Az első tantermek, épületek A falu Kecskemét felé eső alsó végének baloldalán a Németh Lídia - Szabó István féle telken és környékén állt a régi postaházból alakított imaház, ahol a pap, a kántor, a tanító is lakott. Volt itt egy tanterem is, ami a falu első iskolája volt, ahol Tóth Mihály kántor tanított. 1862-től Halmavánszky János volt a tanító. 1902-ben már 5 falusi és 4 tanyai osztályról tudunk. Elgondolható, hogy a hatalmas tanyavilág négy iskolája a nagy gyermekáldás mellett milyen lehetőséget nyújtott a beiskolázásra, az eredményes oktatásra, a rendszeres iskolába járásra. A falu és a közeli környékének szaporodó ifjúsága a meglevő belterületi tantermek falait erősen feszegette. Mind jobban előtérbe került a belterületen olyan iskola építése, amely magába foglalja a szétszórt tantermeket, egybegyűjti a tanulóifjúságot és távolabbi idők szükségleteit is kielégíti. A Sárgaiskola építési ideje ismeretlen, de már az 1. világháború előtt működött egy tanteremmel, lakással, nagy kerttel. Ebben az iskolában tanított Buday Aladár okl. tanító, feleségével együtt. 1930ban az iskola magántulajdonba került, majd 1950-ben traktoros iskola, 1953 szeptemberétől általános iskolai napközi otthon, később kisegítő iskola. A zsúfoltság szükségtanteremmé avatta a vásártéren levő Cédulaházat is. A falu képviselőtestülete 1908-ban határozatot hozott gazdasági iskola felállítására, felajánlott ehhez az iskola közelében 20 kh. gyakorlóterületet és a tanácsháza szomszédságában egy tanteremmel és lakással, pincével rendelkező épületet. Ehhez készültek a kiegészítő gazdasági épületek. Az iskola nevelőtestületét az állam biztosította. Az iskola célja a népiskola VI. osztályát sikeresen elvégző, más iskolába tovább nem tanuló fiúk és leányok mezőgazdasági, kertészeti ismeretekre való oktatása. A faluban az iskola "gazdasági iskola" néven volt ismeretes." Körülbelül a húszas években a jelentős számú kisiparos mellett tanuló fiatalok részére községi iparitanuló iskola létesült. Oktatás helyéül a népiskolai tantermek szolgáltak a délutáni órákban.
Oktatói, szakirányú tanfolyamokat végzett tanítók voltak. A tanulmányi, tanoncidő elteltével a tanuló elméleti és gyakorlati vizsgát tett az Ipartestület, a szakma képviselőinek, valamint az iskola képviselőinek jelenlétében. Sikeres vizsga után a jelölt megkapta a segédlevelét." A "központi iskola" felépítése Klébersberg Kunó kultuszminiszter idején kibontakozó népiskolai program keretében településünkön új iskola épült. 1930. február 3 - 1930. szeptember 1. között (azaz 7 hónap alatt!) Hant Ernő és Besenyi Mihály vállalkozásában helybeli szakmunkások keze munkájával készült el az új iskola épülete. 14 (6 x 10 m-es) tanteremmel, két lakással, folyosókkal, irodával, nevelői szobával, szertárral, pincékkel, 60 m hosszúságban, 16 m szélességben. Szép, tartós kivitelben, mellékhelyiségekkel, nagy fekália aknákkal, vízvezeték helyett nyomó-szívó kúttal, kályhás fűtéssel, jórészt új bútorzattal, kerítés nélkül, körülötte nagy, gyepes játszótérrel. Ez volt az első emeletes épület a községben. Az iskola teljes építési költsége 188 088 p. 78 f., melyből az állam 160 000 pengőt, míg a község 28 083 pengőt fizetett, amit ingatlanok értékesítése útján teremtett elő.
Az iskola ünnepélyes átadása 1930. évi szeptember 1-én du. 2 órakor megtörtént. Nagy, nevezetes nap volt ez a község életében. Az ünnepélyes átadás alkalmával jelen voltak: Mihalovics Ernő c. kanonok gondnoksági elnök, Vojtka József építész-tanár képviseletében Szántó György építész.
Lajosmizse község Elöljárósága részéről jelen voltak: dr. Ignits Márton, Szebeni Béla, Rajz István gondnoksági tagok, Rigó János iskolagondnok, Szórád János községi főbíró, Hant Ernő vállalkozó úgyis mint az építési bizottság tagja, Bartal József, Nagy István, Mányai János, Gulyás Mihály, Bakacsi István, Czigány László főjegyző, Bogdánffy Kálmán h. vezetőjegyző. A Lajosmizsén 1930. évi február hó 3-án kelt és a M. Kir. Államépítészeti Hivatal közbejöttével megkötött szerződésben vállalt kötelezettségeinek Hant Ernő és Besenyi Mihály vállalkozók, lajosmizsei lakosok eleget tettek, a fent hivatkozott épületet a felsoroltak jelenlétében átadattak használat végett a község Rajz István elöljáróságának.
A község ugyanezen épületet felügyeleti joggyakorlat végett átadta a jelenlévő Rajz István iskolaigazgató házgondnoknak, aki 1930 - 1937 között volt az iskola első igazgatója. 1937-től 1948-ig az iskola igazgatói tisztét Poszet Kálmán töltötte be. Helyettese Rigó János volt.
Poszet Kálmán A polgári iskola Az első világháború után a kormányzat (munkaalkalom teremtése céljából is) a népiskolák szaporítása mellett a polgári iskolák fejlesztésére is gondolt. Ez időben Lajosmizsén az 1920-as népszámlálás szerint 10 670 ember élt. 1932-ben Szagri József okl. középiskolai tanár, az ócsai állami polgári iskola igazgatója (felesége lajosmizsei volt) támogatása mellett Szagri István okl. polg. iskolai matematika-fizika szakos tanár mint iskolafenntartó igazgató, Algőver Mihály okl. polg. iskolai magyar-német szakos tanárral, Szmarcs Antalné óraadó tanítóval együtt szeptember 1-jén az üresen álló régi elemi iskolában megnyitotta a magán polgári fiú- és leányiskola első osztályát harminc tanulóval. A tanulók évi 80 pengő tandíjat fizettek 10 havi részletben, valamint 16,20 pengő beíratási díjat. A tanulók igénylésük alapján csekély használati díj ellenében tankönyvsegélyben részesültek. A tanárok csak 10 hónapra kaptak fizetést - havi 80 pengőt - és csak 1942-43-ban volt mód az állami
tanárokkal egyező fizetést biztosítani. Az iskola sok éven át a lét és a nem lét kérdésével küszködött. A nagyon csekély bevételből gondoskodni kellett bútorzatról, szertári felszerelésről, fűtésről, könyvtárról stb. Szagri István igazgató 1933. szeptember 1-jétől alkalmazta Kiss Hajnalka okl. polg. iskolai magyartörténelem szakos, majd 1934. szeptember l-jétől Podmaniczky Béla okl. polg. iskolai földrajz-biológiakémia szakos tanárt, aki katonai szolgálat teljesítése miatt a tanév végével kivált a testületből. Helyére 1935. szeptember 1-jével Potzta Imre, az eltávozottal azonos szakos tanár került. 1935. novemberében Szagri István fenntartói-igazgató áll. polg. iskolai tanári kinevezést kapott Jánoshalmára, s fenntartói tisztét átadta Potzta Imre tanárnak. Szagri István tanári munkakörébe Prehoda Katalin (Staar Gyuláné) okl. polg. isk. matematika-fizikakémia szakos tanár nyert alkalmazást. Ezután rövidesen az izsáki áll. polg. iskolához nevezte ki a minisztérium Algőver Mihály magyar-német szakos tanárt, helyére az ugyancsak budapesti Égető Anikó magyarnémet szakos tanár került.
Polgári iskola tanulói és tanárai. Középen Podmaniczky Béla ül .
Potzta Imre távozása után, 1936. szeptember 1-jétől az addig Komádiban tanító Podmaniczky Béla vette át az iskola vezetését. 1936 szeptemberétől Podmaniczky Béláné okl. polg. isk. földrajz-biológiakémia és testnevelés szakos tanár is az iskola tantestületének tagja lett. Az iskola testülete frissen képzett, fiatal tanárokból állt, minden tárgy képesített nevelő kezében volt. Az iskola évente műsoros előadást szervezett, tornaünnepélyeket tartott (esetenként 300 néző előtt), a gyermekek munkáiból, a kézimunkaórán készített alkotásokból, rajzokból kiállítást rendezett. Évente megjelent az iskola évkönyve, önképzőkör működött, a gyerekeket elvitték nagyobb kirándulásokra (Budapest, Kecskemét stb.). A Budapest Vidéki Tankerületi Királyi Főigazgatóság évente ellenőrizte az iskolában folyó munka színvonalát, az osztályzatok realitását, s ennek alapján adta a minisztérium évente megújulóan az iskola működési engedélyét. A polgári iskola célja volt a lY. osztályt végzett tanulók visszavitele a családi gazdaságba, háztartásba, felkészítésük ipari, kereskedelmi ismeretek szerzésére, bizonyos iskolákban továbbtanulásra. Így a jó eredménnyel végzett tanulók tanítóképzőbe, kereskedelmi, mezőgazdasági, ipari középiskolába, óvónőképzőbe mehettek, s az úgynevezett felsőipari iskolákban tanulhattak tovább. Különbözeti vizsgával mehettek gimnáziumba is.
Államosítás Az államosításkor 1948-ban a polgári iskola megszűnt, beleolvadt a 8 osztályos általános iskolai oktatásba. Az iskola igazgatója Podmaniczky Béla lett. Podmaniczky Béla 1911-ben született. 1936-ban került Lajosmizsére. Először a Polgári Iskolában tanított. 1948-tól nyugdíjazásáig, 1974-ig az iskola igazgatója volt. 1996-ban halt meg. Igazgatóhelyettesekként dolgoztak mellette: Rigó János, Váczi Józsefné, Farkas Gyula, Kemmer Mihály.
Podmaniczky Béla
A Központi Általános Iskola tantestületének tanári kara 1956-ban. Álló sor (balról): Bérces Lajos, Solymossy Károly, Solymossy Károlyné (Poszet Edit), Czigány Péter, dr. Bakacsi Imréné (Bíró Gabriella), Tábori Attila, Dani Katalin, Gulyás Gabriella, Baranyi Miklósné adminisztrátor, Madár Imre, Valtner Lászlóné (Péli Vilma), Valtner László, Tóth Antalné (Szemerédi Rozália), Tóth Antal. Ülnek (balról): Reiz Vendel, Staar Gyuláné (Prehoda Katalin), Vályi Zoltánné (Kiss Kamilla), Szagri József, Rigó Jánosné (Keresztes Julianna), Podmaniczky Béláné (Szilvási Klára), Podmaniczky Béla - igazgató, Váczi Józsefné (Börönte Ilona), Kerényi Anna, Szabó Mária, Rajz Istvánné (Uhl Margit), Czigány Péterné (Szabó Ilona).
1950-ben kezdte meg működését a Külterületi Általános Iskola, ahol a kiterjedt tanyavilágban élő gyermekek oktatása folyt összevont tanulócsoportokban. Az első időszakban a 14 külterületi iskolában több gyermek tanult, mint a belterületi központi iskolában. A Külterületi Iskolák igazgatója Torma László volt. A külterületen működött tagiskolák: Alsólajos, Alsómizse (Kulapitye), Baracsi út, Berénybene, Buckó, Felsőlajos, Hármashatár, Közös, Kláber, Mizse, Pető dűlő, Ricsóvári, Szarkási, Szobrosi Iskola. A Központi Általános Iskolában alsó és felső tagozat működött. A felső tagozatos tanulók az 1930-ban épült központi épületben, az alsó tagozatos tanulók több épületben, legtöbben a Sury iskolában tanultak. Tagiskolák még: a "Sárga iskola", ahol a napközi, majd a speciális tagozat működött. A Gépállomási Iskolában 4, a "Református" Iskolában 1 alsó tagozatos tanulócsoport volt elhelyezve. Később, az l980-as évek után az egykori óvoda és orvosi rendelők átalakításával a Szent Lajos utcai épületben is 4 tanulócsoport tanult. 1990 után az egykori MSZMP pártházban is voltak osztályok, illetve tornateremként használták az alsó tagozatos tanulók. A felső tagozatos tanulók tornaterme a Vasipari KTSZ melletti épületben volt. A Sportcsarnok felépülte után mint "kis tornaterem" szolgálta a testnevelés órákat.
Sury Iskola
"Sárga Iskola"
"Gazdasági" Iskola
Szent Lajos Iskola
Általános Iskola és Gimnázium 1963-ban gimnáziumi oktatás kezdődött és 1963 - 1969 között a Lajosmizsei Általános Iskola és Gimnáziumban 3 tanulócsoport végezte el gimnáziumi tanulmányait és tettek érettségit. Az első tanulócsoport a Bányai Júlia Gimnázium kihelyezett osztálya volt. Ekkor több egyetemi végzettségű pedagógus került az iskolánkba, akik közül többen a gimnáziumi oktatás megszűnte után iskolánkban maradtak.
A külterületi és központi általános iskola összevonása Podmaniczky Béla nyugalomba vonulása után 1974-től a központi iskola igazgatója Kemmer Mihály lett. Kemmer Mihály 1926-ban született. 1952-ben került a Lajosmizsei Külterületi Iskolába, Felsőlajoson tanított. Iskola igazgatói tisztét 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Igazgatóhelyettesei voltak: Zikla Béláné, Sípos Ottó, Zsier Sándor.
Kemmer Mihály
1976-ban elkészült a központi iskola udvarán egy 270 személyes kollégium. Ezt követően összevonták a külterületi és a központi iskola igazgatóságát. A külterületen élő családok gyermekei hétköznap a kollégiumban laktak. A központi iskola épülete 1980-ban egy új 6 tantermes szárnnyal bővült. Az Általános Iskola Igazgatója 1985-ben Sípos Ottó lett.
Sípos Ottó 1944-ben született. 1967-től a Külterületi Általános Iskolában tanított. 1972-től pedig a Központi Általános Iskolában testnevelés - orosz szakos tanárként dolgozott. 1974-től igazgatóhelyettes, majd 1985-től nyugdíjba vonulásáig, 2006-ig az iskola igazgatója. Igazgatóhelyettesei voltak: Zsikla Béláné (1974-2005 ),Vavra István (1985-1991) Szabóné Mizsei Júlia (1985-1995) Kőrös Sára(19951996) ,Kálmán Éva ( 1995-napjainkig) Nagy Erzsébet ( 1991napjainkig), Imre Lajos (1996- napjainkig) Sípos Ottó igazgatóhelyettesi, valamint igazgatói működése alatt nagy szerepet játszott iskolánkban a kézilabda sport. Az iskola tanulói jelentős eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken. Az iskola fiú és leány kézilabda csapata országos bajnoki címet is szerzett. A teljesítménycentrikus,eredményorientált iskolai munka hirdetője és szervezője volt. Ebben az időszakban 3 bitumenes Sípos Ottó sportpálya is épült. Elkészült egy sportcsarnok. Diáksportkör szerveződött. 1981-től az alsó tagozatos tanulókat rendszeres úszásoktatásban részesítették. 1986-ban további 2 új tanterem épült. A már több mint félévszázados épületekben jelentős felújítások történtek. A széntüzelésről előbb olajtüzelésre tértek át, majd központi fűtés készült el a központi épületben. Új gyakorlókert, gyakorló műhely épült, korszerűsítették a technika oktatását. Szakmai munkaközösségek alakultak. Megszűnt a váltakozó tanítás. Iskolabusz szolgálta a tanulók kirándulását, a sportolók utazását. Logopédusok, fejlesztőpedagógusok kezdték meg munkájukat. Iskolai védőnő jelenlétét kezdeményezte az iskolában . 1985-től bevezetik a kiscsoportos (csoportbontásos) oktatást. Kezdetben 1994-től az angol nyelvi- később pedig a német nyelvi sávos oktatást. Az 1990-es évek elején az iskola elsők között építette ki számítógépparkját, és biztosította az informatika oktatását a felső tagozatos tanulók részére. Az általános iskola elsők között kapott internet elérhetőséget, és alkalmazott rendszergazdát. A lajosmizsei iskolában elsők között vezették be az angol nyelvi oktatást 1993-tól. 1995-ben csatlakozik az iskola az Iskolatársuláshoz, mely lehetőséget biztosított a különböző középiskolákban továbbtanulni szándékozó tanulók sikeres felvételi eredményeihez.
Az iskola tantestülete 2000-ben Hátsó sor balról: Veszelszki Erzsébet, Nagy Ferencné, Idzig Andrea, Gazdagné Szabó Veronika, Csőkéné Varga Anikó, Sípos Ottó ig., Tihanics Erzsébet, Péter László, Tari Endre, Móráné Vass Magdolna, Balanyi Istvánné, Pósfay Péterné, Svébisné Mészáros Magdolna, Horváthné Rózsa, Szemánné Nagy Gizella, Szeleczki Lászlóné. Következő sor: Murár Gáborné, Tamás Andrásn't Ruzsonyi Gáborné, Sápiné Nagy Zsuzsanna, Gyurgyik Györgyike, Bojtosné Káposztás Klára, Mándityné Ladányi Jutka, Zsikla Béláné, Sápiné Aczél Ágnes, Berta István, Földháziné Utasi Ilona, Terenyi Bertalanné, Sípos Ottóné, Kovácsné Szegedi Mária, Bertáné Kéri Katalin, Kálmán Éva, László Ildikó. Következő sor: Szebellédi Bea, Móra Ferenc, Gilyán Erika, Gajdácsi Ákos, Gajdácsi Ákosné, Adonyi Gabriella, Szappanos Csilla, Bertáné Horváth Ágota, Zala Éva, Huszár Anett, Pólik Anita, Bíró Éva, Juhász Mária, Herceg Dóra, Kovácsné Király Erika. Ülnek: Szabó István, Baskyné Sárközi Zsuzsanna, Szabó Bálintné, Bokorné Tóth Irén, Imre Lajos, Horváthné Krompaszki Mária, Konyor Józsefné, Gyarmathy Zsoltné, Kecskeméti Edit, PólikJózsefné, Kucsera Éva, Csontos Krisztina, Balogh Ágnes, Szabóné Mizsei Julianna, Lestár Katalin, Cseketa Mariann,
Nagy Erzsébet. Nevezetesebb programok, tevékenységek Gyakorlati oktatás 1948-ban vezették be a háztartási ismeretek tantárgyat. Iskolánk élen járt e tantárgy, majd később a gyakorlati -és háztartási ismeretek tantárgy színvonalas oktatásában. Az iskola telkén kialakított kertben tavaszi és őszi időszakban folyt a gyakorlati oktatás. A tanulók nyáron is bejártak. Télen a lányok főztek, a fiúk pedig fa- és fémmegmunkálásokkal ismerkedtek. Az 1960-as, 70-es években az iskola felső tagozatos tanulói ősszel 1 hétre, volt úgy, hogy 2 hétre kijártak szüretelni Tsz-ekbe, Nyárlőrincre majd a településünk határában lévő hatalmas szőlőültetvényekre. 1978-ban a Nagyközségi Tanácstól a település szélén két hold szántóföldet kapott az iskola gyakorlókertnek. Tsz-ek, vállalatok segítettek az épület anyagának megvételében és a munkákban. A kertben helyet kapott: gyümölcsöskert, szőlő fajtabemutató, konyhakerti, szántóföldi növények vetésére, gondozására alkalmas terület, fóliasátor. Az épületben helyet kapott két foglalkoztató terem, méregraktár, szerszámos kamra, tároló helyiségek. E munkálatokat koordinálta Zsier Sándor igazgató helyettes. E tantárgyat oktatták: Tóth Antal, Tamás Antalné, Ruzsinszky Kázmérné, Korsós István, Vörös Vilmosné, Kürtösi Károlyné, Sztrapák Ferencné, Parádi Irén, Szabó Jánosné, Murár Gáborné, Dr. Adonyi Lajosné, Bordáné Csököly Éva, Korpásy Györgyné, Lestár László, Zsiér Sándor, Ruzsinszky Kázmérné tanítványai között. Tóth Sándor, Ákos József. A kép az 1960-as években készült. Rajz oktatása Már az 1950-es évektől kiemelkedett a rajz tanítása iskolánkban. Rendszeresen tartottak kiállításokat a tanulók rajzaiból. Rajz szakkörök működtek. Tűzzománc kemencét vásároltak. A tanulók különböző területi országos, nemzetközi pályázatokon sikeresen szerepeltek. Korábbi rajz tanárok voltak iskolánkban: Staar Gyuláné, Tamás Antalné, Kovács István, Sáfár Józsefné, Dr. Nagy Lászlóné, Tari Endre, Szolláth Katalin, Tempfli Márta, Földháziné Utasi Ilona, Cseh Zoltán, Murár Gábor, Kőrös Sára, Gilyán Margit, Farkas Veronika, Kapots Ildikó. D.Tóth Éva. Közülük többen művésztanárok, alkotásaikból kiállításokat rendeztek. Gyakran szerveztek
sikeres nyári rajz-táborokat. Jelenleg Csehné Medve Erika folytatja a hagyományokat. Úttörő mozgalom Az 1950-es évektől 1990-ig működött iskolánkba az 2621-es számú Ady Endre Úttörőcsapat. A kor szellemének megfelelő nevelési elvek hatották át. E mozgalom szervezői iskolánkban azonban gyermekközösségeket kovácsoltak össze, adtak a tanulóknak rendszeresen értékes programokat.Akadályversenyeket, főzőversenyeket szerveztek a falu és a környező erdőkben. Az 1960-as években önálló sátortábor felszerelése volt a csapatnak, és minden évben nyári táborozásokra vitték a tanulókat 50-60 fővel Bükkszékre. Később faházakkal , közösségi helyiségekkel modernizálódott a táborhely. Az Úttörőcsapat vezetői voltak: Lütze Olga Valtner Sátortábor 1965-ből László, Sajó Ida, Tari Endre, Halasi Mihály, Szabóné Mizsei Julianna, Bódiné Tormássy Gizella.
Dolgozók esti iskolája
Sportélet Az 1980-es évektől jelentős szerepet kapott iskolánkban a testnevelés oktatása, a versenysport. Testnevelés tagozatos osztályok működtek. Mind a fiúk mind a lányok jelentős sikereket értek el a területi, országos és nemzetközi versenyeken. E sikerek kovácsai a testületben dolgozó edző-tanárok voltak. Testnevelő tanárok az 1950-es évektől kezdődően a mai napig: Podmaniczky Béláné, Vályi Zoltánné, Madár Imre, Farkas Gyula, dr. Adonyi Lajosné, Sípos Ottó, Sípos Ottóné, BódinéTormássy Gizella, Barta László, Besenyi Márta, Szilágyi Gizella, Kőnig László, Móra Ferenc, Nagy Ferenc, Takács Ildikó, Kecskeméti Edit, Szekeres László, Kacskóné Antoni Katalin, Veszelszki Erzsébet. Legsikeresebb eredmények - országos döntőben: LÁNYOK: KÉZILABDA: 1995. 5 - 6 évf. Edit 1996. 5 - 6 évf. Edit ATLÉTIKA: 1989. 7 - 8 évf. 1991. 7 - 8 évf.
FIÚK: KÉZILABDA: VI.
hely
Edző: Kecskeméti
I.
hely
Edző: Kecskeméti
XII. hely
Edző: Móra Ferenc Edző: Kecskeméti
1988. 7 - 8 évf. IV. hely
Edző: Móra Ferenc
1995. 5 - 6 évf. IV. hely
Edző: Kőnig László
1997. 5 - 6 évf. IV. hely 7 - 8 évf. VI. hely 1999. 5 - 6 évf. IV. hely
Edző: Móra Ferenc Edző: Móra Ferenc Edző: Sípos Ottó
Edit 1992. Labát Andrea (kislabda) Kecskeméti Edit 1993. Labát Andrea (kislabda) Kecskeméti Edit Németh Elek (magasugrás) Kecskeméti Edit 1996. 5 - 6 évf. (négytusa) Kecskeméti Edit 2003. 7 - 8 évf. (öttusa) Kecskeméti Edit Nagy Beáta (kislabda) Kecskeméti Edit 2005. 5 - 6 évf. (négytusa) Kecskeméti Edit 2006. Herceg Réka (kislabda) Kecskeméti Edit
VI.
hely
Edző:
III. hely
Edző:
X.
hely
VIII. hely
Edző: Edző:
XV.
hely
Edző:
IV.
hely
Edző:
X.
hely
Edző:
VIII. hely
Edző:
7 - 8 évf. II. hely
Edző: Móra Ferenc
2001. 7 - 8 évf. I. hely
Edző: Nagy Ferenc
2004. 5 - 6 évf. II. hely
Edző: Nagy Ferenc
2006. 7 - 8 évf. II. hely
Edző: Nagy Ferenc
ATLÉTIKA: 1980. 8. évf.
Edző: Sípos Ottó
1989. 7 - 8 évf.
Edző: Móra Ferenc
Az 1980-as évektől rendszeressé vált Tari Endre kezdeményezésére és vezetésével a turisztikai tevékenység. Ősszel, tavasszal hétvégeken, valamint nyáron több napos vándortáborokat szerveznek a mai napig a tanulóknak. Túrák vezetői még: Kálmán Éva, Zala Éva, Czigány Mária. Az 1980-as évektől megszerveződött az alsó tagozatosak rendszeres úszás oktatása. Zenei élet Az 1960-as évektől iskolánkban komoly énekkar működött. Jeles vezetői voltak: Bérces Lajos, Farkas Gyula, Tóth József, Zircher Ilona Több alkalommal zenés színházi darabokat adtak elő a falu lakosságának az iskola tanulói. Egyik legsikeresebb műsor a János vitéz valamint a Háry János daljátékok előadása volt. Az 1970-es években fúvós zenekar működött iskolánkban, melynek vezetője Maczelka Ferenc volt.
Az 1980-as években Vavra István furulya zenekara működött. A hagyományokat tovább ápolták, és ápolják: Bertáné Horváth Ágota, Sápi Tiborné, Pósfay Péterné, Berta István, Pekáry Andrea.
Vavra István furulya zenekara Közlekedési járőrszolgálat 1964-ben Kucsera Illés rendőrőrsparancsnok és Podmaniczky Béla igazgató ötlete alapján alakult meg egy közlekedési raj. Reggel, délben adtak szolgálatot az egyre forgalmasabbá váló, falunkat átszelő 5-ös főútvonal átkelőhelyein. A később 40 főre növekedett csoport irányítója Lestár László volt. A KRESZ-raj 1994-ig működött. Az 1970-es évek elején Kresz-park létesült az iskola előtt, ahol a tanulók villanyrendőrök irányításával tanulhatták a közlekedés szabályait. A KRESZ-raj tagjai az 1970-es évekből. Vezetőjük Lestár László Meteorológiai észlelés 1971-ben Tari Endre időjárási megfigyelő szolgálatot szervezett tanítványaival. Az iskola udvarán egy egyszerű meteorológiai állomást szereltek fel, ahol a tanulók 1971 1984 között rendszeres észlelést végeztek. Naponta háromszor jegyezték fel a levegő hőmérsékletét, az aznapi
minimum és maximum értékeket, a levegő páratartalmát, a szél irányát, erősségét, a légnyomást, a hullott csapadék mennyiségét, az égbolt felhőzöttségét, a havas napok számát.
Észlel Móra Ferenc (1975) Szaktantermi rendszer bevezetése Iskolánkban országos viszonylatban is elsők között vezették be a szaktantermi rendszert az 1972/73-as tanévben. Az addig uralkodó kréta, és tábla taneszközöket kiegészítették a modern audiovizuális eszközök. Automatikus diavetítők, írásvetítők, majd televíziók szinte minden terembe kerültek. Az órarendbe beépítették az Iskolatelevízió óráit. A kémia, a biológia, a földrajz, a fizika szertárak a legmodernebb tanítási segédeszközökkel lettek felszerelve. Keskeny filmvetítője volt az iskolának. Majd videókészülékek, lemezjátszók, magnetofonok segítették a tanítást. Jelenleg 2 számítógépes szaktanterem van. Számítógép és internet használatára a kollegáknak a tanáriban, a diákok számára pedig a tanulószobán és a könyvtárban van lehetőség az iskolában. Az iskola rádió is kapott egy számítógépet, így a tanulók egyedi zenei kérései is könnyen megvalósulhatnak. Fizika szaktanterem - feleltető gép 1974-ben létesült a fizika szaktanterem. Az audióvizuális eszközök, mint információ hordozók a szaktanterem szerves részeként épültek be: televízió, diavetítő, írásvetítő, feleletválasztó készülék, vezérlőpult, demonstrációs tábla, feleltető gép programozó része (visszajelző-rendszer) az eredményt százalékban kifejező rendszer. A tanulók tudását visszajelző rendszer működtető feszültsége 24 V. Ennek beindítását az hozta létre, hogy feltétlen szükség volt gyors visszajelzési lehetőségre, melynek segítségével pillanatok alatt meg lehetett győződni a tárgyalt összefüggések megértéséről. A visszajelző készülék 3 részből állt:1. tanári vezérlőpultra épített irányító rész 2. A tanulók padjába épített feleletválasztásra alkalmas 4 db kapcsolóból 3. kijelzőrész, melyen 36 db izzó volt elhelyezve. Az izzók egy-egy számot világítottak meg. Kijelzéskor a jó válaszokat világító számok jelezték, így azonnali megerősítést kaphattak a tanulók, hogy megoldásuk helyes volt-e vagy helytelen. A szaktanterem „gépesített” világát jól lehetett használni a fizika megszerettetése érdekében a gyermekek motivációját jól szolgálta.
Angol Drámafesztivál Az angol munkaközösség az 1990-es években többször részt vett az Angol Nyelvű Diák Drámafesztiválokon. 20-25 fős diákcsoportok angolul játszottak el egy kb. 30 perces előadást. 1995-ben a Lajosmizsei Általános Iskola kapta meg a szervezés jogát az elődöntő megrendezésére. 1993 - 1997 között minden alkalommal a lajosmizsei csoport az országos döntőbe jutott, ahol mindig az első 3 helyezés valamelyikét hozta el. A tanulók felkészítését Adonyi Gabriella, Tokné Járomi Ilona, Bertáné Horváth Ágota, Kőrös Sára végezték. A fesztivál koordinátora Zsikla Béláné igazgató helyettes volt. Országos Levelező Verseny 1994 - 2004 között Tari Endre ötlete alapján és szervezésében a földrajzi munkaközösség országos szintű levelező versenyt szervezett. A versenyzők száma 500 - 1200 fő között mozgott az ország minden részéből. A tanulók 4 alkalommal levélben feladatlapot kaptak, majd azt megoldva megadott határidőre visszaküldték. A legtöbb pontszámot elért versenyzők május harmadik hetére meghívást kaptak Lajosmizsére egy befejező versenyre. 1999-től a versenynek honlapja volt az interneten. Az egyik földrajzi témát az interneten keresztül is meg lehetett oldani. A világhálón figyelemmel lehetett kísérni a verseny mindenkori állását. A 10 év alatt részt vettek még a verseny szervezésében: Gazsi Katalin, Idzig Andrea, Murár Gáborné, Sápi Anikó, dr. Svébisné Mészáros Magdolna, Szappanos Csilla. Csiperke színjátszó csoport Az 1990-es években működött iskolánkban a Csiperke színjátszó csoport. Somogyi Angéla tanítónő osztályában sikeresen alkalmazta a drámapedagógia módszereit. E tanulási módszer szabad teret engedett a tanulók gondolkodásának, kreativitásuk kibontakoztatására. Az először egymás között végzett munka kinőtte a tanterem kereteit és a csoport színjátszó fesztiválokon vett
részt, ahol számos sikereket értek el. Az igazi nyereség az volt ebből, hogy azok a gyerekek, akik a hét év nagy részét végigcsinálták, megtanultak küzdeni, kiállni magukért, felvállalni önmagukat. Ma mindannyian saját munkájukban gyümölcsöztetik a Csiperkében szerzett képességeiket. Van köztük színházi ember, képzőművész, szakács, pedagógus. A Csiperke tagja, Bagaméri Eszter tanulmányait a Budapesti Vörösmarty Gimnáziumban folytatta, melynek csapatával Denverben az Odyssey of The Mind kreatív világbajnokságon világbajnoki címet szerzett. Szerepet kapott a Mélyen őrzött titkok c. filmben. Alakításával a Magyar Filmszemlén 2004-ben elnyerte a legjobb női főszereplő címet. Majd a Kairói Filmfesztiválon 2004. decemberében a legjobb női főszereplő díjat, valamint a 2005. évi Leccei Európai Mozifilm Fesztiválon a legjobb európai színész kitüntetést nyerte el. Gyermekekért Plusz Alapítvány 1994-ben fogalmazódott meg Zsikla Béláné ötleteként, követve a kor követelményét az a gondolat , hogy életre hívnak egy alapítványt a tantestület, a szülők, és az iskola vezetésének körében, amely anyagi forrásokat biztosít az iskola növendékeinek támogatására, a tehetségek gondozására, a szabadidős programok segítésére. Az alapítvány 1998-tól közhasznú jogállásban sikeresen teljesíti vállalt feladatát. Elnöke 2005-ig Zsikla Béláné volt. Az alapítvány elnöki tisztét Nagy Erzsébet vette át, és jelenleg is ő látja el. Ballagások, találkozók Iskolánkban hagyományosan, különösen a szülők körében, az egyik legnevezetesebb programok a nyolcadik osztályosok ballagása. Az almamátert elhagyó diákok tablóképeken örökítik meg magukat, melyek az iskola folyosóin láthatók. 5 -10 -20 -30 év múlva is sok osztályközösség megszervezi évfordulós találkozásait. Ezekre meghívják régi tanáraikat. A kép 1987-ben készült, az akkor már nyugdíjas egykori tanárokat ábrázolja egy ilyen találkozón: (balról jobbra): Bérces Lajos, Tóth Antal, Czigány Péter, Valtner László. Iskolatársulás A Lajosmizsei Általános Iskola 1995 - 2005 között volt tagja a Kecskemét és Környéke Iskolatársulásnak. Az iskolatársulásba azok a 6. évfolyamos tanulók jelentkezhettek, akiknek legalább jó, vagy jeles minősítése volt matematikából, magyarból,
angolból/németből. Akik megfeleltek a felvételi vizsgán, a következő tanévtől - 7. és 8. évfolyamon - tagjai lehettek az iskolatársuláson belül az általuk kiválasztott középiskolának. A kezdeti időben iskolánkban mindkét évfolyamon 2-2 iskolatársulásos osztály működött, később 1- 1-re csökkent.Tavasszal voltak a felvételi vizsgák. Ősszel és tavasszal voltak a szintfelmérő vizsgák. Az iskolatársulásban részt vevő középiskolák a következők voltak: Bolyai János Gimnázium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola Kocsis Pál Szakközépiskola Széchenyi István Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola Gyermek Írók Klubja 1996-ban alakult iskolánkban a Gyermek Írók Klubja. A csoportot Szabóné Mizsei Júlia magyar tanár és könyvtáros hívta életre. A klub az irodalmat szerető és versekkel, prózai írásokkal próbálkozó tanulóknak adott fórumot egymás munkáinak megismerésére és fejlődésük biztosítására. 5 éves tevékenységük ideje alatt 4 iskolai újságot jelentettek meg a tanulók legjobb írásaiból. Képzőművészekkel készítettek riportokat. Eredményesen szerepeltek a megyei "Kincskereső" verspályázaton. Legjobb versekből a helyi nyomda támogatásával könyv is készült.
2006. szeptemberétől iskolánk igazgatója: Osbáth Barna
Összeállította: Pósfay Péterné és Tari Endre Felhasználtuk Lestár László - Sólyom János Iskolánk története c. munkáját. (Magyar Hivatalos Közlönynyomda Lajosmizsei Nyomdája - 2003) Köszönet Sípos Ottó igazgató úrnak és Zsikla Béláné igazgató helyettesnek, hogy munkánk hitelességét és korhűségét emlékeik felidézésével elősegítették.
Tanévkezdésen innen és túl Újságcikk Megjelent a Hírlap-ban, Lajosmizse Város Önkormányzatának közérdekű információs lapja 2007. szeptember-októberi számában. A szeptember a nagy izgalmak, a nagy várakozások időszaka a családok és a pedagógusok életében. Az első hajrán túl vannak a lajosmizsei általános iskolában is. Az iskola igazgatóját, Osbáth Barnát kérdezzük arról, hogy zökkenőmentesen indult-e a tanév Lajosmizsén? Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az olvasókat az új tanévben! Az idei tanévkezdést színesnek nevezném, hiszen ugyanaz az esemény mást jelent az elsős tanulónak, a szülőknek, mást a nyolcadikosnak, megint mást a pedagógusnak. Remélem, hogy ebben a tanévben az intézmény munkáját a sikeresség és eredményesség jellemzi majd. Sajnos sok nehézség áll előttünk, melyek arra kényszerítenek bennünket, hogy a járt úton’ nem haladhatunk tovább. Haladhatnánk persze mások mögött, óvatosan kerülgetve a kátyúkat, el-elbóbiskolva, és szép komótosan eltelne így is a tanév. Nem az én stílusom, és úgy tapasztalom, egyre inkább nem a mi’ stílusunk ez a fajta haladás’. Természetesen nem botladozni szeretnénk az előttünk álló úton! Megpróbáljuk az elénk kerülő úthibákat időben észrevenni, jó minőségben pótolni a hiányosságokat, ahol kell, új burkolatot fektetünk le, új utat taposunk ki. Nagy kihívás elé állítanak bennünket a sokszor nem átgondolt oktatáspolitikai intézkedések, törvényi változások, az intézmény átszervezéséből fakadó feladatok, a finanszírozási nehézségek. Bízom benne, és azon dolgozunk, hogy megfeleljünk a kihívásoknak. Számos változás történt az iskola életében. Melyek azok, amelyek különösen említésre méltóak Ön szerint? Fontos változás, hogy 2007. augusztus 31-e óta iskolánk fenntartó szerve Lajosmizse és Felsőlajos Közoktatási Intézményfenntartói Társulása. Bár a keresztelőt még nem tartottuk meg, ettől az időponttól a nevünk is megváltozott, Fekete István Általános Iskolára. Az elmúlt tanévben több fontos változást előkészítettünk, módosítottuk a szakmai munkaközösségek rendszerét. Csak néhányat kiragadva: idén beindult két első osztályban az iskolaotthonos oktatási forma; ötödik évfolyamon két tanulócsoport emelt szintű angol nyelvi oktatásban részesül, heti egy órában angol anyanyelvű tanár segítségével; napokon belül elkezdődnek a gyógytestnevelési foglalkozások; kísérletképpen tanulás-módszertani órák folynak két negyedik osztályban. Komoly előrehaladást
hozott a kooperatív csoport munkája az új tanulásszervezési módszerek terjedésében, kollégáink egyre fogékonyabbak korszerű tanítási módszerek alkalmazására. Egyre többen és gyakrabban használják pedagógusaink az informatikai eszközöket a tanórákon, és az órákra való felkészülésük során. Rendhagyó volt az idei ünnepélyes tanévnyitó, a tankönyvek kiosztása. A visszajelzések alapján tovább finomítva hagyománnyá kívánjuk tenni. És még sorolhatnánk…. Mik azok a kiemelt területek, amelyeket megkülönböztetett figyelemmel kezelnek, mit tart a jelenlegi vezetés különösen hangsúlyosnak? Mindenképpen erős bennünk az a szándék, hogy erősíteni kívánjuk a tanulók képességeinek, a Nemzeti Alaptantervben kiemelt kulcskompetenciáknak a fejlesztését. Esélyegyenlőséget kívánunk biztosítani a hátrányos helyzetű tanulók, valamint az átlagnál tehetségesebb gyermekeink számára is. Nem nyelvbotlás volt, amit mondtam. Úgy gondolom, az esélyegyenlőséget a tehetségek kibontakozásában és azok kiteljesedésében is meg kell teremtenünk. De ma még, sajnos, kollégáimnak sokszor azért is küzdeniük kell a tanórákon, hogy taníthassanak, a diákok egy része ezt igyekszik megnehezíteni számukra, hátráltatva ezzel tanulótársaikat is. Hány tanuló jár jelenleg Lajosmizsén iskolába? Hány osztályt indítottak, s azokat mekkora osztálylétszámokkal? Jelenleg a magántanulókat nem számolva 45 osztályban 1000 diák tanul iskolánkban, ebből 4 összevont osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése folyik. Az osztályok átlaglétszámai 23 fő az alsó, 25 fő a felső tagozaton. A legnagyobb létszámú osztályaink 28-29 fősek. Egy pedagógusra átlagban 13,5 tanuló jut, ami jobb mutató, mint az országos 10,3 tanuló/pedagógus. A kollégiumban 124 tanuló számára biztosítjuk az iskolába-járás, a tanulás lehetőségét. A felsőlajosi tagintézményünkbe 73 alsós tanuló jár négy osztályba. Tudjuk, halljuk, olvassuk, Ön nap mint nap tapasztalja, hogy nem könnyű a helyzet a közoktatásban, mégis milyen fejlesztési tervei vannak a jövőre vonatkozóan? A Pedagógiai Programunkat ebben a tanévben kétszer is ki kell egészíteni. Előre szeretnénk lépni a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, és szeretném továbbvinni a megkezdett fejlesztéseket. Ők azok, akik valamilyen tanulási problémával, nehézséggel küzdenek. Nagy reményeket fűzünk az iskola-felújítási pályázatokhoz. Befejezzük az iskola biztonságosabbá tételét. Felújítjuk a sportcsarnok parkettáját, az iskola előtti térbetont, közösségi teret, aulát hozunk létre, normál méretű szaktantermeket alakítunk ki, új iskolát építünk a régi telephelyek helyett…..és talán nem álmodozom tovább. Ezúton szeretném oktató-nevelő munkánkhoz és terveink megvalósításához kérni a szülők, a város támogatását, és az ország gazdasági fellendülését. - szerk. –
…a A kollégium
Kollégisták készülődése a kirándulásra
Az iskolatörténet kihagyhatatlan része a kollégium. Az épület az 1970-es években épült abból a célból, hogy a külterületen, tanyán élő tanulók életét megkönnyítsék. A tanyasi iskolák megszűntével csak a faluközpontban lévő úgy nevezett „Nagyiskola” működött, ahová naponta bejárni a tanyavilágból akkoriban szinte lehetetlen volt. Ezeknek a gyerekeknek a mindennapi iskolába járását könnyítette meg a kollégium. Az épület a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak a tervei alapján készült. Az itt dolgozó pedagógusok a tanítás mellett pótolták a gyerekek számára mind azt, amit csak a szülői ház adhatott: a jó szót, a gondoskodást. A kollégiumot önálló intézményként Kary Istvánné, Basky András, és Veszelszkiné Nagy Erika vezették. Az évek múlásával a kollégium funkciója folyamatosan változott. Évről évre csökkent a tanulók létszáma, így először az alsó szint, majd később az első emeleti rész is átadta helyét az oktatásnak. 2007. augusztus 31-e után létre jött Lajosmizse és Felsőlajos Közoktatási Intézményfenntartói Társulása, így a kollégium, az iskola és a felsőlajosi tagintézmény egy igazgatóság alá került Osbáth Barna vezetésével, a kollégium pedig tagintézményként működött tovább. Ekkor az intézmény neve Fekete István Általános Iskola és Kollégium volt.
2011-től Sápi Tiborné látja el az intézmény vezetését. A 2012-ben megjelent új Köznevelési Törvény értelmében megszűnt az állami támogatás a 10 évnél fiatalabb diákok kollégiumi elhelyezésének biztosításához. Emiatt, valamint a gyereklétszám drasztikus csökkenése miatt a kollégiumot Lajosmizse Város Önkormányzata nem tudta tovább működtetni, ezért az 2013.szeptember 1-vel véglegesen megszűnt. Így az intézmény ma már nem többcélú funkciót lát el. Jelenleg a volt kollégium épületében oktatás folyik, alsó tagozatos tanulókat foglalkoztató iskolai telephelyként működik. A felsőlajosi iskola továbbra is tagintézménye az anyaintézménynek. Sápi Tiborné igazgató Közel huszonöt éve dolgozom a lajosmizsei Fekete István Általános Iskolában, és ugyanennek az épületnek a falai között voltam általános iskolai diák. Végzettségemet tekintve magyar-ének szakos pedagógus vagyok. Lajosmizsei lévén úgy tapasztalom, hogy közvetlenebb a kapcsolatom a szülőkkel, és ennél fogva - talán szerénytelenség nélkül elmondhatom magamról, hogy ismerem az itt élő emberek életformáját, az iskoláról alkotott véleményüket, az iskolával kapcsolatos elképzeléseiket, elvárásaikat. Tanárként kivettem a részemet az intézményben folyó pedagógiai, szakmai munkából. Megtapasztaltam az elmúlt évek során, hogy az iskolában született eredmények alapja a következetes munka. Szeretném a kollégáim által közösen létre hozott értékekre és eredményekre építve az eddigi pozitív folyamatokat megerősíteni, továbbfejleszteni a társadalmi, partneri elvárások alapján: a fejlesztő munkát támogató, a belső emberi kapcsolatokra épülő, kiegyensúlyozott és ösztönző munkahelyi légkört biztosítani a nevelőtestületben és az egész intézményben , hiszen: „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája” (Szent-Györgyi Albert) 2011. HÍRLAP – május-augusztusi szám- Lajosmizse
Sápi Tiborné intézmény irányítása alatt került bevezetésre : -
2011-től közoktatási/köznevelési típusú sportiskolai képzés a Lajosmizsén nagy hagyományokkal bíró kézilabda, valamint birkózás sportági profilokkal sávos oktatási forma alsó tagozatban olvasás és matematika, felső tagozatban pedig magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból a sávos idegennyelv oktatás mellett idegennyelv oktatás bevezetése (angol, német) az első évfolyamtól kezdve 2014 szeptemberétől Polgár Judit nevével fémjelzett sakk-módszerrel történő képességfejlesztés az első évfolyamban Családi-nap az iskola profiljának megfelelő logó
Pályázatok, felújítások: -
-
100 főt befogadó díszterem kialakítása „Várépítő-pályázat”, valamint iskolai alapítvány segítségével TAO-sportpályázatok 2011 óta folyamatosan(sportolói mezek, felszerelések, sporteszközök vásárlása) „Híres-neves volt diákjaink” elnevezésű emlékportál kialakítása volt lajosmizsei tanulók relikviáival o Polyák Imre (olimpiai bajnok birkózó) o Benke László (olimpiai bajnok mesterszakács, mestercukrász) o Utasi Ágota (válogatott kézilabdázó) o Törő Szabolcs (válogatott kézilabdázó) o Kocsis Tibor (X-Faktor országos győztes énekes) tanulói számítógépek, tanári laptopok, tantermi projektorok
2012-ben az állami iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szakmai irányítása alá kerültek, így a lajosmizsei iskola a Kecskeméti Tankerülethez került. Ekkor kapott új elnevezést iskolánk: Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola. A működtetést Lajosmizse Város Önkormányzata biztosítja. Ez utóbbi 2012-ben sikeres pályázat keretében felújította a központi iskola, valamint a volt kollégiumi szárny épületeit. Ez külső nyílászárócserét és fűtéskorszerűsítést eredményezett. 2013-ban pedig, szintén az önkormányzat által került felújításra a sportcsarnok, ahová négy új automata térelválasztó, és eredményjelző is került.
A működtető által felújított homlokzat az új nyílászárókkal,
Az iskolai alapítvány sikeres pályázata kapcsán kialakított díszterem.
és a felújított sportcsarnok.
Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola új logója.
