Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008
Az építészet társművészetei a romanika korában A romanika társművészetei díszítőművészetek. Nem létezik a klasszikus értelemben vett táblakép vagy körplasztika. A forma és tartalom erősen alárendelt a műalkotások vallási programjának. A románkori templomok olyan összművészeti alkotások melyekben a társművészetek alárendelt szerepben jelennek meg, mintegy kiegészítve az épület által megjelenített vallási üzenetet. Leggyakoribb témájuk az Ó- és Újszövetségből vett jelenetek, valamint a korszak keresztény hitvilágával átszőtt szimbolikus jelenetek. A figurális jelenetek megjelenítése egész Európában hasonlóságot mutat, s félreismerhetetlenül összekapcsolja a román stílusban megszületett alkotások összességét. Legjellemzőbb formái az épületplasztikák, domborművek, kisplasztikai ötvösművek, falfestmények, miniatúrák, szövött és hímzett kárpitok, s esetenként ólmozott üvegablakok.
2
Románkori szobrászat A 10. századtól kezd a monumentális szobrászat újjászületni, de csak 1000 körüli építkezések teremtették meg a műfaj kibontakozásának a feltételeit. A román kor plasztikája – kevés kivételtől eltekintve, ugyanis az építészethez kapcsolódik. Az antikvitás óta először beszélhetünk formailag és tartalmilag egységes korszakról. A román kor szobrászata épületplasztika, elsősorban dombormű, így alapvetően különbözik az antikvitás önálló, az anatómiát hangsúlyozó szobraitól. A pre- és korai romanika jellemzője a lapos dombormű, míg az érett román művészetben megjelenő oromdíszek fél- vagy magas reliefek. A szobrok és faragványok első sorban szemöldökgerendákon, oszlopfőkön, orommezőkön, kapuzatokon jelennek meg. Formai és tartalmi tekintetben a romanika plasztikája hieratikus, szigorúan meghatározott, hangsúlyozoztan ünnepélyes, gyakran merev formáit a vallásos hagyomány alakította ki. A román kori művészet számos olyan szimbolikus tartalmat hordoz, ami a mai néző számára már nem érthető. (keverék állatábrázolások, számok- és drágakövek jelképrendszere) 3
1. 2. 3. 4. 5.
Piramis fejezet Kockafejezet Volutás fejezet Díszfejezet Figurális fejezet
Román oszlopszerkezet
4
Moissac - Szent Péter kolostor - árkádok a kerengőből 1100
5
Moissac - Szent Péter kolostor - oszlopfők a kerengőből 1100.
6
A románkori kapuzat szimbolikája A középkori templomkapu jogtörténeti jelentősége
A nyugat-európai középkori templomkapuk leggyakoribb jelenete János apokaliptikus víziója és a hozzá kapcsolatos Utolsó ítélet. E két ábrázolás akkor nyer jelentőséget, ha tudjuk, hogy a templomkapuk előtt zajlottak a világi és egyházi bírósági tárgyalások. A szokás a Karoling- és Ottó korra vezethető vissza. Sok templomban a westwerk is gyakorta szolgált bírósági tárgyalások színhelyéül. A bíráskodás helyét gyakran a kapu színével jelölték meg, vörösre festették, innen a vérbíróság kifejezés is. A kapukon megjelenő két oroszlán is utal a bíráskodásra. Oroszlánok őrizték az ószövetségi Salamon király trónusát is. Az észak-itáliai templomok kapuzata előtt is gyakori az oroszlánok ábrázolása. A templomkapu az eskütétel helyeként is szolgált, valamint menedéket is nyújthatott a bajbajutottaknak, ha a templomkapu karikáját megragadták. Ez ugyanúgy garantálta a bántatlanságot, mint a templomba jutás. A középkorba az esküvő színhelye is a templomkapu volt, csakúgy, mint a kereskedelmi szerződések megkötésének színhelye. A templomkapu egyszersmind a mennyei jeruzsálem bejárataként is értelmezendő, úgy mint a paradicsom kapuja. 7
Moissac - Déli kapu előcsarnokának részlete 1120-1153.
Moissac - Déli kapu 1120-1153.
8
Gislebertus mester
Autun Saint Lazare székesegyház kapuzata 1130 9körül
Autun Saint Lazare székesegyház Éva ábrázolása 1130 körül
10
Autun Saint Lazare székesegyház a Háromkirályok álma 1130 körül
Autun Saint Lazare székesegyház oszlopfejezetek 1130 körül11
Vézelay Saint-Madelaine apátság 1125-1130.
12
Bambergi lovas 1237 előtt
13
14
Veronai San Zeno nyugati kapujának jobb szárnya 1138 körül
Szent Fides szobra 1000 lörül
15
Kupolás ereklyetartó Kölnből 1180 körül
16
Képi ábrázolás a romanika korában A 8. század közepétől Bizáncban (III. Leó és fia V. Konstantin uralma alatt) dúlt képrombolás kora. Bűnösnek és a keresztény tanítással ellentétesnek ítélték a képek tiszteletét és teljes ábrázolási tilalmat vezettek be. 787-ben azonban a Niceai zsinat a képek tisztelete mellett foglalt állást. A Libri Carolini Nagy Károly udvarának kulturális manifesztuma egyaránt elítéli a túlbuzgó képtiszteletet és mértéktelen képrombolást. A képeket nem kegytárgynak, hanem az igaz hithez való útmutatónak kell tekinteni, felidézve a Biblia üzenetét. Krisztus, Mária és a szentek ábrázolását ő is idolgyanúsnak tartotta. 825-ben a párizsi szinóduson módosították, enyhítették a Libri Carolinit, s az ábrázolásra méltó képek jegyzékét is kibővítették; például a világbíró Krisztus, a Maiestas Domini, a román kori festészet központi témája is ekkor lesz udvarképes. A 800-1250 közötti időszakot tekintjük a román kori festészet korszakának. 17
Képi ábrázolás a romanika korában Minden templomban bőségesen voltak képi ábrázolások, nélkülük befejezetlennek tartották volna az épületet. A román kor alapvető témája a Maiestas Domini, valamint a trónoló Madonna. Csoportkompozíció esetén az alakok gyakran – bizánci hatásra – egymás mellé soroltak és egyforma magasak (izokefália). A tér érzékeltetésére tett kísérletként az alakok egyes kompozíciókban mégis fedik egymást. Kedvelt ábrázolások: •Maiestas Domini –
evangélista szimbólumok, Mária és János,
valamint angyalok társaságában
•Evangélista szimbólumok: angyal (Máté), oroszlán (Márk), tulok (Lukács), sas (János) •Trónoló Madonna •Utolsó ítélet •Mennyei Jeruzsálem (Nova Jerusalem)
•Elbeszélő jelenetek •Miribilia: állatok és képzeletbeli motívumok
18
Sant’Angelo in Formis templom freskói 1080 körül
19
San Climent-templom (Taüll, Spanyolország) apszisának Pantokrátor Krisztusa 1123.
20
Auxerrei Saint-Étienne székesegyházának 12. századi kriptája – Krisztus paripán
21
San Celemente-templom altemploma (Róma) – Szent Kelemen miséje 1100 körül
22
Müstair St. Johann kolostortemplom - Szent István megkövezése 12. század
Krisztus meggyógyítja a némát 800 körül
23
A románkori kódexművészet A kódex a legkülönfélébb illusztrált kéziratok összefoglaló elnevezése. Lehet Biblia vagy a teljes evangéliumot tartalmazó evangeliarium, liturgikus könyv, zsoltárokat tartalmazó plasterium. Festészeti szerkezetük általában hasonló: KÁNONLAP: Az evangéliumi részletek megtalálását segítő oldal, ami a kódex elején helyezkedik el. Az oldalt árkádsort utánzó íves architektúra illusztrálja és osztja részekre.
INICIÁLÉ: A szöveghasáb elején található díszes kezdőbetű. A betű testéből és a benne található motívumból áll.
MINIATÚRA: A szöveget illusztráló festett kép, melyet a miniátornak nevezett képalkotó hoz létre. Nevét a az előszeretettel alkalmazott vörös színű mínium festékről kapta. A miniátorok a kolostor szkriptóriumában alkottak. 24
Beatus kódex - Az angyal megfújja az ötödik trombitát 8. század 25
Kopasz Károly Bibliája 871-877.
26
Oroszlán Henrik evangeliariuma – Maiestas Domini 1185-1188.
Oroszlán Henrik evangeliariuma - Koronázás 1185-1188. 27
Bayeux-i kárpit 1077-1182.
28
