt a méretet és szervezettségi szintet, hogy a kérdés a gyakorlatban is felvethető. Az első érdemi felbuzdulást majd egy évnyi csend követte. A felbuzdulás eredményeként az nyilvánvalóvá vált, hogy a klasszikus helyi pénz, mit olyan a magyar pénzügyi szabályozásba, jogszerűen nem illeszthető be. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a local money sem a német, sem az osztrák, sem az angol pénzügyi szabályozásban nem illeszthető be. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a kezdeményezések nem is azért működnek, mert megtalálták a működés legális kereteit, hanem azért működhetnek, mert pl. a Német Állam, fontosabbnak tartja a hasonló helyi kezdeményezéseket, mint azt az adóbevételt, amitől a helyi pénzek használat kapcsán elesik, vagy eleshet, ezért a kezdeményezésekre ha nem is támogatólag, de jóváhagyólag és a jó szándékot feltételezve tekint. Minthogy számunkra nyilvánvaló volt, hogy hasonló jó szándékra alapvetően nem számíthatunk, meg sem fordult a fejünkben, hogy olyan konstrukcióval rukkoljunk elő, amely nem állja ki nem csak a törvényesség próbáját, hanem adott esetben még egy adóhatósági vizsgálatot is. Értelemszerűen ez nagyban megnehezítette a megoldást, minthogy azonban a Hálózat mérete még nem volt akkora, hogy a kérdéssel érdemben kellett, vagy lehetett volna foglalkozni, vártunk. A konkrét cselekvés ideje 2008 nyarán jött el, amikor egy öt fős team viszonylag sok idő és energia ráfordításával, nem elhanyagolható mennyiségű vörösbor elfogyasztásával párhuzamosan, hosszas kölcsönös meggyőzés, meggyőzetés és győzködés után és során kialakított egy olyan elméleti rendszert, amelyet a Hálózat néhány tagja számára már bemutathatónak tartott. Talán érdemes egy kis színes történetet elmondani arról, hogy hogyan szűnt meg az ÉrMe bankó esetében a klasszikus lokális pénzek egyik meghatározó ismérve az inflálódás. Magyarázatképpen hozzáteszem, hogy a lokális pénzeknek azért fontos lényege az inflálódás, mert ez akadályozza meg a felhalmozást. Hiszen ha nem érdemes felhalmozni a pénz, mert attól nem szaporodik, hanem fogy, akkor az értelmes ember azon van, hogy minél hamarabb elköltse. Ha pedig mindenki értelmes és azonnal elkölti, amije van, és ezt ráadásul egy zárt, vagy majdnem zárt közösségen belül teszi (lokalitás), akkor, ahogy az ősi izraelita vicc mondja, ha nem is nagy a profit, de van forgalom. Az inflálódás kiakolbólítása úgy történt, hogy egy éjszakába nyúló vita után, az egyik résztvevő, aki a Hálózat egyik vezetője, volt és ma is az, a két tenyerébe ejtette a fejét és így szólt: O.K. megadom magam, legyen, menjünk, csináljuk! De ne inflálódjon!!!
4
Egymásra néztünk és arra gondoltunk, hogy ha ő, akivel napokat, órákat töltöttünk a rendszer kidolgozásával, aki tudja, hogy miért csináljuk, aki egyetért, aki elfogadja, aki támogatja, de az ő gyomra sem veszi be az inflálódást, akkor mit fognak szólni azok, akik először találkoznak a bankóval. Így aztán abban maradtunk, hogy nem inflálódik. De nem is kamatozik. És elindultunk.
3.
A bankó bevezetésének belső kommunikációja
Az előkészítés hosszadalmasságából és összetettségéből az is nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy első hallásra a dolog nem vagy csak nehezen megérthető, de legalábbis nehezen egyetérthető. Az is kiderült, hogy az ellenzők, minthogy évtizedek során rögzült közgazdasági alapokat kell újragondolni, hihetetlenül erősek és konokak (tudnak lenni). Így aztán úgy döntöttünk, hogy a hálózaton belül lassan és apróbb lépésekkel próbáljuk meg megismertetni a bankó koncepcióját. Az első lépésre egy egyhetes adriai vitorlástúra adta az alkalmat, ahol az öt team tagon kívül hat a koncepciót még nem ismerő hálózati tag volt jelen. A részletek ismertetése nélkül, jelzem, hogy a siker teljes volt, de az este hosszúra nyúlt és egyetértésre csak a ráalvás után jutottunk, de még alakítottunk is a koncepción. A második lépésre, egy kétnapos (ráalvás!) hálózati tanácskozás keretében került sor, ahol több mint harmincan vettek részt a koncepció megismerésében és javítgatásában. A résztvevők végül itt is támogatták az elképzelést, azonban ezen megbeszélés alapján is kellett javítsunk az eredeti elképzelésen. A két megbeszélés eredményeként született meg az a két összefoglaló (GYIK), mely kérdések és feleletek formájában válaszolta meg a bankóval kapcsolatos, tartalmi, formai, elvi és gyakorlati kérdéseket és csak 2009 februárjában került véglegesítésre. 4.
Az ÉrMe Bankó működése és szabályai
Ennyi bevezető után talán már egy kicsit részletesebben is érdemes beszélni az ÉrMe bankóról. 2009 januárjában az ÉrMe megalapításának 10. évében, az ÉrMe Üzleti Hálózata egyelőre papír alapon bevezette az ÉrMe bankó-t mint a Hálózat üzleti forgalmát serkenteni hivatott egyik eszközt. A bankó bevezetésének nem titkolt hosszabb távú célja egy olyan közösségi szintű gazdaságélénkítő eszköz kialakítása, mely elősegíti az ÉrMe Üzleti Hálózat tagjainak üzleti sikerét. Fontos leszögezni, hogy a bankó jelenlegi formájában nem pénz, hanem egy meghatározott körben igénybe vehető kedvezményre jogosító eszköz (voucher). Egy 10-es címletű bankó felhasználható 10 € értékben, 10 %-ot meg nem haladó kedvezmény igénybevételére, a hálózati Partnerek (bankó elfogadó cégek) termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor. A bankó elfogadó cégek – ÉrMe Partnerek - üzleti TISZTESSÉGÉT és ÉRTÉKORIENTÁLTSÁGÁT, valamint termékeik és szolgáltatásaik MEGBÍZHATÓSÁGÁT az Üzleti Hálózat vezetése az elmúlt majd 10 év gyakorlati tapasztalatai alapján igazolja, melyről a bankó elfogadó nyilatkozatot is kap. A nyilatkozat kiadható és visszavonható, általában egy naptári évre érvényes.
5
Az érvényes nyilatkozattal rendelkező bankó elfogadó cégek és termékeik naprakész listája bárki által megtekinthető a www.hidvero.hu portál ÉrMe Bankó Elfogadó Cégek menüpontjában. A bankó működésének lényege, hogy a bankót elfogadó cég a bankó ellenében kedvezményt biztosít termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor. Az így elfogadott bankó mértékében a cég maga is kedvezményre jogosult a hálózat termékei és szolgáltatásai igénybevételekor. Azaz a bankó ellenében adott kedvezmény, nem elveszett, hanem elhalasztott árbevétel. A bankó elfogadó, a maga által adott kedvezményt akkor tudja realizálni, amikor maga is felhasználja a birtokában levő bankókat. ÉrMe Bankó Elfogadó Partnerré az válhat, aki rendelkezik a Hálózat üzleti referenciájával, legalább egy Partner ajánlásával és ezek alapján bizalmat kap az ÉrMe Üzleti Hálózat vezetőitől. További feltétele az ÉrMe Partnerré válásnak, az éves regisztrációs díj befizetése, mely a Hálózat fejlesztésének és kommunikációjának költségeihez járul hozzá. A regisztrációs díjat a partner számla ellenében fizeti be az ÉrtékTeremtő Üzlet és Vállalkozásfejlesztő kft. részére. ÉrMe bankóhoz az érdeklődők a következő csatornákon juthatnak: 1. A Partnerek a regisztrációs díjjal arányos mennyiségű bankót kapnak 2. Az ÉrMe Üzleti Hálózat anyagi támogatói (pl. ÉrMe Klub tagjai) támogatásukkal arányos mennyiségű ÉrMe bankó-t kapnak 3. Az ÉrMe Üzleti Hálózat fejlődése és növekedése érdekében önkéntesen tevékenykedők, átlagon felüli teljesítményük elismeréseként szintén ÉrMe bankóhoz juthatnak 4. Az ÉrMe Üzleti Hálózat és Partnerei marketingtevékenységük során a hálózathoz nem tartozók számára is adhatnak ÉrMe bankót 5. A bankó megvásárolható annak tulajdonosaitól (Pl. Partnerek, ugyanakkor az ÉrMe szervezetei bankó értékesítéssel nem foglalkoznak.) Az ÉrMe bankó a következő csatornákon használható fel 1. Az ÉrMe Üzleti Hálózat CÉGEI (ÉrMe Partnerek) vállalják, hogy termékeik és szolgáltatásaik árából általuk, akár tranzakciónként eltérő, kedvezményt vagy árengedményt adnak, 10% erejéig melyet a kedvezményt igénybe vevő a megfelelő mennyiségű bankó átadásával ellentételez 2. ÉrMe bankóval fizetendők részben vagy egészben, különböző ÉrMe szervezetek által szervezett programok részvételi díjai 3. Az ÉrMe Kht. egyes szolgáltatásai, apróbb pénzben nem kifejezhető üzleti szolgáltatások, információk, kapcsolatokhoz való hozzásegítés stb. szintén ÉrMe bankóban ellentételezendők.
6
5.
Problémák, kérdések, feladatok
Nem tölteném most itt az időt és a helyet a bankó technikai elkészítésének kérdéseivel, inkább csak jelzem a megoldandó feladatokat. Bankó tervezés, nyomtatás, hamisítás elleni védelem, sorszámozás, végül is minden meglett (ha nem is a tervezett időre, de nem sokkal később). Sokkal nagyobb kérdés volt számunkra, pl. a bankó elfogadó helyek kérdése, hiszen az nyilvánvaló volt, hogy azok közül, akik eddig megismerték, nem mindenki alkalmas a csatlakozásra. Nem csak, vagy nem feltétlenül azért, mert esetleg nem megbízható, hanem azért mert a cégében nincs olyan pozícióban, hogy a bankó elfogadásról az eddigi ismeretek fényében döntsön. Az is nyilvánvaló volt, hogy mindenkivel nem fogunk tudni leülni és három-négy órát beszélni a dologtól. Az én tisztem, és feladatom volt, hogy összegyűjtsem a bankó elfogadó cégeket. Magamban azt mondtam, hogy harminc alatt nem indulunk el (a Chimgauer is ennyivel kezdte), de a hálózaton belüli bizalmat jelzi, hogy az első napi telefonálás után negyven felett volt a bankó elfogadó cégek száma, és másnap ehhez még csatlakozott újabb tíz cég. Ezek közül persze nem mindenki teljesítette pl. az adminisztratív feltételeket (adatlap kitöltése) de így is bőven az elvárt szám felett volt az elfogadó cégek száma. A bankó hivatalos bevezetésére 2009 februárjában került sor, amikor is, az amúgy is elvárt Hálózati támogatások ellenében a támogatók ÉrMe Bankót kaptak. Szintén nem részletezném a bankó működésével kapcsolatos feladatokat, mint pl. a nyilvántartás kérdését, de ezt is megoldottuk, azaz a Hálózatnak ma már külön bankópénztárosa van. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a bankó kezdeti fogadtatása a Hálózatban messze jobb volt, mint amire mi, a bevezetésben résztvevők, számítottunk. Sőt, talán az egyik hiba, amit elkövettünk éppen az volt, hogy a használatra a kezdetekkor majdhogynem nagyobb igény volt, mint amit a majd ötven bankó elfogadó cég biztosítani tudott. Mára a kezdeti lelkesedés egy kicsit alábbhagyott, aminek egyik oldalról örülünk, hiszen csökkent a nyomás a konstrukció fejlesztésén, a másik oldalról ugyanakkor aggódunk, hogy hogyan lehet majd újra elérni azt a lelkesedést, amit egyszer már elértünk. Megosztanék inkább néhány jelenleg is aktuális problémát, nem azért, hogy segítséget kérjek, hanem hogy azok, akik hasonlóban törik a fejüket, tanulhassanak a mi hibáinkból és legalább azokat ne kövessék el. Sokkal hamarabb szembesültünk pl. a bankó elfogadóvá válni akarással mintsem arra érdemben fel lettük volna készülve. Egyik oldalról hatalmas a nyomás rajtunk, hogy szinte bármit, vagy akár mindent lehessen bankóval fizetni, másik oldalról, értelemszerűen, akiket ismertünk és akikben bízunk üzletileg és emberileg is, azok már bankó elfogadók. Nem gondoljuk, hogy máshol nincsenek tisztességes és megbízható vállalkozók, de azt látjuk, hogy aki az, az már megvan bankó nélkül is, aki meg nem az, azzal nem feltétlen akarjuk hígítani a szolgáltatás minőségét. Rossz hír pl., hogy már sor került egy cég „kilistázására” is, jóllehet az illető elsők között került be az elfogadók köré. Szintén gond, hogy érezhetően a bankó használatban leginkább a bankó elfogadó cégek maguk érdekeltek, de ők nem feltétlen ismerik egymást, vagy egymás szolgáltatásait, vagy ha
7
igen, akkor először alapvetően saját üzleti körükből próbálják megoldani a felmerülő kérdést és nem a bár megbízható, de számukra esetleg csak kevéssé ismert Hálózati taghoz fordulnak. Gond, hogy a hálózat alapvetően üzleti jellege okán lakossági termékek nem nagyon vehetők igénybe bankóért, így a legnagyobb piac egyelőre nem tud hozzájutni a bankó előnyeihez. Ennek másik oka az, hogy a 10-es címletű bankó igazán csak 25-30.000 Ft-os megrendelés esetén használható fel hatékonyan (kb. ennek a 10 %-a 10 EURO). Mielőtt befejezném a bankó bemutatását, a jövőről is szeretnék néhány szót szólni. Amikor elkezdtük, azt mondtuk, hogy célunk az, hogy a bankó 10 éven belül működőképes eszközzé fejlődjék. 2010-re célunk az volt, hogy a bankó ne tűnjön el, megmaradjon, használható és megismerhető legyen. Hogy ez sikerül –e az még sok mindenen múlik, de dolgozunk rajta. Nyilván a bátrabbakban felmerül nem csak a címletbővítés, hanem a szolgáltatási kör drasztikus bővítése is, nem beszélve az elektronikus használatról és a klíringről. Ezek, ma inkább vágyak vagy a távoli jövőre vonatkozó elképzelések, de kizárni, egyiket sem zárjuk ki. Ma inkább azzal vagyunk elfoglalva, hogy a partnerek egymást is jobban megismerjék, ezért szervezünk számukra egy országos üzleti találkozót 2009. október 14-én szerdán Budapesten. Inkább azzal vagyunk elfoglalva, hogy írásban is rögzítsük a bankó elfogadó partnerek jogait és kötelezettségeit, hogy egy külsős számára is értelmezhető legyen a lehetőség. Inkább azzal vagyunk elfoglalva, hogy a bankót megismertessük potenciális felhasználókkal, akik hajlandók korrekt szolgáltatásért korrekt árat fizetni. Inkább azzal vagyunk elfoglalva, hogy keressük a hasonló kezdeményezéseket, ezért szervezünk a magyarországi helyi pénzek és elszámoló eszközök számára 2009. És persze az elmúlt egy hónapban azzal is el voltunk foglalva, hogy megírjuk ezt az előadást, hogy ha több nem is, de ennyi megmaradjon arról, hogy a harmadik évezred elején, néhány idealista üzletember és vállalkozó, megpróbálkozott valamivel, amiről azt gondolták, hogy hasznára lehet ennek az országnak, vagy legalábbis a lakói egy részének.
Budapest, 2009. augusztus 7.
8
