EGYÉB HULLADÉKOK Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás 2005. augusztus 13-a fontos dátum Magyarország és az EU hulladékgazdálkodásának történetében: ettől a naptól kezdve működniük kell az elektromos és elektronikai berendezések (EEB) hulladékainak begyűjtését végző rendszereknek, vagyis biztosítani kell a lakosság részére a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerének működését. Ebből az alkalomból érdekes röviden áttekinteni a hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések visszavételére és újrahasznosítására vonatkozó magyarországi jogszabályok fontosabb rendelkezéseit. Alábbi összeállításunk Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) vezető főtanácsosának előadása alapján készült. Tárgyszavak: elektromos; elektronikus; hulladékkezelés; jogszabály; Magyarország.
Az e+e hulladékok kezelésére vonatkozó magyarországi és uniós jogszabályok Az elektromos és elektronikus (e+e) hulladékok visszavételére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás az alábbi jogszabályokból áll: – 264/2004.(IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések visszavételéről; – 15/2004.(X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.); – 16/2004.(X.8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (VAK).
A területre vonatkozó „harmonizálandó” EU-jogszabályok pedig a következők: – 2002/95/EK: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/95/EK irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus készülékekben való alkalmazásának korlátozásáról; – 2002/96/EK: Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) a hulladék elektromos és elektronikus berendezésekről (HEEB); – 2003/108/EK: Az Európai Parlament és a Tanács 2003/108/EK irányelve (2003. december 8.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv módosításáról; – 2004/249/EK: A Bizottság határozata (2004. március 11.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv tagállamok által történő végrehajtásával kapcsolatos kérdőív tartalmáról; – 2004/312/EK: A Tanács határozata (2004. március 30.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv (HEEB) egyes előírásai alól való mentesség biztosításáról – többek között Magyarország számára Az EU-jogszabályokhoz kapcsolódó határidők a következők: – 2003.02.13.: Az irányelv hatályba lépése. – 2004.08.13.: A nemzeti szabályozások hatályba léptetése (eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie a két törvény rendelkezéseit). – 2005.08.13.: A begyűjtő rendszereknek működniük kell (biztosítani kell az e+e hulladékok visszavételét a lakosságtól). A kezelési és a financiális kötelezettségek hatályba lépnek. – 2006.12.31.: A begyűjtési és a hasznosítási célokat teljesíteni kell. Az EU-tagországnak (néhány kivétellel) eddig a határidőig el kell érniük az előírt begyűjtendő mennyiséget, amely évente lakosonként átlagosan 4 kg. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is van kötelezettség: biztosítani kell kategóriánként a különböző mértékű újrahasznosítási arányt. Magyarország néhány más újonnan csatlakozott tagországgal együtt a fenti feladatok teljesítésére 24 hónapos haladékot kapott.
A 264/2004.(IX. 23.) számú kormányrendelet rövid áttekintése A kormányrendelet felépítése a következő: – Hatály. – Értelmező rendelkezések. – A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége. – A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének átruházása. – A gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vétele. – A gyártó adatszolgáltatásának ellenőrzése. – A gyártó tájékoztatási kötelezettsége. – A kereskedő kötelezettségei. – A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek. – Biztosítékadási kötelezettség. – Jogkövetkezmények. – Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé. – Záró rendelkezések. – Mellékletek. A kormányrendelet hatálya az alábbi elektromos és elektronikus berendezésekre, az azokból képződő hulladékokra és a hulladékok begyűjtésével, visszavételével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki: 1. nagyméretű háztartási eszközök, 2. kisméretű háztartási eszközök, 3. információs és telekommunikációs berendezések, 4. szórakoztatóelektronikai eszközök, 5. világítási eszközök, 6. elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, 7. játékok, szabadidő- és sportfelszerelések, 8. gyógyászati eszközök, 9. megfigyelő, ellenőrző, vezérlő eszközök, 10. adagoló berendezések. Nem terjed ki a kormányrendelet hatálya a következő kategóriákra: – normálizzók, halogénizzók, háztartási lámpatestek, – olyan elektromos és elektronikai berendezések, amelyek e rendelet hatálya alá nem tartozó dolgok részei vagy tartozékai, – honvédelmi, nemzetbiztonsági célú készülékek.
A kormányrendelet értelmező rendelkezései az alábbi fogalmakra terjednek ki: – elektromos és elektronikai berendezés (EEB), – háztartási EEB-k, – történelmi hulladék, – import, – export, – gyártó, – kereskedő, – részben történő újrahasználat. Elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés. Történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13-át megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék. Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója, valamint az elektromos berendezést forgalomba hozó, ideértve a más gyártó által előállított elektromos berendezést saját márkanév alatt továbbforgalmazót is, kivéve, ha az elektromos berendezésen az eredeti gyártó neve feltüntetésre kerül. A gyártói hierarchia ez alapján a következőképpen néz ki (1. ábra).
hazai előállító a termék importálója (EU-n kívülről) a terméket forgalombahozó (+ ha más gyártotta, de saját márkanevet használ, - eredeti gyártó rajta van, és az már „gyártó”) [forgalmazás (Hgt.): termék értékesítése viszonteladónak, fogyasztónak]
1. ábra A gyártói hierarchia
A kormányrendelet a gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeivel kapcsolatban rögzíti – a visszavételi kötelezettséget 3.§ (1)); – a begyűjtési kötelezettséget, berendezéskategóriánként a 2. sz. melléklet A. része szerint(3. § (3))., illetve azt, hogy – a gyártó a begyűjtendő hulladék mennyiségét maga állapítja meg (3. § (6)), és – a visszavételért kereskedőtől, fogyasztótól díjat nem kérhet. A begyűjtési kötelezettség közelebbről azt jelenti, hogy a gyártó köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről elektromos berendezés kategóriánként legalább a rendelet 2. számú mellékletének A. táblázatában (1. táblázat) meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni. 1. táblázat A kormányrendelet által előírt begyűjtési arányok (IT= információtechnológia) Berendezésfajta
2005
2006
2007
2008
1. Nagyméretű háztartási eszközök , %
9
18
28
36
2. Kisméretű háztartási eszközök, %
5
10
15
19
3. IT- és telekommunikációs eszközök, %
9
17
26
35
4. Szórakoztatóelektronikai eszközök, %
9
17
25
33
1/0
2/0
4/1
5/1
6. Elektromos szerszámok, %
1
2
4
5
7. Játékok, sporteszközök, %
0
0
1
1
5. Világítási eszközök + gázkisüléses lámpák, %
A begyűjtési kötelezettség megállapítására – berendezéskategóriánként – a következő képletet kell alkalmazni: B = F×K, ahol: B: a tárgyévben begyűjtendő hulladékká vált háztartási berendezés mennyisége, tonnában; F: a gyártó által az előző évben a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó háztartási berendezés mennyisége, tonnában; K: az A) táblázatban az adott kategóriához és tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértéke, százalékban. A 2. ábra a Magyarországon keletkező elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét, azok „sorsát” és a begyűjtendő hányadokat mutatja (tény és előrejelzés).
160 140 120 100 80 60 40 20 0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
háztartási berendezésből keletkező hulladékmennyiség (tonna) begyűjtendő hasznosított újrafeldolgozott energia-visszanyeréssel égetett
2. ábra A Magyarországon keletkező és kezelendő hulladékmennyiségek A gyártó említett kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések között találhatók az alábbi pontok is: – az újrafeldolgozásba beszámít a részben történő újrahasználat is, – gyűjtőhelyet, tárolóhelyet engedélyeztetni kell. – exportálni lehet (beszámít), – a visszavett, de nem hasznosított részt ártalmatlanítani kell, A kormányrendelet engedélyezi, hogy a gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését a rendeletben meghatározott feltételekkel átvevőre vagy kizárólag erre a célra létrehozott koordináló szervezetre ruházza át. Az átvevőre és a koordináló szervezetre vonatkozó előírások, kikötések a következők: Átvevő: – bárki lehet átvevő, aki rendelkezik a szükséges hatósági engedéllyel és szakképzettséggel, és nincs 3 éven belül bírósági elmarasztalás vele szemben,
– szerződéses kapcsolat a gyártókkal; – a szerződés létrejöttét, megszűnését jelenteni kell a környezetvédelmi hatóságnak; – megállapodást köthet önkormányzatokkal. Koordináló szervezet: – csak gyártók hozhatják létre, minimum 75 M forint alaptőkével; – a koordináló szervezet további gyártókkal is köthet szerződést; – megállapodást köthet önkormányzatokkal; – az átruházó gyártónak nem kell biztosítékot adnia (16. § (7). A rendelet rögzíti a gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vételének szabályait is (10., 11. §): – a gyártót, valamint a koordináló szervezetet a Főfelügyelőség nyilvántartásba veszi (nyilvántartási szám); – a gyártónak a rendelet 5. számú mellékletében foglalt adattartalommal nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell benyújtania, – a rendelet leírja a koordináló szervezettel szembeni formai követelményeket, – ezeknek a szervezeteknek a megalakulást követő 8 napon belül kell kérniük a nyilvántartásba vételt; – a már piacon lévő gyártók bejelentkezésének határideje: 2004. 12. 31. (19. §. (3). A hulladékgyűjtést végző koordináló szervezetek felépítését és kapcsolatrendszerét mutatja a 3. ábra. A gyártónak tájékoztatási kötelezettsége is van (13. §), amely előírja, hogy köteles a kereskedőt, illetve a fogyasztót az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről tájékoztatni. A gyártó köteles a 2005. augusztus 13. napjától gyártott elektromos berendezésen vagy annak csomagolásán jól láthatóan és letörölhetetlen módon elhelyezni a rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett ábrát (4. ábra), a gyártó azonosítására alkalmas megjelölését, továbbá az arra való utalást, hogy az elektromos berendezést 2005. augusztus 13. napjától gyártották. A gyártó köteles magyarul tájékoztatni a fogyasztót a termék esetleges környezeti hatásairól, begyűjtésének és ártalmatlanításának lehetőségeiről is. A kormányrendelet a következőképpen rendelkezik a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségekről:
kuratórium alapító tag
alapító tag
közhasznú társaság ügyvezető igazgató
alapító tag
szerződő partnerek
területek: jog, feldolgozás, logisztika, pénzügy, pályázatírás, informatika
feldolgozó cégek
környezetvédelmi hatóság
logisztikai szolgáltatók
3. A koordináló szervezet felépítése és kapcsolatrendszere
4. ábra a szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése
A gyártó viseli: – az általa gyártott elektromos berendezésből származó hulladék, – a háztartási berendezésből származó történelmi hulladék, – az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék költségeit. Egyébként a nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék birtokosa viseli a költségeket. Jogkövetkezmények: Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség bírságot állapít meg, ha – a gyártó, illetve az átvevő vagy koordináló szervezet a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, – a gyártó nem teljesíti bejelentési kötelezettségét. A rendelet a következő mellékleteket tartalmazza: – 1. sz. Az elektromos és elektronikai berendezés kategóriák, valamint a háztartási elektromos berendezések vámtarifaszám alapján történő meghatározása: – A. EEB kategóriák. – B. Háztartási EEB-k vámtarifaszám alapján történő meghatározása. – 2. sz. A begyűjtési és a hasznosítási arány mértéke: – A begyűjtési arány mértéke. – A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke. – 3. sz. A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése. – 4. sz. Biztosítékadási kötelezettség: – A biztosíték tonnára vetített összege a tárgyévi biztosítékadási kötelezettség megállapításához. – A biztosíték mértéke, számításának módja. – 5. sz. Adatlap a gyártó bejelentési kötelezettségéhez.
Miniszteri rendelet az elektromos és elektronikus hulladékok kezeléséről (15/2004. (X. 8.)) A rendelet felépítése a következő: – Hatály. – A hulladékká vált elektromos berendezés kezelésére vonatkozó szabályok. – A szakképesítésre vonatkozó előírások.
– A gyártó adatszolgáltatási kötelezettsége. – Záró rendelkezések. – Mellékletek. A rendelet hatálya megegyezik az előzőekben ismertetett kormányrendeletével. A hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok főbb pontjai vagy előírásai a következők: – tárolóhely kialakítása, – az anyagáramok mérésének kötelezettsége, – az elektromos berendezések hulladékainak kezelése során el kell távolítani az 1. sz. mellékletben felsorolt anyagokat, – a kiszerelt alkatrészekre a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabály előírásai vonatkoznak (98/2001. Kormányrendelet), Az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelése során eltávolítandó anyagok jegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ezekből néhány pl.: – PCB kondenzátorok, – higanyt tartalmazó komponensek, – nyomtatott áramkörök (10 cm2-nél nagyobb), – brómtartalmú műanyagok stb. – katódsugárcsőből a fluoreszkáló réteg, – ózonréteget károsító gázok (15 GWP felett) stb. A szakképesítésre vonatkozó előírások a következők: – hulladékgyűjtő szervezet esetében: 1 fő, települési hulladékgyűjtő, FEOR: 5359, – hulladékkezelő szervezet esetében: 1 fő környezetvédelmi mérnök; FEOR: 2127, és 1 fő környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodási leágazás); FEOR 3126. A gyártó adatszolgáltatási kötelezettségei az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) felé a következők: Tárgyév január 31-ig: – előző és a tárgyévben forgalomba hozott berendezések tömege, darabszáma kategóriánként;
– a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásának módjáról, – adatszolgáltatás rendje: veszélyes hulladék rendelet 4.–6. §§-k. Tárgyév február 20-ig: – előző évben begyűjtött hasznosított hulladék tömege kategóriánként, hasznosítóként, ártalmatlanítóként; – tárgyévi biztosíték összege, típusa; – adatlapok: 3. sz. melléklet, 18 db adatlap. Az átvevő adatszolgáltatási kötelezettségei a következők: Tárgyév január 31-ig: – előző évben szerződés alapján visszavett hulladék tömege; – adatszolgáltatás rendje: veszélyes hulladék rendelet 4. § (3–4); – adatlapok: veszélyes hulladék rendelet 4. sz. melléklet, 3 db adatlap. Tárgyév február 20-ig: – Mely gyártókkal, milyen mennyiségre kötött visszavételre, hasznosításra, ártalmatlanításra megállapodást. A miniszteri rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza: – 1. sz.: Az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelése során eltávolítandó anyagok jegyzéke; – 2. sz.: Az elektromos berendezésből származó hulladékokkal kapcsolatos visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek folytatásához szükséges szakképzettségek; – 3. sz.: Adatlapok a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez; – 4. sz.: Adatlapok az átvevő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez.
Miniszteri rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (VAK, 16/2004.(X.8.), KvVM) A VAK miniszteri rendelet tárgyi hatálya a következő: Nem vonatkozik: – a kormányrendelet 8. és 9. kategóriájára (a többire igen),
– olyan elektromos és elektronikai berendezésre, amely más dolog része, – honvédelmi, nemzetbiztonsági célú elektromos és elektronikai berendezésekre, – 2006.07.01 előtt az EU bármely tagállamában már forgalomba hozott termékekre és az azokhoz gyártott alkotórészekre, – a rendelet mellékletében felsorolt kivételekre. Kiterjed viszont: – a normálizzókra, halogénizzókra, háztartási lámpatestekre. Korlátozás: az elektromos és elektronikai berendezések 2006. július 1-jétől nem tartalmazhatnak: – ólmot, – higanyt, – hat vegyértékű krómot, – polibrómozott-bifenilt, – polibrómozottdifenil-étert, – kadmiumot. Ez a tilalom nem vonatkozik az alábbi alkalmazásokra: Veszélyes anyag Higany Ólom Kadmium Króm (6)
Berendezés (példák)
Legnagyobb mennyiség halofoszfát fénycsövek 10 mg katódsugárcső üvege nincs határérték bevonatok nincs határérték hűtőgépek acél korró- nincs határérték zióvédelme védelme
A várható általános határértékek a következők: Anyag Ólom, higany, hat-vegyértékű króm, poli-brómozott-bifenilek (PBB) és polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) Kadmium
Maximális koncentráció, homogén anyagban, %(m/m) 0,1 0,01
Kelemen József vezető főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) előadása nyomán
