AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok. II. A közigazgatási hatósági eljárási illetékek

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya ................................................... 4 2. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése ..................................................................... 5 3. Az eljárási illetékkel kapcsolatban az illetéktörvényben előforduló fogalmak meghatározása .............................................................................. 5 II. A közigazgatási hatósági eljárási illetékek 1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgya............................................................. 7 2. A közigazgatási hatósági eljárási illeték mértéke.......................................................... 7 3. A közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja ............................................................. 8 4. A közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetésére kötelezettek .................................. 8 5. Az illeték visszafizetése az eljárási határidő túllépése miatt ......................................... 8 6. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése ............................................................ 9 7 Illetékmentesség a közigazgatási hatósági eljárási illetékek esetében......................... 9 8. Költségmentesség a közigazgatási hatósági eljárásban .............................................. 11 III. Az adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó speciális illetékszabályok 1. Az illetékkötelezettség keletkezése és a kérelem előterjesztése .................................. 13 2. Illetékmentesség az adóigazgatósági eljárásokban ..................................................... 14 3. Igazgatási szolgáltatási díjak az adóigazgatási eljárásokban..................................... 14 4. Az alapeljárás illetéke .................................................................................................... 15 5. A fellebbezés illetéke ...................................................................................................... 16 6. A felügyeleti intézkedés illetéke .................................................................................... 17 7. A végrehajtási kifogás illetéke....................................................................................... 18 8. Az adóhatósági jogorvoslati eljárások illetékének visszatérítése............................... 18 9. A másolat és kivonat, hitelesítés illetéke ...................................................................... 20 10. Az adóhatósági eljárások illetékének megfizetési módja............................................ 21 10.1. Az eljárási illeték megfizetése az állami adóhatóság illetékbeszedési számlájára 10.2. Az eljárási illeték megfizetése illetékbélyeggel 10.3. A lelet 11. Költségmentesség az adóhatósági eljárásokban .......................................................... 24

IV. A bírósági eljárási illeték 1.

A bírósági eljárási illetékek tárgya............................................................................... 26

2.

A bírósági eljárási illetékek fizetésére kötelezettek..................................................... 26

3.

A polgári eljárási illeték................................................................................................. 26 3.1. A polgári eljárás illetékének alapja 3.2. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke 3.3. Tételes illetékek 3.4. A csőd- és felszámolási eljárás 3.5. A cégbírósági eljárás

4.

A jogorvoslat illetéke a polgári eljárásban .................................................................. 29 4.1. A fellebbezés illetéke 4.2. A perújítás illetéke 4.3. A felülvizsgálati eljárás illetéke 4.4. Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények

5.

A büntetőeljárás illetéke ................................................................................................ 30 5.1. A büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény, valamint a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke 5.2. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke

6.

Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke ........................................................ 31

7.

Illetékkedvezmények a bírósági eljárásban ................................................................. 31 7.1. Illetékmentesség 7.2. Illetékmentes a polgári ügyekben 7.3. Illetékmentes a büntető ügyekben 7.4. Mérsékelt illeték 7.5. Illetékfeljegyzési jog

8.

Cégbírósági felügyeleti illeték ....................................................................................... 36 V. Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja ............................. 37 VI. Eljárási szabályok

1.

Az illeték alapjául szolgáló érték megállapítása.......................................................... 38

2.

Az illeték megfizetése ..................................................................................................... 38 2.1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése 2.2. A bírósági eljárási illeték megfizetése 2.3. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok 2.4. Az illetékbélyeg értéktelenítése 2.5. Az illetékbélyeg értékének visszatérítése 2.6. Fizetési meghagyás 2.7. Mulasztási bírság, adóbírság 2.8. Késedelmi pótlék 2.9. Az illeték törlése és visszatérítése 2

VII. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke................... 44 1. A szabálysértési eljárás illetéke 2. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke 3. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke 4. A másolat és kivonat illetéke 5. A fordítás illetéke 6. A hitelesítés illetéke 7. A levéltár által készített másolat illetéke 8. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke 9. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke 10. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás 11. Kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke 12. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek 13. Az építéshatósági eljárás illetéke 14. A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke 15. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke 16. Adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 17. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke 18. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 19. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke 20. A haditechnikai engedélyezések illetéke 21. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke A tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja

3

I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy – az Itv-ben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított – igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért pedig felügyeleti illetéket kell fizetni. Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként a) a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy b) soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében folytatja le. Az Itv-nek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Az eljárások után nem feltétlenül kell illetéket fizetni. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is. Az illetékmentességnek két fajtája van: • tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni; • személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Teljes személyes illetékmentességben részesül: 1. a Magyar Állam, 2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai, 3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 4. egyesület, a köztestület, 5. az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, 6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, 7. a vízgazdálkodási társulat, 8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, 9. a Magyar Nemzeti Bank, 10. a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, 11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában 1

Itv. 1. §, 2. § (5) bekezdése, 4-5. §

4

álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében, 12. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, 13. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 14. az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai. Az 3-7. és a 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor (illetve gépjármű, pótkocsi szerzésekor) a szervezetnek (alapítványnak) nyilatkoznia kell arról, hogy a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ha a nyilatkozat megtételére az eljárás megindítását megelőző adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy az eljárás megindítását megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse.2 Ha az Itv. 5. § (1) bekezdése szerinti (azaz az itt meghatározott teljes személyes illetékmentességben részesülők 1-14. pontja) szervezet (alapítvány) a közigazgatási hatósági vagy a bírósági eljárás kezdeményezésekor illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére – az adóvisszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti. Az eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet az állami adóhatósághoz címezve az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani, mely az eljárási illeték megfizetésének tényét igazolva a kérelmet továbbítja az állami adóhatósághoz. Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. 2. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése3 Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. Hivatalból induló ügyekben nem kell eljárási illetéket fizetni. 3. Az eljárási illetékkel kapcsolatban az Itv.-ben előforduló fogalmak meghatározása4 Az Itv. alkalmazásában

2

Az Itv. 5. § (2), (4) bekezdését az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI: tv. 149. §-a módosította 3 Itv. 3. § (4) bekezdés 4 Itv. 102. § (1) bekezdés

5

forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető, azzal, hogy: – vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke; – szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás – független felek közötti ügylet estén irányadó – pénzben kifejezhető értéke, – tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek – amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett – az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada, – a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel; közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányuló eljárás, valamint minden olyan eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés; cég: a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott jogalany.

6

II. A közigazgatási hatósági eljárási illetékek5 1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgya6 Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben az erre jogosult közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, az ügyfél részére adatot, tényt, jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Hatósági ügy továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés – a fegyelmi és etikai ügyek kivételével –, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. Az ilyen hatósági eljárásokért, cselekményekért általában illetéket kell fizetnie az eljárás kezdeményezőjének. A közigazgatási hatósági eljárásért az Itv.-ben megállapított illetéket kell fizetni. Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság • a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja; • az eljárást megszünteti; • az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le. Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni. Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért igazgatási vagy bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. 2. A közigazgatási hatósági eljárási illeték mértéke7 Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha az Itv. mellékletében foglaltak nem tartalmaznak eltérő szabályozást –3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték). Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha a törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint; Végzés elleni fellebbezésért – az Itv. eltérő szabályának hiányában – 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni; A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint; Az újrafelvételi eljárásért az általános tételű, azaz 3000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.

5

Itv. Harmadik rész, V: Fejezet Itv. 28. § 7 Itv. 29. § 6

7

3. A közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja8 Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke. Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni. Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken. 4. A közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetésére kötelezettek9 A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében az Itv. melléklete eltérően rendelkezhet. Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz. Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni. Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást. Ha a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket – az alapeljárás illetékével (igazgatási szolgáltatási díjával) egyidejűleg – annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni. 5. Az illeték visszafizetése az eljárási határidő túllépése miatt A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/A. §-a alapján ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A hatóság előző bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek fizeti meg.

8 9

Itv. 30. § Itv. 31. §

8

Ha az eljárás lefolytatásáért az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az Itv. szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek. Az előzőek szerint megállapított összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek. Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy az említett feltételek teljesülése ellenére fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot a fentiek alapján meghatározható összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti. 6. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése10 A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni. 7. Illetékmentesség a közigazgatási hatósági eljárási illetékek esetében11 Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített. Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében az Itv. mellékletében és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentesek az alábbi eljárások: 1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás; 2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása; 3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás; 4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat; b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá c) az anyakönyvi kivonat kiállítása; 5. az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes, ha 10 11

Itv. 32. § Itv. 33. §

9

a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben; b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez; c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére, cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére, cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére, d), tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára, e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez, f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez, g) a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben történik a kiállítása; 5/A. a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás; 6. a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat; 7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány; 8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat; 9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat; 10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat; 11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát; 12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás; 13. a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolványnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás; 14. munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat; 15. foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok; 16. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás; 17. az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok; 18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás; 19. az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás; 20. széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;

10

21. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából – jogszabály rendelkezése alapján – iratra vezetett hivatalos záradék; 22. a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat; 23. az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást; 24. a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás; 25. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás; 26. közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése; 27. a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás; 28. a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás; 29. a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezés; 30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; 31. az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás; 32. az őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt került sor. 33. a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás. 34. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi eljárása; 35. a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása; 36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás; 37. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás. 38. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás; 39. a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat; 40. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás; 41. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás.

11

8. Költségmentesség a közigazgatási hatósági eljárásban A Ket. 159. §-a alapján a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerint engedélyezhető természetes személy ügyfél kérelmére – az illetékmentességet is magában foglaló – részleges vagy teljes költségmentesség. A teljes költségmentesség az alapeljárási és/vagy jogorvoslati illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes mentességet jelent. A részleges költségmentesség az ügyfelet vagy valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesíti. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri, alapszabályként az eljárás költségeit mindenki maga viseli. A Ket. 159. §-a lehetővé teszi, hogy azon természetes személy részére, aki kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget, vagy annak egy részét nem képes viselni, az eljáró hatóság jogai érvényesítésének megkönnyítésére részleges vagy teljes költségmentességet engedélyezzen. Az ügyfél a költségmentesség iránti kérelmét az első és másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a végrehajtási eljárás során is előterjesztheti. A kérelemhez az ügyfélnek csatolnia kell: – a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását; – nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot; – amennyiben az ügyfélnek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van, akkor ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot; – abban az esetben, ha az ügyfélnek, illetőleg a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem is nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél e tényről szóló nyilatkozatát; – nyilatkoznia kell továbbá ingatlantulajdonáról. Az ügyfél a kérelmében a jövedelemigazoláson (nyugdíjon) túl további olyan körülményeket tárhat fel, melyek alapján az eljáró hatóság – a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – különös méltánylást érdemlő körülményeire tekintettel, a saját és az általa eltartottak létfenntartásának veszélyeztetettsége miatt költségmentességben részesítheti. Amennyiben a költségmentesség iránti kérelem nem tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a kérelem elbírálásához szükségesek és azok hivatalból sem állnak rendelkezésre, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani és tőle kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaival kapcsolatban adatokat kell kérni. A hiánypótlásra való felhívásban tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy a kereseti és jövedelmi viszonyait munkáltatói igazolással tudja bizonyítani, míg a vagyoni viszonyai vonatkozásában a 1. számú mellékletet képező formanyomtatvány kitöltésére kell felszólítani. Amennyiben az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget (és a határidő meghosszabbítását sem kérte), a hatóság az eljárást a Ket. 31. § (2) bekezdése alapján megszüntetheti. A költségmentesség engedélyezéséről végzésben kell dönteni.

12

III. Az adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályok Az adóhatósági eljárás az adott ügy jellegétől függően hivatalból vagy az adózó kérelmére (bejelentésére, bevallására) indulhat. A hivatalból indult eljárás nem jár illetékfizetési kötelezettséggel. Fontos azonban már itt kiemelni, hogy az elsőfokú adóeljárások – néhány kivételtől eltekintve – mentesek az illeték alól. Az adóhatósági eljárásnál megkülönböztetünk első fokú eljárást (alapeljárás), másodfokú eljárást (fellebbezési eljárás), rendkívüli jogorvoslati eljárást (felügyeleti intézkedéssel kapcsolatos eljárás) [a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslati eljárás a továbbiakban együtt: jogorvoslati eljárás] és végrehajtási eljárást. Az adóhatósági eljárási illeték tárgya az első fokú eljárás mellett a jogorvoslati eljárás, nevezetesen a fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelem, illetve a végrehajtási kifogás elbírálásával kapcsolatos eljárás. 1. Az illetékkötelezettség keletkezése és a kérelem előterjesztése az adó- és vámhatósági eljárásokban Az eljárási illetékkötelezettség az adó- és vámhatósági (a továbbiakban együtt: állami adóhatósági) eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik, mely fizetési kötelezettség mind a természetes személyekre, mind a jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre kiterjed. Az eljárási illetéket a magyar állami adóhatóság eljárásáért kell fizetni, ezért az ilyen eljárás igénybevevője állampolgárságtól függetlenül köteles illetéket fizetni, kivéve, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni. Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az adóhatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, azt elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. Amennyiben az adózó a kérelmét az elsőfokú határozat meghozatala vagy a jogorvoslati kérelem esetén annak elbírálása előtt visszavonja, az illetékkötelezettség fennáll.18 Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének az eljárás megindítását követő változása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni, azaz ha az eljárás megindítását követően az adózó változtat a kérelmén és az érték emelkedik, ilyenkor az emelt mértékhez igazodik az illeték.19 Az illetékkülönbözet megfizetésére az adóhatósági eljárásban az adózót határozatban kell felhívnia a szervezeti egységnek, amelynél az eljárás folyamatban van. Az eljárást megindító kérelmet az adózó írásban vagy elektronikus úton, illetve szóban is előterjesztheti. Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló PM rendelet12 pontosan meghatározza, hogy az adózók mely adóügyeiket intézhetik telefonon. Az adóhatóság Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén keresztül intézett ügyek illetékmentesek. (Az adóhatóság telefonos ügyintéző rendszeréről külön információs füzet szól.) Az ügyfélszolgálati irodában vagy az adóhatóság hivatali helyiségében előterjesztett szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. A szóban vagy írásban előterjesztett kérelmet az illetékfizetés szempontjából körültekintő módon kell megvizsgálni és a beadványt aszerint kell minősíteni, hogy az az adóhatósági eljárás megindítására irányul-e vagy az ügyfél csak tájékoztatást kér az adóhatóságtól.13A beadvány ilyen jellegű minősítését szükség esetén az ügyfél nyilatkoztatásával kell elvégezni. 12 13

34/2007. (XII. 29.) PM rendelet az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 120. § (1)-(2) bekezdése és az Art. 1. § (5) bekezdése alapján

13

A tájékoztatást kérő beadvány ugyanis nem minősül adóhatósági eljárás megindítására irányuló beadványnak, és így ezekkel a beadványokkal összefüggésben illetéket sem kell leróni. 2. Illetékmentesség az adóigazgatási eljárásokban A kérelemre indult adóhatósági eljárásban az illetékkötelezettség megállapításakor figyelemmel kell lenni az illetéktörvény illetékmentességi szabályaira és csak azon első fokú, illetve jogorvoslati eljárásért lehet megkövetelni az illeték lerovását, amelyet az Itv. nem minősít tárgyi illetékmentes eljárásnak.14 Az Itv. 33. § (2) bekezdésének 23. pontja értelmében tárgyi illetékmentes eljárás az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás (ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is). Ez a tárgyi illetékmentesség azonban nem terjed ki a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárásra, továbbá az adó-, a vám-, az illetékés a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadására, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárásra. Tárgyi illetékmentes a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése, az adóhatóság által az adózó folyószámlájának egyenlegéről készített határozat elleni jogorvoslati eljárás és a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szerepeltetés kérelmezése. Illetékmentes a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan kiállított együttes adóigazolás kiadása is. Tárgyi illetékmentesség esetén nem kell illetéket fizetni. Mindezek alapján az első fokú adóigazgatási eljárásban a főszabály a tárgyi illetékmentesség, de a jogorvoslati eljárás általában illetékköteles. A tárgyi illetékmentesség vizsgálata mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adózó személyes illetékmentességet élvez-e. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett személyes mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Személyes illetékmentesség esetén eljárási illetéket lerovatni, illetve megfizettetni nem lehet. A személyes illetékmentességre jogosultak körét az Itv. 5. § (1) bekezdése határozza meg. A személyes illetékmentességre vonatkozó részletes szabályok a I.1. pontban kerülnek ismertetésre. 3. Igazgatási szolgáltatási díjak az adóigazgatási eljárásokban Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyet igazgatási szolgáltatási díjkötelezettség terhel. Az adóigazgatási eljárásban ilyen – az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű (3000 forint) – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az adóazonosító jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért, ha az új igazolvány kiadása birtokból való kikerülés (elvesztés, lopás, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.15

14 15

Itv. 33. § (2) bekezdés 3. pont, 15. pont, 22. pont, 23. pont, 26. pont, 30. pont, Itv. Melléklet XXI. Cím 4. pont A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10. §-a

14

Szintén igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá tartozik az ingatlanok forgalmi értékadatainak adatszolgáltatása, amelyet az adóhatóság kérelem alapján teljesít az ingatlanok forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartásból.16 4. Az alapeljárás illetéke Az Itv. a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az első fokú közigazgatási hatósági eljárások igen széles körére egységes, átalány jellegű, ún. általános tételű eljárási illeték fizetését írja elő, melynek mértéke 3000 forint.17 Az első fokú állami adóhatósági eljárások közül a méltányossági eljárásért és a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló eljárásért kell illetéket fizetni. Illetékköteles továbbá az adó, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása iránt kezdeményezett eljárás is. Általános tételű (3000 forint) eljárási illeték alá esik az adóhatósági eljárások közül: – A méltányossági eljárás Ezen eljárások alatt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 134. § (1) és (3) bekezdései alapján indított adómérséklési eljárásokat kell érteni. Az Art. 168. § (6) bekezdésében szabályozott, önellenőrzési pótlék mérséklése iránti kérelem – amennyiben az adózó arra hivatkozik, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható – nem tartozik az illetékköteles méltányossági eljárások körébe. – A fizetési könnyítési eljárás Az Art. 133. §-a, alapján kezdeményezett fizetési könnyítési (fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése) iránti eljárás. – Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségekre irányuló fizetési kedvezményi kérelem.

5. A fellebbezés illetéke Az első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezés előterjesztésekor illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás attól függetlenül illetékköteles, hogy az alapeljárás során történt-e illetékfizetés vagy sem. A fellebbezési eljárás illetékének mértékét az Itv. 29. § (2) bekezdése határozza meg attól függően, hogy az eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható-e vagy sem. A tárgyi illetékmentesség a másodfokú eljárásban nem érvényesül, ezért a fellebbezési eljárásért – az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás [Itv. 33. § (2) bekezdése 30. pontja] kivételével – főszabályként illetéket kell fizetni. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a fellebbezéssel érintett, vagy a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint illetéket kell fizetni, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 500 000 forintot.18 Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, tételes illetéket kell fizetni, melynek mértéke 5000 forint. 16

Art. 54/A. §-a és az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet Itv. 29. § (1) bekezdése módosította egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 155. § (1) bekezdése 18 Itv. 29. § (2) bekezdése 17

15

Értékhez igazodó fellebbezési illetéket kell fizetni például az alábbi másodfokú adóigazgatási eljárásokban: – adófizetési kötelezettséget megállapító határozat elleni fellebbezés, – mulasztási bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezés, – méltányossági ügyben hozott határozat elleni fellebbezés, – fizetési halasztást, valamint részletfizetést pótlékkötelesen engedélyező határozat ellen benyújtott fellebbezésnél, ha a fellebbezés a pótlék összegére irányul. Az értékhez igazodó eljárási illeték alapja az adóhatósági eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke [Itv. 30. §]. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezés benyújtása időpontjában megállapítható érték, vagyis a fellebbezésben vitatott vagy a fellebbezéssel érintett érték eltérhet az alapeljárásban szereplő értéktől, különösen: – utólagos adómegállapítás esetén, ha csak a késedelmi pótlék és a bírság vitatott, a jogorvoslati illeték alapja a vitatott összeg; – ha az adókülönbözet (adóhiány) jogszerűsége (az adóhatósági megállapítás jogalapja) vitatott, a megállapított adókülönbözet (adóhiány) után kell a fellebbezési illetéket leróni; – ha az adózó az adókülönbözet (adóhiány) összegét vitatja, továbbá kéri a bírság és a késedelmi pótlék törlését is, a fellebbezéssel érintett fizetési kötelezettség összegébe, azaz a jogorvoslati illeték alapjába nem számít bele az adóhiány (adókülönbözet) után járulékosan megállapított adóbírság és késedelmi pótlék összege; – a megállapított késedelmi pótlék a fellebbezési illeték alapja, amennyiben a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget adózó fellebbezésében az eredeti esedékességtől eltérő időpontra kéri meghatározni [Art. 165. § (3) bekezdés]. Ha a vitatott összeg nagysága pontos megjelölés hiányában nem állapítható meg, a fellebbezési eljárás során a fellebbezésre irányadó teljes összeg, tehát a kérelem alapjául szolgáló adó, pótlék, illetve bírság teljes összege az illeték alapja. Méltányossági eljárás során az eljárás tárgyának értékéhez igazodó fellebbezési illetéket – a fellebbezés tartalmától függően – az alábbiak szerint kell megállapítani: – adó elengedésére irányuló kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az illeték alapja a teljes (elengedni kért) összeg, – az adó elengedése iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a vitatott összeg az illetékalap, – adómérséklés iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az elengedni kért összeg az illeték alapja, – adómérséklés iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a kért és a törölt összeg közötti különbözet az illeték alapja. Fizetési könnyítés iránti eljárásban a fellebbezési illeték a fellebbezés tartalmától függően az alábbi esetben értékhez igazodó: – fizetési halasztást, illetőleg részletfizetést pótlékkötelesen engedélyező határozat ellen benyújtott – a pótlék jogszerűséget vagy összegszerűséget vitató fellebbezés esetén az illeték alapja a pótlék teljes összege. A fellebbezési eljárás tárgyának, értékének az illeték fizetésére kötelezett által történő – az eljárás megindítását követő – olyan jellegű megváltoztatása, amelynél fogva az illetékfizetésre kötelezettnek a lerótt illetéknél kevesebb összegű illetéket kellene fizetni, az illetékfizetési kötelezettségre nincs hatással, vagyis ilyen esetben – az Itv. 30. § (3) bekezdése értelmében – az illeték visszatérítésének nincs helye.

16

Tételes mértékű, azaz 5000 forint összegű fellebbezési illetékfizetési kötelezettség alá esnek például: – számviteli hiányossággal kapcsolatos megállapítások sérelmezése, ha nem szabtak ki emiatt mulasztási bírságot, – a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvitával kapcsolatos másodfokú eljárások, – a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentés elutasítása, – eva hatálya alá történő bejelentkezés elutasítása, – fizetési halasztás, valamint részletfizetés iránti kérelmet elutasító illetve annak részben vagy egészben helyt adó határozat elleni fellebbezés, A végzés ellen benyújtott fellebbezésért – az Itv. eltérő szabályának hiányában – 3000 forint illetéket kell fizetni.19 Azonban abban az esetben, ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a határozat elleni fellebbezésben a végzést is megtámadja, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást. 6. A felügyeleti intézkedés illetéke20 A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. A felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő az a személy is, akit (amelyet) az adóhatóság a felszámolással megszűnt adózó adótartozásának megfizetésére kötelezett. Az adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el.21 Amennyiben az adózó határidőn túl nyújtotta be a fellebbezést, igazolási kérelmet előterjesztett, de annak az adóhatóság nem adott helyt, valamint ha az elkésett fellebbezéssel egyidejűleg nem terjesztett elő igazolási kérelmet, e körben érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kell elbírálni, és ennek megfelelő összegű illetéket kell leróni. A hivatalból indult felügyeleti intézkedés illetékmentes, míg a felügyeleti intézkedés iránti kérelemért az Itv. 29. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű illetéket kell fizetni, tehát a fellebbezési illetékkel azonos mértékűt. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az

19

Itv. 29. § (4) bekezdése Art. 141. § 21 Art. 136. § (6) bekezdése 20

17

eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint.22 7. A végrehajtási kifogás illetéke23 A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés után pedig 10 000 forint eljárási illetéket kell fizetni. 8. Az adóhatósági jogorvoslati eljárások illetékének visszatérítése Az előre megfizetett jogorvoslati eljárási illetéket az adózónak akkor kell visszatéríteni, ha a kifogásolt döntés vagy intézkedés az adózó hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.24 A visszatérítésnek tehát olyan esetben van helye, ha a megváltoztatott vagy megsemmisített döntés/intézkedés úgy sértett anyagi vagy eljárásjogi szabályt, hogy a jogszabálysértő adóhatósági döntés/intézkedés összességében hátrányosabb az adózóra nézve. A jogorvoslati eljárásban lerótt illeték visszatérítése e két egyidejűleg meglévő feltétel esetén lehetséges. Az eljáró adóhatóság az adózó kérelme nélkül is (hivatalból) köteles a jogorvoslati eljárás során hozott döntésében intézkedni az előre megfizetett illeték visszatérítése iránt. Az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja.25 Az elsőfokú eljárásban lerótt illeték visszatérítésére nincs jogi lehetőség. A jogorvoslati eljárásban lerótt illeték visszatérítésének sincs helye, ha a kifogásolt határozat módosítására, visszavonására nem jogszabálysértés miatt, hanem egyéb okból, a Ket. 103. § (2) bekezdése alapján kerül sor. Amennyiben azonban az első fokú határozatban alapul vett, ún. határozati tényállás alapján megalapozottnak tűnik a döntés, de a határozati tényállás eltér a valóságos történeti tényállástól (például az adózó fellebbezésében olyan új tényeket tárt fel, melyről az első fokú adóhatóság nem tudott, de figyelembe kellett volna vennie a határozathozatalnál), az alaphatározat jogszabálysértőnek minősül és rendelkezni kell a lerótt illeték visszatérítéséről. Vissza kell téríteni az illetéket abban az esetben, ha az adózó az adóhiányra vonatkozó megállapításokat és a mulasztási bírság kilátásba helyezését, illetve a számviteli rend helyreállítására való kötelezést is megfellebbezi és a jogorvoslat során csak az utóbbiakat és nem az összegszerűséget érinti a határozat megváltoztatása. A jogszabálysértés lehetősége a mérlegelési jogkörben hozott döntéseknél sem zárható ki, amennyiben az első fokú adóhatóság által mérlegelt szempontokat a jogorvoslati eljárás során 22

Itv. 29. § (3) bekezdése módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 155. § (2) bekezdése 23 Itv. 29. § (5) bekezdése 24 Itv. 32. § (1) bekezdése 25 Itv. 32. § (3) bekezdése

18

a felettes szerv azért értékeli eltérően, mert az első fokú határozat jogszabálysértőnek bizonyul. Az adózó javára történő megváltoztatásnál tehát a lerótt illetéket vissza kell téríteni. A Ket. 103. §-ában, valamint az Art. 135. §-ában meghatározott feltételekkel az első fokú adóhatóság az adózó fellebbezésének benyújtását követően saját hatáskörben a jogsértő határozatát/végzését a fellebbezésnek megfelelően módosíthatja, visszavonhatja. Ha az első fokú adóhatóság a fellebbezés felterjesztése előtt észleli, hogy a döntése az adózó hátrányára jogszabálysértő, akkor a jogsértést orvosló döntésében a lerótt illeték visszatérítéséről is intézkednie kell. Amennyiben az adózó a felterjesztés előtt visszavonja a fellebbezését, nincs helye a megfizetett illeték visszatérítésének. Amennyiben a felügyeleti intézkedés során olyan jogszabálysértés kerül megállapításra, melyet már a fellebbezés elbírálásakor figyelembe kellett volna venni, nem csak a felügyeleti eljárási illeték, de a fellebbezés során lerótt jogorvoslati illeték visszatérítéséről is rendelkezni kell, a jogorvoslati eljárásban irányadó feltételekkel. Ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság az Art. 159. § (2) bekezdése szerint a végrehajtási kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja, és erről a benyújtót tájékoztatja, egyidejűleg e tájékoztatásában intézkedik az illeték visszatérítése iránt. A végrehajtási kifogás felterjesztése esetén, ha a kifogásolt intézkedés részben vagy egészben jogszabálysértő, a kifogás illetékének visszatérítéséről a kifogás tárgyában hozott végzésben a másodfokú hatóság rendelkezik. Végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetékének visszatérítésére akkor van lehetőség, ha az adóhatóság által a végrehajtás során hozott végzés, illetőleg az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása úgy sértett anyagi vagy eljárásjogi szabályt, hogy az összességében hátrányosabb az adózóra. Ha a lerótt illeték visszatérítésének helye van, erről hivatalból a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban26, végzésben illetve a végrehajtási kifogás elfogadásáról szóló tájékoztatásban kell intézkedni, meg kell jelölni az adózó által ténylegesen lerótt és a visszatérítendő illeték összegét. Az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja.27 A visszatérítésre rendelkezésre álló határidő a határozat, végzés jogerőre emelkedésének, a végrehajtási kifogás elfogadására vonatkozó tájékoztatás kézbesítésének napját követő 30. nap. Amennyiben az adózónak az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, illetve egyéb adók módjára behajtandó köztartozása van, akkor az Art. 151. § (2) bekezdése értelmében az adóhatóság a visszatérítendő illeték összegét a tartozás erejéig visszatarthatja, amellyel a tartozás megfizetettnek minősül. A felszámolás alatt álló adózóknál a visszatartás helyett beszámításnak van helye.28 Amennyiben az adóhatóság illetékbeszedési számlájára megfizetett illeték visszatérítésére kerül sor, akkor a pénzforgalmi számlával rendelkező adózó részére csak számlaszámra történhet az utalás, míg a pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózó részére postai úton, illetve bankszámlára teljesíthető a visszatérítés.29

26

Itv. 32. § (2) bekezdése Itv. 32. § (3) bekezdése 28 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 36. § (1) bekezdése és 38. § (1)-(3) bekezdése alapján 29 Art. 38. § (4) bekezdése 27

19

Az illetékbélyeggel lerótt illeték visszatérítése esetén a határozatnak az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóhatósághoz továbbításáról az első fokú adóhatóság gondoskodik. Ha az adózó a jogorvoslati illetéket nem fizette meg és e mulasztása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki terhére, majd a jogorvoslati illetéket az adózónak az Itv. alapján utóbb vissza kellett téríteni, illetve a jogorvoslati illeték visszatérítésének lett volna helye, a visszatérítés nem érinti a mulasztási bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogszerűségét. Az illeték visszatérítésének ténye ugyanis nincs hatással az adózó korábbi mulasztására, így a mulasztásra tekintettel hozott határozatra sem. 9. A másolat és kivonat, hitelesítés illetéke30 A közigazgatási hatósági eljárásban készített hiteles vagy hitelesítetlen másolat, kivonat általában illetékköteles. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges. Magyar nyelvű másolat esetében oldalanként 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében oldalanként 300 forint az illeték. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Az adóellenőrzés megállapításairól készült jegyzőkönyv, illetve az eljárás során készült egyéb jegyzőkönyvek illetékmentesek, azonban az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által az átvételt követően – ismételten – kért jegyzőkönyv másolatának, kivonatának kiadása már a fentiek szerint illetékköteles. A folyószámla-kivonat évente egyszeri – az Art. 43. § (8) bekezdésén alapuló – hivatalból történő kiadása nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, mivel hivatalból indult eljárás esetén fel sem merül az eljárási illetékkötelezettség. Az adózó kérelmére a Ket. 86. § (5) bekezdése alapján ezt követően – bármikor – kiadott folyószámla-kivonat azonban illetékköteles. Az egyéb illetékmentes eljáráshoz szükséges másolat illetékmentes, ezért – a későbbi ellenőrizhetőség érdekében – az adózó nyilatkozata alapján minden, az adóhatóság által kiállított másolatra rá kell vezetni a felhasználás célját. Amennyiben az adóhatósági eljárás során hitelesítésre kerül sor – ha a jogszabály kivételt nem tesz – másolat, kivonat, vagy fordítás után oldalanként 100 forint, iraton lévő aláírás után aláírásonként 500 forint az illeték mértéke. 10. Az adóhatósági eljárások illetékének megfizetési módja 10.1. Az eljárási illeték megfizetése az állami adóhatóság illetékbeszedési számlájára31 A másolat, kivonat, hitelesítés illetékének kivételével az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál indított eljárás – ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is – illetékét, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni, ha az eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni. 30 31

Itv. Mellékletének IV. Címe Itv. 73. §

20

A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Az eljárási illetéket a pénzforgalmi számlával rendelkező adózók csak átutalással, a pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózók pedig postai készpénz-átutalási megbízással, illetőleg belföldi számláról történő átutalással egyaránt rendezhetik. Az adóhatóságnál lehetőség van az eljárási illeték bankkártya használatával való elektronikus megfizetésére, ami az adózó illetékességétől függetlenül az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain – annak nyitvatartási ideje alatt – rendelkezésre álló ún. POS terminál segítségével lehetséges.32 Amennyiben az adózó több illetékköteles kérelmet nyújt be, de csak részben fizeti meg az eljárási illetéket, az Art. 43. § (3) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelően a teljesített befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni – kivéve azon kérelmeket, melyek illetékét az Itv. szerint illetékbélyegben kell megfizetni33 –, és a meg nem fizetett illetéket kell az adózó folyószámláján továbbra is előírni. Az adóhatóság az illetékköteles kérelem beérkezésének megfelelő esedékességgel kötelezettségként előírja a fizetendő eljárási illeték összegét az adózó folyószámláján. Az adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 10. munkanapon ellenőrzi az eljárási illetéknek az adóhatóság által közzétett illetékbeszedési számlára történő megfizetését. Amennyiben az adóhatóság észleli, hogy az eljárási illetéket nem, vagy nem teljes összegben fizették be, a hiányzó illeték összegét – a mulasztási bírsággal együtt – határozatban közli az adózóval, azzal, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének a határozat közlésétől számított 8 napon belül eleget tesz, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie46. Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettséget az adózó felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, akkor a fizetendő illetéken felül késedelmi pótlékot kell fizetni és a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 000 forint mulasztási bírság is kiszabható [Art. 172. § (11) bekezdés]. A mulasztási bírság esedékessége a határozat jogerőre emelkedését követő 15. nap. A meg nem fizetett eljárási illetéket és mulasztási bírságot az illetékes adóhatóság hajtja be az Art-ban foglalt rendelkezések szerint. Adóügyekben az illetékfizetés elmulasztása az eljárás lefolytatásának nem akadálya [Art. 120. § (6) bekezdés]. Abban az esetben, ha az adózó az adóhatóság illetékbeszedési számlájára a jogszabályban szereplő mértéknél magasabb összegű illetéket fizetett meg, akkor az adózó az így keletkezett túlfizetés visszatérítését az Art. 43. § (5)-(6) bekezdés alapján – a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint – igényelheti, feltéve, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs és bevallási kötelezettségeinek is eleget tett. 10.2. Az eljárási illeték megfizetése illetékbélyeggel A másolat, kivonat, hitelesítés illetékét az általános rendelkezések szerint továbbra is illetékbélyeggel kell megfizetni. Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. Az illetékbélyeggel fizetendő eljárási illeték összegét oly módon kell kerekíteni, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számítani. 32 33

Art. 38. § (1)-(1a) bekezdése és a 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 11-14. §-a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének szabályairól

21

Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az adózónak átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az az eljáró adóhatóság értékteleníti felülbélyegzéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték. Az értéktelenítést akkor is az az adóhatóság végzi, amelyiknél az eljárást kezdeményező iratot benyújtották, ha utóbb az ügyet más hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz teszi át. A megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítésére vonatkozó szabályokat az Itv. 94. §-a tartalmazza. Az ügyben eljáró adóhatóság ügyintézője a hozzá került iratot minden esetben abból a szempontból is köteles megvizsgálni, hogy az iraton az illetéket szabályszerű időben, módon, vagy mértékben rótták-e le. Az eljáró adóhatóság kötelezettsége az ügyfél tájékoztatása és figyelmeztetése az illeték mértékére és annak szabályszerű lerovására, amely személyesen vagy postai úton válaszlevelezőlap megküldésével történhet: – Ha az illetékfizetésére kötelezett a kérelmet személyesen nyújtja be vagy terjeszti elő, de az illetéket nem fizette meg, őt az illeték megfizetésére azzal kell figyelmeztetni, hogy ha azt 8 napon belül nem fizeti meg, és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, akkor az illetéken felül mulasztási bírság is terheli. – A postai úton előterjesztett beadvány esetén az adózót postai úton kell figyelmeztetni az illeték lerovására, mely felhívás megtételére a válasz-levelezőlap (Pü. 1110. r.sz. Felhívás illetékbélyeg felragasztására) szolgál. A válasz-levelezőlapon meg kell jelölni az illeték pontos összegét és a postaköltséget. A válasz-levelezőlapon az ügyfelet figyelmeztetni kell arra, hogy ha az illetéket és a felhívás postaköltségét – e címen 200 forintot – 8 napon belül a válasz-levelezőlapon nem fizeti meg, az illetéken és a felhívás költségén felül, az Itv. 82. §-ában említett, az Art. 172. § (11) bekezdésében meghatározott mértékű mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A válasz-levelezőlapot borítékban kell elhelyezni és tértivevényes küldeményként az adózó részére megküldeni. Elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is figyelmeztetni kell az ügyfelet. Az illetéket és a felhívás 200 forintos postaköltségét a válasz-levelezőlapon kell illetékbélyeggel megfizetni. A 200 forintos postaköltség megjelölésénél figyelemmel kell lennie arra, hogy az illetékbélyeggel fizetendő illetékek megfizetéséhez 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 forintos címletű illetékbélyegek kerülnek forgalomba.34 A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton is fel kell jegyezni, a személyesen eljáró ügyféllel igazoltatni kell. Amennyiben az adózó az illetékköteles eljárásoknál a közigazgatási hatósági eljárási illeték összegét az Itv. rendelkezéseivel ellentétesen a kérelmén illetékbélyeggel rótta le, a személyesen megjelenő adózótól a kérelem átvételét megtagadni nem lehet. A személyesen megjelenő adózó figyelmét fel kell hívni arra, hogy az eljárási illeték összegét az adóhatóság illetékbeszedési számlájára haladéktalanul meg kell fizetnie vagy kérheti az eljárási illeték összegének átvezetését. A személyesen és postán benyújtott kérelmek esetében is az adózót értesítő levélben kell tájékoztatni az illeték összegének folyószámlán történt jóváírásról és arról, hogy a 17-es számú nyomtatvány benyújtásával átvezetést (kiutalást) kérhet. Az illeték megfizetését az eljáró szervezeti egység az értesítő levél kézhezvételét követő 10. munkanapon ellenőrzi, és amennyiben megállapítja, hogy azt az adózó nem fizette meg, határozatban tájékoztatja az adózót arról, hogy az eljárási illetéket fizesse meg. 34

38/2004. (VIII. 16.) PM rendelet az illetékbélyegek forgalomba hozataláról

22

Ha az adózó az illetékköteles eljárásoknál az illetékbélyegben fizetendő eljárási illeték összegét az Itv. rendelkezéseivel ellentétesen az adóhatóság illetékbeszedési számlájára fizette meg, a kérelmet be kell fogadni, és egyidejűleg fel kell hívni az adózó figyelmét, hogy az eljárási illetéket illetékbélyegben fizesse meg. Tájékoztatni kell továbbá, hogy kérheti a tévesen befizetett illeték visszatérítését az Art. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai szerint. Amennyiben az eljáró szervezeti egység megállapítja, hogy az adózó a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az illetékbeszedési számlára is megfizette, értesítő levélben tájékoztatja arról, hogy kérheti a tévesen lerótt illeték összegének kiutalását. 10.3. A lelet35 Abban az esetben, ha az adózó nem adóhatósági, hanem más hatósági illetve bírósági eljárás során a hatóság/bíróság eljárási illeték megfizetésére vonatkozó felhívásának közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A leletet – a 11L1 sz. Lelet1 közigazgatási, bírósági eljárási illetékhez – űrlapon kell elkészíteni. A kitöltésnél figyelni kell arra, hogy minden adatot tartalmazzon, amely szükséges az illetékkiszabásához, illetőleg az illetékkiszabás elleni fellebbezés elbírálásához. Fel kell tüntetni az illetékfizetésre való felhívás megtörténtét, időpontját. Az űrlapra rá kell vezetni az irat másolatát, vagy azt csatolni kell az űrlaphoz. A nyomtatványt annak készítője aláírásával és keltezéssel köteles ellátni, a lelet készítésének tényét az illetékhiányos iraton is rögzíteni szükséges oly módon, hogy abból megállapítható legyen a mulasztás oka, az illetékhiány mértéke. A leletet mellékleteivel együtt kell az illetékes állami adóhatóságnak soron kívül megküldeni. Az adózó terhére az illetékes állami adóhatóság írja elő az illetéket és a felhívás költségét és szabja ki a mulasztási bírságot. Az illeték és mulasztási bírság kiszabására az állami adóhatóság azon szervezeti egysége jogosult, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett lakik, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az az illetékügyben eljáró szervezeti egység szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. 11. Költségmentesség az adóhatósági eljárásokban36 A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti. A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. Az illeték vagy díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben az egyetemleges fizetési kötelezettség alapján fizetésre kötelezett ügyfél, kivéve, ha egyébként költségmentességben részesült. Gazdálkodó szervezetekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre törvény engedélyezhet költségmentességet. 35 36

Art. 113. §-a és az Itv. 73/A. § (3) bekezdése alapján Ket. 159. §-a és a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról

23

Költségmentességet engedélyezhet az adóhatóság: 1.) Ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és az adózó ingatlantulajdonnal egyáltalán nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik. (Ilyen kérelmek esetén figyelmen kívül kell hagynia az adóhatóságnak az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő, és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.) 2.) Jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül annak az adózónak, aki a kérelem benyújtásakor a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, c) hajléktalan személy, d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult. 3.) Költségmentesség illetve részleges költségmentesség engedélyezhető különösen indokolt esetben, ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és az adózó ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik. (Ilyen kérelmek elbírálásánál az illetékmentesség engedélyezése szempontjából az adóhatóságnak figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.) 4.) Kivételes esetben – az adózó nyilatkozata alapján – költségmentesség engedélyezhető akkor is, ha az előzőekben írt feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró adóhatóság az adózó egyéb, különös méltánylást érdemlő körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az adózó és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett. Az ingatlantulajdon vonatkozásában mindig az adózó nyilatkozatát kell irányadónak tekinteni, amennyiben az nem ellentétes az adóhatóság által ismert, vagy köztudomású tényekkel. A költségmentességi kérelmét az adózó az első és másodfokú eljárásban, valamint a végrehajtási eljárás során terjesztheti elő. Ha az eljárás az adózó felügyeleti intézkedés iránti kérelmével kapcsolatban indult, akkor az adózó rendkívüli jogorvoslati eljárásban kérheti a költségmentesség engedélyezését. Az adózónak a kérelméhez csatolnia kell: – a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását; – nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot; – amennyiben az ügyfélnek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van, akkor ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot;

24

– abban az esetben, ha az ügyfélnek, illetőleg a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem is nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél e tényről szóló nyilatkozatát; – nyilatkoznia kell továbbá ingatlantulajdonáról. Ha az adóhatóság tudomására jut, hogy az adózó a költségmentesség iránti kérelem benyújtásakor rosszhiszeműen valótlan adatot szolgáltatott, vagy az adóhatóságot egyéb módon megtévesztette és ezzel kérelme tárgyában a döntést számára kedvező irányba befolyásolta, akkor az adóhatóság a költségmentességet engedélyező végzését az eljárás megindulására visszamenő hatállyal visszavonja vagy módosítja, és az adózót az eljárás során felmerült illeték részben, vagy egészben történő megfizetésére ugyanilyen hatállyal kötelezi. A költségmentesség biztosítása esetén annak hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdődően – általában – kiterjed az egész eljárásra, így az első és a másodfokú adóhatósági eljárásra, valamint a végrehajtási eljárásra is. Részleges költségmentesség engedélyezése esetén az adózó az erre vonatkozó végzésben meghatározott körben és mértékben mentesül a költségek viselése alól. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem rendkívüli jogorvoslatnak minősül, ezért az adózónak a költségmentességet újból kell kérelmeznie, legfeljebb – attól függően, hogy időben milyen friss adatok állnak az adóhatóság rendelkezésére – az adózó mentesülhet egyes adatok igazolása alól. A költségmentesség iránti kérelem elutasításáról (visszavonásáról, módosításáról) szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A költségmentesség engedélyezése iránti eljárás – a költségmentesség iránti kérelmet és a feltételek fennállásának igazolásához szükséges iratok kiállítását is ideértve – az Itv. 33. § (2) bekezdésének 22. pontja szerint tárgyánál fogva illetékmentes.

25

IV. A Bírósági eljárási illetékek 1. A bírósági eljárási illetékek tárgya37 A bírósági eljárásért az Itv-ben megállapított illetéket kell fizetni. Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. A bíróság, valamint büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat illetékére – az Itv. eltérő rendelkezéseinek hiányában – az Itv. mellékletének IV. címében foglaltak az irányadók. 2. A bírósági eljárási illetékek fizetésére kötelezettek38 Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Ebben az esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Több kötelezett esetén – ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg – a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul. 3. A polgári eljárási illeték 3.1. A polgári eljárás illetékének alapja39 A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Bizonyos esetekben ettől eltérően alakul az illetékalap: • így a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke, valamint • abban az esetben, ha az eljárás tárgyának értéke a fenti általános szabály szerint nem állapítható meg, feltéve, hogy törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint; b) törvényszék előtt: – első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint, – fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint, c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint; d) a Kúria előtt: 37

Itv. 37. § Itv. 38. § 39 Itv. 39. § 38

26

– fellebbezési eljárásban 500 000 forint, – felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.40 Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a fent részletezett alapok szerint kell meghatározni. A fizetési meghagyásos eljárás során előterjesztett fellebbezés illetékének alapja megegyezik az eljárásért fizetendő díj alapjával. Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni. Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik. 3.2. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke41 A 3.1. pontban meghatározott illetékalap után – az Itv. eltérő rendelkezése hiányában – az illeték mértéke: a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint; b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750000 forint; c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint; Ha az eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul (ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja), az a) pont szerinti mértékű illetéket kell fizetni, melybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani. d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint. [A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is. Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, az (1) bekezdés d) pontja szerinti illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában 40

Itv. 39. § (3) bekezdése módosította az gyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 157. §-a 41 Itv. 42.§-a módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 158. §-a

27

előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.], e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint; f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint; h) egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemperes eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint. A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani. 3.3. Tételes illetékek42 Olyan bírósági eljárásoknál, amelyek tárgyának értékét általában nem lehet vagy nem célszerű megállapítani, a fizetendő illeték mértéke nem az eljárás tárgyának értékéhez igazodik – azaz nem az illetékalap után kiszámítandó százalékos mérték szerinti illetéket –, hanem az Itv-ben meghatározott, tételes (fix) összegű illetéket kell fizetni. Ezek az alábbi esetek: 1. Házassági bontóper A házassági bontóper illetéke 30 000 forint. A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni. 2. Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel,sajtótermékkel és médiaszolgáltatással– kivéve a panaszügyeket –, elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos – 30 000 forint. 3. Kisajátítási kártalanítási határozat felülvizsgálata A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 10 000 forint. 4. Munkaügyi perek A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke – ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg – 10 000 forint. 5. Általános meghatalmazás Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint. 6. Közigazgatási nemperes eljárás A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 10 000 forint. 3.4. A csőd- és felszámolási eljárás43 A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 50 000 forint, csődeljárásának illetéke 30 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 25 000 forint, a csődeljárás illetéke 20 000 forint. A csődeljárás 42 43

Itv. 43.§-a módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 159. §-a Itv. 44. §

28

és a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének a kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről. 3.5. A cégbírósági eljárás44 A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke az egyes cégformák esetén: a) nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint, b) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint, c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint, d) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint, e) egyéni cég esetén 30 000 forint, f) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50 000 forint, g) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50 000 forint. Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik, a fent meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell fizetni. Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke: a) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 000 Ft, b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint, c) egyéni cég esetén 15 000 forint, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték általános szabályok szerinti összegre történő kiegészítésére. A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. §-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illetéke 10 000 forint. 45 Az átalakulás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft. Ez az illeték magában foglalja az átalakulással, minősített többségi befolyás létrejöttével, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is. A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az egyes cégformák cégbejegyzésére irányuló eljárás illetéke 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is. A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni. A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldéséért, illetve papír alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint illetéket kell fizetni. A nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft. 4. A jogorvoslat illetéke a polgári eljárásban

44

Itv. 45. § Az Itv. 45. § (3) bekezdését módosította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény 71. §-a. A módosítás hatálybalépése 2012. március 1 45

29

A jogorvoslati eljárás illetéke a vitássá vált igény (jog) értékéhez igazodik, pénzben kifejezhető érték hiányában pedig tételes (fix) összegű. Így a polgári eljárásokban a különböző jogorvoslati eljárások után fizetendő illetékek mértékei a következő módon alakulnak: 4.1. A fellebbezés illetéke46 A 3.1. pontban említett illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezésesetében 8%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint. Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén – kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést – a fenti 8%-os általános szabály az irányadó. A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak. A csatlakozó fellebbezés illetéke fenti 8%-os általános szabály szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint. A 3.1. pont szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000 forint. A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint. A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30000 forint, minden más esetben 7000 forint. Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8000 forint. 4.2. A perújítás illetéke47 A perújítási eljárásban az Itv. szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre. 4.3. A felülvizsgálati eljárás illetéke48 A 3.1. pont szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint. A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az előző bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 20000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az első bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 20000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint. A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30000 forint. 4.4. Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények49 Ha a fellebbezés során és a felülvizsgálati eljárásban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie. 46

Itv. 46.§-a módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 160.161. §-a Itv. 49. § 48 Itv. 50. §-a módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 162. §-a 49 Itv. 51. § 47

30

A perújítási eljárás során az előző bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. 5. A büntetőeljárás illetéke50 A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 10000 forint, a fellebbezés illetéke 10000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 15000 forint. Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentőnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni. Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye. Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli. 5.1. A büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény, valamint a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az illetéket – a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint – a büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni. A büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók. 5.2. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztésbüntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint illetéket kell fizetni: a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem, b) a pénzbüntetés, az államot illető bűnügyi költség vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem esetében. A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 5000 forint. A vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyért felelős miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint. Ha a fent említett illetéket a kérelmező, illetve a magánvádló felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít. 6. Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke51 50

Itv. 52. §-a módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 163. §-a

31

Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint. 7. Illetékkedvezmények a bírósági eljárásban 7.1. Illetékmentesség52 Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy az Itv. szerint illetékmentességet élvez, azonban a személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki. Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak. Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat. 7.2. Illetékmentes a polgári ügyekben53 a) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; b) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset; c) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be; d) az alapítvány, a közalapítvány, egyesület, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás; e) a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban – a végelszámoló személyének bejelentésével együtt – előterjesztett törlés iránti kérelmet; f) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem; g) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás; h) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás; i) az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés; j) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata; k) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása; l) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása m) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás; n) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per; o) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata; p) a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások; r) az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata, 51

Itv.55. §-a Itv. 56. §-a 53 Itv. 57. § (1) bekezdése módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 163. §-a 52

32

s) a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján; t) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/C. §-a szerint tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti bírósági eljárás; u) a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás. 7.3. Illetékmentes a büntető ügyekben54 a) a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa; b) a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor; c) a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő nyújtotta be; d) a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás; e) a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a (2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában, (6) bekezdésében, valamint (10) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása; f) a feljelentő részére a feljelentésről készített jegyzőkönyv másolata. 7.4. Mérsékelt illeték55 Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a a) ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll; b) ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik; c) ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti; d) ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek; e) ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik. f) ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti. Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha a) az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel, vagy a felperes keresetétől való elállás folytán szűnik meg b) a per megszüntetését a felek közösen kérik. A fenti szabályokat a büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére megfelelően alkalmazni kell. Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve, ha a 54 55

Itv. 57. § (2) bekezdés Itv. 58. §

33

közvetítői eljárást a törvény nem zárja ki; a fizetendő illetékek mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére. A nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell azt a fentebb említett (10 %-os mérsékelt illetékre vonatkozó) szabályt, amikor a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll, feltéve, hogy a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor. Az Itv. 42. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárásoknál, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követően indult peres eljárásban [Itv. 42. § (2) bek. 2. mondat] – amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak – a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki. A polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor. A csatlakozó fellebbezés illetékére a fenti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni. Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt – az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt – díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár a kedvezmény, ha a) a közvetítői eljárást a törvény kizárja, vagy b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése. Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert – akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott – előzetes bizonyítási eljárás előzte meg. 7.5. Illetékfeljegyzési jog56 Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, az mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók. Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja. Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert. Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélő személyre nézve fennállnak. Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha

56

Itv. 59-62. §

34

mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta. Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgár részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó. Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni: a) a házasság felbontására irányuló kereset esetén; b) a cégeljárásban; c) az 5.2. pontban meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek szerinti eljárásokban. A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg: a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja. b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt. c) a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén. d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt; e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben; f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben; g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben. h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban. i) a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban. Az illeték viseléséről a bíróság az eljárást megszüntető vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt; j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban; k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban; l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben; m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít; n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben; o) külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő

35

adatátadás és kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben; p) a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abban az eljárásban, mely annak megállapítására irányul, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének; r) a közigazgatási eljárás során hozott végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban. Az a), b), c), g), h) és l) pontokban említett perek esetén az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti. 8. Cégbírósági felügyeleti illeték57 A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni. Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 000 Ft felügyeleti illeték terheli. A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik. Az e pontban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók.

57

Itv. 65. §

36

V. Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja58 Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni. A fizetendő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban az eljáró hatóságnál felmerülő és másra át nem hárítható valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni. A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály – az egyéb eljárási költségek tételes megjelölésével – rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költségek beleszámítanak. A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály – a díj összegének átalányjelleggel való megállapítása mellett – rendelkezhet úgy, hogy a díjba valamennyi, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költség beleszámít. A díj összegének alapjául szolgáló költségszámítást a szakmai tevékenység irányításáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint az eljáró hatóság a saját honlapján közzéteszi. A díjat – amennyiben a díjat megállapító miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – átutalással kell megfizetni. Átutalás, készpénzátutalás útján történő megfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a fizetési számla megnevezését és számát. A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról. A díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a következő bekezdésben foglaltak kivételével e törvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók – ideértve a személyes és tárgyi mentességet is –, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal. A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. Előzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékének és az adott eljárásért fizetendő illetéknek az összege nem lehet magasabb, mint az eljárással és a közigazgatási szolgáltatással összefüggésben ténylegesen felmerülő költség. Az adóigazgatási eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról e tájékoztató füzet III.3. pontjában található bővebb információ. VI. Eljárási szabályok 1. Az illeték alapjául szolgáló érték megállapítása59 Az eljárási illeték alapjának megállapításánál az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor fennálló forgalmi érték az irányadó. 58 59

Itv. 67. § Itv. 68. § (3) bekezdése; 71. §

37

Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni. A százalékos illeték alapjának kerekítésénél – ha e törvény másként nem rendelkezik – az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani. 2. Az illeték megfizetése 2.1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése60 A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni az alábbiakban foglaltak kivételével: 1. Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét a) az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján – ebben az esetben a feladóvevényt a kérelemhez csatolni kell –, vagy b) amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalási megbízással az okmányiroda naponta fizeti meg az említett számla javára. 2. Az elsőfokú adóhatóságnál és az elsőfokú vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás – ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is – illetékét (a másolat, kivonat illetékének kivételével), valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni. A hiánypótlásról szóló 3.1. pontban foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal hogy az eljárási illetéket a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be. 3. Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás vagy azt követően az eljáró hatóság által az ügyfél rendelkezésére bocsátott ügyiratszámra hivatkozással átutalási megbízás útján kell megfizetni az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint. Az eljárási illeték előzetes megfizetését a készpénzátutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró hatósággal. Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni. Az 1-3. pontokban meghatározott eljárások kivételével a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot ennek egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. 60

Itv. 73. §

38

A külképviseletnél, illetőleg ennek útján kezdeményezett magyar hatósági eljárás esetén az eljárás illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.61 Belföldi székhelyű közigazgatási hatóság a külföldi célra kért, tényt bizonyító, adatot rögzítő vagy egyéb tartalmú iratot az illeték megfizetése nélkül köteles kiállítani és a fizetendő illeték összegét a) ha az irat szabályszerű továbbítása külföldre diplomáciai úton történik (az iratokat a külpolitikáért felelős miniszter azzal küldi meg a külképviseleti szervnek, hogy az illetéket az irat kézbesítése előtt szedje be), az irat megküldésével egyidejűleg a külpolitikáért felelős miniszterrel, b) minden más esetben – ha jogszabály másként nem rendelkezik – lelet útján az illetékes állami adóhatósággal közölni. Az ilyen illetékhiány után mulasztási bírság nem szabható ki. Törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet előírhatja, hogy a szakhatósági eljárás – ide nem értve az előzetes szakhatósági eljárást – illetékét az alapeljárást lefolytató szervnél az alapeljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjával azonos módon kell megfizetni. Az alapeljárást lefolytató hatóság a szakhatósági eljárásért így megfizetett illeték összegének jogszabályban megjelölt bankszámlán való jóváírását követő munkanapon, készpénzben való fizetés esetén a készpénz átvételének napján átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett illeték-bevételi számlára. Ha az ügyfél jelen pont 1. a) alpontjában vagy a 3. alpontjában meghatározottak szerinti módon az eljárás megindítása nélkül fizetett illetéket, akkor a készpénzátutalási megbízás feladóvevényével az állami adóhatóságnál kérheti az illeték visszatérítését. Az állami adóhatóság a kincstár megkeresésével ellenőrzi a visszatérítési igényt, melynek eredményeként az illetéket visszatéríti vagy határozatot hoz a visszatérítés megtagadásáról. Az adóhatóság illetékbeszedési számlájára fizetett illeték visszatérítésére az Art. adóvisszatérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Hiánypótlás62 Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor, elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanap eredménytelen leteltét követően – postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is – az ügyfelet figyelmezteti az illeték megfizetésére azzal, hogy ha a) a megfizetni elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válasz-levelezőlapon, b) egyéb fizetési mód esetén átutalással vagy készpénzzel 8 napon belül nem fizeti meg, akkor a 2.7. pontban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A fizetési határidőt a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét – e címen 200 forintot – a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel kell megfizetni. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell.

61 62

A konzuli költségekről szóló 5/2010. (XII. 31.) KüM rendelet Itv. 73/A. §

39

Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, akkor az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő. Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig felhívásnak nincs helye. 2.2. A bírósági eljárási illeték megfizetése63 A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították el, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján az állami adóhatóság előírja. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére és megvonására, valamint az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre az Itv-ben nem rendezett kérdésekben a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A választottbírósági eljárásban az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és azt az eljárás befejezésekor az eljárt választottbíróság utalja át az állami adóhatóságnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke– kérelemre – az általános szabályoktól eltérően a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c) pont], amely a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban valamennyi általa kezdeményezett bírósági (peres és nemperes) eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.64 Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke engedélyezi, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet legkésőbb az engedély lejártát megelőző 60. napon kéri és nyilatkozik arról, hogy a meghosszabbítás iránti kérelem előterjesztését megelőző 12 hónapban az engedély kiadására meghatározott feltételek teljesültek65 A gazdálkodó szervezetnek az engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap 15. napjáig előleget kell fizetnie. Az előleg összege a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kezdeményezett bírósági eljárásokért fizetett illeték 50%-a, melynek megfizetésére aNemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a kérelemnek helyt adó határozatban kötelezi a gazdálkodó szervezetet. Az engedély időtartama alatt kezdeményezett eljárások illetékéről a gazdálkodó szervezet az engedély lejártát követő hónap 15. napjáig bevallást nyújt be az állami adóhatósághoz. A bevallott illeték és a befizetett előleg különbözete a bevallás benyújtásával esedékes.79 63

Itv. 74. §, továbbá 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól A 2010. évi CXXIII. törvény 132. §-s újraszabályozta az Itv. 74. § (5)-(8) bekezdését. A 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket az ezen időpont után kezdeményezett bírósági eljárásokban kell alkalmazni.

64

65

40

Az utólagos illetékfizetésre jogosult gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az engedély számát és időbeli hatályát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzéteszi. 2.3. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok66 Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni. Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték. Az okmányirodán bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel megfizetett illetékfizetés esetén (2.1. 1. b) alpontja) az eljárási illetéket megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az ügyirathoz kell csatolni. Átutalási megbízással történő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza. Amennyiben az illetékköteles iraton az állami adóhatóság a korábban leírtak szerint igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét, az eljáró bíróság vagy más hatóság az illetéket megfizetettnek tekinti. 2.4. Az illetékbélyeg értéktelenítése67 Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. Ellenkező esetben a felülbélyegzést mellőzve – a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén – leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell megküldeni. Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet. Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell leróni, a lerovásra kötelezett az illetékbélyeget az iratra történő felragasztás és értéktelenítés céljából köteles átadni. 2.5. Az illetékbélyeg értékének visszatérítése68 A megrongálódott, a tévesen felragasztott, továbbá a feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni. A visszatérítés az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett az eljáró hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál írásban kérhető. Nincs helye a visszatérítésnek, ha a) alapos a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban felhasználták; b) az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be; c) az ügyfélnek adóhatóság által nyilvántartott köztartozása van.

66

Itv. 73. § (7) bekezdése, 74/A. § (5) bekezdése Itv. 75. § 68 Itv. 94. § 67

41

Az a) és b) alpontokban említett esetekben az illetékbélyeget – ha már felragasztották, az irattal együtt – az adóhatóság elismervény ellenében visszatartja, és szükség esetén kezdeményezi a felelősségre vonást. 2.6. Fizetési meghagyás69 Amennyiben az eljárási illetéket kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni, akkor a fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, akkor az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának van helye. A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték – az illetékelőleg és az illetékkülönbözet szabályait kivéve, amelyek a határozat közlésétől számított 30. napon válnak esedékessé – a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé, azaz a megállapított illetéket a határozat közlését követő 30. napig lehet késedelmi pótlékmentesen megfizetni. 2.7. Mulasztási bírság, adóbírság70 Az illeték fizetésére kötelezett terhére, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét – felhívás ellenére – egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, akkor a fizetendő illetéken felül, az Art.-ben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetni. Az Itv-ben szabályozott mentességek, kedvezmények jogosulatlan igénybevétele esetén – ha e törvény másként nem rendelkezik – az Art.-ben meghatározott mértékű adóbírságot kell fizetni. 2.8. Késedelmi pótlék71 A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az Art. rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni. Így az illeték késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Azonban nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. 2.9. Az illeték törlése és visszatérítése72 A jelen pont alábbiakban részletezett esetei fennállásakor a kiszabott, de meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza. Ha pedig a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is – de legfeljebb a bírósági 69

Itv. 78. §-a, amelynek (3)-(5) bekezdését a 2010. évi CXXIII. törvény 133. §-a módosította. A 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket az ezen időpont után kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni. 70 Itv. 82. §; az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. § 71 Itv. 87. § 72 Itv. 79-81. §, Art. 37-38. §

42

határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül – lehet kérni. Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kiszabott, de meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére, a jogorvoslati eljáráson kívül – csak az Itv-ben meghatározott esetekben van helye. A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül. Az Itv. 81. § (1) bekezdésben, a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, a bíróság a határozatát a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak küldi meg. Ha pedig az illetéket az Itv. 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint pénzzel fizették meg, a bíróság a határozatot annak az állami adóhatóságnak küldi meg, amelynek számlájára az illetéket befizették. Ha az 1. pontban meghatározott szervezet (alapítvány) a közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére – az adóvisszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti. Az eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet az állami adóhatósághoz címezve az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani, mely az eljárási illeték megfizetésének tényét igazolva a kérelmet továbbítja az állami adóhatósághoz.73 VII. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke74 Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért bizonyos esetekben nem a II.2. pontban meghatározott általános tételű 3000 forint illetéket kell megfizetni. Ezek az alábbi esetek: 1. A szabálysértési eljárás illetéke 1. A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint. 2. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást, amelyre e tájékoztató füzet II.2. pontjában foglaltak az irányadóak. 2. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke 1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 3000 forint. 2. Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás. 3. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke 1. Az igazságügyért felelős miniszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították. 2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 5000 forint. 4. A másolat és kivonat illetéke 1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke – ha az Itv. melléklete kivételt nem tesz – oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített 73 74

Az Itv. 80. § (3) bekezdését a 2010. évi CXXIII. törvény 134. §-a iktatta be 2011. január 1-jei hatállyal. Itv. Melléklete

43

fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. 2. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges. 3. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik. 5. A fordítás illetéke 1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint. 2. Illetékmentes: a tárgynál fogva illetékmentes eljáráshoz (ld. e tájékoztató füzet II.6. pontjában) szükséges irat fordítása. 6. A hitelesítés illetéke 1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz: a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint; b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint; 2. Külföldi használatra szánt iraton lévő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője által hitelesítésre (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 2000 forint, az ilyen hitelesítésnek miniszter általi felülhitelesítése 5000 forint. 3. E pont rendelkezései nem vonatkoznak külföldi felhasználásra szánt iratoknak a Konzuli Szolgálat, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara általi felülhitelesítésére. 4. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is. 5. Illetékmentes: az ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentésével kapcsolatos irat hitelesítése 7. A levéltár által készített másolat illetéke 1. A levéltár által készített hiteles másolatért, továbbá az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért – ideértve az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítását – oldalanként 200, de legalább 2000 forint illetéket kell fizetni. 2. A levéltárban őrzött irat alapján kiállított, tényt, körülményt igazoló irat kiadása iránt indított eljárásban az általános tételű eljárási illetéket (e tájékoztató füzet 5. pontjában) kell fizetni. 3. A külföldi célra kért másolatot illeték fizetése nélkül kell kiállítani. 8. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke Iskolai bizonyítvány – ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is –, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni. 9. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke I. Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 1. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint. 2. A második magánútlevél kiadásának illetéke az 1. pontban meghatározott mértékek kétszerese.

44

3. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni. 4. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél sürgősségi kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni. 5. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél azonnali kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni. 6. A határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint. 7. Illetékmentes a) a diplomata-útlevél, b) a külügyi szolgálati útlevél, c) a határátlépési igazolvány, d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat. 8. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke az 1-2., valamint 6. pontban meghatározott illeték kétszerese. 9. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél helyett soron kívüli, sürgősségi, illetve azonnali eljárás keretében kiállított új úti okmány kiadásáért az 1-2. pontban meghatározott illeték kétszeresének megfelelő illetéket és jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni. 10. Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért - az 1. és 2. pontban meghatározott illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni. 11. Az útlevél kiállítására irányuló hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint. A magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről a 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet rendelkezik.75 Magánútlevél és második magánútlevél, valamint az elveszett, megsemmisült, továbbá a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél helyett kiállított új magánútlevél és második magánútlevél soron kívüli eljárásban történő kiállításának igazgatási szolgáltatási pótdíja: 19 000 forint. A sürgősségi eljárásban történő kiállítás igazgatási szolgáltatási pótdíja: 29 000 forint, míg az azonnali eljárásban történő kiállítás igazgatási szolgáltatási pótdíja: 39 000 forint.76 II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 1. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint. 2. Illetékmentes

75

A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Itv. Melléklet IX. cím I/7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével, amikor az úti okmány cseréje, azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat. 76

45

a) a 14. életévet be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, b) a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik. 3. A személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke – ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult – 500 forint. 4. Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve – 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a kérelemre feltüntethető adatok változása miatt kerül sor. 5. Ha a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint. III. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 1. A gépjárművezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint. 2. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 2500 forint. 3. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint. IV. Egyéb rendelkezések 1. Az I-III. pontokban meghatározott okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni. 2. Illetékmentes: a) a 9. pontban nevesített okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás; b) a személyi azonosító képzése – ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is – miatt kiállított hatósági igazolvány; c) az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás; d) a lakcímet igazoló hatósági igazolvány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor. 10. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás 1. A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5000 forint. 2. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. 3. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 000 forint. 4. A magyar állampolgár vagy Magyarországon élő hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy házasságkötésének a magyar jog szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

46

5. Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni. 6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint. 11. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni. 12. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek 1. Az alapeljárás illetéke Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint. 2. A fellebbezés illetéke a) az Itv. eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese; b) vízgazdálkodási bírságot megállapító határozat esetén a bírság összeg 10%-a, de legalább 20 000 forint; c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint; d) hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb – az a)-c) pontokban nem érintett – eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 forint. 13. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke 1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke a) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha aa) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint, ab) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő – műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint, ac) az aa)-ab) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint, b) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében az alapilleték 5000 forint, melyen felül ba) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén – önálló rendeltetési egységenként 250 m² hasznos alapterületig 20 000 forint, – a 250 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, bb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m² -ként 10 000 forint,

47

bc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, bd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m²-ként 10 000 forint, be) egyéb építési tevékenység esetén 50 m² -ként 10 000 forint, bf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint, bg) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint, d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű, e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint, f) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint, g) bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m²-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint, h) fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a b), f) és g) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese, i) használatbavételi engedélyezés esetében a b), e) pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű, j) az a)-i) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 forint, k) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint, 2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés esetén 30 000 forint, 3. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, elvi építési, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. 14. A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke 1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért – a módosítások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint. 2. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő

48

megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. 3. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított – az eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű – másodlat illetéke 3000 forint. 15. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke 1. A felügyeleti okmány kiállítása illetékmentes. 2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 15 000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 7000 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni. 3. Az Itv. szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízása alapján indított a 2. pontban említett eljárás illetékmentes. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni. 16. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni. 17. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért – ingatlanonként – 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni. 18. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 1. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – 2000 forint. 2. Az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott együttes adóigazolás illetékmentes. Az ilyen igazolás más eljárásban nem használható fel. 19. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke 1. Kérelemre indult eljárások illetéke a) közműpótló berendezés – a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó – létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint; b) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 10 000 forint. 2. A fellebbezés illetéke: a) az alapeljárás illetékének kétszerese; b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.

49

20. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke 1. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének kérelemre indult eljárási illetéke 25 000 forint. 2. A fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese. 21. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke a követelt kárösszeg 2%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. A tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja77 A tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni. A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni. A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja a fent megállapított díj kétszerese.

77

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-a

50